Kultúr Nyúz. Tavasz, Gondolatok a szabadságról. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete mailto:nyuz@elte.hu

Átírás

1 Kultúr Nyúz IV. félévfolyam, 1. szám március 11. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete mailto:nyuz@elte.hu Tavasz, 2009 Gondolatok a szabadságról Tavasz van és ráadásul Tök jó. De miért is? Hát például, hogy Nemes Nagy Ágnest idézzem (és így, nem mellesleg, műveltebbnek tűnjek): Tavasz van, milyen szép tavasz van, de jó futkosni a szabadban Szóval legalább a futkosás miatt jó. Bimbózás böjt idején Persze ilyenkor nem csak azoknak áll a világ, akiknek rohangászhatnékjuk van. Mert hát ugye tavasszal még sok egyéb szép dolgot is lehet művelni mondjuk szaporodni. Láthatunk dögivel emeletes állatot, még a nyulak is ilyenkor csinálják. Ráadásul a fiú nyuszik nem nyuszik, férfiasan boksszal döntik el, ki a legény a gáton, és ki hághat meg több lányt (tisztára, mint a kocsmában). Éled a természet, élednek a fák-bokrok, no meg a legyek, amikből egyre többet piszkálhatnak ki a foguk közül a vidám motorosok (i ragadnám meg az alkalmat, hogy fölhívjam a figyelmet a bukósisak használatára, némelyik fajta még a legyektől is véd). Minek örülhetünk még tavasszal? A böjtnek hisz az is akkor a legáldásosabb, ha örömmel teszik. A Húsvétot megelőző Nagyböjt időszaka kiváló alkalom, hogy kicsit szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat ez ugye most válság idején amúgy is aktuális és a testi tisztulás melle a lemondás által kicsit lelkünk háza táján is söprögessünk. Lemondani egyébként is jó, és lemondani nem csak kívánatos dolgokról lehet. Ha elhagyjuk a zsörtölődést, a kritizálást, a késést, a megszokásokat, a pesszimizmust, satöbbit, az ugyanúgy áldozat, mintha a sütinket vonnánk meg magunktól. A lemondás szabaddá tesz, vagy legalábbis szabadabbá. Ugyebár sokan azt hiszik, az ember szabad lény. Nos, ez most nem így van, most még csak szabadságra nyitott lény. Amíg a gyomra irányítja, és egy fogyókúránál is az a fő szempont, hogy mindent megehessen, amíg a szokásai rabja, nap mint nap ugyanazt a kezét használja fogmosáskor, ugyanazokat a műsorokat nézi a tévében, ugyanazon az útvonalon jár dolgozni, ugyanazokat a szófordulatokat használja, ugyanúgy reagál ugyanazokban a szituációkban, addig csak egy egyszerű báb, egy lélegző automata. A szabadság a böj el, a lemondással kezdődik, a változásra mondo igennel. Személyes példaként íme néhány apróság e cikk születésével kapcsolatban. Amikor elkezdtem pötyögni, még az volt az elképzelésem, hogy megemlítem, nyolcszáz éve alapíto ák a Ferences rendet, hétszáz éve kapta a Pálos nevet az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, negyven éve mászkálták össze először a Hold porát emberek, idén márciusban le volna hetvenöt éves Jurij Gagarin, és a nagyim most ünnepli majd nyolcvanötödik születésnapját. A fenti mondat bizonyítja, tarto am magam az elképzelésemhez. Ergo nem sikerült gyakorolnom a lemondást, pedig az mindannyiunk üdvére vált volna. hlk

2 Könyvelő 2Amikor a kérdezőt kérdezik A Marslakók tolmácsa Vajon Teller Ede a béke követe vagy háborús uszító volt? Kik azok a Marslakók? A jogászoknak kellene természe udományt tanulniuk? Milyen út vezethet Stockholmba? És egyáltalán lehet Budapestről egy New Yorkban megjelenő kémiai ismere erjesztő folyóiratot irányítani? Hargi ai István válaszol. Hargi ai István F : Z D Hargi ai István igazi kuriózum. Nem elég, hogy szakterületén, a fizikai illetve szerkezeti kémiában kimagasló tevékenységet folytat, az MTA tagja, a Moszkvai Állami E g ye t e m d í s z d o k t o r a, óta Széchenyi-díjas, de igazán nyitott szemmel és füllel faggat nevesebbnél nevesebb tudósokat. Akiknél általában még egy Nobeldíj is porosodik a padláson. De mit keres a mikrofon rossz végén egy kutatóprofesszor? Faggassunk tudósokat! Habár az egyetemen lediplomázva, a Magyar Rádió felkérésére már fiatalon készíte pár interjút, mégis csak az 1990-es években kezdett el szinte hivatásszerűen kérdezni. Erről így mesél a BMEn tanító kémiaprofesszor: Mikor végeztem az egyetemen, akkor rájö em, hogy nekem semmi ilyesmivel nem szabad foglalkoznom, hiszen minden időmet és energiámat a szakterületemre kell összpontosítanom. 25 évre teljesen kizártam a munkámból minden mást, csak a szűk szakmai dolgokkal foglalkoztam. Ha el tud képzelni szakbarbárt, hát én az voltam. Ami kimozdíto a a bezártságból, az az volt, hogy a szakterületéhez tartozó molekulaszerkezetben nagy szerepe van a szimmetriának, a szimmetria pedig a matematikával is kapcsolatos. Így a Mathematical Intelligencer nevű, matematikusoknak szóló magazin felkérésére kisebb cikkeket kezde írni. Ez adott ötletet arra, hogy létrehozzon egy ehhez hasonló kémiai lapot. A merész vállalkozást még az is nehezítette, hogy az újságot New Yorkban adták ki, de a szerkesztés i honról folyt. A hat IV. félévfolyam 1. szám március 11. évet megélt lap nagyon népszerű és színvonalas volt, sokat idézik még most is. Egy kémiai ismeretterjesztő folyóiratot pedig igazán színesít pár tudósinterjú: Mondhatnám azt, hogy nagyon átgondoltan állítottam össze az interjúalanyaimat, de nem így volt. Attól függött, hogy éppen milyen konferencián vettem részt, kit lehetett elkapni. De még az is előfordult, hogy egy szakmai eseményre tartottam, amikor az utcán felismertem Glenn T. Seaborgot, aki a plutónium egyik felfedezője volt. Azon nyomban lecsaptam rá, és mivel készséges volt, így felvehettem vele egy beszélgetést. Szinte egy második egyetemi képzésként is funkcionáltak ezek a beszélgetések, hiszen olyan kiváltságos helyzetben volt a kutatóriporter, hogy a világ legnevesebb tudósaival magyarázta a el legújabb kutatási eredményeiket. Az így készült interjúkból egy könyvsorozatot is kiadtak, amelynek minden kötetébe 36 interjú került, több mint fele Nobel-díjasokkal, vagy legalább annyira fontos tudósokkal. Magyar vonatkozásban talán legizgalmasabb könyve Az öt világformáló marslakó. A kötet Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede életét és munkásságát mutatja be, akik mind Amerikába emigrált zsidó családok leszármazo ai voltak, és mind komoly szerepet vállaltak az USA II. világháborús fegyverkezésében. A kutatólaboratóriumokban arányaiban sok magyar dolgozo, így feltűnést keltett, amikor egymás között az amerikaiak számára furcsa, idegen nyelven beszéltek, ezért nevezték el őket marslakóknak. Közülük talán Teller szerepe a legvitato abb Teller Ede tragédiája Ezzel a címmel írt Hargittai István egy színdarabot Teller Edéről, amely egy tudománytörténeti sorozatban jelent meg. A hidegh á b o r ú b a n k o m o l y s z e r e p e t vállaló, a hidrogénbombáért és az amerikai védőpajzsért kardoskodó tudós megítélése, érthető okokból, nagyon ke ős. Magyarországon is nagyon szélsőségesen vélekedtek és vélekednek róla, hiszen a politikai változások előtt őt egy háborús uszítónak tartották, azóta pedig általában az egyik legnagyobb magyarként emlegetik, akit csodálni kell. Habár egy magyar internetes oldalon tartott, a legnagyobb magyart kereső szavazáson a második lett, mégis még manapság is előkerülnek hamis levelek vagy gyalázkodó, milliók (!) haláláért felelősségre vonó nyilatkozatok. Ebben a szélsőséges közegben próbál Hargi ai István aki Teller halála előtt talán utolsóként levelezett a világhírű tudóssal árnyaltabb képet nyújtani róla. N e k e m a z a v é l e m é n y e m, hogy a kutatásai rendkívül fontosak voltak, nem hogy háborús uszító nem volt, de a sok éven át tartó békét is neki köszönhetjük, ami fennállt a két szuperhatalom között. Hiszen, ha Amerika nem fejleszti ki a saját hidrogénbombáját, akkor nincs meg a Szovjetunióval szembeni egyensúly. Ugyanakkor annyira a fejlesztésben élt, hogy irreális elképzeléseket is hangoztatott. árnyalja a képet a Tellerről új könyvvel készülő kutató.

3 Könyvelő & Kotta 3 ( ) 1996 H M Ilyenkor felmerül a Te l l e r l e g i n k á b b kérdés bennünk, hogy a azzal kapcsolatban természe udományok tévedett, hogy károtámogatásáról szóló sak lehetnek-e a törvényeket jogászok, kísérleti robbantások, politikusok, azaz nem okozhatnak-e mondjuk a témában szakavato rákot vagy születési kutatók hozzák. De mi rendellenességet. Ezen kívül foggal-körömmel alapján tudnak dönküzdött azért, hogy a teni? Hargi ai István, kormány támogassa amerikai tapasztacsillagháborús elképlatai alapján így gonzeléseit, és kifejleszthesse dolkodik a kérdésamerika védőpajzsát, ről: Az amerikai k ö z é p i s k o l á k ami több szempontból is problémát jelentett. hiányosságait azzal kompenzálják az Egyrészt felborult volna az egyensúly Amerika Teller Ede és Hargi ai István 1996-ban Stanfordban egyetemek, hogy mindenkinek kell és a Szovjetunió közö, vitákba. Nagyon érte az emberekhez. t e r m é s z e t t u d o m á n y t t a n u l n i a, hatalmas előnyt adva az USA meséli Hargi ai István, aki szerint f ü g g e t l e n ü l a t t ó l, h o g y m i l y e n nak, ami akár atomháborúba is torkollhato volna. Másrészt nagy egyáltalán nem csak Teller hibája, szakos. Én is taníto am ilyen tárgyat valószínűséggel kivitelezhetetlen hogy hatalmas összegeket költö ek bölcsészeknek a texasi egyetemen. terveket dédelgete. a védőpajzs kialakítására, hiszen a Amikor megkértek rá, akkor őszintén Tellernek mégis sikerült kihartámogatást a képviselőknek kelle szólva kissé lealacsonyítónak tarto am. colnia a támogatást: Olyan megszavaznia Ám a felkérők azt mondták, hogy én tanítom a legfontosabb tárgyat ezeknek fantasztikus rábeszélőképessége Természettudomány a hallgatóknak, ugyanis belőlük lesznek volt, hogy annak szinte nem lehetett a politikusok, a döntéshozók. Nálunk ellenállni. A legkiválóbb elmék álltak bölcsészeknek? nincs ilyen, ennek részben az is az oka, le vele televíziós vitákra, és mindenki Talán Teller szuggesztív ereje hogy mi középiskolában sokkal több úgy nyilatkozo az egyetlen Szilárd melle a döntéshozók hozzá nem természe udományt tanulunk, de nem Leót kivéve hogy nem lehet vele értése is közrejátszott abban, biztos, hogy haszontalan lenne egy vitatkozni, mert mindenkit legyőz. Nem hogy egy kivitelezhetetlen ötletet efféle tárgy. ragadt le a kis részleteknél, és mindig támoga ak hatalmas összegekkel. tudott egy kis humort csempészni a Mécs Anna Snétberger Ferenc Akire büszkék lehetnénk Napjaink világszinten talán legismertebb és -elismertebb magyar könnyűzenésze, a magyarországi roma származású, jelenleg Berlinben élő (és sajnos meglehetősen ritkán hazalátogató) Snétberger Ferenc. Erről a lenyűgöző jazzgitárosról írnék most pár sort, hogy ti is megismerjétek, ha eddig még nem sikerült ben Salgótarjánban születe egy zenész családba. Édesapját figyelve sajátította el a gitárjáték alapjait már nagyon kis korában, aztán ig a Bartók Béla Konzervatóriumban tanult klasszikus zenét és jazzgitárt ben Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal megalapíto a első együ esét, a Trio Stendhalt, ami 1993-ig működött, de néha még ma is játszanak együ. 1988ban költözött Berlinbe, mivel itthon nem igazán fogadták szívesen. Kint bekerült a zenei élet pezsgésébe, és hamar híres le, körbekoncertezte a fél világot. Magával ragadó improvizatív játéka, a jazzből, klasszikus gitárzenéből, magyar és cigány népzenéből, flamencóból, szambából merítő crossover stílusa hamar védjegyévé vált. Manapság a világ legnagyobbjai közö tartják számon, olyan művészekkel játszik, mint Arild Andersen, Markus Stockhausen, Dhafer Youssef vagy Paolo Vinaccia, vagy akár Bobby McFerrin, Trilok Gurtu, vagy Al di Meola. Azt hiszem, belátható, hogy elég tekintélyes lista, még így, a teljesség igénye nélkül is. A felsoroltakkal változó összeállítású duókban illetve triókban, esetleg kvarte ben lép fel, emelle szólóban is alkot ben, a Holokauszt ötvenedik évfordulójára komponálta In Memory of my People (Népem emlékére) című gitárra és nagyzenekarra írt művét, amit 2007ben a Holokauszt-emléknap alkalmából az ENSZ-székházban is bemutato. Sajnos ritkán koncertezik i hon, keveset jár erre, nem sokat köszönhet a szülőhazájának. Vele is az a helyzet, mint a legtöbb nagy magyar emberrel: az egész világon ismerik, csak nálunk nem. Azonban, ha eme csöpp cikkecske által inspirálva esetleg meghallga ok tőle valamit, már megérte megírnom. Ha pedig van lehetőségetek és pénzetek (mivel sajnos általában elég drágán mérik a jegyeket), menjetek el egy koncertjére, felejthetetlen élmény. Áron Kultúr Nyúz

4 4 Irka-firka Néhány megjegyzés a Buszsofőrök köszönési szokásairól Kezdhetnénk talán azzal ezt a szakszerű és szigorúan tudományos, érzelmektől mentes cikket, hogy ha valami biztos az életben a halálon kívül, az az, hogy ha két busz találkozik, és ez a találkozás a két tömegszállító járműre nézve nem jár káros következményekkel, a két sofőr, mindig és minden esetben köszön egymásnak. Megragadják az alkalmat, hogy köszönhessenek, és köszönnek is, amikor csak tudnak. Két tömegközlekedési jármű közti kontaktus nélküli kapcsolat (továbbiakban Találkozás) sokféleképpen előidézhető. A Találkozási formulák a következők: fordulás, kikerülés, vagy és ez a legszokványosabb egymás melle i elhaladás. Urbanizált világunkban természetesen eme lényeges momentum sem maradhato ki a fejlődés áldásos beés kihatásai alól. Anno százötven éve, mikor még az omnibusz is csak mutatóba járt Európa Amerikájában a kocsisok egy egyszerű Néde mán! cirádás megszólítással is megelégedtek. Aztán fokozatosan fejlődö ki az Adjisten, he! és egyéb rusztikus kifejezések sokasága. Mára a személyszállító gépi hajtású alkalmatosságok vagyis autók sokasága mia a beszéd, mint lehetséges figyelemfelkeltő impulzus kiesett eme széles palettáról. Kérdezhetnénk is magunktól, vajon hogyan hidalják át, ezt a már-már gordiuszi csomóhoz hasonlító problémát derék buszvezető polgártársaink? Megnyugtatásul közölnünk kell, hogy mint az ember a fejlődés során, eme faj is kifejleszte e az erre leginkább megfelelő testrészét. Ez a szerv nem más, mint a kéz. Hatalmas, lapá enyere van minden buszsofőrnek, hogy már messziről jól lehessen látni a titkos jelek továbbítását. Amelyik sofőrnek nem ilyen tenyere van, az bizonyára még kezdő, vagy egy olyasfajta személy, aki el akar vegyülni a közemberek közt. Az évtizedek során kialakult kézfejjel kifejeze gesztikuláció minden tekintetben pótolni tudja a régies alkalmazású verbális technikát. No persze, ennek is meg van a szigorú etike je. Nem szabad vállmagasságnál fentebb emelni a tenyeret, sem derékmagasságnál lentebb! Tilos továbbá az ujjak túlzo szé árása, mely csak kivételes esetekben engedélyezhető. (Ilyen kivételes eset, ha a hím buszsofőr olyan női egyeddel találkozik, aki megmagyarázhatatlan folyamatokat indít el a hím testében. Ekkor az ujjak szé árása felhívás szexuális együ létre. Ahogy az ujjak mondanák: Úgy vágyom rád baby, mint fél tucat ellenőrre! ) A fenti megállapításokból leszűrhető, hogy nem mindegy, hogyan is köszön egy sofőr. A köszönés csupa beszéd, tele jelentéstartalommal, ahol még az is félreérthető, ha a kisujj körme ala aznap hiányzik a piszok. Az alapköszönés a következő formákat rejtheti magában: Szevasz! ; Hogy vagy? ; Már mész is? De kár úgy eldumcsiztam volna még veled. Ha a kéz lanyhán, alig valami életkedvvel lóg ki az ablakból, s a Találkozás pillanatában éppen csak megrezdül, azt jelenti: Még legalább öt órán keresztül hajtom a verdát, remélem neked azért már jobb. Ha pedig a kéz a levegőbe lendül, és egy vicces nyuszifül kíséretében rángatózik önfeledten, azt jelenti: Csá öreg, az előbb halt meg az anyósom. A köszönés persze csak a Találkozás legintenzívebb formájában válhat valóra, vagyis mikor a két busz elhalad egymás melle. Egy egészséges férfiember orgazmusa körülbelül 4-5 másodpercig tart, de 10 másodpercnél tovább semmiképpen sem. Ehhez hasonlítható egy ilyen Találkozás is. A Találkozás ezen formáját suhanásnak hívja a szakzsargon. Nem olyan könyörtelen, mint a fordulás, mikor a sofőrök csak várják a Találkozást, csak várják, aztán pedig kiderül, hogy egyiküknek előbb le kell fordulnia, mint sem igazán Találkozha ak volna. Ezt Dr. John Doe, jeles amerikai traffikológus az Oly közel, s mégis távol dilemmájával jelzi. És nem is olyan rázúduló, epilepsziaveszéllyel kecsegtető, mint a másik véglet, mikor a sofőrt hátulról megelőzi egy kollégája, ezáltal, az lehúzódni kényszerül, és még jóformán felfogni sem tudta, hogy részévé vált a Találkozásnak, már véget is ért a nagyszerű pillanat. Az előbb idéze Doe professzor, ezt az effektust Hirtelen Halálnak nevezi. Mindezek után kitalálha ák, hogy amíg két busz egymással szemben áll, addig a két sofőr, habár jól látja egymást, nem köszön. Kivár, inkább kockáztat, csakhogy átélje a suhanást. Arcukon a feszültség jelei látszódnak, nagyjából valami ilyesmi olvasható le a sugárzó arcokról: Hello, meglá alak ám, mindjárt nagyon jó lesz nekünk! Gyakorlo sofőr a suhanás pillanatában kicsit lassít, mikor a csúcsra érnek, hogy minél tovább tartson az élvezet. Az ajkak hangtalan, Szervusz! -t formálnak, de ezzel nem törődnek. Ez most a kezek játéka, szinte eléri egymást a két lapát tenyér, de mégsem. A suhanás után a sofőr még egy ideig elgondolkodik a történeteken (a statisztikai adatok szerint az autóbusz balesetek 98%-a közvetlenül a suhanás utáni pillanatokban következik be) majd felkészíti a lelkét a következő Találkozásra, hiszen egy sofőr egy nap átlag et Találkozik, és ebből mindössze at suhan. Így reméli, hogy a mai napon neki sem jut kevesebb. Reméljük mi is IV. félévfolyam 1. szám március 11. Magyar Tibor

5 BÁL A NINCS-KIRÁLY PALOTÁJÁBAN Magasan a sötéten folyó föld fele egy palota hívja némán a vendégeket, hol nincs-király rendez maszkabált. Hol dermesztő meleget jégkazán okád, s dísztelen csillogás ragyog vaksötéten. Hatalmas kapukon árad a láthatatlan díszsereg, S már ropják is szilaj-mozdulatlanul a viharzó csöndre pergő hol áncukat, s kiszáradván vízpohárból kortyolnak levegőt, így oltva szörnyű szomjukat. Majd ha már szilánkot lihegni kezdenek fáradtan a felhőtáncosok, ólomsúlyosan libbennek aludni. Párából dagasztanak párnát, arra hajtják sóhajtás-fejük, és hidegen koppannak szálkás fénydeszka pamlagon, mi fekhelyük. Vihogva sírni kél a némán zúgó semmi-szél az ablaktáblák fagyo lélekszárnyai közö, s kulcsra zárt ajtógondolatok mögö forró, vad éjszakát nyögnek jéghideg szerelmesek. Magasan a foltsereg fölö csikordulnak vén csillagok fájó tengelyekkel, a Földön mélyen meg ezer templom harangja válaszol busongó hangokon: engedik szállatni az üres hírt lego az ébren alvóknak: a nincs-király halo. Karaffa András tompa agyam ma s nem szaporáz gondolat barna ammónia szagba ha nyomnám se szúrna ki maga magából most nagy logikát dajcsul gagyogva körül halomba dőlve sok mondat nem babonáz minek a nő ha ronda ha lomha és minek a férfi? maradjon das Borsos Máté Haldoklás Tombolt az Istenek harca, Valahol villám csa ant, Fényes fájdalomban, Hol az ég meghasadt, Alant a mezőn állt egy bús lovag. Irka-firka Eső és emlékezés 5 Halkan, puhán dobol az eső, Benéz ablakomon egy sápadt felhő. Nehéz csönd borul rám, éjszaka; Egy álom hív, majd lepkeként száll tova. Kusza képek, emlékfoszlányok: Részei a voltnak, melyet nem bánok. Eltöprengek azonban néha, Mi le volna, ha De a múltam néma. Kip-kop, kip-kop: csöndes kopogás; Ködbe vesző messzi utak, sodródás. Úszni az árral könnyű dolog, Ám ekkor önmagam már nem vagyok. Szerteszét szalad az üvegen Megannyi vízcsepp fürgén, szélsebesen. Elmossák a múltat, a jelent, És velük a jövendőt is teljesen. Eszembe jut egy régi mese, A kékszemű kicsi lány története: Helyesen kelle döntenie, Hogy a két ösvény közül melyik vigye. Csak játszunk Halkan, ismerj fel, Nézz rám! ne fecsegj. Ma megfejtelek! Szabadság mit bűn leírni. Tűz, mellyel muszáj vétkezni. Fázva ölelt forró izzadság! És mégis, mégis, mégis: Hiába dörömbölnek a vágyak, Én csak gondolnék rád, I, vár még rám némi lét, Várlak, várlak a világ legvégén. Ring Péter Néze merőn, a távolba, Mit te vele sorsa. Csak néze, állo halkan, Senkit fel nem riasztva, Azon a mezőn állt a bús lovag. Szívében, mélyen valahol, Némán haldokolt. Melléje senki nem állo, Elhagyo már minden álmot, S búsan állt a lovag o. Visszanéze, merről érkeze, A táj ködbe temetkeze. Nem hullato már könnyeket, De valami meghasadt szívében. Csak állt a mezőn, karddal a kézben. Mit szíve súgo, azt köve e; Ám ezzel bánatot szíto, érezte. Árnyékként jár nyomában a múlt, Emlékeztetve, hogy volt másik út. Azóta sem bánt meg semmit ő, De elmereng, ha jön egy esőfelhő. Tűnt álmok, régen múlt hónapok, Üresen csengő, dallamos szólamok. Egy eső mosta ablak mögö Így ülök én is emlékeim fölö. Nem hibáztam, hisz i vagy velem, Ellenben mi elmúlt, nem feledhetem. Anna Újabb villám fényle fel, Az Istenek könnyeztek, Már nincs más, vége, S mire kireggelede, Nem volt más, csak porhüvely. Ashi Valkoinen Kultúr Nyúz

6 Kópia 6És az Oscart kapja Heath Ledger a legjobb férfi mellékszereplő Sokat vacilláltam, hogy ezt a portrét kiről írjam meg. Végül azért ese a választásom Heath Ledgerre igaz a tavalyi félév Kultúr Nyúza szintén A Sötét Lovag rendezőjéről és kulcsfigurájáról szólt mert az mégse mindennapos dolog, hogy valaki a halála után kapja meg az Amerikai Filmakadémia elismerő díját. Heath Ledger a szívtipró Casanova Heathcliff Andrew Ledger április 4-én születe a nyugatausztráliai Perth városában, Sally Ledger Bell franciatanárnő és Kim Ledger autóversenyző fiaként. Nevét egyébként Emily Brontë Üvöltő Szelek főszereplőjéről kapta. A kis Ledger már korán érzéket mutato a színjátszás iránt, mert tíz évesen már Pán Pétert alakította a gimnáziumi deszkákon. Tizenhat évesen Sydney-be utazo, azzal az elhatározással, hogy filmes karrierbe kezd, s első szerepe az 1996-os Sweat című tévésorozatban volt, melyben egy homoszexuális kerékpározót alakított ig több sorozatban és tévéfilmben szerezte meg a rutint, amely hozzásegíte e, hogy a 10 dolog, amit utálok benned című filmben végre megismerje a közönség a nevét. Ledgert tehetségén kívül szívtipró külseje is segítette. Így lehetett egy Benjamin Button különös élete Minden kétséget kizáróan az idei Oscar-gála legnagyobb vesztese David Fincher filmje, mely a már-már mitikus 13 jelölésből végül csak hármat kapo meg, azt is elsősorban vizualitása, és technikai trükkjei érdemeiért. Mellesleg élek a gyanúperrel, miszerint az Oscart nem mindig az arra legérdemesebbek kapják. Nézzük, megéri-e beülni magára a filmre. A Brad Pitt főszereplésével készült alkotás a kitaszítottságról, a kívülállóság nyűgjeiről, s nyilairól szól. Hogyan tud egy ember beilleszkedni egy olyan társadalomba, mely még ha IV. félévfolyam 1. szám március 11. csapásra tini bálvány. Ahogy ez lenni szoko, rá is nyomta bélyegét filmjeire, és bár Mel Gibson mellett szerepet kapo a hazafiban, filmjei rendre ilyen szerepeket kínáltak számára. Kezdve az újítónak szánt, de valójában gügye és csapongó Lovagregénnyel, a történelmi bukatókkal teli Gyávaság tollain keresztül, egészen a 2005-ös Casanováig. Azonban Ledgernek esze ágában sem volt beskatulyázva maradni, s tudta, hogy ehhez nem jófiú szerepek kellenek elsősorban. Terry Gilliamtől pedig megkapta minderre az esélyt a Grimm egyik főszereplőjeként. A félszeg, gyámoltalan technikai zseni, Jacob Grimm szerepében végre valami újat mutathatott a nagyvilágnak. Következő alakítása meghozta számára az első Oscar-jelölést. Ez a film a témája miatt sokat el is fogadja, nem adhat feloldozást számára, hiszen természetellenes az, ami Benjaminnal történik. Az alapgondolat bennem az 1996-os Jack című filmet elevenítette fel, ahol hasonlóan rendellenes dolgok történnek a főszereplővel. Mindke őjük élete elkerülhetetlenül tragikus. Ugyebár Jack egy év ala négy évet öregede testben, mindeközben szellemileg normálisan fejlődött. Benjamin fejlődése még érdekesebb, mert torz öregemberként születik meg, de lélekben ugyanúgy fiatal vagy öreg, ahány évet megél, a teste mégis meghazudtolja ezt. Igazság szerint Benjamin története nem éppen egy leányálom, a film egészében o lebeg az elkerülhetetlen tragikum, mely minden másodperc elteltével egyre biztosabban közeledik. Benjaminnak nem lehet normális élete, bármennyire is szeretné ezt. Tinédzser emlegetett Túl a barátságon volt. Bizonyossá vált, Ledger tehetségét nem szabad elkótyavetyélni csupán szépfiúszerepekre. Az abszolút csúcsot a Sötét Lovaggal érte el. Joker megformálása egyszerre hozta el élete legszuggesztívebb szerepét és közvetve halálát. Gyakran panaszkodo, hogy napi két-három óránál többet nem tud aludni. Magánéleti problémái sokasodtak, s mára bizonysággá vált, nem öngyilkos lett, csupán túl sokféle gyógyszert ve be egyszerre, s ezek együ es hatásai okozták halálát. A The Imaginarium of Doctor Parnassus-beli utolsó alakításával k a p c s o l a t b a n j e l e n l e g Te r r y Gilliam rendező mindent elkövet, hogy méltó emléket állítson vele e fájdalmasan fiatalon eltávozott színésznek. Magyar Tibor korában 80 évesnek néz ki, senki nem akar vele járni, barátkozni. Mikor pedig teste kezd fiatalodni, lélekben már idős: ismerősei, barátai, akik vele együ nő ek fel, kivétel nélkül megöregszenek. Cate Blanche alakítja Benjamin egyetlen igaz szerelmét, aki bármennyire is próbálja viszontszeretni a főhőst, sosem tud igazán passzolni hozzá. A legboldogabb időszak egyértelműen az ötvenes éveik, mikor mindketten félúton járnak saját belső órájuk szerint. Azonban az idill hamar tovatűnik a filmből, és marad a szörnyű való. Abból a szemszögből nézve csábító lehet ez a fajta életmód, hogy száz évet tekintve életünk felét öregként éljük meg, s Benjamin pont ebben az időszakban a legfiatalabb. Azonban Fincher műve nem a hedonista élvhajhászatról szól, s pont ez a megkapó benne. Magyar Tibor

7 Múzeum a föld alatt A milleniumi Budapest emlékeiből A Kisföldalatti nemcsak Budapest, hanem a kontinens első motorhajtású földala i vasútvonala. Európában csak a londoni előzi meg 1863-as átadásával, ám azt még gőz hajto a. A mi kis földala ink Európa-szerte elhíresült, az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, 2002-től pedig az Andrássy ú al együ a Világörökség része le. A Sugárúton (Andrássy út) végigfutó közúti vasút megépítése a századforduló előtt igencsak időszerűvé vált, hiszen a közelgő millenniumi ünnepségsorozat egyik fő helyszínének a Városligetet tervezték, ám a Terézváros villamos- és omnibuszjáratai enélkül is zsúfoltak voltak. Az illetékes hatóságok azonban nem engedélyezték az eredeti tervek szerinti felszíni vasút megépítését, míg a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) élén Balázs Mór vezérigazgatóval és a Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) közösen benyújto tervei, amelyek szerint az új vasútvonal a föld ala fut, tetszést ara ak. Olyannyira, hogy a Kiállítás megnyitójára készen kelle lenni a grandiózus terv megvalósításával, s az engedély megadásától az átadásig mindössze 21 hónap És Rómeó és Júlia... A zene, a mozgás, az átváltozás, a színház varázslatos világa mind mind benne van a Horgas Ádám által rendeze igazán eredeti remake-ben. Egyfelvonásos, 75 perces színjáték, melyben a leleményesség és a színház minden szeretete benne van. Aki ismeri a történetet márpedig ki ne ismerné az nagyon fogja élvezni, Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter előadásában a darabot. Igazán leleményes megoldás. A rengeteg szereplőt és egész Veronát egyetlen díszlet nélküli színpadon, két ember adja elő. Zseniálisan. Rudolf Péter egyaránt hiteles Rómeó, funkcionál erkélykönyöklőként, de megállja helyét dajkaként vagy Lőrinc barátként, Tárlat & Páholy maradt. A kivitelezést a tervező Siemens és Halske cégre bízták. Az átadás műszaki okok miatt három hetet kése, így május 2-án indult el az első járat a Gizella tér (ma Vörösmarty tér) és az Artézi fürdő (ma Széchenyi fürdő) közö. A földala inak kezdetben csaknem fél kilométer hosszú szakasza a föld felett ment az Aréna úttól (Hősök tere) az Artézi fürdőig, ezeket csak az 1970-es években helyezték át a felszín alá, amikor kiterjeszte ék a vonalat a Mexikói útig. Ekkoriban nyito a meg kapuit a Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeum a földalatti egykori Deák Ferenc téri pályaszakaszán, amelyet az 1950-es években történt pályakiegyenlítés alkalmával zártak le. A kiállítás helyszíne tehát a földalatti eredeti alagútszakasza, ám a falakat borító szintén korabeli csakúgy, mint neje, Nagy-Kálózy Eszter. A nemi identitások nélkül, egy átadható csuhával és szemüveggel, jó zenével, két nagyszerű színésszel minden megoldható. Érdekes megközelítés, ezért mindenképp érdemes megnézni. A történet közismert, ám az eredete már kevésbé. Hiszitek vagy sem, de a Shakespeare által jegyzett 1597 óta ismert tragikus végkifejletű love story eredete az ókorra nyúlik vissza. Ovidius Metamorphoses című művében Püramosz és Thiszbé szerelmének története sok hasonlóságot mutat a későbbi verzióval, csakúgy, mint Xenophón meséje Anthia és Habrokomész kérészéletű szerelméről. A Rómeó és Júlia első ismertebb változata 1476-ból maradt ránk. Salernitano műve Il Novellino címmel kissé drasztikus formában tálalja a sienai szerelmesek halálát ban Luigi da Porto már Giulie a e Romeo címmel írta meg az ismert történetet, és 7 barna-fehér Zsolnay csempék valamikor a Gizella téri megállót díszítettek. Az ide látogatók megtekinthetik az eredeti kocsikat, a velük szemközt lévő vitrinek pedig dokumentumok, képek és modellek segítségével mutatják be a földala i é p í t é s é n e k é s m ű k ö d é s é n e k történetét. Betekintést nyerhetünk továbbá, hogyan épültek a 2-es piros és 3-as kék metróvonalak, hogyan fejlődött fővárosunk közlekedése az évtizedek során. A pénztár diákjegy helyett metrószakaszjegyet, fotósjegy helyett átszállójegyet ad ki, ezeket helyben egy lyukasztóval érvényesítjük, és indulhat az utazás! A falakat és a szerelvényeket számos korabeli plakát díszíti, a kocsikból utasok és vidám kalauzok néznek ránk: az embernek kedve lenne felszállni közéjük. A kis sárga villamos és a metró alagút fúrófejének modelljét nézegetve eszembe jutott, néhány évtized múlva talán a most épülő 4-es metró történetét olvassa épp olyan nosztalgikusan az akkori nemzedék, ahogy mi nézzük az itt és most kiállíto emlékeket. Aki siet, még megnézheti a Városi közlekedés magyar és európai bélyegeken című időszaki kiállítást is. tajmi igaz történetként tünteti föl azt. Melle e szól, hogy Dante Isteni színjátékában említi a két családnevet a 13. századi Itáliából ben Bandello azonos címmel átdolgozza a novellát, amit Boaistuau 1559-ben franciára fordít, igaz a maga szája-íze szerint át is dolgozza kissé a művet ben megjelent az angol verzió, amelyet Arthur Brooke fordíto Boaistuau alapján. Csak ezek után látott napvilágot az a változat, amely világhírűvé vált, melyet oly sokan ismernek és szeretnek. Shakespeare a színpadi átirathoz felhasználja Brooke verzióját, de William Painter Palace of Pleasure című prózáját is. Az 1597-es megjelenés óta további számos átirat és feldolgozás születe, mint például Benda happy enddel záruló operája, vagy Zefirelli 1968-as világhírű filmje, bár valószínűleg többen láttátok az 1996-os Leonardo DiCapriós verziót is. Bia Kultúr Nyúz

8 Könyvelő 8Senki kapitány Verne Gyula: Nemo kapitány Meg kell vallanom, a magyar nyelv találékonysága engem időről időre elkápráztat. Hogy lehetséges, hogy az Alien-ből Nyolcadik utas: a Halál lesz? Valahogy úgy, ahogy Jules Verne-ből Verne Gyula. Már meg se lepődhetünk, hogy a világ minden egyéb területén mérföld a tenger ala -ját nálunk úgy lehet megvenni, hogy: Nemo kapitány. Verne Gyula MOBILIS IN MOBILI Kezdjük o, hogy Verne megírt több mint hetven regényt, ebből 54 az úgyneveze Különös Utazásokhoz tartozik. Verne életművét 1862 és 1914 között alkotta meg, hihetetlen precizitással. Olyan tudományos kutatás áll a regények mögött, melyekhez egyenként egy élet is kevés lenne. Leírásai alapján azt feltételezhetjük, hogy i valóban járt Verne. Másképp honnan tudhatná mindezt? Netán valaki megélte ezeket a kalandokat, és elmesélte Vernének, akinek csupán annyi dolga akadt, hogy mindezt lejegyezze és kiszínezze? A Nemo kapitányban természettudóssá válik, s ha mindehhez hozzátesszük, hogy Verne jogászdoktor volt, akkor csodálkozásunk teljessé válhat. Egyben ez az egyik legkeményebb Verne könyv, a maga ötszáz oldalával. Már-már hömpölygő, néhol a végletekig lelassuló olvasmány ben az emberek azért olvasták elsősorban, mert újat mutato. Ma az atom-tengerala járók korszakában ez ugyan elveszett, mégis megmaradt benne a legfrankóbb dolog: Van egy olyan járművem, ami senki másnak nincs. Olyan helyekre tudok vele eljutni, ahová másnak esélye sincs. Ne packázzatok velem! Ki ne vágyna erre? ÉN SZAKÍTOTTAM AZ EGÉSZ TÁRSADALOMMAL, MÉGPEDIG OLYAN OKOKBÓL, AMELYEK EGYES- EGYEDÜL ÉNREÁM TARTOZNAK. A regény első negyede ismerteti a helyzetet: egy ismeretlen cetféle hajókat pusztít, s expedíciót szerveznek az elfogására. Az expedíción ismerjük meg három utazónkat: Aronnax IV. félévfolyam 1. szám március 11. professzort, az inasát, Conseilt és a kanadai bálnavadászt, Ned Landet. Ők hárman kerülnek egy véletlen folytán a tengerala járóra. Aronnax úr természe udós, akinek szakterülete a vizek élővilága, azonban ő egy amolyan polihisztor TTK-s mert éppoly ügyes a matematikai egyenletek megoldásában, mint a kémiai, fizikai hatások elemzésében vagy a biológiai leírásokban. Aki szokott regényt olvasni, tisztában lehet vele, hogy az elbeszélő, párbeszédes és leíró részek nagyjából %-os arányban oszlanak meg. A Nemo kapitányban mindez drasztikus mértékben változik a leírások javára, amolyan % szerint. Erről leginkább Aronnax úr és segédje tehet. Ugyanis legyen akárhány óceán, tenger vagy öböl, főhősünk kíméletlen módon sorolja, milyen fajta halak lakják, mivel táplálkoznak, milyen flóra és fauna található meg az adott régióban. Ez elsőre még érdekes is, de a huszadik tengernél már igencsak unalmas. Ha ez nem lenne elég, jön Conseil, aki pedig az összes élőlényt osztályozza fülétől a farkáig. Szerfele idegesítő. A csúcspont kétségkívül Conseil és Ned Land párbeszéde, ahol osztályozzák vagy hat oldalon keresztül az összes létező halat, a kanadai meg csak hümmögi, hogy milyen az ízük. ISMÉTLEM, URAM, AZ ÉN GÉPEIM EREJE SZINTE KORLÁTLAN. A Nautilus bemutatása már jóval izgalmasabb. Részletes leírást kapunk, hogyan is működik a tengerala járó. Villamosság mindenü, ami manapság megszoko, de Verne korában sehol sem volt, Edison csak 1879-ben fedezte fel a villanykörtét. Az is jópofa, ahogy a szerkesztő 9. hazai kiadás! időről időre megjegyzi kis lábjegyzetekben, mi az, ami badarság, vagy idejét múlt feltevés. A 303. oldalon a Nautilis mivel még nincs Szuezi-csatorna úgy jut át a Földközi-tengerbe, hogy az Arab Alagúton kelnek át, mely egy feltételeze átjáró a Vörös-tenger északi végén, azonban a valóságban ilyen nincs. A legmókásabb a 350. oldal, ahol kerek-perec leírják Verne ezú al nagyon elvetette a sulykot, mikor megtippeli mekkora volt a Cortez által rabolt arany mennyisége az Újvilágból. Kedvencem a 370. oldalon található tévedés: Téves Vernének az a feltevése, hogy szénből nátriumot, az utóbbiból pedig villamosságot lehet előállítani. Meg a 450. oldali: Vernének ez a megállapítása téves: szén-dioxidot nem lehet kálilúg gőzével elnyeletni. Jelzem ötszáz oldalba ennyi tévedés bőven belefér, Verne a többit félelmetes pontossággal írja le. Sajnálatos módon Nemo kapitányról szinte semmit nem tudunk meg a regény előrehaladtával, életét A Rejtelmes Szigetben olvashatjuk. Az utazás mely valójában kilométert jelent 10 hónapja során megismerjük az óceánok szakszerű leírását, jópár egzotikus helyszínt, eljutunk a Déli-sarkra, megtudjuk, mi történne, ha csak módosulna a Golfáramlat, valamint eljutunk a tengerek legmélyére. Ned Land a regénybeli fordulat. Első pillanattól szökni akar a Nautilusról, s szükség is van motorikus szerepére, mert Aronnax úr és Conseil hajlamos belefeledkezni a tenger titkainak tanulmányozásába. Hogy végül mi lesz sorsuk, mi történik Nemo kapitánnyal és a Nautilussal, azt nem árulom el. Járjatok a végére magatok, s legyetek részesei Verne különös utazásának. Magyar Tibor