Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Budapest, október 20.
|
|
- István Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2008 Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció levegővédelmi intézkedési programja, valamint a PM 10 légszennyező anyag határértékeinek alkalmazására vonatkozó időszakos mentességi kérelme Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Budapest, október 20.
2 1. Bevezetés A vizsgált terület általános jellemzése Területi-, és lakossági adatok Éghajlat és Meteorológiai jellemzők A légszennyezettségi zóna bemutatása Határértéket meghaladó légszennyezettségi koncentrációk órás túllépések Éves átlagos koncentrációk A légszennyezettség változása ig A szennyezett terület mérete és a szennyezettség által érintett lakosság mennyisége A határérték-túllépés okai Regionális tényezők Időjárási tényezők Hőmérséklet és csapadék Szélirány és szélsebesség Topográfia hatása a levegőminőségre Helyi tényezők Közlekedés Agglomerációt érintő tranzitforgalom Agglomeráción belüli közlekedés Tömegközlekedés Az Agglomerációba tartó célforgalom Közutak minősége Ipari porkibocsátások Fűtés Egyéb tevékenységek Határérték-túllépés mérőpontonkénti indokolása Levegőminőség javítását célzó intézkedések szeptemberéig megtett intézkedések Közlekedést érintő intézkedések Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések A Fővárosba érkező célforgalom levegőterhelését javító intézkedések Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések Kerékpárutak kialakítása Tömegközlekedés javítása A közutak minőségének javítása Ipari kibocsátást érintő intézkedések Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések Egyéb levegőminőség javítását csökkentő intézkedések júliusáig tervezett intézkedések Közlekedési érintő intézkedések Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések A célforgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések
3 Kerékpárutak kialakítása Tömegközlekedés javítása Közutak minőségének javítása Ipari kibocsátást érintő intézkedések Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések Intézkedések költsége BKV Zrt. beruházásainak költségei Egyéb tennivalók A Főváros légszennyezettségi térképének elkészítése terjedési modellek alapján Légszennyezettségi mérőpontok felülvizsgálata az Agglomeráció területén Összefoglalás
4 1. Bevezetés A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK tanácsi irányelv III. mellékletében megállapított PM 10 -re vonatkozó 40 µg/m 3 éves határérték, valamint az 50 µg/m 3 napi határérték mely egy naptári éven belül 35 napnál többször nem léphető túl az 1. zónában lévő több OLM mérőhely környezetében nem teljesült 2005., és évben. A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK új európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a PM 10 -re vonatkozó határértéket túllépő zónák, vagy agglomerációk tekintetében az irányelv hatálybalépésétől számított 3 évig mentesüljenek a határértékek teljesülése alól. A Közép-Duna-völgyi Felügyelőség ezért készítette el a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közreműködésével a jelenlegi dokumentációt. A dokumentáció bemutatja a határérték feletti légszennyezések helyszínét referenciaévtől számítva, feltárja az okait. Intézkedéseket tartalmaz, melyek biztosítják a türelmi időszak végére a határértékek teljesülését. 2. A vizsgált terület általános jellemzése Zóna megnevezése: Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció Zóna kód: HU Területi-, és lakossági adatok Budapest A Budapest Fővárost Pest megye öleli körül, melynek 71 települése Budapest és környéke agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, keletnyugati irányban 29 km kiterjedésű. A Főváros Közép-Európa legnagyobb folyója mellett terül el. Duna jobb partján hegyes dombos területű Buda, bal partján a nagyobb részt sík területű Pest városrész helyezkedik el. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett (mbf). A Főváros területe 525 km 2, lakosainak száma fő. A népsűrűség 3242 fő/km 2. A fővárosban jelentős a napi fluktuáció, nagy az ingázók száma. Budapest környéki agglomeráció Az agglomerációnak a fővároson kívüli része Pest megye területére esik, melybe 71 település tartozik. A megye teljes területe 6393 km 2, lakosainak 4
5 száma fő. Ebből az agglomerációra esik (a Főváros nélkül,) kb km 2, ill lakos. Pest megye népsűrűsége 173 fő/km 2, a légszennyezettségi zóna népsűrűsége 288 fő/km 2. Eszerint a megye területének 36%-a, lakosságának 59,8 %-a tartozik a légszennyezettség szerint kijelölt zónába, a népsűrűség ennek megfelelően több mint másfélszeres a zónában, a megyéhez viszonyítva. A lakosság számát tekintve Érd ( lakos), Dunakeszi ( lakos), Vác ( lakos), és Gödöllő ( lakos) a legnagyobbak Éghajlat és Meteorológiai jellemzők Magyarország éghajlata a szoláris éghajlati felosztás szerint mérsékelt, földrajzi elhelyezkedése miatt mentes a túlzott éghajlati szélsőségektől. Az országon belüli kis szélességkülönbség, illetve az elhanyagolható magasságkülönbségek miatt Magyarország éghajlata meglehetősen egyöntetű, természetesen a hegyrajzi tényezők befolyásoló hatással vannak. Hazánk (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatok tartományában, azon belül is a "kontinentális éghajlat hosszabb melegebb évszakkal" altípusban helyezkedik el. Budapesten az éves középhőmérséklet 11,0 C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21 C-ot is megközelíti. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 C körül alakulnak. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A terület alapvető meteorológiai adatait az OMSZ által a Budapest-Lőrinc állomáson végzett mérések szolgáltatják. A Budapest - Lőrinc meteorológiai főállomás (Bp. XVIII. ker. Gilice tér 39.) a város délkeleti részén (ϕ: 47 o 26, λ: 19 o 11 ), 140 mbf tengerszint feletti magasságon található. Az itt végzett meteorológiai mérések a terület viszonylagos beépítetlensége miatt az egész városra és annak környezetére reprezentatívnak tekinthetőek. Az obszervatóriumban a földfelszíni megfigyeléseken kívül magaslégköri mérések is folynak. A napi kétszeri alkalommal (0000 UTC és 1200 UTC) felbocsátott rádiószondák a magasabban fekvő légrétegek hőmérsékletéről, nedvességéről és áramlás viszonyairól nyújtanak információkat, így egy helyen állnak rendelkezésre a vízszintes és függőleges szennyezőanyag elszállítódását és hígulást befolyásoló meteorológiai tényezők. A felszín közelében leggyakrabban az északi - északnyugati szektorból fújnak a szelek, jelentős továbbá a keleti - északkeleti szelek gyakorisága is. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (>5 m/s) viszonylag ritkák, 5% körüliek. Megfigyelhető az a jól ismert tény is, mely szerint a leggyakoribb szélirányokból fújnak a legerősebb szelek. Tehát a 6 m/s fölötti áramlási sebességek előfordulása az észak-nyugatias szelek esetén a legnagyobb. Az uralkodó, északi áramlás a közepes erősségű szelek nagy gyakoriságával emelkedik ki. A szélsebesség eloszlás jellegzetessége, hogy a viszonylag gyakori 5
6 előfordulású keleti-északkeleti áramlások esetében a gyenge és közepes erősségű szelek dominánsak A légszennyezettségi zóna bemutatása A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. E jogszabály szerint a kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. Az 1. számú Budapest és környéke zónacsoportot az alábbi 1. sz. ábrán mutatjuk be. Az ábrán láthatóak a rendeletben megadott számmal jelzett környező, legközelebbi zónák is. 1. ábra A vizsgálat szempontjából agglomerációnak nevezett terület lehatárolását az alábbi 2. sz. ábra mutatja a nagyobb települések megjelölésével. A zónacsoportra a dokumentáció további részében Agglomeráció névvel fogunk hivatkozni, melybe beletartozik Budapest és a Főváros környéki 71 település is. 6
7 2. ábra Az 1. számú táblázat tartalmazza a légszennyezettséget mérő monitoring adatait. 1. Táblázat Állomások helye EOV (X; Y) HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás park
8 Budapest területén a mérőhelyek elhelyezkedését a 3. számú ábra mutatja be. 3. ábra A százhalombattai mérőhely elhelyezkedése a 4-es számú ábrán található. 4. ábra 8
9 3. Határértéket meghaladó légszennyezettségi koncentrációk órás túllépések 2. Táblázat HU0021A-Bp. Baross tér 129 db 91 db 46 db HU0022A-Bp. Gilice tér 106 db 69 db 43 db HU0032A-Százhalombatta 1 40 db 40 db 14 db HU0036A-Bp. Pesthidegkút 76 db 45 db 14 db HU0041A-Bp. Széna tér 24 db 27 db 8 db HU0042A-Bp. Kőrakás park 113 db 161 db 94 db A 2. számú táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Széna téri állomás esetén 35-nél kevesebb 24 órás határérték-túllépést regisztráltak mindhárom évben évben Pesthidegkúton és a százhalombattai mérőállomáson is jóval a megengedett mennyiség alatt volt a 24 órás túllépések száma. A többi mérőhely esetében is erőteljes csökkenés volt tapasztalható Éves átlagos koncentrációk 3. Táblázat HU0021A-Bp. Baross tér 47,5 µg/m 3 41,5 µg/m 3 40,0 µg/m 3 HU0022A-Bp. Gilice tér 44,7 µg/m 3 37,6 µg/m 3 30,2 µg/m 3 HU0032A-Százhalombatta 1 30,4 µg/m 3 29,2 µg/m 3 22,0 µg/m 3 HU0036A-Bp. Pesthidegkút 37 µg/m 3 31,7 µg/m 3 23,5 µg/m 3 HU0041A-Bp. Széna tér 30,1 µg/m 3 30,4 µg/m 3 24,2 µg/m 3 HU0042A-Bp. Kőrakás 46,8 µg/m 3 53,5 µg/m 3 42,8 µg/m 3 Az éves koncentrációk alakulásában még kedvezőbb a helyzet ben mindössze 3 mérőhelyen regisztráltak éves szinten 40 µg/m 3 -nél magasabb értéket re csak a Kőrakás park esetében volt csekély mértékű határértéktúllépés A légszennyezettség változása ig. A PM 10 légszennyező komponensre vonatkozó koncentrációk mind a 24 órás, mind az éves határérték tekintetében csökkenő tendenciát mutatnak az Agglomeráció területén. Amennyiben a jelenlegi levegőminőség-javulás folytatódik PM 10 vonatkozásában, 2011-re nagy valószínűséggel teljesülni fognak a jelenleg hatályos uniós irányelvben foglalt légszennyezési határértékek. 9
10 3.4. A szennyezett terület mérete és a szennyezettség által érintett lakosság mennyisége A terület, ill. a lakosság és az itt tartózkodók nem egyforma mértékben vannak kitéve a levegő szennyezettségének. Mivel éves határérték feletti légszennyezést egyedül a Kőrakás parki mérőhelyen regisztráltunk, feltételezhető, hogy az építkezéseknek és közlekedésnek hasonló mértékben érintett területeken élő lakosság van a szennyezettségnek kitéve. A terület mérete becslés alapján kb. 70 km 2 -re tehető. A határérték feletti PM 10 szennyezettség által érintett lakosság kb fő. 4. A határérték-túllépés okai 4.1. Regionális tényezők Magyarország területének nagy része sík. Az országban magashegységek nem találhatók. Az ország legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti magassági szintkülönbség nem éri el az 1000 métert. Ilyen adottságok következtében, intenzív mezőgazdálkodás alakult ki a Régió nagy részén. Sajnos a természetes növénytakaró hiánya miatt a talaj felső rétege a széleróziónak kevésbé áll ellen, így a porképződés igen gyakori. A természetes, vagy természetközeli fátlan területeken is nagy a porképződés. A por lehet talajfelszíni eredetű, valamint növényi eredetű is. Ennek megakadályozására nincs mód. A különböző mezőgazdasági munkák szintén nagymértékben hozzájárulnak a porzáshoz. A szálló pornak 10 µm-nél kisebb frakciója igen nagy távolságokról érkezhet. Becslések szerint az Agglomeráció szálló por szennyezettségének legalább a fele nem helyi, hanem regionális eredetű. Ezt bizonyítják a K-pusztai adatok, valamint Budapesten a pesthidegkúti mérőállomás adatai. A K-pusztai mérőhely közlekedési útvonalaktól távol helyezkedik el, ezért szálló por esetében országos referenciapontnak számít. 24 órás határérték-túllépésből 22 darabot regisztráltak az állomáson évben. A pesthidegkúti mérőállomást az uralkodó szélirány felől Budapest észak-nyugati pontján helyezték el, hogy a Fővárosba beérkező levegő minőségéről tájékoztasson. A mérőhely műszerei és évben több mint 35 db 24 órás túllépést regisztráltak PM 10 légszennyező komponensre vonatkozóan. A nagyarányú regionális eredet további bizonyítéka, hogy a PM 10 frakció változása az Ország egész területén szinkronban történik. A koncentráció változásában elsősorban az időjárási, nem pedig az emberi tényezők játszanak szerepet Időjárási tényezők Hőmérséklet és csapadék A PM 10 napi határérték-túllépések nagy része télen, valamint a szárazabbhűvösebb tavaszi és őszi időszakokban történik. Ilyen esetekben a levegő keveredése nem történik meg, a légszennyező komponensek feldúsulnak. A hőmérsékleti inverzió és a kis szélsebesség gyakran vezet a hideg időszakokban határértéket meghaladó légszennyezettség kialakulásához PM 10 vonatkozásában. 10
11 A csapadékosabb időjárás hozzájárul a földfelszíni por eltávolításához. Fagypont alatti időszakokban az utak mosása nem megoldható, így szárazabb hideg idején a felszíni por feldúsulása, valamint a PM 10 koncentrációnövekedése várható Szélirány és szélsebesség Az alacsony szélsebesség, valamint PM 10 határérték-túllépések között szoros összefüggés van. Az automata mérőállomások által rögzített éves átlagos szélsebességek adatait a 4. számú táblázatban ismertetjük. 4. Táblázat HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Bp. Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás park 1,6 m/s 1,9 m/s 1,5 m/s 1,4 m/s 1,3 m/s 1,3 m/s A 4. számú táblázat adataiból megállapítható, hogy az Agglomeráció mérőpontjain az átlagos szélsebesség (1,5 m/s). Az 5. számú táblázat mutatja a 24 órás túllépések esetén mért átlagos szélsebesség alakulását az elmúlt 3 évben. 5. Táblázat HU0021A-Bp. Baross tér 1,38 m/s 1,22 m/s 1,34 m/s HU0022A-Bp. Gilice tér 1,42 m/s 1,47 m/s 1,31 m/s HU0032A-Százhalombatta 1 0,75 m/s 0,90 m/s 0,83 m/s HU0036A-Bp. Pesthidegkút 0,98 m/s 0,75 m/s 0,78 m/s HU0042A-Bp. Kőrakás park 0,95 m/s 0,99 m/s 1,00 m/s Megvizsgáltuk, hogy a 24 órás túllépéseknek hány százalékában volt a szélsebesség alacsony (<1,5 m/s), melyet a 6. számú táblázat tartalmaz. 6. Táblázat HU0021A-Bp. Baross tér 69,77 % 80,68 % 79,55 % HU0022A-Bp. Gilice tér 63,55 % 55,07 % 82,05 % HU0032A-Százhalombatta 1 97,50 % 95,00 % 90,91 % HU0036A-Bp. Pesthidegkút 93,42 % 95,56 % 100,00 % HU0042A-Bp. Kőrakás park 93,86 % 91,93 % 91,21 % A 2. számú melléklet tartalmazza az Agglomeráció mérőpontjain regisztrált napi túllépéseket, az aznapi szélsebességekkel összehasonlítva. 11
12 Topográfia hatása a levegőminőségre A Főváros és környezetének levegőminőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a területre jellemző északi és nyugati szelek viszonylag tiszta levegőt szállítanak. Az átszellőzést a Duna és a Budai hegység völgyei is elősegítik. Kedvezőtlen hatású, hogy déli légáramlás esetén a város szennyezett levegője a budai hegyvidéken feltorlódik. Az ilyen légmozgás szerencsére ritka és rövid ideig tart. Mivel az északi, nyugati és észak-nyugati szélirányok gyakorisága a Főváros esetében 46%, Budapesten az átszellőzés feltétele közel minden második nap kedvezőnek tekinthető. A többi szélirány esetében (összesen 33%-os gyakorisággal) általában kedvezőtlennek minősíthetők, és hasonlóan kedvezőtlen a város átszellőzési helyzete szélcsend (ennek gyakorisága 21%) esetén is. Keleti, dél-keleti szél esetén a Szilas- és a Rákos-patakok völgyén, Ferihegy és Soroksár irányából érkezik a városba a hűvös levegő. A belvárosi önálló légcirkuláció azonban gyakran megakadályozza, hogy ezek a légtömegek behatoljanak a városközpontba, így az átszellőzés ilyen szélirányok mellett a belső területen általában nem valósul meg Helyi tényezők Közlekedés Az agglomeráció közlekedése igen összetett. Itt található az ország legnagyobb forgalmú repülőtere, a Duna központi elhelyezkedése miatt a vízi közlekedés is számottevő, de elsősorban a vasúti és közúti közlekedés a meghatározó. A vízi közlekedés elsősorban az áruszállításban játszik szerepet, a légi, vasúti és közúti közlekedés egyaránt kiveszi a részét az áru és személyszállításból. A helyi tényezők között elsősorban a közúti közlekedés játszik szerepet a légszennyezettség kialakulásában. A gépjárművek által keltett porterhelés döntő mértékben az útfelszínről, másodlagos szennyezőanyagként kerül a levegőbe. Természetesen ezen kívül a kipufogógázok szilárd anyag tartalma (korom) is szerepet játszik a PM 10 koncentráció alakulásában Agglomerációt érintő tranzitforgalom Magyarország közúti közlekedése jelentős mértékben érinti az Agglomerációt annak központi elhelyezkedése miatt. Az úthálózat sugaras szerkezete következtében, az országban található Helsinki-folyosók keresztülhaladnak az Agglomeráción. A magyar nomenklatúra szerint az alábbi nagy forgalmú utak érintik Budapestet és környékét: M0, M1, M3, M5, M6, M7 autópályák, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számú elsőrendű főutak, 10, 11, 31, 51 számú másodrendű utak, valamint az európai E-útjelzés számozásnak megfelelően az E60, E71, E73, E75 és E77 nemzetközi útvonalak. 12
13 Agglomeráción belüli közlekedés Az Agglomeráción belüli közlekedés - mivel az ország teljes lakosságának nagyjából negyede itt él szintén jelentős. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult a (Főmterv Rt.) adatai alapján melyet a 7. számú táblázat tartalmaz. 7. Táblázat Utazások megoszlása az agglomerációban (millió utazás/nap) Budapesten Budapest és Környéken belül Együtt belül környék között Tömegközlekedés 3,349 (61,4%) 0,326 (42,9%) 0,123 (38,0%) 3,789 (58,0%) Személyközlekedés 2,104 (38,6%) 0,434 (57,1%) 0,201 (62,0%) 2,739 (42,0%) Összes 4,453 (100,0 %) 0,760 (100,0%) 0,324 (100,0%) 6,537 (100,0%) Tömegközlekedés A tömegközlekedésnek kettős szerepe van az Agglomeráció PM 10 légszennyezettségének alakításában. Egyrészt járműveinek kibocsátásával hozzájárul a PM 10 szennyezettség kialakulásához, másrészt az egyéni közlekedés kiváltásával csökkenti azt. Az Agglomeráció tömegközlekedésében az alábbi társaságok vesznek részt különböző megoszlásban: MÁV Zrt., Volán társaságok és a BKV Zrt. A MÁV Zrt. vasúti pályán valósítja meg az Agglomeráción belüli utazásokat. Járművei részben villamos üzeműek. Elsősorban az Agglomeráció települései közötti forgalom lebonyolításában játszik szerepet. Későbbiekben várható, hogy a Fővároson belüli közlekedésben vállalt szerepe megnövekedik. A Volán társaságok szintén elsősorban az Agglomeráció települései közötti közlekedésben vesznek részt. Buszaikról elmondható, hogy 95,5 %-ban korszerű motorral rendelkeznek. Mivel 2007 évi határérték-túllépés kizárólag a Fővárosban volt, ezért elsősorban Budapest városi közlekedésében legnagyobb részt vállaló BKV Zrt. működésével foglalkozunk a továbbiakban. A BKV Zrt évre vonatkozó fontosabb adatai: Az eladott jegyekből és bérletekből számított statisztikai utasszám 1,3 milliárd, az utaskilométer 5,5 milliárd, az utazóközönség rendelkezésre bocsátott férőhelykilométer 21,3 milliárd volt. A járművek 176 millió kilométert tettek meg. Az átlagos járműállomány 2959 db volt. A járművek átlagos kihasználtsága 25,9 %. A járművek átlagos életkora 21 év, ezen belül az autóbuszok, trolibuszok átlagéletkora 20 év alatti, a vaskerekes járműveké közel 30 év, illetve ezen belül a HÉV és MFAV járműveké 30 év feletti. A hálózathossz, illetve az átlagos járműállomány és utasszámra vonatkozó adatokat a 8. számú táblázat tartalmazza. 13
14 Hálózathossz illetve Vágányhossz km 8. Táblázat Átlagos járműállomány darab Utasszám millió fő Utasszám megoszlás %-ban Villamos 341, ,8 Trolibusz 66, ,9 Autóbusz 803, ,3 HÉV 239, ,3 Metró + FAV 92, ,7 Összesen 1543, , Az Agglomerációba tartó célforgalom A lakosság nagymértékű koncentrálódása, Budapest központi szerepe, valamint a Főváros idegenforgalmi jelentősége következtében jelentős az Agglomerációba tartó célforgalom is. Elmondható, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a célforgalomi utazások mennyisége növekedni fog az elkövetkező években Közutak minősége Bár a számuk folyamatosan csökken, még mindig jelentős arányban fordulnak elő az Agglomeráció területén burkolatlan utak. Habár ezek elsősorban kisforgalmú utak, az útfelszínről felverődő por mennyiségének nagysága miatt a porterheléshez való hozzájárulásuk mégsem elhanyagolható. A földutak megoszlása változó az Agglomeráció területén. A települések központjában a burkolt utak előfordulási aránya közel 100 %- os. A külterületeken, illetve a belterületek külső részein 50-60%-os az előfordulásuk. A Főváros 4256 kilométer hosszúságú közúthálózatából nagyjából 1100 km kiépítetlen földút Ipari porkibocsátások A területen található ipari létesítmények szintén hozzájárulnak a levegő porkoncentrációjának növeléséhez. Összességében elmondható, hogy a jelentős környezeti terhelést okozó ipari létesítmények száma folyamatosan csökken a Főváros és környékének területén. A meglévő létesítmények egyre korszerűbb technológiát alkalmaznak, részben a fejlesztéseik, részben a Felügyelőség intézkedései következtében. Modern porleválasztók alkalmazása, nagyobb energiahatékonyság, hatékonyabb anyagfelhasználás, az elérhető legjobb technika alkalmazása mind hozzájárult a szilárd anyagkibocsátás mérséklődéséhez. A legnagyobb mennyiségű port kibocsátó üzemek Budapesten: Főtáv Zrt., Budapesti Erőmű Zrt., Atel Zrt. budapesti erőés fűtőművei, az FKF Zrt. Rákospalotai hulladékhasznosítója, Euro-Metall Kft. öntödéje, Rába Kispesti Öntöde és Gépgyár Kft., Mü-Gu Kft., az Ereco Zrt. hulladékkezelő telephelye és a Wienerberger Zrt. Téglagyára. A Budapest környéki Agglomerációban: Wienerberger Zrt. téglagyárai; DDCM Kft. Váci 14
15 cementgyára, MOL Nyrt. százhalombattai kőolaj-finomítója, Dunamenti Erőmű Zrt. százhalombattai erőműve. Az építési és bontási hulladékokkal foglalkozó tevékenységek, a különböző hulladéklerakók, valamint az építési alapanyag raktározó és értékesítő telephelyek jelentősen hozzájárulnak az Agglomeráció porkibocsátásához. Ezeken a telephelyeken a Felügyelőség munkatársai fokozottan ellenőrzik az elérhető legjobb technika betartását Fűtés Hűvösebb időszakokban a fűtés nagymértékben hozzájárulhat a PM 10 határérték-túllépés kialakulásához. A fűtés két nagy összetevője a lakossági, valamint az intézményi fűtés. Mindkettőre jellemző, hogy elsősorban földgáz alapú. Egyenként csekély mennyiségű a légszennyező-anyag kibocsátásuk, összességében mégis jelentős a téli hónapokban. Az alacsony kéménymagasság miatt a füstgázok keveredése csak kismértékben történik meg, így a légzési zónában feldúsulhatnak a légszennyező anyagok. A fűtés egy bizonyos részét távfűtő művek szolgáltatják. A távfűtés előnyei közé tartozik a jobban ellenőrizhető kibocsátás, valamint a nagy kéménymagasság. Hátrányai közé tartozik a szállítási hőveszteség, és magasabb fűtési költség. A magasabb költség részben a már említett hőveszteség miatt, részben a hálózat folyamatos karbantartása miatt jelentkezik. A távfűtés aránya területenként változó, általánosságban elmondható, hogy elsősorban a panel lakóépületek területére korlátozódik. Sajnos a távhő-szolgáltatás ára nem versenyképes az egyedi tüzeléssel szemben, ezért új építmények esetén ha választható az építtető az egyéni tüzelés mellett dönt. Az emelkedő fosszilis tüzelőanyag-árak következtében a fatüzelés egyre gyakrabban fordul elő. Ez elsősorban Budapest környékén, valamint a külső kerületeiben, főként a családi házas övezetben jellemző. A fatüzelés szilárdanyag-kibocsátása lényegesen nagyobb a gáztüzelésnél, így a sűrűn lakott Agglomeráció területén kívánatos lenne a korlátozása Egyéb tevékenységek A rendszerváltás után ugrásszerűen növekedett az építési tevékenység az országban. Az építkezések elsősorban az Agglomeráció területére koncentrálódtak. Budapesten főként lakóparkok, bevásárló központok, irodaépületek épülnek. A környéki területeken elsősorban kereskedelmi és logisztikai központok, illetve bevásárló központok épülnek. Az ipari beruházások az agglomerációt kevésbé érintik a magasabb ingatlanárak, valamint a rendelkezésre álló munkaerő magasabb költsége miatt. Az építés folyamata, és az ahhoz kapcsolódó szállítási tevékenység, még az elérhető legjobb technika alkalmazásával is nagy porterheléssel jár. A nagyszabású útépítések és bővítések az építkezéseken belül külön részt képviselnek. Nagy részük a levegőminőség helyi javulását okozzák az építés befejezése után pl. elkerülő utak építése, földutak aszfaltburkolattal történő ellátása, utak bővítése, közlekedési csomópontok fejlesztése mégis a munkavégzés ideje alatt a porkibocsátásuk jelentős. Jelenleg többek között a következő nagyszabású építkezések folynak a főváros területén: 4-es Metró építése, Központi szennyvíztisztító és a hozzá kapcsolódó szennyvízelvezető hálózat 15
16 építése, Szabadság-híd felújítása. Az építkezések központi területek forgalomátszervezésével és lezárásával járnak, rendszeresek a forgalmi torlódások ennek következtében. A közlekedés-biztonsági szerepe miatt, fontos az utak téli havas, és jeges időszakban történő só-, illetve homokszórása. A kiszórt anyag egy része a közcsatornába kerül, jelentős része azonban az utakon marad és a gépjárművek, valamint a légáramlatok által porzást okozhatnak. Fagyos időszakban nem lehetséges a nedves úttisztítás, ezért megállapíthatjuk, hogy hideg időszakban a PM 10 levegőterheléshez nagymértékben járul hozzá az utak só- és homokszórása. Időszakos levegőterhelést okozhat a kiskerti növényi hulladékok, valamint az avar égetése. Elsősorban értelemszerűen a kertvárosi területeken, valamint a külterületeken jelentős az előfordulása. A települési önkormányzatok rendeletben szabályozzák az égetés feltételeit, de a jelenlegi helyzet további szigorítása lenne kívánatos. 5. Határérték-túllépés mérőpontonkénti indokolása Baross tér A Baross téri automata mérőhely elhelyezésekor szempont volt, hogy a Főváros feltételezetten legszennyezettebb közlekedő csomópontjainak levegőminőségét figyeljék. A közlekedési átalakítások miatt egy forgalmas buszmegálló került a mérőhely 4 méteres körzetébe. Ez jelentősen befolyásolta a mérési eredményeket évre a PM 10 -re vonatkozó éves határérték-túllépések megszűntek. A Baross téri mérőhelyet a 4-es metró Keleti pályaudvari nagyszabású építése miatt a Felügyelőség szeptemberében áthelyezte a közeli, hasonló közlekedési adottságokkal bíró Teleki térre. Így a további jelentések a Teleki tér adatait fogják tartalmazni. Kőrakás Park Egy forgalmas utaktól távol elhelyezkedő átlagos lakóterületi expozíciót vizsgáló mérőhely kialakítása volt a fő szempont a Kőrakás parki helyszín kijelölésénél. A XV. kerületben történt területi átalakítások következtében a környező üres területeken nagymértékű építkezés folyik évek óta. Az építési tevékenységből, valamint a kiszolgáló teherforgalomból származó por kibocsátás időlegesen, de nagymértékben hozzájárul a terület légszennyezettségéhez. A megépült bevásárló központok forgalmi vonzata is jelentős. A közeli Szentmihályi úton állandósultak a közlekedési dugók. A Kőrakás parki mérőhely az egyetlen az Agglomerációban, ahol sem a PM 10 -re vonatkozó 24 órás határértékek, sem az éves határértékek nem teljesültek. Gilice tér A Gilice téri helyszín kiválasztásának a célja a Budapest városi háttérszennyezettség vizsgálata volt. Ezért az uralkodó szélirány szerinti, a városból dél-keleti irányba távozó levegő minőségét próbálták megállapítani a mérőhely telepítésekor. Az es évek végén a gyenge forgalom, közepes beépítettség volt a területre jellemző. A 16
17 későbbi építkezések és forgalmi változások (Sallai út és környékének forgalmi átszervezése) következtében a terület levegőminősége megváltozott, a mérőhely városi háttérszennyezettség vizsgálatára nem alkalmas. Pesthidegkút A pesthidegkúti mérőállomást az uralkodó szélirány felől Budapest észak-nyugati pontján helyezték el, hogy a Fővárosba beérkező levegő minőségéről tudomást szerezzünk. A túllépéses időszakokban a szálló porra vonatkozó napi határértékek az ország nagy részén nem teljesültek. A túllépéses időszakokban a szélsebesség rendkívül alacsony volt. A PM 10 -re vonatkozó éves határértékek mindig teljesültek a mérőhely adatai alapján. A 24 órás határérték-túllépések száma nem érte el az évi 35 darabot 2007-ben. Helyi intézkedések nem szükségesek a levegőminőség javítása céljából. Százhalombatta1 A százhalombattai mérőhely létrehozását a közelben elhelyezkedő MOL kőolajfinomító és a Dunamenti erőmű indokolta. A napi határérték túllépésekre ugyanaz a magyarázat adható, mint a pesthidegkúti mérőhelynél. Éves határérték-túllépés itt sem volt. Helyi intézkedések nem szükségesek a levegőminőség javítása céljából. 6. Levegőminőség javítását célzó intézkedések Mint a 2. pontban említettük, a szálló por nagy része regionális eredetű. Az intézkedések a PM 10 Agglomerációs eredetének csökkentését célozzák meg. Ezen belül a közlekedést érintő intézkedések szerepelnek legnagyobb arányban. Kívánatos lenne a tranzitforgalom teljes kizárása a Fővárosból, valamint az Agglomeráción belüli közlekedés minél nagyobb arányú tömegközlekedési eszközökkel történő megoldása. A többi intézkedések a nagy ipari kibocsátók, valamint a lakosság környezetterhelésének mértékét kívánják csökkenteni szeptemberéig megtett intézkedések Közlekedést érintő intézkedések Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések Szükséges volt a Fővárost elkerülő M0-ás útvonal továbbépítése. A megépült szakaszokkal az M3-as és 4-es út használói sem terhelik feleslegesen Budapest levegőjét. A 4-es út fejlesztése Üllő és Vecsés településeket mentesíti a tranzitforgalom hatásaitól decemberében forgalomba helyezték az M0 Kelet, M5-4. sz. főút közötti (29,5-42,2 km) autópálya szakaszt, és a 4-es sz. főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszát szeptemberében átadásra került az M0 Kelet, 4. sz sz. főút közötti (42,2-48,193 km) autópálya szakasz. 17
18 2008. szeptemberében forgalomba helyezték az M0 Kelet, 31. sz sz. főút közötti (48,193-59,675 km) autópálya szakaszát szeptemberében átadásra került az M0 Kelet, 3. sz. főút - M3 autópálya októberében átadásra került az M0 Észak, M2-11. sz. út közötti autópálya szakasz a Megyeri-híd megépítésével. A Fővárosi Közgyűlés december 20-án megalkotta a 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletet módosító 74/2007. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendeletét, amely két lépcsőben lépett hatályba január 1-től meghatározásra kerültek a korlátozott forgalmú övezetek, az övezetekbe kiadható hozzájárulások és ezek díjai március 1-én pedig az addig nem szabályozott területeken a tranzit és célforgalmas utak kivételével 12 tonnás teherforgalmi korlátozás lépett hatályba A Fővárosba érkező célforgalom levegőterhelését javító intézkedések A szuburbanizáció következtében egyre nagyobb számban költöznek Budapest lakosai a Főváros környéki településekre. Mivel munkahelyük Budapesten van, napi közlekedésükkel erősen igénybe veszik a város útjait. A cél az, hogy amennyiben ezek az emberek tömegközlekedési eszközzel közvetlenül nem tudnak a városba menni, akkor biztosítsunk számukra lehetőséget arra, hogy személygépjárművüket olyan parkolókban hagyhassák, ahonnan tovább tömegközlekedéssel haladhatnak. Ennek megfelelően P+R parkoló épült: Budapest II. kerületében a Hűvösvölgyi villamos és buszvégállomásnál A Milleneumi Földalatti Vasút Mexikói úti végállomásánál Örs vezér téri HÉV és a 2-es metró végállomásnál A fővárosban és régiójában az eljutási lehetőségek és utazási körülmények javítása, valamint a környezetbarát közösségi közlekedés erősítésével a motorizáció káros hatásainak visszaszorítása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat létrehozta 2005-ben a Budapesti Közlekedési Szövetséget. Célja, hogy a BKSZ területén igénybe vehető helyi és regionális közösségi közlekedési szolgáltatások - az ellátásért felelős hatóság és a szolgáltató társaság kilététől függetlenül - az utasok számára egységes kínálatot alkossanak mind hálózati, mind tarifális szempontból. Az egységes közösségi közlekedési kínálat első kézzelfogható eleme a pénztárakban már kapható Budapesti Egyesített Bérlet (BEB), amely a főváros közigazgatási határán belül a MÁV, a BKV és a Volánbusz járatain egyaránt jogosít utazásra. A BEB a városon belül utazók számára - a vasút és a helyközi autóbuszok használata révén - időnyereséget jelent, a 18
19 városba rendszeresen beutazók számára pedig - a kiegészítő helyközi bérlet alacsonyabb ára folytán - megtakarítást eredményez Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések Kerékpárutak kialakítása A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, a kerékpárhasználat növekedése közvetetten járul hozzá a levegőminőség javításához, amennyiben kiváltja a motorizált helyváltoztatások egy részét októberéig a Fővárosban 170 km kerékpárút épült Tömegközlekedés javítása A tömegközlekedés javításával kapcsolatos intézkedéseknek három nagyobb egysége van. Az első a tömegközlekedés hálózatának fejlesztése. A második a tömegközlekedés komfortjának javítása. A harmadik a tömegközlekedésben résztvevő járművek porkibocsátásának mérséklése. Az első kettőnek a célja, a Fővároson belüli forgalom minél nagyobb arányú tömegközlekedési eszközökkel történő kiváltása. A harmadiknak, közvetlen hatása van a levegőminőség javítására. A 2003-ban részben EIB finanszírozásban indult M2 projekt, a 2-es metróvonal rekonstrukciója. Ennek keretében az állomások felújítása teljesen befejeződött, megtörténtek a hibajavítási és hiánypótlási munkák a felszíni állomások kritikus pontjain. A 2007-ben beérkezett 14 db járművel minden Combino villamos (40 db) leszállítása és forgalomba helyezése megtörtént, így a nagykörúti villamos vonalat korszerű, alacsonypadlós, egyterű szerelvények szolgálják ki (esélyegyenlőség). A járművek utasterének klimatizálása érdekében a szállítóval megállapodás született klímaberendezések beszerelésére vonatkozóan. A készülékek telepítése első félévében befejeződött. Az új járműként érkező, s forgalomba állított 10 db szóló trolibusz által kizárólag alacsonypadlós járművel kiszolgált viszonylattá vált az Erzsébet királyné útja és a Kossuth Lajos tér között közlekedő trolibusz vonal. Az alvállalkozóként közreműködő partnerek révén az autóbusz hálózatban is bővült a komfortosabb utazást lehetővé tevő járművek száma év végére 34 autóbusz, 1 trolibusz és 2 villamosjárat teljes üzemidőben, további 29 autóbusz- és 4 trolibuszjárat időszakosan és/vagy a járműpark egy részében alacsonypadlós. A megállóhelyi menetrendben jelzik, hogy milyen időpontban érkezik oda ilyen jármű. 19
20 Annak érdekében, hogy a személyautókkal szemben a Társaság járművei élvezzenek előnyt a közlekedésben, 2007-ben 25 helyszínen, összesen méter hosszan létesült buszsáv, valamint 20 csomóponton megváltoztatták a jelzőlámpák programját, elsőbbséget biztosítandó a BKV járműveinek. Az elmúlt években történt autóbuszsáv kijelölések: 2000-ben 3 helyszínen 1030 méter hosszon 2001-ben 1 helyszínen 50 méter hosszon 2002-ben 8 helyszínen 3560 méter hosszon 2003-ban 7 helyszínen 1690 méter hosszon 2004-ben 7 helyszínen 2320 méter hosszon 2005-ben 15 helyszínen 5640 méter hosszon 2006-ban 24 helyszínen méter hosszon 2007-ben 25 helyszínen méter hosszon Budapest Főváros Önkormányzata a közlekedés fejlesztésére év folyamán vissza nem térítendő támogatást nyújtott a BKV Zrt-nek a járműpark és az infrastruktúra felújítása, fejlesztése, színvonalának emelése érekében. a BKV Zrt. felújította az 56-os villamos-vonal Moszkva tér Hűvösvölgy végállomás szakaszát. A beruházás eredményeként csökkent a menetidő, nőtt az utazási komfort és a pálya üzembiztonsága. A Gödöllői HÉV vonalán, több helyen részleges pályafelújításra (vágánycserére, a felsővezetékek átépítésére) került sor. A beruházás eredményeképpen a vonal üzemeltetése biztonságosabb és pontosabb, nőtt a járművek sebessége. A Szentendrei HÉV vonalon átadták az új vonatirányító és biztosító berendezést, valamint részleges pályafelújítási munkákra is sor került. A járatsűrűség, a menetsebesség és a forgalombiztonság javult. Kiegészítő beruházásként sor került az utastájékoztató, valamint a vasúti kommunikációs és megfigyelőrendszer fejlesztésére is. A BKV Zrt. továbbfejlesztette a forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert, melynek eredményeképpen egy buszjáraton 16 jármű GPS készüléket kapott, több megállóban pedig digitális információs táblákat helyeztek el melyekről leolvasható a járművek helyzete, és érkezési ideje. További fontos beruházások: HÉV útátjárók átépítése felújítása Négy villamosvonal felújítása, átépítése M3 metróvonalon részleges vágányfelújítás Megújult 151 megállóhely 20
Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció intézkedési terve a NO 2 szennyezettség csökkentése érdekében
Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció intézkedési terve a NO 2 szennyezettség csökkentése érdekében 2011. Készítette: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
RészletesebbenA közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére
A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.
RészletesebbenKörnyezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén
Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Dr. Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár 2018. november 26.
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
RészletesebbenA rendelet célja és hatálya 1.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
RészletesebbenELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK
ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK 2012. november 30. Forgalomba helyeztek négy autóbuszöblöt a Toponári úton. A fejlesztés egy 571 millió forintos közlekedés-fejlesztési beruházás részeként valósult meg
RészletesebbenFUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése
FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi
RészletesebbenAz engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.
Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Ha van Vízművek, van Levegőművek is? (7 éves kislány, 2010) 306/2010 (XII.23.) Korm. Rendelet a levegő
RészletesebbenZöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.
Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival
RészletesebbenTISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA
1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba
RészletesebbenÚj kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.
Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,
RészletesebbenA PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.
A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK
ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es
RészletesebbenA budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben
BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése
RészletesebbenÚjbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában
Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában Takács Viktor Tibor főépítész Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Újbuda a főváros nyugati kapuja M1 / M6 / M7 autópályák,
RészletesebbenHatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.
Hatástávolság számítás az Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. ) légszennyező forrásaira (pontforrás engedélykérelemhez) Összeállítva:
RészletesebbenDUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 1.) Dunaújváros levegőminőségi helyzetének rövid elemzése A szennyezett területek lehatárolása a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
RészletesebbenÚj buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23.
Új buszüzemeltetési modell Budapesten Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Tartalom A BKV buszüzemeltetés helyzete 2010-ben A probléma kezelése azonnali eszközökkel
RészletesebbenLevegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok
Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT
ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenA PÉCSI AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE
A PÉCSI AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE Buszcsere program 2013 áprilisától Fonódó hálózat 2014 február Új forgalomirányító és utastájékoztataó rendszer 2014 március Új javítóbázis 2014 május Közlekedésszervező
RészletesebbenÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE,
ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE, A KÖZÚTHÁLÓZAT FENNTARTÁSÁNAK HATÁSA A KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉS Nyul Zoltán, igazgató Stratégia és Innováció BKK Zrt. X. Budapesti Nemzetközi Útügyi Kongresszus 2017. június
RészletesebbenA fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám
Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV
2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.
RészletesebbenA 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával
A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok Terveink szerint 2013. június 3-tól munkanapokon
RészletesebbenA beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont:
A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont: Mátészalka város belterületén több szám szerint 19 db telektömbben a hatályos településrendezési eszközök építménymagasság növekedést/növelést terveztek.
RészletesebbenMiskolci közösségi közlekedés fejlesztési stratégiája Jövő útja a jelenben
Miskolci közösségi közlekedés fejlesztési stratégiája Jövő útja a jelenben 2018.05.31. Készítette: Singlár Zsolt vezérigazgató Megvalósult fejlesztések 1. Pályafelújítás, vonalhosszabbítás és kapcsolódó
RészletesebbenBUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,
Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának
Részletesebben1. E rendelet hatálya Budapest I. kerület az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének /2018. (. ) Főv. Kgy. rendelete az I. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenTulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban
Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Stratégiai háttér Projektkiválasztás szempontjai Elsődleges szempontok:
RészletesebbenÚjpest levegőminőségének évi értékelése
Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelése Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelését a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi
RészletesebbenA fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének eredményei 2016
KTE Baranya Megyei Területi Szervezetének Új megoldások a közösségi közlekedésben című konferenciája A fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének eredményei 2016 Dr. Denke Zsolt kiemelt projektvezető
RészletesebbenSIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna
RészletesebbenMIT KÉSZÍTETTÜNK, KÉSZÍTÜNK ELŐ BUDAPESTEN?
MIT KÉSZÍTETTÜNK, KÉSZÍTÜNK ELŐ BUDAPESTEN? Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató BKK Zrt. Budapest, 2018. november 14. MEGVALÓSULT UNIÓS TÁMOGATÁSÚ PROJEKTEK 2007-2013 2014-2020 Szél Kálmán tér
Részletesebben135-ös és 135A jelzésű új viszonylatok indítása a XXIII. kerületben
135-ös és 135A jelzésű új viszonylatok indítása a XXIII. kerületben 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 135-ös és 135A új viszonylatok üzembe
RészletesebbenA közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók
A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók
RészletesebbenElőzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához
Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
Részletesebben3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények
I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési
RészletesebbenEnergiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka
Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási
RészletesebbenA 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra
A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró beruházásával kapcsolatos egyes kérdésekről a sajtóban és a szakemberek között is éles viták zajlanak.
RészletesebbenJó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.
Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése
RészletesebbenA 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében
A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 35-ös viszonylat Corvin út térségi útvonal-módosításával
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.5. C(2012) 6050 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2012.9.5.) a nitrogén-dioxid koncentrációjára vonatkozó határérték betartására kitűzött határidőnek az 1. és a 2. levegőminőségi
RészletesebbenÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS
ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe 2017. november 10. PERJÉS TAMÁS VIZSGÁLATOK A BUDAPESTI E-MOBILITÁS EGYES KÉRDÉSEIBEN Budapest Főváros Önkormányzata elkötelezte
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTisztelt Képviselő testület!
Tisztelt Képviselő testület! Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki Esztergom intermodális csomópont fejlesztésének két részajánlatára vonatkozóan. Az első részajánlat
RészletesebbenLégszennyező anyagok városi környezetben való terjedése
Légszennyező anyagok városi környezetben való terjedése Fűts okosan! konferencia Szervező: Hermann Ottó Intézet 2018. november 7. Mott 1 MacDonald Presentation A modellezés skálája Méretek: Lokális (50m
RészletesebbenIgényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében
Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte a lakosság véleményét a Csúcshegy térségében az igényvezérelt közösségi közlekedés
RészletesebbenXVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia
XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia 2017. április 28. Bükfürdő Győrik Balázs koordinációs főmérnök NIF Zrt. Folyamatban l évő és előkészítés a l a t t álló vasúti f ejlesztések Tartalom
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
Részletesebben17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák
17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február havi ülésére
SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. február 20. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2013.
RészletesebbenÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény
ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás
RészletesebbenMezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.
Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot
Részletesebben2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján
Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése
RészletesebbenAmit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.
Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, 2017. szeptember 8. Vasúti ingajárat (FEREX) 9 km új vonal, 1 új mh., 4 motorvonat (többlet) Menetidő (Reptér->Belváros):
RészletesebbenFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE
FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,
RészletesebbenMobilitás-utazási módok
Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 179/2017. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. június 29-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat
RészletesebbenNormafa történelmi sportterület rehabilitációja
Normafa történelmi sportterület rehabilitációja 4. Melléklet Részletes forgalomfelvételi eredmények, forgalomáramlási ábrák .00-11.00.15-11.15.30-11.30.45-11.45 11.00-12.00 11.15-12.15 11.30-12.30 11.45-12.45
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 4. előadás
Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás
RészletesebbenVILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC
VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív
RészletesebbenHatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás
Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi
RészletesebbenGondolatok a versenyképes tömegközlekedésről
Gondolatok a versenyképes tömegközlekedésről I. Magyar Közlekedési Konferencia Kádi Ottó Versenyképesség az az állapot, amikor egy cég sikeresen képes a saját piacán értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait.
RészletesebbenCSAK NE OLYAN NAGY HÉV-VEL
CSAK NE OLYAN NAGY HÉV-VEL Dr. Kazinczy László PhD. egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Út és Vasútépítési Tanszék IX. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYANAP 2016. május 25. Debrecen
Részletesebben2015. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 215. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 216. TARTALOM 1. A levegőminőség értékelése
RészletesebbenA Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése
A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat
RészletesebbenKözutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra
Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra XII. Határok nélküli partnerség Fülek, 2018. október 4. Thoroczkay Zsolt főosztályvezető ITM Közúti Infrastruktúra
RészletesebbenHungAiry LIFE IP projekt miskolci programjainak bemutatása
HungAiry LIFE IP projekt miskolci programjainak bemutatása Nagy Dezső Környezetvédelmi referens Nyolc magyarországi régió levegőminőségének javítása a levegőminőségi tervek megvalósításán keresztül LIFE17
RészletesebbenVáros Polgármestere. Előterjesztés évi parkoló építési, felújítási keretösszeg felhasználásról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/224, 226, 233 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Ügyintéző: Zsók Anikó Előterjesztés
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
Részletesebben2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása
2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn
Részletesebben/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
RészletesebbenÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE
ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE BUDAPEST, III. KERÜLET MIKOVINY U. - FOLYONDÁR U. - PODOLIN U. - DOBERDÓ ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenGYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston
GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK Dr. Winkler Ágoston Tartalom Hol tart jelenleg Győr közlekedése? Milyen újabb utazási igények várhatók? Milyen elképzelések születtek
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Részletesebbenkapcsolódó kémények levegőminőségre
Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések
RészletesebbenA közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
RészletesebbenA Miskolci városi villamosvasút fejlesztése című nagyprojekt
A Miskolci városi villamosvasút fejlesztése című nagyprojekt KözOP -5.2.0-07-2008-0003 www.zoldnyil.hu 2010. 03. 18-19. Amit a Projektről tudni érdemes Új Magyarország Fejlesztési tervben kiemelt nagyprojekt
RészletesebbenA LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ZÁSZLÓSHAJÓJA Wáberer Lívia vezérigazgató
A LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ZÁSZLÓSHAJÓJA Wáberer Lívia vezérigazgató A BILK MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB LOGISZTIKAI PARKJA FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS Valamennyi jelentős nemzetközi cél-, és tranzitútvonal
RészletesebbenELSŐ RÉSZ. Általános előírások. Fejezet. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének /2017. (. ) Főv. Kgy. rendelete a II. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet
Részletesebben2017. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 217. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 218. TARTALOM 1. A levegőminőség értékelése
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságának október 24-ei ülésére 5. napirend
ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságának 2016. október 24-ei ülésére 5. napirend Napirend tárgya: Lakossági kezdeményezés lakó-pihenő övezet kialakítására
RészletesebbenA projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30.
Sajtóközlemény Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó monitoring rendszer korszerűsítés és mérőeszközök beszerzése SH / 3 / 10 Mottó:
RészletesebbenElőadó: Dávid Ilona Elnök-vezérigazgató 2019.
Környezettudatosság a VOLÁNBUSZ Zrt. közlekedési stratégiájában Előadó: Dávid Ilona Elnök-vezérigazgató 2019. 15 éve a közlekedésben Tisztségeim: Hungrail-Magyar Vasúti Egyesület elnök STRATOSZ elnök Volán
RészletesebbenBudakalászt északról elkerülő sz. út ADATOK és TÉNYEK
Budakalászt északról elkerülő 1108. sz. út ADATOK és TÉNYEK Az előzmények 1985 a Budakalászt északról elkerülő út bekerül Pomáz és Budakalász rendezési terveibe. Koncepció: Budakalász - több, mint 30 éve
RészletesebbenIntermodális csomópontok információs rendszerei
Intermodális csomópontok információs rendszerei felmerülő szükséglet anyagi, szellemi javak szolgáltatások iránt - térbeliség - (korábbi ismeretei) helyváltoztatás tervezési-döntési folyamata szubjektív
RészletesebbenKözforgalmú közlekedés szervezése 1.
Közforgalmú közlekedés szervezése 1. Felosztás Helyi önkormányzati felelősség Helyközi állami felelősség Elővárosi-városkörnyéki Megyei-regionális Távolsági Nemzetközi (nem közszolgáltatás Közszolgáltatási
RészletesebbenSAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos
SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének
Részletesebben1. számú melléklet a 145/2017. (V. 25.) határozathoz: 1.1 Meglévő hulladékkezelő telep bővítése (1. módosítás)
1. számú melléklet a 145/. (V. 25.) határozathoz: 1.1 Meglévő hulladékkezelő telep bővítése (1. módosítás) 1a 1b 1c 1d 1.2 Benta tsz telephely felhasználásának módosítása (2. módosítás) 2 1.3 Külső Római
RészletesebbenAZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Csűrök Tibor 1. AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ESZKÖZEI, FAJLAGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSUK, SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSUK 2. A HAJTÓANYAG FELHASZNÁLÁS ÉS SZENNYEZŐANYAG
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
Részletesebben