SZAKDOLGOZAT. Révfalu, Szigetköz kapuja

Átírás

1 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS VÁROSÉPÍTÉSI TANSZÉK SZAKDOLGOZAT Révfalu, Szigetköz kapuja Boross Barbara Építészmérnök BSc Településtervezés szakirány Győr, 2013

2 RÉVFALU, SZIGETKÖZ KAPUJA Tartalomjegyzék Révfalu, Szigetköz kapuja Győr 1.1. Földrajz, fekvés Győr kialakulása Révfalu története 2.1. Révfalu, mint önálló község Révfalu Győrhöz csatolása Szerkezeti elemzés, illeszkedés a városhoz 3.1. Győr szerkezeti alakulása Révfalu településszerkezete Révfalu és Győr kapcsolata Révfalu értékvizsgálata 4.1. Révfalu természetföldrajza Növényzete Állatvilága Révfalu talaja Utcák, emlékhelyek, köztéri alkotások Műemlékvédelem A városrész problémavizsgálata 5.1. Épületállomány vizsgálata Révfalu képét egykor alakító elpusztult emlékek Zöldterületek vizsgálata Infrastruktúra Ivóvíz ellátás Földgáz ellátás Energiaellátás, közvilágítás Közlekedés Építészeti javaslatok a városrész fejlesztésére Összefoglalás/Summary Felhasznált irodalom Elérhetőség Mellékletek

3 Révfalu, Szigetköz kapuja Szakdolgozat témája Révfalu bemutatása, történetének urbanisztikai szempontok szerinti ismertetése, jelen helyzetének elemzése és javaslattétel a városrész jövőbeni sorsának alakítására. Az önálló település, majd városrész fejlődés ismertetését szükségképpen egészítik ki az ökológiai, ökonómiai, társadalom struktúrára, népességre vonatkozó adatok, hiszen a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket ezen tények ismerete nélkül meg sem szabad kísérelni. Révfalu a város területéhez képest jelentős tartalék és egyéb területekkel rendelkezik, melyek jó része ma még kihasználatlan, illetve használatának módja kívánni valót hagy maga után. Az egykor önálló település, majd városrész történelme során már sokszor szembesült a, hogyan tovább problémájával. Az elmúlt idők városrendezési döntései éppúgy maradandó nyomot hagytak a városrész szövetében, mint a több évszázad kialakult gyakorlata, mely a főbb utakat és a kapcsolatokat hozta létre. Nehéz feladattal birkózik az, aki megpróbálja kategorizálni a mai Révfalut. Mely néven is lehetne illetni ezt a városrészt, egyetemi városrész, kertváros, ligetes folyópartokkal szegélyezett jóléti városrész, esetleg a Szigetköz kapuja? Valójában mindegyik jelző lehet jó és használható akár egyszerre is, de tudjuk, hogy egyik sem fedi a valóságot, bár határozó erejénél fogva akár a fejlődés irányát is megformálhatná. A szakdolgozat megpróbálja ezt az összetett helyzetet elemezni, az eddigi fejlesztések kapcsán pedig új irányt mutatni, olyan fejlesztési lehetőséget feltárva, melyről ez idáig kevés szó esett urbanisztikai körökben. Győr városa melynek gazdag és hosszú történelme a római kor előtti időkig nyúlik vissza és Révfalu sokáig léteztek együtt, jó szomszédként, bár gyakran illeték őket más néven, mint ma. Volt a város kelta nevén Arrabona, latinul Javarinum, vagy Lavarinum, de nevezték Raabnak, Javarinonak is. Egyes elképzelések szerint Geor lovagról, az első várispánról kapta mai nevét. Emellett Révfalut is nevezték Tőkésnek, majd több néven, melyek valószínű, hogy több kisebb települést sejtetnek: Malomsoknak, Felfalunak, Révfalunak, Pataházának. Később ezen elnevezésekből csak a Révfalu (reneszánsz ábrázolásokon Ariwfalv, gúnynéven Gúnárváros) maradt meg, bár az idősek még Pataháza nevét is emlegetik, melyet majd a feledésbe taszít a Víziváros elnevezés. A két település, a város és a falu ugyan földrajzilag közel voltak egymáshoz, de természeti akadály, a Mosoni-Duna választotta el őket egymástól, így az egymásra hatás nem valósulhatott meg. A kapcsolat 2

4 évszázadokon át mégis megvolt, fenntartotta azt az átkelőhelyek természetes alakulása, a városba irányuló szigetközi forgalom, de erőteljesen hatottak a vízi foglalkozások is, melyeknek már csak emléke él. De ki ne emlékezne a burcsellásokra, a vízi szállítókra, a tutajosokra, a hajómalmokra, a révészekre, halászokra, mely foglalkozások itt e folyók által meghatározott világban a megélhetést adták? Győr és Révfalu egymás mellett élése 1905-ben ért véget, mikor a városhoz csatolták az addig önálló települést. Ekkor mutatkoztak a városiasodás első jelei elsősorban a hídfő és Rónay Jácint utca beépítéseiben, melyek aztán évtizedekre elakadtak. Bár a városrész a két világháború közötti időben is nőtt, eltekintve néhány nagyobb épülettől és villától, érdemi változást nem eredményezett. A városrész a második világháború utáni időkben az Államvédelmi Osztály laktanyájával lett gazdagabb. Fejlődést csak a 60-as évek vége hozott. Révfalut ekkor a legkülönfélébb fejlesztési elképzelésekkel bombázták, például északi elkerülő út, fős lakótelep, de a tényleges építések egy egészen más irányba terelték az épített környezet alakulását. E viszonylag rövid időszakban a városrész jelentős átalakuláson esett át, melynek máig tartó következményei vannak. A folyamat legjelentősebb elemei az akkori műszaki főiskola ide telepítése és a 14-es főközlekedési út megépítése volt a Széchenyi híddal. Ezek a beruházások jelentős strukturális változást vontak maguk után, de létrehoztak olyan sajátságos műszaki, városrendezési problémákat is, melyek jórészt még ma is megoldásra várnak. Mindezek mellett nem mehetünk el a jórészt ugyanezen időszakban keletkezett egyéb beruházások mellett sem, hiszen e kor gyermeke a Bácsai úton megépült általános- és szakközépiskola, a Damjanich utcai OTP lakótelep, a Hédervári út melletti kis típusházas telep, de a Rónay Jácint utcai társasházak, valamint az e tömbben lévő öregek otthona is. Révfalu életében a rendszerváltozás után állt be újabb fordulat, ekkor épült be emeletes házakkal a Dózsa György rakpart és az Ady Endre utca, ekkor került megnyitásra a 14-es útra csatlakoztatva az Új Bácsai út, ekkor nyílt számos új lakóutca is. Az ezredforduló tájékán a rengeteg új betelepülő lakásigényét követve, fokozatosan kiépül a Víziváros, a legkülönfélébb beépítési formákat produkálva. Ezzel párhuzamosan a főiskola egyetemmé válása is beruházásokban, például csarnok, ölt testet. 3

5 A közelmúltban Révfalut jelentős változások érintették, melyek közül kiemelhető az egyetemi könyvtár, bejárati épület, parkolók, valamint egyéb fejlesztések, a Szigettel összekötő híd és a vele járó közlekedési beruházások, a Rónay Jácint utca, Szövetség utca sarkának tömbszerű, emeletmagas beépítése. Eközben olyan eddig emblematikusnak számító révfalui épületek kerültek elbontásra, mint a Holler-ház, a Rónay Jácint utcai villasor, vagy a Káldi villa. Mindezen utóbb említett beruházások okkal és joggal teszik fel a hogyan tovább kérdését. Hiszen Révfalu továbbra is kedvelt hely, lakói, használói szeretik, bár problémáit, melyek megoldásra várnak, legtöbbjük ismeri. Ezek közül is kiemelten fontos ügy a városrészt jelentősen érintő átmenő forgalom helyzete, de ugyanilyen jelentős megoldásra váró feladat a városrész és a zöldterületek, folyópartok megfelelő kapcsolatának kialakítása. Ezek mellett el kell gondolkodni az egyetem és a városrész kapcsolatáról, de említhetnénk az alvárosközpont kialakíthatóságának problematikáját, vagy a főleg vízivárosi be nem épült, nagy kiterjedésű lakótelkek sorsát is. A szakdolgozat ezen meglévő problémákra is utal, de súlypontja a városrész ökológiai, urbanisztikai fejlődését szorgalmazza. Azzal a nem lebecsülendő kérdéskörrel foglalkozik, mely szerint Révfalu a Szigetköz kapuja, a városrész szigetközi kapuja, északi arca pedig a 14-es út és az Újfalusi országút környezete. Amennyiben lehetséges érdemben javítani a városrész képén, de nemcsak azon, hanem identitásán is, úgy véleményem szerint elsősorban itt érdemes nagyobb mértékben beavatkozni. Az elv, amelyet alkalmazni próbálok fokozottan veszi figyelembe Révfalu egyébként kitűnő természeti adottságait, a legkülönfélébb idevágó funkciókkal igyekszik megteremteni és gazdagabbá tenni Révfalu és a természeti környezete viszonyát. Akár mottóm is lehetne: A Föld tüdeje a zöld, Győr, tüdeje Révfalu. Használjuk és engedjük, hogy tényleg azzá válhasson! 4

6 1. Győr 1.1. Földrajz, fekvés Révfalu, Győr városrésze, ezért bemutatásához szükséges a várost is ismertetni. Győr, Magyarország Észak-nyugati részén található, a Dunántúlon. Győr-Moson- Sopron megye székhelye, illetve a Nyugat-Dunántúli régió központja. A Győrimedence központjában, a Kisalföld északi részén található. Győr-Moson-Sopron megye (Forrás: a&q=gy%c5%91r+t%c3%a9rk%c3%a9p&ie=utf- 8&hq=&hnear=0x476bbf87407ea035:0x400c4290c1e11e0,Gy%C5%91r&gl=hu&ei=6NRyUfGUHMnQ OavfgYgH&ved=0CDEQ8gEwAA, A város három folyó a Mosoni-Duna a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, innen kapta a folyók városa elnevezést. Magyarország nagyobb városait összehasonlítva, Győr előkelő helyet foglal el, a Dunántúlon Pécs utána a második legnagyobb város. 5

7 Győr út- és vasút hálózata (Forrás: 6

8 Győr közlekedése szempontjából földrajzi adottságai miatt kiváló helyzetben van. A városi közlekedést helyi buszjáratok biztosítják. A környező településekre vidéki buszok járnak, illetve vonattal is meg lehet közelíteni a várost. A vasút és a vidéki pályaudvar is a belvárosban van, így mindegyik könnyen elérhető. Vasúti és közúti forgalma országos jelentőségű. Több vasútállomása is van. Legfontosabb vasútvonala a Bécs-Budapest útvonal, de ide fut be a Győr-Sopron, Győr-Veszprém, Győr-Celldömölk vasútvonal is. Győrön több főútvonal is keresztülhalad: az M1-es főút Budapestet Hegyeshalommal, az M19-es főút Győrszentivánt az M1-es autópályával, a 14-es számú főút Győrt és Vámosszabadit köti össze, mely csatlakozik a Szlovák határnál az 586-os főútvonalhoz. A 14-es főútvonal a 81-es főút folytatása, mely Győrt köti össze Székesfehérvárral. A 82-es főútvonal: Veszprém Győr, a 83-as főút: Pápa Győr, a 85-ös főút: Győr Sopron között helyezkedik el. A városból több helyen is megközelíthető az autópálya. Győrtől 15 km-re, Péren található egy kisebb repülőtér. Nagyobb repterek: Budapest (~120 km), Schwechat (~120 km) és Pozsony (~80 km) Ezenkívül fontos megemlíteni a Győr-Gönyű kikötőt, mely országos közforgalmú kikötő; vízi, légi, vasúti és közúti árutovábbításra ad lehetőséget. Győr, a Kisalföld ipari, kereskedelmi, kulturális és közlekedési központja. Budapest Pozsony Bécs tengelyen fekszik, melyet az ókori rómaiak építettek ki, látva ennek jelentőségét, de a Sopronba, Szombathelyre, Veszprémbe és Székesfehérvárra vezető utak is a rómaiak által épített nagyjából kétezer éves nyomvonalakat követik. Győr a rendkívül jó közlekedési adottságai miatt kapta Győr, a találkozások városa jelzőt. 7

9 1.2. Győr kialakulása Győr több ezer éves település, amely tájegységek, folyók, utak találkozásánál fekszik. A település az őskortól kezdve lakott terület volt. A mai Győr magja a Káptalan-domb volt, később kialakult a várfallal körülvett város, majd városrészek csatolásával érte el mai területét. Győr kialakulásában fontos szerepet játszott kedvező földrajzi fekvése. Feltételezések szerint az őskorban, vadban és halban gazdag volt ez a környék, mely élelemforrás volt az itt megtelepedő népeknek. A folyók menti mocsár pedig védelmet nyújtott számukra. Időszámításunk előtt 350 táján a kelták nyugatról betörve meghódították Észak- Pannóniát, és egyik törzsük számára Győrt nevezték ki központnak. A kelták nagyjából 400 éves uralmát a rómaiak váltották fel. A Pannónia északi határának védelmében fontos szerepe volt Arrabonának. Tiberius császár 1 Aquincum (Óbuda) Arrabona (Győr) között védelmi vonalat hozott létre. Győrben erődöt (castrum) építetett a mai Káptalandombon, amely egy árvízmentes terasz volt, ez tette alkalmassá vár építésére. A castrum köré lakótelep épült a letelepedett kovácsoknak, korongosoknak, fazekasoknak és egyéb mesterembereknek. A lakótelepnek (canabae) nyugatról a Rába, északról a Mosoni-Duna, keletről a mai Vörösmarty utca, délről a Liszt Ferenc utca volt a határa. Az Aquincumot (Óbuda) és Vindabonát (Bécs) összekötő fontos útvonalat a Duna jobb partja mentén építették meg, mivel a magasabb teraszok védelmet nyújtottak az árvíz ellen, a Duna pedig védelmet biztosított a birodalom északi vonalának, a barbár támadások ellen. Át kellett hidalniuk a Rábát és a Rábcát, ami Győr fellendüléséhez nagyban hozzájárult, hiszen az átkelés időt vett igénybe, feltorlódtak a katonai és kereskedelmi karavánok. Míg az emberek vártak az átkelésre, megjavíttatták fegyvereiket, szerszámaikat, patkoltattak, adtak-vettek, feltöltötték élelmiszerkészletüket, így Győrben megjelentek a kereskedők és iparosok. A 4. században a kvádok egyre gyakrabban törtek be, a lakótelep lassan elnéptelenedett, majd 377-ben az utolsó katona is elhagyta az erődöt. Ezt követően 1 Augustus fogadott fia, Róma második császára volt. Születésekor Tiberius Claudius Néró nevet kapta, de az örökbefogadás után Tiberius Iulius Caesar lett a neve. Kr. u ig uralkodott. 8

10 vándor népek váltották egymást: kvádok, markomannok, gótok, hunok, svébek, avarok, végül Nagy Károly 2 frank király seregei elfoglalták a castrumot. A 9. század végén a kalandozásairól híres honfoglaló magyarság a Kárpátmedencében szórványnépeket talált, akik földműveléssel foglalkoztak. A magyarok nem rombolták le a településeket, építményeket és elfogadták az itt élők életformáját is, de továbbra is folytatták kalandozásaikat. Géza fejedelem 3 végül felszámolta az ősi életmódot, és a kereszténység felvételével vezette tovább népét. A hittérítő szerzeteseknek a kolostor alapításához biztosította a Pannonhalmi birtokot. Győrnek hadi jelentősége volt, ezért István király 4 püspökséget és várispánságot létesített a megyerendszer kialakulásához. Győr jelentőségét az is bizonyítja, hogy István király a lázadó Koppány holttestének egy darabját a győri vár kapujára szegeztette. A mai székesegyház ősét 1030 táján építhették, azonban csak néhány részlete maradt fenn. A várispánság és a püspökség kettős városközpont kialakulását eredményezte. Káptalan-Győr (civitas capitularis) a Káptalandomb környéke, a Királyi-Győr (Civitas Regalis) ettől keletre helyezkedett el. Utóbbi nehezen védhetősége miatt teljesen elpusztult a tatárjáráskor. IV. Béla 5 elrendelte a vár megerősítését Frigyes osztrák herceg támadásai miatt. Ezzel egy időben a Székesegyház átépítése is megkezdődött. II. Ottokár cseh király 1271-ben betört az országba, azonban V. István 6 seregei és a győri polgárság diadalra segítették a magyar hadakat, elismerésül kiváltságlevelével V. István szabad királyi városok közé emelte Győrt. A győri polgárok kikerültek a várispánság törvénykezése alól, szabadon választhatták meg bírájukat aki 12 esküdttel gyakorolta jogait és papjukat. Árumegállító jogot kaptak, ez jelentős anyagi bevételt jelentett a városnak és hozzájárult Győr további fejlődéséhez. A helyi polgároknak nem kellett vámot, helypénz és földbért fizetniük ban lett frank király, azonban hódításai során óriási birodalmat épített ki, így III. Leó pápa 800- ban császárrá koronázta. Uralkodása és reformjai miatt ezt az időszakot a művészetek, kultúra és vallás feléledéseként ismerjük ben lett Géza fejedelem. Tiltotta a külföldi kalandozásokat, az uralkodása alatt sokan felvették a keresztény hitet. 4 Géza fia, 1001-től Magyarország királya volt ben vette át a királyságot apjától, II. Andrástól, azonban nem követte apja politikáját, az elosztogatott földeket igyekezett visszavenni. 6 IV. Béla halála után, 1270-ben lett magyar király. 9

11 1273-ban az osztrákok árulás útján rövid időre elfoglalták a várat, melyet IV. László 7 később visszaszerzett. Győr kereskedelmét érzékenyen érintette, hogy Pozsony és Sopron is árumegállító jogot kapott, valamint megnyitották a Buda-Brünn és Kassa-Brünn utakat, hogy ellensúlyozzák Bécs árumegállító jogát, azonban ez nagyban csökkentette városunk átmenő forgalmát ben Erzsébet Albert király özvegye gyermekével a győri várba menekült és V. László 8 gyámjával III. Frigyes német-római császárral a gyermek trónra kerüléséről tárgyalt. Erzsébet halála után III. Frigyes kezére adták a várat 3000 aranyforintért, aki német zsoldosokat telepített be, megfélemlítve a népet ben azonban Salánky Ágoston 9 püspök a káptalannal visszafizették a 3000 forintot, megszerezve ezzel a település földesúri jogait ben országgyűlést tartottak a főpapok és a főurak, Hunyadi Jánossal az élen ben Mátyás király megerősítette a kiváltságlevelet. A 16. században több külföldi építész érkezett a városba a vár építésének munkálataihoz. Az első ismert utcanevek is ebből a korszakból származnak. Megélénkült a kereskedelem, céhek alakultak és megalkották a céhszabályzatokat ban Mohácsnál az elgyengült nemzet elvesztette a küzdelmet. Az udvari párt Ferdinánd főherceget 10 királlyá koronáztatta, akinek serege 1528-ban megszállta a győri várat ben a szultán Győrön keresztül Bécsbe vonult, amikor tudomást szerzett Lomberg Kristóf, az akkori várkapitány a törökök érkezéséről, felgyújtotta a várost és a várat, majd katonáival Bécsbe indult. A törökök elnevezték Győrt Janik Kala égett palotának. 7 V. István halála után IV. Kun László uralkodott ig. 8 V. László ( ) Habsburg házi magyar király volt. Anyja Luxemburgi Erzsébet. Mivel V. László apja halála után született, ezért a magyar rendek megválasztottál I. Ulászlót. Erzsébet fiával együtt Pozsonyba menekült, mert a magyar nemesek nem pártolták. Fiát III. Frigyes német-római császárra bízta, azonban ő kastélyba zárta a gyermeket, mivel féltette főhercegi címét ban a magyar rendek követelték a gyermekkirály szabadon engedését, de Frigyes nem engedett a követeléseknek, ezért kényszerűségből Hunyadi Jánost választották kormányzónak ben magyar, osztrák, cseh és morvaországi rendek felléptek Frigyes ellen, aki kénytelen volt megadni magát. 9 Győri megyéspüspök volt, aki háromezer forintért megváltotta Győr várát és városát, így a püspök lett a vármegye főispánja, tehát szabad királyi városi rangját ezzel elvesztette Győr. 10 II. Lajos cseh-magyar király 1526-ban elesett a mohácsi csatában, ezért a rendek Ferdinándot királynak tették meg, aki fogadalmat tett, hogy Magyarország rendeleteit megőrzi. 10

12 1537-ben Fels Lénárd megkezdte az újjáépítést I. Ferdinánd utasítására. Olasz építőmesterek Bernardo Magnó Gabelli és Francesco Benigno kapták a megbízást a város újjáépítésére ben Győr ostromára indult a török sereg. Mátyás főherceg 11 elindult az ötvenezer fős seregével Győr segítségére, de miután a török seregek Véneknél átkeltek a Dunán, a főherceg visszavonta csapatait. Színán nagyvezír két hétig ágyúzta a falakat, végül a várfal alatt elkészült aknát lőporral megtöltve felrobbantották, így nyitva rést a bástyán. Hardegg kapitány szabad elvonulás ellenében szeptember 29-én feladta a várat. A majdnem négy évig tartó török uralmat Pálffy Miklós, Schwarzenbert Adolf és csapata törte meg. Újszerű fegyverekkel, petárdákkal felszerelve mentek visszafoglalni a várat, meglepve a várvédőket sikerült berobbantani a Fehérvári kaput és győzelmet aratni a törökök felett. A 17. század második felében újra megerősítették a várat és elővédrendszerét is a mai vasútvonalig. Ekkor alakult ki a külső bástyák csillagszerű rendszere. Bécs igyekezett saját érdekében korlátozni a győri marhakereskedelmet, ami kedvezőtlenül hatott a város iparára is ben Győr újabb vásári szabadalmakat kapott III. Károlytól, 12 mely felélénkítette a piacot. A város harcolt a hűbéri jogok 13 ellen, ennek eredményeként a város ban ismét kiérdemelte a szabad királyi városok rangját. Városunkban vándorszíntársulatokat követően állandó színtársulat 1768-tól működött először egy fából épült színházban, később a Rába-szigeten épült kőszínházban, majd 1978-ban átadták a 700 férőhelyes új színházat. A kulturális, politikai és gazdasági fejlődést Napóleon hadjárata szakította meg ben Kismegyeren csapott össze az osztrák-magyar hadsereg Napóleon hadseregével, ami francia győzelmet hozott. Elfoglalva a várat hét helyen felrobbantotta a várfalakat, amit később a győri polgárok ismét megerősítettek. Napóleon békét kötött Ferenc császárral 14 Bécsben, a francia csapatok végleg elhagyták a várost. 11 Habsburg-ház osztrák főherceg volt ( ) ban II. Mátyásként Magyarország királyává koronázták, később Csehország királya is lett illetve német-római császár. 12 III. Károly magyar király ig uralkodott, ugyanekkor IV. Károlyként német-római császár volt. 13 Az a jog, mely által a hűbérúr birtokát, jószágát, hivatalát hűbérül adta. A hűbér jogok városonként eltértek, nem volt egységes jogszabály. 14 II. Lipót fia volt ben lett osztrák főherceg, német-római császár, cseh- és magyar király. 11

13 Győrben ismét megkezdődött a fellendülés, a virágzó iparnak és kereskedelemnek a terjeszkedéshez helyre volt szüksége, ezért 1820-ban a régi várfalak és elővédművek helyére új épületek kerültek. Ez lehetővé tette a városkép nyitottabb kialakítását. Ekkor alakult ki a mai vasútvonalig terjedő városrész, mely valószínűleg a középkori úthálózathoz lett igazítva. Ezt megelőzően megteremtették a városi közvilágítás alapjait, a belvárosban harminc petróleumüzemeltetésű lámpát helyeztek el ben megkezdték a Rába szabályozását. Hat évvel később Győr és Pest között megindult a Duna - Gőzhajózási Társaság menetszerinti járata ben kötelezővé tették a házak cserépfedését ben megalakul az első takarékpénztár harmincezer forint alaptőkével március 13-án kitört a bécsi forradalom, melynek híre gyorsan terjedt. Két nappal később a szabadságharc vezetői Lukács Sándor, Kovács Pál és Rónay Jácint ismertették a győri polgárokkal a pozsonyi országgyűlés eredményeit, melynek hatására megalakult a polgárőrség és a nemzetőrség. A schwechati ütközet utáni visszavonuló magyar seregek Győrön keresztül jöttek volna, így az őket követő császári hadak feltartóztatásában Győrnek nagy szerepe lett volna. Görgey tábornok kelet felé folytatta visszavonulását, így Windischgrätz herceg 15 decemberben bevonult Győrbe májusában az újjászerveződött honvédség diadalmaskodott, de a többszörös túlerővel szembeni ellenállás eredménytelensége miatt június 28-án ismét császári kezekbe került a város. A szabadságharc befejeződött. A szabadságharc leverésének kedvezőtlen hatása csak rövid ideig érződött. A kedvező földrajzi adottságok lehetővé tették a kereskedelem felélénkülését. Nyugat felé megélénkülő élelmiszer kivitel fontos mozgatórugója volt Győr. A város gyűjtőelosztó helyként működött. A kereskedők létrehozták a Kereskedelmi Kamarát érdekeik egyeztetésének céljából. A 19. század végén megindult a vasútépítés is, először Győr és Bécs közötti szakaszon, majd Komáromig, Fehérvárig, Celldömölk fele és végül Sopron-Győr között is megépült a vasúti kapcsolat. A század végén megindult az iparosodás. A város támogatta a gyárépítést telekjuttatással és más kedvezményekkel. Ekkor alakult például a Győri Szeszgyár, a től volt a császár hadseregében. Az es magyar szabadságharcban császári főparancsnok volt. 12

14 Magyar Vagon- és Gépgyár, az Olajgyár, Gyufagyár és Tésztagyár is. Ezzel egyidejűleg már nélkülözhetetlenek a pénzintézetek. Megindul a közművesítés, 1884-től vezetékes vízellátás volt a Belvárosban, ban megkezdődtek a csatornázási munkák, 1904-ben pedig bekötötték a vezetékes áramot is ben évtizedes viták után három községet, Révfalut, Pataházát és Szigetet Győrhöz csatolták. A 20. század elején a háborúra való készülődés már érzékelhető volt, ekkor jött létre a Magyar Ágyúgyár Rt., ami az első világháború idején a vidék legfontosabb ipari központjává vált. A városnak komoly haszna volt a gyárból, hiszen éveken keresztül sok ember megélhetését biztosította. Azonban a világválságot Győr is megérezte, a Vagongyárnak negyedére kellett csökkenteni dolgozói létszámát, míg más gyárak kénytelenek voltak bezárni ben kialakult mind a helyi, mind a helyközi autóbusz hálózat. Új hidat építettek a Rábát áthidaló fa szerkezetű hosszú híd helyére, illetve megépítették a mai Kossuth hidat, mely a Belvárost köti össze Révfaluval. Ezzel egy időben megépült a gyárvárosi és nádorvárosi templom is. Újabb gazdasági fellendülést hozott, a második világháborúra való készülődés, a lakósság száma megnövekedett. Azonban ez a fejlődés megbosszulta magát, harminchat légitámadás érte Győrt, amiben a város nagy része elpusztult. A hidakat felrobbantották, az emberek elmenekültek így a fős város lakóssága főre csökkent. A felszabadulás után elkezdték a várost újjáépíteni. Hatalmas feladat volt a közművek és a vasútvonalak helyreállítása. Győrhöz csatolták Kisbácsát, Bácsát, Pinnyédet, később Ménfőcsanakot, Győrszentivánt és Gyirmótot is. Lassan megindult az ipar fejlődése, mára a legjelentősebb ipari város lett a Dunántúlon. Győr lakóinak száma nőtt, egyrészt a falvak idecsatolása miatt, másrészt az ipar fejlődése miatt. Az 1956-os forradalom halálos ítéletekkel és börtönbüntetésekkel járt, azonban nem hiába küzdöttek, mivel elindult egy lassú folyamat, így évekkel később a győriek ismét szabadon választhattak. A századfordulón az elkezdett városközpont kiépítését folytatták, azonban esztétikai szempontból nem megfelelően, így a városképet rontotta, de az 1980-as években megindult a tervszerű helyreállítás. 13

15 2. Révfalu története 2.1. Révfalu, mint önálló község Révfalu állandó árvíznek volt kitéve, erősen mocsaras terület volt, ezért az őskor embere nem tudott megtelepedni. Ezt a tényt bizonyítja, hogy a mai napig nem találtak ezen a területen az őskorból származó nyomokat. Az első tárgyi emlékek a római korból származó pénzérmék, míg a legrégebbi írásos emlékek az Árpád korából származnak, mely szerint a település több részből állt. Több nevet is említ: Potháza (Pataháza), Felsőfalu, Malomsok, Szabadrév, Tőkés. Révfalu két településből olvadt össze, amit jelez a település mai két főútvonala is, a Bácsai út és a Hédervári út. A régi Révfalu a Hédervár felé vezető út nyugati részén települt, míg a másik településrész, Pataháza a Duna partján húzódott, a Bácsai út déli részén. Pataháza falu két részből tevődött össze, felső, a Bácsai dombok felé eső része, volt a Felfalu, míg a városhoz közelebb eső része volt a Malomsok. Révfalu 1271-ben Tengerdi Tivadar győri püspök tulajdonába került, aki II. Ottokár pusztítása után benépesítette ezt a területet és a betelepülőknek öt évig teljes adómentességet biztosított. A Révfalu elnevezés ebből az időből származik, nevét a Dunán át történő közlekedést bonyolító révről kapta. V. István kiváltságlevelében Győr szabadkirályi város polgárainak adományozta Pataháza Malomsok részét ben a törökök átkelve a Dunán az itt táborozó Mátyás főherceg császári seregét megfutamították. A török hódoltság idején a lakosság nyugat felé, illetve a Szigetköz mocsaras területeire menekült tól a törökök kivonulása után Révfalu lassan újranépesedett. A települést részben magyar, részben német lakosok alkották. A betelepülést fellendítette az a körülmény is, hogy a település a győri protestánsok menedékhelyévé vált, mivel a török hódoltság idején a protestánsok nem gyakorolhatták vallásukat. A katolikus vallási élet csak jóval később indul meg. Mária Terézia ben Zichy Ferenc győri püspöknek átengedte a mai Kálóczy tér területén lévő katonai sütőházat, melynek helyén építették fel a barokk stílusú plébániatemplomot a lakósság segítségével. Ezzel egy időben felépült a plébánia épülete is, melyet később lebontottak az épülő vashíd miatt. Erzsébet királyné új plébániát építetett a mai Ady Endre utca 4. szám alatt, mely lehetővé tette révfalui egyházközösség elszakadását Zámolytól. Gróf Viczay-Hédervári Mihály a dunai hajósok kérésére barokk kápolnát ig magyar és cseh királynő volt. 14

16 építetett a mai Kálóczy tér nyugati részén. A kápolna fenntartását a község magára vállalta. A műszaki főiskola építésekor 1970-ben azonban lebontásra került, bár műemléknek nyilvánították ben Kálóczy Mihályné Vantsay Teréz 17 egy szegényházat alapított a templom mellett, melyet kórházként is emlegetnek az as árvíz kapcsán. A lakósság mezőgazdaság mellett a Dunán történő átszállítással is foglalkozott. A révészek biztosították Révfalutól délre eső várossal és Győrszigettel való kapcsolatot. Ez a tevékenység főleg a Győrt és Révfalut összekötő híd megépítéséig volt jelentős, de utána is komoly szerepe volt a személyszállításban. Révfalu lakóinak másik legjelentősebb foglalkozása a halászat volt, mely kedvező földrajzi helyzetének köszönhető. A Duna és a Mosoni-Duna szigetközi szakaszán ősidők óta jelentős mennyiségű halat biztosított az itt lakók számára, mely a szabályozások és szennyeződések miatt jelentősen csökkent. A vízimolnárság is jelentős foglalkozás volt ezen a területen, azonban a hajósokkal való folyamatosa küzdelemben kiszorultak a part mentére a molnárok, ahol a sodrás már nem volt elegendő, így malomgátakat kellett építeni, hogy a szükséges vízmennyiséget összegyűjthessék. A Mosoni-Duna szabályozására épült Rajkai zsilip végül teljesen ellehetetleníti a malmok működését. Győr gabonakereskedelmébe bekapcsolódott Révfalu is. Az alföldről érkezett gabonát Győrben kirakták és innen kis hajókon szállították tovább Bécsbe a Mosoni- Dunán. A szabályozás előtt ugyanis a Nagy-Duna mellékágai alkalmatlanok voltak vízi szállításra a zátonyok miatt, ezért a Mosoni-Duna lett a szállítás fő útvonala. Révfaluban jelentős volt a lótenyésztés is, mivel a kisebb hajókat folyással szemben lovak vontatták. A vasút megépülése miatt a gabonakereskedelem hanyatlott, Pest vette át a vezető szerepet. A hajózás szerepe csökkent. Egyre jelentősebb lett a mezőgazdasági termelés, hogy a növekvő város élelmiszer igényeit ki tudják elégíteni. Az ipar fejlődésével megkezdődik a proletárok betelepedése is a Győr közelében fekvő falvakba, ahol olcsóbb volt a megélhetés, mint a város belső kerületeiben. 17 Kálóczy Miháy felesége volt, aki férje hagyatékából Révfaluban szegényházat alapított. 15

17 A Duna közelsége régóta megélhetést biztosított az itt élő lakosság számára, azonban nem csak áldás volt a folyó közelsége. A szeszélyes vízjárás sokszor árasztotta el Szigetközt. Legnagyobb árvizek és belvizek 1763-tól: 18 - Belvizek 1876-ban, 1899-ben, 1926-ban, 1965-ben és 1966-ban. - Árvizek 1763-ban, 1838-ban, 1845-ben, 1850-ben, 1883-ban, 1954-ben és 1965-ben (Csallóközben) voltak. Láthatjuk, hogy a mezőgazdaság virágzását újra meg újra akadályozták az árvizek és belvizek. Legnagyobb pusztítást az 1883-ban érkező jeges ár okozta, mely miatt aktuálissá vált a Duna szabályozása. Győrt és Szigetközt időről-időre a Duna, míg Győr-Szigetet és Győr-Újvárost a Rába és a Rábca veszélyeztette január elején nem csak Szigetköz jelentősrésze, de Sziget, Révfalu, Pinnyéd és a Belváros alacsonyabb részei is víz alá kerültek. Révfalu katonái és a polgárok éjjel-nappal a töltés megerősítésén dolgoztak, azonban a katasztrófát már nem tudták megakadályozni, a jeges ár betört Győr területeire. Az emberek a belváros területeire menekültek, azonban tekintettel arra, hogy közel hétezer emberről volt szó, komoly zavart okozott az elhelyezésük és az ellátásuk. Az árvíz hatalmas rombolást okozott Révfaluban, az épületek nagy része súlyosan megrongálódott, a vályog épületek teljesen elpusztultak. Pataházán negyvennégy épületből negyven összedőlt. Révfaluban azonban nem csak az épületek miatt volt hatalmas a kár, a gyümölcsösök pusztulása is jelentős anyagi veszteség volt az itt élők számára. Az országban több gyűjtést is szerveztek a károsultak megsegítésére, így Révfalu Ft segélyt kapott. Az itt élő polgárok az ár visszavonulása után azonnal megkezdték az újjáépítést, azonban évekbe telt, mire a helyreállítás teljesen befejeződött és a gyümölcsfák újból teremtek. Újra fellendült a mezőgazdaság, a gyümölcs mellett a zöldségtermesztés is jelentős volt. Győr piacának közelsége jó lehetőség volt az értékesítésre, de Budapestre és Bécsbe is szállítottak az itt megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből. A hajóvontatás hanyatlása következtében a lótenyésztés is mérséklődött, előtérbe került a szarvasmarha tenyésztés. 18 Göcsi Margit: Révfalu (Győr V. kerület) Településtörténete o. Bölcsész-doktori disszertáció, kézirat,

18 1884 februárjában a megyei hatóság községi szabályrendeletet hagyott jóvá, ez is mutatja a település falusias mivoltát. Révfalu területére való költözést egy engedélyezési eljáráshoz kötötték. A település lakóira nem vonatkozott a közösségi pótadó, azonban aki Révfaluba akart költözni, köteles volt kereseti adójától függően Ft-ot fizetni. Ebből az összegből segítették a szegényeket, illetve a község kiadásait is ebből fedezték. A községi szabályzat kötelezte a lakosságot a közterületek tisztántartására és a magánterületen lévő házak, kerítések karbantartására. A fák rongálásáért vagy a gyümölcsfák nem megfelelő ápolásáért bírságot szabtak ki, ahogyan az állatok szabadon hagyásáért is. Kötelességük volt a közbiztonság fenntartása, éjjeli őrséget kellett vállalnia minden férfi családtagnak és cselédnek. A zavargókat akár le is tartóztathatták, ha nem engedelmeskedtek. A lakosság kötelessége volt a körtöltés gondozása, ami a Nagy-Duna árvizei ellen védett, illetve a Mosoni-Duna felöli töltés szakasz karbantartása is az itt élők feladata volt. Mindenki a saját telkén lévő töltésrészért volt felelős, melyet erősíteni és emelni kellett. A Duna parti védtöltés mely a mai Dózsa György Rakpart útteste helyén volt ápolását azok a polgárok végezték, akiknek a telke a Dunára nézett. Akiknek nem volt Dunára néző telkük, azok feladata a körtöltés közterületre eső részének karbantartása volt ban megkezdték a Duna szabályozását, ami vízszabályozásból, árvízvédelmi töltések építéséből és a belvizek levezetési munkálataiból állt össze. Az új egységes kőmedrekben zavartalan volt a jégzajlás. A Mosoni-Duna szabályozására is sor került, megépítették a Rajkai-zsilipet, aminek köszönhetően teljesen kirekeszthető az árvíz a Mosoni-Dunából. Az árvízszabályozás nagyon kedvezően hatott Révfalu számára, amit a népszámlálás adatai is igazolnak. Míg 1869-ben 1671 lakost számoltak, addig ra 3061 lakósról számolnak be. Győr ipara ebben az időszakban indul meg, Révfalu falusias jellege miatt olcsóbbak a lakbérek, mint Győr más területein, ezért sokan települtek be. Kedvezőbb megélhetést biztosít Révfalu, hiszen lehetőség van állattenyésztésre és kertészkedésre, azonban egyre növekszik az iparban dolgozók száma. A munkásokat a gyártelepek, míg a mezőgazdasági termelőket az értékesítés kötötte szorosan Győr városához. 17

19 2.2. Révfalu Győrhöz csatolása Révfalu és Győrsziget évszázadokon keresztül élt Győr közvetlen közelében. Révfalut a Mosoni-Duna, míg Győrszigetet a Rábca választotta el a mai Belvárostól. Hidakkal ugyan kapcsolat volt a város és a községek között, közigazgatásilag azonban teljesen különálló községek voltak. Az egymás mellett élés és egymásra utaltság felvetette az egyesülés gondolatát. Az együttműködés mind a két fél számára előnyös lehetett, hiszen Győr nagyvárossá fejlődhetett, míg a községeknek is érdekük volt, hogy egy közigazgatás alá tartozzanak a várossal. Azonban a csatlakozás nem volt akadálytalan, mert hol a vármegye, hol a vezetők, hol pedig magán érdekek hátráltatták a szövetség létrejöttét. A csatlakozási tárgyalásoknak három fő szereplője volt: a város, a vármegye és a község ben a község indítványozta az csatlakozást, azonban pontokban szabta meg feltételeit, melyek a következőek voltak: Vashíd megépítése, mely alkalmas kocsi közlekedésre is, és a község lakói adómentesen használhatják. A város megoldja Révfalu vízellátását, az utcák feltöltését és kövezését, valamint a közvilágítást hasonlóan a város többi részéhez képest. A község vagyonával Győr rendelkezik, amit az új híd építésére fordít. Ugyanolyan jogok illessék meg az itt élőket, mint a város polgárait. A közbiztonság érdekében Révfaluban is biztosítson rendőrállomást. Az iskolát vegye át a város, illetve a tanítókat, szülésznőket, jegyzőket és egyéb hivatali dolgozókat vegye át az addigi jogaik megtartásával. Valamint Révfalu továbbra is szeretné megtartani nevét, mint városrész. Látható, hogy a községnek sok megoldásra váró problémája volt, amit a csatlakozástól remélt. A város számára a feltételek teljesítése megerőltető volt, mégis elfogadta a követeléseket. Bizottságot küldött ki, és utasításba adta, hogy a tárgyalásokat a község megbízottjával és a vármegyével együtt bonyolítsák le. Azonban a vármegye nem vett részt, mivel féltette területét és jelentős vagyontól esett volna így el. A város látta, hogy a községek csatolása csak törvényhozással lehetséges, ezért a miniszterelnöktől, Tisza Istvántól kérte a rendezést, aki törvényben határozta meg a csatlakozást és ezen felül a községben való változásokat is belefoglalta. A törvényjavaslat magyarázata összefoglalta a város érdekeit, ami miatt a törvényhozás elé került az ügy. A község és a város, szinte egybeépült, de közigazgatásilag mégis külön egységet képeznek. Révfalu 18

20 közbiztonsága nem megfelelő, így menedéket találnak ott a városi bűnözők. Az egészségügy megoldása is fontos szerepet játszott, mivel Révfalu nem tudta megoldani sem a csatornázást, sem az árvízvédelmet, így szennyezte Győr ivóvizét is. Ezen kívül az adózást is bonyolította a község különállása. A legfőbb érv azonban az volt, hogy Győrt hozzásegítené a csatolás a nagyvárossá fejlődéshez. A tárgyaláson a vármegye követelésekkel állt elő, miszerint a város térítse meg az állandó híd építésekor a part- és révjogért fizetett összeget és a híd jelenlegi értékét, illetve fizesse ki az ármentesítésre szolgáló műtárgyak költségeit, valamint vegye át a község dolgozóit. A város az árvízvédelmi adókat csak év elejétől volt hajlandó fizetni. Az alkalmazottakat átveszi, azonban nem értett egyet a híd kifizetésével kapcsolatban, mivel a megyének bevételi forrás, ezért csak a hitel törlesztéséből hátramaradó részt akarták fizetni. Mivel a két fél nem tudott megegyezni, ezért bevonták a belügyminisztert, aki a város javára hozott döntést, azonban a megye fellebbezett a bíróságon. A per 1911-ig húzódott el, végül a megye lemondott a rév- és partjog megváltásához szükséges összegről és a híd kifizetéséről is. A város azonban belátta, hogy a híd növeli piacának forgalmát, ezért hajlandó volt part- és révjogért fizetni. Révfalu komoly vagyonnal rendelkezett, részben ezért többen ellenezték a csatlakozást, mivel tartottak attól, hogy Győrt csak a vagyonuk érdekeli és a követeléseket nem fogja teljesíteni. Másrészt viszont féltek tőle, hogy a megszokott életvitelük megváltozik. Mint azt később láthatjuk, nem volt jogtalan a bizalmatlanságuk. Révfalu újabb feltételt szabott a csatlakozásnak, melyben a községi iskola államosítását kéri, illetve 50 évig pótadómentességet szeretett volna. A községről szóló törvény szerint lehetőség volt arra, hogy Révfalu vagyonát külön kezelje, ha nem tudnának megállapodni. Mivel a község is érezte, hogy követelése nem helytálló, ezért javaslatot tett arra, hogy csak a rászorulók élvezzék a pótadómentességet. A község vagyonát hajlandó volt a városnak átadni, de csak akkor, ha legalább olyan tulajdonosa lesz, mint Győr. Ebből is látszik révfalu bizalmatlansága a város felé. Mivel ismét nem tudtak megegyezni miniszteri döntés született, miszerint 15 évig 15% adókedvezményt kap a község január 1-től a csatlakozás kapcsán megkezdődtek az adminisztratív munkák. 19