AZ ÖNKÉNTES CIVIL SZERVEZETEK HELYE, SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI BIZTONSÁGUNK VÉDELMÉBEN SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG DR. PATAKY IVÁN BALOGH BÉLA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÖNKÉNTES CIVIL SZERVEZETEK HELYE, SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI BIZTONSÁGUNK VÉDELMÉBEN SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG DR. PATAKY IVÁN BALOGH BÉLA"

Átírás

1 DR. PATAKY IVÁN BALOGH BÉLA AZ ÖNKÉNTES CIVIL SZERVEZETEK HELYE, SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI BIZTONSÁGUNK VÉDELMÉBEN SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG A demokratikus társadalmak egyik minőségi fokmérője állampolgárainak aktivitása, tudatos és önkéntes szerepvállalása az ország életében, biztonságának megóvásában, védelmében, az országépítés feladatainak megvalósításában. Hazánkban a rendszerváltást követően a demokratikus átalakulás során jelentős folyamat kezdődött el, mind több önkéntes, nem kormányzati társadalmi szervezet alakult, számuk mára megközelíti - vagy már túl is haladta a nyolcezret. Sok területen így a honvédelem, a hadtudomány, a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a környezetvédelem területén jelentős feladatokat tudtak már eddig is átvállalni és hatékonyan megvalósítani az államtól, az önkormányzatoktól. Elég az olyan országosan elismert és társadalmilag megbecsült civil szervezetekre hivatkoznunk, mint a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ), a Magyar Tartalékos Szövetség (MATASZ), a Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ), a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT), továbbá az önkéntes humanitárius szervezetekre, (pl. a Baptista-, a Máltai-, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány, az ifjúsági szervezetek, a különböző önkéntes mentőszervezetek, stb.). E társadalmi szervezetek a saját területükön hatalmas erőfeszítésekkel, kifejezetten hiánypótló feladatokat látnak el. Mielőtt azonban tovább folytatnánk az önkéntes civil szervezetekkel kapcsolatos gondolatainkat, jelezzük, hogy a sok ezer szervezet közül rövid tanulmányunkban, mint az, az előzőekben nevesített szervezetek felsorolásából, már kitűnhetett, csak azokkal foglalkozunk, amelyek célja és vállalt feladata a honvédelem, a civil lakosság védelme, felkészítése a katasztrófák elleni védekezésre, az esetleges fegyveres konfliktusokra. A kérdés áttekintésekor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy amíg általánosságban vizsgálva, a civil nonprofit, önkéntes társadalmi szervezeteknek jelentős nemzetközi és hazai irodalma van, ezen belül azonban a 161

2 HADTUDOMÁNY fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek feladatainak egy részét magukra vállaló, illetve a biztonság védelmének kérdéseivel foglalkozó civil szervezetek tapasztalatait összegző, feldolgozó tanulmány meglehetősen kevés készült. A szervezetek számszerű növekedése, és vitathatatlan eredményeik ellenére le kell szögeznünk, hogy hazánkban az önkéntes civil szervezetek alkotmányban és más törvényekben leszögezett önállósága pillanatnyilag még törékeny továbbá állami, önkormányzati megbecsültségük közel sincs összhangban a bennük rejlő lehetőségekkel, feladataikkal, eddigi eredményeikkel. A lassú kibontakozás okát abban látjuk, hogy az önkéntességnek ma még nincsenek igazán erős felső szintű kapcsolatai hazánkban. Véleményünk szerint még sem az állam, sem az önkormányzatok nagy része nem ismerte fel teljes mélységében az állampolgárok által létrehozott öntevékeny szervezetekben rejlő hatalmas erőt. Túl mélyek még a mindenről gondoskodó paternalista állam gyökerei. A paternalizmus, mint az államot, a közigazgatást irányító hatóságok alapvető és munkáját meghatározó alapelv, egészen a rendszerváltásig végigvonult történelmünkön. Az állampolgárral szembeni akkori elvárás lényege dióhéjban: dolgozz, fizess adót, hajtsd végre a törvényekben meghatározott kötelezettségeidet, és ne aggódj, védelmedről majd mi gondolkozunk, gondoskodunk. A meglévő önkéntes szervezeteket pedig szigorúan ellenőrizték, kézben tartották. Ezek társadalmi céljai pedig azonosak voltak a hatalmon lévők céljaival. Néhány példa először a második világháború előtti évtizedekből. A cserkészet minden romantikája és vitathatatlan értéke mellett szigorúan az akkori kifejezéssel élve ellenforradalmi rendszer ideológiájának, a revizionizmusnak iskolája, és félig-meddig katonai előnevelést, képzést végrehajtó ifjúsági szervezet volt. Az úgyszintén rendkívül hasznosnak bizonyuló, és sok ezer ember életét megmentő civil szervezet a Légoltalmi Liga, a maga mintegy nyolcvanezer tagjával pedig gyakorlatilag közvetett katonai felügyelet valamint irányítás alatt állt. Elnöke (Habsburg) József királyi herceg, tábornagy volt, aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia elnöki funkcióját is ellátta. A Liga gyakorlati vezetője pedig Petróczy István nyugállományú repülő ezredes volt. A hatalom felismerte, hogy szüksége van az állampolgárok önkéntes tevékenységére, szervezeteire, de azokat nem akarta felügyelet nélkül hagyni. Nem volt ez másként az közötti pártállami időkben sem. A Horthy rendszerben működött önkéntes civil szervezetek túlnyomó többségét feloszlatták. Vagyonát, ingatlanait az esetleges függetlenségüket lehetővé tevő gazdasági alapjukat államosították A megmaradt illetve az újonnan alakított civil szervezetek mivel önkéntes társadalmi szervezetekre e rendszernek is szüksége volt pedig szigorú állami, vagy pártirányítás, felügyelet alatt működtek. Elég a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Honvédelmi és Sport Szövetség, az Úttörő Szövetség életére hivatkozni. A két történelmi korszak eltérő rendszer 162

3 időszakából felsorolt és a fel nem sorolt szervezetek többségéről el lehet mondani, hogy minden értékük, jelentős humanitárius, nevelő vagy honvédelmi munkájuk illetve eredményeik ellenére elég az MHSZ honvédelemben betöltött hasznos szerepére hivatkozni egyiket sem lehetett az adott hatalomtól független, teljesen polgári kezdeményezésű, demokratikus szervezetnek nevezni. Úgy véljük 2007-ben is elmondható, hogy minden esetenkénti pozitív politikai vagy kormányzati kezdeményezés továbbá annak ellenére, hogy 2003-ban a kormány megalkotta civil stratégiáját, az Országgyűlés meghirdette a évi L. számú törvényt a Nemzeti Civil Alapprogramról, a helyzet nagyon lassan változik, és tele van bukatókkal, mint arra később kitérünk. A hosszú vajúdás oka szerintünk kettős, az egyik a különböző vezetési szintek megszokotthoz való görcsös ragaszkodása és mindennemű változástól, változtatástól való félelme. A másik a lassan krónikussá váló költségvetési hiány. A sok évszázados tapasztalatokra támaszkodó törvényhozás, az állam valamint a közigazgatás és a teljesség kedvéért tegyük hozzá: a lakosság jelentős része is minden egyértelmű hasznosság továbbá igény ellenére, nehezen tudja fölismerni, hogy a mindenről gondoskodni akaró, mindent kézben tartani igyekvő állami és közigazgatási vezetés ideje visszavonhatatlanul lejárt. Nehezen tudja elfogadni, hogy az önkéntes társadalmi szervezetek sok területen náluk olcsóbban és hatékonyabban tudják az ő feladataik egyes részeit elvégezni, és ezért helyet kérnek, részt igényelnek a költségvetésből. Nehezen akarják tudomásul venni azt a helyzetet, amelyben a fejlett, nagy hagyományokkal rendelkező demokratikus államok már évtizedek óta működnek: a jövő elsősorban az állampolgárok tudatos aktivitására, feladatvállalására épül. A civil szervezetek önállóságra törekvésének jogosságát a magyar rendszerváltók is felismerték. Ezt bizonyítja Alkotmányunk, továbbá az elmúlt évben született törvények bizonyos törekvései, amelyek ha nem is jelentenek teljes szemléletváltást, de elfogadható mértékű előrelépést igen. Alkotmányunk leszögezi, hogy mindenkinek joga van a szabadságra és a biztonságra. A 70/C. (1) szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelmére másokkal együtt szervezeteket alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. Ezt mondja ki továbbá a gyülekezési jogot rögzítő 63. is. Mindössze a következő korlátokat állítja fel: a törvény által tiltott célú illetve politikai célt szolgáló fegyveres szervezeteket tilos létrehozni. Sugárzik belőle, hogy demokráciánk nem ismeri, nem fogadja el az alattvaló valamint a paternalista állam fogalmát. Meghatározó elve az, hogy az állampolgárok tudatos tevékenységére, társadalmi szerződésre épülő, szolgáló államban gondolkozik. Nézzük, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban. Nincs terünk az öszszes hatályos törvény elemzésére, ezért csak kettőt ragadunk ki. Az évi XXXVII. törvény a polgári védelemről 2. (a) pontja kimondja, hogy a pol- 163

4 HADTUDOMÁNY gári védelem a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat és intézkedési rendszer, melynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életbemaradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Világos, pontos és korrekt definíció. Eddig véleményünk szerint összhangban van az Alkotmánnyal. A továbbiakban sem azzal van bajunk, amit a szerkesztők leírtak, és amit az Országgyűlés elfogadott, hanem azzal, amit hiányolunk. Valahogy kifelejtették a törvényből az állampolgárt, a felelősen gondolkozó, önként, tudatosan cselekvő citoyen értelemben. Helyette maradt a korábbi évtizedekben polgári védelmi kötelezettséget teljesítő alattvaló állampolgár. Egy sor sem szerepel az önkéntes polgári védelmi, katasztrófavédelmi szervezetekről. (Összehasonlításul megjegyezzük, hogy az között működött Légoltalmi Liga feladatai szerepeltek a korabeli jogszabályokban. De akkor is csak a feladatai!) A félreértések elkerülése végett leszögezzük, nem a honvédelmi illetve a polgári védelmi kötelezettség ellen akarunk szót emelni, hanem az állampolgári jogok nyújtotta és megkívánta lehetőségekkel tartjuk szükségesnek kiegészíteni a törvényt. Az évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről látszólag tanult a Polgári védelmi és az évi XXXI. Tűzvédelmi törvény körül kialakult szakmai polémiákból, mert már foglalkozik az önkéntes civil szervezetekkel. Az 1. (1) pontja rögzíti, hogy a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A (2) pont leszögezi, hogy minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Nagyon helyesen leszögezi, hogy a védekezés nemzeti ügy, és az állampolgárnak pedig joga, egyben kötelessége is közreműködni a katasztrófavédelemben. A 2. (1) pontja foglalkozik az önkéntes civil szervezetekkel is. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint a civil és az erre a célra létrehozott köztestületek bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. Jelentős előrelépés. A nem kormányzati civil szervezetek helyet és szerepet kaptak a törvényben. Érdemes azonban tovább tanulmányozni a törvényt, mert úgy tűnik az alkotók azonnal meg is riadtak az önkéntességtől, mert beépítették a fékeket és gátakat is. Rögtön az 1. -ba, mert ugye a védekezés nemzeti ügy, de a vezetés szigorúan állami. Ez rendjén is volna, mert egyértelmű, hogy egy feladat végrehajtásakor egységes, központi akaratnak kell érvényesülnie. De van feladat és felelősség-megosztás is a világon. Erre már 164

5 elődeink is rájöttek hazánkban, és a második világháború előestéjén illetve folyamán, a lakosság légoltalmi felkészítését és egyes, a lakosság által megvalósítandó megelőző védelmi feladatok megszervezését, végrehajtásának irányítását, ellenőrzését az említett Légoltalmi Ligára bízták. Az Európai Unió tagállamainak jelentős részében pedig kimondottan civil társadalmi szervezetek végzik a lakosság polgári védelmi-katasztrófavédelmi felkészítését, és vállalnak tetemes részt a katasztrófavédelemből is. Az évi LXXXVI. törvény azonban egyetlen ilyen önálló felelősséggel felruházott feladatot nem ad át a társadalmi szervezeteknek, hanem a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok hatáskörébe utalja. A 23. -ban pedig részletesen meghatározza a korlátokat, így: (1) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek segítséget nyújtanak, együttműködnek, ha erre vonatkozó hajlandóságukat kinyilvánítják. (2) Az önként jelentkező szervezetek és személyek alkalmasságának feltételeit a belügyminiszter (jelenleg, ismereteink szerint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter), illetve a tevékenysége szerint illetékes miniszter határozza meg. (3) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyeknek, társadalmi és karitatív szervezetek tagjainak a védekezésbe történő beosztását a polgármester határozattal rendeli el. Ennyit az önkéntességről! Az idézett paragrafusok önmagukért beszélnek, úgy véljük, nem kell kommentár hozzá. Végső soron, kis túlzással kijelenthetjük, ott vagyunk, ahol a rendszerváltás előtt álltunk. Mindezen beépített gátak ellenére (!) megállapítható, hogy az önkéntesek mind a lakosság felkészítéséből, mind a tényleges védelmi és mentő munkákból vagy humanitárius feladatokból még ilyen megkötések mellett is tisztességgel, elismerésre méltó módon kivették részüket. Elég az elmúlt évek sorozatos árvizeire, a évi augusztus 20-ai katasztrófára, az eltűnt gyermekek felkutatására, vagy a külföldi földrengésekre, a cunamira hivatkoznunk. Hosszan lehetne még sorolni a helyszíneket, az eredményeket annak bizonyítására, hogy a magyarországi nem kormányzati civil szervezetek, az idegen szavakat, rövidítéseket kedvelők számára: NGO milyen tiszteletreméltó munkát végeztek, illetve milyen eredményeket értek el. Ahhoz azonban, hogy ezek az említett eredmények ne csak esetenként és egyedileg jelentkezzenek, hanem szervesen beépüljenek mindennapi életünkbe, szemléletváltásra van szükség. A napjainkban még államközpontú katasztrófavédelmi irányítási rendszert át kell alakítani az egymás mellett működő állami, társadalmi és önkéntes állampolgári szervezetek törvényileg szabályozott együttműködésére, ahol az egyes elemek egymást kiegészítve, egymásra épülve, egymást segítve tevékenykednek. Az együttműködés melynek célja a védelmi feladatokat meghatározó, közösen kialakított központi elgondolás maradéktalan érvényre juttatása pedig valóban az állami és önkormányzati szervezetek, valamint az önkéntes civil társadalmi, állampolgári szervezetek 165

6 HADTUDOMÁNY összehangolt együttműködését, közös tevékenységét jelentse, ne pedig egyes elemek uralmát a többi felett. Alkotmányunk nagyon pontosan fogalmazta meg, hogy az állampolgár biztonsága a biztonság egészének az alapja. Ebből egyenesen következik, hogy elsősorban az állampolgár, az ember, úgy is, mint a biztonság célja, valamint úgy is, mint megvalósítója, felelős önmaga továbbá környezete biztonságáért. Ez az alapja társadalmunk biztonságának, valamint a ráépülő összes védelmi rendszerünknek. Véleményünk szerint ez az elvi alap határozza meg a felkészülés, felkészítés továbbá a védelem feladatait. A filozófiánál maradva az állam mellett az állampolgáraink többségének szintén megszokásból, kényelemből fakadó felfogásáról, felelősségéről sem szabad megfeledkeznünk. A civilizáció fejlődésével párhuzamosan az ember fokozatosan elvesztette önálló védekezési ösztönét, képességét, tapasztalatát és veszélyhelyzet érzetét. Az egyén helyébe fokozatosan a társadalom illetve az állam lépett. Az ember, mint alattvaló pedig minden védelmet az államra bízott, mondván: megfizettem az adómat, a többi a hatalom dolga. Az állam, a közigazgatás feladata hogy speciális szervezeteivel honvédség, polgári védelem, tűzoltóság, rendőrség gondoskodjon rólam, védjen meg engem. Hogy ez a helyzet mennyire élő, mennyire hamis és milyen lehetetlen helyzeteket képes teremteni, arra szemléltető példa a augusztus 20-ai budapesti tragédia. A tűzijáték mintegy milliónyi nézőjének ösztönében tudatáról nem is merünk beszélni a gyorsan romló időjárást látva, és a meteorológiai előrejelzéseket hallgatva nem ébredt fel még a gondolata sem annak, hogy ebből baj lehet, valamit tenni kell. Az emberekben működött a megszokás, hogy majd az állam, az önkormányzat, a hivatásos szervezetek, amelyeknek feladatuk, megvédenek minket. Amikor nem ez történt, kitört a pánik. Személyes tapasztalatunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt földet művelő, vagy pásztor emberek, sőt a cserkészet és a levente képzés révén többnyire a fiatalok is tisztában voltak azzal, hogy vihar idején ne másszanak fel a fákra, ne álljanak fák, cseréptetős házak alá re pedig eljutottunk oda, hogy nem csak a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezési tudat, képesség, hanem a puszta veszélyérzet is eltűnt lakosságunk többségéből. Folytathatjuk tovább: a bipoláris világrendszer széthullásával hazánk NATO tagságával a katonai veszélyeztetettség érzete is kimúló stádiumba lépett. Sajnos nem csak a lakosság, hanem politikai életünk számtalan szereplőjében is. Minek a védelemre nagyobb figyelmet fordítani, minek rá költeni, minek lokátor állomásokat telepíteni, amikor itt van a NATO, az majd megvéd minket. Úgy gondoljuk, most e gondolatokat lezárva itt a helye föltenni a kérdést. 166

7 MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÖNKÉNTES, CIVIL SZERVEZETEKRE? Egy a Bács-Kiskun Megyei Polgári Védelmi Szövetség által 2004-ben kiadott kalendáriumból kiragadott idézettel kezdjük a fejezet címében jelzett szükségesség és a civil szervezetek lehetőségeinek, szerepeinek bemutatását. A szabadban tartózkodva soha ne álljon fa alá vihar idején! Lehet, hogy a lombozat valamelyest megóvja az esőtől, esetleg a jégtől, de fennáll a villámcsapás veszélye, illetve a fáról letörő ágak, vagy a fa kidőlése okozhatnak sérülést. Különösen veszélyesek ilyen szempontból a nagyobb nyílt területen lévő egyedülálló fák. Az idézet egy a Célszerű magatartási formák viharkárok esetén címet viselő figyelmeztető írásból származik. Két részre oszlik: amit tenni kell, és amit nem tanácsos tenni. Természetesen nem csak a fák, hanem a lakások, házak, más épületek, építmények, leszakadt villanyvezetékek, patakok, folyók lehetséges veszélyhelyzeteire, illetve sokféle egyéb veszélyforrásra hívja fel a figyelmet. A további írások az özönvízszerű esőzésekkel és a meteorológiai katasztrófák által okozott többi veszélyhelyzettel foglalkoznak, egyúttal bemutatják a védekezés lehetőségeit, módszereit (1). Ugyanezt a témakört csak a lehetséges fővárosi veszélyhelyzetekre kihegyezve az MPVSZ is kidolgozta röplap formájában. A Fővárosi Polgári- és Katasztrófavédelmi Szövetség pedig sok ezer példányban eljuttatta Budapest házainak, lakásainak postaládáiba (2). Az más kérdés, hogy ki olvasta el, és figyelt fel rá, vagy a naponta érkező számtalan reklámmal együtt azonnal kidobta szemétbe. A lényeg, hogy ha nem is állami, önkormányzati hivatásos, de egy önkéntes civil szervezet szakemberei felmérték a lehetséges veszélyhelyzeteket, és ezekre valamint a magatartási valamint védekezési lehetőségekre, szabályokra, fogásokra felhívták a lakosság figyelmét. Úgy véljük, az idézettel sikerült érzékeltetni a nem kormányzati önkéntes civil szervezetek lehetőségeit, szerepét, céljait, feladatait. Ott lenni mindenütt ahol az állam, a hatóság nem képes ott lenni, vagy ahonnan, elsősorban takarékossági okokból visszavonul. Ottlétük, segítségük sokkal kevesebbe kerül, mintha mindezeket a feladatokat az állam, vagy az önkormányzatok végeznék el. Leszögezzük, hogy a leírtak nem csak a természeti és civilizációs katasztrófákra vonatkoznak, hanem a biztonságunkat fenyegető összes veszélyhelyzetre. Biztonság fogalma alatt azt a politikai értelemben vett objektív helyzetet értjük, amikor az országot és annak lakosságát sem kívülről, sem belülről nem fenyegeti valós veszély, a körülmények nem akadályozzák a szuverén módon választott államforma és belső rend szerinti fejlődést, nem veszélyeztetik az ország területi integritását, szuverenitását, függetlenségét, demokratikus berendezkedését, továbbá a lakosság létfeltételeit, normális életét (3). Ebben az 167

8 HADTUDOMÁNY átfogó definícióban egyaránt és egyforma értékkel helyet kapnak illetve szerepelnek a következő a jelent és a belátható jövőt meghatározó, befolyásoló tényezők: az ország katonai, külpolitikai fenyegetettsége; a belpolitikai stabilitás; a szociális biztonság; a gazdasági biztonság; a közrend, a közbiztonság, beleértve a szervezett bűnözést, a fegyver- és kábítószer csempészést; a terrorizmus (a háborút a hadviselés egyik különleges formájának fogva fel); a környezeti, ökológiai biztonság; a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem; a migráció; a közegészségügy helyzete. Az egyes tényezők szerepe, jelentősége természetesen változó, és a változás az ország pillanatnyi helyzetétől függ. Például a XX. században egészen a bipoláris világrendszer széthullásáig Magyarország (Európa és nagyrészt a világ) katonai, külpolitikai fenyegetettsége jelentette az első számú biztonságpolitikai veszélytényezőt. A következő közel másfél évtizedben a helyzet jelentősen megváltozott, fölértékelődött a katasztrófák elleni védekezés, a migráció, a gazdasági biztonság, a környezetvédelem, stb. kérdése. Napjainkra, bár a megváltozott tényezőkből kifolyólag a terrorizmus formájában újra előtérbe került a külső fenyegetettség kérdése, ami átértékelésre késztette a katonai biztonság problémakörét. Ugyanakkor az állam ma már közel sem képes a gazdasági, belpolitikai stabilitás kérdése miatt a szükséges mértékben olyan szinten kielégíteni a honvédelem jogos igényeit, mint korábban. Ugyanez elmondható több más területről, például a katasztrófavédelemről, a közegészségügyről, a közrendről is. A társadalom demokratizálódása fejlettségének, mint már jeleztük, az egyik lényeges fokmérője, hogy az állampolgárok miként kapcsolódnak be a közösségi életbe, átvéve, magukra vállalva a korábbi mindenható államtól a feladatok jelentős részét. Itt lépnek be a képbe az önkéntes civil társadalmi szervezetek, mint az önigazgatás, az önálló feladatmegoldás meghatározó szerepvállalói. A feladat minden egyértelműsége mellett azonban a helyzet korántsem olyan egyszerű. Egyrészt azért, mert a kétségtelenül meglévő és egyre aktívabb civil törekvések mellett, gátló tényezőként jelen van a korábbi évtizedek (évszázadok) során kialakult állami, kormányzati, hatósági dominanciából fakadó kényelemhez, megszokáshoz való ragaszkodás a kormányzati és önkormányzati rétegek egy részéről. Másrészt jelen van az állampolgárok jelentős részének szintén megszokásra, az újtól, az ismeretlentől, 168

9 a többletmunkával járó kényelmetlenségtől való félelemre épülő társadalmi passzivitása is. Örök érvényű megállapítás, hogy az érintettek mindig kétkedéssel fogadják a jelentősebb reformtörekvéseket és szerkezeti változásokat (4). Harmadrészt a napjaink egészét meghatározó költségvetési hét szűk esztendő miatt. Felmérésünk szerint ezek nagyon szorosan összefüggő tényezők. A fizetések, bérek viszonylag alacsony színvonala miatt amúgy is jelentősen lecsökkent a lakosság társadalmi aktivitása, mivel más, a megszokott létfeltételeit, normális életvitelét szintentartó lehetőségek után kutatva felőrli szabadidejét és energiáját. Az is meghatározó tény, hogy a civil társadalmi szervezetek nagy többsége nem rendelkezik elsősorban a már jelzett közötti államosítások, feloszlatások miatt olyan önálló vagyoni bázissal, amelyből képes lenne költségeit fizetni. A törvényalkotók, az állam alapvetően kifelejtette a pártokhoz nem kötődő civil társadalmi szervezetek államosított vagyonát visszaadni. Ugyanakkor az állami támogatás egyrészt kevés, másrészt bizonytalan. Nem lehet biztonságosan tervezni, szervezni, folyamatos tevékenységet építeni. Így alakulhatott ki az a csapdahelyzet, hogy a Magyar Honvédség rendelkezik nagyjából két váltás olyan szerződéses állománnyal, amelyből valóban magas színvonalon, nemzetközi elismerésre méltóan tudja teljesíteni NATO és EU-s kötelezettségvállalásait, ugyanakkor nincs elegendő tartalékosa. A kiválóan dolgozó MATASZ minden erőfeszítése ellenére sem tud kellő segítséget nyújtani a maholnap égető hiány pótlására. Nem tartjuk túlzásnak kijelenteni, hogy a Honvédség alapvetően a pillanatnak él. Egy hirtelen megnövekedett huzamos, komolyabb veszteséggel járó igénybevételnek rendkívül nehezen tudna eleget tenni. A magas szinten felkészített szerződéses katonák szolgálatuk letelte után nem vállalnak tartalékos szolgálatot. Kiváló kiképzésüket, felkészültségüket (megjegyezzük: melyet végső soron az adófizetők finanszíroztak) kamatoztatva, igyekeznek jól fizető civil fegyveres szervezeteknél dolgozva hasznosítani, például Irakban. Tegyük fel a kérdést: nem rövidlátásból fakadó pazarlás ez? Sokáig gondolkoztunk, hogy táblázatos formában idézzük-e azokat az összegeket, amelyeket a német Bundeswehr kifizet (ahol egyébként megtartották a sorkatonai szolgálatot is, és nem tervezik megszüntetni, miként az osztrák Bundesheerben sem), végül úgy döntöttünk, hogy csak egy-két adatot idézünk a táblázatokból. Ezekből kiderül, hogy abban az esetben, ha a tartalékost úgynevezett három napos hétvégi gyakorlat -ra (péntek vasárnap, vagy szombat hétfő) hívják be, akkor egy (nem szerződéses, hanem sor) gránátos (magyarán: honvéd) Wehrsold -ja napi 7,41; egy hadnagy (illetve: törzsőrmester, főtörzsőrmester, főzászlós) Wehrsold -ja pedig 12,27; egy alezredes napi 14,32 euró zsoldot kap, természetesen civil fizetésének megtartása mellett. (5) Ezzel a zsebpénzzel kellene a Honvédségnek versenyeznie, ha a tartalékost gyakoroltatni akarja. Azt is érdemes mérlegre 169

10 HADTUDOMÁNY tenni, hogy a évi árvizek idején milyen áron tudott a Honvédség eleget tenni az árvízvédelem során kapott feladatoknak? Leszögezzük, hogy nem az árvízvédelem, vagy a katasztrófavédelem feladataiban való részvétel ellen ágálunk, és nem is a valóban kiváló, elismerésre méltó munkát akarjuk leértékelni. Még csak nem is azokra az árvízvédelmi szakmunkákra gondolunk, amelyeket a leggyorsabban, leghatékonyabban a Honvédség műszaki, repülő, egészségügyi, stb. alakulatai tudnak elvégezni. Csupán azt a kérdést vetjük fel, hogy felmérte-e valaki, valóban megérte-e a hadsereg különböző területeiről odavezényelni, és a nem arra hivatott tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek, szerződéses katonák sokaságával lapátoltatni a homokot a zsákokba, építtetni a gátakat, miközben napokig, hetekig állt munkájuk, amelynek szakértői voltak, amihez rajtuk kívül kevesen értettek. Akkor, amikor a hatályos törvények szerint a lapátolást az érintett falvak, városok munkanélküli lakosságának bevonásával (ahogy néhány faluban meg is tették), vagy a lakosság bevonásával a polgári védelmi törvény alapján, az illetékes polgármesterek is el tudták volna végeztetni. Nem véletlenül említettük, hogy napjainkban mindennek az önkéntes civil szervezetek működésének is legnagyobb problémája a pénz. Ahhoz azonban, hogy valóban legyen pénz, nélkülözhetetlen a tervszerű munka, a megelőző költségelemzés és értékelés. A CIVIL SZERVEZETEK LEHETŐSÉGEI Magyarországon a nem kormányzati civil társadalmi szervezetek négy évtizedes szünetet követően jelenleg kísérelik meg, hogy a társadalmi önszerveződés kiemelt formációjaként elfoglalják méltó, a demokratikus társadalmakban természetesnek tartott, az állami feladatokat végrehajtó szervezetekkel egyenrangú helyüket. Az egymást követő országgyűlések, kormányzatok ezt a törekvést legalább felső, jogalkotói szinten szavakban már elismerték. Azonban mint leírtuk, végrehajtói szinten a civil társadalmi szervezeteket többnyire legfeljebb, mint esetenként szükséges, de nem nélkülözhetetlen segéderőként veszik számításba és kezelik, nem ismervén fel az önszerveződésben, a társadalmi aktivitásban rejlő hatalmas erőt. Érdemes ezért röviden, szinte dióhéjban áttekinteni a civil szervezetekben rejlő lehetőségeket: az első és véleményünk szerint legfontosabb a társadalmi felelősségtudat, a cselekvő és alkotókészség felélesztése, öntevékeny állampolgárrá nevelés. A haza, a magyar társadalom, a család, az embertársak, a tulajdon megbecsülése, szeretete, védelme. Kölcsey Ferenc fogalmazta ezt meg csodálatosan, Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?/ Messze 170

11 jövendővel komolyan vess össze jelenkort,/ Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! (6). A haza szeretete lehet, hogy sokak szemében nem divatos fogalom ahogy József Attila oly csodálatosan megfogalmazta S mégis, magyarnak számkivetve/ lelkem sikoltva megriad/ édes Hazám, fogadj szívedbe,/ hadd legyek hűséges fiad! (Hazám); az önkéntes társadalmi szervezetek a közösségépítés elsőrendű iskolái. Az egymás segítése, a közösen vállalt cél és feladat megvalósítása érdekében végzett szervezett munka kialakítja a közösségért való tudatos felelősségvállalást, amely meghatározó erkölcsi alapja a demokratikus társadalomért végzett tevékenységnek; egyre nagyobb és gyorsabban nő a civil szervezetek társadalmi megbecsültsége, elismertsége. Hivatkozunk e megállapítással a különböző közvélemény-kutató intézetek felméréseire. Akkor, amikor a politikai pártok, a képviselők, állami és önkormányzati szervezetek társadalmi elfogadottsága, megbecsültsége bizonyos mértékig kivétel a tűzoltóság, és az árvízi munkák eredményeként a honvédség, és a katasztrófavédelem fokozatosan és folyamatosan süllyed; a civil szervezetek behálózzák az egész országot. Méreteiket tekintve beszélünk országos, regionális, megyei és helyi szervezetekről. Megjegyezzük, hogy a témánk szempontjából elsősorban azért fontos az eddig említett illetve a későbbiekben részletesebben bemutatásra kerülő szervezetek, mert mind országos hálózattal rendelkeznek; tagjaik között számos országosan és helyileg elismert, nagy tömegvonzással rendelkező személyiség található; a szervezetek az állami, önkormányzati szerveknél lényegesen mozgékonyabbak. Nem kötik munkájukat különböző jogszabályokban rögzített előírások. Saját önkormányzattal rendelkeznek. Szemléltető példa mozgékonyágukra: a három évvel ezelőtti cunamit követően a magyar állami segítségnyújtás megérkezésére napokra volt szükség (oka: megfelelő diplomáciai lépések, a jogviszony rendezése stb.), ugyanakkor a társadalmi és humanitárius szervezetek a katasztrófa után szinte azonnal, már egy-két nap alatt a helyszínre érkeztek; továbbá, ami legalább olyan lényeges napjainkban, mint az eddig felsorolt előnyök a civil szervezetek lényegesen költségkímélőbbek, mint az állami, vagy önkormányzati szervezetek. Nem kell állandóan működő nagyobb létszámú apparátust fenntartaniuk, és szervezeteiket csak szükség esetén működtetik. Példa: e rövid tanulmány készítésekor szinte egymást érték a gyermekek, idősek eltűnései. A felkutatásukba a nagyszámú kivezényelt rendőr, tűzoltó erők mellett rendre bekapcsolódtak a polgárőrök továbbá a speciális mentő szervezetek, jelentősen te- 171

12 HADTUDOMÁNY hermentesítve az állami szervezeteket. Nemzetközi felmérések szerint a civil szervezetek működési költségei átlagosan %-kal olcsóbbak. Ugyanakkor egy percig sem lehet megfeledkezni arról, hogy az önkéntes, civil szervezetek nem mindenre, hanem csak az általuk vállalt feladatok elvégzésére alkalmasak, illetve használhatók fel, mivel ezekre készültek fel. Mindezeket figyelembe véve összegezzük, hogy szerintünk melyek a nem kormányzati civil, önkéntes, társadalmi (nem gazdasági) szervezetek jellemzői. Címszavakba sűrítve: önkéntesség, intézményesültség, saját belső önkormányzat és szervezeti struktúra, a kormányzattól való függetlenség, saját képviselet, a profit elosztás tilalma, továbbá magas szintű felkészültség. Nagyjából e jellemzők határozzák meg a legtöbb civil szervezet életét. Az elmúlt tizenhét esztendő alatt azonban bizonyos polarizáció és differenciálódás is érzékelhető volt az újjászervezett, vagy újonnan alakult szervezetek között. Azok a szervezetek, amelyek nem egy érdeklődési kört, egy hobbit vagy valamely más specifikus emberi igényt elégítenek ki például bélyeggyűjtés, kisállat-tenyésztés, horgászat, stb. hanem az egész társadalom érdekeit szolgálják, az erős differenciálódás, továbbá a működő tőke profitszerzési lehetőségeinek hiánya miatt gazdaságilag nehéz helyzetbe kerültek. Két út áll jelenleg e szervezetek előtt. Az első az, hogy zömmel költségvetési forrásokból gazdálkodó, az államhoz és az önkormányzatokhoz erősen kötődő (7), nagyrészt tőlük függő, tehát függetlenségüket bizonyos mértékben föladó, önálló véleményalkotásra gazdasági függőségük miatt nehezen vállalkozó szervezetté váljanak. A második: mindennapi gondok között vergődő, ezért tényleges lehetőségeiket, felkészültségüket, tudásukat kihasználni képtelen, de önálló véleményt nyilvánító szervezetek legyenek. A helyzetet szándékosan kissé sarkítva vázoltuk fel. Tapasztalataink szerint ugyanis, annak ellenére, hogy a kormányzatok jogilag és elvileg mindent megadnak, a minisztériumok, az országos főhatóságok pedig az elmúlt 3-4 évben valóban tartózkodtak beleszólni az önkéntes szervezetek életébe, sőt tevőlegesen is támogatták munkájukat, a különböző alsóbb szintű kapcsolatokban elkerülhetetlenül előfordultak súrlódások, jelentkeztek akadályok. Az igazság megkívánja, hogy leírjuk, nem csak a hatósági szint részéről, hanem a civil szervezetek részéről is. Gyakran akkor is segítséget követeltek, amikor önállóan is megálltak a lábukon. Azt sem lehet letagadni, hogy működött egy találó német kifejezés fordításával jellemezve az önként vállalt önkontroll: nem kapom meg a támogatást, nem nyerem el a pályázatot, ha a hatóság véleményét bírálom, ha ellentmondok neki. 172

13 A CIVIL SZERVEZETEK LEHETSÉGES FELADATAI A kormányzati civil stratégia elveiben fel- és elismeri a civil szervezetek jelentőségét. Az állam egyenrangú partnerének tekinti őket, és a törvény szerint igényli a civil társadalmi kontrollt, biztosítja részvételüket a jogszabályalkotásban, a tudásalapú társadalom kiépítésében. A közigazgatás valamennyi résztvevőjétől elvárja a felsorolt elvekkel való azonosulást. Az NCA alapján kidolgozott civil stratégia konkretizálja e feladatokat. Megállapítja, hogy az önkéntes civil szervezetek sajnálatosan még viszonylag kis számban vállaltak magukra közszolgáltatási valamint közösségi feladatokat. A továbblépés az illetékes minisztérium alapvető érdeke és feladata, amelynek célja, hogy bővítse kapcsolatait a civil szervezetekkel. Mérje fel és növelje a civil szervezetek által átvállalandó feladatokat. Ezzel tehermentesítse a rendőrség, a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a tűzvédelem szervezeteinek leterheltségét. Példaként csak egy félmondatot emelünk ki a stratégiából: nem nélkülözhető a civil szervezetek szerepvállalása a lakosság tájékoztatásában, a felvilágosító munkában és az ifjúság biztonságos életre nevelésében. Megjegyezzük, úgy tűnik, mintha a HM nem követné ezt az utat, és a honvédelem területén lemondana a civil szervezetek közreműködéséről. Mindezt akkor, amikor jó néhány, a honvédelemmel kapcsolatos területről már kivonult. A (korábbi) BM stratégia alapján dolgozták ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) illetve alárendelt szervezeteinek az NCA alapelveivel összhangban lévő civil stratégiáját. A kör legalábbis e területen teljesnek látszik. Mégsem a korábbi BM stratégiából idézünk, hanem az OKF által hat évvel ezelőtt megfogalmazott A Magyar Köztársaság nemzeti katasztrófavédelmi stratégiájából, mivel ez nem a civil szervezetek oldaláról közelítve foglalkozik a kérdéssel, hanem a katasztrófa- illetve a polgári védelem, valamint a tűzoltóság feladataiból, és annak keretébe helyezve elemzi a helyzetet, határozza meg a feladatokat. Külön fejezetben vázolja fel a civil szervezetek katasztrófavédelmi felhasználásának, valamint a velük való együttműködésnek az alapkérdéseit. Annak ellenére, hogy a stratégia egyes részkérdésekben vitatható megállapításokat tesz, és állam-centrikusan vizsgálja a kérdést, csak segítő feladatokat tud elképzelni illetve meghatározni a civil szervezetek számára, összességében mégis hatalmasat lép előre. A Civil szervezetek bevonása katasztrófavédelmi feladatok végzésébe címet viselő fejezetében leszögezi, hogy a katasztrófák felszámolása bárhol azonnal igénybe vehető központi erők és gyors beavatkozás lehetőségének hiányában, központi, állami erőkkel és eszközökkel nem mindig oldható meg (ezért) szorgalmazni kell a károk enyhítésére szolgáló erőkkel és eszközökkel rendelkező gazdálkodó-, mentő és 173

14 HADTUDOMÁNY egyéb karitatív szervezetek létrehozását, ilyen szervezetekkel a kapcsolatfelvételt és együttműködést (hogy) hatékonyan tudják segíteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működését. (8) A stratégia a nem kormányzati civil szervezetek összességét, tehát a gazdasági, egészségügyi, kulturális, stb. szervezeteket is tárgyalja. Mi a témánkra összpontosítva további vizsgálatainkat az önkéntes civil szervezetekre szűkítjük le. A stratégia a civil szervezetek előnyeit, továbbá ebből adódóan feladatait a következőkben látja: olyan feladatok végrehajtására alkalmasak, amelyek az állam, az önkormányzat által jelenleg szervezett erőkkel nem oldhatók meg; olyan különleges felkészültségű és felszereltségű, önkéntes civil mentő alakulatok vannak, amelyek speciális, eseteként jelentkező feladatok végrehajtására képesek. Pl. helyi-, vízi-, barlangi-, kutyás, stb. szervezetek, csoportok; biztosítják a veszély- és katasztrófahelyzetek megelőzéséhez, kezeléséhez, valamint a helyreállítási feladatokhoz szükséges humán feltételeket; megfelelően képzett szakértő-gárdával rendelkeznek; karitatív feladatok ellátását végzik; tájékoztatják, felkészítik a lakosságot. A stratégia három nagyon fontos megállapítást tesz. Az első: a hivatásos és önkéntes társadalmi szervezeteket egy egységes, országos veszélyhívó rendszerbe kell integrálni. A második: mivel jelentős tartalékok mutatkoznak a különböző veszélyhelyzetekben is beavatkozni hajlandó társadalmi önszerveződések terén az eddigi ad hoc igénybevétel helyett legális és biztonságos együttes tevékenységben gondolkozva kell kimunkálni az együttműködést. Végül a harmadik: követelmény, hogy a hivatásosok ismerjék meg és fogadják el a szabályozott önkéntes segítséget, kiküszöbölve ezzel a ma még meglévő különböző indokokra hivatkozó idegenkedést. (9) Különösen a harmadik észrevételt tartjuk nagyon figyelemre méltónak, mivel sok területen mind a mai napig tapasztalható a hivatásosok részéről idegenkedés. Véleményünk szerint akkor, amikor az önkéntes társadalmi szervezetek munkatársai semmivel sem képzetlenebbek a hivatalos szervezetekben dolgozóknál. Észrevételeik annál is érdekesebbek, mivel nem kötik őket a szubordinációs kötelmek, a napi munka terhei, és ezért gyakran más szemszögből látják a dolgokat, feladatokat, kapcsolódási rendszereiket. Bár az idézett stratégia elsősorban a katasztrófavédelem feladatait érintő kérdésekkel foglalkozik, megállapításainak jelentős része jellemző a biztonság többi területére is, legyen szó akár rendvédelemről, akár honvédelemről. Úgy gondoljuk, a legnehezebb helyzetben pillanatnyilag a honvédelem kérdése van. A rendszerváltás óta a költségvetést tekintve a legnagyobb veszteséget a honvédség szenvedte. A folyamatos költségvetéscsökkentések eredményeként elvesztve társadalmi kapcsolatainak többségét, 174

15 a honvédség bezárkózott önmagába, szinte csak a szorosan vett katonai szervezetekkel foglalkozik. Pedig az ifjúság hatékony hazafias, honvédelmi nevelése elképzelhetetlen a Magyar Honvédség közvetlen részvétele és személyes példamutatása nélkül. Itt van példának az árvízvédelem. Megítélésünk szerint nagyobb társadalmi presztízsnövekedést eredményezett, mint az afganisztáni vagy az iraki részvétel. Érdemes lenne objektívan és részletesen külön is elemezni, hogy ez mennyire hat ki a fegyveres szolgálatra jelentkezők összetételére, előzetes felkészültségére, a hazához, a honvédelemhez való viszonyára, vagy a hadsereg tartalékos állományának biztosítására. A XX. században, hazánkban a HM által támogatott civil szervezetek jelentős katonai szolgálatra előkészítő, és a későbbiekben szintentartó feladattal támogatták a honvédelem valamint a hadsereg ügyét. Napjainkban, pedig kimondhatjuk éppen a biztonsággal, a honvédelemmel foglalkozó civil szervezetek tartoznak a legszegényebbek közé, tagdíjaikon kívül nem rendelkeznek semmilyen vagyonnal. Vállalt feladataikat elsősorban állami, önkormányzati támogatással képesek csak megoldani. A bemutatott jogszabályokat és stratégiákat saját kutatási tapasztalatainkkal, eredményeinkkel összevetve, arra a következtetésre jutottunk, hogy az önkéntes civil szervezetek egy része ma is alaprendeltetése szerint részese a lakosság biztonsága védelmének továbbá felkészítésének. Úgy gondoljuk, hogy megkeresés, felkérés után még számos további civil szervezet kapcsolódhatna be a lakosság és az ország biztonságának védelmét támogató komplex rendszer feladatainak ellátásába. A civil szervezetek munkatársainak széleskörű képzettsége lehetővé teszi, hogy szakembereik, a lakosság és az ország biztonságának védelme érdekében a következő területeken tudjanak hatékony munkát végezni: az ifjúság hazafias nevelése, fölkészítése; a lakosság felkészítése; katasztrófavédelem, polgári védelem, tűzvédelem; a honvédség tartalékosainak utóképzése, szintentartása; a közrend, a közbiztonság védelme; sport, testnevelés, egészséges élet; a honvédelem, a rendvédelem érdekeit szolgáló különleges valamint technikai sportok (pl. lövészet, önvédelmi sportok, harcművészet, hegymászás, ejtőernyőzés, búvárkodás, motorsportok, rádiózás, stb.) humanitárius feladatok, segítségnyújtás (mind itthon, mind külföldön); a biztonság ezen belül a honvédelem területeivel kapcsolatos tudományos kutatás; történelmünk kutatása, nemzeti és területi, helyi hagyományápolás. A fentiek egyértelműségét erősíti, ha tisztázzuk, mit értünk a lakosság felkészítése fogalmán. A lakosság önvédelméhez szükséges általános és szakmai 175

16 HADTUDOMÁNY ismeretek, tudás közvetítése, illetve jártasság és készség kialakítása szóbeli közlés, bemutatás, magyarázat, gyakoroltatás útján.(10) A felkészítés tartalmát a nélkülözhetetlenül szükséges honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, rendvédelmi, biztonsági, stb. témák összessége adja meg. A FELADATOKBA BEVONHATÓ CIVIL SZERVEZETEK ÁTTEKINTÉSE A civil szervezetek egy része alaprendeltetésének, céljainak megfelelően a mindennapi élet során, sok olyan feladatot lát el, amellyel hozzájárul a lakosság életének, egészségének megóvásához, helyreállításához, életvitele zavartalanságához, személyi, vagyoni biztonsága fenntartásához, a veszélyek elleni védekezésre való felkészüléshez, az épített és a természeti környezet megóvásához, a hazafias neveléshez, a honvédelemhez, a polgári védelemhez. A magyarországi civil szervezetek munkája általában magas színvonalú, tartalmas és alkalmas az állam céljainak, feladatainak megvalósítására, esetenként e feladatok átvételére. Elég a Polgárőrség, a Tűzoltó Szövetség, a Polgári Védelmi Szövetség vagy a hadtudomány területén jelentős elismerést kivívó Magyar Hadtudományi Társaság, továbbá a humanitárius és a speciális mentőszervezetek szerepére utalni. A civil szervezetek munkájának, feladatvállalásának eredményességét jellemzi, hogy a különböző nemzetközi és nemzeti szervezetek szívesen fogadják szerepvállalásaikat, például egy nagyobb természeti vagy ipari katasztrófa esetén, egy szakmai vagy tudományos konferencia, tanácskozás, szakmai illetve sportversenyek rendezésekor. Nem tesznek különbséget sem a veszélyhelyzetek kezelésénél, sem a segítségnyújtáskor az állami vagy hivatásos valamint a nem kormányzati önkéntes civil szervezetek között Ezt a gyakorlatot követi mind az ENSZ, mind az EU. Újabban esetenként, pedig kifejezetten szívesebben fogadják a szakmai illetve tudományos konferenciákon a nem kormányzati civil szervezetek véleményét, mivel elfogulatlanabbnak, frissebbnek tartják. A következőkben röviden áttekintjük a biztonság védelme szempontjából véleményünk szerint legjelentősebb önkéntes, civil, társadalmi szervezeteket. A felsorolásban jelzett országos fogalom azt jelzi, hogy az adott szervezet átfogja az egész országot. 176

17 Szakmai társadalmi szövetségek 1 1. MAGYAR POLGÁRI VÉDELMI SZÖVETSÉG (MPVSZ) Kiemelten közhasznú tevékenységet végző országos szövetség. (11) Közreműködik az állampolgárok polgári védelmi, katasztrófavédelmi felkészítésében, védelmük szervezésében, továbbá különböző humanitárius feladatok megvalósításában azzal a céllal, hogy az állampolgárok képesek legyenek önmaguk, családtagjaik, embertársaik életét, vagyontárgyait eredményesen oltalmazni, menteni elemi csapások, természeti és civilizációs katasztrófák valamint fegyveres konfliktusok esetén. E feladat megvalósítása érekében szorosan együttműködik az OKF országos és területi szervezeteivel, az önkormányzatokkal, a lakosságvédelemben, felkészítésben érintett civil társadalmi szervezetekkel, mindenek előtt az MTSZ-szel, az OPSZ-szal, a MATASZ-szal valamint a Vöröskereszttel. Az MPVSZ 1991-ben alakult újjá, mint a Légoltalmi Liga jogutóda. Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, kiemelten az osztrák, német és szlovák polgári védelmi szövetségekkel. Munkájának fontosabb területei: az önkéntes lakosságfelkészítők és polgármester segítők tanfolyamszerű felkészítése évenként, fővárosi, megyei csoportosításban; az OKF-fel együtt szervezi és végzi a diákok évenkénti felmenő rendszerű katasztrófa- és polgári védelmi versenyeit; Veszélyhelyzeti Lakossági Ügyfélszolgálati és Információs Központokat (VELÜNK) hoz létre és működtet; közreműködik a diákok iskolai katasztrófavédelmi képzésében; megalakulása óta széles körben közreműködik a lakosság katasztrófavédelmi, polgári védelmi felkészítésében. Könyveket, brosúrákat, szóró és röplapokat, tájékoztatóanyagokat ad ki, kiállításokat, bemutatókat, falunapokat, tudományos tanácskozásokat, konferenciákat szervez; bekapcsolódik az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésébe; önkéntes csoportjaival közreműködik a természeti továbbá civilizációs katasztrófák megelőző védelmi és mentési feladataiban; közreműködik a környezetvédelmi és környezetbiztonsági feladatokban; kiadja a Polgári Védelmi Szemle című tudományos folyóiratot; jelenleg egy polgári védelmi kutató központot és archívumot szervez. 2. MAGYAR TŰZOLTÓ SZÖVETSÉG (MTSZ) 1870 óta működő, nagy hagyományokkal és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező országos szövetség. (12) A fővárosi és megyei szövetségei mel- 1 A felsorolás fontossági sorrendet nem jelent. 177

18 HADTUDOMÁNY let három tagozata működik: a Létesítményi, a Tűzoltó Verseny, és az Önkéntes Tűzoltó Egyesületi. A Szövetség tagsága önkéntes, tagjai lehetnek az egyének mellett az önkéntes tűzoltó egyesületek és létesítményi tűzoltó szervezetek is. A Szövetség önkéntes szervezetei, az alapszabályban vállaltak, és a későbbiekben vázoltak mellett illetékességi területükön végrehajtják az évi XXI. Tűzvédelmi törvény ában előírt feladataikat. Az MTSZ költségvetési támogatásban részesül. Kiváló munkájának elismeréseként, a szervezet jelentős társadalmi megbecsültségnek örvend. A tűzoltóság ma a lakosság által legjobban elismert szakterületek egyike. A Szövetség alapító tagja az Európai Nemzetközi Tűzoltó Szövetségnek. Rendszeresen részt vesz rendezvényein és versenyein. Munkája során szorosan együttműködik az OKFfel, a fővárosi és vidéki önkormányzatokkal továbbá az MPVSZ-szel, az OPSZ-szel valamint a Magyar Vöröskereszttel. Munkájának fontosabb területei: a tűzoltók szakmai képzése; közreműködés a lakosság tűzvédelmi felkészítésében; az óvodáktól a középiskolákig közreműködik a fiatalok katasztrófavédelmi, tűzvédelmi oktatásában; közreműködik az ifjúság katasztrófavédelmi, tűzvédelmi versenyeinek szervezésében; szervezi a hazai tűzoltó-versenyeket; széles körben szervezi a lakosság tűzvédelmi, katasztrófavédelmi tájékoztatását; szervezi és végzi a munkaviszonyban állók munkahelyi tűzvédelmi felkészítését; központi és önkormányzati költségvetésből, terv szerint fejleszti a lakosság tájékoztatását szolgáló rendszereket. 3. ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG (OPSZ) A rendszerváltást követően az állampolgárok önszerveződésével megalakult önkéntes, országos, társadalmi szervezet. Az OPSZ támogatja a helyi önkormányzatokat, a helyi, területi rendvédelmi szervezeteket a közbiztonság feladatainak végrehajtásában valamint a lakosság védelme érdekében (13). A polgárőrség segíti az állampolgárokat a közrend, a közbiztonság fenntartásában, életük és javaik védelmében, a veszélyhelyzetek megelőzésében, továbbá a következmények elhárításában, a természet, a környezet védelmében. Feladatai teljesítése érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a polgári védelemmel illetve a hivatásos és önkormányzati tűzoltósággal, az önkéntes tűzoltó egyesületekkel valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi állami és nem kormányzati 178

19 szervezetekkel, továbbá az MPVSZ-szel, és a MTSZ-szel. Az OPSZ feladatait a évi LII. törvény szabályozza, költségvetési támogatásban részesül. Munkájának fontosabb területei: a közrend, a közbiztonság védelme; járőrök kiküldése; a rendőrség munkájának sokoldalú támogatása; térfigyelő rendszerek működtetése; a lakosság tájékoztatása védelmi kérdésekről; a lakosságot veszélyeztető katasztrófa és más veszélyes területek fokozott ellenőrzése, megfigyelése; kialakult veszélyhelyzetekben, katasztrófák esetén a lakosság tájékoztatása, védelme, mentése; az önkormányzatok lakosságvédelmi feladataiban való közreműködés. 4. MAGYAR TARTALÉKOSOK SZÖVETSÉGE (MATASZ) A MATASZ 2001-ben önkéntes alapon szerveződött, országos hálózattal rendelkező, közhasznú feladatokat ellátó társadalmi szervezetként alakult meg. A szervezet legfőbb célja az, hogy képes legyen a híd szerepét betölteni a társadalom és a honvédelem, a haderő között. Alapvető funkciója az is, hogy biztosítsa a tartalékos katonák állományának pótlását. További vállalt funkciója az, hogy a haderő állományába kerülő állomány döntő része a MATASZ szervezetében szerezzen katonai előképzettséget. Kiemelt fontosságú feladata a tartalékos katonák összefogása, egységbe tömörítése, továbbképzésük biztosítása, bevetési készségük fenntartása. (14) Munkájának főbb területei: a éves fiatalok megismertetése a katonai szolgálat követelményeivel és a szolgálat szépségeivel; tartalékos szolgálatra toborzás; az aktív tartalékos állomány összefogása, hozzájárulás bevetésük szintentartásához; kapcsolattartás a Honvédelmi Minisztériummal és a honvédelemben érintett országos hatáskörű szervezetekkel; hazafias nevelés, hagyományápolás; nemzetközi tartalékos szervezetek munkájában való részvétel. A bemutatott országos szervezetek kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkeznek minden fontosabb területtel. Együttműködésük a működési területüket irányító, felügyelő kormányzati és önkormányzati szervekkel valamint egymással, a lakosság védelmében a honvédelemben érintett civil szervezetekkel jó. Kiemelkedő felkészültségű, sok tapasztalattal rendelkező szakember gárdával rendelkeznek. A nyugállományba vonult hivatásosok jelentős száma e 179

20 HADTUDOMÁNY szövetségekben dolgozik tovább. Véleményünk szerint ezek a szervezetek, a Vöröskereszttel együtt, alkotják azt a szilárd alapot, amelyre a lakosság veszélyhelyzeti és honvédelmi felkészítése fölépíthető. Karitatív társadalmi szervezetek 2 1. A MAGYAR VÖRÖSKERESZT SZÖVETSÉG (MVK) A Magyar Vöröskereszt és az annak részét képező fős ifjúsági vöröskeresztes állomány országos, minden helységet átfogó szervezet. Célkitűzése az élet és az egészség védelme, az emberi személyiség tiszteletben tartása, az emberi szenvedés, a szociális gondok enyhítése, betegségek megelőzése, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak segítése, a nemzetközi humanitárius jog valamint a Vöröskereszt alapelveinek teljesítése, társadalmi szolidaritásra nevelés. (15) Feladatait, helyzetét az évi, a Vöröskereszttel foglalkozó XL. törvény szabályozza. A törvény kimondja, hogy nemzeti humanitárius, országos hatáskörű szervezet. Költségvetési támogatásban részesül. Rendkívül kiterjedt nemzetközi és hazai kapcsolatokkal rendelkezik. Társadalmi megbecsültsége minden szinten kiemelkedő. Tevékenységének védelmét a nemzetközi hadviselési jog rögzíti A korábban bemutatott és felsorolt önkéntes társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködik. Munkájának főbb területei: háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, nyilvántartást vezet az áldozatokról, a hadifoglyokról, a rászorulók és a hozzátartozók részére tájékoztatást, átmeneti anyagi valamint természetbeni segélyt nyújt; természeti vagy más katasztrófák esetén az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet, felkutatja a rászorultakat, átmeneti illetve jogsegélyt nyújt részükre; a lakosság egészségnevelésével, a betegek, rászorultak házi gondozó szolgálatának működtetésével, az elsősegélynyújtás oktatásával, véradások szervezésével, a rászorultak szociális ellátásával hozzájárul az élet és az egészség védelméhez; nemzetközi együttműködés keretében, szakembereivel részt vesz a katasztrófa témák tudományos kutatásában, feldolgozásában. Az MVK a meghatározott alapfeladatain túl: tanfolyamokat szervez az önkéntes Vöröskereszt segítőknek, valamint a civil szervezetek érdeklődő tagjai számára; közreműködik a társadalmi konfliktusok, balesetek, katasztrófák, tömegszerencsétlenségek, betegségek, járványok és más nagy tömegeket érintő bajok megelőzésében továbbá felszámolásában; 2 A szervezetek tevékenységét csak témánkat érintő mélységig tárgyaljuk. 180

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai koordinátor Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A VÖRÖSKERESZT. A VILÁG

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető BUDAPEST FŐVÁROS XVL KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető ülésre. Tárgy: Javaslat az építményadóról

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Egységes Magyar Tűzoltó Szövetség. Dobson Tibor ddtb., elnök

Egységes Magyar Tűzoltó Szövetség. Dobson Tibor ddtb., elnök Egységes Magyar Tűzoltó Szövetség Dobson Tibor ddtb., elnök Fő cél Egységes tűzoltó szövetség megteremtése Minta: Elődeink által lerakva! A közelmúlt Részérdekek akadályozták az egység megteremtését Szervezetei:

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére 23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőrség Önvédelmi Egyesület beszámolója

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt. szám: 1811/2011. Javaslat a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesület részére térítésmentes helyiséghasználat biztosítására Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarjáni

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt katasztrófasegélyezési. Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai vezető Magyar Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt katasztrófasegélyezési. Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai vezető Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt katasztrófasegélyezési tevékenysége Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai vezető Magyar Vöröskereszt Hazai jogi alapok A Magyar Vöröskeresztről szóló1993. évi XL. Törvény szerint:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

1 ORSZÁGGYŰLÉSI T E R V E Z E T! KÉPVISELŐ 2007.december 17. Melléklet a./2007.számú önálló képviselői indítványhoz T/ /2008. számú törvényjavaslat 2008. évi.. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete Székhely: 6080 Szabadszállás, Balázspuszta 105. Adószám: 18033108-1-07 Statisztikai számjel: 18033108 9499 529 07 Pk. 60.042/2010/4.

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Tömör István Balatonkenese Város polgármestere

Tömör István Balatonkenese Város polgármestere POLGÁRŐR EGYESÜLET BALATONKENESE-BALATONAKARATTYA 8174. Balatonkenese, Vörösmarty tér 8. e-mail: balatonkenese.polgarorseg@gmail.com Tel.: 06-30-621-58-71 Iktsz: 36/2013/05 Tömör István Balatonkenese Város

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

Komarom-Esztergom Megyei Polgaror Szovetseg

Komarom-Esztergom Megyei Polgaror Szovetseg Komarom-Esztergom Megyei Katasztrofavedelmi Igazgatosag Komarom-Esztergom Megyei Polgaror Szovetseg Szam: 40-1/2012/PVF EGYUTTMUKODESI MEGALLAPODAS amely letrejott a Komarom-Esztergom Megyei Katasztrofavedelmi

Részletesebben

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Beszámoló a 35/2013. (V.22.) VM rendelet támogatásával megvalósult beruházásról

Beszámoló a 35/2013. (V.22.) VM rendelet támogatásával megvalósult beruházásról Beszámoló a 35/2013. (V.22.) VM rendelet támogatásával megvalósult beruházásról Pályázó neve: Palotási Polgárőr Egyesület Pályázó címe: 3042 Palotás Kossuth út 1. Ügyfél-azonosító: 1004795335 Támogatási

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE!

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! 2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! Az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2010-ben is számos intézkedést és javaslatot tett arra, hogy a polgárőr egyesületek

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

BESZÁMOLÓ SZÖVETSÉGÜNK 2013. ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

BESZÁMOLÓ SZÖVETSÉGÜNK 2013. ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség H-1052 Budapest, Városház u. 9-11. Tel.; Fax: 220-2043 www.fpvsz.hu Adószám: 18095269-1-41 Bankszámlaszám: OTP 11705008-20465377-00000000 BESZÁMOLÓ

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

21. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-i rendes ülésére

21. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-i rendes ülésére 21. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-i rendes ülésére Tárgy: i Polgárőrség Önvédelmi Egyesület beszámolója a 2011. évi tevékenységéről

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége)

Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége) 1. oldal. Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége) 1./ Alapítási adatok: - Az alapszabály kelte: 2005.03. 22. - Nyilvántartási

Részletesebben

Fodor János. Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása. Budapest, 2010. november 14.

Fodor János. Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása. Budapest, 2010. november 14. Fodor János Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása Budapest, 2010. november 14. A téma időszerűsége Határhelyzetek az életben Milán szurkolók busza Graz mellett Felsőzsolca Kolontár-Devecser Katasztrófa

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE

POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE BUDAPEST, 2010 K I A D V Á N Y U N K S Z E R Z Ô I : Dr. Bakondi György tû. altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság fôigazgatója Csatai István nyá. mk. ezredes,

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014

Közhasznúsági melléklet 2014 Adószám: 18368716-1-03 Törvényszék: 03 Kecskeméti Törvényszék Bejegyző határozat száma: PK 60.118/2006/16 Nyilvántartási szám: 03/ /2691 6500 Baja, Bem József utca 39 3 2014 Baja, 2015. március 12. -1-1.

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

VÉDŐNŐ SZEREPE A BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN

VÉDŐNŐ SZEREPE A BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN VÉDŐNŐ SZEREPE A BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN Szabó Noémi Ifjúsági védőnő Egészségtan tanár 2009.08.06. "Fiatalok baleseteinek megelőzése" 1 Egészségi állapot Meghatározó tényezők: Életmód Genetika Környezet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 2014. szeptember 19-20. Balatonföldvár

Magyar Tűzoltó Szövetség. 2014. szeptember 19-20. Balatonföldvár Magyar Tűzoltó Szövetség 2014. szeptember 19-20. Balatonföldvár Tisztelt Olvasónk! A MTSZ múltja, elődeink eredményei köteleznek arra minket, hogy szervezetünk élen járjon mindazon területeken, amely a

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Tanácsnok J A V A S L A T

Tanácsnok J A V A S L A T Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Tanácsnok J A V A S L A T Budapest - Főváros Bűnmegelőzési Charta elfogadására Készítette: Budapest Főváros Közgyűlése Városrendészeti Bizottsága Előterjesztő:

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben