IX. Földmérő Találkozó A IX-a Conferinţă de Geodezie 9 th Conference of Geodesy

Átírás

1 Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania IX. Földmérő Találkozó A IX-a Conferinţă de Geodezie 9 th Conference of Geodesy Székelyudvarhely, május mai 2008, Odorheiu Secuiesc Odorheiu Secuiesc, May 22-25, 2008 IX. Földmérő Találkozó

2 Kiadó Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT Editura Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Publisher Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania Szerkesztő / Editor Dr. FERENCZ József Nyomdai előkészítés / Tehnoredactare / Layout editor PROKOP Zoltán Nyomda / Tipografie / Print INCITATO, Kolozsvár / Cluj A kiadvány megjelenését támogatta / Cofinanţator / Sponsor Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Bukarest Ministerul Educaţiei, Cercetării şi Tineretului, ANCS Bucureşti Minsitry of Education, Research and Youth Bucharest A konferencia szervezője / Organizator/ Organising Institution Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania, Departamentul de Geodezie Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania, Department of Geodesy 2 EMT

3 A konferencia elnöke / Preşedintele conferinţei / Chairman Dr. FERENCZ József A konferencia védnökei / Patronii conferinţei / Patrons of the Conference Dr. MÁRTON Gyárfás SZÁSZ Jenő A konferencia tudományos bizottsága Comitetul ştiinţific al conferinţei / Scientific Committee Dr. FERENCZ József ÁDÁM József, akadémikus Prof. Dr. MÁRKUS Béla Dr. MIHÁLY Szabolcs UZSOKI Zoltán Dr. MÁRTON Gyárfás SUBA István A konferencia szervezőbizottsága Comitetul de organizare / Organising Committee PAP Tünde HORVÁTH Erika MATEKOVITS Hajnalka PROKOP Zoltán A konferencia tematikája / Tematica conferinţei / Main Topic A technológiai fejlődés lehetőségei és a szakmai felkészülés igénye Posibilităţile dezvoltării tehnologice şi exigenţa pregătirii profesionale Potentialities of Technological Progress and Claim to Professional Preparation. Támogatók / Sponzori / Sponsors Syntax Kft., Nagykároly / Carei Master Cad Kft., Nagyvárad / Oradea TOPO Service Kft., Csíkszereda / Miercurea Ciuc Geotop Kft., Székelyudvarhely / Odorheiu Secuiesc MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság, Kolozsvár IX. Földmérő Találkozó

4 BEKÖSZÖNTŐ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztályának nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket, a IX. Földmérő Találkozó résztvevőit hét év elteltével ismét itt, Székelyudvarhely múlt század elején épített Polgármesteri Hivatalának Szent Istvánról elnevezett dísztermében. Székelyudvarhely, mint anyaszék, mindig fontos szerepet töltött be a Székelyföld gazdasági, politikai, tudományos, kulturális és művészeti életében. Ez a szerep napjainkban ismét előtérbe került. Elmondhatom, hogy szülővárosom az utóbbi évtized során az erdélyi földmérés fejlődésének valóságos központja lett, hírneve és befolyása ma jóval meghaladja Székelyföld határait. E rendkívüli megvalósítás Dr. hc. Dr. Márton Gyárfás professzor úr tudományos kutatói, szakképzési és termelési tevékenységének eredménye. Megragadom az alkalmat és szakosztályunk, az erdélyi földmérők, valamint magam nevében hálánkat és köszönetünket fejezzük ki a kapott támogatásokért. Találkozónkat két fontos, tömegeket mozgósító esemény, a csíksomlyói Pünkösdi Búcsú és a romániai helyhatósági választások időpontja között tartjuk és elmondhatom, hogy találkozónk is tömegvonzó esemény: rekordnak számíthatjuk a több mint 200 résztvevőt, ami meggyőzően bizonyítja az anyaországi és erdélyi szakemberek érdeklődését. A romániai földmérés helyzete meghatározza erdélyi szakembereink mozgásterét. Sajnos, az állami szakhatóság és a szakma civil szervezeteinek tevékenységét szabályozó jogi normák között nincs tökéletes összhang, hatásköri és működési átfedések, különböző érdekellentétek és ellentmondások teszik gyakran átláthatatlanná a követendő utat. A szakmai felkészülés és továbbképzés nem tart lépést a technológiai fejlődés lehetőségeivel, hiányzik a szakhatóság igényeinek és elvárásainak konkrét megfogalmazása e téren. Sok fontos, pontos szakmai tudást igénylő állami feladat megoldásával nem szakemberek foglalkoznak, aminek negatív hatásait már érezni lehet, főleg a mezőgazdaságot támogató uniós források lehívása területén. Az önkormányzatok egyre gyakrabban szembesülnek az időben meg nem oldott, szakmánkat érintő problémák káros hatásaival. A vidék infrastrukturális fejlesztése terén igényelt tervekhez kapcsolódó földmérési munkákat gyakran nem a mai technológiai lehetőségek színvonalán valósítják meg szakembereink. Remélem, hogy a találkozónk választott tematikája: A TECHNOLÓGIAI FEJ- LŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS A SZAKMAI FELKÉSZÜLÉS IGÉNYE, az ehhez kapcsolódó előadások és szakmai viták hasznos információkat biztosítanak számunkra, hozzájárulva a romániai helyzet értelmezéséhez és különböző lehetséges, az anyaországban működő, általunk nagyra értékelt megoldások megismeréséhez. 4 EMT

5 A csütörtöki érkezés, a viszontlátás, baráti beszélgetések találkozónk kezdetét jelentik. Péntek a szakmáé: a több mint 20 bejelentett, a tematikához kapcsolódó előadás és az azokat követő viták ezúttal is hozzájárulnak szakmai látókörünk és ismereteink további bővítéséhez. Ezért köszönet illeti a tisztelt előadókat és a résztvevőket. A komoly, kitartó, egész napot kitöltő munka után a sétatéri PARK Étterem barátságos hangulatú környezetébe várjuk esti díszvacsorára kedves vendégeinket a jól megérdemelt lazításra, szórakozásra. A kellemes helyszín, baráti légkör, jó hangulat, megfelelő alkalom a nap kiértékelésére, meghitt, baráti beszélgetésekre, újabb kapcsolatok létesítésére. Mindenkinek kellemes estét, jó szórakozást kívánok. Találkozónkat szombaton szakmai kirándulással folytatjuk. székelyudvarhelyi sétánk során alkalmunk nyílik a város fontosabb objektumai mellett a Székelyudvarhely Önkormányzati Integrált Térinformatikai Rendszere digitális térképének elkészítéséhez szükséges, megvalósított alappont-hálózat állandósított pontjait is megtekinteni. Utána indulunk, a Székelyföld e vidékének hegyeit átszelő úton, a csodálatos látványt nyújtó Szent Anna tó felé. Meggyőződésem, hogy estére maradandó élményekkel gazdagodva térünk vissza szálláshelyeinkre. Remélem, hogy a IX. FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓ egy hasznos, eseményekben és élményekben gazdag, jó hangulatú, sok szakmai ismeretet nyújtó, baráti légkörben zajló rendezvény lesz, amelynek sikere érdekében minden résztvevőnek jó munkát és kellemes szórakozást kívánok. Dr. Ferencz József az EMT Földmérő Szakosztályának elnöke IX. Földmérő Találkozó

6 A konferencia programja Csütörtök, május regisztráció, elszállásolás vacsora Péntek, május reggeli 8 00 regisztráció 9 00 a konferencia megnyitója, köszöntők 9 30 előadások kávészünet előadások ebédszünet előadások kávészünet előadások, kerekasztal megbeszélések díszvacsora Szombat, május reggeli városnézés és kirándulás az alábbi útvonalon: Székelyudvarhely Homoródfürdő Csíkszereda Tusnád Bükszád Szent Anna tó Székelyudvarhely ebéd a homoródfürdői LOBOGÓ Panzióban Vasárnap, május 25. reggeli után hazautazás 6 EMT

7 Program Joi, 22 mai înregistrarea participanţilor cină Vineri, 23 mai 7 00 mic dejun 8 00 înregistrarea participanţilor 9 00 deschiderea oficială al conferinţei 9 30 dezbateri pauză de cafea dezbateri prânz dezbateri pauză de cafea dezabetri cină festivă Sâmbătă, 24 mai 8 00 mic dejun vizitarea oraşului şi excursie de studii prânz la Pensiunea LOBOGÓ din Băile Homorod Duminică, 25 mai plecarea participanţilor IX. Földmérő Találkozó

8 Program Thursday, May registration dinner Friday, May breakfast 8 00 registration 9 00 official opening of conference 9 30 presentations coffee break presentations lunch presentations coffee break presentations banquet Saturday, May breakfast sightseeing and excursion lunch at Băile Homorod Sunday, May 25 return journey 8 EMT

9 Előadások Ülésvezető: FERENCZ József 9 30 MÁRTON Gyárfás A Romániában alkalmazott koordináta rendszerek 9 45 SZEPES András A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának oktatási és továbbképzési kínálata RÁKOSSY Botond József Fejetlenül BUSICS György A hálózatos RTK BUSICS Imre A Magyar Köztársaság határokmányainak megújítása kávészünet HODOBAY-BÖRÖCZ András Korszerű technológiák alkalmazása a magyar román új határokmányok elkészítésében WENINGER Zoltán Az egységes ingatlan-nyilvántartás e-szolgáltatásai IVÁN Gyula Térképkezelés az egységes ingatlan-nyilvántartásban SIKI Zoltán Nyíltforrású programok a geoinformatika területén KARKUSKA Szilvia Budapesti digitális ingatlan-nyilvántartási térképek IX. Földmérő Találkozó

10 Előadások Ülésvezető: FERENCZ József SZILVAY Gergely Az Autodesk TOPOBASE rendszer a budapesti ingatlan-nyilvántartási térkép szolgálatában TOMKA Bálint Közműnyilvántartás és adatszolgáltatás az ELMŰ-ÉMÁSZ területén HORVÁTH Zsolt Leica TPS1200+, a távmérés hatékonyságáról másképp MÁRTON Huba GIS rendszerek technológiája a Geotop-nál BOKOR Zoltán Térinformatikai adatok gyűjtése MapSys technológiával NAGY István Digitális dokumentum-nyilvántartás és kezelés az önkormányzatoknál kávészünet BEKŐ Csaba Székelyudvarhely Önkormányzati Integrált Térinformatikai Rendszere NEMES Botond Városrendészeti dokumentumok nyilvántartása PAP Attila Kataszteri dokumentumok létrehozása digitális technológiával FANCSALI Csaba A GEOTOP poligonon végzett mérések kiértékelése (elemzése) FERENCZ József, ERDÉLYI Marcell A MASTER CAD Kft. a technológiai fejlődés útján ERDÉLYI Marcell, FERENCZ József Az egyszemélyes mérési technológia a Trimble 5605DRS robot mérőállomással 10 EMT

11 Dezbateri Chairman: FERENCZ József 9 30 MÁRTON Gyárfás Sisteme de coordonate folosite în România 9 45 SZEPES András Oferta de învăţământ şi de perfecţionare a Facultăţii de Geoinformatică a Universităţii Ungariei de Vest RÁKOSSY Botond József Fără cap BUSICS György RTK de reţea BUSICS Imre Actualizarea documentelor de frontieră ale Republicii Ungare pauză de cafea HODOBAY-BÖRÖCZ András Utilizarea tehnologiilor moderne la realizarea noilor documente de frontieră româno-maghiară WENINGER Zoltán Prestaţiile e- ale evidenţei imobiliare unificate IVÁN Gyula Managementul hărţilor în evidenţa unificată a imobilelor SIKI Zoltán Programe de sursă deschisă în domeniul geoinformaticii KARKUSKA Szilvia Hărţi digitale ale evidenţei imobiliare din Budapesta IX. Földmérő Találkozó

12 Dezbateri Chairman: FERENCZ József SZILVAY Gergely Sistemul Autodesk TOPOBASE în serviciul hărţii evidenţei cadastrale din Budapesta TOMKA Bálint Registrul întreprinderilor comunale şi serviciul de date în domeniul ELMU-ÉMÁSZ HORVÁTH Zsolt Leica TPS1200+, altfel despre eficienţa măsurării distanţelor MÁRTON Huba Tehnologie GIS utilizată la Geotop BOKOR Zoltán Culegerea datelor geoinformaţionale cu tehnologia MapSys NAGY István Evidenţa şi întreţinerea documentelor în format digital la primării pauză de cafea BEKŐ Csaba Sistemul de informatică spaţială autonom integrat al Odorheiului Secuiesc NEMES Botond Evidenţa documentelor urbanistice PAP Attila Crearea documentaţiei cadastrale cu ajutorul tehnologiei digitale FANCSALI Csaba Analiza măsurătorilor efectuate în poligonul test GEOTOP FERENCZ József, ERDÉLYI Marcell MASTER CAD SRL pe drumul dezvoltării tehnologice ERDÉLYI Marcell, FERENCZ József Tehnologia măsurării de către o singură persoană folosind staţia robot Trimble 5605DRS 12 EMT

13 Presentations Chairman: FERENCZ József 9 30 MÁRTON Gyárfás Coordinate Systems Used in Romania 9 45 SZEPES András Educational and Perfectional Tender of Faculty of Geoinformatics from West University of Hungary RÁKOSSY Botond József Without Head BUSICS György The Network RTK BUSICS Imre Renewal of the Boundary Documents of the Republic of Hungary coffee break HODOBAY-BÖRÖCZ András Using Modern Technologies in the Preparation of the New Hungarian-Romanian Boundary Documents WENINGER Zoltán E-services of Unified Land Registry IVÁN Gyula Cadastral Map Management in the Unified Land Registry SIKI Zoltán Open Source Software in Geoinformatics KARKUSKA Szilvia Budapest Digital Cadastral Mapping System IX. Földmérő Találkozó

14 Presentations Chairman: FERENCZ József SZILVAY Gergely The Autodesk TOPOBASE Digital Cadastral Mapping System in Budapest Land Offices TOMKA Bálint Registry of Public Works and Supplying of Data in ELMU-ÉMÁSZ Domain HORVÁTH Zsolt Leica TPS1200+, Another Way of Efficiency in Measuring Distances MÁRTON Huba GIS Technology Used by Geotop BOKOR Zoltán Geodata Gathering Using MapSys Technology NAGY István Digital Documents Registration and Management in the Local Administration coffee break BEKŐ Csaba Integrated GIS at Municipality Level in Odorheiu Secuiesc NEMES Botond City Planning Documents Registration PAP Attila Digital Cadastral Documentation Technology FANCSALI Csaba Test Polygon Measurement Analysis FERENCZ József, ERDÉLYI Marcell MASTER CAD LTD on the Way of Technological Development ERDÉLYI Marcell, FERENCZ József The Technology of One-man Surveying with Trimble 5605DRS Robotic Station 14 EMT

15 Térinformatikai adatok gyűjtése MapSys technológiával Geodata Gathering Using MapSys Technology Culegerea datelor geoinformaţionale cu tehnologia MapSys BOKOR Zoltán GEOTOP Kft., Székelyudvarhely Abstract During its fifteen years of existence, MapSys was mostly used as a geodata gathering system. The results of this geodata gathering process are materialized in GIS databanks fully compatible with the most common GIS software (ArcInfo, AutoCad, Intergraph, GeoMedia, MapInfo) The presentation is a brief introduction to the existing geodata gathering methods using MapSys, in accordance with several case-specific GIS databank structures. Rezumat De-a lungul existenţei sale de 15 ani, MapSys a fost preponderent folosit pentru scopuri de culegere a datelor geoinformaţionale. Rezultatul acestor procese de culegere de date este crearea unor bănci de date geoinformaţionale. Băncile de date geoinformaţionale realizate prin tehnologie MapSys sunt 100 % compatibile cu sistemele GIS internaţionale cunoscute (ArcInfo, AutoCad, Intergraph, GeoMedia, MapInfo) Prezentarea cuprinde metodele de culegere a datelor existente în MapSys prin parcurgerea unor procese concrete de creare a băncilor de date GIS. Összefoglaló A MapSys a 15 éves pályafutása során többnyire térinformatikai adatgyűjtési célokra volt használva. Ezen adatgyűjtési folyamatok végeredménye egy-egy térinformatikai adatbank létrejötte. A MapSys technológiával létrehozott adatbankok teljes mértékben kompatibilisek az összes világszinten ismert térinformatikai szoftver-rendszerrel (ArcInfo, AutoCad, Intergraph, GeoMedia, MapInfo) Az előadásban néhány konkrét térinformatikai adatbank létrehozása kapcsán, a MapSys-ben lévő különböző adatgyűjtési módszerek alkalmazása kerül bemutásra. IX. Földmérő Találkozó

16 A hálózatos RTK The Network RTK RTK de reţea Dr. BUSICS György Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, Pirosalma u honlap: Abstract The Network RTK is the favourite topic of theoretical and practical application in surveying today. This paper summarizes the realized conceptions, and gives some practical experiences too. Rezumat RTK de reţea astăzi este obiectul accentuat al cercetărilor şi aplicaţiilor geodeziei practice. Comunicarea recapitulează concepţiile materializate şi în produsele software, după care prezintă experienţe şi concluzii practice. Összefoglaló A hálózatos RTK ma elméleti kutatások és gyakorlati geodéziai alkalmazások kiemelt tárgya. A cikk összefoglalja a szoftverekben is megvalósított koncepciókat és gyakorlati tapasztalatokat is közread. Kulcsszavak: Network RTK, VRS, FKP, MAC, PPP RTK Geodéziai célú gnss technológiák Ha geodéziai célra kívánunk GPS/GNSS méréseket használni, akkor a cm-es ponthiba elérését csak relatív helymeghatározással valósíthatjuk meg. A GPSkorszak kezdetén, az 1990-es évek elején ezt a célt csak utófeldolgozással lehetett elérni, a felhasználó csak a saját műszereire támaszkodhatott (autonóm mód). Kezdetben a statikus módszer, majd a gyors statikus módszer terjedt el, és igen ritkán alkalmazták a kinematikus módszert. A kinematikus módszer elterjedésének egyik legfőbb akadálya az inicializálás (ciklustöbbértelműség feloldás) gyakorlatias megoldásának hiánya volt. Az inicializálásra méréstechnikai szempontból kezdetben két lehetőség volt: a térbeli rendszerben már ismert pontról indítani a mozgó 16 EMT

17 vevőt, vagy statikus méréssel meghatározni a mozgó vevővel bejárandó útvonal kezdőpontját. A kinematikus módszer nagyobb elterjedését lehetővé tevő inicializálást az RTK rendszerek megjelenése hozta el, ahol megvalósították a menet közbeni inicializálást (On-The-Fly OTF). Miután az OTF inicializálást az utófeldolgozó szoftverekbe is beépítették, a kinematikus mérés geodéziai alkalmazása szélesedett. 1. ábra A geodéziai GNSS technológiák egy lehetséges csoportosítása A geodéziai célra alkalmas, valós idejű technológia (Real-Time Kinematic RTK), 1994-ben jelent meg. Ehhez meg kellett oldani egy referenciavevő teljes mérés-anyagának (kódmérés és fázismérés) és a fáziscentrum koordinátáinak közel egyidejű továbbítását a mozgó vevőhöz; a mozgó vevőnél az alkalmas fogadóegység és feldolgozó szoftver beépítését a vezérlő egységbe valamint az OTF inicializálást. A terepi mérési eljárást tekintve a valós idejű mérés (röviden: RTKmérés) félkinematikus vagy valódi kinematikus módszer, amelynek van egy inicializálási része és egy útvonal-mérési része. A kezdeti, hagyományosnak jellemzett állapot után jelentős fejlődés következett be az infrastruktúrában, mindenekelőtt az adatátviteli lehetőségek bővülésében és a permanens állomások alkotta hálózat lehetőségeinek kihasználásában. Infrastruktúra hiányában, vagy azt negligálva, a felhasználó autonóm módon dolgozik, maga biztosítja a bázisvevőt, aminek van pozitív és negatív oldala is. Előnyös, hogy nincs kiszolgáltatva a rendszer esetleges hibáinak, hátrányos, hogy külön műszert (embert) kell biztosítania. A szolgáltatás igénybevételén (megvásárlásán) alapuló technológiáknak is van jó és kevésbé jó oldaluk Alapvetően kétféle RTK megoldást különböztetünk meg: az egyetlen referenciavevőre épülő egybázisos megoldást (single base solution) és a több referenciavevő együttes adatait figyelembe vevő hálózatos RTK-t (Network RTK). IX. Földmérő Találkozó

18 A hálózatos RTK Jellemzői A hálózatos RTK röviden így jellemezhető: egy nagyobb földrajzi térségben összehangoltan működő permanens GNSS-állomások hálózata, amely állomások adatait egy feldolgozó központ gyűjti és elemzi abból a célból, hogy a méréseket befolyásoló tényezőket modellezze, szolgáltatásai révén pedig lehetővé tegye a térségben tevékenykedő felhasználók igényeinek kielégítését a nagypontosságú (cm-es), megbízható és hatékony valós idejű helymeghatározás érdekében. Ez a meghatározás a következő feltételek teljesülését jelenti: A bázisállomások és a központi szolgáltatások valóban folyamatosan működnek a hét minden napján, a nap 24 órájában. Az ún. rendelkezésre állás garantált szolgáltatás. A bázisállomások biztonságos működését (az adatok jóságát, integritását) garantálják. Legalább egy feldolgozó központ üzemel, ahol megfelelő hardveres, szoftveres és kommunikációs háttér és felügyelő személyzet biztosítja a működést. A feldolgozó központ valós idejű (azonnali) adatokat szolgáltat a felhasználóknak. 2. ábra Hálózatos RTK mérés szemléltetése, virtuális referenciával, 5 új ponttal 18 EMT

19 A hálózat-alapú működés azon tulajdonságát használják ki, hogy a referenciavevők ismert helyzetű pontokon folyamatosan mérnek, így az állomások között értelmezett ciklustöbbértelműség, a műhold pályahibák, a légköri- és más hatások számíthatók, majd a hibahatásokból adódó korrekciók a felhasználók számára valós időben továbbíthatók, az ehhez szükséges technikai feltételek adottak. A hálózatos RTK előnye általában, illetve az egybázisos RTK-val összevetve a következőkben foglalható össze: A GNSS hibahatások valós idejű, folyamatos, egyid modellezése megvalósítható. A modellparaméterek előrejelzése is lehetséges. Ehhez az állomáshálózat bizonyos időtartamú korábbi méréseinek feldolgozása szükséges. Egyes állomások adatainak kimaradása esetén is létrehozható a modell. A hálózatos RTK kevésbé érzékeny az egyes bázisállomások működési zavaraira. A bázisállomások közötti távolság növelhető, ugyanolyan pontossági igény mellett. A permanens állomások esetleges mozgása ellenőrizhető. A mozgásmonitoring a hálózatos RTK mellék-termékének is tekinthető (Wanninger 2005). A felhasználók száma növekedhet, illetve korlát nélküli lehet. A felhasználó szempontjából nagyobb biztonság (integritás) és pontosság érhető el. A felhasználó szempontjából megvalósítható az egy vevővel végzett, cm pontos GNSS mérés. Az egybázisos megoldáshoz képest előnyös a felhasználó nagyobb biztonsága (egy állomás kiesése miatt nem hiúsul meg a mérés), valamint, hogy nagyobb pontosság érhető el. Ugyanakkor az infrastruktúra minden elemének: az egyes permanens állomásoknak, a központi szervernek és szoftvernek valamint az adatátvitelnek folyamatosan és hibátlanul kell működnie, aminek megvalósítása nem kis feladat. A felhasználó úgy érzékeli, hogy egyetlen mozgó vevővel mér cm-es pontossággal, a háttérben azonban a teljes földi kiegészítő rendszer üzemel. A hálózatos RTK eddig megvalósított rendszereiben a feldolgozás folyamata három részre különíthető el (Wanninger 2005; Lachapelle 2002): 1. ) Az állomáshálózat adatainak valós idejű előfeldolgozása a központban. Ez elsősorban a ciklustöbbértelműség egész számként történő feloldását jelenti, ami a két-két állomás között képzett kettős különbségekben szerepel. Ez alapfeltétele a további számításoknak. A szokásos vektor-feldolgozással szemben itt előnyös, hogy a vektor-végpontok (állomások) koordinátái nagy pontossággal ismertek, nehézséget jelent viszont a feldolgozás folytonossága (műholdváltáskor, adatkieséskor újraszámítás szükséges). Ez esetben nem fedélzeti pályaadatokat, hanem az IGS által előrejelzett precíz pályaadatokat használnak, to- IX. Földmérő Találkozó

20 vábbá kalibrált antennákat és antenna-modelleket, általában jó előzetes értékeket a paraméterekre. 2. ) A korrekciós modell paramétereinek számítása. A modellezés folyamatát ez esetben gyakran interpolációnak is nevezik, amelynek célja a GNSS hibaforrások becslése az aktív hálózat által lefedett munkaterületen. Számos modell illetve interpolációs eljárás létezik. Egyik csoportosítási lehetőség, hogy elkülönítik-e a diszperzív és a nem-diszperzív komponenseket, ami kapcsolódik a szóbanforgó paraméterek változási sebességéhez. 3. ) A felhasználó számára szükséges referencia-adatok és modellparaméterek meghatározása. A felhasználó számára csak az ő földrajzi környezetében lévő állomás(ok) adatai illetve csak az ő földrajzi helyétől függő, a rá vonatkozó korrekciók fontosak, ezért ezeknek a meghatározása külön feladat. Vagyis ki kell választani a felhasználó számára a referenciaállomást (amely lehet valóságos vagy virtuális), illetve ehhez a referenciaállomáshoz tartozó mérési adatokat és korrekciókat. 3.ábra Adatfeldolgozási feladatok a hálózatos RTK-ban. Az A, B, C, D betűjelek a rover-nél felmerülő további teendőkre utalnak. 20 EMT

21 A hálózatos RTK adatfeldolgozási alapfeladatai megoszthatók az adatfeldolgozó központ (központi szerver) és a felhasználó (a rovernél alkalmazott szoftver) között. Wanninger négy elvi és gyakorlati lehetőséget sorol fel, amelyek napjainkban különböző vizsgálatok tárgyát képezik, ezeket a 3. ábrán nagy betűk jelzik. A: Több állomás permanens adatainak feldolgozása a rovernél. Ez a mód minden feladatot a rover-re hárít, csak azt biztosítja a központ, hogy a rover környezetében lévő állomások adatait továbbítja. Elvileg előnyös, hogy a felhasználó a nyers adatokat kapja meg és eldöntheti, hogy melyik a legalkalmasabb megoldás (amennyiben ezt a szoftver támogatja). Gyakorlati hátrány azonban, hogy az inicializálás perceket vehet igénybe, ami nem versenyképes a többi módszerrel. B: Több állomás korrigált mérési adatainak feldolgozása a rovernél. A korrigált adat azt jelenti, hogy a ciklustöbbértelműségeket a permanens állomások között a központ már meghatározta és azok az egész hálózat-részre közösek (common ambiguity level). Ezt a lehetőséget az RTCM 3.1 szabványba is beépítették és a Leica MAC koncepció is alkalmazza (Leica Geosystems 2005a, b c). C: Korrekciófelületi paraméterek továbbítása a rover-nek. A korrekciós modell-paramétereket a központ határozza meg (2. feladat), de a korrekció számítása a rover-nél történik (3. feladat), miután egy permanens állomás adatait is megkapta a felhasználó. A módszert a német aktív hálózatban vezették be először és FKP rövidítéssel illetik. D: Virtuális referenciaállomás adatainak továbbítása a rover-nek. A központi szoftver a rover közvetlen környezetében (általában 5 km-en belül) lévő pontra generál fiktív, javított mérési adatokat, ezeket a refrencia-méréseket a rover hagyományos módon használja fel. A gyakorlatban ez a VRS-mód. A hálózatos RTK gyakorlati megvalósítása az évezred első éveire tehető. Ekkor jöttek létre az ún. elsőgenerációs hálózatos megoldások a fejlett országokban. A gyakorlatban eddig három elgondolást (ún. reprezentációs koncepciót) valósítottak meg szoftveres úton. Az IAG egyik albizottsága a témáról külön honlapot üzemeltet ( A VRS koncepció A VRS (Virtual Reference Station) koncepciót Lambert Wanninger dolgozta ki 1997-ben (Wanninger 2003), s azt a Trimble cég megvásárolta, majd műszereibe beépítette. E koncepció szerint a mozgó vevőnek először el kell küldenie a központba a földrajzi helyzetének közelítő koordinátáit, ami kétirányú adatátvitelt feltételez a felhasználó és a központ között. A központ erre a helyre lokalizált mérési eredményeket vagy korrekciókat generál, majd ezeket a virtuális adatokat továbbítja a mozgó vevőnek. A felhasználó számára a VRS olyan, mint egy közelben lévő igazi referenciaállomás. IX. Földmérő Találkozó

22 4. ábra A virtuális referenciaállomás fiktív, korrigált mérési adatait a K központ generálja az R jelű rover körüli állomások adataiból Az elv széles körben elterjedt, ami annak is tulajdonítható, hogy a felhasználói oldalon nincs szükség különleges hardver- vagy szoftver elemre, mivel a méréseket ugyanúgy kell feldolgozni, mint a hagyományos RTK esetében. Minden egyes mozgó vevőre más-más referencia-mérést kell generálni, ezért egységes adatszórásról nem lehet szó. Az eredeti koncepció szerint a virtuális korrekciók mindig a mozgó vevő kezdeti koordinátáira vonatkoztak, függetlenül annak mozgásától. Ez akkor jelentkezik hátrányként, ha a felhasználó esetleg több km-rel eltávolodik eredeti helyétől, mert ez már nem elhanyagolható hibát okozhat a pozícióban. Mivel a mozgó vevő nem érzékeli a referenciaállomás mesterséges voltát, a túl közeli referencia miatt esetleg nem optimális feldolgozást használ (például egyfrekvenciás mérésen alapuló megoldást a kétfrekvenciás helyett). Ezen hátrányok miatt egyes szoftverek eleve eltolják a virtuális referenciaállomás koordinátáit kb. 4-5 km-rel az elsőre beküldött közelítő pozícióhoz képest. Ennek a változatnak a rövidítése PRS-mód (Pseudo Reference Station). A Geo++ cég a GNSMART szoftverben olyan PRSmódot alkalmaz, amelynél a rover eltolt pozícióját időnként frissítik a kinematikus útvonalnak megfelelően. Így elkerülhető a meghatározás hibájának (representation error) növekedése a bázistávolság növekedése miatt, ugyanakkor a kinematikus mérésnek sincs akadálya nagy kiterjedésű munkaterületen. A PRSmód a tapasztalatok szerint jobb eredményeket szolgáltat, mint az eredeti VRSmód. PRS-módban megbízhatóbb eredményeket kaptak a régebbi típusú RTK vevőkkel is. Már az első VRS hálózati tesztek és működő hálózatok jó eredményeket adtak. A Terrasat cég höhenkircheni központjában egy GPS-antenna jelét négy Trimble5700-as vevőbe vezették, real-time teszthez. A négy vevőben rendre egyegy 16 km-re illetve 32 km-re lévő bázisállomás adatait dolgozták fel, egybázisos 22 EMT

23 illetve VRS-módban. Hálózatos VRS-módban az inicializálás ideje (Time-to-fix TTF) az esetek 95%-ban 15 másodperc alatt volt; az egybázisos megoldással a TTF-érték pedig másodperc között alakult, a távolságtól függően (Landau et al. 2002). 5. ábra Előre definiált VRS-ek a négyzetrács-koncepcióban A korrekciók szabványosítására egy szabályos négyzetháló alapú megoldást is javasoltak (Townsend 2000). A központi szoftver nem minden egyes felhasználó pozíciójára, hanem egy előre rögzített négyzetháló sarokpontjaira generál korrigált mérési eredményeket. A mozgó vevő számára ezekből kell a hozzá legközelebb esőt kiválasztani vagy interpolálással meghatározni. Ez lényegét tekintve VRSmód, de a VRS-állomás helye előre ismert és meghatározott. Ez a koncepció (négyzetrács-vrs) és a következőkben tárgyalandó FKP-koncepció kombinálható egymással (Landau et al. 2003). Az FKP koncepció Ennek a koncepciónak a rövidítése (FKP) német eredetű (Flächen-Korrektur- Parameter), ugyanis a német geodéziai szolgálat ilyen módon kezdeményezte az ottani SAPOS aktív hálózatban a korrekciók szabványosítását. Az elv szerint az állomáshálózati kiegyenlítés alapján a központ külön-külön határoz meg korrekciós paramétereket minden egyes permanens állomáshoz. A távolságfüggő korrekciók modellezésére egy felületet használnak egy-egy permanens állomás esetében. A gyakorlatban a legegyszerűbb lineáris modell (kiegyenlítő sík) is hatékonynak bizonyult. A kiegyenlítő felület dőlésének É-D-i és K-Ny irányú összetevője a két paraméter. Ez az egyszerű lineáris modell a gyakorlatban hatékonynak bizonyult, de elvileg magasabb fokúra is cserélhető. IX. Földmérő Találkozó

24 A felhasználónak tudnia kell, melyik a legközelebbi permanens állomás és ehhez kell kapcsolódnia, pontosabban ennek a valóságos állomásnak a nyers mérési adatait és a hálózati információt tartalmazó korrekciófelület két paraméterét kell letöltenie a központi szerverről. A kapcsolat tehát egyirányú, csak adatletöltésről van szó, így a korrekciók továbbítása központilag egységesen lehetséges, ami előnyös tulajdonság. A nyers mérési adatok feldolgozása, javítása tehát a felhasználói oldalon történik. A letöltött referenciaállomás és a mozgó vevő közötti koordinátakülönbségből, valamint a vett korrekciós paraméterekből számítható a mozgó vevő pillanatnyi helyzetére vonatkozó távolságfüggő hiba, külön L1 és L2 frekvenciára. 6. ábra Az FKP koncepció felületi paramétereinek szimbolikus ábrázolása A gyakorlatban itt is lehetőség van a közelítő pozíció beküldésére, vagyis a kétoldalú kommunikációra, aminek az lehet az előnye, hogy a felhasználó helyett a központi szoftver választja ki a működő állomások közül a legközelebbit. Ebben az esetben elegendő a mérés elején, egyetlen alkalommal beküldeni a pozíciót, ezután a lokalizálást a mozgó vevő végzi. (Magyarországon ez a jelenlegi helyzet). Előnyös, hogy a mozgó vevő esetleg több kilométeres eltávolodásától függően mindig a megfelelő egyedi javítást számítja a felhasználói szoftver. Természetesen a bázistávolság nem növekedhet túl nagyra, mert a korrekciós paraméterek a távolság növekedésével elvesztik érvényüket. 24 EMT

25 A MAC koncepció 7. ábra A klaszter, a cella, a főállomás (M) és a segédállomások (S) rajzi értelmezése A Leica cég által ajánlott MAC-koncepció (Master Auxiliary Concept MAC) célja az, hogy minden lényeges információt elsődlegesen nyers mérési adatot és korrekciót továbbítson a mozgó vevőnek, de tömörített formában, elkülönítve a gyors és lassú változású korrekciókat (Euler et al. 2001, Cranenbroeck 2005). A főállomás és a segédállomás (kiegészítő állomás) fogalmának bevezetését ez esetben a küldendő adatok mennyiségének csökkentése indokolja. Ugyanis csak a főállomás nyers mérési adatait továbbítják teljes terjedelemben, eredeti formában; az összes többi, a feldolgozáshoz szükséges állomás esetében csak a főállomás adataihoz viszonyított különbségeket. Az előnyt az adattovábbítás során a bitekben elérhető megtakarítás jelenti, mert ezáltal kisebb sávszélességre van szükség. A felhasználói oldalon a különbségekből visszaállíthatók a kiegészítő állomások eredeti nyers mérései s tetszőleges módon, a felhasználó által kiválasztott modell alapján feldolgozhatók. A felhasználó így nemcsak egyszerű interpolálást végezhet, hanem a környező állomásokra mért vektorokból álló hálózatkiegyenlítést (multiplebaseline positioning), vagy egyedi modellezést is. A felhasználói szabadság ilyen értelmű növelését általában előnyösnek tartják (Lachapelle, Alves 2002). A fenti elv szerint generált korrekciós üzenetet MAX rövidítéssel illetik a Leica cég műszereiben. A MAC-koncepció szerint a hálózat klaszterekre és cellákra osztható. Hálózat alatt itt most azon permanens állomások összességét értik, amelyek méréseit a központi szoftver feldolgozza és továbbítja (Magyarországon például jelenleg a nemzeti aktív hálózatot, de ehhez később a szomszédos országok határmenti állomásait is hozzá lehet sorolni). A klaszter olyan, akár egymást átfedő rész-hálózatot jelent (Euler 2005), amelyet együttesen számítanak, és amelyben a két-két állomás között képzett kettős különbségekben szereplő ciklustöbbértelműség-értékek azono- IX. Földmérő Találkozó

26 sak (common ambiguity level). Az egyes klaszterek átfedik egymást, azaz a szomszédos klasztereknek vannak közös pontjaik. A cella a klaszter azon részhalmaza, amelyet egy-egy mozgó vevő felhasznál a helymeghatározás során. A cellán belül kerül kijelölésre a főállomás és a segédállomások. A cellához tartozó állomások kijelölése attól függ, hogy a felhasználó és a központ között kétirányú vagy egyirányú-e a kapcsolat. 8. ábra Kétirányú kapcsolatnál a központ választja ki a rovernek megfelelő cellát illetve állomásokat Kétirányú kapcsolat esetén a mozgó vevő elküldi földrajzi pozícióját a központnak, ahol a szoftver automatikusan kiválasztja a cellához tartozó állomásokat és jelöli ki azok közül a főállomást. Ez az automatikusan meghatározott cellához tartozó MAX-korrekció (Leica műszerekben rövidítése: ACM Automatic Cell corrections MAX). 9. ábra Egyirányú kapcsolatnál előre definiált cellák közül lehet választani Egyirányú kapcsolat esetén olyan, előre definiált cellák közül választhat a felhasználó, amelyeket előzőleg a vezérlő szoftvert működtető operátor manuálisan kijelölt. A cella kiválasztásához tehát a felhasználónak ismernie kell az előre definiált cellákat, illetve azt, hogy ő éppen melyik cellában tartózkodik. A Leica- 26 EMT