PoLíSz. Betlehemi csúcs. Cédrusom 130. Ujlaky István. Major Judit január. A lap ára: 500 Ft PoLíSz JANUÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PoLíSz. Betlehemi csúcs. Cédrusom 130. Ujlaky István. Major Judit. 2011 január. A lap ára: 500 Ft PoLíSz 130. 2011 JANUÁR"

Átírás

1 Ujlaky István Betlehemi csúcs Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, rendben zajlott le a betlehemi királytalálkozó jelenti a Jerusalem Post. Gáspár, Menyhért és Boldizsár tárgyalásai konstruktív légkörben zajlottak le. Mint az értekezletről kiadott közös közleményből megtudható, a felek egyetértettek abban, hogy a Közel-Kelet békéje csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Római Birodalom bevonásával oldhatók meg. A tárgyalások után az ún. háromkirályokat munkaebéden fogadta a Római Birodalom jeruzsálemi nagykövete, pohárköszöntőjében tolmácsolva Augustus üdvözletét. Válaszában Menyhért a Napkelet és a Nyugat közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Gáspár király felhívta a figyelmet a palesztinai csecsemőhalandóság aggasztó növekedésére, egyúttal jelezte szándékát mindenfajta terrorizmus, köztük az ún. királyi terrorizmus elleni együttes fellépésre. II. Boldizsár beszédében a rasszizmus, benne a mesterségesen felkorbácsolt ún. szerecsenkérdés elutasítására hívta fel a tárgyaló felek figyelmét. A hivatalos program után a háromkirályok felkeresték a jeruzsálemi szentélyt, majd meglátogattak egy külvárosi szülészotthont, ahol egy épp ekkor világra jött kisdednek egy ács és egy háztartásbeli asszony gyermekének ajándékokat adtak át. Major Judit Cédrusom Kertekben az álom, S olykor nem találom. Párálló virágban Elillanni látom. Elrepül a nappal, S madárral az ének, Mélységes látszathoz Vissza se térnek. PoLíSz Politika-Líra-Széppróza szellemi-lelki városálma A megújuló magyar és keresztény hagyomány fóruma A Kráter Mûhely Egyesület irodalmi és kulturális lapja Amikor a legnagyobbról esik szó, amit az emberi nyelv elérhet, akkor illő alkalmaznunk az emberi beszéd minden gazdagságát és pompáját, nem azért, mintha ez a vallás számára valami nélkülözhetetlen dísz lenne, hanem mert vétkes könnyelműség és szentségtörés volna nem megmutatni, hogy mindent elkövetünk megfelelő erővel és méltósággal való megjelenítéséért. (F. D. E. Schleiermacher: A vallásról) Mécs László és Wass Albert levelezése ( ) Konrad Sutarski útirajza: Barangolás a Szepességben A te beszéded leleplez téged Szalay László Pál esszéje Összeállítás kortárs román szerzők műveiből: Florica Dura, Marta Petreu, Ioan-Pavel Azap és Horia Gârbea Szentmihályi Szabó Péter, Huszty Bálint, Csontos János, Kaj Ádám és mások vesei Kabdebó Lóránt Tandori Dezső, Lukáts János Szörényi László kötetéről és Árpás Károly két Gion Nándormonográfiáról Bemutatkozik Major Judit képzőművész Cédrus az álom, Kemény a járom. Egek útját járva Cédrusomat látom. Kráter Könyvesház 1072 Budapest, Rákóczi út 8/A belső udvar Nyitva tartás: munkanapokon óráig A lap ára: 500 Ft PoLíSz JANUÁR 2011 január 130. megjelenés

2 A PoLíSz a Szellem városa A MEGÚJULÓ MAGYAR ÉS KERESZTÉNY HAGYOMÁNY LAPJA Major Judit Január Karácsony melegéből él A jeges Január. Utak mentén fegyelmezett, Kemény fák sora áll. A Hírvivőnek jár a jutalom, Hisz úton élt, és sárban hált. A hírvivő A Hírvivőnek jár a jutalom, Ha néma volt és szépre várt. (2011. január 3.) A Hírvivőnek jár a jutalom, Hisz vért látott, és könnyben járt. Játszi hópihe száll A dermedt ágakon, S a fagyott tócsák Vize csupa fájdalom. (2011. január 3.) A PoLíSz című lap megjelentetését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri keretéből a Nemzeti Kulturális Alap támogatja A Kráter Műhely Egyesület munkáját az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma támogatja Figyelmébe ajánljuk a PoLíSz jelenlétét a világhálón a elérhetőség alatt. Elérhető menüpontok: Az új számból; Szerkesztőségünk; Archívumból; Előfizetés; Bibliográfia; PolíSz kávéház. Kiadja a Kráter Mûhely Egyesület közhasznú szervezet Felelôs kiadó és alapító fôszerkesztô: Turcsány Péter Fôszerkesztô-helyettes Kaiser László Szerkesztôségi titkár Sütőné Szende Krisztina Telefon/fax/ (26) Segédszerkesztô Hussein Evín Telefon/ 06/26/ Korrektor Liska Éva Szerkesztôk Bay Ágota (próza) Barcsa Dániel (történelem) Bágyoni Szabó István (vers) Lukáts János (esszé) Madarász Imre (irodalomtörténet), Szappanos Gábor (mûfordítás) Fômunkatársak Ferenczi László, Tóth Éva és V. Tóth László Lapunk megrendelhetô, 4 szám ára egy évre 1800 Ft, külföldön 20 euró Kapható a Kráter Könyvesházban (1072 Budapest, Rákóczi út 8/A) Megrendelhető szerkesztőségünk címén: 2013 Pomáz, Hősök tere 12. Telefon/fax/ 06/26/ Megjelenik a mondat Kft. gondozásában. Felelôs vezetô Nagy László ISSN

3 A TÖRTÉNELEM FAGGATÁSA Szentmihályi Szabó Péter: A vers halála (vers)... 2 Konrad Sutarski: Barangolás a Szepességben (útirajz)... 3 Huszty Bálint: Összekucorodva, Ima az úton levőkért (versek) Csontos János: Trianon, Végül (versek) Szalay László Pál: γὰρ ἡ λαλιά σου δῆλόν σε ποιεῖ A te beszéded leleplez téged (esszé) Köles Judit: Fényeltérítés, Háttérsugárzás (versek) WASS ALBERT EMLÉKEZETE LXVI. RÉSZ Brudi Zsuzsa, Mécs László és Wass Albert levelezése ( ) VILÁGBESZÉD Florica Dura: Földi Apostolok (versek) (Szlafkay Attila fordítása) Vjacseszláv Ar-Szergi: Az idegen (próza) (Ortutay Péter fordítása) Marta Petreu: A Hold, Mint egy oszlop, A víz körforgása a természetben (versek) (Balázs F. Attila fordítása) Ioan-Pavel Azap: ***, Vallomás 1 2., Caligula (versek) (Balázs F. Attila fordítása) Horia Gârbea: Narancsos kacsa (részletek) (Balázs F. Boróka fordítása) MERÍTETT SZAVAK Bene Zoltán: Appendix belli (próza) Balázs Ildikó: Új leosztást kérek! Advent (próza) Molnár Rita: Melankólia, Téli fák, Cinizmus (versek) Jencsik Attila: Az út (próza) Necz Dániel: Könnycsepp fátyolában, Az út, Az ősi jel (versek) Kaj Ádám: A magány délibábja, Hrabali pillanat, Felszántott szögesdrót helyén, A költő este (versek) Gáspár Erika: Uram, nélküled (vers) Bíró József: Öregedőben (vers) TÁJOLÓ Kabdebó Lóránt: Miről lehet egy versben beszélgetni? (Tandori Dezső: A feltételes megálló című kötetéről) Lukáts János: Új-Zéland helyett (Szörényi László: Új-Zélandot választottam ki új hazámul című kötetéről) Árpás Károly: Páros recenzió: gondolatok a megjelent a Gion Nándor-monográfiákról Szeghalmi Elemér: Kipke Tamás barátomról e nemes ház törzsvendégének ajánlva (laudáció Kipke Tamás 40 éves írói jubileumára) Igmándi Szűcs István: Merengés egy vadászember emlékei fölött (recenzió gr. Degenfeld Sándor könyvéről) Dr. Lisztóczky László: Beszámoló a Dsida Jenő Baráti Kör évi munkájáról (elnöki beszámoló) Bemutatjuk Major Judit képzőművészt E lapszámunkat Major Judit alkotásaival illusztráltuk.

4 PoLíSz Szentmihályi Szabó Péter A vers halála Mikor a vers meghal, vége a világnak. Akkor az emberből az állat feltámad, egymást gyilkolja mind, saját húsát, vérét, megtagadja múltját, jövő nemzetségét. Mikor a vers meghal, nincs értelme szónak, sem öröméneknek, sem a siratónak, minden emberi nyelv jelentését veszti, akkor a világnak tényleg el kell veszni. Mikor a vers meghal, üldözik a költőt, örökre felejti gyermeket a felnőtt, csak a pénz zizeg majd, szél hordja halomba, nem lesz az emberre Istennek sem gondja. Mikor a vers meghal, vele halok én is, benne fogok élni ezer évig mégis, mert a vers nem hal meg, az Ige nem hal meg, amíg él egy ember, aki Istent vall meg. (2010. december 13.) 2

5 Konrad Sutarski Barangolás a Szepességben A történelm faggatása Kiindulási táborhelyünk, ahonnan naponta indulunk szepességi útjainkra, Niedzica, vagyis a magyar Nedec vára, amelyet valószínűleg a XIV. század húszas éveiben alapított a magyar Berzeviczy család azt követően, hogy a későbbi lengyel király (ekkor még csak herceg), Łokietek Ulászló átengedte Szepes északi részét Károly Róbertnek a magyar állam javára. A vár egészen a II. világháború végéig (vagyis a határmódosítás után is) magyar kézben volt. Gyönyörű, festői hely ez a Nedec, uralja az egész vidéket. A Dunajec déli partján, meredek sziklára épült vár méltósággal tekint alá a kissé följebb, a folyó túlpartján álló, valamivel régebbi, ma már romos Czorsztyn várára. Nemrég még csupán a nem túl széles, ám sebes folyású Dunajec választotta el őket egymástól, a kilencvenes években azonban a folyó vizét közvetlenül Nedec vára fölött betongáttal kettéosztották, s a megduzzadt, szétterülő vízből létrejött a Czorsztyni-tó. Ami a két várat és múltbéli funkciójukat illeti, egyikük a határ magyar oldalát, másikuk a lengyel oldalát védte, az évszázadok során azonban sosem kerültek egymással szembe, sem védekezés, sem támadás címén. Magának a várnak igen gazdag a története, amelyet egyúttal legendák köde övez a várkútba hajított szép Brunhildáról, Umináról, a dél-amerikai inkák hercegnőjéről és kincseiről, a napokig tartó lakomákról Mindezekről azonban majd később lesz szó, a várlátogatás leírásakor. Így egyeztünk meg a Nedeci Váregyüttes Múzeumának igazgatónőjével, Ewa Jaworowska-Mazurral, aki legfőbb segítőnk volt utunk megszervezésében. Induljunk hát a környező települések felé! Különösen a templomok érdekelnek bennünket. Szinte minden helységben található templom, amely részben lelki támaszt jelent a hívő vidék lakóinak, másrészt általában materiális bizonyítéka is az itt élő emberek és elöljáróik múlthoz való viszonyának. A régebbi évszázadokban a templomok alapítói és oltalmazói többnyire a helybéli birtokok urai voltak. Így zajlott ez Észak-Szepesben is, ahol a nedeci vár urai voltak a falvak és a templomok alapítói az egész Dunajec-menti uradalomban (bár akadnak paraszti alapítású templomok is), miközben magának a várnak a bővítésére és külső megjelenésére is gondot fordítottak. Nedec azonban nem csupán a várat jelenti, hanem az alatta, a közvetlen szomszédságában elterülő falut is, amelyet a Berzeviczyek alapítottak a XIV. század első felében. Ugyanebből az időből származik a Szt. Bertalan templom kőépülete is. Szenzációs, bár igen fárasztó restaurálási munkálatokat végeztek benne a XX. század utolsó évtizedeiben, amikor is egy sor festményt, rajzot és írást sikerült feltárni. A legrégebbiek körül keletkeztek, a legújabbak 1770 táján. A presbitérium hátsó részében található legrégebbi freskók amelyek csak töredékesen maradtak fenn, s csak részben érthetőek és értelmezhetőek a keresztre feszítést és a keresztút jeleneteit ábrázolják. Menjünk tovább! Łapsze Niżne, magyarul Alsólápos az első, Nedectől nyugatra fekvő falu. Előzetes megbeszélésünk szerint a templomban találkozunk Mariusz Skotnicki plébános úrral és a helyi iskola igazgatójával, Julian Kowalczykkal. A 3

6 PoLíSz templom itt is kőépület. Bemegyünk, odabent két házigazdánk kalauzol minket a láthatóan felújított belsőben. A templomot mondják 1310-ben építették (vagyis fut át fejemen röviddel az után, hogy a területet átvették a magyarok). Legrégebbi része a sekrestye még román kori, a főhajó viszont már gótikus, későbbi, reneszánsz kiegészítésekkel, míg az oltár és az orgona a barokk kort idézi. A polikróm mennyezet fából készült. A magyar időkre emlékeztetnek az epitáfiumok is, Alsólápos tulajdonosai ugyanis az elmagyarosodott Jungenfeld szász bárói család tagjai voltak, akiket haláluk után itt, a templomban temettek el. A szepességi szászok persze nem mind voltak nagybirtokosok. Százával, ezrével érkeztek ide telepesekként már a középkorban, s népesítették be a Szepesség középső részét, főleg Késmárk és Lőcse környékét. Jelentős telepes réteget képeztek a túlnépesedett Kislengyelországból (Galíciából) átvándorolt lengyel parasztok is, akik ugyanúgy jobb életkörülményeket kerestek maguknak. És itt voltak a telepítési folyamatokat döntő módon befolyásoló magyar nemesek, mint a Berzeviczyek, Görgeyek, Máriássyak. Kezdett kialakulni a vegyes etnikumú népesség, amelyhez csak később csatlakozott a XVIII-XIX. században létrejövő szlovákság. Amikor tehát a határvidékről beszélünk, lengyel-magyar határvidékre kell gondolnunk, ahol lengyel és magyar hatások keveredtek egymással. A csehek e területektől nyugatabbra helyezkedtek el, a szlovák nép pedig csak az utóbbi évszázadokban kristályosodott ki, amikor Ludovit Stúr megalkotta a szlovák nyelv alapjait, s kezdett kialakulni a szlovák nemzettudat. A templom védőszentjének különleges neve van Szt. Kvirin (lengyelül: Kwiryn). Lengyelországban Łapsze Niżne az egyetlen egyházközség, amely Szent Kvirin nevét viseli. A szent kultusza délről, a magyarok felől érkezett hozzánk mondja a pap is, az igazgató is. Részletes magyarázatok helyett megkapjuk mintegy megrendelésre a kettejük által szerkesztett helyi egyházközösségi újság legújabb (2008. május-júniusi) számát, amelyben megjelent egy Védőszentünk, Szent Kvirin című írás (Barbara Kowalczyk tollából) mintha a két szerkesztő meg volna róla győződve, hogy ha valaki ellátogat hozzájuk, biztosan Szt. Kvirin felől fog kérdezősködni. És persze a szent magyar kötődése felől. Az írásból és más forrásokból tájékozódva megtudtam a választ. Nos, Kvirin (latinul Quirinus) a Pannóniában (vagyis a későbbi történelmi Magyarországon, ma Horvátországban) fekvő Száva parti Sziszek (horvátul: Sisak, latinul: Siscia) városának volt a püspöke a IV. század elején. A Római Birodalom akkori ura, a harcos Diocletianus császár (aki 305-ben önként lemondott trónjáról) még lemondása előtt, 303-tól kezdve, Róma történelmének legvéresebb keresztényüldözésébe fogott. Ennek esett áldozatul Kvirin püspök is. Sabariában (a mai Szombathelyen) fogták el, az ottani prefektus mondta ki rá a halálos ítéletet, mert Szt. Jeromos tanúsága szerint nem volt hajlandó megtagadni keresztény hitét, hogy cserébe a római isteneket (s velük együtt, a korabeli nézeteknek megfelelően, a római államot és császárt) szolgálja. Malomkövet kötöttek a nyakába, úgy fojtották a közeli Sibaris folyóba. A vértanú testét átszállították Porta Scarabatensisbe (a mai ausztriai Ödenburgba), majd az V. század elején a barbár támadásoktól tartva tovább, Rómába, ahol csontjai a via Appián lévő S. Sebastiano templomban leltek nyugalomra, relikviákként aztán 4

7 A történelm faggatása tovább vándoroltak Milánóba és Aquileiába. Szent Kvirin kultusza nem növekedett, elhalványult, ám Łapsze Niżne lakóinak körében a középkortól kezdve nagy tiszteletnek örvend a mai napig is. Hogy megnézzük, mi emlékeztet itt még a magyar időkre, átmegyünk a templom mellett található, modern stílusban tervezett és épített plébániára. Előtte azonban még megállít bennünket az igazgató úr a templom előtt, hogy megmutassa egy lengyel függetlenségi harcos sírját. A síremléken olvashatjuk a nevet: Józef Wiśmierski, és a halál időpontját: VI. 21. Hallgatjuk a magyarázatot: A lengyel-csehszlovák határvonallal kapcsolatos viták 1918 vége felé kezdődtek, s a következő két évben erősödtek fel. Véres összetűzésekre is sor került szlovákok és lengyelek között. Az egyik áldozat éppen Wiśmierski professzor, a szepességi Népszavazási Bizottság lengyel részről kinevezett titkára volt. Úgy volt ugyanis, hogy népszavazásra kerül sor, ám 1920-ban a nemzetközi Nagyköveti Tanács lefújta a népszavazást, s a távoli Belgiumból ő maga döntötte el, hol húzódjék a határ. Amikor kiderült, hogy a Monarchia nem marad fenn, a lengyelek az újonnan létrejött csehszlovák állam ellen fordultak. Még olyan próbálkozások is előfordultak, hogy a lengyelek és a magyarok kölcsönösen támogassák egymást a cseh és szlovák törekvések ellenében. Ezek a kezdeményezések azonban nem hivatalos, állami szinten léteztek, hanem mint nem dokumentált helyi próbálkozások. A csehszlovák ellenesség éle ekkor még elsősorban Csehország, a cseh hivatalnokok ellen irányult, a szlovákoknak ugyanis még nem volt megfelelően képzett hivatalnok gárdájuk. A plébánián a plébános úr öreg szekrények mélyéről előhúz néhány régi, magyar nyelven nyomtatott és ugyancsak magyar nyelven kitöltött anyakönyvet és gazdasági kimutatást. Az egyiken ez a felirat áll: Alsólápos 1894, majd: Gazdasági kimutatás egyháznak. Van benne egy hivatalos banki elismervény is: Első Biztosító Társaság, Budapest, Kassai Főügynöksége. Hadi kölcsön 80 korona. (Ó, akkor már ezek is nehéz háborús évek voltak!) A papok magyarázza Skotnicki plébános úr nemcsak lelkipásztorok voltak, de adminisztrátorok, egyházközségi titkárok is, valamint az egyházi vagyon kezelői, irányítói is. Távozunk a plébániáról, elbúcsúzunk Skotnicki plébános úrtól, Julian Kowalczyk igazgató úr azonban továbbra is velünk tart. Itt, a templom közelében áll az egykori iskola: 1904-ben építették mutatja az egyszerű, dísztelen, egyemeletes épületet. Felső része fából van folytatja az igazgató, a földszint viszont kőépület, ez származik a múlt század elejéről, a magyarok ugyanis már ekkor téglát használtak építőanyagként a tűzveszély csökkentése érdekében. A felső rész később tönkrement, az újjáépítéshez pedig faanyagot használtak. Tanítás a kilencvenes évekig folyt az iskolában. Ekkor költöztünk át véglegesen az új, nagyobb épületbe, ezt pedig megtartottuk könyvtárnak. Megyünk az igazgatóval a falu széléhez közelebb eső új, nagy iskolába. Közben kétszer is megállunk. Először egy Szt. Ferencnek állított szerény kis kápolnánál, amely három falával, kicsi fedelével, benne a szent figurájával egyszerű, kézműves alkotás. Másodszor egy nagyobb temetői kápolnánál, amely, lévén a környék egyik 5

8 PoLíSz legöregebb ilyen építménye, még őrzi a magyar idők emlékét. A berendezése későbbi, de maga a kőépítmény abból az időből való. Megérkezünk a tágas, szépen karbantartott, új iskolaépülethez. Irodájában az igazgató előveszi Alsólápos egykori birtokkönyvét. Az első bejegyzések 1898-ból származnak, magyar nyelven. Olvasom, csak úgy találomra, az egyik bejegyzést, amely szerint Mattyasovszky főszolgabíró a következő (számukra fontos) tudnivalót közli Szabó Béla bíróval: Átvizsgáltam és megjegyzem, hogy a negyedik tétel alatt felvett 38 forint és 20 krajcár a római katolikus hitközségek mint iskolafenntartó részére illetlenül lett a községi pénztárból kifizetve. A jelzett összeget a folyó évben a községi pénztárba viszsza kell fizetni. Alatta: Nedec, 1909 [ ] 3-án és mellette az aláírás: Mattyasovszky főszolgabíró. A könyvet magyarul vezették december 31-ig, aztán, 1919-ben a helyi szepességi nyelvjárásban, végül a húszas években lengyel nyelven. Az igazgatói irodában megtalálható az 1991 óta a Lengyel Szepesség Szövetsége által kiadott Na Spiszu (A Szepességben) c. havi folyóirat és a Podhaleiek (Tátraaljaiak) Szövetségének Főigazgatósága által kiadott Podhalanin (Podhalei) c. folyóirat legkülönfélébb számainak gazdag választéka is. A két fontos, esztétikai és tartalmi szempontból is jól szerkesztett lap kapcsán helyénvaló a következő magyarázat: beszélgetőtársunk, a helyi iskola igazgatója, Julian Kowalczyk történész és néprajzos egyúttal lelkes újságíró is, mindkét lap főszerkesztője (hogyan fér el mindez egyetlen, ötven körüli emberben?!), így aztán azonnal elhalmozott bennünket a Szepesség történetéhez kapcsolódó, a lapokban közölt cikkekkel. Iskolában lévén, megkérdezem az igazgató úrtól, hogy milyen volt az oktatás helyzete a magyar időkben. Olyan volt-e, mint ahogyan azt a történelmi kézikönyvekben olvashatjuk?! Mielőtt szepességi és árvai utunkra indultunk volna, újra felelevenítettem ez irányú ismereteimet többek között a Millenniumi magyar történet című könyv alapján. Nos, a magyar királyság területén élő kisebbségek helyzetét a császárral kötött kiegyezést követő dualizmus korában az Eötvös József kultuszminiszter által előkészített és a magyar Országgyűlés által 1868-ban jóváhagyott kisebbségi törvény határozta meg. Ez egyenjogúságot biztosított minden kisebbség számára (igaz, az egyetlen, magyar politikai nemzet keretén belül). Széles körű jogi lehetőségeket biztosított a nemzetiségi nyelvek használatát illetően (jóllehet csak a törvényesen állami nyelvként megerősített magyar nyelv mellett). A törvény biztosította a szabad kisebbségi nyelvhasználatot a közéletben, hivatalokban, iskolákban és a vallás területén. Vagyis, a maga idejében, egész Európát tekintve összevetve egy sor más állam törvényeivel liberálisan megengedő törvény volt. Hibájául róható fel viszont a végrehajtási rendeletek hiánya, ezzel együtt a büntetési tételek meghatározásának hiánya is a törvény be nem tartása esetén. Újabb fontos dokumentum lett az ben jóváhagyott, a parlamenti javaslat előkészítőjéről Lex Apponyi néven ismertté vált törvény, amely a kisebbségi törvény mellett működött. A Lex Apponyi megkövetelte, hogy a nemzetiségi iskolák tanulói egyúttal a magyar nyelvet is sajátítsák el olyan mértékben, hogy a negyedik osztály elvégzése után beszédben és írásban is értelmes magyarsággal fejezzék ki magukat. Itt, a Szepességben az emberek a mi itteni nyelvjárásunkban beszéltek, s ugyanez volt a helyzet Árvában is. A XIX. században, amikor a latint mint hivatalos nyelvet 6

9 A történelm faggatása megszüntették, helyette a Felvidéken az akkorra már kialakult, hivatalossá vált szlovák nyelvet kezdték használni. Nem a magyart, mert az számunkra érthetetlen volt, és nem is a lengyelt, mert nekünk itt nem volt irodalmi lengyel nyelvünk, egyébként sem akartak az állam területén újabb, nagy létszámú nemzetiséget létrehozni, így hát szlovákokként kezdtek minket kezelni. A nyelvi hasonlóság alapján, jóllehet nekünk a szlovák is idegen volt től kezdve az iskolásoknak a szlovák mellett ráadásul még a magyart is magolniuk kellett úgy, hogy nem is értették. Ezzel együtt is jó szívvel gondolunk ma már vissza a magyar időkre. Ha voltak is néha súrlódások, azok feledésbe merültek. Én sosem hallottam olyasmiről, hogy a magyar múlt emlékeit összefirkálták, megrongálták volna. Az igazgatóval együtt ellátogatunk még az éppen száz esztendős Agnieszka Dyga nénihez, mert ő még a magyar időkben járt iskolába. Az ágya szélén ül a törékeny, soványnak is mondható asszony. Nagyon rosszul hall, lánya ismétli meg neki hangosan, itteni tájszólásban a szavainkat. Az idős néni a mai napig emlékszik néhány magyar kifejezésre. Po madzsarsku, ale kicsi. Tud magyarul számolni: egy, kettő, három tízig, jó kiejtéssel. Az iskolában magyarul ahogy lassacskán mondja négy évig tanult: szlovákul is, madzsarul is. Újabb és újabb magyar szavak jutnak eszébe: megyek haza és köszönöm szépen, no meg gyufa, gyufa, s mindezt egészen jó kiejtéssel. Hosszú életet, jó egészséget kívánunk neki, s elindulunk kifelé. Viszontlátásra mondja elcsukló hangon. Elbúcsúzunk az igazgatótól is, és már magunkban indulunk Kacwinba, aztán Jurgówba. Kacwinba (Szentmindszent) azért jövünk, hogy megnézzük az itteni hagyományos gabona hombárokat, amelyeknek formája eltér a többi településen használatos hombárokétól, csűrökétől. Maga a falu tiszta, rendezett, akárcsak Łapsze. De hol vannak a hombárok? Kérdezősködünk felőlük az utunkba akadó helybéliektől. Elég zavaros válaszokat kapunk: még egy kicsit előrébb, ott viszont kicsit visszafelé küldenek minket, de az egész olyan bizonytalanul hangzik. Végül találunk egy levágott szegletű hombárt a fő utcában, amelyet jó pár éve kiszélesítettek és leaszfaltoztak. A műemlék hombár sarka akadályozta az útszélesítést, ezért lefűrészelték, a maradék ott áll kihasználatlanul. Ezt a gabonatárolót, és a többit is, vastag fenyőtörzsekből építették úgy, hogy a sarkoknál nem összeszögelték, hanem csapolták a gerendákat. A gabona raktározása felülről történt, ablaknyílásokon át szórták befelé a hombárba. Megnézzük a kacwini templomot is. A falu viszonylag sík terepen fekszik, a nagy kőépület a helység közepében helyezkedik el, innen ágaznak szét az utcák minden irányba. A Mindenszentekről elnevezett templom (valószínűleg innen a falu magyar neve is) a középkorban épült, ám a későbbi tűzvészek során mint pl ben és 1757-ben kétszer is tönkrement a tető és a gótikus szerkezetű torony. A legutolsó tűzvész után újjáépített, továbbra is karcsú torony már a XVIII. század második felének jegyeit viseli magán. Más okok, szükségletek is hozzájárultak az idők során az építészeti változtatásokhoz ben például átépítették a sekrestyét, a főhajót kibővítették egy kápolnával, a szembelévő oldalon pedig a kőportál elé építettek előteret. A főhajó mennyezetének legutóbbi felújításával 7

10 PoLíSz egy időben rendbe hozták azokat a freskókat is, amelyeket 1944-ben amikor a Szepességet a németek oldalán álló szlovákok szállták meg egy Rózsahegyről hozott szlovák festő festett. A háború alatt ezek a freskók az 1716-ból való, megsemmisült polikróm díszítéseket helyettesítették. Gondolkodóba ejtett ez a frissen hallott két információ. A kacwini templom alighanem kiváló példája annak, hogy először is: minden időszakban sor került olyan, hol előnyös, hol kevésbé előnyös épületszerkezeti változtatásokra, amelyeket mindenféle politikai szándéktól függetlenül, kizárólag valós szükségletek diktáltak; másodszor: nem szükségszerű, hogy az államok vagy etnikumok között korábban kialakult konfliktusok később negatív következményekkel járjanak. Nagy kár, hogy nem tudtunk bemenni a kacwini templomba, itt található ugyanis mint megtudtam a Szepesség legjelentősebb miseruha gyűjteménye, köztük néhány XVIII. és XIX. századi, gazdagon díszített selyem ornátus. Minthogy kiszálltunk a kocsiból és gyalog megyünk, megszólítom a járókelőket, hogy mit tudnak az egykori, magyar időkről. Egy fiatalember láthatóan turista semmit sem tud, mert Varsóból érkezett a Szepességbe, de még távolabb született. (Bizonyára azt hiszi, hogy a nagy távolság felmentést jelent). Fiatal anya jön velünk szemben, gyerekkocsit tol maga előtt. Ő itteni lakos, de nem régóta. Tudja-e, hogy kihez tartozott valamikor ez a terület? Alighanem Szlovákiához, mert valahol errefelé volt a határ. (A határ ugyan most is itt, Kacwin mellett húzódik). Nem messze látunk még egy gyerekkocsis fiatalasszonyt, s mivel egy irányban haladunk, próbálok kicsit hosszabban elbeszélgetni vele. Kiderül, hogy ő valóban idevalósi. Amikor azonban a Szepesség múltjáról kezdem faggatni, elhallgat. Úgy tudja, hogy a vidék valamikor Szlovákiához vagy talán Ausztriához tartozott, de inkább szlovák volt. Arra, hogy magyarok lettek volna itt, szorgalmasan kezd kutatni az emlékezetében, de hamar megadja magát, s közli, hogy semmi ilyesmi nem jut eszébe, mert az iskolában sem tanulták, és az édesapja sem mesélt neki erről. Szóba elegyedünk még egy háza mellett szorgoskodó kőműves vállalkozóval is. Középkorúnál valamivel idősebb lehet. Ő tudja, hogy Lengyelország elnyomás alatt volt, mert felosztották, s hogy ez a rész a háború előtt a magyaroké volt. A kérdésre, hogy melyik háború előtt, azt válaszolja, hogy a második háború előtt. Aztán megszálltak minket az oroszok. Ilyenek hát a hétköznapi történelmi ismeretei a jövevényeknek is, a helybélieknek is. Ez azonban nem szegi kedvünket. A többi helységben is folytatni fogjuk a kérdezősködést. Mielőtt elhagynánk Kacwint, egyik ottani beszélgetőtársunk még elmagyarázza, hogy Kacwin neve német eredetű, jóllehet Lengyelországban továbbra is ez a falu hivatalos elnevezése. Merthogy lengyelül annyit tesz, mint: Macskasarok. Tényleg, milyen nyilvánvaló gondolom magamban Katzenwinkel, rövidítve Kacwin. És mégis, ez a német név és még néhány környező településé: Frydman (Frigyesvágás), Falsztyn (Falstin), Dursztyn (Dercsény), arról tanúskodik, hogy nagyszámú szász telepes érkezhetett a középkorban nemcsak a Szepesség középső részébe, hanem ide, északabbra is, ha ennyi helységnek adtak nevet. Napjainkban azonban e helységneveken kívül már semmi sem őrzi a szászok nyomát. 8

11 A történelm faggatása Elindulunk Jurgówba (Szepesgyörke). A vidék Łapsze és Kacwin környékén eléggé sík, Rzepiska (Répásfalu) felé közeledve aztán egyre hullámosabb lesz, Jurgównál pedig már egészen hegyvidéki táj képét mutatja. És micsoda látványban van részünk, mielőtt nyugati irányban lefelé ereszkednénk, már a Białka folyó völgyébe, az egykori határ közelébe. A folyó mögött pedig, ha kicsit délebbre tekintünk, megpillantjuk a Keleti-Tátrát és a legmagasabb lengyelországi csúcsot, a Rysyt (2499 m), valamint, kissé balra, az egész Tátra legmagasabb, már a szlovák oldalon lévő csúcsát, a Gerlachot (2655 m). Jurgów fő nevezetessége a fatemploma. Szellemi emelkedettséget, ugyanakkor föld közeliséget kölcsönöz neki a zsindelytető, amelynek egymásba illesztett hosszú, keskeny falemezei lágy ívben egészen a földig húzódnak. Itt találkozunk következő útikalauzunkkal, Jan Budz úrral. Ez a középkorú, energikus ember a Lengyel Szepesség Szövetségének elnöke, ugyanakkor a Białka folyó túlpartján, Bukowina Tatrzanskában működő Földműves Önsegélyzés nevű szövetkezet községi igazgatóságának elnöke is. Emellett részt vesz a fentebb már említett Na Spiszu című lap szerkesztésében. Jan Budzzal jómagam korábban is találkoztam, Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park területén, a Derenk nevű egykori lengyel faluban, amelyet a II. világháború idején leromboltak, de a közelmúltban jelképesen újjáépített a magyarországi lengyelek közössége. Minden év júliusában lengyel-magyar búcsút rendeznek Derenken, s ott ismerkedtünk össze Budz úrral. Hogy mi késztette őt és egy csapat más szepességi lengyelt Derenk meglátogatására, ez külön (már-már szenzációs) téma, amelyhez rövidesen visszatérünk. A jurgówi templom építését a XVII. század közepére datálják. Érdekes kezdi mondandóját Budz elnök úr, hogy a neves Szepesség-kutató Tadeusz Trajdos varsói professzor szerint a templom nem nemesi, földesúri, hanem paraszti alapítású, a helyi molnár és bíró nevéhez fűződik. Érdemes tudni ezzel kapcsolatban, hogy bírónak ugyan a falu vezetőjét hívták, mivel azonban ezt a tisztséget általában igen hosszú ideig töltötték be, néha egyenesen apáról fiúra szállt, a bíró elnevezés idővel vezetéknév lett. Így történt ez az itteni Sołtys (Bíró) családdal is. Megjegyzendő, hogy a lengyel sołtys (bíró) szónak van magyar megfelelője: a soltész. Visszatérve az alapítás kérdéséhez, megfigyelhető, hogy a földművesek lakta falvakban, ahol erősebb volt a magyar közigazgatás, a magyar birtokosok által épített templomok évszázadok óta kőépületek voltak. Ezzel szemben a szepességi vagy tátraaljai pásztor falvakban fából épültek a paraszti alapítású templomok. A jurgówihoz hasonló, de még régebbi fatemplom található a közeli Trybszben (Újterebes). Ezek a templomok minden részükben jegenyefenyőből épültek borona szerkezettel, ami azt jelenti, hogy a falak találkozásánál a gerendákat a beléjük vájt mélyedés segítségével, szögek nélkül illesztették össze. És a szerkezetet aztán egészen a földig zsindellyel fedték be. A zsindelyfedés gondoltam magamban hallatlanul bájos külsőt kölcsönöz a templomnak. Nem is értem, miért nem alkalmazták szélesebb körben. Úgy látszik, már a régi századokban is inkább a praktikus szempontok, a tűzvédelem volt a fontosabb, nem az esztétikai érték. 9

12 PoLíSz Menjünk beljebb invitál minket Budz úr. A templom Szt. Sebestyén és a Rózsafüzéres Szűzanya nevét viseli, a mennyezetre festett alakok pedig igazán szépek. A falak ornamentikája már a lengyel időkből, a két világháború közötti évekből való, a mennyezeti festmények viszont régebbiek, még a magyarok idején keletkeztek. Jézus Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Ez volt a szegények Bibliája, amikor még nem ismerték az írást. Oldalt, egy falmélyedésben látható Mihály arkangyal, amint lábával a sátánt tapossa. Vannak, akik direkt azért jönnek, vagy egyenest utaznak ide távolabbról is, mert ahogy mondják ilyen szép sátánt, mint ez a jurgówi, sehol máshol nem látni. Amikor közbevetem, hogy azt olvastam a templom leírásában, miszerint ezt a sátánt se asszonyoknak, se gyerekeknek nem szabad nézniük, Budz úr így válaszol: Így is, úgy is nézik, viszont nők nem mehetnek föl a kórusra. Csak férfiak. Valamikor nők is énekeltek odafönt, de gúnyt űztek a legényekből, mire azok föllázadtak, és azóta a nők csak idelent tartózkodhatnak. A helyi anyakönyvekkel kapcsolatban megtudjuk, hogy a jurgówi (szepesgyörkei) egyházközség 1741-ben vált ki Łapsze Wyżnéből (Felsőláposból). És a templom kapott négy nagy harangot. Az első világháború után csak egy maradt meg, szerencsére a legnagyobb, amelyet a helybéli gazdák rejtettek el. A másik hármat hatóságilag elvitték, és alighanem beolvasztották hadi célokra. A papok, plébánosok kezdetben lengyelek voltak, és az anyakönyveket is lengyelül vezették itt, a határ mentén, de mégiscsak a magyar oldalon. A lengyel nyelv mindennapi használatát bizonyítják egyébként az itteni lengyel vezetéknevek is, olyanok, mint: Sarnienka, Budzonka, Bigosianka. Az anyakönyvekből az is kiviláglik, hogy nem egyszer hozták ide keresztelni gyerekeiket a határ túloldalán élők is. Vagy közelebb volt nekik, vagy így látták jobbnak. A XIX. században viszont már délről küldtek ide szlovák papokat, és elkezdődött az itteni népesség elszlovákosítása. Megmondom kertelés nélkül, hogy a kezdetben liberális magyarok arra törekedtek, hogy az államhatárokon belül élő nemzetiségeket asszimilálják. A Lex Apponyi fejezte ki ezt a legvilágosabban. Itt, ezen a vidéken, ahol lengyel górálok laktak, szabad kezet adtak a szlovákoknak. Nemcsak a papoknak, hanem a szlovák tanítóknak is azzal a meggondolással, hogy könnyebb lesz a lengyel górálokat előbb elszlovákosítani, s majd csak később, a szlovákokkal együtt, elmagyarosítani. Így aztán a szlovákok a mai napig erre támaszkodva állítják, hogy az itteni lakosság szlovák. Pedig egészen a Poprád völgyéig a mi itteni tájnyelvünkön beszélnek az emberek. A Poprád völgyének déli részét viszont németek, szászok lakták. Ők voltak az ütközőzóna köztünk és a szlovákok között. Azért van a mi tájnyelvünkben több német, mint szlovák jövevényszó, mert elsősorban a papok és a tanítók voltak szlovákok. És ha már a nyelvről beszélünk, vannak nekünk a pásztorkodással kapcsolatos magyar jövevényszavaink is, olyanok, mint: juhas, gazda. A jurgówi épületek közül figyelmet érdemel a templom mellett álló, régi tűzoltó szertár. Szlovák jelmondat olvasható rajta: Bohu na slavu, ludiom na pomoc (Isten dicsőségére, az emberek segedelmére). A tűzoltóság szlovák nyelvű feliratából is látszik magyarázza Budz, hogy a magyarok liberálisan kezelték a nyelvhasználat ügyét. Velük ellentétben a szlovákok 10

13 A történelm faggatása azzal kérkednek, hogy az ilyen feliratok a lakosság szlovák származását bizonyítják. Pedig az itteniek sosem beszéltek szlovákul, hanem ahogyan ma is szepességi lengyel nyelvjárásban. A tűzoltószertárral szemben áll a műemléknek nyilvánított Falubíró Háza. Érdemes megfigyelni, hogy ezek az építmények a lakó és gazdasági épületek és persze a kerítés mind fából vannak. A múlt kivételes emlékeként maradtak fenn, mert a XIX. század vége előtt hozott magyar rendelkezések már megtiltották, hogy fából építkezzenek az emberek. Csak kőépületet engedélyeztek tűzvédelmi okok miatt, mivel Jurgów sűrűn lakott település volt. Budz elnök úr javasolja, hogy menjünk át a Czarna Góra (Feketebérc) nevű szomszéd faluba. Ő is ott lakik, meghív hát bennünket magukhoz. A feleségével együtt remek ebéddel kínálnak bennünket. Ebéd után kedves, életerőtől duzzadó idegenvezetőnk rábeszél minket, hogy menjünk fel autóval a falu északi részén található, a faluval azonos nevet viselő hegyre. És valóban, a keleti hegyoldal nem túl meredek, egészen a 903 méter magas csúcsig fel lehet jutni gépkocsival. A hegy csúcsán acélkereszt, amely némileg emlékeztet a Zakopane melletti Giewont csúcsán látható keresztre. Ezt itt az 1923-ban megrendezett első lengyelországi vitorlázórepülő-verseny emlékére állították. A vitorlázórepülők akkor pont innen, a Czarna Góra tetejéről indultak. A hegy keleti oldala meredeken ereszkedik le a fürge sodrású Białka folyóhoz. Milyen szép ez a táj! Jan Budz, akinek valószínűleg gyakran van alkalma megbámulni ezt a panorámát, nem hagyja, hogy túl sokáig gyönyörködjünk benne. Egy közvetlenül a folyó túloldalán fekvő falura mutat, amelyet szintén Białkának hívnak. A faluban áll egy Szt. Simon és Szt. Júdás nevét viselő templom. Elég ritkán fordulnak elő ezek a nevek, a lerombolt derenki templom viszont ugyanerről a két védőszentről volt elnevezve. Látom, legfőbb ideje, hogy elmondjam magyar barátaimnak, mi is az a Derenk, amelyről már említést tettem, amikor, jurgówi találkozásunkkor, bemutattam a szepességi lengyelség elnökét. Derenk romfalu mint már korábban írtam Aggtelektől és a cseppkőbarlangtól nem messze, a mai magyar-szlovák határ közvetlen közelében fekszik. Lengyel telepesek népesítették be 1717-ben, vagyis néhány évvel a Rákóczi-szabadságharc bukása után. Valószínűleg a fejedelem néhány egykori harcosa is köztük volt. (Hiszen a nyolc évig tartó szabadságharcban részt vett akár tízezernél is több, Lengyelországból érkezett katona.). A néhányszáz lakosú Derenk a legdélibb lengyel enkláve lett a történelmi Magyarország területén. A dél-lengyel kárpátaljai nyelvjárásban beszélő lakosok alig érintkeztek a környező magyarsággal, mindvégig megőrizték Lengyelországból hozott beszédüket. A falut a II világháború idején (véglegesen 1943-ban) felszámolták vadasparkot létesítettek a területén, a lakosoknak pedig el kellett költözniük (igaz, szerződésekkel biztosított, előnyös feltételekkel) más helységekbe. Ekkor keletkezett Miskolc mellett két kisebb lengyel falucska (Andrástanya Dolna Drenka és Istvánmajor Dalsza Drenka), a többi derenki lakos szétszóródott Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén. A hatvanasnyolcvanas években lengyel (krakkói és lodzi), valamint magyar (debreceni) tudósok által végzett nyelvészeti és néprajzi kutatások kimutatták, hogy a derenkiek nyelve 11

14 PoLíSz XVIII. századi lengyel nyelvjárások, különösen a szepességi és a szandeci nyelvjárás jellemzőit őrizte meg. Archaikusabb tehát, tudományos szempontból pedig értékesebb is, mint a ma létező lengyelországi nyelvjárások, mivel a kétszázötven éves elszigeteltség alatt elkerülték mindazok a változások, amelyek ezalatt Lengyelországban végbementek az irodalmi nyelvben csakúgy, mint a nyelvjárásokban ben fény derült arra, hogy egy sor derenki család rokonságban áll a szepességi-podhalei határvidék olyan falvainak lakosságával, mint Białka, Czarna Góra, Jurgów. Ugyanazok a családnevek és ahogyan most Jan Budztól halljuk ugyanazok a két templom védőszentjei, akik másutt oly ritkán fordulnak elő. Derenk, gondolom magamban, egy adott magyarországi lengyel közösség egyedi sorsát hordozza, s mégis milyen mélyen gyökerezik az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatokban. És milyen erősen kötődik ez a sors a mi mostani, elemző szándékú utunkhoz itt, ezen az eleinte lengyelek által lakott bár a kora középkorban nagyobbrészt inkább lakatlan, aztán hosszú, hosszú ideig magyar, s most megint lengyel vidéken, amikor éppen a nem túl magas, de annál elragadóbb hegycsúcson állunk. A hegytetőn idősebb falusi ember gereblyézik. Tudja, hogy ez itt az Osztrák Magyar Monarchia területe volt. Az ő apja még magyar iskolába járt, de keveset. A nagyapám viszont fuvarozta a tanítókat mondja. A kérdésre, hogy édesapja beszélt-e kicsit magyarul, vita alakul ki közte és Budz elnök úr között. Itt senki sem beszélt magyarul, és csak annyit tudott, amennyit az iskolában bemagolt abból, hogy miként is mondják ezen a másik nyelven azt, hogy tehén, disznó, birka állítja meggyőződéssel. Amikor azt kérdezem a gereblyéző falubelitől, hogy milyen földek ezek itt valójában: lengyel, magyar vagy szlovák földek-e, azt a választ kapom, hogy lengyel földek, de a lakosság inkább szlovák. Budz úr ezzel sem ért egyet, s bizonygatja: Ugyan miféle szlovák lakosság ez, hiszen itt senki sem beszél szlovákul, mindenki az itteni lengyel, szepességi nyelvjárást használja. Amikor a férfi kitart a véleménye mellett, hogy ő bizony beszél szlovákul is, Budz úr megkontrázza: Szlovákul az iskolából tud. Az nem az anyanyelve! Este Nedec faluban Maria Wanieczek tanítónővel, a Csárdás nevet viselő, népszerű helyi ének- és táncegyüttes vezetőjével találkozunk. Vele vannak az együttes fiatalabb tagjai is. Nézzük a fiatalok viseletét és táncbemutatóját. A helyi, szepességi csárdás különféle változatait ismerhetjük meg. Nem egészen olyan ez a tánc, mint a magyarországi. Persze itt, a Szepességben is két részből tevődik össze: a lassú és a gyors részből 4/8-os és 2/4-es ütemben, de inkább csak bizonyos elemei hasonlítanak a magyar csárdásra, egészében véve nem igazán természetes a magyar szemnek, látszik, hogy nem belülről fakad, hogy úgy tanulták a táncosok. Maria Wanieczek egyébként tisztában van ezzel, mondja is, hogy az itteni csárdást kicsit másként járják. Az egyik, általuk kilépősnek nevezett táncban például a lassú részt másként, itteni szokás szerint, az ősi lengyel asszonyos tánc mintájára, vagyis kissé bicegve. Ahogyan szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták. A viselet is különbözik a magyartól. 12

15 A történelm faggatása Ebben is csak bizonyos elemek hasonlítanak a magyar viseletre, az egész viszont eltér attól. Az együttes vezetője be is mutatja ezt egy táncos pár ruházatán: A legtöbb magyar elem a férfi viseletben figyelhető meg. Vonatkozik ez főleg a mellényre, amelynek szabása, díszítőelemei, gombjai is mind magyar hatást mutatnak. A nadrág ezzel szemben a mienk. Minden górál régióban más-más a nadrágok szabása és a díszítőelem, vagyis a zsinórkötés. Magyar hatást mutat még a férfi csizma és kalap is. Kifejezetten magyaros a női viseleten belül az emelt sarkú cipő. Ámbátor, Domonkos László szerint az erdélyi női viselet is hasonló. A Szepességben más magyar beütésekkel például magyarból átvett szavakkal is találkozhatunk a német és szlovák jövevényszavak mellett. Olyanokkal, mint: gombicka (gomb), galer (gallér), kiefa (padlósúroló kefe), lawor (mosdótál). Ezek mai napig is élnek, főleg az idősebbek nyelvhasználatában. Maria Wanieczek nagymamája még az I. világháború előtt járt a helyi iskolába, ahol a magyar és a szlovák volt a tanítási nyelv. Ezért ő magyarul és szlovákul is tudott imádkozni. Aztán lassan elfelejtette, mert ezek számára idegen nyelvek voltak. Hiszen itt mindenütt csak a mi szepességi tájszólásunkat használták. A nagyszüleink és dédszüleink tudatában nem volt olyasmi, hogy ezek a földek Magyarországhoz tartoznak, hogy ez itt Magyarország, ők csak azt tudták, hogy a földbirtokosok idejöttek Magyarországról, mert megvették a nedeci várat és a földeket. Így éltek aztán ezek alatt az urak alatt, és így őrződött meg ez a kultúrában, az emberi emlékezetben függetlenül attól, hogy ezek az emlékek hol kellemesek, hol kellemetlenek voltak. Másnap a Budz elnök úr által említett felsőláposi plébániatemplomban vagyunk, amely kőépület. Idősebb, közepes termetű úr, Franciszek Payerhin fogad bennünket Czesław Hałgas plébános társaságában. Ezt a Szent Péter és Pál nevét viselő műemlék templomot, a szép, rokokó belsővel együtt, az utóbbi években újították fel. A XVIII. században épült, 1759-re datálják meséli a plébános úr, jóllehet az építkezés több mint tíz évig tartott. A legnagyobb műemléki értéket a főoltár képviseli. Az oltár nagyméretű olajfestménye plébániánk védőszentjeit ábrázolja. Ugyancsak értékes a két mellékoltár: egyik oldalon a Szeplőtelen Szűzanyáé, másikon Szt. Miklósé. A templomban magyar, szlovák és lengyel elemekkel találkozunk annak függvényében, hogy mely államhoz tartoztak éppen ezek a területek. Az egyik templomi zászló például Magyarország patrónáját ábrázolja: a Szűzanyát a gyermek Jézussal teszi még hozzá a plébános úr. Látom közben, hogy Payerhin úr odamegy a templom oldalfalánál álló padokhoz, és birkózni kezd a nehéz rúdra erősített jókora zászlószövettel. Odafutunk hozzá mindannyian, hogy megtartsuk az imbolygó zászlót, amely bármely pillanatban a közeli padokra, a padlóra zuhanhat. Közösen terítjük szét a hímzett anyagot, hogy jobban láthassuk a Szűzanyát is, az alatta elhelyezett magyar koronás címert is. Nincs feljegyezve, hogy mikor adományozták a zászlót, de nyilvánvaló, hogy a magyar időkben történhetett, vagyis úgy jó száz évvel ezelőtt. Az egész templom megalkotója, alapítója az olasz származású Joanelli Telovani (de Toluano) János magyar báró volt. 13

16 PoLíSz Különös sorsa volt ennek a gazdag olasz kereskedőcsaládnak tudtam meg később a Zamek Dunajec w Niedzicy (Dunajec vára Nedecben) című, 2006-os kiadású, három szerző (Michalczuk, Stępień és Trajdos) által írt könyvből. A család egy része a XVII. században a Felvidékre költözött, és megszerezte a környék bányászatát, 1670-ben pedig megvásárolta (előbb csak zálogba vette) a dunajeci uradalmat Nedec várával és egy sor lengyel faluval, köztük Alsólápossal egyetemben, s jó száz évig volt a környék ura. A főoltárt is ez a báró adományozta, akit grófnak is neveztek, mivel egyik ősét, aki a Felvidék bányászati igazgatója volt, a hét bányaváros kamaragrófja titulus illette meg. Az adományozó személyéről tanúskodik az oltár hátsó felében elhelyezett, jól olvasható, kézzel írt feljegyzés: Megalapítója Joanelli János. Ugyanebből a korszakból származik még néhány olajkép is. Az egyik Szt. Bálintot ábrázolja, aki számos templom népszerű védőszentje itt a környéken például Krempachyban (Bélakorompa). A másik festményen a Pietá látható. Mindkét kép a XIX. század elejéről származik, vagyis legalább kétszáz évesek. Szent Bálintot a múlt évben újították fel. A szószéken még látni egy prédikáló papot ábrázoló reliefet Szt. Nepomuk beszél rajta a hívekhez. Ennek a szentnek az ábrázolásával gyakran találkozhatunk Magyarországon is. Igen, igen erősíti meg a plébános, de van itt még egy es évekből származó rokokó keresztelő medence és egy hasonló stílusban azsúrozott tabernákulum is. A tabernákulumon mintha a magyar korona volna jegyzem meg, hiszen a karima fölött két, egymást keresztező ív és egy kereszt látható. Mária Terézia koronájára emlékeztet teszi hozzá Domonkos László. Viszont a keresztút stációi alatt szlovák nyelvű feliratok vannak, pedig a magyar időkben készültek folytatja a plébános úr. Nem tudjuk, melyik pap rendelkezett így, mert akkoriban nem vezettek krónikát az egyházi életről, de még az egyházközségi anyakönyvekben is vannak hiányok. Némelyeket elküldtek az akkori magyarországi központi levéltárakba, amelyek most Szlovákiában vannak. Másolatok lehetnek még a Krakkói Kúria levéltárában is. Ráadásul különféle fontos iratokat magukkal vihettek a plébánosok is, amikor áthelyezték őket az ország másik részébe. Csak általánosságban tudjuk, hogy nálunk leginkább magyar vagy szlovák papok szolgáltak. Átmegyünk a plébániára. Itt Hałgas plébános úr elővesz a szekrényekből és fiókokból néhány anyakönyvet. Latinul töltötték ki őket, de van egy magyar nyelvű bejegyzés is: A kereszteltek anyakönyve, a folytatás pedig: A halottak anyakönyve. Nézem, melyik időszakot öleli fel a könyv. Megtalálom: Krisztus Úrunk születése után évben 1887-ig. Lapozgatom a könyvet, nézem a neveket. Milyen gyakran fordul elő, hogy a nemegyszer távolról ide helyezett, lengyelül nem tudó, más nemzetiségű pap eltorzítva írja le azokat! A Zsemba Mihály bizonyára Michał Ziemba lehetett, a Jászenyák, Kedzuch, Kovalcsik pedig Jasieniak, Kędziuch, Kowalczyk. A Jan vagy Paweł keresztnevek legtöbbször János vagy Pál alakban fordulnak elő. Hát igen, ekkor egy Számszély nevű magyar papja volt a községnek. Elhagyjuk a templomot, és már csak Payerhin úr társaságában megállunk kint, az iskolaépület mellett. 14

17 A történelm faggatása Ezt az iskolát 1914-ben, vagyis az I. világháború kitörésének évében építették és adták át fog bele kísérőnk, a környék tudnivalóinak újabb két lábon járó enciklopédiája. A tetőt előbb zsindely fedte, ahogyan a templomot is, ám ezt később bádoglemezre cserélték. A beszélgetést Payerhinéknek a falutól kissé távolabb álló házában folytatjuk. Megtudjuk, hogy ez a német származású család több nemzedéken át élt a Felvidéken, Szepesben. Michał nagyapám erdész volt Szepes északi részén, ahol ő felügyelte az erdőket, de csak az úrbéri erdőket, a magántulajdonban lévőket nem. Lengyelországban ugyanis a Szepesség specifikuma volt, egészen a XX. század harmincas éveiig, az urbariat nevű falusi gazdaság, amelynek alapját a magyar úrbér jelentette. Írtam erről néhány cikket a Na Spiszu két előző évfolyamában, mindjárt megmutatom őket. Előveszi a cikkeket egy fiókból. Nézegetem, hogy mit is ír Franciszek Payerhin, a krakkói Jagelló Egyetem egykori hallgatója, ma már nyugdíjas mikrobiológus ezekről az urbáriumokról. Igaz, amiről ír, az már a letűnt idők gazdaságának olyan jelensége, amely az újjászületett Lengyelországban tovább maradt fenn, mint Magyarországon. Jegyzetelek, de később aztán, már itthon, kiegészítem jegyzeteimet történelmi forrásmunkák segítségével. Nos, a jobbágykorban, amikor a földek és erdők nemesi tulajdonban voltak, a falusi lakosságnak a földesúrral szembeni kötelezettségei eleinte a helyi szokásokon alapultak, s nem voltak egységesek. Mária Terézia császárnő, egyúttal magyar királynő 1767-ben kiadta az Urbarium Terezianum -ot. Az urbárium (Erdély kivételével) az egész országra érvényes rendeletek egységesített gyűjteménye volt, amely szabályozta a földbirtokosok és a jobbágyok kötelességeit és jogait. Ennek alapján készültek a vagyonösszeírások, ezek helyébe később a telekkönyvek léptek. A jobbágyfalu, vagyis úrbéri falu belső részből házakból, gazdasági épületekből, udvarokból, kertekből és külső részből szántókból és rétekből tevődött össze. Az egésznek a tulajdonosa a földesúr volt, a jobbágyoknak csak korlátozott földhasználati joguk volt, és korlátozott mértékben használhatták a közös legelőket és erdőket. A szoros értelemben vett úrbéres szolgáltatások kártalanítás nélküli eltörlését törvényesen 1848-ban mondta ki az akkor éppen függetlensége kivívásáért harcoló magyar nemzet országgyűlése, s a szabadságharc bukása után, 1853-ban hagyta jóvá a még ifjú Ferenc József császár. A jobbágyok tulajdonosai lettek a korábban általuk művelt földeknek és a jobbágytelkek épületeinek, valamint társtulajdonosai lettek a közös legelőknek és erdőknek. A közös területeken közbirtokosságokat, mondhatni szövetkezeteket hoztak létre saját vezetőséggel és adminisztrációval, amelyek továbbra is az úrbér nevet használták. A közös erdőket folytatja Payerhin úrbéri erdők -nek vagy úrbér erdő szövetkezet -nek nevezték. A közbirtokosságot az Úrbéri Tanács igazgatta. A háromévenként tartott választáson a Tanács elnöke és tagjai mellett gazdát is választottak, akit németesen gyakran oberhajcynak neveztek. Az én főerdész nagyapám is ilyen oberhajcy volt. Azon kívül, hogy megválasztotta őt az Úrbéri Tanács, még esküt is kellett tennie, mivel magyar állami hivatalnok lett. Erdőkerülők voltak a 15

18 PoLíSz segítői. Nagyapám, Michał Payerhin felügyelete alá 16 szepességi falu tartozott, köztük Nedec, Alsó- és Felsőlápos, Szentmindszent és Frigyesvágás. A hivatalos jelentéseket 1919 februárjáig német nyelven írták, 1919 márciusától pedig a szepességi tájnyelven. Lengyelországban a két világháború közötti időben az úrbérek csak a korábban Magyarországhoz tartozó területeken léteztek ben a lengyel állam hivatalosan eltörölte őket. Nagyapámtól megörököltem többek között egy erdei szabálysértéseket tartalmazó, magyar és szlovák nyelven írt könyvet. Magyar címe: Erdei kihágási napló, alcímében pedig, ugyancsak magyarul, ez áll: Szepesófalui erdőgondnokság II-ik védkerületének, 1917/18 évre, felesketett erdőőr részére. A könyv belsejében az egyik fejezet Utasítás az erdei kihágások feljegyzésére szolgáló eredeti rovatos naplók készítéséről és vezetéséről címet viseli. Ugyanez szlovákul is megvan. Nagyapám feljegyezte, mikor ki lopott valamit. Németül és magyarul írta ezeket a feljegyzéseket. Időközben megérkezett Jan Budz elnök úr, akivel előző nap már találkoztunk, s megbeszéltük, hogy ma folytatjuk szepességi kirándulásunkat. Hallván, hogy az úrbérről beszélgetünk, ő is csatlakozik: Az urbárium jellegzetes magyar maradvány: közös szántók, erdők, legelők. Magyarországon mindez megszűnt a jobbágyság eltörlésével, kizárólag a Szepesség északi részében maradt fenn egészen a két világháború közötti évekig. Nem volt ebben semmiféle kényszer. Maguk a parasztok akarták, mert féltek a teljesen önálló gazdálkodástól. Ezt az állapotot 1931-ben szüntette meg a lengyel állam. Elindulunk Trybszbe (Újterebes), de útközben még megállunk pár percre Czarna Górában (Feketebérc) a Korkosz portán. Az egész gazdaság, a lakóházzal és a melléképületekkel együtt a zakopanei Tátra Múzeum filiáléjaként működik. Az épületeket egymásba illesztett fatörzsekből építették. A lakóháznak nem volt kéménye, ahogyan errefelé sok más háznak sem a XIX. században. A füst magasan, a padlástérben gyűlt össze, itt füstölték hát disznóvágás után a húsféléket, szalonnát. Nézegetjük a szobák berendezését. Látszik, hogy számos tárgy messziről, távoli vidékekről került ide. A falvédők Szlovákiából, a varrógép Csehországból, de német felirattal, egy szlovák nyelvű, de 1890-ben Budapesten nyomtatott imádságos könyv. Vannak magyaros elnevezésű tárgyak is, mint például a mosdótál, amelynek lawor a neve. Egyébként maga a ház tulajdonosa is gazda, a nyáját legeltető segítője pedig juhas. (Ezek a magyarból átvett elnevezések egyébként nemcsak Szepesben éltek és élnek továbbra is, hanem a Kárpátok egykori lengyel oldalán is, különösen Podhale vidékén.) Az egész múzeum nem túl nagy, de betekintést nyújt az itteni lakosság életmódjába. Igyekszünk tovább, hogy végre eljussunk Trybszbe. Itt egy telken két templom áll egymás mellett. Közülük a régebbi műemlék. Magyarországi Szent Erzsébet nevét viseli kezdi a bemutatást Budz úr. Ez a Szepesség északi részén található legrégebbi templom: 1567-et tartják az alapítás évének. Az épület faszerkezetű, és mint látják, az egészet a tetőt is, az oldalfalakat is zsindely borítja, mint a jurgówi templomot, csakhogy ez itt majdnem egy évszázaddal idősebb. Jobb oldalán valamikor volt egy torony is, de 1910 táján ledőlt, mert amikor a másik, nagyobb templomot építették, ezt a régit elhanyagolták. Majd 16

19 A történelm faggatása csak a húszas években, már a lengyelek alatt sikerült restaurálással a maradék részt megmenteni. Nézem a templom tömbjének kecses ívekben meghajló felszínét. Akár a tető és az oldalfalak találkozását, akár a két hosszanti és a főbejáratnál, illetve az apszisnál lévő két rövidebb fal találkozását nézem, sehol sem látok erőteljes kiszögeléseket, éles peremeket, inkább finom íveket, zsindely hullámokat, amelyek egységes egészbe foglalják az épület tömbjét, s az egésznek éteri, átszellemült könynyedséget kölcsönöznek. Ez a benyomás ugyan most ébred bennem, ahogy ezt a trybszi templomot nézem, de csak tovább erősödik, amikor felidézem magamban a jurgówi templomot. Jóllehet szerkezetét tekintve mindkét épület eltér a szomszédos vidékeken vagy Lengyelország más tájain látható templomoktól, mégis olyan közelinek érzem őket magamhoz. Mire emlékeztetnek ezek a formák? Mitől olyan közeliek, olyan ismerősek? És hirtelen belém villan a felismerés. Igen, külsejükben a világhírű budapesti építész, Makovecz Imre terveire emlékeztetnek. Igaz, hogy a budapesti mester megvalósult épületei például a siófoki evangélikus templom vagy az egri uszoda eredetiségükkel meghökkentően modernek, ugyanakkor a közép-ázsiai hitvilág jelképrendszerére, annak a térségnek a kozmogóniájára támaszkodnak, ahonnan nagy valószínűséggel a magyarok is származnak. És a Makovecz által használt nyersanyag a fa is ugyanúgy hagyományos építőanyag. A szepességi népi templomok ugyan a magyar királyság területén épültek (bár csak az ország peremvidékén), ahogyan Makovecz épületeinek többsége is, ám ezek itt pár száz évvel korábbiak. Ugyanakkor pár ezer évvel fiatalabbak, ha annak a népességnek a lakhelyeivel vetjük egybe, amely esetleg a mai magyarság ősének tekinthető. Mi magyarázza hát a konstrukciós elképzelések hasonlóságát, a lelki rokonságot a hatalmas idő- és térbeli távolság ellenére? Lehet, hogy egyszer akad majd egy néprajzkutató, akinek érdeklődését felkelti ez a jelenség. Szentmiséket csak a másik, az újabb templomban tartanak. Ezt a régit a turistáknak tartjuk fenn mint muzeális értékű műemléket. Odabent, a mennyezeten látható a Tatry Bielskie látképének Európában állítólag legrégebbi az utolsó ítélet hátteréül szolgáló ábrázolása. Egyébként pedig az itteni, 1642-ből származó polikrómia a barokk faldíszítés egyik legkorábbi dél-lengyelországi megnyilvánulása. A főoltáron Árpád-házi Szent Erzsébet, III. András leányának képe látható. Az ő kultusza egész Európában elterjedt. Körbenézünk a telken, amelyen a két templom áll. Elsősorban a hatalmas hársfák vonják magukra figyelmünket. Az egyiknek a törzséhez kis kápolnát erősítettek a ferde kis tető alatt a megfeszített Krisztus látható. Nagyszerű hátteret képez hozzá a mintegy két méter átmérőjű fatörzs. Tovább utazunk, északnak, a Białka folyó hídján átkelünk a túloldalra, s máris Nowa Białához (Újbéla) közeledünk. Ez az egyetlen, egykor Magyarországhoz tartozó falu, amely a folyónak ezen a nyugati oldalán fekszik. Majdnem pont szemben, a folyó túloldalán helyezkedik el Krempachy (Bélakorompa) falu. Ez a két, középkorban alapított falu kisvárosi jellegű település magyarázza Budz úr. Mindkettőnek két-két, egymással párhuzamosan futó főutcája van. Ezek az utcák mindkét helységben afféle piactérbe torkolnak. Hasonló elrendezése van 17

20 PoLíSz még a Krempachytól keletre fekvő Frydmannak (Frigyesvágás) is. Egyfajta építészeti különlegességgel van dolgunk, amely csupán erre a három szepességi településre jellemző. Útközben Budz úr javaslatára megállunk az Obłazowa nevű hegynél. Látszatra nem is olyan magas, felkapaszkodni rá azonban korántsem könnyű. Odafentről viszont csodás látványt nyújt a Białka folyó áttörése. Ám a hegy más miatt lett híres. Vagy tíz éve egy itteni barlangban fedezték fel egy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt élt neandervölgyihez hasonló típusú ember nyomait. S ami a legérdekesebb idegenvezetőnk tudomása szerint, a barlangban találtak egy bumerángot, amelyről nekünk egyébként csak Ausztrália jut eszünkbe. Frydmanban útikalauzunk elkísér bennünket Józef Prelich gazdaságához. Megtudjuk, hogy itt olyan pincék vannak, amelyekben valamikor bort tároltak. A házigazda azonban nincs itthon, serdülőkorú lányának meg fogalma sincs a pincékről. Így aztán Jan Budz veszi át a házigazda szerepét, a leányzó csak a kulcsokat hozza. A porta hátsó része eléggé elhanyagolt. Ugyanez mondható a pincékről is. A lefelé vezető lépcsők bármikor beszakadhatnak alattunk. A lenti helyiségek azonban imponálóak és egészen tiszták. A pincerendszer két szintből áll, mindegyiken három-három, úgy száz méter hosszú folyosó. A pincerendszert a XVIII. században építették, mintegy kétszáz évvel ezelőtt, amikor a Pálóczy Horváth családé volt a nedeci vár. A bort Magyarország belsejéből szállították ide, s itt tárolták részben a vár saját szükségleteire, részben azért, hogy innen aztán tovább szállítsák északra, Lengyelországba. Amikor 1931-ben törvényesen eltörölték a szepességi urbáriumot, az utolsó, eladósodott Salamon család eladta a pincéket a helybéli zsidó kereskedőnek, aki jó haszonnal, még a II. világháború előtt Prelichéknek adta tovább. Szívélyes búcsút veszünk a szepességi lengyelek elnökétől, s már magunkban térünk vissza Nedec várába, hogy még sötétedés előtt járjuk végig, hogy igénybe vehessük a helyi idegenvezető segítségét, és a vár tornyának tetejéről gyönyörködhessünk a csodás tájban. A várról a Dunajec vára Nedecben című, fentebb már említett monográfia előszavának szerzője, dr. Maria Poprzęcka professzorasszony a Művészettörténészek Társasága elnöke a következőképpen nyilatkozott: Dunajec vára, osztozva a Szepesség viharos történelmében, több ízben is tulajdonost váltott. Hosszú, a XIV. századig nyúló története során nem egyszer bővítették, építették át. Többször le is rombolták, ki is fosztották. Sosem vált azonban teljesen romhalmazzá, miként a közeli Czorsztyn vára. És olyan alapvető átépítésen, korszerűsítésen sem esett át, amely egységes nyomot hagyott volna a vár sokszínű architektúráján. A várfalak évszázadokon át növekedtek, s a maga nemében egyedülálló, festői egészet hoztak létre. A középkori erőd, az újkori védett főnemesi lakhely, az arisztokratikus nyári rezidencia a vár történetének mindegyik korszaka nyomot hagyott az építmény megjelenési formáján. Idegenvezetőnk Zosia asszony (vezetéknevét nem tudtuk meg). Végigkalauzol bennünket a vár mindhárom szintjén, kezdve az alsótól, ahol jelenleg az irodák és a turisták számára kialakított vendégszobák találhatók, s ahol az egyik szobában állítólag a fehér hölgy szelleme riogat. A következő, középső várnak nevezett szint a tulajdonosok lakóhelyéül szolgált, s majdnem a második világháború végéig lakták 18

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Nagykároly után, vesekő szülő utakon keresztül jutottunk el Sződemeterbe. A templomkertben álló Kölcsey szobor körül énekeltük nemzeti imádságunkat.

Nagykároly után, vesekő szülő utakon keresztül jutottunk el Sződemeterbe. A templomkertben álló Kölcsey szobor körül énekeltük nemzeti imádságunkat. Kirándulás! Ha nyár, akkor utazás! Ha utazás, akkor közösen! Így gondoltuk ezt gyülekezetünkben is, és aug. 18-án reggel felkerekedtünk, és elindultunk Máramarosszigetre, összesen 48-an. Szeretett, jól

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK! II. forduló JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK! KERESZTREJTVÉNY Z S I G R A 1. R Á K Ó C Z I F E R E N C 2. S Z E P E S H E L Y 3. S Z A P O L Y A I 4. S Z E P E S C S Ü T Ö R T Ö K 5. L Ő C S E 6. T

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Simeon várakozása (LK 2,21-40) 21Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!!

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! A VAJDA PÉTER ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA LAPJA 18. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2012. JÚNIUS Botos Auróra 3.s JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! tartalom JÚNIUS 3 Kiváló Vajdások 4 Pedagógusnapra 5 Németországban Comeniussal

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

K Á R Á S Z I független havilap. Önkormányzati hírek. A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott.

K Á R Á S Z I független havilap. Önkormányzati hírek. A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott. 2015. július 3. K Á R Á S Z I független havilap XVIII. évfolyam 7. szám Önkormányzati hírek A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott. A 20 éves testvérkapcsolat

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrara e l'altrove *** Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese http://www.osservatorioletterario.net - http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk!

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk! Rákoskeresztúr, 2015. november Egyházközségi kiadvány XV. évfolyam 3. szám Megjelenik: alkalmanként Terjesztés: a Szent Kereszt és Szent Pál templomban Honlap: www.szentkereszt.weblapmagus.hu Mindenszentek

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

E gyházközségi L evél

E gyházközségi L evél E gyházközségi L evél 2012. évi 3. szám pünkösd 1 Már Krisztus mennybe költözött, Szentlélek Isten, szállj le ránk, ahonnan egykor földre jött, tedd oltároddá hű szívünk, hogy ossza Atyja kincseit, erénnyel

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben