Határtalan lehetőségek a hagyományos termékek és a dobozgyártás területén is!

Átírás

1 Határtalan lehetőségek a hagyományos termékek és a dobozgyártás területén is! 8200 Veszprém, Tartu utca 6., Tel.: (06-88) , Fax: (06-88) , nyomda@prospektusnyomda.hu, MEGHÍVÓ! 2. oldal

2 MEGHÍVÓ AMIRE CSAK IGENT LEHET MONDANI! Határtalan lehetőségek a hagyományos termékek és a dobozgyártás területén is! Minden különleges felületnemesítési technológia egy kézben! UV ofszet nyomtatás UV effekt-lakkozás Prégfóliázás Domborozás Stancolás kartonra átlátszó műanyagra fémgőzölt felületekre Ön megálmodja, mi megvalósítjuk! Szeretettel meghívjuk technológiai bemutatónkra, ahol megismerkedhet a Prospektus Nyomda nyújtotta korlátlan lehetőségekkel és ötleteket kaphat saját jövőbeni munkájukhoz. Időpont: október 1 5. a hét minden napján Helyszín: Prospektus Nyomda, Veszprém, Tartu u. 6. Kérjük jelezze részvételi szándékában, mely időpontok megfelelőek Önnek a bemutato@prospektusnyomda.hu címen! 8200 Veszprém, Tartu utca 6., Tel.: (06-88) , Fax: (06-88) , info@prospektusnyomda.hu,

3 IN OUT BEKÖSZÖNTÕ Kedves Olvasó! Kilencedikek lettünk a londoni olimpia nemzetek közötti rangsorában. Nagy dicsõség ez, és talán még jobb is lett volna a helyezésünk, ha nemzetközi megítélésünk kedvezõbb lenne; például a magyar csapat bevonulásakor a 205 nemzetbõl egyedül nálunk mutatták a stadiont, meglepõ módon rossz himnuszt játszottak, és még néhány játékvezetõi döntéssorozat is vitatható lenne. Visszavágtak a 6:3-ért! Kivívtuk a világ elismerését, és ennek itthon is mindannyiunknak örülni kell. A nyomtatott kommunikációnak újra ki kell vívnia õt megilletõ elõkelõ helyét társadalmunkban. Ez olimpiai szereplésünkhöz hasonlóan sikerülhet is, ha minden résztvevõ tesz ezért. Nem a digitális világtól kell tartanunk. Egyre többen belátják, hogy a digitális médiumok a printmédiumok nyereségébõl és árbevételébõl fejlõdtek. Miután a tulajdonosok nem a hagyományos ágazatba fektettek be, sõt, elavultnak és környezetszennyezõnek kiáltották ki, persze hogy nõtt az online média jelentõsége. Mivel a keresztfinanszírozás megszûnõben van, így saját lábukon kellene megállniuk. Rövidlátó módon elõfordul az is, hogy veszteségesnek kiáltják ki a hagyományos nyomtatott kommunikációt és megszüntetik. Egyszerû példa lehetne erre a Népszabadság eladása is, hiszen van olyan gazdasági verzió, miszerint az új tulajdonosnak elengedik a másfél milliárdos nyomdai tartozást. Az a költséghely biztosan elbírja. Tévhit az is, hogy a fiatalok nem olvasnak nyomtatott terméket. Olvasnának, ha hozzájutnának vagy meg tudnák vásárolni. Ameddig azonban egy könyv nyomdai költsége anyaggal együtt az eladási ár egyhuszada, és nem juthat el az olvasóhoz, addig nincs hol és mibõl megvenni. Az interneten elérhetõ ingyenes tartalmak köre nagyon széles, de például a jogvédelem alá nem tartozó címek sokaságából áll. Egy új tartalom már egyre gyakrabban fizetõs. Könyvek esetében ez azt is jelentheti, hogy a nyomtatott termék még a jelenlegi árképzés mellett is csupán 10-30%-kal drágább e-book változatánál. Ezzel az árkülönbséggel viszont már egyre keresettebbek a nyomtatott könyvek, hiszen inkább akkor legyen meg. Megcáfolhatatlan tény az is, hogy a tipográfia mint betûmûvészet évszázadokon át fejlesztette az emberiség esztétikai érzékét. Nevelt a mindennapi életben. Ezért a nyomtatott szöveg tartalmát könnyebben és nagyobb hatásfokkal dolgozza fel az emberi agy. Digitális világunk csodálatos lehetõséget nyújt számunkra, csupán az esztétikumot felejtettük ki belõle. Több évtizedes múltra tekint vissza a máig is olvashatatlan teletex. Senkit nem zavarnak még ma sem a kalapos ékezetes reklámanyagok. Ameddig a nyomtatott média évszázados tapasztalatait tovább tudja adni, addig létjogosultsága sem kérdõjelezhetõ meg. Sok esetben azonban saját sírunkat ássuk. Felgyorsult világban már a nyomtatott média résztvevõi sem figyelnek minden esetben oda, és sajnos egyre sekélyesebb a tudás is. Pedig a számítógépes szoftverek minden lehetõséget felkínálnak. Egyre több olyan könyv, folyóirat és nyomtatott termék jelenik meg, ami egyszerûen olvashatatlan. A nyomtatott kommunikációban érdekelt piacvezetõk sok esetben nem piacvezetõként viselkednek. Nem támogatják és népszerûsítik az ágazatot, nem juttatnak vissza neki, eladni szándékoznak. Hivatkozva a gazdasági helyzetre. Ilyen körülmények között vajon meddig élhetnek belõle? Tenni kell a jövõért. Erre ad jó lehetõséget a Digitalexpo és a SignExpo, valamint szakmai rendezvényeik, és maga a Print Power mozgalom is. A résztvevõk tenni akarnak. Legyen a vendégünk a Digitalexpo B1-3 standján! Tolnai László 133/2012 PRINT & PUBLISHING 3

4 TARTALOM BEKÖSZÖNTÕ 3 Kedves Olvasó! PRINT POWER 6 Hogy ne tûnjön el a varázslat! 7 Felelõs a felelõtlenség PRESZTÍZS 10 Hess András-díjas: Vinczéné Szeverényi Gizella 11 Hess András-díjas: Bánfi Józsefné 12 Hess András-díjas: Boga Károly OKTATÁS 14 RKK: Negyven év hagyományaira építve 16 Média vagy tudomány? NYOMDÁK 18 Piachoz alkalmazkodik a Prospektus Nyomda 20 Regiszter Plakát Nyomda jubileumai 21 Nyomdászok Baráti Társasága 22 Több lábon áll a Codex 26 Ipress Center: a Veszprémi Nyomda többségi tulajdonosa 28 Újabb lépcsõfök a nyomdai minõségbiztosításban 29 UGRA/FOGRA minõsítés 30 OOK-Press: Költséghatékonyan kis példányszámban is 32 W-Printer: Szövetségesek offenzívája PLAKATIV 34 Megmarad az Océ brand 38 Digitalexpo: A vizuális kommunikáció világa 44 Világújdonság az LFP center standján 45 Pörgesse fel vállalkozását tudástárunkkal! 46 Megjelent a Roland PRO4 sorozat 48 Agfa: felhõalapú megoldás 48 Mutoh eco-solvent nyomtató 49 Fotóminõségben a Mimaki 50 Megoldásorientált vállalkozás: OWN-X 52 Videojet a csomagolóiparban 52 Durst új UV-nyomtató 53 U.M. Kft.: Digitális kivágás 54 Térhatású nyomatok, avagy lentikuláris nyomtatás 55 Nyomtatott elektronika papíron, mûanyagon, textílián 55 Objet: 3D-s nyomtatás 56 BasysPrint és MacDdermid: Spotlakkozás 56 Toray újságnyomólemezek 58 Tecco DryLabs papírok 60 Nano Print Platform 60 Kodak & Ryobi együttmûködés 62 Lamitrade Kft.: Drupa-sikerekkel a Digitalexpón Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H 2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/ Honlap: -címeink: info@print-publishing.hu editor@print-publishing.hu marketing@print-publishing.hu Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás Szerkesztõség és cikkszerzõk: Gécs Béla, Kalmár Erika, Szabó László, Szõdy Macó, Tarnóczi László, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László, Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Budapest Papír Kft. Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: messer@salzburg.co.at Member to BESZÁLLÍTÓK 64 Folyamatosan nyereséges a Koenig Bauer AG 64 Heidelbergi mérleg 65 Különleges borítók a Horizonnal PAPÍR 66 Fúzió függetlenség mellett 66 Terjeszkedik a DS Smith 66 Metsä Board volumenizált Kemiart Graph+ S rk zt ze es õs 4 PRINT & PUBLISHING 133/2012

5 I AM THE ONLY MÁR ~ CSAK ÉN THING YOU RE LOOKING HIÁNYZOM AT RIGHT A CSAPATBÓL NOW I am the power of print. A nyomtatott média, a televízió és online kampányok együttes használatával csaknem megduplázhatja márkája I am the power of print. By adding print media to TV and online campaigns, ismertségét. Hatásukra 50 százalékkal nő a vásárlási szándék. you almost double your brand awareness. You also increase consumers purchasing intentions by over 50 percent. For more reasons to utilise print media, info@printpoweruk.co.uk or visit Nyomda- és Papíripari Szövetség Discover how Print can Add Power to your multimedia strategy. Click on the QR Code or go to Free QR code software is available at Papírnagykereskedők Magyarországi Egyesülete Print & Publishing A nyomtatás Add print, ereje add legyen power veled!

6 PRINT POWER Hogy ne tûnjön el a varázslat! Könyvvel könnyebb Agyanútlan honpolgárban azonnal felmerül a kérdés: mi van, ha elmegy az áram? Jó, ez szélsõségesen drasztikus kérdés volt, mert ha elmegy az áram, akkor ugye az árammal mûködõ készüléket sem tudjuk használni. Na nem baj, ahogy Kiss bácsi mondaná: Ugorgyunk! Aminap arról olvastam valahol, hogy szövegértési gondokkal küzdenek az egyetemeken a diákok. Ja kérem, nincs is mit csodálkozni ezen egy olyan országban, ahol már gyermekkorban elkezdik leszoktatni az embert az olvasásról. A helyzet azonban sokkal súlyosabb ennél. Néhány gondolatot idézünk egy, a hazánkban tomboló funkcionális analfabétizmusról szóló cikkbõl: A funkcionális analfabetizmus olyan mûveltségi állapot, melyben az írás-olvasás képességének szintje egyre kevésbé teszi lehetõvé az új információk befogadását és közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és kezelését. Nem az írás-olvasás használatának teljes hiányára utal, hanem arra, hogy az írás-olvasás színvonala, vagyis ami általa felfogható és megérthetõ, illetve ami általa kifejezhetõ, egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen a személyes fejlõdés elõmozdítására és a közösség javára nézve. A 2000-ben publikált Literacy-kutatás adatai alapján a felnõtt magyar lakosság 80 százaléka az olvasási feladatokban rosszul vagy gyengén teljesítõk közé tartozik. Az 1986 óta végzett monitorvizsgálatok eredményei alapján nem lehetünk nagyon elégedettek a felnövekvõ generációk olvasási teljesítményével sem, hiszen az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok körében folyamatosan újratermelõdik az olvasással kapcsolatos negatív viszony, és ezt nem lehet egyedül csak az elektronikus eszközök megjelenésére visszavezetni. Minden negyedik-ötödik magyar fiatal funkcionális analfabéta derült ki a nemzetközi felmérésekbõl. Az arány a felnõttek körében sem jobb. A hatékony olvasási stratégiák megtalálásához az iskolában ma tanultak mellett újakat is el kell sajátítani. A PISA-felmérésekben jeleskedõ finn iskolákban az ismeretszerzésre is felkészítik a gyerekeket. Reklámokat, újságcikket, fotókat, grafikont is olvastatnak velük mondja Steklács János. Az is megszívlelendõ, hogy míg a magyar iskolában negyedik osztály végére befejezõdik az olvasástanítás, a finneknél ugyanerre hat év áll rendelkezésre (és késõbb is elõfordul, hogy gyakoroltatják a diákokkal az olvasást, ha arra van szükség). Ezzel szemben idehaza a szépirodalomközpontú olvasástanításnak, a hagyományos szövegek, népmesék, mesék és elbeszélések olvastatásának van erõs lobbija. Pedig a szakember szerint az olvasás módjának alkalmazkodnia kell a befogadó céljához és a szöveg típusához is. (Forrás: krono.inaplo.hu) Buddha azt mondta: Legjobb az arany középút. Azt hiszem, Buddha tudott valamit. Jómagam a magyar népmese lobbihoz tartozónak vallom magamat, hiszen mesekincsünkkel néptáncainkhoz hasonlóan a teljes évkörhöz, s ezáltal a teremtéshez is szervesen kapcsolódunk. Azonban néha másokra is érdemes odafigyelni! Annak idején lehet, hogy apám is hallott valamit a finnekrõl, mert elsõ osztályosként kezembe nyomta a Dunántúli Napló aznapi számát, és az elsõ oldalon kellett kezdeni a hangos felolvasást. Örömmel jelenthetem, meg is lett az eredménye. Megtanultam kitûnõen olvasni, de talán ami még nagyobb öröm számomra, hogy meg is szerettem az olvasást. Csak ajánlani tudom mindenkinek! S bár a riasztó adatok kevés bizakodásra adnak okot, fõként akkor, ha belegondolunk, hogy a jövõ értelmisége képzõdik egyetemeinken, mégis azt mondom, talán most érkezett el az ideje annak, hogy újra észrevegyük a régi reklámjelmondat kétségbevonhatatlan igazságtartalmát, miszerint Könyvvel könnyebb! Tulajdonképpen így érünk vissza a kályhához. Most értjük meg csak igazán, hogy miért nem strapálják magukat a szórakoztató-elektronikai készülékek gyártói holmi drága költségen elõállítható és (sokak szerint) a környezetet is pusztító nyomtatott használati utasításokkal, hiszen a kutya se olvasná el azokat. Nem azért, mert nem érdekli a delikvenst, hanem mert vagy nem tudja elolvasni, vagy ha el is tudja, nem érti meg, hogy mit olvasott! Na erre mondom én azt, hogy innen szép gyõzni! Ha másért nem is, hát ezért különösképpen nem szabad, hogy megszûnjön az írott szó és annak formába öntött közlése, a nyomtatott kommunikáció! Csak azért, hogy megmaradjona varázslat! Layout 6 PRINT & PUBLISHING 133/2012

7 PRINT POWER Print Power Anyomtatás ereje Felelõs a felelõtlenség avagy Kimûvelt mûvelõdõket a jövõ számára Népmeséinkben gyakran találkozunk azzal a próbatétellel, hogy a fõhõsnek záros határidõn belül el kell választania az ocsút a tiszta búzától. Bizony a szelektálás csodálatos képességére nekünk is nagy szükségünk volna, de errõl manapság valahogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A választékban való válogatás fontosságáról, szókincsrõl, kifejezésmódról, mûfajokról, az igényességre való törekvésrõl, az írott betû csodájáról beszél nekünk Thália azon felszentelt papja, aki színpadi (fõ)szerepeivel belopta magát a hazai közönség szívébe, szinkron alakításaival pedig szintén magasra helyezte a mércét. A V mint vérbosszú címû filmben az egyik legkomolyabb szinkronos szakmai kihívásként a világhírû sztárt, Hugo Weavinget szólaltatta meg magyarul, aki végig egy merev álarc mögött játszott. Legújabban pedig a nézõk nagy örömére a sármos Simon Baker pazar alakításának kölcsönzi magyar hangját, amint éppen Patrick Jane bõrébe bújik bele, a közkedvelt Mentalista sorozat címszerepében. Lux Ádám színmûvész állt magazinunk rendelkezésére, hogy megossza olvasóinkkal a Gutenberg-galaxisban zajló eseményekkel kapcsolatos gondolatait. Fõállású olvasó vagyok Az életemben fontos szerepet játszik a nyomtatott betû, az olvasás, viszont közel nem annyira fontosat, mint szeretném. Ez azt jelenti, hogy nem mindig jut annyi idõm rá, mint amennyi kellene. Nagyon nehezen tudok más tevékenység mellett olvasni. Nekem az nem megy, hogy buszon, villamoson, autóban, vagy akár egy tízperces próbaszünetben gyorsan leülök és olvasni kezdek. Én fõállásban szeretem ezt tenni. N agyon fontos szerepe van az életemben a betû falásának, és amikor csak lehet, szorítok rá idõt. Késõ este, egy elõadás után az ember boldogan olvasna, de akkor meg nagyon fáradt, elalszik a könyvf ölött. Meg kell találni azokat az idõket hétvégenként, esetleg a lazább idõszakokban, amikor napközben mód nyílik olvasásra, s akkor nyújt igazán nagy élményt. 133/2012 PRINT & PUBLISHING 7

8 PRINT POWER Sok minden rabolja az idõnket Egyre csökken az olvasásra fordítható idõ. Sok-sok eszköz belép az életünkbe, például a számítógép, amely sok más dolog mellett rabolja az ember életét, idejét. Minden rabolja az idõnket. A tévé is, az, hogy ilyen sok csatorna van, mind-mind az olvasástól veszi el az idõt Az olvasás mint fogalom Én tulajdonképpen az olvasás alatt is elsõsorban az értékes mûvek olvasását értem, vagy legalábbis gondolatilag fontos mûvek megismerését. Az ember olvashat egy krimit is, ami szórakoztatja, vagy akár könnyû limonádé - t, de azt gyakorlatilag nem tekintem igazán értékteremtõ olvasásnak. Azzal az erõvel nézhetek ugyanúgy egy hasonló filmet is. régen ajándékba kaptam egy norvég skandináv novelláskötetet. Izgalmas, jó írások voltak benne. Valamelyik nap pedig a családdal, az anyasággal, a családi kötelékekkel foglalkozó magyar novellaválogatást olvastam. Tamási Árontól kezdve a kortársakig mindenféle kitûnõ írótól. Szóval ebben a tevékenységben sokkal inkább a fajsúlyosabb könyveket keresem. Válogatósdi Elfelejttetik velünk a válogatás fontosságát és képességét, ez az írott mûvekre és a televízióra is egyaránt igaz. Én annyit tudok tenni, hogy a két gyermekemet elkezdem erre tanítani. A lányom idén ment gimnáziumba, s nagy örömömre a magyar tanáruk úgy irányítgatja õket a helyes irányba, hogy plusz ötösért a tananyagon kívül ajánlott olvasmányokat ír elõ nagy számban a diákoknak, olyanokat, amiket mi is nagyon értékesnek tartunk. Nagyon örülünk annak, hogy hasonlóak a tanár elképzelései, és valóban mondta is: Ha az ember a szüleitõl vagy az iskolájában nem kap efféle útmutatást, akkor bizony nagyon el tud veszni a hatalmas kínálatban, ami finoman szólva is vegyes. Az olvasás szeretete A színész hivatásából kifolyólag is kalandozik a különbözõ mûfajok között, máshogy olvas, mint egy átlagember. Én drámákat is nagyon szeretek olvasni. Színész létemre sok mindent rögtön látva látok, tehát sokkal konkrétabb elképzeléseim lehetnek, mint egy átlagolvasónak. Ez nyilván a szakmai tapasztalat miatt van így. A regényeket is nagyon szeretem, természetesen az én életemben is vannak meghatározó mûvek, nem is egy, de nagyon szeretem a novellákat is. Sajnos verseket sokkal kevesebbet olvasok, mint amennyit például korábban olvastam. Ez nagyon hiányzik. Viszont ha valamilyen oknál fogva elkezdek újra verseket olvasni, akkor jövök rá, Az embereknél a tévénézés is felhígult, és mindenféléket néznek, sokszor olyanokat is, amiket egyáltalán nem kellene, pedig ebben a mûfajban szintén sok értéket találhatunk. Az elmúlt fél évben olvastam Márait, Updike-ot, Csehov-novellákat. Nem olyan neki az a célja, hogy mire a tanulók befejezik a gimnáziumot, addigra maguktól is rátaláljanak az igényes mûvekre. A könyvek mellett egyébként filmeket is ajánl. A cél, hogy olyan könyveket és filmeket válasszanak maguktól a gyerekek, amelyek igazán értéket hordoznak. hogy mennyire hiányoznak az életembõl. Most például Édesanyám emlékére szeretnék egy, az anyaságról, az anyákról szóló önálló estet összeállítani, és ehhez keresek folyamatosan anyagot, emiatt nagyon sok verset olvastam el az utóbbi fél-egy évben. 8 PRINT & PUBLISHING 133/2012

9 A mai világra is jellemzõ, hogy kevesebb verset olvas, ezért tartottam nagyon jó ötletnek, a Vers mindenkinek címû mûsort. Ez az a mûfaj, a gondolati líra, amit igenis erõltetni kellene, és hogyha erõltetjük, ha minél többet betuszkolunk az emberek fejébe, lelkébe, annál jobb. Nagyon sok kedvenc olvasmányom volt, korszakonként változó. Gimnazista koromból jutott eszembe egy-két regény. Émile Ajar Elõttem az élet -e, vagy Daniel Keyes-tõl a Virágot Algernonnak címû könyv. Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák címû regényét is nagyon szerettem. Meglepõ módon gimnazista koromban olvastam el és nagyon nagy hatással volt rám például Lev Tolsztojnak a Háború és békéje, ami egy 1600 oldalas hatalmas, óriási regény, és mégis elképesztõen tetszett. Valószínûleg jókor ajánlották a szüleim. A kötelezõ olvasmányok között is nagyon sok értékes könyv található, és újra csak azt mondom, nagyon jó ötletnek tartom, hogy ajánlott olvasmányt is minden magyar tanár bátran vegyen fel a listájára és plusz ötösökért olvastasson a gyerekekkel, mert ezzel is tudja egy kicsit irányítani az ízlésüket, vagy szélesíteni érdeklõdési körüket. Írott betû, beszélt nyelv Az olvasás erõteljes visszaszorulása sajnos nagyon rosszul hat a magyar nyelvre. Azt tapasztalom, hogy a szókincs egyre jobban szûkül, a kifejezésmód pedig határozottan egyszerûsödik. Ennek egyik oka lehet, hogy a mozgókép világa veszi át a fõszerepet a könyvekkel szemben. Akármilyen jó egy film, azzal csak kész konzervet kapunk. A könyvvel viszont mozog a fantázia, a kreativitás. Kialakul, fejlõdik a szókincs a gyermekekben. Egy könyvben sokkal cizelláltabban fogalmaznak meg eseményeket, érzéseket, hiszen mindenre van idõ, sokkal bõvebben lehet kifejteni a különbözõ gondolatokat, mint egy filmben. Ezért nagyon fontos az írott szó. Hadd utaljak például az író óriás Márai Sándorra, akinek gyakorlatilag a prózája is költészet. Olvassák minél többen. A beszélt nyelv színvonala is egyre jobban romlik. Ami pedig a médiumokban folyik sokszor, az tragikus. Az információkat nyelvtanilag gyakran tévesen juttatják el a nézõhöz, hallgatóhoz. Itt jön a képbe a mi szakmánk, a szinkron. Ha tudná a nézõ, hogy miket javítunk mi ki! Néha olyanokat írnak nekünk magyar szövegként tele magyartalanságokkal, hogy az valami katasztrófa! Mi, színészek, természetesen a szinkronrendezõkkel együtt mint egy kis nyelvõrcsapat mûködünk sokszor. Felszisszenünk, feljajdulunk egy-egy magyartalan mondaton vagy kifejezésen, és rögtön kijavítjuk. A média egyeduralma De említhetném a televíziókban a hírmûsorok bemondóit. Olyanokat mondanak sokszor, hogy égnek áll tõle a hajunk. Magyartalanul, helytelenül, rossz hangsúllyal beszélnek, szóval rengeteg a hiba. Márpedig az emberek a médiát, a tömegkommunikációt sokkal nagyobb elõnyben részesítik. Ilyen szempontból is védelem illeti a könyvet, mert egy könyvben ez azért nem történik meg. A könyveket megjelenésük elõtt átnézik, korrektúra alá vetik, lektorálják. Sajnos a médiában ez nincs meg. A régi televízióban rengeteg tévéjáték készült, számos színházi közvetítés volt látható, ezáltal becsempészték a képernyõre a szépirodalmat, már amennyire ez lehetséges volt az adott keretek között. Mostanában csak a Duna Televízióban láthatók rendszeresen színházi elõadások felvételei, tévéjátékok meg szinte egyáltalán nem készülnek. A kereskedelmi televíziók kínálatában sem színpadi, sem pedig filmes adaptáció formájában nem jelenik meg a szépirodalom. Nagyon ritkán, este tíz vagy éjfél után, amikor már csak kevesen vagyunk ébren, a Duna Televízióban vagy a Filmmúzeum csatornán adnak értékesebb filmeket. Én ezeket is mindenféleképpen ajánlanám. A gyermekem magyartanárához térnék vissza újból, és ezeket a filmeket ugyanúgy ajánlanám, mint egy könyvet, hiszen egy jó adaptáció kedvet csinálhat az eredeti mû elolvasásához. Nálunk, otthon magasan volt a mérce, mivel a szüleim nagyon népszerû és nagyon jó gimnáziumi magyartanárok voltak. Én optimista vagyok és bizakodó, merem hinni, hogy még nagyon sok jó pedagógus van az országban. Nagyon nagy a felelõsségük, talán nagyobb, mint régen. Elbuksz e-book? Van egy érdekes mûfaj, ez az ún. e-könyv. Ez számomra teljesen idegen, ebben a kérdésben én teljesen konzervatív vagyok. Az, hogy leüljek egy monitor elé és úgy olvassak könyvet, teljességgel elképzelhetetlen. Még színdaraboknál is, amit elektronikus formában küldenek át nekem, azt kérem, hogy elõbb nyomtassák ki, és hadd kapjam meg úgy. Én és a korosztályom, legalábbis így gondolom nem tudom, hogy merhetek-e beszélni a nevükben nem szereti. Én nagyon idegenkedem tõle. Lehet, hogy a gyermekeinknek ez már természetes lesz. PRINT POWER Ilyenkor jönnek a klasszikus érvek, hogy a papírnak, a könyvnek, a nyomdafestéknek jellegzetes, semmi mással össze nem t éveszthetõ illata van, hogy a könyvet olyan távolságba tarthatom, ahogy szeretem, bármilyen testhelyzetben tudok olvasni stb. A monitorról való tartós olvasás sokkal jobban igénybe veszi a szemet, sokkal többet árt, mint a papírra vetett betû szemlélése. Közösségi élmény a moziban: Emberfilm Én a mozit sokkal izgalmasabbnak tartom, mint a televíziót, a közösségi élmény miatt. Mi a feleségemmel vadásszuk a jó filmeket a mozikban. Ott is az értékes alkotásokat, úgy szoktam mondani, az emberfilmeket keressük elsõsorban. Hál Istennek minden évben akad pár ilyen. Éppen a minap láttunk egy tüneményes helyes filmet, nagyon szerettük. Angol nyugdíjasok Indiába mennek az utolsó fillérjükbõl, hogy ott majd mesés körülmények között éljék le nyugdíjas éveiket, de természetesen nem úgy történnek a dolgok, ahogy õk ezt szeretnék Nagyon kedves, nagyon emberi, érzékeny, szép alkotás. Sok ilyen film van, és ezt szintén nagyon pozitív dolognak tartom. Akönyvvel nem mérhetõ össze ez sem, de a televíziónál azért jobb. Itt is az igényesség a lényeg, hogy az ember a válogatás során megtalálja az értéket. A múltat olvasva, kezedben a jövõd! Én hiszek benne, hogy megmarad a nyomtatott betûk világa, de abban, hogy ez így legyen, sokkal nagyobb szerepe van elsõsorban a szülõknek, másodsorban pedig a pedagógusoknak. Még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az olvasás már fiatal korban való megszerettetésére és az értékek iránti igényesség felébresztésére is. Nekem két gyermekem van, õk is különbözõképpen viszonyulnak az olvasáshoz. A fiúk általában kicsit kevesebbet olvasnak az elején, aztán õk is beleszeretnek a könyvekbe. A lányom falja õket, nála csak a terelgetésre kell figyelni. Azt gondolom, hogy a könyvek világa egy olyan csodálatos hely, ahol a személyiség fejlõdése attól fogva, hogy megtanultunk olvasni, egészen halálunk pillanatáig tart. Érdemes hát belépni 133/2012 PRINT & PUBLISHING 9

10 PRESZTÍZS Akikre büszkék vagyunk! Hess András-díjazottak, 2012 (II.) Idén hatodik alkalommal került átadásra a díj, amelyet a Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjai alapították azzal a céllal, hogy társadalmilag is elismerjék a szakmánkban folyamatosan kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kollégákat, akik munkájukkal a szakma presztízséhez, az adott vállalkozás sikeréhez jelentõsen hozzájárulnak. Folytatjuk a nyertesek bemutatását. Vinczéné Szeverényi Gizella A könyv szeretetét nem lehet megunni Feladatom a kapcsolattartás a megrendelõk és az üzem között. Az árajánlatkéréstõl a megrendelés feldolgozásán, a gyártási utasítások elkészítésén keresztül a késztermék kiszállításáig végig figyelemmel kísérem a gyártás folyamatát. A menetközbeni egyeztetéseket is elvégzem, az esetlegesen felmerülõproblémákra kollégáimmal közösen keressük meg a megoldást. Az elkészült könyveket természetesen mindig izgalommal lapozom át, nagyon fontos, milyen lett a végeredmény. Számomra legfontosabb, hogy a megrendelõt maximálisan kiszolgáljuk. Jólesõ érzéssel tölt el, amikor a partnerektõl köszönõlevél vagy telefon érkezik, hogy elégedettek, örömmelvettékkézbeakiadványt. És hogy mitõl lesz szép egy könyv? A tipográfia mellett nagyon fontos a megfelelõ alapanyagok kiválasztása, az ehhez szorosan kötõdõ gondos nyomdai elõkészítés, és persze nagyon fontos a felkészült, kiváló szakemberekbõl álló, megfelelõ technológiával rendelkezõ nyomda. Számos partnerünkkel már több évtizedes a kapcsolatunk, így szinte félszavakból is megértjük egymást. Egy-egy igényes, szép könyv esetén sok esetben már a tervezés szakában kikérik tanácsunkat, javaslatainkat. Gizella szerint a könyvet, a könyv szeretetét, az alkotómunkát nem lehet megunni. Ehhez a gyulai nyomdában egy kiváló, összeszokott gárda párosul. Kollégáival együtt közös a cél: szépet, maradandót akarnak alkotni. Szeretem a kihívásokat. Mindig különleges hajtóerõt ad, ha új megoldásokat kell találnunk megrendelõink igényeinek kielégítésére, hogy amikor a vásárló, olvasó majd a kezébe veszi a könyvet, elismerõen szóljon róla: valóban szép és különleges darab! ecsetelte a termékmenedzser. Mint minden másban, a könyvgyártásban is lépést kell tartani a fejlõdéssel, sõt, élen kell járni az újításokban. Az egyén és így a cég szempontjából is fontos, hogy naprakész tudással, felkészültséggel rendelkezzünk, hiszen aki nem fejleszti saját szakmai tudását, az elõbb-utóbb lemarad a versenyben. Nemcsak a nyomdaipar, de az alapanyaggyártók újdonságait is figyelni kell, azokkal tudni kell élni. Gizella két gyermek édesanyja, lánya építészmérnöknek, fia gépészmérnöknek tanul. A termékmenedzser szabad idejében rendszerint a családi ház körüli teendõket végzi, kertészkedik, otthonát szépíti. A könyveket nemcsak szakmai szempontból lapozza, hanem szívesen olvassa is. Az olvasás, valamint a zenehallgatás tartozik a legkedvesebb elfoglaltságai közé. Ha több ideje lenne, ami mostanában, sajnos, nincs, akkor szívesen utazna. A Hess András-díj kapcsán a termékmenedzser elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy méltónak találták a kitüntetésre, ezzel elismerték a munkáját, ami fontos és örömteli visszajelzés. 10 PRINT & PUBLISHING 133/2012

11 PRESZTÍZS Hess-díjas: Bánfi Józsefné A teendõk, a határidõk osztják be az idejét ADürerbe 1991-ben jöttem, gazdasági igazgatóhelyettesként. A teljes számvitelt intéztük kollégáimmal együtt. Közben egyre inkább beleláttam abba is, hogy a nyomdászat mennyire szerteágazó, nehéz, komolyszakma. A nyomda évi privatizációja hozta meg a technológiai és mûszaki fejlesztés lehetõségét, éltünk is ezzel, nagy feladat volt. Négy sikeres európai uniós, százalékos vissza nem térítendõ támogatást magában foglaló, összesen 700 millió forintos gépbeszerzési pályázat elkészítésében, lebonyolításában mûködtem közre, a nyomon követés is az én feladatom mondta. Bár a pályázatok révén az 1997 óta gazdasági igazgató Zsuzsa egyre jobban belelátott a gyakorlati nyomdai tevékenységbe, de igazán otthonosan csak azokban a nyomdai folyamatokban mozog, amelyek ismerete a gazdasági igazgatáshoz kell. Ebben is kiváló szakmai felkészültségû kolléganõk segítik. Zsuzsa irodája kettõsséget mutat: a polcok többségén gyönyörû borítójú könyvek, a polcok egy részén és az asztalán az adózáshoz, a gazdasági igazgatáshoz szükséges kiadványok, jogszabályok. A Dürerben készült könyvek a szememet gyönyörködtetik, a többi a munkámhoz kell magyarázta. Amai jogszabályi környezetben nem könnyû eligazodni, ugyanakkor naprakésznek kell lenni. Amikor már elfáradtam a szabályozódzsungelben való eligazodásban, ránézek a düreres könyvekre, és mindig magával ragad, hogy milyen csodálatos kiadványokat készítenek az üzemben a kollégáim. Jó és összetartó csapat tagja lehetek, jó érzés látni, hogy a nyomdászokra, a nyomdászatra a mai napig érvényes az igényesség, a mûveltség, s mindez jelen van a Dürerben is. Munkámmalén is igyekszem hozzájárulni, hogy a nyomda kapcsolata a megrendelõkkel, a hatóságokkal zavartalan legyen. A kollégáimmal együtt ezzel tudunk hozzájárulni, hogy a vállalat eredményesen mûködjön. Agazdasági igazgató elmondta, saját maga és a teendõk, a határidõk osztják be a munkaidejét, a papírokat nem cipeli haza, inkább bent dolgozik tovább. Rendszerint reggel fél 8-ra bent van, de nem esik ki a toll, a papír a kezébõl a nyolc óra leteltével. Otthon sem szakít a könyvekkel, de már inkább regényeket, könnyedebb hangvételû kiadványokat olvas. Jelenleg Vámos Miklós és Kepes András könyvei vannak kinyitva, amikor ideje engedi, bele-beleolvas ezekbe, de a napi sajtót is átböngészi. Egyre több mesekönyvet is forgatok, felkészültnek kell lenni az unokákhoz mosolyodott el. Két felnõtt gyermeke van, lánya Gyulán számviteli területen dolgozik, fia Budapesten minõségügyi szakmérnök. A gazdasági igazgató szabad idejét legszívesebben a két unokával, a 8 éves Grétával és a 21 hónapos Zalánnal tölti. Szeret színházba járni és kerékpározni. Vezetõként eddig inkább Zsuzsa javasolt díjra embereket, most õ lett díjazott. Elmondta, mindkettõ jó érzés, hiszen az elismerésnek mindenki örül. Természetesen a díj átvételét követõen átfutott rajta az a 21 év is, amit idáig a Dürerben töltött, és az is jó érzéssel tölti el, hogy a munkáját, a teljesítményét elismerik. Ny. L. 133/2012 PRINT & PUBLISHING 11

12 PRESZTÍZS Hess-díjas: Boga Károly Mindig a termelés közelében A Prospektus Nyomda beszerzési igazgatója több mint 40 éves nyomdai munkássága után nyugdíjba készül. Esztergomban született, ahol kémia szakos gimnáziumbajárt. Befejezése után a szegedi József Attila Tudományegyetemen kutató vegyészmérnöki szakon másfél évet tanult. Közben teljesen véletlenül több kis nyomdát is megismert. Ekkor fogott meg a nyomda szaga, ami egyedülálló illat, és nem csalódtam benne, a mai napig is szeretem. Túl elvontnak bizonyult azonban a JATE-képzés, ezért átiratkozott a Könnyûipari Mûszaki Fõiskola nyomdaipari szakára. Ott természetesen a kémia nem jelentett akadályt számára, úgyhogy Gara Miklós professzor úr meg is hívta tanársegédnek. Gyakran járt a Zrínyi Nyomda repróüzemében és a Kossuth Nyomda géptermében. A fõiskola ebben az idõben jól mûködõ tanmûhellyel rendelkezett, de például saját KMF-újságjukat már nem itt készítették. Boga Károly azonban vonzódott a nyomdához és a termeléshez. Egyébként is élhetetlennek érezte Budapestet, nem tudtam megszokni, hogy nem lehet a villamosról leszállni, mert máris felszállnak pedig akkor még jobb volt a helyzet. A fõiskola utolsó évében megházasodott, és mivel felesége zalaegerszegi volt, valamint a Zalai Nyomda ígéretet is tett az önálló lakás megszerzésének segítésében, ezért inkább a megyei Zalai Nyomdát választotta. Ekkor itt igazi vegyes profilú gyártás folyt, a merkantiliáktól a magasnyomáson át az újságkészítésig. Megismerkedett a teljes nyomdával, a kézi szedéstõl kezdve. Sticker István termelésvezetõ zseniálisan irányította a nyomdát, mindent átlátott. Nagyon sokat lehetett tõle tanulni. Aszamárlétra lépcsõfokai között szerepelt a termelésprogramozás, a fényszedés, a Macinthos-os formakészítés, a gépterem irányítása is, egészen az üzemvezetõ posztig bezárólag. Rövid ideig kereskedelmi igazgató volt, de hiányzott a klasszikus nyomdai munka, a termelés, ezért szívesen váltott errõl a területrõl. Jelentõsen fejlõdött a Zalai Nyomda is. Megjelent az ofszettechnológia, a formátumokb/1 méretig nõttek, termelésbe állt a ragasztó-kötõ gépsor. Közben közgazdász diplomát szerzett, mert mindig fontosnak tartotta ismeretei bõvítést, nem csak a vizuális kultúra terén. Szombathelyen érte a rendszerváltás, itt harmadmagával saját céget alapított, melyet szakmailag vezetett. Két év után a tulajdonosok szétváltak, és Boga Károly ismét a Zalai Nyomdába ment. Itt már megtörtént a privatizáció, s újabb mûszaki fejlesztések is történtek, többek közt a 70 cm széles flexonyomtatás. Ekkor koordinációs vezetõként a termelés programozását és a beszállítók közötti együttmûködést is irányította. Az újabb tulajdonosváltás után 2000-ben Veszprémbe költözött, és a Prospektus Nyomdába kezdett el dolgozni. Itt termelési, majd ezt követõen beszerzési igazgató lett. Mindig a termelés közelében volt, hiszen ez érdekelte igazán, és azok az öntudatos nyomdászemberek, akikkel együtt dolgozott. Változó világ Megváltozott a nyomdaipar, szakmák tûntek el. Ma már a számítástechnika mindenhol, még a kötészetekben is nagyon erõsen dominál. Ez izgalmas, hiszen a termékek és a gyártási folyamatok gyorsan modellezhetõek. A proofok, a colormenedzsment, a beállító- és termelésirányító rendszerek segítségével a teljes gyártási folyamat is felgyorsult. Sok esetben nincs idõ a termékkel élni. A megrendelõk még az elküldött mintát sem méltatják arra, hogy megnézzék. Viszont a kész anyagban azonnal hibát keresnek. A gyorsaság igénytelenséget is hoz magával. Szerencsére azért készülnek szép termékek is. Tönkremennek a kis mûhelyek, de erre a sorsra jutnak a régi nagy szakmai központok is, mint például a Veszprémi Nyomda. A gyorsulás stresszhelyzetek sokaságát is teremti. Itt vannak a fiatalok, akik jól képzettek, ezért is adom át szívesen a helyemet. Egész életemben emberekkel foglalkoztam, irányítottam, nyugdíjas koromban is aktívan szeretnék élni, de már önállóan. Korábban sokat rajzoltam, érdekelt a festés, a restaurálás, de nem képeztem magam. A Dunán nõttem fel, fiatal koromban aktívan eveztem, senior versenyen is részt vettem 2009-ben Balatonföldváron. Érthetõ, hogy hiányzik az életembõl a mozgás, az evezés, a nyolcas, az evezõhajók királya. Az elsõ megvalósítandó tervek között egy 75 napos, 2455 km-es Duna-túra is szerepelhet. 12 PRINT & PUBLISHING 133/2012

13 TANÁCSADÁS ÉRTÉKESÍTÉS ALKATRÉSZKERESKEDELEM SZERVIZ GÉPFELÚJÍTÁS Íves ofszetnyomó gépek Tekercses ofszetnyomó gépek Digitális inkjet nyomógépek Kombinált tekercsnyomó gépek Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Hajtogatógépek és perifériák Vágógépek és perifériák Irkafűző sorok, drótfűző gépek, tűzőfejek Kisteljesítményű keménytáblás könyveket gyártó gépek Professzionális spirálozó és lyukasztógépek CSOPORT Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Flexo nyomógépek és perifériák Digitális címkenyomó gépek Hajtogatógépek, mailing rendszerek, Stancológépek, tekercsvágók és speciális berendezések Cérnafűző gépek és perifériák Újság és folyóirat szállító rendszerek, rotációs vágógépek, ívkötegprések, keresztkirakók Pántológépek Papírfúró és gyűrűsmappa készítő gépek H-2151 Fót, József Attila u. 43. Központ: , Értékesítés: , -874, -875, -876 Szerviz / Alkatrész: , -879 Fax: prosystem@prosystem.hu

14 OKTATÁS RKK: Negyven év hagyományaira építve A nyomtatott kommunikáció világa igényli a szakembereket Majdnem kész kémiai és anyagvizsgálati laborban fogadott Dr. Horváth Csaba, a Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézet igazgatója. Büszkén mutatta legújabb beruházásukat, bár fényképezni még nem engedett. Majd meghívunk az avatóra mondta nevetve. Negatív reklám lenne a még itt-ott foghíjas berendezés. Valóban sok változás tapasztalhatóaz elmúltkétévbenagyakorlati képzést is nyújtó laboratóriumok tekintetében. Az eddig kapott szakképzési támogatás utolsó fillérjeit költjük el. Nagyon sokat jelentett az ipar ilyen jellegû támogatása (2011-ben és 2012-ben összesen 35 millió forint). Most, hogy megszûnt ez a lehetõség, nehezebbé válik a fejlesztés. Támogatóink szándéka azonban változatlan, keressük az új utakat. Az új felsõoktatási törvény milyen változásokat hozott a kar és az intézet életében? Milyen volt az idei hallgatói jelentkezés? A törvény követelményeinek és elvárásainak megfelelõen alakítottuk és alakítjuk az oktatást és a tanári kart is. Az egyetem és a kar vezetõi már a korábbi években Dr. Horváth Csaba, a Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézet igazgatója elõrelátó változásokat generáltak, ami könnyebbé tette, teszi az alkalmazkodást. A szûkített gazdálkodási keretek néha mégis méltatlan kompromisszumokat eredményeznek. Az oktatói kar sem fiatalodik finoman fogalmazva. Hiába a teljes képzési ciklus (BSc-tõl a PhD-ig) a karon, a fiatal, tehetséges szakemberek számára nem vonzó az egyetemi oktatói pálya. Elsõsorban anyagi okokból. Minden panaszom ellenére az egyetem és a karunk jól állta a változások viharát. A hallgatói létszám az egyetemen nem csökkent, a karon sem lényegesen idén szeptemberben. Az a személyes bánatom és csalódásom, hogy a könnyûipari mérnök szakra (itt történik a nyomda-, média-, papír- és csomagolástechnológus mérnökök képzése) azonban csökkent a jelentkezés. Mindenképpen javítani kell a kommunikációnkon és a marketingmunkánkon. Úgy tûnik, a könnyûipari mérnök elnevezés ma nem igazán hívó szó. Nehéz folyamat a névváltoztatás. Milyen név is lenne a találó erre a tevékenységre? Képesek lennénk-e oktatói kapacitást és feltételeket teremteni egy külön grafikus kommunikációs mérnökképzésre? Elfogadná-e ezt az akkreditációs testület? Kérdések, kihívások, amelyekre válaszolnunk kell. A levelezõ tagozaton korábban sokkal több mérnököt képeztünk. Sajnos a vállalati támogatás megadóztatása nagyon visszafogta a tanulási 14 PRINT & PUBLISHING 133/2012

15 OKTATÁS hajlandóságot. Itt csak a kormányzati szemlélet megváltozása segíthet. Mi most a választék? Milyen képzéseket választhat az, aki mégis tanulásra adja a fejét az iparágainkhoz tartozó szakterületeken? Ahogy az elõzõ számban megjelent interjúban örömmel újságoltam, teljessé vált a könnyûipari mérnökképzés a karon. Van alapképzés (BSc), mesterképzés (MSc) és az ezekre épülõ doktori képzés is (PhD). A könnyûipari mérnökképzés négy szakirányra bomlik: nyomda- és médiatechnológia, papír- és csomagolástechnológia, kreatív technológiák (textil, ruha, kompozit) és minõségirányítás. Intézetünk az elõbbi két szakirány oktatásáért felelõs. Ide a középiskolát végzett hallgatók jelentkezhetnek nappali és levelezõ t agozatra. A minta tanterv szerint hét féléves kurzus után kapnak könnyûipari mérnök szakos diplomát (BSc), amiben a szakirányt is megjelöljük. Ide a jelentkezést februárban kell beadni. Aminek a jelentkezési határideje közelebb van, az a mester- és a doktori képzés. A 2013 februárjában kezdõdõ négy féléves kurzusra azok jelentkezhetnek és jelentkezzenek, akik rendelkeznek alapszakos (BSc) mérnöki, vagy ennek megfelelõ fõiskolai szintû mûszaki végzettséggel. Ez könnyûipari mérnök szakos mester (MSc) diplomát ad, ami a korábbi egyetemi végzettségnek felel meg. Itt is választhatók ugyanazok a szakirányok, amelyek az alapképzésben. Ebben a képzési formában tovább mélyítjük az elméleti alapokat, hogy arra építve bõvítsük a szakirányú tudást a legkorszerûbb és a jövõbe mutató szakmai ismeretekkel. Elvégezhetõ a mesterképzés kurzusa mindkét formában, nappali és levelezõ tagozaton is, de az utóbbi a sokkal népszerûbb. Az iparból érkezõ kollégák nem szívesen adják fel munkahelyüket 4 félévre. Ide november 15-ig kell jelentkezni. Ugyaneddig várjuk azoknak az egyetemet végzett, vagy mesterdiplomával rendelkezõ szakemberek jelentkezését is, akik elhivatottságot és becsvágyat éreznek magukban arra, hogy doktori címet szerezzenek. Anyagtudományi és technológiai doktori iskolánk 6 féléves képzése teszi lehetõvé a PhD-fokozat elnyerését és a kutatói pálya felé történõ orientálást. Iparágunkat nagyban erõsítené, ha egyre több szakemberünk választaná a karrierépítésnek ezt az útját. Vannak még más képzési formák is? Egykor a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán szaküzemmérnöki diplomát is lehetett szerezni. Valóban, a korábbi felsõoktatási metódusban ez egy lépcsõfok volt a mérnökképzésben. A mai, egységesnek tekinthetõ európai oktatási rendszerben ez már nem képzési szint, hanem továbbképzés. Ennek megfelelõen más lett az értéke és a szerepe. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen jellegû továbbképzésre és szakmai megújulásra igény jelentkezik. Most dolgozunk a grafikus kommunikáció és csomagolástechnológus szakmérnöki programok összeállításán. Úgy tervezzük, hogy az Oktatási Hivatal jóváhagyása után, már 2013 februárjában beindítjuk ezt a két képzést, amelynek idõtartama 3 félév. Ide azokat a mérnöktársainkat várjuk, akik felújítani szeretnék régebbi ismereteiket, vagy az iparágunkban dolgoznak másfajta diplomával, de ilyen típusú végzettséget is szeretnének megszerezni. Ebben a programban a legkorszerûbb szakmai ismeretekre helyezzük a hangsúlyt, az oktatók között nagy arányban szerepelnek majd az ipar legkiválóbb reprezentánsai is. Úgy tervezzük, hogy azok is elvégezhetik majd ezt a kurzust, akik nem rendelkeznek mérnöki diplomával, természetesen kiegészítõ ismeretek elsajátításával. Több vállalat is jelentkezett intézetünknél olyan igénnyel, hogy speciális szakmai ismeretek elsajátítására dolgozzunk ki olyan tanfolyami programokat, amelyek célzott területen jelentenek szakembereik számára tudásbõvítést. Csomagolás-technológiai, papíripari és nyomtatott kommunikációs területeken tartottunk és tartunk ilyen rövid és hatékony továbbképzõ tanfolyamokat. Készek vagyunk a további felkérések teljesítésére és a paletta szélesítésére is. A képzéseket illetõen a kari, valamint az intézeti honlapunk tartalmaz további információkat, de szívesen adunk személyes felvilágosítást is: Találkozunk-e a Digitalexpo szakkiállításon? Igen. A kiállítást szervezõ Expositor Kft. jelentõs támogatása lehetõvé tette, hogy intézetünk saját standdal jelenjen meg ezen a szakmát megmozgató eseményen. Fel szeretnénk hívni az ipar szereplõinek a figyelmét arra a kutatói és szolgáltatói kapacitásra, amellyel intézetünk rendelkezik, és amely kölcsönösen lehetõségeket teremthet az elõrelépésre ebben a szoros piaci versenyben. Meghívtuk ide a nyomdászszakmunkásképzés három meghatározó iskoláját, hogy õk is bemutassák tevékenységüket, egységes képet alkotva a teljes nyomdászszakmai képzési struktúráról.reméljük, hogy ez a vállalkozásunk felhívja a figyelmet az eredményekre és a nehézségekre egyaránt, motiválva a szakmát, hogy közösen gondolkodjunk szakmai tudásbázisunk és jövõnk fejlesztésén. 133/2012 PRINT & PUBLISHING 15

16 MÉDIA Média vagy tudomány? Válságban van-e a kommunikációs képzés? Ha lehántjuk az ideológiai-retorikai sallangokat a jelenségrõl, akkor kirajzolódik elõttünk a lényeg: a kormányzat három év alatt csaknem 100 milliárd forintot akar kivonni az állam felsõoktatásból (az idei cél 38 milliárd). A költségvetési mûvelet egyik áldozata kétségkívül a kommunikáció. Az oktatási államtitkárság ama stúdiumok közé sorolta, amelyek nem kaphatnak anyagi támogatást, mert aligha tesznek eleget a munkaerõpiac kívánalmainak. A rideg valóság tehát e kormányzati értékítélet, amelyben akad vitatnivaló. Csakhogy aki benne él az adófizetõk pénzébõl mûködõ felsõoktatásban, óvakodik attól, hogy a kommunikációs képzés válságát teljes egészében a jelenlegi kormány nyakába varrja. Az immár évek óta tartó válságtünetek arról árulkodnak, hogy a pénzkivonás afféle katalizátorként csak felgyorsítja a romlási folyamatot. Ahhoz azonban, hogy megértsük a folyamatot, nem árt körülírni a csomópontokat. Az újságírástól a kommunikátorságig 1956 után az akkori kormányzat megszüntette a felsõfokú újságíróképzést Magyarországon nyarán végzett az utolsó évfolyam a budapesti ELTE bölcsészkarán. Utána három és fél évtizedig az újságíró-szövetség iskoláján oktatták azokat a pályakezdõket, akiket a szerkesztõség küldött a hétvégi foglalkozásokra. Csupán a rendszerváltás után, 1993 õszén indult képzés az állami felsõoktatásban, ezt azonban már nem az újságírókról nevezték el, hanem a kommunikációról. Idõközben ugyanis a nyomtatott sajtó mellé felsorakozott a rádió, még inkább a televízió, és huszonötezerre nõtt a médiában foglalkoztatottak száma. Sok munkatársnak hiányzott a szakirányú végzettsége, ennek pótlására találták ki a fõiskolai és egyetemi képzést. Ráadásul megfogalmazódott az az igény is, hogy az össztársadalmi érdekeket képviselõ újságírók mellett képezzék az intézményi kommunikátorokat is, akik szervezetek, pártok, illetve cégek részérdekeit képviselik. A kilencvenes évek végén jutottak el az állami felsõoktatásban foglalkoztatott szakemberek, hogy elõadásaikat, szemináriumi módszereiket kidolgozzák, és intézményükben használatos jegyzetté érleljék. Ekkor erõsödött meg az a gondolat, hogy a tanulságok kedvéért érdemes volna kimunkálni a kommunikációmegannyi elõzményét kialakultak a történeti tantárgyak is. A 2006 õszéig terjedõ idõszak a képzés virágkora: a 29 felsõoktatási intézményben körülbelül tízezerre rúgott a hallgatók száma, a kommunikációa második-harmadik legnépszerûbb szaknak számított. Az õ nyereségébõl tartották el a veszteséges tanszékeket. Az összegzés igényével ekkoriban jelentek meg az elsõ tankönyvek is, amelyeket már általánossá tettek a felsõoktatási intézményekben. Magyarország május elsején lépett be az Európai Unióba, felsõoktatása pedig nem sokkal késõbb, 2006 õszén befogadta a Nyugat-Európában honos bolognai képzési rendszert. Most már három év alatt lehetett elvégezni az úgynevezett alapfokú tanulmányokat, amire sokan ráhúzták a kétévnyi mesterfokot is. Kommunikációés médiatudománnyá bõvült a szak elnevezése, a következmények ellentmondásait mostanában érzékeljük. Bár speciel a kommunikációs képzés esetében az európaizálódás akár jól is elsülhetett volna. Az újságírás, illetve az intézményi kommunikáció ugyanis szerfelett gyakorlatias foglalkozás, és az alapfokú képzés elégséges az elsajátításához. Már ha sok gyakorlati foglalkozással párosul, persze. Itt sûrûsödnek a gondok. Kommunikáció vagy médiatudomány? Nemrégiben digitális levelet kaptam egy fiatalembertõl. Elküldte néhány írását, és azt kérdezte, vajon érdemes-é próbálkoznia az újságírással. Õszintén megírtam neki, hogy mi a jó és mi a rossz a cikkekben. Eltelt vagy egy hét, és nem reagált. Már-már arra gyanakodtam, hogy megsértõdött, amikor végre megérkezett a levele. Kifejtette, hogy az elsõ három évet a D-i egyetemen töltötte, ahol azonban egyetlen újságírói gyakorlatra sem invitálták. Ezért aztán áttette székhelyét a Sz-i egyetemre, ahol talán az alapfokon lehettek újságírószemináriumok, a kétéves mesterkurzuson azonban már nem tartották szükségesnek õket. Ötévnyi tanulással és diplomával a háta mögött én vagyok az elsõ médiatanár, aki látta a cikkeit. Az egyik egyetemen tanultam, a másikon tanítottam, ismerem hát a körülményeket. Az elméleti oktatás színvonalas, ám a gyakorlati képzésbõl hiányoznak a tapasztalt szakemberek, aki taníthatnák a szerkesztõségi munka különbözõ válfajait. Vagyis a kommunikáció és médiatudomány fogalompárból az egyetemek komolyabban veszik az utóbbit, mint az elõbbit. De vajon ebben a kis országban hány elméleti szakemberre, médiakutatóra, médiatudósra van szükség? Eközben az internet korában úgy kellene a szerkesztõségekbe az online újságíró, mint egy falat kenyér. Mulatságos, mégis a hazai viszonyokra jellemzõ példa az egyik külföldi tulajdonban lévõ laphálózat esete. Nagyjából egy idõben azzal, hogy nálunk is meghonosodott a bolognai képzési forma, a cég vezetõi arra buzdították a negyvennél idõsebb újságírókat, hogy menjenek rokkantnyugdíjba. A korosabbak ugyanis nehezen barátkoztak meg a számítástechnikával, és nem szívesen végezték a digitális újságíró kétségkívül fárasztóbb munkáját. Amelyik felsõoktatási intézmény felkészült viszont a szemlélet- és nemzedékváltásra, annak végzõs hallgatói azóta már benépesítették az online szerkesztõségeket. Az a benyomásom, hogy az immár hároméves fõiskolák alkalmasabbak a kommunikációs képzésre, mint a médiatudománnyal kacérkodó egyetemek. Mellesleg azért sem érdemes megfeledkezni a kommunikáció szakosok újságíróképzésérõl, mert összeszámoltam, és kiderült, hogy a 16 PRINT & PUBLISHING 133/2012

17 néhány napja kezdõdött új tanévben a kommunikátorságnak 37 válfaját tanítják országszerte. Tételezzük föl, hogy a gyakorlatok nyomán kiviláglik: a fölvettek többsége nem alkalmas újságírónak. Azonban akkor is megtanulják a sajtómûfajokat, elvégre a diploma megszerzése után az lesz a dolguk, hogy egy szervezet, cég vagy párt hivatásos kapcsolattartójaként õk rendeljék meg a hirdetéseket, õk készítsék elõ a fõnök interjúját, õk szervezzék meg a sajtókonferenciát. Nem mindegy, hogy milyen mûfajban rendelnek hirdetést, és mennyire vannak tisztában a betûtípusokkal, a nyilvános szereplés lehetõségeivel. Hol is tartunk most? A kommunikációs képzésben furcsa tanévre számíthatunk. A tanügyi kormányzat megkönyörült a felsõoktatási intézményeken, és méltányosságból mégis adott néhány állami férõhelyet a kommunikáció és médiatudomány szakra jelentkezetteknek. Óriási versenyfutás indult meg a jóval olcsóbb tanulási lehetõségért. Ezzel magyarázható, hogy soha ilyen magas pontszám nem kellett, mint az idén: 414 ponttal már nem is lehetett bejutni a fõiskolára vagy egyetemre. Miközben a sokkal drágább, önköltséges férõhelyekre már 240 ponttal is bekerülhettek azok a diákok, akik MÉDIA rábeszélték szüleiket tanulmányaik finanszírozására. Megjósolható az eredmény. Egy kézen megszámolhatjuk azt a néhány hallgatót, aki kiemelkedik a mezõnybõl. Utánuk jókora ûr, majd kullognak a futottak még. Hiányzik a derékhad, a négyessel érettségizettek csapata, amelybõl a tehetségesebbeket felszívta az elit réteg, a maradék szorgalmasak pedig magukhoz vonzották a 240 pontosok közül a törekvõbbeket. Legföljebb abban reménykedhetünk, hogy az íráskészséggel megáldott gólyák világhálón blogolják, mire jutottak nem is annyira a médiatudományban, mint inkább a kommunikációban. Zöldi László 133/2012 PRINT & PUBLISHING 17

18 NYOMDÁK Egy kiszolgáltatott iparág jövõképe Piachoz alkalmazkodik a Prospektus Nyomda Teljes mértékben megváltozott a világ és Magyarország nyomdaipara is az elmúlt negyven évben. A robbanást valószínûleg maguk a nyomdagépgyártók idézték elõ. Korábban egywerkes gépeket gyártottak saját ki- és berakó rendszerrel, és egy-egy gépet két-három ember szolgált ki. Ma már a 6 14 nyomó- és lakkozómûves íves nyomdagépek uralják a gépgyártást. A formátumok egészen dupla B/0-ig nõttek. Mindez világviszonylatban óriási többletkapacitást eredményezett, nem is beszélve a tekercses ofszetnyomtatásról, melynek fejlõdése hasonló mértékû. Nem véletlen tehát, hogy megváltoztak a piaci körülmények. Tendenciák Hiánygazdálkodás jellemezte a magyar kiadó- és nyomdaipart az 1990-et megelõzõ idõszakban. A rendszerváltás Magyarországon is tartós, jelentõs nyomdaipari többletkapacitást hozott létre. A jelenlegi piaci körülmények között folyamatosan Szentendrei Zoltán, a Prospektus Nyomda tulajdonos-ügyvezetõje szûnnek meg a nyomdaipari vállalkozások, azonban a csõdbe ment cégek munkáit úgy szívják fel az iparág meglévõ résztvevõi, hogy azt szinte senki sem veszi észre. Leglátványosabb példák erre a Kossuth Nyomda, az Origo Print, a Grafika Press vagy az Offset és Játékkártya megszûnése. A magyar piacon a modern gépek beruházása miatt a termelõi kapacitások annak ellenére sem csökkennek, hogy a vállalkozások száma kevesebb, és jelentõs átcsoportosítás is megfigyelhetõ. Sajnos a fizetõképes kereslet is csökken, így továbbra is a kereslet-kínálat vonatkozásában jelentõs nyomdaipari túlkapacitások állnak rendelkezésre. Megváltoztak az értékesítési körülmények is. Például a könyvkiadók minõségi, sok esetben luxus kivitelezésû áruházhálózatokat mûködtetnek. Ezek természetesen pénzbe kerülnek. Bizományosi jelleggel akár a kiadói ár kétszereséért, készpénzért árulják a nyomdatermékeket. Természetesen a bevételbõl elõször saját költségeiket fedezik, majd a maradékot juttatják a kiadóknak. Ugyanilyen viselkedésre kényszerülnek a kiadók is, akik a befolyt bevételbõl természetszerûleg elsõsorban saját költségeiket fedezik, majd a maradék juthat a nyomdának, akik nagy értékû, saját termelõ berendezéseikkel többnyire az általuk megfinanszírozott anyagokra készítik el a készterméket. A nyomda számlája sok esetben a kiadói ár töredékét teszi ki, így az eladási ár egytizede is lehet. A fizetési határidõ hivatalosan is hosszabb, mint az államnak történõ befizetési kötelezettségek határideje. Mindezek mellett gyakoriak a fizetési késedelmek, a rendszeres reklamációk. Esetenként nem fizetõ kalandorok is újra és újra felbukkannak, többnyire körbejárva a nyomdákat. Elõnyös helyzetben vannak ma a nyomdai megrendelõk, árajánlatkérésüket egyetlen 18 PRINT & PUBLISHING 133/2012

19 gombnyomással több száz nyomdai vállalkozáshoz is el tudják jutatni. Az a nyomda, amelyik nem reagál azonnal, természetszerûleg elveszítette a munkalehetõséget is. A beérkezett árajánlatok közül a legolcsóbbat felhasználva a megrendelõk további engedményt kérnek a versenyben lévõ nyomdáktól, melyek között mindig van, aki még olcsóbb árat ad. Van olyan kiadó, amelyik azt vallja, hogy a nyomdától nem árat kell kérni, hanem árat kell adni neki. Régen a szép, különleges munkának örült a nyomdász és a megrendelõ is. Ma a megrendelõ nem dicsér, hanem hibát keres. Abban az esetben, ha egyetlenegyet is talál, nem akarja kifizetni a munkát, az egész megrendelésre jelentõs kedvezményt kér. A nyomdai szolgáltatóknak ekkor ugyanúgy érvényesíteniük kellene az általános kereskedelmi szabályokat, vagyis csak a hibás termékre kellene kedvezményt adni. A Samsung naponta több ezer tévékészüléket és monitort gyárt Magyarországon. Ha ezek közt a világ bármely pontján egy hibás darab felbukkan, akkor azt orvosolja, nem pedig a teljes gyártási szériára és típusra ad mindenkinek kedvezményt. Egyik részrõl ösztönzõ és jó a pályázati rendszer, hiszen támogatja korszerû, hatékony termelõberendezések vásárlását, és így valóban európai piacon is versenyképes termék állítható elõ. A pályázati rendszer hátulütõje viszont az, hogy nem a felvevõpiacot, a termékek iránti keresletet növeli. Mivel nincs több termék iránt igény, így a korszerûbb vállalkozások a gyengébbeket teszik tönkre ugyanazon a piacon. Önmagától szabályozza a piacot a szabad versenyben a kereslet és kínálat. Ha egy termék iránt megnõ a kereslet, akkor kínálati oldalról nõnek a beruházások is. Minden olyan intézkedés, ami belenyúl a rendszerbe, következményekkel jár. Például Nyugat-Európában az autókereskedelem színvonalának fenntartásának érdekében meghirdették a használtautócsere programot. Ez jelentõs keresletnövekedéshez vezetett az egyik évben, eredményeként viszont az elõrehozott vásárlások miatt a fellendülés után óriási visszaesés következett, és ma minden kis és közepes személyautó-gyártó válságban van. A magyar nyomdaipari szolgáltatói piacon ilyen óriási változást tapasztalhattunk a közelmúltban, például a kötészeti kapacitások vagy a felületnemesítõ eljárások területén. Az új beruházások hatékonyságát nem lehet kellõen kihasználni, a régiek elveszítették megrendeléseiket, a termék és a munka nem lett több, csak ágazaton belül átstrukturálódott. Jövõkép NYOMDÁK Mindig alkalmazkodni kell a piaci igényekhez. A Prospektus Nyomda folyamatosan ezt tette. Évrõl évre olyan beruházásokat hajtott végre, melyekkel az ofszetnyomtatási technológiában mindig az adott világszínvonalra került. Magyarországon például elsõként dolgozott négyszínes, B/3-as, alkoholos nedvesítésû nyomógéppel, ami a piac számára hatalmas minõségi fejlõdést jelentett. Szintén a minõség javult a hatszínes, temperált, lakkozómûvel ellátott nyomdagép esetében is. Itt a színintenzitás mértéke nõtt meg jelentõsen. Mintegy hat éve elsõként vezette be a hibrid-formalakkozást. Ekkor egy menetben új típusú termékek készülhettek. A nyomtatás fejlesztése mellett párhuzamosan történt a formakészítés és a kötészet fejlesztése is. Az elsõ CtP elektronikus nyomóforma-készítõ rendszer szintén itt kezdte meg mûködését, ami a hatékonyságot és a minõséget egyaránt javította. A PUR-ragasztási technológiát is a Prospektus Nyomda alkalmazta elsõnként Magyarországon. Ennek eredménye a cérnafûzéssel megegyezõ minõségû, ragasztott termékek bevezetése. Ezek a fejlesztése mind-mind látványosak voltak, hatásukat a piac érezte, és hajlandó is volt megfizetni. Vannak azonban olyan fejlesztések, melynek eredményeit a piac nem érzékeli, csak elvárja. Ezeket nem hogy megfizetnék, hanem a hiányát büntetik. Elsõként mûködött Magyarországon a nyomdában az íveket ellenõrzõ és minõséget dokumentáló rendszer. Ennek segítségével az eltérést azonnal korrigálják a mért ívek alapján, a teljes termelés utólagosan is ellenõrizhetõ. A megrendelõ számára ez a pluszköltség nem létezik. Természetesen a Prospektus Nyomdával egy idõben a többi vállalkozás is fejlõdött, és szerencsére minõségi nyomdák sokasága áll a vevõk rendelkezésére. Az idei nyomdaipari világkiállításon, a drupán az ofszettechnológia nem mutatott újabb mérföldköves fejlõdési irányt, ezért a Prospektus Nyomda meglévõ korszerû és hatékony termelõberendezéseivel fõleg új termékek fejlesztésére koncentrál. Más jellegû, hatékonyabban elõállított munkákra specializálódik. Új piaci szegmenseket keres, különösen a kis és közepes példányszámú munkák területein. Aminõségigényes, változatos, nagy bonyolultságú, nagy szakmai tudást, odafigyelést igénylõ munkák gyártására koncentrál. Ezek a különbözõ felületkezelt, nemesített információs és csomagolástechnikai anyagok, ahol meg kell szerezni a piacot, fejleszteni kell számukra. Ezeknél a munkáknál egyre nagyobb szerephez jutnak a fiatalok. 133/2012 PRINT & PUBLISHING 19

20 NYOMDÁK Biztos jövõkép Regiszter Plakát Nyomda jubileumai Horváth Mihály számára igazi iskola és tanmûhely volt sokszínûségével az Athenaeum Nyomda. Nyomdai gépmesterként 1972-tõl 1982-ig dolgozott itt, de gyakran átjárt a Kossuth Nyomdába is. Szakmai példaképei között megtalálható Szentgáti Attila géptermi mûvezetõ, Várhelyi Károly formakészítés-vezetõ, Bardóczy Irén igazgató, Losonczi György vezérigazgató, Uvacsek László, dr. Schulz Péter és dr. Endrédy Ildikó is. A jobb megélhetés miatt 1984 és 1986 között elhagyta az Athenaeumot, kisnyomdákban dolgozott, a Kavicsos közi nyomdaipari szakmunkásképzõben oktatott ban szíve meglosonczigyörgy hívtavisszaazathenaeum Nyomdába, majd ofszetgéptermi vezetõ, fõmûvezetõ, nyomtatóüzem- vezetõ, majd pedig grafikai és nyomtatóüzemvezetõ lett. A rendszerváltáskor természetszerûleg többnyire mindenki a kisofszetgépek üzemeltetésével indította meg nyomdai vállalkozását. A konkurencia elkerülése miatt Horváth Mihály egy használt, nagy formátumú, négyszínes, A/0-ás gépet vásárolt. Ez adta a termékprofilt is: a nagy formátumú plakátok és különbözõ szóróanyagok készítését. Így talán a Regiszter Plakát Nyomda név is érthetõ. Horváth Mihályt az Athenaeumban megérintette a színes napilapgyártás és a hetilapok készítésének varázsa is ben használt rotációs gépet vásárolt Németországban, amit Cicero Nyomda néven állított fel és üzemeltetett két éven keresztül. Megszerezte a Vicobirodalom termékeinek gyártási lehetõségét, majd 1996-ban eladta a nyomdát, szintén a Vicónak. Az ok egyszerû volt: reggel 7 órakor kezdett Csepelen, vezette a Regiszter Plakát Nyomdát, majd délután átment újpesti rotációs nyomdájába, és a fotopolimeres flexonyomtatású munkák elkészültéig hajnali fél kettõig ott volt. Itt készült a Népszava és a Vasárnapi Hírek is. Hét órakor újra kezdõdött a nap, és ez így ment a hét hét napján. Ezt az emberfeletti munkát nem lehet sokáig bírni. ARegiszter Plakát Nyomda az eladás után indult jelentõs fejlõdésnek. Bõvült a nagy formátumú ofszetkapacitás, korszerûsödött a formakészítés, és beindultak a nagy formátumú szitanyomó gépek is. Ofszettechnológiával az óriásplakátokat tizenkét, szitával pedig kilenc szegmensbõl lehetett legyártani. Másként alakultak a technológiai üzemeltetési költségek is. Így a vevõk megrendeléseiktõl függõen mindig a legkedvezõbb árat kaphatták. A példányszámok csökkenése nagy formátumú, LFP digitális nyomógépek beüzemelését is szükségessé tette. Ma a nyomda mindhárom technológiával rendelkezik. Követték a piac változását a különbözõ nyomdaipari technológiák kapacitásainak átalakításával is. Kezdetben a vállalkozás nyereségtartalma lényeges nagyobb volt, majd a rosszabb évek következtek. Úgy tûnik legalábbis a Regiszter Plakát Nyomda megrendelései alapján, hogy az utolsó két évben bõvül a reklámpiac. Ezért látják biztosnak a jövõjüket. Változó igények Horváth Mihálynak elõnyt jelentett a nyomdai mívesség, a nyomdai szakmák gyakorlati ismerete. Mára azonban az iparágban is eltûnt a szakmák többsége, ismeretlen a szedés, a retusálás vagy a maszkolás. A magasnyomtatás csupán a kötészeti 20 PRINT & PUBLISHING 133/2012