5.2. Speciális célú társaság (Special Purpose Vehicle/Entity - SPV/SPE)... 18

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5.2. Speciális célú társaság (Special Purpose Vehicle/Entity - SPV/SPE)... 18"

Átírás

1 Külkereskedelmi Főiskolai Kar Értékpapírosítás Név: Elek Szabolcs Lajos Szak: Külgazdaság Szakirány: Tőzsde-pénzintézetek Budapest, november Belső konzulens: Garay Zsolt Külső Konzulens: Kerékgyártó Imre

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés: Az értékpapírosítás kialakulása és fejlődése: Jelzálogpiac az USA-ban Állami szervek (Federal Agencies) Jelzálogpiac Európában Jogi szabályozás: Fedezeti és származtatott értékpapírok fajtái és felépítésük Készpénz CDO-k Speciális célú társaság (Special Purpose Vehicle/Entity - SPV/SPE) Hitelminősítés: Kamatláp swap és cap használata a CDO-kban Kölcsönök és CLO-k Jelzálog fedezetű termékek: Értékpapírosított jelzáloglevelek: Sávos MBS-k (stripped mortgage-backed securities) Collateralized Mortgage Obligation A különböző tranche-k leírása: Nem ügynökség által kibocsátott jelzálog fedezetű értékpapírok (nonagency MBS) Eszköz fedezetű termékek Nem jelzálog fedezetű ABS-k Szintetikus CDO-k

3 9.1. Hitel nem fizetési swap ügyletek (credit default swaps, CDS) A CDS piac fejlődése: Szintetikus CDO-k: Tőkeáttételes kockázat átruházás/transfer: Szintetikus arbitrage CDO-k Single tranche CDO-k: A jelzálogpiaci válság és következményei Jelzálogpiac: Likviditás szűke: Szabályozás: Részvénypiacok: A pénzügyi szektor veszteségei: Jegybanki intervenciók és kormányzati mentőcsomagok: A 21. század pénzügyi világának leghasznosabb találmánya, vagy romba döntője? Irodalomjegyzék:

4 1. Bevezetés: Szakdolgozatom célja az értékpapírosítás folyamatának bemutatása. Kutatásaim során meglepően tapasztaltam, hogy Magyarországon mennyire nem ismert ez a folyamat. Elvétve találni rövidebb értekezéseket, de azok is főleg csak a jelenlegi pénzügyi válság kirobbanását követően, a problémák megmagyarázását célzó cikkekben szerepelnek. Továbbá néhány az értékpapírosított piacon is aktív bank által kibocsátott befektetőknek szánt tanulmányokban lehetett csak olvasni ezekről a struktúrákról. Ezért célul tűztem ki e termékeknek a bemutatását, és mivel a jelenlegi piaci helyzetben az a tapasztalat, hogy a múltbeli árazási, minősítési, és menedzselési módszerek csődöt mondtak csak a válság előtti módszereket tudtam elemezni. Úgy vélem, fontos először átfogó képet kapnunk az értékpapírosításról, mint folyamatról, és az ehhez kapcsolódó piacról, mielőtt megvizsgálnánk őket elemzői szemmel. A dolgozatomban hivatkozni fogok több modellre, számítási módszerre, azért hogy megértsük normális piaci körülmények között, hogyan működtek és jelenleg hogyan kellene működniük ezeknek a bonyolult, de annál hasznosabb termékeknek. Továbbá bemutatom dolgozatomban az értékpapírosítást, mint működő és produktív folyamatot, melyhez a 2007-es évet megelőző adatokat fogom felhasználni, mivel ezek a válság előtti normál piaci körülményeket reprezentálják. Csak a dolgozatom záró szakaszában szeretném feldolgozni az ezt követő időszakot, amelyet ingatlanpiaci hitelválságnak, az értékpapírosított hitelek és a hitel nem fizetési swap ügyletek válságának bélyegeznek, mivel jelentősen megtévesztené az olvasót az értékpapírosítás folyamatának megértésében, amikor minden szabály csődöt mond. Úgy vélem, hogy érdemes külön választani a válság előtti időszakot, és az utána következő pénzügyi krízist, mivel így megérthetjük az értékpapírosított termékek működésének lényegét. 5

5 2. Az értékpapírosítás kialakulása és fejlődése: Az első jelzálog fedezetű értékpapírok 1970-ben kerültek forgalomba a másodlagos jelzálogpiacon. A befektetők már jó ideje teljes kölcsönökkel, és nem értékpapírosított jelzálog követelésekkel kereskedtek, mielőtt a Government National Mortgage Association (GNMA, másnéven Ginni Mae) garantálta volna, az első értékpapírosított (pass-through) jelzálogleveleket 1, amelyeknél a tőke és a befolyó fizetések, vagyis a jelzáloghitel után járó kamat a befektetőt illeti. A Ginnie Mae-t a National Mortgage Association of Washington nevű kormányzati szerv követte, amit hamarosan átneveztek Federal National Mortgage Association -nek (FNMA vagy gúnynevén Fannie Mae). A kormány azért hozta létre ezt az intézményt, hogy megvegye a másodlagos piacon a Federal Housing Administration (FHA) és a Veterans Administration (VA) tól a jelzálog követeléseket, majd összegyűjtse ezeket csomagokba (pools), és jelzálog fedezetű értékpapírokként 2 (mortgage backed securities, MBS) értékesítse a befektetőknek. A Fannie Mae-t privatizálták, és végül 1970-ben az Emergency Home Finance Act létrehozott egy új másodlagos jelzálogpiaci szereplőt a Federal Home Loan Mortgage Corporation (FHLMC vagy Freddie Mac), amelynek célja az volt, hogy likviditást nyújtson a másodlagos jelzálogpiacon a takarékszövetkezetek által létrehozott hagyományos jelzáloglevelek számára. A törvény ugyancsak feljogosította a Fannie Mae-t hagyományos jelzálogpapírok vásárlására az FHA és VA papírjai mellett. A Freddie Mac célja másodsorban a verseny elősegítése volt, ahol eddig a Fannie Mae-nek monopol helyzete volt. Az értékpapírosított jelzáloglevelek óriási újítást jelentettek a másodlagos jelzálogpiacon. Az egész hitelpiac, a jelzáloglevelek vásárlása és eladása relatív illikvid volt. Ez komoly kockázatokat jelentett azon jelzáloghitelezőknek, akik nehezen vagy egyáltalán nem találtak vásárlót a hitelportfóliójukra, elfogadható áron és megfelelő időn belül. A kölcsönök birtoklása továbbá olyan kockázatot is rejtett magában, hogy a kamatok emelkedése fix kamatozású jelzáloghitelek esetén a hitelnyújtó költségeinek növekedését eredményezték, ezt hívjuk kamatkockázatnak. Továbbá egész hitelcsomagok kereskedése, a bonyolultságuk miatt rengeteg papírmunkával járt, ami az üzletet költségessé tette. Az MBS-ek ezt 1 Részletes leírás a 38. oldalon 2 Részletes leírás a 33. oldalon 6

6 megváltoztatták. Hasonló hitelek csomagokba való vegyítése által, a kormányzati szervek átruházhatták a jelzáloghitelből származó bevételeket a kötvények tulajdonosaira vagy a befektetőkre. Ez vonzóbbá tette a másodlagos jelzálogpiacot a befektetők és hitelnyújtók számára. A befektetőknek lett egy likvid befektetési eszközük, míg a kölcsön nyújtóknak lehetőségük volt a jelzáloghitelek következtében felmerülő kamatkockázatokat a mérlegükön kívül helyezni. Az értékpapírosított jelzálog papírok piacának növekedése elkerülhetetlenül egy sor új innovációhoz vezetett kiváltképp, ahogy a kibocsátók (originators) egy tágabb MBS befektetői bázist kerestek. Erre válaszul a Fannie Mae 1983-ban kibocsátotta az első jelzálog fedezetű kötelezettséget 3 (collateralized mortgage obligation, CMO). Ezek már bonyolultabb instrumentumok, mint az értékpapírosított jelzáloglevelek, mivel a hitel cash flow-ját átirányítja, hogy különböző fizetési tulajdonságú (seniority) értékpapírokat hozzon létre. A CMO-k fő célja az volt, hogy kezelje a hitel előtörlesztésével felmerülő kockázatokat. Az MBS befektetői számára előfizetési kockázatot jelent, amikor a fogyasztók a futamidő lejárta előtt refinanszírozzák a jelzáloghitelek tőkéjét, ami az értékpapírok fedezeteként szolgál. A háztulajdonosok akkor hajlamosak előtörleszteni a jelzálogkölcsöneiket, amikor a kamatok csökkennek, ami gyakorlatilag az MBS papírok tőkéjének előtörlesztéséhez vezet, így a befektetőknek újra kell invesztálniuk a tőkéjüket alacsonyabb kamaton. A CMO-k biztonságot nyújtanak azoknak a befektetőknek, akik nem szeretnék, ha előtörlesztés következtében visszakapnák a tőkéjüket, mivel az értékpapírokat különböző osztályokba sorolják - úgynevezett tranche -be (a francia szó szeletet jelent) amelyek különböző mértékű kockázatokat viselnek. Egyes tranche-ek - amelyekből a CMO-k akár 50-et is tartalmazhatnak - alábbrendeltek, mint a többi osztály. Ezekre fizetnek magasabb kamatot, de végül ezeknek a szeleteknek kell elszenvedniük a veszteségeket, a jobb minősítésű tranche-k előtt. Az 1986-os Tax Reform Act részeként, a kongresszus létrehozta a Real Estate Mortgage Investment Conduit (REMIC)-t, hogy a CMO-k kibocsátását elősegítse. Ma szinte minden CMO REMIC-ek formájában kerül kibocsátásra. Lejáratok szerint a REMIC-eket különböző kockázati tulajdonságok alapján lehet származtatni. Az egyszerűsített adózási eljárás mellett ezek a változások tették a REMIC szerkezetet, a MBS piac elválaszthatatlan részévé. Fannie Mae és Freddie Mac a legnagyobb kibocsátói ennek a terméknek. 3 Hearing on Protecting Homeowners: Preventing Abusive Lending While Preserving Access to Credit, November 5, 2003 American Securitization Forum 7

7 Az első eszközfedezetű értékpapírok (asset backed securities, ABSs) 1985-ben jelentek meg, amikor a Sperry Lease Finance Corporation értékpapírokat bocsátott ki a haszonbérletbe adott számítógépek után. A lízing hasonlóan a hitelhez, előre kalkulálható cash flow-val rendelkezik. A Sperry esetében a cash flow a lízingbe vevőtől származik, amit Sperry eladott egy speciális erre a célra alapított társaságnak (special purpose vehichle, SPV 4 ). A kamatok először az SPV-hez kerültek, majd tovább a befektetőkhöz egy biztosító fél által. Azóta a piac tovább növekedett és fejlődött, magába foglalja számos más eszköztípus értékpapírosítását, mint autó hitelek, kreditkártya követelések, szabad felhasználású hitelek, diák hitelek és még jövőbeli szerzői jogdíjjakét is. A kreditkártya követelések, autó és szabad felhasználású kölcsönök teszik ki az összes ABS 60%-át. A piac továbbra is keres új lehetőségeket, milyen eszközök szolgálhatnak még ABS-ek alapjául, mint például autó lízingek, kis vállalati kölcsönök. Az adósság fedezetű értékpapírok (collaterised debt obligations, CDOs) piacának kialakulása az 1980-as évekre vezethető vissza. Először olyan cégek, mint a Drexel Burnham Lambert és Kidder Peabody 5 kezdtek el magas hozamú kötvényeket (junk bonds) és hiteleket újracsomagolni és forgalmazni. Az 1980-as évek elején már forgalmaztak jelzálog fedezetű értékpapírokat (collaterised mortgage obligations, CMOs), amelyek a modern CDO-k elődeiként tekinthetők. Annak ellenére, hogy nagy számban csomagolták újra a kötvényportfóliókat, a CDO-k igazi robbanásszerű fejlődése az 1990-es évek sikertörténete ban az éves kibocsátás már átlépte a 10 Mrd $-os határt, majd 1997 szeptembere hozta meg az igazi áttörést, amikor a NationsBank egy 4 Mrd $-os hitellel fedezett értékpapírt (collaterised loan obligation, CLO) indított el, 1000 kereskedelmi hitelt újracsomagolva, melynek értékét 6 Mrd $-ra becsülték. Ez volt a legnagyobb CLO, amit az USA-ban valaha kibocsátottak. Európa hamar utolérte az USA-t, és hamar le is hagyta óriás jumbo fedezeti értékpapírok (collaterised obligations, COs) kibocsátásában. A NationsBank üzlete előtt egy évvel, a UK (United Kingdom) NatWest bankja egy 5 Mrd $ értékű CLO-t bocsátott ki, melyet 17 ország több mint 200 cégének kötvényei fedeztek. A kibocsátások mértéke és a kereslet a COs-k iránt exponenciálisan nőtt. Megindultak a határon átnyúló CDO befektetések. Például 1998 novemberében a BankBoston egy 2,18 Mrd $-os CDO-t bocsátott ki, melynek több mint 25%-át külföldi befektetők vették meg. Hamarosan már számos 4 Részletes leírás a 15.oldalon 5 The credit guide to collaterised debt obligation, Author: Phillip Moore 8

8 eszköztípust alkalmaztak CDO-k fedezetéül, mint például a Credit Suisse Boston (CFSB) indított egy 617 m $ értékű CLO-t, amelyet teljes egészében projektfinanszírozási hitelek fedeztek. Az európai kontinensen rendkívüli gyorsasággal terjedt a CO-k népszerűsége, főleg Németország számított nagy kibocsátónak novemberében a Banca Commerciale Italiana (BCI) volt az első olasz bank, amely nyilvános CLO-t bocsátott ki, amit 170 m értékben vállalati hitelek fedeztek. A következő nyáron értékpapírosítottak először európai hiteleket Belgiumban (KBC Bank) és Svájcban (UBS). A 90-es évek végére Európa számos országában a CDO-k terjedését elősegítették a törvényhozásban és szabályozásban tett előnyös változtatások, például Spanyolországban hoztak egy törvényt, amely állami garanciát biztosított bankok által speciális feltételek mellett kibocsátott kis és közép vállalkozások értékpapírosított hiteleire (pequenas y medianas empresas). Ez kvázi állami garanciát biztosított a befektetők részére és 2001-re a legjelentősebb volumennövekedést a derivatív piacok robbanásszerű fejlődése jelentette, kiváltképp a kötvénykockázati csereügyletek (credit default swap, CDS) terén. Ez az óriási expanzió vezetett el a szintetikus CDO-k megjelenéséhez, amelyek először 1997-ben tűntek fel Európában ban a Moody által osztályozott összes európai CDO 92%-a tartozott szintetikus struktúrákba. A hitelek értékpapírosításának eredetileg a fő célja az volt, hogy a bankok mérleginek egy részét felszabadítsák, ezáltal rugalmasabb eszköz-forrás struktúra és tőkekezelést tegyen lehetővé. Azonban az 1990-es évek közepétől a CDO-k egyre inkább a cégek hitelbesorolásának a javítására szolgáltak. Egy Moodys által februárjában készített tanulmány szerint 1991 és 2001 között a CDOknak: extrém magas a leminősítési aránya (10.9%), és nagyon alacsony a felminősítése (0.6%), elsősorban a fedezetül szolgáló vállalati kötvények szokásosnál nagyobb számú leminősítésének következtében. Ennek ellenére, a kereslet óriási mértékben növekedett ezen termékek iránt. Alan Greenspan szerint a biztosítók, főleg a viszontbiztosítók, nyugdíjalapok, hedge fundok továbbra is hajlandóak voltak egy bizonyos áron hitelkockázati biztosítást nyújtani, a jelentős veszteségek ellenére. Erre egyszerű a magyarázat: az állampapírok, nemzetközi, és más nagyon jó minősítésű papírok csökkenő nyereségessége miatt, a CDO piac sokkal kedvezőbb hozamokat produkált at követően a CDO-k hitelkockázata jelentősen csökkent, a leminősítések megfeleződtek, és a felminősítések megháromszorozódtak, ezzel is növelve a bizalmat a piac iránt. 9

9 3. Jelzálogpiac az USA-ban 3.1. Állami szervek (Federal Agencies) A jelzálog fedezetű értékpapírok piacát három szervezet uralja, amelyek jelzálogkölcsönöket vesznek a bankoktól, takarékszövetkezetektől, és más jelzáloghitelező cégektől. Ezek a Ginnie Mae, a Freddie Mac, és a Fannie Mae. A három kormányzati intézmény döntő szerepet játszott az USA MBS piacának kialakulásában. Azért hozták létre őket, hogy elősegítsék a jelzálog tőke forgalmát, ezáltal biztosítsák a hitelfelvevők számára a forrásokat. A jelzáloglevelek piacának növekedését nagy részben a lakásépítési-finanszírozási ügynökségek segítették elő. A Ginnie Mae, Freddie Mac, és a Fannie Mae közel az összes kibocsátott jelzáloglevél feléért felelős. A Lakásépítési és Városfejlesztési Minisztérium részeként a Ginnie Mae szövetségi intézmény (government sponsored enterprise, GSE), az általa kibocsátott MBS-ek az USA kormányának garanciáját élvezik, a tőkére és az időben fizetett kamatra való tekintettel. Ezért a garanciáért a Ginnie Mae díjat szed be. A Freddie Mac és a Fannie Mae részben az USA kormányának intézményei, a többségi tulajdon azonban magán befektetők kezében van 6. A részvényeiket a New York-i tőzsdén kereskedik. Habár a garanciájuk nem viseli az USA kormányának teljes garanciáját, a piac úgy veszi, mintha értelemszerűen az lenne. A három intézmény által kibocsátott értékpapírokon kívül más privát bankok és vállalatok (private conduit) is bocsáthatnak ki MBS-ket. Az állami intézmények által kibocsátott jelzáloghiteleknek egy meghatározott színvonalat kell elérniük. Ezeket hívják konform (conforming) jelzálogok hiteleknek. A privát befektetési vállalatok ezzel szemben olyan hiteleket is adhatnak, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak. Ezeket hívják nem egyező jelzálogkölcsönöknek. 6 Megjegyzés: a kormány intézkedés csomagot dolgozott ki a két intézmény megmentésére, állami tulajdonba kerültek az FHFA felügyelete alatt szeptember

10 Az USA MBS piaca elképesztő növekedést produkált az elmúlt húsz évben. Az éves kibocsátás az 1980-as 100 Mrd-ról körülbelül 3 billióra növekedett 2000-re 7, majd a 2000-es pénzügyi válságot követően évi billióra csökkent, majd a kedvező kamatkörnyezet, és a bankok intenzív hitelnyújtó programjának köszönhetően 2003-ra újra túllépte a 2 billió $-os mértéket. Majd 2007 augusztusában az ingatlanpiaci buborék kipukkanása vettet ennek a növekedési folyamatnak véget. Az MBS-ek jelentős részét képezik az USA rögzített kamatozású (fixed income) értékpapír piacának. Ez a folyamat a keresleti és a kínálati oldal hírtelen bővülésével is magyarázható. Kínálati oldalon a jelzálog kibocsátók egyre érdekeltebbé váltak eladni a hiteleiket a másodlagos piacon, mivel a 70-es és 80-as évek magas kamatkörnyezetét követően a hosszú távú fix kamatozású hitelek hátrányai nyilvánvalóvá váltak. A jelzálog bankárok, akik nem érdekeltek hosszú távon a mérlegükben tartani a jelzálogkölcsönöket, ugyancsak hozzájárultak az értékpapírosítás elterjedéséhez. Egyre több és több intézmény jött rá, hogy tudná az illikvid eszközeit likvid értékpapírokká változtatni, ezáltal javítani a mérleg menedzsmentjén. A keresleti oldalon az MBS-ek manapság az értékpapír piac elengedhetetlen részesei, kielégítve számtalan befektető igényeit. Ennek oka például, hogy az MBS-ek általában 100 bázisponttal magasabb hozamot nyújtanak, mint a kincstárjegyek (treasury bills) és a hasonló minősítésű vállalati kötvényeknél is jobban teljesítenek. Az as évek óta túlteljesítik a kincstárjegyeket, és a hasonló kockázatú vállalati kötvényeket, így a magasabb hozamok kompenzálnak a termék komplexitásáért, és az előtörlesztési kockázatokért. Mint már említettem, a Ginnie Mae által kibocsátott MBS-eket az USA kormányának garanciája biztosítja, így mint a kincstárjegyeknek, gyakorlatilag nincs hitelkockázatuk. A Fannie Mae és a Freddie Mac MBS-ei, habár nem a kormány által garantáltak, mégis minimális kockázatot viselnek, a kormányhoz fűződő közeli kapcsolataik miatt. Más privát kibocsátók MBS-ei általában AAA vagy AA besorolásúak. Az MBS-eknek lehet rövid vagy nagyon hosszú a duration-je. Előtörlesztési kockázat a nagyon alacsonytól a nagyon magasig terjedhet. A hitelek lehetnek fix vagy lebegő (floating) kamatozásúak. 7 US MBS market :Securitization Conduit; 2001; 4, 1-4; ABI/INFORM Global pg. 54; by Mathilde Franscini; Tamara Schillinger 11

11 4. Jelzálogpiac Európában Jelzálogkötvényeket először 200 éve bocsátottak ki Németországban, majd következésképpen elterjedtek Európa más országaiban is, elsősorban Dániában, Svédországban, Ausztriában, Franciaországban és Spanyolországban. Manapság a jelzáloghitel az európai értékpapírpiac domináns szereplőjévé vált. Az EU jelzálogpiacának kitettsége meghaladta az 1,3 billió eurot végén. A jelzálogpapírok piaca nagymértékben koncentrált Európában, mint már említettem, három ország osztozik a piac 85%-án. Németország vezet 44%-os kitettséggel, majd Dánia követi 29%-al, és Svédország a harmadik 15%-al, a maradék megoszlik Spanyolország, Franciaország, Ausztria, Hollandia, Portugália, Finnország és Norvégia között. Dániában a jelzáloghitelek finanszírozása teljes egészében a jelzálogbankok által kibocsátott jelzálogpapírokon keresztül történik. Svédországban a jelzálogpapírok teszik ki a finanszírozás 70%-át. A rendszer Németországban és Ausztriában is jelentősen kiépített. A 232 Mrd-os német Hypotheken-Pfandbrief piac Európa egyik legnagyobb értékpapírpiaca. Franciaországban és Spanyolországban a jelzáloglevelek adják a finanszírozás második legnagyobb forrását, jelentősen elmaradva a betétekből való finanszírozás mögött. Hollandiában és Norvégiában a finanszírozás csekély részét adják, kb. 7% és 1%-ra tehető a részesedésük. Spanyolországban és főleg Franciaországban van a legnagyobb potenciál, hogy likvid piaca alakuljon ki a jelzálogleveleknek. Egyik részről az új francia rendszer, ami Luxemburgban is működik sok tekintetben nagyon hasonló a német rendszerhez. A német Pfandbriefekhez hasonló biztonsági részleteket határoz meg a jelzálogpapírokkal kapcsolatban. Másrészről a spanyol Cedulas Hipotecarias, amelyeket jelzálog fedezetű értékpapírokként lehet kibocsátani, jogi szabályozása nagyban eltér a német verziótól. 8 European mortgage bonds and MBS Securitization Conduit; 2001; 4, 1-4; ABI/INFORM Global pg. 62, by Mathilde Franscini; Tamara Schillinger 12

12 Állami jelzálogpapírok Számos országban használják a jelzálog kötvényeket az állami szektor kölcsöneinek finanszírozására. Ezeket hívják állami jelzálog papíroknak (public mortgage bonds). Széles körben használják Németországban és Ausztriában, valamint elterjedtek Franciaországban és Luxemburgban is. Ezeket az állami kézben lévő takarékszövetkezetek bocsátják ki. A növekedés motorja Az euró bevezetése ösztönzőleg hatott a jelzálogpiacok fejlődésére. Történelmileg az alacsony névleges kamatlábak teremtettek elő olyan környezetet, ami ösztönzi a jelzáloghitelezőket a finanszírozási lehetőségeik kiszélesítésére. A jelzáloghitelek iránti nagy kereslet, a betétekért járó alacsony kamatlábak mellett megkérdőjelezi a lakossági betétekből való finanszírozás hatékonyságát. Ezzel egy időben, a deviza kockázat megszüntetése az euro övezetben és az Európai Bizottság kezdeményezése, egy egységes és likvid európai tőkepiac létrehozásáról ösztönzőleg hatott sok hitelezőre nézve, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a nagykereskedelmi (wholesale) piacokra, mint a jelzálog finanszírozás egy alternatívájára. Az európai jelzálog kötvények piacán az elmúlt években tapasztalható növekedést jelentős változások követték az értékpapírok kibocsátásának szabályozására vonatkozóan. Egyes országok újra aktiválták a jelzálog kötvényeken keresztüli finanszírozást (Franciaország, Spanyolország), míg mások új jelzálogpapír törvényt vezettek be (Luxemburg és Finnország) 4.1. Jogi szabályozás: Nemzetközi szinten A Basel megegyezés megreformálta és szigorította a bankok tőke megfelelési rendszerét, így számos országban költségesebbé vált a hiteleket a mérlegben tartani. Európai szinten Egy egységes európai jelzálog törvénynek a tervét már 1989-ben elvetette az Európai Bizottság, majd a Fehér Könyv a belső piac kiteljesítéséről (White Paper on the Internal Market) fektette le ez egységes elfogadás elvét, mint a harmonizáció alternatíváját. 13

13 A jelzálog kötvény speciális leírása az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások irányelve (Directive on Undertakings for Collective Investments in Transferable Securities, UCITS) által lett definiálva 1988-ban. Az UCITS direktíva szabályokat, korlátozásokat és a jelzálog kötvényekbe való befektetési lehetőségeket definiálja, és magába foglalja a kedvezményes eljárás részleteit. Kritériumokat szabtak meg, hogy mi alapján kerülhet be egy értékpapír egy bizonyos csoportba. A 22(4)1-es cikk megszabja azokat a feltételeket, mi alapján lehet egy értékpapírt jelzálog kötvénynek nevezni. Jelzáloghitel intézeteknek mindig szükséges elegendő eszközt tartani fedezetül a jelzálog fedezetű kötvények után (fedezeti elv), és szigorú szabályokat kell betartaniuk az eszközeik és kötelezettségeik arányát tekintve (megfelelési elv). Fedezeti elv: Az eszköz pool fedezetű jelzálog papírok kategóriájába tartoznak a jelzáloghitelek (lakossági és nem lakossági), az állami szektornak nyújtott hitelek, és néhány országban hasonló besorolású más hitelek. A fedezeti pool-ok értékének legalább akkorának kell lennie, mint a kibocsátott papírok kitettsége, és a kamatfizetések összege. Néhány országban, a jelzáloghitelező intézeteknek külön eszköz pool-okat kell elkülöníteni minden fedezeti típus esetén. Például Németországban az állami szektornak nyújtott hitelek pool-ja az állami szektor által nyilvánosan kibocsátott Pfandbrief-eket tartalmaznak, és hasonlóan a jelzálog eszköz pool-oknak Hypothekenpfadnbrief-ek által finanszírozott lakossági és nem lakossági jelzálogkölcsönökből kell állniuk. Továbbá a jelzálogpapírokat fedező jelzáloghitelek értéke nem lépheti át a jelzálogok értékének bizonyos százalékát, ez országonként változik, például Németországban és Ausztriában 60%, míg Dániában ez 80% is lehet lakossági tulajdon esetén, és nem lakosságinál 60%. Megfelelési elv: A megfelelési elv azért lényeges, hogy a bankok összehangolják az eszközeik és kötelezettségeik lejáratát. Egy jelzálogbank nem kölcsönözhet fix kamatok mellett hosszabb távon, mint ahogy a fix kamatozású forrása rendelkezésre állnak. Azért hogy fedezni tudják a kamatláb kockázatot, a jelzálogbankok a jelzáloghitelek lejáratát a jelzálogkötvények 14

14 lejáratához igazítják. Néhány országban létezik egy olyan záradék is a jelzáloghitelekhez, amely kizárja az előtörlesztés lehetőségét, ezzel védve a jelzálogbankot az előfizetési kockázattól és így csökkentve annak a lehetőségét, hogy az eszköz és kötelezettség struktúrája eltérjen. Ezek a kritériumok szolgálnak az új kibocsátások megfelelő homogenitásáért, és egy minimális általános áttekinthetőségért, ami ezeket az értékpapírokat gyakorlatilag biztonságossá teszi. Az UCITS 20. cikke szerint az EU tagállamainak, ezeket az egységes feltételeknek megfelelő jelzálogkötvényeket közölni kell az Európai Bizottságnak. Ezt megtette Németország, Dánia, Ausztria, Franciaország, Spanyolország és Luxemburg. Portugália, Hollandia, Svédország és Norvégia nem követi ezeket az egységes előírásokat. Egy hitelintézet számára a jelzálog kötvények tartása költségekkel jár, és a tőkéjét is lefoglalja. Állampapírok másrészről viszont nem hordoznak kockázatot, ezért nincs tőkeköltségük. Ha az UCITS kritériumokat betartják, akkor az értékpapír kockázatának súlyozása 10%, és a befektetési plafon kibocsátónként 10% helyett 20%. Más pénzügyi értékpapírokra ez 20%, állampapírokra 0%, és vállalati kötvényekre 100%. Annak ellenére, hogy több kezdeményezés is elindult az elmúlt években, mégse jött létre egy egyezményes jogi keretrendszer a jelzálogpapírok szabályozását illetően. Az egyes országok hitelkultúrája túlságosan különböző, így más megoldást kell találni, hogy az eltérő jelzálogkötvény rendszereket egy közös európai Pfandbrief eszközosztályba lehessen tömöríteni. Ezáltal lehetne egységesen szigorú és transzparens minimális követelményeket megszabni az árazás, és minősítés terén. Más EU direktívák Más EU direktívákban is lehet találni jelzáloghitelekre vonatkozó speciális céltartalék előírásokat. A hitelintézeteknél a saját tőke hányadra vonatkozó direktívában (89/647/EEC) a kötvények kockázat súlyozási aránya 20%. A 92/121/EEC direktíva 4(1) fejezete szerint az egy ügyféllel, vagy csoporttal szembeni nagy hitelkockázat nem haladhatja meg hitelintézet tőkéjének 25%-át. A jelzálogbankok számára lényeges, hogy a Befektetési Direktíva 22(4)-es fejezete lehetővé teszi számukra, hogy részben vagy teljesen specifikus kölcsönöket és kötvényeket (jelzálog és községi) a maximum limit számításánál ne vegyenek számításba. 15

15 Az életbiztosításokra és vagyonbiztosításra vonatkozó direktívák szerint a biztosítótársaságok bizonyos kötvényekbe az eszközeik nagyobb részét fektethetik. A 22(4)-es direktíva alatt a jelzálogpapírok különleges helyen állnak, a biztosítótársaságok akár a tartalékaik 40%-át is fektethetik az EU tagállamában bejegyzett székhelyű hitelintézet specifikus kötvényeibe. Kibocsátók A legtöbb EU tagállamban jelzálogpapírokat hitelintézetek bocsáthatnak ki, és állami felügyelet alatt állnak. Az UCITS 22(4)-es direktívájában megemlített közös jellemzők mellett jelentős különbségek vannak az egyes országok kibocsátói között. A jelzálog kötvények kibocsátásának joga szinte minden országban korlátozva van, és csak speciális hitelintézeteknek engedélyezett szigorú jogi szabályok mellett. Néhány országban azonban a jelzálogpapírok kibocsátása nincs speciális hitelintézetekre korlátozva, mint például Ausztriában, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban. Általában univerzális bankok bocsátanak ki MBS-ket, azonban Angliában és Írországban főleg lakás-takarékpénztárak foglalkoznak ezzel. Spanyolországban eredetileg specializálódott pénzügyi intézmények (EFC) bocsátottak ki többségében MBS-eket, mára azonban az univerzális bankok, és takarékpénztárak váltak fő szereplőkké. 5. Fedezeti és származtatott értékpapírok fajtái és felépítésük 5.1. Készpénz CDO-k A CDO értékpapírokat bocsát ki, majd az előteremtett pénzt arra használja fel, hogy pénzügyi eszköz portfóliókba fektessen, mint például vállalati kötvényekbe és jelzálog fedezetű értékpapírokba. Az eszközportfóliójából keletkező cash flow-t szétosztja a számos kötelezettség tulajdonos között, figyelembe véve a papírok rangsorolását. Ebben a részben, hogy megérthessük a CDO-k működését, először négy részre kell osztanunk a CDO-kat: eszközök, kötelezettségek, célok, és hitel struktúrák. Mint minden cégnek a CDOknak is vannak eszközeik, és alapvetően ezek alapján nevezik és azonosítják be őket. Az első CDO-kat 1987-ben bocsátották ki, amelyeket magas hozamú kötvényportfóliókból származtattak. Ezeket még kötvény fedezetű értékpapíroknak (collaterised bond obligation, CBO) hívták ben használtak először vállalati hiteleket fedezetül, így született meg a 16

16 hitellel fedezett értékpapír elnevezés (collaterised loan obligation, CLO). Alapvetően a CLOk magas hozamú hitelekből álltak, de néhány CLO-hoz egészen 1988-ig visszamenőleg gyengén teljesítő bóvli kötvényeket (junk bonds) is felhasználtak, ezzel szemben néhány készpénz CLO-nál alacsony kockázatú hitelekbe is fektettek. A feltörekvő piacok vállalatainak és kormányainak hiteleit, és kötvényeit először 1994-ben használták fedezetül, feltörekvő piaci CDO-nak nevezve az új termékfajtát (emerging market CDO, EM CDO) ben bocsátottak ki először lakossági jelzálog fedezetű értékpapírokból származtatott CDO-t (residental mortgage-backed securities, RMBS). Az olyan CDO-k amelyeket kereskedelmi jelzálog fedezetű értékpapírokból (commercial mortgage-backed securities, CMBS) és eszközfedezetű értékpapírokból (ABS), vagy az RMBS, CMBS, és ABS kombinációjából származtatnak strukturált pénzügyi CDO-knak nevezzük (structured finance CDO, SF CDO). A 1-es ábrán láthatjuk, hogy 2005 ig a CDO-k fedezetéül többségében magas hozamú CLO-k és SF CDO-k szolgáltak (kék=magas hozamú kötvények, világos barna=magas hozamú kölcsönök, fehér=sturkturált termékek). Míg a mezzanine SF értékpapírokat egészen 1998-ig használták CDO-kban, addig a magas osztályozású SF értékpapírok csak 2003-ban kerültek a piacra. A más kategóriába eső szeletet főleg bankok és biztosítótársaságok által kibocsátott kötvények teszik ki. Az első ilyen eszközökből fedezett CDO-kat 2000-ben bocsátották ki. Feltörekvő piaci hitelek és magas hozamú kötvények teszik ki a maradékot. 1. ábra CDO fedezeti arányok 2005-ben. 17

17 5.2. Speciális célú társaság (Special Purpose Vehicle/Entity - SPV/SPE 9 ) A értékpapírosító pénzügyi intézmény által létrehozott, olyan céltársaság (akár részvénytársaság, akár nem), mely kockázatot vállal át a szervező intézménytől, és ezen kockázatoknak való kitettségét értékpapír kibocsátásával (vagy egyéb pénzügyi mechanizmusokkal) fedezi. Az értékpapírosítandó portfóliót birtokló értékpapírosító, a céltársaságot az esetleges saját csődjétől jogilag független jogi személyként (banktrupcy remote vehicle) hozza létre, azzal az egyetlen céllal, hogy az értékpapírosítandó eszközöket a kezdeményezőtől megvegye. A tőkepiacon kibocsátott, az értékpapírosított eszközportfólióval fedezett értékpapírokat eszközzel fedezett értékpapíroknak (ABS) nevezzük. A céltársaság válik tehát az eszközök tulajdonosává, míg az értékpapírosító marad az eszközök kezelője (menedzser[servicer]). A hitelfelvevők továbbra is az értékpapírosító (menedzser) részére teljesítik az adósságszolgálati kötelezettségüket, és az értékpapírosító (menedzser) levonás nélkül továbbutalja a beszedett tőketörlesztési és kamatfizetési összegeket a céltársaság részére. A céltársaság eleget tesz a kibocsátott eszközzel fedezett értékpapírok alapján esedékes tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségének. Amennyiben az értékpapírosított portfólióba beválasztott bármely hitel esetén csőd vagy nem fizetés (default) történik, a hitelveszteséget a befektetők viseli. Az SPV-t arra is használhatja az anyacég, hogy nagy projektet finanszírozzon, anélkül, hogy az egész céget tenné ki kockázatnak. A hitelválság egyik fő problémája, hogy ezeket a céltársaságokat arra használták fel, hogy a pénzügyi felügyeleti ellenőrök (chief financial officer, CFO) elől kihelyezett hiteleket rejtsenek el javítva így a pénzügyi intézmény mutatóit. Azáltal, hogy kivezették a könyveikből a hiteleket, úgy tűnt mintha nem lennének kötelezettségeik. Következésképp, ahogy a könyvszerinti kitettség csökkent a szükséges szavatoló tőkét is leszállíthatták. Kötelezettségek: A CDO-k esetében a kötelezettségeknek szigorú osztályozásuk és rangsorolásuk van, egészen az equtiy-től kezdve, az alárendelt hitel, mezzanine hitelen át a rangelső hitelekkel bezárólag. Ezeket az osztályokat egységesen Class A, Class B, Class C, és így tovább szokás jelölni a tőkeszerkezet tetejétől haladva lefelé. A legmagasabb osztályzatot kapó AAA tranche-k a legbiztonságosabbak, mivel alattuk találhatók az alárendelt osztályok, egészen az 9 Hitelintézeti szemle 2004.harmadik évfolyam 2. szám: Értékpapírosítás: Miért értékpapírosítanak a bankok? Nádasdy Bence 18

18 osztályozatlan, és fedezetlen equity tranche-kig. A következő 2-es ábra mutatja meg egy leegyszerűsített CLO struktúráját, az osztályok súlyozását, hitelminősítési besorolását és kuponjaik értékét. A legtöbb CDO hitel LIBOR-t követő lebegő rátájú, de néha fix kamatozású osztályokat is képeznek. Az eszköz-kötelezettségek kamatkülönbözetének elkerülése miatt kedveltebbek a magas hozamú lebegő kamatozású hitelek. Időnként a CDO-k rövidlejáratú kölcsönöket is felhasználnak a portfóliójukban, ilyen esetben a CDO-nak rendelkeznie kell egy tartalék likviditást garantálóval, arra az esetre, ha a rövidlejáratú hitelt nem lehet eladni, és kamattörlesztése is elmarad. A CDO csak akkor használ fel rövid lejáratú hitelt, ha az ára plusz a likviditást nyújtó díja alacsonyabb a hosszú távú hitelnél. 2. ábra Egy tipikus CDO osztályozási struktúrája Forrás: Collateralized Debt Obligations Second Edition by Frank J. Fabozzi Célok: Három céllal bocsátanak ki CDO-kat. Mérleg felszabadító céllal. Egy olyan hitel eszköztulajdonos, amely csökkenteni szeretné a mérlegében a kitettségeit, továbbá a szükséges szavatoló és gazdasági tőkét, vagy csak olcsóbb finanszírozáshoz jutni, értékpapírosítás segítségével érheti ezt el. Az értékpapírosító eladja eszközeit a CDO-nak, erre klasszikus példa egy olyan bank, amely hónapok vagy az évek óta nyújtott hiteleit szeretné kivezetni a mérlegéből. Hacsak a bank nem nagyon rossz hitelminősítésű, a CDO hitelek kivezetése nem lenne olcsóbb, mint a bank más saját forrásai, de azáltal, hogy eladja őket egy SPV-nek kivezeti a könyveiből, és így csökkenti a szükséges szavatoló tőke lekötés nagyságát hozzájárulva a vállalati jövedelmezőségi mutatók javulásához. Ezen túl az eszközzel fedezett értékpapírok és az értékpapírosított portfólió lejáratának összehangolásával egy cég kezelheti eszközállománya és forrásállománya eltérő lejárati 19

19 szerkezetét. Az értékpapírosítás ugyanakkor egy kockázatkezelési eszköz is. A likviditási kockázat mellett az eltérő összetételű eszköz- és forrásoldalból eredő kamatláb- és devizakockázatokat is kezelni tudja. Arbitrázs céllal: Egy vagyonkezelő (asset manager) menedzseli a portfóliót, arra törekszik, hogy a piacon megvásárolt kötvények teljesítménye felülmúlja a befektetés összegét, és a felmerülő költségeket, ezért vagyonkezelési díjat szed. Eredeztetés céljából: a bankok vagy biztosító társaságok szeretnék megnövelni tőkéjüket. Például kisebb bankok capital note-okat 10 bocsátanak ki a CDO számára, párhuzamosan a CDO saját kötelezettséginek kibocsátása mellett. Három indok, hogy miért fektetnek CDO-kba: Tőkebefektetőknek, a CDO struktúrája fedezet melletti hozamot nyújt, a bankok repo kölcsöneinek kedvezőtlen feltételeivel ellentétben. A CDO tőketulajdonosok részesedést birtokolnak egy cégben, mégse felelősek a veszteségeiért. Rövid távú banki finanszírozás helyett a CDO-n keresztül hosszú távú forráshoz lehet jutni LIBOR-hoz kötött spread-ek mellett. A CDO-knál különbözik a strukturálás és a kockázat elosztása a felek kockázatvállaló hajlandóságától függően. Egy AAA befektető veszteséggel szemben biztosított feltételek mellett fektethet spekulatív-besorolású eszközökbe, míg egy BB osztályozású befektető hozzájuthat AAA eszközökhöz fedezeti alapon. CDO hitelbefektetőknek, a CDO általában magasabb spread-eket ajánl, mint a hasonló minősítésű alternatív befektetések, főleg az AA minősítés alatt, mint ahogy a 3-as táblázatban is láthatjuk. A befektető diverzifikált portfólión keresztül jut kamathoz, olyan eszközökben szerez részesedést, amelyek más esetben elérhetetlenek lennének számára. 10 A capital note-ok általában fedezet nélküli adóslevelek, amelyek a visszafizetés szempontjából a legutolsó osztályba kerülnek 20

20 3. ábra CDO spreadek más alternatív befektetésekkel szemben, 2005 augusztusa Forrás: Collateralized Debt Obligations Second Edition by Frank J. Fabozzi Kredit/Hitelstruktúra A CDO kötelezettségei rangsorolásán (seniority) és az alárendelt osztályok mellett, még strukturális hitelvédelemmel is rendelkezik, amelynek két fajtája a cash flow és piaci érték (market value) védelem. A piaci érték hitelstruktúra ritkábban használt, hasonlóan működik, mint a fedezet lehívás egy brókerirodánál. A CDO-n belül minden eszköznek megvan az advance rate értéke, amely limitálja, mennyit lehet kölcsönözni az eszközért cserébe. Az advance rate az eszközök piaci értékétől függően változik. Egy piaci értékű CDO hitel minősítése attól függ, hogyan tudja likvidálni eszközeit, és visszafizetni tartozásait. Általánosságban az advance rate-et mindennap újraszámolják, a piaci értéktől függően, és ha túl magas a kitettség a piaci értékhez mérten, akkor kényszer likvidálják a szükséges eszközöket, vagy a CDO tulajdonosok plusz készpénzt nyújtanak a CDO-nak. Ha nem történik törlesztés, akár az egész portfóliót likvidálhatják, a tartozást törlesztik, és a maradékot szétosztják seniority szerint a tulajdonosok közt. A cash flow hitel struktúrában az alárendeltséget úgy szervezik, hogy egy bedőlés után is nagy valószínűséggel az eszközök cash flow-ja törleszteni tudja a hitel tranche-k kamatát, és tőkéjét. Minden cash flow CDO-nak van egy jellegzetessége, ami javítja a senior tranche-k hitel minőségét. Normális esetben, ha a bedőlések nem túl magasak, akkor a kamatokat a portfólió eszközállománya nyújtja, ezekből először törlesztik a költségeket, majd a kifizetések rangsorolás szerint történnek lefele haladva a CDO struktúrájában, úgynevezett vízesés effektus (waterfall effect) szerint. Minden szinten coverage teszt segítségével döntik el, hogy kockázat szempontjából kamatot fizetnek az egyel lentebb lévő osztálynak, vagy először tőkét törlesztnek a magasabb szintű tranche-nél. Ezt jól mutatja az 4-es és 5-ös ábra. 21

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

BLACKROCK GLOBAL FUNDS

BLACKROCK GLOBAL FUNDS FONTOS DOKUMENTUM ÉS AZONNALI FIGYELMET IGÉNYEL. Amennyiben kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseket kell tennie, forduljon azonnal tőzsdeügynökéhez, banki ügyintézőjéhez, ügyvédjéhez,

Részletesebben

Gazdasági Információs Rendszerek

Gazdasági Információs Rendszerek Gazdasági Információs Rendszerek 2. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 Pénzügyi eszközök értékelése Az eszközök piaci értékelésének becslésére a jelenérték

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés

Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés A takarékosságot eszköznek tekintsd arra, hogy mindig független légy az emberektől, ami tisztességed megóvásának nélkülözhetetlenebb feltétele, mintsem hinnéd.

Részletesebben

K&H HOZAMLÁNC ÉLETBIZTOSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK

K&H HOZAMLÁNC ÉLETBIZTOSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK K&H HOZAMLÁNC ÉLETBIZTOSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK K&H TŐKEVÉDETT PÉNZPIACI ESZKÖZALAP Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: védekező A tőkevédett pénzpiaci eszközalap

Részletesebben

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index A MAX TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index 1999. január 1-i hatállyal érvényes felülvizsgált és kiegészített leírása 1999. július 8. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta*

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Cikkünk a 28 29-es pénzügyi és gazdasági válság magyar és más feltörekvõ piaci állampapír-kibocsátásokra

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon.

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon. Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 %

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 % H I R D E T M É N Y MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL 1. SZABOLCS viharkár hitel 2010 Érvényes: 2010.06.23. jegybanki alapkamat + 3 % Folyósítási

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon.

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon. Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Kamatcsere és devizacsere ügyletek

Kamatcsere és devizacsere ügyletek Kamatcsere és devizacsere ügyletek Interest rate and FX swaps Száz János Fogalmak Indíték Piacok, szereplők, pénzáramlások Árjegyzés A swap pozíció értéke A swap pozíció értékváltozása C:/SZAZ 2 Csere

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14.

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. Problémás hitelek számvitele, valamint a gyűjtőszámla-hitel konstrukció és a devizahitel előtörlesztés számviteli kezelése (magyar számvitel és IFRS)

Részletesebben

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2014. augusztus 1. napjától Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár a befektetések során az egyes

Részletesebben

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB2 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2014.12.3 1 Vagyonkimutatás

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 %

H I R D E T M É N Y. MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL. jegybanki alapkamat + 3 % H I R D E T M É N Y MÉG ÁLLOMÁNYBAN LÉVŐ, DE MÁR NEM FOLYÓSÍTHATÓ KÖLCSÖNÖK KONDÍCIÓI KAMAT, DÍJ-, és KÖLTSÉGTÉTELEIRŐL 1. SZABOLCS viharkár hitel 2010 Érvényes: 2010.06.23. jegybanki alapkamat + 3 % Folyósítási

Részletesebben

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez 12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése Táblakód Megnevezés Gyakoriság Beküldési határidő 1 P_00.01 Finanszírozási terv

Részletesebben

A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I.

A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I. 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1 HORVÁTH EDIT SZOMBATI ANIKÓ A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I. A pénzügyi konglomerátumok térnyerése az elmúlt évtizedben rendkívül látványos volt. Az egyelõre

Részletesebben

BÉT HAVI ELEMZÉS - ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

BÉT HAVI ELEMZÉS - ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS BÉT HAVI ELEMZÉS - ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 2004. július Az értékpapírosítás (angolul securitization) kifejezés egy a szélesebb publikum elott még meglehetosen ismeretlen pénzügyi technikát jelent, melynek piaca

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A SIGNAL BIZTOSÍTÓ ÁLTAL FORGALMAZOTT EURÓ ALAPÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÖSSZETÉTELÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A SIGNAL BIZTOSÍTÓ ÁLTAL FORGALMAZOTT EURÓ ALAPÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÖSSZETÉTELÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A SIGNAL BIZTOSÍTÓ ÁLTAL FORGALMAZOTT EURÓ ALAPÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2014. október HANSAINVEST Hanseatische Investment Gmbh alapjai 2014. október Forrás: hansainvest.de HANSAinternational

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

CONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA PB3 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB3 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás Vagyonkimutatás Tárgynap (T): 2014.12.31

Részletesebben

ZMAX Index 2004. február 04.

ZMAX Index 2004. február 04. 2004. február 04. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS MAGYAR NEVE...3 1.2 AZ INDEX HIVATALOS ANGOL NEVE...3 1.3 AZ INDEX HIVATALOS RÖVID NEVE...3 1.4 AZ INDEX BÁZISA...3

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Forintos eszközalapok. Likviditási forint eszközalap befektetési politikája (HUF)

Forintos eszközalapok. Likviditási forint eszközalap befektetési politikája (HUF) AZON KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE AZ EGYES ESZKÖZALAPOK AZ ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 50 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁNNAK BEFEKTETNI: Forintos eszközalapok Likviditási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege VÁLLALATI PÉNZÜGYEK II. A KÖTVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár A pénz tartva tenyész, költögetve vész! Dugonics András: Magyar példa beszédek

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5 Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre vonatkozóan, magánszemélyek részére 1. A hitelkeret

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet MÁR NEM KÖTHETŐ LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE. A kondíciók, a már kifolyósított kölcsönökre értendők

Eger és Környéke Takarékszövetkezet MÁR NEM KÖTHETŐ LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE. A kondíciók, a már kifolyósított kölcsönökre értendők . Áruvásárlási kölcsön. Díjak és költségek,00% + Nyomtatvány költség Kamat évi 24,00% Kezelési költség: alapja a tőke, évi 3,00% Kamatfelár: jövedelem utalás hiánya esetén, maximum 3 év. Késedelmi kamat:

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

TERMÉKLEÍRÁS ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA

TERMÉKLEÍRÁS ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA TERMÉKLEÍRÁS ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA BEFEKTETÉSI CÉLOK Ez egy 5 éves, forintban (HUF) denominált kötvény (a továbbiakban Kötvény, vagy Kötvények), amit a Citigroup Funding Inc (a továbbiakban Kibocsátó)

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE A

LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE A 1. Áruvásárlási kölcsön 1.1 Díjak és költségek Nyomtatvány költség lásd még 23. pont + 24,00% 3 év 1. max.50.000,-ft zárásakor 2. Gépjármű vásárlási kölcsön 3 éven belüli futamidő esetén 2.1 Díjak és költségek

Részletesebben

Amit a THM-ről tudni kell

Amit a THM-ről tudni kell Krázi Miklós: Amit a THM-ről tudni kell Legtöbbünket könnyen megtéveszthetik a reklámok, hiszen a hitellehetőségek hirdetéseinél csak a kamatot vagy a gyors hitelbírálatot nézzük. Nem vagyunk tisztában

Részletesebben

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet. 7.1. Források tőkeköltsége. 7.1.2 Saját tőke költsége. 7.1.1. Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet. 7.1. Források tőkeköltsége. 7.1.2 Saját tőke költsége. 7.1.1. Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV 7. Fejezet A TŐKE KÖLTSÉGE 7.1.2 Saját tőke költsége D =hitel tőkeköltsége. i =névleges kamatláb, kötvény esetén n. P n =a kötvény névétéke. =a kötvény áfolyama. P 0 Hitel típusú foások tőkeköltsége, (T

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

A JELZÁLOGFEDEZET MELLETT NYÚJTOTT LAKOSSÁGI HITELEKRŐL

A JELZÁLOGFEDEZET MELLETT NYÚJTOTT LAKOSSÁGI HITELEKRŐL RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A JELZÁLOGFEDEZET MELLETT NYÚJTOTT LAKOSSÁGI HITELEKRŐL OTTHONTEREMTÉSI JELZÁLOGHITEL ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉRE, VÁSÁRLÁSÁRA (1 ÉVES REFERENCIA-KAMATLÁB PERIÓDUS)

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2013. július 24-től 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS...4 KÖZVETLENÜL A SAJÁT TŐKÉBEN ELSZÁMOLT KONSZOLIDÁLT EREDMÉNY...5 KONSZOLIDÁLT MÉRLEG...6 KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA...7 KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS...8

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - Budapest 2015 Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - Budapest 2015 Alap Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

Kifizetési összefoglaló: Az alábbiak csak a termék legfőbb tulajdonságait foglalják Kibocsátó:

Kifizetési összefoglaló: Az alábbiak csak a termék legfőbb tulajdonságait foglalják Kibocsátó: NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁS: 3 ÉVES FELTÉTELESEN TŐKEVÉDETT, A BOEING CO. AND SEADRILL LTD. RÉSZVÉNYEIHEZ KÖTÖTT, EURÓBAN DENOMINÁLT VISSZAHÍVHATÓ KÖTVÉNY KIBOCSÁTÓ: SG ISSUER, GARANCIAVÁLLALÓ: SOCIÉTÉ GÉNÉRALE

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére MEGFELELÉSI TESZT Természetes személy ügyfelek részére Név: Anyja neve: Állandó lakcím: Születési hely és idő: Adóazonosító jel: Telefonszám: Email: Azonosító okmány típusa és száma: Jelen teszt (a továbbiakban:

Részletesebben