Nemek esélyegyenlősége az önkormányzatoknál Női esélyegyenlőségi politika egy önkormányzatban 2005 Április, Budapest

Átírás

1 NEMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL Női esélyegyenlőségi politika egy önkormányzatban 2005 Április, Budapest 2005 Budapesti Szociális Forrásközpont Nemek esélyegyenlősége az önkormányzatoknál Női esélyegyenlőségi politika egy önkormányzatban 2005 Április, Budapest

2 Nagy Beáta Lendvai Anna Kürtösi Zsófia Kálmán Ágnes Vicsek Lilla Budapesti Szociális Forrásközpont, 2005 Szerkesztette: Baumann Fruzsina Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Támogatásával 2005

3 AZ ÖNKORMÁNYZAT ELEMZÉSE Kálmán Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem Egy budapesti önkormányzat 240 dolgozója alkotja a vizsgálandó adatbázist: 196 nő (81,66%) és 44 férfi (18,34%). Nem szerepel közöttük a női polgármester és a két alpolgármester sem. A dolgozók átlagéletkora 46,82 év: a nőknél 46,43, a férfiaknál 48,52. Egy férfi és öt nő kivételével ismert a családi állapot megoszlása: 1. Táblázat, Dolgozók családi állapota nemenkénti bontásban A dolgozó neme Családi állapot Nő Férfi 18 3 Hajadon/nőtlen 9,4% 7,0% Házas 63,9% 79,1% 45 4 Elvált 23,6% 9,3% 6 2 Özvegy 3,1% 4,6% Összesen % 100% A családi állapot megoszlása az életkornak megfelelően alakul: az életkor előrehaladtával csökken a hajadonok/nőtlenek száma, egyre több a házas, és bizonyos kor elérése után megjelennek az elváltak és az özvegyek. Igen jelentős (23,6%) a nők körében az elváltak aránya. 71,11%-uk főelőadói vagy magasabb beosztásban dolgozik. Gyermek miatt négy nő kényszerült betegszabadságra, míg az elvált férfiak körében ez nem tapasztalható. A gyermekek száma hasonló képet mutat a nők és férfiak körében. A nőknek átlagosan 1,54, a férfiaknak 1,52 gyermeke van. Kizárólag nők kényszerültek gyermek miatt betegszabadságra (12 fő), illetve fizetés nélküli szabadságra (1 fő). 15 nő szakította már meg a munkáját gyes miatt, amióta az önkormányzatnál dolgozik és rajtuk kívül 2 nő jelenleg is gyesen van. A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében eltérések mutatkoznak a két nem között. Ennek különös jelentősége van, hiszen a bruttó bért a munkában eltöltött időn kívül a beosztás határozza meg, ami viszont függ a legmagasabb iskolai végzettségtől is.

4 2. Táblázat, Legmagasabb iskolai végzettség nemenkénti bontásban Legmagasabb A dolgozó neme iskolai végzettség Nő Férfi Összesen 8 általános ,6% 6,8% 4,2% szakmunkásképző ,0% 6,8% 2,1% szakközépiskola ,2% 15,9% 33,3% gimnázium ,5% 20,5% 23,8% technikum ,6% 6,8% 4,2% főiskola ,3% 22,7% 18,3% egyetem ,8% 20,5% 14,2% Összesen ,0% 100% 100% A nők 31,1%-a, míg a férfiak 43,2%-a felsőfokú végzettségű. Középfokú végzettségű a nők 65,3%-a és a férfiak 43,2%-a. A dolgozók beosztását tekintve szintén jelentős eltérések figyelhetők meg 1. Vannak tipikusnak mondható női és férfi munkakörök és vannak a női dolgozók többségéből eredő eltérések. Női beosztásnak tekinthetők és valóban csupán nőket foglalkoztató: iktató, irattáros, gépíró, fénymásoló, kézbesítő, kisegítő, titkárnő és adminisztrátor. Ezek az alacsonyabb beosztásokhoz tartoznak. Ezen kategóriába tartozik a férfias foglalkozásnak tekinthető gépkocsi-vezető és az autóbuszvezető. Magasabb szintet képvisel, de ugyancsak kizárólag férfiak által betöltött munkakör a rendszergazda. A női dolgozók többségéből eredő eltérésnek tulajdonítható, hogy csupán nőket alkalmaznak a következő beosztásokban: fogalmazó, jogász, előadó, referens, hivatalvezető. A legmagasabb beosztásnak tekinthető és a legmagasabb bruttó bérrel járó jegyzői és aljegyzői posztokat egy férfi és egy nő tölti be, mindketten egyetemi végzettségűek. Bruttó bér A közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a bruttó bér a beosztás és az ott eltöltött idő függvényében alakul. A bruttó bér és a ranglétrán való előrejutás a munkában eltöltött évek számának növekedésével párhuzamosan emelkedik. A köztisztviselői illetményrendszer több besorolási osztályt tartalmaz, amelyekben különböző besorolási fokozatok találhatók. Minden egyes besorolási fokozathoz a közszolgálati jogviszony időtartamának függvényében 1 vagy több fizetési fokozat tartozik, amelyekhez különböző szorzószámok vannak rendelve. Ezek a szorzószámok jelölik, hogy a törvényben megállapított különböző besorolási osztályok első fizetési fokozata szerinti illetményalap hányszorosa jár. Például: 1 Ld. Melléklet 9. táblázat

5 3. táblázat, I. Besorolási osztály (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőknek) Besorolási fokozat Közszolgálati jogviszony Fizetési fokozat megnevezése időtartama (év) Szorzószám Gyakornok ,1 Fogalmazó ,2 3,3 Tanácsos ,5 3,7 3,9 Vezető-tanácsos Főtanácsos Vezető-főtanácsos év felett 4,2 4,4 4,6 4,8 5,1 5,2 5,3 5,6 5,7 5,8 6,0 A II. Besorolási osztályba a középiskolai végzettségű köztisztviselők tartoznak: gyakornok, előadó, főelőadó és főmunkatárs. Vezető beosztású köztisztviselők: osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, főosztályvezető. Köztisztviselő a jegyző és az aljegyző is. Az önkormányzat dolgozói tehát meghatározott rend szerint kapják a bérüket. Az alapilletmény többszörösén kívül jár még a nyelvvizsgák után nyelvi-pótlék, illetve különböző juttatások. Az önkormányzat dolgozói közül 4 férfi és 13 nő rendelkezik egy nyelvvizsgával és 1 nő pedig kettővel. A nők esetében az átlagos bruttó bér ,64 2, a férfiaknál ,36 Ft. A nők körében a bruttó bér nagysága egy lineáris regresszióval becsülhető, amely szerint az életkor és a nyelvvizsgák száma van szignifikáns hatással a bér alakulására 3. A férfiak esetében azonban ezeknek a változóknak a hatása nem szignifikáns. Mivel a betölthető beosztások függnek a legmagasabb iskolai végzettségtől, célszerűnek látszik a különböző végzettségekhez tartozó átlagos bruttó bért nemek szerinti bontásban vizsgálni. 2 Egy 50 éves, ügyintéző beosztású nő kivételével ismertek a bruttó bérek. 3 Ld. Melléklet 10. táblázat

6 4. táblázat, Átlagos bruttó bér alakulása iskolai végzettség és nemek szerinti bontásban Iskolai végzettség Nem Átlagos bruttó bér 8 általános férfi 98566,67 nő 87600,00 szakmunkásképző férfi 82200,00 nő 59950,00 szakközépiskola férfi ,43 nő ,42 gimnázium férfi ,11 nő ,21 technikum férfi ,33 nő ,71 főiskola férfi ,00 nő ,41 egyetem férfi ,56 nő ,00 Összesen férfi ,36 nő ,64 Esetszám Minimum bér Maximum bér A gimnáziumi és főiskolai végzettség kivételével a férfiaknak magasabb az átlagos bruttó bére az egyes iskolai végzettség kategóriákban. A minimum bér minden esetben a férfiaknál magasabb, a maximum bér azonban csak a szakmunkásképzős, a szakközépiskolai és egyetemi végzettségűeknél. A beosztás szerinti átlagos bruttó béreket csak azokban a kategóriákban érdemes és lehetséges összehasonlítani, amelyekben férfiakat és nőket egyaránt alkalmaznak. Ezek a következő táblázatban találhatók:

7 5. táblázat, Átlagos bruttó bér beosztás és nem szerinti bontásban Beosztás irodavezető csoportvezető vezető-főtanácsos főtanácsos főmunkatárs főelőadó ügyintéző házfelügyelő, portás, karbantartó, stb. Összesen Nem férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Átlagos bruttó bér , , , , , , , , , , , , , , , , , ,19 Esetszám Az összehasonlítható beosztásokban is az tapasztalható, hogy összességében a férfiak átlagosan többet keresnek. Ez csupán két kategóriára nem igaz: a főtanácsosi és a házfelügyelő, portás, stb. beosztásra. A bruttó bért természetesen nagymértékben befolyásolja a munkahelyen eltöltött évek száma. Ennek az adatnak a hiányában csak az életkor alapján lehet megközelítő képet kapni a munkahelyen eltöltött évek hatásáról. A vezető-főtanácsos, főtanácsos, főmunkatárs és főelőadó beosztásokban valóban annak a nemnek magasabb az átlagos bruttó bére, amelyiknek az adott beosztásban magasabb az átlagos életkora. Mivel azonban a többi kategóriában fordított a helyzet, ezért az életkor nem tekinthető megbízható, pontos mutatószámnak. Juttatások Az adatbázisban szereplő 240 fő közül hat nő egyáltalán nem részesül juttatásban. A munkaidejükre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, így valószínűleg jelenleg nem dolgoznak. Közülük ketten valóban gyesen vannak, hárman pedig 1-2 éves kisgyermekkel rendelkeznek, ami valószínűsíti a munkától való távolmaradást. A munkahellyel kapcsolatos utazások fedezésére több megoldás kínálkozik. Az egyik legegyszerűbb mód a helyi közlekedési támogatás, melyben nem részesül 15 férfi és 23 nő. Ennek hátterében az áll, hogy a férfiak közül 14-en, a nők közül 16-an helyette gépkocsi költségtérítést kapnak. 6 nő semmiféle utazási támogatásban nem részesül. A fennmaradó egy férfi és egy nő a beosztásukból adódóan jegyző, illetve aljegyző autót kapnak juttatásként. A mobiltelefon szintén beosztáshoz kötött. Juttatásként kap a jegyző, az aljegyző, a Jegyzői Iroda gépkocsivezetője és a Pénzügyi Iroda vezetője. Étkezési hozzájárulásban a hat nő kivételével minden dolgozó részesül.

8 Beiskolázási támogatást kap a férfiak 50%-a (22 fő), és a nők 38,9%-a (75 fő). Ez az arány nem egyezik meg az iskoláskorú gyermekkel rendelkezők arányával, aminek hátterében több tényező is állhat. Tanulmányi támogatásban részesül a férfiak 13,6%-a (6 fő) és a nők 6,6%-a (13 fő). Esetükben az átlagéletkor a férfiaknál 41,83, a nőknél 44,23 év. Üdülési támogatásban összesen 19 nő nem részesül: köztük az a hat nő, akik egyáltalán nem kapnak juttatást. A többi 13 fő átlagéletkora 44,69 év. Hatan férjezettek, hatan elváltak és egyikőjük hajadon. Kilencen a Szociális Irodában, négyen az Ügyfélszolgálati Irodában dolgoznak. Ruházati költségtérítésben a hat nő kivételével mindenki részesül. Ugyanez igaz a kisértékű ajándékokra és az Egészségbiztosítási Pénztár tagsági díjára. Nem 8 órás munkaidő A juttatásoknál említett hat nő esetében nincs adat a munkaidő hosszára vonatkozóan. A többi 234 fő közül csupán öten dolgoznak 8 óránál rövidebb munkaidőben: négyen 4 órát, egy ember 6 órát. A jellemzőik a következők: 6. táblázat, A nem 8 órában dolgozók jellemzői Nem Életkor Iskolai Bruttó Munkaidő Terület Beosztás végzettség bér nő 54 szakmunkásképző óra Pénzügyi Iroda kisegítő férfi 74 szakmunkásképző óra Gondnokság házfelügyelő, portás, stb. nő 53 8 általános óra Ügyviteli kisegítő Csoport nő 34 szakközépiskola óra Ipar- főelőadó Kereskedelmi Iroda nő 60 egyetem óra Főépítészi Iroda vezetőfőtanácsos Az első három fő alacsonyabb iskolai végzettségű, idősebb és valószínűleg ezek következtében alacsony beosztásban dolgozik, feltehetően nyugdíj mellett. A negyedik egyén fiatal, középfokú végzettségű, viszont négy kiskorú gyermek édesanyja, ami szerepet játszhat a 4 órás munkaidő vállalásában. Az ötödik személy felsőfokú végzettségű, de a kora neki is indokolja a rövidített munkaidőt.

9 Vezetők Vezetőnek az tekinthető, aki az adatbázis kizárólag vezetőkre vonatkozó kérdéseire konkrét adattal rendelkezik 4. Az önkormányzatnál jelenleg 25 fő dolgozik vezetői pozícióban: 6 férfi és 19 nő. Ez a férfi dolgozók 13,64%-a, a női dolgozóknak pedig 9,7%-a. Beosztásukat tekintve a megoszlásuk a 7. táblázat szerint alakul: 7. táblázat, A vezető pozíciójú férfiak és nők beosztása A dolgozó neme Beosztás Nő Férfi Összesen jegyző 1 1 aljegyző 1 1 irodavezető csoportvezető hivatalvezető 2 2 vezető-főtanácsos 2 2 főelőadó 1 1 Összesen A fenti beosztások közül a csoportvezető, a vezető-főtanácsos és a főelőadó esetében nem minden adott beosztásban dolgozó ember egyben vezető is. A 26 vezető-főtanácsos közül kettő, a 49 főelőadó közül csupán 1 vezető. Az 5 csoportvezető közül egy nő nincs vezetői pozícióban. A Jegyzői Gyámhatóság kivételével minden területen található egy vezető, a Jegyzői Irodában hárman vannak. A férfiak átlagéletkora 47,83, a nőknek 46,74 év. A férfiaknál a legfiatalabb vezető 44, a legidősebb 52 éves; a nőknél 31 és nő fiatalabb 44 évesnél és 6 nő idősebb 52 évesnél. Családi állapotot tekintve mind a hat férfi nős, két nő hajadon, 11 nő házas és hat nő elvált. A vezetők legmagasabb iskolai végzettsége: 2 fő szakközépiskola, 14 fő főiskola és 9 fő egyetem. A férfiak az első vezetői beosztásba átlagosan 36,5 évesen kerültek, míg a nők 39,47 évesen. A férfiaknál az első vezetői beosztás 31 és 42, a nőknél 23 és 53 éves koruk között következett be. Két nő 31 éves kora előtt és 8 nő 42 éves kora után került vezetői pozícióba. Jelenlegi beosztásukban a férfiak átlagosan 9,17, a nők 7,37 éve vannak. Ez az időszak a férfiaknál 4 és 19, a nőknél 2 és 13 év között mozog. Ezek alapján megállapítható, hogy a férfiak átlagosan fiatalabb korban kerülnek vezetői beosztásba, mint a nők. Az első vezetői beosztás életkorából és a dolgozók jelenlegi életkorából megállapítható, hogy ki hány éve van vezetői pozícióban. Ez a férfiaknál átlagosan 11,33, a nőknél 7,26 év. Egy kétváltozós regressziót lefuttatva ahol a függő változó az, hogy mióta van valaki vezető pozícióban, a magyarázó változó pedig a nem ugyanezeket az értékeket kapva megállapítható, hogy a nem valóban szignifikáns hatással van a vezetői beosztás hosszára 5. A vezetők gyermekeinek száma 0 és 4 között mozog. A nőknek átlagosan 1,68, a férfiaknak 1,5 gyermekük van. A nőknél a gyermekszám 0 és 4, a férfiaknál 1 és 2 között változik. A férfiaknál az első gyermek átlagosan 18,66, a nőknél 22,37 éves. A második gyermek 4 Ez a két kérdés a következő: Első vezetői beosztásba hány évesen került?, illetve Jelenlegi beosztásában mennyi ideje van? 5 Ld. Melléklet 11. táblázat

10 átlagosan 13,33, illetve 19,61 éves. Ez összefüggést mutat azzal, hogy a nők átlagosan idősebb korban kerülnek vezetői pozícióba, mikor már a gyermekeik is nagyok. Előfordulhat az is, hogy éppen a gyermekek miatt vannak a férfiakhoz képest hátrányosabb helyzetben az előléptetés terén. Ezt támasztja alá az, hogy a nők az első vezetői beosztásukkor sokkal idősebb gyermekekkel rendelkeztek a férfiakhoz képest. A gyermekek születése okozta hátrány kizárólag a nőknél jelentkezik: hárman szakították meg a munkájukat mióta az önkormányzatnál dolgoznak gyes miatt és egy nő jelenleg is gyesen van. Egy nő kényszerült betegszabadságra gyermeke miatt. A vezető beosztásban dolgozók átlagos bruttó bére Ft.: a nőknek ,21, a férfiaknak ,33. A nőknél minimumbér a magasabb, de a maximumbér kevesebb, mint a férfiaknál. 8. táblázat, Bruttó bérek megoszlása a dolgozók neme szerint A dolgozó neme Bruttó bér Nő Férfi Összesen Összesen Lineáris regressziót alkalmazva megállapítható, hogy a nemi hovatartozás nincs szignifikáns hatással a bruttó bér alakulására, csupán a vezetői beosztásban eltöltött idő hossza határozza meg azt 6. Ez összhangban van a köztisztviselők bérezési szabályaival. A megfigyelhető különbség a férfiak és nők vezetői pozícióban eltöltött idejének eltéréséből ered. A nyelvvizsgáért járó pótlékok egyik nem esetében sem okoznak bérkülönbséget, ugyanis egy vezető beosztásban lévő dolgozónak sincs nyelvvizsgája. 6 Ld. Melléklet 12. táblázat

11 Melléklet 9. táblázat, A különböző beosztások nemek szerinti bontásban A dolgozó neme Beosztás férfi nő Összesen jegyző 1 1 aljegyző 1 1 irodavezető csoportvezető hivatalvezető 2 2 vezető-főtanácsos főtanácsos főmunkatárs referens 5 5 főelőadó előadó 5 5 ügyintéző jogász 1 1 fogalmazó 3 3 rendszergazda 2 2 adminisztrátor titkárnő 1 1 kisegítő 3 3 iktató, irattáros, gépíró, fénymásoló, kézbesítő gépkocsi-vezető, autóbuszvezető 4 4 házfelügyelő, portás, karbantartó stb Összesen táblázat, A bruttó bér becslése a nők esetében Standardizálatlan együtthatók szignifikanciaszint B standard hiba t-hányados Konstans 57593, ,512 2,362 0,019 Életkor 1815, ,426 3,564 0,000 Nyelvvizsgák 44224, ,144 2,691 0,008

12 11. táblázat, A nem hatása a vezetői beosztás hosszára R 2 = 0,183, n = táblázat, A vezetői pozícióban eltöltött idő hatása a bruttó bér alakulására Standardizálatlan együtthatók szignifikanciaszint B standard hiba t-hányados Konstans 11,333 1,563 7,252 0,000 A dolgozó neme -4,070 1,793-2,271 0,033 Standardizálatlan együtthatók szignifikanciaszint B standard hiba t-hányados Konstans , ,467 4,764 0,000 Mióta vezető 12046, ,243 2,712 0,012 R 2 = 0,242, n = 25

13 ÖSSZEVONT KAPCSOLATI ELEMZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATBAN Kürtösi Zsófia, Szegedi József Attila Tudományegyetem 1. A VÁLASZADÓK KAPCSOLATI MINTÁZATA A kérdőív illetve az interjú legnagyobb részét a munkahelyi kapcsolatok különböző típusainak feltárására irányuló kérdések tették ki. A kérdések három nagyobb blokkba csoportosíthatók: az első csoportba tartoznak azok a kérdések, melyek a munkahelyi szakmai kapcsolatokra irányultak, így a tanácsadási kapcsolatokra, tiszteletkapcsolatokra, a befolyásosságra, érvényesülésre stb. A második csoport a személyes, baráti, segítségnyújtási kérdéseket tartalmazta, így pl. olyanokat, melyek a családi problémák megbeszélésére, a munkahelyen kívüli segítségnyújtásra vagy éppen a pénzkölcsönzésre vonatkoztak. A harmadik blokk tartalmazta a társas tevékenységekre irányuló kérdéseket, így pl. a közös sportolás, vásárlás, ebédelés kérdéseit. Itt elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a szervezetben mennyire gyakoriak az olyan informális együttlétek, melyek nem kifejezetten a szakmához kapcsolódnak. A kérdések összeállításánál nagyban támaszkodtunk a Mérei Ferenc (1998) által javasolt kérdőívekre. A következőkben először áttekintjük az instrumentális (szakmai) és expresszív (rokonszenvi) kapcsolati kérdésekre adott válaszok alapstatisztikáit a teljes szervezetre, majd a második részben a vezetők közti kapcsolatok felvázolására szorítkozunk. Mielőtt a kapcsolati választásokat ismertetnénk, néhány szóban bemutatjuk a vizsgált szervezet struktúráját, mivel az befolyásolhatja a vizsgált személyek egymáshoz fűződő kapcsolatait. A szervezet horizontális felépítésű, funkcionálisan 24 osztályra/irodára tagolódik, melyek létszáma a 3 főstől a 26 fősig terjed. A szervezet három szintre tagolható, a felső vezetői szint 6 emberből áll, melyből 2 fő sorolható a szakmai és 4 a politikai vezetéshez, a középvezetőkhöz soroltuk az osztályok élén álló egységvezetőket, a harmadik szervezeti szint a beosztottak szintje. A szakmai kapcsolatok feltérképezésére hét (a vezetőknek nyolc) kérdést tettünk fel (ld. 4.1 táblázat). A kérdésekből három kifejezetten a szakmai tanácsadásra, az informális mentorálásra (szakmai fejlődéshez való hozzájárulás) és szakmai hozzáértésre (tiszteletkapcsolatok) vonatkozott, további kettő (vezetőknél három) a központi, valamilyen szempontból a háttérből kiemelkedő embereket kívánta beazonosítani, ezek a befolyásosságra és az érvényesülésre (vezetőknél a népszerűségre is) vonatkoztak. A harmadik csoport, melybe két kérdés tartozott, a funkció jellegű választások feltárására, azon belül is elsősorban a szolidaritásra irányult.

14 1.1 táblázat: A szakmai kapcsolatok kérdései Szakmai hozzáértés kérdései Központi szerep kérdései Funkció betöltésére irányuló kérdések Ha döntenie kell egy saját szakterületéhez tartozó kérdésben, és ehhez szüksége van tanácsra, ki(k)hez fordul? Ki(k) járult(ak) hozzá leginkább szakmai fejlődéséhez ennél a szervezetnél? Ki(ke)t tisztel leginkább szakmai hozzáértéséért munkatársai közül? Ki(ke)t tart befolyásos ember(ek)nek ennél a szervezetnél? Véleménye szerint kik a népszerűek kollégái közül? (csak vezetőknek) Véleménye szerint kollégái közül ki(k) érvényesül(nek) a legjobban? Véleménye szerint kisebb munkahelyi összezördülés esetén kollégái közül ki(k) tudná(k) igazságosan feloldani a konfliktust? Véleménye szerint kollégái közül ki(k) az(ok), aki(k), ha valamilyen méltánytalanság történne munkatársukkal, a sértett mellé állná(nak), és a vezetőnél követelné(k) a jogvédelmet? Az expresszív (baráti, bizalmi) kapcsolatok feltérképezésére hat kérdést tettünk fel (ld. 4.2 táblázat). A kérdésekből három a baráti, rokonszenvi kapcsolatokra, további három pedig a bizalmi kapcsolatokra vonatkozott. A kérdéseknél sehol nem alkalmaztunk korlátozást, a válaszadó maga dönthette el, hogy hány személyt jelöl meg. A válaszadást segítette a válaszadók rendelkezésére bocsátott lista, ami tartalmazta a szervezethez tartozók névsorát. 1.2 táblázat: A rokonszenvi, bizalmi kapcsolatok kérdései Rokonszenvi kérdések Bizalmi kérdések Kit tekint barátjának, akivel munkahelyen kívül is találkozik? Kiket hívna meg egy otthonában rendezett vacsorára? Kik azok, akiknek a segítségére munkahelyen kívüli ügyekben is számíthatna? Friss, érdekes eseményt kivel oszt meg először? Kikkel beszéli meg személyes problémáit? Kitől kérne kölcsön egy kisebb összeget? A következőkben az alapadatokon kívül három mutatóval fogjuk jellemezni először a teljes, majd a vezetői hálózatokat: a kapcsolatok homofil jellegével, a központisággal és a multiplexitással. E mutatók szoros kapcsolatban állnak egymással, mivel mindegyik az adott és a fogadott kötések számára épül. 1.1 A hálózatok alapvető jellemzői A hálózatokat alapvetően jellemzi a bennük előforduló kötések száma, azaz a kapcsolódások gyakorisága. Ez mérhető részben a kapcsolatok abszolút számával (L), valamint a hálózati sűrűséggel (Δ). A sűrűség mutatója azt méri, hogy a lehetséges kapcsolatoknak hány százaléka van jelen az egyes hálózatokban, így különböző méretű csoportok sűrűsége is összevethető. Mivel itt a jelölések mindkét irányban lehetségesek voltak, a sűrűséget a következőképp számítottuk (Wasserman, Faust 1999:129): = L, ahol L a hálózatban előforduló jelölések száma, g pedig a csoport létszáma g( g 1)

15 Ha mindenki mindenki mást megjelölt az egyes kérdéseknél, a mutató értéke eléri az 1-et, ha senki nem választott senki mást, a mutató 0 értéket vesz fel, így Δ=0,24 azt jelenti, hogy a hálózatban a lehetséges kötések 24%-a van jelen. Minél nagyobb ez az érték, annál több a kapcsolat a hálózatban. Ugyanakkor nyilvánvalóan a nagyobb hálózatokban a sűrűség feltétlenül alacsonyabb lesz, mivel az emberek jellemzően nem jelölnek meg akkor sem lényegesen több embert, ha a választhatók száma nagyobb. 1.3 táblázat: Az instrumentális és expresszív hálózatok sűrűsége a teljes hálózat esetén Instrument ális hálózatok Tanácsért fordulna Szakmai fejlődést segít Tiszteli hozzáértésé ért Összes jelölés (L) Sűrűsé g (Δ) Átlagos adott jelölés Expresszív hálózatok Összes jelölés (L) Sűrűség (Δ) Átlagos adott jelölés 465 0,0122 2,37 Barátság 178 0,0047 0, ,0059 1,16 Otthoni vacsora 509 0,0133 2,59 Segítség a m.helyen kívül 708 0,0185 3, ,0108 2,11 Befolyásos 498 0,0130 2,54 Érdekes 409 0,0107 2,09 esemény megosztás Jól 351 0,0092 1,79 Személyes 406 0,0106 2,07 érvényesül beszélgetés Népszerű Pénzkérés 201 0,0053 1,03 Konfliktus megoldó Kiáll másokért 166 0,0043 0, ,0054 1,05 Az instrumentális hálózatok közül a legnagyobb sűrűségű a tisztelet-, a befolyásossági és a tanácsadási hálózat. A megkérdezettek átlagosan több mint 2 embert jelöltek mindhárom kapcsolattípusra. Ugyanakkor a válaszadók több mint ötöde (22%) nem jelölt meg olyan kollégát, akit tisztelne, 42%-uk pedig senkit nem tart befolyásosnak (ld. 4.4 táblázat). A munkatársak jelentős része (84%) jelölt meg legalább egy embert, akihez tanácsért fordul, míg a többiek (elsősorban a vezetők) valószínűleg a szervezeten kívül keresnek tanácsadó kapcsolatot. A mentorálási kapcsolatok kisebb sűrűséget mutatnak, a válaszadók 48%-a senkit sem jelölt erre a kérdésre, az alacsonyabb jelölésszám annak is betudható, hogy csak a belső kapcsolatokra kérdeztünk, így valószínűsíthető, hogy az idősebb korosztályhoz tartozóknál a szakmai fejlődéshez hozzájárulók, ha voltak ilyenek, már kiléptek a szervezetből. A legalacsonyabb sűrűségűek a funkcionális hálózatok: a válaszadók 56%-a nem tudott jó konfliktusmegoldót megnevezni és 49%-uk szerint nincs olyan ember a szervezetben, aki kiállna másokért. Az expresszív hálózatoknál a legtöbb embert átlagosan a vacsorameghívásra jelölték (3,61 főt), bár a válaszadók 43%-a nem hívná meg kollégáit otthonába. A legalacsonyabb sűrűséget a barátság háló mutatja, a válaszadók 60%-a nem nevezett meg olyan munkatársat, akit

16 barátjának tekint, és akivel a munkahelyen kívül is találkoznának. Ez adódhat esetleg abból, hogy a munkahelyi és a baráti kapcsolatháló teljesen elkülönül, de abból is, hogy nincs idejük ezen kapcsolatok fenntartására és a baráti kapcsolatok a tágabb családi körre redukálódnak. Ha barátságokat nem is, bizalmi kapcsolatokat az emberek nagy része tart fenn a munkahelyen is, több mint kétharmaduknak van legalább egy olyan kollégája, akivel személyes, családi problémákról is szoktak beszélgetni és 70%-uk jelezte, hogy megosztja munkatársaival a friss, érdekes eseményeket. A pénzkölcsönzés hálózata a barátságháló után a legkevésbé sűrű hálózat: a válaszadók 60%-a nem kérne kölcsön senkitől a munkahelyén, és további 18%-uk is csak egy kollégát jelölt meg, akivel ilyen bizalmas viszonyban áll. 1.4 táblázat: A legalább egy embert jelölők, illetve a férfiakat és nőket jelölők száma hálózatonként Instrument ális hálózatok Tanácsért fordulna Szakmai fejlődést segít Tiszteli hozzáértésé ért g* (fő) (%) 165 (84% ) 102 (52% ) 153 (78% ) g 1 g 2 g 2 /g 1 Expresszív hálózatok g* (fő) (%) ,96 Barátság 79 (40%) ,51 Otthoni vacsora ,79 Segítség a m.helyen kívül 112 (57%) 114 (58%) g 1 g 2 g 2 /g , , ,84 Befolyásos 113 (58% ) Jól érvényesül 90 (46% ) ,06 Érdekes esemény megosztás ,02 Személyes beszélgetés 136 (69%) 131 (67%) Népszerű Pénzkérés 78 (40%) , , ,43 Konfliktus megoldó Kiáll másokért 86 (44% ) 99 (51% , ,69 ) g* a legalább egy főt jelölők száma, alatta zárójelben: a kérdőívet kitöltők %-ában g 1 a férfiakat (is) jelölők száma g 2 a nőket (is) jelölők száma Az instrumentális hálózatok tekintetében a nők szerepe a férfiakéhoz képest elsősorban a tanácsadási hálózatokban és a funkcionális szerepekben erős, csaknem háromszor annyian jelöltek meg nőket is tanácsadóként, mint férfiakat és több mint 2,5-ször többen gondolják a nőkről, hogy kiállnának másokért, mint a férfiakról. Nagyobb a szerepük a férfiaknak a tiszteletkapcsolatokban és az informális mentorálásban (szakmai fejlődéshez való

17 hozzájárulás), bár ez utóbbi esetben is másfélszer annyian jelöltek meg nőket, mint férfiakat. A legkisebb különbség férfiak és nők között a befolyásosság kérdésében van, szinte ugyanannyi válaszadó tart férfiakat befolyásosnak, mint ahány nőket. Az expresszív hálózatoknál a nők szerepe a személyes beszélgetésekben a legnagyobb: 3,76-szor többen osztják meg személyes, családi problémáikat nőkkel, mint férfiakkal. Az expresszív hálókban a férfiak és nők közt a különbség vacsorameghívás tekintetében a legkisebb, bár itt is csaknem kétszer annyi válaszadó jelölt meg lehetséges vacsorapartnernek nőket, mint férfiakat. 1.2 Homofília Számunkra azonban nem csak az az érdekes, hogy a válaszadók közül hányan jelöltek meg nőket és hányan férfiakat, hanem az is, hogy a jelölők nők vagy férfiak voltak-e. Az emberek nagyobb valószínűséggel tartanak fenn kapcsolatot a hozzájuk hasonló tulajdonságokkal rendelkezőkkel. A választásokban megnyilvánuló homofília vonatkozhat a korra, nemre, iskolai végzettségre, társadalmi státuszra stb. Jelen esetben csak a nemi homofíliát vizsgáltuk, azaz megnéztük, hogy a nő és férfi válaszadók milyen arányban választottak csak nőket vagy csak férfiakat illetve mindkét nem képviselőit az egyes kapcsolatokban. A 4.1 ábra a nők választásait mutatja az instrumentális hálózatokban. Egy kérdés kivételével, ami a befolyásosságra vonatkozott, a nők jellemzően (több mint 50%-ban) csak nőket jelöltek meg kapcsolataiknak. 1.5 ábra: A nő válaszadók jelölései az instrumentális hálózatokban A nők jelölései az egyes kérdésekben tanácsadás (n=135) 4% 20% 76% kiáll másokért (n=75) 9% 17% 73% konfliktusmegoldó (n=68) 15% 21% 65% csak férfit jelölt érvényesülés (n=71) 4% 34% 62% mindkettőt jelölt tisztelet (n=121) 10% 34% 56% csak nőt jelölt szakmai fejlődés (n=79) 18% 32% 51% befolyás (n=89) 17% 61% 22% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A férfiak ezzel szemben a legtöbb kérdésben mindkét nemből választottak (ld. 4.2 ábra). A szakmai kérdésekben a nők 15%-a és a férfiak 19%-a nem jelölt meg olyan személyt, akihez tanácsért fordulni szokott (ld. 4.5 táblázat). Azok a nők (135 fő), akik megjelöltek tanácsadót, 76%-ban csak nőkhöz fordulnak, míg a férfiak (30 fő) jellemzően mind férfiakhoz, mind nőkhöz fordulnak tanácsért. A nők több mint 50%-ának szakmai fejlődését nem segítette olyan ember, aki jelenleg is a szervezetben dolgozik, míg a férfiaknál ez az arány csak 38%. Azok a nők, akik beszámoltak ilyen segítségről, 51%-ban csak nőket említettek, 32%-uk pedig mindkét nemből jelölt, a férfiak 22%-a említett csak férfiakat és 48%-uk megjelölte mindkét nem képviselőjét.

18 A befolyásosság megítélésénél nők és férfiak közt nem voltak szignifikáns különbségek a tekintetben, hogy milyen arányban jelölték az egyes nemek képviselőit. Többségük mindkét nemből megnevezett befolyásos embereket. Érvényesülés tekintetében a nők inkább nőket jelöltek meg (csak nőket választottak 62%-ban), míg a férfiak itt is többségükben mindkét nem képviselőiből jelöltek meg olyan embereket, akik jól érvényesülnek (68%). A két funkcionális szerep jellegű kérdésre (kik a jó konfliktusmegoldók és kik azok, akik kiállnak másokért), viszonylag kevés jelölés érkezett mindkét nem részéről. Azok a nők, akik jelöltek konfliktusmegoldót, 65%-ban csak nőket jelöltek. A férfiak 28%-a jelölt meg csak férfiakat és 39%-a csak nőket, de a kis elemszámok miatt az eltérések nem jelentősek. Olyan embert, aki kiáll másokért, ha azokkal méltánytalanság történik, a nők több mint fele, míg a férfiak több mint harmada nem tudott megjelölni. Azok a nők, akik meg tudtak ilyen személyt nevezni, 73%-ban csak nőket jelöltek, míg a férfiak 50%-a (12 fő) jelölt csak nőket, 6 fő pedig csak férfiakat.

19 1.6 ábra: A férfi válaszadók jelölései az instrumentális hálózatokban A férfiak jelölései az egyes kérdésekben kiáll másokért (n=24) 25% 25% 50% konfliktusmegoldó (n=18) 28% 33% 39% tanácsadás (n=30) 17% 47% 37% csak férfit jelölt szakmai fejlődés (n=23) 22% 48% 30% mindkettőt jelölt tisztelet (n=32) 16% 56% 28% csak nőt jelölt érvényesülés (n=19) 11% 68% 21% befolyás (n=24) 13% 75% 13% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1.7 A nulla jelölést adó férfiak és a nők %-ban hálózatonként Instrumentális hálózatok Tanácsért fordulna Szakmai fejlődést segít Tiszteli hozzáértéséért Nők Férfiak Expresszív Nők Férfiak (n=159) (n=37) hálózatok (n=159) (n=37) 15% 19% Barátság 60% 59% 50% 38% Otthoni vacsora 42% 46% 24% 14% Segítség a m.helyen kívül 41% 46% Befolyásos 44% 35% Érdekes esemény 30% 35% megosztás Jól érvényesül 55% 49% Személyes 32% 38% beszélgetés Népszerű - - Pénzkérés 58% 68% Konfliktus 57% 51% megoldó Kiáll másokért 53% 35% Míg az instrumentális hálózatokban a férfiak közt találunk nagyobb arányban olyanokat, aki legalább egy főt megjelölt (a tanácskérési hálózat kivételével), addig az expresszív hálózatokban egy kivétellel (ez a barátságháló, ahol gyakorlatilag nincs különbség a nem jelölők arányában a nemek közt) a nők jelöltek meg nagyobb arányban legalább egy embert. Ez arra is utalhat, hogy a férfiak inkább az instrumentális, míg a nők inkább a bizalmi, rokonszenvi kapcsolatok fenntartását tartják fontosnak.

20 Az expresszív hálókban a nőknél még nagyobb arányú a homofília. Egy háló kivételével (vacsorameghívás) mindenhol a nők több mint háromnegyede csak nőket jelölt meg lehetséges kapcsolatainak (ld. 4.3 ábra), míg csak férfiakat elenyésző számuk jelölt meg. A férfiak esetén nincsenek ekkora eltérések az instrumentális hálózatokhoz képest: a 6 hálóból 4-ben itt is azon férfiak vannak többségben a legalább egy embert megjelölők közt, akik mind férfiakat, mind nőket jelöltek. Csak a pénzkérési és személyes beszélgetési hálók esetén vannak többségben a csak nőket jelölő férfiak. A rokonszenvi választásoknál mind a nők, mind a férfiak kb. 60%-a nem tudott olyan embert megnevezni, akit a barátjának tekintene. Azok a nők, akik megjelöltek barátot, 84%-ban csak nőket jelöltek meg, míg a férfiaknál az egyértelműen homofilikus barátságokat fenntartók aránya 27%. Az otthoni vacsorára való meghívásokban jellemző a legkevésbé a saját neműek preferálása, ez mind a nőkre, mind a férfiakra igaz. A nőknek alig valamivel több mint fele hívna meg csak nőket vacsorára, míg a férfiak tizede hívna meg csak férfit. A munkahelyen kívül a nők 41%, míg a férfiak 46%-a nem számíthatna munkatársai segítségére. A legalább egy embert jelölő férfiak negyede csak férfi kollégát jelölt meg segítőként, míg a nők háromnegyede csak nőket. 1.8 ábra: A nő válaszadók jelölései az expresszív hálózatokban A nők jelölései az egyes kérdésekben Barátság (n=64) 5% 11% 84% Pénzkérés (n=66) 3% 14% 83% Személyes beszélgetés (n=108) 1% 17% 82% csak férfit jelölt mindkettőt jelölt Érdekes esemény megosztás (n=112) 2% 18% 80% csak nőt jelölt Segítség a m.helyen kívül (n=94) 4% 20% 76% Otthoni vacsora (n=92) 0% 48% 52% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az expresszív kapcsolatokban mindkét nemnél a beszélgetési hálók (érdekes esemény megosztás, személyes problémák megbeszélése) azok, ahol a legnagyobb arányú a legalább egy embert megnevezők száma. A nőknél nincs jelentős eltérés e két hálóban, míg a férfiaknál a személyes beszélgetéseket inkább jellemzi heterofília (a csak ellenkező neműeket jelölők aránya alapján), mint az érdekes események megosztását. A pénzkölcsönzéshez kapcsolódó kérdésre a férfiak 68%-a nem nevezett meg senkit, akik megjelöltek valakit, azok jellemzően egy embert választottak, ezért is lehet itt a legalacsonyabb a mindkét nemet megjelölők aránya (17%).