2008_ 6. ISSN Ft. k o r t á r s m ű v é s z e t i f o l y ó i r a t B u d a p e s t

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2008_ 6. ISSN 1216-8890 880 Ft. k o r t á r s m ű v é s z e t i f o l y ó i r a t B u d a p e s t"

Átírás

1 _ 6 ISSN Ft k o r t á r s m ű v é s z e t i f o l y ó i r a t B u d a p e s t

2 t r a n s a r t e x p r e s s ²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² MAGYARORSZÁG Bohár András emlékkiállítása K.B. Galéria (Kaposvári Egyetem) Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u június 6 június 27. Az egri ötök Földi Péter, Bukta Imre, Borgó, Szurcsik József, Csontó Lajos Észak így Parti Galéria Pécs, Mária u. 1.. június 7 július 7. NahTe / Vető János Csodálatos semmi Memoart Galéria Budapest V., Balassi B. u június 4 július 8. Szilágyi Lenke + Ireneusz Zjeżdżałka PÁRbeszéd 3. Platán Galéria Budapest VI., Andrássy út május 29 július 11. Wasteland Terméketlen föld Hattyúház Galéria Pécs, Király u június 6 július 11. Opening up szezonzáró kiállítása Chinese Characters contemporary art space; Klub Vittula Budapest VI., Kertész u. 4.. június 26 július 11. Koronczi Endre Stand by Városi Képtár Pelikán Galéria Székesfehérvár, Kossuth u június 13 július 11. Természetes körülmények között Kortárs művészet Erdélyből / Under Natural Circumstances Contemporary Art from Transylvania MODEM Debrecen, Baltazár Rezső tér 1.. május 29 július 13. Baksai József BLOCK 11 Vajda Lajso Stúdió Pinceműhely Szentendre, Péter-Pál u. 6.. június 29 július 15. Vancsó Zoltán Egy elrejtett napló megtalált fotó Nessim Galéria Budapest VI., Paulay E. u június 10 július 18. icebreaker APRoPODIUM galéria Budapest IX., Ráday u. 9.. június 12 július 18. EXPANZIÓ XX. Visszasejtesít Regina Verhagen Magyar Műhely Galéria Budapest VII., Akácfa u június 18 július 18. DISZKRÉCIÓ Bartók 32 Galéria Budapest I., Bartók B. út 32. június 24 július 18. Best of diploma Barcsay-terem, Aula Budapest VI., Andrássy u június 26 július 18. Szabó Ádám Svédasztal / Smorgasbord Inda Galéria Budapest VI., Király u. 34. II./4.. június 26 július 18. Kint és bent / Indoor and Outdoor Kisterem Budapest V., Képíró u. 5.. július 2 július 18. Mayer Hella Krimi az autóparádén (és egyéb katasztrófák) OCTOGONART Galéria Budapest I., Várfok u június 18 július 19. Albert Ádám decoder Csoportos válogatás MOME média design szak Nextart Galéria Budapest V., Aulich u június 27 július 18. ELMÚLT 10 ÉV a Dáblin alkotói Szombathelyi Képtár Szombathely, Rákóczi F. u június 14 július 20. SZAF Fischer Judit, Mécs Miklós Biztos csak az élet MODEM Belső kert Debrecen, Baltazár Rezső tér 1.. június 21 július 20. Klosz Orsolya Schöffer Múzeum Kalocsa, Szt. István Kir. u június 22-től Dunaújvárosi Tárlat Kortárs Művészeti Intézet Dunaújváros, Vasmű út 12.. június 27 július 25. Bori Bálint, Lábas Zoltán 2 és fél nem gond / 2 and half no problem 2B Galéria Budapest IX., Ráday u június 25 július 26. Polaroid technikatörténeti metszet Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskemét, Katona J. tér 12.. március 21 július Esztergomi Fotográfiai Biennálé Vármúzeum Rondella Galériája Esztergom, Várhegy, Szent István tér 4.. május 30 július 29. St.Auby Tamás, Najmányi László, Major János, Szájjal és Aggyal Festők Világszövetsége Irokéz Bloom Irokéz Galéria Szombathely, Thököly u június 15 július 30. Jan van der Pol A Siralom völgyének bája Knoll Galéria Budapest VI., Liszt F. tér 10.. június 5 július 31. 1day1photo (Brooklyn Budapest Peking/Beijing) Menü Pont Galéria Műcsarnok Budapest XIV., Hősök tere Liget Galéria Budapest XIV., Ajtósi Dürer Sor 5.. július 3 július 31. Réber László Csók István Képtár Székesfehérvár, Bartók B. tér 1.. április 26 augusztus 3. Simon Starling Három madár, hét történet, betoldások és elágazások Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Budapest IX., Komor M. u. 1.. június 12 augusztus 3. Hencze Tamás BTM Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum Budapest III., Kiscelli u június 5 augusztus 10. Zágrábi képzőművészek kiállítása MűvészetMalom Szentendre, Bogdányi u június 21 augusztus 10. Tarr Hajnalka acb Kortárs Művészeti Galéria Budapest VI., Király u június 11 augusztus 16. IngridMwangiRobertHutter Red Line video works Pixel Galéria C épület (Millenáris) Budapest II., Fény u június 6 augusztus Stúdió Galéria Budapest VII., Rottenbiller u július 2 augusztus 20. Az újraértelmezett Moholy- Nagy / természet és technika Magyar Nemzeti Galéria C-épülete Budapest I., Budavári Palota. április 24 augusztus 24. Kenedi Erzsébet Budapest Galéria Kiállítóháza Budapest III., Lajos u június 5 augusztus 24. Lélek és test Kertésztől Mappletorphe-ig Szépművészeti Múzeum Budapest XIV., Dózsa Gy. út 41.. június 6 augusztus 24. Csurka Eszter, Mátis Rita, Papageorgiou Andrea Mosolygó Mona Lisa II. Magyarországi Volksbank Zrt. bankfiókja és galériája Budapest XI., Istenhegyi út 40/A.. június 12 augusztus 25. Molnár László Budapest Kiállítóterem Budapest V., Szabad sajtó út 5.. július 17 augusztus 24. Vera Molnár Hommage à Dürer variációk François Morellet Jelzések Vasarely Múzeum Budapest III., Szentlélek tér 6.. június 19 augusztus 31. Na mi van? Műcsarnok Budapest XIV., Hősök tere. június 20 augusztus 31. Lenmechanika / The Mechanics of the Canvas Ernst Múzeum Budapest VI., Nagymező u. 8.. július 10 augusztus 31. Kerekes Gábor Megfigyelések Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskemét, Katona J. tér 12.. május 30 augusztus 31. XXIV. Miskolci Grafikai Triennálé A XXIV. Miskolci Grafikai Triennálé törzsanyaga Pszicho-kép tematikus pályázat Ferenczi Sándor emlékére A zene lelke lélek zenéje Bartók + Szlávok Miskolci Galéria Rákóczi Ház Miskolc, Rákóczi u /10 év válogatás a MKE Grafikai Tanszékének archívumából Miskolci Galéria Petró-ház Miskolc, Hunyady u. 12. A grafikus képzés műhelyei Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem MissionArt Galéria Miskolc, Széchenyi u június 7 augusztus 31. Magyar Péter A vágy geometriája / Geometry of desire N&n Galéria Budapest VI., Hajós 39.. június 25 szeptember 1. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszék hallgatói Első látásra I. Szent István Király Múzeum Országzászló téri épülete Székesfehérvár, Országzászló tér 7.. május 24 szeptember 7. Lucien Hervé Párizsi fotográfiák és művészportrék Mai Manó Galéria (Magyar Fotográfusok Háza) Budapest VI., Nagymező u július 3 szeptember 7. Visnyei Ilona Schmidt Motor Péter Retropasszív gépterem Budapest Galéria Kiállítóháza Budapest III., Lajos u július 10 szeptember 7. Braco Dimitrijević Louvre is my studio, street is my museum Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Budapest IX., Komor M. u. 1.. június 20 szeptember 14. Csepregi Balázs Két fa Park Galéria (MOM Park) Budapest XII., Alkotás u június 17 szeptember 14. Kurt Kaindl, Karl-Markus Gauß Az ismeretlen európaiak Néprajzi Múzeum Budapest V., Kossuth L. Tér 12.. április 12. szeptember 19. Az ikontól az installációig / From the Ikon to the Installation Pannonhalmi Főapátság Pannonhalma. április 3 november 11. KÜLFÖLD / EURÓPA Ausztria Runa Islam Empty the pond to get the fish MUMOK (Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig) Bécs. május 9 július 13. TIEFENRAUSCH (RAPTURE OF THE DEEP) Art and Tours through the Underworlds of Linz OK Offenes Kulturhaus Oberösterreich Linz május 30 július 13. Intakt The Female Pioneers Fotogalerie Wien Bécs. június 17 július 19. Beyond Theory Kunsthalle Exnergasse Bécs. június 19 július 19. Land of Human Rights <rotor> Graz. június 26 július 20. Paul Klee The play of forms Albertina Bécs. május 9 augusztus 10. Central Europe Revisited II. Schloss Esterházy Eisenstadt. július 10-től Susan Hiller Outlaw Cowgirl and other Works Bawag Foundation Bécs. május 9 augusztus 17. qujochö Living in the Penalty Area Lentos Kunstmuseum Linz Linz. június 13 augusztus 17. Vojin Bakic Drei Interventionen von Luca Frei, Marine Hugonnier und Sean Snyder Grazer Kunstverein Graz. június 4 augusztus 24. Ana Lupas, Geta Brătescu Galerie im Taxispalais Innsbruck. június 28 augusztus 24. Miklós Erdély und die Indigo Gruppe Gabi Trinkaus Mind the Gap Georg Kargl Bécs. július 2 augusztus 23. Eduardo Longo Engholm engelhorn galerie Bécs. július 2 augusztus 30. MIND EXPANDERS Spaces, Actions, Utopias MUMOK (Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig) Bécs. július 25 augusztus 30. Monika Baer, Thomas Eggerer, Amelie von Wulffen Form and Matter Augarten Contemporary Bécs. április 18 augusztus 31. Helyesbítés A Balkon /5-ös számában, A Habsburg birodalom művészeti vására című cikkemben hibásan háromhatalmi megszállásnak neveztem Ausztria szeptember 11-től május 15-ig történő négyhatalmi a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Anglia általi megszállását. A tévedésért elnézést kérek. Ligetfalvi Gergely A Balkon /5-ös szám 44. oldalán Ivacs Ágnes Alámerülés önmagunkba Beszélgetés Ágenssel és Árvai Györggyel című interjúja hiányosan jelent meg. A teljes szöveg a /6 szám oldalán olvasható. Az érintettektől és az olvasóktól elnézést kérek. Eln Ferenc A borítón: HarasztŸ istván: Méréstechnika I., 1976 KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények, Vasarely Múzeum, Budapest,. február 28 május 31. fotó: Sulyok Miklós

3 Budapest _ 6 főszerkesztő Hajdu István szerkesztők Százados László Szipőcs Krisztina 2 székely Katalin A valóság válaszol KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények 4 tatai Erzsébet Láthatatlan művek kiállítása KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények i m p r e s s z u m design Eln Ferenc Lapunk támogatói: fotó Rosta József web Eln Iván HU ISSN Kiadja és terjeszti a Poligráf Könyvkiadó 2120 Dunakeszi, Keszthelyi István u. 5/a. Telefon: 27 / Fax: 27 / Felelős kiadó: Hermann Péter HU ISSN Készült a Mester Nyomdában Levélcím: Balkon, Kállai Ernő Művészeti Alapítvány 1024 Budapest, Fény u. 2 Terjesztés: Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (ÜLK). Előfizethető Budapesten az ÜLK kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési Irodában (HELIR): Budapest VIII., Orczy tér 1. Levélcím: HELIR 1900 Budapest Előfizetési díj: Egy évre: 7.080,Ft Fél évre: 3.540,Ft Negyed évre: 1.770,Ft Előfizetési ár: 590,Ft Árusítási ár: 880,Ft Összevont szám ára: 1080,Ft t a r t a l o m 6 andrás Sándor Koncept? Ötlet? Hol és kinek? KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények 10 simon Zsuzsa Méhes Lóránt Zuzu, a festő Kiscsillag 22 Horváth Ágnes Avantgárd perspektíva: A kettős látás Major János művészetében 28 Faludy Judit Tarján Hédi emlékére 29 Uri Asaf Jeruzsálem eleste 30 antal István Örömfilmek Háy Ágnes: MozgóKép kiállítás 31 vámos Éva A második generáció Találkozások két budapesti galériában 33 vékony Délia A múlt, a jelen és a jövő arcai Portraits of yesterday, today and tomorrow. Fiatal magyar művészek kiállítása 3 4 L i g e t f a l v i G e r g e l y Tony Cragg vs. Franz Xaver Messerschmidt 37 Katona Anikó A dolgok árnyéka Az ötödik Berlin Biennále 3 8 L é n á r d A n n a Nem túl dressy Bettina Rheims: Can You Find Happiness? 39 török Adrien Szép lányok is sírnak néha Bettina Rheims: Can You Find Happiness? 40 Csizek Petra Háború a képernyőn Beszélgetés Christian E. Graczával, a Robert Bosch Stiftung kultúrmenedzserével 42 ivacs Ágnes Alámerülés önmagunkba Beszélgetés Ágenssel és Árvai Györggyel Ágens és a Természetes Vészek Kollektíva: IPSUM önmagadat Codex VI: A mennydörgés, tökéletes elme

4 a s z c é n a ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² Székely Katalin A valóság válaszol KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények Vasarely Múzeum, Budapest. február 28 május 31. Rózsa Gyula, a huszadik század második felének egyik legtermékenyebb (értsd: legtöbbet publikáló) magyar műkritikusa a következőket írta 1972-ben, a fogalmi művészet -ről: Hogy örüljünk-e most már annak, mert a magyar kifejezést használatba kellett venni érthetőbben: hogy örüljünk-e a fogalmi művészet hazai jelentkezésének? Azt hiszem, ez nem öröm vagy szomorúság kérdése, a fogalmi művészet van, ha úgy tetszik érzelmeinktől független objektív realitás. A fogalmi művészetet külföldön kitalálták, és nálunk is művelni kezdték, nem tehetünk mást, mint létezését tudomásul véve megpróbáljuk értékelni. Ezt az értékelést legfeljebb az akadályozza teszi még hozzá Rózsa, hogy a fogalmi művészet az egyetlen művészet, ami úgy van, hogy nincs. 1 Kétségtelen, hogy a (lokális) kritika, de akár még a művészetelmélet is nehezen talál fogást a konceptuális művészeten, és nem csak azért, mert az nem (vagy nem minden esetben) produkál a szó fizikai értelmében kézzelfogható és az akadémista osztályozási rendszerbe könnyedén beleilleszthető műtárgyakat. Nem csak arról van szó ugyanis, hogy nehéz definiálni, hogy milyen kritériumok alapján kerül egy mű a konceptuális művészet címszó alá, hanem mintha maga a konceptuális művészet siklana ki bármiféle definiálási szándék alól. Elég, ha csak a konceptuális művészet magyarországi (egyébként nem túlságosan gazdag) recepciótörténetét tekintjük végig, és máris a terminusok és definíciók szövevényes útvesztőjébe bonyolódunk. Mert vagy létezik Magyarországon konceptuális művészet, vagy nem, 2 de még ha létezik is, egyáltalán nem biztos, hogy nem konceptnek, koncept artnak, 3 vagy akár mint fent láttuk fogalmi művészetnek hívják, és akkor még ahhoz az igencsak lényeges ponthoz el sem jutottunk, hogy melyik szerző mit ért az adott terminus alatt. A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) szervezésében létrejött kiállítás már címében (KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények) is jelzi, hogy a Maurer Dóra és Prosek Zoltán kúrálta tárlat nem kívánja megalkotni a magyarországi konceptuális művészet megkérdőjelezhetetlen és felülbírálhatatlan kánonját, nem tud és nem is akar a teljességre törekedni. Erre a hatalmas (és egyre égetőbben szükséges) feladatra egyszerűen nem is vállalkozhatott, hiszen Beke László nagyon találóan jegyezte meg, hogy miközben külföldön számos monográfia, kiállítási katalógus, antológia, stb. született, Magyarországon a feldolgozás elmaradt, és csak kisebb-nagyobb cikkek, elvétve tanulmányok, katalógusközlemények, később más vonatkozású publikációkban fejezetek láttak napvilágot. 4 Tény, hogy a magyarországi konceptuális művészetet bemutató legfontosabb tárlatokat művészek szervezték. St. Auby Tamás Hordozható Múzeuma, 5 mely A Pop Art, Connceptual Art és az Akcionizmus Magyarországon a hatvanas években alcímet viselte, önmagában is koncept mű volt: a műtárgylista maga is fluxus-mű, 6 és a kiállítást St.Auby úgy hirdette meg, mint a NETRAF, vagyis a Neo-Szocialista- Realista Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója Kontra Művészettörténet-hamisítók Frontja 7 akcióját. Maurer szintén a másik oldalról, a résztvevő szemszögéből gyűjtötte és válogatta a mostani kiállítás anyagát. Koncepciójának hátterében az a felismerés áll, melyet Maurer a kiállítás katalógusában saját magától idéz: Major Jánosnak nem lett igaza végül is, mert a koncept art nem csak idejött, hanem itt is maradt, igazi globális paradigmaváltás volt, és azóta másképpen gondolkodunk a művészetről. A koncept art felszabadította a világ bármilyen jelenségére adható kreatív reflexiót. A kortárs magyar művészet (szerintem) jobbik részét posztkonceptuálisnak lehet nevezni. 8 A KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények című kiállítás legnagyobb erénye mégis az, hogy nem tesz különbséget a klasszikus konceptuális művészet és a neo- vagy poszt-konceptuális művészet között. 9 A szakirodalom ugyanis a kilencvenes évek ún. neokonceptuális művészetét tárgyalva, érintőlegesen és értelemszerűen retrospektíve tekinti át a korábbi korszak konceptuális művészeti törekvéseit. Beke már az 1981-ben, szintén az óbudai Zichy-kastélyban rendezett Kemény és Lágy Posztkonceptuális Tendenciák című tárlat katalógusának bevezetőjében is arról beszél, hogy a kiállításon résztevő legtöbb művész (többek között: Birkás Ákos, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Károlyi Zsigmond vagy Pauer Gyula) valamilyen módon vagy felhasználja vagy túlhaladja a konceptualizmus felfogását, ugyanakkor tiszta konceptről már egyik esetben sem beszélhetünk. 10 Itt is éppen az a probléma, hogy magának a tiszta konceptnek a mibenléte marad kérdéses, és ezen az sem segít sokat, ha mint Hornyik Sándor a konceptualizmus fogalmát vezetjük be, mely arra lenne hivatott, hogy egy egységes történeti narratívába olvassza a concept art / conceptual art / post-conceptual art és neo-conceptual art jelzőkkel illetett műtárgyakat. 11 Ebben az esetben fennáll a veszély, hogy a művészeti jelenségek és produktumok szigorúan kronologikus, egymást követő láncolatát kaphatjuk csak meg, egymásra rakódó, de egymással nem kommunikáló, izolált rétegeket. Holott és ez ebből a kiállításból is kiderül a konceptuális alkotók generációi és maguk a művek is párbeszédben állnak egymással, azaz a konceptualizmus maga nem szakítható ki ily módon az időből, nem, vagy nem pozitivista módszerekkel válhat történelemmé. Walter Benjamin A Német szomorújáték eredete című tanulmányának előszavában a következőket mondja az eredet fogalmáról: Az eredetnek, bár teljességgel történeti kategória, még sincs semmi közös vonása a keletkezéssel. Az eredettel kapcsolatban szó sincs a származott dolog létrejövéséről, inkább a létrejövésből és elmúlásból származóról. Az eredet a létrejövés folyamatában helyezkedik el, örvény gyanánt, és ritmikájába rántja be a keletkezés anyagát. A tényszerűnek csupasz, nyilvánvaló állagában soha nem ismerhető fel az eredet vonása, s egyedül a kettős belátás számára nyilvánul meg ritmikája. Ez a ritmika egyrészt restauráció, helyreállítás, másrészt éppen ebben befejezetlenség, le nem zártság gyanánt kíván megjelenni. Az eredet minden jelenségében meghatározottságra tesz szert az alak, melynek köntösében egy idea újra és újra egyezségre lép a történelmi világgal, mígnem befejezetten jelenik meg történetének totalitásban. Az eredet tehát 2

5 ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² a s z c é n a Konkoly Gyula Itt jelentkezzen öt egyforma ember, 1971 nem emelkedik ki a tényállásból, hanem ennek elő- és utótörténetét illeti. 12 A kiállítás mintha a magyarországi konceptuális művészet benjamini eredetfogalmának a megalkotására tenne kísérletet. Egyrészt evidens módon rendel egymás mellé különböző korokban készült műalkotásokat, másrészt nemzetközi kontextusba helyezi őket, jelzésszerű nemzetközi hátteret adva a hazai magángyűjteményekben fellelhető külföldi művekkel. A globális konceptualizmus fogalma a legutóbbi időben jelent csak meg a művészeti gondolkodásban, 13 és bár elkezdődött a magyar konceptuális művészet ilyen irányú értékelése, 14 a magyar konceptuális művészet nemzetközi kontextusba helyezése, sőt, általában vett nemzetközi elismertsége még hagy némi kívánnivalót maga után. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a keleti blokk országaiban, így Magyarországon is megjelenő Fluxus mozgalom mind a mai napig jelen lévő megnyilvánulásairól a Ludwig Múzeumban látható kiállítás). 15 A kevés kivétel közé tartozik András Edit tanulmánya az Art after Conceptual Art című nemzetközi tanulmánykötetben, mely a Kis Varsó művészeti tevékenysége kapcsán nem csak a magyar (és általában keleti) konceptuális művészet sajátosságait és történetét veszi sorra, hanem értelemszerű és szerves történeti összefüggésben láttatja az ezredforduló utáni és a hetvenes évek konceptuális művészetét. 16 Jelen kiállítás ugyanezzel a természetességgel rendeli egymás mellé a legkülönfélébb műveket, a tematikus és logikai kapcsolódások felismerését a látogatóra bízva. Így kapcsolódik össze a kiállítás tereiben és a látogató fejében többek között Konkoly Gyula 1970-es Leninvárosi Ünnepi Hetének egyik dokumentuma: Az Itt Jelentkezzen öt egyforma ember 17 és Pauer Gyula Tüntetőtábla-erdeje (1978) Erdődy J. Attila Transzparens Transzparensével (1994) vagy például Vincze Ottó és Timm Ulrichs manipulált csillagtérképei (1997 és 1986/91). Ebből a szempontból már mellékesnek számít, hogy a válogatás a legtöbb esetben esetlegesnek tűnik: a jobbára a hatvanas-hetvenes évek munkáira fókuszáló anyagból olyan nevek hiányoznak, mint például dr. Végh Lászlóé, és az újabb generáció konceptuális alkotói közül is számosan nem szerepelnek (például Benczúr Emese, El Hassan-Rózsa vagy Menesi Attila). Benjamin fent említett írásában distinkciót tesz a művészetfilozófiai és a történeti megközelítés között: a művészetfilozófia egységként láttatja a történeti folyamatokat, számára szükségszerűvé válnak a végletek, virtuálissá lesz a történelmi folyamat. 18 A kiállításon látható művek többsége, ha úgy tetszik, a konceptuális művészetnek, egy, a gyermekrajzokhoz hasonló, végpontokból kirajzolódó körvonalát adják. Ez a sokféleség nem zárja ki azt sem, hogy ne egy olyan mű (illetve műcsoport) legyen a kiállítás tengelyébe állítva, mint a (csaknem) teljes formájában most első ízben kiállított Beke-féle Elképzelés projekt, és a rá érkező válaszok, mely mind keletkezési idejét (1971), mind formáját tekintve a tiszta konceptnek az egyik mintapéldája, s amely a fent említett körvonalrajz képzeletbeli középpontjában helyezkedik el, azaz ideális megjelenése a konceptuális alkotói attitűdnek, amennyiben az eredeti művet elegendő a dokumentációjával (leírásával, vázlatával, tervével) helyettesíteni; a dokumentáció egyenértékű az eredetivel; illetve a művet nem is szükséges megvalósítani. 19 A egyik ilyen műalkotás Major János idézett konceptje, mely a konceptuális művészet törvényszerű magyarországi halálát jósolja, s melyre ez a kiállítás, lásd Maurer konceptkoncepcióját, válaszolt. 1 Rózsa Gyula: A valóság nem válaszol. Népszabadság, november 19. Ld. Idézetek a hetvenes évek művészetének irodalmából (összeállította: Szabó Júlia). Művészet, 1980/ Nem új megállapítás, hogy szigorú értelemben nem volt konceptuális művészet Magyarországon Peternák Miklós: A konceptuális művészet hatása Magyarországon, , Hyperlink c3.hu/collection/koncept 3 Körner Éva: Az abszurd mint koncepció, Jelenetek a magyar koncept art történetéből, Balkon, 1993/1, és 93/2, 10-14, újra közölve = K. É.: Avantgárd Izmusokkal és Izmusok nélkül, Válogatott cikkek és tanulmányok. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005, Beke László: A magyar konceptuális művészet szubjektív története, Vázlat = Deréky Pál Müllner András (szerk.): Né/ma? Tanulmányok a neoavantgárd köréből, Budapest, Ráció ( Aktuális avantgárd ), 2004, Hordozható Múzeum, A Pop Art, Connceptual Art és az Akcionizmus Magyarországon a hatvanas években ( ), Dorottya Galéria, július 16 augusztus Tatai Erzsébet: Hordozható Múzeum A pop-art, konceptuális művészet, akicionizmus Magyarországon a 60-as években, ÚJ MŰVÉSZET, 2003/12, Pogonyi Lajos: Pop, képzet, akció! Köszönjük!, Népszabadság, július Maurer Dóra, előadásszöveg, MKE, december 9 Ld. Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, Budapest, Præsens, 2005, Kemény és Lágy, Posztkonceptuális Tendenciák, 6. Tendenciák , Fővárosi Tanács, Óbuda Galéria, Zichy-kastély, április 14-30; 11 Hornyik Sándor: Konceptualizmus a kilencvenes évek magyar képzőművészetében, Művészettörténeti Értesítő, Benjamin, Walter: A német szomorújáték eredete/ Ismeretkritikai Előszó In: W. B: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok (szerk.: Radnóti Sándor), Budapest, Magyar Helikon, 1980, V.ö. pl. Global Conceptualism: Points of Origin, 1950s- 1980s, Queens Museum of Art, New York Walker Art Center, Minneapolis, Miami Art Museum (kiállítási katalógus), Miami, Philomena Mariani, Beke László: Conceptual Tendencies in Eastern European Art. In: Global Conceptualism: i.m Fluxus East Fluxus-hálózatok Közép-Kelet-Európában, Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum,. április 18 május András Edit: Transgressing Bounderies (Even Those Marked Out by the Predecessors) in New Genre Conceptual Art, In: Alberro, Alexander Buchmann, Sabeth (eds.): Art After Conceptual Art, Cambridge MASS London, The MIT Press, Bak Konkoly (kiállítási katalógus), Budapest, 1970, és dokumentum Budapest, 1970 újraközölve (fakszimile) = A magyar neoavantgárd első generációja (Kiállítási katalógus), Szombathely, Szombathelyi Képtár, i.m. ld. 12. jegyzet, i.m. ld. 4. jegyzet, 230.; a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület gondozásában a közeljövőben megjelenik a gyűjtemény fakszimile kiadása is. 3

6 a s z c é n a ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² Tatai Erzsébet Láthatatlan művek kiállítása * KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények Vasarely Múzeum, Budapest. február 28 május 31. Kiállításunk a koncept art kelet-európai megjelenésétől máig tartó folyamatos magyarországi jelenlétét és alakváltozásait mutatja fel a rendszerezés kényszere nélkül, a tematikus és logikai kapcsolódások felismerését a látogatóra bízva. A magyar művészek munkáihoz, mint kiállításainkon eddig is, jelzésszerű nemzetközi hátteret a hazai magángyűjteményekben fellelhető külföldi művekkel rajzolunk. Teljességre semmiképpen sem törekedhettünk, szemelvényeink kiválasztásánál azon igyekeztünk, hogy az ismert művek mellett ritkán vagy talán még nem látottakkal, illetve a művek szokatlan együttesével gazdagítsuk a konceptuális művészetről kialakított képet írja a Szépművészeti Múzeum (Vasarely Múzeum) honlapja. 1 Valóban jó volt látni a konceptuális művészetek nem, vagy ritkán látható darabjait. A KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények című kiállítás közel négy évtizedet (1967 ) felölelő válogatása 60 művész 94 művét mutatta be Attalai Gábortól Peter Weibelig, az 1925-ben született Dalibor Chatrnýtól az 1977-es születésű Tarr Hajnalkáig, a hard core szöveges munkáktól (pl. Beke László Elképzelés című projektjének lapjai, 1971) a szisztematikus fotósorozatokon át (pl. Berndt és Hilla Becher egy lapja, 1971) a direkt politizáló művekig (Gáyor Tibor: Argumentumok I, 1971, Pinczehelyi Sándor: Sarló és kalapács, 1973). Láthatók voltak olyan alapművek is, mint Pauer Gyula Tüntetőtábla erdőjének egy darabja és egy fotónyi dokumentációja (1978), Erdély Miklós több munkája vagy Christo egyik lapja. Magától értetődő természetességgel szerepeltek egymás közelében Lakner László és Havas Bálint, Erdély Miklós és Koronczi * Sőrés Zsolt filmklubjának elnevezése, a Láthatalan filmek ihlette e címet. 1 Gáyor Tibor Argumentumok Endre, Lakner Antal és a Kalkmann Gramse páros, Gálik András és Türk Péter, Bak Imre és Beöthy Balázs munkái. A konceptuális művészetet valamelyest ismerők számára tényleg gazdagodott a konceptuális művészetről kialakított kép. Ennek igazolására említek néhány olyan alkotást, amely valamely szempontból határesetnek tekinthetőek, igaz, más- és másképpen helyezkednek el más- és más határokon. Maurer Dóra Mit lehet egy utcakővel csinálni? (1971) című munkája nem amiatt érdekes, amit minden konceptuális fotószekvencia egyébként is tud, hanem attól, ahogyan még az avantgarde elvárásoknak is ellenébe megy: azokat épp ellenpontozva egyrészt felerősíti a kőkocka utcakő jellegét, másrészt forradalmi sztereotípiáját kezdi ki (és ezzel határsértő igazán). Látszólag (hisz nyilvánvaló, mire való és mire lett volna jó az utcakő 1971-ben) előítélet-mentesen fordul tárgyához mint bármihez (bárkihez), ami (aki) azt igényli. A fotók szerint Maurer számára az utcakő nem harci eszköz, hanem egy jelentésnélküli tárgy, mely interakciók során nyer(het) értelmet: megköthetjük, húzhatjuk pórázon, de még inkább lehet és ajánlott ölbe venni, simogatni, megcsókolni, puha gyolcsba pólyálni, feldobni (Föl-földobott kő), elrejteni. Timm Ulrichs a (technikatörténet rostáján kihullott) magnószalagját, amelyen a rárajzolt motívum (egy profilból ábrázolt fej kontúrja) csévéléssel felépül, és az ellenkező irányú tekeréssel széthullik, videón láthattuk (Homlok és csillagzat, ). A frappáns, hihetetlenül egyszerű és elegáns játék egy geometriai törvény szerint zajlik. Bár a folyamat nehezen belátható, szemmel mégis megtapasztalható, továbbá a kísérlet megismételhető, végül a tanulság, miszerint a sorrend lényeges, újból és újból kinyerhető. Ulrichs 1986-ban voltaképp archaizál, amikor ezzel az egyszerű ötlettel előáll, a megvalósulás során azonban a mű vizuálisan mégis igen erőssé válik, s ezzel elszakad gyökereitől. Gálik András Braille (1992) című végtelenített videója, mely egy Braille-írás állóképét közvetíti, klasszikus konceptuális logikát követ; abszurditása, sőt minimalizmusa is rokonítja elődeivel. Ám az a téma, amit játékba hoz paradoxonával (ti. itt a Braille-írás látható, nem tapintható, tehát épp a vakok számára nem olvasható) a másság itt a gyengén-látók iránti érzékenység, korunkhoz kapcsolja. Maga a paradoxon pedig figyelmeztet látásunk, de áttételesen érzékszerveink, illetve megismerőképességünk korlátaira. Tarr Hajnalka Fókusz-transzplantációjában (, rajz, hímzés kereteken, offszetnyomat, amelynek felirata: Asztali tenisz. Az adogatást bemutatja Gergely Gábor, kétszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok ) egy pingpongozó raszterre bontott képének (rajz kockás papíron, 4

7 ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² a s z c é n a mint hímzésminta vagy -terv) egyes elemeire fókuszál, s ezeket a kiemelt részleteket ülteti át hímzőrámájára. Tarr a sportolóéval épp ellentétes dinamikájú cselekedet végez, amikor varr: meditációjának eredménye a sok hímzés. Gyújtópont-átültetése során (mely egy merőben formai ügy), amint a sportoló (illetve a széles nyilvánosságnak szánt mediatizált képe) szinte eltűnik a keresztszemek öltésében, úgy fordul át a formai transzplantáció, a technikai műveletek révén egy melankóliával telített belső világgá. Lakner Antal Bundesbergje (2005, videoanimáció, dombortérkép) nem csak azért lenyűgöző, mert lehetetlen (l. credo quia absurdum), vagy mert a tőle megszokott tökéletes dizájnba csomagolva élvezhetjük, amint úgy bolygatja meg Berlin topográfiáját, hogy ez esetben még annak a látványosságába is bele lehet feledkezni. És nem is csupán azért hatásos, mert Lakner a legkülönfélébb lehetőségeket ajánlja fel ironikusan a fogyasztóknak, vagy mert képzeletbeli beavatkozása nyomán nem csak Berlin fölött az ég, hanem a föld is megváltozik, hanem a leginkább azért, mert úgy tűnik, központi ideája a környezettudatosság, amelyből kiindulva racionálisnak tűnő megoldást kínál az egyre gyarapodó hulladék felhasználására. Az persze már más kérdés, hogy mit kezdünk azzal a metaforikával, miszerint az új világ piramisa, hegytemploma szemétből, szemétre nem kőből, kősziklára emeltetne. A művek tehát a konceptuális művészet sokféleségét reprezentálták: a válogatás és elrendezés (mely sem nem tematikus, sem kronologikus) azt az első benyomást kelthette, hogy a rendezők szerint nincs éles cezúra a klasszikus konceptuális és a mai konceptuális alapú művek között. Egységben látás vagy zűrzavar? Egy alaposabb elemzés azonban feltárja, hogy mégsem pontosan erről van szó. A műtárgyak egymás mellé rendezésével kirajzolt kép nem eléggé árnyalt, szerkezete, felépítése nem épül kifejtett ok-okozati viszonyokra, s emiatt óhatatlanul csalóka. Bár számomra nem elvetendő régi és új művek együttes bemutatása, de ismerőseim kérdései, illetve megjegyzései, amelyek szerint több dolog is nem odaillő, sőt inkább zavaró volt, mégis rávettek arra, hogy megvizsgáljam, milyen is az új művek jelenléte ezen a kiállításon. 1. A művek válogatása: talán szokatlannak tűnik statisztikai elemzésem, de azt gondolom, hogy ezzel nem távolodom el a művészet kérdéseitől, hiszen alkotókról és munkáikról lesz szó, még ha nem is esztétikai vonásaikról. 2 A 94 műből 83 készült 1967 és 1989, 11 pedig 1990 és között. A konceptuális művészet szakaszaira bontva: klasszikus konceptuális (1976-ig): 76, posztkonceptuális (1989-ig): 7, neokonceptuális művészet (rendszerváltás, a globalizáció új hullámától máig): Ez az arány azt állítja, hogy 1976-ig virágzott a konceptuális művészet, ami utána jött, az vagy kevés, vagy nem érdemes bemutatni. Nem önmagukban a számok mondják ezt, hanem az, hogy 76 mű sokkal árnyaltabb képet ad egy-egy jelenségről, mint 7, vagy 11. Míg a hatvanas, hetvenes évek művészetéről sokrétű kép rajzolódik ki a magyarországi alapművek mellett közép-európai, sőt néhány amerikai művész munkája is szerepel, és az is híven tükröződik, hogy a nyolcvanas években háttérbe szorult a (poszt)konceptuális művészet, addig a rendszerváltás utáni (neo)konceptuális művészetből vett néhány példa távolról sem képes azt a gazdagságot felmutatni, ami valójában jellemző rá. Timm Ulrichs Homlok és csillagzat, 1986/91 Gálik András Braille, videó, 1992 Lakner Antal Bundesberg, Berlin, A kiállított művekről tájékoztat a katalógus: KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények. szerk.: Maurer Dóra, Budapest, Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület,. A kiállítás méltatásai: Bak Árpád: Az utcakő szemiotikája. KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények, exindex.hu/index.php?l=hu& page=17&tid=2&id= k; Hajdu István: Nyújtott kanyar KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények. 54 művész Maurer Dóra válogatásában, Magyar Narancs. public/hirek/hir.php&id= Perneczky Géza: Inter-média művészet az uborkafán, Élet és Irodalom,. május o. Schuller Gabriella: Zarándoklat a Csehszlovák rádió 1968-hoz Óbudára. 3 Évtizedekre lebontva: 60-as évek (3 év): 7; 70-es évek: 69; 80-as évek: 7; 90-es évek: 5; 2000-es évek (több mint 8 év): 6. A bizonytalan datálású, a hosszabb ideig készült és az elhalasztott kivitelezésű munkáknál mindig a korábbi (a koncepció megszületését) dátumot vettem figyelembe. A 60 alkotóból 11 született 1958-ban vagy utána (az 50 évesek nem mondhatók fiataloknak), a tizenegy közül öt 40 év alatti és egy 35 év alatti van. A kiállításon az első rendszerváltás utáni munkát Sugár János (1958) készítette, idősebbektől nem szerepel 1990 utáni munka, és fiatalabbaktól sem korábbi; ekképp e reprezentációban generációs szakadék támadt talán véletlenül. 5

8 a s z c é n a ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² A már említett, számomra szimpatikus (de mások számára talán zavaró) gesztus, a régi és az új munkák együtt szerepeltetése azt sugallná, hogy valamiféle egységről vagy közös nevezőről (esetleg folytonosságról, rokonságról, következményről, kapcsolatról, tanulságról ) van szó, a statisztika azonban ezzel ellentétben azt mutatja, hogy igazán csak az a fontos, ami régen volt. 2. A kiállításon elérhető információk: a zavart nyilván el lehetett volna kerülni, ha a látogató rendelkezésére álltak volna valamilyen formában a válogatás szempontjai, a kiállítás koncepciója, valamint némi adat a kiállított anyag jellegéről konceptuális munkákról lévén szó, semmi sem evidens. (A Szépművészeti Múzeum honlapján olvasható statement nem médiuma, hanem túlzott általánossága miatt nem képes helyettesíteni a szórólapokat vagy falfeliratot: a a rendszerezés kényszere nélkül, a tematikus és logikai kapcsolódások felismerését a látogatóra bízva, vagy a teljességre semmiképpen sem törekedhettünk kitételek felmentést adnak bármiféle további követelmény alól.) 3. A zavart a katalógus sem oldotta fel, ugyanis tanulmány nem, csak rövid idézetek szerepelnek benne, melyek kettő kivételével az első generációs konceptuális művészektől származó írások. Ez egyfelől jó, de ugyanakkor nem pótolhatják a tanulmányt, hiszen maguk is értelmezésre várnak, másrészt csak a régi konceptuális művészetre vonatkoznak, így megerősítik a kiállítási arány által megfogalmazott minősítést. A két idézett nem művész-szöveg túl rövid ahhoz, hogy érdemit tudjunk meg a konceptuális művészetekről, ráadásul az egyik, a Peternák Miklósé 1983-ból való, a másik Daniel Marzonáé 2004-ből. (Kiragadottsága miatt szinte kínos említeni, annyit mégis muszáj megjegyeznem, hogy Marzonával ellentétben én nem gondolom, hogy a mai művek komolytalanok és ideológiamentesek. Persze, ironikusak, ráadásul az irónia mint módszer jelen van szinte mindegyikükben, ez pedig ugyan másfélét, de mégiscsak komolyságot jelent). Igazságtalanok volnánk, ha nem említenénk meg, hogy a kisméretű katalógust jó kézbe venni, igényes kivitelű, funkcionalistán mértéktartó, a műtárgylistán kívül minden kiállítótól látható egy-egy jó minőségű reprodukció. A keveredés ellenére zűrzavar nincs, tiszta a fent vázolt kép: a kiállítás logikájában semmi nem indokolja se az arány, se a magyarázat (hiánya), se a katalógusban való mellőzés új művek szerepeltetését. Észrevételeimmel azt kívántam láttatni, mennyi rétege van egy kiállításnak és hányféle módon lehet szólni általa. S ha a végkicsengés nem lett pozitív, hadd billentsem helyre az egyensúlyt: a sok figyelemre méltó, fontos mű és azok szép elhelyezése miatt mondhatom, ezt a kiállítást nem csak, hogy érdemes, de kötelező (lett volna) megnézni. András Sándor Koncept? Ötlet? Hol és kinek? KONCEPT KONCEPCIÓ, szemelvények Vasarely Múzeum, Budapest. február 28 május 31. I. A látogató örült és most is örül, hogy ellátogatott a kiállításra. Kíváncsian ment és nem csalatkozott meg: az összbenyomás jó, meglepő és erőteljes volt. Jó volt együtt látni sok érdekes, részben már ismert, részben most először észrevett munkát. Meglepő volt, milyen erőteljes együttes keletkezett 1967 és 1977 között a konceptuális művészethez sorolható vagy viszonyítható alkotásokból. A látogatót, a kiállítás címétől elcsábulva, elsősorban ez a tíz év érdekelte. Kosuth 1989-es munkájáról megtudhatta, ha még nem tudta volna, hogy az irányzat egyik eredeztetője 1965-ben megkezdett és 1969-ben deklarált módszerével jóval tovább dolgozott, mint ameddig maga az irányzat tartott. Az egymásra következő, mint ahogyan a párhuzamosan futó irányzatok, alkotási módszerek felfedezői folytathatják, amit megkezdtek, ahogyan túl is juthatnak rajta, mint Picasso a kubizmuson vagy Robert Morris a minimalizmuson. A látogató nem vehette hát zokon, hogy például Varga Ferenc Százezer falevél című munkája 2001-ben készült, de még azt sem, hogy nem sorolható egyértelműen ehhez az irányzathoz. Sok kitűnő kiállított munka egyáltalán nem tartozott igazán oda, így például Nádler István 1980-as Malevics emlékére készült képe, de Türk Péter 1969-es Cím nélküli munkája sem; Koronczi Endre 2007/8-as Nem én voltam című darabja pedig egyértelműen a pop-arthoz sorolható. Még Erdély Miklós 1986-os Similis simile gaudetje is (egy nagyalakú festett kép, előtte szőnyeggel, benne tévékészülékkel, amelyen például az m1 hiradója megy, interjú egy fürdőigazgatóval, abba belevágva-montírozva jelenetekkel a fürdőből a fürdőzőkről, ha besorolni kell, inkább pop-art, mint bármi más. Varga Ferenc Százezer falevél, 2001, részlet 6

9 ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² a s z c é n a Kosuth egyébként arra is példa, hogy a kiállításon sok nem magyarországi alkotó munkája látható, többnyire a hatvanas évek végéről és a hetvenesek elejéről, tehát a látogató által elsősorban figyelembe vett időszakból. Köztük olyanoktól is, mint Sigmar Polke, és fénykép Christo és Jeanne-Claude Az 5600 köbméteres csomag című munkájáról, mely a kasseli Dokumenta 4-en lebegett a magasban és a Frankfurter Allgemeine. május 10-i számában a két kolumnás Mit árul el a művészet az 1968-as évről című összeállításának és méltánylásának egyik ünnepelt darabja, mások közt Robert Morris Threadwaste -je mellett. A beszámolónak tehát a kiállítás egészéről kellene szólnia, hiszen a látogató megértette, hogy a két kurátor, Maurer Dóra és Prosek Zoltán a kiállítással, a szép kis katalógus elején Erdély Miklóstól idézett javaslatának igyekezett eleget tenni: A legfontosabb az, hogy a művészet a szabadságfokát növelte ezekben az években. ( ) úgy kellene egy ilyen kiállítást rendezni, hogy a hatvanas években még csak ennyi volt, a hetvenesekben már ennyi és akkor mindent, ami megmaradt, és mindent, ami új, mindig egyszerre kellene szerepeltetni. Tehát tulajdonképpen egyre szélesebb skálát kellene egy-egy kiállításon felvonultatni, ( ) itt egy egységesedési folyamattal állunk szemben és egy kiterjeszkedéssel. Egyre interdiszciplinárisabb lett például, ez a jellemzője a művészetnek; másrészt egyre inkább nem válogatós az eszközeiben. Ez nagyon fontos, nagyon fontos. Erdély véleményétajánlatát megerősíti és egyben sarkítja Maurer Dóra szintén idézett véleménye egy 2007-es előadásából: A koncept art felszabadította a világ bármilyen jelenségére adható kreatív reflexiót. A kortárs magyar művészet (szerintem) jobbik részét posztkonceptuálisnak lehet nevezni. A látogató tehát elfogadta ezt a rendezői elvet, nem is kíván perlekedni vele, ahogyan nem akarja felpanaszolni, hogy néhány számára emblematikus alkotás nem került a beválasztottak közé. A kiállítás címe egyértelműen jelezte, hogy szemelvények bemutatására kerül sor, a katalógus pedig azt, hogy a kiállított munkák javarésze a Gáyor-Maurer Archívumból és maguktól az alkotóktól kölcsönződtek. Nem nagy felhajtású monumentális kiállítás volt ez, ugyanakkor gazdagabb a gondosan elrendezett anyag, hogy ízelítőnek kelljen mondani. A katalógust egyébként nem bevezető nyitja meg, hanem idézetek sora a concept art, a fogalom-művészet elindítóitól, LeWittől, Hueblertől, Kosuth-tól Erdélyen át Peternákig (1983), Marzonáig (2004) és Maurerig (2007). Az idézett magyarok közül a látogató Peternák problematikusnak tűnő nézetével ért leginkább egyet: Nem új megállapítás, hogy szigorú értelemben nem volt konceptuális művészet Magyarországon, és helytállónak is tűnik. Ugyanígy igaz, hogy beszélhetünk egy nagyarányú koncept (ötlet)-művészetről. Az az állítás sem támadható, hogy a concept-art (fogalomművészet) vagy conceptual art (fogalmi művészet) névvel jelölt irányzatnak jelentős hatása volt a magyar (avantgarde) művészetre, sőt a művészeti (illetve a művészetről való) gondolkodásra általában. A látogató aki magát a múltba ellátogatónak is érezte és örömét-meglepődéseit éppen ebből a feszültségből is nyerte Peternáknak a következők miatt ad igazat. II. A konceptuális művészet mint minden művészeti irányzat, amikor időben, akkor irányzatok között helyeződött, és az éppen meglévőktől, mint előzőktől való elhatárolódás igényével jött létre, ezért abban az összefüggésben értelmezhető. Az előzők pedig elsősorban a minimal art, másodsorban a pop-art volt, (ezek viszont Amerikában az absztrakt expresszionizmustól határolódtak el). A minimal art tárgyai és szándékai nélkül szinte érthetetlen a concept art. Ez azért is hangsúlyozandó, mert Magyarországon nem létezett a minimal art mint irányzat, a pop art pedig a concept arttal egyidőben, illetve kevéssel utána és vele keveredve kezdett hatni. A minimal art művésze egyszerű tárgyakat hozott létre, megszabadítva a műtárgyat mind a komplexitástól, mind a fogalmiságtól így a metaforikusságtól és az iróniától is, és határozottan elkerülte az imitációt és az illúziókeltést. Puritán, többnyire geometrikus tárgyakat helyezett talapzat nélkül a kiállítóterembe, olyan teret alkotva, amelyben a látogatók mozogva viszonyulhattak azokhoz a tárgyakhoz, úgy ébredhettek azok tárgyságára. Így a minimal art tárgyai lehetetlenné tették a re-prezentációt, a concept art viszont magukat a tárgyakat tette lehetetlenné. A minimal art a nézőkből résztvevőket indukált: a minimalizmus a műtárgy értelmét bizonyos mértékig kívül, a környezettel való viszonyában fedezte fel 1 a néző Erdély Miklós Similis simile gaudet, 1986, installáció Joseph Kosuth Ex libris, 431. (Egy nyelvtani megjegyzés) G.L. / L.W., 1989 aktív, mind érzékelő, mind mozgó hozzájárulásával. Semmi sem volt hasonlíthatatlanabb a happeninghez, mint a minimal art határozottan kiállítás-művészete, és mégis szemére hányták, hogy a művészetet egy újfajta színházzá tagadja meg, ahogyan Michael Fried írta 1967-ben (..). Mindkét oldalról egyetértettek abban, hogy Robert Morris vagy Carl Andre geometrikus alapformái és Donald Judd merész anyagai tudatosan elfordultak a festészet és a szobrászat mű-formáitól. De elütöttek egymástól abban a kérdésben, hogy ez még művészet-e. Judd írta 1964-ben, hogy Morris munkái, amelyek teljesen a felszíneikből éltek, a legegyszerűbb dologszerű létezésre utaltak üres térben. Ha bennük minden a legminimálisabb módon létezik is, mégis egyértelműen művészet ez Egy legkisebb közös nevezőt határoznak meg. Az ember arra kényszerül, hogy a megszokott dolgokat új szemmel nézze. 2 A konceptualizmus ezzel szakított elsősorban, a tárggyal, és tette ezt jórészt azzal, hogy magát 1 Michael Archer, Art cince New Edition. London, o. 7

10 a s z c é n a ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² a nyelvet használta, és hogy az odalátogatót nemcsak interaktivitásra késztette, hanem alkotásra. Ahol egykor festmények és szobrok voltak, most dokumentációk, térképek, fényképek, utasítás-listák és információk. 3 LeWitt írta 1967-ben: A konceptuális művészetben a munka legfontosabb aspektusa az idea, illetve a fogalom. Amikor a művész a művészet fogalmi formáját használja, akkor előre történik minden tervezés és elhatározás, és a kivitelezés fölösleges/mechanikus [perfunctory] dolog. Az idea művészetet csináló géppé válik. 4 Egy kérdésre, hogy be lehet-e mutatni a munkát, Robert Barry azt válaszolta: A munka teljességében megismerhetetlen, mert olyan sok ember elméjében létezik. Mindegyikük csak azt a részt ismerheti, amelyik a saját elméjében van. 5 A pop-art művelői egészen mást csináltak. Egyfelől vegyítették a festészetet és a szobrászatot, másfelől beemelték a közönséges köznapi képeket saját kompoziciójú munkáikba, ahogyan azt Rauschenberg tette újságokból másolt szitanyomatokkal. Míg a minimalisták minden imitációt és illúziókeltést elkerülve egyszerű alapvető alakzatokat helyeztek egy a látogatókat mozgásra invitáló térbe, a pop art művei tele voltak felismerhető képekkel, és/vagy ismerős tárgyakkal, munkáik rakoncátlan gondolatokkal tűzdelt szemlélést követeltek meg. A minimal art tehát a pop-arttól is elfordult, nemcsak az absztrakt expresszionizmustól, a concept art viszont mindkettőtől. A concept art művelői a művészet jellegére, illetve a műtárgy szükségtelenségére kérdeztek, de volt, illetve lehetett még egy további szándékuk is. A Conceptual Art zászlaja alatt sokféle irányzat gyűlt ösze, ezeket nehéz egy nevezőre hozni. A protagonistákat többnyire az a politikai indíték lelkesítette, hogy megtagadják a művészet-piac műalkotásokat illető gyakorlatát, ami az ő szemükben a művészet kapitalista félrekezelése volt és hogy ezt olyan eredményesen tegyék, hogy a mű már egyáltalán nem volt lehetséges. 6 Nos, a Vasarely Múzeumban bemutatott alkotások együttese a látogató megítélése szerint egyáltalán nem támogatta Belting nézetét. A (mára többnyire jónevű) alkotók egyértelműen nem a művészet-piac kapitalista félrekezelése ellen lázadtak, hanem elsősorban és meghatározóan a szocreál követelmények, a magukat szocialistának-kommunistának valló megrendelők, vagyis a népi demokratikus állami mecenatúra és az alkotók közrendészetileg kordában tartott kényszerű helyzete ellen. Ha Kosuth azt írta 2 Hans Belting, Das unsichtbare Meisterwerk. Die modernen Mythen der Kunst. München, 1998, 452. o.) 3 (Archer, 74.o.) 4 (idézve: Archer, 68. o.) 5 (idézve: Archer, 73. o.) 1969-ben: művésznek lenni most annyi, mint kétségbe vonni a művészet természetét, akkor a Koncept, koncepció kiállítás alkotói 1967 és 1977 között elsősorban azt mondhatták volna: művésznek lenni most annyi, mint kétségbevonni a szocreál és kényszerítésének a természetét. Ez viszont azt is magával vonta, hogy a művészet természetére és a műtárgy megszüntetésére nem kerülhetett sor. Ha ez így volt, ha a látogatónak ez volt és maradt az összbenyomása és véleménye, kérdésnek érezte, hogyan viszonyul, illetve viszonyítható a kiállítás anyaga ahhoz, ami Nyugaton történt az eddig jelzettek szerint. Valamiképpen biztosan viszonyítható, ha a látogatónak, amit látott, tetszett és a kiállítás címének vonatkozásában tetszett. III. Körner Évának van egy 1993-as írása: Az abszurd mint koncepció. Jelenetek a magyar koncept art történetéből. 8 Körner megközelítésének keretét a -as kiállítás látogatója egyértelműen elfogadja: Ha volt valaha gyötrelmesen kiélezett helyzet nyugat és kelet művészete, illetve művészeti gondolkodása között, a hatvanas évek egyike volt a legkeményebbeknek. ( ) A két fél helyzete merőben különböző volt, tehát stratégiájuk sem lehetett nem hogy azonos, de párhuzamos sem. ( ) Vagyis a nyugati conceptual art és a keleti konceptuális művészet két olyan létező, amelyben az előzőnek domináns, megtermékenyítő szerepe volt, de az utóbbi érési folyamatában elszármazott a nemzőtől, sajátos karaktervonásokat öltött. ( ) Ebből következik, hogy az eredeti konceptuális művészet alapelvétől eltérően a keleti koncept art szótári tisztasággal nem körvonalazható. 9 Körner érdekes és példás megközelítése csak néhány korrekciót kíván meg. A koncept art első nagy felszabadító korszaka nem kezdődhetett az 50-es évek végétől, 10 ha egyszer senki se datálja Kossuth 1965-ös szék-műve, illetve LeWitt és Kossuth 1969-es írásai előttről. A koncepció tárgyi megvalósítása 11 a concept art elveit illetően lehetetlen, hiszen éppen a tárgy felszámolása volt a tét. Végül sem a kockakő, sem StAuby Hűlő víze nem lehet példa a minimal artra 12, hiszen a minimal art művelői olyan tárgyakat hoztak létre, többnyire a térben elrendezhető többesben, amelyeknek nem voltak mimetikus megfelelői, vagyis nem köznapi tárgyakat idéztek. Ezek a korrekciók csak kiegészítők, nem polemikusak; a Vasarely Múzeum látogatója sem tudja körvonalazni mindazt, amit látott, csak az izgatja, hogyan jellemezheti (többszörösen szerzett) élményét, élményével kapcsolatos gondolatait, lényegében a számára annyira talányos viszonyt a nyugati és a magyarországi alkotói szándékok és azok megvalósításai között. Ha a stratégia nyugaton és keleten nem lehetett párhuzamos sem, ahogyan Körner helyesen állapította meg, miért és hogyan hasonlítható, legalább is vonatkoztatható egymásra, ami készült? A hozzávetőleges válasz a következő. A concept art jellegzetességeit a következőkben lehet meghatározni: (1) nincs tárgy, (2) dokumentáció-információ van: nyelvi anyag, (3) a művészet kérdőre vonása történik, (4) a látogató bevonása a munkába, (5) a piaccal nem-törődés, annak hátat fordítás. 13 Ezeket figyelembe véve a Beke László felhívására készült szövegek valóban izgalmas gyűjteménye ez áll legközelebb a concept arthoz a bemutatottak közül, két pontban mutat eltérést: a 3. pont hiányzik, az 5. pedig modifikálódik. Ez a két eltérés pedig, úgy tűnik, kapcsolatban van egymással. A piac, sőt a kiállítás lehetetlensége nem arra ösztönzött, hogy a művészet mibenvalóságára kérdezzenek az alkotók, hanem arra, hogy az eladható és bemutatható művészet hatalmi úton biztosított silányságára reflektáljanak, illetve ellene a szocreálra és a hatalmi kontrollra lázadjanak. A Beke késztette virtuális, ezért konceptuális kiállítás darabjai azonban tulajdonképpen csak ebben az utóbbi pontban mutattak rokonságot a többi kiállított munkával. Azok ugyanis kivétel nélkül tárgyakként készültek. És másféle hatások is felfedezhetők voltak bennük. 6 (Hans Belting, i.m., 459. o.) 7 (idézve: Archer, 76. o.), 8 első közlése: Balkon 1993, most: Körner Éva, Avantgárd izmusokkal és izmusok nélkül. Válogatott cikkek és tanulmányok, Aknai Katalin és Hornyik Sándor, szerk. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005, ) 9 (i.m., 421. o.) 10 (i.m., 421. o.) 11 (i.m., 426. o.) 12 (i.m., 426. o.) 8

11 ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² a s z c é n a Példaként Lakner László Én, egy közülük című szitanyomatát érdemes említeni. A szitanyomatot Rauschenberg kezdte híresen használni a pop-arthoz sorolandó munkáiban. Ez a rokonság legyen egyik magyarázata, miért példaértékű a látogató szerint Laknernek ez a munkája. Mint szó esett róla, a pop-art időben egyivású a minimal arttal, a concept art egyaránt fordult mind a kettő ellen. A pop-art jellemzője volt, hogy elegyítette a művészetet és a történelemhez és a köznapi élethez tartozó nem-művészetet, a felismerhető valóságdarabokat és a valóságrészletek média-illusztrációiból készített másolatokat. A másik meggondolás, amiért a látogató számára az Én, egy közülük példaértékű, az, hogy Lakner nemcsak belemontírozta a fegyveres orosz forradalmárok csoportképébe saját arcának fényképét, de a csoportképbe rajzolt nyíllal mutatva rá is írta: én, egy közülük. Ez a ráfirkantás pedig a látogatót Duchampra emlékeztette. Lakner munkája teljesen egyedi, az ő szitanyomata a teljes képet adja, nem képrészleteket, mint Rauschenberg munkáiban, és a lemásolt fénykép egyáltalán nem egy Mona Lisa festmény-másolathoz hasonlatos. Példaértékűnek egészében a Duchamp-hatás mondható, a látogatónak ugyanis az volt a benyomása, hogy az egész kiállítás Duchamp keltette izgalmakat mutatott. Duchamp közismerten sokfelé hatott, az ő nevével jelezhető Dada sokfelé ágazott, sokféleképpen vonta kérdőre és kétségbe a művészetet. Felszabadító hatása általánosan elismert. Neve nem irányzat, de sok irányzat hivatkozhatott rá. Ez a - as Koncept koncepció kiállítás pedig azért is hozandó kapcsolatba Duchamp-mal, mert a látogató, mint már említettem, Peternák véleményével ért leginkább egyet, Peternák pedig koncept (ötlet)-művészetről beszélt. Nos Duchampnak is ötletei voltak, humorosak-ironikusak, de olyanok, amelyek nemcsak egyszerű ötletek, hanem mindig egyúttal gesztusok is, és gesztus-mivoltukban voltak többértelműek. Az irónia tudvalevőleg nemcsak a retorikai fordulat, amellyel valamit mondok és az ellenkezőjét értem, hanem az a romantikusnak nevezett irónia is, amellyel valami megnevezhetetlenre lehet utalni. Olyan bonyodalomra is, amit nem lehet egyetlen fogalmi nevezőre hozni, ami nem bogozható ki analízissel szép egyenes fonallá. Duchamp ötlet-gesztusai, avagy gesztus-ötletei mindig tárgyakhoz kapcsolódtak, tárgyakat foglaltak magukban, nála az ötlet sohasem csak egy jó ötlet, egy eszembe jutott. A Koncept koncepció kiállítást persze nem lehetett volna Duchamp-irányzat címre átkeresztelni, de a látogató úgy érezte és gondolja most is, hogy azokban az években, és már a konceptuális művészet beindulása előtt, Duchamp-hatás érkezett Magyarországra és hatott, kénytelen-kelletlen, illetve kényszerűen-kellemesen a kiállításon szereplő művészekre, de a művészet mibenvalóságára kérdezés nélkül. A látogató ezért is hiányolta a Vasarely Múzeumban StAuby dolgai között a Hordozható lövészárok címűt. (Ahhoz hasonlítva Erdődy Transzparens transzparens-e két rúdra erősített üres műanyag-csík csak egy, különben jó, politikailag csattanó ötletnek tűnt.) Némileg kárpótolta HarasztŸ Méréstechnika I. című munkája, egy mérleg, amelynek két tányérja egymással teljes egyensúlyban áll, miközben az egyik tányéron egy egy-kilós, a másikon egy húsz-dekás súly látható: a szürreál és a Dada csodálatos egyesülése ez a mű. Végül egy általános megjegyzés Körner Éva kijelentésével kapcsolatban, hogy a nyugati és a keleti avantgárd stratégiája még párhuzamosban sincsen egymással. A politikai helyzetről és a demokrácia-diktatúra ellentétéről nem lehet elfeledkezni, és nem lehet el sem vonatkoztatni tőle. Ezzel azonban csak kapcsolatban áll, ami messzemenően meghatározónak mondható. Már szó esett itt róla, de talán érdemes külön hangsúlyozni. Közhelyszámba megy, hogy a művészetben nincsen fejlődés, csak egymásra következés, de az már kevésbé, hogy egyfelől az elhatárolódás, az önállóság igénye, másfelől az élet-környezet változásaival járó más-más hatások miatt egy dinamikus folyamat. Attól pedig nem lehet elhatárolódni, ami nem következett be, nem lehet annak ellenében önállósodni. Magyarországon nem volt 1950 körül jelentkező és elismerést nyerő neoavantgárd, nem volt absztrakt expresszionizmus, minimal art, pop art, happening, és a többi, egymásra következő, részben egymás mellett futó tevékenység. Az Amerikában de másutt is jelentkező Concept Art, fogalmi művészet itt nem is alakulhatott ki. Ráadásul, ha a művészetben nincsen fejlődés, 13 v.ö. az eddigiek mellett még pl. Carla Gottlieb, Beyond Modern Art. New York, 1976, 372k). 14 (v.ö., Archer, 69-75kk) Lakner László Kockák egy régi filmből, 1970 nem lehet egyenlőtlen fejlődés sem, inkább csak keresztbeporzás. Nem lehet behozni azt, ami nem jött létre. Ami egymásra következően már kialakult, ingerli és befolyásolja azt, ami kialakulóban van. Az expresszionizmus német, a szürrealizmus francia, az absztrakt expreszszionizmus amerikai. A Dada valóban nemzetközi, illetve többközpontú volt, de éppen ezért más-másként is hatott New Yorkban, Párizsban, Zürichben és Berlinben. A concept artot is szokás nemzetközinek mondani, de például a francia Daniel Buren hasonlíthatóan, de mégis másként dolgozott Párizsban, mint az amerikaiak New Yorkban 14, minden bizonnyal azért is, mert pl. a tachizmus más volt, mint az absztrakt expreszszionizmus (és az action painting). Ami Magyarországon hozzávetőlegesen 1966 és 1976 között létrejött, amit a KONCEPT KON- CEPCIÓ, szemelvények kiállítás dokumentált, és a látogató ezért is koncentrált a különben kitűnő kiállításnak erre a részére, egy olyan etap, amelyik viszont létrejött, ami következett és amelyikre későbbiek következtek. Az a felszabadító hatás, amire Maurer Dóra céloz a katalógus elején, minden bizonnyal megtörtént és aztán tovább hatott. Volt, akire úgy, hogy elhagyta az országot, de úgy is, hogy a szóban forgó alkotók szinte mind töltöttek hosszabb-rövidebb időt nyugaton. Ez része lett annak, ami keresztbeporzásnak mondható. A concept art puritanizmusa, komolysága és aszketizmusa nem alakult ki, semmiképpen sem lett irányzattá Magyarországon. Ezt el kell fogadni és ezt elfogadva kell örülni annak, ami létre jött. Arra következett minden, ami azóta. 9

12 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² Simon Zsuzsa Méhes Lóránt Zuzu, a festő * Kiscsillag 2000 őszén a Vízivárosi Galériában Méhes Lórántnak volt egy kiállítása, sok-sok festménnyel szinte az összes képe ott volt, amelyet a nyolcvanas évek vége és 2000 között festett. Zsúfolt tárlat volt ez az amúgy sem tágas kiállítótérben, és nem csak a képek nagy száma, hanem sokfélesége miatt is. Szorosan egymás mellé kerültek itt a harsány-színes vallásos képek, a fotorealista zsánerképek, a misztikus absztrakt festmények stílusok, színvilágok, formavilágok olyan együttese, amelyben az egyes képek nem érvényesültek eléggé, egymás hatását nemhogy erősítették volna, inkább gyengítették, sőt kioltották. Volt azonban egy kép, amelynek nem ártott meg ez a zsúfoltság, amely kiragyogott a sokaságból, amely megcsinálta a maga külön helyét ebben a sokféleségben. Ez volt a Kiscsillag a festő Csilla nevű feleségének portréja, félaktja, amelyet a művész 1999-ben festett. A képet ezután a Műcsarnok Egyhetes című kiállításán lehetett újra látni, 2004-ben egészen más körülmények között. A magyar festészet friss termését bemutató, egy hétig tartó tárlaton minden festő egy teljes termet kapott a Műcsarnokban 12 festő, 12 terem, 12 egyéni kiállítás. A Kiscsillag itt ideális környezetbe került: testvéreivel, vagyis Méhes azonos korszakban, hasonló stílusban festett képeivel együtt jelent meg az elegáns, tágas térben. A kép még ebből a stílusharmóniából és az első osztályú környezetből is kiragyogott, itt is létrehozta a maga külön auráját. Úgy tűnik, ez egy olyan kép, amely minden körülmények között saját teret hoz létre maga körül, legyen az a hely egy szoba, egy kiállítóterem, vagy maga a kortárs magyar festészet virtuális helye. A képen egy kicsattanóan egészséges, szép, életteli-eleven fiatal lány hasal a fűben. Napozik. Félmeztelen, de igazán diszkréten, kócos haja a szemébe lóg, és önfeledten, tele szájjal nevet a nézőre. Vörösre festett szájjal hogy pontosak legyünk. Eleven, sőt harsány minden szín a képen: élénk rózsaszín a lány teste, élénkvörös a haja és szája, harsányan zöld a fű. Frissesség, egészség, elevenség, derű, boldogság sugárzik a képből. A kép a festő Csilla nevű kedvesét, szerelmét ábrázolja, igazi szerelmes kép, nem csoda, ha derűt, boldogságot áraszt. Ami pedig a stílust illeti: tudjuk, hogy a festmény fényképről készült, tehát egy valódi fotórealista képpel állunk szemben, ezt bizonyítja a festés módja is, a tónusok sima átmenete, az ecsetvonások eltüntetése. Lassacskán azonban rájövünk, hogy sok minden másképp van, mint ami egy tisztességes fotórealista műtől elvárható. A fotóhoz vagy akár a valósághoz viszonyítva a képen semmi nem reális. Ilyen rózsaszín test nincs, ilyen harsány zöld fű nincs, ilyen virágok semmilyen kertben nem nőnek, és ilyen tündérek sem hevernek a fűben. Csak a mesében. Méhes Lóránt a fotórealizmus álcája alatt egy tündérmese-jelenetet festett. Figyelmesebben megnézve a képet, kiderül, hogy a tündérmese is illúzió, mert bizony valami nem stimmel ezzel a tündérrel. Először is, tündérnek egy kicsit vaskos, kicsit túl valóságos. És hát a kezei! inkább mancsok, mint tündérkezek. A figyelmes néző előtt lassan feltárul a tündérlány valódi természete: inkább macskaféle lenne ez, egy tündérnek álcázott, lány alakot öltött ragadozó, annak is a veszedelmesebb fajtájából, amelynek kezei őrzik vad mancs-emléküket. Egy veszedelmes ragadozó hever a fűben, a hátsó kertben, és ereje, hatalma biztos tudatában, tündér-álcája biztonsága mögül nevet olyan tele szájjal. Az ártatlan Csilláról bizony kiderül, hogy Khnopff párductestű asszonyának, Franz von Stuck, Gustave Moreau kiismerhetetlen, de fenyegető Szfinxének a rokona, leszármazottja, a tisztességes fotorealista képről pedig kiderül, hogy bonyolult, többjelentésű szimbolista kép. Mai, huszadik század végi szimbolizmus ez, mert ellentétben a klasszikus szimbolisták dekadensen enervált, ördögien csábító asszonyaival, akik a sötét mélységgel, az alvilággal tartottak kapcsolatot, Méhes Csillája szemtelenül egészséges és fiatal, ragadozó természetét is nyíltan vállalja. Ő a napfény gyermeke, talán túlságosan is az, valószerűtlenül tökéletes, sebezhetetlen ezért félelmetes. Mindez a festés módjából (is) kiolvasható. A hiperrealista stílus a végletekig van itt feszítve. Hiányoznak a látványfestészet megszokott eszközei, a plain-air-ben kidolgozott és azóta a festészetbe mélyen beépült módszerek, a fény-árnyék érzékeltetésére szolgáló valőrök, fényreflexek, a fű valószerűtlen zöldjét, az emberi test rózsaszínét itt nem enyhítik kékes-zöldes árnyékok, reflexek. Hiányoznak azok a finom tónus-átmenetek is, amelyek a szabad levegő, a tér illúzióját voltak hivatva szolgálni, amelyeket még a fotórealisták is gyakran használtak, igaz, foltszerűen leegyszerűsítve. Méhes Lóránt mindezeket elhagyva éles kivágású formákkal, élénk, majdnem keveretlen színekkel érzékelteti a macska-lány valószerűtlenségét. Kimódolt, művi, mint egy amerikai pop-realista festmény, egyértelmű, harsány, hatásos, mint egy moziplakát. És mégis Szimbolista, hiperrealista, pop art-os, meseszerű ezt mind el lehet tehát mondani erről a képről, de ezek a jelzők ki is zárják egymást, és egyben az elemző tanácstalanságát is jelzik. A képnek egyenlőre nincs helye a kortárs magyar festészet egyik fiókjában sem, de ahogy a legkülönfélébb helyzetekben is kiragyog a környezetéből, úgy a magyar festészetben is meg fogja csinálni a maga helyét. És nem csak a magáét. Kiállítás az Ernst Múzeumban Az elmúlt húsz vagy inkább harminc évben sokféle kép élt Méhes Lóránt Zuzuról a művészeti köztudatban, és ezek között nem volt első helyen a festő Méhes. Először is, ő volt a Zuzu, a Zuzu Vető párosból, aki munkáival, rajzaival, akcióival, laza életmódjával, egész személyiségével azt demonstrálta, hogy a depresszív hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon * A szerző köszönetet mond Forián-Szabó Noéminek, aki adatok, képek szolgáltatásával felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az esszé megírásához. Forián-Szabó Noémi volt a kurátora az Ernst Múzeumban megrendezett retrospektív tárlatnak (2007. augusztus 30 szeptember

13 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² lehet szabadon és könnyedén élni. Később volt Méhes Lóránt a megvilágosodott buddhista, majd Krisna-hívő, aki rajzokat, varázs-kegytárgyakat, installációkat csinált ennek a hitnek a kifejezésére és gyakorlására. Azután volt Méhes Lóránt, a lelkes katolikus, aki az ikonfestő szerzetesek komolyságával festette keresztényszimbolikájú képeit egy-egy képet hónapokig tartó, elmélyült, precíz munkával, vallásos átéléssel, és aki felépítette saját, különbejáratú oltárát. És végül volt a par excellence festő is, aki fotókról megfestette barátait, szeretteit, és sajátmagát. Ezek a különféle képek valahogy soha nem álltak össze egy képpé, és különösen nem a festő képévé. Forián-Szabó Noémi több, mint tíz éve dolgozik azon, hogy Méhes Lóránt művei, az ismertek és a kevésbé ismertek, láthatók legyenek és együtt legyenek láthatók. Amikor a műveket sikerült összegyűjteni, és 2007-ben, az Ernst Múzeumban végre megvalósult a retrospektív tárlat, ahol méltó körülmények találkoztak össze a művek, a Méhes Lórántról kialakult különféle képek összerendeződtek. Kiderült, hogy Méhes Lóránt Zuzu most már ezzel a hármas névvel kell őt hívnunk festő, elsősorban és mindenekelőtt festő. Festő akkor is, ha varázs-zászlót hímez, akkor is, ha filctollal firkál, és akkor is, ha ún. szentképeket fest. Egy festői életművet lehetett itt látni, amelyben vannak korszakok és stílusváltások, de ezekről a korszakokról és stílusokról kiderült, hogy nem nagyon különböznek egymástól, hogy az időnek nincs túl nagy fontossága, hogy mindezek egyazon festői gondolkodásból, vízióból születtek. Zuzu Vető Méhes Lóránt már a főiskolai tanulmányai előtt is festő volt, portrét, önarcképet, akttanulmányt festett az akkor még kevéssé divatos, hűvös, fotórealista modorban, olykor fekete-fehérben. Erről a festő Méhes Lórántról azonban annak idején nem sokat tudtunk. Akkoriban, a hetvenes évek végén, a nyolcvanasok elején más dolgok foglalkoztatták a nemhivatalos, progresszív művészeti közéletet, az úgynevezett második nyilvánosságot, ahogy azt a Hans Knoll által szerkesztett könyv címe találóan nevezte. Akkor voltak a Rózsa presszóban a főiskolások akciói, ezek a minden hagyományos képzőművészeti műfajt tagadó, fluxus-szerű akciók, és azokban Méhes Lóránt is részt vett, akkoriban Zuzu néven, természetesen nem a festményeivel. Ugyancsak abban az időben készítette a rózsaszín és vörös szemüvegeket is, ezeket a háromszög-, rombusz-, négyszög-, szív és egyéb alakú napszemüvegeket, fehér kartonból a keretet, rózsaszín celofánból az üveget. Ezt a tárgyegyüttest és az azt követő akciót Vető János fényképeiről ismerjük Vető igazi sztárfotókat készített a barátokról, amint a szemüvegeket viselve pózolnak a kamera előtt, mint a divatmodellek. Rózsaszín, sőt vörös szemüvegen keresztül nézni a világot ez nyilvánvaló politikai utalás volt, de maga a sztárfotó, a divatfotó sem volt akkoriban megszokott látvány. A szemüvegeket, az akciót nem sokan látták, de a Mozgó Világban (1980) sokan olvashatták Károlyi Zsigmond erről szóló írását. Károlyi Zsigmond, a festőtárs és barát, aki akkoriban szintén nem festett, melankolikus hangvételű filozofikus eszmefuttatást írt a szemüveg-akció kapcsán a festészet elhagyásáról, az optikai illúzió, a láthatóság, láthatatlanság és a művészet összefüggéseiről. Vető János, aki a fényképeket készítette, ugyancsak ismert volt már abban az időben és abban a körben, konceptualista-experimentális, átfestett fotóiról, verseiről, dalszövegeiről, amelyeket a különböző alternatív zenekaroknak írt, és arról is, hogy Hajas Tibor alkotótársa, fényképésze volt. Kettejük közös működése ebben az időben kezdődött, ekkor született a Zuzu Vető szerzőpáros, ezen a néven szignálták műveiket, ezen a néven állítottak ki és váltak ismertté először a korlátozott, majd a szélesebb nyilvánosság előtt. Különös művek voltak ezek, filctollal vagy festékszóró spray-vel készültek, papírra, vászonra. Olykor csak egy-egy jelzés volt a felületen, olykor az egész felületet beborította a motívumok, jelek, szimbólumok, absztrakt gesztusok, figurák sokasága. Már a motívumok felsorolása is beszédes: traktor, öltönyös figura kockafejjel, ugyanez lobogó-lángoló fejjel, vörös csillag, sarló-kalapács, gyár, lakótelep, Trabant, Szabadság-szobor, lánctalp közismert motívumok voltak ezek abban az időben, a korabeli közélet, szocialista propaganda állandóan használt, mindenütt látható képei, és mindenki értette, hogy a két művész milyen céllal, milyen összefüggésben idézte azokat. Egyszerre volt ez kritika, keserű önkritika, nevetés és cinikus belenyugvás. Ezek a direkt jelképek keveredtek azután olyan általános emberi és privát motívumokkal, mint a szív, koponya, csontok, virágok, kalapács, mágnes, antenna, rakéta, iskola, Eiffeltorony, piramis, férfi, nő, nemi szervek, ember, hangszerek, oltár és még sok minden más, amelyet felsorolni is lehetetlen. Ehhez jöttek még az olyan abszurd tárgyak, mint a négyszögletes kerék vagy az általuk kreált vallás-ideológia zászlója, kegytárgyai. Ezek a motívumok könynyedén, vázlatos-rajzos vagy gondosan festett alakban szabadon lebegtek a kép felületén, és ha még maradt üres hely a képen, azt a két művész telerajzolta ornamentális motívumokkal. És teleírta szövegekkel. Nyújork, Párizs, Bonbon, Etyekre Pátyon át, Nyugi-nyugi a posztmodernista szociálimpresszionista neobarbár kerék forog szövegek, képcímek, amelyek a képszövet részei voltak. A motívumok, jelképek, ábrák, szövegek egyik képről a másikra vándoroltak, újabb és újabb összeállításban jelentek meg, egy teljes vizuális és verbális jelképrendszert alkotva. A képeket szoborban is megcsinálták, a kockafejű ember vagy a négyszögletes kerék térbe rajzolva, fából, papírmaséból felépítve, kifestve különösen hatásos volt. És nagyon látványosak voltak a földre szórt kompozíciók, fehér műhóból, kék rézgálic-porból, bíborszínű, sárga, vörös porfestékből, amelyeket ők kerteknek ne- Méhes Lóránt Zuzu Napszemüvegek, 1980 k., fotó: Vető János 11

14 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² Zuzu Vető a Színes TV Twist című képet festi meghívott közönség előtt a Kirakatrendező Iskolában. 1982, fotók: Simon Zsuzsa veztek. Kiállításaikon ők szolgáltatták a szavalást és a zenét, amelyek, mondani se kell, saját szerzeményeik voltak. Mindebből csak a rajzok, festmények maradtak meg az installációkat szétszedték, a kerteket felsöpörték, csak néhány fénykép és néhány gyenge hangfelvétel őrzi az események emlékét. Az Ernst Múzeumban aztán ezek a munkák elegánsan, üveg mögött függtek a falon, azt sugallva, hogy itt egyfajta festészetről van szó. A képek sorsához, a recepciótörténethez hozzátartozik, hogy akkoriban számunkra ez minden volt, csak nem festészet. Demonstráció, akció, egy életmód megnyilvánulása, kiáltvány, manifesztum, bármi, csak nem festészet, talán még művészet se. Manifesztuma annak, hogy a nyolcvanas évek szürke, semmilyen, depressziós magyar szocializmusában lehet szabad és vidám mozdulatokat tenni. Azt is mindenki tudta, hogy ez a szürke, semmilyen és konszolidált szocializmus a legnagyobb mértékben álságos és megtévesztő, konszolidáltsága csak addig tart, amíg mindenki betartja a le nem írt szabályokat, amíg a cenzort megelőzve-kijátszva öncenzúrát alkalmaz. Ezért volt annyira megkapó és irigylésre méltó, hogy ez a két művész úgy élt, olyan gesztusokat tett, olyan szövegeket írt és olyan kiállításokat-eseményeket csinált, mintha a szabályok, tilalmak nem léteznének. Egyszerűen szabadok voltak, cenzúra és öncenzúra nélkül. Valószínűleg nem volt ez ilyen tudatos, végiggondolt döntés eredménye, az egész helyzet számukra részben természetes volt, hiszen ebben nőttek fel, részben annyira abszurd, nevetséges, hogy csak a farce, a karikatúra, a paródia, az abszurd eszközeivel lehetett rá reagálni. Az is érdekes és jellemző volt, hogy ők ketten egyáltalán nem törődtek azzal, hogy a többiek, a művésztársak mit csinálnak. Azokban az években, a második nyilvánosságban az underground művészetet a konceptuális művészet tartotta izgalomban, szövegek, fekete-fehér fotók, rajzok, szerény installációk és performanszok, amelyek filozófiaiegzisztenciális-művészetelméleti kérdéseket boncolgattak. Erdély Miklós, Hajas Tibor, Halász András voltak a főszereplői ennek a nem hivatalos művészeti életnek. Éleselméjű, szofisztikált, izgalmas gondolatok, szkeptikus, depresszív érzések, igénytelen kivitelezés fekete-fehér-szürkében ez volt a művészet uralkodó és kötelező tónusa. A randa avantgárd ahogy most egy fiatal kritikus, Rieder Gábor nevezte éppen a róluk szóló kritikájában. A Zuzu Vető-társulás mindennek az ellenkezőjét csinálta: felszínes, könnyen megérthető gondolatok, improvizatív, de nem igénytelen kivitelezés, vidám hangulat, mindez színesben, nagyon színesben. Ugyanazokon a helyeken állítottak ki, léptek fel ők is, tehát részei voltak a művészeti szcénának, de világos volt, hogy amit csinálnak, az nem csak hogy nagyon más, új, hanem annak egyenesen a tagadása. Ahogy függetlenítették magukat az akkori hivatalos művészeti szemlélettől, úgy bújtak ki az avantgárd szigora alól is. Zuzu Vető nem csak a szocializmus bornírtságán, hanem az avantgárd mélységes komolyságán is nevetett. A művészeti szcéna hangadói hivatalos kritikáról akkor nem lehetett beszélni ezt a különállást nem látták problémának, Zuzu Vető természetes résztvevője, szereplője lett az akkori művészeti életnek. Amikor 1982-ben a Mozgó Világban, amely annak idején rendszeresen tudósított az alternatív művészeti eseményekről is, a Bercsényi Kollégiumban látható kiállításukról írtam, másokhoz hasonlóan én sem láttam világosan, miben rejlik az ő újdonságuk. Lelkesedésben nem volt hiány, de ami az értékelést illeti, abban tanácstalan voltam, és végül is arra jutottam, hogy ez a mű-sorozat az együtt ivások, együtt kószálások, együtt unatkozások tanúja, lenyomata, kifejezi, hogy ők ketten nem akarják meghódítani sem a nagyvilág de még Magyarország művészetét sem, számukra itt van Budapest, itt vannak a barátok, a lányok, az ismerősök, itt vannak a Trabantok, a lakótelepek, és a többi, ami ezen kívül van, a kormány, a hatalom és a híradásokban, magazinokban látható világ, ahhoz nekik semmi közük nincs. Ők a vidám túlélők. Ha szövegben nem is sikerült az értékelés, a gyakorlatban annál inkább. A Zuzu Vető-képek már 1982-ben galériát avattak; a Rabinec Közös Műterem-nek (később Rabinext Galériának) nevezett fél-legális galéria nyitó-kiállítása volt az övék. A Rabinec mint galéria, még ebben a második nyilvánosságban sem volt mindennapi: ambíciója, deklarált célja nem kevesebb volt, minthogy a legaktuálisabb művészetet 12

15 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² mutatja be, sőt ő diktálja a trendet, ugyanakkor ezzel az általa felfedezett-bemutatott értékkel szabályos műkereskedelmet folytat. Meg akarta mutatni, hogy lehet egyszerre küldetést teljesíteni és kereskedelmet folytatni. Mindezt féllegális körülmények között egy egyszobás lakásban a Honvéd (ma Falk Miksa) utcában, az ötödik emeleten. A galéria alkotó-vezető gárdája, művészek és teoretikusok (Kelemen Károly, Károlyi Zsigmond, Birkás Ákos, Koncz András, Gyetvai Ágnes, Simon Zsuzsa) nagyjából tudták, hogy a galériának avantgárd-utáni művészetet, magyarul festészetet kell bemutatnia, ez lesz a küldetése. Akkoriban már mindenki a transzavantgárd festészetről, posztmodern művészetről beszélt, Achille Bonito Oliva könyvét olvasta. Amerikából is jöttek már a hírek az új festészeti boom-ról, és már készült Bonito Oliva ideológiájának magyarországi adaptációja, az Új szenzibilitás, amelyet Hegyi Lóránd írt (1983-ban jelent meg). A Rabinec tehát, ami a terveket illeti, naprakész volt, és a galéria művészei már ott sorakoztak a frissen festett képeikkel, hogy kiállíthassanak. A Zuzu Vető műveket ez a társaság sem tekintette transzavantgárd festészetnek, sőt, festészetnek sem, azt azonban tudták, hogy amit ők csinálnak, az valami avantgárd utáni művészet, olyasmi, amely már magában hordja a festészet lehetőségét. És így a galéria frissen festett fehér falára kerültek a válogatott Zuzu Vető rajzok, az azóta klasszikussá vált darabok, a Györgyike más, Utcsó más, a Nyújork, Bonbon, Tókió, az Etyekre Pátyon át, a Sombrero, és felavatták az első magyar posztmodern kereskedelmi galériát. Az ösztönös választás utólag telitalálatnak bizonyult. Az alkotópáros pedig az idők szavára hallgatva stílusukat elnevezte posztmodernista szociálimpresszionizmusnak. Ha az elemzésben nem is jeleskedett a korabeli kritikai irodalom, de az mindenkit érdekelt, hogy is készül ez a szociálimpresszionizmus. Hogy csinálnak ketten egy képet? Hogy hangolják össze szándékaikat, nem csak egy képen, hanem képek során át? Hogy maradnak mindketten a maguk választotta, nem tudatos, de létező közös stílusán belül? Zuzuék természetesen nem titkolták munkamódszerüket, ha valaki kérdezte, boldogan elmondták, sőt előfordult, hogy nyilvánosság előtt be is mutatták. A Rabinec-nyitó kiállításon például tartottak egy tárlatvezetést, amelyen többek között ez is szóba került. A tárlatvezetésről, amely munkamódszerüknek megfelelően szintén párbeszédes formában zajlott, magnófelvétel készült, majd írásban is lejegyezték. Tanulságos ebből idézni: Na, szóval, Lóránt, az első pillanatot meséljük el. Meséld el nekem légy szíves ezt a képet: Györgyike más. Tárlatvezetés. Ez a Fenyves úton készült, szilveszterkor, én elkezdtem rajzolni, egy dossziét kértem, mert unatkoztam, s a Györgyikéről készült az első portré, és te odajöttél, és behúztad azt a kis piros szájat a képbe. És ott lett a Györgyike. És akkor kezdtünk el portrékat csinálni, sorba a terembe, ez volt az első közös munkánk. Mindenkiről, mint egy más Györgyike más, Utcsó más Ez volt az Utcsó más, szerintem ez a Borkát ábrázolja. És akinek ez nem volt elég vagy nem hitte el, hogy ez ilyen egyszerű, az élőben is megnézhette, hogy csinálják ők ketten: a Színes TV Twist című képet meghívott közönség előtt a Kirakatrendező Iskolában festették, 1982-ben. Ki volt feszítve a nagyméretű, kb. másfél méterszer két méteres üres vászon, szólt a zene, és a két művész ecsettel, festékszóróval a kezében elkezdte páros működését a vászon előtt. És tényleg úgy történt, ahogy mondták, semmi nem volt előre megbeszélve, és ott sem szóltak egy szót sem egymáshoz, csak a zene szólt és Lóránt odalépve a vászon elé, húzott egy vonalat, majd Jánoska egy másik vonallal felelt rá, mintha ez volna egy kép létrehozásának a legtermészetesebb módja. A már összeszokott páros improvizált páros tánca volt ez a vászon előtt, amelynek eredményeképpen a nézők előtt kibontakozott majd elkészült egy sok színnel, sok motívummal, sok figurával, expresszív gesztusnyomokkal teleírt vászon. Akkor nem tudtuk, de most már igen, hogy művészettörténeti eseményen vettünk részt, olyan performanszt láttunk, amelynek eredménye egy festmény lett. Díjnyertes festmény, mint később kiderült: a Stúdió 82 kiállításon a Műcsarnokban díjat kapott. Hiába láttuk a saját szemünkkel, attól a titok még titok maradt, nevezetesen, hogy ebből a könnyed, laza, páros-felelgetős módszerből miért nem lett kaotikus firka, hogy lett a laza munkastílusból feszes kompozíció, vonalban, formában, színben átgondoltan megkomponálva, stílus-összhangban tartva. Azt hiszem, nem tévedünk nagyot, ha a vezető szerepet ebben a komponálásban Méhes Lórántnak tulajdonítjuk, hiszen ő járta végig a főiskola rendszeres stúdiumait, a gyakorlati képzést is, meg a művészettörténetit is. Amikor tehát ő húzott egy vonalat, abban bizony benne voltak, készséggérutinná válva ezek a komponálási alapelemek és ez a háttér-tudás. Az alkotótárs, Vető tehetségét viszont az bizonyítja, hogy felismerte ezeknek az elemeknek a karakterét, irányát, határozottságát, és azonnal tudott hozzájuk alkalmazkodni, vagy éppen velük szemben menni. A kép verbális alkotóelemei is valószínűleg az ő leleményei, és mesteri módon tudta azokat vizuálisan a kompozíció részévé tenni. A profi és az autodidakta együttműködése ahogy jóval későbbi kritikájában Kozák Csaba találóan írta úgy tűnik, eredményes és harmonikus volt. Ami nem jelenti azt, hogy követhető a módszer és bárki megpróbálhatja. Minden magyarázat ellenére különös konstelláció volt ez. Zuzu Vető kiállításának megnyitója a Rabinec Közös műteremben, 1982, fotók: Simon Zsuzsa 13

16 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² Ha valaki arra volt kíváncsi, hogy a képeken egy-egy motívum mit jelent, azt is nagyon szívesen elmondták. A már idézett Rabinec-tárlatvezetésen sok kép ikonográfiájára derült fény: (A Zászlóbontás című képről) Ez egy halál vidám kép szerintem. Ez az a pillanat egyébként, amikor meghal majd a Brezsnyev után a Khomeini ajatollah is, és találkoznak odafent, és rájönnek, hogy hol hibáztak. Ezt meg is pecsételtük. Később lesznek még problémák, ezért csináltunk előre egy plakátot Összbolygóközi internacionális hadiműszergyársztrájk. Remélem, mindenki egy emberként fog részt venni benne. (A Nyújork BonBonn Moszkva Tokio-képről) Ez egy álomi másolata az elveszett képnek. Ez egyébként egy olyan pillanatkép, ami azt ábrázolja, hogy már rég vége van a világnak, tessék jól érezni magunkat. Tessék jól dolgozni, jól szórakozni. (A Lányok-sorozatról) Ez egy álomi széria. Kezdjük itt. Ez a két kedvencem, mert grafikailag a legtökéletesebben megoldottak. Ez két lányt ábrázol az egyik itt így csinált s azt mondja, sziasztok a másik azt mondja, hello időrendben ez az első kép, itt még ácsorogtak és olvasgattak a lányok ez nagyon jó, ezeket élő modell után csináltuk és a lányok bezsongtak utána, menni akartak, nem tudni miért, ilyen szép kép után elmenni! Ez is egy furcsa lány volt, már nem is emlékszem, hogy kit ábrázol pontosan aktfölvétel, gumimatracon kaptuk le egy az egybe szakállal, mert azt akartuk, hogy egy görög nő legyen. És így tovább, ebben a stílusban, ebben a ritmusban. Itt sem estek ki egy pillanatra sem a szerepükből, a szöveg akár a művek része is lehetne. Abban az időben egy komoly kritikai értékelés született. Gyetvai Ágnes, a progreszszív művészet egyik legértőbb kritikusa, szinte a művek születésével egyidőben, tehát a Bercsényi-kiállítás idején meglátta ennek a mű-együttesnek a kortársi jelentőségét és művészettörténeti helyét. Az Új hullám új traktor című írása egyébként szintén premier-szerepet kapott a Rabinec-galériában: ez lett a Zuzu Vető kiállítás katalógus-szövege. A katalógusé, amely a galéria féllegális státuszának megfelelőn szintén féllegális volt: a ma már technikatörténetinek számító eljárással, stencillel sokszorosított és iratkapoccsal összefűzött kiadványból kb. ötven példány készült, így kéziratnak is tekinthető. Gyetvai a művészpáros munkáit két forrásra vezette vissza. Egyik előkép szerinte Zuzu Vető kiállítása a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban, 1982 a tízes-húszas évek kelet-európai, orosz-szovjet avantgárdja, az a baloldali, forradalmi aktivizmus, társadalmi-politikai program, amely a munkát, a tettet, a jövő építését dicsőítette, és azt hirdette, hogy a művészet ennek a forradalomnak az előhírnöke, eszköze, ahogy ezt annak idején Malevics, Rodcsenko, Majakovszkij, Tatlin és Kassák prófétai hevületű, a világforradalmat hirdető manifesztumaikban megfogalmazták. A másik forrás, amelyre Gyetvai hivatkozott és amelyre már könnyebb volt ráismerni, az a fenti forradalmi hevületet követő, a forradalmat hivatalossá tevő proletárdiktatúra propagandája, amely a szocialista realizmust tette hivatalos művészetté. Ez az a vizuális közeg, amelyben Méhes Lóránt és Vető János felnőtt, a lakótelepekkel, a gyárakkal, a vezérek-politikusok mindenütt jelen lévő portréival. Gyetvai pontosan felismerte, hogy a művészek nem azonosulnak ezzel a két korstílussal; amit csinálnak, az távolságtartó metaművészet, idézetművészet, karikatúra, amely azonban megélt élményből is fakad. Akad-e hálásabb geg a 80-as évek retrospektív hangulata számára, mint a század levitézlett, mégis patinás forradalmi frazeológiája, művészeti és politikai mozgalmának sztereotipiái, patetikus képi közhelyei? Találhat-e elragadóbb öltözetet, csinosabb köntöst a két vigyorgó pesti clown, Vető és Zuzu magának, amikor a századvég karneválján mégegyszer bebújnak a kor híres jelmezeibe, a dekadens angyalok, tiszavirágéletű kis divatok felvonulásán, mint beöltözni az aranyglóriás Kelet fénylő reményeibe? Nosztalgia vagy bűntudat nélkül. Felszabadultan. Derűvel és jó adag kópésággal. Mert illúziómentesen és mentesen a felelősség terheitől. Hiszen Zuzu és Jánoska ezt a történelmet már»talált tárgyként«találta,»ready made«-ként, késztermékként előre gyártva. A művek politikán-túli, emberi szférájáról pedig ezt írta: E történelmi-társadalmi determinizmus terheitől független, szabad szféra a»magánterület«, amelyet ismét Vető és Zuzu ezer finom kis rajza jelenít meg. A karikatúra-portrékon, színes illusztrációkon felvonulnak a magánélet hősei és epizódjai, a csavargások, meditációk, házibulik, haverok és lányok. A kockafejű pozitív hősökkel ily módon szembesülnek a negatív hősök arcképei. S ezek az arcmások azt sugallják:»mi mások vagyunk, nekünk van személyiségünk, van karakterünk«. És még egy részlet, a stílusról: szuverenitásuk a minden esztétikai kánontól mentes groteszk firkában fejeződik ki. Képeik anynyira frissek, spontának, köznyelviek, hogy bátran nevezhetők»az utca művészetének«[ ] Ezt az általános képi hangulatot festik alá a negativitást tovább poentírozó dadaista versek, dadista dalok, valamint a megnyitón elhangzott improvizatív úttörődalfeldolgozás, dobpergés és trombitaharsogás is a nagy szcéna része. Mindez egyszerre mélyen intellektuális és emellett rendkívül életvidám, játékos és populáris. Jövőbe- 14

17 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² mutató művészet. Nem született azóta sem érzékenyebb, empatikusabb, pontosabb, alaposabb elemzés a Vető-Zuzu művekről, mint ami ebben az elsárgult, elmosódó füzetben olvasható. És korhű, abból a szempontból, hogy Gyetvai is mint akciót-szöveget-ideát, és nem mint vizualitást olvasta a műegyüttest. A háttérnek, a művészeti közegnek kellett megváltoznia ahhoz, hogy a művek posztmodernista szociálimpresszionizmusa láthatóvá legyen. Ez a fordulat éppen akkor következett be, az avantgárd szigorát akkor váltotta fel a festészet; a posztmodern, a transzavantgárd akkor lett a varázsszó. Ezt érezte meg ösztönösen a Rabinec és utána a nyilvános kiállítóhelyek, az Ernst Múzeum, a Műcsarnok, az István Király Múzeum, amelyek egymás után rendezték a festészeti kiállításokat, és a Zuzu Vető művek éppen ebben az új festészeti revival-ben csináltak karriert. Innen már csak egy lépés volt a külföldi bemutatkozás a nyolcvanas évek második felében, másokkal együtt a Zuzu Vető művek reprezentálták a megújult magyar festészetet Leverkusenben, Münsterben (1986), Glasgowban (1985), Bécsben (1985), Grazban (1985). A kritikai értékelésben azonban senki nem írta le, hogy ez a műegyüttes festészet volna, vagy ha nem az, akkor mit keres a festmények között. Dadaista inspiráció, nonszensz, a kiindulópont a közélet paródiája, a science fiction abszurd ideái, ornamensek ezt Perneczky Géza írta a New Hungarian Quarterly-ben, 1984-ben. Wilfried Skreiner, a grazi múzeum igazgatója a múzeumában rendezett magyar festészeti kiállítás katalógusában így látta a művészpáros képeit: szemléletüket erősen meghatározzák a hetvenes évek jellemzői, a műtárgyellenesség, a reflektálás a médiumokra, a köztes műfajok. A bécsi kiállítást kísérő katalógusban Beke László többek között a nagyvárosi folklórban látja a művek identitását, Lóska Lajosnak viszont a művekről az utcai falfirka, a graffiti jutott eszébe. A 2007-es Ernst Múzeumi kiállítás kellett tehát ahhoz, hogy igazán látható legyen ennek a műegyüttesnek a festői-vizuális értéke, és hogy ne csak látható, hanem megfogalmazható is legyen, miben rejlik ez a festőiség. Szigorúan véve ezek tényleg antifestmények: lemondanak sok mindenről, ami a festészethez hagyományosan hozzátartozik. Itt van például a festék, az olaj- és az akrilfesték, amelyből végtelen számú színárnyalatot lehet kikeverni, és a tónusok, kontrasztok, finom átmenetek sokaságát lehet velük előállítani. Zuzu Vető ezekről, legalábbis eleinte, teljesen lemondott, azt használta, ami készen volt, a filctollat például, amit gyerekeknek gyártottak, és azok közül is a legvadabbakat, a világító, foszforeszkáló, bíbor, lila, neonzöld színűeket, amelyeket magára valamit is adó művész kézbe nem vett volna. És a festékszóró sprayt, amelyet szintén nem művészeknek, hanem szoba- és bútorfestőknek találtak ki. Sok előnyük van persze ezeknek az eszközöknek, a filctoll olyan könnyedén fut a papíron, és olyan intenzív színes nyomot hagy, a spray-vel percek alatt nagy felületeket lehet beborítani, és széles, kellemesen lágy körvonalú, festői foltokat lehet vele percek alatt varázsolni. Az eszközök szegényességét előnyükre fordították: a kezdetben vonalas rajzok egyre sűrűbbek lettek, a papír, majd később a vászon teljes felületét berajzolták, elborították ábrákkal, foltokkal, motívumokkal. Tobzódtak a harsány színekben, mint a gyerekek. Az eredmény mégsem lett kaotikus, ellenkezőleg: a formák, a motívumok és a színek eloszlása a képfelületen megfelel a legszigorúbb kompozíciós törvényeknek, a kis és nagy formák, a vonalas és foltszerű elemek számaránya és egymáshoz való viszonya valahogy éppen megfelelőnek tűnik. Minden szín annyiszor tér vissza a kép felületén, ahányszor kell, úgyhogy a képnek, bármilyen nyugtalanító vagy feszültségkeltő vagy éppen vicces dolgot ábrázol, van egy nyugodt, egységes felületi hatása, mint a keleti szőnyegeknek, a patchwork-öknek, vagy mint Klimt, Hundertwasser ornamentikából-motívumokból összeszőtt műveinek. Egy idő után a filctoll, rosttoll és a spray szín-intenzitását is kevésnek érezték, ezért eljutottak oda, ahova Yves Klein is annak idején, hogy csak a hordozó nélküli pigmenttel, a porfestékkel akartak dolgozni, mert csak azoknak van megfelelő, intenzív színük. Míg Yves Klein a rögzítés-felhordás érdekében rákényszerült, hogy műgyantába keverje a ragyogó kék festéket, Zuzuékat semmi nem kényszerítette ilyen kompromisszumra ; ők egyszerűen a padlóra szórták a porfestéket, a vöröset, a sárgát és a fehér műhavat. És nem utolsó sorban a rézgálicot, ezt a valószínűtlenül tiszta kék port, amelynek színe valahol az ultramarin és a cián között helyezkedik el, és amely egy időben a védjegyük lett. A földön, a padlón a porfestékkel ugyanúgy tudtak festeni, mint a papíron a filctollal. Színpompás szecessziós mandalákat szórtak így a padlóra amelyeket azután a kiállítás lebontásával felsöpörtek. A Zuzu Vető korszak öt-hat évig tartott és jelentős számú művet eredményezett, mindet nem is lehet számon tartani, és ha néhányat ki akarunk emelni belőle, a választás csak szubjektív lehet. Itt van például az Aktok ruhában (1982), az egyik mestermű, a festői és rajzos elemek együttesének mesterműve. A művészek egyegy lendületes mozdulattal felfújtak spray-vel két alakot a vászonra, két fehér, nem nélküli szellem-alakot, majd filctollal rajzoltak nekik szemet, szájat, nemiszervet, ruhát, amiktől nővé változtak, végül háromszögekből, rombuszokból, körökből szőnyeget, perzsaszőnyeget adtak a lábuk alá, hogy a két lebegő ruhás akt súlyt kapjon és leszálljon a földre. Nem az az érdekes ezen a képen és a többi hasonló sílusú társán, hogy a szerzőpárosnak milyen könnyen megy a falfirka-stílus, hanem az ellenkezője, hogy milyen közel kerültek időnként a tradicionális képkomponálási normákhoz. Egészen más a Zuzu Vető kettősportré (1983) című kép, amelynek tel- Zuzu Vető kiállítása a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban,

18 t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² jes felületét, hézag nélkül beborítják a Zuzu Vető ikonográfia motívumai. Felvonul itt a teljes arzenál, absztrakt minták, spirálok, hullámvonalak, halak, egysejtűek, polipok, csigák és egyéb, azonosítatlan lények, sőt az igen kedvelt négyszögletes kerék is itt van, igen gondosan kidolgozva. Ebből a sűrű és mozgalmas szövetből sejlik fel a két portré, a két sziluett, mint biztos fogódzó az áramlásban. Hatása viszont egy mesterien megtervezett patchwork. A kerekes-küllős kép, a Nyugi-nyugi (1983) akár összefoglalása is lehetne az alkotópáros munkásságának: szöveges is, rajzos is, festői is, ábrázoló is, absztrakt is. A szöveges üzenet megnyutatja a nézőt afelől, hogy amit elkezdtek, az már nélkülük is megy, önjáróvá vált: Nyugi-nyugi a posztmodernista szociálimpresszionista neobarbár kerék forog. A kompozíció, a körkörös motívumáramlással valóban láttatja, hogy a négyszögletes kerék forog, gurul. És vele forog a másik abszurd találmány, a négyszögletes kerék verbális megfelelője, a posztmodern szociálimpresszionizmus. És a kerék mögött ott kering körbe-körbe megintcsak az évek során felhalmozott gazdag ikonográfiai készlet: szív, zászló, kis szputnyik, sarló-hold-kalapács, festőpaletta, koponya, békejel, kígyó, lakótelep és még sok minden más. Ízig-vérig festői kollekció ez, akárhonnan nézzük, egyenként, vagy együtt az egészet, de húsz év és ez a kiállítás kellett, hogy ez kiderüljön. A mai kritikusnak már könnyű dolga van. A páros munkájából sziporkázóan színes vizuális párbeszéd kerekedett. A régimódi palettát feljavították a rikító UV-színek tarka-barka áradatával és az arany festékspray-k erejével. Ezt az újszerű, még ma is üdítően frissnek ható koloritot társították a neoprimitív figurákkal. Rajzos ákombákomjaik a gyermekfirkák iskolázatlan ösztönösségéből indultak ki, de végül kikötöttek az archaikus művészet tiszta geometriájánál. (A neobarbár jellegre egészen tudatosan rájátszottak: például kék rézgálic kristályok között installáltak elektromos diódákkal ékített, folyami kavics-totemfejeket.) Ennek a korszaknak a művei szürreális mondatokkal megtűzdelve igazi posztmodern koktélként hatnak, tele felhőtlen boldogsággal és gyermeki vidámsággal. Még a néha belekeveredő politikum élét is elveszi a viháncoló hippihordához illő sodró jókedv így látja ezt Rieder Gábor ma, -ban. Ha a művek maradandónak bizonyulnak, akkor emiatt fognak fennmaradni, és nem a politikai-társadalmi üzenete miatt ez utóbbi az idő múlásával egyre kevésbé lesz érdekes. Egyik kritikusuk, Dékei Krisztina szerint ez már be is következett: az idő babrált ki velük: egyrészt kilúgozta a művekből az akkor még mindenki által könnyen dekódolható, nyers-gunyoros politikai utalások erejét, másrészt bele is merevítette egy olyan, régmúlt pillanatba, amikor a borzalmas neonzöld és társai jelentették a naprakészséget. Méhes Lóránt Zuzu kiállítása az Ernst Múzeumban. 2007, részlet, fotó: Méhes Lóránt Zuzu A Nagy Oltár A Zuzu Vető művek karrierje a nyolcvanas évek közepén eljutott a csúcsra, és körülbelül ugyanebben az időben a művészpáros szétvált, nem születtek többé Zuzu Vető-művek. Méhes Lóránt újra Méhes Lóránt lett, Méhes Lóránt, a festő. Hogy mit csinált, mit festett, azt nemigen lehetett tudni, egészen addig, míg be nem mutatta 1991-ben a Dorottya Utcai Galériában az Isteni szeretet oltára című művét. Egyetlen nagy mű volt ez, egy nagyszabású installáció, amely a kiállítás idejére templommá avatta a galériát. Ez volt Méhes Lóránt Nagy Üveg -je, emblematikus műve, a Nagy Oltár. Valóban oltár volt. Vagy legalábbis valami olyasmi. Volt ereklyetartó szekrénye, egy tükrös vitrin, benne, rajta ereklyék, kegytárgyak, fénylő aranyból, ezüstből, színes kövekből; volt egy magasra emelt oromzata, rajta egy fényes szív, és voltak oltárszárnyai, szélesre tárva. Mindez megemelve, talapzatra helyezve a talapzathoz vörös bársonnyal bevont lépcső vezetett. A lépcsőhöz pedig egy, a már ismert rézgálicból szórt mandala-szőnyeg, lámpákkal a két-két oldalán. Nagyszabású, hatásos mű volt, amelyhez hasonlót nemigen láthattunk kiállítótermekben és ha legtöbben nem is tudták az egészet hova tenni, arról mindenki meg volt győződve, hogy a mű bemutatása egy különleges és jelentős esemény a magyar művészeti életben. Ha az egészet nem is tudtuk értelmezni, sok részlet ismerős volt rajta. Ilyen volt a felvezető mandala-szőnyeg, amely azelőtt kert néven futott a Zuzu Vető bemutatókon. Ugyanonnan ismerősek voltak a kegytárggyá előlépett objektek is, és ismerős volt a szín- és anyaghasználat, a harsány, keveretlen színek vibrálása, az anyagok fényessége, csillogása. A műfaj, az installáció sem volt új, akkoriban világszerte mindenki installációt csinált. Új volt azonban mindezek együttes hatása, a műből sugárzó mélységes komolyság, ünnepélyesség, pátosz, ilyennel nem találkoztunk a Zuzu Vető oevreben. Ha mindez az valamilyen módon idézőjelbe került volna, akkor mindenki megnyugodva besorolta volna a művet az idézetművészet valamely válfajába. Így azonban, idézőjel nélkül, direktben roppant zavarbaejtő és sokkoló volt, mert ebből az következett, hogy a Nagy Oltár valóban az, ami, vallásos-rituális tárgy. De hogy jön egy oltár a kiállítóterembe és egyáltalán a művészetbe? Egyházművészet? Ha igen, mégis melyik egyházé? Még ez utóbbi kérdésre volt legkönnyebb válaszolni, mert azt mindenki felismerte, hogy maga a szárnyas oltár, a bordó bársony, az oromzatos-tükrös szekrény, tetején az arany ereklyetartóval, egyértelműen a katolikus egyházra, annak is pompakedvelő, ellenreformációs-barokkos késői korszakára utal, míg a felvezető mandala-szőnyeg, az oltárszárnyak mandala-kompozíciói a keleti buddhizmus 16

19 ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²² t é r képvilágát idézik. A gyöngyökből, kacatokból, üvegből, drótból, bizsuból összeállított csillogófénylő szobrocskák viszont ugyanúgy lehettek katolikus kegytárgyak, mint természeti népek varázstárgyai. Ettől az elemző okoskodástól azonban semmi nem változott, az oltár oltár maradt, bármilyen vallásról is legyen szó. Mindez nem csökkentette a mű grandiózus vizuális hatását, és mindenki egyetértett abban, hogy a Nagy Oltár a magyar művészetben egy fontos tett, hogy a műegyüttesnek egy múzeumban volna a helye. Hogy ez nem így történt, annak az is az oka, hogy valódi kritikai értékelés még annyira sem született, mint annak idején a Zuzu Vető művekről; a kritika végül is nem tudott mit kezdeni a művel. Az egyetlen számbavehető szöveges reflexió Kozák Csabától származott: írása az Új Művészetben egyben a kiállítás megnyitóbeszéde volt, amelyet ily módon nem lehetett elfogulatlan értékelésnek tekinteni, és terjedelme sem engedte meg a mélyebb elemzést. Kozák rövid definíciója valahogy így hangzott: Méhes művében vallás és artisztikum szimbiózisa valósult meg, de ez a vallás nem azonosítható egyetlen világvallással sem, a mű egy misztikus-panteisztikus érzés képi-tárgyi kifejezése. Ez így valóban korrekt, és Kozák későbbi Méhes-kritikáiban következetesen ehhez tartotta/tartja magát. Ennek a szimbiózisnak az eredetéről, természetéről, arról, hogy maga a művész milyen kapcsolatban van az általa megidézett-felmutatott vallással, sem ő, sem a későbbi kritikusok nem mondtak semmit. Nem azért, mintha nem lett volna róla tudomásuk, hiszen maga Méhes Lóránt mindenkinek, aki kérdezte, elmondta, hogy még 1984-ben, egy házibuliban misztikus élménye volt, amelynek hatására istenkereső lett, és először a buddhizmusban, Krisna-tudatban, majd a katolicizmusban találta meg a maga istenétisteneit. És azt sem titkolta, hogy ezt a művet ebben a vallásos szellemben alkotta, hogy az oltárszárnyak festmény-rajz-sorozata külön címük Ősfényösvény meditációs munkaként készültek, hét év alatt. Ha valóban csak meditációs gyakorlatként készültek, akkor mit keresnek a kiállítóteremben? Erre viszont már nem a művésznek kell válaszolni, a vallásos művészet és a grand art bonyolult viszonyának megfejtése az elemzés, a reflexió dolga. Méhes Lóránt Nagy Oltára esetében, 1991-ben, a Dorottya Utcában, ez a kérdés nyitva maradt. A mandala-antré kivételével a Nagy Oltár az Ernst Múzeumban 2007-ben újra fel lett állítva. A meg nem válaszolt kérdések újra előjöttek, és közülük néhányra ebben az új kontextusban, Méhes Lóránt többi művével körülvéve talán könnyebb válaszolni. Az Oltár itt festmények közé került, és ez ráirányította a figyelmet az oltárszárny képeire, amelyeket annakidején, a Dorottya utcában úgyszólván észre sem vettünk. Itt nyilvánvalóvá lett, hogy ez a tizenkét kép nem csak a nagy installáció kelléke, hanem önálló képsorozat, tizenkét színes kép, Méhes Lóránt új festői korszakának első darabjai, megalapozói. Igaz, technikai értelemben nem festmények, mert papírra, ceruzával készültek, és egyébként sem szokványos festmények. Témájuk maga a fény, csupán a fény, semmi más. Nem az a fény, amely a való világban a tárgyakra vetül, és amelynek hatására a világ egyáltalán látható lesz, amelyet azután jól le lehet festeni. Ez a fény nem irányul semmire, és nem világít meg semmit; nem is a napból vagy a lámpából jön, hanem egy ismeretlen, izzó erőközpontból árad szét, minden irányban, sugarasan és körkörös hullámokban terjed, közben folytonosan színt vált, pulzálva többször végigmegy a teljes színskálán, majd kezdi elölről. Nem csak a színe, az állaga is változik; ahogy távolodik a fehéren izzó középponttól, úgy lesz egyre hajlamosabb a sűrűsödésre, az anyagszerűségre. Amikor annak idején fizikában arról tanultunk, hogy a fény egyszerre részecske is meg hullám is, egyszerre anyag is, meg energia is, nem nagyon értettük, hogy hogy lehet valami egyszerre valami is meg nem is, és főleg nem tudtuk elképzelni. Nos, Méhes Lóránt képei alapján már jobban el tudjuk képzelni, hiszen itt világosan láthatók, amint az anyagtalan fénysugarak egyszerre anyaggá sűrűsödnek. És milyen szépek ezek az anyagsűrűsödések, milyen változatos a színük, milyen szép mintákká állnak össze! Méhes Lóránt nem az elméleti fizika demonstrációjára szánta ezeket a képeket világosan megmondta, hogy neki ezek meditációs gyakorlatok voltak. De a kettő nem zárja ki egymást, a meditáció tárgytalan tárgya, és az elméleti fizika spekulációi nem állnak távol egymástól. Ábrázolási, festői-rajzi bravúr ezeken a képeken, hogy a hullámok, sugarak, színek észrevehetetlenül, határ nélkül folynak át egymásba; ezt a festő nagyon egyszerű eszközzel, végtelen türelmű, aprólékos, precíz satírozással érte el. Hagyományos rajzi eszközökkel tehát, de az eredmény mégis festői lett, különösen ebben az új, festészeti kontextusban. Ősszimbólumok Végtelen szerelem, Hajnali csillagörvény 1987-ből: ez két, egymáshoz tartozó kép még a Nagy oltár idejéből, amelyek a Vízivárosi Galériában is láthatók voltak - most, a retrospektíven már csak az egyik volt jelen. Amíg az oltárképek az új festő-méhes első képei, ez a két kép az összekötő láncszem: demonstratívan bizonyítja, hogy a Zuzu Vető Zuzuja és az új Méhes Lóránt ugyanaz a festő. Mindkét képen a teljes képfelületet beborítja a bíbor, narancs, vörös, kék színekből álló végtelen festői mustra, mint olykor egyes, munkásabb Zuzu Vető képnél, csak itt a színek visszafogottak, halványabbak. Közelről sok-sok részlet rajzolódik ki a ebből szövetből, a Hajnali csillagörvényen körök, pontok, hullámvonalak, a Végtelen szerelem című képen pedig kis, világító-fejű, spirális, dugóhúzó-farkú lények, anélkül, hogy az örvénylés-kavargás egyenletes felülete megbomlana. Absztrakt kép mindkettő, de ábrázol, azt láttatja, elég világosan, hogy a káoszból hogyan keletkeznek dolgok, a formátlanságból hogy lesznek formák. Az egyiken azt a pillanatot látjuk, amikor az ősköd spirál alakzatba áll össze, majd forogni kezd; ez a csillagörvény, ahogy a festő nevezi; a másikon pedig azt a folyamatot-pillanatot észleljük, amikor az őslevesből megszületik egy megcsavart henger-alakú, vagy önmagába visszatekeredő, átlátszó, amőbaszerű élőlény. A végtelen szerelem jegyében. Mindez színpompás kivitelben, könnyed stílusban, mindenféle patetikus erőlködés nélkül. A képfelület akár egy nyomottmintás anyag terve is lehetne, sőt, azt mondják, hogy diszkófénnyel megvilágítva az egyes színek foszforeszkálnak is. Ez nagyon fontos, ez a formai áttetszőség, könnyedség, mert ezzel Méhes Lóránt feltalált valamit. A művészet, a vizuális kultúra, története során már régen kitalálta és kanonizálta azokat azokat a szimbólumokat, jeleket, amelyek a keletkezés- és teremtés-elképzeléseket voltak hivatva jelölni. A mitológiák megszemélyesített világteremtés történetei mellett az egyes kultúrák kezdettől fogva használták a végtelenségig leegyszerűsített szimbólumokat, a kört, a tojásformát, a háromszöget, a spirált, a négyzetet ugyanezeknek a történeteknek a rövid jelzésére. Méhes Lóránt találmánya ezen a két képen, hogy ezeket az ős-szimbólumokat még az ábrázolásnak-kifejezésnek abban az állapotában mutatja, amikor azok még nem jelek voltak, nem voltak kanonizálva, hanem úgyszólván a természet részei voltak, és mintha kulturális-vizuális alkalmazásukat, formájukat neki kellett volna kitalálni. 17

20 szívét a hívőknek. A Jézus szíve-kultusz mintájára azután létrejött a Mária-szíve kultusz is, melynek ábrázolása szinte tükörképe a Jézus szíve-képeknek: Mária ugyanazzal a mozdulattal húzza szét a köpenyét és mutat lángoló-sugárzó szívére. Azok a metszetek, olajnyomatok, áldozati képek, és egyéb nyomatok, amelyeket régen minden katolikus otthonban meg lehetett találni, amelyeket ma is árulnak vásárokban és ma is a vallásos élet kellékei közé tartoznak mind a grand art Jézus szíve-képeinek leszármazottai, másolás, sokszorosítás útján széles körben elterjedt utódai. Sem az ábrázolt motívumok, sem a bemutatás módja nem változott több száz éven keresztül, csak az ábrázolás kvalitásában van különbség; úgy tűnik, ebben nincs szabadság, a vallásgyakorlás képi megjelenítésére még ma is szigorú szabályok vonatkoznak. Méhes Lóránt képe, ami a kellékeket, az ikonográfiát illeti, teljesen pontos a bemutatás módja, stílusa viszont már egészen más dolog. A liturgikus képet beemelte saját művészetébe, a Zuzu Vető képek harsány színességébe, a Nagy oltár keleti misztikus absztrakciójába és a fotórealizmus brutális-naturális valószerűségébe. Ezért nem tudjuk igazán: valódi szentképet látunk, annak populáris-ironikus idézését, fotorealistapoprealista csendéletet, vagy pszichedelikus plakátot, tetoválás-mintát. Aztán itt vannak a galambos képek, mindkettőn a sugárzás-középpontban egy galamb. Az egyiken Szentlélek, 1999 a hiperrealista módon megfestett, kiterjesztett szárnyú, hófehér galamb fekete csillagos égboltból száll felénk; a már ismert körkörös sugárzás itt egy szivárványkörré sűrűsödött. A másik galamb Szentlélek, 2001 már szimbolikusabb, és a belőle-tőle eredő sugárnyilak, körkörös fény-anyag hullámok a kék és a bíbor színeiben játszanak. A szentlélek fogalma szintén elvont tan a keresztény vallásban, de az, hogy a galamb a szentlélek megtestesítője, szimbóluma, az egyenesen a biblia szövegéből származik: Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézus megkeresztelésekor megnyílt az ég, és Isten lelke galamb képében Jézus fölé ereszkedett. Ugyanebben a szövegben később az is szerepel, hogy ez a szentlélek a szentháromság egyik szereplője: Jézus, már halála és feltámadása után megjelent a tanítványok előtt, és felszólította őket, hogy az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében kereszteljék meg a népeket. A tömör útmutatás és nyomában a szentlélek valamint a szentháromság tana lett az egyik legtöbbet magyarázott, vitatott és kommentált hittétel a teológiában, hiszen azt kellett megmagyarázni és átélni, hogy a három isteni személy, az atya, a fiú és a szentlélek egyszerre egy és három személy. Az ábrázolások általában követték, vagy legalábbis megpróbálták követni ezeket a tanításokat, hitvitákat, így hol három külön személyként, hol egy személy- t é r ²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² 6 ²²²²²²²²²²²²²²² A szemünk előtt születnek meg ezek a formák, a kör, a spirál, és válnak teremtésszimbólummá; magának a szimbólum megszületésének pillanatát látjuk, ez Méhes Lóránt egyéni, festészeti leleménye. Nem sokkal később egy-egy képen megfestette az ős-szimbólumokat, a kört, a háromszöget, az alfát és az omegát, a már kialakult végső formájukban (A háromszög [kilencvenes évek eleje], A kör [1991], az Omega-Alfa [1993]). Amíg az előző képeken a szimbólumok születése, jelentése képi élmény volt, a fekete alapon arany kör, háromszög, hal nem kínál ilyen vizuális élményt, és megértésükhöz szótár kell, amelyből megtudjuk, hogy az egyes kultúrákban mit jelenetenek ezek a szűkszavú ábrák. A keleti vallásokban a kör az időtlen, örök nirvána szimbóluma, a koncentrikus körök a megvilágosodás lépcsőfokait jelzik. A zen festészetben az üres vagy egészen fekete kör a tér egységét és tökéletességét fejezi ki, és az ebből származó kör alakú mandalák a kozmosz és az isteni erők viszonyát jelképezik. A keresztény ikonográfiában a kör az örökkévalóság, a három egymásba fonódó, összeforrott kör pedig a Szentháromság jelképe, kifejezve az Atya, a Fiú és a Szentlélek felbonthatatlan egységét. Méhes Lóránt bizonyára sokkal többet tud erről a szimbolikáról, mint amit a kézikönyvekből ki lehet olvasni, de ezt azt a tudást nem tudta felénk közvetíteni ezt a tudást; a művészet nyelvére lefordítva: nem tudta festménnyé, mai művészetté transzponálni a fekete-arany képeken a kör csak kör marad, a háromszög csak háromszög, és az omega, alfa a görög ábécé két betűje, önmagában nem sokkal több, mint egy illusztráció, szemléltető ábra, embléma, piktogram. A katolikus misztika képei Az emlékezetes műcsarnoki bemutatón a Kiscsillag és társai mellett egy másik sorozatot is bemutatott a művész, amely első látásra legalább akkor feltűnést keltett, mint az előző. A Nagy sugárzó (1995), a Maria Rosa Mistica (1996), Mária szíve (1997), Szentlélek (1999), Jézus szíve (2001), című képekről van szó, amelyek már messziről feltűntek négyzetes formájukkal, körkörös, szimmetrikus kompozíciójukkal és nagyon élénk, tarka színvilágukkal. És témájukkal persze hiszen alig volt látható a magyar festészetben azelőtt ilyen harsogóan vidám katolikus kép. Az Ernst Múzeum összefoglaló kiállításán is ugyanilyen hatásosak voltak, és mivel egy teremben voltak a Nagy Oltárral, látható lett, hogy ez a képsorozat az oltárszárny-képek rokona, utódja, leszármazottja és kiteljesítése. A kompozíció szinte ugyanaz: a kép középpontjából, mint erőközpontból kiáramló sugarak és körök, amelyek távolodva a középponttól anyaggá, motívummá, ornamentikává, olykor színpompás virágokká sűrűsödnek: ezt mind már az oltárképeken is megcsodálhattuk. Ami új, hogy ezek már nem színes ceruzával, hanem akrilfestékkel készültek, ennek megfelelően a színek sokkal élénkebbek. A Nagy sugárzó, ez a fehér-sárga-vörös-fekete kép volt az első a sorozatban; ez még az absztrakt meditációs sugár-képek közé sorolható a következők, a Jézus szíve, Mária szíve, Szentlélek itt viszont már benne járunk a katolikus misztika sűrűjében. A Jézus szíve-ábrázolás megfelel a katolikus ikonográfiának, itt van minden kellék, amely az évszázadok alatt ebben a képtípusban összegyűlt, és amelyet a katolikus kánon jóváhagyott. Jézus szíve lándzsával átszúrva, jól látható a seb és a csöpögő vér, fölül, ahol az artériák elágaznak, kereszt és felcsapó lángok láthatók, és a töviskoszorú is itt van, amely az egészet mintegy megkoszorúzza. Mária szíve hasonló attribútumokkal rendelkezik, csak a szívet ott ott tőr szúrja át és töviskoszorú helyett rózsakoszorú övezi. A Jézus szíve-kultusz a keresztény egyház elvontabb, spirituálisabb tanításai közé tartozik, hiszen abban nem Jézus életéről, haláláról, feltámadásáról, tehát nem elbeszélhető, narratív tanításokról van szó, amelyek a bibliában is olvashatók, hanem lelki-szellemi dolgokról, az embereknek Jézushoz és a hithez való belső viszonyáról, az egyéni megváltásról, a hit spirituális átéléséről. Olyan hittételek ezek, amelyeket szóban is nehéz elmondani, hát még képben ábrázolni. De amint azt a keresztény ikonográfiában megfigyelhetjük, a képi ábrázolás igen gyakran a naiv, szó szerinti ábrázolás módszerét követte a legspirituálisabb gondolatok esetében is. Így alakult ki már a középkorban a Jézus szíve-kép mint önálló motívum, és a hozzá tartozó kellékek, a seb, az artériák, a lándzsa a kódexekben, metszeteken olykor egészen naiv módon, vaskos realizmussal ábrázolva. A szent szív kultusza azután a 17. században, az ellenreformációban éledt újra és ekkor jelent meg az a képtípus, amelyen Jézus széthúzza a köpenyét, feltárva-megmutatva sugárzó-lángoló-vérző 18

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK BEKE ZSÓFIA TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK AZ EZREDVÉG MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN A KÉP TERE ÉS A TÉR KÉPE A NÉZŐPONT FÜGGVÉNYÉBEN MEGNYÍLÓ KÉP-TÉR A FESTÉSZET ÉPÍTÉSZETI STRUKTÚRÁI ABSZTRAKCIÓ, KONSTRUKCIÓ, STRUKTÚRA

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

SZENT-GYÖRGYI EST Szervező: Ifj. Gazdag István Szerkesztő: Kásáné Kiss Andrea

SZENT-GYÖRGYI EST  Szervező: Ifj. Gazdag István Szerkesztő: Kásáné Kiss Andrea SZENT-GYÖRGYI EST Szervező: Ifj. Gazdag István Szerkesztő: Kásáné Kiss Andrea Kedves Érdeklődő! A Szent-Györgyi Est főként budapesti múzeumok programlehetőségeit tartalmazza, kerületenként, betűrendbe

Részletesebben

Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153.

Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153. Kubizmusról magyar nyelven (kronológiában): (munka alatt) Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153.htm Apollinaire,

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t www.nagy-otilia.hu Tanulmányok 2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Képzési program. Múzeumi Önkéntes Tárlatvezetők

Képzési program. Múzeumi Önkéntes Tárlatvezetők Képzési program Múzeumi Önkéntes Tárlatvezetők A képzés a Múzeumok Oktatási és Képzési Központja (Szentendre) és a Megyei Múzeumi Igazgatóság közös szervezése. Önkéntes tárlatvezető képzés 5 helyszínen:

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben

A Mosoly Otthon Alapítvány

A Mosoly Otthon Alapítvány Autistic Art A Mosoly Otthon Alapítvány Alapítás éve: 2007 Alapító: Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke Támogatási terület: autizmussal élő gyerekek és felnőttek, őket ellátó

Részletesebben

Ádám Zoltán. honlap. Ádám Zoltán Szakmai önéletrajz. Születési év: 1959, Budapest 1980-1984. Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola diploma 1986-1987

Ádám Zoltán. honlap. Ádám Zoltán Szakmai önéletrajz. Születési év: 1959, Budapest 1980-1984. Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola diploma 1986-1987 Ádám Zoltán honlap Ádám Zoltán Szakmai önéletrajz Születési év: 1959, Budapest 1980-1984 Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola diploma 1986-1987 tanár a Gyík Mûhelyben, a Ferenczy István Szakkörben, a Magyar

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2007. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet, Témavezető mestereim: Keserű Ilona Professzor Emeritusz és Hegyi Csaba DLA

2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet, Témavezető mestereim: Keserű Ilona Professzor Emeritusz és Hegyi Csaba DLA Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t oteszka@yahoo.de www.nagy-otilia.hu T a n u l m á n y o k 2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet,

Részletesebben

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma:

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma: Leltári szám: 2011/1 Puriter Baglyas Erika, 2005 Szappan, tükör, szöveg 90x30x300 cm Üveglapon három sorba rendezett szappandarabkákba vésett szórészletekből a tökéletes tisztaság lehetetlenségéről értekező

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum 2012. ÁPRILIS RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK

Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum 2012. ÁPRILIS RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum 2012. ÁPRILIS RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK RÁKÓCZI-HÁZ 3530 Miskolc, Rákóczi u. 2. Tel.: 46/ 500-680 E-mail: miskolcigaleria@gmail.com www.miskolcigaleria.hu Nyitva

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Páger Bernadett művésztanár e-mail cím: bpager@bkf.hu

ÖNÉLETRAJZ. Páger Bernadett művésztanár e-mail cím: bpager@bkf.hu ÖNÉLETRAJZ Páger Bernadett művésztanár e-mail cím: bpager@bkf.hu Felsőfokú tanulmányok és végzettség: 1998-1999 University of Art and Design, Vantaa-Finnország 1994-1999 Magyar Iparművészeti Egyetem, Szőnyeg

Részletesebben

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest olajfestmények Erdei út 70x50 cm, olaj, vászon Nytsz:10333 Zempléni táj 60x80 cm; olaj, vászon Nytsz:10334 Egy este Szentendrén 55x80 cm; olaj, vászon

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2009. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2009. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2009. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

Simon Zsuzsa műveinek bibliográfiája

Simon Zsuzsa műveinek bibliográfiája Simon Zsuzsa műveinek bibliográfiája 1979 Eskulits Tamás: Ehnaton Múzeum. Mozgó Világ, 5. évf. 4. sz. 1979. 118 122. 1980 Kényszerteória. Tanulmány fiatal képzőművészekről. Mozgó Világ, 6. évf. 6. sz.

Részletesebben

A KATLAN CSOPORT KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2009-ES ÉVRŐL

A KATLAN CSOPORT KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2009-ES ÉVRŐL A KATLAN CSOPORT KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2009-ES ÉVRŐL A jelentést az Egyesület közgyűlése, egyhangúlag elfogadta, 2010. június 10-én. 1. Tartalmi beszámoló az Egyesület

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

ÉLETRAJZ. Koppány Attila festőművész (Enying, 1947. február 25.) Honlap: www.art-koppany.sze.hu Lakcím: 9021 Győr, Király u. 5.

ÉLETRAJZ. Koppány Attila festőművész (Enying, 1947. február 25.) Honlap: www.art-koppany.sze.hu Lakcím: 9021 Győr, Király u. 5. ÉLETRAJZ Koppány Attila festőművész (Enying, 1947. február 25.) Honlap: www.art-koppany.sze.hu Lakcím: 9021 Győr, Király u. 5. Tanulmányok 1961-1970 Derkovits Képzőművészeti Kör, Székesfehérvár. Mestere:

Részletesebben

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1987 MEGYEI TÁRLAT katalógus, Savaria Múzeum, Sz.hely EGY ELFELEDET MŰVÉSZ - (G.Szigeti Magda kiállítása az Utcagalériában)

Részletesebben

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihállyal Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihály New York-i művészeti szakértővel Mattis Teutsch János, Munkácsy Mihály, Moholy- Nagy László három példa olyan

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS A" FELADATLAP I. Írja a megfelelő képek alá az alkotó nevét, és azt az irányzatot vagy

Részletesebben

Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve

Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve Közel ezerötszáz, a világ minden pontjáról beérkező építészeti alkotás közül a legjobbak közé sorolta a World Architecture Festival neves zsűrije

Részletesebben

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória Pályázati felhívás Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále A székelyföldi megyék tanácsai, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Kovászna

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos versenyszervező: OFI OPKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 06-1-323-55-00 Honlap: www.opkm.hu

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2006. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2006. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2006. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

Észak-Budapesti Döntő eredménylista

Észak-Budapesti Döntő eredménylista Észak-Budapesti Döntő eredménylista 1. korcsoport ( A kategória) 1. Boros Vince Karinthy Frigyes Két Tannyelvű Ált. Isk. 2. Gaál Miklós Dr. Béres József Ált. Isk. 3. Kerekes Balázs Bárczi Géza Ált. Isk.

Részletesebben

Dr. habil. Molnár László publikációs jegyzéke

Dr. habil. Molnár László publikációs jegyzéke Dr. habil. Molnár László publikációs jegyzéke Hazai kiadású tanulmánykötet: 1. Jelentés a dialógus nyomán (Tanulmányok a fiatal Fülep Lajos művészeti írásairól) Argumentum Kiadó, Budapest, 2001. 150 p.

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

programterv Pályázati azonosító: NKA 3506/01862 Munkaszám: 23007 Forrás: 351 Budapest, 2014. május 21. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

programterv Pályázati azonosító: NKA 3506/01862 Munkaszám: 23007 Forrás: 351 Budapest, 2014. május 21. SZAKMAI BESZÁMOLÓ Tárgy: NKA pályázat, SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Szépművészeti Múzeum ában megrendezett Victor Vasarely korai rajzai és grafikai tervei a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében című kiállításához kapcsolódó kiadványra,

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

KÉPES SZAKMAI BESZÁMOLÓ Világpolgárok Szentendrén Múzeumok éjszakája a festők városában Helyszín: MűvészetMalom Szenvedély és ráció - Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) életmű kiállítása ART FLOW Gyerekek

Részletesebben

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO

SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO Mojzer Tamás Képzőművész SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO Név: Mojzer Tamás Műfaj: Képzőművész (eseményművészetek és videó-festészet) Születési adatok: Siófok, 1976. Július 12. Lakcím: 7400 Kaposvár, Béke u.

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR 1 1986 és 2013 között 1411 középiskolás vett részt a magyar nyelv és magyar irodalom OKTV döntőin, ezek évenkénti megoszlása a következő volt: MAGYAR IRODALOM: 1986 1987

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Olivier Messiaen kései alkotói korszaka

Olivier Messiaen kései alkotói korszaka DLA doktori értekezés tézisei Borbély László Olivier Messiaen kései alkotói korszaka Témavezető: Wilheim András Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet-és művelődéstörténeti tudományok besorolású

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále

Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále Kiírás és jelentkezési lap Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Művelődési

Részletesebben

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Nyilvános sorsolás 2015. március 25. 1 V-VI. KORCSOPORTOS ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS 2015. március 25. (szerda) 10.15 óra RÉSZTVEVŐK - LEÁNYOK Ssz.

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: KULT-50-1 /2015. Ügyintéző : Doka Diána ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez Képzőművészeti Ösztöndíjak meghirdetésére lit p---- Dr. Kovács Ferenc polgármester alpolgármester /" 2 ---:>~~_"L.~ ----~.>--

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Budapest, 2008. július 8. ... Dr. Inzelt György. 1. A pályázók rangsorolásánál figyelembe vettük az ELTE TTK Doktori Szabályzata

Jegyzőkönyv. Budapest, 2008. július 8. ... Dr. Inzelt György. 1. A pályázók rangsorolásánál figyelembe vettük az ELTE TTK Doktori Szabályzata Jegyzőkönyv Felvétetett az ELTE TTK Kémia Doktori Iskolába jelentkezett pályázókkal tartott felvételi beszélgetések alkalmából. A felvételi beszélgetés időpontja: 2008. július 7. és 8. helye: ELTE TTK

Részletesebben

6/3/08 9:49 PM. Illés Anikó

6/3/08 9:49 PM. Illés Anikó A mûvészet mérése Illés Anikó A z A t t e n d o m e t e r e r e d m é n y e i Jelen tanulmány a képzõmûvészet értékelésének néhány változatát kívánja bemutatni. Ennek során a figyelem leginkább azokra

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 65/1. Mérõ István (1873-1938) Tengerparti

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

2009-01-08 2010-01-08

2009-01-08 2010-01-08 2009-01-08 2010-01-08 Baja, Magyarország Mo. Németek ÁMK,6500, Duna u. 33. hetente folyamatosan / csütörtök 2009-01-05-2012-01-01, 07:00 PM - 08:30 PM Jan 8 - Kajtár Tamás Békéscsaba, Magyarország Ifjúsági

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

LABOR. Nyitó kiállítás: A mű ideje / a mű az időben 2007 október 12 - november 25

LABOR. Nyitó kiállítás: A mű ideje / a mű az időben 2007 október 12 - november 25 LABOR A C3 Alapítvány, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködése 1053 Budapest, Képíró u. 6. Nyitó kiállítás: A mű ideje / a mű az időben 2007 október 12 - november

Részletesebben

M E S T E R L Á S Z L Ó 2013

M E S T E R L Á S Z L Ó 2013 MESTER LÁSZLÓ 2013 fashion photos COMMERCIAL photos EXHIBITION 2011 Fotósorozatunk koncepciójának alapötletét a Carnivale című amerikai sorozat adta, melyben egy vándorcirkusz különös szereplőinek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A MetLife szerzıdtetett vizsgálóorvosai

A MetLife szerzıdtetett vizsgálóorvosai A MetLife szerzıdtetett vizsgálóorvosai ALSÓNÉMEDI Dr. Tholt Mária Vizsgálat helye: 2351 Alsónémedi, Somogyi u. 1. Tel.: 29 / 337 104 Rendel: hétfı kedd csütörtök péntek 8-12 h, szerda 12-16 h BAJA Dr.

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK JANTSITS GABRIELLA Amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából orvosi arcképeket gyűjthettem, igyekeztem teljességre törekedni. A hazai könyvtárakat személyesen

Részletesebben

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 4493. Tiszakanyár, Fő út 23. Tisztelt Igazgató Nő/Úr! Kedves Nyelvtanár Kollégák!

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 4493. Tiszakanyár, Fő út 23. Tisztelt Igazgató Nő/Úr! Kedves Nyelvtanár Kollégák! Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 4493. Tiszakanyár, Fő út 23. Tisztelt Igazgató Nő/Úr! Kedves Nyelvtanár Kollégák! A Felső- Szabolcsi Iskolaszövetség angol nyelvi szóbeli versenye

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

HÁZAK ÉS MEZŐK. Mindennapi művészet a kortárs angol építészetében

HÁZAK ÉS MEZŐK. Mindennapi művészet a kortárs angol építészetében HÁZAK ÉS MEZŐK Mindennapi művészet a kortárs angol építészetében Alkér Katalin 2014. tavasz témavezető: Klobusovszki Péter opponens: Simon Mariann BME Építőművészeti Doktori Iskola TÉMAVÁZLAT bevezető

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

2010. évi Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokság jegyzőkönyve

2010. évi Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokság jegyzőkönyve 2010. évi Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokság jegyzőkönyve Időpont: 2010. április 24. Helyszín: BEAC- XI. Ker. Bogdánffy u. 10 Rendező: ELTE ADSK Résztvevő intézmények: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben