Az elektronikus tanulás és a könyvtárak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az elektronikus tanulás és a könyvtárak"

Átírás

1 Szepesi Judit Az elektronikus tanulás és a könyvtárak Útmutató 2013 N L V K 1

2 A kiadvány elkészítését az NKA támogatta A kiadványt írta: Szepesi Judit A kiadványt szerkesztette: Soós Csilla Technikai segítség: Nagy Tímea A kiadványt lektorálta: Sinka Róbert Copyright

3 A kiadvány célja Az Európai Unió politikájának legfontosabb célkitűzései között szerepel az egész életen át tartó tanulásra alapozott tudástársadalom megteremtése. E folyamatban amelynek során a könyvtárosok naprakész információk és korszerű tudás átadásával segítenek jut kulcsszerephez a felnőttkori tanulás. Elősegítésére jól képzett szakemberekre van szükség, hiszen meg kell felelni a felnőttoktatás feltételrendszerének, elvárásainak és igényeinek. A közgyűjteményi szférában, az utóbbi években erőteljes változások tapasztalhatóak az elektronikus szolgáltatások terén. Láthatjuk, hogy a digitális könyvtárak felépítéséről, létrehozásáról a hangsúly áttevődik az általuk létrehozott, illetve az általuk megvalósítható, támogatható szolgáltatások fejlesztésére. A könyvtári portálok alapfeladata, hogy a felhasználót vonzó, elektronikus szolgáltatásaikon keresztül virtuálisan és a valóságban is bevigye a könyvtárba. A modern tudás alapú könyvtári portál alkalmassá tehető arra, hogy virtuális tanulási környezet teremtsünk meg, ebbe a menedzselt környezetbe például tananyagokat, ismeretszerzéshez szükséges forrásanyagokat vihetünk be. A tanítás-tanulás folyamatában felhasználhatjuk a hagyományos és az elektronikus könyvtári környezet által nyújtott támogatásokat Az új feladatokhoz, elektronikus szolgáltatások kialakításához, egy nyitottabb, innovatívabb könyvtár szerepkörének módosulásával együtt jár a kor kihívásaihoz jól alkalmazkodó könyvtáros szerep megváltozása is. A kiadvány célja, hogy a közgyűjteményi dolgozók átfogó képet alkothassanak arról, hogy az elektronikus tanuláshoz/tanításhoz milyen eszközrendszer áll rendelkezésünkre napjainkban. Az általános fogalmakon túl összegyűjti és bemutatja azokat az alapvető elméleti ismereteket, amelyek segítségével a szakemberek elindulhatnak az e-learning alapú szolgáltatások bevezetése és a tudatos tananyagszerkesztés, értékelés és kritika útján. 3

4 1. Bevezető gondolatok A kínai nyelvben két betű jelenti a tanulást: Az első betű jelentése: tanulmányozni, mely két részből áll: az alsó szimbólum azt jelenti, hogy tudást felhalmozni, a felső szimbólum egy gyermekre utal, aki a kapualjban áll. A második karakter folyamatos tanulást jelent;- egy madár, ami repülni tanul a fészkéből. A felső szimbólum a repülést, az alsó a fiatalságot jelképezi. A két karakter együttes jelentése - az önfejlesztés útján járni. Az élet mozgató ereje az információkban rejlik, senki sem kérdőjelezi meg az oktatás, a képzés, az önképzés fontosságát, ezek ma már természetes, mindennapos tevékenységek. Az egész életen át tartó tanulás és a tudásalapú társadalom jövőképe szerint az oktatást helyettesíteni fogja a tanulás, a kompetenciák megszerzésére irányuló törekvés. A tanulás ismeretszerzést vagy a képességek fejlesztését, önképzést jelent. Pszichológiailag a tanulás meghatározható úgy is, mint a tapasztalat vagy az élmény által okozott, viszonylag tartós változás egy szervezet viselkedésében. Az új tanulási módszerek korai megoldásainak többsége szöveg alapú képzések elektronikus formában történő átadása volt. A jelenlegi e-learning alkalmazások között megtaláljuk az online képzést, a távoktatást, a tanulást témakör szerinti beszélgetésekkel vagy interaktív hirdetőtáblákkal, webalapú tananyagokat, online feladatokat adó kurzusokat, levelező tanfolyam stílusú, olvasd és oldd meg (readand-test) programokat. A tradicionális képzések hátrányait orvosolja az e-learning, megfelelő keretek között optimális megoldás lehet az oktatásban. Az információs technológiák hatékony felhasználásával, új lehetőségek nyílnak meg az oktatásban, közgyűjteményben dolgozók számára, akik szerepe, feladata a tudásátadás során a jövőben átalakul. 4

5 1.2 A tudásátadás és a könyvtárak 1 A tanuláshoz szükséges elsődleges források egyike a könyvtár. Bár értékes anyagokat tárol, a tanulási tevékenységekhez való hozzájárulását a múltban nem ismerték el megfelelő mértékben. Ennek okai a következők: 1. Nyilvánosan nem hangoztatták az oktatáshoz szükséges könyvtári anyagok fontosságát. 2. A tanulók többsége (fizikailag) valóságos tantermekben szerezte bizonyítványait, diplomáit. A könyvtárlátogatások ugyan jótékonyak hatottak a tanulók ismeret felhalmozására, de ezek nem voltak kötelezőek. 3. Az oktatásban, hangsúlyos szerepet kapott az előadások és a kijelölt olvasmányok bemagolása és memorizálása, így a tanulók kevés kíváncsiságot, kezdeményezést vagy kritikus képességet mutattak. Ezt a helyzetet enyhítette a tudomány és a technológia fejlődése, és a különféle területeken történő szakosodások. Következésképpen a hangsúly az oktatási tevékenységekről átkerült a tanulási tevékenységekre, amelyek több tanuló közreműködését és bevonását igénylik. Ezek az erők nemcsak az oktatási szektort irányították a tanítás és tanulás átadásához szükséges új eszközök átgondolására és megalkotására, hanem megvilágították a könyvtárak kiegészítő szerepét is. 1.3 A könyvtár az új tanulási környezetben Az információs társadalomban szükséges alapvető készségek, és képességek kialakításához szükség van olyan környezetre, amely képes segíteni a megváltozott tanítási-tanulási folyamatot, a nyitott információkészletekből történő ismeretszerzést, ahol a tankönyv szövegén túlmutató, kiegészítő források állnak a diákok és a tanárok rendelkezésére, és amely lehetőséget ad az új technológiák hatékony használatának elsajátítására. Egy ilyen környezetnek biztosítani kell a diákok önálló és kiscsoportos munkavégzését is. A könyvtár kiválóan alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére vagy alkalmassá tehető. 1 WANG, Mei-Yu HWANG, Ming-Jiu: The e-learning library: only a warehouse of learning resources? In.:The Electronic Library, 22. köt. 5. sz

6 A hagyományos könyvtár többnyire zárt, monomediális világ. Az új modell szerint a könyvtár a tanulási időszak perifériájából a centrumba kerül, több irányban és többszörösen nyitottá válik, új pedagógiai módszerek kipróbálásának színtere és kibővült ismeretszerzési lehetőségek megismerésének, és begyakorlásának helye lehet. Külföldi példák, de hazai tapasztalatok alapján is kijelenthető, hogy a könyvtárban a hagyományos adminisztrációs és elektronikuskatalógus funkción túl fontos szerepet tölthetnek be a multimediális és internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások. A megváltozott könyvtár komplex oktatásitanulási-önképzési központként működik a felnövekvő generációk és a felnőtt olvasók, itt sajátíthatják el azokat az alapvető információkereső, - értelmező és - feldolgozó kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek számukra az információs társadalomban történő boldoguláshoz. A könyvtár új szerepkörével együtt jár a könyvtáros szerepének a megváltozása is. Ennek a könyvtárosok képzésére és még inkább át-, illetve továbbképzésére vonatkozó konzekvenciáit is tudatosítani kell. Ezeken túlmenően biztosítania kell a folyamatos nyitva tartást és az állománygyarapításhoz és a technológiai fejlesztésekhez szükséges forrásokat is. 1.4 Tanulást támogató könyvtári tevékenységek Jelenleg a könyvtárak a tanulást támogatják a: - Könyvek hozzáférhetőségével - Gyűjtemények szervezésével - IKT eszközök beszerzésével - On-line katalógusok kialakításával - On-line könyvtári szolgáltatások közzétételével - Elektronikus források szolgáltatásával - Különböző típusú teljes szövegű adatbázisok kialakításával és szolgáltatásával az interneten 6

7 (Elektronikus könyvtárak, digitális könyvtárak, tudás alapú könyvtári portálok kialakítása) 1.5 Könyvtári portálok jellemzője és típusai 2 A digitalizálás, a digitális könyvtárak kialakítása, évek óta fontos szerepet tölt be a könyvtárak életében. Az utóbbi években azt tapasztalhatjuk, hogy egyre inkább áttevődik a hangsúly digitális könyvtárak kialakításáról, felépítéséről, létrehozásáról a digitális könyvtárak szolgáltatásaira, azok fejlesztéseire, elemzésére. Legkézenfekvőbb példája ennek a pályázatok mentén a könyvtári portálok kérdésének előtérbe kerülése. Egy átlagos könyvtári portál jellemzője: - Az olvasót beviszi a könyvtárba, vonzó szolgáltatásain keresztül - Rendezvényeket, programokat ajánl - Elérhetővé teszi az on-line katalógusát és különböző típusú adatbázisait - Kapcsolata van külső adatbázisokkal - Közvetlen / közvetett kapcsolata van a felhasználókkal, (web 2.0-ás eszközök) - Esélyegyenlőséget biztosít A tudásmenedzsment portál jellemzője: Egy belépési ponttól perszonalizálható, személyre szabott elérhetőséget biztosít a különböző forrásokból összegyűjtött adatok, információk és a tudás széles köréhez, melyeket koherens módon jelenít meg. A portál a tudás szétosztásával és megjelenítési módjának szervezésévelt tudást közvetít. Támogatja a tudás újratermelődését és annak feldolgozását. Támogatja a csoportmunkát, szabványos elérhetőséget biztosít más rendszerekhez. Támogatja az oktatást és a tanulást. Támogatja az oktatás kisugárzását, akár az intézmény falain túl is, települési szinten. A kéttípusú portál fúziójából egy horizontálisan és vertikálisan is táguló új portál típus jön létre, az e-learning könyvtári portál. 2 Czeglédi László előadása és cikke Czeglédi László: E learning könyvtár: a fogalom és a megvalósítás. In.: TMT sz. 7

8 Ez a könyvtári portál kiválóan alkalmas lehet egy menedzselt tanulási környezet megteremtésére. Tehát be/vagy vissza kell vinni a tananyagokat a könyvtárba, kihasználva a hagyományos és on-line könyvtári környezetek adta támogatások sokoldalúságát. Nézzük, milyen legyen egy e-learning jellemzőkkel bíró könyvtári portál: - Perszonalizálhatóság egy ponton belépési lehetőség - A célcsoport meghatározása (tanulói, oktatói, kutatói) - Hozzáférhetőségek, szerepkörök, jogosultságok meghatározása - A minimális oktatási tartalom felmérése, (Készítsünk, vagy vásároljunk?) - Átjárhatóság biztosítása más rendszerekkel (tananyagcsere, szabványosság könyvtári és informatikai szabványok ismerete) - A tartalom minőségi jellemzőkkel, mutatókkal (metaadatok) bírjon - Legyenek web 2.0-ás on-line szolgáltatások - A fenntarthatóság átgondolása, működési költségek - Szerzői jogi problémák kiküszöbölése Az e-learning alapú könyvtári portálak feladatai: - Önálló tudásbázissal támogassa a hagyományos és az e-learning alapú képzést, oktatást, kutatást - Biztosítson egységes és hatékony felhasználást - Teremtsen olyan technikai környezetet, amelyben egy tapasztalatlan felhasználó is könnyedén elboldogul, a kapott információt másokkal együttműködve használni is tudja - Kreatív, interaktív, személyre szabott szolgáltatásaival segítse elő az információhoz való hozzáférést - Szervezett és rendszerezett formában tegyen elérhetővé más tudásbázisokat is - Keressen más intézményekkel együttműködési lehetőségeket, amelyek a helyi tudásbázis, digitális tárház gazdagítását célozzák meg 8

9 Az e-learning alapú könyvtári portál szerkezete és fogalma A kutatók olyan e-learning alapú könyvtári portál kiépítését javasolják, amely három alapvető modulból áll. A fő modulok egymásra épülve, egymással összhangban működnek. Működésük lényege röviden összefoglalva a következő: 1. A digitális tárházak alapvetően kétféle forrásindexet használnak. Az egyik csoport a "mit tanuljunk" (WTL = what to learn), a másik a "hogyan tanuljunk" (HTL = how to learn) kérdésekre ad választ. A WTL indexek a különböző témakörökön belül folyamatosan finomított kategóriákba osztályozzák a forrásokat (pl. fizika dinamika stb.). Ezek segítségével választhatjuk ki a tanuláshoz szükséges anyagokat. A HTL indexek egyrészt segítenek meghatározni a tanulási fázist (új ismeret, megértés, bevésés), amelyhez a forrást keressük, másrészt itt csatolhatjuk a tanulási fázishoz az optimális médiatípust és kommunikációs csatornát (szöveg, szemléltetés, kérdésfelelet stb.). 2. A forrásokat elsősorban a WTL index, a médiatípusok és a kommunikációs csatornák segítségével osztályozhatjuk. A tanulási fázis beállítása a tanuló tudásszintjétől függ. A digitális tár-ház szerkezete a tanulási fázisokra épül, amelyek alapján az oktatók kiépíthetik a főként web-alapú központi tárházból a lokális tárházakat. Ezt nevezzük lokális indexelésnek. Ugyanazt a forrást különböző oktatók különböző módon indexelhetik. A lokális tárházakból a tanulási fázisok alapján választhat a tanuló az aktuális témakörrel összefüggő releváns forrásokat. 3. Az alkalmazkodó navigációs támogatás fő célja, hogy a különböző források felhasználásával lépésenként segítse egy adott témakör elsajátítását. Megkönnyíti a tanulási fázisok közötti átmenetet, kihasználva a médiatípusok és a kommunikációs csatornák változatosságát. Ha a tanuló zsákutcába jut például a megértő fázisban, akkor szorgalmazza, hogy térjen vissza az új ismeretek forrásaihoz, másfelől pedig, ha befejezi a megértő fázist, akkor ösztönzi, hogy lépjen tovább a bevésés fázisába. A tanulók folyamatos kikérdezésével megállapítható az ismeretek elsajátításának szintje, és ha szükséges, akkor változtatható a médiatípus és a kommunikációs csatorna. Az ismeretek elsajátításának szintje alapján a navigációs támogatás meghatározza a következőkben sorra kerülő tananyagok listáját. Majd a prioritások szerint sorba 9

10 rendezi ezeket, egyfajta vezetőt adva a tanulóknak, amely alapján ki tudják választani az egyéni tudásszintjükhöz legmegfelelőbb forrást. 3 Láthatjuk tehát, hogy ebben a modellben minden szereplőnek megvan a feladata. A könyvtáros szerepet kap a dokumentumok feltöltése, leírása, a különböző médiatípusok és kommunikációs csatornák egyeztetése terén. Az e-learning alapú könyvtári portálok személyre szabott lehetőségekkel támogatják a tanulni vágyókat. Az eddigiek alapján a következőképpen definiálható az e-learning alapú könyvtár fogalma: Az e-learning alapú könyvtári portál központját egy digitális tárház képezi, melynek a feladata, hogy az oktatási-tanulási tevékenységhez jól kereshető, könnyen hozzáférhető (elektronikus) tanulási forrásokat és szemléltető anyagokat biztosítson, támogassa a tananyagkészítést és annak fejlesztését, valamint a tanulók és az oktatók igényeit. Működését lokális indexelés, alkalmazkodó navigációs támogatás, integrált könyvtári rendszer és hagyományos könyvtári környezet segíti egy olyan interaktív szolgáltatási rendszerben, amelynek állandó szereplői a tanulók, az oktatók, a könyvtárosok, valamint az infokommunikációs szakemberek. 1.6 Hazai megvalósítások Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően beszélhetünk a távoktatás kísérleti szakaszáról, de csak a 90-es évek elejétől jelennek meg a jelentős távoktatást és nyitott képzést megcélzó fejlesztési elképzelések. Ekkor jön létre 1991-ben a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT) 4 az oktatási tárca tanácsadó szerveként, melynek tevékenysége elsősorban a stratégiaalkotásra, a döntés előkészítésre és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásra összpontosult. Az NTT megalakulását követően Távoktatási Szakértői Kollégiumot hívott életre, amely két évig működött. A tanács a TSZK segítségével 1992-ben létrehozta Magyarország első hat regionális távoktatási központját és folyamatosan dolgozott ki nemzetközi együttműködési 3 HASEGAWA, Shinobu KASHIHARA, Akihiro TOYODA, Jun'ichi: E-learning library with local indexing and adaptive navigation support for Web-based learning. = Journal of Educational Multimedia and Hypermedia, 12. köt. 1. sz p

11 projekteket. A hat Regionális Távoktatási Központ felsőoktatási intézmények keretében kezdte meg működését és működik ma is ban négy újabb távoktatási szakterületi központ létesült ban az egyetemi és főiskolai szervezetek létrehozták az egész országra kiterjedő Nemzeti Távoktatási Egyetemi Főiskolai Egyesületet. Az 1992 és 1995 között folyó munka magyarországi koordinátori feladatait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem látta el. A Tanács jelentős részt vállalt a távoktatás infrastrukturális alapjainak és módszertanának megteremtésében, a szükséges szakembergárda felkészítésében. Elsőként a felsőfokú oktatási intézmények vezettek be nyitott és távoktatási programokat az addig meglévő programjaik mellé. Ezek közül is kiemelkednek Gödöllő, Pécs, Veszprém, Győr és Debrecen felsőfokú intézményei. Mára ez a kör kibővült Szolnokkal, Miskolccal, Szegeddel, s a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, és az ELTE-n is jelentős távoktatási szolgáltatást fejlesztettek ki. A magánszférában először a nagy külföldi távoktatási központok jelentek 1990 és 1993 között távoktatási szolgáltatásaikkal, melyek közül is kiemelkedik az Open University, International Correspondence School, FernUniversität és az NKS. Később a távoktatási piacon megjelentek azok a hazai cégek is, amelyek a piaci folyamatokat felismerve az oktatásban (Gábor Dénes Főiskola) és a vállalati belső képzések (Matáv Rt.) terén távoktatási tananyagokat kínáltak. Ebbe a vonulatba sorolható az Antenna Hungária Rt. vezetésével létrejött konzorcium (Antenna Hungária Rt., Info Holding Group Rt., Silicon Computers Kft., TeleDataCast Kft.), amelynek 1998-ban a Nyitszak pályázatra szaki.net néven benyújtott pályamunkáját a kuratórium megvalósításra érdemesnek tartotta. A pályázat célja a magyarországi Internet alapú, nyitott és távoktatási gerinchálózat létrehozása volt, elsősorban a felnőtt továbbképzésre, átképzésre koncentrálva, elősegítve az életpályán átívelő tanulást. Az alábbi jelentős kezdeményezésekről, intézményekről beszélhetünk még hazai viszonylatban: Az Euro-Contact Business School Menedzserképző és Üzleti Tanácsadó Kft

12 óta működik Magyarországon az angliai Open University School of Management licence alapján. Adaptálták a világ egyik legmodernebb távoktatási rendszer-modelljét és az Open University tananyagait. A közép-és felsőfokú nemzetközi végzettséget adó programjai után mindenki az Open University diplomáját kapja. A Budapesti Távtanulási Központ óta működik a németországi Hagen-i Frenuniversität, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Szakképzési Intézet által aláírt szerződés keretében. Előkészítőket, felkészítő szemináriumokat szervez, segíti a hallgatók közötti kapcsolattartást. A Fővárosi Oktatástechnológiai Központot ben a Fővárosi Önkormányzat hozta létre azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben megismertesse a technológiára alapozott képzést, a kötetlen és önálló tanulást, a multimédia-eszközöket és mindezek módszertanát. Célzott tevékenységi területeivel átfogja az oktatás minden szintjét, foglalkozik a legmodernebb interaktív eszközök fejlesztésével és kivitelezésével, valamint komplett multimédiaközpontok tervezésével és létrehozásával. Az EDE Hungary a norvég NKS Távoktatási Intézet magyarországi leányintézménye, 1993 óta működik. Az EDE Hungary hozzá kíván járulni a távoktatás magyarországi társadalmi szintű bevezetéséhez és ez által a tanulás demokratizálódásához. Kezdetben norvég kurzusokat adaptált a hazai viszonyokra, ma már saját kurzusok fejlesztésén is dolgozik. Könyvtári viszonylatban a megvalósítások jórészt a digitális könyvtárak és a távoktatási felületek használatának, építésének fokán állnak. Az e-learning térben játszódó könyvtári interakcióknak még kevés hagyománya alakult ki, ennek oka a módszertani, szerkezeti elemek kidolgozatlanságában, esetenként hiányában rejlik. Általánosságban elmondható, hogy kevés a digitális tananyag, és a meglévők szervezettsége, aktualizálása sem mindig megfelelő. A digitális tananyagok mennyiségét tekintve hazai projektjeink közül a Sulinet Digitális Tudásbázis

13 megvalósítja egy e-learning könyvtár digitális magját, azonban a hatékony felhasználásához szükséges e-learning könyvtári hátterek nincsenek a potenciális felhasználók birtokában.(http://tudasbazis.sulinet.hu) Szintén nagyon jó kezdeményezés a Digitális Tankönyvtár melyet, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft ben életre hívott Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárból (KFDT) nőtt ki. Célja, hogy a tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok digitális formában az interneten keresztül elérhetővé váljanak az érdeklődők számára. (http://www.tankonyvtar.hu) A hazánkban működő távoktatási felületek általában jól kidolgozottak, bár az esetek többségében nem bővelkednek digitális tananyagokban, sem a tanulók, sem az oktatók nem használják ki a bennük rejlő lehetőségek széles skáláját. Alapvető problémaként jelentkezik a távoktatási és e-learning képzésmenedzsment-rendszerek alkalmazásakor a könyvtárral való kapcsolat teljes hiánya. Ez egy idő után odavezethet, hogy elfogy a háttér az e-learning rendszer mögül, a tananyagok elavulnak, hiányossá válnak. 1.7 Külföldi megvalósítások Külföldi felsőoktatási intézmények könyvtárai és más nagy könyvtárak között már számos példát láthatunk általuk támogatott e-learning megoldásokra. Noha ezek között is nehezen találunk önálló e-learning könyvtári szerkezetet tükröző szolgáltatást, ennek ellenére a hagyományos könyvtári struktúrákba beépített e-learning környezetre jól működő megvalósítások léteznek. Ilyen példa a Roesch Library 8 (University of Dayton), ahol az e-learning kurzusok már eredetileg is a könyvtár felületén jelennek meg, ami egyébként számos külföldi felsőoktatási intézmény e-learning struktúrájára jellemző. Idesorolható például a Berkeley Library 9 (University of California) vagy a Victoria University Library 10 (Victoria University of Technology, Melbourne) is. A nemzeti könyvtárak közül említésre méltók a British Library 11 e-learninget támogató szolgáltatásai

14 A tananyagbázisok közül említésre méltóak a Celebrate 12, a LeMill 13, Melt hálózat 14, Teacher Domains 15 és az OER Commons 16. nemzetközi együttműködésen alapuló kezdeményezések. Létrehozásukat az Európai Bizottság támogatta. A brit példa Nagy-Britanniában hagyománya van az elektronikus tanulásnak, az alábbiakban szeretném röviden bemutatni a kezdeményezéseiket: 1. Nemzeti tanulási mátrix (National Grid for Learning, NGfL: Az interneten keresztüli tanulás országos programja. Iskolák, főiskolák és más oktatási intézmények felszerelését, összekapcsolását szolgálja. 2. Learndirect (közvetlen tanulás: Országos online információ-elosztási és tanulási hálózat egyéneknek és cégeknek is októberében indult, a modern információs és kommunikációs technológiákat használva közvetít minőségi on-line tanulmányi termékeket és szolgáltatásokat, s teszi elérhetővé ezeket otthonról, a munkahelyről, illetve tanulmányi központok számára, országos szinten. 3. Számítógépek tanároknak. Kizárólag Matematika KS3 tanárokat segít abban, hogy NGfL-kompatibilis számítógépeket vásároljanak. 4. Számítógépek elérhető közelségben. A program célja, hogy a számítógépek hozzáférhetőek legyenek az alacsony jövedelmű diákok és családok számára, kezdetben főleg az Excellence in Cities körzetben. 5. RCIS (Recycled Computers Initiative Scheme, Újrahasznosított Számítógépek Kezdeményezés) A program alacsony jövedelmű tanulóknak és családoknak biztosítja a számítógép-hozzáférést azok számára, akik egy, az Egyesült Királyságbeli on-line központot látogatják

15 6. E-Learning Foundation (E-tanulási Alapítvány). A digitális szakadék áthidalását szolgálja azzal, hogy alacsony jövedelmű családok gyermekeit és hátrányos körzetek lakosait látja el hordozható számítógépekkel, és hozzáférést biztosít számukra internetes tananyagokhoz. 7. Összekapcsolt közösségek (Wired up Communities, WuC: 7 pilótaprojekt indult Angliában, hogy hozzáférést biztosítsanak az ICT-hez a hátrányos régiók lakosai számára, s értékeljék, hogyan segítheti ez a digitális szakadék áthidalását. 8. City Learning Centres/Excellence in Cities (EiCs). Városi tanulmányi központok/ Előrelépés a városokban. Ezek modern tanulmányi központok a nagyobb városokban a diákok és felnőttek szükségleteinek kielégítésére. A célcsoport: elsősorban diákok és tanárok, de a szélesebb nyilvánosság számára is elérhető. 9. IT in Further Education (IT a továbbképzésben). Célja, hogy közvetlen befektetések révén segítse a szektor infrastruktúrájának modernizálását. Az ICT támogatja a továbbképzési intézményekben a tanulást és a hatékony menedzselést, a bekapcsolódást, az infrastruktúrát, az oktatás tartalmi vonatkozásait, a képzést, a National Learning Network-be (országos tanulmányi hálózat) való bekapcsolódást, mely összeköti a felsőfokú és továbbképző oktatási intézményeket. A számítógépeket a tanároknak (továbbképzési intézmények) elnevezésű kezdeményezés PC-ket és laptopokat biztosít állami támogatással a tanároknak ben. Célja az országos dimenziójú fejlesztések támogatása. 10. ICT in HE Információ- és kommunikációtechnológia a felsőoktatásban. Ennek tartalma: felsőoktatásbeli ICT-infrastruktúra fejlesztések, a tanítás és a tanulás, a tudás által motivált gazdaság támogatása; javított kapcsolatok a felsőoktatási és továbbképzési intézmények között; jobb hozzáférés az ICT-hez, befektetések SuperJANET-ben. 11. E-Egyetemek. Célja partnerséget kialakítani felsőoktatási intézmények és a magánszektor között, hogy az interneten keresztül történő képzések végén csúcsminőségű, teljes értékű diplomákat és egyéb felsőfokú minősítéseket kapjanak a résztvevők. 15

16 1.8 Összefoglalás Az IKT eszközök fejlődésével a tradicionális képzések átalakulóban vannak. Az egész életen át tartó tanulás immár nem csak az oktatás és a képzés egyik aspektusa. Ebben az új helyzetben az informális és a nem formális tudás átadása terén a könyvtáraknak is új feladatuk/szerepük van. A könyvtárosok új szerepét a felsőoktatásban, a továbbképzéseken is hangsúlyozni kell. Az informatikai fejlesztések hatására a közművelődési intézmények web oldala, digitális könyvtára létrehozásáról a hangsúly áttevődött az on-line szolgáltatások kialakítására, fejlesztésére. Ehhez pedig új típusú keretrendszerekre van szükség, olyanokra, amelyek kezelni képesek a különféle gyűjteményeket azáltal, hogy innovatív informatikai megoldásokat és modern szolgáltatásokat kínálnak a felhasználóik számára. Az e-learning könyvtár hátterének, fizikai környezetének kérdését nem elegendő kizárólag a digitális könyvtárak oldaláról vizsgálni. Hosszú távon e-learning portál nem működhet megfelelő hagyományos könyvtári háttér nélkül. A multimédiák és egyéb tananyagok készítése, fejlesztése, valamint az oktatási-tanulási folyamat egyaránt megkívánja a hagyományos könyvtári környezet támogatását. E nélkül egyoldalúvá és tudománytalanná válik az on-line oktatás, így erre egyelőre mindenképpen tekintettel kell lennünk. A digitális könyvtárak folyamatos gyarapodása sem változtat ezen a tényen jelentős mértékben, mivel a gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a tanulók még mindig szívesebben tanulnak nyomtatott forrásokból (amelyeket természetesen elektronikus úton szereztek be, vagy kaptak kézhez, és utólagosan nyomtattak ki). A változások alapvető feltétele, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű elektronikus formában tárolt dokumentum, multimédia stb. legyen elérhető - lehetőleg on-line úton. A megvalósulásnak azonban sokszor vetnek gátat szerzői jogi okok, és más külső, akár anyagi tényezők is. 16

17 2. Tanulási irányzatok rövid történeti áttekintése A könyvtári portálok fejlődésének bemutatása után ebben a fejezetben a távoktatás történetével foglalkozom. A tanulási irányzatok rövid felvázolása után megvizsgálom, hogyan, illetve milyen hatást gyakoroltak módszertanilag az elektronikus tanulásra illetve tananyagok elkészítésére A távoktatás / e-tanulás fejlődési szakaszai Az e-learning és a távoktatás közös tőről fakadnak. Történetük három szakaszra bontható aszerint, hogy milyen IKT eszközökkel helyettesítették a hagyományos oktatási formákat. Az első szakasz Nagy Britanniában az 1840-es években kezdődik, Isaac Pitman nevével fémjelezve, a bélyeg feltalálójaként bevezeti az első levelező oktatást, a gyorsírást. Ez a fajta távoktatás az I. világháborúig gyorsan elterjedt a világban: Németország (1856); Franciaország (1877); Svédország (1898), Egyesült Államok (1891), illetve Ausztrália (1914). A második szakasz kezdete Nagy Britanniában az 1920-as évekre tehető, a BBC a tananyagokat rádión keresztül sugározta. Ezt a módszert a hagyományos oktatási forma kiegészítésére, azzal párhuzamosan használták. Ez is megjelent számos országban: Franciaország (1937); Amerikai Egyesült Államok (1939); Ausztrália (1942); Szovjetunió (1920-as évek), egyéb volt szocialista államok (1950-es évek). A harmadik szakasz a számítógép történetével forrt egybe. Az 1980-as években - Bill Gates megalapozza a PC alapú számítástechnikai platformot - a fejlett országokban megjelenik a számítógéppel támogatott oktatási forma, más országokban ez az 17 Szűcs András, Zarka Dénes: A távoktatás módszertanának fejlesztése. Bp

18 év az 1990-es évekre tehető. Áttörésnek tekinthető a használata az oktatásban, hiszen lehetővé teszi az AV eszközök együttes alkalmazását. A számítógép használata azonban csak egyik előfeltétele volt az elektronikus tanulás elterjedésének, a másik fontos feltétel a hálózatok kialakítása, elterjedése volt. Kezdetben helyi hálózatok LAN (Local Area Network), majd az egyre nagyobb földrajzi távolságot áthidaló MAN (Metropolitan Area Network) városi és WAN (Wide Area Network) nagytávolságú, nagykiterjedésű hálózatok kialakulása után mérföldkő a távközlést liberalizáló törvény, (1996) - megszületett a világháló vagy Internet. A WWW megszületésével (1989) elkezdődött a tartalomfejlesztés, ezen a területen áttörést jelentett a nyílt forráskódok megjelenése az 1990-es években. A fenti technikai feltételek létrejötte után végre megszülethetett az e-learning is ben indult hivatalosan útjára a Creative Commons ( kreatív közjavak ), melynek célja a szabadon felhasználható tartalmak növelése ben létrejött a web 2.0, melynek szolgáltatásai a tartalommegosztáshoz köthetők, lényege röviden: a tartalom on-line egy böngésző program igénybevételével jön létre, melyek mindenki számára szabadon felhasználhatók vagy ajánlhatók. A web 2.0 megjelenése megreformálja a kommunikációra, az együttműködésre és az önkifejezésre épülő internet tartalmakat. A felhasználók már nem az információforrások után kutatnak, hanem azokat az eszközöket keresik, melyek segítségével képesek az információkat egységes egésszé szervezni. 2.2 Tanulási irányzatok Az oktatási módszertanok hátterében négy nagy tanuláselméleti irányzat van: behaviorizmus, kognitívizmus, konstruktivizmus és konnektivizmus Behaviorizmus A 19. század végén az Egyesült Államokból kiindult pszichológiai irányzat, mely a funkcionalizmusból ered. Az irányzat elindítója ban John Broadus Watson ( ). A behaviorizmus viselkedésközpontúságra épül. Jellemzője a tradicionális oktatási környezet, hagyományos tanár-diák felállás, melyre a feladatorientált tanulás és a frontális oktatás a jellemző. A tananyag 18

19 lineáris rendben épül egymásra - ismétlés után sajátítható el, a tanár átadja a tananyagot, a tanuló bemagolja azt, majd megfelelő forgatókönyv mentén visszamondja, leírja azt. A behaviorista tanuláselméletben a hangsúly a száraz tények átadásán van, nem foglalkozik a tanuló problémáival és a tananyag személyre szabásával. Képviselők: Edward Lee Thorndike, Ivan Petrovics Pavlov, Edward C. Tolman és Burrhus Frederic Skinner. Az elmélet hatása az elektronikus tanulásra A tananyagok fejlesztésekor a következő elemek tipikusan behaviorista eszközök: - mérhető célkitűzések - tesztek - pozitív, azonnali visszajelzés A tanulás felépíthető apró tanulási lépések láncolatából (tanuló program), melyben minden egyes tanulási lépés egy kis instrukció (utasítás) elem. Minden instrukció ingert ad a tanulónak (valami új megtanulandó prezentálásával), válaszra készteti a tanulót (tesztekkel), és megerősíti, ha a válasz jó volt, majd jön a következő instrukciós elem. Ha a tanuló válasza nem megfelelő, a tanuló az előző instrukciós elemnél marad. Addig kapja az ingert, amíg a megfelelő választ produkálni képes, az egyén produktív tevékenysége háttérbe szorul. Ez a fajta tanulás/tanítás főleg az intézményesített oktatáshoz szokott, kevés on-line tapasztalattal rendelkező felhasználók számára ajánlott. Gyakorlati megvalósítását a Moodle vagy más keretrendszer használatában láthatjuk. Egy adott naphoz meghatározott tananyag tartozik, meghatározott feladatokkal, instrukciókkal, vizsgaanyaggal. A tanulónak nem, vagy 1-2 alkalommal szükséges találkoznia az oktatóval Kognitív pedagógia Kialakulásának kezdete az 1950-es évekre tehető. A kognitív pedagógia (objektívizmus), az agyat információfeldolgozó berendezésnek tekinti, és érdeklődése ezeknek az agy belsejében lejátszódó folyamatoknak a modellezésére és 19

20 megértésére irányul. A megismerési folyamatokkal foglalkozik. Cáfolja az inger válasz megerősítés logikájára épített behaviorista elméleti rendszert. Azzal foglalkozik, hogy mi történik az inger és a válasz között, fontosnak tartja az egyéni tanulási folyamatok közötti különbségeket. Képviselői: Jean Piaget ( ), Bärbel Inhelder ( ), Csapó Benő (1953-) Az elmélet hatása az elektronikus tanulásra A kognitív elmélet már több területen is hatást gyakorolt a tananyagkészítőkre. Ezek az alábbiak: Az ismeretek tárolása: A tanulás során az ismeretek raktározása fontos. (rövid távú/hosszú távú memória) Tananyagok tervezése során a készítők felhasználják az úgynevezett hólabda technikát (új ismeretek periodikus ismétlése) - az ismeretek előhívása majd így rögzítik a tanult információt. Szemantikus kapcsolatok: A tanulás nem más, mint új kapcsolódások létrehozása. A tananyagtervezésben ezt az elvet használják, amikor az új információt úgy tanítják, hogy azt megpróbálják egy már megtanult információhoz kapcsolni. A tananyagok tervezésénél a sűrű kereszthivatkozásokra törekvés szintén erre az elvre vezethető vissza. A tananyag elsajátításához szükséges háttértudás: Agyunk az előzetes ismeretekkel koherens új információt gyorsan beolvasztja, míg az azzal ellentéteshez alkalmazkodik, vagy elveti. Felnőttképzésben ezért a tananyagtervezésben nagy szerepe van az előzetes ismeretek előhívásának és az arra történő építkezésnek. A tananyagkészítésnél mindig fel kell tüntetni, milyen háttértudás szükséges annak elsajátításához. Észlelés és figyelem: Az információnak könnyen észlelhetőnek kell lennie, mivel az információ helyzete (a képernyőn) hat a figyelmünkre. A változások és különbségek felkeltik és fenntartják a figyelmet. Ezeket az elveket főképp képernyőtervezésnél érdemes alkalmazni azáltal, hogy könnyen olvasható szövegeket tervezzünk, hogy jól helyezzük el a szöveget (balról jobbra, fentről lefelé) és a figyelem fenntartásának különböző technikáit alkalmazzuk. Ilyenek a képernyőn létrehozott mozgások, képek, színek, az ütemezetten felépített képernyőtartalom. 20

21 Kettős kódolás: E szerint a hatékony tanulás érdekében az ismereteket kódolni kell. Tananyagkészítés során érdemes több csatornán is eljuttatni az új információt a tanuló felé. (pl. szövegesen és hallás útján) Konstruktivizmus A konstruktivista (összeszerkesztő) pedagógia a XX. században a 80-as években született meg. Lényege, hogy az emberi megismerés nem az információk tárolása, egyszerű kumulációja a tudatban, hanem tudásnak a létrehozása, bővítése, konstrukciója, ami személyes, aktív értelmezési folyamatként a megismerő elmében zajlik a már birtokolt tudás bázisán. A gyakorlatban tanulóközpontúságra épül, a diák saját maga dolgozza fel a tananyagot, az információk között keresi az összefüggéseket, a tanár-tutor szerepe a tanácsadás, útmutatás. Képviselői: Rosalind H. Driver ( ), David Ausubel ( ), Nahalka István (1952-), Ernst von Glaserfeld ( ), Seymour Papert (1928-) Az elmélet hatása az elektronikus tanulásra A konstruktivista pedagógusok alig alkalmaznak instrukciót, emiatt a tananyagtervezőknek teljesen átértékelődik a szerepe, megváltozik a munkája. A tervezés itt sokkal inkább források összegyűjtéséről, források összekapcsolásáról, a tanulók egyéni és csoportos moderálásáról szól. Felfedezéses tanulás: Lényege hogy a tanulóknak a tanuláshoz nem instrukcióra, hanem motivációra van szüksége, ezért speciális tananyagokat követel. Multimédia enciklopédiák sűrűn linkelt témákkal, kaland vagy felfedezéses játékszoftverek, virtuális tanulási környezet jól illenek ehhez a tanulási módhoz. Kontextuális tanulás: Az összefüggésekre koncentrál, igyekszik minél több valódi szituációt tanítani. A tervezők ezt esettanulmányok, szimulációk, szerepjátékok beépítésével támogatják. 21

22 2.2.4 Konnektivizmus Napjaink negyedik tanulási elmélete a konnektivizmus vagy hálózat alapú tanulás, mely George Siemens és Stephen Downes Magyarországon Kulcsár Zsolt - neveihez kötődik. Szerintük nem egy hierarchikus tanulási formáról beszélhetünk, hanem inkább lineárisról, mely sokirányú, decentralizált és sokcsatornás. Ez a tanulási forma kollaboratív, mely tanulásra ösztönzi a tanulót ezzel is segítve kibontakozását és kreativitását. A hálózatalapú tanulás az informatika, a pedagógia és a hálózatkutatás metszéspontján helyezkedik el. Jellemezője, hogy a konstruktivista módszereket ötvözi a hálózati együttműködéssel. Képviselői: George Siemens, Stephen Downes, Kulcsár Zsolt, Barabási-Albert László, Bessenyei István Az elmélet hatása az elektronikus tanulásra A hálózat alapú együttműködéses tanulás fontossága a képzéstervezésben jelentősen emelkedett az internet és virtuális tanulási terek elterjedésével, ahol e tevékenységek könnyedén elvégezhetők. (Second Life 18,Virtuális Egyetem 19 ) A tanulás szinkrón kommunikációs elemekkel érhető el leginkább, ilyenek a csevegés, videokonferencia, de ezek az eszközök is igénylik a tervezettséget. Tehát jól tervezett forgatókönyvek, moderálási elvek és feladatok szükségeltetnek a hatékony tanuláshoz. Az együttműködéses tanulás a projekt munkában, vagy csoportos kutatásban jól támogatható: fájl megosztással és csoportos szövegszerkesztő programokkal, mint például a Wiki. 2.3 Összefoglalás Az IKT eszközök, technológiák fejlődése megreformálta a kommunikációra, az együttműködésre és az önkifejezésre épülő internetes tartalmakat. A tudás

23 megszerzésének új képzési formái jelentek meg. A tanulás az ismeretszerzés képességévé válik, a tudás pedig, e képességek alkalmazása. Elektronikus tanulásnál/tanításnál és tananyagszerkesztésnél az előbb vázolt elvek, módszerek és technikák keverhetőek, de a keverés önmagában nem feltétlenül hoz új minőséget, vagy jobb tananyagot. A módszertani fejlődés megköveteli, hogy szinte minden elméletet figyelembe vegyünk a tervezésnél. A behaviorista elméletek még mindig alapvetőek a tananyagok vázának megtervezésekor, a kognitív elméletek az információ befogadását, míg a konstruktivista elméletek a tananyag feldolgozását, kontextusba helyezését és a kompetencia építését szolgálják. 23

24 3. A távoktatás A magyar köznyelv nehezen fogadja el a távoktatás kifejezést, mivel magát a távoktatást is gyanúsan szemléli, és gyakran félreérti. A nyitott jelző, bár hirtelen bukkant fel Magyarországon az oktatás területén (1997), érdekes módon pillanatok alatt elfogadottá vált, majd a megismert új oktatási és képzési formák hatására a nyitott- és távoktatás szóhasználat is kezdett polgárjogot nyerni. 3.1 A távoktatás fogalma A távoktatás a tanulás távirányításának és a nyitott képzésnek az egyik formája. Arra törekszik, hogy a tanulási folyamat minden mozzanatát a kezében tartsa, ezért a tanulást folyamatosan, lépésről lépésre irányítja, rendszerezi és átfogóan szervezi. A távoktatás a levelező oktatás kritikájaként, annak hiányait pótló s annál hatékonyabb távirányítási formaként fejlődött ki, amely szigorúbban és eredményesebben teljesítheti a levelező oktatás feladatait. Jellemzője, hogy helytől és időtől függetlenül képes sokakat tanítani, s így tömegoktatásra alkalmas eszközzé válik. Ugyanakkor módot ad az egyéni tanulási szempontok figyelembevételére, az egyéni tanulási problémák kezelésére és az egyéni tanulási ütem biztosítására A távoktatás típusai Eszközrendszerét és oktatástechnológiáját tekintve a következő három típust különböztethetünk meg: - Klasszikus távoktatás: hagyományos eszközökkel szervezett távoktatás ( ) - IKT távoktatás, mely a modern technológia és eszközei felhasználásával történik.(1990- ) 20 Pedagógiai Lexikon. Bp. Keraban,

25 - Kevert módszer (blended learning): A hagyományos és a modern IKT oktatás keveréke, feltételezi a tanár és a diák közötti személyes találkozót bizonyos időközönként. Az IKT technológia és eszközeinek az elterjedése ellenére még ma sem minden távoktatási szervezet él a felhasználásukkal, képez elektronikus eszközökkel, továbbra is élnek a hagyományos távoktatás oktatási formái. 3.3 Összefoglalás A távoktatásban alapvető a tanulás önirányítása, az önállóság növelése, a társadalmi nyitottság és az önművelés lehetősége. Az oktatás formája viszonylag olcsó, ugyanakkor a programok, tananyagok kifejlesztése a hagyományosnál költségesebb. Az IKT eszközök különösen a mobil eszközök jóvoltából már bárhol lehetséges a tanulás. A távoktatás a felnőtteket célozza meg, mert élethelyzetük (tanulás munka és család mellett) rugalmasságot igényel, fontos továbbá a motiváltságuk és a tanulási készségük is. Az oktatás e formája során a tanulók a következő támogatásban részesülnek: tananyagcsomag, szervezői támogatás, konzultációs (személyes és on-line) lehetőség, vizsga. 25

26 4. Az e-learning Az e-learning nevéből adódóan elektronikus tanulást jelent, elektronikus eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott tanítási-tanulási forma, mely az utóbbi időszakban egyre inkább elterjed és kihat az oktatás minden területére. 4.1 Az e-learning fogalma Az e-learning fogalmát sokan és sokféleképpen értelmezik. Ebbe a kategóriába tartoznak azok az oktatási, képzési, tanulási módszerek, folyamatok és eljárások, amelyek az új ismeretek átadása és elsajátítása során elektronikus alapú eszköz és szolgáltatásrendszert alkalmaznak. Az e-learning, vagy az elektronikus tanulás, egy oktatási szemlélet, melyet a XXI. század tudás társadalma hívott életre, és amely magában foglalja a tanulás, és az oktatás folyamatának IKT eszközökkel támogatott formailag, tartalmilag és módszertanilag is újszerű formáit Az e-learning formái Computer Based Training (CBT) A számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatás statikus formája, az a helyzet, melyben az oktatóanyag valamilyen digitális adathordozón (pl. CD, DVD stb.), vagy intranet/internet hálózaton jut el a felhasználóhoz (tanuló), melynek lejátszásához, illetve a tananyag elsajátításához a hallgató számítógépet használ. Az e-learningnek ezt a formáját a szakirodalom CBT -nek (Computer Based Training) hívja. Ebben az esetben a tananyag oktatója (a tanár, oktató, tutor, ) és felhasználója (a tanuló) között semmilyen kapcsolat nincs, és menedzselt (tervezett, szervezett és kontrollált) oktatásról csak nagyon szűk értelemben beszélhetünk. A CBT-t tekintjük az e-learning korai formájának, mely azonban mind a mai napig alkalmazható és elérhető. A 21 Kőfalvi Tamás: E-tanítás: információs és kommunikációs technológiák a közoktatásban, Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó,

27 módszer nagy hátránya, hogy az oktatásszervezés és a tanár-tanuló, illetve a tanulótanuló közötti kapcsolat gyakorlatilag minimális. Web Based Training (WBT) A web alapú oktatás elindulása (2000) a Hágai Egyetemhez köthető. Az IKT eszközök fejlődésével az elektronikus tanulás elektronikus képzés menedzsmenttel társult. Az oktatásban megjelenik a hálózati kommunikáció, a hallgató a tanárral e- mail, chat, fórum, videokonferencia formájában tartja a kapcsolatot. Létrejönnek a szabványok a kis és a nagy oktatási intézeteket kiszolgáló tanulmányi keretrendszerek. Ezekben az években sokan mereven elválasztották az új technológiát alkalmazó tanulást a hagyományos távoktatástól. Később a szakértők is elismerték, hogy az infokommunikációs technológia és a távoktatás elemei keverednek. Ennek eredményeként terjedhetett el egy új típusú kevert tanulási/oktatási forma a blended learning, mely feltételezi a tanár és a diák közötti személyes találkozót bizonyos időközönként. Ezzel párhuzamosan az oktatási intézmények elkezdték alkalmazni az oktatásban az intranet és az internet használatának előnyeit. Megszülettek az elektronikus campusok. A hálózat alapú tanulás a feje tetejére állítja a tradicionális tanár diák viszonyt. Az új szemlélet középpontjában a tanuló áll, maga szervezi a tanulmányi előrehaladását, a tanár mentorként áll mellette. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb kompetencia szinttel rendelkezik egy tanuló, annál inkább képes maga irányítani a tudás megszerzésére irányuló tevékenységeit. 27

28 A következő táblázat a ma és a holnap hangsúlyváltozását mutatja be az ismeretszerzés területén. (Hodgins alapján) Ma Holnap Technológiai képzés Teljesítmény-fejlesztés Tömegesség Egyénre szabott tanulás Bölcs a színpadon (katedrán) Társ, aki vezet Tanár-centrikus Diák-centrikus Beosztott idejű tanulás Tanulás igény szerint A tanulás a képzéssel egyenlő A tanulás szereplés Tanítás a tanárt hallgatva Tanulás tevékenykedve Tantárgy, téma alapú tanulás Projekt alapú tanulás A technika működésének tanulása Tudni valamit Az alapok: írás, olvasás, matematika Készségek és információ elsajátítás Reagáló A technika működtetésének tanulása Tudni, hogy miért Az alap: magasabb rendű gondolkodás Érdeklődés, felfedezés és tudás Előidéző 4.3 Az e-learning képzési formái Az e-learning képzési formáit klasszikusan szinkron- és aszinkron módszerekre szokás osztani. Ennek a felosztásnak az alapja a tanár és a tanuló egymással való időbeni és térbeli kapcsolata. Szinkron módszernek tekintjük mindazon oktatási formákat és tevékenységeket, melyek során a tanár és a tanuló egy időben, de egymástól térben elkülönülve oktat, illetve tanul. Ilyen például az ún. virtuális osztályterem, amely nagyon sokban hasonlít a jelenléti oktatáshoz, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy az oktató és a tanuló között akár nagy térbeli távolságot is áthidaljon. Ezzel szemben az aszinkron módszer alkalmazása a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését feltételezi, tehát a tanár elkészíti a tananyagot, és azt a tanuló annak a szerveren történő elhelyezése után saját ütemezésében sajátítja el. 28

29 Egy másik felosztás a tanulóknak a tanulási folyamatban történő részvételének jellege alapján a következő típusokat különbözteti meg: Tanuló által irányított e-learning Ennél a típusnál a tanuló nincs kapcsolatban az oktatóval, csak a tananyaggal. Az oktatóanyag tartalmazza az összes útmutatást, magyarázatot. Nincs mód az ellenőrzésre, nem lehet tudni, hogy a diák mennyit tanult. A felhasználó böngészőjén keresztül használja az e-learning lehetőséget. Elősegített (facilitated) e-learning A hallgatónak van lehetősége beszélgetésre, vitára más tanulókkal vagy a facilitátorral. A facilitátor nem tanít, hanem segít a problémák megoldásában, akár osztályozhat és kiértékelhet feladatokat, dolgozatokat. A megbeszélések egy fórumon zajlanak, de a facilitátor minden hallgatóval külön is felveszi a kapcsolatot. Oktató által irányított e-learning A hagyományos távoktatási módszereket egészíti ki a webtechnológiával. Ebben az oktatási formában valós idejű (real-time) kommunikáció folyik: video- és audiokonferencia, chat, képernyő- vagy alkalmazás-megosztás, telefonbeszélgetés. A tanulók a bemutatók nézéséhez médialejátszókat használnak. Itt is használnak fórumot, ahol a hallgatók egymással, illetve az oktatóval tarthatják a kapcsolatot, megbeszélhetik a problémákat, feladatokat helyezhetnek el. Ennél az e-learning típusnál a sávszélesség okozhat problémát, mivel a videokonferenciához szélessávú Internet szükséges. Beágyazott e-learning A beágyazott e-learning esetén beépített oktatás vagy segítségnyújtás található, amit a felhasználó azonnal használhat, ha segítségre van szüksége a probléma megoldásánál. A programot általában a tanuló gépére kell telepíteni. Ennél a típusnál a hallgató nincs közvetlen kapcsolatban az oktatóval, de a fórum segítségével, diáktársaival kapcsolatot tarthat fenn. 29

30 Telementoring és e-coaching A mentori kapcsolat általában hosszú idejű. A mentor és a hallgató között videokonferencia, internettelefon és más együttműködési eszközök biztosítják a kapcsolatot. Hagyományos értelemben vett oktatás itt nem folyik, mivel a mentor inkább tudást, tapasztalatot ad át. On-line coaching esetében rövid és jól definiált probléma megoldása történik. Itt az on-line coach konzulensként látja el a feladatát. 4.4 Az e-learning előnyei és hátrányai Az alábbiakban sorra veszem az e-learning által nyújtott előnyöket és hátrányokat: Előnyök: - Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl. utazás, szállás stb.) költségek - Hatékony képzési módszer (egyéni tanulási utak és módszer, testreszabott tudásátadás, egyénre szabott tananyagok) - Valós, vagy eltolt idejű tudásátadás történik - Globális a hozzáférés a tudáshoz (a szükséges tudás a kívánt időben a megfelelő embernek, az adott üzleti cél szükségletei szerint) - Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen, folyamatosan megújítható - A tanulási folyamat nyomon követhető, és a megszerzett tudás számon kérhető. - A tanulás bárhol és bármikor saját ütemben folytatható - Az elektronikus oktatás, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. tudáshiány felmérése ) a tanulási kultúrába beépülnek, és motivációs tényezőként hatnak Az e-learning hátrányai - Az e-learning bevezetésekor nagy a költségbefektetés - A fenntartó számára szervezési, szervezeti feladatokat igényel 30

31 - Az oktatóknak új típusú pedagógiai feladatokkal kell megismerkedniük - A hallgatónak az oktatás személytelenné válhat - A hallgatónak el kell sajátítania az önálló tanulás módszereit - A tananyag elsajátítása után a tanuló felé nincs azonnali megerősítés - A tanulónál hiányozhat a megfelelő infrastruktúra 4.5 Az e-learning alapdokumentumai Community Memorandum a nyitott távoktatásról az Európai Közösségekben Memorandum on Open Distance Learning in the European Fehér Könyv az oktatásról és képzésről Teaching and Learning: Towards a Learning Society, White Paper on Education and Training Tanulás az információs társadalomban Learning in the Information Society Action plan for a European education initiative A tudás Európája felé Irányelvek az oktatásról és képzésről Towards a Europe of Knowledge eeurope Információs társadalom mindenkinek december eeurope An Information Society For All március - Lisszaboni EU csúcsértekezlet A megfogalmazott célkitűzés: Az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia május E-learning A jövő oktatásának tervezése. elearning initiative Designing Tomorrow s Education Ez az első, az elektronikus távoktatás szisztematikus fejlesztésére irányuló, uniós 31

32 stratégia az alábbi főbb elemeket tartalmazta: - az eszközellátottság, infrastruktúra és hálózati hozzáférés fejlesztése, a multimédia-számítógépek elterjesztése; - a képzés fejlesztése minden szinten: az új technológiák alkalmazásához szükséges készségek fejlesztése, innovatív oktatási modellek fejlesztése, tanárok és oktatók képzése; - kiváló minőségű multimédia-tartalom és -szolgáltatások, az oktatást segítő tanácsadó szolgáltatások (vocational guidance services) fejlesztése, a multimédia-ipar és a felhasználók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése; - a tudásközpontok egyetemek, iskolák, kulturális és közösségi intézmények elektronikus hálózati összekapcsolásának, együttműködésének segítése (networking) június eeurope cselekvési terv eeurope Action Plan október Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Memorandum on Lifelong Learning Jelentés az oktatási és képzési rendszerek jövőbeni céljairól Report on the Future Objectives of Education and Training Systems március E-learning cselekvési terv elearning Action Plan június eeurope 2005 Az eeurope kezdeményezés második fázisát fémjelző program fő céljai, kulcsszavai világos gazdasági prioritásokat jeleznek: - beruházás ösztönzés, munkahelyteremtés, hatékonyság, termelékenység növelése, - közszolgálatok modernizálása, - e-inclusion hozzáférés, - szolgáltatások, alkalmazások, tartalom-előállítás ösztönzése, új piacok teremtése, - szélessávú internet, az információ biztonsága e-learning Program az információs és kommunikációs technológiáknak az oktatásba és képzésbe történő integrálásáról Multi-annual programme ( ) for the effective integration of Information and 32

33 Communication Technologies in education and training systems in Europe) A program prioritásai: - A digitális megosztottság megszüntetése - Virtuális campus, virtuális mobilitás az egyetemeken - Az iskolák számára partnerségek létrehozása az interneten (twinning), -Transzverzális, szektorok és programok közötti tevékenységek, monitoring 2003 vége Oktatás és képzés 2010-ben. Education and Training 2010 Az Európai Bizottságnak a lisszaboni stratégia előrehaladását elemző időközi beszámolója, amelyben élesen rámutat azokra az elmaradásokra, amelyeket az EU tagországok a tudásalapú társadalmak megteremtésével kapcsolatban felhalmoztak. Hangsúlyosan figyelmeztet, hogy az egész életen át tartó tanulás következetesebb érvényesítése, az emberi erőforrásokba történő beruházások lényeges növelése nélkül a kitűzött célok elérése nem teljesíthető. Az Európai Unió lemaradása globális versenytársaitól ahelyett, hogy csökkenne, tovább növekszik, és a 2000-es lisszaboni csúcstalálkozón kitűzött stratégiai célok az európai tudásalapú társadalom megteremtéséről alapvetően veszélybe kerülnek. A jelentés ugyancsak bírálja az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek alacsony számát április Kritikus időközi jelentés a lisszaboni stratégia megvalósításáról - elmaradások az EU tagországokban a tudásalapú társadalmak megteremtésével kapcsolatban a stratégiai célok veszélybe kerülnek - az egész életen át tartó tanulás következetesebb érvényesítése, az emberi erőforrásokba történő beruházások lényeges növelése szükséges - az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek száma alacsony július Javaslat az Európai Bizottságtól Integrated action programme in the field of lifelong learning Az Európai Bizottság javaslata az Unió oktatási programjainak új generációjára a közötti időszakban. Az új programstruktúra középpontjában az egész életen át tartó tanulás áll, szerkezetében erősen integrált megközelítést alkalmaz. A fő 33

34 programfejezetek az iskolai oktatás (Comenius), a felsőoktatás (Erasmus ideértve a Leonardóból átkerült felsőfokú szakképzést is), a szakképzés (Leonardo da Vinci) és a felnőttképzés (Grundtvig). Az információs és kommunikációs technológiák innovatív alkalmazása (a nyelvi képzéssel együtt) az integrált program transzverzális elemeként jelentkezik, de a korábban az e-learning Program részeként nevesített tevékenységek a tematikus programfejezetekbe olvadnak. 4.6 Összefoglalás Az internet megjelenésével megjelent egy új oktatási forma, az e-learning, mely a hagyományos, távoktatási és a web adta lehetőségeket együttesen használja fel a tanuláshoz. Fejlődését (pl. HTML 4.0, Flash, Java stb.) az internetes technológiák megjelenése tette lehetővé. Az Európai Bizottság is komoly figyelmet szentel az oktatás/felnőttképzés területén az elektronikus tanulás támogatásának, ezért internetes tananyag adatbázisok létrejöttét segíti elő. 34

35 5. Az e-learning rendszer és szereplői Az e-learning rendszerekre hazánkban a keretrendszer kifejezés terjedt el. Keretrendszer alatt azokat az alkalmazásokat értjük, amelyeken keresztül az adminisztrátorok, szerzők, oktatók, tutorok és tanulók hozzáférnek a tananyaghoz és a különböző szolgáltatásokhoz. Ezek az alkalmazások moduláris felépítésűek, elnevezésük attól függ, hogy kialakításuk során milyen funkciókra helyezik a hangsúlyt. Mielőtt egy e-learning rendszert beindítanánk, meg kell, hogy előzze az infrastrukturális elemek és a tananyagok elkészítésére alkalmas szerzői rendszerek beszerzése. 5.1 Infrastrukturális elemek Az e-learning eszközrendszerét infrastruktúrára és tananyagokra bonthatjuk fel. Az e- learning infrastrukturális elemei az alábbiak: Hardver elemek - Szerver: a képzésmenedzsment alkalmazás, a tananyag és egyéb szoftverelemek, és a tanulással kapcsolatos információk tárolására és kezelésére - Kliens: a tanuló munkaeszköze, maga a számítógép a releváns szolgáltatások elérésére - Hálózat: a szerver-kliens kapcsolat közvetítő eleme Szoftver elemek - Szerveralkalmazások: erőforrás igényes programokat oszt meg a kliensek között. - Böngésző: a kliens gépen futó alkalmazás (MS operációs rendszerek esetén az operációs rendszer része, melynek célja a képzésmenedzser-rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag futtatása.) - Képzésmenedzsment rendszer (LMS, Learning Management System): célja a képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése - Tartalommenedzsment-rendszer (LCMS, Learning Content Management System): célja a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése stb. 35

36 - Kiegészítő alkalmazások: többnyire kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek, melyek a tanulási folyamatot, illetve a tananyag futtatását segítik és támogatják 5.2 E-learning keretrendszerek Azokat az alkalmazásokat értjük alatta, melyeken keresztül a különböző felhasználói jogosultsággal rendelkezők az ismeretanyagokhoz férhetnek. Ezek az alkalmazások moduláris felépítésűek és többségi használatuktól függ elnevezésük. A keretrendszerek eszközrendszerüket, szolgáltatásaikat, és kialakításukat tekintve rendkívül sokszínűek lehetnek. Az, hogy a lehetséges eszközök közül melyek kerülnek implementálásra, tükrözi a gyártó szándékát és oktatási felfogását, illetve a lehetséges felhasználók igényeit. 5.3 A keretrendszerek típusai A tartalom kezelésére az idők folyamán több modell is kialakult: 36

37 - DMS Document Management System - korai keretrendszerek típusai, dokumentumkezelő rendszerek. (pl.: OpenDocMan, Krystal TM, Alfresco stb.) - CMS - Course/Content management System a felhasználókat a szerint kezeli, hogy milyen kurzushoz kapcsolódnak, mit kell tanulniuk. (pl.: Joomla, Dolphin, Drupal, Dragonfly stb.) - LMS - Learning Management System - tanulásirányítási rendszer - feladata, a felhasználók azonosítása jogaiknak megfelelően, hozzárendelje azokat a kurzusokhoz, szolgáltatásokhoz, tananyagokhoz. Teljesítmények, események kezelése, naplózás. A tanulást szervező rendszer legfontosabb feladata, hogy lebonyolítsa, irányítsa az oktatást és megvalósítsa a felhasználói kompetenciák fejlesztését, a tanulók aktivitását a benne lévő tartalmak által. Magyarországon a legnagyobb LMS rendszerek az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) a Neptun, CooSpace. (További példák a 10. fejezetben.) Ezen rendszerekre nem jellemző még az LCMS rendszerekkel való együttműködés és az e-learning rendszerű tananyag szolgáltatás. Általában egy LMS rendszer a következő jellemzőkkel bír: - Szabványok használata, ismerete - Oktatásszervezés teljes körű szolgáltatásokkal - Szerepkörök, jogosultságok használata - Felhasználóbarát környezet - Rugalmas, moduláris bővíthető rendszer - LCMS - Learning Content Management System - tananyagkezelő rendszer. Fő feladata a tanulási egységek (LO) elemeinek, a felhasználók adatainak, a tananyag bejárási útjainak a tárolása Ebből kifolyólag szerzői rendszereket is tartalmaznak, amelynek segítségével a tárolt tananyagelemekből tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet felépíteni. Támogatja a tanulási elemek személyre szabhatóságát, egy időben több személy munkáját egyazon tartalmon, majd elősegíti annak egységes egésszé alakítását is. (pl. itutor, epath learning, Sumtotal stb.) Az LMS és az LCMS rendszerek egymástól függetlenül is működhetnek, de a két keretrendszer típus alkalmazása szerves együttműködésben is megvalósulhat. 37

38 5.4 A keretrendszerek eszközei a tananyag kezelésére, szolgáltatására - A különböző szabványokkal készült tartalomcsomagok (SCORM, IMS, AICC stb.) kezelése - Dokumentum formátumok kezelése (pdf, doc, html, ppt stb.) - Mozgókép formátumok kezelése, lejátszása - Fájlok kezelése - Gyűjtemények összeállítása - Fogalom magyarázatok összeállítása - Hallgatói munka - Adminisztrációs munka - Hivatkozás gyűjtemény - WIKI készítése - Tananyag visszacsatolások (tesztek, kérdőívek, stb.) Kommunikációt elősegítő eszközök, szolgáltatások lehetnek: - Fórum - On-line beszélgetés regisztrált felhasználókkal - ; üzenetek kezelése - AV konferenciák - Üzenőfal - RSS szolgáltatások - Blog - Szavazás Saját felület testre szabásának eszközei: - Naptár - Könyvjelző - Különböző típusú témák - Címkézés A felsoroltakon felül egy LCMS támogatja a gazdasági ügyek (pl. ki-és befizetések, átutalások stb.), a tanulmányi ügyek (adminisztrációk nyilvántartások stb.), a 38

39 tanszékek (kurzusok kezelése, vizsgák, eredmények stb.), az intézményvezetők (vezetői információk stb.) a hallgatók (Hallgatói Szolgáltató Iroda stb.) ügyeit is. Az LMS rendszerek egy része már virtuális tanulási környezetet (VLE) is biztosít. (pl. ETR CooSpace) 5.5 Elektronikus tananyag előállításához szükséges szerzői rendszerek A szerzői rendszereket multimédiás alkalmazások során használjuk. A médiaelemeket ebben a rendszerben alakítjuk interaktív elektronikus tananyaggá. Jellemzője továbbá, hogy: - A multimédia elemek (felirat, szöveg, grafikus, audio és video ablakok, animációs szekvenciák és interakciós eszközök - nyomógombok) elhelyezésére alkalmas grafikus szerkesztő felületet tartalmaz - A médiaelemek megjelenítésére, lejátszására (például videó anyag, hanganyag) alkalmas modulok találhatóak benne - Tartalmaz olyan szinkronizációs eszközöket, amelyekkel a felhasználó különböző adattípusokat (szöveg, kép, hang, video, stb.) kombinálhat és egyszerre játszhat vissza - Tartalmaz felhasználói interakciós eszközöket. Ez lehet egyszerű start/stop/pause interakció, vagy akár touch-screen interfész, amely ciklusokat, vagy feltételes eljárásokat indít Típusok: - Oldalorientált rendszerek Egyik jeles képviselője a Microsoft PowerPoint. Ez a program egy prezentációkészítő, amellyel látványos bemutatókat, szemléltető anyagokat készíthetünk. A prezentációkat diákból állíthatjuk össze. Rendelhetünk a szöveghez különféle hangokat, animációkat; valamint diagramokat, képeket alkalmazhatunk, hogy minél látványosabbá és áttekinthetővé tegyük. - Ikonorientált rendszerek Az Authorware egy folyamatvezérelt rendszer. Egy folyamat-diagramra emlékeztet, amelyben az ikonok a kimenetek, a nyilak pedig a folyamat irányát mutatják meg. 39

40 Mivel ikonalapú vezérlésű, ezért könnyű kezelni, valamint ennek köszönhetően igen kedvelt szoftver. Leginkább oktatási, multimédiás és internetes anyagok publikálására készített fejlesztő rendszer. Használatához programozási ismeretekre van szükség. Nagyon jó animációs és speciális-effekt lehetőségeket biztosít. - Időtengely orientált rendszerek Ezt a vonalat az Adobe Director képviseli. Egy időtengely mentén kell elhelyezni az elemeket ún. képkockákon. Ebből kifolyólag az animációkat eredményesen és könnyen el lehet készíteni, ami nagy előnye a rendszernek. Mivel grafikus környezetű, így látványosan, kevés programozói tudással is elkészíthetünk interaktív bemutatókat, tananyagokat. Hatalmas előnye, hogy a kész alkalmazásokat a webre is feltehetjük. - Objektum-orientált rendszerek Ezekhez a rendszerekhez komoly programozói ismeretekre van szükség, ugyanis programsorokat szükséges írni egy bonyolultabb feladathoz. Azonban előnyük az, hogy speciális munkák létrehozására is alkalmasak, valamint nagyon rugalmasak. Talán az egyik legelterjedtebb objektum-orientált rendszer az Adobe Flash. Ezzel a szoftverrel nehézségek nélkül készíthetünk, fejleszthetünk weboldalakat, mobil tartalmakat vagy akár interaktív bemutatókat. Előnye, hogy a legtöbb operációs rendszerrel összeillő. Szerzői rendszer beszerzésénél fontos szempontok lehetnek az alábbiak: - Képes-e olyan futtatható anyagot készíteni, amelyet a célplatformokon minden nehézség nélkül, jó minőségben, a tervezett sebességgel le tud játszani - Tudja-e kezelni a felhasználni szándékozott külső eszközöket - Milyen adatformátumot képes olvasni és előállítani - Milyen hang, kép és video szerkesztési funkciói vannak - Mennyire objektumorientált - Mennyire felhasználóbarát - Nem kell-e külön jogdíjat fizetni a kifejlesztett anyagok után 40

41 5.6 E-learning alkalmazások szolgáltatásai Az e-learning alkalmazásának célja a korábbi oktatási módszerek kiegészítése az informatika nyújtotta lehetőségekkel (pl. multimédia stb.). Valós környezetben az irányított elektronikus oktatás és a hagyományos ún. jelenléti oktatás együttes alkalmazása (ún. blended learning koncepció) a célszerű, ennek megfelelően az alkalmazott rendszernek mindkét területet támogatnia kell. A legfontosabb szolgáltatások tehát az alábbiak: - A felhasználók azonosítása, szerepkörük szerinti jogosultságok kiosztása - A képzéssel kapcsolatos információk biztosítása (pl. portálfelületen) - LMS funkciók - LCMS funkció - elektronikus tananyagok futtatása - a hagyományos- és elektronikus oktatás együttes kezelése (blended learning) - az oktatással kapcsolatos erőforrások kezelése - kvalifikáció menedzsment - tudáshiány valósidejű felmérése (az adott pozícióhoz (évfolyam, osztály, szak, munkakör) köthető követelmények (végzettség, kulcskompetencia stb.) és a pozíciót pillanatnyilag betöltő egyén kvalifikációinak (elért eredmények, nyilvántartott végzettség, kulcskompetencia) valós idejű monitorozása, az eltérések kimutatása, és javaslat a feltárt tudáshiány felszámolására; ún. skill gap analysis - szükséges tudás) - elektronikus vizsgáztatás - az oktatással, képzéssel kapcsolatos mérések-értékelések végrehajtása (riportgenerálás és kezelés) 5.7 Összefoglalás Mielőtt egy e-learning projektet beindítanánk, meg kell teremtenünk annak infrastrukturális hátterét. A célcsoport igényei, a tanulási célok, a kimeneti követelmények meghatározása után tudjuk kialakítani a konkrét célokhoz és képzési struktúrához igazodó flexibilis tanulási környezetet, melyben az igények és szükségletek határozzák meg a 41

42 technológiai paramétereket. Az e-learning oktatási környezet egy komplex rendszer, melynek legmarkánsabb elemei: - az e-learning keretrendszer (LMS és LCMS szolgáltatások) - a web 2.0-s alkalmazások - az e-learning szabványoknak, nemzetközi ajánlásoknak megfelelő tananyagelemek A kiegészítő alkalmazások/szerzői rendszerek segítségével állíthatjuk össze tananyagainkat. Az e-learning szolgáltatások kialakításakor ügyeljünk arra, hogy azok intézményi és felhasználói szinten is hasznosak legyenek. 42

43 6. Az elektronikus tananyag fejlődési útja Ebben a fejezetben kitérőt teszek, bemutatom az elektronikus tananyagok fejlődését az alapformától, a jövő interaktív formációi felé. 6.1 Az elektronikus tananyagok megjelenése A "elektronikus tananyag" fogalmát általánosságban nehéz definiálni, hiszen az interaktív oktatástechnika használta digitális tartalmakról az óvodai neveléstől a közoktatáson át, a felsőfokú oktatásig, sőt azon túlmenően is, mindenféle informális, nem formális képzés kapcsán beszélhetünk. Mégis adódnak olyan kapaszkodók, melyek mentén jobban eligazodhatunk a nevelésoktatás során használható digitális tartalmak témakörében. Legegyszerűbb megközelítésben elektronikus tananyag lehet minden elektronikus (ma már szinte kizárólag digitális) formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotás, amely alkalmas valamilyen tudás, információ átadására, közvetítésére. 6.2 Az első generáció Az első generációhoz tartozó digitalizált tartalmak önmagukban tipikusan nem interaktív médiák, többnyire csak passzív szemlélődést, lejátszást, olvasást tesznek lehetővé. Ezen tartalmak, melyek a közgyűjteményekben felhalmozódtak, újrahasznosításuk révén kiválóan alkalmasak oktatási anyagok elkészítésére. Ilyen lehet egy beszkennelt, digitalizált hagyományos tankönyv, vagy annak részletei. Digitalizált tartalomnak tekinthetünk egy oktató videofilmet, vagy mesefilmet is, de ez is inkább csak egy elemét (modulját) adja egy "valódi" digitális tananyagnak, mintsem maga legyen "a" digitális tananyag. Ezek a digitalizált formátumú anyagok képezik a digitális tananyagok első generációját. Jelentőségüket nem szabad lebecsülni, hiszen adott esetben éppen egy ilyen típusú anyag (saját, beszkennelt órai jegyzetek, írásvetítő fólián meglévő előadások digitalizálva...) lehet az első digitális tananyaga az interaktív oktatástechnikával, digitális táblával ismerkedő pedagógusoknak. 43

44 Az oktatófilm, vagy egyéb digitális mozgókép mint digitális tartalom jelentősége - az interaktív tábláknak köszönhetően - pedig biztosan szerves részét fogja képezni a digitális tananyagoknak. 6.3 A második generáció A második generációs elektronikus tananyagok alapvető tulajdonsága, hogy eleve digitális író- és szerkesztőeszközökkel készülnek, kimondottan számítógépes felhasználásra. Ide sorolhatjuk, mint legegyszerűbb példát a valamilyen bemutató, szerkesztő programmal elkészített, és a számítógépen, aktívtáblán lejátszott (saját) digitális tartalmakat, anyagokat. Ilyen típusú digitális tananyagok fejlesztése központi támogatással már évekkel ezelőtt elkezdődött, és ma a közismereti és szakképzési ismeretek széles skáláját átfogó, milliónyi digitális tananyag (egység) érhető el az interneten keresztül. Ezen túlmenően az Internet kimeríthetetlen forrása az ilyen jellegű tartalmaknak. A második generációs tananyagok főbb jellemzői: - multimédiás elemek használata (képek, animációk) - az interaktivitás lehetősége (tesztek, elágazások, választási lehetőségek formájában) - a hagyományos tankönyvszerkesztési modellt követik, és leginkább a nyomtatott könyvet egészítik ki - többnyire módszertani leírás is tartozik hozzájuk, ezért ezeket akár önállóan, valódi tananyagként is lehet használni 6.4 Interaktív, digitális tartalom: a harmadik generáció Harmadik generációs digitális tananyaghoz sorolhatjuk azokat a kimondottan oktatási céllal készülő, legtöbbször a NAT-hoz illeszkedő digitális tartalmakat, amelyek az alábbi jellemzőkkel bírnak: - mindenekelőtt interaktívak (a résztvevő aktív cselekvése szükséges a tanulási folyamatban) 44

45 - multimédiásak: (kevesebb) szöveg, (több) álló- és mozgókép, plusz hang - gyakran alkalmaznak hivatkozásokat (a lineáris tanulási modellel szemben ezek háló jellegűek: lehet "bolyongani", "ide-oda ugrálni") - önálló tananyagként is megállják helyüket, módszertani útmutatóval vannak ellátva. Nyomtatott anyag (ha van), kiegészítheti a digitális anyagot - a tanulás és a számonkérés folyamata szorosan összeolvad (az egyes ismeretanyag modulokat interaktív teszt zárja le, vagy maga az anyag is olyan, hogy továbblépni csak helyes válasz(ok) esetén lehet) 6.5 Kollaboratív, interaktív, digitális tartalom: a negyedik generáció? A bevezetőben említett technikai/technológiai lehetőségek okozta hatás indirekt módon is jelentős változásokat fog magával hozni. Az internet mint kommunikációs közeg a maga eszközeivel megteremtette a (globális) kollaboráció lehetőségét. Az oktatás terén ez azt fogja eredményezni, hogy megjelennek az olyan digitális tartalmak, akár digitális tananyagok, melyek egy, akár multikulturális közösség produktumai (szemben az előzőleg leírt generációs modelleknél, ahol legtöbbször egy szerzős, vagy egy kis létszámú, zárt szerzői kollektíva produktumával találkozunk). Az iskolán kívüli világban ma már jól ismert Web 2.0 fogalmak hamarosan teret fognak nyerni a (köz)oktatás területén is. A hagyományos, papíralapú tankönyvek létjogosultsága a digitális tananyagok megjelenésével még jó ideig nem kérdőjeleződik meg. Belátható időn belül várható viszont a (tan)könyvek digitalizálódása is, abban azonban biztosak lehetünk, hogy papíralapú könyvekre még ekkor is szükségünk lesz. Természetesen más arányokkal, mint a jelenlegi oktatási kultúrában. 6.6 Összefoglalás Az e-learning tananyagnál is az írott szöveg a meghatározó, de a szöveg funkciója megváltozott a hagyományos tankönyvek szövegéhez képest. Az e-learning tananyag 45

46 nem papíron, hanem képernyőn jelenik meg. Ahhoz, hogy megfelelő tananyag készüljön, ismerni kell az új módszertani és technikai lehetőségeket. Láthatjuk, hogy a tananyagok is formai változásokon mennek keresztül az IKT eszközök fejlődésével. Az is jól érzékelhető, hogy a kollaboratív, interaktív formában elkészült tananyagok még nem válthatják le a hagyományos formában elkészülteket. Ehhez szemléletváltásra, terjesztésükre (oktatás, képzés területén) szerkezeti és módszertani változásokra lenne szükség. 46

47 7. E-learning stratégiai terv kidolgozása A rövid kitérő után az e-learning stratégiai terv elkészítéséhez szükséges lépéseket vázolom. Az e-learning stratégiai terv az e-learning bevezetéséhez szükséges rövid és hosszú távú menedzselést foglalja magában. 7.1 Stratégiai struktúra Az e-learning bevezetésekor számos tevékenységet kell összehangolni, melyek a munkatársakat és a lehetséges külső beszállítókat érinti. Az új tevékenységek megtervezésekor két szempontot kell szem előtt tartani: a jó tartalmat és a megfelelő technológiát. Az e-learning bevezetését három folyamat kíséri végig: egy stratégiatervezési, egy változás menedzsment és egy projekt menedzsment. A stratégiai tervezés állapítja meg azokat a feltételeket, melyek mentén a kivitelezés megtörténik. Feltételek alatt az intézményi küldetést, célt és pénzügyi kereteket értjük. A változás menedzsment teremti meg a megfelelő környezetet a stratégiai döntések alapján indított projekt sikeréhez. Környezet alatt az emberek hozzáállását és a bevezetéshez szükséges feltételek megteremtését értjük. A projekt menedzsment fogja össze a bevezetéssel kapcsolatos tevékenységeket, meghatározott irányba tereli a folyamatokat. 7.2 Stratégiai tervezés A tevékenység során elemezzük az aktuális helyzetet, megállapítjuk a célokat, majd a stratégiai terv meghatározásával egy akciótervhez jutunk, amelynek a segítségével implementálni tudjuk intézményünkben az e-learninget Aktuális helyzet elemzése Ebben az előkészítő szakaszban azt vizsgáljuk meg, hogy mennyire felkészült a szervezet az e-learning bevezetésére. Az alábbi tényezőket feltétlenül érdemes 47

48 támogató és akadályozó tényező - elemezni: célok, érintettek, tartalom, technológia, tanulók, mérés. Az előkészítő szakaszban érdemes stratégiát is választani: Ha az intézménynek nincs még tapasztalata, érdemes előre elkészített tananyagokat beszereznie. Ekkor a hatékony beszállításra és az információk megosztására érdemes koncentrálni. Ha már van egy-két sikeresen bevezetett e-learning-es anyag, megpróbálkozhatunk azok testre szabásával is. A cél a szimulációs képzések fejlesztése vagy a problémák megoldása. Ha már több sikeres e-learning projekten is túl vagyunk, megcélozhatjuk az on-line együttműködések és a vegyes oktatási módszerek kialakítását A stratégiai terv A terv elkészítésekor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: a. A résztvevők meghatározása Széles körben vonjunk be oktatókat, tanulókat, informatikai munkatársakat, lehetséges szponzorokat, felsővezetőket, az így összeállított csapat egy workshop keretén belül beszélgethet. Egy szakértői csapat környezettanulmányt végez, melynek kapcsán megvizsgálja az igényeket (oktatói, hallgatói) és ezt magasabb szintekre juttatja el. b. Aktuális helyzet elemzése Ebben a szakaszban a helyzet elemzéskor kapott adatokat használhatjuk fel. c. Célok meghatározása Összeállítjuk a céljainkat: Mit várunk el az oktatástól és az e-learning-től a jövőben, ezt az intézményi célokkal is össze kell hangolni. d. Jövőkép és küldetés Röviden és tömören próbáljuk megfogalmazni hogyan fog az e-learning az intézmény életébe illeszkedni, mik lesznek az új értékek. e. Kulcsfaktorok Különböző módszerek segítségével meghatározzuk, milyen tényezők befolyásolják a stratégia kivitelezését: 48

49 Pl. eltéréselemzés (gap analysis), melynek során a különböző dimenziók mentén megállapítjuk, hogy mik a különbségek a jelenlegi és az elérni kívánt állapotok között és ez milyen okokra vezethető vissza. Ezután meg kell határozni a gátló és ezek megoldásához szükséges támogató tényezőket. Egy másik módszer a SWOT analízis, aminek alkalmazásával rávilágíthatunk az intézmény erősségeire, gyengeségeire. A kulcsfaktorok segítségével olyan akciótervet dolgozhatunk ki, amely sikeresen végig vihető. f. Stratégiai javaslatok Javaslatok a feltárt problémák megszüntetéséhez és a jövőkép eléréséhez Technológia, tartalom, szolgáltatások kiválasztása Technológia alatt a menedzselési eszközök kiválasztását (LMS, LCMS, oktatási portál) értjük. A következő szempontokat vegyük figyelembe: A célzott funkciók meghatározása Az ajánlatkéréshez érdemes mintákat használni A piac alapos feltérképezése a gyártók szempontjából Milyen szabványokat támogasson rendszerünk A tartalom szempontjából el kell döntenünk, hogy: Előre elkészített tartalmat vásároljunk, ebben az esetben a kockázat alacsony, az erőfeszítés is alacsony Belső (saját) fejlesztésű tartalom, ebben az esetben a kockázat közepes, az erőfeszítés magas Külső fejlesztésű tartalom, ebben az esetben a kockázat alacsony, az erőfeszítés alacsony Érdemes döntést hozni abban is, hogy mely szolgáltatásokat tartsuk házon belül és melyeket szervezzük inkább ki. Házon belül: projekt menedzsment, változás menedzsment, tesztelés, pilot, próba programok, igények felmérése, tananyagtervek jóváhagyása. Házon kívül: előzetes tervezés, tartalomkészítés, programozás, média fejlesztése és tartalmak implementálása. 49

50 7.2.4 Akcióterv Az akcióterv alapján kell megalkotni az e-learning projektet, melynek során részletesen le kell írni és ki kell osztani a feladatokat. Itt határozzuk meg az időhatárokat és a pénzügyi kérdéseket is. Az e-learning projekt megvalósítása a projektmenedzsment keretein belül fog történni Megvalósítás A következő teendőket kell elvégezni: tartalmak fejlesztése/megvásárlása, IKT eszközök telepítése, integráció egyéb rendszerekkel, tesztelés, oktatók képzése, résztvevők képzése 7.3 Projektmenedzsment Az új bevezetendő tevékenységeket érdemes projektek keretein belül elvégezni. A projektek folyamata négy szakaszra bontható (Görög, 2003.): Projekt kialakítás: projektváltozások tartalmi/terjedelmi meghatározása, szereplők meghatározása, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése Odaítélés: projektteljesítési stratégia kialakítása, külső projektek esetében versenyeztetés és szerződések létrehozása Teljesítés: projekttel kapcsolatos tevékenységek teljesítése, projektkontroll és eredmény elfogadása Utóelemzés: projektvezetési folyamat értékelése A projektmenedzsment során is számos értékelő eszköz áll rendelkezésünkre, melyek felhasználásával jól nyomon követhető és dokumentálható a projektünk. 7.4 Összefoglalás A stratégiai tervezés egy újfajta gondolkodási szemléletet jelent. A tervezés minden tevékenység kezdetét megelőző folyamat. Egy jó terv elkészítése nehéz feladat. Alapos előkészítő munkára, gazdasági, pénzügyi elemzésekre kell épülnie. Pontosan meg kell határozni az időhatárokat, ami alatt egy-egy tevékenység elvégezhető, miközben nem tudjuk, hogy milyen váratlan eseményekkel kell számolnunk a terv elkészítésének időszakában. 50

51 8. Az e-learning rendszerek technológiai trendjei 22 E-learning rendszer alatt ma egy komplex oktatási környezetet értünk, mely a webet használja fel a tananyag megjelenítéséhez és az oktatás irányításához. A számítógépek elterjedésével a világ számos pontján (Magyarországon az Iskolai Szakképzési Program) jöttek létre olyan programok, melyek a számítógépek oktatási eszközként való elterjesztését célozták meg. Fellendült a különböző típusú alkalmazások fejlesztése. Modell-alapú irányzat Lényege, hogy az oktatási folyamatot ismeretelméleti alapon közelíti meg, kutatási eredményekre támaszkodik, szabály alapú célorientált rendszerben gondolkodik. A fejlesztés célja, hogy egy intelligens oktatási rendszert tudjon alkotni (ITS Intelligent Tutoring System) ugyanakkor képes arra, hogy a tanulók igényeinek megfelelően működjön, - olyan fejlesztő hatású tananyagelemeket képes felkínálni, melyek a tanulók képességeinek megfelelőek. Eljárás alapú irányzat Jellemzője, hogy a tanulónak egy meghatározott cél érdekében egy meghatározott, folyamatot kell követnie, - nem veszi figyelembe az egyének közötti tanulási különbségeket. Ezek különböző szerzői rendszerekben nyilvánulnak meg. (pl. Authorware, ToolBook, NeoBook, Blackboard stb fejezet) Elsősorban az üzleti szférában terjedt el. A két irányzat közös jellemzője, hogy a fejlesztések egyediek voltak, a tananyagokat nem lehetett egységes rendszerben szervezni. Hiányzott azonban a szabványok használata. Közben felmerült az igény a tanulási elemek, objektumok újrahasznosítására, a tanulási folyamatok támogatására, a rendszerek átjárhatóságára. 22 Papp Gyula Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó: Technológiai trendek az e-learning alkalmazásokban. in.: Új Pedagógiai Szemle sz. 51

52 8.1 E-learning szabványok Tehát egy e-learning rendszer létrehozásakor mindenképpen szabványokat kell alkalmaznunk. De miért is kell? - A szabványosítás megoldja a tananyagok adatátadását (export/import), újrafelhasználhatóságát az egyes keretrendszerek között vagy az LMS-ek moduljain belül - Támogatja a felhasználóbarát környezet kialakítását - A tananyagelemeket nemcsak szolgáltatja, de feldolgozza és visszakereshetővé teszi - A szabványosítás által a keretrendszerek, tananyagok időtállóvá válnak Az e-learning szabványok kidolgozásában több szervezet is munkálkodik. 8.2 AICC szabványok Történet Az AICC (Aviation Industry (Computer Based Training) Committee) Elismert oktatási szakértők nemzetközi szövetsége. Eredetileg a repülőiparnak kidolgozott szabvány jóval magasabbra szárnyalt eredeti céljánál. Az idők során megjelenő oktatási keretrendszerek fejlesztői igen sokban támaszkodtak a szabványban leírtakra, ami által kiforrottabb LMS-ek születtek. Ma már elmondható, hogy az AICC szabvány szinte olyan a keretrendszereknek és az elektronikus kurzusoknak/tananyagoknak, mint a cégeknek az ISO Minőségi követelmény. Tartalom A szabvány összesen 11 fődokumentumból áll (2-től 12-ig számozva). Ezeket AGR listának hívják. Ezt kiegészítik különböző további plusz segéddokumentációk (Technikai jelentések és egyéb hivatalos dokumentációk) amik a szabványnak való megfelelésben segítenek minket. (szabványlírás-szabványkövetési segédlet) Az AGR lista javaslatot tesz: Gép és szoftverkonfigurációkra AGR002 Hardver konfigurációk, minimális OS ajánlással AGR004 Operációs rendszer konfigurációk, kiegészítve az AGR002-őt 52

53 AGR005 A javasolt számítógép perifériák és bemeneti/kimeneti eszközök leírása LMS-ek adattárolása és kommunikációja AGR006 Általános javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan tároljuk az adatokat úgy, hogy az LMS-ek tartalomkezelő rendszere (Content Manager Interface) bármilyen forrásból származó leckét képes legyen kezelni és adatokat tudjon cserélni más rendszerrel is. AGR010 Online, internetes LMS-ekre vonatkozó javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan tároljuk az adatokat úgy, hogy a tartalomkezelő rendszerünk bármilyen forrásból származó leckét képes legyen kezelni és adatokat tudjon cserélni más rendszerrel is. AGR011 Kifejezetten az LMS-ek közötti tartalomtovábbítás módját vizsgálja és tesz javaslatokat a tartalomcsomagok kezelésére. A számítógépes kurzus tartalmi jellemzőire AGR007- A kurzusokban használt szöveges, grafikus, videó, audió és logikai elemek típusaira ad ajánlást, plusz rögzíti, hogy a tartalomrendszernek minimum szinten hogyan és mit kell kezelnie ezek közül. AGR009 Javaslatok a kurzusban vagy a tananyagban fellelhető ikonokra (navigációt segítő-, audiovizuális elemeknél használt-, tanulót segítő ikonok). Felhasznált multimédiák fajtáira AGR003 Digitális audio fájlok ajánlott jellemzői. AGR008 Digitális videó fájlok ajánlott jellemzői. Ezen kívül van még egy összegző fődokumentum. Az AGR0012. Ez egyfajta gyors ellenőrző listának szánták, ahol egyszerűen ellenőrizhetjük, miben és milyen mértékben feleltünk meg a szabványnak. 8.3 Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) Az IEEE (mérnököket egyesítő nemzetközi szervezet) legnagyobb létszámmal és szakmai súllyal bíró, legrégebben alakult, önálló vezetéssel és székhellyel rendelkező, hivatásos informatikusokat tömörítő tagegyesülete. 53

54 A Learning Technology Standards Committee (LTSC) bizottságon belül egy külön munkacsoportban foglalkoznak az e-learning szabványokkal. A LOM séma Learning Object Metadata (LOM) A kilencvenes évek derekán a szabványosítások egy új szemléletnek köszönhetően objektum alapú megközelítés gyökeresen átalakították az e-learning rendszerek meghatározását. Ebben az időszakban jelent meg az XML is, mely tökéletesen alkalmas volt a tananyagelemek (meta-adatok) és a struktúra leírására, sőt XML alapú adatbázist is építhetünk a segítségével. A metaadatoknak az e-tananyagoknál is jelentőségük van. A tananyag-elemeket a metaadatok segítségével beazonosíthatjuk és meghatározhatjuk az egymás közti logikai kapcsolatokat (pl.: a tananyagelemek sorrendjét, vagy hogy egymással milyen összefüggésben állnak stb.). Az IEEE egyik elterjedt szabványa a LOM - tanulási egység metaadata. A LOM összesen 69 fajta adatot határoz meg. Továbbá szabályozza, hogy az egyes tananyagelemkhez: 54

55 Hány fajta metaadatot adhatunk meg Milyen fajta metaadatot adhatunk meg Az egyes metaadatfajtákhoz milyen értékeket vehetünk fel Ezt a rengeteg adatot a könnyű átláthatóság miatt érdemes csoportokba szedni. A LOM felhasználói szerepek szerint csoportosítja az adatokat. (minek is kellene egy oktatónak olyan adat, amit pl. a rendszerinformatikus, használ?). Az adatokat kilenc csoportba osztja: 1. Általános (General): Idesoroljuk a tanulási egység azonosítóit, címét, nyelvét, leírását, kulcsszavait stb. 2. Életciklus (LifeCycle): Az LO aktuális verziója, státusza, szerzője 3. Meta-metaadat (Meta-metadata): Adatok a leíró adatokról 4. Technikai adatok (Technical): Az LO formátuma, mérete, helye, telepítési utasítások, platform igények, stb. 5. Pedagógiai jellemzők (Educational): Az interaktivitás típusa, mértéke, célcsoport, tanulási idő, nyelv, nehézségi fok, leírás stb. 6. Tulajdonjogok (Rights): A szellemi tulajdonjog és a felhasználási jog adatai, ár 7. Kapcsolat (Relation): Más LO hez való kapcsolódás leírásai 8. Megjegyzés (Annotation): Máshová nem sorolható információk 9. Besorolás (Classification) : Az LO besorolása, célja, a besorolás leírása, kulcsszavai stb. 8.4 Sharable Content Object Reference Model (SCORM) A SCORM mint szabványegyüttes a 90-es évek második felében jött létre az Egyesült Államokban. A szabványt az ADL Network szervezet dolgozta ki, további információt a szervezet hivatalos oldalán találhatunk: A SCORM (Sharable Content Object Reference Model) rövidítés szó szerinti fordításban megosztható tartalmú objektumok modellezését jelenti, ez a mindenki számára ajánlatos szabvány azonban ennél jóval többet jelent. A SCORM a web-alapú oktatási anyagok referencia modellje. Egy olyan nyelv, amely magában foglalja a tananyagon belüli szerkezetet, elnevezéseket, a képek, animációk, szövegek helyét és 55

56 neveit, a fejlécektől a lábjegyzetekig. Ez a szabvány az összekötő láncszem, ha úgy tetszik folyamat-sorozat a használni kívánt technológiák és a teljes kivitelezés között, ami végül majd "kereskedelmi" forgalomba kerül. A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulási tartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart az elsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogy a tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy a tanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.) elérje. A hagyományos weboldalak által biztosított navigálási lehetőségek az ismeretszerzés ilyen fokú vezérlésére nem képesek. A SCORM az elsajátítás optimalizálásában és irányításában jut szerephez. Ezt úgy éri el, hogy a befogadás bonyolult folyamatához a tartalom leírását előkereshető, átvehető, megosztható, újból felhasználható és átadható formában teszi lehetővé A SCORM részei A SCORM három fő részegységből áll össze: XML specifikáció, ami a tananyag szerkezetét mutatja, illetve az anyag szerverről-szerverre való átillesztését segíti Run-time környezeti specifikációk, a tartalomtól-tananyagig kapcsolat leírása, valamint a tartalom alakulásának nyomon követése Metadata létrehozásának specifikációi az IEEE szabványra építve A szabvány 4 könyvből áll: 1. Áttekintés 2. Tartalomhalmazási csomag 3. Futtatási környezet 4. Sorrend és navigáció A SCORM az IMS-re épít, de annál többet mutat, ajánl. A két szabvány közötti lényeges különbség, hogy az IMS nem fogalmaz meg leírásokat arra, hogy egy keretrendszer mit is kezdjen a tananyaggal. Nincs 56

57 kommunikáció az SCO és a szerver között, a SCORM viszont erre vonatkozóan is rendelkezik. A SCORM három megfelelési szintet állít fel egy alkalmazásnak arra nézve, hogy mennyire kompatibilis a szabvánnyal. A keretrendszerek esetében a három szint RTE1, RTE2, RTE3. Az első szint a tartalomhalmozási modellnek való megfeleltetés, a tananyagelemek (asset, SCO) korrekt indítása, kezelése, korrekt API implementációt, kötelező adatmodell elemek támogatását írja elő. A második szinten további adatmodell elemek támogatását várják el. A harmadik szint pedig az összes adatmodell támogatását várja el. Adatmodell A SCORM 1.2-es szabvány 49 adatelemet határoz meg. Az adatelemek funkciója, hogy a tanulási folyamatokról gyűjtenek, szolgáltatnak információkat. Az adatok gyűjtéséhez szükséges környezetet az API függvények biztosítják, melyek a szerver-tananyag kommunikációt is lebonyolítják. A SCORM az API metódusokat három csoportba osztja: Session metódusok a tartalom (SCO) és az LMS közötti kommunikáció indítását és lezárását végzik: LMSInitialize( ),LMSFinish( ). Adatátviteli metódusok az SCO és az LMS közötti adatcserét, értékek átadását, lekérdezését valósítják meg: LMSGetValue( ),LMSSetValue( ), LMSCommit( ). Kiegészítő metódusok használatukkal kiegészítő kommunikációt folytathatunk az SCO és az LMS között (például: hibakezelés): LMSGetLastError( ), LMSGetError- String( ), LMSGetDiagnostic( ). Amíg a felhasználó kapcsolatban van a tartalommal a keretrendszer értékelve a tanuló teljesítményét és navigációs kéréseit, a kért tevékenység azonosítása után kézbesíti a tanuló számára a soron következő tananyagegységet. A szükséges információkat a keretrendszer a tartalomcsomagból a manifest organization részéből nyeri. Ez határozza meg az úgynevezett tevékenységfát, ami a tartalom szerveződését reprezentálja. Magához az indítható tananyagegységhez az item és a resource szakaszban elhelyezett bejegyzéseken keresztül jut. Az így elért egységek már indíthatóak. 57

58 8.5 A tartalomcsomag Az első tananyag leíró ajánlás az AICC, a másik az IMS által kidolgozott, mely mostanra egyeduralkodóvá vált, ezt implementálta aztán a SCORM is. Content Package (tartalomcsomag) elnevezése arra utal, hogy valójában egy.zip csomagról van szó. Így publikálják a hálózaton. A tartalomcsomag két nagy részből áll: egy metaállomány, melynek a neve kötelezően imsmanifest.xml. Ez a csomag gyökerében helyezkedik el. Ez írja le a tananyag struktúráját. A tananyag megjelenítőben mint egy könyvjelző baloldalon helyezkedik el. Tartalmazza a kurzusszintű metaadatokat, a tananyagegységek sorrendiségét <organization>, a tananyagegységeket jelentő fizikai állományok elérhetőségét <resorce> egy fizikai állomány, mely az aktuális tartalom különböző média, szöveg és egyéb fájljait tartalmazza. A tananyag megjelenítéséhez megfelelő alkalmazásokra van szükség, melynek segítségével megtekinthetjük a tartalmat. Ezt általában a gyártó, fejlesztő alakítja ki. 8.6 Tananyaghoz fűződő fogalmak Asset vagy tananyagelem (kép, film, definíció stb) logikailag tovább már nem bontható, a legkisebb egység. LO - Learning Object - tanulási objektum - egységes egésznek számító tananyag, tananyagrész, vagy tananyag elem. SCO - Shareable Content Object - önálló jelentéskörrel bíró megosztható tanulási egység. (pl. egy szöveg a hozzátartozó illusztrációval, hivatkozás stb.) A tartalmi terjedelmét illetően a SCO lehet tetszőleges (egy weboldal vagy akár ennek a sokszorosa). Egyetlen követelménynek kell megfelelnie: újrafelhasználható legyen. Ennek a követelménynek formai szempontból úgy tud eleget tenni, hogy nem tartalmaz utalásokat más SCO-kra. Content Package - tartalomcsomag - önálló tananyagegységből szerveződő kurzus, tantárgy vagy lecke. (SCO-ból áll) 58

59 Digital Repository - tananyagtárház - olyan alkalmazás, amely különböző típusú tananyagobjektumokat tárol és biztosítja azok újrahasznosítását. 8.7 Mit szabványosítsunk? Egy jól működő e-learning rendszernek rugalmasnak kell lennie. A rendszer minden elemére ki kell terjednie a szabványosításnak, ezzel biztosítva a platformfüggetlenséget. Ezek komoly technikai kihívást jelentenek. A szabványosítás területei A szabványosítást érdemes a legalsó szinten a tananyagelemeknél (LO) kezdeni, a meta-adatokkal, ezek az elemek struktúrába szerveződnek és tartalom-modellt hoznak létre. Ezekkel párhuzamosan a digital repository-k alapfunkciói kerüljenek meghatározásra. Fontos továbbá a futtatási (run-time) környezet leírása is. A tanulási folyamatot (kérdések, tesztek, tevékenységek) a tanulói információs modell kialakításával alkothatjuk meg. 8.8 Összefoglalás A szabványosítás célja az, hogy átjárhatóságot biztosítson a tananyagok számára a különböző e-learning alkalmazások (keretrendszerek, szerzői rendszerek, tároló alkalmazások) között. E-learning szabványok használata erősen ajánlott az e-learning szolgáltatások kialakítása során. 59

60 9. Magyarországon használt keretrendszerek A jelenleg forgalomban lévő LCMS rendszerek túlnyomó többsége bár a fejlesztések fő iránya szerint a platformfüggetlenség a cél jellemzően kötődik a Microsoft technológiákhoz. Az ilyen termékek önmagukban is drágák, kötöttségeik pedig tovább növelik költségeinket. Ugyanakkor egyre több alkalmazás születik, amely Java, JavaScript, vagy PHP alapon áll. Sőt léteznek már nyitott forráskódú alkalmazások is, bár ezek terhelhetősége, skálázhatósága még nem bizonyított megnyugtatóan. A jövőt tekintve valószínűleg nőni fog a verseny az LCMS/LMS alkalmazások piacán. Komoly igény mutatkozik az olcsóbb, kisebb kihívásoknak megfelelő termékek iránt. Ez nyilvánvalóan kedvezni fog az e-learning rendszerek terjedésének mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban. Ebben az esetben újra felmerül a kérdés: Van-e elegendő, s jó minőségű tartalom a keretrendszerek feltöltésére? Az alábbiakban a Magyarországon használt nagyobb LMS keretrendszereket mutatom be röviden. 9.1 Moodle 23 A legtöbb hazai könyvtárban és oktatási intézményben a Moodle-t használják. A Moodle (Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment, azaz moduláris objektumorientált dinamikus tanulási környezet) egy LMS (Learning Management System) alkalmazás, vagyis egy tanulásirányítási e-learning keretrendszer. A Moodle egy szabad forráskódú, a GNU General Public Licence hatálya alá tartozó keretrendszer. A rendszer kiemelkedő fejlesztője Martin Dougiamas, de mint minden szabad forráskódú szoftver esetében, az újításhoz számtalan más fejlesztő is csatlakozik. A rendszer igen sok helyen elterjedt világszerte, így Magyarországon is. A Moodle az egyes objektumokat két csoportba osztja. 23 https://moodle.org/ 60

61 A tanuló az első esetben passzív megfigyelő, míg a második esetben részese lesz saját tanulásának, tehát aktív tevékenységeket hajt végre. Ez utóbbi hasznosabb, hiszen ebben az esetben visszajelzéseket kap a munkájáról. A Moodle program egy kurzuskezelő rendszert (CMS), egy tanuláskezelő rendszert (LMS) és egy virtuális tanulókörnyezetet (VLE) is magába foglal, amely segíti a felhasználók közötti kommunikációt. Egyszerűen megoldott a tananyagok és az eszköztár kezelése. A webböngészőn szerkeszthetők, bármikor változtatható a megjelenés, valamint a tananyagszerkezet. Az oktatás során a tananyagot javítani, módosítani lehet anélkül, hogy valamelyik módosítás megváltoztatná a tananyagot úgy, hogy ne lehessen visszavonni. A Moodle megkönnyíti a pedagógus munkáját, hiszen az általa készített és a tanulók által megoldott teszteket a program kijavítja, leosztályozza, sőt még statisztikai adatokat is készít az eredményekről. A tesztek készítése során sokféle beállítást alkalmazhatunk. Például hányszor lehet próbálkozni a kitöltésükkel, véletlenszerűen sorba rendezi a kérdéseket, válaszokat, stb. A programban nagy igényességgel valósul meg a felhasználók közötti kommunikáció. Fórumokat lehet rendelni a kurzusokhoz, valamint csevegőszobákat is létre lehet hozni. A Moodle által támogatott elearning szabványok: - ADL SCORM - LAMS - IMS Common Cardridge Telepítés A Moodle alapvetően Linux alatt lett kifejlesztve az Apache, a MySQL és a PHP (együttesen időnként LAMP platformként ismert) környezetben, de rendszeresen ellenőrzésen megy át a PostgreSQL adatbázis-kezelővel, illetve Windows XP, Mac OS X és Netware 6 operációs rendszerben. 61

62 A Moodle futtatásához a következőkre van szükség: 1. Webszerver. A legelterjedtebb az Apache, de a Moodle bármely egyéb PHP-t támogató webszerverrel megfelelően futtatható, például Windows alatt az IIS-sel. 2. PHP programozási nyelv (4.1.0-es vagy magasabb verzió). A Moodle 1.4 változatától felfelé a rendszer támogatja a PHP 5 használatát. 3. Működő adatbázisszerver: a MySQL vagy a PostgreSQL használatát a Moodle teljes mértékben támogatja, így ezek használata ajánlott. Elérhetősége: Felhasználást segítő fórum: 9.2 Claroline A Claroline egy ingyenes, nyílt forráskódú oktatásszervező keretrendszer, amelynek megalkotását a louvaini Katolikus Egyetem pedagógiai intézetében indították el. Fejlesztéséhez a szintén belgiumi műszaki főiskola az ECAM munkatársai is csatlakoztak. A kezdeti fázist követően a világ sok intézményéből önkéntes fejlesztők százai kapcsolódtak be a projektbe. Mára a világ 68 országában mintegy 530 szervezet használja, vagy teszteli a Claroline-t vagy annak módosított változatait. A szoftver elnevezése a CLAssROom online kifejezés elemeinek sajátos kombinációjából adódik. Valójában egy web-en működő kurzusépítő és szervező rendszerről van szó. A rendszer bármilyen php és mysql futtatásra alkalmas szerveren akár más alkalmazásokkal párhuzamosan is működtethető. A rendszer támogatja többek között a hagyományos és a web 2.0-ás interaktív tanári és tanulói információk cseréjét, megoldja a különböző formátumban rögzített segédanyagok közzétételét, támogatja a tanulói kiscsoportok kialakítását is. 62

63 Telepítés A rendszer telepítése és adminisztrálása egyszerűen kezelhető webes felületen végezhető el, csak úgy, mint az egyes kurzusok webhelyének létrehozása, feltöltése és módosítása. A telepítéshez szükséges szoftver környezet: APACHE szerver, MYSQL adatbáziskezelő és php környezet kialakítása. Elérhetősége: 9.3 ILIAS Az ILIAS (Integriertes Lern-, Informations- und ArbeitskooperationsSystem = Integrált Oktatási, Információs és Csoportmunka Rendszer) nyílt forráskódú, a nemzetközi szabványokra épülő rendszer, mely alkalmas szabványos tananyagok (XML, SCORM 1.2, IMSQTI, AICC) beépítésére, lejátszására, menedzselésére. A rendszer magyar nyelvű működése teljes körűen biztosított, használata nem igényel informatikai előképzettséget. Az ILIAS-t 1997 óta a Kölni Egyetem fejleszti a VIRTUS projekt keretében. Integrált rendszerben, webböngésző felületen teszi lehetővé a tanároknak a tananyagok készítését, szerkesztését, a hallgatók számára pedig mindezek feldolgozását, tesztek írását, gyakorlatok készítését és az egymással való kapcsolattartást. A rendszer elsődleges célja, hogy a tanulók részére teljesebb mértékben biztosítsa digitális tananyagok, elektronikus dokumentumok hozzáférését. Az e-learning eszközeinek felhasználásával növeli az oktatás színvonalát, segíti az egyénre szabott tanulás megvalósítását. A felhasználók jogosultsági köreik szerint eltérő tevékenységeket folytathatnak a rendszerben, az adminisztrátorok, látogatók, hallgatók és képzést szervezők hozzáférése jól elkülöníthető. Telepítés Az ILIAS egy objektum orientált script nyelvben készült LMS rendszer. 63

64 A telepítéséhez az alábbi szoftver környezet: szükséges: - Apache web-szerver - PHP server-oldali script-értelmező - PEAR PHP függvénykönyvtár - MySQL adatbázis kezelő - Linux/Unix környezet - Segédprogramok (Imagemagick, zip stb.) Magyar ILias Közösség: 9.4 DOKEOS A DOKEOS-t Franciaországban a Claroline-ból fejlesztették, itt széles körben használják. Nyílt forráskódú tanulási rendszer mely négy komponensből áll: Author e-learning tartalom szerkesztéséhez LMS kezeli a tanulók interakcióit Shop kezeli a kurzusokat Evaluate az értékelésekhez és a tanúsítványokhoz A DOKEOS-t SCORM ajánlások alapján php, javascript, html segítségével alakították ki. Telepítés A telepítéséhez az alábbi szoftverkörnyezet szükséges: - Apache web-szerver - MySQL adatbázis kezelő - Linux/Unix környezet - PHP5 - Segédprogramok A DOKEOS oldala: 64

65 9.5 Összefoglalás A keretrendszer kiválasztása előtt jó, ha meghatározzuk, milyen céljaink lesznek vele. Mit szeretnénk oktatni, milyen elvárásaink vannak az oktatással, tanulással kapcsolatban. Fontos továbbá megnézni azt is, hogy az általunk kiválasztott keretrendszer, hogyan fog illeszkedni a már meglévő informatikai rendszereink mellé, mennyire egészíti azt ki. 65

66 10. Egy elektronikus tananyag megtervezéséhez szükséges lépések Az infrastrukturális eszközök és alkalmazások beszerzése és telepítése után megtervezhetjük egy e-tananyag elkészítéséhez szükséges lépéseket. Egy elektronikus tananyag IKT közegben jöhet létre, köré a következő szereplők csoportosulnak: - intézményvezetés - oktatók - tananyagalkotók - üzemeltetők - tanulók Az elektronikus tananyag tervezésekor figyelembe kell venni az adott intézményt érő rövid és hosszú távú hatásokat, valamint az elkészítéskor fellépő költségeket. Egy elektronikus tananyag tervezése a következő komplex lépéseket foglalja magába: 10.1 Előkészítés Az első lépése a folyamatnak a szükségletfelmérés, mely az igények felmérését foglalja magában. Az elemzés kapcsán derül ki, hogy szükség van-e a projektre, melyik célcsoportot célozzák meg, illetve az információ átadás milyen formában történjen. A következő lépés a feltételrendszer elemzése, melynek során az infrastrukturális feltételeket vizsgálják meg, illetve a rendszer alkalmas-e az e-learning projekt befogadására. Az utolsó lépés a költségelemzés, hiszen a projekt létrehozása és fenntarthatósága miatt különösen fontos megvizsgálni egy rendszer pénzügyi, gazdasági helyzetét Tervezés A tervezés a következő részfeladatokból tevődik össze: - e-learning stratégia kidolgozása - a projekt hogyan illeszthető be a már meglévő képzések közé, illetve milyen megvalósítási háttérrel működjön - hogyan lehet a projektet a legésszerűbb és a legeredményesebb módon lebonyolítani 66

67 - hogyan lehet a projektet hosszú távon üzemeltetni 10.3 Tananyagfejlesztés A tervezés után nekiláthatunk a tananyagfejlesztésnek, melynek a következő elemei vannak: - A legfontosabb kialakítani a tananyag szerkezetét, felépítését, meghatározni a kurzusok moduljait és felépíteni a leckék struktúráit - Ha már a leckék szerkezetét is felépítettük, a következő lépés a tananyagelemek és a másodlagos tartalmak elkészítése 10.4 Üzemeltetés Az üzemeltetés különböző típusú a tananyagfejlesztés során felgyűlt technikai és pedagógiai tapasztalatok hasznosítása. A folyamat megvalósítása során fontos az állandó informatikai felügyelet és a rendszer használatával kapcsolatos ún. help desk működtetése. Az üzemeltetés során valósítható meg a tanulást támogató visszacsatolások megtervezése, melyek során mérésekkel, értékelésekkel ellenőrizhetjük a projektet Összefoglalás Az e-tananyag megtervezése meghatározott lépéseket foglal magában, aktív szereplőkkel. 67

68 11. Elektronikus tananyag forgatókönyve A projekt lépéseinek megtervezése után hozzáfoghatunk az elektronikus tananyag forgatókönyvének az elkészítéséhez, mely a következő lépésekből áll: 11.1 Tartalomtervezés Tartalomtervezés során tisztáznunk kell, hogy ki a célcsoport, milyen háttértudással rendelkezik, ennek fényében és a pedagógiai céloknak megfelelően lehet az ismeretanyagot összeállítani. A visszacsatolás tesztek, kérdések formájában történhet. A munka során fontos a célorientáltság, ezért mindig a szemünk előtt lebegjen a következő kérdés: egy adott tananyagelem szolgálja-e az adott célt, illetve mi is a célunk vele? 11.2 Tananyagelemek A tananyagelemek lehetnek saját vagy mások által készítettek. Az interneten található források felhasználásakor az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni: - Kritikával kezelendők az ingyenes tárhelyen megjelenő oldalak - Érdemes intézmények oldalain keresgélni, melyek általában stabil, több szempontból is ellenőrzött információkat tartalmaznak. (Digitalizált forrásanyagok) - Mi az adott oldal tartalmának a célja? (pedagógiai, tudományos, hobbi, stb.) Az erre a kérdésre adott válasz elsődlegesen meghatározza a kritika erejét, illetve a tartalom felhasználásának körét - Ki a szerző? A szerző neve nem mindig derül ki az oldalról, de ha igen az bizonyos elfogultságot is jelezhet, befolyásolhatja a tartalom minőségét - A tartalom feldolgozottságának mélysége meghatározhatja annak célját, illetve felhasználhatóságát. - A frissítési gyakoriság az információk frissességére is utalhat A tananyagelemek típusai Szöveg A tanulónak szóló szöveg funkcióját tekintve lehet: 68

69 - Útmutató a rendszer használatában - Megtanulandó szöveg - Tanulási segítség, útmutató, tanács stb. a lecke feldolgozásához A szöveges anyag könnyebb megértése érdekében célszerű feladatokat, kérdéseket, összefoglalókat, meghatározásokat alkalmazni. Formailag is támogassuk, hogy a szöveges tartalom önálló részből álljon (pl. blokkok alkalmazásával) A szöveg - ASCII formátumban álljanak rendelkezésre, mondjuk.txt állományokban. Néhány esetben megfelelő lehet még az.rtf (Rich Text Format) is. Sok tananyag készül HTML, vagy XHTML formátumban ilyenkor a helyes megoldás a magyar karakterek megjelenítésére az ISO (latin kettes), vagy ha a fejlesztő alkalmazás támogatja, az UTF-8-as karakterkódolás. Képek A képi elemeket is az információátadásban lehet hasznosítani. Alapvető szerepük, hogy az adott ismeretterület elsajátítását támogassa. Funkciójukat, céljukat tekintve lehetnek: - Bemutató kép, ha egy adott kép információátadása egyszerűbb képpel, mint szöveggel - Helyzet bemutatása, ha egy már meglévő ismeretanyagot szeretnénk újra felidézni, vagy egy új információt a régi ismeretanyagra támaszkodva annak összefüggéseiben átadni - Szerkezeti funkciót betöltő vizuális elemek, melyek általában képsorozatokat, animációkat jelenthetnek. Általában komplex folyamatok bemutatására alkalmazzák - Irányítói funkciók, ezek a képi elemek segítik a tájékozódást a tananyagban. Műveleteket, utasításokat jelölhetnek. A képek tartalmát a célcsoport sajátosságaihoz kell igazítani. Fontos lehet a képek méretezése is. Lehet ún. bélyegképeket (index képeket) is alkalmazni, melyekre kattintva teljes méretében esetleg új ablakban - megnyílhat az. Az elrendezés szintén fontos lehet. Fontos a harmóniára való törekvés, általánosságban elmondható, hogy a balra tolt, balra szerkesztett oldalakat kedvelik a felhasználók. (Aranymetszés elmélete) 69

70 A képek típusai: - A Vektorgrafikus képek nem közvetlenül a képet, hanem a képek megjelenését leíró információkat tartalmazzák. Az ilyen képek állománymérete rendkívül kicsi. Megjelenítésük viszont egy értelmezőt (plugin) kíván a lejátszó alkalmazásban, amely képes az információk alapján megjeleníteni a képet. A tisztán vektorgrafikus képeket tetszőleges mértékben lehet kicsinyíteni és nagyítani, mert eközben megőrzik minőségüket. (CDR, SVG) - A pixeles képek a vektorgrafikus képekkel szemben magát a képet tárolják pixelenként leírva azt, azaz képpontonként meghatározva, hogy ott milyen színű a kép. Ezeknek a képeknek a mérete jelentősen nagyobb, mint a vektorgrafikus képeké és a pontosság (színmélység a lehetséges színek számának) növelésével tovább nő a méretük. Ez ellen tömörítéssel, vagy az ábrázolható színek számának korlátozásával védekeznek. Képi formátumok: pl. JPG, GIF, PNG, TIF stb. Hangzó elemek A hang a tananyagban több funkciót is betölthet. Alkalmazhatunk zenei betéteket, felolvasásokat, hanghatásokat. A következő típusai lehetnek: Felolvasás: nyelvoktatás és akadálymentesítés esetén használhatjuk ezt a módszert. Podcasting hangos tananyag: divatos formáció, a már egyszer elhangzott előadást adja közre feldolgozva, kísérő információkkal kiegészítve. Tanári üzenetek: Hangüzenetek, útmutatók a tananyag feldolgozásához offline vagy online módban. Zenei betétek: A zene maga is szerepelhet az oktatás tárgyaként, de most mégis inkább háttérzeneként lehetne megemlíteni. Nem minden esetben érdemes használni, sok esetben zavaró is lehet. Effektusok: A valóságot utánzó hangelemek. Itt is léteznek olyan formátumok, amelyek nem a zenét, hanem a zenei információkat tárolják. Legismertebb a MIDI (.mid) formátum. 70

71 Más a helyzet azoknál a formátumoknál, amelyek magát a zenét (hangot) tárolják. A lényege az, hogy bizonyos időközönként mintát vesznek a zenéből. Minél sűrűbben történik ez a mintavétel, és minél magasabb bitszámon ábrázoljuk a hanginformációkat, annál tökéletesebb lesz a hangminőség. Ez természetesen hatalmas méretet eredményez, ezért a hanginformációkat is tömöríteni szokás. Hang formátumok: pl. WAV, MP3, WMA, RA/RM stb. Videó és animáció Lehetőleg csak indokolt esetben használjuk. Összetett, bonyolult folyamatokat mutathatunk be ennek használatával. Figyeljünk arra, hogy a felhasználó figyelmét ne tereljük el túlzott alkalmazásukkal. AV anyagok beépítésével motiválhatjuk a felhasználókat az ismeretek megszerzésére. Fontos, hogy alapozzunk az egyéni ismeretszerzésre, és biztosítsunk teret a tanult alkalmazások használatára. Interneten található videókat két módon tekinthetünk meg: Streaming on-line megtekintés esetén nem kell az egész videónak letöltődnie ahhoz, hogy a lejátszás elinduljon. Nem streaming - az utolsó bitig le kell töltődni ahhoz, hogy elinduljon a lejátszás. Videó formátumok: pl. AVI, MPGI, MPEGII, MPEG-4, MOV, WMV stb. Animációk tárolására a gif formátum is képes, valamint korábban az FLI és az FLC fájlformátum látta el ezt a feladatkört, ám jellemzően egyik sem interaktív. Mára a Macromedia (ma Adobe) Flash animációk szinte minden más animációs formát kiszorítottak. A Flash animációk kiterjesztése az SWF. A Flash nem egyszerűen animációk, hanem interaktív szimulációk, sőt komplex alkalmazások létrehozására alkalmas programozható szerzői rendszerré nőtte ki magát. További előnye, hogy vektorgrafikus Összefoglalás Az elektronikus tananyag tervezésekor használjuk ki az intézményi IKT lehetőségeket, a módszertanban is igazodjunk a technikai lehetőségekhez, figyeljünk a nevelési 71

72 hatásrendszerre, támogassa a tanulóközpontúságot és persze ne felejtkezzünk el a szabványok használatáról sem. 72

73 12. Az elektronikus tananyag kialakítása Mire figyeljünk az e-tananyag készítése során? A tananyag megtervezése után elkezdődhet a kivitelezés. Egy tananyag fejlesztése, elkészítése a számítógépes programtervezés egyes fázisaival mutat hasonlóságot. Első lépésként azonban érdemes meghatározni a tananyag jellegét: - Túlnyomóan szövegorientált e-book - Multimédiaelemek alkalmazásakor multimédiás tananyag - Interakciós lehetőségek alkalmazása esetén (modellek, szimuláció, animáció stb.) interaktív tananyagot hozunk létre Analízis a tananyag specifikációja Az analízis során határozzuk meg a tananyag létrehozásának a célját, illetve az alábbi kérdésekre kapott válaszokat érdemes a főoldalon egy bevezető részben röviden összefoglalni. - Milyen célcsoportnak készül? - Milyen előismeretekkel rendelkeznek? - Milyen eredményeket kívánok elérni? Milyen ismereteket kívánok átadni? - Mi a tananyag rövid tartalma? 12.2 Tervezés a tananyag dokumentációjának az elkészítése Szerkezetleírás meghatározza a tananyagegységek kapcsolati rendszerét A tananyagegységek leírása - a tartalmilag összetartozó és egyszerre megjelenő tananyagelemek rövid tartalmi leírását tartalmazza, valamint a szerkezetleírásnak megfelelő interakciós lehetőségeinek listáját. Minden képernyőoldal egy tananyagegységnek számít, és kap egy egyedi azonosítót. Látványterv A látványterv több elemből áll. Ez a leírás határozza meg és indokolja a tananyag megjelenésének formai elemeit. 73

74 A látványterv részei: - Tipográfiai leírás Meghatározza a tananyagban alkalmazott stílusokat: címek, megjegyzések, felsorolások, szövegtörzs, stb. betűtípusai, mérete, színe, stb. - Szín- és mintalista Leírja a tananyagban felhasznált színeket és mintákat azok technikai paramétereivel (RGB, CMYK, hexa, stb.) valamint felhasználási területével (funkciójával) Médialista Felsorolásszerűen tartalmazza a tananyagban felhasznált médiaelemeket (képek, ábrák, hang-, videó és animációs állományokat), valamint azok felhasználási helyének - mely tananyagegységben található - megjelölésével. Egyéb listák, dokumentumok A kivitelezés módjától, az alkalmazott programoktól függően további leírásokra lehet szükség. Ilyenek például HTML formátumú tananyag esetében a technikai állományok listája (CSS, JavaScript), vagy animációk esetén azok saját forgatókönyvei Kivitelezés Ebben a fázisban írják meg a szerzők a tananyag végső szövegelemeit. A technikai szakemberek legyártják a médiaelemeket (kép-, hang-, videó-, és animációs állományokat). Majd a kiválasztott alkalmazás segítségével elkészítik és publikálják a kész tananyagot. (pl.: oktató CD-t, e-learning tananyagot) A tananyag szerkezete (a SCORM alapján) A kivitelezés során érdemes az alábbi SCORM szerkezeti ajánlást felhasználni: NYITÓ OLDAL (állókép, animáció) Bevezetés vagy előszó, mely tartalmazza a tananyag célját és célcsoportját illetve, hogy milyen előképzettség szükséges a tananyag elsajátításához. 74

75 1. Főfejezet Főfejezet 1 Belső oldal (opcionális) Fejezet Alfejezet Tartalmi oldal Tartalmi oldal Tartalmi oldal Tartalmi oldal Alfejezet Önellenőrző feladatok Fejezet.. Záróteszt Önellenőrző feladatok eredményeinek megjelenítése Tesztelés a.) A kész tananyag technikai ellenőrzését jelenti minden hivatkozás, menüpont működik-e, a médiaelemek jó helyen vannak-e, s betöltik-e a célnak megfelelő funkciójukat, stb. b.) Próbatanítás során a gyakorlatban önkéntes tesztelők is kipróbálhatják a tananyagot, majd elmondhatják a véleményüket. A tapasztaltakról dokumentációt érdemes készíteni Összefoglalás Az e-tananyag létrehozásakor nagyon fontos a specifikáció, ajánlott egy forgatókönyv elkészítése is. 75

76 13. 7 lépés a jobb elektronikus tanulásért 24 Egy rosszul megszerkesztett tananyagnak több hátránya is van. Napjainkban a tanulási szokások változnak, ezt mindenképpen figyelembe kell venni a tananyagok megszerkesztése során. Nem maga a tanulás, hanem a cselekvésen keresztüli tanulás válik egyre fontosabbá. Tananyagszerkesztés közben mindig szem előtt kell tartani azt a célt, hogy a tanuló hatékonyan tudjon tanulni. A következő pontok a célokra vonatkoznak: 1. Több mint információátadás Első lépésként a tanuló tudomására kell hozni, hogy milyen jellegű tananyagot fog elsajátítani. Nem egyszerűen csak megtanulnia kell az új dolgokat, hanem tényleges tevékenységen keresztül. Tartalomkészítés közben gyakran csak az átadandó információval törődünk, és nem fordítunk elegendő időt a tudás átadásának folyamatára. A tananyagkészítés során nemcsak azzal kellene foglalkoznunk, hogy mit adunk át, hanem azzal is, hogy hogyan fogják ezt a megszerzett tudást felhasználni a tanulók. Gondoljuk át, hogy milyen folyamatokat fognak másképp csinálni az adott információ birtokában a kollégák, mint korábban. Tekintsünk az átadott tudásra úgy, hogy egy újfajta képességet is át kell adnunk, nem egyszerűen csak az információt. 2. Egyszerűség és áttekinthetőség A túl bő tartalom, a monoton szöveg kevésbé ragadja meg a tanulók figyelmét. A minimalista tananyagok sokkal egyszerűbben és könnyebben felfoghatóak. Legtöbben nagyon ritkán alkalmaznak felsorolásokat, kiemeléseket, betűtípus formázásokat és színeket. A tanulók figyelmét a fontos részekre kell irányítanunk, melyhez az előbbiek mind segítségünkre állnak. A következő pontok a tananyagra vonatkoznak: 24 Clark N. Quinn: Seven steps to better e-learning [online] [ ] <http://elearnmag.acm.org/featured.cfm?aid= > 76

77 3. Hatás az érzelmekre A tanulók figyelmét már a tananyag elejétől le kell kötnünk. Ehhez elengedhetetlen a jó kezdet, mely felkelti az érdeklődésüket. Egy tananyag hatásosabb, ha a tanulóból érzelmeket is kivált. Motiválnunk kell a tanulót, fel kell keltenünk az érdeklődését a tananyagra azzal, hogy az elején tudatjuk vele miket várhat el a tananyagtól, mennyi idejébe fog telni, illetve milyen képességekre tesz szert, ha elsajátítja a tananyagot. Az egyik legrosszabb kezdet egy felmérő teszt. Ebben az esetben úgy érezheti a tanuló, hogy már tudnia kell az adott anyagot, miközben épp akkor akarta elkezdeni a tanulást. 4. Fogalmak összekapcsolása Tudatosítsuk a tanulóval, hogy a tananyag hogyan kapcsolódik a többi folyamathoz, illetve hogyan illeszkedik a vállalati célokba, a vállalat egészéhez. Ezzel elkötelezettebb lesz a kolléga, illetve értelmet nyer számára a tananyag által átadandó tudás gyakorlati jelentősége. Ezt akár folyamatábrákkal is modellezhetjük a tananyag elején. 5. Megfelelő példák A fontosabb részeket érdemes bemutatni gyakorlati példákon keresztül. Gyűjtsük össze a nehezebben felfogható vagy kritikusabb részeket, és ezeket magyarázzuk el jobban! Vázoljuk fel a lehetséges megoldásokat az egyes problémákra! Ezekhez gyakran érdemes videókat, animációkat használni, vagy akár csak szövegbuborékokban kiegészítő információkat nyújtani számukra. Próbáljuk minél életszerűbben modellezni a példákat! 6. Gyakorlatiasság Egyes tanulók példák segítségével, mások gyakorlati problémák megoldása útján vagy bemutató megtekintése során sajátítják el a tananyagot. Ezeket figyelembe véve úgy kell kialakítanunk a tartalmi struktúrát, hogy minden típusú tanuló könnyen tudja kezelni. Ki kell találni az alaptanulási folyamatot, majd úgy módosítani azt, hogy egyes tanulók saját igényeiknek megfelelően tudjanak benne navigálni. 77

78 A gyakorlatokat úgy kell elkészítenünk, hogy a gyakorlati tudást is átadjuk vele! Ha csupán az elméletet közvetítjük, akkor a tanuló nem lesz képes összekapcsolni azt a valós folyamatokkal. Ebben nekünk kell segítenünk úgy, hogy gyakorlatias feladatokat tűzünk ki a tanulónak, és e közben látjuk el őt a szükséges kiegészítő információval. Egyszerű, de változatos feladatokat tegyünk a tananyagba, melyben van kihívás is, hogy a tanulók ne érezzék magukat feszélyezve, illetve ne unják el magukat! 7. Visszacsatolás A tananyag végén gondoskodnunk kell a jó lezárásról: mely leggyakrabban egy záróvizsga, illetve egyszerűen csak a tananyag összefoglalása. Lehetőség szerint egyéni visszajelzést is adjunk a tanulónak a teszt eredményei, illetve a tananyagban végzett aktivitása alapján. Ezzel fejezhetjük ki a tananyag jelentőségének fontosságát, és a tanuló ez által lesz képes a megszerzett tudás szerepét meghatározni a valós folyamatokban. Ezen kívül biztosítani kell a tanulóknak a folyamatos támogatást: fel kell tüntetnünk a visszacsatolási lehetőségeket, hogy kérdéseiket, észrevételeiket meg tudják osztani az oktatók. 78

79 14. Egy e-tananyag szerkesztő - az exe Editor (elearning XHTML editor) használata Az 5. fejezetben már ismertetett szerzői rendszerek közül egy XHTML szerkesztőt az exe használatát mutatom be röviden, mivel teljes körű használatának leírását ez a kiadvány nem tekinti feladatának. A teljes magyar nyelvű leírás az alábbi helyen olvasható: Az exe elérhetősége: Az exe elearning XHTML szerkesztő egy szerzői környezet, mely segíti a tanárokat és az oktatókat a web alapú tanulási és oktatási anyagok tervezésében, fejlesztésében és közzétételében ( ). Az exe egy olyan eszköz, ami professzionális, internetes megjelenítési képességeket nyújt, melyek könnyen hivatkozhatók, vagy importálhatók a tanulásszervezési rendszerekbe. Az exe Editor egy új-zélandi fejlesztésű, nyílt forráskódú e-tananyag szerkesztő szoftver, melyben integrálhatjuk és a lehetőségekhez mérten formálhatjuk a segédlet szöveges és egyéb tartalmi elemeit. Mindemellett lehetőséget biztosít a fastruktúra szerűen felépített tananyag-szerkezet utólagos könnyed módosítására. Végeredményül pedig a weben vagy keretrendszerben publikálható szabványos oktató anyagot kaphatunk. Megfelelő használatához Mozilla - Internet böngésző szükséges. Ismerkedés a menüsorral és a felülettel Felülete három részre osztható: menüsorra, munkaterületre és állapotsorra. A menüsorban a Fájl menüben nyithatjuk meg korábban elmentett exe állományunkat vagy legutóbbi projektünket, itt menthetjük a tananyagot (az exe Editor saját fájlformátumába, az elp -be), exportálhatunk belőle egységeket, vagy hozzáadhatunk az aktuálishoz korábbi csomagokat, tananyagrészeket. 79

80 A következő az Eszközök menü. Ez alatt találjuk az idevice szerkesztő -t, amivel újabb szerkesztői-felhasználói eszközöket hozhatunk létre. A program tartalmaz előre elkészített eszközöket is, melyek szinte teljes egészében lefedik azokat a lehetőségeket, amikre a tananyag szerkesztése közben szükségünk lehet. A Beállítások alatt a program nyelvén tudunk változtatni. A Képernyő frissítés -re pedig akkor van szükség, ha valami okból lefagyna a szoftver. A Stílus menüpontban az exe előre meghatározott tananyagstílusai szerepelnek, melyekből választva az adott stílus jelenik meg tananyagunk minden oldalának hátterében. A menüpontok alatt helyezkedik el a munkaterület, melynek két sávja van. A baloldali keskenyebb oldalsáv felső moduljában látható a Tervező nézet, mely arra szolgál, hogy itt alakítsuk ki, illetve szükség esetén módosítsuk a tananyagunk fastruktúráját. A Kezdőoldal a gyökéroldal, ez alá tudjuk az összes többit helyezni. Ha Új lap -ot kérünk, akkor az exe az alá a struktúrapont alá fog gyermekoldalt létrehozni, ami kijelölés alatt áll. Szintén a kijelölt pontot törölhetjük a Törlés lehetőségére kattintva. Az Átnevezés -sel pedig értelemszerűen annak az oldalnak adhatunk új címet, amelyiken éppen állunk. Utóbbit akkor is megtehetjük, ha az oldal aktuális nevére kétszer kattintunk. Ha az egyes pontokon jobb egérgombbal kattintunk, 80

81 akkor kívülről egy másik csomagot szúrhatunk be ( Csomag beszúrása ). Ezt akkor érdemes használni, ha egyesíteni szeretnénk több már elkészült csomagot. De ugyanitt választhatjuk a Kicsomagolás opciót is, amivel a kijelölt oldalt és gyermekoldalait rakhatjuk egy külön elp állományba. A Tervező nézet alsó részében előre és hátra léptető nyilakat láthatunk, melyekkel a kiválasztott oldalt tudjuk feljebb vagy lejjebb mozgatni a tananyag faszerkezetében, illetve a fel/lemozgató gombokkal pedig módosíthatunk az oldalak sorrendjén. A baloldali alsó modulban az előre beépített idevice eszközöket találjuk, melyek segítségével a tananyagot szerkeszthetjük. Ezek közül a leggyakrabban használtak: Célok: itt megfogalmazhatjuk, hogy a tananyag elsajátítása után mire válik képessé a kurzus tanulója. Előismeret: amiben megfogalmazhatjuk a kurzus előfeltételeként elvárt tudásbázist. Különböző tesztek (Feleletválasztós teszt (akár több jó válasszal is), Igaz-hamis kérdés, szókitöltős teszt, stb.): ezek az elsajátított ismeretanyag visszakérdezésére, leellenőrzésére szolgálnak a tanuló számára. Az eredmények nem kerülnek rögzítésre. Java applet: segítségével akár Java alkalmazásokat is tehetünk a tananyagba. 81

82 Képgaléria: melybe több képet is feltölthetünk és címkézhetünk. Külső weboldal: ezzel az opcióval egy weboldalt ágyazhatunk be a tananyagba. Az oldal felülete a valós idejű állapotát és nem a beillesztés időpontjában megragadott állapotot tükrözi. Nagyító: ezzel az eszközzel zoomolást hajthatunk végre egy adott képen. Olvasnivaló: olvasmánylistát adhatunk meg vele. RSS: RSS csatorna híreit lehet vele beágyazni, azonban itt nem tükröződik a valós idejű állapot, csak az, amikor éppen beillesztettük az eszközt. Szöveg: a leggyakrabban használt eszköz, mely lehetővé teszi szöveges elemek tananyagba illesztését. Ezt kell akkor is választanunk, ha egyéb médiaelemet (kép, video, hang, stb.) szeretnénk beágyazni. Wikiszócikk: lehetőség van ezzel a különböző nyelvű Wikipédiákból szócikkeket beemelni. A munkaterület nagyobb sávjában a Szerzői nézet -ben szerkeszthetjük a kiválasztott eszközöket, azaz a tananyag szöveges és egyéb részeit. A beszúrt eszközök alatt minden esetben ugyanaz az ikonsor jelenik meg, mely elemeivel nyugtázhatjuk, visszavonhatjuk, törölhetjük az adott eszközt, vagy módosíthatjuk a 82

83 beágyazott modulok sorrendjét. Az eszközök tartalmának változtatása az eszköz alatti Szerkesztés ikonra kattintva történhet. A Tulajdonságok fülben adhatjuk meg a csomag egészére vonatkozó jellemzőket. A Csomag gombra kattintva a projekt címét, leírását, a szerzőt, a licenc típusát, a tartalomegységek megnevezését, stb. A Metaadat alatt a Dublin Core-nak megfelelő adatokat adhatunk meg a tananyagról (cím, alkotó, tárgy, leírás, kiadó, dátum, közreműködő stb.). Az adatok megadása egy későbbi visszakeresésnél lehet hasznos az LMS-ben. Ha itt semmit sem töltünk ki, akkor a Csomag -nál megadott projektcím, szerző és leírás adatai alapján történhet a visszakeresés. Ha itt a Projekt címe mező is üres, akkor a fájlnevet használja metaadatként. A harmadik fül az Exportálás, ahol beállíthatjuk, hogy a SCORM csomagban adja hozzá az Előző/Következő hivatkozást az oldalakhoz. A tartalom szerkesztése Lehetőségünk van szöveges tartalmakat, hivatkozásokat, csatolmányokat, képeket, hangokat, videókat, animációkat beilleszteni az exe tananyagba. Minderre a Szöveg eszközt alkalmazhatjuk. Maga a szövegformázás ugyanolyan segédeszközökkel történik, mint más szövegszerkesztőknél. Kétféle hivatkozást tehetünk a szövegbe. Az egyik a navigációs hivatkozás, mely vagy egy külső oldalra vagy belső horgonnyal jelölt tartalomra mutat. A belső horgonyokat csak akkor ajánlott használni, ha az exe tananyagot weboldalként fogjuk exportálni, ugyanis SCORM csomag esetében nem működik. Külső link beszúrásához az Insert/edit link gombra kell kattintanunk, majd megadni az URL címet. A másik féle hivatkozás a csatolt dokumentum-hivatkozás, amikor egy webkiszolgálón lévő, vagy a saját gépünkről beágyazott dokumentumra hivatkozunk. Előbbi esetben URL címet írunk be, a másodiknál pedig a saját gépről tallózva választjuk ki az állományt. Ekkor ez az exe csomag részét fogja képezni, így szerepelni fog az exportált anyagban is. 83

84 Képek A szövegszerkesztőben jpg, jpeg, gif vagy png formátumú képet is lehetséges beszúrni az írott tartalom mellé az Insert / edit image ikon segítségével. A beillesztésnél választhatunk, hogy csak egy hivatkozást használunk arra a webkiszolgálóra, ahol az adott kép van, vagy a saját gépünkről tallózzuk fel a képállományt. Az első lehetőségnél előny lehet az, hogy mivel a képek ténylegesen nem szerepelnek az exe csomagban, kisebb méretre számíthatunk, hátrány azonban, ha nincs internet kapcsolat, akkor a képek nem jelennek majd meg. A másik esetben a képeket ténylegesen tartalmazza a tananyag, ez viszont a méret növekedésével járhat. Az Image description mezőbe gépelhetünk egy rövid leírást a képről, mely akkor lesz látható, ha a kép valamilyen okból kifolyólag nem megjeleníthető. Az alatta lévő Title mezőbe pedig a kép címét írhatjuk, mely akkor tűnik majd fel, ha az egeret a kép fölé visszük. A Dimensions boxokban a program által automatikusan felismert képméretet láthatjuk. Ha átváltunk az Apperance fülre, akkor megadhatjuk az elhelyezendő kép további tulajdonságait, mint például azt is, hogy körbefolyja-e a szöveg az ábrát, ha igen, 84

85 melyik oldalon, mekkora legyen a térköz a szöveg és a kép között, legyen-e az ábrának kerete, mekkora legyen a vastagsága, stb. A Class mezőben egyedi CSS osztályt fűzhetünk a képhez, a Style -nál pedig közvetlenül adhatjuk meg a képre vonatkozó CSS formázást. AV anyagok beillesztése Nemcsak kép, hanem más médiaelem beágyazására is lehetőségünk van. Szintén a Szövegszerkesztő eszközt kell hozzá használnunk, ezen belül pedig az Insert / edit embedded media ikont. Ekkor feljön egy ablak, melyben a Type - nál ki kell választanunk a beillesztendő médiatípust, mely lehet: - Shock Wave Flash (swf kiterjesztésű állomány, melynek lejátszásához Flash Player plugin szükséges), 85

86 - Quicktime (mov, qt, mpg, mpeg, mp3, mp4 kiterjesztéssel, melyhez Quicktime Player plugin szükséges), - Windows Media (avi, wmw, wm, asf, asx kiterjesztéssel, melyekhez Windows Media Player plugin szükséges), - Real Media (audio) (rm, ra, ram kiterjesztésű állományok, melyek lejátszásához Real Media plugin szükséges), - MP3 (Flash Player szükséges az MP3 állományok lejátszásához), - FLV (Flash Player szükséges az flv állományok lejátszásához). Ügyelni kell arra, hogy a média típusa felől úgy döntsünk, hogy a kellő plugin rendelkezésünkre álljon a Mozilla Firefoxban, mivel tudjuk, hogy az exe megnyitásakor a Firefox-szal is dolgozunk. Ezen kívül a felhasználóról sem szabad megfeledkezni. Logikusan olyan médiatípust kell választanunk, ami a legtöbb számítógépen lejátszható. Mivel hangoknál az MP3-hoz, videóknál az FLV-hez és animációknál a Shock Wave Flash-hez is csak Flash Player szükséges, így ajánlott ezeket a típusokat választani. Ehhez előfordulhat, hogy át kell konvertálnunk a médiaállományunkat ezekre a formátumokra. 86

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A perspektíva és változása európai uniós tükörben

A perspektíva és változása európai uniós tükörben A perspektíva és változása európai uniós tükörben 2 3 4 E-Learning: az ambivalens megítélés okai Ösztönös ellenállás kezdeti id szak leegyszer sített promóciós üzenetei trivializálás a gyorsabb bevezetés,

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN 1. EGÉSZ ÉLETRE KITERJEDŐ TANULÁS A TANULÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSA TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA AZ OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A horizontális tanulás eredményei

A horizontális tanulás eredményei A horizontális tanulás eredményei Szívós Ágota szakmai vezetı Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Közoktatási Osztály Hálózatkoordináció Mottó Mindenki, aki abbahagyja a tanulást öreg, de mindenki,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE SZAKMAI ÖNÉLETRJAZ SZEMÉLYES ADATOK Név Kern Zoltán Cím 8700 Marcali, Lengyelkert 11/b Telefon 06/30/3392530 E-mail Kernzoltan56@t-online.hu Születési hely Lad Születési idő 1956.10.11. MUNKAHELY MUNKAKÖR

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1.

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Vigh György: E-learning és multimédia -postás szemmel Networkshop 2005 -Szeged 2005.04.01. 1. oldal e-learning és multimédia postás szemmel

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/44/2014. (blended learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 1

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ NE FÉLJÜNK NAGYOT LÉPNI, HA EZ TŰNIK SZÜKSÉGESNEK. KÉT KIS UGRÁSSAL NEM JUTUNK ÁT A SZAKADÉKON.

Részletesebben

Krnács András képzésfejlesztő

Krnács András képzésfejlesztő Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben Krnács András képzésfejlesztő Új pedagógustovábbképzések Kulcsszavak: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris,

Részletesebben

Az e-learning, szélesebb értelemben a nyitott és távoktatás fejlődési sajátosságait

Az e-learning, szélesebb értelemben a nyitott és távoktatás fejlődési sajátosságait szűcs andrás: az elektronikus távoktatás... 377 AZ ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÁS HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI Az e-learning, szélesebb értelemben a nyitott és távoktatás fejlődési sajátosságait vizsgálva a nemzetközi,

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

A KÖNYVTÁR SZEREPE AZ INTÉZMÉNYI TUDÁS ALLOKÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉBEN

A KÖNYVTÁR SZEREPE AZ INTÉZMÉNYI TUDÁS ALLOKÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉBEN A KÖNYVTÁR SZEREPE AZ INTÉZMÉNYI TUDÁS ALLOKÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉBEN Törekvések és tapasztalatok a SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárban Sinka Róbert e-learning koordinátor, részlegvezető Sinka.Robert@lib.szie.hu

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Nagy Zsolt E-learning, mint lehetőség a tűzoltóképzésben

Nagy Zsolt E-learning, mint lehetőség a tűzoltóképzésben Nagy Zsolt E-learning, mint lehetőség a tűzoltóképzésben Mit nyerünk az elektronikus kommunikációs eszközök használatával a hagyományos konzultációs alkalmakhoz képest? Nincsenek térbeli és időbeli korlátok,

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben