Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben"

Átírás

1 Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben William Petty üzenete a XVII.század végéről: kis területű, kis népességű ország, helyzeténél, kereskedelménél és politikájánál fogva gazdaságban és erőben egyenlő lehet egy jóval hatalmasabb néppel és területtel rendelkező országgal. Petty [ 2000] Absztrakt A tanulmány célja a kis államiság vizsgálata a globális világrendszer komplexitásában. Választ keresünk arra, hogy a kis állam hogyan képes kialakulni, adaptálódni, egyáltalán fennmaradni a jelenlegi globalizálódó piaci versenyben. Milyen inputokra milyen outputokkal reagál a rendszer, hogyan adaptálódik a környezeti változásokhoz? Melyek az előnyei, adott esetben hátrányai a kis államiságnak? Jelen tanulmány Szlovénia példáján keresztül próbálja bizonyítani a mottóban idézett William Petty üzenetének valós tartalmát. Különös hangsúlyt fektettünk a külföldi működőtőke vonzás feltételrendszerének kialakítására, hatásainak vizsgálatára. Ennek magyarázata az, hogy véleményünk szerint ez képezi az egyik legfontosabb eszközt a kis államok kifele történő nyitásának megvalósíthatóságához. I. Elméleti megközelítés I.1. Vélemények a rendszer-globalizáció-komplexitás-modernizáció összefonódásáról Közelítsünk meg néhány alapfogalmat, mint a világpiaci rendszer, globalizáció, komplexitás, modernizáció, kisállamiság úgy szociológus, mint közgazdász szemmel. Niclas Luhman előadás-sorozatának hatodik előadásában (Luhman [2006]) a rendszer fogalmát egy olyan formának fogja fel, melynek két oldala van: az egyik maga a rendszer, a másik a környezet. Kifejti, hogy az oksági kapcsolatok a rendszer és a környezet között kizárólag a strukturális kapcsolódás területén jelennek meg. A strukturális kapcsolódás nem a környezet egészére vonatkozik, ellenkezőleg, ez a kapcsolódás igen szelektív. Ezeknek a mintáknak a hatására tud a rendszer az irritációkra, perturbációkra reagálni, ezeket információként befogadni, megérteni, felhasználni. A komplexitás redukciója a feltétele a komplexitás növelésének. Ez nem egy paradoxon. Lényege az, hogy a kevés, de értékes információkat megfelelőképpen legyen képes hasznosítani. Ágh Attila [2006] felhívja a figyelmet egy modernizáló pályán haladó rendszerbe integrálódó alrendszer pályamódosításának komplex programozásának szükségességére. Következtetésként levonható, hogy a rendszer modernizációja, - függetlenül földrajzi elhelyezkedésüktől, - a komplex világrendszer keretén belül a globalizáció és regionalizáció feltételrendszeréhez igazodó, valamint a nemzeti és szubregionális felhalmozási forrásokat önszervező, egymást segítő módon valósítható meg. Katzenstein [1985] hasonlóképpen hangsúlyozza a reális világ komplex jellemvonását. 1

2 Tekintsünk most közgazdász szemmel az általunk követni kívánt globális tőkepiac összefüggésrendszerére más piacokkal. J.G. Williamson Maurice Obstfield és Alan Taylor csodálatos könyvének bemutatása során rámutat a nemzetközi tőkeáramlás fontosságára, szól a piacok nyitottsága előtti akadályokról. Két globális történelmi korszakról és három rendszerről beszél. A két évszázad az első világháború előtti és a második világháború utáni globális korszak. Második globális korszakunk három, egymással szorosan kapcsolódó rendszer összetevői a munkaerőpiac, árupiac, tőkepiac. Jellemző rájuk elsődlegesen az ugrásszerű tartós növekedés, nagy visszaesés, majd újabb hosszantartó fejlődés. Felvetődik a kérdés, mi a hozadéka a trilemma koncepciónak (tőkepiac vizsgálata a munkaerőpiac és árupiac mozgásának függvényében, vagy bármelyik másik két tényező elmozdulásának hatástanulmánya a harmadikra). A szerzők szerint az egyik a bizonytalanság, mint kockázati tényező csökkenése a világpiac biztosítékával a háttérben. Második a kiszámíthatóság növekedése, a hitelfelvételi lehetőségek bővülése (külünösen a szegényebb országok számára). Harmadik hozadék pedig a laza fiskális és monetáris politikák felszámolásának kényszerűsége. A globális tőkepiac tehát nem egy zárt rendszer: összefüggésben van más piacokkal, mint például a munkaerő piaccal. A globalizáció első századában először a munkaerő követte a tőkét és a tőkekivitel elsősorban a nyersanyaglelőhelyek felé irányult, következésképpen (vagy inkább szükségszerűen) ellenőrzés alatt kellett tartani a világ munkerőpiacát, be-és kivándorlási politikáját, a migrációs folyamatokat. Ezt az ellenőrző szerepet mindkét században maga a globalizáció töltötte be. Csaba László [2006] magyarázattal szolgál annak az általános téves elképzelésnek a cáfolására, hogy a tőke a gazdag országokból a szegény országok fele áramolna. Egyrészt a szegény országok gyakran tőkeellenes politikát folytatnak. Másrészt a gazdasági közeg minősége (tranziciós költségek, biztonság) ezekben az országokban nem a legmegfelelőbb. Mishkin [2008] kifejti, hogy a tőke a biztonságos és stabil intézményi és makrogazdasági hátteret kedveli. A globalizáció támogatja az intézményi reformokat. Tény, hogy a szegény országoknak szükségük van a piacnyitásra, hiszen a beáramló tőke, termékek, ötletek maguk is reformtörekvésekre sarkallják az országot. Ennek eredménye pedig a magasabb jólét. A kereskedelmi liberalizáció növeli a versenyképességet, viszont a benfentes politikai érdekeket negatívan befolyásolhatja. Segít a korrupció visszaszorításában és növeli a pénzügyi rendszer hatékonyságát. Végeredményben a globalizáció az egész földre kiterjedő, - a maga intézményeivel működő, - tőkealapú rendszer. Létrejöttét a műszaki fejlődés tette lehetővé. A tudásnak, hogy elterjedjen, társadalmi hasznosításra van szüksége. A tőkepiacok működése biztosítja a műszaki újítások, a tőkeigény és az intézmények szimbiózisán keresztül a redszer fenntartását. I.2. A kis államiság fogalma különböző nézőpontokból A politikai gazdaságtan legújabb irányzatai a belső piac mérteitől teszik függővé az illető állam nemzetközi munkamegosztásban való részvétel előnyeinek és hátrányainak megítélését. A Wilhelm Christmas Moller [1993] tanulmány a természeti erőforrások és a termőterület korlátozottságára utal. A fogyaszók száma alapján történő elhatárolás viszonylagos: Simon Kuznets [1966] például 10 millió főnél, Kiss J. László [1996] 15 millió főnél, Frank Rampersad [2000] 1,5 milliós főnél húzza meg a kis államiság határvonalát. Az eltérő történelmi viszonyok miatt eltérően ítélhetők meg a gazdaságok méretei. Kusnetz [1981] ezt így foglalja össze: A statisztikai összehasonlítások...alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs szükség ilyen különbségtételre...a fejlett országok - tekintet nélkül korukra és méretükre a modern gazdasági növekedés egyazon forrására támaszkodhatnak és nagyjából hasonló 2

3 társadalmi és intézményi keretek között...alkalmazkodnak a gazdasági növekedéshez, ezért növekedésüknek sok közös jellemzője van. Kuznets nem vonja kétségbe az országok méreteiből és korából adódó hatások létezését, valamint nem vonja kétségbe annak szükségességét sem, hogy ezen hatásokból adódó különbségekkel foglalkozni kell. Viszont fenntartja, hogy : a modern gazdasági növekedés mennyiségi vonatkozásainak és korának különböző hatásai nem játszottak olyan nagy szerepet, hogy a kis országokat a nagyoktól vagy a régieket az újaktól elkülönítsük. Peter Katzenstein [1985] szerint a európai kis államok lényeges jellemvonása, hogy gondosan beállított rugalmas gazdasági és politikai mérleg megteremtésén keresztül alkalmazkodnak a világ gazdasági változásaihoz. A politikai struktúrák a rugalmas gazdaság és politikai stabilitás duális sikerességnek alapjait képezik. A gazdasági és szociális problémák önkéntes, kooperatív szabályozással, magas strukturális és interpenetrális politikai kapcsolatok üzleti, kereskedelmi egyesülések megteremtésén keresztül oldódnak meg. A nemzetközi liberalizációnak kis államokra vetített előnyeiként a foglalkoztatást, beruházások támogatását említi. A gazdasági nyitás magán az import függésen és az export szakosodásán keresztül nyilvánul meg, tükrözve a hagyományos és könnyűipar közti aránytalanságot. Gabriel A. Almond és G. Bingham Powel tanulmányaikban azt hangsúlyozzák, hogy nem feltétlenül a nagy országok fontosak és befolyásosak: Kuba például sikeresen ellenlábasa az Egyesült Államoknak; Izrael dacol az egész arab világgal; A terület nagysága és a lakosság száma sem mérvadó az illető állam politikai modell követésében, hiszen Luxemburgban és az Egyesült Államokban demokrácia van, diktatúra pedig éppúgy meghonosult kis, közepes, mint nagy területű országokban. Almond és Powell szerint A nagyságbeli eltérések csupán arra engednek következtetni, hogy a világ országai nagyban eltérnek fizikai és emberi erőforrásaik tekintetében. S ha a terület és a népesség (vagy éppen a földrajzi elhelyezkedés) szorosan véve nem is határozzák meg a politikát, a gazdaságot vagy a kultúrát, minden bizonnyal fontos tényezők, amelyek befolyásolják a gazdasági fejlődést, a külkapcsolatokat, a védelmi feladatokat és a seregnyi egyéb, politikailag lényeges kérdést. (Almond-Powell, [1999]) Francoise Perroux a kis nemzetek gyöngeségét három síkon ítéli meg: egyrészt magas külkereskedelmi koefficienssel, földrajzilag és ágazatilag koncentrált termeléssel és exporttal; másrészt organikus ipar hiányával; harmadrészt a kihívásokra megfelelően reagálni képes kutatók, technikusok, szakmunkások kiképzésének csökkentett lehetőségeivel jellemzi őket. Perroux szerint a dimenzió kritériuma viszonylagos szerepet tölt be az államok kis, közepes vagy nagy államiság besorolásában. Helyette a strukturák kritériumát helyezi előnyben, mely szerinte megmagyarázza a szegénységet és a gyengeséget. Példaként Belgiumot, Hollandiát, Svájcot hozza fel, mint Európa kis nemzeteit. Ezek elemzése ellenbizonyítékként szolgál a dimenziók kritériumáról a struktúrák dimenziójára való áttérés szükségszerűségére. Természetesen a kis vagy gyenge nemzet szövetségek és különféle kapcsolatok hálózatában áll. Peroux azt is kihangsúlyozza, hogy a kis nemzet nem is létezhet másképpen, mint a világ koordináta-rendszerébe ágyazva...legyen akár tágabb, akár szűkebb a kis nemzet rendelkezésére álló gazdasági terület, a kis nemzet léte, cselekvése és sorsa a világméretű információáramlások és erőviszonyok között teljesedik ki. (Perroux [1972]) Peroux felhívja a figyelmet a sebezhetőség és gyengeség jegyei feismerésének fontosságára, hiszen a nagyhatalmak viszonylag hatalmas ereje nem zárja ki a lokalizált sebezhetőséget. Csaba László (Csaba [2000]) eredeti megfogalmazásban rámutat arra, hogy a kis nemzetgazdaság ugyanúgy nem a nagy zsugorított mása, mint ahogy a kisvállalat sem lekicsinyített multi. A kisállam alkalmazkodóképességének nagyobbnak kell lennie, mint egy 3

4 nagyhatalomnak, ugyanakkor kevésbé államvezéreltnek. Csaba hangsúlyozza az alkalmazkodóképesség kialakulásának szükségszerűségét, létének előnyeit: egyrészt a kis országoknak nagyobb szükségük van egy jó intézményrendszerre, mivel ez hozzásegíti őket a szigorú szabályok betartása általi versenyben való részvétel nagyobb tekintély megszerzésére ad lehetőséget; másrészt a kifele történő nyitás a kis államos számára létszükséglet úgy a kereskedelem, mint a pénzügyek területén; harmadrészt létrejön egy olyan ellenerő, mely a kis nemzetek nagyobb egységekbe történő beolvasztására irányuló törekvéseket visszafogják; negyedrészt a globalizáció nem jelenti a nemzetgazdaságok felszámolását, mivel az országok integrálódása igen egyenlőtlen. Hangsúlyozza, hogy az élvonalbeli átalakuló országok ugyanazokkal a gazdasági-társadalmi problémákkal küszködnek, melyekkel a nem átalakulók. Lévai Imre (Lévai [2006]) szerint bármennyire is kicsiny egy társadalmi rendszer, alrendszereinek működését csak közvetve képes oly módon kondicionálni, hogy azok a rendszer egészének adaptivitását fokozzák. Az állami szabályozás gazdaságpolitikai eszközeinek a világ gazdasági feltételrendszeréhez való adaptációt célszerű közvetíteniük. A centrum-alcentrumfélperiféria-periféria alárendeltségi rendjének kialakulása nemzetközi szinten az asszimetrikus globális és regionális tőkés fejlődés történelmi következménye. Bizonyos történelmi körülmények között a centrum-periféria viszonyok internálása, a belső felhalmozás előtrébe állítása, más feltételek között e viszonyok externalizálása, a külgazdasági és politikai tevékenység élénkítése aktivizálja a kis államok adaptációs képességét. Kornai János (Kornai, [2007]) táblázatba foglalta a világ 26 egykori szocialista országát (1987- ben még ennek minősülő). Ezek közül választottam ki Európának azt a kis államát, melynek lakossága sem haladja meg a 3 millió főt. A következőkben látni fogjuk, hogy a kor és a méret nem elsődleges meghatározói az ország gazdasági folyamatainak. Egyrészt történelmileg nyilvánvaló, hogy hatékony gazdasági rendszer működtetése új régiók nyitásával a kereskedelemben, új nyersanyagforrások feltárásával valósulhat meg (Kondratyev [1980]) Másrészt Csaba László (Csaba, [2006]) kifejti, hogy az átalakuló kis, nyitott országok számára létszükséglet a külső finanszírozás, ugyanis a külső pénzügyi egyensúlyhiány a tartós növekedés korlátjává válhat. Az interdependencia magyarázata természetesen nem ilyen egyszerű, ennél többrétűbb. Tény, hogy a fejlett tőkés államok számára legalább annyira fontos az új piacok integrálódása a világpiaci rendszer vérkeringésébe, mint maguknak a kis és gyenge országoknak. II. Európa kis állama: Szlovénia június 15-én Szlovénia kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból: önálló és függyetlen országgá vált július 30-án WTO tag, 1996-ban CEFTA-tag, 2004-ben pedig EU tagállam lett. Csaba László (Csaba [2000]) szerint a kis államnak különösen nagy szüksége van egy jó intézményrendszerre, a kifele történő nyitásra. Ezt Szlovénia időben felismerte. II.1. Európai átalakulás Az átalakulás nemzetközi környezetét a szovjet birodalom felbomlása nyomán alapvetően megváltozott geopolitikai helyzetű Közép- és Kelet-Európa térségének a Nyugat-Európai régióhoz való integrációjának folyamata határozza meg. Megállapítható, hogy a mégoly erőteljes érdekérvényesítési képességgel rendelkező társadalmi csoportok sem képesek korlátlan 4

5 mértékben befolyásolni az átalakulás menetét. Ennek következtében a gazdasági szerkezetváltás és az annak kereteit képező intézményi átalakulás folyamatai nem tekinthetők egy teljességgel autonóm fejlődés eredményének. Az előzőekben leírtak szerint (Luhman [2006]) az oksági kapcsolatok a rendszer és a környezet között kizárólag a strukturális kapcsolódás területén jelennek meg. A szlovén gazdaság szerkezetváltását a külföldi befektetők struktúra-alakító szerepének hiánya jellemezte. A változások társadalmi dinamikáját pedig egyféle zárt átalakulás jellemezte. Többek között azért is esett választásunk éppen erre a kis államra, mert átfogóbb képet nyújthat az átalakulási folyamatokról, mint bármelyik másik kis állam. Statisztikai adatain keresztül követhetővé válnak a relatív zárt rendszerből kis nyitott gazdasággá történő átalakulás előnyei. A posztszocialista átalakulás a termelési tényezők kapitalista magántulajdonán alapuló, integrált termelési, piaci és pénzügyi rendszereket eredményező világgazdasági globalizáció kontextusában megy végbe. A globalizációs folyamat intézményi kereteit Európában az Európai Unió jelenti. Nyilvánvaló, hogy az európai integrációs fejlődés döntő hatást gyakorol Közép- és Kelet-Európa országainak gazdaságszerkezetében végbemenő változásokra. Legtöbb tagállam behatárolt forrásokkal, kis belső piaccal rendelkezik, ezért erősen függ a külső piacoktól, mely kapcsolatok kiépítését saját gazdasági szabályzatrendszere biztosíthatja (Lévai [2008]). Az európai integráció formálisan a politikai gazdaságtani ügyekre koncentrál. Észrevehető jelei vannak azonban azoknak a geopolitikai kérdéseknek a jelenléte is, amelyek a második világháború óta stabilizálódtak. Annak érdekében, hogy ne kényszerüljön a választásra a politikaformálás nemzeti keretek közötti fejlesztésére és a világ relatív anarchiája között, Nyugat-Európa létrehozta a regionális kormányzás egy formáját, kiterjesztve az államot, megerősítette a határt önmaga és a világ többi része között. Nyugat-Európa nagy népsűrűsége arra késztette a nyugati államokat, hogy komolyan törekedjenek a közpolitika hatókörének és költségeinek kiterjesztésére, viszont nem feledkeztek meg versenyékességük életben maradásának fenntarthatóságáról sem. A liberális demokrácia a nyugat-európai államokban jelentősen preferált rendszer. Erőteljesen befolyásolta a nemzetek feletti kooperatív viselkedésminták létrehozását. Az utóbbi időben hatásosabbá váltak az integrációval szembeni ellenállás politikai irányvonalának értelmezési különbségeinek magyarázatában. A politikai együttműködés három nagyobb területre koncentrálódik: az egyik a geopolitikai stabilizáció, a küső-belső biztonságról való gondoskodás, valamint a tartós demokrácia 5

6 megteremtése, melynek pótolhatatlan fejlődés-gazdaságtani jelentősége van; a másik a társadalmi-gazdasági szabályozás. Az idők folyamán kialakult egy munkamegosztás a szociális és gazdasági elemek között, úgy hogy a szociális feladatok alapvetően állami szintre alapozódtak, a gazdaságiak pedig európai szintre; a harmadik az Európai Unió intézményépítését és a jogfejlődést befolyásoló politikai szimbólumrendszer. A tagállamok politikai szimbólumának erős fennmaradási tendenciái vannak, melyek fenyegetik a szakpolitikai kooperációt azokon a területeken, ahol az együttműködésből adódó bizonyos előnyök és hátrányok mellett a szimbólumrendszernek is meghatározó szerepe van a megítélésben. Az állam hiányosságainak kompenzálására, válaszként a globalizálódásra, kényszerszerűen alakult ki a transznacionális szakpolitikai együttműködés, mely a geopolitikai stabilizáció, társadalmi-gazdasági szabályozás és politikai szimbólumok jegyében zajlott. Az erők, amelyek kooperációt idéztek elő, más akadályozó tényezőkkel együtt fejtették ki hatásaikat. Wallace [1999] szerint, ez a helyi politikai és szakpolitikai versengés több síkon lépett fel: az Európai Uniónak versengenie kellett a NATO-val védelmi téren, az Európai Szabadkereskedelmi Társulással néhány országért, az Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel bizonyos ügyekben; az Európai Uniónak versengenie kellett a politikák ország-bázisú kialakításának alternatívájával és küzdeni a politikai és gazdasági célok elérése érdekében; az Európai Unió keretében a hatalmi pozíciók elosztása versengés alapján működik, éppen azért, mert még nem alakult ki egy olyan politikai rendszer, amely a hatalommegosztás, hatáskör- és hatalomgyakorlás egyértelmű meghatározásán alapulna. Az integráció az érdekek interakciójának és meghatározásának függvénye. Az eszméknek fontos szerepük van az együttműködés alapköveinek letételeiben és fenntartásában. Valóban kialakultak kis elit csoportok, melyeknek politikaformáló szerepük vitathatatlan. Ezek a csoportok a közösen elfogadott eszmék és bizonyos érdekek mentén erős befolyásolói lettek a politikaalakítás eredményeinek. Wallace [1999] hat feltételezést sorol fel az európai kormányzást eredményező érdekekről: a szervezett érdekek pluralitása; az érdek-kielégítés a folyamat egyik döntőtényezője; a nemzeti érdek nem sokat mondó kifejezés; egymáshoz illeszkedő játszmák (a tagállamokon beüli érdek versengéseket kiegészítik a nemzetközi érdekversengések); az eszmék meghatározhatják az érdekeket; a racionális választás elméletének korlátozott haszna az unióban az érdekek meghatározásának és megvédésük megértésének szempontjából. 6

7 A tagállamok, - kormányainak pártállásától és strukturális adottságaitól függetlenül, pro és kontra érvek ellenére, - felismerték az EU-tagság előnyeit és az áruk és termelési tényezők nemzetközi áramlását lehetővé tevő gazdasági liberalizáció megvalósítására irányuló politika követésére törekednek. Következésképpen eltérő ütemben ugyan, de a folyamatok irányát és intézményi kereteit illetően alapvetően azonos módon nemzetköziesedik Közép- és Kelet- Európa országainak gazdasága. Így símul be a centrum-alcentrum-félperiféria-periféria alárendeltségi rendjébe az átalakuló országok régiója a világgazdaság alcentrumát képező EU termelési, pénzügyi és piaci struktúráiba (Lévai, [2006]). A tagállamok gazdasági szereplőinek strukturális körülmények által determinált viselkedésének és a szereplők viselkedése által a strukturális viszonyokra gyakorolt visszahatásnak a hipotézise tehát a külföldi befektetőkre is vonatkozik. Egyrészt a külföldi működőtőke oda áramlik, ahol megfelelőek a makrogazdasági és a politikai feltételek. Másrészt, amikor már jelen van a befogadó országban, maga is struktúraformáló tényezővé válik. A külföldi működőtőke sajátos módon elősegíti az internacionalizálódási folyamatot: külső, externális tényezőből belső, internális tényezővé alakítja a világgazdaságot domináló multinacionális vállalatokat. Ilyen módon "internalizálódik" a globalizáció "externáliája", alapvető fontosságú gazdaság- és társadalom-szerkezeti változásokat vonva maga után. A külföldi működőtőke formájában többlettőke és többlet-ismeret áramlik a befogadó ország gazdaságába. A külföldi befektetők birtokában lévő know-how, technológia, menedzsmenttudás, marketing-ismeretek és piaci kapcsolatok révén a befogadó ország gazdaságának egy része a világgazdaság domináns termelési és elosztási rendszereinek közvetlen résztvevőjévé válik. Ennek nyomán növekszik annak valószínűsége, hogy a domináns helyzetű külföldi befektetők a hazai tulajdonosi csoportok kárára növelik befolyásukat a társadalmi-gazdasági fejlődés pályájának kijelölésében. Az átrendeződött politikai gazdaságtani viszonyok között a gazdasági szerkezetváltás módjának meghatározása során immár a külföldi tulajdonosi csoportok játszanak főszerepet, ami komoly következményekkel járhat a befogadó ország makrogazdasági fejlődésére nézve. A kevésbé versenyképes hazai termelők és szolgáltatók kiszorulnak a hazai piacról, a hazai gazdaság teljesítménye pedig a tevékenységüket nemzetközi keretek között optimalizáló külföldi befektetők gazdálkodási döntéseinek függvényévé válik. A befogadó ország számára fontos gazdasági ágazatok nemzetközi recessziója vagy világgazdasági 7

8 árarányainak átrendeződése esetén ennek igen súlyos hatásai lehetnek a helyi gazdaságitársadalmi viszonyokra, például a kibocsátás szintjére és a foglalkoztatásra. Az átalakulás kezdetén még számos országban túlnyomórészt szocialisztikus ideológiai vonzalmakat tápláló, a külföldi működőtőkét a hazai szereplők védelmének alapján elutasító domináns társadalmi beállítódás a kapitalista átalakulással párhuzamosan többnyire a külföldi gazdasági szereplők iránt nyitottabb, liberális attitűdnek adja át a helyét. Ugyanakkor a saját tulajdonszerzési érdekeik védelmében fellépő hazai szereplők tőketulajdonosok, menedzserek és munkavállalók is gyakran igyekeznek a társadalmi elvárásokat a külföldi szereplők térnyerése ellen hangolni. II.2. Szlovénia, mint kis állam az európai alrendszerben A szlovén gazdaságot a transzform visszaesés ( ban 6618, illetve 6670 USD/fő) utáni időszakban gyors fellendülés jellemezte: 2007-ben az említett makrómutató USD/fő, Belgium és Ausztria 2001 évi teljesítményéhez hasonlítható (2. sz. melléklet). Az EU piacokra irányuló exportját saját erőforrásaira alapozva sikerült megtöbbszöröznie (1. sz. melléklet). Amikor legfontosabb uniós kereskedelmi partnereinél kereslet-visszaesés lépett fel, képes volt a jugoszláv utódállamokba és Oroszországba irányuló exportját növelni. Rugalmasságának, adaptációs készségének, köszönhetően feldolgozóipara képes volt az új kihívásokra pozitívan reagálni ben áruexportjának és importjának értéke több mint 15 százalékkal nőtt. Az uniós országok részesedése az összes exportból 70 százalék, az importból közel 80 százalék. Magyarországra 68, Hollandiába 34, Csehországba 25, Olaszországba 19 százalékkal bővült a szlovén export. Legfontosabb kereskedelmi partnerei. Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország. Főbb import termékei: járművek, gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, fa és faipari termékek, nem nemesfémek, és az ezekből készült áruk. Christian Bellak és társai [2008] tizenegy 1 országban, tíz iparágban 2, tíz év 3 leforgása alatt különböző tényezők hatását vizsgálja a külföldi működőtőke beáramlásra. Ökonometriai modell segítségével azt a beáramló külföldi működőtőke rést méri, mely az aktuális becsült és a 1 Ausztria, Finnország, Franciaország, Nagy Britannia, Németország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia (közülük jelen tanulmány négy kis Közép-Európai országot mutat be: Csehországot, Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát) 2 élelmiszeripar, textilipar, fafeldolgozás és papírgyártás, koksz, vegyipar, műanyagipar, ásványi termékek ipara, autógyártás, elektronikus termékek gyártása, szállítás

9 lehető legjobb gazdasági-politikai irányvonal mellett született volna. Az elemzés az adózás, kutatás- fejlesztési ráfordítások, az információs és telekommunikációs adottságok, a munka költsége, valamint az intézményi és szakképzettséggel kapcsolatos eljárások tényezőinek vizsgálatára fókuszál. Endogén változó tényezőként szerepel viszont a piac mérete is, mely saját vizsgálataink szempontjából igen érdekes lehet. A szerző véleménye szerint a piac mérete pozitív hatással van a működőtőke vonzásra, mely növelheti a cégek árbevételét, profitját. A legmegfelelőbb gazdaságpolitikai irányvonal követésével, az alábbi táblázat kimutatja a változók összhatását az országokra, valamint az egyes iparágakra. Szlovéniában mind a hat tényező változtatása (függetlenül attól, hogy iparág-specifikusak vagy makro-mutatók) a vegyiparban 5,56 százalékpont külföldi működőtőke beáramlást eredményezne. Ez óriási lehetőség a külföldi működőtőke politik számára, mivel célirányosan képes hatni a különböző iparágakra. 1. sz. táblázat Összes országrés és iparágak szerinti rések Iparág Szlovénia Szlovákia Csehország Magyarország Élelmiszeripar 4,39 4,54 1,93 4,04 Textilipar 4,05 4,44 1,9 3,68 Fafeldolgozó és 5,3 4,6 2,02 4,24 papírgyártó ipar Kokszipar 5,38 4,64 1,98 4,75 Vegyipar 5,56 4,44 1,95 4,41 Műanyaggyártó 5,03 4,42 1,94 4,07 ipar Mineral products 5,05 4,45 1,93 4,03 Autó ipar 5,19 4,44 1,89 5,32 Elektromos 5,7 4,41 1,88 5,71 gépgyártó ipar Szállítás 5,59 4,5 1,9 5,71 Összes ország 5,12 4,49 1,93 4,6 rés Minimum 4,05 4,41 1,88 3,68 Maximum 5,7 4,64 2,02 5,71 Max - min 1,65 0,23 0,13 2,03 Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 15. o. Az. 1. sz. táblázatban kiemeltük a maximális és minimális értékeket ( bold, illetve szürke hátéérrel). Az elérhető maximális rés Szlovéniában igen magas, 5,7 százalék, míg például Csehországban alig kettő százalék. A rések közötti rés számszerűsített értéke szerint (a maximálisan elérhető és minimál rés közötti különbség) Szlovénia a Magyarországot követő 9

10 helyet foglalja el. A relatív magas rés az elektromos gépgyártás 5,7 százalékpontos legnagyobb résének köszönhető. Azokban az országokban, ahol relatív csekély a rés, azt jelenti, hogy az ország-specifikus eljárásoknak meghatározó szerepük van a külföldi működőtőke mozgásra kiszámolt rés megszüntetésére. A 2. sz. táblázat azokat az országonkénti, tényezőkre bontott FDI réseket mutatja be, melyek megszüntethetők lennének a legjobb eljárások alkalmazásával, úgy hogy egyszerre csak egy változó játszik szerepet ennek befolyásolásában. A 2. sz. táblázatban a százalékok az egyes változók réseinek az országrés összességéből számolt részarányát mutatja. 2. sz. táblázat Total country gap and industry-specific gaps Freefdi Eatr Govgerd Ict H_ls Labcst Country gap Szlovénia 19, ,86 7,28 47,62 0 5,12 Szlovákia 2, ,48 41, ,49 Csehország 4, ,72 64, ,93 Magyarország 2, ,4 52,48 23,07 0 4,6 Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 16. o. Az egyes értékek, például a 28,86 százalékpont Govgerd azt jelenti, hogy ha a szlovén rendeletek kizárólagosan a kutatás-fejlesztés változtatására összpontosítanának, változatlanul hagyva az összes többi tényezőt, akkor ez az ország FDI rését 5,12 százalékponttal csökkentené. Viszont az országrés ugyancsak 2,2 százalékponttal csökkenne, ha a kormány a munkaerő költségét (Labcst) 47,62 százalékponttal módosítaná. Az említett példákon keresztül bebizonyosodik az eljárások megfelelő szelekció általi hatékonysága. Hasonló elven alapul a 3. sz. táblázat, mely az egyes változók Szlovénia iparágazataira vetített hatását tükrözi. Például az információs és telekommunikációs infrastruktúra hatása a FDI beáramlásra a vegyiparban történő 50,61 százalékpontnyi változtatás az összes iparágra vetítve 5,56 százalékponttal csökkentené a FDI rést. 3. sz. táblázat 10

11 Total country gap and shares of policy variables in total country gap in per cent (2004) Iparágak FreeFDI 4 Eatr 5 Govgerd 6 ICT 7 H_ls 8 Labcst 9 Industry gap Élelmiszeripar Textilipar Fafeldolgozó és papírgyártó ipar Kokszipar Vegyipar Műanyaggyártó ipar Mineral products Autó ipar Elektromos gépgyártó ipar Szállítás Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 23 o. A bemutatott empírikus tanulmány kutatásunk szempontjából igen nagy jelentőséggel bír. Valósághű ábrázolásából kitűnik a bevező rész elméletének bizonyítása. A 80-as-es évek végén elkeződött posztszocialista átalakulás a termelési tényezők kapitalista magántulajdonán alapuló, integrált termelési, piaci és pénzügyi rendszereket eredményező világgazdasági globalizáció kontextusában megy végbe. 4 intézményi akadályok hatásai a FDI beáramlásra (1-től 5-ig) 5 átlag adókulcsok hatása a FDI beáramlásra (százalékban) 6 kutatás-fejlesztési kiadások GDP arányának hatása a FDI beáramlásra 7 információs és telekommunikációs infrastruktúra hatása a FDI beáramlásra (100 lakosra jutó telefon- és mobiltelefon szerződések, internet csatlakozások, valamint személyi számítógépek) 8 az alacsony képzettségű alkalmazottak aránya az összes alkalmazottakéban 9 a munka költségaránya a termelési költségekben (az alkalmazottak jövedelmeinek és a ledolgozott órák számának százalékaránya) 11

12 2007-ben a beérkezett külföldi tőke a teljes állomány mintegy 30 százalékát teszi ki. A legfontosabb befektetők: Ausztria, Svájc, Hollandia, Franciaország, Németország és Nagy- Brittania. A kifele irányuló működőtőke csaknem teljes egésze a volt jugoszláv utódállamokba áramlik: Horvátországba, Bosznia és Herceovinába, valamint Szerbiába. Andritzky [2007] a szlovén külföldi működőtőke helyzetét és jövőjét a beruházók globalizálásában, az infrastruktúra integrálásában, a szabályozás, adózás és ellenőrzés harmonizációjában látja. Vegyük elsőként a beruházók globalizálását. Melyek azok a feltételek, melyek megteremtése elengedhetetlen ennek megvalósításához? Alapfeltétel az unióhoz való kötődés, valamint az eurózónához történő csatlakozás. A külföldi beruházásokat gátló szabályozások megszüntetése, valamint az oktatás és útmutatások hasonlóképpen elősegítik a helyi piac vonzerejének növekedését. A külföldi beruházók előtti közvetett akadályok vizsgálata igen hasznos lehet Szlovénia jövőbeni kapcsolatrendszerének stabilizálására. A közelmúltbeli előrehaladás ellenére, a beruházási eszközök rugalmasságának behatárolása, negatív hatást kelt Szlovénia vonzerejére a külföldi portfólió beruházók számára. A rugalmasság növelése a jövőben (outputként) a helyi piac fejlődésében jelentkezik. A piaci szereplők is jelzik, hogy léteznek jogi akadályok a külföldi beruházók előtt (például a fogyasztók azonosításáról szóló új rendeletek a nagymértékű bűnözési tevékenységek leleplezése érdekében). Az infrastruktúra integrálása egy másik feltétele a külföldi működőtőke vonzás növelésének. A Ljublana Stock Exchange (LJSE) jelenleg Közép-Európai pénz-és tőkepiaci cégekkel tartja a kapcsolatot, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország. Ezekből a kapcsolatokból Szlovénia új technológiai transzferekhez ismeretéhez jut. A kereskedelmi platformon keresztül a LJSE képes új kreskedelmi kedvezmények bevezetésére. Az Európára kiterjedő kereskedelmi hálózat, - mely egységes szabályok betartásával működtethető, - erős vonerőt képez a külföldi befektetők számára. A kapcsolatok kiépítése nemzetközi viszonylatban stabilizálja a belső piac helyzetét, növeli versenyképességét. A szabály-, adó- és ellenőrzési rendszer harmonizációja hasonlóképpen feltétele a külföldi működőtőke becsalogatásnak. A szlovén értékpapír ügyletek (MiFID) szabályozási rendszerének integrálódása az úniós előirásokhoz, kulcsfontosságú volt a kapcsolatrendszer harmonizálásához. A szlovén értékpapír törvény (Securities Market Act) alkalmazkodott az uniós 12

13 törvényrendelethez. A további eredményes együtműködés érdekében szükséges a szabályzatok szigorú betartása. Ez a kulcsa a jövőbeni integrálódásnak. Szlovéniában négy nagy szakszervezeti szövetség működik. Ezek erős befolyással rendelkeznek a feldolgozóipar tevékenységére. Ez a magas szinvonalon intézményesített rendszer pozitívan befolyásolja az adaptációs készség megőrzésének lehetőségét. A szakszervezeti tagok aránya 40 és 50 százalék között mozog, a nagyobb cégeknél azonban 70 és 80 százalék közötti a szervezettségi ráta. Szlovéniában is létrehozták az üzemi tanácsok német típusú rendszerét. Mivel azonban a szakszervezetek alapvetően továbbra is vállalati szinten szerveződnek, egyfajta "olasz-német" keverék szakszervezeti struktúra alakult ki. Az erős munkavállalói képviseleteket a kötelező tagságon alapuló kamarai rendszer egészíti ki, s nyújt lehetőséget a munkaadói érdekek egységes megjelenítésére. A háromszintű országos, szektorális és vállalati kollektív megállapodások rendszere révén mód van a bérszínvonal alakulásának hatékony ellenőrzésére. A feldolgozóipar versenyképességének megőrzése érdekében az 1995 utáni időszakban a szakszervezetek többnyire elfogadták a hatékonyság-javulást meg nem haladó bérszínvonalemelkedés alapelvét. Így sok európai kisállam gazdasági modernizációja során alkalmazott stratégiai szövetség alakult ki a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között a hazai vállalatok világpiaci versenyképességének megőrzése érdekében (Katzenstein [1985]). Viszont a szlovén munkaerőköltségek jóval magasabbak, mint az átalakuló posztszocialista országok bármelyikében. Ennek ellenére képes vonzerőt felmutatni a külföldi működőtőke számára. Ennek magyarázata egyrészt éppen az, hogy a multinacionális társaságok felismerik azt, hogy egységben rejlik az erő" (Mrak, Rojec és Jáuregui [2004]). Másrészt a Szlovéniában működő külföldi tulajdonú cégek esetében igen magas a nyugat-európait jóval meghaladó szintű az egységnyi munkaerőköltségre jutó hozzáadott érték (European Bussiness School [2005]). A rendszerváltozás óta eltelt két évtized tapasztalata azt sugallja, hogy ahogy Közép- és Kelet- Európa országaiban, úgy Szlovéniában is, a külföldi működőtőke szerepének növekedése negatív hatással is járhat a hazai ipar hagyományos termékválasztékára és innovációs készségére. Ezt a hatást viszont hosszú távon pozitívnak is ítélhetjük. A komplex rendszerben való együttműködés valószínűleg a gazdaság versenyképességének növelésén keresztül úgy a külföldi, mint a hazai gazdaságok fellendüléséhez vezet. A külföldi befektetők, - ellentétben a tényezőköltség- 13

14 előnyöket előtérben helyező hipotézissel, - Szlovéniában a viszonylag tőkeintezívebb ágazatokba fektetnek: építő-, villamosgép-, papír-, dohányipar (Éltető, [1999]). Az államadósság GDP-hez viszonyított arányát az éves költségvetési hiány mindig növeli, a gazdasági növekedés viszont csökkenti. Az állam adósságterhe tehát ebben a megközelítésben akár növekedhet is (azaz a költségvetés deficites lehet), ha a gazdasági növekedés még gyorsabb. Az átalakuló országok ezen mutatóját nem lehet egyértelműen összehasonlítani, mert igen eltérőek voltak a kiinduló pozíciók. Szlovénia például sem vett át jelentős államadósságot Jugoszláviától, ennek köszönhetően a költségvetés egyenlege a GDP százalékában (3. sz. melléklet) csekélynek minősíthető (-1,4 százalékról 2005-ben, 2007-re 0,1 százalékra csökkent). A munkaerőpiac labilitása jellemző a Közép- és Kelet-Európa átalakuló országaira. Egyrészt szakképzett munkaerő hiány lép fel, másrészt az aktív korúak egy része nem talál munkát. Ez nem paradoxon. Magyarázata, hogy a munkanélküliség nagyobb része strukturális jellegű, azaz a papíron létező munkaerő-kínálat vagy szakképzettségét, vagy pedig regionális megoszlását tekintve nem felel meg a foglalkoztatók igényeinek. A magas, főleg a folyamatos ideig fennálló munkanélküliség perturbálhatja a gazdasági stabilitást. Szlovénia munkanélküliségi rátája (3. sz. melléklet) az uniós országokéhoz viszonyítva átlagosnak ítélhető (5 6 százalék). A strukturalitás viszont Szlovénia esetében is fennáll. Mintegy összefoglalásként Szlovénia helyéről a világrendszerben, bemutatjuk a washingtoni Haritage Alapítvány által 1995 óta mért gazdasági, üzleti, kereskedelmi, adózási, kormány méretéből adódó, monetáris, beruházási, pénzügyi, tulajdonviszonyok, korrupció és munkaerő szabadságát kifejező mutatókat. Egy 0-tól 100 pontig terjedő skálán hasonlíthatók össze az országok adatai. A évi 62,9 pontos gazdasági szabadság 2,7 ponttal magasabb, mint az előző évi. Belgiumtól, Finnországtól csak néhány pontnyi távolság választja el (9,2, illetve 12,6). A világranglistán a 68. helyet (179. országból) foglalja el, mely fiatal és kis államiságához képest előkelő poziciónak minősül (1. ábra). 14

15 1. ábra Country s Score Over Time Sourse: Letöltés ideje Az üzleti, kereskedelmi, beruházási, tulajdonviszonyok, valamint munkaerő szabadságát tekintve előnyös helyzetben van (2. ábra). Üzleti szabályozásai tiszták és átláthatóak, a külföldi beruházások támogatottak évben a kormány nagymértékű adócsökkentést vezetett be, az átlagos adókulcs a GDP 39,3 százalékát képezi. A kormányzati költségek magasak, 45,3 százalékpont a GDP-ből. Az infláció relatív csekély, 2-3 százalék 2005 és 2007 között január 1-től Szlovénia az euró övezet tagja lett. Gazdasági elemzők magas infláció megjelenésétől tartottak. Ez azonban az év első felében nem következett be, évvégére viszont megugrott a növekvő élelmiszer és villamos energia árak hatására. Mivel az állam támogatja a mezőgazdasági termékeket, áraik torzítanak. A kormány ellenőrzés alatt tartja a gyógyszerek, kőolaj, villamosenergia, földgáz és vasúti közlekedés árait. Ezért tíz pontnyit veszített az ország rangosolásából. Az ország nyitott a külföldi beruházások előtt. Kisebb szabályozási megkötések 15

16 léteznek, például a valuta váltás, tőke tranzakciók, banki átutalások területén. A bankszektort három nagy bank uralja. A kezdő, kis és közép vállalkozók nehezen jutnak hitelhez. A tőpepiac relatív csekély és Ljubliana Stock Exchange-ben koncentrálódik. A Transparency International's Corruption Perceptions Index évi felmérése alapján Szlovénia a 27. helyen áll a vizsgált 179 ország közül. A kormány egy független bizottságott hozott létre a korrupció megelőzésére. 2. ábra Economic Freedom vs. World Avg Sourse: Letöltés ideje Következtetések Hangsúlyozzuk, hogy a globalizáció nem jelenti a nemzetgazdaságok felszámolását, mivel az országok integrálódása egyenlőtlen. Szlovénia jelképe is lehetne a helyes irányba haladó kis és egyáltalán nem gyenge államnak. 16

17 Igaz, még nem sikerült teljes egészében kialakítani azt a feltételrendszert, mely a külföldi működőtőke igényeit kielégíti. Vonzerejét növelő lépéseket tett, viszont, - mint a kis országok esetében általában, - hiányzik az a természetes lépcső, mely a tőke- és pénzpiac szerves fejlődését elősegíti. EU tagállamként Szlovéniának megvan az a lehetősége, hogy a belső akadályok legyőzése után, kihasználhassa az integráció előnyeit. Lépésről lépésre haladva, változásokat kieszközölve úgy strukturalitás, mint szabályozás és ellenőrzés területén, sikerülhet az európai alrendszerhez való kapcsolódás pozitív hozadékait élveznie. A komplex rendszerben való együttműködés a gazdaság versenyképességének növelésén keresztül úgy a külföldi, mint a nemzetgazdaságok fellendüléséhez vezethet. A pénzügyi liberalizáció hatása a növekedésre nem feltétlenül optimista. A tőkeellenőrzés, szabályozás lazítása növekvő számú bank válságokkal hozható összefüggésbe (a világrendszerben fellépő fenyegetettség). Erős intézmények léte meghatározó a gazdasági nyitásban és pozitív hatással van a növekedésre. Az intézmények minősége és a tőkepiacok határozzák meg a komplex globális rendszerben való sikeres részvételt. Mivel a piac növeli az egyenlőtlenséget (a fejlett országok érdeke a világgazdasági kontextusban), új összefüggésbe került az állami szerepvállalás. Bizonyos területeken meggyengült és értelmetlenné vált, bizonyos területeken felerősödött az állami beavatkozás igénye. Az állam szerepe nem csökken a humántőke, a kutatási és fejlesztési kapacitások, a húzóágazatok kijelölése, az input-output kapcsolatok fejlődése, gazdasági és kulturális környezet alakítása, az anyagi és társadalmi infrastruktúra fejlesztése és a társadalmi kohézió megőrzése területén (Szentes [2006]) A szabadság problémája intézményi és morális szinten merül fel. Az előzőekben beszéltünk üzleti, kereskedelmi, adózási, kormány méretéből adódó, monetáris, beruházási, pénzügyi, tulajdonviszonyok, korrupció és munkaerő szabadságáról. Elhelyeztük Szlovéniát az őt megillető helyre a világ gazdaságainak ranglistáján. A piacgazdaságban sem a szabadságot, sem a békét nem lehetett intézményesíteni, mivel nyereséget, jólétet kíván teremteni. Ezért szükség van annak tudatosítására, hogy a társadalmaknak célul kell kitűzniük a szabadság és béke megtartását (Polányi, [1997]). Tűnhet úgy, hogy tanulmányunkhoz nem kötődik szervesen ez a problema, mégis a magunkra vállaljuk azt a kijenetést, hogy a gazdasági-társadalmi integrálódást, kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi együttműködést a szabadság növekedésének kell kísérnie, úgy a társadalom, mint az egyén szintjén. Kusnetzhez hasónlóan, arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs szükség kortól és terjedelemtől függő különbségtételre az államok között. Ezekből az adottságokból származtathatók olyan hatások, melyekkel foglalkozni kell. Viszont a modern gazdasági növekedés mennyiségi vonatkozásainak és korának különböző hatásai nem játszottak olyan nagy szerepet, hogy a kis országokat a nagyoktól vagy a régieket az újaktól elkülönítsük. 17

18 Hivatkozások: Ágh Attila: Magyarország az Európai Unióban. Az aktív Európa-politika kezdetei. Századvég Kiadó Budapest, Almond, Gabriel A. Powel, G.Bingham.: Összehasonlító politológia, Osiris Kiadó, Budapest, o. Jochen, R. Andritzky: Capital Market Development in a Small Country: The Case of Slovenia, September, IMF Working Paper, WP/07/229, o. Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 11. o. Bevan, A. A. and S. Estrin: The determinants of foreign direct investment into European Transition Economies, Journal of Comparative Economics, Vol. 32, pp Csaba László: A fölemelkedő Európa, Akadémia Kiadó, Budapest, o. Csaba László : A kis országok világgazdasági alkalmazkodása, Közgazdasági szemle, XLVII. évf. 2000, o. William, Chritmas-Moller. Some Troughts on the Scientific Applicability of the Small State Concept: A Resarch History and a discussion. In: Holl, 1983, o. East European Antipodes: Varietes of Capitalism in Estonia and Slovenia, European Bussiness School, Departman of economics, Wiesbaden, Germany, august (11. o.) Éltető Andrea: A külföldi működőtőke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban, Közgazdasági Szemle, XLVI. Évf., január ( o.) Jaklic, Andreja, Damijan, Joze P., Rojec, Matija: Innovation Cooperation and Innovation Activity of Slovenian Enterprises, https://www.researchgate.net/publication/ _innovation_cooperation_and_innovation_ac tivity statisztikai adatok letöltése án 18

19 statisztikai adatok letöltése án Katzenstein, Peter: Small States in World Markets. Indutrial Policy in Europa Ithaka: Cornell University Press, , 32, 57. o. Kondratyev, Nyikolaj D.: A gazdasági fejlődés hosszú hullámai, Történelmi Szemle, 1980, 23. évf. 2. sz o. Kiss, János: Re-emergence of Post-Communist small States in Central/Eastern Europe. In: Bauwens-Clesse-knudsen, o. Kornai, János: Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás, Akadémia Kiadó, Budapest, [2007], 55, o. Kuznets, S.: Six lectureson Economic Growth, Franc Cass&Co.Ltd., Toronto, 1966 Lévai Imre: A komplex világrendszer evoluciója. A globális és regionális politikai gazdaságtan alapvonalai, Akadémia Kiadó, Budapest, 2006, 143. o. Lévai Imre: Small states in the complex world system and the European sub-system, Foreign Policy Review, vol Luhman, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006, 113, 147, 223. o. Mishkin, F.: Globalisation and financial development, Journal of Development Economics, évf. 2. sz. Mojmir Mrak, Matija Rojec és Carlos Silva-Jáurgegui, eds. Slovenia. From Yugoslavia to the European Unoin, Washington, DC: The International Bank for reconstruction and Development/The World Bank, o. O Connor, T.P Foreign Direct Investment and Indigenous Industry in Ireland: Review of Evidence. ESRC Project. Perroux, F.: Nemzeti függetlenség és kölcsönös gazdasági függőség, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, o. Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politika, Franklin Nyomda és Kiadó Kft. Budapest, 1997, o. Rampersad, Frank B.: Ciping with Globalisation: A suggested policy Package for Small Countries, The Annals of AAPSS, vol o. 19

20 Szentes Tamás: Az állam szerepe a felgyorsult globalizáció korában, Közgazdaság, I. évf. 1. szám ( o.) Helen Wallace William Wallace: Politikák születése az Európai Unióban, I. 47. Petty, William: New Light on the Economics of William Petty ( ): Some Findings From Previously Undisclosed Manuscripts, o. Williamson, Jeffrey G.: Global capital markets in the long run, Journal of Economic Literature, évf.2. szám, o. Függelékek: 1. sz. melléklet Period GDP Final consumption expanditure Hausehold consumption expanditure at current prices in million USD General Export government of final goods consumption and expanditure services Import of goods and services Sourse: 20

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Tartalmi áttekintés Az S3 folyamat környezete Romániában Az S3 folyamat szakmai háttere

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben