Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás"

Átírás

1 Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Kun Attila Petrovics Zoltán A közszolgálati jog önálló jogági fejlődésének kérdéséről ISBN

2 Á ÁROP Új közszolgálati életpálya Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya kutatás A KÖZSZOLGÁLATI JOG ÖNÁLLÓ JOGÁGI FEJLŐDÉSÉNEK KÉRDÉSÉRŐL KUN ATTILA * PETROVICS ZOLTÁN ** Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető. * Dr. Kun Attila, egyetemi docens, tanszékvezető, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék. ** Dr. Petrovics Zoltán, tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet, Közszolgálati Jogi Tanszék.

3 1. Bevezetés, kutatási cél Jelen tanulmány célja, hogy átfogó elsősorban jogdogmatikai elemzést adjon a közszféra és a versenyszféra munkajogának kapcsolatáról, viszonyáról. Ennek során összehasonlító kontextusban, a modern jogfejlődési, jogelméleti trendekre is figyelemmel vizsgálja az önálló jogágiság kritériumait, és elemzi a közszolgálati jog és a munkajog divergenciája, illetve konvergenciája irányába ható jogfejlődési trendeket. Az utóbbi néhány évtizedben hazánkban egyre inkább elfogadottabbá vált, és magától értetődőnek tűnik a munkajog és közszolgálati jog kettéválásáról beszélni. 1 Kiinduló hipotézisünk az, hogy az utóbbi években bekövetkezett jogalkotási folyamatok hatására melyek előzményei az 1990-es évek elejéig nyúlnak vissza a közszolgálati jog egyre inkább elkülönült a klasszikus munkajogtól. A jogágiság Magyarországon hagyományosnak tekintett kritériumai azaz a szabályozás tárgya és annak módszere a közszolgálat hatálya alá tartozó jogviszonyokat szabályozó normaanyag tekintetében egyaránt kimutathatóak. Azáltal, hogy a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a magánmunkajog kódexét már nem tekinti háttérjogszabályának, azaz lényegében levált a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvényről (a továbbiakban: Mt.-ről), továbbá annak ellenére, hogy annak számos rendelkezését és jogintézményét a közszolgálat lényegéből fakadó eltéréseknek megfelelően átalakítva inkorporálta, az önálló jogági fejlődés irányába mozdult el. Ezt a folyamatot támasztja alá az is, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony szabályozása a felek és a szociális partnerek számára minden eddiginél rugalmasabb módon és szélesebb körben ad lehetőséget a kétoldalúan diszpozitív szabályozásra is, a közszolgálati jog ugyanakkor jellemzően nem alkalmazza a diszpozitivitás módszerét, és a kógens szabályozást tekinti továbbra is elsődlegesnek. Egyúttal a Kttv. a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: évi Mt.) jogintézményeit számos esetben az eredeti szigorúbb (például eltérést nem engedő) megoldást alkalmazva tartotta meg, míg az Mt. épp az ellentétes irányba, egy rugalmasabb szabályozás felé mozdult el. Kérdésként vetődik fel tehát, hogy az utóbbi évtizedek jogalkotási folyamatainak hatására a közszolgálati jogviszonyokat szabályozó normaanyag valóban egy önálló jogág keretei közé illeszkedik, megfelel-e a közszolgálati jog azoknak a tartalmi és formai kritériumoknak, amelyek a jogági jellegét megalapozhatják? Ha ez nem igazolható, úgy a közszolgálati jog milyen stádiumban van az önálló jogággá válás útján? Egyáltalán megkezdődött-e az önálló jogággá válás, avagy épp ellenkezőleg a közszolgálati jog nem lépett rá erre az útra, és a tág értelemben vett munkajognak csupán egy viszonylagosan elkülönült, önálló területe? 1 GYÖRGY István HAZAFI Zoltán: Közszolgálati életpályák. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem,

4 2. A munkajog és a közszolgálati jog divergenciája és konvergenciája a jogdogmatika tükrében a jogági önállóság elméleti kérdései 2.1. A közszolgálati jog fogalma Vizsgálódásunk tárgya a közszolgálati jog, ezért mindenekelőtt szükség van a fogalom meghatározására. Első lépésként a közszolgálat definícióját kell meghatároznunk. Gajduschek György rámutat arra, hogy a közszolgálat fogalmának legalább három jelentéstartalma van. Egyfelől jelölheti a közszférában dolgozókat, másfelől a személyzet sajátos alkalmazási módját, azaz a közszféra személyzeti rendszerét, végül a közszolgáltatások biztosításának rendszerét. 2 Témánk szempontjából a tág értelemben vett közszféra tehát mindhárom hivatásrend személyzetének sajátos foglalkoztatási módját és e jogviszonyokra vonatkozó szabályok összességét jelenti. Magyary Zoltán szerint a közszolgálat a köz minden válogatás nélkül való szolgálatát jelenti, amely az alkalmazott egész munkaerejét és egyéniségét leköti, különös engedelmességet, teljes odaadást kívánva tőle, ám egyúttal ennek fejében különleges jogállásban részesítve őt. 3 Magyary a közszolgálatot megkülönbözteti a magánszolgálattól. Magyary Zoltán szerint a közszolgálati jogviszony és a magánjogi szolgálati jogviszony (azaz a mai értelemben vett munkaviszony) között két lényeges elhatároló ismérv különböztethető meg. Az egyik a jogviszony jogalapja tekintetében érhető tetten: a közszolgálati jogviszony ugyanis nem magánjogi szerződéssel, hanem és közigazgatási jogi jellegű egyoldalú közigazgatási aktussal, vagyis kinevezéssel jön létre. A jogviszony tartalmát a kinevezés a jogszabályok általános érvényű rendelkezései alapján, a felek megállapodásának teret nem engedve állapítja meg. A közhivatalnoknak csupán annyi választása van, hogy vállalja-e a szolgálatot. A másik ismérv Magyary szerint az, hogy a közszolgálat az alkalmazott részéről teljes hűséget és odaadást kíván, amely annak egész egyéniségét igényli, a tőle telhető legjobb teljesítményt, esetleg az élete feláldozását is. 4 Magyar Zoltán azon megállapításából, miszerint a közszolgálat a köz minden válogatás nélkül való szolgálatát jelenti, arra is következtethetnénk, hogy a közszolgák köre a legtágabb értelemben véve magában foglalja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok alkalmazottait is, ugyanis annak ellenére, hogy e vállalatok magánjogi jogállásúak, rendszerint közérdekű szolgáltatásokat nyújtanak, és a köz szolgálatát találhatjuk tevékenységük fókuszában. 5 Ennek a közszolgálat fogalmát kiterjesztően értelmező, szociológiai típusú meghatározásnak a lehetőségét azonban elvetjük, és egyetértünk Linder Viktóriával, aki a közszolgálat fogalmát az állammal és az önkormányzatokkal munkajogi jellegű jogviszonyban álló kategóriákra alkalmazza, utalva egyúttal annak hazánkban kialakult kettős jelentésére is. A tág értelemben vett közszolgálatba egyfelől ugyanis egyaránt beletartoznak a közalkalmazottak, a bírák, az ügyészek, a fegyveres szervek, illetve testületek hivatásos állományú tagjai, valamint a közigazgatás személyi állománya; 6 a szűk értelemben vett közszolgálat fogalma azonban csak a 2 GAJDUSCHEK György: A magyar közszolgálatról a szabályok és a tények tükrében. In: FAZEKAS Marianna (szerk.): Új generáció a közigazgatástudományok művelésében. Posztdoktori Konferencia június 6 7. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, MAGYARY Zoltán: Magyar közigazgatás, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Uo L. alább A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony címet. 6 L. a Kttv.-t, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt, a honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvényt (a továbbiakban: Hjt.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvényt a továbbiakban: Hszt.), a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi 3

5 közigazgatás személyi állományát fogja át. Linder a közszolgálatot olyan tevékenységként határozza meg, amelynek keretében a közjogi közszolgálati jogviszonyban állók speciális jogi szabályozás hatálya alatt az állam és az önkormányzatok nevében a köz érdekében és szolgálatában, a közösségi szükségletek kielégítése érdekében látják el közfeladataikat; amely feladatok keretében közhatalmat gyakorolhatnak, közszolgáltatásokat nyújthatnak. 7 Horváth István szerint a közszolgálat valójában egy gyűjtőkategória, amely azokat a foglalkoztatási viszonyokat foglalja magában, melyek alkalmazásával az állam és a helyi önkormányzatok a jogszabály által hatáskörükbe tartozó kötelezettségeiket teljesítik. 8 A legtágabb értelemben vett civil közszolgálat részének tekintjük a közalkalmazotti jogállást is, egyetértve Prugberger Tamással, aki e premisszából indul ki az Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog című összehasonlító művében is. 9 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a közszolgálati jog a közszolgálatra, vagyis a tág értelemben vett közszolgálati foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó normák összességét jelenti A jogági önállóságról általában A kontinentális Európa római-germán eredetű jogi kultúrájában a jogrendszer jogági tagolása általánosnak tekinthető. 11 A jogrendszer jogágakra tagozódása a jogi szabályozás tartalmi különbségei (a szabályozás tárgya), illetve a szabályozás sajátos módszerei szerint alakul. 12 Önálló jogágról akkor lehet beszélni, ha a szóban forgó jogszabályok összessége kellően egynemű jogviszonyokra vonatkozik, és a szabályozás módszere is kellően jellegzetes, homogén. 13 alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXXIV. törvényt (a továbbiakban: Üjt.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.), és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvényt (a továbbiakban: Iasz.). 7 LINDER Viktória: Személyzeti politika humánstratégia a közigazgatásban. Doktori értekezés, Budapest, (Letöltve: november 16.). A közszolgálat jóval tágabb kört felölelő felfogása szerint a közszolgálat olyan tevékenység, amelynek tárgya olyan munka elvégzése, amely a köz érdekében történik (l. VADÁSZ János: Közszolgálati reform. A közszolgálat emberi erőforrásainak megújítása. Budapest, Kossuth, ). 8 HORVÁTH István: A közszolgálat munkajoga. In: GYULAVÁRI Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, ELTE Eötvös, A közszolgálat értelmezésére l. még HORVÁTH István: Az elvárások és a realitás. A magyar közszolgálati munkajog jövője különös tekintettel az EU-tagállamok jogalkotására I. 11 Jura 2005/ , HAZAFI Zoltán: Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda). Doktori értekezés, L. PRUGBERGER Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. Budapest, CompLex, Vö. PRUGBERGER Tamás: A közszolgálat, a közalkalmazás és a köztisztviselés a tervbe vett új szabályozás tükrében. Magyar Közigazgatás, 1991/ , KENDERES György PRUGBERGER Tamás: A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony új jogi szabályozása. Magyar Közigazgatás, 1993/ , PRUGBERGER Tamás: A közszolgálati jog újraszabásának kezdéséhez. Magyar Közigazgatás, 1998/ PRUGBERGER Tamás: A közszolgálati jog újraszabályozásának problémája. Új Magyar Közigazgatás, 2010/ Megjegyezzük, Prugberger Tamás ez utóbbi tanulmányában a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszony egységes törvénybe foglalása mellett érvelt. 10 Horváth István közszolgálati jog helyett a közszolgálat különálló munkajogáról vagy másképpen a munka közjogáról beszél ugyanezzel a tartalommal (l. HORVÁTH i. m. (2013) ). 11 SZABÓ Miklós: Jogi alapfogalmak. Miskolc, Bíbor, SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan. Osiris, Budapest, , SZABÓ: i. m , SZABÓ Imre: Jogelmélet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, BURIÁN László CZIGLER Dezső Tamás KECSKÉS László VÖRÖS Imre: Európai és magyar nemzetközi kollíziós magánjog. Budapest, KRIM Bt.,

6 A jogág jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi együttélés jogilag meghatározott körében. 14 A Jogi Lexikon meghatározása szerint a jogág a jogrendszer elkülönült része, azoknak a jogszabályoknak a csoportja, amelyek a jogi koherencia keretében jogdogmatikailag elkülönültek más tartalmú jogi előírások csoportjától. 15 A kontinentális jogrendszerekben tehát magától értetődőnek tűnik a jogrendszer horizontálistartalmi struktúrája kapcsán a jogági tagozódásról beszélni. A jogrendszer jogágakra történő felosztása azon a felismerésen alapul, hogy vannak olyan jogi normák, amelyek között szorosabb tartalmi összefonódás, illetőleg hasonlóság van, s az ily módon egymással közvetlenebb kapcsolatban álló normákból közös fogalmak és azonos jogalkalmazási és jogértelmezési elvek mentén egybefüggő egységek alakíthatók ki. Hagyományosan a jogági tagozódás alapjának amint arra fentebb utaltunk két kritériumot, a jogi szabályozás tárgyát és módszerét szokás tekinteni. Abban már eltérés tapasztalható, hogy a szabályozás tárgyát a társadalmi viszonyok vagy életviszonyok, avagy közvetlenül az emberi magatartások képezik. Ebben a vitában nem kívánunk állást foglalni, hiszen témánk szempontjából ennek különösebb jelentősége nincs. Mindazonáltal ezek a felfogások a jogágat a jogrendszer olyan viszonylagosan elkülönült részének tekintik, amely a jogi normák olyan egymással összefüggő csoportját foglalja magában, és amely azonos vagy hasonló jellegű magatartásokat (vagy társadalmi viszonyokat) azonos módszerrel szabályozza. 16 Szilágyi Péter rámutat arra, hogy a jogágiság, a normák azonos jellege mindenekelőtt a szabályozott tipikus magatartások azonos vagy hasonló jellegében fejeződik ki. A szabályozás módszere Szilágyi szerint a normák kógens, illetve a diszpozitív jellegében érhető tetten. Ezen túlmenően a szabályozási módszer azonossága magában foglalja a normák jellemző megfogalmazási módját, a sajátos szankciókat és a sajátos felelősségi alakzatokat is. 17 Szilágyi szerint a jogágon belül a jogi normák azonos jellegéből következik a sajátos belső struktúra, a közös és azonos jelentésű alapfogalmak rendszere, a jogviszonyok sajátos fajtái, a jogalkalmazás sajátos formái és a jogágra jellemző sajátos jogszabály-értelmezési elvek. 18 A szabályozás tárgya és módszere szerinti differenciálódás mellett Szigeti Péter is hangsúlyozza a jogdogmatikai megoldások, sajátos szabályozási elvek, felelősségi alakzatok, jogelvek, fogalmi általánosítások és jogtechnikai megoldások jelentőségét, egyúttal álláspontja szerint a jogdogmatikai megoldások, fogalmi konstrukciók az első kettő elem vagyis a szabályozás tárgya és módszere mellett a harmadik jogágisági kritériumként jelennek meg. Szigeti rámutat arra is, hogy csak akkor alakulhat ki önálló jogág, ha a relatíve egynemű, elkülönült magatartásokra vonatkozó jogi normacsoportok mennyiségi felhalmozódása és egyben minőségi elkülönülése is végbemegy. Az azonos vagy hasonló szabályok esetében egy bizonyos mérték alatt álláspontja szerint azonban csak jogterületről 14 VISEGRÁDY Antal: Jog- és állambölcselet. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, LAMM Vanda PESCHKA Vilmos ÁDÁM Antal (szerk.): Jogi lexikon. Budapest, KJK-Kerszöv, SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan. ELTE Eötvös, Budapest, 2011, 364., vö. SZABÓ Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Miskolc, Bíbor, SZILÁGYI i. m. (2011) Samu Mihály szerint a jogági hovatartozás elbírálásánál döntő a szabályozás tartalma, módszere, a szabályozott jogviszonyok, a jogalkalmazás sajátosságai, valamint a felelősségi alakzatok. (l. SAMU Mihály: A szocialista jogrendszer tagozódásának alapja. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964, 192.). Vö. PRUGBERGER Tamás: A gazdasági szervezetek szabályozásának jogrendszertani kérdései (különös tekintettel a szövetkezeti és az agrár viszonyokra). Budapest, Szövetkezeti Kutató Intézet, Közlemények 133. sz SZILÁGYI i. m. (2011)

7 vagy szabálycsoportról beszélhetünk. Végül Szigeti Péter rámutat arra is, hogy a jogágiság kérdése egyéb tényezők például az adott jogrendszer tradícióinak is a függvénye. 19 Szabó Miklós sem tekinti a szabályozás tárgyát és módszerét abszolút meghatározó ismérvnek, ezért azokat egy harmadik, ún. diszciplináris elemmel egészíti ki. Eszerint a jogrendszer tagozódásához maga a jogtudomány, illetve a jogi oktatás is hozzájárul, mégpedig annak érdekében, hogy a kezelhetetlen jogszabálytömeg áttekinthető és tanítható, tanulható legyen. 20 Az, hogy a jogágak lefedik a jogrendszer egészét, nem a jogi szabályozás belső igényéből, hanem a tudomány és az oktatás azon törekvéséből fakad, hogy minden jogrésznek legyen»gazdája«. 21 E felfogásokból is látható, hogy a jogágiság hazánkban hagyományosnak tekintett kritériumai között megjelennek egyfelől relatív tényezők is, másfelől a szoros értelemben vett jogi szempontokon túl egyéb, szubjektív elemeknek is jelentős szerepük van. Még ha fel is tesszük azt, hogy a jogágiság korábban említett kritériumai objektívek, akkor sem vonatkoztathatunk el bizonyos szubjektív mozzanatoktól. Ezek közül különösen szembetűnő a szabályok mennyiségének a kritériuma, a jogrendszer tradícióinak (az ezzel összefüggő uralkodó felfogásoknak) a meghatározó szerepe, valamint a jogalkotás szubjektivitása. A jogág léte ugyanis egyrészt függ attól, hogy az egymással összefüggő normák jelenléte az adott jogrendszeren belül elér-e egy meghatározott mértéket. Ezzel kapcsolatban logikus kérdésként vetődik fel: vajon hogyan lehet meghatározni ezt a mennyiségi kritériumot, és lehetséges-e egyáltalán az azonos vagy hasonló szabályok jogágiság küszöbét elérő mértékének a megtalálása? E kérdés megválaszolásával az elmélet adós marad. Álláspontunk szerint azt nyilvánvaló módon egyébként is lehetetlen egzakt módon számszerűsíteni. A jogrendszer tradícióinak említése szintén a relativizálás irányába hat, és azt eredményezi, hogy az adott jogi környezetben egyes szabálycsoportok jogágként történő elismerése vagy azoktól a jogágiság megtagadása nem feltétlenül függ a korábban említett kritériumok fennállásától vagy azok hiányától. A jogi normák csoportjának jogági minősége tehát se nem eleve elrendelt, se nem szükségképpeni jelenség. Az függ az adott jogrendszer állapotától, a társadalmi, gazdasági viszonyoktól, és a jogtudomány állásfoglalásától, a jogalkotó megítélésétől is. A jogalkotó szubjektivitása egyfelől az életviszonyok (társadalmi viszonyok) hasonlóságának, azonosságának, illetve különbözőségének a megítélésénél, másfelől a szabályozandó életviszony szabályozási módszerének megválasztásában érhető tetten. Megállapíthatjuk, hogy a közszolgálati tisztviselői jogviszony és a munkaviszony szabályozása bizonyos jogintézményeknél azonos vagy hasonló, más esetekben pedig nagyon is eltérő jogdogmatikai, illetve jogtechnikai megoldásokat használ. Kérdésként merül fel, hogy a jogalkotó miért használ egyik esetben eltérő, másik esetben azonos vagy hasonló jogtechnikai megoldásokat. Ha a szabályozott életviszonyt ugyanis eltérőnek ítéli meg, akkor a logikus az lenne, hogy a hasonló funkciót betöltő jogintézményekre vonatkozó szabályokat is eltérően határozná meg. Ha az életviszony közötti hasonlóság vagy azonosság vezérelné, akkor pedig hasonló vagy azonos megoldást kellene alkalmaznia. A valóság azonban nem kizárólag az egyik, illetve másik megoldást mutatja, hiszen egyes esetekben azonos (lásd a jognyilatkozatokra, az érvénytelenségre vagy a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat), más esetekben pedig eltérő a szabályozás (díjazás szabályai, kollektív megállapodások kérdése) a Kttv.-ben és az 19 SZIGETI Péter: Jogtani és államtani alapvonalak. Budapest, Rejtjel, SZABÓ i. m. (2006) Uo. 6

8 Mt.-ben. A szabályozás módszerének megválasztására mint a jogalkotó szubjektív megítélésétől függő kritériumra példa lehet a magánmunkajog közelmúltban történt hangsúlyeltolódása az egyoldalúan diszpozitív szabályozási módszer túlsúlyától a kétoldalú diszpozitivitás irányába. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy nem minden jogszabálycsoport tekinthető jogágnak. A jogdogmatika jogterületnek tekinti a jogi normák többé-kevésbé összekapcsolódó és elkülöníthető összességét, amely a jogintézménynél szélesebb, de a jogág kritériumaival nem rendelkezik. A jogterületről általában két formában beszélhetünk: jogágon belül, vagy több jogágat részben átfedve (utóbbiakat szokás kvázi jogágnak is nevezni). Szilágyi Péter a jogterületek megjelenését egyfelől a jogágon belül, azaz a jogág egyéb normáihoz képest szorosabb kapcsolódást és hasonlóságot mutató normák között tartja elképzelhetőnek, másfelől több jogágat részben átfedő olyan normaanyag esetében, amelyek különböző tartalmú magatartásokra, ám azonos vagy hasonló viszonyokra vonatkoznak. Valamely jogterület elkülönülése jelentheti akár egy új jogág kialakulásának kezdő lépéseit is (bár a folyamat nem szükségképpen vezet ilyen eredményre). Szilágyi helyesen jegyzi meg, hogy a jogágon belüli jogterületek esetében a relatív elkülönülés adott esetben lehet sajátos állami beavatkozás vagy politika következménye is. Azaz a jogrendszer nem jogágakra bomlik, hanem jogágakra bontják. Éppen ezért is van az, hogy a jogi normák tengeréből újabb jogágak emelkedhetnek ki és süllyedhetnek el. Voltaképpen ez a folyamat indukálja az egyes jogágak önállósága, illetve tárgya körüli vitákat is. 22 Szilágyi Péterrel egyetértve a fenti tényezők következtében sem a jogrendszer tagozódása, sem a jogági besorolás kérdése nem lehet álláspontunk szerint tisztán csak elméleti kérdés. Abban éppen olyan jelentős szerepe van, illetve lehet a politikának és a jogpolitikának, mint a jogelméletnek és a jogdogmatikának. 23 Ebből tehát azt a szélsőségesen relativista, vagy eufemizmussal szólva gyakorlatias következtetést is levonhatnánk, hogy mint minden jogág vagy jogterület ebbéli meghatározása, így a munkajog és a közszolgálati jog jogrendszerbeli elhelyezése is végső soron jogalkotói vagy politikai döntés függvénye. A jogági besorolás tehát nem örök időkre szól. 24 A fentiekben azt feltételeztük, hogy léteznek olyan kritériumok, amelyek mentén a jogrendszer egyes részeit más részektől vagyis a jogágaktól el lehet határolni. Szabó Miklós ugyanakkor felveti a kérdést: megalapozható-e egyáltalán elméletileg a jogági felosztás? Álláspontja szerint egyszerűen nincs is szükség e kritériumok meghatározására, elegendő ugyanis, ha csupán azt meg tudjuk mondani, hogy milyen jogágakat szokás megkülönböztetni, és hogy az egyes jogágak mi alapján különböznek egymástól. 25 E ponton tehát nem pusztán a jogág kritériumainak, hanem a jogágiság kérdésének relativizálódásával szembesülünk. A jogágak a jogdogmatika fejlődésének termékei. Ez azt is jelenti, hogy mindez a jogalkotásban, a jogalkalmazásban, a jogtudományban és a jogi oktatásban is érezteti hatásait. Megjegyzést érdemel, hogy a kialakult jogági tagozódás változhat, amennyiben új jogágak jelenhetnek meg, vagy a már meglévő jogágak új jogterületekkel bővülhetnek. A jogági tagolódás rendszerében bekövetkező változások gyakran visszavezethetők az állami beavatkozás vagy a politika szerepére is, azaz a jogrendszer nem csupán tagozódik, hanem tagolják is. 26 A jogrendszer jogági tagolásának relevanciáját napjainkban mind többen vitatják, azt állítva, hogy mára ennek jelentősége elhalványult. E megfontolást támasztja alá az is, hogy a jogági 22 SZILÁGYI i. m. (2011) Uo SZABÓ i. m. (2012) Uo. 26 SZILÁGYI i. m. (2006)

9 elhatárolás fentebb hivatkozott alapvető kettős kritériuma a szocializmus idején került be jogtudományunkba, méghozzá a Szovjetunióból. 27 Egyébként is megállapítható, hogy a feszes jogági tagolás jellemzően a szocialista és egyéb etatista államberendezkedések számára bír kiemelt jelentőséggel. A jogtudomány jellemzően inkább a jogági tagolódás jelentőségének relativizálódását igyekszik kimutatni. 28 Jakab András például leszögezi, hogy a jogágak elméleti jellegű szétválasztása több szempontból problematikus, és azt sokkal szkeptikusabban kell felfogni, hiszen arra nincs általánosan elfogadott kritérium. 29 Jakab szerint a jogágak elhatárolásának és önálló megállapításának nem lehet jogelméletileg elfogadható kritériumot találni, ugyanis a jogágak inkább tudományszociológiai és egyetemszervezési okokkal, egy-egy új törvény megalkotására irányuló törvényhozói ötlettel, a társadalmi jelentőségre vonatkozó (jogászi) közvélekedéssel és (teljesen logikátlan) hagyományos beidegződésekkel magyarázhatók. 30 Bodó László (Kenderes Györgyöt idézve) a jogági tagolás jelentőségét hasonló szellemben vitatva megállapítja, hogy a jogági tagozódás a maga irrealisztikus tisztaságában markánsan csak az elméletben és a jogi oktatás szintjén jelentkezik; az egyes jogágak a gyakorlatban összefonódnak és egymásra gyakorolt kölcsönhatásokkal fejtik ki jogi hatásukat. 31 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a jogágak elismerve azt, hogy fontosak a jogrendszer tagozódása, a jogtudomány és a jogi oktatás szempontjából önmagukban nem tekinthetők egyfajta abszolút értéknek. A jogág fogalmának, valamint annak, hogy a jogi normák bizonyos egymással összefüggő csoportját egy jogágba tartozóknak tekintünk, álláspontunk szerint elsődlegesen funkcionális szerepe van. A jogág fogalma ily módon segítséget nyújt a jogrendszerben történő eligazodáshoz, és elengedhetetlen szerepet tölt be a jogtudomány művelésében, valamint a jogi oktatásban Magánjog és közjog? Munkajog és a közszolgálati jog? A legtöbb jogrendben a közjog és a magánjog klasszikus szétválasztása mind a mai napig érezteti hatását. 32 A közszolgálati jog és a munkajog elhatárolásával kapcsolatosan gyakori érv, miszerint az előbbi a közjogon, az utóbbi a magánjogon belül helyezkedik el mondván a közszolgálati jogban az állami (állami szervek), illetve az önkormányzat (önkormányzati 27 JAKAB András: A magyar jogrendszer szerkezete. Pécs, Dialóg Campus, (2007a) Jakab megjegyzi, hogy elsőként az említett két kritériumról SZ. F. Kecsekjan írt (l. SZ. F. KECSEKJAN: K voprosszu o razlicsii csasztnogo i publicsnogo prava. Harkov, ), amelyet azután valamennyi szocialista magyar állam- és jogelméleti tankönyv átvett [idézi JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyatékának néhány eleméről. Iustum Aequum Salutare III. 2007/ lbj. (2007b)]. L. még SZÁSZY István: Nemzetközi munkajog. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, és Pl. JAKAB i. m. (2007a) JAKAB i. m. (2007a) L. a vitához JAKAB András: A jogrendszer horizontális tagozódása, 11 Jura 2005/ ; ÁDÁM Antal: Észrevételek Jakab András: A jogrendszer horizontális tagozódása c. tanulmányához, 11 Jura 2005/ ; JAKAB András: Válasz Ádám Antal észrevételeire, 11 Jura 2005/ , JAKAB i. m. (2007b) KENDERES György: A munkaszerződés hazai szabályozásának alapkérdései. Miskolc, Novotni Alapítvány, ; idézi: BODÓ László: A polgári jog és a munkajog összehasonlítása az alapelvek tükrében. Debreceni Jogi Műhely, (Letöltve: augusztus 15.). 32 KISS György: Munkajog. Budapest, Osiris, A felosztást a jogi hagyomány szerint Ulpianus vezette be a ius publicum és a ius privatum elkülönítésével. Említi: SZABÓ i. m. (2012) L. Publicum ius est quod ad statum rei Romanae spectat, privatum quod ad singulorum utilitatem D

10 szervek) érdekei és funkciói jelennek meg. 33 Jakab András megállapítja ugyanakkor, hogy a kettéosztás sosem volt teljes és következetes, és tételesen kimutatja, hogy a közjog és magánjog elhatárolására bevezetett klasszikus jogelméleti megközelítések mindegyike (lásd: érdekelmélet; alárendelési elmélet; alanyelmélet; ügygondnok-elmélet; rendelkezési elmélet; kombinációs elméletek) elfogadhatatlan. 34 Jakab András ezen túl pozitívjogi, jogdogmatikai és jogalkalmazási szempontból is cáfolja a közjog és magánjog distinkt elválasztásának lehetőségét, illetve szükségességét. Általunk is elfogadható következtetésként kijelenti, hogy az elválasztás pozitív jogilag irreleváns, dogmatikailag homályos és politikai indokait tekintve meghaladott. Megállapítja továbbá, hogy a felosztás egyszerűen egy hagyományos felosztás, következetlenségekkel és esetlegességekkel. 35 Jakab András fentebb hivatkozott elemzésének döntő jelentősége van azon jogágak vonatkozásában, amelyek eleve egyaránt hordoznak közjogi és magánjogi jegyeket. A munkajog is ilyen jogág 36, éppen ezért keresztülfekvő jogágnak 37, vagy vegyes szakjognak 38 nevezi hagyományosan a szakirodalom. Egyetértünk Kenderes György álláspontjával, amely szerint a munkajog nem tisztán magánjog, hanem közjogi elemekkel nagymértékben átszőtt sajátos jogág. 39 Amint Kiss György fogalmaz, a munkajog fokozatosan elvált a klasszikus magánjogtól, anélkül azonban, hogy ennek elveit és értékeit tejes egészében száműzte volna. 40 Zaccaria Márton Leó is kijelenti a munkajog dogmatikai sajátosságait vizsgáló írásában, hogy a ma uralkodó irodalmi álláspontok szerint a munkajog nem tisztán magánjog, hanem csak a polgári jog»rokona«, egyedi, sajátos, önálló jogág, amely erősen kötelmi jogias sajátosságokkal bír. 41 Hasonló megállapításokat közöl a szakirodalom a közszolgálati jogról is. Mélypataki Gábor például találóan megállapítja, hogy a közszolgálati jog közjog és magánjog határán kötéltáncosként egyensúlyoz a kötélen. 42 Horváth István is elismeri, hogy a közszolgálati jogban a közjog és a magánjog együtt van jelen, amikor kijelenti, hogy a közszférában az állami impérium gyakorlása a munkajog keretei között történik. 43 Álláspontunk szerint a közszolgálati jog önálló jogági mivoltának problematikája annak is függvénye, hogy a munkajogot magát miként szemléljük: önálló jogágnak tekintjük azt, vagy a polgári jog részeként. Amennyiben a fentiek szerint elfogadjuk a munkajog önálló vegyes 33 Pl. GYÖRGY István: Közszolgálati jog. Budapest, HVG-Orac, A közjog és a magánjog szétválasztásának elméleteire l. még MOÓR Gyula: A jogrendszer tagozódásának problémája. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, JAKAB i. m. (2007a) Vö. SZLADITS Károly: A magyar magánjog vázlata: második rész. Budapest, Grill Károly Könyvkiadó vállalat (A munka jogviszonyai c. fejezet). 37 Sárközy Tamás vezette be a hazai jogtudományba a keresztülfekvő jogág kategóriáját. SÁRKÖZY Tamás: A vállalati jog, mint jogágazat problémájához. Jogtudományi Közlöny 1979/12, Jakab András megállapítása szerint a fogalom egyébként szovjet eredetű. JAKAB i. m. (2007a) PRUGBERGER i. m. (2006) KENDERES György: A munkajogi és polgári jogi szabályozás viszonyának egyes alapkérdései. Jogtudományi Közlöny, 2001/2, Megjegyezzük, hogy az Mt. magánjoghoz tartó markáns közeledése, egyúttal nem csökkentette a közjogi elemek magánmunkajogon belüli arányát. 40 KISS i. m. (2005) ZACCARIA Márton Leó: Egy keresztülfekvő jogág jellemzői értekezés a magyar munkajog dogmatikai sajátosságairól. Glossa Iuridica II. évfolyam 1. szám , (Letöltve: szeptember 1.). 42 MÉLYPATAKI Gábor: Változó közszolgálati dogmatika az új közszolgálati törvény fényében. Új Magyar Közigazgatás, CompLex, 2012/4, HORVÁTH István: Rendszerváltozás és változó körülmények. Magyar Közigazgatás 1990/8,

11 szakjogi, keresztülfekvő stb. jogági jellegét 44, akkor a közszolgálati jog területe is beleérthető és álláspontunk szerint feltétlenül bele is értendő ebbe a jogágba, főként éppen a vegyes magánjogi és közjogi jelleg (és a nagyon hasonló szabályozási tárgy) miatt (l. alább). Amennyiben a munkajogot teljesen a polgári jog részeként tekintenénk, természetesen relevánsabb lehetne a közszolgálati jog önálló jogágiságának a felvetése. Bár az vitathatatlan, hogy a munkajog a tágabb értelemben vett magánjogban gyökerezik 45, tisztán a polgári jog részének sem a jogalkotás, sem a jogelmélet szerint nem tekinthető. Ezt bizonyítja jogalkotási szinten az is, hogy az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény) hosszas viták után végül semmilyen formában nem tartalmazza a munkaszerződést, illetve nem utal a munkajogra, sőt az új Mt. is csupán a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény) tételesen meghatározott szabályait rendeli alkalmazni (azaz nem teszi generálisan mögöttes jogszabállyá a Ptk.-t). 46 Ha tehát alapvetően a magánjog-közjog tagolódás jegyében törekednénk elválasztani a közszolgálati jogot a munkajogtól, minden bizonnyal tévúton járnánk, két okból is. Egyrészt maga a magánjog-közjog kettébontás sem következetes, stabil és kategorikus (és soha nem is volt az). Másrészt ha el is fogadjuk a magánjog és a közjog valamiféle szétbonthatóságát mind a munkajog, mind a közszolgálati jog vegyesen tartalmaz magánjogi és közjogi elemeket. A munkajogban amely a tágabban vett civilisztika része a magánjogi 47, a közszolgálati jogban a közjogi vonal a meghatározóbb, de ez közel sem jelent kizárólagosságot és homogenitást. A tágabb értelemben vett munkajog mint csakugyan vegyes szakjog logikusan ölelheti fel a magánmunkajogot és közszolgálati jogot is (hiszen mindkettő vegyesen tartalmaz közjogi és magánjogi elemeket is). A munka világában a közjog és a magánjog klasszikus és általunk a fentiekben már vita tárgyává tett szétválasztása akként jelentkezik, hogy némileg leegyszerűsítően fogalmazva két nagy jogviszony-csoport különíthető el: a gazdasági szférában (versenyszférában) a munkaviszony(ok), a közszférában pedig közszolgálati jogviszony(ok) keretében történik a munkavégzés. A kétfajta jogviszony-csoport között számos hasonlóságot találunk, de számottevőek a különbségek is. Egyes források ma már evidenciaként kezelik, hogy a kétfajta jogviszonyt más-más jogág szabályozza: a gazdasági szférában történő munkavégzésről a munkajog rendelkezik, a közszférában dolgozók jogállására pedig a közszolgálati jog az irányadó A vonatkozó szakirodalmat elemezve Zaccaria Márton Leó is erre a következtetésre jut. ZACCARIA i. m L. még: a munkajog önálló jogág ugyan (a szabályozás tárgya és szabályozás módszere erre predesztinálja), de nem lehet a polgári jogtól teljesen elszakítottként sem kezelni. BODÓ i. m Vö. KISS György: Koncepcióváltás a magyar munkajogban? Megjegyzések a évi I. törvényhez. In: Az új Mt. dilemmái c. konferencia utókiadványa, KRE ÁJK, Budapest, Vö. KUN Attila: A munkajogi és polgári jogi reform útkereszteződései az Mt. és a Ptk. se vele, se nélküle viszonyáról. In: GRAD-GYENGE Anikó (szerk.): Szociális elemek az új Ptk.-ban. Budapest, KRE ÁJK, ; KISS György: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre. In: A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Miskolc, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Vö. KISS i. m. (2013) 45. Kiss e tanulmányában megállapítja, hogy a munkajog alapvetően a magánjogi rend része. Más írásában Kiss is nyomatékosabban utal arra, hogy mivel a munkajogot sajátos gondolkodásmód jellemzi, nem nevezhető egyértelműen magánjogi jogágnak, esetleg a kötelmi jog részének. KISS György: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre, Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/1. 48 Közigazgatási Alapvizsga Tankönyv. Budapest, Nemzeti Közigazgatási Intézet,

12 Kiss György megkülönbözteti továbbá a munkajog tágabb és szűkebb értelmű felfogását. Tágabb értelemben a munkajog gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a munka magánjogát és a közszolgálatot mint a munka közjogát. Ha azonban a munkajogot szűkebb értelemben fogjuk fel, és a munkajoggal egyedül a magánmunkajogot azonosítjuk, ebben az esetben a közszolgálati jog nem része e jogágnak. 49 A két terület önálló jogágiságának kérdése ugyanakkor korántsem ennyire magától értetődő. Kiss György megállapítja, hogy mivel a munkajogviszony, illetve a közszolgálati jogviszony pontos fogalmi meghatározása (és elhatárolása) számos jogrendben hiányzik, megfigyelhető, hogy e jogviszonyok tartalmi elemeihez az alanyi pozíciók főbb jellegzetességeinek a leírásával közelítenek. A munkajogviszony munkáltatói oldalán egy meghatározott jogi formában működő magánfél található. A közszolgálati jog munkáltatói minőségében pedig az állam, illetve az állami autoritást vagy valamely helyi közjogi szervezetet akár áttételesen megjelenítő valamely szerv áll. Utóbbi szempont mentén lehet eljutni a közszolgálati jog munkajogtól leválasztott, tisztán közjogi megítéléséhez (bár még a közszolgálati jog közjogi felfogásai is elismerik a munkajog és közszolgálati jog kapcsolódásait). 50 A közszolgálati jog önállósága kapcsán az alanyokhoz szorosan kapcsolódó fenntartói pozíció is gyakorta az elhatároló ismérvek között kap helyet. Eszerint a közszolgálati alkalmazottak olyan szerveknél dolgoznak, amelyeket részben vagy egészben a köz tart fenn. 51 E megállapítás önmagában helyénvaló ugyan, ám hozzá kell tenni, hogy az a magánmunkajog hatálya alá tartozó egyes munkaviszonyok esetében is igaz. Erre példa a köztulajdonban álló munkáltatók által létesített munkaviszony 52, melyre az Mt. ugyan megállapít az általánostól eltérő rendelkezéseket, ez azonban önmagában még nem szakítja ki e jogviszonyokat a munkajog corpusából. A hatályos szabályozás e területen elsődlegesen a közpénzek felhasználásából eredő munkajogi korlátozásokat alkalmaz, anélkül azonban, hogy a közszolgálati jogállással kapcsolatos egyes előnyöket vagy privilégiumokat is kiterjesztené e munkavállalókra. 53 Álláspontunk szerint a két terület eltérő alanyi pozícióiból eredő szabályozási divergenciák ugyan jelentősek, de még nem feltétlen indokolják az önálló jogági minőséget. A közszféra munkáltatói minden egyéb funkciójuk mellett végső soron ellátják a klasszikus munkáltatói funkciókat. Kiss is leszögezi, hogy a közszolgálatban az utóbbi évtizedek jogfejlődése egyre inkább lazít a közjogi kötelékeken és közelít a magánmunkajog felé. Egyébként Kiss is a közjogmagánjog szétválasztásra vezeti vissza, hogy az önállótlan (függő) munkavégzés vagy a magánjog, vagy a közjog elvei szerint szabályozható. Megjegyzi viszont, hogy a két terület közötti határok azonban számos esetben összemosódnak. 54 Mélypataki megállapítja, hogy ha közjognak is tekintjük a közszolgálati jogot, akkor azt a munkajog közjogának részeként kell felfogni 55, semmiképpen sem önállóan egymagában KISS i. m. (2005) Pl. GYÖRGY i. m Uo Mt Vö. GYÖRGY i. m KISS i. m. (2005) Vö. PRUGBERGER i. m. (2006) MÉLYPATAKI i. m

13 2.4. Munkajog és közszolgálati jog a jogági tagozódás két klasszikus kritériuma tükrében: elkülönült szabályozási tárgy és módszer Ha a jogági tagozódás klasszikus kritériumait tekintjük irányadónak (eltérő szabályozási tárgy és sajátos módszer), a következők állapíthatóak meg A szabályozás tárgya A közszolgálati jogviszony tárgya a szabályozott társadalmi viszonyok jellege igen hasonlatos a magán-munkajogviszony tárgyához: mindkettő egyfajta függő munkavégzést szabályoz. A közszolgálati jogviszony és a magán-munkajogviszony megkülönböztetésének dogmatikai alapja tehát annyiban vitatható, hogy mindkét jogviszony a függő, önállótlan munka kifejeződése. 57 Ha ugyanis a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok elhatárolási ismérvének a más részére végzett önállótlan munkát tekintjük, indifferens a magánmunkajog és a közszolgálati jog közötti különbségtétel. 58 A munkajog tárgykörébe így tágabb értelemben besorolható az összes jogviszony, melynek keretében más részére önállótlan munkavégzés történik, függetlenül a munkaadó jogállásától. Ennek megfelelően a munkajog tágabb értelemben magában foglalja a közszolgálati jogot is. 59 Gyulavári szerint a közszférában történő foglalkoztatás lényegét tekintve munkaviszony. 60 Gajduschek is leszögezi a közszolgálati jogviszonyokról, hogy egyfajta munkaviszonyról van szó tehát. 61 A szűkebb értelemben vett munkajog (versenyszféra munkajoga) és a közszolgálati jog különválása inkább ezen átfogóbb jogágon belül (munkajog) értelmezhető (Gyulavári ezt a munkajogi szabályozás kettéválásának nevezi 62 ). Mélypataki Gábor megállapításai szerint a munkajog és a közszolgálati jog olyan, mint a tojás sárgája és fehérje, összetartoznak, egyben alkotnak egy speciális egységet. 63 Ha tehát a jogágat azonos társadalmi viszonyokat szabályozó normák összességeként 64 határozzuk meg, nem tűnik indokoltnak a közszolgálati jog jogági elkülönítése, hiszen a szabályozott magatartás azonos, illetőleg jelentősen hasonló jellegű. A munkajogi szakirodalom szerint hibásnak tekinthető a nagyon hasonló életviszonyokat szabályozó jogterületek mesterséges szétválasztása. 65 A közszolgálati jogviszonyban a szolgálatadó a jogszabályok rendelkezése folytán hatalmi helyzetben van az alkalmazottal szemben. 66 Ez az alá-fölérendeltség, a felek akaratautonómiájának lényeges korlátozásával párosulva éles eltérést mutat a magánmunkajogra jellemző mellérendeltséggel és akaratautonómiával. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló között a jogi értelemben vett 57 KISS i. m. (2005) ; vö. KISS i. m. (2001) KISS i. m. (2005) HAJDÚ József KUN Attila: Munkajog I. Budapest, Patrocinium, I. fejezet GYULAVÁRI Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, ELTE Eötvös, GAJDUSCHEK György: A közhivatal viseléséhez való jog. In: RIXER Ádám (szerk.): Állam és közösség. Budapest, KRE ÁJK Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely, GYULAVÁRI i. m MÉLYPATAKI i. m Ehhez teszi hozzá nagyon találóan Prugberger Tamás jelen tanulmányhoz fűzött lektori véleményében, hogy a tojás héja maga a polgári jog (l. PRUGBERGER Tamás: Lektori vélemény Kun Attila- Petrovics Zoltán: A közszolgálati jog önálló fejlődésének kérdéseiről c. tanulmányról. Kézirat, ). 64 Vö. SZILÁGYI i. m ZACCARIA i. m ; MÉLYPATAKI i. m GYÖRGY i. m

14 mellérendeltség ellenére is alá-fölérendeltség áll fenn, mely hasonló szubordinációhoz vezet, mint a közszolgálatban. Az alá-fölérendeltség tehát ugyanúgy közös ismérve mindkét munkaviszonynak amint arra fentebb már utaltunk, mindkét jogviszony a függő munka kifejeződését jelenti. A közszolgálat alkalmazottai esetében az alávetettség a munkaviszonyhoz hasonlóan nem jelent egyúttal kiszolgáltatottságot, mivel a közszolgálatot szabályozó törvények többnyire kógens szabályai által éppúgy hasonló védelemben részesülnek, mint a magánmunkaviszony esetén a szerződéses és a jogszabályi rendelkezések elegye által. Hozzátehetjük, a közszolgálati jog számos esetben eleve magasabb szintű védelmet biztosít a magánmunkajogi szabályozáshoz képest részben a komparatív előnyök 67 logikája mentén, részben pedig az állami gondoskodás elvévnek 68 érvényesítésével A szabályozás módszere A szabályozás módszere már kevéssé homogén a két területen. A közszolgálati jogviszony szabályozásának eltérő módszerei főként a köz szolgálatából fakadnak. A köz szolgálatának Supiot két lehetséges megközelítését vázolja fel. Az ún. organikus (vagy státusz-alapú) megközelítés szerint a közszolgálat az, ami közvetlenül vagy legalább közvetve állami eredetre vezethető vissza, tehát a közjog szabályai szerint működik. Az ún. funkcionális megközelítés szerint közszolgálatról akkor beszélhetünk, ha egy adott társadalom számára valamely, a köz érdekét szolgáló funkció ellátása kimagaslóan fontos. E tevékenységet viszont elláthatja közjogi szervezet, vagy magánfél is. 69 E két megközelítés közül Morris a közés versenyszféra közötti éles, státuszorientált distinkciót feloldó, árnyaló funkcionális megközelítés relevanciája mellett érvel, amiből az következik, hogy a két szféra szabályozási módszereinek eltéréseit egyre kevésbé tekinti karakterisztikusnak. 70 A hagyományosabb organikus megközelítés értelmében a közszolgálatból mindenekelőtt az következik, hogy a magánmunkajoggal szemben a közszolgálatban a felek autonómiája korlátozottabb. A közszolgálati munkáltatói hatalom autonómiája több ponton korlátozott. Ez következik az állam mint kvalifikált munkáltató szabályozási ( alkotmányos ) szerepéből, a közpénzek használatából, illetve a demokratikus elszámoltathatóság igényéből. Ezekből adódik, hogy a közszolgálatban számos munkáltatói funkció eleve korlátozottabb. Például a közhatalmi feladatokat nem lehet korlátlanul delegálni a szervezetben, a közpénzekre kevéssé lehet alapítani profit-érdekeltségi alapú, illetve mérlegelési jogkörben nyújtott juttatásokat, a szolgálatvállalók visszaéléseinek fegyelmi kivizsgálása közügy (és nem csupán a munkáltató és a munkavállaló magánügye) stb. A versenyszféra munkajoga a fenti pontokon jellemzően jóval nagyobb munkáltatói autonómiát garantál. A szolgálatvállaló oldaláról is kijelenthető, hogy korlátozottabb az autonómia, azaz a közszolgálatban az egyén önrendelkezési lehetősége egyes területeken nem, más területeken 67 HORVÁTH István: Diagnózis és terápia Javaslat a közszolgálat munkajogi szabályozásának reformjára figyelemmel az EU-tagállamok jogalkotására és a hazai helyzetükre. Doktori értekezés, Budapest, (Letöltve: november 16.). 68 Uo Supiot distinkcióját idézi: MORRIS, Gillian S.: Employment in Public Services: The Case for Special Treatment, Oxford Journal of Legal Studies, Vol. 20, No. 2, MORRIS i. m

15 pedig csak korlátozottan érvényesülhet. 71 Például a közszolgálati jogviszony keletkezése körében a kinevezés relatíve egyoldalú jognyilatkozat, és a szolgálatvállaló döntése a kinevezés elfogadására, illetve megtagadására korlátozódik. 72 Mélypataki Kiss fenti állításából a relatíve szót húzza alá (hiszen a kinevezés csak annak elfogadás esetén válik teljessé). 73 Ennek kapcsán indokolt felidézni Magyary Zoltánt, aki rámutat arra, hogy mielőtt a közigazgatási jog kifejlődött volna, az önként vállalt hivatásos közszolgálatot jogilag egyszerű magánjogi szerződésnek fogták fel, és a szerződési elmélet talaján állva e jogviszonyt éppen ezért vegyes jellegűnek tartották. 74 Magyary szerint ez a felfogás nem volt tartható, mivel a közszolgálati jogviszony nem szerződésen alapul: az állam egyoldalú aktusával jön létre, melynek azonban feltétele az egyén önkéntes alávetése 75, azt azonban Magyary is elismeri, hogy a hivatásos közszolgálatba senki nem juthat akarata ellenére. 76 Ha a hatályos jogállapotot tekintjük, nem kerülheti el a figyelmünket az a tény, hogy a közszolgálati jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával keletkezik. Noha a közszolga nincs abban a helyzetben, hogy a kinevezési okirat egyes tartalmi elemeit alku tárgyává tegye, a jogviszony alapja ezért valóban az állam (önkormányzat) egyoldalú aktusa, amelyet a közszolgálat alárendelt alanya vagy elfogad, vagy elutasít, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a lényeges körülményt, hogy a kinevezés és annak elfogadása is konszenzusra épül, azaz a közszolgálati jogviszony is a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával létesül. 77 A közszolga konszenzusa nélkül, annak akarata ellenére nem létesülhet jogviszony. Noha kétségtelen, hogy a kinevezés tartalma jóval kötöttebb, mint a munkaszerződésé, a kinevezésről és annak elfogadásáról csupán fikció alapján lehetne azt állítani, hogy az tartalmát tekintve nem kontraktus. Amint arra Prugberger Tamás is rámutat, a kinevezésnek is genus proximuma a szerződési jelleg, a felek kölcsönös akaratnyilvánítása. 78 A szabályozás módszere tekintetében az elhatárolás szempontjai között gyakorta jelenik meg az az érv, miszerint a közszolgálati jogba tartozó normák kógens jellegűek, ezzel szemben a munkajog szabályai diszpozitívak. 79 Ez az elhatárolás azonban meglehetősen elnagyolt. A magánmunkajog rendszerében ugyan kétségtelenül markánsan jelen van a felek akaratautonómiáját tiszteletben tartó diszpozitív szabályozás, mely egyfelől a felek megállapodásának, valamint a kollektív megállapodásoknak meghatározó szerepet szán, 80 ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az Mt. maga is jelentős számban tartalmaz eltérést nem engedő normákat vagyis nemcsak a közszolgálati jogra jellemző a kógens szabályozás. Az Mt. Első, Negyedik, valamint Ötödik Része ugyanis kógens, továbbá az ilyen rendelkezéseket az Mt. Második Része tekintetében az Eltérő megállapodás alcím alatt rendszerint az egyes fejezetek zárásában találhatjuk, és ezen túlmenően is jelentős számú 71 Mindennek szemléletes mutatója, hogy már a munkához való jog, illetve a közhivatal viseléséhez való jog mint alapjogok is különböznek hatókörükben. A közhivatal viseléséhez való jog eleve meglehetősen korlátozott. L. ehhez: Az Alaptörvény és XII. cikk 1. bekezdését és a XXIII. cikk 8. bekezdését. Vö. GAJDUSCHEK i. m. (2012) Bővebben: KISS i. m. (2005) MÉLYPATAKI i. m MAGYARY i. m Uo. 76 Uo Vö. GYÖRGY i. m Vö. PRUGBERGER Tamás: Munkajog a polgári jogban a globalizálódó gazdasági viszonyok között. Bíbor, hely és évszám nélkül, GYÖRGY i. m ; GYÖRGY HAZAFI i. m L. erről BERKE Gyula: Kógencia és diszpoizitivitás. HR & Munkajog, 4. évfolyam, 10. szám, október,

16 kógens rendelkezést szabályoz az Mt. 81 A másik oldalon ugyanakkor a közszolgálatban sem kizárólagos a kógencia, hiszen a felek megállapodása bizonyos eseteknek szintén szerepet kaphat 82, a közalkalmazotti jogviszony tekintetében pedig az Mt. mögöttes jogszabályi helyzete folytán [a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. (3) bek.] jelentős szerepe lehet. A magánmunkajogot tehát éppen úgy áthatják a kógens elemek, ahogy a közszolgálati jogot is. Hangsúlybeli eltérések ugyan léteznek, de azt korántsem lehet állítani, hogy a munkajog módszere tisztán diszpozitív. 83 A kógens-diszpozitív szabályozási módszerre tehát meglehetősen labilis elhatárolási kritériumként tekinthetünk. Álláspontunk szerint Morrisra reflektálva a fentiekből következő kisebb-nagyobb szabályozás-módszertani divergencia nem elégséges indoka a különálló jogági minőségnek. A jogági tagozódás klasszikus kritériumait vizsgálva tehát nem tűnik indokoltnak a közszolgálati jog munkajogtól elkülönülő jogági minőségének kimondása. Sokkal inkább egyet lehet érteni az alábbi megállapításokkal: a közszolgálati jog jogterületei a munkajog részének tekintendők 84, illetve a közszolgálati jog a munkajog részét képező speciális jogterület. 85 Történeti aspektusban elmondható, hogy 1992-ig a munkavégzéssel kapcsolatos valamennyi jogviszonyt munkaviszonynak tekintettek és arra a Munka Törvénykönyvéről szóló évi II. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. Éppen ezért egyes szerzők szerint a szocialista munkajog hagyománya az, hogy a közszolgálati jog máig betagozódik a munkajogba. 86 Álláspontunk szerint a helyzet éppen fordított: a szocializmusban minden foglalkoztatási jogviszony szabályozása közjogiasodott, így a munkajog nem tudott a szerves, magánjogi alapú de némi közjogi aspektust is tartalmazó komplex fejlődési pályára állni júliusától különvált a közszféra és a magánszféra munkajogi szabályozása és egy úgynevezett trichotom strukturális szabályozás lépett hatályba. A versenyszféra (gazdasági szféra) munkajogi szabályait az évi Mt. rögzítette, míg a köztisztviselőkre a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 88, a közalkalmazottakra pedig a Kjt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Pár évvel a jogszabályok 81 L. Mt. 35., 50. (1) (2) bekezdés, 57. (1) bekezdés, 62. (1) bekezdés, 8. (1) bekezdés, 135. (1) bekezdés, 165. (1) bekezdés, 213., 222. (1) bekezdés, 227. (1) bekezdés. Kógens továbbá az Mt a, 279. (1) (3) és (5) bekezdése, 280. (2) bekezdése, a. Az Mt (5) bekezdése rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyektől üzemi megállapodás nem térhet el. Nem lehetséges az eltérés kollektív szerződésben az Mt. XIX. és XX. fejezetétől sem. 82 Kttv. 50. (3) bekezdés, 51. (4) (5) bekezdés, 62., 110. (2) bekezdés, 133. (7) bekezdés, 153. (8) bekezdés, a honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény 60. (3) bekezdés, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény 84/A. (4) bekezdés. 83 Kiss György: A munka világ szabályozásának egy lehetséges változata. Magyar Közigazgatás, 1995/ ZACCARIA i. m MÉLYPATAKI i. m Vö. GYÖRGY i. m Vincenti Gusztáv 1942-ben írja, hogy a jogirodalomban a munkajog elnevezés a munkával összefüggő jogviszonyokra vonatkozó magánjogi és közjogi (közigazgatási jogi) szabályok összességének megjelölésére egyaránt szolgál (SZLADITS Károly: Magyar magánjog. Kötelmi jog különös része. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1942, 547.). Amint arra Prugberger Tamás a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémián november 25-én, Újvidéken elhangzott székfoglaló előadásán alapuló tanulmányában utal rá, míg a szocializmus időszakában a munkajog egységesen kezelte a gazdasági munkaviszonyt és a közszolgálati viszonyt, addig a rendszerváltozási hullámmal e kettő terület ismét elkülönült. Még a szocialista időkben elindult ugyanakkor egy demokratizáló törekvés is, amelyhez a szövetkezeti tagi munkaviszony és a jugoszláv önigazgatási kollektívához tartozó munkakapcsolat szolgáltatta a példát [l. PRUGBERGER Tamás: A munkajog fejlődésének főbb csomópontjai napjainkig. Kézirat (megjelenés alatt), 5 7.]. 88 A Ktv. a tradicionális karrier-rendszert tekintette követendő mintának. 15

17 hatályba lépése után felmerült az egységes közszolgálati szabályozás megteremtésének szükségessége ban és 2002-ben is kormányhatározat született az egységesebb közszolgálati rendszer kialakítására, e tárgykörben kormánymegbízott kinevezésére is sor került, jogszabály azonban e tárgykörben nem született. Az egységesítési törekvésekkel ellentétben 2010-ben megszületett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), amely kiemelte a Ktv. hatálya alól a kormánynak alárendelt közigazgatási szerveknél dolgozókat. 89 A Ktjv. indokolásából jól kiolvasható a jogalkotó ambivalens hozzáállása a munkajog és a közszolgálat szabályozási viszonyához. Egyfelől az új önálló törvény puszta megszületése is a munkajog és közszolgálati jog határozottabb, formális elválasztási igényét jelezte. Másfelől az új törvény általános indokolása utalt a következőkre: Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest éppen az állammal szemben kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt, a jelenlegi fokozott védelem jelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága alacsony és közmegítélése rossz. 90 A közszolgálati foglalkoztatás feltételeinek rugalmasítási igénye tehát éppen a versenyszféra felé vitte a szabályozás szövetét. Újabb jelentős változás történt 2012-ben, amikor hatályba lépett a Kttv., s hatályon kívül helyezésre került a Ktv. és a Ktjv. A Kttv.-t a munkajogról leválasztani szándékozó jogalkotói akarat egyértelmű a törvény általános indokolásából is: A Javaslat ugyanakkor szakít azzal a korábbi megoldással, amely a Munka Törvénykönyve közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kifejezett utaló szabályok segítségével határozza meg. A közszolgálati tisztviselőkre irányadó egységes szabályozás megköveteli, hogy a köz szolgálata érdekében tevékenykedő tisztviselőkről önálló, elkülönült, egységes és a közszolgálat értékközpontúságával összhangban álló normaanyag rendelkezzen. Ugyanakkor az indokolás következő mondatkezdése ( A Javaslat ugyanakkor figyelemmel van az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseire ) máris jelzi azt a tényt, amely jelen tanulmány egyik fő gondolata: a leghatározottabb jogalkotói törekvés ellenére sem lehetséges a közszolgálati jogot teljességgel leválasztani a munkajogról A közszolgálati munkajog önálló jogági mivolta ellen ható további dogmatikai megfontolások A jogtudományban ismeretes az alapjogágak és a másodlagos jogágak megkülönböztetése. 92 Előbbiek jobban körülhatárolhatóbbak, homogénebbek, szabályozástechnikailag tisztább kontúrokkal bírnak (például alkotmányjog, büntetőjog, polgári jog, eljárásjogok stb.). A másodlagos jogágak amilyen maga a munkajog is változatosabb életviszony-típusokat szabályoznak, dogmatikailag kevésbé tiszták, és ami esetünkben a legfontosabb, különböző alapjogágakból táplálkoznak. Így a munkajogban a magánjogi alapokon állva eleve keverednek a klasszikus civiljogi és a közjogiasabb (sőt olykor igazgatási jellegű) elemek. Ebből 89 HAJDÚ József KUN Attila: Munkajog II. Budapest, Patrocinium, 2013, X. fejezet. 90 A kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény Általános Indokolása. Prugberger Tamás szerint itt azonban nem az állammal szembeni védelemről van szó, hanem arról, hogy a köztisztviselő munkája kiemelten felelősségteljes, illetménye pedig a magán-munkaviszonnyal szemben a költségvetés által behatárolt; egyéb foglalkoztatási jogviszonyt csak korlátozottan létesíthet, és a közszolgálati léte a magánéletvitelét is behatárolja L. PRUGBERGER i. m. (2013) A közszolgálati tisztviselőkről jogállásáról szóló évi CXCIX. törvény Általános Indokolása. 92 Vö. SZABÓ i. m. (2006)

18 adódóan dogmatikailag nem feltétlenül lenne indokolt pusztán azon az alapon leválasztani a munkajogból a közszolgálati jogot, hogy homogénebb elkülönült jogágakat kapjunk. Egyfelől a jogrendszerben számos másodlagos jogág eleve nem homogén jellegű, másfelől az esetlegesen önálló jogágakként azonosított munkajog és közszolgálati jog továbbra sem lenne homogén jellegű (a magánjogi alapú versenyszférabeli munkajogban is mindig lesznek közjogi elemek és a közjogiasabb közszolgálatban is megjelennek magánjogi gyökerű intézmények). A munkajogtól mint jogágtól eleve nem idegen a változatos viszony-típusok szabályozása (l. individuális, kollektív és igazgatási munkajog; magánjogi és közjogi elemeke keveredése stb.), illetve a rendszertani nyitottság (a munkajog az egyik olyan jogág, amely a legtöbb egyéb jogággal érintkezik 93 ). A jogágak általában külön jogalkalmazási eljárás során realizálódnak. 94 A közszolgálat munkajogának és a versenyszféra munkajogának bírói gyakorlata ugyanakkor nem különül el élesen, sőt inkább egybefonódik. A két terület jogalkalmazása kölcsönösen hivatkozza azokat a bírói döntéseket, amelyek ugyan a másik terület vonatkozásában születtek, de esetleg iránymutatásként szolgálhatnak egy adott jogvitában. Voltaképpen a két terület bírói gyakorlatának egymást szervesen kiegészítő, hézagpótló funkciója is van. Figyelemmel természetesen a részletekben rejlő jelentős különbségekre, egyes alapvető jogvita típusok igen hasonlók (például jogviszony jogellenes megszüntetése, kártérítési ügyek, munkabér-igények stb.), így az egyes esti döntésekből kivilágló bírói gyakorlati álláspontok elvi jelentőséggel bírhatnak mindkét területen. 95 A jogrendszer egyes jogágai sajátos belső struktúrával, közös alapfogalmakkal rendelkeznek. 96 A munkajog és a közszolgálati jog viszonyát éppen az a belső struktúra jellemzi, hogy a kettő folyamatos interakcióban van, és a közszolgálati jog voltaképpen szinte mindig a munkajoghoz viszonyítva határozza meg magát. A közszolgálati jog egésze, illetve egyes jogintézményei időben változó intenzitással hol közelednek, hol távolodnak a magánmunkajog relációjában, 97 de a referenciát, a viszonyítási pontot ( gravitációs központot ) szinte mindig a munkajog intézményei jelentik. Emellett az alapfogalmak és egyes alapelvek 98 is közösek a két területen. E szempontokat értékelve sem tűnik tehát indokoltnak a közszolgálati jog önálló jogági mivoltának kimondása. Ugyan a Kttv. formálisan függetleníti magát az Mt.-től (és a munkajogtól), a kapcsolódási pontok továbbra is léteznek (például egyrészt a Kttv. számos szabályt átemel/beépít az Mt.-ből, másrészt számos jogintézmény közös alapfogalmakkal és hasonló dogmatikával operál). Ez nem jelenti egyúttal azt, hogy a közszolgálati jog kebelén belül akár a jogviszony tartalmát, akár annak létesítését, megszüntetését érintően nem alakulnak ki a magánmunkajoghoz képest eltérő, sajátos funkciót betöltő vagy éppen a magánszféra munkajogának egyes funkcióit eltérő hangsúlyokkal megvalósító jogintézmények. Így például az összeférhetetlenség vagy a fegyelmi felelősség ugyan kifejezetten a közszolgálati jogra jellemző, e jogintézmények megfelelőit azonban a magánmunkajog területén is megtalálhatjuk. 93 Vö. MOLNÁR Ildikó: Mérlegen az új Mt. első hat hónapja, Portéinterjú Dr. Berke Gyulával, HR & Munkajog, február, 4. évf. 2. sz., Vö. VISEGRÁDY i. m Elegendő, ha csupán azt említjük példaként, hogy a korábbi Legfelsőbb Bíróság kiemelkedő fontosságú Munkaügyi Kollégiumi Állásfoglalásait (MK-k) a bíróságok figyelemmel a magától értetődő specialitásokra mind a munkajogi, mind a közszolgálati jogvitákban irányadónak tekintették. 96 Vö. SZILÁGYI i. m. (2006) Vö. PRUGBERGER Tamás: Munkajogi normatív értékek és a neoliberális globalizálódó gazdaság, Miskolc, Bíbor, 2008, L. pl. Mt és , Kttv

19 Ezek egy része jogszabályokra, más részük pedig a felek, illetve a szociális partnerek megállapodására vezethető vissza. 99 A közszolgálat munkajogtól történő elhatárolásával összefüggésben gyakorta találkozhatunk azzal a gondolattal, miszerint a közszolgálatban tevékenykedők professzionális tudással rendelkezve, pályájukat élethivatásuknak tekintve a köz érdekében látják el a feladataikat, melynek során közszolgáltatásokat biztosítanak, közfeladatokat látnak el és állami alapfunkciókat valósítanak meg, melyek a társadalom valamennyi tagja által igénybe vehető. Ezzel szemben a munkaviszonyok a versenyszféra területén találhatóak. 100 E megállapítás a közszolgálati jog alkalmazási területére koncentrálva lényegre törő módon ragadja meg a közszolgálat szubsztanciáját, és helyezi szembe a magánmunkajoggal. Anélkül, hogy az előbbiek igazságát kétségbe vonnánk, szükségesnek tartunk emlékeztetni arra, hogy a közszolgáltatások nyújtóinak alanyi pozíciója korántsem ilyen egységes, hiszen egyes feladatokat ma már nem közszolgák látnak el (gondoljunk csak az Mt. hatálya alá tartozó egészségügyi, oktatási intézmények, közvállalatok által foglalkoztatott munkavállalókra). Ugyancsak érvelhetünk amellett, hogy ma már nem csupán a közszolgákra igaz a professzionális tudás birtoklása, hiszen a magánmunkajog is számos professio jogviszonyát vezérli. Ezek csupán viszonylagos ellenérvek ugyan, de álláspontunk szerint arra alkalmasak, hogy azok által kirajzolódjék az elhatárolás elvi szempontjainak relatív jellege. A közszolgálatban foglalkoztatottak aránya EU-s viszonylatban 24,4% az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (Magyarországon 22,6%), és ez az arány általánosságban ahogyan erre egyes elemzések alapján már rámutattunk csökkenő tendenciákat mutat. 101 Kérdés, hogy az összes foglalkoztatotthoz viszonyított relatíve szerény az egynegyedet el nem érő alkalmazotti arány indokolhatja-e egy teljesen elkülönülő jogág létét. Természetesen egy jogág elkülönülésében alapvetően a dogmatikai, nem pedig a mennyiségi érveknek kell dönteni, de e számarány is egy mutatója annak, hogy itt inkább a munkajog egy sajátos szegmenséről van szó, mintsem egy teljesen elkülönülő jogágról Nemzetközi tendenciák Christoph Demmke és Timo Moilanen 2010-es kutatásában 102 hasonlította összes az Európai Unió tagállamainak közszolgálati rendszereit. 103 Szűkebb témánk szempontjából (önálló jogágiság) releváns főbb megállapításaik az alábbiak. A közszolgálati rezsimek utóbbi évtizedekbeli európai fejlődése a következő általános trendekben foglalható össze: decentralizáció, differenciálódás, flexibilizáció, kiszervezések, nagyobb nyitottság, összességében pedig de-bürokratizáció. Lényegében az összes EU-tagállam e trendeket követi, 99 Az összeférhetetlenséggel azonos funkciót tölt be a vezető állású munkavállalók esetében az Mt ában szabályozott tilalmi kör, a fegyelmi felelősség érvényesítésének munkaviszonybeli megfelelője pedig az Mt ában rögzített vétkes kötelezettségszegés esetére alkalmazott hátrányos jogkövetkezmények megállapítása. 100 GYÖRGY i. m ; GYÖRGY HAZAFI i. m Industrial Relations in Europe 2012, European Union, DEMMKE, Christoph MOILANEN, Timo: Civil services in the EU of 27 Reform Outcomes and the Future of the Civil service, Peter Lang, Nemzetközi összehasonlító elemzések még a tárgyban pl.: Irish Presidency Survey on the Structure of the Civil and Public Services of the EU Member States and Accession States, 60th EUPAN Directors General Meeting, Dublin Castle, 13th June 2013; Administration and the Civil Service in the EU 27 Member States, 27 country profiles, MINISTÈRE DU BUDGET, DES COMPTES PUBLICS ET DE LA FONCTION PUBLIQUE, EUPAN; DERLIEN, Hans-Ulrich PETERS, B. Guy: The State at work, Edward Elgar Publishing,

20 aminek az is következménye, hogy egyre nehezebb országcsoport-modelleket képezni. Ugyanakkor a poszt-bürokratikus fejlődési paradigma sem alkot egységes, egyértelmű modellt, határai képlékenyek. A legtöbb ország rendszere megőriz bizonyos bürokratikus elemeket, a nyilvánvaló poszt-bürokratikus fejlődési tendenciák ellenére. A kutatás rámutat mint európai trendre a közszolgálati foglalkoztatás volumenének fokozatos (és a jövőben minden bizonnyal folytatódó) csökkenésére is. A kutatás konklúziói közül vizsgálódásunk szempontjából a legfontosabb talán az, hogy a szerzőpáros kijelenti, hogy a közszolgálati jogviszonyok munkafeltételei mind közelebb kerülnek a versenyszféra jellegzetességeihez, a közszféra és a versenyszféra munkavállalóinak státusza közötti különbségek pedig elmosódóban vannak. Hasonlóan fontos megállapítás, hogy a közszolgálat és a versenyszféra munkaerőpiaca közötti hagyományos falak is leomlóban vannak. A kutatás alapvetően azt valószínűsíti, hogy a legtöbb tagállam még hosszú évekig fenntartja a közszolgálati dolgozók alapvetően közjogi jellegű státuszát. Ugyanakkor rávilágít arra is az elemzés, hogy az utóbbi évtizedek reformtrendjei alapjaiban kérdőjelezik meg ennek az éles különállásnak a létjogosultságát. 104 Az Európai Unió Munkaügyi Kapcsolatok Európában című 2012-es jelentése a közszféra átalakulóban lévő munkaügyi kapcsolatainak vizsgálatát helyezi középpontba. 105 Az alábbiakban e jelentés témánk szempontjából releváns főbb megállapításait összegezzük. A közszféra munkaügyi kapcsolatait alapvetően két hagyományos megközelítés alapján szokás kategorizálni európai viszonylatban. Ezek az ún. szuverén munkaadón és a modell munkaadón alapuló modellek. Az első esetben a közszolgálati alkalmazottak különös előjogokkal rendelkeznek (például a foglalkoztatás fokozottabb biztonsága), ám meg kell felelniük meghatározott szolgálati kötelezettségeknek, és bizonyos korlátozások vonatkozhatnak rájuk a kollektív tárgyalást és a sztrájkjogot illetően. Ez a jellemző a jogállami (Rechtsstaat) hagyományt követő országokban, valamint változatos formában más országokban is, ideértve a szűkebb régiónk (Kelet-Közép-Európa) országait is. Ezekben az országokban a közszolgálati jog hagyományosan bár változatos mértékben elkülönül a munkajogtól (ami viszont még messze nem jelent feltétlenül önálló jogági jelleget). A másik megközelítés az Egyesült Királyság szokásjogon (common law) alapuló rendszerére jellemző, ahol nincs lényegi distinkció a közszférára és a versenyszférára vonatkozó munkajogi rendelkezések között: itt a kollektív alku a fő regulációs módszer, melynek során a munkáltató hagyományosan jóindulatúbban áll hozzá a szakszervezetekhez, mint a versenyszférában. 106 Természetesen a fenti két ideál-tipikus modell nem tiszta formában érvényesül az egyes államokban, hanem változatos egyedi rendszereket kialakítva. A 20. század második felétől több olyan strukturális folyamat is hatást gyakorolt a fenti modellekre, amelyek nagy általánosságban tompították a közszolgálati munkajog és a versenyszférabeli munkajog különállását. A 60-as-70-es években a jóléti állam kiterjedésével a közszféra mind több területen hódított tért (például oktatás, egészségügy). Ezeken a területeken fokozatosan felszínre tört, elismerésre került és egyre nagyobb teret nyert a kollektív alku, ami a versenyszféra munkajogi gyakorlatát hozta be a közszférába is. A 80-as- 90-es években a NPM a New Public Management, mint a közigazgatási reform piacbarát 104 DEMMKE MOILANEN i. m Vö. HORVÁTH i. m. (2006) Industrial Relations in Europe Uo

Közszolgálati jog az önállósodás útján

Közszolgálati jog az önállósodás útján Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

TF Sportmenedzsment éss rekreáci

TF Sportmenedzsment éss rekreáci TF Sportmenedzsment éss rekreáci ció Tanszék SPORTJOG II. Dr. Nemes András Sportmenedzsment éss rekreáci ció Tanszék A SPORT KÖZJOGAK 2.) A sport éss a munkajog kapcsolata A sport éss munkajog kapcsolata

Részletesebben

Jogi alapismeretek nov. 16.

Jogi alapismeretek nov. 16. Jogi alapismeretek 2017. nov. 16. I. Jogrendszer II. Jogágak I. Jogrendszer Jogrendszer egy adott állam érvényes jogi normáinak és ahhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége valamely

Részletesebben

A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ

A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ Mi is a közszolgálat? Hivatásos közszolgálat Civil közszolgálat Civil közszolgálat Az

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Tantárgyi tematika 2018/19. tavaszi félév

Tantárgyi tematika 2018/19. tavaszi félév Tantárgyi tematika 2018/19. tavaszi félév Tantárgy neve Munkajogi és társadalombiztosítási alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma:

Részletesebben

Tantárgyi tematika 2018/19

Tantárgyi tematika 2018/19 Tantárgyi tematika 2018/19 Tantárgy neve Munkajogi ismeretek Neptun kódja: BT2:MUJ Képzés- tagozat: Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban

Részletesebben

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselőtestületének szeptember 2-án megtartott munkaterv szerinti rendes üléséről

Jegyzőkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselőtestületének szeptember 2-án megtartott munkaterv szerinti rendes üléséről Jegyzőkönyv Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2009. szeptember 2-án megtartott munkaterv szerinti rendes üléséről Jelen vannak: Novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester

Részletesebben

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28.

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28. személyiségfejlesztés kapcsolata Veszprém, 2014. november 28. A mai előadás tartalma A közszolgálat fogalmának megközelítési módjai A közigazgatás fejlődésének vázlatos története Közigazgatás a mai Magyarországon

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013.

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. TANÉV DEBRECEN 2013 1 FONTOS! A segédanyag 13. és 16. oldalán

Részletesebben

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: 2015.12.07-TŐL) 6.1. Szabad felhasználású jelzáloghitel

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: 2015.12.07-TŐL) 6.1. Szabad felhasználású jelzáloghitel SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: 2015.12.07-TŐL) A jelen Hirdetményben foglalt időpontok előtt befogadott szabad felhasználású jelzáloghitelekre vonatkozó kamat, kezelési költség és egyéb

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke

Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke Könyv, könyvfejezet, országos szaklapban megjelent tanulmány: - A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Bp-Pécs,

Részletesebben

Tantárgyi tematika /2019 I. félév

Tantárgyi tematika /2019 I. félév Tantárgy neve Munkajog 1. Neptun kódja: JL4: MUJ (1) Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Tantárgyi tematika - 2018/2019 I. félév osztatlan jogász képzés levelező tagozat 0 kredit Erős

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

Rixer Ádám. A köz természete

Rixer Ádám. A köz természete Rixer Ádám A köz természete Rixer Ádám A köz természete Új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban Patrocinium Kiadó Budapest, 2013 Feleségemnek, Juditnak és gyermekeimnek, Enikőnek,

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről

2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről 2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. -ának (5) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a

Részletesebben

2014/2015. tanév I. (őszi) félév. Előfeltétele: (10502M) Helye a mintatantervben: 5. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

2014/2015. tanév I. (őszi) félév. Előfeltétele: (10502M) Helye a mintatantervben: 5. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2014/2015. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG I. Neptun kódja: 30701 (30701M) Előfeltétele: 10502 (10502M) Helye a mintatantervben: 5. szemeszter

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: TŐL) 6.1. Szabad felhasználású jelzáloghitel

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: TŐL) 6.1. Szabad felhasználású jelzáloghitel SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: 2016.09.01-TŐL) A jelen Hirdetményben foglalt időpontok előtt befogadott szabad felhasználású jelzáloghitelekre vonatkozó kamat, kezelési költség és egyéb

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: TŐL) 6.1. Szabad felhasználású jelzáloghitel

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: TŐL) 6.1. Szabad felhasználású jelzáloghitel SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELEK (ÉRVÉNYES: 2017.01.01-TŐL) A jelen Hirdetményben foglalt időpontok előtt befogadott szabad felhasználású jelzáloghitelekre vonatkozó kamat, kezelési költség és egyéb

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

Tantárgyi tematika /2017 I. félév

Tantárgyi tematika /2017 I. félév Tantárgy neve Munkajog 1. Neptun kódja: J3:MUJ (1) Tantárgyi tematika - 2016/2017 I. félév Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Tantárgyi tematika /2018 I. félév

Tantárgyi tematika /2018 I. félév Tantárgy neve Munkajog 1. Neptun kódja: JL4:MUJ (1) Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló

2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló országgyű S Hfvafiala A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Irományszám : 1 lsec É : 1006 JúN 2 3 T/366. számú törvényjavaslat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról Előadó

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET június 07-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET június 07-ei ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 149/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. június 07-ei ülésére Tárgy: Javaslat a közszolgálati tisztviselők juttatásainak és

Részletesebben

Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás

Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének 2016. évi konferenciája - előadás dr. Schulcz Máté 2016. október 6. Előadás témakörei: Munkaidő beosztás kérdései - munkaidő keret, pihenőidő és rendkívüli munkaidő

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1

Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó között,

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,

Részletesebben

Tantárgyi tematika /2019 I. félév

Tantárgyi tematika /2019 I. félév Tantárgy neve Munkajog 1. Neptun kódja: J3:MUJ (1) Tantárgyi tematika - 2018/2019 I. félév Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

TANTÁRGYI TEMATIKA Közigazgatási jog 2. (Közigazgatási szervezet 2. Közszolgáltatás-szervezés) 2017/2018. tanév tavaszi szemeszter nappali tagozat

TANTÁRGYI TEMATIKA Közigazgatási jog 2. (Közigazgatási szervezet 2. Közszolgáltatás-szervezés) 2017/2018. tanév tavaszi szemeszter nappali tagozat TANTÁRGYI TEMATIKA Közigazgatási jog 2. (Közigazgatási szervezet 2. Közszolgáltatás-szervezés) 2017/2018. tanév tavaszi szemeszter nappali tagozat Tantárgy neve Közigazgatási jog (Szervezeti jog 2.) Neptun

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY*

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a tudományos kutatás,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A KILÉNYI GÉZA EGYETEMI KUTATÓMŰHELY Az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései című kutatás I. szegmensének

Részletesebben

ILLETMÉNY- ÉS ELŐMENETELI RENDSZEREK A KÖZSZFÉRÁBAN

ILLETMÉNY- ÉS ELŐMENETELI RENDSZEREK A KÖZSZFÉRÁBAN RÖVIDEN SZÓLVA ILLETMÉNY- ÉS ELŐMENETELI RENDSZEREK A KÖZSZFÉRÁBAN A közszolgálati tisztviselőkre és állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozás párhuzamosságai és eltérései Budapest, 2016 Szerző: Dr.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 23-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 23-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polg.hiv@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben