De iurisprudentia et iure publico

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "De iurisprudentia et iure publico"

Átírás

1 IV. évfolyam 2010/3-4. szám Kiadja: Cím: Szegedi Tudományegyetem 6722 Állam- és Jogtudományi Kar Szeged Politológiai Tanszék Rákóczi tér 1. Tel. / fax: 62/ Főszerkesztő: Paczolay Péter Társszerkesztők: Tóth J. Zoltán Fejes Zsuzsanna Kovács Endre Miklós Technikai szerkesztő: Bunda Péter HU ISSN:

2 Tartalomjegyzék Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról... 2 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Feketéné Pál Enikő: Miénk a pálya? A nők szerepvállalásának esélyei a közigazgatásban és a politikában Fónai Mihály: A települési problémák és lakossági szükségletek lehetséges hatása a helyi politikára Franczel Richárd: A kormányfői hatalom erősödése Magyarországon Kákai László: Lokális szerveződések hálózatosodása és az önkormányzatok Paár Ádám: A nyugat-európai liberális pártok és a magyar liberalizmus a 21. század elején Pásztor Miklós: A magyar közpolitika Pócza Kálmán: Referendum a képviseleti demokrácia megújításáért? Brit lépések a közvetlen demokrácia felé Révész Béla: Az állambiztonság a nemzetbiztonságban: a titkos szolgálati átalakulás Rixer Ádám: Jog és válság A mai jog válsága a válság joga és az új természetjog Smuk Péter: Szervezetalakítási vagy zsákmányszerzési hatáskörök? Szabó Tibor: Globalizáció-elméletek és instabilitás Tóth Károly: és az Alkotmánybíróság? Virág Attila: Az új energiapolitikai koncepció és a Déli Áramlat projekt közpolitikai elemzése a parlamenti kormányzás tekintetében

3 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról Csink Lóránt egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról 1 A jelen politikai környezetben gyakran felvetett kérdés, hogy az alkotmányozó hatalomnak vannak-e korlátai. A legtöbben ezt a kérdést tartalmi oldalról közelítik meg, és azt vizsgálják, hogy melyek azok a természetjogi elvek, emberi jogok, amelyektől az alkotmányozó sem tekinthet el. Jelen összegzés a kérdést más szempontból vizsgálja: arra keresi a választ, hogy melyek azok a dogmatikai kötöttségek, amelyektől az alkotmányozó nem tekinthet el. Van-e válasz minden kérdésünkre? E filozofikus és bevallottan költői kérdés az élet valamennyi területén feltehető. Gyakran tapasztaljuk, hogy vannak problémák, amelyeket nem tudunk megoldani, és vannak kérdések, amiket nem tudunk megválaszolni. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az adott problémát, kérdést nem is lehet megoldani, illetve megválaszolni. Könnyen előfordulhat az is, hogy létezik válasz a kérdésre, csak az ismereteink hiányosak ahhoz, hogy az elvi választ meg is találjuk. Fontos tisztázni, hogy a jelenlegi ismereteink alapján nem megválaszolható kérdés elviekben megválaszolható-e. Ha igen, akkor az ismereteinket kell növelni, ha nem, akkor viszont ez hiábavaló. Ez sem jelenti azt, hogy bele kell nyugodni a megoldhatatlanságba ; csupán annyit, hogy más logikai rendszert kell találni a kérdés rendezéséhez. Ez a probléma mind a természettudományokban, mind a filozófiában felmerül. A világegyenlet (Theory of Everything) hívei szerint a jelenségek megismerhetők és ami még fontosabb összekapcsolhatóak, ezáltal az újonnan felmerült kérdések is a rendszeren belül megválaszolhatóak. Ez az elv (kimondva, kimondatlanul) az ókori görög gondolkodásra támaszkodik. Arisztotelész és Platón szerint az emberben megtalálható jobbik ismerettel, 1 A Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke volt a házigazdája a Magyar Politikatudományi Társaság reprezentatív szakmai eseményének, a XVI. Politológus Vándorgyűlésnek, melynek megrendezésére a Válság Választás Demokrácia címmel került sor június között Szegeden. Jelen írás a Szerző konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változata. 2

4 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról isten résszel a világ megismerhető. 2 Arisztotelész és Platón közötti lényeges különbség az volt, hogy ez az ismeret ténylegesen is megszerezhető-e, vagy csak elvi síkon létezik. Abban viszont egységesek voltak, hogy a világ megismerhető, a felmerült kérdések megválaszolhatók. A világegyenlet erőteljes cáfolatára a XX. század első felében került sor. Kurt Gödel 1931-ben megjelent nemteljességi tételének (incompleteness theory) lényege szerint egy logikai rendszer sem lehet egyszerre teljes (azaz minden rendszeren belül feltett kérdés megválaszolható) és ellentmondásmentes. Azaz, ha a logikai rendszer ellentmondásmentes, akkor biztosan maradnak nyitott kérdések, ha pedig ilyenek nincsenek, akkor szükségszerűek az ellentmondások. 3 Bár a tételt Gödel a természettudományok világára írta le, jelentősége, hogy túlmutat az adott tudományterület keretein, és minden logikai rendszerre kiterjeszthető. 1. Az egyetlen helyes válasz doktrínája A jog is logikai rendszer; a gödeli probléma tehát nem korlátozódik a tudományok meghatározott körére, hanem kihat a jogtudományra is. Ennek pedig gyakorlati jelentősége van: Mind a bíráskodás, mind az alkotmánybíráskodás során felmerülnek első ránézésre megválaszolhatatlannak tűnő kérdések, így szükséges eldönteni, milyen hozzáállást tanúsítson az, akinek a kérdés eldöntése a feladata. A jogtudományban jelentős szerepe van az egyetlen helyes válasz doktrínájának, amelynek a lényege, hogy a jog, a rendelkezésre álló jogforrások összessége, minden kérdésre választ ad s csupán egyetlen helyes választ ad a hozzáértő számára. Hiba csak az ismereteinkben és a képességeinkben lehet, ha ezt mégsem találjuk meg. Az elv központi gondolata, hogy ha a jog működőképes akar maradni, akkor nem a helyes, hanem a végleges választ igényli. A jog racionalitásába vetett hit és a jogbiztonság, valamint a jog kikalkulálhatósága iránti igény magyarázza a jogászok ragaszkodását az egyetlen helyes válasz lehetőségéhez. 4 Meg kell azonban jegyezni, hogy a jogi válasz véglegessége nem öncél; ideális esetben a helyes válasz válik véglegessé. Ez nyilvánvalóan kimutatható a jogorvoslatok rendszerében; mind a rendes, mind a rendkívüli jogorvoslatok körében a jogalkotónak és a jogalkalmazónak mérlegelnie kell, hogy mennyit 2 Arisztotelész ezt mind a természettudományokra, mind a filozófiára értette. Az előbbi a Fizika, az utóbbi a De Anima című művében érhető tetten. Platónnál a kérdés a Timaioszban jelenik meg. 3 A tétel leegyszerűsítő ismertetését lásd Mérő László: Új észjárások. Tercium, 2001, 113. p. 4 Szabó Miklós: Ars Iuris. A jogdogmatik alapjai. Prudentia Iuris, Miskolc, 2005, 53. p. 3

5 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról áldoz a véglegességből a helyesség érdekében, és fordítva: meddig hajlandó keresni a helyes választ és közben függőben hagyni a problémát. A helyesség pedig Jakab András elméletét alapul véve két részre osztható. Egyrészt akkor helyes a jogi döntés, ha az jogon kívüli (igazságossági, gazdaságossági) szempontból is elfogadható, másrészt akkor, ha valamilyen jogi autoritásra (a magyar jogi kultúrában: normaszövegre) visszavezethető. 5 Az egyetlen helyes válasz tételének gyakorlati jelentőségével és hasznosságával nehéz lenne vitatkozni, hiszen az következik belőle, hogy minden jogi kérdést el lehet és el is kell dönteni. Ebből azonban még nem következik, hogy a tétel igaz lenne. Sokkal valószínűbb, hogy az egyetlen helyes válasz elve fikció, amelyet akkor is alkalmazni kell, ha a valóságban nem állja meg a helyét. 2. A gödeli probléma az alkotmánybíráskodásban: az alkotmány zártsága Az alkotmánybíráskodás gyakorlatában a gödeli kérdés legtöbbször úgy merül fel, hogy lehete joghézag alkotmányban. Ez az alkotmánybíráskodás tekintetében azért különösen fontos, mert a tevékenység jellegéből kifolyólag az alkotmányt axiomatikusnak kell tekinteni, végső soron a probléma megoldását az alkotmányra kell visszavezetni. Ha az alkotmányban lehet joghézag (azaz előfordulhat olyan helyzet, hogy az alkotmány az adott kérdés tekintetében nem ad útmutatást), akkor az alkotmánybíróság elveszítve zsinórmértékét mentesül ama kötelezettsége alól, hogy döntsön a norma alkotmányosságáról. Viszonyítási pont hiányában ugyanis az ilyen döntés lehetetlen. A kérdést tovább élesíti, hogy az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán áll. Az alkotmány (mint zárókő) zártsága tudja biztosítani az egész jogrendszer zártságát a jog kelseni alapon történő, fokozatos, hierarchikus felépülése révén. 6 Abból, hogy az alkotmánybíróságok kötve vannak az alkotmányhoz, egyértelműen következik az is, hogy az alkotmányhoz nem tehetnek hozzá, és abból nem vehetnek el: azaz nem semmisíthetnek meg alkotmányi rendelkezéseket, és nem állapíthatnak meg alkotmányi szintű mulasztást. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában e tekintetben alapdöntésnek számító 23/1994. (IV. 29.) AB végzés megállapította: az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem. Ha valamely 5 lásd Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei. 6 lásd Sólyom László: A magyar Alkotmánybíróság önértelmezése és Hans Kelsen. In. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Hans Kelsen jogtudománya. Gondolat, Budapest, pp. 4

6 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról rendelkezés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Az Alkotmánybíróságnak tehát a rendelkezésére álló normaszöveget kell alkalmaznia. Azt viszont alkalmaznia kell. Az Alkotmánybíróság ugyanis az alkotmányt zárt és ellentmondásmentes rendszernek tekinti, amelyben nem lehet joghézag. 7 Ezt jeleníti meg az Alkotmány zártságának (egységének) az elve. Ezt az elvet előre vetíti a halálbüntetés alkotmányellenességét kimondó, és azt megsemmisítő 23/1990. (X. 31.) AB határozat. E határozatában az Alkotmánybíróság a következőket rögzítette: Az Alkotmány 54. -ának (1) bekezdése azt állapítja meg, hogy az élettől és az emberi méltóságtól senkit nem lehet önkényesen megfosztani. E tilalom megfogalmazása egyben megengedte az élettől és az emberi méltóságtól történő nem önkényes megfosztást. A halálbüntetés törvényi megengedése alkotmányosságának megítélésénél azonban az Alkotmány 8. -ának (2) bekezdése az irányadó, amelyet az Országgyűlés az június 19-én elfogadott és június 25-én hatályba lépett évi XL. törvény 3. (1) bekezdése iktatott az október 23-án kihirdetett 8. (2) bekezdése helyébe. Az Alkotmány 8. (2) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Btk-nak és a kapcsolódó hivatkozott jogszabályoknak a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek. Az élettől és az emberi méltóságtól halálbüntetéssel való megfosztásra vonatkozó rendelkezések ugyanis az élethez és az emberi méltósághoz való alapvető jog lényeges tartalmát nemcsak korlátozzák, hanem az életnek és az emberi méltóságnak, illetve az ezt biztosító jognak a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg. Ezért megállapította ezek alkotmányellenességét és megsemmisítette ezeket A határozathoz csatolt különvéleményében Schmidt Péter úgy foglalt állást, hogy az Alkotmány 8. és 54. -ai egymásnak ellentmondó részeket tartalmaznak. A többségi döntésből azonban az következik, hogy ilyen ellentmondás nem lehet az alkotmányban. Az alkotmány zártságának az elve a köztársasági elnök jogállását vizsgáló 48/1991. (IX. 26.) AB határozathoz csatolt párhuzamos véleményekben került kifejezetten rögzítésre. Szabó András és Zlinszky János a következőkre hívták fel a figyelmet: [a]z 7 Csink Lóránt Paczolay Péter: A törvényhozói mulasztás problémái az alkotmánybíráskodásban. In. Szabó Imre (szerk.): Ius et legitimatio. Tanulmányok Szilbereky Jenő 90. születésnapja tiszteletére. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, p. 5

7 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról Alkotmánybíróság a szigorú nyelvtani jogszabályelemzés alapján mondhatná, hogy valamely, az államszervezetet alapjaiban érintő kérdésben, vagy az állampolgárok alapvető jogait érintő kérdésben az Alkotmány nem ad eligazítást, joghézag áll fenn. Ám ebben az esetben éppen alapvető feladatát tagadná meg. Az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező hatáskörének az a célja, hogy az alkotmányos rend zártságát biztosítsa. Az Alkotmány az államhatalom letéteményeseitől független, ezzel a hatalommal nem rendelkező, választott testületre bízza a jogrend zártságának, belső összhangjának a biztosítását: ezzel kívánja elérni, hogy az alkotmányos hatalommal rendelkező, a törvénynek alávetett tényezők között a hatalmi súrlódás elkerülhető, az állampolgárok jogbiztonsága pedig teljes legyen. Később ezt az elvet átvette és a többségi határozatba emelte a köztársasági elnök kinevezési hatáskörét vizsgáló 36/1992. (VI. 10.) AB határozat: Az Alkotmánybíróság az Alkotmányt nemcsak a kifejezetten erre irányuló eljárásban, hanem a jogszabályok alkotmányosságát vizsgáló minden eljárásában értelmezi. Az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelme így az újabb és újabb értelmezések során bontakozik ki, amelyekben az Alkotmánybíróság mind a konkrét ügy sajátosságára, mind saját korábbi értelmezéseire tekintettel van. Az egyes értelmezésekből kialakuló tételeket mint például a pozitiv diszkrimináció feltételeit, vagy az alapjogkorlátozás határait alkalmazásuk során tovább értelmezi és formálja az Alkotmánybíróság. Ugyanazon alkotmányi rendelkezésre vonatkozóan az értelmezés súlypontja eltérő lehet, de az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniök. Az alkotmány zártságának tehát két következménye van: az alkotmány teljes, azaz nincs benne joghézag, minden alkotmányjogi kérdésre választ ad; az alkotmány ellentmondásmentes, azaz nincs benne koherencia-zavar, belső ellentmondás. 3. Az alkotmány zártságának elve az Alkotmánybíróság későbbi gyakorlatában után az Alkotmánybíróság az alkotmány zártságának az elvére kifejezetten nem hivatkozott. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az elv nem él az alkotmánybírósági gyakorlatban, több döntésen (illetve különvéleményen és párhuzamos indokoláson) érződik az elv érvényesülése, vagy épp tagadása. 6

8 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról 1. Ez utóbbiak közé tartozik Holló András alkotmánybíró 48/1998. (XI. 23.) AB határozathoz (2. abortuszhatározat) fűzött párhuzamos indokolása. Ebben azt teszi fel előkérdésként, hogy megsemmisíthető-e az olyan törvény, amely tartalmilag nem alkotmányellenes, de Alkotmányt kiegészítő normát tartalmaz. Az alkotmány zártsága szempontjából azonban nem az a fő kérdés, hogy megsemmisíthető-e az ilyen törvény, hanem hogy egyáltalán létezhet-e. Az Alkotmány zártsága elvének lényege ugyanis, hogy minden alkotmányi szintű norma benne van az Alkotmányban. Egy alkotmányi szintű, alkotmányt kiegészítő norma kétféle lehet: joghézagot pótol; vagy átírja az alkotmány egy tételes rendelkezését. Harmadik eset nincsen, ha az adott törvény egyik csoportba sem illik bele, akkor az nem alkotmányi szintű. Az első esetet az alkotmány zártságának az elve kizárja, ha pedig a második esetről van szó, akkor a törvény tartalmilag alkotmányellenes. Mindebből az következik, hogy ha létezik a kérdésfelvetésben szereplő tartalmilag nem alkotmányellenes, de alkotmányt kiegészítő norma, akkor fel kell adni az alkotmány zártságának az elvét. 2. Hasonló elvi problémát máshogy oldott meg az 55/2004. (XII. 13.) AB határozat. E határozat annak a szabálynak az alkotmányosságát vizsgálta, amely csak harmincnapos határidővel engedte lemondani a miniszterelnököt. Az Alkotmánybíróság részletesen elemezte a miniszterelnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó alkotmányi szabályokat, és bár a lemondás idejéről kifejezetten nem rendelkezik az alaptörvény azt állapította meg, hogy a megbízatás megszűnésének esetei és az ahhoz kapcsolt jogkövetkezmények az azonnaliságra helyezik a hangsúlyt. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a támadott rendelkezés különválasztja a lemondás időpontját a lemondás hatályától, ami ellentétben áll az Alkotmánynak az ügyvezető miniszterelnökről, és korlátozott jogkörű Kormányról szóló rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság tehát a Kjtv. szabályát tartalmi alkotmányellenesség miatt semmisítette meg, és nem azért, mert az alkotmányi szintű joghézagot pótolt volna. Ez a döntés tehát az alkotmányi rendszert teljesnek tekintette. 3. Szintén az alkotmány zártságának kérdése merült fel a népszavazási moratórium hiánya miatt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet megállapító 27/2007. (V. 17.) AB határozat. A határozat indokolásából kiolvasható, hogy nem is a joghézag léte volt a leginkább vitatott kérdés, hanem az, hogy ez a hézag az alkotmányban vagy a törvényben van-e. A 7

9 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról határozat következtetése az volt, hogy a mulasztást a törvényhozó követte el (az Alkotmány kiegészítésére értelemszerűen nem szólíthatja fel az Alkotmánybíróság az Országgyűlést), rámutatott ugyanakkor arra, hogy az Országgyűlés szabadon választhatja meg azt, hogy alkotmányi vagy törvényi szinten pótolja a hiányzó szabályozást. Trócsányi László alkotmánybíró határozathoz csatolt különvéleménye épp az alkotmány zártságának oldaláról közelíti meg ezt a kérdést, álláspontja szerint alaptörvényi rendezést kíván az, hogy egyáltalán szükség van-e moratóriumra. Érvelése amiatt támadja a többségi döntést, mert álláspontja szerint az az Alkotmányban fedezett fel joghézagot, ami ellentmond azzal, hogy az alkotmány teljes ben az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon közzétett két döntésében is megerősítette az alkotmány zártságának az elvét. A jogalkotásról szóló törvényt alkotmányellenessé nyilvánító 121/2009. (XII. 17.) AB határozat vezérelve az volt, hogy a jogforrásokkal kapcsolatban is teljes az Alkotmány, a kibocsátható jogforrások köre zárt rendszert alkot. Az Alkotmányban felsoroltakon kívül jogforrás nem létezhet, ezekhez a Jat. sem hozzá nem adhat, sem el nem vehet, mert mindkét esetben Alkotmányba ütközne. A 122/2009. (XII. 17.) AB határozat pedig a kormány és a miniszterek alkotmányi kapcsolatát elemezte, és tartalmi alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a Kjtv. ezzel ellentétes rendelkezését amelyhez hasonlót a német alaptörvény alkotmányi szinten rögzít. 5. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntései az alkotmány zártságának első elemét, a teljességet vizsgálták; arra adtak választ, hogy az Alkotmányban van-e joghézag, van-e válasz minden, az alkotmányjog rendszerén belül feltett kérdésre. Található példa azonban olyan döntésre is (halálbüntetést megsemmisítő 23/1990. (X. 31.) AB határozat mellett), amely az alkotmány ellentmondás-mentességére helyezte a hangsúlyt. A 64/2009. (VI. 18.) AB határozat azt a kérdést vizsgálta, hogy a választópolgárok kezdeményezhetnek-e törvényt megerősítő népszavazást. Ha az Alkotmánybíróság a formalista értelmezést követi, akkor a következőkre jutott volna: a) nincs olyan tételes alkotmányi szabály, amely a törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésére mást ír elő, mint a többi népszavazásra; b) a választópolgárok közössége kezdeményezhet népszavazást [28/C. (2) és (4) bekezdés]; c) a választópolgárok négy hónapig gyűjthetnek aláírást (28/E. ); 8

10 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról d) a logikai értelmezés folytán a törvényt megerősítő népszavazás csak a törvény elfogadása és kihirdetése között kezdeményezhető [26. (6) bekezdés]. Ha az Alkotmánybíróság ezt a logikailag tiszta értelmezést követte volna, akkor arra az eredményre jutott volna, hogy az Alkotmány 26. és 28/E. -ai között ellentmondás van. Az alkotmány zártsága érdekében azonban a határozat eltérő megközelítést választott, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényt megerősítő népszavazás önálló jogintézmény, amelyre az Alkotmány 28/B. és következő -ai nem alkalmazhatók maradéktalanul. 4. Az alkotmány zártsága és az alkotmányozás A törvényhozó nem módosíthatja az alkotmányt, nem tömhet be vélt vagy valós joghézagokat. Az alkotmány zártságából viszont azt következik, hogy az is veszélyes, ha az alkotmányozó veszi át a törvényhozó szerepkörét, és alkotmányba emel olyan kérdéseket, amelyek egyébként törvényre tartoznának. Az alkotmányba emelés önmagában nem rendíti meg az alkotmány zártságát, de az új szakasznak figyelembe kell vennie az alkotmány belső integritását, illeszkednie kell a többi alkotmányos rendelkezéshez. Az Alkotmánynak tehát vannak törvényszerűségei, amelyek az alkotmányi státusból eredően feltétlenül érvényesülnek. Ha az Alkotmány nem képezne zárt rendszert, akkor funkciótlanná válik, nem érvényesülhetne alkotmányként. Az Alkotmány eme koherenciájának a biztosítása pedig az alkotmányozó felelőssége is. Az alkotmányozó hatalom dogmatikai korlátját tehát az Alkotmány törvényszerűségei képezik. Az alkotmányozónak vizsgálnia kell az Alkotmány módosításakor, hogy a módosítás mennyiben érinti az Alkotmány integráns, jogdogmatikailag központi részét. 8 Ha az alkotmányozó az Alkotmány olyan koncepcionális rendelkezését változtatja meg, amely más alkotmányi szakaszokkal is összefügg, akkor figyelnie kell arra, hogy a módosulás ne eredményezzen (feloldhatatlan) koherenciazavart. (Abszurd példával élve: a nemzeti zászló színeinek a megváltoztatása nem érinti az alkotmány zártságát, mivel az Alkotmány többi rendelkezésével nem függ össze. A színek meghatározása így nem jogtudományi kérdés. A 8 Hangsúlyozni kell, hogy itt a fontosság nem a politikai, társadalmi fontosságot jelöli, hanem azt, hogy a szabály mennyire kapcsolódik a jogi dogmatika szerves részéhez. Aligha kell bizonyítani, hogy egy állam zászlaja politikailag mennyire fontos, de a szabályozása nem kapcsolódik az Alkotmány más rendelkezéseihez. 9

11 Csink Lóránt: Van-e válasz minden kérdésünkre? Gondolatok az alkotmány zártságáról kormányforma megváltoztatása viszont teljes spektrumában érinti a kormány, köztársasági elnök, parlament viszonyrendszerét). 5. Következtetés Van-e válasz minden kérdésünkre? Nincs. Fontos viszont, hogy az alkotmánybíráskodásnak legyen válasza minden, az alkotmányjog logikai rendszerén belül helyesen feltett kérdésre. Az alkotmány zártsága tehát olyan fikció, amit az Alkotmánybíróságnak az alapvető rendeltetése miatt alkalmaznia kell, és az Alkotmányt teljes és ellentmondásmentes rendszernek kell feltételeznie. Az alkotmánybíráskodás felelőssége tehát, hogy ezt a fikciót fenntartsa. Az alkotmányozó pedig azt befolyásolja, hogy a fikció fenntartása könnyű lesz-e vagy nehéz. 10

12 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Fekete Sándor egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi Intézet Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1 A civil, vagy non profit szervezetek demokrácia fejlesztésében játszott szerepének feltárása igen időszerű. Kiemelten fontos hangsúlyozni azokat a helyi hálózatokat, melyek az egyes térségekben mintegy a demokrácia erőforrásként próbálnak hangot adni a helyi társadalmi szükségleteknek, s a problémák megoldásának alternatíváit kínálják fel a döntéshozóknak. Az alábbiakban bemutatásra kerülő kutatás adatfelvételére 2009 áprilisában került sor. A kutatás random mintavétellel történt, a miskolci Ifjúságért Alapítvány, valamint a Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézete végezte el a kérdőíves vizsgálatokat, s az adatok kiértékelését. Az eredetileg célul kitűzött 150 kérdőívből 137 esetében tudtuk elvégezni az elemzéseket (ezt a számot a körülményekhez képest megfelelőnek találtuk). A kutatás igyekezett feltárni az alábbi területeket: A helyi civil hálózatok működését, szerepük feltárását a helyi demokrácia alakításában. A helyi politika értékelése a civil hálózatok fejlődését, fejlesztését szolgáló döntések szempontjából. A non profit hálózatok sajátosságainak elemzése és prioritások megfogalmazása a helyi fejlesztési stratégia egyik fontos szeletéről. A civil szervezetek és hálózatok szerepe és részvétele a helyi döntéshozatali folyamatokban. A rendelkezésemre álló keretben igyekszem minél teljesebb képet adni az elvégzett kutatásról, s elsősorban a válaszok ismertetésére szorítkozom, mivel a feltett kérdések túlnyomó többségére több esetben sajnálatos módon igen egyértelmű elszomorító válaszok születtek. 1 A Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke volt a házigazdája a Magyar Politikatudományi Társaság reprezentatív szakmai eseményének, a XVI. Politológus Vándorgyűlésnek, melynek megrendezésére a Válság Választás Demokrácia címmel került sor június között Szegeden. Jelen írás a Szerző konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változata. 11

13 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A válaszadó civilek szervezeti formája Egyesület 70 (51 %) Alapítvány 47 (34,4 %) Egyéb 12 (8,7 %) Közhasznú társaság 5 (3,7 %) Közalapítvány 2 (1,5 %) Nincs válasz 1 (,7 %) Összesen 137 (100 %) A legtöbb válaszadó szervezet egyesület volt. A gyakorisági tábla alapján 70 szervezet egyesület, 47 alapítvány, 12 egyéb, 5 közhasznú társaság, és 2 közalapítvány formában működik a megkérdezett civilek közül. Százalékos megoszlás alapján a legtöbb szervezet egyesület (51 %), vagy alapítvány (34,4 %). Az érvényes válaszok alapján csak minimális eltérés figyelhető meg a teljes mintához képest (137), hiszen csak egy válaszadó nem jelölte meg a szervezet formáját. Az egyesületi forma a legegyszerűbb a működtetés szempontjából. Közösségi felelősség van, nem szükséges nagy befektetés az alapításhoz. A civil kezdeményezések legtisztább szervezeti formája, valódi közösségi akarat és célok állnak mögötte. Az alapítványi forma a magyar civil szektorban is egy később kialakult intézmény. Leginkább akkor kezdett népszerű lenni, mióta a pályázati lehetőségek szélesebb lehetőséget kínáltak a pénzgyűjtésre, egyszerűsítették a döntéshozatali mechanizmusokat. Sok alapítvány azért jött létre, hogy közintézmények pl. iskolák számára újabb pénzforrásokat nyissanak meg. Ezt igazolja majd a tevékenységi kör is, amit a későbbiekben látni fogunk. A válaszadó szervezetek státusza Kiemelten közhasznú 18 (13,1 %) Közhasznú 75 (54,8 %) Nem közhasznú 36 (26,3 %) Nincs válasz 8 (5,8 %) Összesen 137 (100 %) 12

14 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A legtöbben közhasznú szervezetként végzik tevékenységüket. A 137 válaszadó közül 75 közhasznú, 36 nem közhasznú, és 18 kiemelten közhasznú státuszú szervezet, 8 megkérdezett nem jelölte meg a státuszát. A minta alapján tehát a legtöbben (54,8 %) közhasznú szervezetként működnek. A közhasznúság bizonyos előnyökkel jár, s nem csupán az adózás szempontjából, hiszen a közhasznú szervezet előnyösen tud szerződést kötni önkormányzattal. Hány főre tehető a szervezet munk.társainak száma Frequency Hány főre tehető a szervezet munk.társainak száma A szervezetek döntő többségének nincs munkatársa! Minthogy a szervezetek nagy része a szabadidővel, sporttal, oktatással foglalkozik, illetve erre irányul a fő céljuk ez érthető is. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy jelentős részük valamilyen intézményhez kötődik, tehát forrásgyűjtő szerepe van. 13

15 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Főállású alkalmazottak száma Frequency Főállású alkalmazottak száma A szervezetek 85,4 %-ának nincs főállású alkalmazottja. Legnagyobb számban az 1 főt alkalmazó szervezetek vannak reprezentálva a mintában. A szervezetek 12 %-a részmunkaidőben foglalkoztat. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Frequency Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 14

16 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Viszonylag magasnak mondható a felsőfokú végzettségűek előfordulása a mintában. A kérdezettek közel 70 %-ánál találunk felsőfokú végzettségű munkatársat. Képzéseken való részvétel (%) Szervezeti forma (%) Tevékenységek alapítvány egyesület közhasznú társaság egyéb szervezeti forma pályázatírás 32,8 58,6 1,7 6,9 projekt-menedzsment 39,3 60,7 0 0 non-profit menedzsment 35,7 28,6 0 35,7 EU-s ismeretek stratégiai tervezés 37,5 62,5 0 0 mentálhigiénés képzés 42,9 57,1 0 0 alaptevékenységgel kapcsolatos 17,6 67,6 2,9 11,8 szakirányú képzés adományszervezés 50 16,7 16,7 16,7 személyiségfejlesztési, önismereti tréning 45,5 45,5 4,5 4,5 egyéb tevékenység 33,3 46,7 13,3 6,7 Bevételek nagysága (Ft/év) előfordulás Szervezetek %-ban , , , , , felett 1,8 összes válaszoló 129 Nincs válasz ,0 15

17 Fekete Sándor: Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mennyi volt a szervezet bevétele 2008-ban? (Ft) Frequency Mennyi volt a szervezet bevétele 2008-ban? (Ft) felett Megfigyelhető, hogy a megkérdezett szervezetek döntő többsége (41,4 + 34,4= 75,8 %) az alsó két bevételi kategóriába (< Ft) tartozik. A legtöbben az 500 ezer Ft körüli kategóriába tartoznak. Ez mutatja, hogy a szervezetek igazi civilek : bevétel, főállású munkatársak nélkül kénytelenek dolgozni, sok önkéntes munkát invesztálva a szervezet tevékenységébe. 16

Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1

Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1 Fekete Sándor egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi Intézet Civil közösségi hálózatok erőforrás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1 A civil, vagy non profit

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Kérdőív. a határon túli magyar ismeretterjesztő, honismereti/helytörténeti szervezetekről, klubokról. Intézettípus kódja: 37

Kérdőív. a határon túli magyar ismeretterjesztő, honismereti/helytörténeti szervezetekről, klubokról. Intézettípus kódja: 37 A felmérésben részt vevő intézetek: Fórum Intézet - Somorja, Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - Csíkszereda, Max Weber Kollégium Kolozsvár, Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

A TÖRVÉNYHOZÓI MULASZTÁS PROBLÉMÁI AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁSBAN. Magyar nemzeti jelentés az alkotmánybíróságok XIV. konferenciájára

A TÖRVÉNYHOZÓI MULASZTÁS PROBLÉMÁI AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁSBAN. Magyar nemzeti jelentés az alkotmánybíróságok XIV. konferenciájára A TÖRVÉNYHOZÓI MULASZTÁS PROBLÉMÁI AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁSBAN Magyar nemzeti jelentés az alkotmánybíróságok XIV. konferenciájára Csink Lóránt (alkotmánybírósági munkatárs) Paczolay Péter (alkotmánybíró)

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kérdőív. Intézettípus kódja: 41. A felmérésben részt vevő intézetek:

Kérdőív. Intézettípus kódja: 41. A felmérésben részt vevő intézetek: A felmérésben részt vevő intézetek: Fórum Intézet - Somorja, Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - Csíkszereda, Max Weber Kollégium Kolozsvár, Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai Vas Megyei Közgyűlés 5/20104. (VII. 21.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletei hatályon kívül helyezéséről a jogalkotásról szóló

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE KORREFERÁTUM DEZSŐ MÁRTA BRAGYOVA ANDRÁS: AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ELŐADÁSÁHOZ A népszavazások, illetve népszavazási kezdeményezések

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat IVSZ Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat Csatlakozni kívánó szervezet neve: Képviselő: Vajda Árpád, elnök Székhely: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Postázási cím: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. Nyilvántartási

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.356/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos

Részletesebben

103/2007. (XII. 12.) AB határozat. Indokolás II.

103/2007. (XII. 12.) AB határozat. Indokolás II. 103/2007. (XII. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Tisztelt Rózsa András Úr!

Tisztelt Rózsa András Úr! VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben