Fodor László MULTIFUNKCIONALITÁS ÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fodor László MULTIFUNKCIONALITÁS ÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG *"

Átírás

1 Fodor László MULTIFUNKCIONALITÁS ÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG * 1. Fogalmi keretek A címbeli fogalmak együtt a közös agrárpolitika (KAP) területén értelmezhetők, amely az Európai Unió minden bizonnyal legösszetettebb gazdasági, társadalmi és immár környezeti célkitűzéseket követő integrációs területe. A KAP jelenleg újabb reform elé néz, amelynek 2014-től az új költségvetési időszak kezdetére kell hatályba lépnie. A tervezett változtatásoknak számos, különböző, s egymásnak gyakran ellentmondó kihívások állnak a hátterében ben az Európai Bizottság közlemények formájában hozta nyilvánosságra ez irányú elképzeléseit, amelyekre széleskörű egyeztetési folyamat keretében az érintett uniós intézmények, a tagállamok kormányai, illetve társadalmi szervezetek is reagáltak ben aztán megjelentek a legfontosabb (a támogatási rendszert érintő) jogszabály-tervezetek is. 2 Mi sem bizonyítja jobban a téma aktualitását, az agrárpolitika jelentőségét, s az e téren körvonalazódó érdekek sokszínűségét, mint hogy a bizottsági javaslatok nyomán 2012-re immár közel hét és félezer (!) módosító javaslat született. 3 A következőkben a (környezeti) fenntarthatóság és a multifunkcionalitás fogalmi körébe eső szempontok alapján említek meg néhány, az európai mezőgazdaságot érintő, időszerű kihívást. A multifunkcionalitás és a fenntarthatóság két különböző, de egymással mégis összekapcsolódó, sőt, bizonyos értelemben átfedésben is lévő jelentéssel bíró kifejezés. A KAP szempontjából mindkettő a 90-es évek második felében vált meghatározóvá, és a hagyományos értelemben vett agrárpolitika tárgykörének kiszélesítését jelenti. A multifunkcionalitás 4 az Agenda 2000 c. bizottsági dokumentum (1997) szerint az európai mezőgazdasági modell sajátossága. Eszerint az agrárium gazdasági-társadalmi szerepe nem korlátozódik a mezőgazdasági termékek (élelmiszer, takarmány, nyersanyag, s újabban energiahordozó) előállítására, hanem amellett számos egyéb funkciót is betölt. Munkát ad, hagyományokat őriz, gondozza a vidéki (kultúr-) tájat, az élőlényeknek élőhelyet biztosít, kikapcsolódást nyújt a városi polgároknak, stb. A mezőgazdaság támogatása és a vidék népességmegtartó képességének, felzárkóztatásának az elősegítése, valamint a környezetvédelem ily módon összekapcsolódik egymással. A sokszínűség nem csak a vidéken jellemző tevékenységekre nézve, hanem a mezőgazdasági tevékenységen belül is fontos követelmény, hiszen a diverzifikálás a gazdának több lábon állást, a piacon kevesebb felesleget, a társadalomban nagyobb elfogadottságot, környezeti szempontból pedig (pl. a klímaváltozásra vagy a biológiai sokféleségre tekintettel) * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 Ezek áttekintésére ld. Härtel, Ines: Biologische Vielfalt zwischen Nachhaltigkeit und Nutzung: Der Beitrag des ökologischen Landbaus in seiner rechtlicher Ausgestaltung, Zeitschrift für Umweltrecht (ZUR), 2008/5, ; Köck, Wolfgang: Eine umweltgerechte Reform der europäischen Agrarpolitik ist dringend erforderlich!, ZUR, 2011/1, Fókusz: Reform előtt a közös agrárpolitika, az Európai Parlament Sajtószolgálata, 2011 ( FCS20313). 4 Fogalmára és a fenntarthatósággal való kapcsolatára ld. Käb, Peter: Agrarrechtliche probleme einer multifunktionalen Landwirtschaft, Baden-Baden, Nomos, 2010,

2 kevesebb terhelést és a változásokhoz való nagyobb fokú alkalmazkodó képességet eredményez. A fenntarthatóság követelményének (céljának) többféle értelmezése, illetve szintje alakult ki. Leegyszerűsítve létezik annak egy környezeti, gazdasági és társadalmi pillére is. Az egyes pillérek legalábbis egyenrangúak (a döntéshozóknak egyformán kell érvényesíteniük őket). Ehhez a KAP a többes célrendszerével szinte kínálja magát az érvényesítés mintaterületéül. Hozzátartozik továbbá a fenntartható fejlődés értelmezéséhez a hosszú időtávban való gondolkodás, a következő nemzedékek érdekeire tekintettel (úgy használjuk a természeti erőforrásokat, hogy azzal ne korlátozzuk utódaink lehetőségeit). A fenntartható fejlődés gondolata a környezetvédelemhez képest többet és mást is jelent, de ennek részleteitől itt eltekintek, azokkal könyvtárakat lehet immár megtölteni. Utalnom kell azonban arra, hogy miközben a társadalom nagyobb része még a fenntarthatóság és a környezetvédelem közti különbséget emészti, s az értelmezési (és egyben követelmény-) szintek különbségeit sem érti még (legfeljebb, hogy az erős vagy ökológiai fenntarthatóság a többi szintnél jobban érvényesíti a környezeti érdekeket, pl. a gazdaságiakkal szemben), addig a környezeti politika kutatói a fenntartható fejlődés kudarca nyomán már a nemnövekedésről, a fenntartható visszavonulásról, vagy újabban a rezilienciáról beszélnek (a több lábon állás, kockázatmegosztás és az ebből fakadó nagyobb alkalmazkodó képesség értelmében). Egy bizonyos: a KAP gerjesztette mennyiségi szemléletű termelés (intenzív földhasznosítás, kemizáció, monokultúra, gépesítés, stb.) számtalan környezeti problémához vezetett. 5 Van tehát mit jóvátenni, ami bizony nem csak a környezetállapot (talaj- és vízminőség romlás, diverzitás-csökkenés, stb.) tényszerű adataiban, hanem az európai polgároknak a KAP-pal szembeni elégedetlenségében is megmutatkozik. 2. Alkotmányos alapok A KAP alapjait az EGK-t alapító Római Szerződés (1957) rögzítette, s azokat a szerződési jog a mai napig, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés nyomán is őrzi (ld. az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés EUMSz 38. és következő cikkeit). Az egykori alapítók célul tűzték ki a termelékenység növelését, az önellátást, a piaci egyensúlyt, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának növelését és a fogyasztók számára is elfogadható árszínvonalat. Az egykori célkitűzések fenntartása ma már anakronizmus, 6 hiszen az ágazat helyzete radikálisan megváltozott: dióhéjba foglalva a KAP első 3 évtizedének történetét a KAP intézkedései nyomán a legfontosabb termékekből túltermelés alakult ki azzal, hogy emelkedtek az árak és az agrárstruktúra is sokat javult (nőtt az átlagos üzemméret, a gépesítettség, javult a korösszetétel, stb.); a piaci egyensúlytalanság (hiány helyett túlkínálatként) immár a KAP hatására áll fenn, a külkereskedelemben az export vált meghatározóvá; az életszínvonal nőtt; s mint arra már utaltam, az árszínvonal is többszörösére emelkedett (amit ugyanakkor más gazdasági folyamatok a fogyasztók számára elviselhetővé tettek). A célok ilyen értelemben vett túlteljesítése ugyanakkor együtt járt bizonyos mellékhatásokkal is, mint a már említett környezetromlás, továbbá az óriási teher a közös költségvetés kiadási oldalán (55%), a presztízscsökkenés az európai polgárok szemében, s 5 A mezőgazdaság környezeti hatásaira ld. Ekardt, Felix, Heym, Andreas, Seidel, Jan: Die Privilegierung der Landwirtschaft im Umweltrecht, ZUR 2008/4, A mezőgazdaság és a környezetvédelem között feszülő ellentéteket szemlélteti a célkitűzések elemzésén keresztül: Frenz, Walter: Ökologie und gemeinsame Agrarpolitik, Natur und Recht (NuR) 2011,

3 nemzetközi feszültségek az agrár-világpiac szereplői közt (pl. az uniós lefölözések és exporttámogatások miatt). 7 Tény persze, hogy a szerződés egyes rendelkezéseinek az értelmezése során tekintettel kell lenni a többi rendelkezésre is. Ilyen értelemben pedig történtek érdemi változások, különösen, ha az időközben megerősödött illetve alkotmányos rangra emelkedett környezeti politikára, fogyasztóvédelemre, energiapolitikára, s más szerződési rendelkezésekre gondolunk. A környezeti politikát illetően (itt most a hatályos szabályokra korlátozódva) kiemelendő az EUMSz 193. cikke (amelyik e szakpolitika céljait, elveit rögzíti), s még inkább a környezeti szempontoknak a többi uniós politikába való beépítését célzó rendelkezések köre. A 11. cikk szerint ez kifejezett elvárás a politikákkal szemben. Emellett az Európai Unióról szóló Szerződés (2. cikk) szerinti elsődleges integrációs célkitűzés a belső piac megvalósításához hozzátartozik (pl. a magas foglalkoztatottsággal, kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel, mint a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági indikátoraival együtt) a környezeti fenntarthatóság is. Az EU Alapjogi Kartája (ha nem is jogként, de a jogok korlátozására felhatalmazást nyújtó elvként) szintén rögzíti a környezeti szempontok beépítésének követelményét, a fenntartható fejlődésre, illetve a jövő nemzedékeire tekintettel. 8 Figyelemre méltó, hogy a magyar alkotmány szintjén is nemrég változtak a szabályok, s hogy ezek a mezőgazdaságot is érintik. A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény előzmény nélküli rendelkezéseket tartalmaz, mint pl. az egészséghez való jog megvalósításának módjai közt említett követelmény, amely szerint a magyar mezőgazdaságnak mentesnek kell lennie a genetikailag módosított élőlényektől (GMO; XX. cikk). Emellett ide kapcsolódik, pl. a termőföld, az erdők, a vízkészlet és a biológiai sokféleség (kiemelten a honos növény- és állatfajok) megőrzésének kötelezettsége (P cikk), az egészséges élelmiszerhez való hozzáférés biztosításának feladata (XX: cikk) és a környezethez való jog deklarálása is (XXI. cikk). 9 Ezek az alkotmányos alapok megteremtik a lehetőségét és egyben igényét annak, hogy a KAP-ot megvalósító ezernyi másodlagos jogforrásban a multifunkcionalitás és a fenntarthatóság követelményei érvényesüljenek. A lehetőségnek az eddigieknél hatékonyabb kiaknázása a pénzügyi-gazdasági válság, 10 vagy az azzal összekapcsolódó globalizáció negatív hatásai miatt is szükségesnek látszik. 3. A reform folyamata Mára már nem csak a KAP létrehozását eredményező gazdasági és társadalmi körülmények változtak meg, de a másodlagos jog szintjén más maga a KAP is. Ennek oka az a felismerés, hogy a KAP eredeti kereteiből ki kell lépni. 11 Egy régi magyar kabarétréfa szerint a beteg elmegy az orvoshoz, aki gyógyszert ad neki. A gyógyszernek mellékhatásai lesznek, 7 Fertő Imre: Az Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I., Közgazdasági Szemle, 1999/7-8, Jarass, Hans D.: Der neue Grundsatz des Umweltschutzes im primären EU-Recht, ZUR 2011/12, Raisz Anikó, Szilágyi János Ede: Az agrárjog és kapcsolódó területeinek (környezetjog, vízjog, szociális jog, adójog) fejlődése az Európai Unióban, a nemzetállamokban és a WTO-ban, Agrár- és Környezetjog, 2012 (12) A válságra hivatkozva idehaza gyakran szorítják háttérbe a környezeti érdekeket, figyelmen kívül hagyva a gazdasági és a környezeti szempontok bonyolult viszonyrendszerét. Ehhez képest a környezetpolitika lehetőségei és a válság viszonyának egészen más értelmű áttekintését adja Kiss Károly: A környezetvédelmi intézkedések szerepe a gazdaság stabilizálásában válság idején, nemzetközi kitekintés, Lélegzet Alapítvány, Budapest, 2010.; Vö. még Knopp, Lothar, Piroch, Ingmar: Umweltschutz und Wirtschaftskrise: Verschärfung des Spannungsverhältnisses Ökonomie-Ökologie? ZUR 2009/9, Az első reformhoz vezető okok rendszerezését ld. Halmai Péter (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere, Mezőgazda, Bp., 2002,

4 amelyek miatt a beteg újból az orvosra szorul, ekkor újabb gyógyszert kap, újabb mellékhatásokkal, s ez így megy tovább, mire a beteg végül másik orvoshoz fordul. Annak javaslatára elhagy minden korábbi orvosságot, s esténként megiszik egy pohár tiszta vizet. Így végül minden panasza elmúlik. Valahogy így van ez a KAP esetében is: jelenleg a gyógyszerekről (az intervenciókról, termelési támogatásokról, vámokról, stb.) a tiszta vízre (a termelést nem ösztönző, környezetvédelmi szempontokat is érvényesítő kifizetésekre) való átállás zajlik. Egy lassú, lépésről lépésre kibontakozó átalakításnak lehetünk tanúi, amely érdemben az ún. McSharry-reformmal, éppen 20 éve kezdődött. Érdekes: néhány évig ezt hívták a KAP-reformnak, aztán az Agenda 2000 nyomán megszületett, új szabályozást (1999) a második reformnak, de mire a harmadik reformcsomag is megszületett (2003), addigra mindezeket, a jövőben szükséges, további változtatásokkal együtt kezdték el KAPreformnak nevezni. Ebben a megközelítésben benne rejlik annak a felismerése, hogy további lépésekre van szükség, s hogy a reformlépéseknek kirajzolódnak bizonyos közös, meghatározó irányai. A korábbi reformcsomagok céljai és elemei közül érdemes felemlíteni a következőket ben célul tűzték ki a termelési támogatások csökkentését, amellyel egyidejűleg (kompenzációként) közvetlen támogatásokat nyújtottak a gazdáknak (pl. a gabonaágazatban a területpihentetést vállalóknak). A kistermelőket különböző kedvezményekben részesítették, felkínálták a választás lehetőségét (programok és támogatás, vagy az azokból való kimaradás között), intézkedéseket tettek az extenzifikálásra, s ún. környezetvédelmi támogatásokat is bevezettek (az erdősítés, a biogazdálkodás és a korai nyugdíjazás körében). A GATT mezőgazdasági egyezményének (1994) hatására megindult a lefölözések, exporttámogatások és különböző adminisztratív külkereskedelmi korlátok át- illetve leépítése is. Megjegyzendő, hogy a GATT/WTO liberalizációs szabályai megengedőek azokkal a támogatásokkal szemben, amelyek nem fokozzák a termelést, hanem pl. a környezet védelmére, a vidék felzárkóztatására vagy az üzemrendszer strukturális problémáinak kezelésére irányulnak. E körülmény erőteljesen kihat a reformfolyamatra. Nem véletlen, hogy néhány évvel később markánsabban fogalmazódott meg a világpiaci versenyképesség (árcsökkentés a támogatások csökkentésén keresztül), a rendszer egyszerűsítése (kevesebb és áttekinthetőbb szabályozás), igazságosabbá tétele (a nagy gazdaságok támogatásának maximálása), valamint az európai mezőgazdasági modell megőrzése. E modellnek környezetbarátnak és multifunkcionálisnak kell lennie, ezért többek közt bevezették az ún. kölcsönös megfeleltetés intézményét (a tagállamok a kifizetések feltételéül környezetvédelmi feltételeket támaszthattak), a nagygazdaságoknak ki nem fizetett támogatások egy részét is környezetvédelemre fordíthatták. Megszületett a mezőgazdasági vidékpolitika, a KAP második pilléreként ban elhatározták a támogatások további csökkentését (a termelési támogatások a legtöbb ágazatban meg is szűntek), és egyszerűsítését (egységes támogatás, illetve az új tagállamok többségében 2013-ig egyszerűsített területalapú támogatás), a kölcsönös megfeleltetés pedig kötelezővé vált. A folyamat fő irányvonalához tartozik ezek szerint az ún. elválasztás (decoupling: a támogatások függetlenítése a termeléstől), 12 a környezeti szempontok integrálása, 13 illetve a vidékpolitika (diverzifikálás). Természetesen minden ágazat sajátos intézkedéseire (pl. a cukorkvóta jövőjére) itt nincs mód kitérni, így ez a bemutatás csupán arra lehet alkalmas, hogy a napjainkban megfogalmazódó igényeket viszonyítani tudjuk valamihez. Az igények jó része korábbról is ismerős, de vannak köztük újabbak is. Címszavakban fogalmazva: a versenyképesség javítása, a klímavédelem és a klímaváltozásra való felkészülés, több környezetvédelem fenntarthatóság, jobb alkalmazkodás a világpiaci 12 Csák Csilla (szerk.): Agrárjog. A magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között, Novotni, Miskolc, 2010, Eickstedt, von, Falk-Rembert: Vom Landwirt zum Landschaftspfleger, Baden-Baden, Nomos, 2010,

5 folyamatokhoz, kevesebb bürokrácia (egyszerűbb és olcsóbb KAP), vidékfejlesztés. 14 A magyar kormányzat részéről megfogalmazást nyert, hogy erős KAP-ra van szükségünk, amelynek kifizetései nem a történeti referenciákhoz (korábbi teljesítményhez, illetve támogatási szinthez) igazodnak, hanem a potenciált veszik figyelembe. 15 Esetünkben azt, hogy egészséges és biztonságos élelmiszert tudunk előállítani, a termőföldek aránya magas, jó a környezetállapot, s a mezőgazdaság nálunk kiemelten fontos a munkahelyteremtés és a társadalmi felzárkózás szempontjából is. Egy konferencián elhangzott az is, hogy többet szeretnénk termelni, persze környezetbarát módon. 16 Tegyük mindehhez hozzá, hogy a KAP átalakulásának jelentősége van a kialakulóban lévő hazai agrárjog (mezőgazdasági üzemi és termelői jog), s azon belül a mezőgazdasági földek tulajdoni és használati viszonyainak a rendezése szempontjából is. Mint közismert, május elsejéig tarthatjuk fenn a belföldi magánszemélyek és a tagállami polgárok jogszerzési lehetőségének eltérő szabályozását. A földforgalom azon túl is korlátozható lesz, de nem a hazai (magyar) termelők védelmében, hanem csakis a KAP közérdekű célkitűzéseivel összhangban, s persze mentesen a diszkriminációtól. 17 Egyes tagállamok (ide értve a velünk együtt csatlakozókat is) más igényeket fogalmaztak meg (pl. a lettek kapják a legkevesebb támogatást, ők nyilván többet szeretnének; míg a hollandok, a franciák és társaik erre mit sem áldoznának saját támogatási jogaikból). Egy találó francia értékelés szerint ugyanakkor a nemzeti érdekek immár nem annyira a régi és új a tagállamok szerint különböznek, mint inkább az erős vagy gyenge KAPban való érdekeltség alapján. Számba véve a jelenlegi reformelképzeléseket, azok három szinten jelennek meg. Először is, a több környezetvédelem megvalósítására három szcenáriót dolgoztak ki: a reform folytatása, erőteljesebb (mélyebb) integráció és végül a KAP új alapokra helyezése, környezet- és klímapolitika szempontok alapján. A realitásokra tekintettel sajnos aligha valószínű, hogy az utóbbi változat válna meghatározóvá. A második szintet az elvek jelenthetik, úgy mint a koncentráltabb (hatékonyabb) támogatási rendszer, az ökologizálás (több környezetvédelem) vagy a jobb koordináció az EU többi politikájával (pl. az energiapolitikával, hogy a biomassza, illetve a bio-üzemanyagok terjedése ne rombolja az agrárstruktúrát, és ne veszélyeztesse az élelmiszerellátást). A harmadik szintre az immár konkrét intézkedések kulcselemeit tehetjük, különös tekintettel a támogatási rendszer átalakítására. Az első pillérben (jelenleg itt vannak a közvetlen kifizetések, az egykori piaci támogatások utódai ) lenne egy alap-támogatás, a pályakezdő gazdák támogatása, illetve a kisüzemek kedvezményei, amelyekkel szemben (az igazságosabb elosztás jegyében) a nagyobb üzemekre jutó kifizetések maximálása áll. Továbbra is megmarad a kölcsönös megfeleltetés rendszere (igaz, kevesebb követelménnyel, s a kisgazdaságokat azok alól is mentesítik), szempont lesz a helyi piacok kiépítése, csökken a jogszabályok száma, stb. Meghatározó elem továbbá a környezetvédelmi boríték, ami azt jelenti, hogy a támogatások 30%-át környezetvédelmi intézkedésekhez kötnék, a természeti erőforrások optimálisabb felhasználása érdekében. Ilyen a diverzifikáció (az üzemi területen legalább háromféle növényt kell egyidejűleg termeszteni, meghatározott maximális és minimális arányban), állandó legelők fenntartása, illetve az ökológiai tartalékok megőrzése (erre üzemi területek elkülönítése meghatározott arányban). 14 Popp József, Molnár András: Közös agrárpolitika 2013 után: kihívások és lehetséges válaszok, Gazdálkodás, 2010/1, Udovecz Gábor: A Közös Agrárpolitika reformja magyar (kutatói) szempontból, Gazdálkodás 2010/7, E kérdéssel foglalkozik számos tanulmánya a következő kötetben: Csák Csilla (szerk.): Az európai földjogi szabályozás aktuális kihívásai, Novotni Alapítvány, Miskolc,

6 A második pillér (ez a mezőgazdasági vidékpolitika, illetve környezetvédelem, az egykori struktúrapolitika helyén) prioritásai között a tudástranszfer és az innovációk ösztönzése, az üzemek versenyképességének javítása, az élelmiszerlánc jobb szervezése, a mező- és erdőgazdaság ökológiai rendszereinek helyreállítása, a hatékonyabb erőforrás-felhasználás (kibocsátás-csökkentés és a klímaváltozásra való felkészülés), illetve a szociális különbségek csökkentése (a szegénység elleni küzdelem) szerepelnek. Az említett nagyszámú módosító javaslat gyakran kemény kritikával kapcsolódik egybe. A tagállamok jelentős része szerint, pl. túl sok a 30% a környezetvédelmi intézkedésekre, míg a zöld mozgalmak épp ellenkezőleg látják, s szerintük a reform környezetvédelmi eredményeit a tagállamok kiüresítik majd. Sokan vitatják, hogy csökkennee a bürokrácia, hiszen pl. az említett 30% kifizetésének feltételeit is ellenőrizni kell majd. A magyar álláspont is igen sarkos. Eszerint a tervezet a magyar gazdák 87%-a számára költségnövekedést hozna, de az sem elfogadható, hogy az említett környezetvédelmi intézkedések ismételt vagy szándékos elmulasztása az alaptámogatás mértékét is érintené Zárógondolatok Hazánk uniós csatlakozása előtt az agrárüzemi rendszer felkészítése 19 a változóban lévő KAPra elmaradt; annak ellenére, hogy a támogatások igénybe vételének változó szempontjai miatt közép- és hosszútávon komoly gazdasági következményekkel is számolni kellett. Helyette egy olyan konstrukciót sikerült elfogadtatni, amelyik aránytalan előnyökhöz juttatja a (nagyüzemi jellegű) szántóföldi növénytermesztést, 20 miközben (számos, új tagállamhoz képest is) kisebb szerepet szán a környezetvédelemnek. Ennek fényében érthető, de aligha fenntartható az újabb reformcsomaghoz való hivatalos magyar viszonyulás. Jelenleg az új (bár részleteiben még nem végleges) reform, és azzal párhuzamosan a mezőgazdasági földek tulajdonszerzésének a szabályozására kapott moratórium közelgő lejárta is arra készteti a kormányzatot, hogy a KAP-pal összhangban álló mezőgazdasági üzemszabályozást vezessen be (mondhatni: születőben van a magyar agrárjog). Megjegyzendő: ennek a kívánalomnak nem felel meg egy egyszerű földtörvény, vagy földforgalmi törvény, annál sokkal többre van szükség, amire számos mintát szolgáltat Nyugat-Európa, illetve az Európai Bíróság eddigi joggyakorlata. A mezőgazdaságra nem csak az EUMSz 38. cikke alapján hozott intézkedések hatnak; erre példaként említhető a genetikailag módosított élőlények (GMO) termesztését és (a belőlük készített termékek) forgalmazását engedélyezés alapján lehetővé tevő szabályozás, illetve a megújuló energiahordozók (ide értve a mezőgazdaság által termelt biomassza és bio-üzemanyagok) terjedésének az ösztönzése. A fenntarthatóság (a termelési kapacitások megőrzése) szempontjából e területeken is komoly veszélyek leselkednek, amelyekre a szabályozásnak uniós és tagállami szinten egyaránt reagálnia kell Varga Gyula: Agrárpolitikai teendőink az EU-csatlakozás tükrében, ISM-tanulmányok, Budapest, 1999, Ami környezeti szempontból önmagában véve sem fenntartható, ld. Csete László: Klímaváltozás és a fenntartható agrárgazdaság valamint vidék, in: Bulla Miklós, Tamás Pál (szerk.:) Fenntartható fejlődés Magyarországon: Jövőképek és forgatókönyvek, ÚMK, Bp., 2006, Ld. Tanka Endre: Adalékok a génmódosított növények hazai köztermeszthetőségéhez, Gazdaság és Jog, 2007/3, , rendelet-tervezet a genetikailag módosított szervezetek tagállami korlátozásáról, illetve tilalmáról, COM (210) 375 végleges; Steinhäußer, Reimund: Aktuelle Änderungen im Erneuerbare-Energien- Gesetz (EEG) und die geplante Reform der Gemeinsamen Agrarpolitik der Europäischen Union (GAP): Konsequenzen für die umweltgerechte Bereitstellung von Bioenergie, NuR, 2012,

7 MULTIFUNKTIONALITÄT UND NACHHALTIGKEIT Der Verfasser beschäftigt sich mit der aktuellen Herausforderungen für die europäische Landwirtschaft bzw. die Gemeinsame Agrarpolitik (GAP) der EU. Anhand einer begrifflicher Klarstellung gibt er eine Übersicht über die verfassungsrechtlichen Grundlagen der Ökologisierung der GAP und des ungarischen Agrarrechts. Die vom Europäischen Komission geplanten Elemente des vor der Tür stehenden GAP-Reforms 2014 werden im Lichte der Herausforderungen Ökologie bzw. Multifunktionalität bewertet. Der Verfasser gibt eine Kritik für den diesbezüglichen Ungarischen Standpunkt und weist auf die erforderliche Schaffung eines nationalen Regelung für landwirtschaftliche Betriebe bzw. deren Inhaber hin. 7

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései. Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet

A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései. Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció (NVS) 2020 (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégia)

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Az agár-és vidékfejlesztés jövőképe NVS 2020 Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Keretstratégiák Az előadás vázlata 1. A stratégia peremfeltételei 2. A stratégiakészítés menete a)

Részletesebben

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu az európai mezőgazdasági politika reformja M O S T vagy S O H A www.greens-efa.eu IGAZSÁGOS KAP 1 Továbbra is a mezőgazdasági üzemek 20%-a kapja a KAP-ból származó közvetlen kifizetések 80%-át. Valamennyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

HEGYES Péter A vidékfejlesztés és a közvetlen kifizetések kapcsolódási pontjai a 2013. évi KAP-reform alapján

HEGYES Péter A vidékfejlesztés és a közvetlen kifizetések kapcsolódási pontjai a 2013. évi KAP-reform alapján HEGYES Péter kapcsolódási pontjai a 2013. évi KAP-reform alapján 1. Bevezetés A Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) 2013-as reformjának kihívásait, célkitűzéseit és irányait a A KAP jövője 2020-ig:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben