28. fejezet. A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai. Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "28. fejezet. A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai. Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc"

Átírás

1 28. fejezet A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc

2

3 A fül-orr-gége betegségek és funkciókárosodások a nagyothallás, az egyensúlyzavarok, a szédülés, a fülzúgás, a hangképzési zavarok, a nehézlégzés stb. gyakran képezik orvosszakértôi, igazságügyi szakértôi véleményezés tárgyát. Kissé tágabb értelemben és ritkábban, de ugyancsak hasonló feladatot adnak a rágás, a szaglás, az ízérzés, a beszéd, illetve az arc esztétikai zavarai. A fül Lampé István A fül két érzékszervet: a hallás és az egyensúlyozás szervét foglalja magában. Az össz-szervezeti egészségkárosodás, a megváltozott munkaképesség, a munkaköri alkalmasság, illetve a fogyatékosság orvosszakértôi elbírálásakor nem annyira a morfológiai elváltozás az irányadó, mint inkább a funkciók zavara. A hallás A hallás a környezetbôl származó hanghullámok érzékelése és feldolgozása. Megvalósításában a hallószerv, a közvetítô idegpályák, valamint a hallóközpontok vesznek részt. A hang a levegô vagy más hangvezetô közeg (pl. víz) tovaterjedô kompressziós és dekompressziós jellegû hulláma. A terjedô hullámok nyomást idéznek elô ez az ún. hangerôsség, melyet az egységnyi felületre ható nyomással lehet jellemezni (din/cm 2 ). A hangerôsséget a hangerô szintjével fejezzük ki, egysége a decibel (db). A hanghullámok ciklusának gyakoriságát, frekvenciáját Hertz-ben (Hz) fejezzük ki. Az emberi fül a Hz közötti frekvenciatartományban érzékeny. A beszéd intenzitása 60 db körül van; a fô frekvenciája Hz. A 85 db-nél nagyobb hangerôsség károsítja a hallószervet, míg a 125 db-nél erôsebb hang fájdalmat okoz. Az életkor növekedésével csökken a magas hangok érzékelésének képessége, presbyacusis jön létre. A hallószerv funkcionális anatómiája A fület anatómiai szempontból három részre: külsô, közép- és belsô fülre, míg hallásélettani szempontból hangvezetô és hangfelfogó részre osztjuk (28.1. és ábra). Külsô fül. Anatómiailag a fülkagylót és a hallójáratot foglalja magában. A fülkagyló az embernél csökevényes volta és jelentéktelen funkcionális szerepe ellenére is komoly szerepet játszik a hang gyûjtésében, terelésében és az irányhallásban, mivel kb. 6 8 db zörejmentes erôsítést tesz lehetôvé, amely hangintenzitásban számítva kb. 6,3-szeres erôsítést jelent. A külsô hallójárat lehetôvé teszi a hanghullámok dobhártyához jutását. Akusztikailag kis rezonátorként szerepel, melynek saját frekvenciája Hz közt van. E mechanizmusoknak köszönhetôen a dobhártyánál több db-nyi

4 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai ábra. A külsô, a közép- és a belsô fül felépítése membrana tectoria ábra. A cohlea és a Corti-szerv felépítése hangnyomás-növekedés keletkezik a hallójárat bemenetéhez képest. Középfül. Részei a dobüreg, a dobüreggel összefüggô sejtrendszer, a fülkürt, a hangvezetô rendszert jelentô dobhártya és a hallócsontláncolat: a kalapács, az üllô és a kengyel. E hangvezetô rendszer a törzsfejlôdés folyamán kialakult impedanciaillesztô rendszernek fogható fel: a hallócsontláncolat mint nyomástranszformátor a levegô dobhártya nagy rezgésamplitúdóját alakítja át kisebb amplitúdójú, de nagyobb nyomású mozgássá. Belsô fül. A piramiscsontba zárt, kemény csontfallal körülvett, bonyolult üregrendszer, melynek egyik része funkcionálisan a hallórendszerhez, másik része az egyensúlyozó rendszerhez tartozik. A dobüreg két ablaka, a fenestra ovalis és a fenestra rotunda egy folyadékkal telt, bonyolult felépítésû üregrendszerbe vezet, melyet méltán neveznek labyrinthusnak. A labyrinthus a két végén a fenestra ovalison és a fenestra rotundán keresztül dugattyúszerûen lezárt, merev falú csôrendszer. Az akusztikai jelenség végsô soron a membrana basilaris kitérésében, defor-

5 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai 1227 málódásában nyilvánul meg, ami a labyrinthtusfolyadék áramlása következtében jön létre. Hanginger hatására a kengyel mozgásba jön az ovális ablakban, így a kengyeltalp közvetlen szomszédságában nyomásingadozás lép fel. Ennek következtében kétféle hullám alakul ki: nyomáshullám, mely a hanghullámok nagy sebességével terjed mindkét perilymphatérben; a cochlea teljes hosszában érvényesülô nyomásgradiens. A nyomáskülönbség erôt gyakorol a kochleáris hangfelfogó rendszerre (membrana basilaris, Corti-szerv, membrana tectoria), ami ezáltal mozgásba jön. A m. basilaris Corti-szerv rendszert a kialakuló nyomásgradiens mozgásba hozza, így az ovális ablaktól a cochlea csúcsa felé terjedô hullám alakul ki. A nyomásgradienshullám sebessége a terjedéssel csökken, az amplitúdója pedig nô. A hullám karakterisztikus, frekvenciafüggô helyén a hullám energiáját a m. basilaris abszorbeálja. A m. basilarisnak ezt az ún. haladó hullám -át Békésy írta le elôször. A cochlea e hidrodinamikai viselkedése az alapja a frekvenciadiszkrimináló képességnek. A Corti-szerv receptorsejtjeiben a külsô- és a belsô szôrsejtekben játszódik le a mechanikusakusztikus inger elektromos jelekké való átalakítása, a mechanoelektrikus transzdukció. A cochleát mintegy hallóidegrost szolgálja. A ggl. spirale bipoláris neuronjainak centrális axonjaiból kialakuló n. cochlearis egyes rostjainak hangingerre adott válaszmintája alapvetôen két tulajdonsággal jellemezhetô: a frekvenciahangolással és a fáziskapcsolással. A frekvenciahangolt ingerfelfogó és továbbító idegi struktúrák szervezôdése a cochleától a hallókéregig érvényes, azaz bizonyos frekvenciájú hanginger csak bizonyos afferens idegrostokban kelt akcióspotenciál-fokozódást. Az ingerület a Corti-szervbôl a n. cohlearison keresztül az agytörzsben lévô hallómagvakhoz jut. (A n. cohlearis neurinomája tinnitust, süketséget okoz. A jelenség már kis tumor esetén is jelentkezik, így korai diagnózishoz nyújt lehetôséget.) A hallópálya felépítését mutatja be a ábra. A hallószerv képes észlelni a hang intenzitásának és fázisának olyan különbségeit, mely a két fülnek a hangforráshoz való eltérô helyzetébôl adódnak. Az ún. binaurális mechanizmus a hangforrás lokalizálásának az alapja. A hangerô- és a frekvenciadiszkrimináció egyszerûbb feladatait az alsóbbrendû központok végzik el, ezzel szemben a komplex hangok identifikálásához és analíziséhez a cortex mûködése szükséges. A hallószerv károsodásai A hallószerv károsodásának két fô csoportját ismerjük: a halláscsökkenést és a fülzúgást. A halláscsökkenés A halláscsökkenés típusai: vezetéses halláscsökkenés, idegi halláscsökkenés, kevert típusú halláscsökkenés, centrális halláscsökkenés. Vezetéses halláscsökkenéssel járnak a külsô hallójárat, a dobhártya, a középfül otoszkópiával felismerhetô kóros folyamatai. Ép dobhártya és jó fülkürtmûködés mellett ezen esetekben a hallócsontláncolat megszakadt vagy fixált voltára, tympanosclerosisa, otosclerosisra kell gondolnunk. Vezetéses típusú nagyothallás következhet be a mechanikus-akusztikus transzformáció súrlódása következtében. Ezt elôidézheti a külsô hallójárat vagy a dobüreg légtartalmának megváltozása, illetve a peri- vagy az endolympha összetételének módosulása; a dobhártya, a hallócsontok, a labyrinthusbeli folyadék térfogatának megváltozása; a fülzsírképzôdés; a dobüregi folyadékgyülem; gyulladás; a függesztô szalagok, az ízületi tok, a ligamentum anulare és a kerek ablak membránjának merevsége, a tuba elzáródását követô negatív dobüregi nyomás, a

6 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai comissurája ábra. A központi hallópálya felépítése kengyel fixációja, a dobhártyát vagy a dobüreget érintô hegesedés stb. Idegi halláscsökkenés esetén a nagyothallás oka, hogy a belsô fül vagy a centrális pályák képtelenek az impulzusokat a hallóközpont felé továbbítani. Idegi halláscsökkenéssel jár a cochlea, a hallóidegek, a hallómagvak megbetegedése, melyet vírusfertôzés, toxikus gyógyszer, ototoxikus antibiotikum, vérellátási vagy anyagcserezavar, akusztikus trauma, zajártalom, tumor, agytörzsi folyamatok vagy heredodegenerációs megbetegedések okozhatnak. Presbyacusissal, hirtelen hallásvesztéssel járnak. Kevert típusú halláscsökkenésrôl beszélünk, ha a vezetéses halláscsökkenés mellett idegi halláscsökkenés is kimutatható, pl. az otosclerosis elôrehaladottabb stádiumában.

7 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai 1229 A centrális halláscsökkenés a primer, illetve a szekunder hallókéreg betegsége, károsodása, az auditoros szignál felfogásának a zavara (pl. sclerosis multiplex, fejtrauma, agytumor esetén). A halláskárosodás vizsgálata A hallás vizsgálata során a következô három kérdésre kívánunk feleletet adni: Van-e halláscsökkenése a vizsgált személynek? A hallás épségének megállapítása igen fontos, hiszen a legtöbb esetben kizárhatjuk vele a hallórendszer érintettségét. Szimulálás esetén ez különösen lényeges lehet, mert vannak ép hallásúak, akik magukat csökkent hallásúnak vagy nem hallónak akarják mutatni; más esetben a rosszul halló egyén igyekszik jól hallónak feltüntetni magát (disszimuláció). Milyen fokú a halláscsökkenés? Gyakorlatban kis-, közép-, nagy- és súlyos fokú, illetve süketséggel határos nagyothallást, valamint hallásmaradványt különböztetünk meg. Milyen típusú vezetéses, idegi, kevert vagy centrális a halláscsökkenés? Hallásvizsgáló eljárások A hallásvizsgáló eljárások között leggyakoribb a tájékozódó jellegû hallásvizsgálat, melyet súgott, illetve társalgó beszéddel végzünk. A súgással azt a távolságot jelöljük meg, ahány méterrôl a beteg a súgott szavakat meghallja, megérti és visszamondja. Normális hallás esetén ez a távolság 6 méter vagy ennél több. Ha a súgott szavakat nem érti a vizsgált személy, társalgó beszéddel vizsgálunk, és ennek a távolságát adjuk meg. Audiometriás vizsgálatok Küszöbaudiometria. A küszöbaudiometriavizsgálat során az akusztikailag hitelesített camera silentában lévô beteg fejére a légvezetés vizsgálatakor fejhallgatót vagy a csontvezetéses nagyothallás megállapításakor a processus mastoideusra csontvezetéses vibrátort helyezünk, és Hz között oktávonként állapítjuk meg mindkét oldalon a beteg által meghallott tiszta hangok küszöbértékét. A légvezetéses görbe a hallószerv perifériás részének mûködésérôl ad felvilágosítást. Méri a külsô, a közép- és a belsô fül állapotát, beleértve a cochlea, a n. acusticus funkcióit, illetve az agytörzsi és a kérgi funkciókat. A csontvezetéses görbe a koponyacsontokon keresztül a belsô fülbe vezetett akusztikai ingerek segítségével a belsô fül funkciójáról, tágabb értelemben az idegi, a felfutó apparátus mûködésérôl nyújt felvilágosítást, közvetlenül méri az idegi funkciót, megkerülve a külsô és a középfület. Ép hallás esetén a légvezetéses és a csontvezetéses görbe 0 és 10 db közötti értéken együtt fut (28.4. ábra). A kapott lég- és csontvezetéses küszöbgörbék alapján megállapíthatjuk a nagyothallás jellegét és fokát: Vezetéses típusú nagyothallás esetén a csontvezetés értéke normális, a légvezetéses küszöbgörbe emelkedett, tehát a hallás csökkent (28.5. ábra). Ideg eredetû halláscsökkenés esetén mind a lég- mind a csontvezetéses görbén küszöbemelkedés mutatható ki, a két görbe együtt fut (28.6. ábra). Kevert típusú nagyothallás esetén halláscsökkenés mutatható ki a lég- és csontvezetésben, de e két görbe nem fut együtt, a légvezetéses halláscsökkenés lényegesen kifejezettebb (28.7. ábra). A lég- és csontvezetéses vizsgálat értékeit audiogramon rögzítjük. A kapott lég- és csontvezetéses küszöbgörbék segítségével megállapíthatjuk a nagyothallás jellegét vezetéses, idegi vagy kevert típusú, és pontosan meghatározhatjuk a nagyothallás fokát, illetve mértékét. A nagyothallás mértékének megállapítására a beszédfrekvenciákon 500, 1000, 2000, 3000 Hz-en megállapított halláscsökkenés az irány-

8 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai ábra. Normális audiogram, j. o ábra. Ideg eredetû halláscsökkenés, j. o ábra. Vezetéses halláscsökkenés, j. o ábra. Kevert típusú halláscsökkenés, j. o. adó. Normális hallás esetén a lég- és csontvezetéses görbe is 0 10 db között fut. Ha a fenti négy frekvencián a halláscsökkenés nem haladja meg a 25 db-t, tehát a négy frekvencia együttes értéke nem haladja meg a 100 db-t, nem beszélünk nagyothallásról, illetve igen kisfokú, nem jelentôs halláscsökkenést állapíthatunk meg. Ha a légvezetéses görbe db között fut, akkor kisfokú, db esetén, közepes fokú, db között nagyfokú, db között súlyos, igen nagy fokú nagyothallásról beszélünk. Ha a beszédfrekvenciákon a halláscsökkenés átlaga meghaladja a 90 db-t, a süketséggel határos halláscsökkenésrôl beszélünk. Ha csak 2, 3 vagy 4 frekvencián tudunk értékelhetô hallást kimutatni, azt hallásmaradványként kell regisztrálnunk, ha viszont egy frekvencián sem tudunk hallást kimutatni (ez nagyon ritka), teljes süketségrôl beszélünk. Az audiometriás vizsgálatok alapján a halláscsökkenés több típusát különböztetjük meg: bazokochleáris típusú halláscsökkenés: a károsodás a magas hangok területén figyelhetô meg. Jellemzô a korral járó nagyothallás (presbyacusis) és a toxikus belsôfül-lézió

9 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai 1231 esetében, valamint a kongenitális nagyothallás bizonyos eseteiben. A tartós zajhatás, zajártalom eseteiben is a magas hangoknál figyelhetô meg a halláskárosodás, Hz között, elsôsorban a 4000 Hz-en; mediokochleáris típusú idegi nagyothallás: a nagyobb halláscsökkenés elsôsorban a beszédfrekvenciákon 250, 500, 1000, 2000, 3000 Hz-en észlelhetô, kevésbé a mély vagy a magas frekvenciákon; a küszöbgörbe tehát konkáv alakú. Ezt a típust veleszületett nagyothallás és igen ritkán lues esetén figyelhetjük meg; apikokochleáris típusú halláscsökkenés: a hallásveszteség elsôsorban a mély hangoknál kifejezett; pankochleáris típusú halláscsökkenés: a halláscsökkenés minden frekvencián kimutatható; kevert típusú halláscsökkenés: a lég- és csontvezetéses görbe is halláscsökkenést mutat, de a légvezetéses görbe hallásvesztesége lényegesen nagyobb. Küszöb feletti audiometria. A küszöb feletti audiometriás vizsgálatok célja az, hogy az idegi halláscsökkenésen belül megállapítsuk, hogy Corti-szerv eredetû, kochleáris vagy percepciós nagyothallásról, vagy retrokochleáris, neurális, idegi halláscsökkenésrôl van-e szó. A küszöb feletti audiometria tehát az idegi halláscsökkenésen belüli, finomabb topikus diagnózist szolgálja. Vezetéses típusú nagyothallásnál nem, kevert típusúnál csak igen ritkán fordul elô a Corti-szerv károsodása. A Corti-szerv károsodottságának a jele a recruitmentjelenség. Fennállása esetén a nagyothalló fül az ép fülhöz viszonyítva érzékenyebbé válik a hangosságérzet változásaira, a hangbehatás idôtartamával összefüggô hallásváltozásokra, a frekvencia és a hangmagasság érzete közötti összefüggésekre, a tartós hanghatás hallásváltozásaira, a beszédhallás- és beszédmegértésre (talán ez a legfontosabb), az irányhallás és a hallás binaurális összegezôdésére. A recruitment kimutatására szolgál többek között a Fowler-, a Lüscher Zwislocki-, a Regerés a SISI-teszt, illetve a magyar, Nobel-díjas Békésy által kidolgozott félautomata audiometria, valamint a különbözô halláskifáradási vizsgálatok. Beszédaudiometria. Fonetikailag kiegyensúlyozott, kétjegyû számok segítségével a beszédhallásküszöböt, míg egy szótagos szavak segítségével a beszédérthetôség küszöbét állapíthatjuk meg. Normális hallás estén a számokkal megállapított beszédhallásküszöb azaz a kétszámjegyû számok 50%-nak felismerési küszöbe 15 db-lel, míg a beszédérthetôség egy szótagú szavakkal megállapított küszöbe 25 db-lel van a tisztahang-küszöb fölött (28.8. ábra). Vezetéses nagyothallás esetén a beszédhallásküszöb és a beszédérthetôség küszöbe is emelkedik, és a 100%- os érthetôséget mindkét esetben elérjük a hangerô növelésével. A Corti-szerv károsodása (recruitment) esetén a hangerô növelésével a beszédérthetôség egy pontig emelkedik, majd a hangerô további növelésével nem növekszik tovább, sôt csökken. Ennek akkor van nagy jelentôsége, ha a Corti-szerv károsodásában szenvedô, recruitmentet mutató nagyothallónak hallókészüléket adunk: kis erôsítésnél még nem érti meg a szavak nagy részét, további erôsítésnél pedig a kórós hangosságfokozódás miatt túl hangosnak hallja a beszédet, így nem tudja használni a hallókészüléket. Ilyen esetekben különleges hallókészüléket kell a betegnek rendelnünk. Recruitmenttel járó idegi eredetû halláscsökkenést találunk Menière-betegségben, zaj eredetû nagyothallásban, a legtöbb progresszíven öröklôdô nagyothallásban, a szôrsejtek pusztulásával járó idôskori presbyacusis eseteiben. A recruitmenttel járó klinikai tünetek: éles audiometriás küszöb, alacsony diszkomfortérzés-küszöb, csökkent beszédérthetôség és diszkrimináció, diplacusis. Speciális hallásvizsgáló eljárások. Nem organikus hallászavarok esetén speciális hallásvizsgáló eljárásokat kell alkalmaznunk. Néha a beteg magatartása és az audiológiai leletek között eltérést találunk (pl. a nagyothallást jelzô beteggel

10 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai ábra. Beszédaudiogram zavartalanul tudunk társalogni az anamnézis felvételekor, vagy a többféle küszöbvizsgálat eredményei nem egyeznek). Ilyenkor mindig fel kell tételeznünk valamilyen nem organikus, pszichés hallászavart. Különösen gyakori ez a munkaalkalmassági, az orvosszakértôi, a kártérítési vizsgálóeljárások eseteiben. Ilyen esetben a következô jelenségekkel lehet dolgunk: szimulálás: a beteg valamilyen elônyszerzés érdekében (pl. kártérítés) a vizsgálatok során tudatosan úgy tesz, mintha nem hallana jól; aggraválás: a beteg a meglévô nagyothallását az elônyszerzés érdekében súlyosabbnak igyekszik feltüntetni; disszimulálás: a beteg jobbnak igyekszik feltüntetni a hallását, mint amilyen az valójában (pl. alkalmassági vizsgálat során félti a jogosítványát vagy a munkahelyét); pszichogén hallászavar: a beteg azt hiszi, hogy hallászavara van. A vizsgálatoknál feltûnô, hogy a csaknem süketséget mutató audiogram ellenére zavartalanul lehet vele társalogni. A nem organikus hallászavarok esetén szimulációnál, aggravációnál a beteg eljátssza a halláscsökkenést. Tisztahang-audiometriánál az egyes frekvenciáknál adott válaszjelzések szórása db-nél nagyobb, esetleg a csontvezetést rosszabbnak jelzi, mint a légvezetést, nem jelzi a nyilvánvaló áthallást, a Békésy-féle félautomata audiometriánál szokatlan, szabálytalan lefutású görbét produkál stb. Beszédaudiometriánál meglepô a görbe alakja, a beteg lassan, akadozva, habozva mondja vissza a szavakat, a számok esetén esetleg kisebb számot mond vissza. Ezekben az esetekben az alább ismertetett speciális leleplezô hallásvizsgáló eljárásokkal a hallószerv állapotáról korrekt eredményeket kaphatunk. Stenger-próba. Az egyik legfontosabb, szimulációt leleplezô próba. Mindkét fülbe ugyanolyan frekvenciájú hangot adunk: ha egyforma erôsségûek, a páciens nem tudja lateralizálni, és úgy jelzi, mintha középen szólna, ha viszont a két fülbe adott hang intenzitása között jelentôs különbség van, csak az erôsebb hangot hallja, a gyengébbet nem. Tehát ha a jó fülén nem hall a beteg, ez azt jelzi, hogy a süketnek szimulált fülön hall. Hinzberg-próba. A Stenger-próbánál a jól halló fülön hirtelen kikapcsoljuk a hangot, míg a süketnek mondott fülön tovább adjuk. A valóban süket azt mondja, hogy nem hall semmit, míg a szimuláns nem veheti észre a kikapcsolást. Lombard-próba. Klasszikus leleplezô eljárás, mely az egyoldali és a kétoldali süketség szimu-

11 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai 1233 lációjának a leleplezésére is alkalmas. A beteg a próba során folyamatosan olvas. Aki valóban süket, és az olvasás alatt az egészséges fülét zajjal kiiktatják, az olvasáskor a hangját felemeli, mert a jó fül kiiktatásával a saját hangja feletti ellenôrzést elveszti. Ha a süketnek mondott füllel a vizsgált személy jól hall, akkor az abba adott hangerô fokozódásakor a hangját fokozatosan felemeli, esetleg a kiabálásig. Lee-próba. A kétoldali süketség szimulálásának a leleplezésére szolgál: a beteg egy szöveget olvas fel folyamatosan mikrofonba; a felolvasást hangszalagra vesszük, és 0,13 másodperc késleltetéssel visszajátsszuk a beteg fülébe: ha a beteg a visszajátszott szöveget nem hallja, akkor az olvasás jellege nem változik, ha viszont hallja, akkor a fülbe adott szöveg hangerejének fokozásával fokozatosan egyre hangosabban fog olvasni (Lombard-jelenség). A visszhangosítás miatt a felolvasása akadozóvá, dadogóvá válik, a beszéd sebessége csökken. Objektív audiometria. Objektívnek nevezzük azokat a hallásvizsgáló eljárásokat, amikor az egyén közremûködése nélkül nyerünk információt a hallásáról. Objektív hallásvizsgálatra lehet szükségünk a csecsemôknél, a kisgyermekeknél, akik nem tudnak; és felnôttek esetében, akik általában nem akarnak a hallásvizsgálattal együttmûködni. A hagyományos audiológiai vizsgálatoknál a vizsgáló és a vizsgált személy szubjektivitása is szerepet játszik. Az objektív eljárásoknál a vizsgált egyén szubjektumát kikapcsoljuk, a vizsgáló egyén szubjektumát pedig a kapott vizsgálati eredmény komputeres kiértékelésével a minimumra csökkenthetjük. Különös jelentôsége lehet az objektív eljárásoknak a vitás esetek megítélésében, valamint az orvosszakértôi vizsgálatoknál. Reflexeken alapuló vizsgálatok. Általában tájékozódó jellegûek. A vizsgált reflexek az alábbiak: orientációs reflexek: audiokinetikus reakciók, pszichogalván reflex, vegetatív reflexek: pl. pletizmográfia, egyszerû reflexek: pupillareflex, auropalpebrális reflex stb. Az akusztikai impedancia vizsgálata. Az akusztikai impedancia vizsgálatai közé a tympanometria és a stapediusreflex-vizsgálat tartozik. A tympanometria tulajdonképpen nem tartozik a hallásvizsgálatok közé, azonban az ebbôl a szempontból fontos stapediusreflex-vizsgálat csak a tympanometriával együtt értékelhetô precízen. Az akusztikai impedancia a dobhártyának és a hallócsontláncolatnak a hangrezgésekkel szembeni ellenállását jelenti. Értékét akusztikus ohmban fejezzük ki, ami arra ad választ, hogy a hangátviteli rendszer a hangokat a hallójáratból a belsô fülbe normálisan vezeti-e át. Ha a láncolat bármely része merevebbé válik pl. az Eustachkürt nem megfelelô ventil mûködése következtében a dobüregi nyomás negatívvá válik, vagy dobüregi folyadékgyülem, exudatív otitis, illetve az inkudosztapediális ízület megszakadása stb. miatt az impedancia értéke növekszik. Ha a láncolat hiányos, akkor az impedancia értéke is kisebb. Így a vizsgálattal nemcsak a halláscsökkenés ténye állapítható meg, hanem annak oka is. Az akusztikus stapediusreflex-vizsgálat azon a fiziológiai jelenségen alapszik, hogy mindkét oldali m. stapedius összehúzódik, és a hallócsontláncolat merevebbé válik, ha bármelyik fülbe a fül saját rezonanciaferkvenciájánál (800 Hz) alacsonyabb rezgésszámú, db erôsségû hangot adunk. Ennek hatására jól mûködô középfül esetén az akusztikai impedancia megnövekszik. Nem váltható ki a reflex az otoszklerotikus kengyelfixáció legtöbb esetében, exudatív otitiseknél, amikor a dobüreget folyadék tölti ki. Ugyancsak hiányzik arcbénulásnál. Idegi halláscsökkenés esetén jól elkülöníthetô e módszerrel a kochleáris és a retrokochleáris nagyothallás. Különbözô frekvenciákon vizsgálva jól megállapíthatjuk a stapediusreflex küszöbét, mely normálisan db HL; idegi halláscsökkenésnél ez a küszöb növekedhet. Recruitment esetén általában nem emelkedik a reflexküszöb a halláscsökkenés mértékének megfelelôen, sôt a

12 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai szubjektív hallásküszöb és reflexküszöb normális átlagértéke 65 db SL alá is csökkenhet. A kapott eredményt az objektív hallásküszöb megbecsülésére is használhatjuk, mert a reflex küszöbértékébôl következtetni lehet a hallásküszöbre, akár altatásos hallásvizsgálat esetén is. A stapediusreflex-vizsgálat másik alkalmazási területe a reflex fáradási vizsgálata, ami pozitív esetben a hallóideg károsodására, retrokochleáris lézióra utal (stapediusreflex decay test). Elektromosválasz-audiometria (ERA). Objektív audiometria alatt az akusztikus kiváltott potenciál audiometriáját értjük. A hallórendszer idegelemeinek mûködését, az akusztikus ingerlést mint minden sejt mûködését elektromos jelenségek, potenciálok kísérik, mely potenciálváltozásoknak meghatározott latenciaideje és amplitúdókonfigurációja van. Az EEG-ben a hangingerre kiváltott potenciálok nem ismerhetôk fel, mert a normális ébrenléti, illetve az alvási agyi elektromos tevékenység nagyságrendekkel intenzívebb az akusztikai potenciáloknál. Komputer segítségével, a potenciálok összegzésével és átlagolásával az akusztikai potenciálok megjeleníthetôk és értékelhetôk. Az akusztikai ingerek néha több száz ismételt sorozatára a mindig azonos idôben jelentkezô ERA-válaszok matematikailag összegzôdnek és átlagolódnak, míg a nem hanginger eredetû EEG-tevékenység zaja interferálódik, elmosódik, háttérbe szorul vagy teljesen eliminálódik ( jel zaj viszony összemosása ). Generátorhely szerint kochleáris, agytörzsi és kérgi kiváltott potenciált különböztetünk meg. A kiváltott potenciálok latenciaideje alapján az ERA alábbi fajtái végzendôk: korai kiváltott válasz elektrokochleográfia (EcoG); agytörzsi válasz audiometria (BERA); közepes latenciájú válasz, korai kérgi válasz (MLR); késôi (lassú) kérgi válasz (CERA SVR); igen késôi potenciálok (CNV), mint a ábrán látható. A kiváltott potenciál latenciaideje és konfigurációja a csigától az agykéregig terjedve pontosan meghatározott, az idegi apparátust szinte teljesen feltérképezhetjük, és a kapott görbe alapján precízen megállapíthatjuk a kóros akusztikai anatómiai területeket. A mindennapi gyakorlatban az agytörzsi válaszokat vizsgáljuk, mivel ez a gyerekeknél is, alvásban és ébrenlétben egyaránt jól alkalmazható. A BERA alkalmazásának elônyei: az objektív hallásküszöb megállapítása altatásban is végezhetô; topodiagnózis, otoneurológiai diagnózis: retrokochleáris lézió kimutatása, pl. akusztikus neurinoma, agytörzsi lézió kimutatása, recruitment kimutatása. A BERA nem invazív vizsgálat, a hallópálya szinte teljes szakaszát, a cochleától a primer hallókéregig terjedô részt vizsgálja, bár nagyon drága, mûszer- és idôigényes. Otoakusztikus emisszió (OAE). Az utóbbi évtizedek (l978) felfedezése az otoakusztikus emisszió és annak felhasználása az objektív audiometriás vizsgáló eljárásokban. Az otoakusztikus emisszió a külsô hallójáratban regisztrálható rendkívül alacsony intenzitású hangjelenség, mely a csiga külsô szôrsejtjeinek aktív mûködése során keletkezik, és retrográd úton az ép hallócsontláncolaton és dobhártyán át a hallójáratba vezetôdik, ahol mérni lehet. Mint bizonyítást nyert, a külsô szôrsejtek kontraktilis elemeket, aktint tartalmaznak, illetve aktív összehúzódásra képesek, amivel erôsítik a vibrációt és javítják a frekvenciaszelektivitást. Ez megmagyarázza a csiga frekvenciafeloldó-képességét. Az otoakusztikus emissziónak két fô csoportja van: spontán OAE (SOAE); kiváltott OAE (Evoked OAE, EOAE); tranziens EOAE-TEOAE, stimulus frekvencia emisszió SFOAE, disztorziós kombinációs emisszió DPOAE. A spontán emisszió külsô hang adása nélkül is regisztrálható a külsô hallójáratban, a normálisan halló egyének több mint 50%-ában.

13 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai ábra. Különbözô típusú kiváltott potenciálok és azok topográfiái A kiváltott emisszió hanginger hatására keletkezik. A tranziens OAE nevét onnan kapta, hogy az inger idôtartamával nem azonos idejû, múló válaszként regisztrálható; 98%-ban jó eredményt ad a normális fülön. A mérés során az azonos körülmények között megismételt mérések eredményeképpen két görbét kapunk. A két görbe normálisan az idô függvényében nagyon hasonló lefutást mutat. Az emissziós válasz a hanginger frekvenciaspektrumát utánozza le. Ép hallású egyéneknél a TOAE abszolút idôtartama 15,1±0,69 ms, percepciós halláscsökkenés esetén ez az érték lényeges kisebb. Ép hallású egyéneknél az emisszió abszolút idôtartama minden esetben nagyobb 8 ms-nál. A TEAOE gyors, egyszerûen kivitelezhetô vizsgálat, melyet még újszülöttosztályokon is elvégezhetünk szûrôvizsgálatképpen, a természetes alvást kihasználva. Azt azonban tudnunk kell, hogy 30 db-nél magasabb hallásküszöb esetén már nem kapunk választ, így BERA-vizsgálatot kell végeznünk. Az otoakusztikus objektív hallásvizsgáló eljárásról összefoglalva megállapíthatjuk, hogy gyors, objektív, és igen megbízható hallásszûrô vizsgálat. A kiváltható emisszió (EOAE) hiánya jelenthet halláscsökkenést, esetleg technikai hibát (a szonda nem megfelelô behelyezése). Ezekben az esetekben BERA-vizsgálattal folytatjuk a hallás vizsgálatát. Az emisszió mérésével korán megállapítható a belsô fül pl. zajártalom vagy ototo-

14 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai xikus gyógyszerek miatti károsodása. Igen jól használható kochleáris retrokochleáris léziók elkülönítésére. A BERA-vizsgálathoz képest elônye, hogy a mérési idô rövidebb, a kivitelezés egyszerûbb. Hátránya, hogy db-es halláscsökkenés felett nem értékelhetô, és nincs olyan differenciáldiagnosztikai értéke, mint a BERÁnak. A halláscsökkenés hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti egészségkárosodás meghatározása A halláscsökkenéseket két nagy csoportba osztjuk, attól függôen, hogy a sérülés a hangvezetô rendszert, a cochleát, vagy a tôle centrálisan fekvô struktúrákat érte-e. A halláscsökkenés legfôbb tünetei és kritériumai: halláscsökkenés esetén az ingerküszöb emelkedik, vezetéses halláscsökkenésnél csak a légvezetésé, szenzorineurális halláscsökkenésnél a légés csontvezetésé is. A Corti-szerv károsodása esetében kóros hangosságérzet-fokozódás, recruitment, kóros adaptáció és nagyfokú posztstimulációs kifáradás, szubjektív tinnitus, a frekvenciadiszkrimináció képességének romlása figyelhetô meg. A nagyothalló ember fô nehézsége mindenekelôtt a rossz beszédmeghallás, a beszédhallásküszöb megemelkedése, a beszédmegértés károsodása, a beszéddiszkrimináció romlása. Az embernél a beszéd és a hallás szoros funkcionális kapcsolatban van. A beszéd közben elhangzottakat a beszélô egyén kontrollálja, a helytelenül kiejtett szavakat rögtön korrigálja, és mindig megfelelô hangerôt alkalmaz. A nagyothalló beszéde hibássá, furcsává válik, nem képes kontrollálni a hangerejét, mivel nem tudja helyesen megítélni, milyen hangerôvel beszél. Ezért vagy halkan, vagy a kelleténél hangosabban beszél. Nagyfokú vezetéses nagyothallás esetén a fokozott autophonia (saját hanghallás) miatt a károsodott személy rendszerint halkabban beszél, de beszéde tiszta és hibátlan. Beszédhiba, beszédzavar esetén minden esetben nagyothallásra is gondolnunk kell. A monaurális halláscsökkenés meghatározása. A halláscsökkenés, halláskárosodás (hearing impairment) precíz megállapítására, a mindennapi életben történô kommunikációs képesség megítélésére a beszédaudiometriás vizsgálattal a beszédhallás-küszöböt, illetve a beszédmegértésküszöböt legcélszerûbb vizsgálni. A mindennapi életben azonban a szubjektív tisztahang-küszöb vizsgálata és annak eredménye a mérvadó a hallóképesség, a munkaképesség, a munkaalkalmasság, a fogyatékosság, a mûtéti indikáció, a hallókészülék javallat stb. elbírálására. A tisztahang-audiometriás vizsgálat nemzetközileg egységes, bármikor ismételhetô. Hitelesített camera silentában, hitelesített audiométerrel a jól képzett vizsgáló megbízható eredményt produkál, mely kiindulási pontul szolgál a terápia, a szakvéleményezés, a kontrollvizsgálatok, illetve egyéb tennivalók megalapozására. A tisztahang-audiometria már 5 6 éves, értelmes gyermekeknél megbízhatóan elvégezhetô, és egészen idôs korig alkalmas az egyén hallásstátusának megítélésére. Mindezek alapján a halláscsökkenés fokának, a halláscsökkenés, a binaurális hallás és a binaurális hallóképesség %-os meghatározásának, az orvosszakértôi véleményezésnek, a munkaképesség és a rokkantság fokának a megállapítására szinte kizárólag a tisztahang-audiometria szolgál, és ezt egészítik ki szükség szerint az egyéb hallásvizsgáló eljárások. A halláscsökkenés megállapításánál az emberi beszéd megértéséhez az ún. beszédfrekvenciákon (500, 1000, 2000, 3000 Hz) mért halláscsökkenés az irányadó. Ez a négy frekvencia a halláscsökkenés megállapításának a bázisa. Így az átlagos hallásküszöb meghatározás alapjául e négy frekvencián mért hallásveszteség átlaga szolgál. Például: Jobb fül Bal fül 500 Hz 30 db+ 40 db Hz 30 db+ 50 db Hz 45 db+ 55 db Hz 55 db = 160 db:4 = 55 db = 200 db:4 = = 40 db = 50 db

15 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai 1237 Tehát a fenti példa esetében jobb oldalt kisfokú, bal oldalt közepes fokú nagyothallást regisztrálhatunk. A nagyothallás fokát minden esetben a légvezetése görbe adatai alapján határozzuk meg. A halláscsökkenés értékelése. A százalékos hallásveszteség megállapításához kiindulásképen a fenti módszert alkalmazzuk. Az össz-szervezeti egészségkárosodás, illetve a munkaképesség megítélése szempontjából a 25 db-ig terjedô hallásveszteséget az ANSI (American National Standards Institute) l989-es standardjának megfelelôen nem tekintjük halláscsökkenésnek. Így a kapott értékekbôl 25 db-t levonunk, és a csökkentett érték a százalékszámítás alapja. A fenti példa esetében: jobb fül: bal fül: 40 db 25 db = 15 db 50 db 25 db = 25 db A kapott db értékeket 1,5-del szorozva megkapjuk a halláscsökkenés százalékos értékét, külön a jobb és a bal fülre: jobb fül: bal fül: 15 db x l,5 = 22,5%-os, 25 db x l,5 = 37,5%-os a halláscsökkenés. A táblázat megmutatja a monaurális halláscsökkenés %-os értékeit. A binaurális halláscsökkenés meghatározása. A két fül binaurális %-os halláscsökkenésének meghatározásához figyelembe kell venni, hogy a binaurális hallásnál a jobbik fül hallásának van döntô, meghatározó szerepe. Ezért a jobbik fül százalékos értékét 5-tel szorozzuk, majd ehhez hozzáadjuk a rosszabbik fül százalékos értékét, és az egészet 6-tal osztjuk. Így a jobban halló fül 22,5% x 5 = 112,5%, ehhez hozzáadjuk a rosszabbul halló fül +37,5%-os értékét, aminek az eredménye 150%, és ezt 6-tal osztjuk: 150% : 6 = 25% táblázat. A monaurális halláscsökkenés %-os értékelése db/s % db/s % db/s % 100 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 db/s: a halláscsökkenés összértéke az 500, 1000, 2000, 3000 Hzen, db-ben Tehát a kétfülû, binaurális %-os hallásveszteség: 25%. Látható, hogy a rosszabbik fül nagyobb hallásvesztesége alig növelte a jobbik fül %-os hallásveszteség-értékét. A binaurális %-os halláscsökkenés értékeit a táblázat mutatja be. A táblázatból látható, hogy egyoldali süketség esetén a binaurális %-os hallásveszteség csak 16,8%, míg a kétoldali 8l 90 db közötti nagyothallás már csaknem 100%-os hallásveszteségnek felel meg. A 90 db fölötti nagyothallást süketséggel határos hallásveszteségként határozzuk meg, ami %-os hallásveszteséget jelent. A fenti módon megállapított binaurális %-os halláscsökkenésbôl ki lehet kiszámítani az egyén össz-szervezeti egészségkárosodásának százalékos értékét. A binaurális halláskárosodás %-át megszorozzuk 0,35-tel. A kétoldali teljes süketség az egyén 35%-os össz-szervezeti egészségkárosodá-

16 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai táblázat. A binaurális halláscsökkenés %-os értékelése Normális Kisfokú Közepes fokú Nagyfokú Súlyos fokú Süketség db Normális % 3,8% 8,8% 13,8% 16,3% 16,8% Kisfokú ,8% 22,5% 27,5% 32,5% 35,0% 35,5% Közepes fokú ,8% 27,5% 52,5% 57,5% 60,0% 60,5% Nagyfokú ,8% 32,5% 57,5% 82,5% 85,0% 85,5% Súlyos fokú ,3% 35,0% 60,0% 85,0% 97,5% 98,0% Süketség 91 16,8% 35,5% 60,5% 85,5% 98,0% 100% sát okozza (28.3. táblázat). Ennek a számítási módszernek a grafikus ábrázolását mutatja be a ábra. Ismert a korral járó halláscsökkenés. A korral járó nagyothallás általában szimmetrikus, és a magas hangok felé progrediál; a recruitment nem jellemzô rá, és esetében alacsony a SISIérték. A presbyacusis vizsgálata általában 50 év felettieknél jön szóba, amikor a halláscsökkenés a beszédfrekvenciákat is érinti ( ábra) táblázat. A binaurális halláscsökkenés és az egyén %-os össz-szervezeti egészségkárosodás értéke Halláscsökkenés Össz-szervezet Halláscsökkenés Össz-szervezeti (%) egészségkárosodás (% ) (%) egészségkárosodás (%) 0 1,7 0 50,5 53,1 18 1,8 4,2 1 54,2 55,7 19 4,3 7,4 2 55,8 58,8 20 7,5 9,9 3 58,9 61, ,0 13,1 4 31,5 64, ,2 15,9 5 64,6 67, ,0 18,8 6 67,2 70, ,9 21,4 7 70,1 72, ,5 24,5 8 72,9 75, ,6 27,1 9 76,0 78, ,2 30, ,6 81, ,1 32, ,8 84, ,9 35, ,3 87, ,0 38, ,5 89, ,6 41, ,0 93, ,8 44, ,2 95, ,3 47, ,8 98, ,5 49, ,9 100,0 35

17 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai ábra. A hallószerv-károsodás értékelése grafikai formában, az AMA alapján ábra. Presbyacusis A hallászavarok szerepe a munkaképesség alakulásában Ékes Erika A mindennapi életben a környezeti tájékozódáshoz és a kommunikációhoz nélkülözhetetlen a hallás. A különbözô típusú és mértékû halláscsökkenések a munkavégzô-képességet is befolyásolják, illetve megváltoztatják. Vannak olyan munkakörök, ahol ép hallásra van szükség. Ilyen munkaköröknél a kisebb mértékû hangváltozást is észre kell venni (pl. zenészek, énekesek, hangtechnikusok, órások stb.). Az ép hallást igénylô foglalkozásoknál a hallásküszöb légvezetéssel egyetlen frekvencián sem haladja meg a 25 db-t. A legtöbb munkakörnél azonban az az elsôdleges szempont, hogy a meglévô hallásstátussal a munkavállaló az adott munkakört saját és mások egészségét és testi épségét nem veszélyeztetô módon el tudja-e látni. Ilyen szempontból akkor alkalmas munkára a munkavállaló, ha légvezetéssel a társalgó beszédet jól hallja, halláscsökkenése a kis- és a közepes fok határánál, 40 db-nél nem nagyobb. Közepes fokú a halláscsökkenés, ha a beszédfrekvenciák átlagán a hallásküszöb 40 és 60 db között van. A normális társalgó beszéd db-es hangintenzitásnak felel meg, ezért akinél a hallásküszöb ezt a mértéket eléri, az a társalgó beszédet rosszul hallja, a kommunikációs készsége rossz. Olyan munkakörben, ami balesetveszéllyel jár, vagy jó kommunikációs készséget követel, a munkavállalónak a normális társalgó beszédet legalább 4 m- rôl meg kell hallania. Jó hallást igénylôk, illetve balesetveszéllyel járó munkakörök azok, ahol ügyfelekkel foglalkoznak, magasban, gépek között, közlekedési eszközökön, hôhatás közelében dolgoznak. Balesetveszéllyel járó vagy jó kommunikációs készséget követelô munkakörnél mindig a légvezetéses küszöböt kell figyelembe venni, és a beszédfrekvenciák átlagán mért hallásküszöb a mérvadó. Csak a magas frekvenciákon kialakult halláscsökkenés nem képez munkaalkalmasságot kizáró okot. Nem zajos munkahelyen a halláscsökkenés hallókészülékkel korrigálható, és a hallókészülékkel javított hallást kell figyelembe venni. Általában a két fül együttes hallását vesszük figyelembe, kivétel, ha kifejezetten irányhallásra van szükség, és a két fül hallásstátusa között lényeges eltérés mutatkozik. Ilyen kivétel pl. a csoportos személyszállításnál, ha két füllel a hallás megfelel, de az utastér felé esô fül gyakorlatilag süket. Más szempontokat kell figyelembe venni, ha a munkahelyen a megengedett határérték feletti

18 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai zajexpozíció fordul elô. Zajexpozícióban foglalkoztatottaknál az a cél, hogy hosszú évtizedek alatt se alakuljon ki a zaj hatására beszédmegértési zavart okozó halláscsökkenés. Az alkalmasság elbírálásánál a zaj okozta halláscsökkenés megelôzése szempontjából mindig a csontvezetéses küszöböt, vagyis a percepciós típusú halláscsökkenést vesszük figyelembe. Az alkalmassági vizsgálat során más a jelentôsége az ismeretlen eredetû vagy ismert, de nem zaj eredetû Cortiszerv-károsodás miatt kialakult halláscsökkenésnek, és más a zaj eredetû halláscsökkenésnek. Mivel a nem zaj eredetû belsôfül-károsodás fokozottan érzékennyé teszi a Corti-szervet a zaj hatására, és rövidebb idô alatt nagyobb mértékû halláskárosodás alakulhat ki, az ilyen típusú halláscsökkenés a foglalkoztathatóság szempontjából más elbírálás alá esik, mint az ismert zaj eredetû halláscsökkenés. Nem zaj eredetû percepciós típusú halláscsökkenés esetén, ha a halláscsökkenés mértéke a beszédfrekvenciákon eléri a kisfokot, vagyis a 25 db-t, akkor a munkavállaló a határérték feletti zajexpozícióban nem foglalkoztatható, mivel a zaj és az egyéb ismeretlen eredetû belsôfül-károsodás gyors progresszióhoz vezethet, és rövid idô alatt beszédmegértési zavart okozó halláskárosodás alakulhat ki. A csak a magas, 4000 Hz feletti frekvenciákra terjedô percepciós típusú halláscsökkenés nem kizáró ok. A zaj eredetû halláscsökkenéseknél a további foglalkoztathatóság elbírálásánál figyelembe kell venni a már kialakult halláscsökkenés mértékét, a zajexpozícióban eltöltött idôt és a munkavállaló korát. Ha a zajexpozíció hatására a hallásromlás viszonylag gyorsan progrediál, akkor a halláscsökkenés kialakulásában egyéb belsô fül eredetû károsodást is fel kell tételezni. A foglalkoztathatóságot egyértelmûen kizárja, ha a progresszió megfelelô hallásvédelem mellett alakult ki. Gyors progressziónak tekinthetô, ha az idôszakos vizsgálatok rendje szerint megadott két vizsgálat között a hallásromlás a beszédfrekvenciák átlagán eléri a 10 db-t, vagy ha 40 éves kor elôtt már a foglalkozási betegség mértékének megfelelô, 2000 Hz-n 30 db-t elérô, foglalkozási eredetûnek véleményezett halláskárosodás alakult ki. Ilyenkor a beszédmegértés védelme miatt nem foglalkoztatható a munkavállaló zajexpozícióban. A kommunikációs zavart nem okozó, vezetéses típusú halláscsökkenés nem kizáró ok a zajexpozícióban történô foglalkoztatásnál, kivéve, ha krónikus otitis miatt a hallásvédô eszköz nem használható. A stapediusreflex kiesésével járó hallásjavító mûtét, ha eredménye során a halláscsökkenés megszûnt, zajexpozícióban történô foglalkoztatásnál kontraindikációt képez, mivel kiesik a stapediusreflex védô hatása, amely a 80 db-nél erôsebb hanghatásoknál érvényesül. A munkahelyi egészségkárosító hatások és az ellenük való védekezés A hallászavarok kialakulásában nagy szerepet játszanak a munkahelyen elôforduló egészségkárosító tényezôk. Ezek közül a leggyakoribb a munkahelyi zaj hatására kialakuló halláscsökkenés a kártalanítandó foglalkozási betegségek körébe tartozik. A zaj a Corti-szerv károsítása révén percepciós típusú halláscsökkenést okoz. A zajon kívül más, a munkahelyen elôforduló anyagok is okozhatnak percepciós típusú halláscsökkenést, amelyek azonban nem tartoznak a kártalanító foglalkozási eredetû megbetegedések közé. Ilyen károsító tényezôk a különbözô toxikus ártalmak (ólom, higany, foszfor, benzin, benzol, petróleum, anilin, arzén, kénsav, szénsav, nitrobenzol, terpentingôzök, kénhidrogén, metil-alkohol, szén-dioxid, szén-monoxid), a különbözô gyógyszerek (aminoglikozidok, szalicilátok, vízhajtók), az egész testre ható vibráció, az élvezeti szerek (alkohol, nikotin). A fentieken kívül a zaj hatására kialakuló halláscsökkenéshez hasonló típusú halláskárosodást okoz valamennyi, a belsô fül mikrocirkulációját rontó (keringési, vérképzôszervi, vírusos) megbetegedés is. Zajexpozícióban történô foglalkoztatásnál, illetve zaj eredetû halláskárosodás véleményezésekor ezen ágenseket figyelembe kell venni.

19 28. FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai 1241 Zaj hatására kialakuló halláscsökkenés A zajexpozíció hatására kialakuló halláscsökkenés kialakulásában a zaj mellett nagy szerepet játszik az egyéni érzékenység, melyet nagymértékben befolyásol az élvezeti szerek használata, a fent említett keringési és oxigénellátási zavarok, a zajon kívül ható egyéb károsító tényezôk (toxikus ártalmak, vibráció) és a szabadidôben végzett zajos tevékenység is. A halláskárosodás mértéke függ a zaj intenzitásától, a zajhatás idejétôl és bizonyos mértékig a zaj frekvenciájától is. E három tényezôt nevezzük együttesen zajexpozíciónak. A kisebb intenzitású zaj hosszabb idô alatt, míg a nagyobb intenzitású zaj rövidebb idô alatt okoz hasonló mértékû halláscsökkenést. A zaj frekvenciája bizonyos mértékben a károsodás kezdetének helyét (a frekvenciatartományt) befolyásolja. A 18/2001. (IV.28) EüM rendeletben megadott határérték a 85 db (LAD = 85 db) hangnyomásszint. A határérték körüli vagy alatti zajszint napi 8 órás expozícióban több évtizeden keresztül sem okoz a beszédmegértésben zavart okozó halláscsökkenést. A 3 db-es emelkedés azonban a károsodás nélkül elviselhetô idôt a felére csökkenti. A határérték feletti zaj az intenzitástól és a napi behatási idôtôl függôen hosszabb idô után okoz halláskárosodást. Az intenzitáson és a behatási idôn kívül a halláskárosodás mértékének kialakulásában szerepet játszik a Corti-szerv regenerálódó képessége is, melyhez egy zajterheléstôl mentes, úgynevezett feléledési idôre van szüksége. Ez a feléledéshez, illetve regenerálódáshoz szükséges idô függ a zajexpozíciótól, illetve a zaj hatására kialakuló Corti-szerv-károsodás mértékétôl. Ez a károsodás kezdetben reverzíbilis (átmeneti hallásküszöb-emelkedés), és csak késôbb lesz irreverzíbilis, ha a feléledés elôtt újabb zajterhelés éri a fület, vagy olyan nagymértékû az expozíció, hogy azonnali maradandó Corti-szerv-károsodást okoz (akut zajhatás okozta halláskárosodás). A munkahelyi egészségkárosító hatások ellen az expozíció ismeretében az expozíciónak megfelelô védôeszköz használatával lehet védekezni. Az expozíció felderítésében nagy szerepe van a foglalkozás-egészségügyi orvosnak. Az egyszerre több egészségkárosító hatásnak kitett dolgozóknál a károsító hatások potencionálják egymást, ezért a megelôzésre igen nagy gondot kell fordítani. Zaj és vibráció vagy toxikus ágens együttes elôfordulásakor a zajexpozíciónál megadott határérték alatt is kialakulhat halláscsökkenés. Ilyenkor nagy jelentôsége van az elôzetes és idôszakos alkalmassági vizsgálatoknak, a károsító tényezôk felderítésének és regisztrálásának. A foglalkozási eredetû halláskárosodások véleményezésénél fel kell tárni az egyéb halláskárosodást okozó tényezôket is. Munkahelyi foglalkozási alkalmasság A munkaalkalmasság véleményezésénél több szempontra kell figyelni. Figyelembe kell venni a munkahelyi körülményeket, a kommunikáció szükségességét, a balesetveszélyt, a zajexpozíciót, a munkavállaló halláscsökkenésének típusát, valamint a halláscsökkenés mértékét. Ezenkívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott fülészeti megbetegedés mellett az egyéni hallásvédô eszköz használatának nincs-e kontraindikációja. A fentiek ismeretében lehet tehát véleményezni az adott munkakörre való alkalmasságot vagy az esetleges rehabilitációs eljárást. A gépjármûvezetés audiológiai vonatkozásai Lampé István A gépjármûvezetéssel kapcsolatban igen lényeges a fülészeti-audiológiai szakértôi tevékenység, melyben a l3/l992 (VI. 26) NM. Népjóléti Miniszteri rendelet az irányadó. A közúti gépjármûvezetôket az egészségügyi alkalmasság szerint két csoportra osztják: 1. alkalmassági csoport: személygépkocsivezetô, úrvezetô ; 2. alkalmassági csoport: gépjármûvezetô, aki a közúti közlekedési szolgáltatás kere-

20 FEJEZET A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai tében jármûvet, megkülönböztetô jelzéssel ellátott közúti jármûvet vezet vagy kíván vezetni, valamint akit közúti jármûvezetôi munkakörben foglalkoztatnak (hivatásos gépjármûvezetô). A halláslelet alapján az 1-es alkalmassági csoportba kerülésre: alkalmas, ha a két fülön a hallás ép, vagy a társalgó beszédet legalább 4 méterrôl hallja; alkalmas lehet, ha a két fülön együttesen vizsgálva a társalgó beszédet 4 méterrôl hallja; alkalmas lehet süketség esetén szakorvosi vélemény és lelet alapján; alkalmatlan a labyrinthus krónikus megbetegedése esetén; alkalmatlan egyensúlyérzés-kiesés esetén fél éven belül; alkalmas lehet egyensúlyérzés-kiesés esetén fél év után szakorvosi lelet és vélemény alapján; alkalmatlan Menière-betegség esetén; alkalmas lehet gégeexstirpatio vagy egyéb kanülviseléssel járó gégemûtét után, szakorvosi lelet és vélemény alapján; motorkerékpárt nem vezethet; alkalmas lehet krónikus felsô légúti szûkület, rekurrens paresis, heges gége- vagy légcsôszûkület esetén szakorvosi lelet és vélemény alapján, évenkénti idôszakos vizsgálattal. A 2-es alkalmassági csoportba kerülésre: alkalmas a két fül együttes vizsgálatakor ép hallás esetén, vagy ha a társalgó beszédet legalább 4 méterrôl hallja; alkalmas lehet a csoportos vezetés kivételével szakorvosi lelet és vélemény alapján, ha a két fület együttesen vizsgálva a társalgó beszédet 4 méterrôl hallja; alkalmatlan vezetôjelöltnek, ha a két fület együttesen vizsgálva a társalgó beszédet 4 méterrôl sem hallja; alkalmas lehet mindkét fül süketsége esetén szakorvosi lelet, audiológiai vizsgálat és vélemény alapján a csoportos vezetés kivételével; alkalmatlan a labyrinthus krónikus megbetegedése esetén; alkalmatlan egyensúlyérzés-kiesés esetén fél éven belül; alkalmatlan egyensúlyérzés-kiesés esetén fél év után; alkalmatlan Menière-betegség esetén, alkalmas lehet gégeexstirpatio és egyéb kanülviseléssel járó gégemûtét után B, esetleg C kategóriára, évenkénti idôszakos vizsgálat alapján; alkalmatlan krónikus felsô légúti szûkület, rekurrens bénulás, heges gége- vagy légcsôszûkület esetén. A közúti jármûvezetôi-gépjármûvezetôi orvosi igazolás kiadása, a vezetôi engedély kiadása, illetve meghosszabbítása a háziorvosi szolgálat hatásköre. A háziorvos a sok mindenre kiterjedô orvosi leletek, vélemények alapján adja ki az igazolást. A fül-orr-gégész, az audiológus szakorvos a fülészeti, audiológiai, otoneurológiai, foniátriai leletekkel segíti a háziorvost a gépjármû-vezetôi véleményezésben. A hallásfogyatékosság Lampé István A hallásszervi fogyatékosság véleményezése során meg kell jelölni a strukturális és a funkcionális károsodásokat. Ehhez a támpontot a WHO által kiadott A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) ad. A strukturális károsodások az s jelû kódot tartalmazzák. A halláskárosodás kialakulhat az agy (s 110), a külsô, a közép- és a belsô fül (s 240, 250, 260, 298 és 299-es kódok) betegségei, rendellenességei esetén. A hallószerv funkcionális károsodásai két nagy csoportba oszthatók, úgymint: a hallás károsodása (b 230), a hallószervvel kapcsolatos egyéb érzészavarok (b 240).

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A zaj okozta halláskárosodás megelőzéséről. Készítette: a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A zaj okozta halláskárosodás megelőzéséről. Készítette: a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A zaj okozta halláskárosodás megelőzéséről Készítette: a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások A munkahelyi zajexpozíció hatására

Részletesebben

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Matievics Vera, Arany Tünde SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged AUDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA -szubjektív

Részletesebben

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet Népegészségügyi Kar Fül-orr-gégészet Halláscsökkenések fajtái, diagnózisa Hallásrehabilitáció szempontjai Zajártalom A hallószerv felépítése Külsőfül fülkagyló, hallójárat és dobhártya Középfül hallócsontláncolat

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia

Részletesebben

III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK

III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK Definíció: Objektívnek azokat az audiológiai eljárásokat nevezzük, amelyek alkalmazásával a beteg aktív közreműködése nélkül nyerünk információt. Az objektív hallásvizsgálat

Részletesebben

III./3. Hallásszűrés

III./3. Hallásszűrés III./3. Hallásszűrés Miért szükséges az újszülöttkori hallásszűrés? Hallásszűrésről beszélünk, ha egy-egy kiválasztott célcsoportnál, tünetektől függetlenül, panaszmentesség esetén is hallásvizsgálatot

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Zaj és rezgésvédelem Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hallás Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Idős férfibeteg feleségével érkezik a rendelésre. A páciens szerint nincs halláscsökkenése, csak a felesége panaszkodik, hogy

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

A cochlearis implantáció napjainkban

A cochlearis implantáció napjainkban A cochlearis implantáció napjainkban Dr.Küstel Marianna SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika Cochlearis implantátum A közép- és belsőfülbe beépített elektronikus eszköz, melynek célja a belsőfül

Részletesebben

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Magyarország korfája

Részletesebben

ZAJ OKOZTA HALLÁSKÁROSODÁS KÉRDÉSEI A HONVÉDSÉGBEN

ZAJ OKOZTA HALLÁSKÁROSODÁS KÉRDÉSEI A HONVÉDSÉGBEN IV. Évfolyam 3. szám - 2009. szeptember Kolonics Gábor ZAJ OKOZTA HALLÁSKÁROSODÁS KÉRDÉSEI A HONVÉDSÉGBEN Absztrakt Mivel a leggyakoribb foglalkozási megbetegedés a zaj okozta halláskárosodás ezért a munkavédelemi

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

A vibráció mint kockázati tényező

A vibráció mint kockázati tényező A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre

Részletesebben

Gyermekek hallásvédelmének stratégiája

Gyermekek hallásvédelmének stratégiája Gyermekek hallásvédelmének stratégiája A gyermekrendezvények hangerősítésének vizsgálata és törvényi szabályozása, a gyermekek hallásvédelme és hallásnevelésük érdekében Az Akusztikai Osztályközi Állandó

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10 Szociális helyzet pontrendszere 1. sz. melléklet 1 Ha a pályázó javaslat nem a Semmelweis Egyetem kollégiumában lakik 2 albérletben lakik 3 budapesti és eltartóival lakik 0 saját lakásban lakik 0 ismerőse

Részletesebben

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük

Részletesebben

A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere. Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28.

A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere. Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28. A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28. Rokkantság fokozatai 2012-ig 1) Nem rokkant 2) III. csoportú rokkant: aki nem teljesen munkaképtelen

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

Ügyleírások: Ápolási díj

Ügyleírások: Ápolási díj Ügyleírások: Ápolási díj Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Egészség és biztonság a munkahelyen Zaj és a vibrációs határértékek

Egészség és biztonság a munkahelyen Zaj és a vibrációs határértékek Zaj és a vibrációs határértékek Az EU munkahelyi biztonsági rendeletei a nemzeti törvényekbe integrálva Magasabb biztonság és fejlettebb egészségvédelem a munkahelyen A munkahelyi védelmi rendelet megköveteli

Részletesebben

Zaj- és rezgés védelem

Zaj- és rezgés védelem Zaj- és rezgés védelem Mi a zaj? A zaj kellemetlen zavaró hang Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelensége(ke)t, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21

NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21 NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21 Korai detekció, korai ellátás kritikus a beszéd, nyelv és kognitív fejlődés szempontjából Klasszifikáció Típus Mérték Konfiguráció Keletkezés időpontja

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika Budapest Mertz Katalin

Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika Budapest Mertz Katalin Gyermek fül-orr f gégészet g alapvetı kérdései Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika Budapest Mertz Katalin Fül l fejlıdési rendellenességei microtia anotia hallójárati atresia - egyoldali, kétoldalik

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:

Részletesebben

A betegségről. A kezelés célja, a műtéti javallat, kezelési eljárások

A betegségről. A kezelés célja, a műtéti javallat, kezelési eljárások A betegségről Az ajak és szájpadhasadékok a magzati élet korai szakaszában kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességek. Lehetnek teljesek vagy részlegesek egyoldaliak vagy kétoldaliak illetve egymással

Részletesebben

Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága

Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága Kedvtelési célú vízijárművek Gépkezelők Szakvélemények

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Átvettem: 2012 szignó. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN. Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika

NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN. Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika A VELESZÜLETETT LETETT ÉS S A KORA GYERMEKKORI NAGYOTHALLÁS S EREDMÉNYES KEZELÉSÉNEK ALAPFELTÉTELE TELE A MIELİBBI DIAGNÓZIS ÉS

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:.......... Születési neve:. Anyja neve:..... Születési hely, év, hó, nap:.... Lakóhely:....

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi jogszabályokban Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos Fórum, 2010. november

Részletesebben

31/2015. (VI. 12.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1

31/2015. (VI. 12.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 31/2015. (VI. 12.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 hatályos: 2015.06.13-2015.06.14 Tartalom: Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon Dr. Pődör Andrea Résztvevők: Ócsai Attila, Ladomerszki Zoltán, Révész András, Ilhom Abrurahmanov, Shukhrat Shokirov, Gulden Ormanova Mi is a

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:

Részletesebben

1Zaj. Zaj mindenhol. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél. Módszerek

1Zaj. Zaj mindenhol. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél. Módszerek Zaj Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek Az emberek folyamatosan különböző zajoknak vannak kitéve, s ez hatással van az

Részletesebben

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai

Részletesebben

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához Papkeszi Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8183 Papkeszi, Fő u. 42. Tel: 06/88-588-650 KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ megállapításához Ügyfélfogadás rendje: Hétfő és szerda: 8.00 16.00 óráig Péntek: 8.00

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Hang és beszédképzés zavarainak használatához használt műszeres és számítógépes eljárások

Hang és beszédképzés zavarainak használatához használt műszeres és számítógépes eljárások Beszéd és hallásdiagnosztika (BMEVITMM203) Mérési jegyzőkönyv Hang és beszédképzés zavarainak használatához használt műszeres és számítógépes eljárások Készítette: Jánosa Dávid Péter FDSA7Y 2013. október

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai Tóth György Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. április 18.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. április 18. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben