2009. évi törvény. a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2009. évi törvény. a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról"

Átírás

1 2009. évi törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról Az Országgyűlés kinyilvánítva, hogy a hallássérült és siketvak emberek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai, elismerve a jelnyelv kulturális, közösségformáló erejét, a hallássérült és siketvak személyek nyelvi jogainak rögzítése, és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük érdekében, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseivel összhangban a következő törvényt alkotja: E törvény célja a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, továbbá a hallássérült és siketvak személyeknek a magyar jelnyelv, illetve a speciális kommunikációs rendszerek használatához, és az állam által működtetett jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybe vételéhez való jogának rögzítése. 1. E törvény alkalmazásában a) hallássérült személy: olyan siket vagy nagyothalló személy, aki elsődleges kommunikációs eszközként a magyar jelnyelvet használja, b) siketvak személy: olyan hallás- és látássérült személy, akinek ismeretszerzése, kommunikációja, életvezetése egyidejűleg fennálló két sérülésére tekintettel korlátozott, és elsődleges kommunikációs eszközként magyar jelnyelvet vagy más, speciális kommunikációs rendszert, eszközt használ, c) magyar jelnyelv: a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, önálló, természetes nyelv, 2.

2 2 d) speciális kommunikációs rendszer: a kommunikációjukban akadályozott fogyatékos emberek által használt, e törvény mellékletében felsorolt kommunikációs rendszerek. 3. (1) A Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló nyelvnek ismeri el. (2) A magyar jelnyelvet használó személyek közösségét, mint nyelvi kisebbséget megilleti a magyar jelnyelv fejlesztésének és megőrzésének, a siket kultúra ápolásának, gyarapításának és átörökítésének joga. (1) A magyar jelnyelvet vagy valamely speciális kommunikációs rendszert használó hallássérült és siketvak személy joga, hogy a külön jogszabályban meghatározott módon jelnyelvi tolmácsszolgáltatást vegyen igénybe. (2) Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybe vételére az a magyar állampolgár, vagy valamely EGT állam állampolgárságával rendelkező hallássérült, illetve siketvak személy jogosult, a) aki emelt szintű családi pótlékban részesül, vagy b) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy c) akinek szakorvosi igazolás alapján fogyatékossága a BNO-10-es osztályozása szerint egyidejűleg a H54-es és a H90-es csoportba tartozik, vagy d) akinek hallássérülése szakorvos által kiadott audiogram szerint legalább az egyik fülön meghaladja a 60 db-t, vagy mindkét fülön a 40 db-t. (3) A 6. -ban meghatározott jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének további feltétele, hogy a (2) bekezdésben megjelölt személy kezdeményezze a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 20. -a szerinti közalapítványnál (a továbbiakban: Közalapítvány) a nyilvántartásba vételét. (4) A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás a Magyar Köztársaság területén vehető igénybe

3 3 (1) A jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult személyt a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel megilleti a szabad tolmácsválasztás joga. (2) A szabad tolmácsválasztási jogát nem gyakorolhatja a jogosult, amennyiben az általa választott tolmács a) az adott időpontban más tolmácsolási feladatot lát el, b) az adott tolmácsolási típusra, vagy kompetenciakörben nem alkalmazható, c) a felkérést visszautasítja. (1) Az igénybe vehető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás mértéke évente legalább 18 óra, amit a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult a külön jogszabályban foglaltak szerint havi bontásban vehet igénybe. (2) Az igénybe vehető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás mértéke gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában tanulói jogviszonyban álló jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult személy esetében legalább 120 óra tanévenként. (3) Az igénybe vehető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás mértéke felsőoktatási hallgatói jogviszonyban álló jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult személy esetében legalább 60 óra szemeszterenként. (4) A felnőttképzésben résztvevő jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult személy által igénybe vehető tolmácsszolgáltatás mértékét külön jogszabály határozza meg. 6. (1) A Fot. 4. -ának fa) alpontja szerinti közszolgáltatás, valamint az egészségügyi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás esetén a jelnyelvi tolmácsolás költségét a közszolgáltatást nyújtó szerv vagy szervezet viseli. (2) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló LXXVI. törvény, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény és a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény alapján megszervezett szóbeli 7.

4 4 vizsgák során a jelnyelvi tolmácsolás költségét a vizsgát szervező intézmény viseli. (3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való jog érvényesítését az állam a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működtetése útján biztosítja. (4) A jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működéséhez szükséges forrást a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. (1) A jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult személyekről a Közalapítvány nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a jogosult természetes személyazonosító adatait, b) a jogosult lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, c) a jogosultság jogcímét, d) a jogosult által felhasznált óraszámra vonatkozó adatot, e) a jelnyelvi tolmács illetve tolmácsszolgálat megnevezését és címét, a tolmácsolás helyét, időpontját és időtartamát, továbbá külön jogszabályban meghatározott módon a tolmácsolás típusát. (2) A jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult nyilvántartásba vételéről a Közalapítvány igazolást állít ki. (3) A Közalapítvány a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. (4) A jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult a 4. (2) bekezdése szerinti jogosultsági feltételekben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni a Közalapítványnak. (5) A Közalapítvány a nyilvántartott adatokat szükség szerint, de legalább ötévente felülvizsgálja

5 5 (1) Jelnyelvi tolmácsolást kizárólag a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében (a továbbiakban: Névjegyzék) szereplő személy láthat el. A Névjegyzék tartalmazza a jelnyelvi tolmács nevét, képesítését, kompetenciáját, elérhetőségét, valamint az általa vállalt tolmácsolási típusokat. (2) A Névjegyzéket a Közalapítvány vezeti. (3) A Névjegyzékbe történő felvétellel és a Névjegyzéken szereplő személyek tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. 10. A Közalapítvány a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény bevonásával magyar jelnyelvi vagy speciális kommunikációs tanfolyamot indít a szülő (gyám) részére, ha a) a korai fejlesztés és gondozás során a szülő (gyám) kérelmezi, b) az óvodai nevelésben részt vevő, illetőleg a tanulói jogviszonyban álló hallássérült vagy siketvak gyermekek szülei (gyám) közül legalább 5 fő kezdeményezi. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosítása 11. A Fot. 4. -ának h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a az alábbi i)-l) pontokkal egészül ki: h) egyenlő esélyű hozzáférés: ha) a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, hb) az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható,

6 6 vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók, hc) az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes; i) magyar jelnyelv: külön törvényben így meghatározott fogalom; j) speciális kommunikációs rendszer: külön törvényben így meghatározott fogalom; k) bilingvális oktatási módszer: olyan oktatási módszer, amely a beszélt magyar nyelven kívül a magyar jelnyelvet is alkalmazza az oktatás során; l) orális-auditív oktatási módszer: a hallássérült személyek meglévő hallásképességének kihasználását előtérbe helyező olyan oktatási módszer, amely a magyar nyelvet alkalmazza az oktatás során. 12. A Fot. 6. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 6. (1) A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. (2) Az Országgyűlésben, illetve a helyi önkormányzat képviselőtestületében a fogyatékos személy a képviselői megbízatásával összefüggő valamennyi tevékenysége során jogosult a magyar jelnyelv, illetőleg bármely, általa választott speciális kommunikációs rendszer használatára. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer alkalmazásának valamennyi költségét az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzat biztosítja. (3) A fogyatékos személy joga, hogy a magyar jelnyelvet, illetőleg az egyéni szükségleteinek leginkább megfelelő speciális kommunikációs rendszereket elsajátítsa, és azokat használja.

7 7 13. A Fot a az alábbi új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik: (2) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényben meghatározott hallássérült vagy siketvak gyermek a közoktatásról szóló törvényben meghatározott módon a szülője vagy gyámja döntésétől függően bilingvális, vagy orális-auditív módszerrel folyó korai fejlesztésben, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vehet részt. A szülő vagy gyám a döntést megelőzően a gyermek életkorát és érettségi szintjét figyelembe véve kikéri a gyermek véleményét, attól a tanévtől kezdődően pedig, amelyben a gyermek a 14. életévét eléri, a gyermekkel közösen dönt. (3) A közoktatásról szóló törvény szerinti szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében tájékoztatást kell nyújtani a szülő vagy a gyám számára a bilingvális, valamint az orális-auditív oktatási módszerekről. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása 14. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény alcíme a következő 30/B. -sal egészül ki: 30/B. (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés során, valamint az iskolai nevelés-oktatás 1. évfolyamától kezdődően a hallássérült vagy siketvak gyermek számára a magyar jelnyelv vagy speciális kommunikációs rendszer oktatását meg kell szervezni, ha azt legalább 5 gyermek, tanuló szülője kezdeményezi. (2) A magyar jelnyelv oktatását kizárólag jelnyelv szakos pedagógus végezheti. (3) A speciális kommunikációs rendszerek oktatását látássérültek pedagógiája, vagy hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus végezheti.

8 8

9 9 15. A Közokt. tv. A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény alcíme az alábbi 30/C. -sal egészül ki: 30/C. (1) A korai fejlesztést és gondozást a szülő kérésére bilingvális módszerrel is biztosítani kell. (2) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást bilingvális módszerrel is biztosítani kell, ha azt az azonos óvodai csoportba, iskolai osztályba járó hallássérült gyermekek szüleinek legalább fele írásban kezdeményezi. (3) A bilingvális módszerrel történő korai fejlesztést és gondozást, óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást olyan, a 17. -ban foglalt képesítésű személy végezhet, aki egyúttal felsőoktatás keretében magyar jelnyelv szakos képzettséget, vagy felsőoktatási intézményben szervezett, a bilingvális oktatásra felkészítő szakirányú továbbképzés során szakirányú szakképzettséget szerzett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosítása 16. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 60. -ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Ha a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő személy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult, akkor számára jelnyelvi tolmácsot kell kirendelni. A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény módosítása 17.

10 10 A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény 62. -ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Ha a meghallgatandó személy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult, akkor őt jelnyelvi tolmács útján kell kihallgatni. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosítása 18. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. -ának c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [46. A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha] c) a terhelt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján hallássérült vagy siketvak; vak vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, 19. A Be ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Ha a meghallgatandó személy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult, akkor őt jelnyelvi tolmács útján kell kihallgatni. 20. A Be ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott a jelnyelvről és a jelnyelv használatáról szóló törvény szerint hallássérültnek vagy siketvaknak minősül, kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv elolvasására.

11 11 A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosítása 21. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Ha a meghallgatandó személy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult, akkor őt jelnyelvi tolmács útján kell kihallgatni. A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény módosítása 22. A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 127. A közjegyzői okirat készítésekor a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosult személy esetében a jelnyelvi tolmács közreműködését lehetővé kell tenni.

12 12 Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény módosítása 23. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 13. -ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (8) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot, illetve jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak. Amennyiben a beteg jogosult a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény alapján jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra, de nincs abban az állapotban, hogy ezt kérelmezze, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra való igényt az egészségügyi szolgáltató jelzi a jelnyelvi tolmácsszolgálatnál. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény módosítása 24. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény 13. -a (3) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(3) Mentes a sorozás alól, aki] d) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 23. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján hallási fogyatékosnak minősül,

13 13 A rádiózásról és televíziózásról szóló I. törvény módosítása 25. A rádiózásról és televíziózásról szóló I. törvény 2. címe az alábbi 8/A. -sal egészül ki: 8/A. A meghatározó vételkörzetű televíziós műsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy a műsorszolgáltatása során a óra és óra között kezdődő valamennyi film, filmsorozat, közérdekű közlemény és amennyiben a műsorszám jellegéből más nem következik hírműsorszám magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. Záró rendelkezések 26. (1) E törvény a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény a, továbbá e (7)-(8) bekezdése július 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 10. -a, 11. -ával módosított Fot. 4. -ának új k)-l) pontja, valamint a szeptember 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 25. -a július 1-jén lép hatályba. (5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény ának c) pontjában a süket vagy süketnéma szövegrész, illetve a ának (3) bekezdésében a süket vagy süketnéma szövegrész. (6) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény 17. -a (2) bekezdésében a süket szövegrész helyébe az a jelnyelvről és a jelnyelv használatáról szóló törvény alapján hallássérült vagy siketvak szövegrész lép. (7) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésére és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozására vonatkozó részletes szabályokat.

14 14 (8) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, továbbá b) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével, valamint a jelnyelvi tolmácsok tevékenységével kapcsolatos szabályokat.

15 15 Melléklet a évi... törvényhez Speciális kommunikációs rendszerek: a) jelesített magyar nyelv: olyan mű nyelvrendszer, amely a magyar nyelv nyelvtani eszközeit használja fel; hangzó vagy nem hangzó artikulálás kíséri; az egyes magyar szavak kifejezésével egyidejűleg, a kéz mozdulatainak és pozitúrájának segítségével jelenítődnek meg a magyar nyelv megfelelő jelei; b) ujjábécé: a kéz ujjainak és tenyerének formálásával, valamint azok pozíciójának segítségével jeleníti meg a magyar ábécé egyes betűit; az ujjábécé a magyar jelnyelv és a jelesített magyar nyelv szerves része; olyan idegen eredetű szavak betűzéséhez, illetve szakkifejezések és fogalmak jelelésére használják, amelyeket a magyar jelnyelv nem tud megfelelően kifejezni; c) magyar nyelvű beszéd vizualizálása: az egyes magyar szavak szájjal történő, tisztán érzékelhető artikulálása, amely lehetővé teszi vagy megkönnyíti a hangzó beszédnek szájról történő leolvasását azon személy számára, aki a magyar nyelvet elsajátította és kommunikációs eszközként a szájról olvasást részesíti előnyben; d) magyar nyelvű, hangzó beszéd írásba foglalása: a beszédnek írásos formába történő átalakítása reális időben, az igényeknek megfelelően szükség szerint nagyobbított betűkkel vagy Braille-írással; e) Lorm-ábécé: olyan tenyérérintéses ábécé, amely meghatározott mozdulatok és érintési formák segítségével rajzolja a közlést fogadó személy tenyerébe és ujjaira az egyes betűket; f) ujjbeszéd: a nyomtatott magyar nagybetűknek általában a közlést fogadó személy tenyerébe történő írása; g) Braille-írás taktilis formája: a magyar ábécé betűinek érintéses formájú ábrázolása a közlést fogadó személy kezének két ujján, illetve kezeinek több ujján, a Braille írás kódolt jelrendszerének segítségével;

16 16 h) taktilis szájról olvasás: a hangzó beszédnek a hangszálak rezgéseinek tapintása általi érzékelése; i) Tadoma vibrációs módszer: a hangzó beszédnek a beszélő személy hangszálai rezgésének, továbbá alsó álkapcsa és ajkai mozgásának, valamint arcának tapintása általi érzékelése.

17 17 Az előterjesztés szöveges része A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége több, mint egy évtizede szorgalmazza, hogy az őket megillető ún. kommunikációs jogok a jelnyelv oktatása, a bilingvális (kétnyelvű) oktatás és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való jog hazánkban is biztosítottak legyenek. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XCII. törvény kimondja, hogy a nyelv magába foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is. A részes államoknak támogatniuk kell a hallássérült közösség nyelvi identitását. A részes államoknak elő kell segíteniük a jelnyelv elsajátítását. Kimondja az információhoz való hozzáférés jogát a fogyatékossággal élő személyek által választott kommunikációs formán keresztül, illetve kimondja, hogy a hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv. Előírja, hogy a részes államok biztosítsák a hozzáférést a szakképzett jelnyelvi tolmácsokhoz. A jelnyelvek védelme az Európa Tanács tagországaiban c. 1598/2003. sz. Európa Parlamenti Ajánlás összhangban az Európai Parlament az 5/1998/IPO985 sz. jelnyelvekről szóló határozatával - javasolja a tagállamoknak, hogy hivatalosan ismerjék el a jelnyelvet; képezzenek jelnyelvi tolmácsokat és jelnyelvi oktatókat; részesítsék jelnyelvi oktatásban a siketeket; biztosítsák a siketek számára az orális és kétnyelvű iskola közötti szabad választás jogát. Az Európai Parlament első ízben 1988-ban hozott határozatot a siketek jelnyelvéről, majd 1998-ban a jelnyelvekről. Ezek a dokumentumok is a fent már idézett jogok elismerését és a gyakorlásukhoz szükséges feltételek megteremtését szorgalmazzák. Az OBH 3907/2000-es és a 3903/2001-es jelentésében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa alkotmányossági visszásságot állapított meg a közérdekű adatok megismeréséhez, a diszkrimináció-mentes bánásmódhoz való jogok tekintetében, valamint az esélyegyenlőség állami célkitűzésével összefüggésben. Mindezek alapján kezdeményezte, hogy a Kormány a szaktárcák közreműködésével dolgozza ki a siketek nyelvi jogait, a jelnyelv használatát és a jelnyelvi tolmácsolást érintő jogszabályokat. A fenti ENSZ, ET és EU dokumentumok, valamint OBH jelentések alapján állítottuk össze az előterjesztést az alábbi nemzetközi trendekre is figyelemmel.

18 18 Finnországban (1995 óta) és Portugáliában (1997 óta) az Alkotmányban ismerik el a jelnyelvet a siketek kommunikációjának eszközeként. Franciaország (2004), Németország (2002), Litvánia (1996), Lengyelország (1997) és Spanyolország (2003) a fogyatékos személyek jogairól szóló szabályozásban oldotta meg a kérdést. Belgiumban (2003), a Cseh Köztársaságban (1998), a Szlovák Köztársaságban (1995) és Szlovéniában (2002) önálló törvény foglalkozik a jelnyelvvel összefüggő kérdésekkel. Külön kiemelésre érdemes, hogy a szlovén jelnyelvi törvény a 4. -ban a következőképpen fogalmaz: A siket ember az olasz és a magyar kisebbségi térségekben érvényesítheti az olasz vagy magyar beszélt nyelv siketek számára olasz vagy magyar jelnyelvre történő fordításhoz való jogát, valamint az olasz vagy a magyar jelnyelvről hallók számára olasz vagy magyar beszélt nyelvre történő fordításhoz való jogát. Dánia (1991), Írország (1998), Norvégia (1998) és Svédország (1999) biztosítja a jelnyelv oktatásának, illetve a bilingvális (kétnyelvű) oktatásnak a lehetőségét az oktatás szabályozásában. Az előterjesztett tervezet az alábbiakban bemutatásra kerülő, 2003 óta tartó fejlesztési folyamat eredménye. A jelnyelvi tolmácsok képzése 1983 óta biztosított Magyarországon, 2003 óta ez a szakma szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, 2006-tól kezdődően 1200 órás képzés, melynek része a siketvak személyekkel összefüggő feladatok megtanítása is. Így tehát a jelnyelvi tolmács-szolgáltatás érvényesítését elősegítő szakemberek képzése hosszú ideje megoldott Magyarországon. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2003-ban kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmács-szolgáltatás országos hálózatát. Kezdetben regionális, majd megyei szinten működő tolmács-szolgálatok jöttek létre, az igényekre tekintettel a fővárosban több is óta a rendszer országos lefedettséggel működik óta biztosított a siketvak személyek ellátása is. A finanszírozás az alapműködéshez szükséges alaptámogatásból, illetve a teljesített tolmácsolási órák arányában óradíjas elszámolással történik. A Ft-os óradíj magába foglalja az utazási és a várakozási időt is. A rendszer fejlesztése mindvégig a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Siketvakok Országos Egyesülete és a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége bevonásával történt. A tárca megbízásából a működtetést a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány koordinálja, ahol erre a feladatra létrehozták a Magyar Jelnyelvi Programirodát. Kialakult a tolmácsolásra rendelkezésre álló

19 19 órakeret felhasználásának, a jogosultaknak, illetve a jelnyelvi tolmácsoknak egyfajta nyilvántartása. Így a mára országosan működőképes szolgáltatás tapasztalatait a statisztikai jellegű adatszolgáltatásokra építve fel tudtuk használni a tervezet elkészítésében. Már itt érdemes megjegyezni, hogy számos eljárásjogi törvény, így többek között a közigazgatási eljárásról szóló törvény, hosszú ideje előírja a jelnyelvi tolmácsolást. Így bár eltérő feltételek között, de létezett a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra irányuló jogszabályi megrendelés. A jelnyelv oktatásához, illetve a bilingvális (kétnyelvű) oktatáshoz való jog megértése szempontjából azt kell megérteni, hogy a hallássérült különösen a siket családba születő siket gyermekek nyelvfejlődésük korai szakaszában először a jelnyelvvel találkoznak. Ezért nyelvfejlődésük a kétnyelvű családokba (pl. hazai német, szlovák, roma stb.) születő gyermekek nyelvfejlődéséhez hasonlítható. A magyar jelnyelv önálló nyelv. A világ országaiban a hallássérültek nemzeti jelnyelvüket (német jelnyelvet, olasz jelnyelvet) használják, ami nem azonos a beszélt magyar nyelv jelesített változatával. A magyar jelnyelv önálló, saját szabályrendszerrel bír. Ennek bizonyítására a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál jelnyelvi kutatásokat végeztettünk, felsőoktatási intézmények pedig vizsgálták a jelnyelv morfológiáját, a jelnyelvi nyelvjárásokat. A magyar jelnyelv oktatását a közoktatási törvény már ma is lehetővé teszi, de csak választható tantárgy formájában, a 7. osztálytól kezdődően. Így a magyar jelnyelv elsajátításának igazi feltételei képzett tanárok, magyar jelnyelvi tankönyvek, tanmenetek az oktatási keretek között egyelőre nem alakultak ki. Magyar jelnyelvből egyelőre nem lehet nyelvi vizsgát tenni, mert ehhez szükség lenne jelnyelv szakos pedagógusokra, de ilyen képzés egyelőre nem létezik A szak létrehozása a Közalapítvány támogatásával, az ELTE Bölcsészettudományi Karán folyamatban van. A szakemberek megjelenése fogja megteremteni annak a lehetőségét, hogy magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehessen tenni, illetve a közoktatás rendszerében, de akár hallók számára a felnőttképzésben a magyar jelnyelvet tanítani lehessen. Ez a fejlesztés sem előzmények nélküli. Jelenleg alap-, közép-, és felsőfokú kommunikációs tanfolyamokat (tehát nem nyelvi képzéseket) lehet elvégezni. Az oktatást elsősorban siket anyanyelvi oktatók végzik, egyelőre pedagógiai végzettség nélkül. A siket oktatók létrehozták a Jelnyelvi Oktatók Egyesületét, melynek megerősödését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is támogatta. Létrejöttek jelnyelvi szótárak, jegyzetek, illetve ma már mód van bizonyos jelnyelvi kifejezések interneten keresztül történő elsajátítására is.

20 20 A bilingvális (kétnyelvű) oktatás bevezetésének jelentőségét akkor értjük meg, ha megismerjük a hallássérült gyermekek oktatásának alapjait. A közel 200 éves magyar hallássérültek pedagógiájának gyakorlata a hallásmaradvány fejlesztésére, a szájról olvasás, illetve a hangzó beszéd megtanítására épít. Ez a módszer is lehet eredményes, de vannak olyan gyermekek, akik nem képesek így a (szak)ismeretek elsajátítására. Ez a módszer kifejezetten tiltja a jelnyelv alkalmazását az oktatás során. A bilingvális (kétnyelvű) oktatás alternatívaként történő bevezethetősége közel egy évtizede tartó szakmai viták, együttgondolkodások eredményeként válik mára lehetővé; bár a szakemberek még mindig vitatkoznak a bilingvális (kétnyelvű) oktatás megvalósításának tényleges formáiról. A fejlesztés nem könnyű feladat, mert Magyarországon nincs minta, így jelenleg nincs kialakult módszertan, felkészült szakember, de még a képzők képzését is meg kell oldani. A Közalapítvány ebben is támogatást nyújt a hazai felsőoktatásnak és a gyakorló intézményeknek. Az előterjesztő álláspontja szerint a hallássérült emberek munkaerőpiaci beválásának egyik záloga a közoktatás minősége. Úgy véljük, hogy a bilingvális (kétnyelvű) oktatás bevezetése az ezzel a módszerrel jobban tanítható gyermekek esetében javítani fogja az elhelyezkedés esélyeit is. A törvény megalkotásával az a szándékunk, hogy ezen fejlesztési folyamatok szakmailag lehetséges szintű felgyorsítását tudjuk elérni; és ezzel garantáljuk, hogy a vonatkozó szakaszok hatályba léptetésének évére szeptember 1-re a feltételek valóban rendelkezésre álljanak. Részletes indoklás a) a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény megalkotása Az új törvény legfőbb tartalmi eleme a magyar jelnyelv önálló nyelvként történő elismerése, illetve a magyar jelnyelvet használó hallássérült emberek közösségének a siketek és nagyothallók érdekvédelme által régóta hangoztatott törekvésével összhangban nyelvi kisebbségként történő definiálása. Ebből a típusú kisebbségi létből fakadóan biztosítja a magyar jelnyelv és a siket kultúra megőrzéséhez, ápolásához, gyarapításához való jogot. A törvénytervezetben definiáljuk a hallássérült, a siketvak személy, a magyar jelnyelv, illetve a speciális kommunikációs rendszer fogalmát. Ez utóbbi fogalom kibontását a különböző módszerek definiálásával a törvény melléklete fogja tartalmazni. A különböző módszerek (jelesített magyar nyelv, ujjábécé, a

2009. évi CXXV. törvény. a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. Általános rendelkezések

2009. évi CXXV. törvény. a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. Általános rendelkezések 2009. december 3-án hatályos változat 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról Az Országgyűlés figyelembe véve, hogy a hallássérült, valamint a siketvak emberek a

Részletesebben

T/10221. számú. törvényjavaslat. a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról

T/10221. számú. törvényjavaslat. a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/10221. számú törvényjavaslat a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról Előadó: Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Budapest, 2009. július 2009.

Részletesebben

T/10221/29. számú. egységes javaslat. a magyar jelnyelvr ől és a magyar jelnyelv használatáról szól ó törvényjavaslat zárószavazásáho z.

T/10221/29. számú. egységes javaslat. a magyar jelnyelvr ől és a magyar jelnyelv használatáról szól ó törvényjavaslat zárószavazásáho z. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/10221/29. számú egységes javaslat a magyar jelnyelvr ől és a magyar jelnyelv használatáról szól ó törvényjavaslat zárószavazásáho z Előadó : Dr. Herczog Lászl ó szociális

Részletesebben

Szolgáltatási Szabályzat

Szolgáltatási Szabályzat Szolgáltatási Szabályzat Siketvakok Országos Egyesülete Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Működési területe: Budapest és Pest megye Módszertani Támogatás: Országos Egyesület székhelye:1146 Budapest, Ajtósi Dürer

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015-2018

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015-2018 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Tolmácsszolgálat jele Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015-2018 A siket

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015 Győr-Moson-Sopron megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak.

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni? 2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni? 2015 SIKETVAKOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni? 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak.

Részletesebben

II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 1335 Ft 2010. JANUÁR 22.

II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 1335 Ft 2010. JANUÁR 22. II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 1335 Ft 2010. JANUÁR 22. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2010. évi elõfizetési árainkra oldal JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni? 2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni? 2015 SIKETVAKOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni? 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket

Részletesebben

kiegészít ő ajánlás a

kiegészít ő ajánlás a T/10221/25. szám ORSZÁGGY ÜLÉS HIVATALA Érkezett : 2009 OKT 14. Az Országgyűlé s Ifjúsági, szociális és családügyi Emberi jogi, kisebbségi, bizottságának civil- és vallásügyi bizottságána k Oktatási és

Részletesebben

Szolgáltatási Rend 2012. GRÁTISZ Kommunikációs és Jelnyelvi Tolmács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete

Szolgáltatási Rend 2012. GRÁTISZ Kommunikációs és Jelnyelvi Tolmács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete Szolgáltatási Rend 2012. GRÁTISZ Kommunikációs és Jelnyelvi Tolmács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete Ellátott terület: Heves megye Címünk: 3300 Eger, Telekessy u. 8. fszt. 4. Nyitvatartási rend:

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2012-2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2012-2015 Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2012-2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak. Ez a jelelés. Ez a jelnyelv. A siket és

Részletesebben

H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST

H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST HALLÁSSÉRÜLTEK IDENTITÁSÁÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST SZOLGÁLTATÁSI REND Szolgáltatási rend HID Tolmácsszolgálat Budapest Módosítva: 2012-04-04 1. A tolmácsszolgálat

Részletesebben

H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST

H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak. Ez a jelelés. Ez

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. OKTÓBER 16. TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

A VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2015-2018

A VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2015-2018 A VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2015-2018 Tartalomjegyzék 1, A VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI... 3 2, ELLÁTÁSI TERÜLET... 3 3, ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ... 3 4,

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Szolgáltatási rendje 2015-2018 Tartalomjegyzék 1, A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI... 3 2, ELLÁTÁSI TERÜLET... 3 3,

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 7. TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2015-2018

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2015-2018 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2015-2018 Tartalomjegyzék 1, A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI... 3 2, ELLÁTÁSI TERÜLET... 3 3,

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

Szöveges közhasznú beszámolója a 2009 évi tevékenységéről

Szöveges közhasznú beszámolója a 2009 évi tevékenységéről HAJDÚSÁGI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Szöveges közhasznú beszámolója a 2009 évi tevékenységéről A Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület a Hajdú-Bihar

Részletesebben

H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST

H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST HALLÁSSÉRÜLTEK IDENTITÁSÁÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET H I D JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST SZOLGÁLTATÁSI REND Szolgáltatási rend HID Tolmácsszolgálat Budapest Módosítva: 2015.04.16. 52 1. A tolmácsszolgálat

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015 Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek.

Részletesebben

Könnyen érthető Szolgáltatási Rend

Könnyen érthető Szolgáltatási Rend Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület Jelnyelvi Tolmácsszolgálat /rövidítve: HJKE-JTSZ/ Könnyen érthető Szolgáltatási Rend 2015. június 01-2018. március 31-ig Módosítva: 2015.10.01.

Részletesebben

Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata

Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Szolgáltatási feltételek A szolgáltatás megrendelésének menete, módja 1146 Budapest Thököly út 58-60. III/305-308..

Részletesebben

AZ MMSZ VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLATÁNAK SZOLGÁLTATÁSI RENDJE

AZ MMSZ VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLATÁNAK SZOLGÁLTATÁSI RENDJE AZ MMSZ VAS MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLATÁNAK SZOLGÁLTATÁSI RENDJE 2015 03. 01 2015 05. 31. KÖZÖTT Tartalomjegyzék 1. A Vas Megyei Tolmácsszolgálat elérhetősége 2 2. A tolmácsszolgálat által vállalt

Részletesebben

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 24. cikk Oktatás (óvoda, általános- és középiskola)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 24. cikk Oktatás (óvoda, általános- és középiskola) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 24. cikk Oktatás (óvoda, általános- és középiskola) Készítette: Telek Dóra 1 Történeti áttekintés A fogyatékosok intézményes nevelése és oktatása

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Szolgáltatási rendje 2012-2015 1 Tartalomjegyzék 1, A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI:... 3 2, A TOLMÁCSSZOLGÁLAT ÁLTAL

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2012

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2012 KORNER Jelnyelvi Tolmács Központ BUDAPEST Tolmácsszolgálat jele Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2012 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak.

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015 Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek.

Részletesebben

BORSODI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

BORSODI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET BORSODI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND Érvényes: 2012. június 1-től visszavonásig 1. A JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 171. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 27., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 171. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 27., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 27., péntek 171. szám Tartalomjegyzék 2009. évi CXXIV. törvény Az egyes képviselõi juttatások és kedvezmények megszüntetésérõl szóló 2009.

Részletesebben

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről Lezárva: 1999. május 31. Hatályos: 2003. I. 1. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről A felsőoktatásról

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2014

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2014 KORNER Jelnyelvi Tolmács Központ BUDAPEST Tolmácsszolgálat jele Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2014 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak.

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

BORSODI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

BORSODI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET BORSODI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND Érvényes: 2012. június 1-től visszavonásig 1. A JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT

Részletesebben

JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST

JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST HID JELNYEVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT BUDAPEST Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2012 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak. Ez a jelelés. Ez

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Szolgáltatási rend 2012 06. 01-től 2015. 03. 31-ig Tartalomjegyzék 1. A Vas Megyei Tolmácsszolgálat elérhetősége 2 2. A tolmácsszolgálat által vállalt tolmácsolási

Részletesebben

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015

Leírás, hogyan lehet jelnyelvi tolmácsolást kérni. 2015 KORNER Jelnyelvi Tolmács Központ BUDAPEST Tolmácsszolgálat jele Leírás, hogyan lehet jelnyelvi t kérni. 2015 A siket emberek nem hallanak. A siket emberek a kezükkel beszélgetnek. A kezekkel jeleket mutatnak.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata

Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Szolgáltatási feltételek A szolgáltatás megrendelésének menete, módja 1146 Budapest Thököly út 58-60. III/305-308..

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 39/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete A sajátos nevelési igényű gyermekek nem az önkormányzat fenntartásában működő intézményben fizetendő térítési díjainak

Részletesebben

II. A 2011. évi Éves Képzési Terv (ÉKT) megalkotásának szempontjai

II. A 2011. évi Éves Képzési Terv (ÉKT) megalkotásának szempontjai I. Előzmények A 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény előírásai szerint a Közalapítvány felnőttképzési szakemberei elkészítették a 2010. évi Éves Képzési Tervet. A törvény 15.. (1) értelmében az Éves Képzési

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Szolgáltatási rendje 2012-2015 1 Tartalomjegyzék 1, A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI:... 3 2, A TOLMÁCSSZOLGÁLAT ÁLTAL

Részletesebben

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. augusztus 28-án tartandó ülésére Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító

Részletesebben

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege 2/a. számú melléklet Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY I. ÉVFOLYAM 13. szám 2009. december 23. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ sé g: Szociális tárgyú közlemények esetén: 1054 Bu da pest, Hold

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium 31404/2008. E L ŐT E R J E S Z T É S A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Budapest, 2008. december VEZETŐI

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata

Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata 2009. december 16. DEBRECEN A Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa a

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

21182 Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 2011. február 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszakra című program

21182 Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 2011. február 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszakra című program 1a. számú melléklet 21182 Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 2011. február 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszakra című program (Ft) Borsodi Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t

M i n i s z t e r i r e n d e l e t SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 23.578-3/2007-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

Ellátások, kedvezmények, támogatások

Ellátások, kedvezmények, támogatások Ellátások, kedvezmények, támogatások Gyakran ismételt kérdések gyűjteménye 1. Fogyatékossági támogatás 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2012-2015

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2012-2015 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT SZOLGÁLTATÁSI REND 2012-2015 Tartalomjegyzék 1, A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI:... 3 2, A TOLMÁCSSZOLGÁLAT ÁLTAL

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Tájékoztató a 2007/2008. tanévi iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez (részlet)

Új Szöveges dokumentum Tájékoztató a 2007/2008. tanévi iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez (részlet) Tájékoztató a 2007/2008. tanévi iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez (részlet) A jelen tájékoztató a 2007/2008. tanévi iskolai tankönyvrendelés lebonyolítását, a tankönyvellátás megszervezését segítő

Részletesebben

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi. Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük

TÁJÉKOZTATÓ. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük TÁJÉKOZTATÓ Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK HKR V. FEJEZET MEGJEGYZÉS: A PARAGRAFUSOK SZÁMOZÁSA A TELJES HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 46. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 48

A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 46. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 48 46 5. Oktatás* Tartalomjegyzék A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény rendelkezései 46 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezései 48 A szakképzésről szóló 2011.

Részletesebben

TREFORT TÉRI ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA

TREFORT TÉRI ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA A /2008. (VI. 26.) Kgy határozat melléklete TREFORT TÉRI ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló

Részletesebben

PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA

PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA Perbál Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok és a Magyar Köztársaság 2008. évi CV. törvény 2..(2) bekezdése és a 4.

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY

SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Megbízó: Németh László Pér Község Önkormányzata közoktatási szakértő 9099 Pér, Szent Imre

Részletesebben

KORNER BUDAPESTI JELNYELVI TOLMÁCS KÖZPONT

KORNER BUDAPESTI JELNYELVI TOLMÁCS KÖZPONT KORNER BUDAPESTI JELNYELVI TOLMÁCS KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSI REND SÍKÍRÁSOS VÁLTOZAT 2015. április 1. 1. A KORNER JELNYELVI TOLMÁCS KÖZPONT ELÉRHETŐSÉGEI Cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 26/b. Tel/fa: 06/1/ 301-06-07

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2016.09.01-I HATÁLLYAL 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je Előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a nevelési-oktatási intézményekben biztosított gyermekétkeztetés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 28-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Kontráné Hegybíró Edit, Sáfár Anna és Csizér Kata

Kontráné Hegybíró Edit, Sáfár Anna és Csizér Kata Nyelv és s kommunikáci ció a magyarországi gi siketek körében: k egy országos felmérés s bemutatása Kontráné Hegybíró Edit, Sáfár Anna és Csizér Kata Esélyegyenlőség a Nyelvtanulásban Kutatócsoport Angol

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben