I. A munkakör elemző DACUM műhelymunka célja, helye a pályázati programban

Átírás

1 Tartalom I. A munkakör elemző DACUM műhelymunka célja, helye a pályázati programban II. A munkaszakértők kiválasztása III. Az alkalmazott DACUM folyamat részei III.1. A bizottság irányítása a DACUM folyamat irányába III.2. A családi napközi szolgáltató munkakör kapcsolatrendszerét mutató felépítési ábra kidolgozása III.3. A családi napközi szolgáltató munkakör feladatcsoportjainak meghatározása III.4. Az egyes feladatok kitárgyalása a konkrét feladatok meghatározása céljából III.5. A munkakörhöz tartozó feladatok és feladatcsoportok DACUM tábla III.6. A dolgozóktól elvárt ismeretek és készségek III.7. A dolgozói magatartásformák (személyiségjegyek és hozzáállások) III.8. A szükséges eszközök, berendezések, készletek és anyagok III.9. A későbbi tendenciák/kérdések III.10. DACUM tábla validálása IV. A műhelymunka értékelése V. Mellékletek: 1. Módszertani leírás a DACUM eljárásról 2. A műhelymunka munkaterve 3. Feladatelemzések 4. Validáló kérdőív 1

2 I. A munkakör elemző DACUM műhelymunka célja, helye a pályázati programban A TÁMOP /1/C Paradigmaváltás a családi gyermekellátásra való felkészítésben c. projekt egyik fő célkitűzése, hogy a családi napközi szolgáltatásra felkészítő jelenleg érvényben lévő - képzési követelményrendszert átalakítsa, magasabb szakmai színvonalra helyezze. Kidolgozzon több olyan alternatív képzési utat, amelyek különböző bemeneti végzettségre építve (szakképzetlen alapfokú iskolai végzettségű, szakképzetlen középfokú végzettségű, szakképzett középfokú végzettségű, felsőfokú nem pedagógus végzettségű és felsőfokú pedagógus végzettségű) lehetővé teszi, hogy az érdeklődők felkészülhessenek a családi napközi szolgáltatása. A képzésfejlesztési munka célja, hogy: olyan képzési program jöjjön létre, amely beilleszthető a szakképzési rendszerbe (OKJ)- elképzeléseink szerint a Házi időszakos gyermekgondozói szakképesítésre épülve, a képzésben résztvevőknek szakképzettséget és ezzel munkaerő-piaci szempontból jobb elhelyezkedési esélyeket ad, emeli a családi napközi mint gyermekellátási forma szakmaiságát és ezzel szakmai megbecsültségét, védi a területen dolgozókat a szakmaiatlanság folyamatosan felbukkanó vádja ellen, lehetővé teszi, hogy a felkészítő programok és képzők ugyanazon objektív szakmai- és vizsgakövetelmény mentén kerüljenek elbírálásra, a tanulni vágyók korrekt támpontokkal rendelkezzenek a képzésválasztáshoz. Valamint hogy a különböző tanulási utakat kijelölő képzési programokhoz korszerű, a kompetencia alapú felkészítést lehetővé tevő - távoktatási és e-learning elemekkel kombinált - tananyagokat dolgozzon ki. A képzés- és tananyag fejlesztési munka a szisztematikus tananyag- és programfejlesztés (SCID) lépései mentén halad. Ennek a munkának az első lépéseként megtörtént a családi napközi szolgáltató munkakör részletes elemzése, az OKJ korszerűsítése során is alkalmazott DACUM eljárással. A DACUM mozaikszó, egy angol nyelvű kifejezésből származik: Development A CurriculuM, amely a tananyagfejlesztés érdekében végzett csoportmunkán alapuló foglalkozás/munkakörelemzést jelent. A műhelymunka célja a sikeres munkavégzéshez szükséges kompetenciák meghatározása, valamint a hozzá kapcsolódó feladatok meghatározása - 'MIT CSINÁL' az adott munkaterületen sikeresen dolgozó szakember? A DACUM táblázat, amely a DACUM elemzés eredménye, grafikusan és részletesen láttatja azokat a feladatcsoportokat és feladatokat, amelyeket a vizsgált foglalkozás vagy munkakör tartalmaz. II. A munkaszakértők kiválasztása A DACUM eljárás a műhelymunkában részt vevő gyakorló szakemberek kiválasztásával kezdődik. A munkaszakértők kiválasztásánál során, mint az eljárás folyamatában végig szem előtt tartottuk a DACUM folyamat minőségteljesítési kritériumait: A műhelymunkát hét fős szakértői stáb végezte. A munkaszakértők körének összeállításánál törekedtünk arra, hogy a csoportban egyaránt legyenek a családi napközi szolgáltató tevékenység gyakorlásában évek óta eredményesen működő gyakorló szakemberek mellett legyenek a terület fejlődésében hajtóerőt képviselő, irányadó személyek. 2

3 A családi napközi működtetésében aktív, gyakorló szakemberek az ország különböző területeiről érkeztek a műhelymunkára. A munkaszakértői stáb összetétele a következő volt (idézve a műhelymunka elején tett bemutatkozásukat): Vokony Éva módszertani bölcsőde vezető, Budaőrs, OGYSZN szakértő gyermekek napközbeni ellátása szakterületen Éva a kezdetektől fogva részt vesz szakmai tanácsadóként a családi napközi terület fejlesztésében, családi napközi vezetők képzésében és a területükön működő családi napközik szakmai segítésében. A műhelymunka nyitásaként megfogalmazta: A mi feladatunk a szakmai elvárások megfogalmazása. Kiindulópontot jelenthetnek a már elkészült szakmai anyagokban meghatározott kompetenciák. A családi napköziben kétszer olyan felkészültnek kell lenni, a gondozónak itt sokkal nehezebb a feladata, mint aki intézményben dolgozik, ahol specializáltak a szerepek. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes felnőttképzési szakember, a családi napközi szolgáltatásra felkészítő képzési programok szakmai lektora Bölcsődei területen dolgozom az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszékén és a Minisztérium módszertani Intézetében. A családi napközi szakmai anyagok többségének kidolgozásában részt vettem. Az NSZFI felkérésére általában én végzem a felkészítő programok szakmai anyagait áttekintését és véleményezését. Azok, akik beadják az engedélyigényüket azt gondolják, hogy automatikusan megkapják az engedélyt. Érzek egy morális felhígulást. Rengeteg olyan tanfolyam van, amely már lezajlik mire dokumentálódik. A már működő képzők is megosztottak ebben a tekintetben. Olyan szabályozás kellene, ami még neki jó és a konkurenciát kiszorítja. Nagy a versengés és a szakmán belül számíthatunk ezzel a változtatással kapcsolatban ellenállásra is. Ki kell dolgoznunk egy jó lobby irányt. Dombóváriné Arthurné családi napközi vezető, Ásotthalom, közoktatási szakértő művészetoktatás, tanügyigazgatás szakterületeken Végzettségem pedagógus szeptemberében, mint egyéni vállalkozó 2 családi napközit hoztam létre Ásotthalmon, melyet egyaránt igénybe vesznek a bölcsődés, óvodás, iskolás korú gyermekek. Jelenleg is az általam létrehozott családi napközikben dolgozom, mindennapi munkám során mindent megteszek, hogy a családi napközibe járó gyerekek az életkoruknak, személyiségüknek mindinkább megfelelő legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek. A családi napközi vezető képzés minőségi megújítását fontosnak tartom, mivel a jelenlegi képzések többsége nem készít fel, sem a működtetői, sem a gondozói illetve pedagógiai feladatokra. Farkas Judit családi napközi vezető,pécs 2007-től vagyok családi napközi vezető. A Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítványnál tanultam. Családi napközi koordinátorként végeztem. Ezek után mertem belevágni a családi napközibe és átalakítani a játszóházunkat. A jelenlegi tanfolyam szerintem is kevés ahhoz, hogy valaki felkészülten kerüljön be ebbe a munkába. Ausztriai tapasztalatunk szerint érdemes hosszabb, moduláris alapú képzést kialakítani, amelyben az egymásra épülés úgy van kidolgozva, hogy milyen szerepre készül a tanuló. 3

4 Nagy Sándorné családi napközi hálózat vezető, Lajosmizse, OGYSZN szakértő gyermekek napközbeni ellátása szakterületen 25 évig voltam óvónő és a saját családom mérete indokolta, hogy mással kezdjek foglalkozni. Természetszerűleg adta magát a feladat. A helyzetből fakadóan kezdtünk el hálózatban dolgozni. A hálózat számomra azt jelentette, hogy munkamegosztásban dolgozunk. Én nem szerettem volna a gyerekkel kapcsolatos munkát feláldozni az ügyintézés miatt. Azok, akik felvállalják, hogy gyermekekkel foglalkoznak legalább annyira a szülővel is foglalkozniuk kell. Ehhez értenem kell. Az időbe bele tartozónak érzem, hogy a saját felkészülésemmel is foglalkozni kell. A vállalkozás résszel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy aki alkalmas rá, azt a kényszer rá is viszi és meg tudja tanulni. Grosch Mária a Fehér Kereszt Baráti kör Egyesület munkatársa, OGYSZN szakértő gyermekek napközbeni ellátása szakterületen A Fehér Kereszt Közhasznú Egyesület volt az első Magyarországon, amely családi napközi hálózatot kezdett működtetni. A képzéssel kapcsolatban azt gondolom, hogy a felkészítésben szakmaiság iránti igény egyrészt külső kényszerként jelentkezik, a minket érő kritika miatt. Másrészt mi magunk is egyre fontosabbnak érezzük a gyermekkel való foglalkozás során a szakértelmet. A külföldi jó gyakorlatokból azokat a hasznos képzési elemeket érdemes adaptálnunk, ami náluk már bevált, mint a minőségi szakmai munka egyik fontos garanciája. Palotai Ildikó családi napközi hálózat vezető, Tata Tatai Háztűzőrző Nők és Anyák Egyesülete. 30 évig voltam óvónő, amikor a családok, kismamák támogatására, segítésére megalapítottuk az egyesületet. Egyik fő tevékenységünk a családi napközi működtetése. A csanáért végzett 4 éves munkatapasztalatom alapján, a szakmaiságot érzem fontosnak, hogy országosan a helyére kerüljön. Nagyon széles életkori spektrumot érint a csana és az adott korosztállyal mindenkor tisztában kell lenni. Modulrendszert támogatom. A szülőknek igen is van elvárása, hogy a pénzéért mit szeretne kapni a gyereke számára. Ma a nagymamák még aktívan dolgoznak, inkább alkalmankénti gyerekfelügyeletet vállalnak. Facilitátor: Murányi Beáta felnőttképzési szakember Több mint 15 éve dolgozom felnőttképzésben. Elsősorban OKJ-s képzésekben szereztem tapasztalatot: oktatásban, képzési programok kidolgozásában, program- és intézményakkreditációban és tananyagfejlesztésben. Többek közt e-learning alapú tananyagok kidolgozásában több képzési program átdolgozásában vettem részt az új OKJ modularizációs projektjében. Itt szereztem tapasztalatot a DACUM műhelymunkában. Ezt a módszert nagyon hatékonynak és célravezetőnek tartom akkor, amikor úgy szeretnénk egy képzési programot felépíteni, hogy az leginkább illeszkedjen az adott munkaterület elvárásainak. A bemutatkozás lehetőséget teremtett a szakmával kapcsolatos legfontosabb nézet ütköztetésekre. Ezek a következő kérdéseket érintették: Farkas Judit felvetésére vita indult a családi napközi pontos definíciójáról. Mit nevezünk családi napközinek? 4

5 Nagyon sokféle formában, helyi adottságok mentén és sokféle szolgáltatás felfogással működő gyermekellátó nevezi magát családi napközinek. Judit szerint egyrészt szigorítani kellene a kereteket a kizárólag saját háztartásban, családi körülmények között működő kis létszámú ellátás irányába. Ugyanakkor viszont pontosabban definiálni és megkülönböztetni azokat a gyermekellátási formákat, amelyek jelenleg családi napköziként működnek, de nem ilyen keretek között. Ez utóbbi ellátási formák számára viszont engedélyezni kellene a nagyobb gyermeklétszámmal való működést. Ezzel elkerülhető lenne, hogy ugyanazon épületben több telephelyként bejegyezve inkább az intézményes ellátás mintáját követve működjenek családi napközik. Grosch Mária szerint: a családi napközi pontosan definiált az évi gyermekvédelmi törvényben. Nincs szükség ezt újradefiniálni. Másrészt a normatívából való kiszorítást jelentené azok számra ez a fajta definíciószűkítés, akik nem ebben a klasszikus saját otthonos módban működtetik a családi napközijüket, és amelyekre vitathatatlanul szüksége van a szolgáltatást igénybe vevőknek. III. Az alkalmazott DACUM folyamat részei III.1. A bizottság irányítása a DACUM folyamat irányába A műhelymunka indításakor a munkaszakértők a kiadott segédanyag (1.sz. melléklet) iránymutatásai mentén megismerkedtek a munka módszertanával. Kialakították az együttműködés informális szabályrendszerét és megvitatták a munka ütemezését. III.2. A családi napközi szolgáltató munkakör kapcsolatrendszerét mutató felépítési ábra kidolgozása A családi napközi szolgáltatást végző munkakör kapcsolatrendszerét a munkaszakértők két szempont szerint rendszerezték. Az egyik szempont szerint elkülönítetten kezelték a hálózati formában a saját otthonban és a bérelt helyen működő családi napköziket. Másrészt a kapcsolatokat külső és belső kapcsolatokra bontották aszerint, hogy közvetlen napi munkakapcsolatot, esetleg kölcsönös viszonyt jelent a kapcsolat, vagy sem. A kapcsolatok erősségét 1-5-ig osztályozták. 1-e a legkevésbé erős kapcsolatot jelölték, amely alkalomszerűen jön létre, 5-el a legerősebb kapcsolatokat, amely szoros, és a működés szempontjából fontos kapcsolatot jelent. 5

6 Ennek megfelelően a családi napközi szolgáltatói munkakör kapcsolatrendszere a következő: A kapcsolat megnevezése Saját otthonban működő családi napközi BELSŐ KAPCSOLATOK Bérelt helyen működő családi napközi Hálózatban működő családi napközi Gyerek Szülő Saját gyermek Család tag 5 3 (ha segít) Segítő Helyettes Szakmai vezető/koordinátor (fenntartótól függően) KÜLSŐ KAPCSOLATOK Fenntartó Támogatók, szponzorok Könyvelő Élelmezésvezető Dietetikus Főbérlő 5 Ügyvéd Munkajogász (ha van alkalmazottja) Városi közterület felügyelet Polgármester Jegyző Beszerzési források Másik családi napköziben dolgozó kolléga Más gyermekellátási forma (alternatív gyermekellátások) Családsegítő központ Volt képző, mint szakmai tanácsadó Védőnő

7 Gyermekorvos Nevelési tanácsadó Szomszédok Társadalmi kapcsolatok (könyvtár, művelődési ház stb.) Települési civil szervezetek ÁNTSZ MÁK Gyermekjóléti szolgálat Egyházak Gyámhivatal Szociális bizottság Másik családi napközi Szaktanácsadó Óvoda Bölcsőde Iskola III.3. A családi napközi szolgáltatói munkakör feladatcsoportjainak meghatározása A feladatcsoportok meghatározásához többféle felvetés után rendezési szempontként a szakértők azt a kronológiát választották, ami mentén leírható a családi napközi működése az előkészítéstől a megvalósításon át a működésig. A következő feladatcsoportok kerültek kialakításra: A feladatcsoport: Megteremti a működés jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő feltételeit B feladatcsoport: Ellátja a családi napközi működtetési feladatait C feladatcsoport: Ellátja a gondozói, nevelési feladatokat D feladatcsoport: Ellátja a háztartásvezetési feladatokat E feladatcsoport: Biztosítja a gyermekek étkeztetését F feladatcsoport: Marketing tevékenységet végez G feladatcsoport: Minőségbiztosítási tevékenységet végez H feladatcsoport: Elvégzi a dokumentációs feladatokat 7

8 III.4. Az egyes feladatok kitárgyalása a konkrét feladatok meghatározása céljából A DACUM eljárás menetében rendhagyó lépésként a szakérők a Házi időszakos gyermekgondozó szakképesítés két moduljában meghatározott szakmai feladatok áttekintéséve kezdték munkájukat. A Házi időszakos gyermekgondozó szakképesítés két moduljában meghatározott feladatokkal kapcsolatban a szakértők megállapították, hogy minden egyes feladat jelen van a családi napközi szolgáltatásban. Néhány feladat azonban csak kiegészítéssel fedi a családi napköziben megvalósuló tevékenységet. Ezek a kiegészítések a következők: Gyermekellátási alapfeladatok modulban meghatározott szakmai feladatok Alkalmazza az önismeret fejlesztés, az önvédelem és a szakmai hitelesség megőrzésének technikáit. Szervezi a gyermek napi tevékenységét, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn való mozgás és a re kreálódás feltételeit. Segíti a kultúrhigiénés szokások kialakulását. Segíti a társadalmilag elfogadott értékrend kialakulását a gyermekben. Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok modulban meghatározott szakmai feladatok Ápolja a beteg gyermeket, szükség esetén biztosítja a szakszerű egészségügyi ellátáshoz jutást. Gyermekkíséretet lát el, megtanítja a biztonságos közlekedés szabályait. A családi napköziben végzett feladatok (kiegészítések) A saját család védelmének módszereit. Ezeken túl biztosítja a gyermek napi étkezését. Mélyíti a már kialakult kultúrhigiénés szokásokat. Mélyíti a már kialakult értékrendet. A családi napköziben végzett feladatok (kiegészítések) Néhány órára ápolja a beteg gyermeket, a szülő megérkezéséig. Csak akkor, ha ezt elvállalta és a szülőt erről nyilatkoztatta. A feladatok meghatározásánál az egyes feladatcsoportokba beintegráltuk a Házi időszakos gyermekgondozó szakképesítés két moduljának feladatait. Ezen feladatok jelentős részét természetszerűleg a C feladatcsoportba kerültek beintegrálásra. Nagyon sok beintegrált feladat esetében a szakértők indokoltnak találták a feladatok összevonását, átstrukturálását. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes javaslatára, a következő feladatátstrukturálást tették a munkaszakértők: A C2. feladat: Törekszik a gyermek megismerésére magában foglalja a Gyermekellátási alapfeladatok modul következő szakmai feladatait: Észleli a gyermek lelkiállapotának változásait, problémafeltárást végez Felismeri az átlagostól eltérő viselkedési formákat Felismeri a gyermek sajátos nevelési igényét, segíti a másság elfogadását A C4. feladat: Életkori sajátosságoknak megfelelően segíti a gyermek fejlődését, magában foglalja a Gyermekellátási alapfeladatok modul következő szakmai feladatait: Biztosítja a gyermek számára a fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt légkört. Szervezi a gyermek napi tevékenységét, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn való mozgás és a rekreálódás feltételeit. A gyermek állapotának, szükségleteinek megfelelő egyéni gondozást végez. 8

9 Segíti a gyermek tanulását az életkori sajátosságoknak megfelelően. Életkori sajátosságok, egyéni képességek és igények figyelembevételével bevonja a gyermeket a mindennapi tevékenységbe. Gondozza és segíti a sajátos nevelési igényű gyermeket A C5. feladat: Segíti a gyermek tanulását az életkori sajátosságoknak megfelelően magában, foglalja a Gyermekellátási alapfeladatok modul következő szakmai feladatait: Segíti a kultúrhigiénés szokások kialakulását Segíti a társadalmilag elfogadott értékrend kialakulását a gyermekben A C7. feladat: Folyamatosan együttműködik a szülővel, magában foglalja a Gyermekellátási alapfeladatok modul következő szakmai feladatait: Törekszik a családi nevelés értékeinek megismerésére és megőrzésére, a családi nevelés segítésére Non-direktív, segítő beszélgetést folytat Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza a konfliktuskezelés különböző módszereit A C6. Segíti a szociális kompetencia fejlődését, magában foglalja a Gyermekellátási alapfeladatok modul következő szakmai feladatait: Összehangolja a különböző korcsoportú gyermekek együttműködését Segíti a gyermek kapcsolatrendszerének megőrzését, új kapdsolatok kialakítását és ápolását Segíti a társadalmilag elfogadott értékrend kialakulását a gyermekben Minden más feladat, amely szerepel a Házi időszakos gyermekgondozó szakképesítés két moduljában a családi napközi szolgáltatás feladatainak végiggondolásánál más megfogalmazásban jelent meg. Több olyan szakmai elvárás, amely feladatként fogalmazódik meg a Gyermekellátási alapfeladatok és a Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok modulokban a munkaszakértők szerint sokkal inkább a teljes munkatevékenységre kiterjedő magatartásként, attitűdként határozhatók meg. Ezek ismertetése a III.7. szakaszban található A feladatcsoportok és feladatok meghatározásánál a szakértők a sokféle megközelítés ellenére minden esetben teljes egyetértést alakítottak ki. III.5. A munkakörhöz tartozó feladatok és feladatcsoportok DACUM tábla A szakértők a kidolgozott feladatokat finomították és sorrendbe állították, melynek eredményeként kialakult a végleges DACUM tábla. A feladatok meghatározásánál időnként szükség volt bizonyos fogalmak tartalmának pontos tisztázására, amely a későbbi tananyagfejlesztés szempontjából is fontos. A következő fogalmak kerültek pontosításra a feladat meghatározások során: A tanulás fogalmát annak behaviorista értelmezésében használjuk, tehát minden, gyakorlás következtében létre jövő tartós viselkedésváltozást tanulásnak nevezünk. 9

10 A személyközi szerződés alatt olyan informális, nem írásos megegyezést értünk, amely a szülővel való bizalomépítési munka részeként kerül megfogalmazásra és az elvárások kölcsönös tisztázását jelenti. A családi napközi szolgáltatás nagyon összetett szerepstruktúrát foglal magában. Létezik olyan munkamegosztás, amelyben a szakmai vezető szerepe és a családi napközi szolgáltatói szerep külön válik, és más-más személy tölti be a két funkciót. A szakmai vezető kompetenciáit a szakértők a következő tevékenységekben foglalták össze: Irányítja a családi napközi vezető napi munkáját. Meghatározza a mit, hogyan és mikor kérdésekkel kapcsolatos kereteket. Monitorozza a munkát. Gondozza az összes külső kapcsolatrendszert. Megoldja a családi napközi vezetőt érintő, az ő kompetenciáit meghaladó konfliktusokat. A szakmai irányításban a családi napközi vezetőnek a felettese. Kockázatelemzés alatt a munkavédelmi törvény által meghatározott baleseti kockázatok elemzését értjük. A végleges DACUM tábla összesen 9 feladatcsoportban 67 tevékenységet határoztak meg a munkakör részeként. 10

11 A MEGTER EMTI A MŰKÖDÉ S JOGSZA BÁLYOK NAK ÉS SZAKMAI KÖVETEL MÉNYEK NEK MEGFEL ELŐ FELTÉTE LEIT A1 DÖN T A FEN NTA RTÓ I FOR MÁR ÓL A2 MEG TERE MTI A PÉNZ ÜGYI ÉS SZÁ MVIT ELI MŰK ÖDÉ S FELT ÉTEL EIT A3 ELKÉS ZÍTI, ÉS FOLYA MATO SAN KARBA N TARTJ A A CSALD I NAPK ÖZI SZAKM AI PROG RAMJÁ T A4 ERŐ FOR RÁS TÉR KÉP ET KÉS ZÍT A5 KIALA KÍTJA AZ ALKAL MAS HELY ET A CSAL ÁDI NAPK ÖZI MŰKÖ DTET ÉSÉH EZ A6 KIVÁL ASZT JA A MEGF ELEL Ő SZOL GÁLT ATÓK AT A7 ÜZLET I TERVE T KÉSZÍ T A8 MEGT EREM TI, A MŰKÖ DÉS TÁRG YI FELT ÉTEL EIT ÉS FOLY AMAT OSAN PÓTO LJA AZ ELHA SZNÁ LÓDO TT ESZK ÖZÖK ET A9 HIV AT AL OS LE VE LEZ ÉS T FO LYT AT A10 MEG SZE RZI A SZÜ KSÉ GES HAT ÓSÁ GI ENG EDÉ LYE KET A11 MEG TER EMT I A MŰK ÖDÉ S SZE MÉL YI FEL TÉT ELEI T A12 KIAL AKÍT JA A JELE NTK EZÉS EK REN DJÉT ÉS FOLY AMA TOS AN FOG ADJA A JELE NTK EZŐ KET A13 ELKÉSZÍ TI/ELKÉS ZÍTTETI S MŰKÖDÉ SHEZ SZÜKSÉ GES SZAKMAI DOKUME NTÁCIÓT B ELLÁTJA A CSALDI NAPKÖZI MŰKÖDT ETÉSI FELADAT AIT B1 ÉVE S MUN KAT ERV ET KÉS ZÍT B2 ÉVES KÖLT SÉG VETÉ ST KÉSZ ÍT B3 FELAD ATMUT ATÓT ÁLLAPÍ T MEG B4 MEGHATÁROZZA AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAT/VAGY A FENNTARTÓTÓL BESZERZI AZ INTÉZMÉNYI TRÉÍTÉSI DÍJRA VONATKOZÓ DOKUMENTUMOT (HATÁROZATOT) MEGHATÁROZZA AZ ÉVES MUTATÓSZÁMOT A NORMATÍVA IGÉNYLÉSHEZ, ILLETVE ADATOT SZOLGÁLTAT A NORMATÍVA IGÉNYLÉSÉHEZ B5 MEGÁ LLAPÍT JA A KEDV EZMÉ NYEK KEL CSÖK KENTE TT SZEM ÉLYI TÉRÍT ÉSI DÍJAT B6 VÉGZI A MUNK ÁLTA TÓI FELA DATO KAT C ELLÁTJA A GONDOZÓ I, NEVELÉSI FELADAT OKAT C1 SZEMÉLYKÖ ZI SZERZŐDÉS T KÖT (NEM ÍRÁSBAN KÖTÖTT SZERZŐDÉS, BIZALOMÉPÍ TÉS A SZÜLŐVEL) C2 TÖREKSZIK A GYEREK MEGISMERÉ SÉRE C3 A GYERMEK ÉS SZÜLŐ IGÉNYÉNEK MEGFELELŐEN SEGÍTI A GYERMEKET A BEILLESZKEDÉ SBEN C4 ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGO KNAK MEGFELELŐEN SEGÍTI A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT C5 SEGÍTI A GYERMEK TANULÁSÁT AZ ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGO KNAK MEGFELELŐEN C6 SEGÍTI A SZOCIÁLI S KOMPETE NCIA FEJLŐDÉ SÉT C7 FOLYAMAT OSAN EGYÜTTMŰ KÖDIK A SZÜLŐVEL C8 FELISMER I A GYERMEK BETEGSÉ GÉT, SZÜKSÉG ESETÉN ELSŐSEG ÉLYT NYÚJT, ELSŐSEG ÉLYT NYÚJT C9 LEBONYOL ÍTJA A CSANÁN KÍVÜLI PROGRAM OKAT D ELLÁTJA A HÁZTARTÁSVEZE TÉSI FELADATOKAT D1 ELLÁTJA A TAKARÍTÁSI FELADATOKAT D2 KARBANTAR TJA A CSALÁDI NAPKÖZIBEN HASZNÁLATO S TEXTÍLIÁKAT D3 KARBANTAR TJA A JÁTÉKOKAT AZ EGÉSZSÉGÜ GYI ÉS BALESETVÉD ELMI ELŐÍRÁSOKN AK MEGFELELŐ EN D4 GONDOSKODIK AZ ÉPÜLET A BERENDEZÉSEK ÉS A KERT KARBANTARTÁSÁRÓL 11

12 E BIZTOSÍTJA A GYERMEK ÉTKEZÉSÉT E1 MEGTERVEZI AZ ÉTKEZTETÉS T E2 ELVÉGZI A BEVÁSÁRLÁ ST E3 AMENNYIBE N SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ ÉTELLEL ÉTKEZTET, ELKÉSZÍTI AZ ÉTELT E4 AMENNYI BEN BESZÁLL ÍTÓN KERESZT ÜL ÉTKEZTE T, KIVÁLAS ZTJA BESZÁLL ÍTÓT E5 AMENNY IBEN BESZÁLL ÍTÓN KERESZ TÜL ÉTKEZTE T, SZERZŐ DÉST KÖT A BESZÁLL ÍTÓVAL E6 AMENNY IBEN BESZÁLL ÍTÓN KERESZ TÜL ÉTKEZT ET, ÁTVESZI A SZÁLLÍT OTT ÉTELT E7 MEGTERÍ T AZ ÉTKEZÉS HEZ E8 KITÁLAL JA AZ ÉTELT E9 MOSOGAT ÁST VÉGEZ F MARKETING ÉS PR TEVÉKENYSÉ GET VÉGEZ F1 TÁJÉKOZÓDIK A TÖBBI GYERMEKELLL ÁTÁSI SZOLGÁLTATÁ SRÓL F2 IGÉNYFELM ÉRSÉT VÉGEZ F3 MEGTERVEZI A CSALÁDI NAPKÖZI ARCULATÁT F4 HIRDETI A SZOLGÁLT ATÁST F5 TÁJÉKOZT ATJA AZ ÉRDEKLŐ DŐKET F6 TÁMOGAT ÓKAT KERES G MINŐSÉGBIZT OSÍTÁSI TEVÉKENYSÉ GET VÉGEZ G1 MEGHATÁROZ ZA A CSALÁDI NAPKÖZI MINŐSÉGPOLI TIKÁJÁT, A MINŐSÉGI MŰKÖDÉS ALAPELVEIT G2 MEGHATÁR OZZA A MINSŐGI SZOLGÁLTA TÁS EREDMÉNY ESSÉGI KRITÉRIUMA IT G3 MEGHATÁROZ ZA A MINŐSÉGFEJL ESZTÉS CÉLJAIT, EZEN BELÜL A TÁRGYÉVI MINSÉGCÉLO KAT, A MINŐSÉGCÉL OK TELJESÜLÉSÉ NEK KRITÉRIUMAIT G4 KIDOLGOZ ZA / ALKALMAZ ZA A MINŐSÉG- ELLENŐRZ ÉS MÓDSZER EIT ÉS ESZKÖZEIT G5 FOLYAMAT ÁBAN ELLENŐRZ I A MŰKÖDÉS MINŐSÉGÉ T, A MINŐSÉGC ÉLOK TELJESÜL ÉSÉT G6 PARTNERI ELÉGEDET TSÉG VIZSGÁLA TOT VÉGEZ G7 ÖNELLENŐ RZÉST ÉS ÖNÉRTÉKE LÉST VÉGEZ G8 ÉRTÉKELI A TÁRGYÉVI MINŐSÉG CÉLOK TELJESÜL ÉSÉT G9 KORRIGÁLJ A A MŰKÖDÉS FOLYAMATA IT AZ ELLENŐRZÉ S ÉS ÉRTÉKELÉS EREDMÉNÉ YEINEK MEGFELELE ŐEN H ELVÉGZI A DOKUM ENTÁCI ÓS FELADA TOKAT H1 ELKÜLÖN ÍTETTEN TÁROLJA MINDEN FELVÉTE LT KÉRŐ ÉS ELLÁTÁS BAN RÉSZESÜ LŐ GYERME K DOKUME NTÁCIÓJ ÁT AZ ADATVÉD ELMI ELŐÍRÁS OK ÉS A SZAKMAI ETIKAI NORMÁK BETARTÁ SA MELLETT H2 FOLYAMAT OSAN VEZETI A FELVETT GYERMEKE K ÉS A SZÜLŐI NYILATKOZ ATOKKAL, DÍJKEDVEZ MÉNYEKKE L KAPCSOLA TOS NYILVÁNTA RTÁSI KÖTELEZE TTSÉGET LEHETŐVÉ TÉVŐ ÖSSZESÍT Ő NYILVÁNTA RTÁST A JOGOSULT SÁGI ADATOKBA N TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁS OKRA IS TEKINTETT EL H3 ESEMÉN YNAPLÓT VEZET A GYERME KELLÁTÁ SI TEVÉKEN YSÉGRŐ L, MELY SORÁN RÖGZÍTI A GYERME KEK GONDOZ ÁSA SORÁN ELŐFOR DULÓ RENDKÍV ÜLI ESEMÉN YEKET, FERTŐZ Ő BETEGSÉ GEKET H4 A JOGSZAB ÁLYOKNA K ÉS A SZAKMAI ETIKAI NORMÁK NAK MEGFELE LŐEN KEZELI A CSALÁDO KKAL ÉS A GYERME KKEL KAPCSOL ATOS SZEMÉLY ES ADATOKA T ÉS INFORMÁ CIÓKAT, DOKUME NTÁLJA A SZÜLŐI VISSZAJE LZÉSEKE T ÉS A MEGTETT INTÉZKE DÉSEKET. H5 NYILVÁ NTARTJ A AZ TELJESÍ TETT GONDO ZÁSI NAPOK AT ÉS A TÉRÍTÉ SI DÍJAKA T A JOGSZ ABÁLY OK ÁLTAL ELŐÍRT DOKUM ENTÁCI Ó VEZETÉ SÉVEL H6 SAJÁTO S NEVELÉ SI IGÉNYŰ GYERM EK ELLÁTÁ SA ESETÉN, HA EGYÜTT MŰKÖDI K FEJLES ZTŐ SZAKEM BERREL, DOKUM ENTÁLJ A A KÖZÖS MUNKÁ BAN VALÓ RÉSZVÉ TELÉT H7 GYÓGYSZERN YILVÁNTARTÁ ST VEZET, AZ ELSŐSEGÉLYD OBOZ TARTALMÁRÓL, A LEJÁRATI IDŐKET RENDSZERES EN ELLENŐRZI H8 NYILVÁ NTARTJ A A CSALÁD I NAPKÖ ZIBEN HASZN ÁLATOS ESZKÖZ ÖKET, FOLYA MATOS AN ELLENŐ RZI ÁLLAPO TUKAT, DOKUM ENTÁLJ A A BESZER ZÉSI ÉS SELEJT EZÉSI IGÉNYE KET. H8 DOKUME NTÁLJA A TÉNYLEG ESEN LÉTREJÖ TT HELYETT ESÍTŐI, SEGÍTŐI JOGVISZ ONYOKAT, TÁROLJA AZ E KÖRBEN LÉVŐ DOKUME NTUMOKA T. H9 RÉSZT VESZ AZ ELLÁTÁS RA VONATKO ZÓ STATISZTI KAI JELENTÉS EK, MUTATÓS ZÁM, INTÉZMÉ NYI TÉRÍTÉSI DÍJ SZÁMÍTÁS ÁHOZ SZÜKSÉG ES ADATOK ÖSSZEÁL LÍTÁSÁBA N, A FEJLESZT ÉSSEL KAPCSOL ATOS DOKUME NTÁCIÓK ELŐKÉSZÍ TÉSÉBEN H10 AMENN YIBEN PÉNZT KEZEL, AZ ÁLTALA VÉGZE TT GAZDÁ LKODÁ SI ESEMÉ NYEKE T DOKUM ENTÁLJ A A VONAT KOZÓ BELSŐ SZABÁL YZAT SZERIN T 12

13 III.6. A dolgozóktól elvárt ismeretek és készségek A munkaszakértők a képzésfejlesztési folyamat megtámogatására a tananyagfejlesztők munkájának megsegítésére részletes feladatelemzést végeztek. A feladatelemzés során az egyes feladatokat a végrehajtás lépéseire bontották és mellé rendelték a végrehajtásukhoz szükséges ismereteket, képességeket, készségeket. az egyes ismeretek és kompetenciák esetében azok típusait, illetve szintjeit is megjelölték az OKJ-ben használt rendszert használva. A szakmai ismeretek szintjei: A típus Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás (a legmagasabb szint). Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. B típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. C típus A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ez a középső szint. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előretervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. D típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. E típus A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik. Ez a legalacsonyabb szint. A szakmai készségek szintjei: 5. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 13

14 4. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. 1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. A szakmai és vizsgakövetelmények az ismeretek alkalmazását és a készségeket az ismertetett rendszer szerint határozzák meg. Feltüntetik az ismeretek alkalmazásának típusát, és az egyes szakmai készségek szintjét is. A feladatelemzéseket a tanulmány melléklete tartalmazza. A munkaszakértők elsősorban a feladatok lépéselemekre bontásában kompetensek. Nem volt elvárás velük szemben, hogy minden egyes feladatlépés esetében pontos, felnőttképzési meghatározását tudják adni a szükséges ismereteknek és képességeknek. III.7. A dolgozói magatartásformák (személyiségjegyek és hozzáállások) A dolgozói magatartásformák, attitűdök tekintetében kiindulópontként szintén a Házi időszakos gyermekgondozó szakképesítés szakmai követelményrendszere jelentette a kiindulópontot. A családi napközi szolgáltatást végző szakembertől elvárt magatartásformák, személyiségjegyek: Tiszteletben tartja a hozzá fordulók értékeit, autonómiáját, identitását, érdekeiket szem előtt tartva oldja meg az etikai dilemmákat Munkája során kezeli előítéleteit, a szerep-összeférhetetlenségeket A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat Együttműködik más szakemberekkel, betartja szakmai illetékessége határait Munkáját a szociális munka etikai kódexében meghatározott értékrend mentén végzi Attitűdjére az empátia, tolerancia, nyitottság és a gyermekek egészséges fejlődése melletti elkötelezettség jellemző Tudatosság, folyamatos önreflexió és az önismeret és önfejlesztés igénye jellemzi. III.8. A szükséges eszközök, berendezések, készletek és anyagok A szükséges eszközök végiggondolása a képzésfejlesztés szempontjából azért fontos, mert a képzés során ezek használatára, kezelésére a tanulókat fel kell készíteni. A családi napközi esetében a napközi eszközeivel és berendezésével kapcsolatos elvárások meghatározottak lsd. A családi napközi működésének követelményei módszertani útmutató 14

15 &ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a A műhely szakértői a következő eszközöket tartják a munkakörhöz tartozónak: Irodai berendezések Szakmai könyvek Költségvetési program Számológép Irodabútor Internet Telefon Fax Szóróanyag Takarító eszközök Mosási, vasalási eszközök Kerti szerszámok Étkeztetéssel kapcsolatos berendezések Konyhai eszközök o kétmedencés mosogató, mosogató gép o hűtőszekrény o főző illetve melegítő edények o tűzhely o mikrohullámú sütő Legrészletesebben a C feladatcsoporthoz tartozó eszközök kerültek meghatározásra, lévén az a feladatcsoport tartalmazza a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos legközvetlenebb, a gyerekeket érintő feladatokat. (Nagy Sándorné állította össze a C feladatcsoporthoz tartozó eszközöket, amelybe a játékok is beletartoznak). Eszközlista a C feladatcsoporthoz: öltöző pad-szekrény személyre szabottan ruha-cipőtároló asztal, székek játéktároló polcok, fiókok fektetők, ágynemű tányérok, poharak, evőeszközök előke pelenkázó asztal használt pelenkatároló szeméttároló fellépő WC ülő szűkítő bilik törölközők fogkefék, fogmosó poharak körömkefe 15

16 Iskolás korosztály számára a korosztálynak megfelelő játékokon kívül a tanulást segítő eszközök: számoló korong számkártya vonalzók, körző, radír, színes ceruzák ragasztó, ceruzahegyező parafatábla térképek földgömb számítógép és internet hozzáférés Segédkönyvek: Ablak-Zsiráf A magyar helyesírás szabályai Szinonimaszótár Magyar értelmező kézi szótár Szólások és közmondások Egyéb lexikonok, tanulást segítő kézikönyvek Játéklista: A felszerelt családi napközi teljes játékkészlete kültéri játékok és beltéri játékok Nagymozgást fejlesztő és kültéri eszközök: hinták csúszda labdák roller, kismotor, kisbicikli, pedálos autó, kerékpár ping-pong asztal kosárpalánk tornarúd, felemás korlát tollas labda trambulin ugráló kötél célzó-dobó játékok tornapad mozgáskoordinációt fejlesztő egyensúlyozó játékok homokozó és homokozó eszközök /lapát, gereblye, kitöltő formák, / babaház és berendezése Beltéri játékok: hullahopp karika badi-roll forgó tölcsér kenguru labda babzsák, labdák társas képességeket fejlesztő játékok: Pl. babakonyha, orvosos játék, társas játékok gyurma, gyúrótábla és formák pötyi legó 16

17 babák, babakocsi kis autók terepszőnyeg építő kockák bábok báb paraván mesekönyvek színes ceruza, zsírkréta, kártyák memória kártyák puzzle-k formabeillesztő játékok A játéklista nem kizárólagos, inkább csak tájékoztató jellegű. Minden családi napközi saját szakmai programjának megfelelően válogatja össze. Nagyon fontos, hogy ügyeljen az ellátott korosztály sajátos igényeire, valamint a fejleszteni kívánt terület által sajátosan meg kívánt eszköz tárra. A családi napközi által ellátható 20 hetestől 14 éves korig nagyon széles spektrum játékeszközöket tekintve. Minden családi napközi az aktuálisan ellátott korú gyermekek fejlődését segíti. A korosztálynak megfelelő nagymozgásokat fejlesztő, finom mozgásokat fejlesztő, gondolkodást fejlesztő, emlékezetet fejlesztő, figyelmet fejlesztő, nyelvi képességeket fejlesztő, kognitív képességeket fejlesztő, percepciót fejlesztő, személyiséget fejlesztő és társas képességeket fejlesztő eszközöket használ. III.9. A későbbi tendenciák/kérdések A műhelymunka zárásaként a munkaszakértők a szakma és a felkészítő képzés jövőjével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Grosch Mária a szakma prognózisát a következőkben foglalta össze: -A csana a legkisebb településen is létrehozható, kisebb a beruházási igénye, mint a gyermekintézmények létrehozásának. Hosszú távon szükség van az ellátásra, fenntarthatósági előnyei miatt. -A térítési díj számítása során egyfelől az ellátás költségéből, másfelől az igénybe vevő jövedelméből indul ki, emiatt a nem hátrányos helyzetű igénybe vevő magasabb térítési díjat fizethet, nagyobb részben járul hozzá az ellátás működési költségeihez, mint az intézményi napközbeni ellátási formáknál (bölcsőde), ezzel a feladatgazda önkormányzat számára könnyebb a fenntartása. - Megfelelő személyi feltételek mellett egy újabb lehetőséget jelenthetne a fogyatékos gyermekek korai fejlesztése terén, a feladatra vállalkozók kétszeres állami támogatással történő ösztönzése mellett. 17

18 A finanszírozási szabályok kidolgozatlanok, ezen változatni szükséges, probléma, hogy jelenleg a hátrányos helyzetű igénybe vevők kedvezményeinek biztosításához nincs kialakítva egy működőképes rendszer. Vannak ellátást igénylők, akik nem tudják térítési díjként megfizetni az önköltség és az állami normatíva közötti különbséget, így a működési költségek egy részének fedezéséhez pluszforrásra van szükség. A feladatgazda önkormányzat sem mindig tudja ezt előteremteni még a saját fenntartású intézményeiben sem, a nem állami szektorban pedig még inkább jellemző, hogy a fenntartók nem rendelkeznek egyéb saját bevételekkel és az önkormányzat sem támogatja őket. A hiányzó költségek fedezésére egy kompenzációs alapot javasolunk létrehozni, amelyből pl. szolgáltatási csekket igényelhetnének a plusz támogatásra jogosultak s ezzel tudnának a szolgáltatásban fizetni. A társadalmi igazságosságot jól szolgálja, javítja az esélyegyenlőséget, ha ezzel a kiegyenlítő eszközzel fejlesztenék a rendszert. Egyre nagyobb bizalom övezi, de a minőségi ellátás biztosítása a fejlesztés mellett is fontos, sőt egyre fontosabb követelmény. A gyermekek szükségleteinek megfelelő családias ellátási forma a sok jó tapasztalat miatt egyre nagyobb bizalmat élvez a társadalomban, ismertsége folyamatosan nő. A szolgáltatást nyújtók körében nagy számmal találhatók meg a gyermekszám csökkenése miatt állástalanná vált pedagógusok. A társadalom és a gyermekek nevelésével foglalkozó szakmai közvélemény egyaránt szükségesnek is tartja, hogy a gyermekekkel professzionálisan foglalkozók szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Amennyiben a családi napközi szolgáltatás szélesebb körben való elterjesztésére van szükség, a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel, de pedagógus végzettséggel nem rendelkező személyek bevonása is szükséges, azonban az ő esetükben kevés egy tanfolyam. Önképzés és a felnőttképzési rendszer egyéb szakképzési lehetőségeibe való belépés helyett szükség van a területre kialakított szakképesítés létrehozására. A családi napközi ellátás szolgáltatói közül a pályamódosítók - akik más területről érkeznek - bár nem előírás jelenleg a szakképesítés, mégis sokan szereznek közülük valamilyen gyermekellátással kapcsolatos szakképesítést a felnőttképzés rendszerében. Akinek nincs lehetősége a jelenlegi szakképesítési rendszerbe bekapcsolódni önképzéssel fejleszti szaktudását, azonban probléma, hogy létező tudásáról nem tud szakképesítést szerezni. 18

19 Ellenőrzött, átlátható, támogatott a családi napközi rendszer megyei szociális és gyámhivatal államkincstár működési engedélyt kiadó önkormányzat szakhatóságok által. Terjedése, népszerűsödése érdekében további bizalomnövekedést és elismerést kell elérni, ehhez a szakmai színvonalat is garantálni kell Nő a képzés színvonala iránti igény a hallgatók részéről is, a már szakképzettek megszerzett előzetes tudásának beszámítása iránti lépések meghozatala sürgető. A legkisebb településen is lehetségessé váló megjelenéséhez a jelenlegi szabályozást szakmai elvárásokkal is ki kell egészíteni, így biztosítható csak, hogy a tömegessé váló szolgáltatásban a gyermek szükségleteinek megfelelő minőségi gyermekgondozást végezzenek. A szakma létrehozásával egyidejűleg ki kell alakítani a bérezés rendszerét is. A szakmai elvárásokhoz képest magasabb szintű pedagógiai végzettséghez egy magasabb jövedelem járjon, az arányokat azonban a kiscsoportos gyermekellátás igényeit figyelembe véve alakítsák ki. Jelenleg a feladatra való felkészülés egy 40 órás tanfolyam keretében történik. Ennek a tanfolyamnak a tartalmát, tematikáját és előírásait felül kellene vizsgálni. A szolgáltatásba működtetői szándékkal bekapcsolódók számára a szervezési, irányítási, vezetési, gazdálkodási feladatokkal kapcsolatban, a tematikában szereplők mellett más ismeretekre is szükség van. Olyan képzésre van szükség, amely a feladat ellátásához szükséges készségeket, kompetenciákat segíti elsajátítani. Módszertani támogatás, minőségbiztosítási előírások a küszöbön. Ezek szükséges fejlesztési lépések, a szakképesítés bevezetésével együtt jár a szakmai továbbképzési kötelezettség, ami további minőségi garanciát jelent az ellátás színvonalának megfelelőségére. Azonban a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása során nem kerülhet háttérbe az ellátás jellegzetességének figyelembe vétele. Elvárás pl. a gondozással kapcsolatban vezetendő dokumentációval szemben, hogy könnyen kezelhető legyen, mert a feladatot (fenntartói, gondozási, háttérmunka) sokszor egy személy valósítja meg. Változik a szolgáltatás fenntartóinak aránya, folyamatosan nő a hálózatok száma, az önkormányzati fenntartók száma. Önkormányzat részvétele egyre nő az ellátásban. A korábban szinte kizárólag nem állami szektor által működtetett szolgáltatások kb. egyharmada már közvetlenül az önkormányzatokhoz tartozik. A fejlődés lehetséges útja, hogy a szolgáltatás nem az ellátást nyújtó saját háztartásában működik, de ez az út a családi napközi intézményesülét jelenti. Ez a fajta működési mód nem használja ki a magánháztartások infrastrukturális lehetőségeit, költségesebb a beruházás és a működtetés szempontjából. Saját forrásból csak a tehetősebb önkormányzatok tudják ezt a lehetőséget választani, de mivel a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok számára is rendelkezésre állt egy jelentős mértékű uniós forrás, ők is nyitottá váltak arra, hogy ilyen intézményes családi napköziket hozzanak létre. Át kellene gondolni a támogatási koncepciót, mivel a magánháztartásokban működő családi napközi ösztönzése 19

20 Emellett szóba kerültek még a következő kérdések: TÁMOP /1-C költséghatékonyabban működtethető rendszert eredményezne. Ehhez a nem állami hálózatok működésének támogatására is szükség volna, hasonlóan ahhoz a rendszerhez, ahogyan a többcélú kistérségi feladatellátás támogatása történik. A hálózati működést foglalkoztatási jelentősége miatt indokolt a munkaerő-piaci alap forrásaiból is támogatni. A speciális igényű gyerekek esetében amennyiben az OKJ rendszerébe beillesztésre kerül a képzés, szerencsés lenne ha illeszkedni tudna a gyógypedasszisztens képzéshez. A gyógypedagógiai területekhez érdekvédelmi kérdésekben is érdemes csatlakozni, mert a fogyatékos emberek segítésével foglalkozó civil szervezetek (felmerült a Kézenfogva Alapítvány neve) nagy tapasztalattal és elismertséggel rendelkeznek ezen a területen. Cél, hogy csökkenjen a feketén ellátott gyermekek száma. A kötelező továbbképzés bevezetése az egyik garancia a szakmai színvonalra. Szupervízió és önsegítő csoportok működtetése jelentené a szolgáltatásban dolgozók mentálhigiénés gondozásának lehetőségét, a kiégés megelőzését. III.10. A DACUM tábla validálása A kidolgozott és véglegesített DACUM táblát, gyakorló családi napközi vezetők ellenőrizték. Az ellenőrzés célja, hogy visszaigazolást, megerősítést kapjunk a további képzésfejlesztési munkára nézve arról, hogy a műhely munkaszakértői által felvázolt feladatmátrix milyen mértékig fedi le a munkaterületet. A validálás során alkalmazott kérdéssorban a következőkre kérdezünk rá: Végzi-e a feladatot a munkája során? Milyen gyakorisággal végzi a feladatot? Mennyire tartja fontosnak az egész munkaterület szempontjából? Mennyire tartja könnyen tanulhatónak a feladatot? A validálási felkérésre összesen 28 kitöltött kérdőív érkezett be, amelyből 27 volt értékelhető. Visszajelzéseikben hárman nem vállalták, hogy a nevüket nyilvánosságra hozzuk. A visszajelzésben részt vevő családi napközi szolgáltatók: ssz. kitöltő neve a szervezet megnevezése funkció hozzájárul-e a nyilvánosságh oz 1. Család a családokért Győr Alapítvány fenntartó 2. Habara Mihályné Zsebibaba Családi Napközi fenntartó igen 3. Túri-Kisné Szőke Melinda Fecskefészek Csana 1-2. fenntartó, napközi vezető igen 4. SZAMANAZ Nonprofit Kft / Napfény Családi Napközi 5. Papp Tímea Ramazuri Családi Napközi Veresegyház fenntartó, napközi vezető, gondozó fenntartó, napközi vezető, gondozó igen 20