Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda Minőségirányítási Programja

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda Minőségirányítási Programja

2 1. Igazgatói beköszöntő A köztudatban szokás a színvonal, az eredményesség, az elitképzés szinonimájaként értelmezni a minőséget. A minőség azonban több ennél, a rendszer irányítását, szabályozását, működési feltételét jelenti, a változás és a változtatás filozófiája. Ma a közoktatási intézmény olyan hely lett, ahol az emberek (bármilyen korúak) kielégíthetik tudásszomjukat. Semmi sem fontosabb, mint ennek a tudásvágynak az életben tartása, a személyes fejlődésnek, a folytonos javulásnak a biztosítása. Ennek érdekében szükség van arra, hogy az intézményfenntartók és az intézmények felismerjék, megismerjék a minőségfejlesztés leghatékonyabb megoldásait. Elengedhetetlen, hogy a fenntartó és a nevelési-oktatási intézmények vezetője, nevelőtestülete elfogadja a szakmai ellenőrzés fontosságát. E rendszer működése nélkül nem dönthető el, milyen módon vált be a jóváhagyott, bevezetett pedagógiai program, a helyi tanterv, SZMSZ. Nem dönthető el az sem, hogy melyik intézményhasználó munkája tűnik ki a többi közül, és érdemel elismerést. A minőségbiztosítás rendszerének kialakulásához azonban arra is szükség lenne, hogy az oktatáspolitika elfogadja nem állandó változtatásra, hanem viszonylagos állandóságra van szükség ahhoz, hogy a rendszer fejlődni tudjon. E fejlődési folyamat során az intézmények megtanulják, hogyan kell olyan folyamatokat alkotni, amelyek bátorítják az egyént képességei folyamatos fejlesztésére, érdeklődése kiszélesítésére, személyisége kibontakoztatására. Ez a rendszer megfelel az intézményhasználóknak, a gazdaságnak és a társadalomnak is. 2. Az IMIP rendeltetése A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 40. (10)-(11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda dolgozói közössége megalkotta az Intézményi Minőségirányítási Programját. (továbbiakban IMIP) Az IMIP tartalmazza - az intézményi minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert - az intézmény működésének hosszú távú elveit és feladatait - az intézmény működésének folyamatát, a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat - a vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét - a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit 2

3 2.1. Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználási köre Az IMIP hatálybalépésének időpontja: A módosítás időpontja: Az érvényesség időpontja: Érvényességi terület: az intézmény egésze Az IMIP írásos anyagának elérhetősége: Az iskola, óvoda és művészeti iskola nevelői szobáiban, és a könyvtárban intézményi dokumentumként bekötve, valamint az intézmény honlapján. 2.2 Felülvizsgálat Minden tanév végén a tanévzáró testületi értekezleten Módosítási eljárás Módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezhet az intézményvezető vagy a minőségirányítási csoport vezetője felé. A módosító indítvány indokoltságát a minőségirányítási csoport véleménye alapján az igazgató hagyja jóvá. A változtatás csak az alkalmazotti közösség jóváhagyásával lép életbe. 3. Az intézmény rövid bemutatása 3.1. Az intézmény rövid története A Gyakorló Általános Iskola 1977-ben Szekszárd város központjában, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Kihelyezett Tagozatának keretei között kezdte meg működését, két párhuzamos osztállyal 1-4. évfolyamig. Helyzete és fejlődése a gyermeklétszám és a hallgatói képzés változásával egyre erősödött ban új, önálló 16 tantermes épületbe költözött. Jelenleg is itt végzi alap- és kiegészítő tevékenységét. Az 1-8. évfolyamon három párhuzamos osztályban folyik az oktató-nevelő munka, elsőtől-hatodik osztályig a főiskolai hallgatók gyakorlati képzése. A Gyakorlóóvoda 1984-ben, az iskola szomszédságában lévő épületben kezdte meg működését. Jelenleg 6 csoportban folyik az óvodai nevelő munka. Az Alapfokú Művészeti Iskolát 2000-ben hoztuk létre, ahol tánc és képzőművészeti tanszakon folyik az oktatás Az intézmény arculata A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskolája 36 éve, a Gyakorlóóvoda 29 éve áll a szekszárdi közoktatás és a pedagógusképzés szolgálatában. A több mint három évtized nevelési irányzatai az intézményben tevékenykedő pedagógusok, az óvodai, és a tanítási 3

4 gyakorlaton lévő hallgatók valamint a főiskola törekvései sajátos gyakorlós szellemiséget alakítottak ki. Intézményünk a pedagógiai gyakorlat alkotóműhelye, hiszen kettős feladatát: a gyermekek korszerű oktatását-nevelését, valamint a pedagógusjelöltek képzését csak így láthatja el igazán. Mindezt az tette lehetővé, hogy a gyakorlók pedagógusai jól felkészült óvónők, tanítók és tanárok, akik szívesen vállalják a szakma kihívásait, a megmérettetést. A pedagógusjelölt hallgatók képzésében kifejtett tevékenységünk hozzájárul hivatástudatuk elmélyítéséhez, személyiségük alakulásához, valamint ahhoz, hogy szakmailag jól felkészült pedagógusokká válhassanak. Az óvoda 6 csoporttal működik, a gyermeklétszám 150, a csoportok létszáma fő. Az óvodában vegyes életkorú gyermekekből szerveződött csoportok működnek. A különböző profilok, - hagyományőrző, zenei, német nemzetiségi, környezetvédő, gyógytestnevelés, kommunikáció, - a sokszínűséget biztosítják, és lehetőséget teremtenek egy-egy terület elmélyítésére. Iskolánk a hagyományos 8 osztályos iskolaszerkezetben működik, délután napközivel, mely az 1-4. osztályokban osztályközösségre épül, a felső tagozatban tanulószobát/napközit biztosítunk. Az alapfokú művészeti oktatás a délutáni időkeretben működik 2000 szeptemberétől. Jelenleg 200 tanítványunk van képző-és iparművészeti, valamint tánc tanszakon. Intézményünk tanulólétszáma közel 600 fő, a tanulócsoportok száma 24, napközis csoportunk 14 van. Az induló első osztályaink programját az iskola profilja határozza meg. Az 1997/98-as tanévtől belépő első osztályaink az alábbi specializációval indulnak: angol - informatika úszás - idegen nyelv (angol-német) kisebbségi nyelv (német) 2008/09-től a következő profilok indulnak: angol - informatika úszás - idegen nyelv (angol) művészeti nevelés - idegen nyelv (német) Intézményünk a város és városkörnyék gyermekeit fogadja 4

5 3.3. A Minőségirányítási Program története A Pécsi Tudományegyetem az ISO 2000 minőségirányítási rendszert választotta. Iskolánk a Comenuius 2000 I. modell kiépítését határozta el. Tantestületi döntés értelmében hivatalos szakértő nélkül indítottuk el a munkát. Segítséget, iránymutatást azonban volt lehetőségünk szakembertől kérni. Az igazgatónő felkérésére minőségirányítási csoport alakult 5 fővel, akik tanfolyami felkészülést követően kezdték a feladatot. A tényleges munka októberében kezdődött, és 2003 májusára a Comenius I. követelményeinek megfelelően intézményünkben kiépítettük a partnerközpontú működés feltételrendszerét. Az irányított önértékelés eredményeinek ismeretében a tantestület úgy döntött, hogy tovább erősíti a partnerközpontú működés eredményeit, ennek megfelelően a Comenius I modellben kívánja folytatni a megkezdett munkát. Az óvoda 2001-ben az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat kapcsán kezdte el a minőségirányítási munkát. A rendszer kiépítését 2002-ben a Tolna Megyei HSZK tanácsadójának segítségével indította el. A Comenius I. modellben folyó munka 2004 májusában zárult. A partnerközpontú szemlélet kialakult, az intézmény működése ennek megfelelően átalakult. A következő két év feladata a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése volt. A Comenius II. intézményi modellben kiemelt szerepe van a folyamatos fejlesztés és a folyamatok szabályozása mellet a szervezeti kultúra fejlesztésének. A szervezeti működés két egymást kiegészítő eleme az intézmény folyamatainak szabályozottsága és a szervezeti kultúra fejlesztése, ezért feladat az egyensúlyteremtés volt. A normakövető az elvárások, követelmények betartására ösztönző szervezeti kultúra a biztosíték, hogy a szervezet a szabályozott folyamatai szerint működjön. Az itézmény vezetése és munkatársai képessé váltak a PDCA SDCA ciklus folyamatos alkalmazására. Az előbbi módszer alkalmazásával és a minőségirányítás nyolc alapelvét szemelőt tartva működik az intézmény a Comenis I és II. intézményi modell szerint 2006 óta. 4. Minőségügyi tervezés A minőségügyi tervezésünk alapját a fenntartó oktatási koncepciója, a hallgatói képzés, a pedagógiai program, valamint az oktatást érintő egyéb helyi sajátosságok képezték. Az intézményi helyzetfelmérést előzetes SWOT analízis, tanulói, szülői és dolgozói elégedettség mérés és ezek összehasonlító vizsgálata előzte meg. A jelenlegi helyzetünket a jövőképünkben és küldetésnyilatkozatunkban fogalmaztuk meg. 5

6 Ezek alapján kijelöltük a minőségcélokat, amelyekhez konkrét feladatokat rendeltünk. A minőségügyi tervezés kiterjed a minőségügyi célok megvalósítása érdekében hozandó intézkedésekre. Az intézményvezetés által megfogalmazott célrendszer alapján a feladatok megoldására intézkedési terv készült, amely tartalmazza az elérendő célt, a feladatokat, a szükséges erőforrásokat, a felelősöket és a határidőket. Ez az intézkedési terv rögzíti a minőségügyi célok megvalósulása érdekében végrehajtandó intézményi szintű feladatokat. A minőségirányítási rendszer kiépítésére és működtetésére az intézmény vezetése minőségfejlesztési team-t hozott létre, melynek működését külön szabályzat tartalmazza. IMIP KÉSZÍTÉS FOLYAMATA A JELENLEGI HELYZET ÉS A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ÖSSZEVETÉSE EGYETEM HELYZETELEMZÉS - Fenntartói elvárások - SWOT - Partneri igény- és elégedettségmérés - Dokumentumelemzés JÖVŐKÉP KÜLDETÉS MINŐSÉGPOLITIKA MEGFOGALMAZÁSA MINŐSÉGCÉLOK HOSSZÚTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERV KÖZÉPTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERV RÖVIDTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERV 4.1 Jövőkép A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda a jövőben erősíteni kívánja a nevelési-oktatási intézmények között megszerzett jó pozícióját. Az intézmény elkötelezi magát amellett, hogy az intézményhasználók igényeit a lehető legszélesebb körben igyekszik feltárni és kielégíteni, ill. az eddigi elégedettséget megtartja, folyamatosan növeli. Ennek érdekében a dolgozói kollektíva arra törekszik, hogy a szolgáltatások tekintetében bennünket értékeljenek a legjobbnak. Olyan intézményben kívánunk élni és dolgozni, ahol a tárgyi környezet és az emberi kapcsolatok minősége emberbarát. 6

7 4.2 Iskolánk küldetése Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap. /Szent-Györgyi Albert/ Törekszünk arra, hogy az intézmény fennállása alatt elért jó színvonalú oktatónevelő munkát megőrizzük. Odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével biztosítjuk, hogy tanítványaink érdeklődésük, ambíciójuk szerint a lehető legtöbbet hozhassák ki magukból, és felkészültségüknek megfelelően tanulhassanak tovább. Olyan gyerekeket kívánunk nevelni, akik tisztelik az egyetemes emberi kultúrát, a természeti és társadalmi környezet védelmére törekszenek. Felelősek vagyunk a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséért. Az intézmény specialitásainak, programjainak szélesítésével, (komplex művészeti nevelés, sport, környezetvédelem) új művészeti ágak (báb, dráma, színjátszás) bevezetésével kívánjuk keresettségünket fokozni. Törekszünk az óvoda-iskola átmenet, az iskolai szocializáció megkönnyítésére, és a tanulási kedv fokozására. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való jó és széleskörű kapcsolat megtartását munkánk erősítése érdekében, hiszen törekvéseink közösek. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük a személyi és tárgyi erőforrásainkat. Tisztában vagyunk felelősségünkkel, hogy a jövő nemzedéket neveljük, s hogy nem tantárgyakat, tananyagot, hanem diákokat tanítunk, akik gyerekből vannak. Elvárjuk magunktól pedagógusoktól, hogy folyamatosan megújuljunk, fejlődjünk és törekedjünk a tökéletességre. Felelősek vagyunk a jövő pedagógus-nemzedék szakmai színvonalának emeléséért. 4.3 Intézményi minőségpolitikánk Fontosnak tartjuk a munkatársak minőség iránti elkötelezettségének erősítését. Folyamatosan figyeljük az intézmény eredményeinek megjelenését. Gyermekeink érdekében színvonalas, hatékony nevelés-oktatás biztosítása. Arra törekszünk, hogy vonzóvá tegyük az intézményt a mindennapi működése során. Céljaink elérése érdekében az intézményhasználók kapcsolatának hatékonyabbá tételét szorgalmazzuk. 7

8 A partnerek olyan intézmény kialakítására törekszenek, amelyben a gyermekek és a felnőttek Harmóniában élnek önmagukkal és a természettel. Figyelünk a társadalom kihívásaira, és igyekszünk ezekre értékeken alapuló, alkalmazható válaszokat adni. 4.4 Minőségcéljaink A személyi és tárgyi feltételek jobb működésének hatására a munkakörülmények javítása E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - minden területre szakmailag jól képzett, elkötelezett szakembereket alkalmazunk - technikai feltételek lehetőségek szerinti legjobb biztosítása Hatékony nevelés - oktatás biztosítása, színvonal emelése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - új, hatékony módszerekkel igyekszünk a nevelés-oktatás színvonalát emelni - belső továbbképzéssel, egymástól tanulva igyekszünk elsajátítani, begyűjteni a bevált technikákat - külső partnerek széleskörű bevonása (múzeum, könyvtár, színház, mozi stb.) Partnerkapcsolatokat működtető információáramlás erősítése a kölcsönös elégedettség eléréséért E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - szülői, hallgatói, DÖK faliújságon rendszeresen megjelentetjük az aktuális információkat - a kollégáknak minden hónap második keddjén információs értekezletet tartunk, ezek előkészítéseként vezetői értekezletet - az emlékeztetőket a tanári hirdetőkön kifüggesztjük - honlapon megjelentetjük az új információkat Intézményi arculat megjelenítése, annak érdekében, hogy az érdeklődést fokozzuk E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - részt veszünk a városi programokon, rendezvényeken - megjelenés a médiában - a művészeti bemutatókon, a Lépegető és az Ovi-Suli programokon, az intézmény eredményeit ismertetjük 8

9 A kor igényeit megjelenítő értékek létrehozása, hogy keresettségünket fokozni tudjuk E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - kulcskompetenciákban képviselt értékek felhasználása, beépítése a mindennapi tevékenységbe - módszertani kultúra fejlesztése által az értékrend megteremtése, az eredményesség fokozása Az idegen nyelvi képzés színvonalának további emelése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - a 8. osztályos év eleji felmérés alapján a pedagógusok a tanulók tudásszintje alapján - a szülőkkel való egyeztetés alapján-nyelvvizsga felkészítőket szerveznek - a felkészítőkön részt vettek 80%-a sikeres vizsgát tesz - Helen Delon, választás biztosítása a programok között Az elektronikus írásbeliség megszilárdítása E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - valamennyi tanulónk a 8. osztály végére megszerzi az alapfokú számítógépes gyakorlatot, a szövegszerkesztés, és Internet-alkalmazása területén - a tanulók 40-50%-a ECDL vizsgát tesz (természetesen szülői hozzájárulással) A mozgásgazdag életmód kialakítása E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - minden tanulónk számára a kötelező testnevelés órákon kívül évfolyamonként, legalább egy szabadidős sportfoglalkozáson való részvételt biztosítunk - valamennyi tanulónk az alsó tagozat végére megtanul, úszni A diákjainkat helyes egészség-és környezeti nevelése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - a képzés során a minden évben megrendezésre kerülő Egészség hét programjain való részvétel biztosított (gyermekek-szülők-pedagógusok részére) - tagozatonként évente egy alkalommal szervezett túrán való részvételt, s egy sportnapot biztosítunk, ill. az osztályok szabadon választott túrán vehetnek részt - projekt nap A tehetséges tanulóinkat segítjük, felkészítjük a megyei és országos szintű versenyeken való részvételre és az eredményes szereplésre, a tanulási nehézséggel küzdőknek fejlesztő foglalkozásokat szervezünk 9

10 E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - minden érdeklődő diákunk számára biztosítjuk a verseny előkészítő foglalkozásokon való részvételt - minden tanévben legalább egy tanulónk bekerül valamelyik országosan meghirdetett verseny döntőjébe - a megyei vagy országos sportversenyeken legalább öt-nyolc gyermek 1-8. helyezést ér el - heti 2 óra felkészítő tantárgyakból A hagyományápoló tevékenységünk fenntartása, szükség esetén bővítése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - a pedagógia programban rögzített évente visszatérő rendezvényeket megvalósítjuk - az iskolai évfordulókat, társadalmi ünnepeket méltó módon megünnepeljük Az iskola ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerén keresztül az iskola valamennyi partnere számára követhetővé tesszük a fenti célok megvalósulását E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: - SZMK tájékoztatása - beszámoló a fenntartónak - minden évben meghatározzuk és az év végi beszámolókban szerepeltetjük azokat a statisztikai mutatókat, amelyek tanulói közösségeink tanulmányi előmenetelét, munkához való viszonyát, neveltségi helyzetét tárják fel 4.5 Minőségcélokhoz hozzárendelt feladatok Feladatok Humán erőforrás és a taneszköz ellátottság fejlesztése Nevelés-oktatás hatékonyságának emelése Sikerkritériumok, várható eredmények Pedagógusok kompetenciájának fejlesztése. Rendeletnek megfelelés Módszertani való kultúra emelése. DÖK aktív működtetése Módszerek, eljárások Belső továbbképzés indítása. Pályázati lehetőségek kihasználása Szakirodalom ajánlása, bemutatása. Ellenőrzés fokozása Felelősök, közreműködők Intézményvezetés, munkaközösség vezetők Intézményvezetés, munkaközösség vezetők Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatosan a tanév során. Tanév során folyamatosan 10

11 Információáramlás Szülők és egyéb Faliújság, SZMK, Intézményvezetők, Havonta, erősítése partnerek média Benczéné V. Zs. negyedévente folyamatos tájékoztatása Intézményi arculat Az óvoda, iskola, Lépegető, Ovi-Suli, Müllerné D. L., Az éves erősítése művészeti iskola városi programok, Rózsa G., program keresettsége nő. művészeti művészeti vezetők alapján bemutatók Értékek A módszertani Belső továbbképzés Intézményvezetők Tanév során megőrzése, kultúra olyan folyamatosan létrehozása szintre fejlődik, hogy az oktatás színvonala jelentősen emelkedik Idegen nyelvi Nyelvvizsga Heti felkészítők Idegen nyelvi évf. képzés erősítése felkészítőn részt tartása munkaközösség vettek 80%-a sikeres vizsgát tesz Elektronikus 8. évf. végén a Heti felkészítők Informatikatanárok 8. évf. írásbeliség tanulók 40-50%-a tartása erősítése ECDL vizsgát tesz Mozgásgazdag Minden tanuló Rendszeres Testnevelők Havonta életmód megtanul úszni 4. úszásoktatás, biztosítása oszt. végére, sportprogramok évfolyamonkénti sportfoglalkozások Egészséges Gyerekek Egészség Hét Egészség Minden év életmód figyelnek a munkaközösség május táplálkozásra, mozgásra Tehetségekkel és a 1 tanuló tantárgyi, Versenyfelkészítők, Szaktanárok, Tanév során tanulási 3 tanuló fejlesztő testnevelők folyamatosan 11

12 nehézséggel sportversenyeken foglalkozások küzdőkkel való országos foglalkozás versenyekre jut Hagyományápolás Az intézményi DÖK bevonása a Szabadidőszervező, Az hagyományok szervezésbe, DÖK vezető program sikeres szervezése, lebonyolításba alapján bonyolítása Ellenőrzési, Azonos értékrend Pedagógiai Intézményvezetés, Minden értékelési rendszer szerint értékelünk Program, Házirend pedagógusok elején egységes ezen részeinek alkalmazása áttanulmányozása 5. Minőségfejlesztési rendszer A minőségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. Intézményi szinten a minőségfejlesztési rendszer az alábbi feladatok szabályozását tartalmazza: - vezetési - tervezési - ellenőrzési - mérési és értékelési. Az intézmény meghatározza azokat a folyamatokat, amelyeket szabályozni kíván, s elkészíti a folyamatok listáját. A folyamatok hatásosságát a PDCA ciklus alkalmazása biztosítja éves év Beavatkozás Tevékenység Megtervezése Eredmény és Gyakorlat összevetése a tervvel Gyakorlati végrehajtás 12

13 Az intézmény az alábbi folyamatokat szabályozza: -A vezetés elkötelezettsége és felelőssége -Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül -Jogszerű működés -Tervezés -stratégiai tervezés -az éves munka tervezése -beiskolázás tervezése ( Lépegető, Ovi-suli, művészeti) -Ellenőrzés -Értékelés -intézményi értékelés/önértékelés -tanulók munkájának értékelése -az intézmény működésének javítása, fejlesztése -dokumentálás rendje -partnerközpontúság -a fontos partnerek igény- és elégedettség mérése -kommunikáció a partnerekkel -oktatási és nevelési tevékenységek értékelése -helyi képzési kínálat tervezése tanulókra, programbeválás vizsgálata -az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése -a tanulókra vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere 5.1 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Az integrált intézmény létrehozta minőségfejlesztési rendszerét. Működteti azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a mindenkori érvényes jogi szabályozás alapján a partnerek elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat. Az intézményvezető elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer létrehozására, működtetésére, és továbbfejlesztésére, valamint folyamatos javítására A minőségirányítási rendszer működtetése A fenntartói elvárások érvényesítése, a minőségirányítási rendszer kiépítése, folyamatos fejlesztése, a minőségirányítás vezető feladata. A MIR vezető munkáját 5 fős team segíti, melynek munkáját a Team szabályzat foglalja össze. (7.3. melléklet) 13

14 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS, FOLYAMATOS JAVÍTÁSA A V E V Ő A VEZETÉS FELESŐSSÉGE V E V Ő I K Ö V E T E L M É N Y E I ERŐFORRÁSOK IRÁNYÍTÁSA TERMÉK SZOLGÁLTATÁS LÉTREHOZÁS MÉRÉS, ELEMZÉS, JAVÍTÁS VEVŐSZOL- GÁLAT E L É G E D E T T S É G input output Jogszerű működés Az intézmény jogszerű működéséért az intézmény vezetője felelős. Az intézmény valamennyi dolgozója az érvényes jogszabályoknak, eljárásrendjének, munkaköri leírásoknak megfelelően köteles dolgozni. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok intézményi megfelelőségéért, felülvizsgálatáért az igazgató felel évi Közoktatási tv. módosítása (4.) értemében az intézmény vezetése meghatározta minőségpolitikáját. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hoztuk: Megalkottuk a küldetésnyilatkozatunkat, minőségpolitikánkat, minőségügyi célkitűzésünket. Tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoltuk stratégiai tervünkhöz. Biztosítjuk az intézmény működési rendjét és a szükséges erőforrásokat. Felülvizsgáljuk az intézmény minőségi céljainak megvalósulását, és minőségirányítási rendszerünket eredményesen működtetjük. A partnerközpontú szemléletet tudatosítjuk 14

15 minden munkatársunkkal. Dolgozóink munkaköri leírással rendelkeznek, mely tartalmazza a beosztásuk szerinti hatáskört és felelősséget. 5.2 Partnerközpontúság A partnerközpontúság célja a partnerek azonosítása, igényeik, elégedettségük mérése, a velük folytatott kommunikáció szabályozása. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás A partnerek azonosítása Az intézmény azonosította érdekelt feleit. A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel a partneri nyilvántartásban (7.4. melléklet) tartjuk számon, amit minden tanév szeptember 15-ig szükség szerint módosítunk. A partnerekkel való kapcsolat szorossága alapján az intézmény különbséget tesz a közvetlen és közvetett partnerek között. Közvetlen partnerek: - A nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői: a gyerekek, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak. - A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: szülők és a fenntartó. - A gyermekek életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása: továbbtanulás esetén a következő oktatási szint. - Az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználó (az intézmény által kínált oktatási program közvetlen vagy potenciális megrendelője). Közvetett partnereink: - Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek: a különböző jogalkotó szervezetek, kiemelten az Oktatási Minisztérium. - Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében: civil, szociális, kulturális, gazdasági, sportintézmények, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak A partnerek igényeinek és elégettségének mérése A feladat végrehajtásának felelőse a minőségfejlesztési vezető. A felméréshez a következő kérdőíveket használjuk: - szülői igény és elégettség 15

16 - tanulói igény és elégettség - pedagógus igény és elégettség - hallgatói igény és elégettség Az így nyert információkat felhasználjuk: - helyi képzési kínálat tervezésénél - továbbképzési programok szervezésénél - partner kapcsolatok irányításában - az éves tervezőmunkában A kérdőívek kiértékelése a minőségfejlesztési vezető irányításával történik 2 évente egy alkalommal. A minőségfejlesztési vezető feladata 2 évenként jelenteni a vezetőség felé a kiértékelés eredményét és az esetleges hiányosságokat. Ezeket az eredményeket a teljes dolgozói közösség és az SZMK, és a fenntartó is megismeri Kommunikáció a partnerekkel Kapcsolattartás a tanulókkal A tanulókkal való kapcsolattartás és kommunikáció módjait az iskolába való bekerülésük után az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal és az iskolavezetés tagjaival igény szerint folytatott egyéni beszélgetések, és az iskolai rendezvények biztosítják. Iskolagyűlés. Intézményünkben a diákönkormányzat, mint törvényben szabályozott jogkörű diákszervezet képviseli a diákok véleményét, érdekeit. Tevékenységét a diákönkormányzat csoportjai, és működési szabályzata fogalmazza meg. Tevékenységét megbízott pedagógus segíti. A DÖK évente egyszer diákfórumot szervez. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb fórumai a szülői értekezletek, nyílt napok, szaktanári fogadóórák. A meghívást a szülők legkésőbb egy héttel korábban gyermekük ellenőrzőjén keresztül kapják meg. A szülői értekezlet a szülők tájékoztatására és az osztály közös dolgainak egyeztetésére szolgál. A szülők jelenlétüket aláírásukkal igazolják. A szaktanári fogadóóra a tanulók egyes tantárgyakból kimutatott előmenetelének szükség szerinti megbeszélésre szolgál. A fogadóórán való részvétel fakultatív, illetve behívásos alapon működik. 16

17 Az osztályfőnök az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt: - a tanuló érdemjegyeiről - dicséretről és elmarasztalásról - a szülői értekezletek és fogadóórák időpontjáról - a tanulók mulasztásáról Amennyiben a tanuló mulasztása igazolatlannak minősül, az osztályfőnök értesíti erről a szülőt. Amennyiben az igazolatlan hiányzások száma az Oktatási Törvény által előírt határt eléri, feljelentést tesz az igazgató az illetékes település jegyzőjénél. A szülőkkel való kapcsolattartás szervezeti formája a szülői munkaközösség (SZMK). Osztályonként a szülők képviselőt választanak a munkaközösségbe, akik megválasztják a szervezetben tisztségviselőiket. Az SZMK évente legalább 3-szor ülésezik, munkájukat egy pedagógus segíti. Kapcsolattartás a munkatársakkal A belső kapcsolattartási formák, illetve fórumok biztosítják a különböző szintek és funkciók közötti, hatékony kommunikációt és információcserét. (vezetői ért., kibővített vezetői ért., információs ért., évfolyam ért., munkaközösségi ért.,) A vezetői értekezleten az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek vesznek részt. Kibővített vezetői értekezlet tagjai az igazgató és helyettesei, a munkaközösség vezetők, a tagozatok vezetői, a DÖK és a DSK vezetői, valamint a minőségirányítási csoport vezetője. Összdolgozói értekezlet összehívására rendkívüli alkalmakkor kerül sor, az értekezletről jegyzőkönyv készül. A tanári karral való kapcsolattartás fórumai a tantestületi évnyitó és évzáró, félévi értekezletek, információs értekezletek, alsós és felsős szakmai megbeszélések. Értekezletet az igazgató, megbeszéléseket az igazgató helyettesei hívhatnak össze. Az aktuális információk megjelenítése a tanári szobában írásos felhívás formájában történik. Az értekezletek időpontját és témáját az éves munkatervben kell rögzíteni. A rendkívüli tantestületi értekezlet összehívását tanári megbeszélésen kell bejelenteni, vagy a hirdetőtáblán jelezni, lehetőleg két nappal korábban. A terven felüli megbeszélések időpontját hirdetőtáblára kell felírnia az összehívónak. A hirdetést aláírásával kell hitelesítenie. A megbeszélésről való indokolatlan távolmaradás számonkérést von maga után. Az értekezleten való részvétel alól az igazgató indokolt esetben felmentést adhat, a megbeszélésen való részvétel alól annak hirdetője is. 17

18 A jegyzőkönyvezető a jelenléti ív alapján rögzíti a hiányzásokat. A hiányzókkal ismerteti az értekezlet jegyzőkönyvét, és az abban foglaltak tudomásulvételének igazolására aláíratja velük a jelenléti ívet. Az aláírás mellé rögzíti a tájékoztatás dátumát. Szükség szerint kapcsolattartás biztosított a Közalkalmazotti Tanáccsal és a szakszervezettel. Kapcsolattartás a fenntartóval A fenntartóval az intézmény igazgatója tartja a kapcsolatot. Az intézményvezető részt vesz az igazgatói és a közoktatási bizottsági értekezleten. A fenntartó képviselői előre meghatározott ütemterv szerint látogatják az intézményt. Költségvetési egyeztetés tervszerűen történik. Kapcsolattartás más intézményekkel és középiskolákkal Az intézmény fontos partnerei azok a középfokú oktatási intézmények, ahol tanulóink jelentősebb része folytatja tanulmányait. Fontos partnereink: Pécsi Tudományegyetem PTE Illyés Gyula Kar Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium Szent László Egységes Középiskola Csapó D. Szakközépiskola Bonyhádi Petőfi S. Gimnázium PTE Gyakorló Iskolái Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége A kapcsolattartás formája: nyílt napok, pályaválasztási tájékoztatók, írásos dokumentumok, értekezletek, közös rendezvények. A kapcsolattartás felelőse: igazgató, igazgatóhelyettesek, illetve továbbtanulási felelős. Kapcsolattartás az általános iskolákkal és óvodákkal Városi értekezleteken veszünk részt, közös versenyeket szervezünk, egymás rendezvényeit látogatjuk Tervezés Az intézmény vezetése az alábbiakban szabályozza a működés szempontjából fontos tervezési folyamatokat Stratégiai tervezés szabályozása A szabályozás célja, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza az iskolai tervezés folyamatát. Érvényességi terület: az egész intézmény 18

19 Folyamatleírás: A tervezés alapja az intézmény pedagógiai programja. Az ebben megfogalmazott céloknak, alapelveknek, feladatoknak összhangban kell lennie a partneri elvárásokkal és a közoktatási törvénnyel. Az intézmény küldetésnyilatkozatának koherensnek kell lennie a pedagógiai programmal. A minőségügyi tervezés alapja a minőségirányítási program. A minőségpolitikának vezetői elkötelezettséget, és a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott elvekkel való azonosulást kell tükrözni. A minőségpolitikát a vezetés fogalmazza meg, melyet ismertet a dolgozókkal. A stratégiai tervezés fontos része a vezetői program, melyet a mindenkori pályázó készít el. A dokumentáció megismerése után az intézményi közösség véleményezi. Az intézmény gazdálkodásával, karbantartásával felújításával kapcsolatos dokumentumokat az igazgató készíti el. A folyamat dokumentumai: - jegyzőkönyv - jelenléti ív - feladatterv - pedagógiai program - SZMSZ, Házirend - MIP - továbbképzési terv Éves munka tervezése A tervezés célja az intézmény tantárgyi struktúráját figyelembe véve a szükséges személyi feltételek felmérése, a tanári feladatok optimális megosztása, az intézmény egészét érintő éves feladatok tervezése. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás: A tantárgyfelosztás elkészítése A tantárgyfelosztás elkészítésénél a pedagógiai programban rögzített óratervből, az adott év beiskolázási tervéből és a fenntartó által jóváhagyott órakeretből kell kiindulni. Az óraterv rögzíti az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyakat, ezek óraszámait. A fenti három dokumentum alapján az órák elosztását az iskolavezetés készíti el. Munkájuk során figyelembe veszik a munkaközösség-vezetők javaslatát és az előző évi tantárgyfelosztást a tanári munka felmenő rendszerének optimális megvalósításához. 19

20 A teljes tantárgyfelosztás tartalmazza a tanáronkénti és osztályonkénti óratervi órákon kívül az egyes tevékenységekkel járó kedvezményeket. (osztályfőnöki, munkaközösségi, DÖK, minőségfejlesztési, szakvezetői, stb.) Az óraterven kívüli órák felosztását. (szakkör, korrepetálás, diáksport, stb.) Kimutatja a kötelező és túlórákat. Oktató-nevelő szolgáltatásunk minőségének egyik alapkérdése, hogy munkatársaink ne legyenek túlterhelve. Törekszünk ennek betartására. A tantárgyfelosztást az intézmény igazgatója hagyja jóvá, majd megküldi a fenntartónak Órarend A tantárgyfelosztás alapján az igazgató-helyettesek végzik az iskola órarendjének összeállítását. Az órarend készítésénél kiindulási alapként kell kezelni a tantárgyfelosztást és az óratervet. Az órarend elkészítése során érvényesülni kell a szakszerű oktatásnak, a folyamatos tanulói foglalkoztatásnak. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága, a helyettesítések, óracserék, teremcserék hatékony megoldása érdekében osztályonkénti, tanáronkénti és teremórarend is készül. Az osztályonkénti órarendet az osztálynaplóba kell bevezetni, illetve a tanulókkal az első tanítási napon az ellenőrzőjükbe leíratni. Az osztályok, a tanárok és a tantermek órarendjét az igazgatóhelyettesi irodában hozzáférhetővé kell tenni. A tantermek összesített órarendjét a tanári szobában, az adott tanterem órarendjét a tanteremben is el kell helyezni Az éves munkaterv A tanév rendjét a kiadott miniszteri rendelet szabályozza. A tanév helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervet az intézmény vezetése és a minőségirányítási csoport vezetője készíti el, és a pedagógus közösség a tanévnyitó tantestületi értekezleten hagyja jóvá. Az értekezlet véleményt alkot: - a nevelő-oktató munka tartalmi változásairól - az iskolai szintű rendezvények tartalmáról, időpontjáról - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról - helyi felmérések rendjéről - tanórán kívüli foglalkozásokról - minőségirányítási feladatokról 20