Arnold Petra. Kábítószer-jelenség a 2005-ös írott sajtóban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Arnold Petra. Kábítószer-jelenség a 2005-ös írott sajtóban"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet Arnold Petra Kábítószer-jelenség a 2005-ös írott sajtóban Szakszeminárium-vezető: Elekes Zsuzsanna Szociológus-közgazdász szak Közvéleménykutatás főszakirány

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS...4 II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS...7 II.1. Drog vagy kábítószer?...7 II.2. A kábítószer-jelenség értelmezési keretei...8 II.3. A kábítószer-jelenség befolyásolásának módszerei...11 II.4. Kábítószer-jelenséggel kapcsolatos attitűdállapotok a magyar felnőtt- és fiatalkorú populáció körében...13 II.5. A hazai média szereplők kábítószer-jelenséggel kapcsolatos nézetei...15 II.6. Korábban készült sajtóelemzések történeti áttekintése...18 II.6.1. Drogprobléma a médiában: 80-as évek végéig...18 II.6.2. Drogprobléma a médiában: 90-es évek eleje...21 II.6.3. Drogprobléma a médiában: 90-es évek közepe...22 II.6.3. Drogprobléma a médiában: 90-es évek vége...23 III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA...26 III.1. Adatgyűjtés...26 III.2. Kódutasítás...27 III.3. Kategóriák csoportosítása...29 III.3.1. Beteg vagy bűnöző?...29 III.3.2. Kábítószer-fogyasztással szembeni elítélő, illetve toleráns attitűdöt erősítő tényezők...31 III.3.3. A kábítószer-fogyasztás hátterében meghúzódó makro és mikro okok...32 III.3.4. Kereslet-, kínálat-, vagy ártalomcsökkentés?...33 IV. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK...34 IV.1. A cikkek megoszlása...35 IV.2. Az írások stílusa, közlésmódja

3 IV.3. A cikkek tartalom szerinti elemzése...41 IV.3.1. Beteg vagy bűnöző?...44 IV.3.2. Kábítószer-fogyasztással szembeni elítélő, illetve toleráns attitűdöt erősítő tényezők...46 IV.4. A cikkek szertípus szerinti elemzése...48 IV.5. Adatok, kábítószer-problémával kapcsolatos kutatások a cikkekben...53 IV.6. A cikkekben megszólaló szakmai intézmények...55 IV.7. A cikkekben megszólaló szakemberek...57 IV.8. A cikkekben megszólaló kábítószer-fogyasztók...59 IV.9. A cikkekben megjelenő elítélő, illetve toleráns attitűdök...59 IV.10. A kábítószer-fogyasztás hátterében meghúzódó makro és mikro okok...61 IV.11. A kábítószer-probléma megoldása: kereslet-, kínálat-, vagy ártalomcsökkentés?...63 IV.12. Összehasonlító vizsgálat...66 IV A cikkek megoszlása...68 IV A cikkek típusa...69 IV A cikkek tematikus összetétele...71 IV A cikkekben megszólalók...72 V. ÖSSZEGZÉS...73 FELHASZNÁLT IRODALOM...76 ÁBRÁK JEGYZÉKE...79 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...79 MELLÉKLETEK...80 Kódutasítás...80 Definíciók

4 I. Bevezetés A kábítószer-használat a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején jelent meg Magyarországon. A hatvanas évek végén csupán egy-egy esetről, egy-egy híradásjellegű tudósításról van információnk a droghasználatra vonatkozóan. A hetvenes években készültek először felmérések a kábítószer-használat elterjedtségéről, azonban módszertani problémák (alacsony megbízhatóságot eredményező kicsi elemszám, nem reprezentatív minta stb.) miatt ezen vizsgálatokból nem lehetett megbecsülni, hogy a magyar populáció mekkora hányadát érinti a kábítószer-probléma. (Paksi 1994) Csupán arra voltak alkalmasak, hogy felhívják a figyelmet a probléma létezésére. A kábítószer-jelenség a tömegkommunikáció előtt a nyolcvanas évek közepéig zárt területnek, tabutémának számított. A kilencvenes évek jelentik a drogjelenség expanzióját, kiteljesedését, annak felismerését, hogy korunk és társadalmunk egyik legsúlyosabb problémája. Ekkortól rendszeresen készülnek adatfelvételek a magyar populáció körében, keresik a jelenség kezelésének módját, foglalkoznak a problémával. Ebben az időszakban a média kábítószer-probléma iránti érdeklődése megnő: egyre több ismeretterjesztő írás, cikk, sajtóközlemény jelenik meg, amelyek a kábítószer-fogyasztó sajátos imázsát, sémáját alakítják ki (Rácz 1989). A korábbi sajtóelemzések (Terestyéni 1989; Bácskay 1989; Rácz 1989; Paksi 1994, Székely 2005) szerint a tömegkommunikációnak igen nagy szerepe van a veszélyeket eltúlzó sémák, a kábítószer-fogyasztókról egy torz kép kialakításában, illetve abban, hogy a magyar lakosság körében elítélő attitűd alakult ki a kábítószer-jelenséggel szemben. (Paksi, Oprics 1998) 4

5 A drogfogyasztó sztereotip bemutatása, drogos sémája alkalmas arra, hogy a közvélemény a társadalmi közösségtől elkülönült kategóriaként kezelje. A drogfogyasztó sémája olyan társadalmi típust jelenít meg, amelynek fő jellegzetessége a drogfogyasztás, és számos mellékjellegzetességgel is rendelkezik: tipikus sorsa, szociális helyzete, lelki tulajdonságai és morális jellemzői. A drogosok marginalizálódása és a tömegkommunikáció sztereotip képe egymást erősítik. (Rácz 1989: 30.) A társadalmi reakció, a tömegkommunikáció kialakítja a közellenség, az ördögi sztereotip képet. A drogfogyasztó kategóriába belekerül mindaz, amit a társadalom (szabályalkotó, érdekérvényesítő csoportok, véleményvezetők) értelmetlennek, jelentésnélkülinek észlel, illetve a társadalmi nyilvánosság elé kerülő drogfogyasztó sémához olyan tulajdonságokat is rendelnek, amelyeket az egyes hatalmon lévő csoportok nemkívánatosnak, veszélyesnek tartanak. Így ezen tulajdonságok is üldözhetővé válhatnak, és meghúzható a határ a jó (komform) és rossz (deviáns) között. A társadalmi csoportok, intézmények az így kialakított konstrukcióra reagálnak. (Rácz 1989) Stanley Cohen a hatvanas-hetvenes években Angliában felbukkanó szubkultúrákkal, és azok tömegkommunikációs visszhangjával foglalkozott. Azt vizsgálta milyen folyamat zajlik le a minősítés, sztereotip gondolkodás kialakulása előtt. Tapasztalataiból azt állapította meg, hogy idővel a társadalomban újra és újra erkölcsi felháborodás alakul ki. A társadalmi érdekcsoportok észreveszik, hogy az eddigi megszokottól valami eltérő, megfoghatatlan dolog történt. Az emberek arra törekszenek, hogy a számukra érthetetlen dolgokat rendszerezzék, megfoghatóvá tegyék. Ennek legegyszerűbb módja, ha azt az érthetetlen dolgot veszélyesnek definiálják, devianciát kreálnak belőle, és a társadalom számára nemkívánatos jellegzetességeket tulajdonítanak az ismeretlen dolognak. Ebbe a folyamatba a tömegkommunikáció is bekapcsolódik (Rácz 1989). 5

6 Hasonló folyamat játszódott le Magyarországon a nyolcvanas, kilencvenes években, amikor is a kábítószer-probléma létezése bekerült a köztudatba, s nem tudták, hogyan kezeljék az ismeretlen jelenséget. A szokatlan és veszélyesnek tűnő jelenségeknél meghatározó, hogy a média milyen formában, milyen eszközökkel juttatja el a társadalom számára. Ugyanis egy társadalmi jelenséggel kapcsolatos közgondolkodást bár még nem egyértelműen bizonyított milyen mértékben jelentősen befolyásolja a média által közvetített információ mennyisége és minősége. Az ok-okozati viszony nem egyértelmű: a médiaközlések befolyásolják a társadalmi viszonyulást, vagy a társadalmi viszonyulás hatására születnek a médiaközlések. (Paksi 2000) A médiának miért célja, hogy befolyásolja, manipulálja a néző-olvasó közönséget? A válasz elég egyértelmű: hogy minél eladhatóbb legyen a híranyag, hogy minél többen hallgassák, olvassák. A tömegkommunikáció különböző eszközökkel képes hatást gyakorolni mind a közügyekre, mind a magánszférára. A média egyik leghatásosabb eszköze a szenzációhajhász, látványos, extrém tálalásmód. Ezáltal a néző-olvasó közönség ingerküszöbe emelkedik, és egyre inkább csak az a híranyag adható el, amely a kegyetlenségről, az erőszakról, a botrányról, a bűncselekményekről szól. (Bodács 2005) A tömegkommunikáció másik hatásos eszköze a sztereotip, sematikus, leegyszerűsített ábrázolásmód, amely megkönnyíti a befogadó helyzetét, érthetőbbé teszi a híranyagot. (Zsolt 1995) Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy az írott sajtó 2005-ben hogyan ábrázolja a kábítószer-fogyasztót, -fogyasztást, milyen szemléletmóan jeleníti meg a kábítószerproblémát. A napi sajtóban (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, Népszabadság) január 1. és december 31. között megjelent kábítószerproblémával kapcsolatos cikkeket vizsgálom kvantitatív tartalomelemzéssel (Babbie 1995; Kippendorf 1995). 6

7 Az elemzés célja a következő kérdések megválaszolása: A sajtóban megjelent írások milyen kábítószer-fogyasztó képet állítanak a társadalom elé? A cikkek milyen attitűdöt közvetítenek a kábítószer-jelenséggel kapcsolatban? A napi sajtó a kábítószer-probléma megváltoztathatóságát vagy kilátástalanságát sugallja? Hogyan változott az írott sajtó kábítószer-képe a korábbi évekhez képest? A dolgozatban először bemutatom milyen szakirodalmat használtam fel a kutatási kérdések megválaszolásához, a hipotézisek megfogalmazásához, illetve a kódutasítás kialakításhoz. Ezt követően a vizsgálat során alkalmazott kutatási módszerre térek rá. Majd ismertetem a hipotéziseket, illetve részletesen bemutatom az elemzés során kapott eredményeket és az azokból levonható következtetéseket, amelyeket a es időszakot átölelő sajtóelemzés eredményeivel hasonlítom össze. II. Szakirodalmi áttekintés II.1. Drog vagy kábítószer? A köznyelvben gyakran nem tesznek különbséget a drog és kábítószer kifejezések között, a szóhasználatban általában összemosódik e két fogalom. A drog az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján minden olyan szert jelent, amely a szervezet, elsősorban a központi idegrendszer működését befolyásolja és vele kapcsolatban függőség alakulhat ki. (Rácz 2000: 186.) Az orvosi nyelvben nem különböztetik meg a legális (alkohol, nyugtató, altató) és illegális (kábítószerek) szereket, ugyanis mindkét csoport okozhat kóros használatot, függőséget. A jog viszont elhatárolja e két csoportot. 7

8 Kábítószer alatt az ENSZ egyezmények 1 kábítószerlistáin szereplő anyagokat (veszélyes pszichotrop anyagokat is idesorolva) értjük, amelyek engedély nélküli használata, előállítása, terjesztése stb. tiltott cselekmény. (Rácz 2000:188.) A kábítószer jogi fogalom. II.2. A kábítószer-jelenség értelmezési keretei A társadalom a kábítószer-használatot általában két oldalról, betegség vagy bűnözés, közelíti meg. Azonban ennél egy sokkal összetettebb jelenségről van szó. A droghasználót nem lehet csak betegnek, vagy csak bűnözőnek tekinteni, ugyanis ekkor számos vetület figyelmen kívül marad, amelyek fontosak lennének a kábítószerprobléma eredményes és hatékony kezelésében. A következőkben különböző modelleket mutatok be, amelyek más és más módon értelmezik a tiltott szer használatát. (ISM 2000; Demetrovics, Balázs 2006) A biológiai modell a droghasználó, aki testi függőségnek foglya A biológiai modell hívei a kábítószer-fogyasztót betegnek tartják, úgy gondolják, a függőséget gyógyszeres és biológiai terápiás kezelések révén lehet megszüntetni. A genetika és az agykutatás eredményeire támaszkodva vallják nézeteiket. A pszichológiai vagy lelki-betegség modell a droghasználó, aki pszichés zavartól szenved Ezen modell szerint a kábítószer-fogyasztás kialakulásának oka az egyén pszichéjének sérülésében, pszichológiai jellemzőiben keresendő. Egyesek úgy gondolják, hogy a családnak is meghatározó szerepe lehet a függőség kialakulásában. A lelki-betegség modell a pszichológiai, pszichoterápiás kezelést tartja a legalkalmasabb módszernek a függőség megszüntetésére ben New York-ban aláírt Egységes Kábítószer-egyezmény, illetve 1971-ben Bécsben elfogadott Pszichotrop Anyagokra vonatkozó Egyezmény (Bayer 2005:16.) 8

9 A morális modell az erkölcstelen és akaratgyenge drogos A morális modell képviselői megbélyegzik a drogosokat, erkölcstelennek és akaratgyengének tartják őket. A társadalmi megítélés függvényében magyarázzák a kábítószer-jelenséget. Becker A kívülállók című művében írja, hogy a deviancia (a drogfogyasztás) egy folyamat terméke, amelyben szerepet játszik, hogyan reagál a többi ember az adott viselkedésmódra. (Bartus 2004) Miután egy személyt megbélyegeztek (label), elveszik tőle azt a lehetőséget, hogy a társadalomba beilleszkedjenek. Így a minősítés egy önmagát beteljesítő jóslat lesz. A morális modell a közgondolkodásban ma is jelen van. Gyakran előfordul, hogy bizonyos fő tulajdonságokhoz járulékos jellegzetességet tulajdonítanak, ezzel megbélyegezve az egyént. A kriminalizációs modell a drogos mint bűnöző A kriminalizációs modell hívei a kábítószer-fogyasztót bűnözőnek tekintik, aki megszegte a társadalom normáit. A modell szerint a drogosok a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoznak, büntetés és börtön a legalkalmasabb eszközök a probléma orvoslására. Szociológiai modell A kábítószer-jelenség a társadalom egy anómiás állapota, értékrendszerbeli zavara. A drogfogyasztó egy deviáns személy, aki céljait a normák megsértésével tudja elérni. A kábítószer-fogyasztást a társadalmi egyenlőtlenségekkel magyarázza. A szociológiai modell figyelembe veszi a kábítószer-fogyasztók kulturális, társadalmi, gazdasági jellemzőit. 9

10 Multidiszciplináris modell A multidiszciplináris modell amely szintén szociológiai oldalról közelíti meg a kábítószer-problémát figyelembe veszi, hogy a társadalom érték- és normarendszere szempontjából a kábítószer-jelenség hol helyezkedik el, illetve, hogy az egyének, családok, közösségek milyen szocializációs szereppel bírnak. Fertőző betegség modell A kábítószer-fogyasztás járványszerűen terjed, amelyet meg kell állítani. A terjedés megakadályozása a kábítószer-terjesztők és a kábítószer-kínálat visszaszorításával lehetséges. Ez a nézet a drogok robbanásszerű betörése idején (80-as évek vége, 90- es évek eleje) volt népszerű. A szubkultúra-megközelítés a droghasználó, aki egy része az ifjúsági szubkultúrának Ezen modell nem foglalkozik azzal, hogy a kábítószer-fogyasztás elítélendő vagy követendő viselkedés. A tiltott szerek használatát egy szubkulturális jelenségnek értelmezi: a fiatalok gyakran csatlakoznak olyan csoportokhoz, amelyek más és más ideológiai háttérrel bírnak, adott esetben ez az ideológia lehet a kábítószer-használat. A spirituális modell az önmegismerést és a megvilágosodást kereső droghasználó A modell szerint minden embert foglalkoztatja a világ értelme, önmaga megismerése, amelyekre módosult, transzcendens tudatállapotokban lehet választ kapni. A spirituális modellhez vallások és különböző ideológiák hívei tartoznak. Leggyakrabban hallucinogéneket használnak módosult tudatállapot elérésére. Kizárólagosan egyik modellbe sem lehet a kábítószer-fogyasztót besorolni, ugyanis a drogfogyasztás egy komplex jelenség. A függőség kialakulás kezelendő betegség, ha testi, lelki problémákat jelent a szerhasználó számára, ha nem tudja mindennapi 10

11 tevékenységét folytatni. A törvényi szabályozás szerint a kábítószer-fogyasztás bűncselekmény, így ennyiben a drogos bűnözőnek is tekinthető. A drogfogyasztás elsődlegesen a fiatalokat érintő probléma, ennyiben beszélhetünk ifjúsági szubkultúráról. II.3. A kábítószer-jelenség befolyásolásának módszerei Attól függően, hogy a társadalom a bemutatott modellek közül melyiket tartja kiemelkedően fontosnak, eltérő eszközökhöz nyúlhat a kábítószer-probléma megoldására. (ISM 2000) Prohibicionalista megközelítés A prohibicionalista megközelítés a kábítószerrel kapcsolatos minden illegális cselekvést mind a keresleti, mind a kínálati oldalon tilt, és súlyosan szankcionál. Nem tesz különbséget az egyes tiltott szerek veszélyessége szempontjából. Normalizáció megközelítés A holland-modellként ismeretes normalizáció megközelítés különbséget tesz a kenderszármazékok és a tiltott szerek között. A modell szerint a lágy drogok nem olyan veszélyesek a társadalom számára, így azok fogyasztását nem szabad tiltani. Az engedőbb kábítószer-politika révén pedig a veszélyesebb szerek fogyasztása csökkenthető. Dekriminalizációs és legalizációs megközelítés A dekriminalizációs megközelítés a kábítószerek fogyasztását és tartását nem tartja bűncselekménynek, míg a kábítószerek terjesztését igen. A legalizációs modell hívei az összes kábítószert ki akarják vonni a büntetőjogi kontroll alól, ezáltal kialakítva a kábítószerek nyílt piacát, amely megszüntetné az illegális kereskedelmet és a szervezett bűnözést. 11

12 A kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítés Ezen megközelítés szerint amíg van kereslet, addig kínálat is létezik. Ezért a kábítószer-probléma elleni küzdelemben szükséges mind a büntetőjogi eszközök, mind a megelőzés, az egészségügyi és szociális kezelés alkalmazása. Nemzetközi szervezetek (EU, ENSZ) ezt a modellt tartják a legalkalmasabbnak a drogprobléma kezelésére. A négy megközelítés alapján három stratégiát lehet elkülöníteni a kábítószer-probléma megoldására vonatkozóan: Kínálatcsökkentés A kínálatcsökkentés elsődleges célja a potenciális kábítószer-fogyasztók számára a drogok hozzáférhetőségének csökkentése. A kínálatcsökkentés eszközei a büntetés, a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás üldözése, amelyek révén a kábítószer piacot visszaszorítják, s ezáltal csökkentik a kábítószer-fogyasztók számát. Keresletcsökkentés A keresletcsökkentés a kábítószer-piac keresleti oldaláról közelíti meg a problémát. A keresletcsökkentés célja nem a drogok hozzáférhetőségének csökkentése, hanem kezelés és prevenció révén a potenciális és tényleges kábítószer-fogyasztók számának visszaszorítása. A biológiai, a pszichológiai vagy lelki-betegség modell hívei ezt a stratégiát tartják a leghatékonyabb megoldásnak. Ártalomcsökkentés Az ártalomcsökkentésnek nem célja sem a drogpiac kínálatának, sem a keresletének csökkentése, hanem a már kialakuló kábítószer-fogyasztással járó egyéni 12

13 (egészségügyi, pszichológiai), illetve társadalmi (bűnözés, kezelés) költségek mérséklése. II.4. Kábítószer-jelenséggel kapcsolatos attitűdállapotok a magyar felnőtt- és fiatalkorú populáció körében 2003-ban a év közötti felnőtt lakosság országos reprezentatív mintáján végzett kvantitatív vizsgálat 2 adatai alapján megállapítható, hogy a magyar felnőtt lakosság a drogfogyasztókkal, drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjére a kevésbé differenciált veszélyészlelés a jellemző. (Gábor et al., 2004) A társadalom drogfogyasztással szembeni attitűdjét nagy mértékben tükrözi, hogy milyen veszélyesnek ítéli meg az egyes tiltott szereket. A felnőtt populáció közel 90%-a nagyon veszélyesnek tartja az egyes szerek 3 rendszeres fogyasztását, illetve majdnem háromnegyede erősen helyteleníti bármilyen tiltott szer alkalmi használatát. Más társadalmi csoportokhoz (alkoholista, idegbeteg, homoszexuális, börtönviselt, cigány) viszonyítva a kábítószereseket ítéli el legjobban a magyar felnőtt lakosság: a megkérdezettek 82%-a nem támogatná, hogy egy kábítószeres legyen a szomszédja, s több mint fele egyértelműen ellenezné ban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 90%-a utasította el a kábítószeresekkel való szomszédsági viszonyt, míg 2001-ben 84%-a. Elmondható, hogy az elmúlt tíz évben nem változott jelentősen a felnőtt populáció kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos attitűdje. (Gábor et al., 2004: ) 2005 tavaszán a felnőtt lakosság drogfogyasztókkal és drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeinek kvalitatív (fókuszcsoportos) vizsgálata (Elekes, Paksi 2005) alapján 2 A felnőtt népesség alkohol- és drogfogyasztása (ADE) Országos reprezentatív minta (teljes nettó minta: 3675 fő, válaszadási arány: 91,6%), éves korosztály, face to face és önkitöltős kérdőív). A kutatást Elekes Zs. és Paksi B. készítették. 3 A következő tiltott szerekre vonatkozott a vizsgálat: marihuána, LSD, amfetamin, kokain (crack), ecstasy, opiátok, szipuzás, nyugtatók. 13

14 megállapítható, hogy a felnőtt lakosság drogproblémára vonatkozóan elnagyoltan, sztereotip módon vélekedik. A fókuszcsoportos beszélgetések során gyakran módosult a résztvevők véleménye, amely a komformitás jelenségével is magyarázható. A vizsgált fókuszcsoportokban inkább a magánkomformitás volt jellemző, azaz a résztvevők az egymástól szerzett információk alapján közelítették álláspontjukat. Az, hogy a témában laikus vélemények könnyen módosítják a kiinduló álláspontokat, a társadalmi kommunikáció hiányára utalnak: a drogjelenséggel kapcsolatban a lakosságban jelenlévő sztereotípiákat a társadalmi kommunikáció vagy megerősíti, vagy nem tudja felülírni, mert esetleg kevésbé éri el a magánkommunikáció személyes szintjét, vagy mert nem számol a kiinduló állapotokkal. (Elekes, Paksi 2005: 39.) Mind a sztereotip állítások, vélekedések, mind a magánkomformitás jelensége arra utalnak, hogy a magyar lakosság nem megfelelő ismerettel rendelkezik a drogproblémára vonatkozóan. A 16 éves fiatalok kábítószerekkel, fogyasztókkal kapcsolatos attitűdjére vonatkozóan az 1995-ös, 1999-es és 2003-as ESPAD (European School Project on Alcohol and other Drugs) kutatásokból 4 (Elekes, Paksi 2003) vannak adatok ben a fiatalok 80%-a közepesen vagy nagyon veszélyesnek tartotta az egyes szerek 5 kipróbálást, 91%-uk pedig a rendszeres használatát. A kipróbálást veszélyesnek tartók aránya csökkent 1999-re (77%), illetve 2003-ra (65%), azonban a rendszeres fogyasztást elítélők aránya 1999-ben 93%-ra nőtt, 2003-ra pedig 82%-ra csökkent. 4 A kutatásokat a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központja készítette a évfolyamosok körében az iskola típusa és székhelye szerint rétegzett országos reprezentatív mintán. 5 A következő tiltott szerekre vonatkozott a vizsgálat: marihuána, LSD, amfetamin, kokain (crack), ecstasy, inhalánsok. 14

15 A 2000 januárjában 1000 fős országos reprezentatív mintán készült kutatás 6 (Székely 2003) alapján a legnagyobb társadalmi veszélynek az alkohol, cigaretta és kábítószerek -et tartják. Felmerül a kérdés, mi lehet az oka, hogy az átlagpopuláció stabilan negatívan viszonyul a kábítószer-fogyasztáshoz, illetve a kábítószer-fogyasztókhoz. Honnan ered ez az előítéletesség? A markáns, elutasító vélemények nem magyarázhatóak sem a személyes negatív tapasztalatokkal, sem a tiltott szerekkel való találkozások gyakoribbá válásával.(oprics, Paksi 1998) A évi felnőtt populációs vizsgálat alapján a személyes tapasztalatokról elmondható, hogy a megkérdezettek 11,4%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot. Az éves prevalencia érték 7 4,4%, az előző havi pedig 1,6%. (Gábor et al., 2004: 34.) A 2003-as ESPAD vizsgálat adatai alapján a megkérdezett fiatalok 16,2%-a fogyasztott kábítószert az élete során. A tiltott szer éves prevalencia értéke 12,5%, a havi prevalencia 6,7%. (Elekes, Paksi 2003) Összességében megállapítható, hogy a magyar lakosság kis hányadának van személyes tapasztalata a kábítószerek hatásairól. Az elítélő attitűd kialakulásában, ha nem a személyes tapasztalatoknak, akkor valószínűleg egy külső generáló erőnek, mint például a médiának van meghatározó szerepe. II.5. A hazai média szereplők kábítószer-jelenséggel kapcsolatos nézetei február és május között készült kutatás (Münnich, Kó 2005) keretében 118 ismert és kevésbé ismert, közvélemény-formáló szerepet betöltő médiaszereplővel (36 újságíró, 38 rádiónál dolgozó riporter, szerkesztő, 44 TV-ben dolgozó riporter, 6 A minta válaszai alapján egy rangsort állítottak fel a legjelentősebb hazai problémákra vonatkozóan. Második helyen szegénység és egyenlőtlenségek, harmadikon környezetszennyezés és pusztítás szerepeltek. 7 Éves prevalencia: a kérdezést megelőző évben fogyasztott-e tiltott szert. 15

16 szerkesztő, műsorvezető) készült interjú. A 36 újságíró között szerepeltek olyanok, akik az általam is vizsgált lapoknál Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava dolgoznak. A vizsgálat célja a médiaszereplők drogjelenséggel kapcsolatos nézeteinek megismerése. A megkérdezettek többsége (58%) minden szertípus fogyasztását veszélyesnek tartja, és csupán 6% nem gondolja, hogy veszélyeket rejt a kábítószerek fogyasztása. 36%-uk pedig differenciál az egyes tiltott szerek között. A drogfogyasztást veszélytelennek tartók is két táborra oszlanak (valószínűleg a veszélytelenséget máshogy értelmezik). Az egyik csoport a legalizáció híve, ők tényleg veszélytelennek gondolják az illegális szerek fogyasztását, szerintük mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit fogyaszt. A másik csoport is az egyén felelősségének tartja a kábítószerek fogyasztását, de nem azért, mert nem jár veszélyekkel, hanem azért, mert úgy gondolják, a kábítószer-fogyasztás terjedésének megállítása reménytelen. A médiaszereplők tájékozottságára vonatkozóan a következő állapítható meg: a megkérdezettek 32,2%-a jól tájékozott, azaz háromnál több szert ismer, és tisztában van azok használatának módjával, hatásaival és lehetséges következményeivel. 56,7%-uk részben tájékozott, ők nem tesznek különbséget az egyes szertípusok között, és a médiaszereplők 11%-a teljesen tájékozatlan a kábítószereket illetően. A kábítószerek veszélyességének megítélése szignifikánsan összefügg a tájékozottság mértékével: mégpedig a kevésbé tájékozottak veszélyesebbnek tartják a tiltott szereket, mint a jobban tájékozottak. Felmerül a kérdés, tudnak-e reális képet festeni a kábítószer-jelenségről, ha maguk sincsenek tisztában vele. Ha a médiaszereplők több mint fele veszélyesnek tartja a drogok fogyasztását, akkor nagy valószínűséggel a kábítószer-jelenséget negatív konnotációban jelenítik meg a közlésekben. Ha alulinformáltak, akkor hogyan képesek hatékonyan közreműködni a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott társadalmi célok elérése érdekében? Nemzeti stratégia 16

17 a kábítószer-probléma visszaszorítására dokumentumban a médiára vonatkozóan a következők szerepelnek: A médiaprogramok elsősorban a probléma iránti fogékonyságot növelik, a téma társadalmi kommunikációjában játszhatnak szerepet. Egyes speciális témákban, jól körülhatárolt célcsoportok esetében, megfelelő médiaeszközök felhasználásával pedig preventív hatásuk is lehet. Általában költségesek, ezért alapos előkészítést és koordinációt igényelnek. A szakirodalmi tapasztalatok szerint a rövid, rosszul előkészített kampány jellegű programok nem hatékonyak (és igen drágák lehetnek, továbbá még ellentétes hatást is okozhatnak, növelhetik a drogok iránti kíváncsiságot"). Az egyszerre több forrásból és több csatornán érkező üzenetek" a hatékonyak, melyek nem elrettentő tartalmúak, hanem egyben a droghasználat alternatíváit is megjelölik és utalnak a segítőhelyekre. A médiaprogramok típusai: 1. Nemzeti tömegkommunikációs kampányok, ezekben a tömegkommunikációs hirdetéseké a főszerep. 2. Olyan programok, melyeknél a tömegkommunikációs hirdetések más komponensekkel ötvöződnek: pl. közösségi kezdeményezésekkel, iskolai programokkal. 3. Olyan programok, melyeknél nem használnak tömegkommunikációs eszközöket, de médiahordozókat igen, pl. videókat, szóróanyagokat. 4. Azok a beavatkozások, melyek az ingyenes (közszolgálati) lehetőségeket használnak fel, illetve a média spontán érdeklődését. 17

18 A médiakampányokkal négy célt tűzünk ki: 1. érzékenység fokozás - teljesíthető cél 2. információnyújtás - teljesíthető cél, de nem biztos (sőt, biztos, hogy nem) vezet viselkedésváltozáshoz; elképzelhető, hogy a tudásnövekedés a kísérletezés növekedéséhez is vezethet 3. attitűdváltozás - elérhető cél, de a viselkedés változásához nem elegendő 4. viselkedésváltozás - többnyire nem elérhető cél; a média azokat éri el, akik nem használnak drogokat és a legkevésbé azokat, akik használnak, és náluk sem vezet a használat abbahagyásához. A média ugyanakkor olyan üzeneteket is közvetíthet, amelyek közvetve vagy közvetlenül felhívhatják a fiatalokat a droghasználatra. Szükséges ezeknek a hatásoknak a kivédése, az ilyen média-üzenetek korlátozása, a drogmentes értékeket közvetítő média-hatások erkölcsi, közösségi támogatása. (ISM, 2000: o.) II.6. Korábban készült sajtóelemzések történeti áttekintése II.6.1. Drogprobléma a médiában: 80-as évek végéig A hetvenes években megjelenik néhány szakmai publikáció, amely a kábítószer hazai terjedésére hívja fel a figyelmet. Azonban 1977-ben az Állami Ifjúsági Bizottság és az Egészségügyi és Oktatási Minisztérium betiltja a drogjelenség kutatását, bizalmas kezelését. Ettől kezdve a közvélemény és a tömegkommunikáció előtt a kábítószerprobléma elszigetelt jelenség, tabu téma. A tömegkommunikációs eszközök számára 1985 jelenti a fordulópontot, amikor az MSZMP XIII. kongresszusán az embargót feloldják és elismerik a drogprobléma magyarországi létezését. (Paksi 1994) 18

19 Az embargó feloldásának hatását a kábítószer témában megjelent cikkek mennyiségi és minőségi változásával lehet szemléltetni es időszakoz képest ben évente átlagosan 3,5-szer több drogos cikk fordul elő (Bácskay 1989). A Mahir Sajtófigyelő Szolgálata által gyűjtött tömegkommunikációs anyag teljes spektrumának átvizsgálása során 1987-ben a kábítószer tárgykörében 424 cikket gyűjtöttek össze. A várakozásokkal ellentétben, 1988-ban a 87-es adatok mintegy ötödéről, 87 cikkről szolgáltatott adatot a Mahir. Ez a drámai visszaesés nagy valószínűséggel az adatgyűjtés hiányosságával, és nem a kábítószer-probléma tárgyalásának háttérbe szorításával magyarázható (Terestyéni 1989). A napilapokban megjelent cikkek éves átlagos számában is csökkenés figyelhető meg: 1987-ben átlagosan 20 cikk, míg 1988-ban 14,3 cikk jelent meg. (Paksi 2000). A cikkek számában mutatkozó ellentmondás ellenére megállapítható, hogy a nyolcvanas évek második felére a kábítószer-probléma felkerült a tömegkommunikációs nyilvánosság napirendjére. Az embargó feloldása után nem csak mennyiségi, hanem kisebb minőségi változás is megfigyelhető: 1985-ben már olyan cikkek is megjelenhettek, amelyek elismerik a kábítószer-probléma létezését, mint pl.: a kábítószer ma már nálunk is a mindennapi élet része (Bácskay 1989: 23.). Egyre több oldalról mutatják be a problémát: említést tesznek a drogosok gyógyításáról, a rehabilitációról. Az 1985 előtt a közlésekben szinte egyáltalán nem szerepel a kábítószer kifejezés, helyette gyógyszer, bogyó, szipu szavakkal, illetve kezdőbetűkkel jelölik után már néven nevezik az egyes szereket (Bácskay 1989). A nyolcvanas évek írásaiban a kábítószer-fogyasztók, a kábítószerek negatív konnotációban jelennek meg. A drogosokat a társadalom perifériájára szoruló, szakadt, elhanyagolt külsejű csavargóknak, bűnözőknek ( A kábítószer és a bűnözés karonfogva járnak ) ábrázolja, a fogyasztást pedig pusztító szenvedélynek, halálos mámornak nevezi (Bácskay 1989: 23.). 19

20 Rácz József az ben megjelent kábítószer témájú könyveket 8 tartalomelemzéssel vizsgálta, amelyek szintén sztereotip módon ábrázolják a drogfogyasztókat, a drogfogyasztást: Korunk pestise, Az önpusztító szenvedély, A semmibe nyíló ajtó, A pokolba szóló útlevél mai várományosai, A pusztító mámor rabjai stb. (Rácz 1989: 28.). A könyvek alapján a drogfogyasztókra vonatkozóan a következő fő jellegzetességeket lehet kiemelni: erkölcsileg bűnösök, betegek és bűnözők, sorsuk determinált és visszafordíthatatlan, az egyén és a társadalom által kontrollálhatatlanok (Rácz 1989). A napilapokban megjelent cikkekben is túlfűtött, túldramatizált kifejezésekkel találkozhatunk: Korunk pestise, Szörnyű kor, Nagy ellenség, Az aluljárók törvényen kívüli lovagjai (Paksi 1994: 364.). Ebben az időszakban a média a drogfogyasztás társadalmi okaival nem foglalkozik, helyette az egyénre hárítja a felelősséget. Mindez eredményezhette azt, hogy a nyolcvanas években a társadalom túlreagálta a drogjelenséget, nem probléma megoldására törekedtek, hanem kirekesztően viszonyultak a kábítószerfogyasztáshoz, kábítószer-fogyasztókhoz. (Paksi, 1994) Terestyéni is azt állapította meg, hogy 1987-ben a közlések nem a társadalom felelősségére hivatkoznak, hanem egyéni okokat, mint pl. családi háttér, személyiség jellegzetességei, kortárs-hatások említenek (Terestyéni, 1989). A nyolcvanas években a drogfogyasztás tömegkommunikációs megjelenítésének főbb jellemzői a következők (Paksi 1994): A kábítószerezés elsődlegesen a fiatal korosztályokra jellemző probléma. Az írások differenciálatlan drogképet alakítanak ki. 8 Nagy Gábor és Lovass Pál: A kábítószerek világa; Tolnai Kálmán: Kábulat; Boros István és Vértessy Péter: Narkó-blues; Ambrus Sándor: Pusztító mámorban 20

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás Elekes Zsuzsanna: Kábítószerek és kábítószerfogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor a Magyar Minőség elnöke, a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági tagja A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése Az AJB 1092/2011 számú ügyben Előadó: dr. Bassola Eszter dr. Lux Ágnes dr. Tóth László Az eljárás megindulása A gyermekvédelmi törvény felhatalmazása

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése Paksi Borbála Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése A MAGYAR DROGPREVENCIÓS ÉS ÁRTALOMCSÖKKENTŐ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KONFERENCIÁJA 2013. NOVEMBER 5. BUDAPEST Az idei tanév óriási változásokat

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata A kutatást támogatta: Kutatás előzményei: Rév Szenvedélybeteg-segítő

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19.

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. A Központ European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról 2008-as ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról REITOX 1 A KÖTET SZERZŐI: CSESZTREGI TAMÁS,

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról 2006-os ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról REITOX A KÖTET SZERZŐI: ARNOLD PETRA, Nemzeti

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba 2013-as Éves jelentés az EMCDDA számára Kábítószerügyi Tanács Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba Áttekintés Az új pszichoaktív szerek a kábítószerpiacon gyorsan változnak Jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN. kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36

ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN. kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36 ÉVES JELENTÉS 2006 A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36 Jogi megjegyzés A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (European Monitoring Centre

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Droghelyzet és jogi szabályozás. Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság

Droghelyzet és jogi szabályozás. Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság Droghelyzet és jogi szabályozás Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság Kábító hatású anyagok kábítószerek ( marihuána, extasy, speed, kokain, heroin ) új pszichoaktív anyagok ( C listás anyagok

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Multidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért Pszichedelikumok a 21. századi kultúrában és gyógyításban 2011. március 12. Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Móró Levente MSc,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr részére Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr részére Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr részére Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A sajtóból értesültünk arról, hogy a kormánya megkezdte az Alkotmánybíróságnak

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

J E L E N T É S. a Kormány részére. a 2005. évi magyarországi kábítószerhelyzetről

J E L E N T É S. a Kormány részére. a 2005. évi magyarországi kábítószerhelyzetről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 13432-1/2006-SZMM TERVEZET J E L E N T É S a Kormány részére a 2005. évi magyarországi kábítószerhelyzetről Budapest, 2006. december Vezetői összefoglaló I. Tartalmi

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt Tanulói stressz kérdıív Drogteszt Az Atkinson és munkatársai: Pszichológia könyv megfelelı fejezetének felhasználásával készítette - Szitó Imre, 1995. A serdülıkorú fiatal a kitöltést névtelenül végzi

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról 2004-es ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról REITOX A KÖTET SZERZŐI: BÓDY ÉVA Egészségügyi,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

DROGFOGYASZTÓK UTÁNKÖVETÉSE

DROGFOGYASZTÓK UTÁNKÖVETÉSE DROGFOGYASZTÓK UTÁNKÖVETÉSE ÖSSZEFOGLALÓ A büntetőeljárás alá vont drogfogyasztók a pomázi Gyermekjóléti Szolgálatnál 6 hónapos megelőző, felvilágosító - elterelés - programon vettek részt. A drogprevenciós

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Szabályozás és kockázatértékelés Magyarországon. dr. Csákó Ibolya 2011. 02. 22.

Szabályozás és kockázatértékelés Magyarországon. dr. Csákó Ibolya 2011. 02. 22. Szabályozás és kockázatértékelés Magyarországon dr. Csákó Ibolya 2011. 02. 22. Magyar helyzet - Kezdetek A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló 142/2004. (IV. 29.)

Részletesebben

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007.

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. A Szociális és Munkaügyi M i n i s z t é r i u m szakmai kiadványsorozata Budapest, 2007 A kötet szerkesztői: Dr. Felvinczi Katalin Nyírády Adrienn Felelős

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7.

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN x¾ x ¾ f ¾¾ h¾ 9f½½ ¹ 9h - 1. A KUTATÁSRÓL

Részletesebben

A kábítószer-probléma kezelésére vonatkozó közkiadások

A kábítószer-probléma kezelésére vonatkozó közkiadások A kábítószer-probléma kezelésére vonatkozó közkiadások Horváth Gergely Csaba Nemzeti Drog Fókuszpont Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ Magyar Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottsága

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB Kutatási beszámoló Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei Elekes Zsuzsanna

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében Maradj velünk királylány A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében dr. Bodonovich Jenő Média- és Hírközlési Biztos Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról REITOX TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 5 1. NEMZETI

Részletesebben

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottsága Országgyű lés Hivatal a Irományszám: ) / t1c)$4 Érkezett : 2007 0KT 1 O. JELENTÉ S A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Budapest, 2007. október

Részletesebben

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10.

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. Dohányzás és leszokás Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. kóroki tényezője számos halálos megbetegedésnek kb. 5 millió ember hal meg évente 10 évvel kevesebbet él krónikus betegségekre fogékonyabb a felnőtt

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Kábítószeres bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A kábítószerek kapcsolata a bűnözéssel Visszaélés kábítószerrel (BTK 282-282/C) - fogyasztói magatartás - terjesztői magatartás Kábítószer megszerzése érdekében

Részletesebben

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul: - Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június) - Pedagógiai program - Az

Részletesebben

A display hirdetések hatékonyságmérése

A display hirdetések hatékonyságmérése A display hirdetések hatékonyságmérése A kutatás célja A display hirdetések hatékonyságának vizsgálata a hirdetéseket valós környezetben vizsgáljuk kimutatjuk, hogy a kreatív és a megjelenés típusa milyen

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny

KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA)

Részletesebben