(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(11) Lajstromszám: E 007 240 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA"

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: A61K 39/39 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/US 04/03712 (30) Elsõbbségi adatok: 6710 P US P US 279 P US (72) Feltalálók: LONG, Li, Emeryville, CA (US); LUQMAN, Mohammad, Emeryville, CA (US); YABANNAVAR, Asha, Emeryville, CA (US); ZAROR, Isabel, Emeryville, CA (US); CHEN, Bao-Lu, Emeryville, CA (US); LU, Xiaofeng, Emeryville, CA (US); LEE, Sang, Hoon, Emeryville, CA (US); HURST, Deborah, Emeryville, CA (US) (73) Jogosult: Novartis Vaccines and Diagnostics, Inc., Emeryville, CA 948 (US) (74) Képviselõ: Lengyel Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Antagonista anti CD monoklonális ellenanyagok és eljárások azok alkalmazására HU T2 A leírás terjedelme 98 oldal (ezen belül 16 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány területe A találmány tárgyát CD kötésére képes humán ellenanyagok képezik, valamint eljárások az ellenanyagok alkalmazására, és eljárások olyan betegségek kezelésére, amelyeket CD-jeltovábbításának stimulálása közvetít CD¹et expresszáló sejteken. A találmány háttere A B¹sejtek fontos szerepet játszanak a normál in vivo immunválaszban. Egy idegen antigén kötõdik specifikus B¹sejtek felszíni immunglobulinjaihoz, ami olyan események láncolatát váltja ki, mint például MHC II¹es osztályú molekulákon processzált peptidek endocitózisa, processzálása, prezentálása, és a B7 antigén felülszabályozása a B¹sejtek felszínén. Azután egy specifikus T¹sejt kötõdik a B¹sejthez az MHC II¹es osztályú molekulán prezentált processzált antigén T¹sejt-receptor (TCR) általi felismerése révén. A TCR útján történõ stimulálás aktiválja a T¹sejtet és iniciálja a T¹sejt citokintermelését. Egy második szignál ami tovább aktiválja a T¹sejtet a T¹sejt felszínén található CD28-antigén kölcsönhatása a B¹sejt felszínén található B7 antigénnel. Amikor a fent említett szignálokat megkapja, a CD-ligandum (CDL vagy CD14) amely nem expresszálódik nyugalomban lévõ humán T¹sejteken felülszabályozódik a T¹sejt felszínén. A CD-ligandum kötõdése a B¹sejt felszínén található CD-antigénhez stimulálja a B¹sejtet, ami a B¹sejt megérését eredményezi oldható immunglobulin magas koncentrációját szekretáló plazmasejtté. A CD egy kda méretû sejtfelszíni antigén, amely egyaránt jelen van normál neoplasztikus humán B¹sejtek, dendritikus sejtek, antigénprezentáló sejtek (APC¹k), endoteliális sejtek, monociták és epitéliális sejtek felszínén. Az alacsony és magas fokozatú B¹sejtes limfómás, B¹sejtes akut limfoblasztikus leukémiás, többszörös mielómás, krónikus limfocitikus leukémiás és Hodgkin-kóros páciensekbõl származó transzformált sejtek expresszálnak CD¹et. A CD-expressziót detektálták az akut mieloblasztikus leukémiás esetek kétharmadában és az AIDS-hez kapcsolódó limfómák 0%-ában. A B¹sejtes leszármazási vonalból származó számos daganat rosszindulatú B¹sejtjei magas szinten expresszálnak CD¹et, és a túlélésük és proliferációjuk látszólag függ a CD-jeltovábbítástól. Az immunoblasztikus B¹sejtes limfómák gyakran alakulnak ki immunkompromittált személyekben, mint például allograft recipiensekben és más, hosszú távú immunszuppresszív terápiát kapó személyekben, AIDS-páciensekben, és olyan páciensekben, akiknek elsõdleges immundeficiencia szindrómájuk van, mint például X¹kapcsolt limfoproliferatív szindróma vagy Wiscott Aldrich-szindróma [Thomas és munkatársai (1991) Adv. Cancer Res. 7:329. oldal; Straus és munkatársai (1993) Ann. Intern. Med 118:4. oldal]. A CD-antigén a humán idegi növekedési faktor (NGF) receptor, tumornekrózisfaktor¹ (TNF¹ ) receptor és Fas rokona, ami arra utal, hogy a CD a B¹sejtek aktiválása fontos funkciókkal rendelkezõ ligandumának receptora. A CD APC-ken való expressziója fontos kostimuláns szerepet játszik a T¹segítõ és citotoxikus T¹limfociták aktiválásában egyaránt. A CD-receptor aktivált T¹sejteken, aktivált vérlemezkéken és begyulladt vaszkuláris simaizomsejteken expresszálódik. A CD- receptorok megtalálhatók eozinofil sejteken, ízületi membránokon reumatoid arthritiszben, dermális fibroblasztokon és más nem limfoid sejteken is. A CDL-nek a CD-receptorhoz való kötõdése stimulálja a B¹sejtproliferációt és ¹differenciációt, az ellenanyag-termelést, az izotípusváltást és a B¹sejt-memória képzõdését. A WO 01/837 és WO 02/28904 számú nemzetközi közzétételi iratok CD kötésére képes ellenanyagokat ismertetnek, valamint eljárásokat ilyen ellenanyagok elõállítására és eljárásokat azok alkalmazására. Ellmark és munkatársai (Immunology 02, 106, oldal) beszámolnak a CD CD ligandum kölcsönhatás modulálásáról humán anti-cd egyláncú ellenanyagfragmensek alkalmazásával. A találmány rövid összefoglalása A találmány tárgya humán monoklonális ellenanyag, amely képes specifikusan kötõdni humán CD¹et expresszáló sejt felszínén expresszált humán CD-antigénhez, amely monoklonális ellenanyagmentes szignifikáns agonista aktivitástól, miáltal amikor a monoklonális ellenanyag kötõdik a sejt felszínén expresszált CD-antigénhez, a sejt növekedése vagy differenciálódása gátolt, ahol az ellenanyag a következõk által alkotott csoportból van kiválasztva: a) monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely képes a CHIR.9 monoklonális ellenanyag kötésére, amely az ATCC-nél letétbe helyezett, PTA 42 szabadalmi letéti számú hibridóma sejtvonalból nyerhetõ, vagy a CHIR monoklonális ellenanyag kötésére, amely az ATCC-nél letétbe helyezett, PTA 43 szabadalmi letéti számú hibridóma sejtvonalból nyerhetõ; b) monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely tartalmazza a 10. vagy 12. azonosító számú szekvencián bemutatott CD-szekvencia oldalláncait; c) monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely tartalmazza a 10. vagy 12. azonosító számú szekvencián bemutatott CD-szekvencia oldalláncait; és d) monoklonális ellenanyag, amely kompetitív kötési vizsgálati eljárásban verseng a CHIR.9 monoklonális ellenanyaggal, amely az ATCC-nél letétbe helyezett, PTA 42 szabadalmi letéti számú hibridóma sejtvonalból nyerhetõ, vagy a CHIR monoklonális ellenanyaggal, amely az ATCC-nél letétbe helyezett, PTA 43 szabadalmi letéti számú hibridóma sejtvonalból nyerhetõ. A találmány tárgyát képezi izolált nukleinsavmolekula is, amely olyan polinukleotidot tartalmaz, amely bármelyik elõzõ igénypont szerinti monoklonális ellenanyagot kódol. A találmány tárgyát képezi olyan hibridóma sejtvonal is, amely képes találmány szerinti monoklonális ellenanyagot termelni. 2

3 A találmány tárgyát képezi találmány szerinti anti- CD monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségének alkalmazása normál humán B¹sejtek növekedésének vagy differenciációjának gátlására szolgáló gyógyszer gyártására. A találmány tárgyát képezi in vitro eljárás is normál humán B¹sejtek növekedésének vagy differenciációjának gátlására, amely eljárás magában foglalja a B¹sejt érintkeztetését találmány szerinti anti-cd monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségével. A találmány tárgyát képezi találmány szerinti anti- CD monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségének alkalmazása is normál humán B¹sejtek proliferációjának gátlására szolgáló gyógyszer gyártására, ahol a proliferációt fokozza a CD-ligandum kölcsönhatása a B¹sejt felszínén expresszált CD-antigénnel. A találmány tárgyát képezi in vitro eljárás is normál humán B¹sejtek proliferációjának gátlására, ahol a proliferációt fokozza a CD-ligandum kölcsönhatása a B¹sejt felszínén expresszált CD-antigénnel, amely eljárás magában foglalja a B¹sejt érintkeztetését találmány szerinti anti-cd monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségével. A találmány tárgyát képezi találmány szerinti anti- CD monoklonális ellenanyag vagy fragmense hatásos mennyiségének alkalmazása is B¹sejtek humán páciensben való ellenanyag-termelésének gátlására szolgáló gyógyszer gyártására. A találmány tárgyát képezi találmány szerinti anti- CD monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségének alkalmazása B¹sejt leszármazási vonalba tartozó ráksejtek növekedésének gátlására szolgáló gyógyszer gyártására. A találmány tárgyát képezi in vitro eljárás is B¹sejt leszármazási vonalba tartozó ráksejtek növekedésének gátlására, amely eljárás magában foglalja a ráksejtek érintkeztetését találmány szerinti anti-cd monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségével. A találmány tárgyát képezi találmány szerinti anti- CD monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségének alkalmazása is CD expressziójával jellemzett rák kezelésére szolgáló gyógyszer gyártására. A találmány tárgyát képezi találmány szerinti anti- CD monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségének alkalmazása CD-ligandum által közvetített jeltovábbítási útvonal CD¹et expresszáló humán sejtben történõ gátlására szolgáló gyógyszer gyártására. A találmány tárgyát képezi in vitro eljárás is CD- ligandum által közvetített jeltovábbítási útvonal CD¹et expresszáló humán sejtben történõ gátlására, amely eljárás magában foglalja a sejt érintkeztetését találmány szerinti anti-cd monoklonális ellenanyag hatásos mennyiségével. A találmány tárgyát képezi in vitro eljárás is CD¹et expresszáló sejtek iránti antagonista aktivitást mutató ellenanyag azonosítására, amely eljárás magában foglalja kompetitív kötési vizsgálati eljárás végrehajtását a találmány szerinti monoklonális ellenanyag alkalmazásával A találmány tárgyát képezi gyógyászati készítmény is, amely találmány szerinti anti-cd ellenanyagot és gyógyászatilag elfogadható hordozót tartalmaz. A találmány egyéb aspektusait a mellékelt igénypontokban ismertetjük. A következõ leírás azon aspektusai, amelyek nem specifikusan kapcsolódnak az igényelt találmányhoz, összehasonlításra és szemléltetésre szolgálnak. A találmány rövid összefoglalása Készítményeket és eljárásokat tárunk fel CD¹et expresszáló sejtek CD-jeltovábbításának stimulálása által közvetített betegségek, beleértve limfómák, autoimmun betegségek és transzplantátumkilökõdés kezelésére. A készítmények közé tartoznak CD¹et expresszáló humán sejt felszínén található CD-antigénhez kötõdni képes monoklonális ellenanyagok, ahol a kötõdés megakadályozza a sejt növekedését vagy differenciálódását. A készítmények közé tartoznak olyan monoklonális ellenanyagok is, amelyek képesek specifikusan kötõdni CD¹et expresszáló humán sejt felszínén expresszált humán CD-antigénhez, amely monoklonális ellenanyagmentes szignifikáns agonista aktivitástól, ahol a monoklonális ellenanyag beadása szignifikánsan kisebb daganattérfogatot eredményez, mint az IDEC C2B8 anti-cd kiméra monoklonális ellenanyag hasonló koncentrációja kétlépcsõs ( staged ) csupasz egér xenograft daganatmodellben a Daudi humán B¹sejtes limfómasejtvonal alkalmazásával. A készítmények közé tartoznak ezen monoklonális ellenanyagok antigénkötõ fragmensei, az ezeket az ellenanyagokat termelõ hibridóma sejtvonalak, és az ezen monoklonális ellenanyagok aminosavszekvenciáit kódoló izolált nukleinsavmolekulák is. A leírásban feltárunk gyógyászati készítményeket is, amelyek ezeket az anti-cd ellenanyagokat tartalmazzák gyógyászatilag elfogadható hordozóban. A találmányban eljárásokat feltárunk CD-jeltovábbítás stimulálása által közvetített betegség megelõzésére vagy kezelésére is, amely eljárás magában foglalja a páciens kezelését olyan anti-cd ellenanyaggal vagy antigénkötõ fragmensével, amely mentes szignifikáns agonista aktivitástól, amikor CD¹et expresszáló humán sejten expresszálódó CD-antigénhez kötõdik. A CD¹et expresszáló sejtek stimulálása által közvetített betegségek közé tartoznak autoimmun betegségek, rákok, és szerv- és szövetgraft kilökõdése. A leírásban feltárt eljárással kezelhetõ vagy megelõzhetõ limfómák közé tartoznak nem Hodgkin-limfómák (magas fokozatú limfómák, közepes fokozatú limfómák és alacsony fokozatú limfómák), Hodgkin-szindróma, akut limfoblasztikus leukémiák, mielómák, krónikus limfocitikus leukémiák és mieloblasztikus leukémiák. A leírásban feltárt eljárások alkalmazásával kezelhetõ autoimmun betegségek közé tartozik a szisztémás lupus erythematosus (SLE), reumatoid arthritisz, Crohn-betegség, pszoriázis, autoimmun thrombocytopenic purpura, sclerosis multiplex, merevedõ csigolyagyulladás, myasthenia gravis és pemphigus vulgaris. 3

4 Az ilyen ellenanyagok alkalmazhatók szerv- vagy szövetgraftok kilökõdésének megakadályozására is az autoimmun reakciók szuppresszálása révén, limfómák kezelésére a rosszindulatú B¹limfociták CD általi aktiváló szignáljának megvonása révén, és toxinok CD¹et hordozó sejtekhez való specifikus eljuttatására. A leírásban feltárunk eljárásokat humán B¹sejtek növekedésének, differenciálódásának és/vagy proliferációjának gátlására és B¹sejtek ellenanyag-termelésének gátlására humán páciensben, valamint eljárásokat B¹sejt leszármazási vonalba tartozó ráksejtek növekedésének gátlására. A leírásban feltárunk eljárások olyan ellenanyagok azonosítására is, amelyek antagonista aktivitásúak CD¹et expresszáló sejtek iránt. A találmány szerinti monoklonális ellenanyagoknak nagy az affinitása a CD iránt és legalább 10 6 M, elõnyösen legalább körülbelül 10 7 M és körülbelül 10 8 M közötti, elõnyösebben legalább körülbelül 10 8 M és körülbelül M közötti az egyensúlyi disszociációs állandójuk (K D ). A leírásban feltárt eljárásokban történõ alkalmazásra alkalmas monoklonális ellenanyagok és antigénkötõ fragmenseik képesek humán sejt felszínén expresszált humán CD-antigénhez való specifikus kötõdésre. Azok mentesek szignifikáns agonista aktivitástól, de antagonista aktivitást mutatnak, amikor kötõdnek a CD-antigénhez humán sejteken. Egy megvalósítási mód szerint az anti-cd ellenanyag vagy fragmense antagonista aktivitást mutat, amikor kötõdik normál humán B¹sejtek felszínén található CD-antigénhez. Egy másik megvalósítási mód szerint az anti-cd ellenanyag vagy fragmense antagonista aktivitást mutat, amikor kötõdik rosszindulatú humán B¹sejtek felszínén található CD-antigénhez. Az alkalmas monoklonális ellenanyagoknak humán konstans régiói vannak; elõnyösen azoknak teljesen vagy részlegesen humanizált vázrégióik vannak; és legelõnyösebben azok teljesen humán ellenanyagok vagy azok antigénkötõ fragmensei. Ilyen monoklonális ellenanyag példái a leírás szerinti CHIR.9 és CHIR ellenanyagok; a 131.2F8..9 hibridóma sejtvonal (a leírás szerint.9 jelû sejtvonal) és a 13.8E2.D10.D (a leírás szerint jelû sejtvonal) által termelt monoklonális ellenanyagok; olyan monoklonális ellenanyag, amely a 6. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 7. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 8. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 6. és 7. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia és a 6. és 8. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott aminosavszekvenciát tartalmaz; olyan monoklonális ellenanyag, amely a 2. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 4. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, az. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 2. és 4. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia és a 2. és. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott aminosavszekvenciát tartalmaz; olyan monoklonális ellenanyag, amely az 1. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 3. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia és az 1. és 3. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott nukleotidszekvenciát tartalmazó nukleinsavmolekula által kódolt aminosavszekvenciát tartalmaz; és ezen monoklonális ellenanyagok olyan antigénkötõ fragmensei, amelyek megtartják a humán CD-hez való specifikus kötõdés képességét, és amelyek mentesek szignifikáns agonista aktivitástól, de antagonista aktivitást mutatnak, amikor kötõdnek a CD-antigénhez humán sejteken. Az ilyen monoklonális ellenanyagok példái közé tartozik olyan monoklonális ellenanyag is, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely képes a hibridóma sejtvonal által termelt monoklonális ellenanyag kötésére; olyan monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely tartalmazza a 10. vagy 12. azonosító számú szekvencián bemutatott aminosavszekvencia oldalláncait; olyan monoklonális ellenanyag, amely verseng a CHIR monoklonális ellenanyaggal kompetitív kötési vizsgálati eljárásban; és olyan monoklonális ellenanyag, amely a CHIR monoklonális ellenanyag vagy bármely elõbbi monoklonális ellenanyag antigénkötõ fragmense, ahol a fragmens megtartja a humán CD-antigénhez való specifikus kötõdés képességét. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a leírásban feltárt antagonista ellenanyagok és ezen ellenanyagok antigénkötõ fragmensei közé tartoznak olyan ellenanyagok és fragmenseik, amelyek rekombináns módon vannak elõállítva a szakterületen jól ismert és alább ismertetett eljárások alkalmazásával, és ezek közé tartoznak például a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok, amelyek teljesen rekombináns módon lettek elõállítva. Egy leírásban feltárt megvalósítási mód szerint a kezelési eljárások alkalmas antagonista anti-cd ellenanyagokat vagy antigénkötõ fragmenseiket tartalmazó gyógyászati készítmény terápiásan hatásos dózisának páciensnek történõ beadását foglalják magukban. Az anti-cd ellenanyag vagy fragmense terápiásan hatásos dózisa a körülbelül 0,01 mg/kg és körülbelül mg/kg, körülbelül 0,01 mg/kg és körülbelül 30 mg/kg, körülbelül 0,1 mg/kg és körülbelül 30 mg/kg, körülbelül 1 mg/kg és körülbelül 30 mg/kg, körülbelül 3 mg/kg és körülbelül 30 mg/kg, körülbelül 3 mg/kg és körülbelül 2 mg/kg, körülbelül 3 mg/kg és körülbelül mg/kg, körülbelül mg/kg és körülbelül 1 mg/kg vagy körülbelül 7 mg/kg és körülbelül 12 mg/kg közötti tartományba esik. Nyilvánvaló, hogy a kezelési eljárás magában foglalhatja az antagonista anti-cd ellenanyag vagy antigénkötõ fragmense terápiásan hatásos dózisának egyszeri beadását vagy terápiásan hatásos dózisának többszöri beadását. A leírás szerinti eljárásokban alkalmasnak azonosított leírásban feltárt antagonista anti-cd ellenanyagok módosítva lehetnek. Ezen antagonista anti- CD ellenanyagok módosításainak nem korlátozó példái közé tartoznak kiméra anti-cd ellenanyagok, humanizált anti-cd ellenanyagok és immunológiailag aktív egér anti-cd ellenanyagok. 4

5 Az ábrák rövid ismertetése Az 1. ábra a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötõdését mutatja be limfómasejtvonal (Ramos) felszínén található CD-hez. A 2A. és 2B. ábra a CHIR.9 és CHIR monoklonális anti-cd ellenanyagok CD-ligandumhoz viszonyított kötési tulajdonságait szemlélteti. A 2A. ábra azt mutatja be, hogy a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötõdése sejtfelszíni CD-hez megakadályozza az azt követõ CD-ligandum-kötõdést. A 2B. azt mutatja be, hogy a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötõdése képes kompetícióban leszorítani a sejtfelszíni CD-hez elõzõleg hozzákötõdött CD-ligandumot. A 3A. és 3B. ábra a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagjelöltek ADCC aktivitását mutatja be nem Hodgkin-limfómás (NHL) páciensek nyirokcsomóiból származó ráksejtek ellen. Normál önkéntesekbõl származó dúsított NK¹sejteket akár frissen izolálás után (3A. ábra), akár éjszakán keresztül 37 C¹on történõ tenyésztés után (3B. ábra) alkalmaztunk effektorsejtekként ebben a vizsgálati eljárásban. Mivel az NHL sejtek CD¹at is expresszálnak, ami a rituximab (Rituxan ) célantigénje, a monoklonális ellenanyagjelöltek ADCC aktivitását összehasonlítottuk a rituximabéval. A 4. ábra a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok in vivo daganatellenes aktivitását demonstrálja, összehasonlítva a rituximabéval, egylépcsõs ( unstaged ) csupasz egér xenograft B¹sejtes limfóma (Namalwa) modell alkalmazásával. Az. ábra a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok in vivo daganatellenes aktivitását demonstrálja, összehasonlítva a rituximabéval, egylépcsõs csupasz egér xenograft B¹sejtes limfóma (Daudi) modell alkalmazásával. RC, daganatos kihívás elleni rezisztencia. A 6. ábra a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok in vivo daganatellenes aktivitását demonstrálja, összehasonlítva a rituximabéval, kétlépcsõs csupasz egér xenograft B¹sejtes limfóma (Daudi) modell alkalmazásával. CR, komplett regresszió. A 7. ábra a Namalwa és Daudi-sejteken található CD- és CD-molekulák számának meghatározására alkalmazott protokollt mutatja be. A 8. ábra a CHIR és rituximab monoklonális ellenanyagok Daudi-limfómasejtek elleni összehasonlító ADCC-jét mutatja be. A 9. ábra a CHIR monoklonális ellenanyag könnyû és nehéz láncának aminosavszekvenciáját mutatja be. A könnyû lánc vezetõ (a 2. azonosító számú szekvencia 1. oldalláncai), variábilis (a 2. azonosító számú szekvencia oldalláncai) és konstans (a 2. azonosító számú szekvencia oldalláncai) régióit a 9A. ábrán mutatjuk be. A nehéz lánc vezetõ (a 4. azonosító számú szekvencia oldalláncai), variábilis (a 4. azonosító számú szekvencia 139. oldalláncai) és konstans (a 4. azonosító számú szekvencia oldalláncai) régióit a 9B. ábrán mutatjuk be. A CHIR monoklonális ellenanyag nehéz láncának 9B. ábrán bemutatott alternatív konstans régiója egy szerin szubsztitúciót tartalmaz a 4. azonosító számú szekvencia 13. pozíciójában található alanin helyett. A CHIR monoklonális ellenanyag nehéz lánca ezen variánsának teljes szekvenciáját az. azonosító számú szekvencián mutatjuk be. A 10. ábra CHIR monoklonális ellenanyag könnyû láncának (10A. ábra; 1. azonosító számú szekvencia) és nehéz láncának (10B. ábra; 3. azonosító számú szekvencia) kódolószekvenciáját mutatja be. A 11. ábra a CHIR.9 monoklonális ellenanyag könnyû és nehéz láncának aminosavszekvenciáját mutatja be. A könnyû lánc vezetõ (a 6. azonosító számú szekvencia 1. oldalláncai), variábilis (a 6. azonosító számú szekvencia oldalláncai) és konstans (a 6. azonosító számú szekvencia oldalláncai) régióit a 11A. ábrán mutatjuk be. A nehéz lánc vezetõ (a 7. azonosító számú szekvencia oldalláncai), variábilis (a 7. azonosító számú szekvencia 144. oldalláncai) és konstans (a 7. azonosító számú szekvencia oldalláncai) régióit a 11B. ábrán mutatjuk be. A CHIR.9 monoklonális ellenanyag nehéz láncának 11B. ábrán bemutatott alternatív konstans régiója egy szerin szubsztitúciót tartalmaz a 7. azonosító számú szekvencia 18. pozíciójában található alanin helyett. A CHIR.9 monoklonális ellenanyag nehéz lánca ezen variánsának teljes szekvenciáját az 8. azonosító számú szekvencián mutatjuk be. A 12. ábra mutatja be a humán CD rövid izoformájának (12A. ábra; 9. azonosító számú szekvencia) (az aminosavszekvenciát a 12B. ábrán mutatjuk be; 10. azonosító számú szekvencia), és a humán CD hosszú izoformájának (12C. ábra; 11. azonosító számú szekvencia) (az aminosavszekvenciát a 12.D ábrán mutatjuk be) kódolószekvenciáját. A 13. ábra a CHIR¹12.12 olvadási hõmérsékletét mutatja be különbözõ ph¹jú kiszerelésekben differenciális szkennelõ kalorimetriával (DSC) mérve.

6 Részletes leírás A leírás szerint a daganat kifejezés alatt az összes neoplasztikus sejtnövekedést és proliferációt értjük, akár rosszindulatú, akár jóindulatú, és az összes rák-elõtti és rákos sejtet és szövetet. A rák és rákos kifejezések alatt emlõsök olyan fiziológiás állapotát értjük, amelyet tipikusan szabályozatlan sejtnövekedés jellemez. A rákok nem korlátozó példái közé tartozik a limfóma és leukémia. Az ellenanyagok és immunglobulinok (Ig¹k) azonos kémiai szerkezeti jellegzetességekkel bíró glikoproteinek. Míg az ellenanyagok kötõspecifitást mutatnak antigénhez, az immunglobulinok közé tartoznak mind az ellenanyagok, mind más olyan ellenanyagszerû molekulák, amelyeknek nincs antigénkötõ specifitása. Ez utóbbi típusú polipeptidet például alacsony szinten termeli a nyirokrendszer és fokozott szinten a mielómák. Az ellenanyag kifejezést a legtágabb értelmezésében alkalmazzuk és magában foglal teljesen összeállított ellenanyagokat, antigént kötni képes ellenanyagfragmenseket [például Fab, F(ab) 2, Fv, egyláncú ellenanyagok, diatestek], és a fentieket tartalmazó rekombináns peptideket. A monoklonális ellenanyag kifejezés alatt a leírás szerinti értelemben lényegében homogén ellenanyagok populációjából nyert ellenanyagot értünk, azaz a populációt alkotó egyedi ellenanyagok azonosak, kivéve természetben elõforduló lehetséges mutációkat, amelyek kismértékben jelen lehetnek. A natív ellenanyagok és natív immunglobulinok általában megközelítõleg Da molekulatömegû heterotetramer glikoproteinek, amelyek két azonos könnyû láncból (L) és két azonos nehéz láncból (H) állnak. Mindegyik könnyû lánc egy kovalens diszulfidkötéssel kapcsolódik nehéz lánchoz, míg a diszulfidkötések száma változik a különbözõ immunglobulin izotípusok nehéz láncai között. Mindegyik nehéz láncban és könnyû láncban szabályos közönként láncon belüli diszulfidhidak is vannak. Mindegyik nehéz láncnak az egyik végén variábilis domén (V H ) van, amelyet több állandó domén követ. Mindegyik könnyû láncnak egy variábilis domén (V L ) van az egyik végén és egy állandó domén a másik végen; a könnyû lánc állandó doménje egymás mellett helyezkedik el a nehéz lánc elsõ állandó doménjével, és a könnyû lánc variábilis doménje egymás mellett helyezkedik el a nehéz lánc variábilis doménjével. Úgy gondolják, hogy bizonyos aminosavoldalláncok határfelületet alkotnak a könnyû lánc és nehéz lánc variábilis domének között. A variábilis kifejezés arra a tényre utal, hogy a variábilis domén bizonyos részletei nagymértékben eltérnek az ellenanyagok szekvenciái között, amelyek az egyes adott ellenanyagok kötését és specifitását határozzák meg az adott antigénnel szemben. Azonban a variabilitás nem egyenletesen oszlik el az ellenanyagok variábilis doménjeiben. Három szegmensre koncentrálódik, amelyeket komplementaritást meghatározó régióknak (CDR¹ek) vagy hipervariábilis régiónak neveznek a könnyû lánc és nehéz lánc variábilis doménjeiben egyaránt. A variábilis domének erõsebben konzervált részleteit vázrégióknak (FR) nevezik. A natív nehéz láncok és könnyû láncok variábilis doménjei egyaránt négy FR¹régiót tartalmaznak, amelyek nagyjából ¹redõ konfigurációjúak, amelyeket három CDR köt össze, amelyek a ¹redõs szerkezetet kötik össze, és egyes esetekben azok részét képezik. Az egyes láncok CDR-jei szoros közelségben vannak az FR¹régiók révén, és a másik lánc CDR-jeivel együtt hozzájárulnak az ellenanyagok antigénkötõ helyének a kialakításához [lásd Kabat és munkatársai (1991) NIH Publ. No , Vol. 1, oldal]. Az állandó domének nem vesznek részt közvetlenül az ellenanyag antigénhez történõ kötésében, de különféle effektorfunkciókat mutatnak, mint például Fc¹receptor (FcR) kötés, részvétel az ellenanyagfüggõ sejtes toxicitásban, opszonizációban, komplementfüggõ citotoxicitás iniciálásában és a hízósejt-degranulációban. A hipervariábilis régió kifejezés alatt a leírás szerinti értelemben az ellenanyag olyan aminosav-oldalláncait értjük, amelyek az antigénkötésért felelõsek. A hipervariábilis régió komplementaritást meghatározó régió vagy CDR eredetû aminosav-oldalláncokat tartalmaz [azaz a (L1), 0 6. (L2) és (L3) oldalláncokat a könnyû lánc variábilis doménben és a (H1), 0 6. (H2) és (H3) oldalláncokat a nehéz lánc variábilis doménben; Kabat és munkatársai (1991) Sequences of Proteins of Immunological Interest (. kiadás, Public Health Service, National Institute of Health, Bethesda, MD] és/vagy a hipervariábilis hurok oldalláncait [azaz a (L1), 0 2. (L2) és (L3) oldalláncok a könnyû lánc variábilis doménben és a (H1), 3. (H2) és (H3) oldalláncok a nehéz lánc variábilis doménben; Clothia és Lesk (1987) J. Mol. Biol. 196: oldal]. A vázrégió vagy FR oldalláncok azok a variábilis domén oldalláncok, amelyek nem az itt definiált hipervariábilis régió oldalláncok. Az ellenanyagfragmensek a teljes hosszúságú ellenanyag egy részletét tartalmazzák, elõnyösen az intakt ellenanyag antigénkötõ vagy variábilis régióját. Az ellenanyagfragmensek példái közé tartoznak az Fab, Fab, F(ab )2 és Fv fragmensek; diatestek ( diabodies ); lineáris ellenanyagok [Zapata és munkatársai (199) Protein Eng. 8(10): oldal]; egyláncú ellenanyag-molekulák; és ellenanyagfragmensekbõl álló multispecifikus ellenanyagok. Az ellenanyagok papaines emésztése két azonos antigénkötõ fragmenst hoz létre, amelyeket Fab fragmenseknek nevezünk, amelyek mindegyike egyetlen antigénkötõ helyet tartalmaz, és egy reziduális Fc fragmenst, amelynek a neve a könnyû kristályosodási képességére utal. A pepszines kezelés egy F(ab )2 fragmenst eredményez, amelynek két antigénkötõ helye van, és még képes antigén keresztkötésére. Az Fv az a minimális ellenanyagfragmens, amely teljes antigénfelismerõ és ¹kötõ helyet tartalmaz. Kétláncú Fv fajtákban ez a régió egy nehéz lánc és egy könnyû lánc variábilis domén dimerjét tartalmazza szo- 6

7 ros, nem kovalens kapcsolatban. Egyláncú Fv fajtákban egy nehéz lánc és egy könnyû lánc variábilis domén lehet kovalensen összekötve flexibilis peptid kapcsolómolekulával oly módon, hogy a könnyû és nehéz láncok a kétláncú Fv fajtával analóg dimer szerkezetté asszociálódhatnak. Ebben a konfigurációban az egyes variábilis domének három CDR¹je kölcsönhat az antigénkötõ hely kialakítására a V H V L dimer felszínén. Összességében a hat CDR antigénkötõ specifitást biztosít az ellenanyag számára. Azonban még egyetlen variábilis domén is (vagy egy Fv egyik fele is, amely csak három CDR¹t tartalmaz, amelyek egy antigénre specifikusak) képes antigén felismerésére és kötésére, habár alacsonyabb affinitással, mint a teljes kötõhely. Az Fab fragmens továbbá tartalmazza a könnyûlánc állandó doménjét és a nehéz lánc elsõ állandó doménjét (C H 1) is. Az Fab fragmensek néhány oldallánc hozzáadásával különböznek az Fab fragmensektõl a nehéz lánc C H 1 domén karboxiterminális végénél, beleértve egy vagy több ciszteint az ellenanyag csuklórégiójából. A leírás szerinti értelemben Fab SH a neve annak az Fab -nek, amelyben a konstans domének cisztein oldallánca(i) szabad tiolcsoportot tartalmaz(nak). Az F(ab )2 ellenanyagfragmenseket eredetileg Fab fragmensek párjaiként állították elõ, amelyek között csuklóeredetû ciszteinek voltak. Ellenanyagfragmensek más kémiai kapcsolásai is ismertek. Bármilyen gerinces fajból származó ellenanyagok (immunglobulinok) könnyû láncait két egyértelmûen megkülönböztethetõ típus egyikébe osztályozhatjuk, amelyeket kappa ( ) és lambda ( ) néven nevezünk, azok konstans doménjeinek aminosavszekvenciája alapján. A nehéz láncuk konstans doménjének az aminosavszekvenciájától függõen az immunglobulinokat különbözõ osztályokban sorolhatjuk be. Öt fõ humán immunglobulin osztály van: IgA, IgD, IgE, IgG és IgM, és ezek közül többet tovább csoportosíthatunk alosztályokba (izotípusok), például IgG1, IgG2, IgG3, IgG4, IgA1 és IgA2. Az immunglobulinok különbözõ osztályainak megfelelõ nehéz lánc konstans doméneket sorrendben alfa, delta, epszilon, gamma és mû néven nevezzük. Az immunglobulinok különbözõ osztályainak az alegységszerkezete és háromdimenziós konfigurációja jól ismert. A különbözõ izotípusoknak különbözõ effektor funkciói vannak. Például a humán IgG1 és IgG3 izotípusok közvetítik az ellenanyagfüggõ sejtközvetített citotoxicitás (ADCC) aktivitást. A leírás szerint a jel szó detektálható vegyületre vagy készítményre utal, amely közvetlenül vagy közvetetten konjugálva van az ellenanyaghoz oly módon, hogy jelzett ellenanyag jöjjön létre. A jel önmagában detektálható lehet (például radioizotóp jelek vagy fluoreszcens jelek) vagy az enzimatikus jelek esetében szubsztrát vegyület vagy készítmény kémiai megváltozását katalizálhatják, ami detektálható. Detektálható jelként szolgáló radionuklidok közé tartozik például az I 131, I 123, I 12, Y 90, Re 188, Re 186, At 211, Cu 67, Bi 212 és Pd 109. A jel lehet nem detektálható entitás is, mint például toxin Az antagonista kifejezést a legtágabb értelemben alkalmazzuk, és beletartozik minden olyan molekula, amely részlegesen vagy teljesen blokkolja, gátolja vagy semlegesíti a találmány szerinti natív célpont biológiai aktivitását vagy annak transzkripcióját vagy transzlációját. A leírás szerinti értelemben hordozók alatt gyógyászatilag elfogadható hordozókat, excipienseket vagy stabilizálószereket értünk, amelyek nem toxikusak azon sejt vagy emlõs számára, amelyet kiteszünk annak az alkalmazott dózisokban és koncentrációkban. Gyakran a gyógyászatilag elfogadható hordozó vizes, ph¹pufferelt sóoldat. Fiziológiásan elfogadott hordozók példái közé tartoznak pufferek, mint például foszfát, citrát, szukcinát és más szerves savak; antioxidánsok, köztük aszkorbinsav; kis molekulatömegû (kevesebb mint körülbelül 10 oldallánc) polipeptidek; fehérjék, mint például szérumalbumin, zselatin vagy immunglobulinok; hidrofil polimerek, mint például poli(vinil-pirrolidon); aminosavak, mint például glicin, glutamin, aszparagin, arginin vagy lizin; monoszacharidok, diszacharidok és szénhidrátok, köztük glükóz, mannóz vagy dextrinek; komplexképzõ szerek, mint például EDTA; cukoralkoholok, mint például mannitol vagy szorbitol; sóképzõ ellenionok, mint például nátrium; és/vagy nemionos felületaktív anyagok, mint például TWEEN, polietilénglikol (PEG) és Pluronics. Az egy vagy több terápiás ágenssel kombinációban beadva kifejezés magában foglalja a szimultán (egyidejû) és egymás utáni beadást bármilyen sorrendben. A leírás szerint a gazdasejt kifejezés alatt egysejtes entitásként tenyésztett olyan mikroorganizmust vagy eukarióta sejtet vagy sejtvonalat értünk, amely recipiensként alkalmazható vagy alkalmazva volt rekombináns vektor vagy más transzfer polinukleotid számára, és ezek közé tartozik a transzfektált eredeti sejt utódja is. Nyilvánvaló, hogy egy egyedi sejt utódja nem szükségszerûen teljesen azonos morfológiájában vagy genomiális vagy teljesen DNS-ében az eredeti szülõvel, természetes, véletlenszerû vagy szándékos mutáció miatt. A humán effektorsejtek olyan leukociták, amelyek egy vagy több FcR¹t expresszálnak és effektorfunkciót végeznek. Elõnyösen a sejtek legalább egy Fc RIII¹t expresszálnak és antigénfüggõ sejtközvetített citotoxicitási (ADCC) effektor funkciójúak. Az ADCC¹t közvetítõ humán leukociták példái közé tartoznak perifériás vér mononukleáris sejtek (PBMC), természetes ölõsejtek (NK), monociták, makrofágok, eozinofil és neutrofil sejtek, ahol a PBMC¹k és az NK sejtek az elõnyösek. Az ADCC-aktivitású ellenanyagok tipikusan IgG1 vagy IgG3 izotípusúak. Megjegyzendõ, hogy az IgG1 és IgG3 ellenanyagok izolálása mellett ilyen ADCC¹t közvetítõ sejteket elõállíthatunk nem-adcc ellenanyagból származó variábilis régió vagy variábilis fragmens IgG1 vagy IgG3 izotípus konstans régióhoz történõ génsebészeti hozzáadásával. Az Fc receptor vagy FcR kifejezéseket olyan receptor leírására alkalmazzuk, amely köti ellenanyag Fc régióját. Az elõnyös FcR natív szekvenciájú humán 7

8 FcR. Emellett az elõnyös FcR az, amelyik IgG ellenanyagot köt (gamma receptor) és ezek közé tartoznak az Fc RI, Fc RII, és Fc RIII alosztályok, beleértve ezen receptorok allélikus variánsait és alternatívan hasított ( spliced ) formái. Az Fc RII receptorok közé tartozik az Fc RIIA ( aktiválóreceptor ) és Fc RIIB ( gátlóreceptor ), amelyek hasonló aminosavszekvenciájúak, és elsõsorban a citoplazmatikus doménjükben különböznek. Az Fc RIIA aktiváló receptor immunreceptor tirozinalapú aktiváló motívumot (ITAM) tartalmaz a citoplazmatikus doménjében. Az Fc RIIB gátló receptor immunreceptor tirozinalapú gátló motívumot (ITIM) tartalmaz a citoplazmatikus doménjében [lásd Daeron (1997) Annu. Rev. Immunol. 1: oldal]. Az FcR-eket összefoglalják Ravetch és Kinet (1991) Annu. Rev. Immunol. 9: oldal (1991); Capel és munkatársai. (1994) Immunomethods 4:2 34. oldal; és de Haas és munkatársai (199) J. Lab. Clin. Med. 126: oldal. Más FcR¹ek köztük a jövõben azonosítottak is beletartoznak az FcR leírás szerinti fogalmába. A kifejezés magában foglalja az újszülött receptort (FcRn) is, amely az anyai IgG¹k magzatba történõ transzferéért felelõs [Guyer és munkatársai (1976) J. Immunol. 117:87. oldal és and Kim és munkatársai (1994) J. Immunol. 24:249. oldal (1994)]. Számos mód van humán ellenanyagok elõállítására. Például szekretálósejteket immortalizálhatunk Epstein Barr-vírussal (EBV) történõ megfertõzéssel. Azonban az EBV-fertõzött sejteket nehéz klónozni és általában alacsony az immunglobulin kitermelésük [James és Bell (1987) J. Immunol. Methods 100:. oldal]. A jövõben lehet, hogy lehetséges lesz humán B¹sejtek immortalizálása transzformáló gének meghatározott kombinációnak bejuttatásával. Az ilyen lehetõséget megerõsíti annak a friss demonstrációja, hogy a telomeráz katalitikus alegységének az SV nagy onkoproteinnek és a H¹ras egy onkogén alléljével történõ együttes expressziója normális humán epitéliális és fibroblaszt sejtek tumorigenikus átalakulásához vezetett [Hahn és munkatársai (1999) Nature 0: oldal]. Ma már lehetséges transzgenikus állatok (például egerek) elõállítása, amelyek immunizálás hatására képesek humán ellenanyagok készletének az elõállításra endogén immunglobulin-termelés nélkül [Jakobovits és munkatársai (1993) Nature 362:2 28. oldal; Lonberg és Huszar (199) Int. Rev. Immunol. 13:6 93. oldal; Fishwild és munkatársai (1996) Nat. Biotechnol. 14: oldal; Mendez és munkatársai (1997) Nat. Genet. 1: oldal; Green (1999) J. Immunol. Methods 231: oldal; Tomizuka és munkatársai (00) Proc. Natl. Acad. Sci. USA 97: oldal; összefoglalva: Little és munkatársai (00) Immunol. Today 21: oldal]. Például leírták, hogy az ellenanyag nehéz lánc kapcsolórégió (J H ) gén homozigóta deléciója kiméra és csíravonal mutáns egerekben az endogén ellenanyagtermelés teljes gátlását eredményezi [Jakobovits és munkatársai (1993) Proc. Natl. Acad. Sci. USA 90:21 2. oldal]. A humán csíravonal immunglobulin génkészlet átvitele az ilyen csíravonalmutáns egerekbe humán ellenanyagok termelését eredményezi antigénnel való találkozás hatására [Jakobovits és munkatársai (1993) Nature 362:2 28. oldal]. Mendez és munkatársai (1997) (Nature Genetics 1: oldal) olyan transzgenikus egérvonalat hoztak létre, amely amikor antigénnel reagál nagy affinitású teljes humán ellenanyagokat hoz létre. Ezt egy megabázis méretû humán nehéz lánc és könnyû lánc lókusz olyan egerek csíravonalába történõ beépítésével érték el, amelyekben az endogén J H szegmens deletálva volt, amint fent ismertettük. Ezek az egerek [XenoMouse II technology (Abgenix; Fremont, California)] hordozzák a humán nehéz lánc lókusz 10 kb¹át, amely megközelítõleg 66 V H gént, a teljes D H és J H régiókat és három különbözõ állandó régiót, és továbbá hordoznak 800 kb¹t a humán lókuszból, amely 32 VK gént, J szegmenseket és C géneket is tartalmaz. Az ezekben az egerekben termelt ellenanyagok nagyon hasonlítanak az emberekben megtalálhatókra, beleértve génátrendezést, összeállítást és repertoárt. A humán ellenanyagok preferenciálisan expresszálódnak az endogén ellenanyagok helyett az endogén szegmensben lévõ deléció miatt, ami megakadályozza a génátrendezõdést az egér lókuszon. Az ilyen egereket immunizálhatjuk a jelentõséggel bíró antigénnel. Az ilyen immunizált állatokból származó szérumokat szkrínelhetjük az ellenanyagnak a kiindulási antigén elleni reaktivitására. Limfocitákat izolálhatunk a nyirokcsomókból vagy lépbõl, és tovább szelektálhatjuk B¹sejtekre CD138-negatív és CD19-pozitív sejtekre történõ szelekcióval. Egy aspektus szerint az ilyen B¹sejt tenyészeteket (BCC¹k) fuzionáltathatjuk mielomasejtekkel, hogy hibridómákat hozzunk létre, amint fent ismertettük. Egy másik aspektus szerint az ilyen B¹sejt tenyészeteket tovább szkrínelhetjük elõnyösen a kiindulási antigén elleni reaktivitásra. Az ilyen szkrínelés ELISA¹t foglal magában a célantigén fehérjével, kompetíciós vizsgálati eljárást ismert ellenanyagokkal, amelyek kötõdnek a jelentõséggel bíró antigénhez, és in vitro kötést tranziensen transzfektált CHO- vagy más sejtekhez, amelyek expresszálják az antigént. A leírás tárgyát képezi készítmények és eljárások CD¹et expresszáló sejtek felszínén található CD- jeltovábbítás stimulálása által közvetített betegségben szenvedõ humán páciensek kezelésére. Az eljárások kezelést foglalnak magukban a találmány szerinti anti- CD ellenanyaggal vagy annak antigénkötõ fragmensével, ahol az ellenanyag vagy antigénkötõ fragmens beadása pozitív terápiás választ segít elõ az ilyen terápiával kezelt páciensben. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazható anti-cd ellenanyagok specifikusan kötõdnek humán sejt felszínén expresszált humán CD-antigénhez és mentesek szignifikáns agonista aktivitástól, de antagonista aktivitást mutatnak, amikor kötõdnek a CD¹et expresszáló sejten található CD-antigénhez. Ezeket az anti-cd ellenanyagokat és antigénkötõ fragmenseiket a leírás szerint antagonista anti-cd ellenanyagoknak nevezzük. Ilyen ellenanyagok nem korlátozó példái közé tartoznak az alább ismertetett CHIR.9 és CHIR teljesen 8

9 humán monoklonális ellenanyagok, és olyan monoklonális ellenanyagok, amelyek rendelkeznek a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságaival. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti antagonista ellenanyagok és ezen ellenanyagok antigénkötõ fragmensei közé tartoznak olyan ellenanyagok és fragmenseik, amelyek rekombináns módon vannak elõállítva a szakterületen jól ismert és alább ismertetett eljárások alkalmazásával, és ezek közé tartoznak például a CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok, amelyek rekombináns módon lettek elõállítva. A CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságaival rendelkezõ ellenanyagok közé tartoznak olyan ellenanyagok, amelyek kompetitíven zavarják a CD kötõdését és/vagy ugyanahhoz az epitóphoz kötõdnek, mint a CHIR.9 és CHIR A szakember szokásos eljárások alkalmazásával képes meghatározni, hogy egy ellenanyag kompetitíven zavarja¹e a CHIR.9¹t vagy CHIR 12.12¹t. Amikor ezek az ellenanyag kötõdnek a humán sejtek, mint például humán B¹sejtek felszínén prezentált CD-hez, az ellenanyagok mentesek szignifikáns agonista aktivitástól; bizonyos megvalósítási módok szerint a humán sejtek felszínén prezentált CD-hez való kötõdésük ezen humán sejtek proliferációjának és differenciálódásának a gátlását eredményezi. Ily módon a találmány szerinti eljárásokban való alkalmazásra alkalmas antagonista anti-cd ellenanyagok közé tartoznak olyan monoklonális ellenanyagok, amelyek antagonista aktivitást mutatnak a sejtfelszíni CD-antigént expresszáló normál és rosszindulatú humán sejtek iránt. Bizonyos megvalósítási módok szerint a találmány szerinti anti-cd ellenanyagok megnövekedett daganatellenes aktivitást mutatnak az IDEC C2B8 anti- CD kiméra monoklonális ellenanyaghoz viszonyítva, ahol a daganatellenes aktivitást ezen ellenanyagok ekvivalens mennyiségével mérjük csupasz egér xenograft daganatmodellben humán limfómasejtvonalak alkalmazásával. Az IDEC C2B8 (IDEC Pharmaceuticals Corp., San Diego, California; kereskedelmi forgalomban beszerezhetõ a Rituxan kereskedelmi név alatt, rituximabnak is nevezik) egy kiméra anti-cd monoklonális ellenanyag, amely humán IgG1 és kappa konstans régiókat és az IDEC-2B8 egér anti-cd monoklonális ellenanyagból izolált egér variábilis régiókat tartalmaz [Reff és munkatársai (1994) Blood 83: oldal]. A Rituximab visszatérõ B¹sejtes alacsony fokozatú vagy follikuláris nem Hodgkin-limfóma (NHL) kezelésére van engedélyezve. A Rituximab -bal összehasonlítva jobb daganatellenes aktivitású ellenanyagok felfedezése drasztikusan javíthatja a B¹sejtes limfómák, különösen a B¹sejtes nem-hodgkin-limfómák rákterápiájának eljárásait. Az alkalmas csupasz egér xenograft daganatmodellek közé tartoznak azok, amelyek a Namalwa és Daudi néven ismert humán Burkitt-limfóma sejtvonalakat alkalmaznak. Elõnyös megvalósítási módokat ismertetünk daganatellenes aktivitás mérésére kétlépcsõs csupasz egér xenograft daganatmodellekben a Daudi humán limfómasejtvonal alkalmazásával a 17. példában. Egy kétlépcsõs csupasz egér xenograft daganatmodell a Daudi-limfóma sejtvonal alkalmazásával hatékonyabb egy adott ellenanyag terápiás hatékonyságának megkülönböztetésére, mint egy egylépcsõs modell, mivel a kétlépcsõs modellben az ellenanyagadagolását csak azután kezdjük meg, amikor a daganat mérhetõ méretet ért el. Az egylépcsõs modellben az ellenanyag adagolását általában a daganat beoltását követõ 1 napon belül és még a kitapintható daganat megjelenése elõtt megkezdjük. Egy ellenanyag képessége a Rituxan felülmúlására (azaz megnövekedett daganatellenes aktivitás mutatása) egy kétlépcsõs modellben erõs utalása arra, hogy az ellenanyag terápiásan hatékonyabb lesz, mint a Rituxan. Ezenfelül a Daudi-modellben az anti-cd, a Rituxan célpontja magasabb szinten expresszálódik a sejt felszínén, mint a CD. A találmány szerinti anti-cd ellenanyag és Rituxan ekvivalens mennyisége kifejezés alatt azt értjük, hogy ugyanazt a mg dózist adjuk be a tömegre vetítve. Ily módon amikor a találmány szerinti anti-cd ellenanyagot 0,01 mg/egértesttömeg¹kg dózisban adjuk be a daganatmodellben, a Rituxan ¹t is 0,01 mg/egér-testtömeg¹kg dózisban adjuk be. Hasonlóképpen, ahol a találmány szerinti anti-cd ellenanyagot 0,1, 1 vagy 10 mg/egértesttömeg¹kg dózisban adjuk be a daganatmodellben, a Rituxan ¹t is 0,1, 1 vagy 10 mg/egértesttömeg¹kg dózisban adjuk be. Amikor a csupasz egér xenograft daganatmodellben adjuk be, némely találmány szerinti ellenanyag szignifikánsan kisebb daganattérfogatot eredményez, mint a Rituxan ekvivalens mennyisége. Ily módon például a teljesen humán CHIR monoklonális ellenanyag legalább % növekedést mutat a daganatellenes aktivitásban összehasonlítva a Rituxan-ekvivalens dózásával megfigyelttel, amikor a kétlépcsõs csupasz egér xenograft daganatmodellben van vizsgálva a Daudi humán limfómasejtvonal alkalmazásával az alábbi példákban ismertetett módon, és akár 0 % növekedést is mutathat a daganatellenes aktivitásban ebben a vizsgálati eljárásban. Ez a megnövekedett daganatellenes aktivitás a daganat térfogatának nagyobb mértékû csökkenésében nyilvánul meg a találmány szerinti anti- CD ellenanyaggal megfigyelve, amikor összehasonlítjuk Rituxan ekvivalens dózisával. Ily módon például a daganat inokulálása után idõ függvényében a CHIR monoklonális ellenanyag olyan daganattérfogatot mutathat, amely körülbelül egyharmada-fele a Rituxan ekvivalens dózisával megfigyeltnek. Egy másik különbség az ellenanyag hatékonyságában az ellenanyag azon in vitro koncentrációjának a mértéke, ami a daganatsejtek maximális in vitro lízisének eléréséhez szükséges NK sejtek jelenlétében. Például a találmány szerinti anti-cd ellenanyagok a Daudi-sejtek maximális lízisét a Rituxan koncentrációjának kevesebb mint 1/2, és elõnyösen 1/4, és legelõnyösebben 1/10 EC0-értékénél érik el. 9

10 A CHIR monoklonális ellenanyag mellett más anti-cd ellenanyagok amelyekre rendelkeznek a Rituxan ekvivalens mennyiségénél szignifikánsan nagyobb hatékonyság jellemzõjével a fent ismertetett vizsgálati eljárásokban nem korlátozó példái közé tartoznak a következõk: (1) a hibridóma sejtvonal által termelt monoklonális ellenanyag; (2) olyan monoklonális ellenanyag, amely a 2. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 4. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, az. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 2. és 4. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia és a 2. és. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott aminosavszekvenciát tartalmaz; (3) olyan monoklonális ellenanyag, amely az 1. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 3. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia és az 1. és 3. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott nukleotidszekvenciát tartalmazó nukleinsavmolekula által kódolt aminosavszekvenciát tartalmaz; (4) olyan monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely képes a hibridóma sejtvonal által termelt monoklonális ellenanyag kötésére; () olyan monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely tartalmazza a 10. vagy 12. azonosító számú szekvencián bemutatott aminosavszekvencia oldalláncait; (6) olyan monoklonális ellenanyag, amely verseng a CHIR monoklonális ellenanyaggal kompetitív kötési vizsgálati eljárásban; és (7) olyan monoklonális ellenanyag, amely a CHIR monoklonális ellenanyag vagy az elõbbi (1) (6) pontok szerinti monoklonális ellenanyagok antigénkötõ fragmense, ahol a fragmens megtartja a humán CD-antigénhez való specifikus kötõdés képességét. Antagonista anti-cd ellenanyagok A CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok a találmány szerinti eljárásokban történõ alkalmazásra alkalmas antagonista anti-cd ellenanyagokat képviselnek. A CHIR.9 és CHIR ellenanyagok IgG 1 izotípusú teljesen humán anti- CD monoklonális ellenanyagok, amelyeket a 131.2F8..9 (a leírás szerint.9 sejtvonal) és 13.8E2.D10.D (a leírás szerint a sejtvonal) hibridóma sejtvonalak termelnek. Ezeket a sejtvonalakat a humán IgG 1 nehéz lánc lókuszt és a humán lánc lókuszt tartalmazó xenotipikus egerekbõl származó lépsejtek alkalmazásával hoztuk létre (XenoMouse technológia; Abgenix; Fremont, California). A lépsejteket az SP2 0 egér mielomasejtekkel (Sierra BioSource) fuzionáltattuk. A kapott hibridómákat több alkalommal szubklónoztuk, hogy létrehozzuk a stabil.9 és monoklonális sejtvonalakat. A találmány szerinti többi ellenanyagot hasonló módon állíthatjuk elõ humán immunglobulin lókuszokra transzgenikus egerek alkalmazásával vagy a szakterületen ismert és/vagy a leírásban ismertetett más eljárásokkal. A CHIR ellenanyag variábilis régióinak nukleotid- és aminosavszekvenciáit és a CHIR.9 ellen anyag variábilis régióinak az aminosavszekvenciáit ismertetjük. Közelebbrõl a CHIR monoklonális ellenanyag könnyû lánc és nehéz lánc vezetõ, variábilis és konstans régió aminosavszekvenciáit sorrendben a 9A. és 9B. ábrán mutatjuk be. Lásd még a 2. azonosító számú szekvenciát (a CHIR monoklonális ellenanyag könnyû láncának teljes szekvenciája), 4. azonosító számú szekvenciát (a CHIR monoklonális ellenanyag nehéz láncának teljes szekvenciája) és az. azonosító számú szekvenciát (a 4. azonosító számú szekvencia szerinti CHIR monoklonális ellenanyag nehéz lánc variánsának teljes szekvenciája, ahol a variáns szerin szubsztitúciót tartalmaz alanin oldallánc helyett a 4. azonosító számú szekvencia 13. pozíciójában). A CHIR monoklonális ellenanyag könnyû láncát és nehéz láncát kódoló nukleotidszekvenciákat sorrendben a 11A. és 11B. ábrán mutatjuk be. Lásd még az 1. azonosító számú szekvenciát (a CHIR monoklonális ellenanyag könnyû láncának a kódolószekvenciája) és a 3. azonosító számú szekvenciát (a CHIR monoklonális ellenanyag nehéz láncának a kódolószekvenciája). A CHIR.9 monoklonális ellenanyag könnyû lánc és nehéz lánc vezetõ, variábilis és konstans régió aminosavszekvenciáit sorrendben a 10A. és 10B. ábrán mutatjuk be. Lásd még a 6. azonosító számú szekvenciát (a CHIR.9 monoklonális ellenanyag könnyû láncának teljes szekvenciája), 7. azonosító számú szekvenciát (a CHIR.9 monoklonális ellenanyag nehéz láncának teljes szekvenciája) és a 8. azonosító számú szekvenciát (a 7. azonosító számú szekvencia szerinti CHIR.9 monoklonális ellenanyag nehéz lánc variánsának teljes szekvenciája, ahol a variáns szerin szubsztitúciót tartalmaz alanin oldallánc helyett a 7. azonosító számú szekvencia 18. pozíciójában). Ezenfelül a CHIR.9 és CHIR ellenanyagokat expresszáló hibridómákat letétbe helyeztük az ATCC-nél sorrendben a PTA 42 és PTA 43 szabadalmi letéti számok alatt. Az antagonista aktivitás mellett elõnyös, ha a találmány szerinti anti-cd ellenanyagok más daganatsejt-mûködés elleni mechanizmussal is rendelkeznek. Például a natív CHIR- és CHIR.9 és CHIR ellenanyagoknak ADCC aktivitása van. Más megoldásképpen a CHIR.9 és CHIR ellenanyagok variábilis régióit expresszáltathatjuk más izotípusban, amelynek ADCC aktivitása van. Az is lehetséges, hogy a CHIR.9 vagy CHIR natív formáit, rekombináns formáit vagy antigénkötõ fragmenseit konjugáljuk citotoxinhoz, terápiás ágenshez vagy radioaktív fémionhoz vagy radioizotóphoz, amint alább említjük. A CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötik az oldható CD¹et ELISA-típusú vizsgálati eljárásokban, megakadályozzák a CD-ligandum kötõdését sejtfelszíni CD-hez és leszorítják ez elõzõleg felkötõdött CD-ligandumot, áramlási citometriás vizsgálati eljárásokkal meghatározva. A CHIR.9 és CHIR ellenanyagok versengenek egymással a CD-hez való kötésben, de a 1B8¹al nem, amely a WO 02/28904 számú nemzetkö- 10

11 zi közzétételi iratban ismertetett anti-cd monoklonális ellenanyag. Amikor in vitro vannak tesztelve B¹sejtek proliferációjára gyakorolt hatásukra, a CHIR.9 és CHIR antagonista anticd ellenanyagokként hatnak. Ezenfelül a CHIR.9 és CHIR nem indukálja normális alanyok humán limfocitáinak erõs proliferációját. Ezek az ellenanyagok képesek a CD¹et expresszáló célsejtek elpusztítására ellenanyagfüggõ celluláris citotoxicitással (ADCC). A CHIR.9 humán CD iránti kötõ affinitása 1, M és a CHIR kötõ affinitása M, a Biacore vizsgálati eljárással meghatározva. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazható alkalmas antagonista anti-cd ellenanyagok erõs egypontos kötõaffinitást mutatnak a CD sejtfelszíni antigén iránt. A találmány szerinti monoklonális ellenanyagok mutatott disszociációs egyensúlyi állandója (K D ) CD iránt legalább 10 M, legalább 3 10 M, elõnyösen legalább 10 6 Més10 7 M közötti, elõnyösebben legalább 10 8 M és körülbelül M közötti, szokásos vizsgálati eljárások, mint például Biacore alkalmazásával mérve. A Biacore elemzés ismert a szakterületen és a részleteit a BIAapplications handbook irodalmi hely adják meg. A WO 01/271 számú nemzetközi közzétételi iratban ismertetett eljárásokat alkalmazhatjuk a kötési affinitás modulálására. A CD-antigén, CD sejtfelszíni antigén, CD-receptor vagy CD alatt olyan transzmembrán glikoproteint értünk, amely a tumornekrózis-faktor (TNF) receptorcsaládba tartozik [lásd például US és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratok; Stamenkovic és munkatársai (1989) EMBO 8:13. oldal; Clark (1990) Tissue Antigéns 36:33. oldal; Barclay és munkatársai (1997) The Leucocyte Antigen Facts Book (2. kiadás; kiad.: Academic Press, San Diego)]. A humán CD-nek két izoformáját azonosították, amelyeket a gén két alternatívan hasított ( spliced ) transzkripciós variánsa kódol. Az elsõ izoforma (amelyet hosszú izoformának vagy 1¹es izoformának is neveznek) egy 277 aminosav hosszúságú prekurzor polipeptidként expresszálódik [12. azonosító számú szekvencia (elõször a GenBank CAA4304 hozzáférési szám alatt számoltak be róla, és 1¹es izoformaként azonosították a GenBank NP_ hozzáférési szám alatt), amelyet a 11. azonosító számú szekvencia kódol (lásd GenBank hozzáférési számok X92 és NM_001)], amelyekben az elsõ 19 aminosav a szignálszekvenciát képviseli. A második izoforma (amelyet rövid izoformának vagy 2¹es izoformának is neveznek) egy 3 aminosav hosszúságú prekurzor polipeptidként expresszálódik [10. azonosító számú szekvencia (GenBank hozzáférési száma NP_69093), amelyet a 9. azonosító számú szekvencia kódol (GenBank hozzáférési száma NM_1284)], amelynek szintén van egy, az elsõ 19 oldallánc által képviselt szignálszekvenciája. A humán CD ezen két izoformájának prekurzor polipeptidjeinek közös az elsõ 16 oldallánca (azaz az 10. és 12. azonosító számú szekvencia oldalláncai). A rövid izoforma prekurzor polipeptidjét (10. azonosító számú szekvencia) egy transzkripciós variáns (9. azonosító számú szekvencia) kódolja, amely nem tartalmaz kódoló szegmenst, ami transzlációs fázisváltáshoz vezet; a kapott CD izoforma rövidebb és eltérõ C¹terminálist (a 10. azonosító számú szekvencia oldalláncai) tartalmaz a CD hosszú izoformájában találhatóhoz képest (a C¹terminálist a 12. azonosító számú szekvencia oldalláncain mutatjuk be). A találmány szerinti értelemben a CD-antigén, CD sejtfelszíni antigén, CD-receptor vagy CD magában foglalja a CD rövid és hosszú izoformáit egyaránt. A találmány szerinti anti-cd ellenanyagok a humán CD olyan epitópjához kötõdnek, amely ugyanabban a pozícióban található a sejtfelszíni antigén rövid izoformájában és hosszú izoformájában egyaránt, amint alább ismertetjük. A CD-antigén különféle sejtek felszínén prezentálódik, amint a leírásban más helyen ismertetjük. A felszínen prezentálódik és a felszínen expresszálódik kifejezés alatt azt értjük, hogy a CD-antigén egésze vagy egy részlete hozzáférhetõ a sejt felszínén. A prezentált vagy expresszált CD-antigén teljesen vagy részlegesen glikozilált lehet. Az agonista aktivitás kifejezés alatt azt értjük, hogy az anyag agonistaként hat. Egy agonista kapcsolódik a sejten található receptorhoz, és olyan reakciót vagy aktivitást vált ki, amely hasonló vagy ugyanaz, mint a receptor természetes liganduma által kiváltott. A CD agonistája nem korlátozó példaként a következõ válaszok mindegyikét vagy bármelyikét váltja ki: B¹sejt-proliferáció és ¹differenciáció, ellenanyag-termelés, intercelluláris adhézió, B¹sejt-memória létrehozása, izotípusváltás, az MHC II¹es osztály és CD80/86 sejtfelszíni expressziójának felülszabályozása, és proinflammatorikus citokinek, mint például IL 8, IL 12 és TNF szekréciója. Az antagonista aktivitás alatt azt értjük, hogy az anyag antagonistaként hat. A CD antagonistája megakadályozza vagy csökkenti a CD-receptornak agonista ligandumhoz, elõnyösen CDL-hez történõ kötõdése által kiváltott válaszok bármelyikét. Az antagonista az agonista kötõdésére adott válaszok mindegyikének vagy bármelyikének indukálását csökkentheti %, 10%, 1%, %, 2%, 30%, 3%-kal, elõnyösen %, 4%, 0%, %, %- kal, elõnyösebben 70%, 80%, 8%-kal és legelõnyösebben 90%, 9%, 99% vagy 100%-kal. Az anti- CD ellenanyag és CD-ligandum kötési specifitásának mérésére szolgáló eljárások ismertek a szakember számára, és nem korlátozó példái közé tartoznak szokásos kompetitív kötési vizsgálati eljárások, immunglobulinok B¹sejtek általi szekréciójának monitorozására szolgáló vizsgálati eljárások, B¹sejt proliferációs vizsgálati eljárások, Banchereau Like-B-sejt proliferációs vizsgálati eljárások, ellenanyag termelésre szolgáló T¹sejt segítõ vizsgálati eljárások, B¹sejt kostimulációs proliferációs vizsgálati eljárások és B¹sejt aktivációs markerek felülszabályozásának vizsgálati eljárásai. Lásd például a WO 00/7348 számú nemzetközi közzétételi iratban és az US számú amerikai 11

12 egyesült államokbeli szabadalmi iratban ismertetett vizsgálati eljárásokat. A szignifikáns agonista aktivitás alatt a B¹sejt-válasz mérésére szolgáló vizsgálati eljárással mért, semleges anyag vagy negatív kontroll által indukált agonista aktivitásnál legalább 30%, 3%, %, 4%, 0%, %, 70%, 7%, 80%, 8%, 90%, 9% vagy 100%-kal nagyobb agonista aktivitást értünk. Elõnyösen a szignifikáns agonista aktivitás olyan agonista aktivitás, amely legalább 2¹szer nagyobb vagy legalább 3¹szor nagyobb, mint a semleges anyag vagy negatív kontroll által indukált agonista aktivitás, B¹sejt-válasz mérésére szolgáló vizsgálati eljárással mérve. Ily módon például amikor a jelentõséggel bíró B¹sejtes válasz B¹sejt-proliferáció, a szignifikáns agonista aktivitás olyan B¹sejtproliferációs szint indukálása lenne, amely legalább 2¹szer nagyobb vagy legalább 3¹szor nagyobb, mint a semleges anyag vagy negatív kontroll által indukált B¹sejt proliferáció szintje. Egy megvalósítási mód szerint nemspecifikus immunglobulin, például olyan IgG1 szolgál negatív kontrollként, amely nem kötõdik a CD-hez. Egy olyan anyag, amely mentes szignifikáns agonista aktivitástól, olyan agonista aktivitást mutatna, amely nem több mint körülbelül 2%-kal nagyobb mint egy semleges anyag vagy negatív kontroll által indukált agonista aktivitás, elõnyös nem több mint körülbelül %-kal nagyobb, 1%-kal nagyobb, 10%- kal nagyobb, %¹kal nagyobb, 1%¹kal nagyobb, 0,%- kal nagyobb vagy akár nem több mint körülbelül 0,1%- kal nagyobb, mint a semleges anyag vagy negatív kontroll által indukált agonista aktivitás, B¹sejtes válasz mérésre szolgáló vizsgálati eljárással mérve. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazható antagonista anti-cd ellenanyagok mentesek szignifikáns agonista aktivitástól, amint fent említettük, amikor kötõdnek a humán sejt felszínén található CD-antigénhez. A találmány egy megvalósítási módja szerint az antagonista anti-cd ellenanyag mentes szignifikáns agonista aktivitástól egy B¹sejtes válaszban. A találmány egy másik megvalósítási módja szerint az antagonista anti- CD ellenanyagmentes szignifikáns agonista aktivitástól egynél több B¹sejtes válasz (például proliferáció és differenciáció, vagy proliferáció, differenciáció és ellenanyag-termelés) vizsgálati eljárásában. A leírás szerint az anti-cd ellenanyag kifejezés magában foglal bármilyen olyan ellenanyagot, amely specifikusan felismeri a CD B¹sejt felszíni antigént, beleértve poliklonális ellenanyagokat, monoklonális ellenanyagokat, egyláncú ellenanyagokat, és azok fragmenseit, mint például Fab, F(ab ) 2,F v, és más olyan fragmenseket, amelyek megtartják a szülõi anti- CD ellenanyag antigénkötõ funkcióját. Különösen érdekesek a találmány szerint azok a találmány szerinti antagonista anti-cd ellenanyagok, amelyek osztják a fent ismertetett CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságait. Ilyen ellenanyagok nem korlátozó példái közé tartoznak a következõk: (1) a 131.2F8..9 (a leírás szerint.9 jelû sejtvonal) és a 13.8E2.D10.D (a leírás szerint jelû sejtvonal) hibridóma sejtvonal által termelt monoklonális ellenanyagok, amelyek letétbe lettek helyezve az ATCC-nél sorrendben a PTA 42 számú szabadalmi letétként és PTA 43 számú szabadalmi letétként; (2) olyan monoklonális ellenanyag, amely a 2. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 4. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, az. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 2. és 4. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia és a 2. és. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott aminosavszekvenciát tartalmaz; (3) olyan monoklonális ellenanyag, amely a 6. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 7. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 8. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 6. és 7. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia és a 6. és 8. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott aminosavszekvenciát tartalmaz; (4) olyan monoklonális ellenanyag, amely az 1. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia, a 3. azonosító számú szekvencián bemutatott szekvencia és az 1. és 3. azonosító számú szekvenciákon bemutatott szekvencia által alkotott csoportból kiválasztott nukleotidszekvenciát tartalmazó nukleinsavmolekula által kódolt aminosavszekvenciát tartalmaz; () olyan monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely képes az.9 hibridóma sejtvonal vagy a hibridóma sejtvonal által termelt monoklonális ellenanyag kötésére; (6) olyan monoklonális ellenanyag, amely olyan epitóphoz kötõdik, amely tartalmazza a 10. vagy 12. azonosító számú szekvencián bemutatott aminosavszekvencia oldalláncait; (7) olyan monoklonális ellenanyag, amely verseng a CHIR.9 vagy CHIR monoklonális ellenanyaggal kompetitív kötési vizsgálati eljárásban; és (8) olyan monoklonális ellenanyag, amely a CHIR monoklonális ellenanyag vagy az elõbbi (1) (7) pontok szerinti monoklonális ellenanyagok antigénkötõ fragmense, ahol a fragmens megtartja a humán CD-antigénhez való specifikus kötõdés képességét. Antagonista anti-cd ellenanyagok elõállítása A találmány szerinti antagonista anti-cd ellenanyagokat és a találmány szerinti eljárásokban alkalmazható ellenanyagokat a szakember számára ismert bármilyen ellenanyag-termelõ eljárás alkalmazásával elõállíthatjuk. Ily módon poliklonális szérumokat állíthatunk elõ hagyományos eljárások alkalmazásával. Általánosságban elõször a GD antigént tartalmazó oldatot alkalmazunk megfelelõ állat, elõnyösen egér, patkány, nyúl vagy kecske immunizálására. A nyulak vagy kecskék elõnyösek a poliklonális szérumok elõállítására, a kapott szérum térfogata, és a jelzett antinyúl és antikecske ellenanyagok hozzáférhetõsége miatt. Poliklonális szérumokat transzgenikus állatban, elõnyösen humán immunglobulin lókuszokat hordozó egérben állíthatunk elõ. Egy elõnyös megvalósítási mód szerint CD¹et expresszáló Sf9 sejteket alkalmazunk immunogénként. Az immunizálási végrehajthatjuk 12

13 az antigént tartalmazó oldat összekeverésével vagy emulgeálásával sóoldattal, elõnyösen Freund-féle komplett adjuvánssal, és a keverék vagy emulzió parenterális (általában szubkután vagy intramuszkuláris) beinjektálásával. Tipikusan 0 0 g/injekció dózis elegendõ. Az immunizálási általában megerõsítjük 2 6 héttel késõbb a fehérje egyszeri vagy többszöri injektálásával sóoldatban, elõnyösen Freund-féle inkomplett adjuváns alkalmazásával. Más megoldásképpen ellenanyagokat létrehozhatunk in vitro immunizálással szakterületen ismert eljárások alkalmazásával, amelyeket a találmány szerint ekvivalensnek tekintünk az in vivo immunizálással. A poliklonális antiszérumokat az immunizált állatok üveg vagy mûanyag tartályba történõ véreztetésével, a vér 2 C¹on egy órán keresztül történõ inkubálásával, majd 4 C¹on 2 18 órán keresztül történõ inkubálásával állítjuk elõ. A szérumot centrifugálással nyerjük vissza (például 1000 g 10 percen keresztül). Nyulaktól véreztetésenként körülbelül 0 ml¹t nyerhetünk. Az Sf 9 (Spodoptera frugiperda) sejtek elõállítását az US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratban ismertetik. Röviden, humán CD¹et kódoló szekvenciákat juttatunk be rekombináns úton bakulovírusba transzfervektorok alkalmazásával. A plazmidokat együtt betranszfektáljuk vad típusú bakulovírus DNS-sel Sf 9 sejtekbe. A rekombináns bakulovírussal megfertõzött Sf 9 sejteket azonosítjuk és klonálisan megtisztítjuk. Elõnyösen az ellenanyag monoklonális természetû. A monoklonális ellenanyag kifejezés alatt leírás szerinti értelemben lényegében homogén ellenanyagok populációjából elõállított ellenanyagot értünk, azaz a populációt alkotó egyedi ellenanyagok azonosak, kivéve lehetséges természetben elõforduló mutációkat, amely kismértékben jelen lehetnek. A kifejezés nem korlátozott az ellenanyag fajára vagy forrására. A kifejezés magában foglalja a teljes immunglobulinokat, valamint a fragmenseket, mint például Fab, F(ab )2, Fv és másokat, amelyek megtartják az ellenanyag antigénkötõ funkcióját. A monoklonális ellenanyagok erõsen specifikusak, egyetlen antigenikus hely ellen irányulnak, azaz a találmány szerinti CD sejtfelszíni antigén ellen. Ezenfelül ellentétben a hagyományos (poliklonális) ellenanyag-készítményekkel, amelyek tipikusan különbözõ determinánsok (epitópok) elleni különbözõ ellenanyagokat tartalmaznak, mindegyik monoklonális ellenanyag az antigén egyetlen determinánsa ellen irányul. A monoklonális módosító jelzi az ellenanyag azon jellegzetességét, hogy ellenanyag egy lényegében homogén populációból származik, és nem tekinthetõ úgy, hogy az ellenanyagot bármilyen adott eljárással kell elõállítani. Például a találmány szerint alkalmazható monoklonális ellenanyagokat elõállíthatjuk a hibridóma eljárással, amelyet elõször Kohler és munkatársai írtak le [Nature 26: 49. oldal (197)], vagy rekombináns DNS-eljárásokkal állíthatjuk elõ azokat (lásd például US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat). A monoklonális ellenanyagok lehetnek fág-ellenanyag könyvtárakból izoláltak is, például a Clackson és munkatársai (1991) Nature 32: oldal; Marks és munkatársai (1991) J. Mol. Biol. 222: oldal; és US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat irodalmi helyeken ismertetett eljárások alkalmazásával. Az epitóp kifejezés alatt antigenikus molekula azon részét értjük, amely ellen ellenanyag termelõdik és amelyhez az ellenanyag kötõdhet. Az epitópok tartalmazhatnak lineáris aminosav-oldalláncokat (azaz az oldalláncok az epitópon belül egymás után helyezkednek el lineáris módon), nem lineáris oldalláncokat (amit a leírás szerint nem lineáris epitópoknak nevezünk; ezek az epitópok nem szekvenciálisan vannak elrendezve) vagy egyaránt lineáris és nem lineáris aminosav-oldalláncokat. A monoklonális ellenanyagokat Kohler és munkatársai (197) Nature 26: oldal eljárásának alkalmazásával állíthatjuk elõ, vagy annak módosításával. Tipikusan egeret immunizálunk antigént tartalmazó oldattal. Az immunizálási végrehajthatjuk az antigént tartalmazó oldat összekeverésével vagy emulgeálásával sóoldattal, elõnyösen Freund-féle komplett adjuvánssal, és a keverék vagy emulzió parenterális beinjektálásával. A szakterületen ismert bármilyen immunizálási eljárást alkalmazhatunk a találmány szerinti monoklonális ellenanyagok elõállítására. Az állat immunizálása után a lépet (és adott esetben számos nagy nyirokcsomót) eltávolítjuk, és egyedi sejtekké disszociáltatjuk. A lépsejteket szkrínelhetjük a sejtszuszpenziónak a jelentõséggel bíró antigénnel bevont lemezre vagy mérõhelyekre történõ felvitelével. Az antigénre specifikus membránkötött immunglobulint expresszáló B¹sejtek kötõdnek a lemezhez, és nem mosódnak el. A kapott B¹sejteket, vagy az összes disszociáltatott lépsejtet azután indukáljuk, hogy fuzionáljanak mielomasejtekkel, hibridómákat alkotva, és szelektív tápközegen tenyésztjük azokat. A kapott sejteket kiszélesztjük sorozathígítással és elemezzük olyan ellenanyagok termelésére, amelyek specifikusan kötõdnek a jelentõséggel bíró antigénhez (és amelyek nem kötõdnek nem rokon antigénekhez). A kiszelektált monoklonális ellenanyagot (mab) szekretáló hibridómákat azután tenyésztjük akár in vitro (például szövettenyésztõ edényekben vagy hollow-fiber reaktorokban), akár in vivo (egerekben aszciteszként). Amikor a találmány szerinti antagonista anti- CD ellenanyagokat rekombináns DNS-eljárások alkalmazásával állítjuk elõ, a monoklonális ellenanyagokat kódoló DNS¹t könnyedén izolálhatjuk és szekvenálhatjuk hagyományos módszerekkel (például olyan oligonukleotid próbákkal, amelyek képesek specifikusan kötõdni az egér ellenanyagok nehéz és könnyû láncát kódoló génekhez). A találmány szerinti hibridóma sejtek szolgálnak ilyen DNS¹ek elõnyös forrásaként. Ha egyszer izoláltuk, a DNS¹t expressziós vektorokba tehetjük, amelyeket azután gazdasejtekbe transzferálhatjuk, mint például E. coli-sejtekbe, majom COS-sejtekbe, kínai aranyhörcsög petefészek (CHO) sejtekbe, vagy mielomasejtekbe, amelyek egyébként nem termelnek immunglobulin fehérjét, hogy elérjük a monoklonális ellenanyagok szintézisét a rekombináns gazdasejtekben. 13

14 Ellenanyagot kódoló DNS baktériumokban történõ rekombináns expresszióját összefoglaló cikkek közé tartoznak a Skerra és munkatársai (1993) Curr. Opinion in Immunol. :26. oldal és Phickthun (1992) Immunol. Revs. 130:11. oldal irodalmi helyek. Más megoldásképpen az ellenanyagot elõállíthatjuk sejtvonalban, mint például CHO-sejtvonalban, amint azt ismertetik az US 4 3; 4 ; és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokban. Röviden, a sejtvonalat transzfektáljuk a nehéz lánc és könnyû lánc expresszálására képes vektorokkal. A két fehérje különálló vektorokon történõ transzfektálásával kiméra ellenanyagokat állíthatunk elõ. Egy másik elõny az ellenanyag helyes glikozilációja. Bizonyos megvalósítási módokban az antagonista anti-cd ellenanyagot, például a CHIR vagy CHIR.9 ellenanyagot vagy antigénkötõ fragmensét CHO-sejtekben állítjuk elõ a GS génexpressziós rendszer alkalmazásával (Lonza Biologics, Portsmouth, New Hampshire), amely a glutamin-szintetázt alkalmazza markerként. Lásd az US ; ; 68 79; ; ; ; ; és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. CD elleni monoklonális ellenanyagok ismertek a szakterületen. Lásd például A B¹sejt antigénrõl szóló szekciókat a következõ irodalmi helyeken: McMichael, szerk. (1987; 1989) Leukocyte Typing III and IV (kiad.: Oxford University Press, New York); US ; ; ; számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratok; WO 00/6339; WO 02/2890 és WO 02/28904 számú nemzetközi közzétételi iratok; Gordon és munkatársai (1988) J. Immunol. 1:142. oldal; Valle és munkatársai (1989) Eur. J. Immunol. 19:1463. oldal; Clark és munkatársai (1986) PNAS 83:4494. oldal; Paulie és munkatársai (1989) J. Immunol. 142:90. oldal; Gordon és munkatársai (1987) Eur. J. Immunol. 17:13. oldal; Jabara és munkatársai (1990) J. Exp. Med. 172:1861. oldal; Zhang és munkatársai (1991) J. Immunol. 146:1836. oldal; Gascan és munkatársai (1991) J. Immunol. 147:8. oldal; Banchereau és munkatársai (1991) Clin. Immunol. Spectrum 3:8. oldal; és Banchereau és munkatársai (1991) Science 21:70. oldal. Különösen érdekesek a találmány szerint azok a találmány szerinti antagonista anti-cd ellenanyagok, amelyek osztják a fent ismertetett CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságait. A CD-antigén epitóp kifejezés alatt a leírás szerint olyan molekulát értünk, amely immunreakcióra képes a találmány szerinti anti-cd monoklonális ellenanyagokkal, a CD-antigént magát kizárva. A CD- antigén epitópok tartalmazhatnak fehérjéket, fehérjefragmenseket, szénhidrátokat, lipideket és más molekulákat, de a jelen találmány céljára leggyakrabban fehérjék, rövid oligopeptidek, oligopeptidmimetikumok (azaz olyan szerves vegyületek, amelyek utánozzák a CD- antigén antigénkötõ tulajdonságait), vagy ezek kombinációi. Alkalmas oligopeptid mimetikumokat többek között az US 91/04282 PCT-bejelentés ismertet Emellett az anti-cd ellenanyag kifejezés a leírás szerint magában foglalja a kiméra anti-cd ellenanyagokat; a találmány szerinti eljárásokban alkalmazható ilyen kiméra anti-cd ellenanyagok rendelkeznek a találmány szerinti CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságaival. A kiméra ellenanyag kifejezés alatt olyan ellenanyagokat értünk, amelyek legelõnyösebben rekombináns dezoxiribonukleinsav-módszerekkel állítottunk elõ, és amelyek humán (beleértve immunológiailag rokon faj, például csimpánz) és nem humán komponenseket egyaránt tartalmaznak. Ily módon a kiméra ellenanyag konstans régiója legelõnyösebben lényegében azonos a természetes humán ellenanyag konstans régiójával; a kiméra ellenanyag variábilis régiója legelõnyösebben nem humán forrásból származik, és a CD sejtfelszíni antigén elleni kívánt antigénspecifitással rendelkezik. A nem humán forrás bármilyen gerinces forrás lehet, amely alkalmazható humán CD sejtfelszíni antigén vagy humán CD sejtfelszíni antigént tartalmazó anyag elleni ellenanyagok létrehozására. Ilyen nem humán források nem korlátozó példái közé tartoznak rágcsálók (például nyúl, patkány, egér stb.; lásd például US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat és nem humán fõemlõsök (például óvilági majmok, emberszabású majmok stb.; lásd például US,70,10 és,76,096 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratok). A leírás szerint az immunológiailag aktív kifejezés alatt amikor kiméra anti-cd ellenanyagokkal kapcsolatosan alkalmazzuk olyan kiméra ellenanyagot értünk, amely humán CD¹et köt. Kiméra és humanizált anti-cd ellenanyagok is beletartoznak a találmány szerinti értelemben az anti- CD ellenanyag fogalmába. A kiméra ellenanyagok különbözõ fajokból származó ellenanyag-szegmenseket tartalmaznak. A Rituxan a kiméra ellenanyag egy példája, egér variábilis régióval és humán konstans régióval. A humanizált kifejezés alatt anti-cd ellenanyagok olyan formáit értjük, amelyek minimális nem humán immunglobulin szekvenciákból származó szekvenciát tartalmaznak. A legtöbb esetben a humanizált ellenanyagok humán immunglobulinok (recipiens ellenanyagok), amelyekben a recipiens hipervariábilis régiós (más néven komplementaritást meghatározó régió vagy CDR) oldalláncai helyettesítve vannak hipervariábilis régiós oldalláncokkal egy nem humán fajból (donor ellenanyag), mint például egér, patkány, nyúl vagy nem humán fõemlõs, amely a kívánt specifitással, affinitással és kapacitással rendelkezik. A komplementaritást meghatározó régió kifejezés alatt olyan aminosavszekvenciákat értünk, amelyek együttesen meghatározzák a natív immunglobulin kötõhely természetes Fv¹régiójának a kötési affinitását és specifitását. [Lásd például Chothia és munkatársai (1987) J. Mol. Biol. 196: old.; Kabat és munkatársai (1991) U. S. Dept of Health and Human Services, NIH Publication No )] A konstans régió kifejezés alatt az ellenanyag-molekula azon részletét értjük, amely az ef- 14

15 fektorfunkciókat biztosítja. Humán betegség terápiájára alkalmazható nem immunogenikus ellenanyagok biztosítására vonatkozó korábbi munkákban egér konstans régiót helyettesítettek humán konstans régiókkal. A humanizált ellenanyagok konstans régióit humán immunglobulinokból nyerték ki. Azonban ezek a humanizált ellenanyagok még mindig nemkívánatos és potenciálisan veszélyes immunválaszt váltottak ki emberekben és csökkent volt az affinitásuk. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazható humanizált anti-cd ellenanyagok a találmány szerinti CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságaihoz hasonlóval rendelkeznek. A humanizálást lényegében Winter és munkatársai eljárását követve hajthatjuk végre [Jones és munkatársai (1986) Nature 321:22 2. oldal; Riechmann és munkatársai (1988) Nature 332: oldal; Verhoeyen és munkatársai (1988) Science 239: oldal], rágcsáló vagy mutáns rágcsáló CDR- vagy CDRszekvenciák behelyettesítésével a humán ellenanyag megfelelõ szekvenciái helyére. Lásd az US 22 39; 8 089; ; ; 89 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. Bizonyos esetekben a humán immunglobulin egy vagy több variábilis régiójának vázrégióiban található oldalláncokat helyettesítjük a megfelelõ nem-humán oldalláncokkal (lásd például az US 8 089; ; és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat). Ezenfelül a humanizált ellenanyagok tartalmazhatnak olyan oldalláncokat, amelyek nem találhatók meg a recipiens ellenanyagban vagy a donor ellenanyagban. Ezeket a módosításokat a kívánt biológiai aktivitás ellenanyag-teljesítményének további finomítására (például a kívánt affinitás elérésére) végezzük. Általában a humanizált ellenanyag tartalmazhatja legalább egy, és tipikusan kettõ variábilis domén lényegében egészét, amelyekben a hipervariábilis régiók egésze vagy lényegében egésze megfelel a nem humán immunglobulinénak, és a vázrégiók egésze vagy lényegében egésze megfelel a humán immunglobulin szekvenciának. A humanizált ellenanyag adott esetben tartalmazhatja immunglobulin konstans régió (Fc) legalább egy részét, tipikusan a humán immunglobulinét. További részletekért lásd Jones és munkatársai, Nature 321, oldal; Riechmann és munkatársai (1988) Nature 332: oldal és Presta, Curr. Op. Struct. Biol. 2: oldal (1992). Ennek megfelelõen az ilyen humanizált ellenanyag közé tartozhatnak olyan ellenanyagok, amelyekben lényegesen kevesebb mint egy intakt humán variábilis domén lett szubsztituálva egy nem humán faj megfelelõ szekvenciájával. A gyakorlatban a humanizált ellenanyagok tipikusan olyan humán ellenanyagok, amelyekben bizonyos CDR oldalláncok és esetleg bizonyos vázrégió oldalláncok szubsztituálva vannak rágcsáló ellenanyagok analóg helyeirõl származó oldalláncokkal. Lásd például az US 22 39; 8 089; ; ; 89 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. Lásd még az US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratot és a WO 01/271 számú nemzetközi közzétételi iratot, ahol humanizált ellenanyagokat és módszereket ismertetnek egy meghatározott antigén elleni javított affinitású humanizált ellenanyagok elõállítására. Az anti-cd ellenanyagok kifejezés szintén magában foglal xenogeneikus vagy módosított CD ellenanyagokat, amelyek nem-humán emlõs gazdában lettek termeltetve, közelebbrõl transzgenikus egérben, amelyben az endogén immunglobulin (Ig) lókuszok inaktiválva vannak. Az ilyen transzgenikus állatokban a gazda immunglobulinok könnyû- és nehéz láncát expresszáló kompetens endogén gének mûködésképtelenné vannak téve és helyettesítve vannak az analóg humán immunglobulin lókuszokkal. Ezek a transzgenikus állatok emberi ellenanyagokat termelnek a gazda immunglobulin könnyû vagy nehéz lánc alegységek lényegi hiánya mellett. Lásd például az US és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. Elõnyösen a teljesen humán CD elleni ellenanyagokat transzgenikus egerek immunizálásával állítjuk elõ. Egy ilyen egeret a XenoMouse technológiával állítunk elõ (Abgenix; Fremont, California), amely az US , és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokban van feltárva. A találmány szerinti ellenanyagok elõállítására a humán IgG 1 nehéz lánc lókuszra és a humán k könnyû lánc lókuszra transzgenikus egereket immunizáltunk humán CD¹et expresszáló Sf 9 sejtekkel. Az egerek más izotípusokra is transzgenikusak lehetnek. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazható teljesen humán ellenanyagok a találmány szerinti CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok kötési tulajdonságaihoz hasonlóval rendelkeznek. Az anti-cd ellenanyagok fragmensei alkalmasak a találmány szerinti eljárásokban történõ alkalmazásra, mindaddig, amíg megtartják a teljes hosszúságú ellenanyag kívánt affinitását. Ily módon az anti-cd ellenanyag fragmense megtartja a CD B¹sejt-felszíni antigénhez való kötõképességét. Az ilyen fragmensek tulajdonságai hasonlóak a megfelelõ teljes hosszúságú antagonista anti-cd ellenanyagéhoz, azaz a fragmensek specifikusan kötõdnek a humán sejtek felszínén expresszált humán CD-antigénhez és mentesek szignifikáns agonista aktivitástól, de antagonista aktivitást mutatnak, amikor kötõdnek a CD¹et expresszáló sejteken található CD-antigénhez. Az ilyen fragmenseket a leírás szerint antigénkötõ fragmenseknek nevezzük. Egy ellenanyag alkalmas antigénkötõ fragmensei a teljes hosszúságú ellenanyag egy részletét tartalmazzák, elõnyösen annak az antigénkötõ vagy variábilis régióját. Az ellenanyagfragmensek nem korlátozó példái közé tartoznak Fab, F(ab ) 2 és Fv fragmensek és egyláncú ellenanyag-molekulák. A Fab kifejezés alatt immunglobulin olyan monovalens antigénkötõ fragmensét értjük, amely a könnyû láncból és a nehéz lánc egy részébõl áll. Az F(ab ) 2 kifejezés alatt immunglobulin olyan bivalens antigénkötõ fragmensét értjük, amely mindkét könnyû láncot és mindkét nehéz lánc egy ré- 1

16 szét tartalmazza. Az egyláncú Fv vagy sfv ellenanyagfragmensek olyan fragmensek, amelyek egy ellenanyag V H és V L doménjeit tartalmazzák, ahol ezek a domének egyetlen polipeptidláncon helyezkednek el. Lásd például az US , 2 3, és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. Általában az Fv polipeptid továbbá tartalmaz egy polipeptid kapcsolómolekulát is av H és V L domének között, amely lehetõvé teszi az sfv számára, hogy felvegye az antigénkötéshez szükséges szerkezetet. Az sfv¹t tárgyaló összefoglalásért lásd Pluckthun (1994), The Pharmacology of Monoclonal Antibodies, 113. kötet, szerk.: Rosenburg és Moore (kiad.: Springer-Verlag, New York), oldal. A találmány szerinti antagonista anti-cd ellenanyagok antigénkötõ fragmenseit konjugálhatjuk citotoxinhoz is, hogy kiváltsuk célzott ráksejtek elpusztítását, amint azt alább ismertetjük. Ellenanyagokat és ellenanyagfragmenseket izolálhatunk például a következõ irodalmi helyeken ismertetett módszerekkel létrehozott ellenanyag-fág könyvtárakból: McCafferty és munkatársai (1990) Nature 348:2 4. oldal (1990) és US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat. Clackson és munkatársai (1991) Nature 32: oldal és Marks és munkatársai (1991) J. Mol. Biol. 222: old. sorrendben egér és humán ellenanyagok izolálását ismertetik fágkönyvtárak alkalmazásával. Késõbbi publikációk ismertetik nagy affinitású (nm¹os tartomány) humán ellenanyagok elõállítását lánckeveréssel [Marks és munkatársai (1992) Bio/Technology 10: oldal], valamint kombinatorikus fertõzést és in vivo rekombinációt nagyon nagy fágkönyvtárak létrehozására szolgáló stratégiák érdekében [Waterhouse és munkatársai (1993) Nucleic, Acids Res. 21: oldal]. Ily módon ezek a módszerek életképes alternatívát jelentenek a hagyományos monoklonális ellenanyag hibridóma módszerekhez képest monoklonális ellenanyagok izolálására. Különféle módszereket fejlesztettek ki ellenanyagfragmensek elõállítására. Hagyományosan ezeket a fragmenseket intakt ellenanyagok proteolitikus emésztésével állították elõ [lásd például Morimoto és munkatársai (1992) Journal of Biochemical and Biophysical Methods 24: oldal (1992) és Brennan és munkatársai (198) Science 229:81. oldal]. Azonban ezeket a fragmenseket már közvetlenül elõállíthatjuk rekombináns gazdasejtek alkalmazásával is. Például az ellenanyagfragmenseket izolálhatjuk a fent tárgyalt ellenanyag fágkönyvtárakból. Más megoldásképpen Fab SH fragmenseket közvetlenül visszanyerhetünk E. coli-sejtekbõl, és kémiai úton kapcsolhatjuk F(ab)2 fragmenseket állítva elõ [Carter és munkatársai (1992) Bio/Technology 10: oldal]. Egy másik megközelítési mód szerint F(ab ) 2 fragmenseket izolálhatunk közvetlenül a rekombináns gazdasejt-tenyészetbõl. Az ellenanyagfragmensek elõállítására szolgáló egyéb módszerek nyilvánvalóak szakember számára. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazható antagonista anti-cd ellenanyagok közé tartoznak a találmány szerinti CHIR.9 és CHIR monoklonális ellenanyagok, valamint az ettõl az ellenanyagtól különbözõ ellenanyagok, amelyek azonban megtartják a CDR-eket; és olyan ellenanyagok, amelyekben egy vagy több aminosavaddíció, ¹deléció vagy ¹szubsztitúció van, és ahol az antagonistaaktivitást B¹sejt-proliferáció és/vagy ¹differenciáció gátlásával mérjük. A találmány tárgyát képezik deimmunizált antagonista anti- CD ellenanyagok is, amelyek például a WO 98/2976 és WO számú nemzetközi közzétételi iratokban ismertetett módon állíthatók elõ. Ezen a módon a találmány szerinti antagonista anti-cd ellenanyagokban található oldalláncokat úgy módosítjuk, hogy azok az ellenanyagokat nem vagy kevésbé immunogenikussá tegyék emberekben, miközben megtartják az antagonista aktivitásukat a humán CD-expresszáló sejtek iránt, ahol az ilyen aktivitást a leírásban máshol említett vizsgálati eljárásokkal mérjük. Az igénypontok oltalmi körébe tartoznak fúziós fehérjék is, amelyek találmány szerinti antagonista anti-cd ellenanyagot vagy fragmensét tartalmazzák, amely fúziós fehérjéket megszintetizálhatjuk vagy megfelelõ polinukleotid vektorokról expresszáltathatjuk, amint az ismert a szakterületen. Az ilyen fúziós fehérjéket ellenanyagok alább ismertetett konjugálására vonatkoztatva ismertetjük. A találmány szerinti ellenanyagok szekvenciavariációkat tartalmazhatnak, amelyeket például a EP A1 számú európai szabadalmi irat, WO 00/34317 és WO 98/2976 számú nemzetközi közzétételi iratok által ismertetett eljárások alkalmazásával lehet elõállítani. Például kimutatták, hogy a CDR¹en belüli szekvenciák az ellenanyag kötõdését okozhatják II¹es osztályú MAC-hoz, és nem kívánt segítõ T¹sejtes választ válthatnak ki. Egy konzervatív szubsztitúció lehetõvé teheti az ellenanyag számára, hogy megtartsa a kötési aktivitását és elveszítse a képességét nem kívánt T¹sejtes válasz kiváltására. Bármilyen ilyen konzervatív vagy nem konzervatív szubsztitúciót szakterületen ismert eljárások alkalmazásával hajthatunk végre, mint például a leírásban máshol említettekkel, és a kapott ellenanyagok a találmány oltalmi körébe esnek. A variáns ellenanyagokat rutinszerûen tesztelhetjük antagonista aktivitásra, affinitásra és specifitásra a leírásban ismertetett eljárások alkalmazásával. A fent ismertetett eljárások bármelyikével vagy bármely más itt nem ismertetett eljárással elõállított ellenanyag a leírás oltalmi körébe esik, ha rendelkezik a következõ biológiai aktivitások legalább egyikével: T¹sejtekkel stimulált normál humán perifériás B¹sejtek általi immunglobulin-szekréció gátlása; Jurkat T¹sejtekkel stimulált normál humán perifériás B¹sejtek túlélésének és/vagy proliferációjának gátlása; CDL-expresszáló sejtekkel vagy oldható CD-ligandummal (scdl) stimulált normál humán perifériás B¹sejtek túlélésének és/vagy proliferációjának gátlása; scdl vagy szilárd fázisú CDL által stimulált bármilyen sejt túlélési antiapoptopikus intracelluláris szignáljának gátlása; scdl vagy szilárd fázisú CDL ligálása hatására bekövetkezõ transzdukció gátlása bármilyen sejtben; 16

17 és humán rosszindulatú B¹sejtek proliferációjának gátlása, amint alább említjük. Ezeket a vizsgálati eljárásokat a leírás szerinti példákban ismertetett módon hajthatjuk végre. Lásd még a következõ irodalmi helyeken ismertetett vizsgálati eljárásokat: Schultze és munkatársai (1998) Proc. Natl. Acad Sci. USA 92: oldal; Denton és munkatársai (1998) Pediatr. transplant. 2:6 1. old.; Evans és munkatársai (00) J. Immunol. 164: oldal; Noelle (1998) Agents Actions Suppl, 49: oldal; Lederman és munkatársai (1996) Curr. Opin. Hematol. 3: oldal; Coligan és munkatársai (1991) Current Protocols in Immunology 13:12. oldal; Kwekkeboom és munkatársai (1993) Immunology 79: oldal; és az US és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. Egy reprezentatív vizsgálati eljárás a találmány szerint azonosított CD-antigén epitópokra specifikus antagonista anti-cd ellenanyagok detektálására a kompetitív kötési vizsgálati eljárás. A kompetitív kötési vizsgálati eljárások szerológia vizsgálati eljárások, amelyekben az ismeretlent azon képessége alapján detektáljuk, valamint határozzuk meg a mennyiségét, hogy gátolja egy jelzett ligandum kötõdését a specifikus ellenanyagához. Ezt kompetitív gátlási vizsgálati eljárásnak is nevezzük. Egy reprezentatív kompetitív kötési vizsgálati eljárásban jelzett CD polipeptidet csapunk ki ellenanyagjelöltekkel egy mintában, például a találmány szerinti monoklonális ellenanyagok egy vagy több epitópja elleni monoklonális ellenanyagokkal kombinálva. A jelentõséggel bíró epitóppal specifikusan reagálni képes anti-cd ellenanyagokat azonosíthatjuk a CD fehérje vagy a jelentõséggel bíró CD fehérje adott epitópját tartalmazó fehérje fragmense ellen termeltetett ellenanyagok sorozatának szkrínelésével. Például a humán CD esetében a jelentõséggel bíró epitópok közé tartoznak a 12B. ábrán bemutatott humán CD rövid izoformájának (lásd GenBank NP_69093 hozzáférési szám, 10. azonosító számú szekvencia) amelyet a 12A. ábrán bemutatott szekvencia kódol (9. azonosító számú szekvencia; lásd még GenBank M_1284 hozzáférési szám) vagy a humán CD hosszú izoformájának (lásd Gen- Bank hozzáférési szám CAA4304 és NP_001241), amelyet a 12.D ábrán mutatunk be (12. azonosító számú szekvencia) amelyet a 12.C ábrán bemutatott szekvencia kódol (11. azonosító számú szekvencia; lásd GenBank hozzáférési szám X92 és NM_001) lineáris és/vagy nem lineáris aminosavoldalláncait tartalmazó epitópok. Más megoldásképpen korábban azonosított alkalmas antagonista anti- CD ellenanyagokat alkalmazó kompetitív kötési vizsgálati eljárásokat alkalmazhatunk a korábban azonosított ellenanyagokkal összehasonlítható monoklonális ellenanyagok kiszelektálására. Az ilyen immunológiai vizsgálati eljárásokban alkalmazott ellenanyagok lehetnek jelzettek vagy jelöletlenek. A jelöletlen ellenanyagokat agglutinációban alkalmazhatjuk; a jelzett ellenanyagokat vizsgálati eljárások széles körében alkalmazhatjuk, amelyek jelölések széles körét alkalmazhatják. Egy anti-cd ellenanyag és jelentõséggel bíró epitóp közötti ellenanyag-antigén komplex kialakulásának detektálását elõsegíthetjük detektálható anyagnak az ellenanyaghoz való kötésével. Alkalmas detektálási módok közé tartozik jelölések alkalmazása, mint például radionuklidok, enzimek, koenzimek, fluoreszcens jelek, kemilumineszcens jelek, kromogének, enzimszubsztrátok vagy kofaktorok, enziminhibitorok, prosztetikus csoport komplexek, szabad gyökök, részecskék, festékek és hasonlók. Alkalmas enzimek példái közé tartozik a tormaperoxidáz, alkalikus foszfatáz, ¹galaktozidáz vagy acetil-kolin-észteráz; alkalmas prosztetikus csoportok példái közé tartozik sztreptavidin/biotin és avidin/biotin; alkalmas fluoreszcens anyagok példái közé tartozik az umbelliferon, fluoreszcein, fluoreszcein-izotiocianát, rodamin, dikloro-triazinilamin-fluoreszcein, danzil-klorid vagy fikoeritrin; lumineszcens anyag példája a luminol; biolumineszcens anyagok példái közé tartozik a luciferáz, luciferin és aequorin; és az alkalmas radioaktív anyagok példái közé tartozik a 12 I, 131 I, 3 S vagy 3 H. Ilyen jelzett reagenseket különféle jól ismert vizsgálati eljárásokban alkalmazhatunk, mint például radioaktív immunológiai vizsgálati eljárásokban, enzimes immunológiai vizsgálati eljárásokban, például ELISA-ban, fluoreszcens immunológiai vizsgálati eljárásokban, és hasonlókban. Lásd például az US ; ; és számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratokat. A korábban ismertetett antagonista anti-cd ellenanyagok vagy ellenanyagfragmensek bármelyike konjugálható a találmány szerinti eljárásokban történõ alkalmazását megelõzõen. Konjugált ellenanyagok elõállítására szolgáló eljárások jól ismertek a szakterületen. Ily módon az anti-cd ellenanyagot megjelölhetjük közvetett vagy közvetlen jelölés módok alkalmazásával. A leírás szerinti értelemben a közvetett jelölés és közvetett jelölési mód kifejezések alatt azt értjük, hogy kelátképzõ ágenst kapcsolunk kovalensen ellenanyaghoz, és legalább egy radionuklid kapcsolódik a kelátképzõ ágenshez. Lásd például a Srivagtava and Mease (1991) Nucl. Med. Bio. 18:89 3. oldal irodalmi helyeken ismertetett kelátképzõ ágenseket és radionuklidokat. Alkalmas jelölések közé tartoznak fluorofórok, kromoforok, radioaktív atomok (különösen 32 P és 12 I), elektron-denz reagensek, enzimek, és specifikus kötési partnerekkel rendelkezõ ligandumok. Az enzimeket tipikusan az aktivitásuk alapján detektáljuk. Például a tormaperoxidázt általában azon képessége alapján detektáljuk, hogy átalakítja a 3,3,, -tetrametil-benzidint (TMB) kék pigmentté, amely mennyiségileg meghatározható spectrofotométerrel. A specifikus kötési partner kifejezés alatt olyan fehérjét értünk, amely képes ligandummolekula megkötésére nagy specifitással, mint például egy antigén és az arra specifikus monoklonális ellenanyag esetében. Más specifikus kötési partnerek közé tartozik a biotin és avidin vagy sztreptavidin, IgG és protein¹a, és a szakterületen ismert számos receptor-ligandum pár. Nyilvánvaló, hogy a fenti 17

18 ismertetés nem tekintendõ a különbözõ jelöléseket osztályozónak, hiszen ugyanaz a jelölés számos különbözõ módon alkalmazható. Például a 12 I alkalmazható radioaktív jelölésként vagy elektron-denz reagensként. A HRP alkalmazható enzimként vagy mab antigénjeként. Ezenkívül a különbözõ jelölések kombinálhatók a kívánt hatás elérésére. Például mab¹ok és avidin szintén igényelnek jeleket a találmány gyakorlatba vételénél: ily módon egy mab¹ot megjelölhetünk biotinnal, és a jelenlétét detektálhatjuk 12 I-vel jelzett avidinnel, vagy HRP-vel jelzett antibiotin mab-bal. Más permutációk és lehetõségek nyilvánvalóak a szakember számára és ekvivalensnek tekintendõk a találmány szerint. Más megoldásképpen az anti-cd ellenanyagot megjelölhetjük közvetlen jelölés vagy közvetlen jelölési mód alkalmazásával, ahol radionuklid közvetlenül kovalensen kötve van ellenanyaghoz (tipikusan egy aminosav-oldalláncon keresztül). Elõnyös radionuklidokat ismertetnek Srivagtava és Mease (1991), mint fent. A közvetett jelölési mód különösen elõnyös. Lásd még például a WO 00/31 és WO 00/2473 számú nemzetközi közzétételi iratokat, ahol kapcsolómolekulát alkalmaznak radioaktív jelölõ ellenanyagokhoz történõ kapcsolására; és az anti-cd ellenanyagok jelzett formáit az US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratban ismertetik. Ezenfelül egy ellenanyag (vagy fragmense) konjugálva lehet terápiás molekularészhez, mint például citotoxinhoz, terápiás ágenshez, vagy radioaktív fémionhoz vagy radioizotóphoz. Citotoxinok vagy citotoxikus ágensek közé tartozik bármilyen olyan ágens, amely károsítja a sejteket. Ezek példái közé tartozik a taxol, citochalazin¹b, gramicidin¹d, etidium-bromid, emetin, mitomicin, etopozid, tenopozid, vinkrisztin, vinblasztin, kolhicin, doxorubicin, daunorubicin, dihidroxi-antracindion, mitoxantron, mithramicin, aktinomicin¹d, 1¹dehidrotesztoszteron, glukokortikoidok, prokain, tetrakain, lidokain, propranolol, and és puromicin, és ezek analógjai és homológjai. Terápiás ágensek nem korlátozó példái közé tartoznak antimetabolitok (például metotrexát, 6¹merkapto-purin, 6¹tioguanin, citarabine, ¹fluoro-uracil-dekarbazin), alkiláló ágensek [például mechloretamine, thioepa klorambucil, melfalán, carmustine (BSNU) és lomustine (CCNU), ciklofoszfamid, busulfan, dibromomannitol, sztreptozotocin, mitomicin¹c, és cisz-diklór-diamin-platinum (II) (DDP) ciszplatin], antraciklinek [például daunorubicin (régebben daunomicin) és doxorubicin], antibiotikumok [például daktinomicin (régebben aktinomicin), bleomicin, mithramicin és antramicin (AMC)] és antimitotikus ágensek (például vinkrisztin és vinblasztin). Radioizotópok nem korlátozó példái közé tartozik az I 131, I 123, I 12, Y 90, Re 188, Re 186, At 211, Cu 67, Bi 212, Bi 213, Pd 109, Tc 99, In 111 és hasonlók. A találmány szerinti konjugátumokat egy adott biológiai válasz módosítására alkalmazhatjuk; a drog molekularészt nem tekinthetjük klasszikus kémiai terápiás ágensre korlátozottnak. Például a drog molekularész lehet olyan fehérje vagy polipeptid, amely kívánt biológiai aktivitással rendelkezik. Ilyen fehérje példái közé tartoznak toxinok, mint például abrin, ricin¹a, pseudomonas exotoxin vagy diftéria toxin; fehérje, mint például tumornekrózisfaktor, interferon-alfa, interferon-béta, idegi növekedési faktor, vérlemezke-eredetû növekedési faktor, szöveti plazminogén aktivátor, vagy biológiai választ módosító anyagok, mint például limfokinok, interleukin 1 ( IL 1 ), interleukin 2 ( IL 2 ), interleukin 6 ( IL 6 ), granulocita-makrofág kolóniastimuláló faktor ( GM- CSF ), granulocita kolóniastimuláló faktor ( G-CSF ), vagy más növekedési faktorok. Az ilyen terápiás molekularész ellenanyagokhoz történõ konjugálására szolgáló módszerek jól ismertek. Lásd például Amon és munkatársai (198) Monoclonal Antibodies for Immunotargeting of Drugs in Cancer Therapy, Monoclonal Antibodies and Cancer Therapy, szerk.: Reisfeld és munkatársai (kiad.: Alan R. Liss, Inc.), oldal; szerk: Hellstrom és munkatársai (1987) Antibodies for Drug Delivery, Controlled Drug Delivery, szerk.: Robinson és munkatársai (2. kiadás, kiad.: Marcel Dekker, Inc.), oldal; Thorpe (198) Antibody Carriers of Cytotoxic Agents in Cancer Therapy: A Review, Monoclonal Antibodies 84: Biological and Clinical Applications, szerk.: Pinchera és munkatársai oldal (kiad.: Editrice Kurtis, Milano, Italy, 198); Analysis, Results, and Future Prospective of the Therapeutic Use of Radiolabeled Antibody in Cancer Therapy, Monoclonal Antibodies for Cancer Detection and Therapy, szerk.: Baldwin és munkatársai (kiad.: Academic Press, New York, 198), oldal; és Thorpe és munkatársai (1982) Immunol. Rev. 62: oldal. Más megoldásképpen ellenanyagot egy második ellenanyaghoz konjugálhatunk ellenanyag-heterokonjugátum kialakítására, amint az US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratban ismertetik. Ezenfelül kapcsolómolekulákat alkalmazhatunk a jelölõk és a találmány szerinti ellenanyagok között (lásd US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat). Az ellenanyagokat vagy azok antigénkötõ fragmenseit közvetlenül megjelölhetjük radioaktív jóddal, indiummal, ittriummal vagy más, a szakterületen ismert radioaktív részecskével (US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat). A kezelés kombinációs kezelés lehet konjugált és nem konjugált ellenanyagokkal egyidejûleg vagy egymás után beadva (WO 00/31 és WO 00/2473 számú nemzetközi közzétételi iratok). Antagonista anti-cd ellenanyagok variánsai Az antagonista anti-cd ellenanyag alkalmas biológiailag aktív variánsait alkalmazhatjuk a találmány szerinti eljárásokban. Az ilyen variánsok megtartják a szülõi antagonista anti-cd ellenanyag kívánt kötési tulajdonságait. Ellenanyag-variánsok elõállítására szolgáló eljárások általánosan ismertek a szakterületen. Például egy antagonista anti-cd ellenanyag például a találmány szerinti CHIR.9 vagy CHIR monoklonális ellenanyagok aminosavszekvencia-variánsait elõállíthatjuk a jelentõséggel bíró ellenanyagot 18

19 kódoló klónozott DNS-szekvencia mutációival. Mutagenezisre és nukleotidszekvencia-változtatásokra szolgáló eljárások jól ismertek a szakterületen [lásd például Walker és Gaastra (szerk.) (1983) Techniques in Molecular Biology (kiad.: MacMillan Publishing Company, New York); Kunkel (198) Proc. Natl. Acad Sci. ¹USA 82: oldal; Kunkel és munkatársai (1987) Methods Enzymol. 14: oldal; Sambrook és munkatársai (1989) Molecular Cloning: A Laboratory Manual (kiad.: Cold Spring Harbor, New York); US számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat és az azokban idézett hivatkozások]. A megfelelõ, a jelentõséggel bíró fehérje biológiailag aktivitását nem befolyásoló aminosavszubsztitúciókra vonatkozó iránymutatást találhatunk Dayhoff és munkatársai modelljében [1978, Atlas of Protein Sequence and Structure (kiad.: Natl. Biomed. Res. Found., Washington, D. C.]. A konzervatív szubsztitúciók elõnyösek lehetnek, mint például egy aminosavnak hasonló tulajdonságú másik aminosavval történõ kicserélése. Konzervatív szubsztitúciók nem korlátozó példái közé tartozik a Gly Ala, Val Ile Leu, Asp Glu, Lys Arg, Asn Gln és Phe Trp Tyr. A jelentõséggel bíró antagonista anti-cd ellenanyag variánsainak elõállításakor a módosításokat úgy hajtjuk végre, hogy a variánsok rendelkezzenek a kívánt aktivitással, azaz hasonló kötési affinitással és képesek legyenek specifikusan kötõdni humán sejtek felszínén expresszált humán CD-antigénhez, és mentesek legyenek szignifikáns agonista aktivitástól, de antagonista aktivitást mutassanak, amikor kötõdnek a CD¹et expresszáló sejteken található CD-antigénhez. Nyilvánvaló, hogy a variáns polipeptidet kódoló DNS-ben végrehajtott bármilyen mutáció nem változtathatja meg a szekvencia olvasási fázisát és elõnyösen nem hoz létre olyan régiókat, amelyek másodlagos mrns-szerkezeteket eredményezhetnek. Lásd az EP számú európai szabadalmi iratot. Emellett egy antagonista anti-cd ellenanyag konstans régióját mutáltathatjuk úgy, hogy különféle módokon megváltoztassa az effektorfunkciót. Például lásd az US B1 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratot és az US 04/ A1 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentést, amelyek olyan Fc mutációkat ismertetnek, amelyek optimalizálják az ellenanyag kötõdését Fc¹receptorokhoz. Elõnyösen egy referenciaantagonista anti-cd ellenanyag variánsainak olyan az aminosavszekvenciája, amely legalább 70% vagy 7% szekvenciaazonosságú, elõnyösen legalább 80% vagy 8% szekvenciaazonosságú, elõnyösebben legalább 90%, 91%, 92%, 93%, 94% vagy 9% szekvenciaazonosságú a referenciaantagonista anti-cd ellenanyag-molekula, például a találmány szerinti CHIR.9 vagy CHIR monoklonális ellenanyag, vagy a referencia ellenanyag-molekula egy kisebb részletének aminosavszekvenciájával. Elõnyösebben a molekulák legalább 96%, 97%, 98% vagy 99% szekvenciaazonosságúak. A találmány szerint a szekvenciaazonosságot a Smith Waterman homológia-keresési algoritmussal határozzuk meg, affine gap keresés alkalmazásával, 12¹es gap open penalty értékkel és 2¹es gap extension penalty értékkel és 62¹es BLOSUM matrix értékkel. A Smith Waterman homológia-keresési algoritmust a Smith és Waterman (1981) Adv. Appl. Math. 2: oldal irodalmi hely ismerteti. Egy variáns például akár csak 1 1 aminosav-oldalláncban, akár csak 1 10 aminosav-oldalláncban, mint például 6 10, akár csak, csak 4, 3, 2, vagy akár csak 1 aminosavoldalláncban különbözhet a referenciaantagonista anti- CD ellenanyagtól. Két aminosavszekvencia optimális egymás alá rendezése vonatkozásában a variáns aminosavszekvencia összefüggõ szegmense további aminosav-oldalláncokat vagy deletált aminosav-oldalláncokat tartalmazhat a referencia aminosavszekvenciához viszonyítva. A referencia aminosavszekvencia összehasonlítására alkalmazott összefüggõ szegmens legalább összefüggõ aminosav-oldalláncot tartalmazhat, és 30,, 0 vagy több aminosav-oldallánc hosszúságú lehet. A szekvenciaazonosságot korrigálhatjuk a konzervatív oldalláncszubsztitúciókkal vagy résekkel kapcsolatosan (lásd a Smith Waterman homológia-keresési algoritmust). A CD specifikus kötésére képes és az antagonista aktivitást megtartó polipeptid pontos kémiai szerkezete, különösen amikor rosszindulatú B¹sejteken található CD-antigénhez kötõdik, számos tényezõtõl függ. Mivel ionizálható amino- és karboxilcsoportok vannak jelen a molekulán, egy adott polipeptid savas vagy bázisos sóként, vagy semleges formában lehet. Az összes olyan készítmény beletartozik az antagonista anti-cd ellenanyagok találmány szerinti definíciójába, amely megtartja a biológiai aktivitását amikor alkalmas környezeti körülmények közé kerül. Ezenfelül a polipeptid elsõdleges aminosavszekvenciáját javíthatjuk cukor-molekularészek alkalmazásával történõ származékoltatással (glikozilálással), vagy más kiegészítõ molekulákkal, mint például lipidekkel, foszfáttal, acetilcsoportokkal és hasonlókkal. Javíthatjuk szacharidokkal történõ konjugálással is. Az ilyen javítás bizonyos aspektusait a termelõ gazda poszttranszlációs rendszereivel hajtjuk végre; más módosításokat in vitro építhetünk be. Mindenesetre az ilyen módosítások az anti-cd ellenanyag találmány szerinti definíciójába tartoznak mindaddig, amíg az anti-cd ellenanyag antagonista tulajdonságai nem tûnnek el. Várható, hogy az ilyen módosítások minõségileg vagy mennyiségileg befolyásolják a polipeptid aktivitását a különbözõ vizsgálati eljárásokban, akár fokozva, akár csökkentve azt. Ezenfelül a lánc egyedi aminosav-oldalláncait módosíthatjuk oxidálással, redukálással vagy más származtatással, és a polipeptidet elhasíthatjuk az aktivitást megtartó fragmenseket nyerve. Az olyan változtatások, amelyek nem rontják le az antagonista aktivitást, nem távolítják el a polipeptidszekvenciát a találmány szerinti jelentõséggel bíró anti-cd ellenanyagok definíciójából. A szakirodalom jelentõs kitanítást ad polipeptidvariánsok elõállítására és alkalmazására. Az anti- 19

20 CD ellenanyag-variánsok elõállításakor a szakember könnyedén meghatározhatja, hogy a natív fehérje nukleotid- vagy aminosavszekvenciájának milyen módosításai eredményeznek olyan variánst, amely alkalmas a leírás szerinti eljárásokban alkalmazható gyógyászati készítmények terápiásan hatásos hatóanyagaként történõ alkalmazásra. Az antagonista anti-cd ellenanyagokat alkalmazó terápiás eljárások A leírásban feltárt eljárások antagonista anti- CD ellenanyagok alkalmazására irányulnak olyan páciensek kezelésére, amelyek a CD¹et expresszáló sejtek felszínén található CD jeltovábbítás stimulálásával közvetített betegségben szenvednek. A CD¹et expresszáló sejt kifejezés alatt normál és rosszindulatú sejteket értünk, amelyek expresszálják a CD-antigént. A CD sejtekben történõ expressziójának detektálására szolgáló eljárások jól ismertek a szakterületen, és ezek nem korlátozó példái közé tartoznak PCR-módszerek, immunhisztokémia, áramlási citometria, Western-blot, ELISA, és hasonlók. A rosszindulatú B¹sejt kifejezés alatt bármilyen neoplasztikus B¹sejt értendõ, nem korlátozó példaként limfómákból származó B¹sejtek, beleértve alacsonyt, közepes és magas fokú B¹sejtlimfómákat, immunoblasztikus limfómákat, nem Hodgkin-limfómákat, Hodgkin-kórt, Epstein Barr-vírus (EBV) által indukált limfómákat és AIDS-szel kapcsolatos limfómákat, valamint B¹sejtes akut limfoblasztikus leukémiákat, mielómákat, krónikus limfocitikus leukémiákat, akut mieloblasztikus leukémiákat és hasonlókat. A kezelés kifejezést a leírás szerint antagonista anti-cd ellenanyag vagy antigénkötõ fragmense páciensben történõ alkalmazásaként vagy annak történõ beadásaként, vagy antagonista anti-cd ellenanyag vagy fragmense páciensbõl izolált szövetben vagy sejtvonalban történõ alkalmazásaként vagy annak történõ beadásaként definiáljuk, ahol a páciens betegségben szenved, vagy betegség tüneteit mutatja, vagy hajlamos a betegségre, ahol a cél a betegségnek, a betegség tüneteinek vagy a betegségre való hajlamnak a gyógyítása, orvoslása, enyhítése, könnyítése, megváltoztatása, orvoslása, jobbítása, javítása, vagy befolyásolása. A kezelés kifejezést alatt a leírás szerint értjük antagonista anti-cd ellenanyagot vagy antigénkötõ fragmensét tartalmazó gyógyászati készítmény páciensben történõ alkalmazását vagy annak történõ beadását, vagy antagonista anti-cd ellenanyagot vagy annak fragmensét tartalmazó gyógyászati készítmény páciensbõl izolált szövetben vagy sejtvonalban történõ alkalmazását vagy annak történõ beadását, ahol a páciens betegségben szenved, vagy betegség tüneteit mutatja, vagy hajlamos a betegségre, ahol a cél a betegségnek, a betegség tüneteinek vagy a betegségre való hajlamnak a gyógyítása, orvoslása, enyhítése, könnyítése, megváltoztatása, orvoslása, jobbítása, javítása, vagy befolyásolása. A daganatellenes aktivitás kifejezés alatt a rosszindulatú, CD¹et expresszáló sejtek proliferációja vagy felhalmozódása sebességének a csökkentését értjük, és ily módon egy meglévõ vagy a terápia alatt kialakuló daganat növekedési sebességének a csökkenését, és/vagy meglévõ (neoplasztikus) daganat vagy újonnan kialakult neoplasztikus sejtek elpusztítását, és ily módon a daganat általános méretének a csökkentését a terápia folyamán. A terápia legalább egy anti- CD ellenanyaggal (vagy annak antigénkötõ fragmensével) olyan fiziológiás választ okoz, amely jótékony hatású a CD¹et expresszáló sejteken található CD jeltovábbítás stimulálásával kapcsolatos beteg állapot kezelésével kapcsolatosan emberben. A leírásban feltárt eljárások alkalmazhatók nem Hodgkin-limfómák kezelésében, amelyek abnormális, kontrollálhatatlan B¹sejt-proliferációval vagy felhalmozódással kapcsolatosak. A leírás céljaira az ilyen limfómákra a Working Formulation osztályozás szerint hivatkozunk, azaz ezeket a B¹sejtes limfómákat alacsony fokozatúnak, közepes fokozatúnak és magas fokozatúnak kategorizáljuk [lásd The Non-Hodgkin s Limfóma Pathologic Classiflcation Project, Cancer 49(1982): oldal]. Ily módon az alacsony fokozatú B¹sejtes limfómák közé tartoznak kis limfocitikus, follikuláris kis-hasított sejtes és follikuláris kevert kis-hasított és nagysejtes limfómák; a közepes fokozatú limfómák közé tartoznak follikuláris nagysejtes, diffúz kis-hasított sejtes, diffúz kevert kis- és nagysejtes és diffúz nagysejtes limfómák; és a magas fokozatú limfómák közé tartoznak a Burkitt-típusú és nem-burkitt típusú nagysejtes immunoblasztikus, limfoblasztikus és kis nem hasított sejtes limfómák. Nyilvánvaló, hogy a leírásban feltárt eljárások hasznosak olyan B¹sejtes limfómák terápiás kezelésére, amelyek a Revised European and American Limfóma Classification (REAL) rendszer szerint vannak osztályozva. Az ilyen B¹sejtes limfómák nem korlátozó példái közé tartoznak prekurzor B¹sejtes neoplazmákként osztályozott limfómák, mint például B limfoblasztikus leukémia/limfóma; perifériás B¹sejtes neoplazmák, beleértve B¹sejtes krónikus limfocitikus leukémia, kis limfocitikus limfóma, limfoplazmacitoid limfóma/immunocitóma, köpenysejtes ( mantle cell ) limfóma (MCL), follikulus center limfóma (follikuláris) (beleértve diffúz kissejtes, diffúz kevert kis- és nagysejtes és diffúz nagysejtes limfómákat), marginális zóna B¹sejtes limfóma (beleértve extranodális, nodális és szplenikus típusokat), hajas sejtes ( hairy cell ) leukémia, plazmacitóma/mieloma, primer mediasztinális (csecsemõmirigy) altípusba tartozó diffúz nagysejtes B¹sejtes limfóma, Burkitt-limfóma, és Burkitt-szerû magas fokozatú B¹sejtes limfóma; akut leukémiák; akut limfocitikus leukémia; mieloblasztikus leukémiák; akut mielocitikus leukémiák; promielocitikus leukémia; mielomonocitikus leukémia; monocitikus leukémia; eritroleukémia; granulocitikus leukémia (krónikus mielocitikus leukémia); krónikus limfocitikus leukémia; polycythemia vera; többszörös mieloma; Waldenstrom-féle makroglobulinémia; nehéz lánc betegség; és osztályozhatatlan alacsony fokozatú vagy magas fokozatú B¹sejtes limfómák. Nyilvánvaló, hogy a leírásban feltárt eljárások hasznosak lehetnek a terápia alatt keletkezõ további daga-

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 570 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 570 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000070T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 70 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 80947 (22) A bejelentés napja: 2006.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 725 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 725 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000472T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 72 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7372 (22) A bejelentés napja: 04.

Részletesebben

Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői

Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői 2011. / 3 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Antitestek szerkezete IgG Monoklonális ellenanyag előállítás: Hybridoma technika Lehetővé teszi kezdetben

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 488 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 488 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004488T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 488 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 798717 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 868 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 003 868 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000003868T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 868 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 73619 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 213 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A01C 7/04 (2006.01)

(11) Lajstromszám: E 003 213 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A01C 7/04 (2006.01) !HU000003213T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 213 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 005442 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 949 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 949 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007949T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 949 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 07 835738 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása II. Az ellenanyagok metabolizmusa (génátrendeződés, izotípusváltás, affinitásérés, termelés, elimináció, megoszlás biológiai terekben) Dr. Kacskovics Imre egyetemi

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 114 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 114 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008114T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 114 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 764249 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 254 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 254 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000824T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 24 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 791108 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 384 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 384 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007384T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 384 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 757801 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Harcban állunk! Régóta

Harcban állunk! Régóta Harcban állunk! Régóta Az immunrendszer működésének alapja: védelem a kórokozók ellen és tolerancia a saját szervezettel szemben Gazda immunitás sérülés Tolerancia Kórokozó A veleszületett és az adaptív

Részletesebben

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 003 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 003 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007003T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 003 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 7882 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 464 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 464 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008464T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 464 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 787786 (22) A bejelentés

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 952 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 952 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000792T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 92 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 73892 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 510 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 510 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000010T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 10 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 769233 (22) A bejelentés napja: 2004.

Részletesebben

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 Új könnyűlánc diagnosztika Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 1845 Bence Jones Protein vizelet fehérje 1922 BJP I-II típus 1956 BJP

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 099 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 003 099 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000099T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 099 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 76424 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen Vércsoportszerológiai alapfogalmak Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 Vércsoportszerológia Az immunológia tudományának speciális ága, mely a vörösvérsejtek felületi antigénjeivel, és

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 697 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 003 697 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000003697T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 697 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7987 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév Az ellenanyagok orvosbiológiai alkalmazása PhD kurzus 2011/2012 II. félév Ellenanyagok előállítása, tisztítása, jelölése, fragmentálása Monoklonális vs. poliklonális ellenanyagok Ellenanyagok előállítása

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 115 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 115 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000011T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 11 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 21 (22) A bejelentés napja: 0. 06.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 328 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 328 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007328T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 328 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 797669 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Új lehetőségek az immunadszorpciós kezelésben. III. Terápiás Aferezis Konferencia, Debrecen Bielik Norbert

Új lehetőségek az immunadszorpciós kezelésben. III. Terápiás Aferezis Konferencia, Debrecen Bielik Norbert Új lehetőségek az immunadszorpciós kezelésben III. Terápiás Aferezis Konferencia, Debrecen Bielik Norbert TheraSorb aferézis rendszer teljes megoldást kínál a következő applikációkra: Immunadszorpció (totál

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 003 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000003866T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 866 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 77829 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 764 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 003 764 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000003764T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 764 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 76838 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 915 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 915 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000691T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 91 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7137 (22) A bejelentés napja: 04.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 705 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 705 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000470T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 70 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 81479 (22) A bejelentés napja: 0.

Részletesebben

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze. Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 612 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 612 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008612T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 612 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 76412 (22) A bejelentés

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 154 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 154 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000814T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 14 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 81727 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 012 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 012 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000012T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 012 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 0124 (22) A bejelentés napja: 03.

Részletesebben

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

A.) Az immunkezelés általános szempontjai II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet A méhnyak rák előfordulása / év / 100 000 nő WHO 2005 A KÓROKOZÓK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KÉTIRÁNYÚ

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007866T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 73966 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Sejtfeldolgozás Felhasználás Sejtterápia Sejtfeldolgozás Felhasználás Fagyasztva tárolás Sejtmosás Alap sejtszelekció Komplex sejtszelekció Ex vivo sejtszaporítás Sejtaktiválás Immunizálás Génmodifikálás Köldökzsinórvér bank Limfocita

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 929 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 929 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007929T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 929 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 80846 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika 3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006819T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7669 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése A veleszületett (természetes) immunrendszer PAMPs = pathogen-associated molecular patterns PRRs = pattern recognition receptors A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése Eukariota sejtmembrán Az

Részletesebben

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 255 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 255 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7001 (22) A bejelentés napja: 04. 01.

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 635 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 635 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007635T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 635 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 07 823526 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek. Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet

Új terápiás lehetőségek. Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet Új terápiás lehetőségek Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet Biológiai gyógyszerek Biológiai gyógyszer minden olyan termék, melynek hatóanyaga biológiai anyag. Biológiai anyag az az anyag, mely biológiai

Részletesebben

Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe.

Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe. Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe. szemizom, retrobulbaris kötôszövet, könnymirigy elleni autoantitestek exophthalmogen

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 405 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 405 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 77970 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 802 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 802 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007802T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 802 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 79176 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 730 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 730 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000005730T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 005 730 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 741052 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 419 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 419 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008419T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 419 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 799042 (22) A bejelentés

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 263 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 263 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004263T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 263 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 70014 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha

Részletesebben

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában Dr. Bazsó Anna ORFI Klinikai Immunológiai, Felnőtt-és Gyermekreumatológiai Osztály Haladás a reumatológia, immunológia

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 597 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 597 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004597T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 597 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 716248 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 160 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: B62D 53/08 (2006.01) 2. ábra

(11) Lajstromszám: E 003 160 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: B62D 53/08 (2006.01) 2. ábra !HU000003160T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 160 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 450081 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 311 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 311 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004311T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 311 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 729 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok 10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 966 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 966 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006966T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 966 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 717644 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 370 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 370 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008370T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 370 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 750224 (22) A bejelentés

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 324 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 324 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007324T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 324 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 748539 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

T sejtek II Vizler Csaba 2010

T sejtek II Vizler Csaba 2010 T sejtek II Vizler Csaba 2010 DENDRITIKUS SEJT Tc CD8+ Th CD4+ B SEJT CTL DTH Ab T sejtek és B sejtek - az elnevezés eredete A T sejt receptor (TcR) kialakulása T sejt érés és szelekció a tímuszban A T

Részletesebben

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 105 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A61F 2/16 (2006.01)

(11) Lajstromszám: E 006 105 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A61F 2/16 (2006.01) !HU000006105T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 105 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 07 108356 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 397 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 397 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000397T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 397 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 81106 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 313 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 313 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004313T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 313 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 771807 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 563 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 563 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000463T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 63 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 749820 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 532 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 532 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000832T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 32 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 783231 (22) A bejelentés

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 257 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 257 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000827T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 27 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 727848 (22) A bejelentés

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 708 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 708 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004708T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 708 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 797 (22) A bejelentés napja: 0.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 710 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 710 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000067T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 7 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 731277 (22) A bejelentés napja: 04.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 409 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 409 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000009T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 9 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 791698 (22) A bejelentés napja: 03.

Részletesebben

ANTICANCER RESEARCH [Rákkutatás]

ANTICANCER RESEARCH [Rákkutatás] ANTICANCER RESEARCH [Rákkutatás] Nemzetközi rákkutatási és rákgyógyászati folyóirat Az MGN-3/Biobran rizskorpából kivont módosított arabinoxilán in vitro növeli a metasztatikus emlőráksejtek érzékenységét

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA V. évfolyam 11. szám, Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb

Részletesebben

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.

Részletesebben

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia

Részletesebben

Közvetett bitorlás gyakorlati problémák Ravadits Imre szabadalmi ügyvivő

Közvetett bitorlás gyakorlati problémák Ravadits Imre szabadalmi ügyvivő Közvetett bitorlás gyakorlati problémák Ravadits Imre szabadalmi ügyvivő TEVA Magyarország zrt. 1 A törvény Szt. 19. (3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben