ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE

Átírás

1 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) 1-66 A 1 MAGYAR OBEZITOLÓGIAI É MOZGÁTERÁPIÁ TÁRAÁG II. KONGREZUA AZ ELHÍZÁ, MINT KARDIOVAZKULÁRI RIZIKÓFAKTOR PROGRAM ELŐADÁKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE április

2 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) II. Kongresszusa Az elhízás, mint kardiovaszkuláris rizikófaktor április T-Com zékház, Budapest, I. Krisztina krt. 55. FŐVÉDNÖK: DR. ÓLYOM LÁZLÓ A MAGYAR KÖZTÁRAÁG ELNÖKE VÉDNÖKÖK: DR. PÁLINKÁ JÓZEF A MAGYAR TUDOMÁNYO AKADÉMIA ELNÖKE DR. HABIL. KI ITVÁN A MOTEZ ELNÖKE

3 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) A Kongresszus elnöke: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. a MOMOT elnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2343 Kistarcsa, emmelweis tér 1. Tel: A Kongresszus titkára és tudományos információ: Dr. Tóth Edit Ph.D. a MOMOT titkára Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Tel: info@momot.hu A Kongresszus Tudományos Bizottsága: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Prof. Dr. Farsang Csaba Dr. Becske Miklós kandidátus Dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus Dr. Meskó Éva kandidátus Dr. Vass László Ph.D. zervező Bizottság: Dr. imonyi Gábor Dr. Tóth Edit Ph.D. Németh Piroska Gémesiné Lőrincz Márta

4 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat A Kongresszus szervezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Telefon: , Fax: zervező: dr. imonyi Gábor, dr. Tóth Edit Ph.D. drsimonyi@momot.hu, drtoth@momot.hu Akkreditáció: folyamatban Regisztráció: Németh Miklósné apigtitkar@florhosp.hu Internet: Helyszíni regisztráció: április 24. (péntek) április 25. (szombat)

5 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) A KONGREZU TÁMOGATÓI Kiemelt támogatók: Támogatók: HUNIKO KFT.

6 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) TUDOMÁNYO PROGRAM április 24. PÉNTEK MEGNYITÓ dr. Bedros J. Róbert Ph.D., a kongresszus elnöke KARDIOVACULARI KOCKÁZAT I. Üléselnök: prof. dr. Romics Imre prof. dr. Farsang Csaba prof. dr. Farsang Csaba A globális kardiometabolikus kockázat prof. dr. Préda István A szív-ct diagnosztikus lehetőségei és a visceralis és subcutan zsírszövet megoszlásának és a metabolikus rizikó krónikus gyulladással való összefüggésének jellemzése ZÜNET KARDIOVACULARI KOCKÁZAT II. Üléselnök: prof. dr. Préda István dr. Bedros J. Róbert Ph.D. dr. Kiss Róbert Gábor Ph.D. A gyulladás és a vascularis integritás kapcsolata prof. dr. Császár Albert A trigliceridcsökkentés lehetőségei és haszna metabolikus syndromában EBÉD

7 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) KARDIOMETABOLIKU KOCKÁZATOT BEFOLYÁOLÓ RIZIKÓK, AMELYEKRŐL KEVEEBBET BEZÉLTÜNK EGI szimpózium Üléselnök: prof. dr. Gerő László prof. dr. Farsang Csaba prof. dr. Farsang Csaba Az emelkedett szérumhúgysav, mint globális kardiometabolikus rizikót meghatározó tényező. Az allopurinol szerepe a terápiában dr. imonyi Gábor Maszkírozott (masked) hypertonia a rilmenidin lehetséges helye a terápiában dr. Medvegy Mihály Ph.D. Az obezitás és a hirtelen halál; a fokozott sympatikus aktivitás szerepe prof. dr. Gerő László Új lehetőség a 2-es típusú DM kezelésében: DPP-4 gátlás. zitagliptinnel szerzett tapasztalatok ZÜNET AZ ELHÍZÁ, É KIALAKULÁÁNAK AKTUÁLI KÉRDÉEI üléselnök: prof. dr. zabó András prof. dr. Bálint Géza prof. dr. zamosi Tamás Az elhízás háttere, a beavatkozás lehetősége és buktatói gyermek- és serdülőkorban prof. dr. zabó András A D-vitamin jelentősége a civilizációs betegségek kialakulásában prof. dr. Bálint Géza Zsírtömeg és a mozgásrendszer közti kapcsolat

8 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) POZTER ZEKCIÓ (AULA) elnök: dr. Becske Miklós kandidátus Czeglédi Edit Intézeti súlycsökkentő kezelésben részt vevő elhízottak prospektív vizsgálata előzetes beszámoló Ágoston Gézáné Az egészségügyi dolgozók egészsége Gyümölcs illatú egészség dr. Bodor Márton troke és kezelése dr. Katona Zsuzsa, dr. Krémer Ildikó OBE beteg az ITO-n dr. Balogh Zsófia, dr. Körner Anna Dci Kardiometabolikus szindróma gyermekkori elhízásban FOGADÁ

9 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) április 25. ZOMBAT A ZEKCIÓ ( A TEREM) Üléselnök: prof. dr. Horváth Csaba prof. dr. Matos Lajos prof. dr. Horváth Csaba Metabolikus csontbetegségek ellátása 2009-ben prof. dr. Matos Lajos Cardiologia gastronomica dr. Meskó Éva kandidátus Obesitas és endothel dysfunctio ZÜNET AZ ALVÁI APNOE É A KARDIOMETABOLIKU ZINDROMA ( A TEREM) Üléselnök: dr. Mucsi István Ph.D. dr. Becske Miklós kandidátus dr. Mucsi István Ph.D. Az alvási apnoe és a kardiometabolikus syndroma dr. Ádám Ágnes Az OAA szűrése a családorvosi gyakorlatban dr. Zoller Rezső, dr. Molnár Miklós, dr. Novák Márta, dr. zentkirályi András, dr. Czira Mária Eszter, dr. Liondner Anett, dr. Dunai Andrea, dr. Mucsi István Ph.D. Obstruktív alvási apnoés betegek éjszakai vérnyomásának akut változása CPAP kezelés hatására pulzus-tranzitidő mérésével dr. zentkirályi András, dr. Czira Mária Eszter, dr. Lindner Anett, dr. Remport Ádám, dr. Novák Márta, dr. Mucsi István Ph.D., dr. Molnár Miklós Zsolt Az obstruktív alvási apnoe (OA) és a krónikus graft kilökődés kapcsolata vesetranszplantált betegekben

10 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) dr. Madarász Csilla Zita, dr. Zoller Rezső, dr. Dunai Andrea, dr. Becze Ádám, dr. László Gergő, dr. Kelemen Andrea, dr. zentkirályi András, dr. Molnár Miklós, dr. Novák Márta, dr. Mucsi István Ph.D. Pulzus-tranzitidőből számított alvás alatti vérnyomás obstruktív alvási apnoés betegekben ZÜNET ZABAD ELŐADÁOK ( A TEREM) Üléselnök: dr. Bedros J. Róbert Ph.D. dr. Medvegy Mihály Ph.D. dr. imonyi Gábor, dr. Bedros J. Róbert Ph.D., dr. Medvegy Mihály Ph.D. A metabolikus syndroma és komplex kezelése dr. Medvegy Mihály Ph.D., dr. imonyi Gábor, dr. zűcs Endre, zakolczai Krisztina, Trembickij Gábor, zóró Júlia, dr. Bauernfeind Tamás, dr. Péter Emőke, dr. Bedros J Róbert Ph.D., prof. dr. Préda István A szignifikáns koszorúér léziók elektrokardiológiai lokalizálásának nehézségei angina pektoriszt követően dr. Kohut László A metabolikus szindróma és egyes komponenseinek az előfordulása a korai rehabilitációban részt vett betegek körében dr. Tóth Krisztina, dr. Farnady Ágnes Adrienne, dr. Babos Ö. Levente, dr. allai László, dr. Cseprekál Orsolya, dr. Magenheim Rita, dr. Tamás Gyula, dr. Járai Zoltán Mikrovaszkuláris reaktivitás vizsgálata túlsúlyos és normál testsúlyú fiatal nőkben dr. zépkúti ándor, dr. Bandur zilvia, Kovács Beatrix A testsúlykontroll jelentősége terhességi diabétesz mellituszban dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus A diabetes mellitus angiológiai vonatkozásai

11 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) ZÜNET ZABAD ELŐADÁOK ( A TEREM) Üléselnök: dr. Tóth Edit Ph.D. dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus dr. Tóth Edit Ph.D. Csontritkulás előfordulása elhízott egyénekben Nemesné dr. terba Gréta Elhízás, komplex anyagcserezavar, köszvény dr. Krémer Ildikó, dr. Mikó Angéla Túlsúlyos betegek laparoscopos műtéteinek anesztéziája dr. Gerő György Ph.D. Nőgyógyászati laparoscopos műtétek elhízott betegeken dr. Nagy András, dr. Csapó Zsolt Ph.D. Rekonstruktív verőérműtétek szövődményei túlsúlyos betegeknél A KONFERENCIA ZÁRÁA

12 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) ZAKDOLGOZÓI ZEKCIÓ I. ( B TEREM) Üléselnök: dr. Balogh Zoltán Gémesiné Lőrincz Márta Herczeg Anna hallg., Lelovics Zsuzsanna Az élelmiszermennyiségek és ételadagok nagyságának változása az elmúlt negyven évben Kovács Ildikó, Dobák Zita, Lelovics Zsuzsanna Az élelmiszercímkék információs értéke a túlsúlyosok és elhízottak táplálkozásában Lelovics Zsuzsanna, Völgyi Kitti, Farkas Csilla, Vági Zsolt, dr. Figler Mária A Nagy Fogyás eredményei és elemzése dietetikusszemmel zegediné Varga Ágnes Az elhízás étrendi kezelése Románné Pázmán Ildikó A személyi edzés lehetősége az obesitas kezelésében Pápay Zsófia A subaqualis és a szárazföldi torna jótékony hatása obes betegeknél ZÜNET ZAKDOLGOZÓI ZEKCIÓ II. ( B TEREM) Üléselnök: dr. Balogh Zoltán Németh Piroska Kóczián Viktória A stroke utáni rehabilitáció speciális kivitelezési lehetőségei obez betegeknél Csirik Gyuláné, Balpataki Erzsébet A kórházi kezelés és ápolás során felmerülő problémák extrém obezitásban Balpataki Erzsébet, Csirik Gyuláné Az otthoni élet során felmerülő problémák extrém obezitásban Decsovné Dóczi Katalin, Margitháziné zabó Emese BMI a mozgásszervi betegek Ápolási dokumentációjában

13 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) Puszti Attila A masszázs szerepe az obesitas megelőzésében és kezelésében ZÜNET ZABAD ELŐADÁOK ( B TEREM) Üléselnök: dr. Halász Adrienn Ph.D. dr. Horváth ándor kandidátus dr. Halász Adrienn Ph.D., dr. Cseh Károly A tumor necrosis faktor (TNF) rendszer, a bronchiális hyperreaktivitás és a testtömeg index összefüggése dr. Csajbók Éva, dr. Gavallér Henriette, dr. Csanády Miklós, dr. Forster Tamás, dr. Nemes Attila Az aorta tágulékonysága tovább javul a kalóriaszegény diéta mellé bevezetett, rendszeres fizikai aktivitás hatására dr. züle Endre Elhízott betegek, jó- és rosszindulatú vesedaganatok dr. Horváth ándor kandidátus Elhízás és stroke dr. Barta Zsuzsanna A betegek testsúlyának hatása a stroke utáni rehabilitáció eredményeire dr. Bagaméri Andrea Az elhízás és a rák ZÜNET ZABAD ELŐADÁOK ( B TEREM) Üléselnök: dr. Haraszti László dr. Nemes János Éder Katalin, Félné emsei Á., Liko I., dr. Falus A. Elhízás kutatása genomikai módszerekkel dr. Kopcsányi Henriette Túlsúly és az elhízás okozta bőrbetegségek

14 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) dr. Nemes János, dr. Follát Györgyi, dr. Makay Ágnes A testsúly szerepe a komplikált szürkehályogműtétek kialakulásában dr. Haraszti László Metabolikus szindróma fokozott kockázata pszichiátriai betegségekben dr. Antal Albert, dr. Hamula János, dr, Dobi ándor, dr. Deli Éva A chronikus psychotikus betegségek gyógyszeres kezelése és az elhízás Czeglédi Edit A motivációs interjú alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében dr. Hegyi Ilona, Boncz Ágota úly(fel)ejtők Klubja: az elhízás non-pharmacológiai kezelésének módja dr. Medvegy Mihály Ph.D., dr. zabó Judit, dr. Oswald Patricia, dr. Nagy Gyula, dr. Antusek Aliz, dr. Kiss Krisztián, dr. Bedros J Róbert Ph.D., dr. Vass László Ph.D. Kardiológiai profilú belgyógyászati osztályon elhunyt betegeknél a kardiovaszkuláris rizikófaktorok, az ischaemiás szívbetegség és a kórbonctani makroszkópos szívizomelhalás összefüggései ZÜNET A KONFERENCIA ZÁRÁA ( A TEREM)

15 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) A ZÍV-CT DIAGNOZTIKU LEHETŐÉ- GEI, É A VICERALI É UBCUTAN ZÍRZÖVET MEGOZLÁÁNAK É A METABOLIKU RIZIKÓ KRÓNIKU GYULLADÁAL VALÓ ÖZEFÜGGÉ- ÉNEK JELLEMZÉE Préda István Állami Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály, emmelweis Egyetem Kardiovaszkuláris Központ és Pozitron Diagnosztikai Központ, Budapest A szív multidetektor computer tomográfiás (MDCT) vizsgálata 2005-től hazánkban is hozzáférhető eszköz a coronaria rendszer és szív morfológiai/ funkcionális rendellenességeinek vizsgálatában. A szerző és munkatársai 2005 és 2008 között iemens Biograph 16-szeletes CT készülékkel elvégzett 496 vizsgálat, valamint a 2008-ban beállított iemens Definition Dual ource 64 szeletes CT készülékkel végzett több mint 1000 vizsgálat eredményei alapján számol be a diagnosztikus lehetőségekről. A coronaria betegség diagnosztikájában az MDCT elsődleges indikációja az ischaemiás szívbetegség alacsony és közepes probabilitása a mellkasi fájdalom differenciáldiagnosztikája (62%). Ezt követi a bizonytalan terheléses EKG lelet (9%), a korábbi perkután koronaria intervenció (PCI) ellenőrzése (7%), megelőző coronaria bypass műtét (3%), illetve stabil angina pectoris (3%). Az összes beteg 19,8%- a szenvedett coronaria betegségben és 3,4%-ban találtunk coronaria eredési, vagy lefutási anomáliát. Csupán a coronaria meszesedést és ennek mértékét kifejező Ca-score vizsgálat alapján a betegek 61%- a alacsony, 18%-a közepes, 13%-a magas és 8%-a igen magas rizikócsoportban volt. A szív CT ambulánsan elvégezhető mintegy 30 perces vizsgálat, kevéssé megterhelő, fajlagosan olcsóbb, mint az invazív coronarográfiás vizsgálat. A betegség nagypontosságú koszorúér diagnosztikára (negatív prediktív érték %), valamint a betegek után követésére egyaránt alkalmas. Az újabb irodalmi adatok szerint az MDCT a subcutan zsírszövet (AT) és viscerális zsírszövet (VAT) pontos karakterizálására is alkalmas. A AT és VAT értékek szignifikáns összefüggést mutatnak a systémás vérnyomással, az éhomi vércukor értékkel, a diabetes mellitus és metabolikus syndróma fennállásával és ez az összefüggés erősebb, mint a jelzett paraméterek az antropometriai adatokkal (BMI, derékkörfogat) való összefüggése. Ugyanezen a Framingham populáción szerzett eredmények arra is utalnak, hogy a AT és VAT érték összefügg a CRP, interleukin-6, TNF-alfa és másgyulladást jellemző paraméterekkel, azaz a AT és VAT a kardiometabolikus syndróma stabil jellemzője. KARDIOVAZKULÁRI KOCKÁZAT I.

16 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) AZ EMELKEDETT ZÉRUMHÚGYAV, MINT GLOBÁLI KARDIOMETABOLIKU RIZIKÓT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ. AZ ALLOPURINOL ZEREPE A TERÁPIÁBAN Farsang Csaba Fővárosi zent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a hyperuricaemia szoros kapcsolatban áll számos cardiovascularis megbetegedéssel, így a hypertoniával, a 2-es típusú diabétesszel, a metabolikus szindrómával, a veseelégtelenséggel, az ischaemiás szívbetegséggel, a stroke-kal és a szívelégtelenséggel. A hyperuricaemia a hypertonia független rizikófaktora, 4-12 év alatt 2-3-szorosára emeli a hypertonia megjelenési valószínűségét. A hypertonia kialakulásának mechanizmusai: a hyperuricaemia okozta vascularis NO termelés csökkenés és a következményes glomerulopathia által előidézett RA aktiváció intrarenalis vazokonstrikciót okoz és csökkent nephron filtrációs rátához vezet a hyperuricaemia vascularis inzulin rezisztenciát okoz, következményes nátrium és vízretencióval A hyperuricaemia a coronaria betegség és az agyi vascularis események megjelenésének ugyancsak független rizikófaktora. Elsősorban az NO termelés csökkentésével endothel diszfunkciót előidéző hatása révén, másrészt az oxidativ stress elősegítése és az érfal simaizomzatában a simaizom proliferáció stimulálásával serkenti az atherosclerotikus folyamatok kialakulását. A NHANE 2000-ben történt értékelése során az is igazolódott, hogy a hyperuricaemia a halálos és nem halálos ischaemiás szívbetegség, valamint az összhalálozás erélyes független kockázati tényezője. A koronária mortalitás fokozódása hyperuricaemia esetén férfiakban 77%-os, nőkben 300%-os volt. A losartan ismerten uricosuriás hatású angiotenzinreceptor blokkoló. A LIFE vizsgálatban hypertoniás balkamra hypertrophiás betegekben a szérum húgysav szint szignifikánsan csökkent a losartan kezelési ágon az atenolol kezeléshez képest és a multivariáns analízis szerint ez volt felelős a losartan kezelés okozta CV kockázatcsökkenés 29%-áért. A szérum húgysavszint csökkentésének alternatív útja a szintézis csökkentése a xantin-oxidáz gátlása útján. A xantin-oxidáz gátló allopurinol bizonyítottan javítja az endotél diszfunkciót dohányosokban, diabéteszesekben, koszorúérbetegekben, és főként krónikus szívelégtelen betegekben. Az allopurinol kezelés szignifikánsan csökkentette a CV események kockázatát koronária bypass műtét és dilatatív cardiomyopathia esetén. KARDIOMETABOLIKU KOCKÁZATOT BEFOLYÁOLÓ RIZIKÓK, AMELYEKRŐL KEVEEBBET BEZÉLTÜNK EGI szimpózium

17 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) A MAZKÍROZOTT (MAKED) HYPERTONIA A RILMENIDIN LEHETÉGE HELYE TERÁPIÁJÁBAN imonyi Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat- Lipidológiai Osztály, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa Közismert, hogy a hypertonia az egyik leggyakoribb megbetegedés a világon, így Magyarországon is. A hypertonia az egyik legfontosabb kardiovaszkularis kockázati tényező, ezért fontos, hogy idejében felismerjük. Kevéssé ismert a hypertonia egy sajátos, rejtőzködő formája, amelyet maszkírozott, álcázott, vagy reverz fehérköpeny hypertoniának (masked hypertension) hívunk. Jelentősége az, hogy nehéz felismerni, mert ebben az esetben normál a rendelői vérnyomás, de az otthoni vagy ambuláns vérnyomás-monitorozással hypertoniás értékeket találunk. A hypertonia e rejtőzködő típusa a valódi hypertoniához hasonlóan, kardiovaszkuláris- és célszerv károsodást okozhat. Egyes vizsgálatok szerint gyakorisága kb. 10%-os, azaz jelentősen növeli a nem diagnosztizált hypertoniások táborát. Főleg fiatal, mozgásszegény életmódot élő elhízottak, vagy nagy a kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők, cukor-, vesebetegek és proteinuriások esetében nagyobb előfordulásának gyakorisága. Több tényező játszhat szerepet az álcázott hypertonia kialakulásában. Ezek közül szerepet tulajdonítanak a nemnek, az életkornak, a munkahelyi stressznek (a szimpatikus aktivitást fokozza), bár ezek pontos szerepe máig sem teljesen tisztázott. A fokozott szimpatikus aktivitás befolyásolására számos antihypertenzív gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre. Ide tartoznak a perifériásan ható alfa- és béta-blokkolók, továbbá a centrálisan ható vegyületek. Ez utóbbiak első generációját (pl. clonidin, guanfacine, alfa methyldopa) - jelentős mellékhatás profiljuk - miatt jelenleg nem, vagy csak szűk indikációs körben alkalmazzuk. A második generációs, centrálisan ható vegyületek közül a rilmenidine, az imidazolin-1 receptorok stimulációjának útján fejti ki kedvező hatásait a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásával járó enyhe vagy mérsékelt hypertoniában. KARDIOMETABOLIKU KOCKÁZATOT BEFOLYÁOLÓ RIZIKÓK, AMELYEKRŐL KEVEEBBET BEZÉLTÜNK EGI szimpózium

18 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) AZ OBEZITÁ É A HIRTELEN HALÁL; A FOKOZOTT YMPATIKU AKTIVITÁ ZEREPE Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Már Hippokratész állította: kövér emberekben gyakoribb a hirtelen halál. Mai ismereteink szerint ennek több oka van: a malignus ritmuszavarokra való fokozott hajlam, illetve a több szervre kiterjedő következményes kórfolyamat és azok szövődményei. Malignus ritmuszavarra több ok miatt is hajlamosít az obezitás: 1) a szív strukturális átépülése miatt az aktivációs sorrend megváltozása (erre utalhat a megnyúlt QT idő és a normálhoz képest magasabb arányú pozitív late-potenciál: >50 BMI esetén a late potenciál 100 %-ban mutatható ki); 2) az obezitás miatt megváltozott szívcsúcs pozíció az egész szív vongálásához vezet (már EKG-val is megítélhető a megváltozott tengelyállás); 3) a sympatikus aktiváció fokozódás (erre utalhat a heart rate variabilitás csökkenése). A sympatikus aktiváció fokozódásának oka obezitásban: a stressz mellett a túlzott kalóriabevitel is a sympatikus idegrendszer fokozott aktivitásához vezet. Az obez emberek noradrenalin szintje szignifikánsan magasabb a soványakénál (230 versus 180 pg/ml, p<0,05, Grassi 2002) a magasabb plazma és szív noradrenalin szint rontja a túlélést (Kaye et al 1995). Az obezitás és a fokozott sympatikus aktivitás mechanizmusa a kardiovaszkuláris funkciók romlásában: hypertonia kialakulása a vérvolumen növekedés ( ml/testzsír kg) és a perifériás resistencia fokozódás (NO felszabadulás csökkenés, vasoconstrictio, endothelkárosodás) miatt. Ehhez társul a frekventia növekedés majd a szívüregek kitágulása, funkciójuk romlása, illetve IZB kialakulás. A gyógyszeres terápiának a fentiek miatt egyik fontos lehetősége a sympatomimetikus aktivitás gátló imidazolin I 1 -receptor agonista rilmenidin. Csökkenti a perifériás resistenciát, a tenziót, s ezáltal csökken a bal kamra hypertrophia (chmieder 1996 szerint 13,7 %-kal). Mivel diabetesben, vesekárosodásban is előnyös az adása, obezitásban különösen ajánlható. KARDIOMETABOLIKU KOCKÁZATOT BEFOLYÁOLÓ RIZIKÓK, AMELYEKRŐL KEVEEBBET BEZÉLTÜNK EGI szimpózium

19 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) ÚJ LEHETŐÉG A 2-E TÍPUÚ DM KEZELÉÉBEN: DPP-4 GÁTLÁ. ZITAGLIPTINNEL ZERZETT TAPAZTALATOK Gerő László emmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika A DPP-4 gátló gyógyszerek karrierje 1964-ben indult, amikor német és amerikai munkacsoport (egymástól függetlenül) egészséges önkéntesek egy csoportján ismételten glukózterhelést végzett. Az egyik alkalommal per os, a másik alkalommal intravénásan végezték a terhelést, úgy kalkulálva a bevitt glukóz mennyiségét, hogy a vércukorszint a két terhelés során azonos mértékben emelkedjen. Azt várták, hogy az inzulin válasz is hasonló lesz. Meglepetésre, nem így történt: a per os terhelés során csaknem kétszer több inzulin választódott el, mint az intravénás terhelés során. Ennek a meglepő jelenségnek egyetlen lehetséges magyarázata az, hogy a gastrointestinumban a glukózterhelés hatására olyan anyag (ok) keletkeznek, amelyek jelentősen fokozzák a vércukorszint emelkedése által kiváltott inzulin szekréciós választ. KARDIOMETABOLIKU KOCKÁZATOT BEFOLYÁOLÓ RIZIKÓK, AMELYEKRŐL KEVEEBBET BEZÉLTÜNK EGI szimpózium

20 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) OBEITA É ENDOTHEL DYFUNCTIO Meskó Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa A zsírszövet endokrin szervként működik, számos olyan anyagot termel, mely a kardiometabolikus funkciót szabályozza. A termelt anyagok hatása összetett, a vascularis remodelling szabályozásában részben pozitív, részben negatív szerepet töltenek be. Kiemelendő az adipokinek endothelfunkcióra gyakorolt hatása. A hyperleptinaemia endotheldysfunctiot idéz elő, az adiponektin fékezi a diabetes kialakulását, mérsékli a kedvezőtlen vascularis remodellinget. A vaszpin védő hatású hormon, mérsékli a kövérséget. A PAI-l főleg a visceralis zsírban termelődik, proatherogen, prokoagulans hatású. A CRP az elhízás gyulladásos faktora, obesitasban a CRP szintje magasabb, rontja az endothelfunkciot. Lényegében az obesitasban kialakult endothedysfunctio felismerésével magyarázható a vascularis károsodás, következményes szervi functioromlás.

21 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) OBTRUKTIV ALVÁI APNOE É KARDIO- METABOLIKU KOCKÁZAT Mucsi István emmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika és Magatartástudományi Intézet Az obstruktív alvási apnoe (OA) fokozott kardiovaszkuláris kockázattal jár és számos kardiovaszkuláris betegséghez társul. A kórkép fő jellemzője a felső légutak ismétlődő részleges vagy teljes elzáródása alvás alatt, melyet oxigéndeszaturáció és ébredés követ. Az apnoés epizódok több olyan kardiovaszkuláris patomechanizmust indítanak el, melyek szerepet játszhatnak a szívérrendszeri betegségek kialakulásában. Az eddigi epidemiológiai, klinikai és kísérletes vizsgálatok alapján az alvási apnoe kardiovaszkuláris rizikófaktornak tekinthető és indirekt bizonyítékok állnak rendelkezésre, arra vonatkozóan, hogy az OA szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek etiológiájában és progressziójában. Az obstruktív apnoe több fokozott kockázatot jelentő állapottal társul: az OA betegek körében gyakori az elhízás, a csökkent glükóz tolerancia, a magasvérnyomás és a hiperlipidaemia. Az OA terápiájában alkalmazott CPAP kezelés megszünteti az apnoét, helyreállítja a kóros alvásmintát, és megelőzheti, illetve megszünteti a kóros hemodinamikai, neuroendokrin és vaszkuláris változásokat, javítja a nappali aluszékonyságot és a betegek életminőségét. Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy az OA megfelelő kezelésével hosszútávon a betegek kardiovaszkuláris rizikója csökkenthető, javul a betegek túlélése és csökken a kardiovaszkuláris mortalitás. Az OA a felnőtt népesség jelentős részét érintő betegség, s ennek ellenére az esetek döntő többségében nem kerül felismerésre. Fontos, hogy hipertónia, obezitás és kardiovaszkuláris betegségek fennállása esetén rutinszerűen szűrjük a betegeket alvási apnoe irányába és szükség esetén poliszomnográfiás alvásvizsgálatot végeztessünk. Az előadásban áttekintjük az OA és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolat kórélettani alapjait, valamint a legfontosabb klinikai vizsgálatok eredményeit. AZ ALVÁI APNOE É A KARDIOMETABOLIKU ZINDROMA A TEREM

22 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) AZ OA ZŰRÉE, É GONDOZÁA A CALÁDORVOI PRAXIBAN Ádám Ágnes emmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék zemléletváltásra van szükség. Arra, hogy mint a páciensek, mint az orvosok megtanulják, azt hogy panaszaik, betegségeik hátterében az alvásuk alatt történtek is állhatnak. Ez a szakterület az alvásmedicína. Az alvásmedicína egy olyan új diszciplína, amely az éjszaka élettani folyamatait vizsgálja. Kóros esetben beavatkozik, gyógyulást nyújt. Interdiszciplináris szakterület, akárcsak a családorvoslás. A családorvos találkozik legtöbbet pácienseivel, ismeri életüket, mindennapjaikat. Ismeri szociális és családi hátterüket, betegségeiket. De, a családorvosok is legtöbbször csak a nappal történtekkel foglalkoznak, mintha éjszaka nem is léteznénk, mintha akkor és ott nem is történnének életfontosságú folyamatok. Pedig igen történnek! Az alvászavarok szűrése alapellátási feladat. A szerző 2002 óta szűri praxisában az obstruktív alvási szindrómát (OA). Az OA-t lehet szűrni kérdőívekkel, ambuláns vérnyomás monitorozással (ABPM), és mobil alvásdiagnosztikus készülékekkel (ApnoeLink). Az előadásban e módszerek részletes ismertetésre kerülnek. A nagyszámú diagnosztizált eset minta, mely mutatja a betegség gyakoriságát. Az obstruktív alvási apnoe szindróma a leggyakoribb alvászavar. Jelentőségét egyre több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősíti meg. Rizikófaktor és társbetegség a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a stroke, a metabolikus szindróma és obesitás tekintetében. AZ ALVÁI APNOE É A KARDIOMETABOLIKU ZINDROMA A TEREM

23 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) OBTRUKTÍV ALVÁI APNOÉ BETEGEK ÉJZAKAI VÉRNYOMÁÁNAK AKUT VÁLTOZÁA CPAP KEZELÉ HATÁÁRA PULZU-TRANZITIDŐ MÉRÉÉVEL Zoller Rezső 1, 2, Molnár Miklós 1, 2 Novák Márta 1, 2, zentkirályi András 2 Czira Mária Eszter 2 Liondner Anett 2 Dunai Andrea 1, 2 Mucsi István 1, 2 1, emmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest, 2 emmelweis Egyetem, Magatartástudományi intézet, Budapest Előzmény: Az OA a hipertónia független rizikótényezője. Az éjszaka során gyakran ismétlődő apnoés epizódok hypoxiával, a szimpatikus idegrendszeri aktivitás növekedésével és vérnyomás kiugrássokkal járnak. zámos tanulmány szerint a folyamatos pozitív légúti nyomású (CPAP) kezelés csökkenti a beteg éjszakai és nappali vérnyomását. Célunk a súlyos OA-ban szenvedő betegekben a CPAP kezelés szisztolés vérnyomásra gyakorolt akut hatásának vizsgálata, a kezelés megkezdésének első éjszakáján. Módszerek: A E. I. sz. Belgyógyászati Klinika Alvásdiagnosztikai Laboratóriumában vizsgált súlyos OA-ban szenvedő betegeknél egy éjszakán keresztül diagnosztikus poliszomnográfiás alvásvizsgálatot végeztünk, a következő éjszakán pedig CPAP kezelés mellett ismételtük meg a vizsgálatot. Kontrollcsoportnak 44, egymás után két éjszakát benntöltött, de CPAP kezelést nem kapott beteget választottunk. A szisztolés vérnyomás folyamatos monitorozását a pulzus tranzit idő (PTI) mérésével végeztük. Eredmények: 58 súlyos apnoéban szenvedő beteg és 44 kontroll személy adatait elemeztük. Az átlagéletkor 51±11 év, a férfiak aránya 76%, az apnoe-hypopnoe index 48/h (IQR:40) és a BMI 32,9±7,3 kg/m2 volt. Az első éjszaka mért átlagos szisztolés vérnyomás nem különbözött szignifikánsan a CPAP kezelés mellett mért értékhez képest (129 IQR: 30 vs. 126 IQR:20 Hgmm p=0,075 Wilcoxon teszt). A maximális szisztolés vérnyomás szignifikánsan csökkent a CPAP kezelés alatt (168 IQR: 34 vs. 157 IQR: 30 Hgmm p=0.001, Wilcoxon teszt). Hasonlóan a vérnyomáskiugrások óránkénti száma szintén szignifikáns csökkenést mutatott a CPAP kezelés során (11/h IQR: 21 vs. 4/h IQR:6, p<0,001, Wilcoxon teszt). A kontrollcsoportban nem volt szignifikáns különbség egyik változóban sem. Következtetés: úlyos OA-ban szenvedő betegekben a CPAP kezelés már az első éjszaka során képes csökkenteni az éjszakai maximális szisztolés vérnyomást, az óránkénti vérnyomáskiugrások számát. Az átlagos szisztolés vérnyomás nem csökkent szignifikánsan. További vizsgálatok szükségesek a kérdés pontos megválaszolásához. AZ ALVÁI APNOE É A KARDIOMETABOLIKU ZINDROMA A TEREM

24 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2009; 2 (UPPL. 1) AZ OBTRUKTÍV ALVÁI APNOE (OA) É A KRÓNIKU GRAFT KILÖKŐDÉ KAPCOLATA VEETRANZPLANTÁLT BETEGEKBEN zentkirályi András 1, Czira Mária Eszter 1, Lindner Anett 1, Remport Ádám 2, Novák Márta 1, 3, Mucsi István 1, 3, Molnár Miklós Zolt 1, 2 1 emmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, 2 emmelweis Egyetem Transzplantációs és ebészeti Klinika, 3 emmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Háttér és hipotézis: Az obstruktív alvási apnoe (OA) a hypertonia, az atherosclerosis és egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője. Feltételeztük, hogy az OA a dialízisre visszakerülés szignifikáns, önálló prediktora vesetranszplantált betegek körében. Módszerek és betegek: Prospektív kohorsz vizsgálatunk kezdetén 1067 vesetranszplantált beteget kértünk fel a vizsgálatban való részvételre. A Berlin kérdőív segítségével mértük fel az OA rizikóját. A szocio-demográfiai és anamnesztikus adatokat, a labor paramétereket, valamint az öt és fél éves kimenetelre vonatkozó adatokat a kartonokból és a kórházi elektronikus adatbázisból nyertük. Eredmények: Összesen 823 beteg töltötte ki teljesen a Berlin kérdőívet és fejezte be a vizsgálatot. Az átlagéletkor 49±13 év volt, 59%-os volt a férfiak aránya. A kezdeti felméréskor a betegek 28%-a volt OA-ra nézve magas rizikójú. Öt és fél év során a betegek 11%-a került vissza dialízisre. Többváltozós Cox modellben az OA magas rizikója a graft elégtelenség független és szignifikáns prediktorának bizonyult életkorra, társbetegségek számára, vesefunkcióra, és egyéb laborparaméterekre történt korrekció után is nők körében (esélyhányados = 2,0; 95% konfidencia intervallum: 1,4-6,2; p=0,003). Az OA és a graft elégtelenség közötti kapcsolat nem volt szignifikáns férfiak között. Következtetés: Az OA magas kockázata a vesetranszplantált nők graft túlélésének független és szignifikáns rizikótényezője. AZ ALVÁI APNOE É A KARDIOMETABOLIKU ZINDROMA A TEREM