XLIX. évfolyam szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XLIX. évfolyam 2012. 1-2. szám"

Átírás

1 XLIX. évfolyam szám a magyar villamos művek közleményei Másfél év mérlege World Energy Outlook 2011 Gyorstájékoztató a magyar villamosenergia-ellátás évi adatairól Tájékoztató a HUPX Zrt évi eredményeiről és a év sikeres indításáról A fukusimai baleset hatása az atomenergia jövőjére

2 A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Felkai György Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella Szerkesztôbizottság Civin Vilmos Eörsi-Tóta Gábor MVM ERBE Zrt. Gerse Lajos MVM Zrt. Kacsó András MVM Trade ZRt. Kerényi A. Ödön tanácsadó Király Géza MVM Partner ZRt. Lavich Gábor MVM Zrt. Lovászi Zoltánné PA Zrt. Máténé Lengyel Enikô OVIT ZRt. Mayer György újságíró Pintér Tamás MVM GTER Zrt. Sándor József MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos Pöyry-Erôterv XLIX. ÉVFOLYAM SZÁM Másfél év mérlege 1 Interjú Baji Csabával, az mvm zrt. elnök-vezérigazgatójával WORLD ENERGY OUTLOOK Fazekas András István GYORSTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ÉVI ADATAIRÓL 15 DR. STRÓBL ALAJOS BERTALAN ZSOLT A MAVIR ÚJ VEZÉRIGAZGATÓJA 22 MAVIR ZRT. KOMMUNIKÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ A HUPX ZRT ÉVI EREDMÉNYEIRŐL ÉS A ÉV SIKERES INDÍTÁSÁRÓL 23 A HUPX zrt. Kommunikáció Tájékoztatója A FUKUSIMAI BALESET HATÁSA AZ ATOMENERGIA JÖVŐJÉRE 25 Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN 35 Formaelôkészítés Brand Content Kft. a kezdetektől a stressz tesztig dr. Elter József Üzemi próba a Paksi Atomerőmű 2. sz. reaktorblokkja kiválasztott háziüzemi fogyasztóinak a Litéri Gázturbinás Erőműből történő ellátására 41 ISSN (nyomtatott) hu ISSN X (online) Lakatos Gábor, Pintér Tamás, Prikler László, Zerényi József Turbinamonitorozó-rendszer felújítása a Paksi Atomerőműben 50 Papp Zoltán Hangsúly a vasút-korszerűsítésen az ovit-nál 58 benyó tibor Kína: világelső a villamos energetikában is?! 62 Címlapkép A paksi black start kísérletben részt vevő alállomás és gázturbinás erőmű (Fotó: GTER Archívum) Kimpián Aladár hírek, információk 72

3 Másfél év mérlege Interjú Baji Csabával, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatójával Sikeres, regionálisan is meghatározó, nemzeti integrált energetikai társaságcsoport: ez a másfél éve kinevezett vezetőség jövőképe. Hol tart az MVM a vízió megvalósításában? Amikor az új menedzsment átvette a stafétát, örököltünk rengeteg nehéz ügyet, megoldandó helyzetet. Átvilágítottuk a társaságcsoport működését, projektjeit, és ahol kezelendő problémákat láttunk, azonnal léptünk. Tavaly tavaszra határoztuk meg új stratégiánkat, új üzleti modellünket és egy új irányvonalat az MVM Csoport számára. Fenntartható növekedést tervezünk, elsősorban meglévő eszközállományunk hatékony működtetésén és a tevékenységünkhöz organikusan illeszkedő új piaci lehetőségek kihasználásán keresztül. Törekvéseink eredményesek voltak: bár a végleges éves beszámoló még nem készült el, az előzetes adatok alapján tavaly túlteljesítettük az egyébként is ambiciózus terveinket, és az iparágat sújtó recessziós körülmények között is az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárja. Az árbevétel meghaladta a 600 milliárdot, az eredmény is kiemelkedően jó lesz. Erre szükség is van ahhoz, hogy a tervezett beruházásainkat, fejlesztéseinket finanszírozni tudjuk a megváltozott pénzügyi környezetben is, és készen álljunk végrehajtani a kormányzat energiapolitikáját. Kezdjük időrendben, milyen nehéz ügyekre utalt? Rögtön az új menedzsment hivatalba lépése után kezelni kellett a Vértesi Erőmű helyzetét. Közel másfél évig dolgoztunk azon, hogy az elkerülhetetlenül szükséges csődvédelem után megnyugtatóan rendezzük a társaság, a munkavállalók és a környező tele- pülések jövőjét. Ebben a beszállítók is partnerek voltak, 30 százalékos kielégítettséggel elfogadták a csődegyezséget. Hatékonyabbá tettük a szervezet működését, kénytelenek voltunk csökkenteni a létszámot, de csak így biztosíthattuk a Vértesi Erőmű többi dolgozójának munkahelyét. Korábban az MVM havi egymilliárd forinttal finanszírozta az erőmű működését, ám erre ma már nincs szükség: a Vértes meg tud állni a saját lábán. Büszkén elmondhatjuk, hogy sikerült megmenteni a céget és sok munkahelyet. Hasonlóan problémás eset a Vásárosnaményba tervezett erőmű projektcége, a Kárpát Energo ügye. Ennek kezelése jelenleg is folyamatban van. A beruházás életképessége megkérdőjelezhető volt, ezért leállítottuk a finanszírozását. Most vizsgáljuk azokat az üzleti modelleket, amelyek segítségével kezelni lehet ezt a helyzetet. A Mátrai Erőmű mellett tervezett fejlesztés leállításáról tulajdonostársunkkal, az RWE-vel egyetértésben döntöttünk. Közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy a tartósan alacsony piaci árak és a szén-dioxid kvótavásárlási szabályozás versenyhátrányt jelent majd egy széntüzelésű erőműnek. Számos komoly sikert értünk tehát el, sok ügyet kivizsgáltunk, megváltoztattunk korábbi hibás döntéseket, sikerült felszámolnunk a veszteségforrások többségét. Ennek köszönhetően ma már a tudatos építkezésre, a tulajdonosi érték növelésére koncentrálhatunk. a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 1

4 Milyen lépéseket tettek az új stratégia megvalósítására? Folyamatosan bővítjük társaságunk tevékenységét, beléptünk a gázpiacra, átvettük a kormányzati gerinchálózat üzemeltetését. Határozott szándékunk a költségek optimalizálása, olyan átalakítást hajtunk végre a csoporton belül, amely növeli a hatékonyságot, ez pedig máris jelentős költségcsökkentéssel járt. A közeljövőben pedig újfajta, üzletágakon alapuló szervezeti működésre állítjuk át a társaságcsoportot. Határozott jövőképet dolgoztunk ki, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket tervezünk. Az új stratégia keretében növelték 100 százalékra tulajdonrészüket az új bakonyi gáztüzelésű blokkokban? Üzleti partnerünkkel újraértékeltük a Bakonyi Villamos Művek Termelő (BVMT) Zrt. fejlesztésével kapcsolatos együttműködésünket. Az MVM. Zrt. Közgyűlése úgy döntött, az a legjobb megoldás, ha az MVM 100 százalékos tulajdonossá válik, tehát kivásároltuk a korábbi kisebbségi tulajdonost. Abban bízunk, hogy nyereségesen működő társasággá tudjuk alakítani a BVMT-t, és tovább szélesíthetjük villamosenergiatermelő portfoliónkat. Ha már a villamosenergia-termelést említette: haladnak az új paksi blokk előkészítésével? A paksi kapacitások megőrzése, pótlása stratégiánk és Magyarország hosszú távú energiabiztonságának fontos eleme. Nem véletlenül szerepel a Nemzeti Energiastratégiában is. Az atomerőművet akkor bővíthetjük, ha arra minden felhatalmazást megkapunk. A korábbi terveket, anyagokat a fukusimai események ismeretében átdolgoztuk, bár jelentős változtatásokra nem volt szükség. A közelmúltban befejeződött célzott biztonsági felülvizsgálat nem tárt fel érdemi hiányosságokat, a paksi kollégák folytatják azt a több évtizedes munkát, amivel a biztonsági szempontok alapján folyamatosan a világ élvonalában tarthatják a paksi blokkokat. A Paksi Atomerőmű továbbra is Magyarország legnagyobb teljesítményű és legfontosabb alaperőműve, nem véletlen, hogy a februári fagyok miatt akadozó szerbiai és horvátországi áramellátást is éppen az MVM tudta exporttal enyhíteni, a hazai ellátásbiztonság fenntartása mellett. Magyarország és társaságcsoportunk is fontos szerepet játszik a regionális energetikai ellátásbiztonságban. A kormány a magyar-szlovák gázösszeköttetés kiépítésére is az MVMet kérte fel. Ez az unió számára is fontos beruházás, aminek december 31-ig el kell készülnie. Létrehoztuk a beruházást koordináló Magyar Gáz Tranzit Zrt.-t, amely januárban megkezdte tevékenységét. Megvizsgáljuk az MVM szerepvállalásának lehetőségét a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megvalósításában. Tulajdonosi felhatalmazás alapján, a jogi feltételek teljesülése esetén hamarosan megvásárolhatjuk az MFB Zrt. 50 százalékos üzletrészét a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-ben. Szintén az MVM feladatkörébe tartozik az AGRI-vezeték magyarországi szakaszának létrehozása. Az ezzel kapcsolatos előkészítési munkák ütemesen haladnak, és hamarosan elkészül a megvalósíthatósági tanulmány is. Hogyan került képbe a távközlés? Az MVM, mint állami társaságcsoport számára egyformán fontos szempont kell legyen az ország stabil energiaellátása és a professzionális, eredményes működés. Ez utóbbi megköveteli, hogy a lehető legjobban kihasználjuk meglévő erősségeinket, infrastruktúránkat. Olyan országos optikai távközlési hálózatunk van, amelyben nagy lehetőségek rejlenek. Ezt új leányvállalatba, a tisztán távközlési profilú MVM NET Zrt.-be szerveztük ki, ez látja el a jövőben a kormányzati gerinchálózat szerepét, valamint ez adja a MAVIR ZRt. rendszerirányítói feladataihoz szükséges infrastruktúrát. Az MVM NET a társaság tapasztalatait a piacon is meg akarja méretni, és keresi a további lehetőségeket. Ez közérdek is, hiszen az MVM Zrt. az egyik legnagyobb költségvetési befizető. Végül beszéljünk kicsit a regionális szerepvállalásról, az MVM külpiaci terveiről. Milyen lépéseket tettek a külföldi terjeszkedés érdekében? Az elmúlt másfél évben kereskedelmi irodákat nyitottunk a környező országokban. Ezzel Magyarország mellett már a régió tíz országában, köztük Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában is jelen van az MVM. Folyamatosan elemezzük azokat a beruházási lehetőségeket, amelyek a balkáni államokban a társaság számára megnyílnak. Arra törekszünk, hogy a nemzeti energetikai társaságcsoport a régióban is meghatározó szereplővé váljon. A piacon dolgozunk, működésünk mindenben megfelel az Európai Unió 3. energiacsomagjában foglalt elválasztási követelményeknek. Be akarjuk bizonyítani, hogy egy nemzeti energetikai társaságcsoport a regionális piacon is sikeres lehet /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

5 WORLD ENERGY OUTLOOK 2011 A jelentés néhány fontosabb megállapítása A Nemzetközi Energia Ügynökséget (International Energy Agency továbbiakban: IEA) az 1973/74-es olajválság idején alapították, alapvetően azzal a céllal, hogy a szervezet tagállamait segítse az energiaellátással kapcsolatos feladatok megoldásában. A független szervezet egyik fő feladata, hogy megbízható adatokra és szakszerű elemzésekre támaszkodva készítsen rendszeresen olyan átfogó jelentéseket, amelyek hozzásegítik a világ országait ahhoz, hogy tárgyilagos és átfogó képet kapjanak a világban zajló az energiaellátást alapvetően befolyásoló folyamatokról. Az IEA, ezen feladatának eleget téve, készít minden évben egy áttekintő jelentést (World Energy Outlook, a továbbiakban: WEO) a világ energiahelyzetéről, az energiaellátással összefüggő legfontosabb kérdésekről. Természetesen e kiadvány mellett számos más tanulmány 1 is készül különféle kérdésekkel összefüggésben, a WEO azonban meghatározó szerepet játszik e tanulmányok között, hiszen ez a tanulmány tartalmazza a világ, az egyes régiók, országok energiagazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb megállapításokat. Fazekas András István* Az összefoglaló ismertetés célja 1 Jelen összefoglaló áttekintés célja az IEA World Energy Outlook a továbbiakban WEO kiadványában foglalt néhány fontosabb megállapítás ismertetése, kiemelve és rámutatva azon összefüggésekre, amelyek mind a hazai energiapolitika, mind az MVM stratégia megvalósítása szempontjából fontosak. Vázlatosan bemutatásra kerül az alapvető primerenergia-hordozók becsült áralakulása, a globális energiaigények, a szén-dioxid kibocsátás, valamint a villamosenergia-igények és villamosenergiatermelés várható jövőbeli változása. Jelen összefoglaló áttekintés a WEO 2011 tartalmának ismertetését tekinti fő céljának. Nem célja tehát a vizsgált tanulmányban foglalt megállapítások kritikai elemzése, értékelése. Az öszszefoglaló a tanulmányban foglalt legfontosabb adatokat, információkat, megállapításokat ismerteti, azok véleményezése nélkül. * Fazekas András István PhD, főmunkatárs, MVM Zrt. Stratégiai Osztály 1 Az IEA az egyes tagállamok energiapolitikájáról rendszeresen jelentet meg összeállításokat, nagyszámú statisztikai kiadvány készül az egyes régiókról, országokról, különböző periodicitással. Külön kiadványok foglalkoznak a fő energiahordozókkal. A szervezet mindezen túlmenően számos tanulmányt készít, amelyek aktuális kérdéseket tárgyalnak. A WEO 2011 kiadványban foglaltak feldolgozásának módja A WEO 2011 kiadvány egy 660 oldalas könyv, óriási mennyiségű adattal, igen nagyszámú szemléltető ábrával és számtalan fontos, fajsúlyos megállapítással. E munka alapos áttanulmányozása önmagában nagyon nagy és időigényes feladat. Jelen összefoglaló ismertetés céljából és a terjedelmi korlátokból következően nem vállalkozik, és nem vállalkozhat a teljes tartalom részletes ismertetésére. Az áttekinthetőséget szem előtt tartva néhány olyan kiemelt kérdéskörrel kapcsolatos legfontosabb megállapítás ismertetésére szorítkozunk, amelyek meghatározóak, relevánsak az Európai Unió energiapolitikája, energiastratégiája, a hazai energiapolitika, és ezen belül az MVM társaságcsoport stratégiája szempontjából. Az ismertetés során tehát bemutatásra kerül az IEA tanulmányban foglaltak kapcsolódása az Európai Unió energiapolitikájához. Értelemszerűen az európai régió és a villamosenergiatermeléssel, igényalakulással összefüggő kérdéseket kiemelten kezeltük. A WEO 2011 felépítése Az igen tekintélyes terjedelmű tanulmány (könyv) alapvetően négy fő részre tagolódik. Az első rész (Part A: Global Energy Trends) a világban és a főbb régiókban megfigyelhető legfontosabb változásokat, folyamatokat elemzi, azokat, amelyek meghatározzák ezen térségek energiagazdálkodásának alakulását. A második rész (Part B: Outlook for Russian Energy) Oroszország energetikáját, energiagazdálkodását elemzi a vizsgált tárgyidőszakra vonatkozóan. Teszi mindezt azon kiinduló megállapításból, miszerint Oroszország energiahordozó-vagyona globális mértékben meghatározó jelentőségű a jelenben, s még inkább a jövőben. Oroszország energiagazdálkodásának, energiahordozó-kitermelésének és felhasználásának alakulása meghatározó jelentőségű lesz a jövőben is, ez a WEO 2011 egyik legfontosabb megállapítása. Különösen Európa és Kína esetében igaz ez a megállapítás, mivel ezen régiókba irányul az orosz energiaexport jelentős része. A harmadik rész (Part C: Outlook for Coal Market) a szén primerenergia-hordozóval kapcsolatos globális és regionális fejleményeket vizsgálja a közötti időszakra vonatkozóan. Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben, miszerint a szénkorszak leáldozóban van, a szén, mint primerenergia-hordozó a jövőben meghatározó szerepet játszik a globális energiagazdálkodásban, sőt elsődleges legfontosabb energiahordozóvá lép elő. Nem szabad tehát az európai folyamatokat (ahol ténylegesen csökken a szénnek, mint energiahordozónak a szerepe) összetéveszteni a világ lényegi folyamataival. Az európai folyamatok ebben a vonatkozásban sem meghatározóak a globális fejlődés szempontjából. Végül a negyedik rész a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 3

6 (Part D: Special Topics) lényegében két témakört vizsgál, nevezetesen a nukleáris energetika alakulását a Fukusima utáni időszakban, másrészt az állami támogatások kérdéskörét, az e területen jelentkező fejleményeket. Jelen összefoglaló alapvetően terjedelmi korlátok miatt nem tárgyalja a könyv második és harmadik részében foglaltakat, s a negyedik részből is csak a nukleáris energetikával kapcsolatos főbb megállapításokat ismerteti. Az összefoglaló Ismertetésben vizsgált főbb kérdések A WEO 2011 óriási terjedelmű anyag, amely számos igen fontos megállapítást tartalmaz. Nyilván ezek ismertetésére a cikk keretében részleteiben nem kerülhet sor, van azonban néhány olyan kérdéskör, amely kiemelt fontossággal bír a hazai energiapolitika és ezen belül az MVM társaságcsoport stratégiájának alakítása, megvalósítása szempontjából. Melyek ezek a kérdések? Értelemszerűen középponti fontossággal bír az a kérdés, hogy az IEA miképpen látja az alapvető primerenergia-hordozók jövőbeli várható áralakulását? S hasonló fontossággal bíró kérdés az, hogy milyen prognózisokkal számol a WEO 2011 a szén-dioxid kvótaár esetében? A villamosenergia-igények globális, regionális alakulása, valamint a villamosenergia-termelés forrásösszetételének hosszabb távú alakulása magától értetődően az érdeklődés középpontjában áll, hiszen ez a terület az MVM társaságcsoport fő tevékenységi területe. A klímavédelmi célkitűzések megvalósítása, megvalósíthatósága szempontjából fontos kérdés az, hogy miképpen alakul a globális és regionális széndioxid-kibocsátás. Hiszen a politikai küzdelmeken túlmenően ez alapvető befolyással van és lehet az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájára, amihez a hazai energiapolitikának, energiastratégiának is igazodnia kell. Új üzletágként jelent meg az MVM társaságcsoport tevékenységében a földgáz üzletág, ebből következően a földgázzal kapcsolatos kérdések is az érdeklődés homlokterében állnak. Az alapvető szcenáriók (fejlődési forgatókönyvek) értelmezése A WEO 2011-ben foglalt megállapítások, előrejelzések három fő szcenárió szerint kerültek megfogalmazásra. Ezek a következők: Current Policy Scenario, New Policy Scenario és a 450 Policy Scenario. A jelentés részletesen, főbb országokra bontva tartalmazza azokat a szükséges lépéseket, amelyek az egyes forgatókönyvek szerinti fejlődés megvalósításához szükségesek. Maga a WEO 2011 hangsúlyosan kiemeli (p.51), hogy egyik szcenárió sem tekinthető egyfajta prognózisnak abban az értelemben, hogy a világ, a főbb régiók és országok energiagazdaságának a fejlődése ezen szcenáriók szerint fog végbemenni. A Current Policy Scenario azonban abban az értelemben kivétel ez alól, amennyiben ezen forgatókönyv azt feltételezi, hogy nem következnek be lényegi, a jelenlegi tendenciáktól lényegesen eltérő változások a világgazdaság, a világ energiagazdaságának a területén. Azt lehet mondani mindebből következően, hogy igen nagy valószínűséggel a világ jövője ezen forgatókönyv szerint fog alakulni. A másik két forgatókönyv esetében ettől eltérően feltételezett, hogy igen jelentős fordulat következik be az energiapolitika területén, az egész világon. A New Policy Scenario feltételezi, hogy a világ országai igen erőteljes klímavédelmi intézkedéseket tesznek, azaz a jelenleginél sokkal több erőforrást mozgósítanak a klímavédelmi célok megvalósítására. A 450 Policy Scenario lényege, hogy ezen forgatókönyv szerinti intézkedések megtétele esetén (amelyek nagyságrendekkel meghaladják a jelenlegi klímavédelemre mozgósított erőfor- 1. táblázat: A népesség alakulása Népesség éves átlagos növekedés üteme %/a Népesség Millió fő Megnevezés Amerikai Egyesült Államok 0,8 0,7 0, Európai Unió 0,3 0,1 0, Japán -0,1-0,4-0, Oroszország -0,1-0,4-0, Kína 0,4 0,0 0, India 1,3 0,9 1, Brazília 0,8 0,4 0, Európa 0,4 0,2 0, Ázsia 0,9 0,6 0, Észak és Közép-Amerika 0,9 0,7 0, Afrika 2,3 2,0 2, Latin-Amerika 1,0 0,7 0, Világ összesen 1,1 0,8 0, /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

7 2. táblázat: A GDP alakulása GDP értéke billió USD (2010) GDP átlagos éves növekedési üteme %/a Megnevezés Amerikai Egyesült Államok 14,3 18,9 26,2 2,6 2,4 Európai Unió 14,9 18,5 24,3 2,0 1,9 Japán 4,1 5,0 5,9 1,7 1,4 Oroszország 2,1 3,3 5,4 4,1 3,6 Kína 9,4 22,3 41,6 8,1 5,9 India 3,7 8,3 19,4 7,7 6,6 Brazília 2,0 3,2 5,1 4,3 3,6 Európa 16,1 20,3 26,7 2,1 2,0 Ázsia 17,6 38,5 73,6 7,4 5,7 Észak és Közép-Amerika 17,3 23,2 32,4 2,7 2,4 Afrika 2,9 4,7 7,3 4,6 3,7 Latin-Amerika 4,3 6,6 10,0 4,0 3,3 Világ összesen 70,8 111,2 176,2 4,2 3,6 rások mértékét), 50 %-os (!!!) eséllyel sikerül megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedést 2 C-ban korlátozzák. A WEO 2011 meglehetősen részletesen kifejti a szükséges lépéseket, ezek ismertetésére itt nincs lehetőség. Példaképpen azonban érdemes megemlíteni egyetlen feltételezést. A 450 Policy Scenario megvalósításának egyik feltétele, hogy Kína a karbon intenzitását 45%-kal csökkenti (!!!) 2020-ra (!!!) a évi szinthez képest. A későbbiekben, a kínai fejlődés alapszámainak ismeretében nyilvánvaló, s tárgyilagosan megállapítható, hogy ezen célkitűzés megvalósítása mind műszakilag, mind gazdaságilag, mind politikailag abszurd, lehetetlen, következésképpen a 450 Policy Scenario megvalósulásának az esélye egészen (nagyon) közel áll a zérushoz. Ez a fejlődési forgatókönyv inkább egyfajta aszimptotaként, a kívánatos célt rögzítő egyfajta forgatókönyvként értelmezhető. Kiinduló alapfeltételezések A WEO 2011 összeállítás nagyon sok állítást fogalmaz meg a világ, az egyes országok, és néhány fontosabb ország jövőbeli energiagazdálkodásának alakulására vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy a jövőre vonatkozó becslések néhány alapvető feltételezésre épülnek. Példaképpen alapvető fontossággal bír, hogy miképpen alakul a világ, az egyes régiók, a nagyobb országok népessége, miképpen alakul a gazdasági tevékenység az egyes régiókban, országokban, vagyis hogyan alakul a GDP a jövőben. Az 1. és 2. táblázatok foglalják össze röviden a legfontosabb kiinduló feltételezéseket e téren. Nyilvánvaló, hogy az energiaigények mindenkori alakulását alapvetően és első sorban a népesség alakulása, valamint a gazdasági növekedés határozza meg. A WEO mindhárom alapszcenárióban ugyanazzal a feltételezéssel él. Az előrejelzések szerint a világ népessége ben 8,6 milliárd fő körül alakul, azaz a közötti időszakban mintegy 1,8 milliárd fővel növekszik a világ népessége. Ez arányait tekintve mintegy 26 százalékos növekedésnek felel meg. Az éves átlagos növekedési ütem világátlagban között 1,1 százalék, míg a teljes tárgyidőszakra vetítve 0,9 %/a. Magától értetődően a népességnövekedés a gazdaságilag legelmaradottabb régiókban a legnagyobb mértékű, Afrikában például a vizsgált tárgyidőszakban mintegy 70 százalékkal nő a népesség, az éves átlagos növekedési arány 2,1 százalék, a legmagasabb a világon. Indiában ugyanezen időszakban 30 százalékos a növekedés mértéke, itt az éves átlagos növekedési ütem 1,3 %/a, a teljes vizsgált tárgyidőszakra vonatkozóan pedig 1,0 %/a körüli. Míg India lakossága 2009-ben 1155 millió főt tett ki, addig 2035-re a becslések szerint már 1511 milliót lesz India lakossága. Ekkorra India a világ legnépesebb államaként a világ összlakosságának mintegy 18 százalékát tudhatja állampolgáraként. A tárgyidőszak elején, azaz napjainkban Kína a világ legnépesebb állama, az ország lélekszáma 1338 millió fő körüli. Kínában azonban gyakorlatilag nincs népességnövekedés az elkövetkező 25 évben, Kína lakossága alig valamivel fogja meghaladni a évi értéket. Az előrejelzések szerint 1387 millió fővel lehet számolni 2035-ben. Ezzel szemben, Indiához hasonlóan igen gyorsan nő a népesség Ázsia más országaiban is. A gazdaságilag fejlett régióban a népszaporulat mértéke lényegesen kisebb. Külön érdemes kiemelni, hogy az Európai Unióban 0,3 %/a változással, a teljes tárgyidőszak vonatkozásában 0,2 %/a növekedéssel lehet számolni. Ugyanezen értékek az Amerikai Egyesült Államokban mintegy háromszor, illetve négyszer magasabbak a megfelelő vonatkoztatási időszakokban. A GDP jövőbeli becsült alakulását illetően a lényegi tendenciákat tekintve hasonló kijelentések tehetők, mint a népesség változása esetében. A vizsgált időszakban a világon megtermelt GDP a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 5

8 3. táblázat: Az alapvető primerenergia-hordozók áralakulása évi dollárban, reálértéken Import nyersolaj Import földgáz USA Import földgáz EURÓPA Import földgáz JAPÁN Import kőszén USD(2010)/barrel USD (2010)/MBTU USD (2010)/MBTU USD (2010)/MBTU USD (2010)/t NEW POLICY SCENARIO ,1 4,4 7,5 11,0 99, ,0 6,0 9,6 12,2 103, ,6 6,7 10,4 12,9 106, ,6 7,3 11,1 13,4 108, ,3 7,9 11,7 13,9 109, ,0 8, ,3 110,0 CURRENT POLICY SCENARIO ,1 4,4 7,5 11,0 99, ,3 6,1 9,8 12,7 104, ,1 7,0 11,0 13,5 109, ,3 7,7 11,9 14,2 112, ,5 8,4 12,6 14,8 115, ,0 9,0 13,0 15,2 118,4 450 POLICY SCENARIO ,1 4,4 7,5 11,0 99, ,0 5,9 9,4 11,9 100, ,0 6,5 9,8 12,0 93, ,0 8,0 9,8 12,0 83, ,0 8,4 9,7 12,1 73, ,0 7,8 9,4 12,1 67,7 mennyisége két és félszeresére nő az elkövetkező negyedszázadban, a jelenlegi 70 billiárd dollár értékről 2035-re mintegy 176 billiárd dollár értékűre változik. A GDP éves növekedési üteme világátlagban 4,2 %/a az elkövetkező tíz esztendő átlagában, míg 3,6 %/a az elkövetkező negyedszázad átlagában. A világátlaghoz képest kiugróan gyorsabb a fejlődés Kínában (8,1 %/a és 5,9 %/a), illetve Indiában (7,7 %/a és 6,6 %/a). A vizsgált tárgyidőszakban Ázsia lesz a gazdasági fejlődés motorja, Japántól eltekintve, ahol éves átlagban mindössze 1,7 %/a, illetve 1,4 %/a növekedéssel számolnak. A világátlag fele a növekedés üteme az Európai régión belül, ahol 2,0 százalékos átlagos éves GDP bővüléssel számolnak 2020-ig. Huszonöt év átlagában, az Európai Unióban 1,9 százalékos GDP növekedés feltételezett évente. Az Amerikai Egyesült Államokban gyorsabb fejlődést prognosztizál az IEA, ott 2,6 %/a, illetve 2,4 %/a a becsült növekedés évi átlagban. A világon megtermelt GDP ötödét adta 2009-ben az USA gazdasága, ez az arány 2035-re 15 százalékra csökken. Az Európai Unió 2035-ben kevesebb, mint 14 %-át fogja a világ összes GDP termelésének adni. Oroszország GDP-je több mint két és félszeresére nő az elkövetkező negyedszázadban. A fő fosszilis primerenergiahordozók és a szén-dioxid kvóta árának jövőbeli alakulása IEA becslések szerint Nem szorul külön magyarázatra, hogy az alapvető energiahordozók áralakulása valamint a szén-dioxid kvótaár alakulása meghatározó jelentőségű az energiaipar fejlődése, az egyes energiatermelési technológiák térnyerése/ térvesztése szempontjából. Az erre vonatkozó IEA becsléseket a 3., 4. és 5. táblázatok tartalmazzák. Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség mindazon megfontolások ismertetésére, amelyek alapul szolgáltak az IEA becslések kialakításában. Szükséges azonban néhány dolog megemlítése, amelyek szükségesek a táblázatokban közölt adatok helyes értelmezéséhez. Az árak mindenekelőtt átlagárakként értelmezendőek, azaz az adott időszakban történt összes értékesített mennyiség (naturália) és az összes (minden címen történő) árbevételek hányadosaként. Másrészt az itt közölt árelőrejelzések nem értelmezhetők közvetlen árelőrejelzésekként, jóllehet még szakmai körökben is ezeket az ár idősorokat sokszor árelőrejelzésekként értelmezik. Hogyan értelmezendők tehát ezek az adatok? Az IEA válasza szerint az egyes alapvető szcenáriókban vázolt fejlődés az adott szcenáriókra vonatkozó áralakulások esetében valósulhat meg. Mit jelent ez? Ez azt jelenti példaképpen, hogy a 450 Policy Scenario -ban vázolt igencsak ambiciózus fejlődési út megvalósításához legalább az adott szcenárió szerint áralakulás szükséges. Magyarul: ahhoz, hogy a világ energiagazdasága ezen /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

9 4. táblázat: Az alapvető primerenergia-hordozók áralakulása, névértéken Import nyersolaj Import földgáz USA Import földgáz Európa Import földgáz Japán Import kőszén USD/barrel USD/MBTU USD/MBTU USD/MBTU USD/t NEW POLICY SCENARIO ,1 4,4 7,5 11,0 99, ,3 6,8 10,8 13,7 116, ,4 8,4 13,0 16,2 133, ,8 10,3 15,6 18,9 152, ,9 12,5 18,4 21,9 172, ,9 15,1 21,3 25,2 194,0 CURRENT POLICY SCENARIO ,1 4,4 7,5 11,0 99, ,1 6,9 10,9 14,2 117, ,2 8,7 13,8 17,0 136, ,1 10,9 16,8 20,0 158, ,9 13,2 19,9 23,4 182, ,2 16,0 23,0 26,8 209,0 450 POLICY SCENARIO ,1 4,4 7,5 11,0 99, ,7 6,6 10,5 13,4 112, ,8 8,2 12,3 15,1 117, ,4 11,2 13,8 16,9 117, ,9 13,3 15,3 19,1 116, ,3 13,8 16,6 21,4 119,5 szcenárió szerinti pályára álljon, ahhoz az szükséges, hogy például 2020-ban USD/t CO2 szerinti szén-dioxid kvótaár legyen jellemző általánosan (reálértékben, évi amerikai dollárban). Ez a nagyon magas (2035-ben már 120 USD/t CO2 ) (!!!) ár bír csak megfelelő kényszerítő erővel ahhoz, hogy a világ energiagazdasága olyan pályára álljon, amely erőteljes szén-dioxid kibocsátáscsökkenést tud elérni ezen időszakra. Azaz alacsonyabb szén-dioxid kvótaárak esetében nem lehet megvalósítani azt a kibocsátás-csökkentést, ami ezen forgatókönyvben szerepel. E forgatókönyv alacsonyabb árak esetén nem realizálható. Mindebből következően a közölt ár idősorok közül a Current Policy Scenario forgatókönyv szerinti áralakulást valószínűsíti az IEA, ez az idősor tekinthető lényegében egyfajta árelőrejelzésnek. Milyen üzenete van az IEA által vázolt jövőképnek az alapvető energiahordozók és a szén-dioxid kvóta áralakulása területén Magyarország, a hazai energiagazdaság számára? Mindenekelőtt az, hogy az import energiahordozók közül a földgáz esetében igen jelentős reálértékbeli áremelkedéssel lehet (kell) számolni. Mindezen előrejelzések természetesen tendenciákat vázolnak, ebből közvetlenül nem olvasható ki a Beregdarócon jövőben számított import földgázár. A hazai energiastratégia alakulásakor azonban azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elkövetkező negyedszázadban 3,1-szeres áremelkedéssel számol az IEA, a földgázár vonatkozásában, az európai régióban (reálértékben ez az áremelkedés 1,7-szeres áremelkedésnek fele meg). Mindez azt jelenti, hogy rendkívüli mértékben felértékelődik a hazai lignit energiavagyon, hiszen ebben az esetben gyakorlatilag nem kell számolni reálértékbeli árváltozással, hiszen a kitermelési technológia és feltételek nem változnak a jövőben sem, s nincsen szállítási költségkomponense ennek az energiahordozónak. Természetesen a lignit esetében a villamosenergia-termelési költségeket sújtja a szén-dioxid kvótaár, azonban megalapozott számítások ezt bizonyítják még ezen többletköltségek mellett is ez a technológia biztosítja (az atomerőművi villamosenergia-termeléssel együtt/mellett) a legalacsonyabb villamosenergia-termelési költségeket. Az áralakulásra vonatkozó előrejelzések esetében természetesen abból az alapállásból célszerű kiindulni, hogy senki, és semmilyen szervezet (az IEA-t is beleértve) nincs a kizárólagos igazság kizárólagos birtokában azon kérdés megválaszolását illetően, hogy miképpen alakulnak a jövőben az alapvető primerenergia-hordozók árai. Ezek a szervezetek is tévedtek már, s ez a jövőben sem kizárt. Elvileg hibás tehát az a megközelítés, hogy vannak biztos információkat adó szervezetek. Az IEA véleménye egy igen tekintélyes nemzetközi szervezet véleménye, amely igen nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik e területen, azonban megismételve a korábban a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 7

10 5. táblázat: A szén-dioxid kvóta áralakulása évi dollárban, reálértéken USD(2010)/t CO2 CURRENT POLICY SCENARIO Európai Unió Energiaipar, Ipar, Repülés NEW POLICY SCENARIO Korea Energiaipar, Ipar Ausztrália és Új-Zéland Minden Kína Minden USA, Canada Energiaipar, Ipar 450 POLICY SCENARIO Európai Unió Energiaipar, Ipar, Repülés Japán, Korea, Ausztrália és Új-Zéland Energiaipar és Ipar Kína, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika Energiaipar és Ipar mondottakat ez a szervezet sem az igazság kizárólagos birtokosa. A hazai energiastratégia kialakítása, az MVM Zrt. stratégiai tervezése szempontjából az az alapvető kérdés, hogy milyen álláspont stratégia képes arra, hogy ezt a (például az alapvető energiahordozók jövőbeli áralakulása területén tényszerűen meglévő) bizonytalanságot a lehető legnagyobb biztonsággal védje ki, kezelje. A lényegi kérdés ugyanis nem az, hogy most, vagy a közeljövőben, vagy éppenséggel a távolabbi jövőben 11 vagy 12 euró lesz-e a gázár x időpontban. A lényeg nem ez. A lényeg a villamosenergia-termelési technológiák relatív egymáshoz viszonyított gazdasági versenyképességének alakulásán van. Azaz a villamosenergia-termelés szempontjából releváns primerenergiahordozók egymáshoz viszonyított (relatív) áralakulása a lényeges. Ez ugyanis átrendezheti a technológiák versenyét. És az e területen működő gazdasági vállalkozások szempontjából ez a döntő kérdés. Mindezek alapján nem szorul különösebben bizonyításra az, hogy a nemzeti, és ezen belül az MVM Zrt. stratégiájának kialakítása szempontjából középponti jelentőségű annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miképpen alakul a földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés relatív versenyképessége más villamosenergia-termelési technológiákhoz képest. Hiszen hazánk import földgázfüggősége igen magas arányú. Célszerű tehát az import energiahordozók áralakulására vonatkozó IEA előrejelzéseket egy kicsit alaposabban, és a maguk történetiségében megvizsgálni. Ezen elemzések eredményeit nem tartalmazza a WEO 2011 jelentés, azonban az adatokból mindezek kiolvashatók. Az IEA szerint az európai régióban az import földgáz ára az 6. táblázatban foglaltak szerint alakul. A táblázatból láthatóan az IEA mérsékelte a évi becsléshez képest a gázár áralakulását. Ennek lényegi okát a következőkben jelölte meg: In this year s Outlook, we have revised down our natural gas price assumptions in the three main scenarios compared with WEO-2010, because of improved prospects for the commercial production of unconventional gas. (WEO-2011, p.63.) 2 Az európai régióban az import kőszén ára a 7. táblázatban foglaltak szerint alakul. Az IEA előrebecslések szerint az import földgáz import kőszénhez viszo- 2 Ebben a Kitekintő Összefoglalóban lefelé módosítottuk mindhárom szcenárióban a földgáz áralakulásra vonatkozó előrejelzéseinket a WEO 2010-hez képest, az ún. nem konvencionális földgáz kitermelésére vonatkozó kedvezőbb kereskedelmi előrejelzések miatt. nyított áraránya az 1. ábra szerint alakul. Az ábra szerint az import földgáz és az import kőszén áraránya a es előrejelzések szerint 2015-ben 3,04, míg a 2011-es előrejelzések szerint 2,60. Ez az értékarány 2035-re 3,04 értékről 3,48-ra, illetve 3,05-re változik. A 2. ábra a százalékos árarány-változást mutatja a vizsgált tárgyidőszakban. A évi becslés szerint a földgáz 14,5 %-kal drágul az import kőszénhez képest, míg a évi előrejelzés szerint az árarány-változás 17,2 %-os. Milyen lényegi következtetés vonható le mindezek alapján az IEA tanulmányban közölt előrejelzésekből? Az, hogy a földgáz bázisú villamosenergia-termelés szénbázisú villamosenergia-termeléshez viszonyított relatív versenyképessége (a tüzelőanyagár vonatkozásában) a évi becslés szerint 14,5 %-kal, a évi becslés szerint 17,2 %-kal romlik a vizsgált tárgyidőszakban. Vagyis nem marad fent a jelenlegi árarány a két energiahordozó vonatkozásában, hanem a földgáz versenyképessége jelentősen romlik. A földgáz tüzelőbázisú erőmű létesítések esetében mindez nem hagyható figyelmen kívül. A szén-dioxid kvótaárak alakulására vonatkozó adatokból egyértelműen látható, hogy a 450 Policy Scenario megvalósítása csak abban az esetben lehetséges, ha az egyes országok együttesen vállalják, a magas szén /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

11 6. táblázat: Az import földgázárak alakulására vonatkozó 2010.évi és évi IEA becslések EUROPE IMP. NATURAL GAS USD/MBTU USD/MBTU USD/GJ USD/GJ WEO 2010 WEO 2011 WEO 2010 WEO ,70 9,80 10,14 9, ,10 11,00 11,47 10, ,90 11,90 12,23 11, ,90 12,60 13,18 11, ,40 13,00 13,65 12,32 7. táblázat: Az import kőszén árának alakulására vonatkozó 2010.évi és évi IEA becslések STEAM COAL IMPORT USD/t USD/t USD/GJ USD/GJ WEO 2010 WEO 2011 WEO 2010 WEO ,80 104,60 3,34 3, ,80 109,00 3,61 3, ,50 112,80 3,74 3, ,50 115,90 3,84 3, ,00 118,40 3,92 4,04 dioxid kvótaárak következtében előálló energiatermelési költségek drasztikus emelkedését. Nem célszerű jóslásokba bocsátkozni azt a kérdést illetően, hogy van-e egy ilyen forgatókönyvnek realitása, megvalósulási esélye. Tényszerűen azonban az állapítható meg, hogy a közelmúlt politikai eseményei (a koppenhágai klímavédelmi konferencia totális kudarca, a évi Durbanban tartott konferencia határozatai, és számos más fejlemény (példaképpen Kanada kilépése a Kyoto Jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokból), nem beszélve az elhúzódó világgazdasági válságról, együttesen mind azt vetítik előre, hogy igen szerény az esély arra, hogy a világ fejlődése ezen forgatókönyv szerint valósuljon meg. Az energiaigények és a primerenergia-felhasználás alakulása A világ összes, halmozatlan primerenergia-hordozó felhasználása a 3. ábra szerint alakul. Míg napjainkban 490 EJ/a a világ összes, halmozatlan energiafelhasználása, addig ez az érték 2020-ra, az évtized végére mintegy 21 százalékkal növekszik, s EJ/a értékűre prognosztizálható. A vizsgált tárgyidőszak végére a világ energiaigénye mintegy másfélszerese lesz a jelenlegi értéknek, eléri, meghaladja a 720 EJ/a értéket. Az energiaigény növekedést mutatja főbb energiahordozók szerinti bontásban a 4. ábra. A közvélekedéssel ellentétben a fosszilis energiahordozók felhasználása növekszik a legnagyobb mértékben. A fosszilis energiahordozók játsszák mai is, s a távoli jövőben is az abszolút domináns szerepet a világ energiaigényének kielégítésében. Messzemenően szó sincs arról tehát, hogy a világ energiahordozó felhasználásának struktúrája alapvetően megváltozna. Külön kiemelendő, hogy az előrejelzések szerint a szén a világ legfontosabb energiahordozójává lép elő az elkövetkező évtizedben (!!!). Természetesen a 450 Policy Scenario szerint a szénfelhasználás növekedése kisebb mértékű, a korábbiakban azonban már utaltunk arra, hogy ennek a fejlődési forgatókönyvnek a megvalósulása tárgyilagos megítélés szerint igen valószínűtlen. A szén tehát abszolút domináns energiahordozóvá lép elő. Kína szénfelhasználásának növekedése mellett jelentéktelennek ítélhető meg az a változás, amely Európában a szénfelhasználás csökkenésében prognosztizált. Nyomatékosan ki kell emelni, hogy az európai folyamatok súlytalanok a világfejlődést meghatározó folyamatokban, ebben a tekintetben. Lényeges kiemelni továbbá azt, hogy nem szabad összetéveszteni az európai fejlődési folyamatokat a világban tapasztalható domináns fejlődési folyamatokkal. Az európai fejlődési irány ugyanis szemben az általános közvélekedéssel nem domináns ebben a vonatkozásban (sem). Ezt a kijelentést számok és tények támasztják alá, amelyek magából a WEO jelentésből olvashatók ki. Az energiaigények növekedésének üteme, mértéke igen eltérő a világ egyes fő régióiban. Az 5. ábra mutatja ezt. Az igénynövekedés szempontjából Kína, India, a Közel-Kelet és Brazília a legdinamikusabban fejlődő régiók. Világosan kell azonban látni, hogy az egy főre jutó energiafelhasználásban a helyzet lényegileg nem változik az elkövetkező negyedszázadban sem, jóllehet abszolút értékben a fejlődő országok energiafelhasználása lesz a domináns a világon. A 6. ábrából ez világosan kiolvasható. Az USA és az európai régió fajlagos (egy főre jutó) energiafelhasználása továbbra is messze a világátlag felett marad. A 7. ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tárgyidőszakban a világ energia- a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 9

12 1. ábra: Az import AZ IMPORT földgáz FÖLDGÁZ és az import ÉS AZ kőszén IMPORT árarányának KŐSZÉN alakulása a évi és ÁRARÁNYÁNAK a évi IEA előrejelzések ALAKULÁSA szerint, (USD/GJ) FÖLDGÁZ / (USD/GJ) (USD/GJ]) KŐSZÉN / EURÓPA FÖLDGÁZ / (USD/GJ) KŐSZÉN EURÓPA WEO 2011, WEO WEO 2010 CURRENT POLICY SCENARIO WEO 2011 CURRENT POLICY SCENARIO 2. ábra: Az import földgáz és az import kőszén áralakulása AZ IMPORT FÖLDGÁZ ÉS AZ IMPORT KŐSZÉN a évi és a évi IEA előrejelzések szerint, ÁRVÁLTOZÁSÁNAK SZÁZALÉKOS ALAKULÁSA (Földgáz ár/kőszén (FÖLDGÁZ ár) 2015 ÁR/KŐSZÉN =100% /EURÓPA ÁR) (world energy outlook 2011) 2015 = 100 % EURÓPA (World Energy Outlook 2011) WEO 2010 (CURRENT POLICY SCENARIO) WEO 2011 (CURRENT POLICY SCENARIO) 3. ábra: A világ primerenergia-hordozó igényének növekedése (EJ) A VILÁG PRIMERENERGIA- HORDOZÓ FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA (EJ) ábra: A világ primerenergia-hordozó igényének növekedése főbb energiahordozók szerinti bontásban Current A VILÁG policy PRIMERENERGIA- HORDOZÓ scenario (Ej/a) FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA FŐBB PRIMERENERGIA- HORDOZÓK SZERINTI BONTÁSBAN / CURRENT POLICY SCENARIO [EJ/a] OTHER RES BIOMASS&WASTE HYDRO NUCLEAR GAS OIL COAL CURRENT POLICIES SCENARIO NEW POLICIES SCENARIO ábra: A világ primerenergia-hordozó igényének éves átlagos növekedési üteme régiók szerinti bontásban (new policies A PRIMERENERGIA- HORDOZÓ scenario) [%/a] FELHASZNÁLÁS ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSI ÜTEME A FŐBB RÉGIÓKBAN (NEW POLICIES SCENARIO) [%/a] USA EU JAPAN RUSSIA CHINA INDIA MIDDLE AFRICA BRAZIL WORLD EAST ábra: Az egy főre jutó primerenergia-hordozó felhasználás alakulása régiók szerinti bontásban évi világátlag százalékban (2008 = 100%) (new policies scenario) [%] RUSSIA USA JAPAN EU MIDDLE EAST CHINA LATIN A. OTHER ASIA INDIA AFRICA felhasználásnak területén jelentkező igénynövekedés milyen módon oszlik meg a főbb régiók között. Az energiaigény növekmény abszolút meghatározó része a fejlődő országokban jelentkezik, Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban gyakorlatilag zérus az energiaigény növekedés, sőt kismértékű csökkenés a jellemző. A 8. és 9. ábrák a szén és a megújuló energiaforrások (vízenergia kivételével) összes energiafelhasználáson belüli részarányának alakulását mutatják. Az ábrák lényegi állítmánya az, hogy a szén a legfontosabb primerenergia-hordozóvá lép elő az elkövetkező negyedszázadban. A megújuló energiaforrások részaránya igen jelentősen növekszik a korábbi időszakéhoz képest, azonban még nagyon messze van attól, hogy domináns pozícióba kerüljön. A 10. ábra azt bizonyítja, hogy Kína szerepe és súlya meghatározó lesz az elkövetkező negyedszázadban a világban zajló folyamatok, így az energiaszektor fejlődése szempontjából is. A széndioxid-kibocsátás alakulása A mindenkori széndioxid-kibocsátás értelemszerűen az energiaigények és az energiatermelés szerkezetének, az egyes primerenergia-hordozók összes felhasználásban való részesedésének a függvénye. A 11. ábra a WEO 2011 szerinti összes széndioxid-kibocsátás alakulását mutatja a három különböző szcenárióban. Napjainkban a világ összes széndioxid-kibocsátása 29 Gt körüli. Ez az érték a WEO 2011 előrejelzések szerint, vagyis a Current Policy Scenario szerint 2020-ban 36 Gt/a körüli értékre növekszik, azaz a jelenlegi szintet mintegy százalékkal haladja meg. AZ IEA becslése szerint 2035-ben 43 Gt/a körüli összes széndioxid-kibocsátással lehet számolni. A 450 Policy Scenario szerint ezzel szemben 2020-ban csak 3 Gt/a értékkel lesz nagyobb a kibocsátás a jelenlegi szintnél ( Mt/a), s a tárgyidőszak végére, vagyis 2035-re a világ összes széndioxid-kibocsátása 21 Gt/a körüli értékre csökken, azaz a 20 évvel ezelőtti 1990-es szintre áll /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

13 7. ábra: Az energiaigény növekedés megoszlása régiók szerinti bontásban AZ ( ) ENERGIA- IGÉNY (new NÖVEKMÉNY policies scenario) RÉGIÓNKÉNTI [EJ/a] ALAKULÁSA ( ) (NEW POLICIES SCENARIO) [EJ/a] USA EU JAPAN RUSSIA CHINA INDIA MIDDLE EAST AFRICA BRAZIL 8. ábra: A szén összes energiahordozó-felhasználáson belüli részarányának alakulása [%] A SZÉN RÉSZESEDÉSE A VILÁG ÖSSZES PRIMERNERGIA- FELHASZNÁLÁSÁN BELÜL [%] CURRENT POLICIES SCENARIO NEW POLICIES SCENARIO 9. ábra: A megújuló energiaforrások összes energiahordozófelhasználáson belüli részarányának alakulása [%] A VÍZENERGIÁN KÍVÜLI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK RÉSZESEDÉSE AZ ENERGIA- HORDOZÓ FELHASZNÁLÁSON BELÜL [%] Series1 Series ábra: Kína súlya a világ energiagazdálkodásán belül ( ) KÍNA [%] RÉSZESEDÉSE NÉHÁNY FŐBB TERÜLETEN ( ) [%] MEGÚJULÓ HASZNOSÍTÁS FÖLDGÁZ- FELHASZNÁLÁS GDP VILLAMOS BT FÖLDGÁZ IMPORT KŐOLAJ IGÉNY CO2 KIBOCSÁTÁS KŐOLAJ IMPORT SZÉNFELHASZNÁLÁS be. Az ábra jól mutatja, hogy a jelenlegi trendnek milyen drasztikus mértékű megváltozására van szükség ahhoz, hogy a 450 Policy Scenario szerint fejlődési pályára álljon a világ. Józan mérlegelés alapján ennek a lehetséges jövőnek a realizálódása elenyészően ki valószínűséggel bír. Napjainkban az globális és a regionális, az EU energiapolitikai erőfeszítések középpontjában a klímaváltozás problematikája áll. A kérdés gyakorlatilag folyamatosan jelen van médiában, a politikai állásfoglalások, lépések indoklásakor gyakorta hivatkoznak ezen uniós célkitűzésekre. Mindennek ellenére azonban a konkrét számok, az eddig elért eredmények nem ismertek széleskörűen. Jóllehet nagyon sok információt közöl a média e kérdésekkel kapcsolatban, az átfogó véleményalkotást lehetővé tevő adatok lényegi összefüggéseikben többnyire nem ismertek. Ez magyarázza, hogy az emberek többségében erősen eltúlzott elképzelések élnek az eddigi eredményekkel kapcsolatban. A kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatok, kijelentések többsége nemcsak a konkrét adatoknak van híján, hanem számtalan esetben erősen befolyásolt politikailag, érzelmileg, adott esetben partikuláris gazdasági érdekek által. S ez megnehezíti a témával kapcsolatos kérdések, célkitűzések reális értékelését. Célszerű tehát megnézni a tényeket, csakis a tényeket, ezzel a kérdéssel kapcsolatban. 3 A tények ismertében reálisabb kép alkotható a célkitűzések megalapozottságáról. A globális CO 2 -kibocsátás közötti alakulását az 12. ábra 4 foglalja össze. A múlt évtized elején, 1990-ben a világ összes CO 2 - kibocsátása ,5 Mt volt. Ez az érték 18 év alatt, 2008-ra ,0 Mt-ra nőtt, azaz az abszolút értékbeli növekedés mintegy Mt volt, ez hozzávetőlegesen 40 %-os növekedésnek felel meg. Megállapítható, hogy Kína széndioxid-kibocsátása abszolút domináns szerepet játszott az említett tárgyidőszakban, s mindebből következően a jelen időszakban és a jövőben is abszolút meghatározó lesz a globá- 3 A témakört elemzi részletesen az alábbi két cikk: [1]: Dr. Fazekas András István: Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben. Magyar Energetika. XVII. évf., 6. szám, p , valamint [2] Dr. Fazekas András István: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Magyar Energetika. XVIII. évf., 1. szám, p Lásd [1], p.38. lis széndioxid-emisszió szempontjából. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a világ CO 2 -kibocsátásnak alakulását alapvetően a kínai kibocsátás alakulása határozza meg a jövőben. A kínai széndioxid-kibocsátás növekedése a vizsgált tárgyidőszakban közel ugyanannyi volt, mint a világ összes többi részének együttes kibocsátás növekedése! Az Európai Unióban a széndioxidkibocsátás nem növekedett, sőt valamelyest (-5,8 %) csökkent a tárgyidőszakban. Ez igen jelentős, nem lebecsülendő eredmény! Ez a régió példamutató politikát folytat a klímaváltozás elleni küzdelemben. A ábra differenciáltan kezeli az EU régiót. Megadja az adatokat a régi tagállamokra (EU-15), az újonnan (2004-ben) csatlakozott tagállamokra (EU-12), és az egész régióra (EU-27) vonatkozóan. A tényszerű adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy az EU tényleges eredményei gyakorlatilag elenyészőek az egyéb régiókban bekövetkezett kibocsátás-növekedéssel szemben. Miközben az EU régióban a kérdéses tárgyidőszakban 254,6 Mt-val (-5,8 %) csökkent a kibocsátás, addig az emlí- 5 Lásd: [1], p.40. a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 11

14 11. ábra: A világ összes széndioxid-kibocsátásának az alakulása a különböző szcenáriók szerint [Mt CO A VILÁG ÖSSZES CO 2 - KIBOCSÁTÁSÁNAK 2 /a] ALAKULÁSA AZ ALAPSZCENÁRIÓK SZERINT [Mt CO 2 /a] CURRENT POLICY SCENARIO NEW POLICY SCENARIO 450 POLICY SCENARIO ábra: A világ összes széndioxid-kibocsátásának, valamint Kína kibocsátásnak alakulása az elmúlt húsz évben [Mt] Mt A GLOBÁLIS CO 2 - KIBOCSÁTÁS ALAKULÁSA KÍNÁVAL EGYÜTT ÉS KÍNA NÉLKÜL KÍNÁVAL EGYÜTT KÍNA NÉLKÜL ábra: Néhány fő régió széndioxid-kibocsátásnak alakulása az elmúlt húsz évben Mt NÉHÁNY FŐ RÉGIÓ CO 2 - KIBOCSÁTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA KÖZÖTT Kína India Közel- Kelet USA EU- 15 EU- 12 EU 27 _ ábra: Az EU régió és a világ széndioxid-kibocsátásnak alakulása az elmúlt húsz évben AZ EU RÉGIÓ ÉS A VILÁG CO 2 - KIBOCSÁTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT Mt 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1, ,000 VILÁG EU- 15 EU- 12 EU 27 _ 8, tett négy másik régióban a kibocsátás összes növekedése 6 793,5 Mt volt. (13. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban a kibocsátás növekedése 26,7-szeresen haladta meg az EU kibocsátás csökkentését. Tovább árnyalva a képet, az is megállapítható, hogy az EU kibocsátás-csökkenésében abszolút meghatározó része a volt szocialista országokban bekövetkezett ipari szerkezetváltásnak. Mindenki által ismert, hogy ez a folyamat az ipari termelés igen jelentős csökkenésének volt a következménye. Jelen vizsgálat szempontjából a hangsúly azon van, hogy a 254,6 Mt kibocsátás-csökkentés abszolút meghatározó része nem tervezett gazdasági folyamatok eredménye volt. Azaz ez a kibocsátás-csökkenés nem tekinthető a klímaváltozás megakadályozását célzó energiapolitikai intézkedések, erőfeszítések eredményének. Mindezek figyelembevételével természetesen leegyszerűsítve a valós helyzetet kijelenthető, hogy az EU energiapolitikai intézkedései 16,4 Mt kibocsátás-csökkentést eredményeztek a vizsgált tárgyidőszakban (azaz az EU-15 régióban). Természetesen ez is óriási eredmény, hiszen a nem növekedés is nagyon jelentős erőfeszítés eredménye. Látni kell azonban, hogy az EU 16,4 Mt kibocsátás-csökkentésével szemben 6 793,5 Mt növekedés van a mérleg másik serpenyőjében. A kibocsátás-növekedés az említett régiókban 414-szeresen haladta meg az EU eredményeit (!!!). A 14. ábra 6 összefoglalóan mutatja az erőviszonyokat a klímaváltoztás elleni küzdelemben. Tárgyilagosan megállapítható, hogy jóllehet politikailag és PR területen az EU meghatározó és vezető szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a tényleges kibocsátás-csökkentésben a szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Az EU kibocsátás-csökkentése nem képes a globális trendek megváltoztatására, sőt azok kismértékű befolyásolására sem. Ezzel a ténnyel az EU politikának szembe kell néznie, előbb-utóbb. Nem véletlen, hogy a koppenhágai értekezleten az EU nem volt képes semmiféle politikai eredmény elérésére. s nem véletlen az sem, hogy milyen megállapodás született 2011-ben Durban-ben. Azaz erősen megkérdőjelezhető e régió meghatározó politikai szerepe ezen a területen. Ennek a kérdésnek az elemzése azonban nem tárgya e vizsgálatnak. Az eddigi trendek folytatását feltételezve a jövőben sem 6 Lásd: [1], p.40. várható változás ebben a tekintetben. Sőt az EU kibocsátás-csökkentési lehetőségei a növekvő ráfordítások ellenére jelentősen szűkülnek a jövőben. A villamosenergia-termelés alakulása A WEO 2011 előrejelzése szerint az évtized végén a világ villamosenergia-igénye mintegy 40 százalékkal haladja meg a évi igényeket. Az igénynövekedés gyakorlatilag töretlen, 2035-ben már a jelenlegi felhasználás kétszeresével lehet számolni. A növekedés nem egyszerűen a Föld lélekszámának növekedéséből következik, hanem a villamosenergia-felhasználás erőteljes penetrációjából. A 15. ábra foglalja öszsze a két szcenárióra vonatkozó előrejelzéseket. A 16. ábra arra vonatkozóan ad felvilágosítást, hogy miképpen alakul a jövőben az egyes alapvető primerenergia-hordozók szerepe a villamosenergiatermelésen belül. Az IEA előrejelzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a villamosenergia-termelés alapvető struktúrájában nem következik be áttörő változás az elkövetkező 25 évben. Megalapozatlanok tehát azok az elképzelések, amelyek a fosszilis tüzelőbázisú /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

15 15. ábra: A világ villamosenergia-igényének növekedése [TWh/a] A VILÁG VILLAMOSENERGIA- FELHASZNÁLÁSA [TWh/a] CURRENT POLICIES SCENARIO NEW POLICIES SCENARIO 16. ábra: A világ villamosenergia-igényének növekedése fő termelési technológiák szerinti bontásban (NEW POLICIES SCENARIO) [TWh/a] A VILÁG VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA PRIMERENERGIA- HORDOZÓ SZERINTI BONTÁSBAN (NEW POLICIES SCENARIO) [TWh/a] OIL OTHER RES BIOMASS WIND NUCLEAR HYDRO GAS COAL ábra: A főbb villamosenergia-termelési technológiák részesedése a villamosenergia-termelésen belül (new policies scenario) [%] A FŐ PRIMERENERGIA- HORDOZÓK RÉSZESEDÉSE A VILÁG VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSÉN BELÜL (NEW POLICIES SCENARRIO) [%] COAL GAS HYDRO NUCLEAR WIND BIOMASS OTHER RES OIL ábra: A megújuló energiaforrások és a konvencionális villamosenergia-termelés alakulása [TWh] VILLAMOSENERGIA- TERMELÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL [TWh] CONVENTIONAL INCL. HYDRO 5560 RENEWABLE ENERGY SOURCES 19. ábra: MEGÚJULÓ A megújuló energiaforrások ENERGIAFORRÁSOK részesedése HASZNOSÍTÁSÁNAK az összes villamosenergia-termelésen belül [%] RÉSZARÁNYA A VILÁG VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSÉN BELÜL [%] villamosenergia-termelés erőteljes viszszaszorulásáról beszélnek. Nem változik a sorrend a meghatározó primerenergia-hordozók felhasználásában sem. Ez nagyon lényeges megállapítás, ugyanis a közvéleményben, számos esetben a szakmai közvéleményen is, ezzel alapvetően ellentétes elképzelések élnek. Abszolút értékben (és arányaiban is) a szén volt, és a szén marad a legfontosabb primerenergia-hordozó a villamosenergia-termelésen belül. Igen erőteljes a szénbázisú villamosenergia-termelés növekedése a vizsgált tárgyidőszakban. Szó sincs tehát a szénbázisú villamosenergia-termelés visszaszorulásáról. Ez csak az Európai Unióban jelentkező tendencia, a világ abszolút döntő részén a szénbázisú villamosenergia-termelés abszolút értékben növekszik. A második legfontosabb energiahordozó a földgáz, majd ezt követi a vízenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása. A negyedik legfontosabb energiahordozó a nukleáris energia. A megújuló energiaforrások hasznosításán belül a szélenergia hasznosítása és a biomaszsza hasznosítása játssza a főszerepet. A 17. ábra a villamosenergia-termelés primerenergia-hordozóbázis szerinti megoszlását mutatja arányaiban. Jóllehet arányaiban (is) a szén volt, és a szén marad, a legfontosabb primerenergiahordozó a villamosenergia-teremlésen belül, arányaiban mégis csökken a szénbázisú villamosenergia-termelés, hozzávetőlegesen 41 százalékról 31 százalékra. Azt lehet mondani, hogy a szénbázisú villamosenergia-termelés aránycsökkenését a megújuló energiaforrások hasznosításának aránynövekedése kompenzálja. A földgáz tüzelőbázisú, a vízerőművi és a nukleáris villamosenergia-termelés részesedése ugyanis gyakorlatilag változatlan marad az elkövetkező negyedszázadban. Mindazonáltal mind abszolút értékben (622 TWh-ról 5560 TWh-ra), mind a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 13

16 8. táblázat: A nukleáris energiapolitika alakulása néhány országban NUKLEÁRIS ENERGIAPOLITIKA ALAKULÁSA Negatív változás a nukleáris energiapolitikában Negatív változások a nukleáris politikában a fukusimai katasztrófa következtében: Németország, Svájc, Olaszország. Németország: azonnali hatállyal leállítják az 1980 előtt üzembe helyezett atomerőműveket, s bejelentik, hogy ig minden atomerőművet leállítanak. Svájc: az ország öt reaktorát 2035-re leállítják. Olaszország: népszavazás tiltja nukleáris erőművek építését. Nincs változás a nukleáris energiapolitikában Nincs változás a nukleáris politikában a fukusimai katasztrófa következtében: USA, Franciaország, Oroszország, Korea, Kína, Japán, Egyesült Királyság, India, Csehország, Törökország, Lengyelország, Szaúdi-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Vietnam. Európai Unió: Az unió 27 tagállamában stressz-tesztet hirdetnek meg a 143 üzemben lévő atomerőműre vonatkozóan. USA: folytatódik az atomerőművek építésének támogatása, ugyanakkor stressz-tesztet hirdetnek meg az üzemben levő erőműegységekre. Franciaország: folytatódik az atomerőművek építésének támogatása, ugyanakkor stressz-tesztet hirdetnek meg az üzemben levő erőműegységekre. Japán: felülvizsgálják a meglévő, üzemben levő atomerőműveket, valamint azt a tervet, hogy 2030-ra az ország villamosenergia-igényének 53%-át nukleáris erőművekből fedezzék. A vizsgálat lezárult, nem változtatnak a terven. Oroszország: megerősítik a további atomerőmű-építési terveket, fokozzák a biztonsági ellenőrzést. Korea: megerősítik a további atomerőmű-építési terveket, fokozzák a biztonsági ellenőrzést. Kína: ideiglenesen felfüggesztik további atomerőművek engedélyezését, de a 12. ötéves tervben ( ) további 40 GW új atomerőművi kapacitás létrehozásáról döntenek. Egyesült Királyság: megerősítik az elkötelezettségüket további nyolc művi egység építése mellett. India: megerősítik az atomerőműépítési szándékukat, s felgyorsítják az építési programot, miszerint 63 GW új nukleáris kapacitás létrehozását tervezik 2032-re. Biztonsági felülvizsgálatokat hirdetnek. Cseh Köztársaság: megerősítik, hogy két új erőműegységet építenek a Temelini Atomerőműben. Törökország: megerősítik, hogy nincs változás a nukleáris progamban ra 1200 MW új kapacitás létrehozását tervezik. Lengyelország: megerősítik a szándékukat, hogy 2020-ra atomerőművet helyeznek üzembe. Indonézia, Thaiföld: Késik az első egységek üzembe helyezése. Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Vietnam: Nincs változás az első atomerőmű építését illetően. arányaiban (3,70 százalékról hozzávetőlegesen 17 százalékra) nő a megújuló energiaforrások hasznosításának részaránya a villamosenergia-termelésen belül. Ez igen jelentős eredmény, ami óriási volumenű többlet erőforrások ráfordításával valósítható meg, hiszen a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák (a vízerőművi villamosenergia-termeléstől eltekintve) nem versenyképesek a konvencionális villamosenergia-termeléssel szemben. A szélerőművi villamosenergia-termelés esetében várható, hogy a középtávon ezen technológia támogatás nélkül piacképes technológiává válik (18. és 19. ábrák). Az atomenergia jövője a fukusimai nukleáris katasztrófa után Nem szorul magyarázatra, hogy a nukleáris energiatermelés globális jövőjének alakulása igen nagy fontosságú kérdés mind az európai unió energiapolitikája, mind a hazai energiapolitika, fejlesztések szempontjából. Nagyon nehéz ma megalapozott és hosszútávon helytálló választ adni arra a kérdésre, hogy miképpen alakul a nukleáris energiatermelés jövője a fukusimai katasztrófa után. Kikerülve a megalapozatlan találgatásokat itt most annak tényszerű bemutatására szorítkozunk, hogy 2012 februárjában mi a helyzet ezen a területen. A 8. táblázat foglalja össze a legfontosabb tényszerű fejleményeket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne történhetnének ezzel alapvetően ellentétes lépések, ne indulhatnának e tendenciával ellentétes folyamatok e téren. Ma azonban ez a helyzet, csak, kizárólagosan a tényekre hagyatkozva /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

17 GYORSTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ÉVI ADATAIRÓL A ESZTENDŐ TÖBB SZEMPONTBÓL ÉRDEKES, ÚJ EREDMÉNYEKET HOZOTT A MAGYARORSZÁGI VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS FORRÁSOLDALÁN. A CSÖKKENŐ IGÉNYNÖVEKEDÉSI ÜTEM MELLETT JELENTŐSEN MEGNŐTT A BEHOZOTT VILLAMOS ENERGIA ARÁNYA, KEVESEBB LETT A HAZAI ERŐMŰVEK TERMELÉSE. UGYANAKKOR HOSSZÚ ÉVEK UTÁN ELŐSZÖR TÖBB ÚJ NAGYERŐMŰVES EGYSÉGET HELYeZTEK ÜZEMBE, MIKÖZBEN CSÖKKENTETTÉK A KISERŐMŰVEK TÁMOGATÁSÁT. AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGOS MARADT, KEVÉS ERŐMŰ ÁLLT LE VÉGLEG, VISZONT ERŐTELJESEBBEN ÉRZŐDTEK A PIACI HATÁSOK. MIELŐTT A HIVATALOS VILLAMOSENERGIA-STATISZTIKA MEGJELENIK VÁRHATÓAN AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN CÉLSZERŰ RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALNI A LeGÚJABB VÁLTOZÁSOKAT. DR. STRÓBL ALAJOS* Az újesztendőben az első dolog a viszszatekintés az előző évre, hogy a változások irányait vagy annak módosulásait minél előbb megismerjük, beépíthessük terveinkbe, összehasonlíthassuk a nemzetközi irányzatokkal, és általános tájékoztatást adjunk az iparágunk, az egész hazai villamosenergia-ellátás iránt érdeklődőknek. Rendszeresen megjelenik minden évben egy összefoglaló füzet a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR kiadásában a magyar villamosenergiarendszer statisztikai adatairól, de ezek elég későn kapnak nyilvánosságot, nem mindenkihez jutnak el, és elég kevés adatot tartalmaznak például a magyarországi erőműpark fontosabb adatairól, különösen az egyes erőművek sorsáról. Ezért találta fontosnak a Szerkesztőség, hogy a versenyben álló termelők is kapjanak információkat, amelyek különösen a további fejlesztésük szempontjából lehetnek lényegesek. Természetesen csak közérdekű információkat hozhatunk nyilvánosságra, a termelők és kereskedők piaci versenyébe nem szólhatunk bele. Az erőművek hagyományos ún. Havi Műszaki Jelentései és a MAVIR-ban vezetett Napi Jelentések az év elején már kellő adathalmazt teremtenek a tavalyi változások kiértékeléséhez annak ellenére, hogy tapasztalni ellentmondásokat az adathalmazok részleteiben. A fő irányzatok azonban a kisebb pontatlanságok ellenére is jól összefoglalhatóak. * Dr. Stróbl Alajos, főmérnök, Pöiry-Erőterv, A FELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSA Magyarország összes bruttó villamosenergia-felhasználása 2011-ben kerekítve, mint minden ideiglenes számot csak 42,9 TWh-t ért el, és ez alig 0,7%- ot meghaladó növekedést jelentett hez képest. Jelentősen elmaradt tehát az előző évi, közel 2,8%-os növekedéstől. Ez részben a kevésbé meleg nyár és a mérsékeltebb tél következménye, de kedvező azért, mert végre számszerűen mutatja az energiahatékonyságunk javulását. Mint tudjuk, a GDP 1,7%-kal nőtt egy év alatt, és az a jó irányzat, ha az értékteremtés gyorsabban nő, mint a felhasznált energia. Ez az összes villamosenergia-felhasználás a évi szint alatt maradt, tehát még az öt évvel ezelőttit sem érte el, és mértékadóan az eddigi legnagyobb 43,9 TWh/a alatt maradt ( értékei). Megtanultunk hát takarékoskodni, az energiát, ezen belül a villamos energiát ésszerűen felhasználni gondolhatnók, ha ebből a néhány adatból már valóban le lehetne vonni ezeket a tanulságokat. Ebben azonban nem lehetünk egészen biztosak. Csak annyi látszik, hogy a távlati, tizenöt éves terveinkben valóban jobb az évi 1,5% növekedésnél maradni a korábban felvett 2% helyett. Egyes gazdaságkutatók már inkább 1,2%-ot tartanak elfogadhatónak 2030-ig. Az értékteremtés növekedése mindig fontosabb lesz, és a tapasztalat szerint sokat jelent a villamosenergia-felhasználásban az időjárás alakulása. Növekszik ezek előrejelzésének a jelentősége is. Nincs még pontos adatunk a bruttó és a nettó villamosenergia-fogyasztásról, de a következőkben bemutatott változások alapján valószínűsíthető, hogy az önfogyasztás aránya kisebb lett a nagyobb importarány hatására, míg az elosztóhálózat vesztesége talán egy kicsit növekedhetett a decentralizált energiatermelés mérséklődő részaránya miatt. TÖBB IMPORTSZALDÓ, KEVESEBB HAZAI TERMELÉS A kereskedelmi hatások eredőjeként kereskedőink jó munkájának hatására tetemesen megnőtt a villamosenergia-importszaldó, tehát a behozatali többlet. Az előző évi 5,195 TWh helyett tavaly 6,643 TWh-t értünk el, ami közel 28%-os növekedést jelentett egy év alatt bizonyítva a kereskedés fontosságát, változékonyságát, és ez felhívja a figyelmet az egész térségünk jövőjének az ellátásunkat érintő értékére, de akár a kockázataira is. Az importszaldó részaránya a teljes, országos villamosenergia-felhasználásból 15,5%-ra növekedett. Feltehetően a kereskedőink kihasználták az olcsó külföldi villamosenergia-kínálatot. Jó tudni, hogy működnek már a piacok az egész térségben. Volt már ennél a közel egy hatodnál a korábbi években jóval nagyobb ez az arány, de persze volt jóval kisebb is (1. ábra). Nagyon nehéz ezek alapján megbecsülni a következő években várható értékeket még ha közelítő, irányt mutató görbét fektetünk erre a változásra is. Sokat fog jelenteni, ha térségünkben egy-egy nagyobb atomerőműves egységet üzembe helyeznek. Feltehetően azonban nem kell nagy növekedéssel számolni, nem fogjuk újból megközelíteni a 30%-ot, sőt, ha mi helyezünk előbb nagy egység-teljesítőképességű blokkot üzembe a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 15

18 1. ábra: AZ IMPORTSZALDÓ RÉSZARÁNYA AZ ÖSSZES FELHASZNÁLÁSBÓL Importszaldó aránya az összes felhasználásban 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 6000 MW ábra: ÁTLAGTERHELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSBAN hazai erőművek importszaldó 3. ábra: A NAGYERŐMŰVEK BEÉPÍTETT NÉVLEGES TELJESÍTŐKÉPESSÉGE Paks 2000 Dunamenti 1929 Mátra 950 Tisza II. 900 Gönyű 433 Csepel 410 Oroszlány 240 Tiszapalkonya 200 ÁH Kelenföld 196 Lőrinci 170 Borsod 137 ÁH Pannon 133 Litér 120 Sajószöged 120 Bakony GT 116 Nagyerőmű MW 85,4% Kispest 114 Kiserőmű MW 14,6% Újpest 110 Összes erőmű MW 100,0% Ajka 102 Bánhida 100 ÁH atom szén gáz olaj DKCE 95 ISD Power MW 2000 Pakson, akkor mi fogunk exportálni, tehát az importszaldó akár nullára is csökkenhet. Meggondolandó persze a teljes önellátásra való törekvés, amikor az energiahordozókat többségében importáljuk. Természetesen nem volt egyenletes ennek a behozatali többletnek az aránya az év során. Télen mindig jóval kisebb az importszaldó részaránya (5-8%), míg nyáron 20% fölé is emelkedhet (tavaly júliusban 27% felett volt). Ez kedvező a hazai erőművek szokásos nyári karbantarthatósága tekintetében, sőt, az egyre inkább nyárra várható csúcsterhelés biztonságos ellátása szempontjából is. Nem kell azt gondolni, hogy mindig több volt az import, mint az export. Kereskedőink minden lehetőséget kihasználnak például a hajnali exportra, tehát sokszor a hajnali órákban kiviteli többlet (exportszaldó) adódik. Ez jó, különösek akkor, ha esetleg vissza kellene terhelni a kis hazai villamos terhelés miatt a Paksi Atomerőmű egy egységét. Nem kell megijedni, ez kevésszer fordult tavaly elő, mindössze tizennyolc ilyen nap volt, és a termeléscsökkenés összege, a kb. 2,3 GWh pedig alig 0,15 ezreléke a teljes atomerőműves termelésnek. A magyarországi erőművek bruttó villamosenergia-termelése 2010-ben még 37,371 TWh volt, és ez 2011-ben az eddigi, nem hivatalos adatok alapján lecsökkent 36,235 TWh-ra, azaz a hazai erőműveink egy év alatt 3%-kal csökkentették a bruttó villamosenergia-termelésüket. Erőműveink már tíz évvel ezelőtt is ennél többet termeltek. Nézzük meg a népszerűbb átlagteljesítménnyel, MW-tal kifejezve erőműveink szerepének változását az elmúlt két évtizedben (2. ábra)! Bizony a tavalyi, átlagos 4140 MW nem túl sok. TELJESÍTŐKÉPESSÉG A következő kérdés, hogy ilyen terhelési képhez a hazai erőműpark névleges, bruttó villamos teljesítőképessége hogyan alakult. A évi, több mint 9300 MW-ról egy év alatt MW fölé nőtt ez a jellemző teljesítőképesség, tehát kereken 800 MW-tal növekedett, és először kerültünk MW fölé. Több nagy- és kiserőmű épült, ill. került üzembe hazánkban egy év alatt, de több le is állt. Ez nagyon kedvező /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

19 4. ábra: AZ ÉVES CSÚCSTERHELÉSEK ALAKULÁSA 5. ábra: A LEGKISEBB ÉVI VILLAMOS TERHELÉSEK 7000 MW MW hazai rendszer hazai erőművek hazai rendszer hazai erőművek 6. ábra: A NAGYERŐMŰVEK VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSE 2011-BEN 7. ábra: NAGYERŐMŰVES TERMELÉSI RÉSZARÁNY AZ ÖSSZES HAZAI TERMELÉSBŐL Paks 15684,6 Mátra 6516,7 Csepel 1870,3 Dunamenti 1529,0 Tisza II. 1242,0 Oroszlány 1022,6 Gönyű 1015,0 Kelenföld 448,0 Újpest 407,5 Kispest 393,7 DKCE 310,6 ISD Power 111,3 Borsod 98,8 Ajka 90,3 Pannon 54,0 Nagyerőmű 30,84 TWh 85,1% Tiszapalkonya 11,4 Kiserőmű 5,40 TWh 14,9% Bakony GT 10,7 Összes erőmű 36,24 TWh 100,0% Lőrinci 8,7 Importszaldó 6,64 TWh Litér 4,7 Felhasználás 42,88 TWh Sajószöged 4, GWh Paks 43,3% Mátra 18,0% Csepel 5,2% Dunamenti 4,2% Tisza II. 3,4% Oroszlány 2,8% Gönyű 2,8% Kelenföld 1,2% Újpest 1,1% Kispest 1,1% DKCE 0,9% ISD Power 0,3% Borsodi E.K. 0,3% Ajka 0,3% Pannon 0,2% gázturbinák 0,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% irányzatnak tekinthető: korszerű újakat kell építeni, régi elavultakat pedig leállítani. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet sem az építésekkel, sem a leállításokkal. Három új nagyerőműves fejlesztés részben azok első lépése fejeződött be 2010-ben. Üzembe került egy új erőmű, a Gönyűi Erőmű a legkorszerűbb CCGT egységgel, 433 MW névleges bruttó villamos teljesítőképességgel. Szintén üzemi gép lett a Dunamenti Erőmű új, G3 jelű egysége az új gázturbinával és az átalakított VIII. blokk gőzturbinájával, összesen 407 MW névleges kapacitással. Nyílt ciklusú (OCGT) gázturbinás erőműparkunk két, egyenként 58 MW-os egységgel bővült Ajkán 1. Összesen tehát négy nagy egységet helyeztek 1 Pontos neve: Bakonyi Villamos Művek Termelő ZRt. (BVMT), amely már az MVM ZRt. tulajdonában van, és amelyet az egyezményes 15 C-nál hidegebb átlaghőmérséklet miatt 2x60=120 MW-nak is lehet nevezni. üzembe összesen 956 MW-tal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kiserőművek között a szélerőmű-parkunk 296 MW-ról kereken 330 MW-ra növekedett, akkor valóban elmondhatjuk, hogy közel ezer megawattal korszerűsödött az hazai erőműpark. Évtizedek óta nem volt ilyen mértékű fejlődés hazánkban egy év alatt. Több kiserőmű leállt (nagyerőmű nem), így adódott aztán ki a mintegy 800 MWos növekedés. Külön ki kell emelni a 21 nagyerőművünket (3. ábra) a sok száz kiserőmű (BT<50 MW) mellett, mert elsősorban ezekre kaptunk adatokat az év első felében. A több mint 85%-ot képviselő nagyerőmű-parkról a következőkben részletesen jelentünk, a kiserőművekről azonban kevés megbízható adat áll még rendelkezésünkre. A nagyerőművek közel 8640 MWja azonban csak látszólagos, mert több nagyerőmű alvó állapotban, hivatalosan állandó hiányban (ÁH) van. Ilyen régi szénerőmű az utoljára 2004-ben üzemelt Bánhidai Erőmű, amely a hatvanas évek második felében került üzembe, vagy az ötvenes években épült Borsodi és a Tiszapalkonyai Erőmű, amelyeket a tulajdonos csak idén volt ki a szolgálatból. A mérlegben azonban ezek is ott vannak még. Eléggé látszólagosnak tűnik ma már a hetvenes években, Százhalombatta és Tiszaújváros térségében üzembe került kettőszázas, eredetileg olajtüzelésre méretezett egységek szerepeltetése. A kiserőművek közel 1500 MW-jából mintegy ezer megawattot jelentett a kapcsolt termelésű gázturbinás, gázmotoros vagy gőzturbinás erőműpark, amelynél a korábbi növekedési irányzat megfordult. Ez a földgáztüzelésű erőműpark, nem egészen érthető okokból, hanyatlásnak indult. Kétségessé vált a decentralizált termelés további növekedése az ösztönzés megváltozása miatt. a magyar villamos mûvek közleményei 2012/1-2 17

20 8. ábra: NAGYERŐMŰVEK KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁMA 2011-BEN 9. ábra: KONDENZÁCIÓS NAGYERŐMŰVEK HATÁSFOKA 2011-BEN Paks Mátra Csepel Oroszlány Újpest Kispest DKCE Gönyű Kelenföld ISD Power Tisza II. Ajka Dunamenti Borsod Pannon Bakonyi GT Tiszapalkonya Lőrinci Litér Sajószöged Átlag 3569 h/a (40,7%) h/a 9000 Gönyű 54,4% Bakonyi GT 37,9% Tisza II. 34,3% Mátra Paks 31,3% 31,0% 31,6% 31,3% Lőrinci 30,4% Sajószöged 29,0% Litér 28,6% Borsod 16,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% villamos hő A CSÚCSTERHELÉS ÉS A MINIMÁLIS TERHELÉS Az évi csúcsterhelések még mindig a téli időszakra esnek, bár a nyári csúcsok növekedési üteme nagyobb lett. Lényegében az évi csúcsterhelés felett kell a kereskedőknek a hazai és a külföldi erőművektől vásárolt villamos energiával és teljesítőképességgel a kellő biztonságot elérni a villamosenergiaellátásban. A MAVIR a tartalékpiacon mindig megveszi versenyeztetéssel a rendszer irányításához szükséges primer és szekunder szabályozási tartalékokat és az ún. perces tartalékot. De hogy elég-e a hazai kapacitás és a külföldről való vásárlás, az csak akkor derül ki, ha az éves csúcsterheléseket megnézzük (4. ábra). Az éves csúcsterhelés 2007-ben volt a legnagyobb kicsit 6600 MW felett hazánkban, azóta csak tavaly előtt közelítettük ezt meg egy kicsit. Tavaly már ismét kicsivel 6500 MW alatt maradt a magyarországi szabályozási zónában a villamosenergia-ellátás évi csúcsterhelése. Miközben a villamos energia kissé nőtt, a villamos csúcs kicsit csökkent. Mivel a teljesítőképesség jelentősen megnőtt, így nem lehetett okunk aggodalomra a biztonságos ellátást illetően. Látszólag nem, de a gyakorlatban nincs okunk elbizakodottságra, hiszen az egész teljesítőképesség-kép még nem elég bíztató. A hazai erőművek együttes villamos csúcsterhelése tartósan 6000 MW alatt maradt, és a évi csúcs csak egészen kivételesnek tekinthető. A kereskedői és általában a piaci tevékenységnek köszönhető, hogy tavaly is 5700 MW alatt maradt egy év alatt csak egészen kicsit növekedve az erőműveink együttes, egyidejű legnagyobb teljesítménye. Ez a MW fölé növekedő teljesítőképesség tekintetében meglehetősen megnyugtatónak látszik. Az üzemvitelhez azonban az évi legkisebb terhelés is hozzátartozik, tehát gondolni kell mindig az évi minimumterhelésre, mert azt is gazdaságosan ki kell elégíteni, ott is szükség van szabályozási tartalékra lefelé. Nézzük meg tehát a hazai villamos rendszer és a hazai erőművek együttes, legkisebb teljesítményét (5. ábra)! A hazai villamos szabályozási zónánkban az évi minimális terhelés 3000 MW alatt van, miután négy-öt éve még 3200 MW felett volt. A piaci és kereskedői hatások miatt a hazai erőműpark legkisebb tartós, egyidejű teljesítménye sokáig 2700 MW felett volt, de tavaly már volt olyan nyári időszak, amikor a kedvezőbb hajnali import 2000 MW alá szorította a teljes erőműparkunk együttes teljesítményét. Ez jelentős figyelmeztetés a jövőre nézve, talán a tárolós erőművek létesítésének is egyik ösztönzője lehet. Miként fogunk parkunkkal gazdaságosan üzemelni, ha például a 2000 MWos atomerőművünket 2x1200 MW-tal vagy 2x1600 MW-tal bővítjük? Mit szól ehhez a többi erőmű? Hogyan lehet majd így jól szabályozni? Milyen hatása lesz a természeti adottságoktól függő szél-, nap- vagy vízerőművek kiterhelésének? Nagyon fontos lenne, hogy megfelelő ösztönzésekkel próbáljuk meg megnövelni a minimális terhelést. Sajnos a nagy, ún. zsinór- fogyasztók kimaradása ma azt jelzi, hogy a napi, heti, havi és évi minimális terhelések százalékos aránya csökken, miközben a növekedése lenne jobb, üzemvitelileg kedvezőbb. NAGYERŐMŰEK A több mint 85%-os teljesítőképességet adó nagyerőmű-parkunk névleg 21 erőműve összesen 30,84 TWh-val szintén ennek az aránynak megfelelő bruttó villamosenergia-termeléssel jelentkezett. Tavalyelőtt a nagyerőműveink 30,97 TWh-t termeltek, tehát minimális a csökkenés egy év alatt. Az egyes erőművek termelése csak logaritmikus ábrázolásban jeleníthető meg hitelesen (6. ábra) a nagy eltérések miatt. Jobb képet ad ennél a százalékos részarány az összes hazai erőműves termeléshez képest (7. ábra). Látszik például, hogy a több mint 43%-os részaránnyal az atomerőműves termelés itt messze vezet 2. A második helyen a lignittüzelésű nagyerőművünk, a Mátrai Erőmű, már csak 18%-os részarányt mutat. Érdekes, hogy a valamivel 5% feletti aránnyal a 410 MW-os Csepeli Erőmű megelőzi az 1930 MW-ot megközelítő Dunamenti Erőmű és a 900 MWos Tisza II. Erőmű termelési arányát. A másik nagy, régi szénerőművünk már 3%-os arány alatt van. Az új Gönyűi Erőmű tavaly indult, így termelési aránya idén feltehetően jóval nagyobb 2 A világ 224 országa közül 32-ben van atomerőmű. Ezek között mi az előkelő 5. helyet foglaljuk el, és lehet, hogy a bővítés után a húszas években a 2-3. helyre kerülünk /1-2 a magyar villamos mûvek közleményei

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben

Részletesebben

Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p56.-65. (A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető a cikk szerzőjénél: afazekas@mvm.

Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p56.-65. (A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető a cikk szerzőjénél: afazekas@mvm. : Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben / Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Problémafelvetés, célkitűzés Jelen rövid összefoglaló a német Energiewirtschaftliche

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia Pécs, 2013. május 6. 1 Energiaellátási

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit. 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12.

Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit. 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12. Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12. 1. szekció: A napenergia szektor helyzete Európában és Magyarországon - jövő, trendek 09:10 Napelemes

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban

Részletesebben

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A MAGYAR ENERGETIKA KÖZÉPTÁVÚ LEHETŐSÉGEI AZ EU KERETÉBEN

A MAGYAR ENERGETIKA KÖZÉPTÁVÚ LEHETŐSÉGEI AZ EU KERETÉBEN Energiapolitika 2000 Társulat Járosi Márton Héjjas István Kacsó András: A MAGYAR ENERGETIKA KÖZÉPTÁVÚ LEHETŐSÉGEI AZ EU KERETÉBEN Tanulmány Budapest, 2015. október Tartalomjegyzék 1. Gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

A magyar energiapolitika eredményei

A magyar energiapolitika eredményei A magyar energiapolitika eredményei Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Tartalom I. Bevezetetés - Globális folyamatok

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

A karbonmentes energiatermelés és az elektromos hajtású közlekedés. villamosenergia-rendszerben

A karbonmentes energiatermelés és az elektromos hajtású közlekedés. villamosenergia-rendszerben A karbonmentes energiatermelés és az elektromos hajtású közlekedés összefüggései a magyarországi villamosenergia-rendszerben Prof. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre)

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) Tokai Magdolna, SVH feladatokért felelős / Üzletfejlesztési osztályvezető, MVM Zrt. OKK Konferencia

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben