Controller Area Network
|
|
- Irén Feketené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Controller Area Network A CAN és a többi komm. és busz protokol az elektronikus szabályozó berendezések számának növekedése miatt jött létre. ( Motor vezérlő, ABS, átvitel vezérlés, aktív berendezések, műszerfal, világítás, légkondicionáló, elektromos zárak, elektronikusan állítható ülések, elektromos ablak, légzsák.) Emiatt az autókban a több mérföldnyi kábel és a csatlakozók kavalkádja bonyolult rendszert alkotott. A CAN segítségével, tehát a pontról pontra írás alkalmazásával az összes vezérlő berendezés egy vagy több soros busz használatával összekapcsolható. Emiatt az összes berendezést el kellett látni néhány speciális CAN-es hardverrel, hogy tudjon a buszon információt továbbítani, és fogadni. A CAN egy fejlett soros busz rendszer, amely hathatósan támogatja az elkülönített vezérlőrendszereket. Eleinte 1980-ban a Bosch Németországban motorok hajtására fejlesztette ki. A CAN egy multi-masteres rendszer nyílt vonali struktúrával egyetlen logikai busz vonallal, és egyenrangú csomópontokkal. A buszhoz való hozzáférést a Carrier Sense Multiple Access Collision Detecton with Non-Destructive Arbitration protokol határozza meg. Ez az azt jelenti, hogy az üzenetek ütközését időveszteség nélkül elkerüli az arbitrációval. A CAN protokollban a busz csomópontjainak nincs speciális címe. Helyette, a címinformációt a küldött üzenet azonosítója tartalmazza (ill. az üzenet tartalmát, és a prioritását). Igy multicasting és broadcasting is lehetséges a CAN-nel. A CAN jellemzői: -alacsony költségek -magas megbízhatóság -valós idejü rendszer -flexibilis -gyors Alacsony költségek:- protokoláris eszközök olcsón hozzáférhetők az autóiparbeli, és ipari tömeges használata miatt - jó ár/teljesítmény arány - az olcsó csavart ér-pár Megbízható: - Kifinomult hibaérzékelés és hibakezelés - Védett az elektromágneses zavarok ellen. - Hibás üzenet automatikus visszajelzése - Átmeneti hibák érzékelése - Automatikusan lekapcsolja a hibás csomópontokat - Garantált adat összefüggés Valós idejű: - magas baud rate: 1000 Kbit/sec maximum 40 m hosszú csavart érpáron - rövid üzenethossz: üzenetenként maximum 8 adatbájt lehetséges. - rövid átfutási idő az adás kérése, és a kért üzenet küldése között. - multi-master - arbitráció Flexibilis: - A csomópontok számát nem limitálja a protokol (csak a fizikai rétegnél.) - A változtatások a kommunikáció megszakítása nélkül lehetségesek. A címinformációt az üzenet identifikációja tartalmazza. Gyors: - Max 8 bájt hosszúságú üzenetek - Busz hozzáférés prioritizált - 1 Mbps baud rate
2 Alkalmazás: - autóipar - ipar különböző szegmensei - gépkocsikban - teherautókban - ipari automatizálásban - vonatoknál - gyógyászati berendezésekben - automatikus berendezések építésében - háztartási készülékekben - iroda automatikában ban világszerte kb. 100 millió új CAN állmást installáltak. A 2002-es évben installált új csomópontok száma becslések szerint évente 170 millióval fog nőni. A CAN nyilvánvalóan a vezető járművekben alkalmazott protokol Európában, és az USA-ban is egyre népszerűbbé válik. A CAN-t nemzetközileg szabványosította a Nemzetközi Szabványosito Hivatal (ISO) és a SAE(Society of Automotive Enginers). A CAN protokoll az adatkapcsolati réteget és a fizikai réteget köti meg az ISO/OSI-ban. Vannak magasabb szintű protokollok is, amikkel kompatíbilis: CAN open, Device Net, Smart Distributed Systems, J1939. A CAN protokoll verziói: Az eredeti CAN specifikációkat a 1.0, 1.2 és a2.0a verziók írják le. Ezek az üzenet azonosítóját 11 bitesnek definiálták. Ez a normál ("Standard CAN"). Azokat az adat és remote frame-eket tehát, amelyek 11 bites azonosítót tartalmaznak, normál, standard frame-eknek nevezzük. Így 2048 különféle üzenet azonosítható, a 0.-tól a ik azonosítóig. Bár a 16 legalacsonyabb prioritású üzenet, a 2032-től a 2047-ig későbbi felhasználásra fenntartott. A 2.0A verziót frissítették 2.0B-re, hogy megnöveljék a lehetséges üzenetek számát. A 2.0B-t megváltoztatták kiterjesztett (Extended) CAN-re. A kiterjesztett frame-eknek 29-bites azonosítójuk van, ami több mint 536 millió különböző üzenet-azonosítót enged meg. A 29-bit két részből áll össze, egy 11 bites bázis-azonosítóból, és egy 18 bites kiterjesztettazonosítóból. A 2.0B CAN specifikáció is lehetővé teszi a 11 bit hosszúságú azonosító használatát. A 2.0A-hoz tartozó modulok csak normál üzenetek küldését és fogadását teszik lehetővé. Ha egy olyan üzenetet küldünk egy standard állomásnak, amelynek az azonosítója 29 bites, az hibához vezet. A 2.0B protokollhoz tartozó eszközöknek nincs ilyen megkötése. Vannak olyan modulok, amelyek csak normál üzenetek fogadásra, illetve küldésére alkalmasak, de tolerálják a kiterjesztett üzeneteket is hibagenerálás nélkül. Ezekez a 2.0B Passive protokol definiálja. A V2.0B Active eszközök normál és kiterjesztett üzenetek kezelésére is alkalmasak. A fizikai réteg: A CAN fizikai rétegének működése: - üzenetkódolás - szinkronizáció - bit időzítés - bit felépítés - bit feltöltés - CAN busz vonalak - busz struktúrák
3 - a felhasználható közeg - a szokásos alkalmazások - az elektromágneses zavarok ellen való érzéketlenség Kétféle busz állapot van, domináns és recesszív. A busz logika huzalozott-és mechanizmust használ, ami azt jelenti, hogy a domináns bit, vagyis a 0 szint felülirja a recessive, 1-es szintet. Az üzenetkódolás: A CAN protokoll Non-Return-to-Zero, vagy NRZ bit kódolást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a jel is egy bit ideig konstans, és csak egy idő szegmens szükséges egy bit kifejezésére. Általában, de nem mindig a "0" szint felel meg a domináns bitnek, és az "1"-es szint a recesszív bit. Hard szinkronizáció: Sok terepi busz-rendszerrel ellentétben a CAN szinkron adatátvitelt használ. Az összes üzenet kezdőbitjének első lefutó éle szinkronizálja az összes csomópontot. Ezt hívjuk Hard szinkronizációnak. Szükséges az állomás újraszinkronizációja is, ha üzenetet küld. Az újraszinkronizáció: A helyes mintavételezés biztosításához a CAN állomásnak az egész frame-en át szükséges az újraszinkronizáció. Ezt minden recesszívről domináns szintre váltás elvégzi. A bit időzítés: Egy CAN bit idő - az NRZ kód egy alacsony, vagy magas impulzusa -, négy nemátlapolt idő szegmensből áll. Minden szegmens, váltakozva az időkvatum egész számú többszöröséből áll. A TQ (időkvantum) a legkisebb diszkrét időzítés-felbontás, amit a CAN állomás használ. Ennek a hosszát a CAN állomás oszcillátor frekvenciájának egy programozható osztója generálja. Ez minimum 8, maximum 25 időkvantum bitenként. Az időkvantum szélességének és a különböző szegmensekben az időkvantumok számának programozása határozza meg a bit időt, és a bit rátát is. A CAN bit első szegmense, a szinkronizációs szegmens szinkronizálja a különböző busz csomópontokat. Átvitelkor a kimeneti állapot ennek a szegmensnek a kezdetekor ismétlődik. Ennek a szegmensnek a hossza mindig egy időkvantum. A terjedési idő szegmenst (propagation time) arra használjuk, hogy a jelkéséseket kikompenzáljuk a hálózaton. Ezeket a késéseket a jel busz vonalon való terjedésének késése és az interfész áramkörök okozzák. Ez a szegmens minimum 1, maximum 8 időkvantum hosszúságú. A fázis puffer szegmensei közül az első kettő az él fázis hibák kompenzálására szolgál. Ezek a szegmensek rövidülhetnek, illetve hosszabbodhatnak az újraszinkronizáció során. Az 1. fázis puffer szegmens 1 és 8 közötti időkvantum hosszúságú lehet, a második fázis puffer szegmens az 1. fázis puffer szegmens maximuma és az információ feldolgozási ideje, ami a példa ponttal(sample point) kezdődő idő szegmens. Ez a következő bit szint számolására van fenntartva, és kevesebb, vagy egyenlő, mint két időszegmens. A példa pont az időnek azon pontja, ahol a busz szintjét úgy olvassa, és értelmezi, mint a saját bitjének értékét. Ennek a két fázis puffer szegmens között van a helye. Az újraszinkronizálás eredményeképpen a fázis puffer szegmens 1. hosszabbodhat, vagy a fázis puffer 2 rövidülhet, hogy kompenzálja a különböző CAN állomások oszcillátor toleranciáit. Ha például az adó oszcillátor frekvenciája gyorsabb, mint a vevő oszcillátora, késleltetheti a következő lefutó élt, ami az újraszinkronizálásra való. Másrészről ha az adó oszcillátora lassúbb, mint a vevő oszcillátora,
4 akkor a következő újraszinkronizálásra használt lefutó él korai lehet. Ezért az n-edik bit fázis puffer szegmens 2-je rövidül, hogy eligazítsa az n+1-edik bit példa pontját, és a bit idő végét. A fázis puffer szegmenseinek rövidülésének és hosszabbodásának van egy felső határa, amit meghatároz az újraszinkronizáló ugrás szélesség. Az újraszinkronizáló ugrás szélesség 1 és 4 közötti időkvantum hosszúságú lehet, de nem lehet hosszabb, mint a fázis puffer 2. Sok CAN modult úgy valósítanak meg, hogy a terjedési idő szegmenst és a fázis puffer szegmens 1-et egyetlen Időzítő Szegmenssé kombinálják össze a könnyebb programozhatóság érdekében. A fázis puffer 2 ilyenkor Időzítő Szegmens 2-ként ismeretes. A példa pont programozása megengedi a karakterisztika beszabályozását a busznak megfelelően. Korai mintavételezés megenged több időkvantumot a fázis puffer 2-ben, és ezért a szinkronizáló ugrás szélesség beprogramozható a maximális 4 időszegmensre. A bit idő rövidítésének, és hosszabbításának maximális kapacitása megnöveli az állomás oszcillátor toleranciához tartozó érzékenységét, így olcsóbb oszcillátorokat is használhatunk, mint például a kvarc. A késői mintavételezés több időkvantumot enged meg a terjedési idő szegmensben, de gyengébb minőségű busz-topológiát, és rövidebb busz hosszt engedélyez. Bár ilyenkor pontosabb oszcillátorra van szükség. A maximális CAN busz sebesség 1 MBaud. Ilyenkor a busz hossza maximum 40 méter lehet. 40 méternél hosszabb busz esetén csökkenteni kell az átviteli sebességet. Például egy 1000 méter hosszú busz esetén 50 KBaud-os busz sebességet alkalmazhatunk méternél hosszabb busz esetén speciális meghajtókra, és jelismétlőkre van szükség. Az NRZ kód egyik jellemzője, hogy a jelben nincsenek újraszinkronizálásra használható élek, ha sok azonos polaritású bitet közvetítünk egymás után. Minden állomás szinkronizálásának biztosításához bitfeltöltési szabályt használnak. Ez azt jelenti, hogy az üzenet átvitele alatt maximum 5 egymást követő bit lehet azonos polaritású. Ha 5 egymást követő azonos polaritású bitet küldünk az adatfolyamban, az adó beszúr egy kiegészítő ellentétes polaritású bitet, mielőtt továbbítaná a többi bitet. A vevő is ellenőrzi az azonos polaritású bitek számát, és ismét eltávolítja a feltöltött bitet. A CAN busz vonal: A CAN egy soros busz rendszer egyetlen logikai busz vonallal. A busz nyitott lineáris struktúrájú egyenrangú állomásokkal. A buszon levő csomópontok számát nem korlátozza a protokoll - csak a felhasznált adó-vevők típusa - és dinamikusan változtatható anélkül, hogy a többi csomópont kommunikációját zavarnánk. Így tehát könnyű az állomások bekapcsolódása és a szétválasztása, illetve újabb feladatok hozzáadása, hiba keresése, vagy a busz figyelése. A CAN busz vonalnak két logikai állapota van: a recesszív és a domináns állapotok. Az aktuális busz állapotot az összes állomás huzalozott-és logikája határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a recesszív biteket, amelynek legtöbbször az 1-es szint felel meg, felül tudják írni a domináns bitek. Ameddig egyetlen állomás sem küld domináns bitet, addig a busz recesszív állapotban marad, és bármely állomás domináns bitje domináns busz állapotot eredményez. Ezen okból kifolyólag olyan átviteli közeget kell választani, amely mind a domináns, mind a recesszív szintet képes közvetíteni. Az egyik általános, és legkevésbé költséges megoldás a csavart érpár használata. Ha ilyet használunk, a busz vonalat "CAN_HIGH"-nak és "CAN_LOW"- nak nevezzük. A két busz vonalat az állomások különböző jellel hajtják meg. A csavart érpár mindkét végén lezáró ellenállásokkal végződik, melyek tipikus értéke Ohm. Optikai közeget, például üvegszálat is használhatunk busz vonalnak. Ebben az esetben a recesszív állapotot a "light off" jelzi, vagy a fény hiánya. A domináns állapotot a "light on", vagyis a fény jelenléte reprezentálja. Speciális adó-vevők használatával a CAN-t egyetlen ér esetén is lehet használni, bár ez csökkenti az elektromágneses zavarok elleni érzéketlenséget. Az átvitel különböző természetéből következi a CAN elektromágneses zavar elleni érzéketlensége, mert mindkét busz vonalat ugyanaz a hatás éri, ami a különböző jelek
5 érzéketlenségét eredményezi. Hogy még jobban redukáljuk az elektromágneses zavarokkal szembeni érzékenységet, a busz vonalat árnyékolhatjuk. Ez főleg magas baud rate esetén hasznos. A legtöbb CAN csomópont magában foglalja a további speciális CAN busz meghajtó áramköröket, amelyekkel az állomás a választott közeghez kapcsolódhat. Ezen busz meghajtókat diszkrét elemekből is elő lehet állítani, de alkalmazhatunk speciális CAN adóvevő eszközöket is. A járművek busz rendszerének alkalmazásait három különböző kategóriába sorolhatjuk a valós-idejűségnek megfelelően. Az A osztály egy alacsony sebességű busz 10 kbit/s-os bit rátáig, ide tartoznak a kényelmi alkalmazások, a B osztály ugyancsak alacsony sebességű 10 kbit/s kbit/s-os bit rátáig, ide sorolható a műszerfal és a diagnosztika, a C osztály egy magas sebességű vonal 125 kbit/s-től 1 Mbit/s-ig a valós idejű alkalmazások számára, mint például a motor vezérlés, a sebességváltó, az ABS, stb. A járművekben használt CAN eszközök interfészéhez két szabványt definiáltak: CAN High Speed az ISO-DIS nek megfelelően a 125 kbit/s és 1 Mbit/s közötti bit rátához, illetve CAN Low Speed az ISO-DIS nek megfelelően a maximum 125 kbit/s-os bit rátához. Az ISO-DIS ös szabvány sokkal szélesebb körben használatos, mint az ISO-DIS , mert a busz-sebességek széles skáláját engedélyezi. A busz vonal maximum 40 méter, vagy 130 láb hosszú lehet, ha a maximális 1 Mbaud sebességgel működik a rendszer, és 120 Ohmos lezáró ellenállásokat alkalmazunk. A busz vonal lehet hosszabb is, ha alacsonyabb baud rate-et használunk. Maximum 30 csomópontot enged meg a szabvány a CAN meghajtókkal. Több állomás csatlakoztatásához erősebb meghajtókra, vagy ismétlőkre van szükség. A reflexió elkerüléséhez az állomások nem lehetnek messzebb a busz vonaltól, mint 30 centiméter, vagy 1 láb, ha a sebesség 1 Mbit/s. A recesszív bitnek mindkét vonalon a 2.5 V-os szint felel meg, úgy, hogy a két vonal közötti feszültségkülönbség 0 V körül van. A domináns bitet a CAN_HIGH 3.5 V-ra emelkedése és a CAN_LOW 1.5 V-ra csökkenése jelzi. Tehát domináns szint esetén a feszültségkülönbség 2 V. Ahhoz, hogy a CAN-t ipari terepi nyitott busz rendszernek is lehessen használni, a "CAN az automatikában" nevű felhasználói csopot, a CiA elkészítette a CiA DS szabványt, ami az en alapul. E szabványnak egy fontos következménye az ajánlott 9 érintkezős SUB- D csatlakozó a csomópontok CAN buszhoz való csatolásához. A busz jelek, a CAN_HIGH és a CAN_LOW a 7-es és a 2-es érintkezőre csatlakoznak. A többi érintkező táp- és földvezetékek számára szolgálnak, illetve későbbi felhasználásokra vannak fenntartva. Kivitelezés: Egy tipikus CAN állomást arra használunk, hogy vezéreljünk egy bizonyos eszközt, amely különböző alegységekből áll.az eszközt legtöbbször egy 8 vagy 16 bites mikrokontroller vezérli, Ahhoz, hogy a CAN kommunikációban részt tudjon venni, a mikrokontrollert a CAN kontrollerhez kell csatlakoztatni, vagy olyan mikrokontrollert kell alkalmazni, amely már magában foglalja a CAN kontrollert is. Ez utóbbi takarékos megoldás, mert a nyomtatott áramkört hatékonyabban kihasználhatjuk, és a felhasználónak nem kell a mikrokontroller és a CAN kontroller közötti kommunikációt külön beállítania. A CAN chipeknek 2 fajtája van az interface-ekre vonatkozóan: az úgynevezett "Basic-CAN" és a "Full-CAN" eszközök. Nem fontos, melyik verziót használjuk, ezért használhatunk Basic-CAN és Full-CAN eszközöket is ugyanabban a hálózatban. A Basic-CAN eszközök hardverébe csak az alapvető funkciókat építik: az üzenetek elfogadási szűrését, vezérlését. Egy Basic-CAN kontroller általában 1-3 küldési puffert tartalmaz, és egy, vagy kettő fogadó
6 puffert. Fogadáskor csak bizonyos szintig lehetséges az elfogadási szűrés során az azonosítók vizsgálata. Mivel csak kevés fogadó puffer van a kiszolgáló kontrollert meglehetősen lefoglalja a bejövő üzenetek olvasása és tárolása, mielőtt felülírnák őket a következő üzenetek. Így nagyon gyors CPU-töltésre van szükség, különösen magasabb baud rate-ek és magasabb busz terheltség esetén. Ráadásul a remote frame-re való válaszok kezelését is a kiszolgáló CPU-nak kell végeznie. Ezen okokból a Basic-CAN eszközöket csak alacsonyabb baud rate-eken és alacsonyabb busz terheltség esetén használják.a Full-CAN kontrollerek fel vannak szerelve a teljes hardverrel a megfelelő elfogadási szűréshez, és üzenet kezeléshez. Ezek az eszközök meghatározott számú üzenet-objektummal rendelkeznek, általában tal, ami minden információt tartalmaz az üzenetekkel kapcsolatban, mint az azonosítót, adatbyte-okat, stb. Az eszköz inicializálása során a kiszolgáló CPU meghatározza, mely üzeneteket küldi, melyeket fogadja, és aszerint inicializálja az üzeneteket. Ha a CAN kontroller egy olyan üzenetet fogad, amelynek az azonosítója megegyezik az üzenet objektumban tárolttal, megőrzi az üzenetet, és generál egy megszakítást. Egy másik előny, hogy a bejövő remote frame-ekre automatikusan válaszol a Full-CAN kontroller. Ebben az esetben a CPU terheltsége jelentősen kisebb, mint a Basic-CAN esetében. Full-CAN eszköz használatakor magas baud rate-ek és magas busz terheltség esetén is sok üzenetet képes eredményesen kezelni. Sok Full-CAN kontroller tartalmazza a "Basic-CAN" tulajdonságot: az üzenet objektumok közül egy úgy viselkedik, mint egy Basic-CAN fogadási puffer, azért, hogy bármilyen típusú üzenetet képes legyen fogadni. Láthatjuk tehát, hogy a CAN egy igen kedvező kommunikációs protokoll automatikus eszközök építése esetén kedvező tulajdonságai miatt, melyek még egyszer: az alacsony költségek, nagy megbízhatóság, valós idejűség, flexibilitás illetve a gyors átviteli sebesség. Az adatkapcsolati réteg jellemzői, a működés, az arbitráció, az adatszerkezetek, a hibakeresés és a protokollverziók A CAN buszos arbitráció működésének leírása: A CAN protokol a Carrier Sense Multiple Access with Non Destructive Arbitration elvét használja. Ennek megfelelően az arbitráció folyamata elkerüli az üzenetek ütközését, ha több csomópont kezd üzenetet küldeni egyszerre. Ha 2 állomás van jelen. Tegyük fel, hogy csak az A állomás vár arra, hogy adhasson. Egy általános adás arbitráció nélkül így néz ki: Az A állomás megvizsgálja, hogy a buszvonal szabad, és senki nincs adásban. Ha a busz szabad, és egyetlen másik állomás sem akar adást kezdeményezni, akkor az A állomás elkezdi az üzenetküldést, és ő válik a busz masterré. Az üzenet kezdőbitjét érzékelve az összes többi állomás fogadóvá válik. Az üzenet hibátlan fogadása után, amit minden egyes fogadó állomás nyugtáz, minden csomópont ellenőrzi az üzenet leíróját, és eltárolja az üzenetet, ha szükséges. Egyébként az üzenetet eldobja. Ha a szabad busz státusz detektálása után két vagy több állomás kezd egyszerre adni, az üzenetek ütközését az un. "bitről bitre" arbitráció módszerrel kerüli el. Ez úgy működik, hogy minden állomás bitsorosan küldi az üzenetét, és figyeli a busz szintjét. Amíg az üzenet leíróját el nem küldi, minden állomás folytatja az adást. Ha például az A állomás egy domináns bitet küld, a B egy recesszívet. B állomásnak vissza kell állnia a recesszív szintre, de domináns szintet érzékel közben, ezért ekkor abbahagyja a busz arbitrációt, és vevő módba kapcsol át. Ez a lehetőség akkor következik be, ha a konkurens csomópont üzenetének azonosítója alacsonyabb bináris értékű, amely azt jelzi, hogy az az üzenet magasabb
7 prioritású. Így a magasabb prioritású üzenetet küldő állomás nyeri az arbitrációt, és folytatja az üzenet küldését. Így időveszteség nélkül zajlik a folyamat. Azután a busz visszatér üres állapotba. Ekkor az az állomás, amely elveszítette az arbitrációt ( most a B állomás) automatikusan megpróbálja megismételni az adást. Két állomás nem küldhet ugyanazzal az azonosítóval üzenetet, mert ez az arbitráció elvesztéséhez, és hibához vezetne. Adatszerkezet formátumok: Az adatok keretszerkezetét a CAN állomás automatikusan generálja, amikor adatot akar küldeni. Egy normál (standard) CAN adatkeret a következőképp néz ki: A keret egy domináns kezdőbittel kezdődik, az összes csomópont hard szinkronizációja miatt. Ezt a 12 bites arbitrációs terület követi. A 12 bitből 11 azonosító, ami az üzenet tartalmát és prioritását, valamint az RTR (Remote Transmission) bitet tartalmazza. Az RTR-t az adat keret és a remote frame megkülönböztetésére használják. Ha az RTR recesszív, akkor remote frame-ről van szó, ha domináns, akkor pedig adat frame. A következő terület a Vezérlő Terület, amely 6 bitből áll. Az 1. bit az IDE (azonosító kiterjesztés). Ha ez a bit domináns, az azt jelzi, hogy ez a frame egy normál (standard) keret. A következő bit dominánsnak definiált, későbbi alkalmazásra fenntartott bit. A maradék 4 bit a DLC, az adat hosszának kódját tartalmazza, ami azt jelzi, hány bájtból áll az adat(0..64 bit). Az adat hossz kód 0-tól 8 értékű lehet. A következő rész az adat terület. Ez bármilyen érték lehet 0-64 biten, v. 0-8 bájton. Ezután jön a CRC terület. Ez a terület arra való, hogy fel lehessen deríteni segítségével a lehetséges hibákat. Ez a terület egy 15 bites CRC sorozatból, és a befejező recesszív CRC határolójelből áll. Következik a nyugtázó terület. A nyugtázó slot bitet recesszív bitként küldi el az állomás. Bármely állomás, amely hibátlanul fogadta az üzenetet úgy nyugtázza a helyes fogadást, hogy visszaküld egy domináns bitet, függetlenül attól, hogy elfogadja-e az üzenetet, vagy sem. A CAN tehát a "biten belüli válaszú"(in-bit-response) protokollok közé tartozik. A recesszív nyugtázás határoló zárja a nyugtázó slot-ot, amit nem tud felülírni domináns bit. A nyugtázó terület után következik 7 recessszív bit, ami a keret, és az adatterület végét jelzi. Bármilyen 2 frame után a busznak legkevesebb 3 bit ideig recesszív állapotban kell maradni. Ez a szünet. Ha a keretet követően egyetlen állomás sem akar adni, akkor a busz recessziv, vagy szabad állapotban marad. A fő különbség a normál, és a kiterjesztett adatszerkezet között az azonosító hossza, ami a kiterjesztett formátum esetén 29 bit hosszúságú a normál 11 bitjével szemben. Így a kiterjesztett formátumnál az arbitrációs terület hossza 32 bit. A kiterjesztett adatkeret első 11 bitje a 29 bites azonosítónak a legmagasabb helyiértékű része, ez a bázis azonosító (Base-ID). Ezt követi az SRR (Substitute Remote Request), ami recesszív, majd az IDE, ami szintén recesszív, jelezve, hogy az adatszerkezet kiterjesztett. Az azonosító maradék 18 bitje az azonosító kiterjesztése (ID-Extension) és az RTR bit. (19 bit). Ahogy a normál adatszerkezetnél már láthattuk, az RTR bit domináns, ezzel jelzi, hogy adat frame-ről van szó. A kiterjesztett szerkezet maradék része a vezérlő rész, az adatterület, CRC terület, nyugtázó rész. A keret vége ugyanúgy épül fel, mint a normál adatkeretnél. A remote frame: Akkor beszélünk remote frame-ről, ha a célállomás adatot kérj a forrás állomástól. Ilyenkor a célállomás küld egy remote frame-et a szükséges adat keret azonosítójával. Ekkor a megfelelő adat forrás állomás a kért adattal válaszol a remote frame-re. A normál remote frame felépítése:
8 A remote frame-nek hasonló a struktúrája az adat kerethez, két szembetűnő különbséggel. Az egyik, hogy itt az RTR bit recesszív, a másik, hogy nincs adatterület. Ugyanez igaz a kiterjesztett remote frame-ekre is. Az RTR bit itt is recesszív, és itt sincs adatterület. Egy olyan szituációban, ahol egy adat, és egy remote frame kerül ugyanazzal az azonosítóval egyszerre a buszra, az adat frame nyeri az arbitrációt mert annak domináns az RTR bitje. Ebben az esetben tehát a remote frame-et küldő állomás rögtön fogadja a kívánt adatot. A CAN busz hiba frame-jei: Ha bármely állomás hibát érzékel, azonnal generál egy hiba frame-et (nyugtázási hiba kivételével). A hiba üzenetnek két területe van: a hiba-jelző terület és a hiba-határoló. A hiba határoló 8 recesszív bitet tartalmaz, és engedélyezi a busz csomópontjainak, hogy egy hiba után újrakezdjék a busz kommunikációt. A hiba-jelző területnek két formája van, ez pedig a hiba frame-et küldö állomás hiba státuszától függ. Ha egy hiba-aktív állomás érzékeli a busz hibáját, akkor az állomás megszakítja az aktuális üzenet átvitelét, és generál egy aktív hiba-jelzőt. Ez 6 egymást követő domináns bitből áll. Mivel ez a bit-folyam megsérti a bit feltöltési szabályt, minden más állomás érzékeli a fennálló bit feltöltési hibát, és egymás után hiba frame-eket generálnak. E hibajelző terület 6-12 darab egymást követő domináns bitet tartalmaz, amit egy, vagy több állomás generál. A hiba frame a hiba-határolóval végződik. A hiba frame befejezésével a busz működése visszaáll normál működési állapotba, és a megszakított állomás megkísérli megismételni a megszakított üzenetet. Ha egy hiba-passzív állomás érzékeli a busz hibát, akkor ez a csomópont küld egy passzív hiba-jelzőt, amit ugyancsak a hiba-határoló követ. A passzív hiba-jelző 6 darab egymást követő recesszív bitet tartalmaz, és ezért a hiba frame 14 recesszív bites, és nem tartalmaz domináns bitet. Ebből következik, hogy, azt kivéve, ha a busz hibát az aktuális küldő állomás azaz a busz master - érzékeli, egy hiba-passzív állomás hiba frame átvitele nem lesz hatással a hálózat többi állomására. Ha a busz master csomópont generál egy passzív hiba-jelzőt, akkor előfordulhat, hogy a többi állomás aktív hiba frame-eket generál a bitfeltöltési szabályt megszegve. A túlterhelés frame (overload frame): A túlterhelés frame szerkezete ugyanolyan, mint az aktív hiba frame-é. Ilyen üzenetet hiba aktív állomás tud generálni. Túlterhelés frame-et csak üzenetküldési szünetben lehet küldeni. Ily módon a túlterhelés frame megkülönböztethető a hiba frame-től, mert a hiba frame üzenet átvitele alatt képződik. A túlterhelés frame két részből áll. Egy túlterhelésjelzőből, és egy túlterhelés határolóból. Előbbi 6 domináns bit, ami más állomások túlterhelésjelzőjét követi, mint egy aktív hiba-jelző. Tehát a maximális hossz itt is 12 bit. A túlterhelés határoló 7 recesszív bit. Túlterhelés frame-et akkor generál az állomás, ha nem áll még készen a következő üzenet fogadására. Egy csomópont maximum kettő túlterhelés frame-et generálhat egymás után, hogy késleltesse a következő üzenetet. Az frame-ek közti szünet (Interframe Space): Az Interframe Space választja el az előző üzenetet - mindegy, hogy milyen típusú volt - a következő adat, vagy remote frame-től. Az Interframe Space legalább 3 recesszív bit. Ezeket a biteket "szünetnek" hívjuk. Ez gondoskodik arról, hogy az állomásoknak legyen idejük a belső feldolgozáshoz, mielőtt elkezdődik a következő üzenet küldése. A szünet után, a hiba-aktív CAN állomások miatt, a busz vonal recesszív állapotban marad (Bus Idle), amíg a következő átvitel el nem kezdődik.
9 Az Interframe Space-nek van egy kissé különböző formája is annak a hiba-passzív állomás számára, ami az előző üzenetet küldte. Ebben az esetben ezeknek az állomásoknak újabb 8 recesszív bitet kell várni mielőtt a busz újra üres nem lesz, és lehetségessé válik újra az üzenetküldés. Ezt az állapotot felfüggesztett átvitelnek hívjuk. Így a hiba-aktív állomásoknak lehetőségük van elküldeni az üzenetüket, mielőtt a hiba-passzív állomások képesek lesznek az átvitelre. Hiba érzékelés: A CAN protokoll sokrétű hibadetektáló technikával van ellátva. A következő hibákat képes detektálni: CRC hibák, nyugtázási hibák, alaki hibák, bit hibák és bit-feltöltési hibák. A CRC hibák: A CRC segítségével a küldő állomás kiszámolja a bit-folyam ellenőrző összegét, az adatfolyam elejét jelző bittől, a végét jelzőig. Ezt a CRC kódot az üzenet CRC területébe másolja. A fogadó állomás ugyancsak kiszámolja ezt az összeget, ugyanazon algoritmus segítségével, és összehasonlítja a fogadott kóddal. Ha a két ellenőrző összeg megegyezik, akkor nem keletkezik busz hiba. Ha a fogadó állomás eltérést érzékel a két összeg között, az CRC hibát okoz. Az állomás kiküld egy hiba frame-et, hogy jelezze a hibát, és hogy az elrontott üzenet újraküldését kérje. Minden csomópont elveti az addig fogadott üzenetet, és generál egy hiba frame-et. Ezután az üzenetet újra elküldi a forrásállomás. A nyugtázási hiba: A nyugtával a küldő állomás érzékeli, hogy az elküldött üzenet nyugtázó részében lévő nyugtázó slot, amit recesszívként küldött el, felülíródott dominánssá. Ha ez történit, akkor legalább egy állomás hibátlanul megkapta az üzenetet, és átváltotta dominánssá a recesszív nyugtázó slot-ot. Ha nem, akkor ez nyugtázási hibát okoz. Ilyenkor az üzenet küldését meg kell ismételni, de nem generálódik hiba frame. Alaki hibák: A frame ellenőrzés formai hibákat érzékel. Ha az adó domináns bitet érzékel a CRC határolóban, a nyugta határolóban, vagy a frame végét jelző bitben, az formai hibát okoz, és hiba frame-et generál. Ilyenkor az üzenetet meg kell ismételni. A bit hiba: Minden csomópont végez bitfigyelést. Az okoz bit hibát, ha az adó domináns bitet küld, de recesszív bitet érzékel, vagy recesszívet küld, de dominánst detektál a busz vonalon. Ilyenkor hiba frame-et generál, és megismétli a küldést. Ha egy domináns bitet érzékel a recesszív bit helyett, nem okoz hibát a következő esetekben: ha ez az arbitrációs területen van, vagy a nyugtázó slot-ban, mert ezeken a területeken felülírható a recesszív bit az arbitráció és a nyugtázás során. A bitfeltöltési hiba: Ha az üzenet kezdetét jelző bit, és a CRC határoló között van 6 egymást követő azonos polaritású bit, az megsérti a feltöltési szabályt. Ez feltöltési hibát okoz, és hiba frame-et generál. Az üzenetet meg kell ismételni. A hibák kezelése: A felderített hibákat az összes állomás érzékeli hiba frame-eken keresztül. Ha hiba keletkezik, a hibás üzenet küldése megszakad, és az üzenetet újra el kell küldeni, amilyen hamar csak lehet. A CAN csomópont 3 féle állapotban lehet, a belső hibaszámláló állapotától
10 függően: hiba-aktív, hiba-passzív, vagy bus-off állapotban. Reset után hiba-aktív állapotban van az eszköz, ilyenkor képes üzeneteket küldeni, fogadni és aktív hibaüzeneteket korlátlanul adni. A CAN kommunikáció során a hiba számlálók meglehetősen komplex szabályok alapján változnak. Minden vételi, és adási hiba esetén növekszenek egy megadott értékkel a hibaszámlálók, és minden sikeres átvitel során csökkennek egy megadott értékkel. Egy állomás akkor van hiba-aktív állapotban, ha mind a fogadási, mind a küldési hibaszámlálója a 127-es érték alatt van. Ha a két hibaszámláló közül bármelyik 127 fölé emelkedik, akkor hibapasszív állapotba kerül a csomópont, és ha a küldési hibaszámláló 255 fölé emelkedik, akkor bus-off állapotba kerül. Ha bármely hibaszámláló eléri a 128-as értéket, a csomópont átkapcsol hiba-passzív állapotba. Ilyenkor még mindig képes üzeneteket küldeni, és fogadni, bár adás után adás felfüggesztésbe kényszerül, ami azt jelenti, hogy 8 bit idővel többet kell várnia, mint a hiba-aktív állomásoknak, mielőtt újabb üzenet küldését kezdhetné. Tekintettel a hiba-jelzésre, a hiba-passzív állomások csak recesszív bitekből álló passzív hiba frame-eket képesek küldeni a buszon. Ha mindkét hibaszámláló 128 alá csökken újra, akkor a csomópont visszakapcsol hiba-aktív állapotba. A CAN protokoll egyik jellemzője, hogy automatikusan lekapcsolja a buszról a hibás állomásokat. Ez a bus-off állapot, és akkor következik be, ha a küldési hibaszámláló túllépi a 255-ös határt. Leáll minden busz tevékenység, ami átmenetileg lehetetlenné teszi az állomás számára, hogy részt vegyen a kommunikációban. Ebben az állapotban tehát üzenet küldése, és vétele sem lehetséges.a csomópont csak akkor képes visszaállni a hiba-aktív állapotba, ka a kiszolgáló processzor újra inicializálja. Ilyenkor mindkét hibaszámláló visszaáll nullára. Egy példa a CAN hibadetektálásának megbízhatóságára: Ha egy CAN hálózat évente 2000 órán át üzemel, a CAN busz sebessége 500 kbit/s, a busz terheltsége 25% akkor statisztikusan egyetlen felderítetlen hiba képződik minden 1000 évben.
Programozható vezérlő rendszerek KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK 2.
KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK 2. CAN busz - Autóipari alkalmazásokhoz fejlesztették a 80-as években - Elsőként a BOSCH vállalat fejlesztette - 1993-ban szabvány (ISO 11898: 1993) - Később fokozatosan az iparban
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 6. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 6. előadás Dr. Bécsi Tamás A CAN hálózat Az első szabványos autóipari kommunikációs hálózat Bosch fejlesztés, 1986 SAE (Society of Automotive Engineers) congress 1991 CAN
RészletesebbenJárműfedélzeti kommunikáció. Controller Area Network Dr. Aradi Szilárd
Járműfedélzeti kommunikáció Controller Area Network Dr. Aradi Szilárd A CAN hálózat Az első szabványos autóipari kommunikációs hálózat Bosch fejlesztés, 1986 SAE (Society of Automotive Engineers) congress
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Local Interconnection Network
Autóipari beágyazott rendszerek Local Interconnection Network 1 Áttekintés Motiváció Kis sebességigényű alkalmazások A CAN drága Kvarc oszcillátort igényel Speciális perifériát igényel Két vezetéket igényel
RészletesebbenI+K technológiák. Buszrendszerek Dr. Aradi Szilárd
I+K technológiák Buszrendszerek Dr. Aradi Szilárd TIA/EIA-485-A (RS-485) Az RS-485 szabványt 1983-ban jelentette meg az EIA, és a szabvány legutolsó felülvizsgálata 1998-ban történt Az automatizálástechnikában
RészletesebbenJárműfedélzeti hálózatok. Fedélzeti diagnosztikai protokollok Dr. Aradi Szilárd
Járműfedélzeti hálózatok Fedélzeti diagnosztikai protokollok Dr. Aradi Szilárd A fedélzeti diagnosztika fogalma On-Board Diagnostics (OBD I-II, EOBD) Motiváció Általánosságban információt szolgáltat a
RészletesebbenA CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol
A CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol Attila FODOR 1), Dénes FODOR Dr. 1), Károly Bíró Dr. 2), Loránd Szabó Dr. 2) 1) Pannon Egyetem, H-8200 Veszprém Egyetem
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenA CAN hálózat alapjai
A CAN hálózat alapjai 2009.10.24 1 Bevezető A CAN (Controller Area Network) egy nagybiztonságú soros kommunikációs protokoll, adatok valósidejű átvitelének hatékony támogatására. A protokoll kifejlesztésekor
RészletesebbenCAN BUSZ ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ
CAN BUSZ ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ 1. KIADÁS 2009 Szerző: Somlyai László Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam oldal 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. CAN busz... 4 2.1. Kialakulása... 4 2.2. Fizikai
RészletesebbenRendszertervezés házi feladat
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Rendszertervezés házi feladat Autós Body rendszer tervezése Bartakovics
RészletesebbenJárműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra
Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenMegoldás. Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat
Megoldás Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat A feladatban szereplő specifikáció eredeti, angol nyelvű változata egy létező eszköz leírása. Nem állítjuk, hogy az eredeti dokumentum jól
RészletesebbenAutóipari kommunikációs protokollok a CAN
PANNON EGYETEM Mérnöki Kar JÁRMŰRENDSZERTECHNIKAI LABORATÓRIUM Autóipari kommunikációs protokollok a CAN dr. Fodor Dénes Veszprém, 2012. Köszönetnyilvánítás TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 Mobilitás
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek CAN Controller Area Network
Tóth Csaba, Scherer Balázs: Autóipari beágyazott rendszerek CAN Controller Area Network Előadásvázlat Kézirat Csak belső használatra! 2012.02.05. TCs, SchB BME MIT 2012. Csak belső használatra! Autóipari
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 01 Autóelektronikai műszerész Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenLokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés
Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 8. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 8. előadás Dr. Bécsi Tamás A FlexRay hálózat Kifejlesztésének célja: alacsony költségen, nagy megbízhatóságú, nagy teljesítményű adatátvitel járműipari környezetben. A specifikációt
RészletesebbenI+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd
I+K technológiák Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd Hálózati struktúrák A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép, rajzeszközök
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 55 525 01 Autótechnikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét! Ha a
RészletesebbenProgramozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez
Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Készítette: Fekete Dávid Processzor felépítése 2 Perifériák csatlakozása a processzorhoz A perifériák adatlapjai megtalálhatók a programozasi_segedlet.zip-ben.
RészletesebbenI+K technológiák. Beágyazott rendszerek 3. előadás Dr. Aradi Szilárd
I+K technológiák Beágyazott rendszerek 3. előadás Dr. Aradi Szilárd LIN (Local Interconnect Network) kommunikációs hálózat 1980-as években jelentek meg az UART alapú soros megoldások a gépjárművekben,
RészletesebbenRoger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0
ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.
RészletesebbenBillentyűzet. Csatlakozók: A billentyűzetet kétféle csatlakozóval szerelhetik. 5 pólusú DIN (AT vagy XT billentyűzet csatlakozó),
Billentyűzet Általános billentyűzet Csatlakozók: A billentyűzetet kétféle csatlakozóval szerelhetik. 5 pólusú DIN (AT vagy XT billentyűzet csatlakozó), 6 pólusú mini-din (PS/2 billentyűzet csatlakozó).
Részletesebben2.5 Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Ötödik rész)
2.5 Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Ötödik rész) 3.4. A CAN adatbusz rendszerek üzenetformátuma Az információt a soros adatátviteli rendszereknél szabványosított keretformátumba foglalják. A teljes
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai
Autóipari beágyazott rendszerek A kommunikáció alapjai 1 Alapfogalmak Hálózati kommunikáció Vezérlőegységek közötti információ továbbítás Csomópontok Kommunikációs csatornákon keresztül Terepbuszok (cluster)
RészletesebbenJárműinformatika bevezetés. 1. Óra
Járműinformatika bevezetés 1. Óra Ajánlott irodalom Gépjárművek buszhálózatai Dr. Kováts Miklós, Dr. Szalay Zsolt (ISBN 978-963-9945-10-4) Multiplexed Networks for Embedded Systems Dominique Paret (ISBN
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása
Irányítástechnika 1 8. Elıadás PLC rendszerek konfigurálása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Klöckner-Möller Hungária: Hardverleírás és tervezési segédlet,
Részletesebbenloop() Referencia: https://www.arduino.cc/en/reference/homepage
Arduino alapok Sketch ~ Solution Forrás:.ino (1.0 előtt.pde).c,.cpp,.h Külső könyvtárak (legacy / 3rd party) Mintakódok (example) setup() Induláskor fut le, kezdeti értékeket állít be, inicializálja a
RészletesebbenModbus kommunikáció légkondícionálókhoz
Modbus kommunikáció légkondícionálókhoz FJ-RC-MBS-1 Mobus szervezet: -> http://www.modbus.org (néha Modbus-IDA) -> Modbus eszköz kereső motor http://www.modbus.org/devices.php Modbus (RTU) - soros kommunikációs
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2012
Számítógépes Hálózatok 22 4. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás Hálózatok, 22 Hibafelismerés: CRC Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód
RészletesebbenI 2 C, RS-232 és USB. Informatikai eszközök fizikai alapjai. Oláh Tamás István 2015.04.08
I 2 C, RS-232 és USB Informatikai eszközök fizikai alapjai Oláh Tamás István 2015.04.08 Az I 2 C Busz Phillips által kifejlesztett kétvezetékes szinkron adatátviteli eszköz integrált áramkörök összekapcsolására
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 7. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 7. gyakorlat Gyakorlat tematika Hibajelző kód: CRC számítás Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 7. 2 CRC hibajelző kód emlékeztető Forrás: Dr. Lukovszki Tamás fóliái
RészletesebbenKommunikáció. 3. előadás
Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek
RészletesebbenAz adatkapcsolati réteg
Az adatkapcsolati réteg Programtervező informatikus BSc Számítógép hálózatok és architektúrák előadás Az adatkapcsolati réteg A fizikai átviteli hibáinak elfedése a hálózati réteg elől Keretezés Adatfolyam
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg 1
Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el
RészletesebbenVezetéknélküli technológia
Vezetéknélküli technológia WiFi (Wireless Fidelity) 802.11 szabványt IEEE definiálta protokollként, 1997 Az ISO/OSI modell 1-2 rétege A sebesség függ: helyszíni viszonyok, zavarok, a titkosítás ki/be kapcsolása
Részletesebben13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK A mai digitális berendezések egy jelentős része más berendezések közötti adatátvitelt végez. Esetenként az átvitel megoldható minimális hardverrel, míg máskor összetett hardver-szoftver
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Óra eleji kiszh Elérés: https://oktnb6.inf.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 2 Gyakorlat tematika Szinkron CDMA Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat
RészletesebbenSzállítási réteg (L4)
Szállítási réteg (L4) Gyakorlat Budapest University of Technology and Economics Department of Telecommunications and Media Informatics A gyakorlat célja A TCP-t nagyon sok környezetben használják A főbb
RészletesebbenXII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL
XII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL Ma, a sok más felhasználás mellett, rendkívül jelentős az adatok (információk) átvitelével foglakozó ágazat. Az átvitel történhet rövid távon, egy berendezésen belül,
RészletesebbenTartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe
Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton
RészletesebbenProgramozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet
2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző
Részletesebben1 Járműipari hálózatok
1 Járműipari hálózatok 1.1 Járműipari kommunikációs technológiák összehasonlítása A járműelektronika viharos fejlődése az utóbbi évtizedekben egyre több új, elektronikusan támogatott funkció megjelenését
RészletesebbenJárműinformatika. 2. Óra. Kőrös Péter
Járműinformatika 2. Óra Kőrös Péter korosp@sze.hu http://rs1.sze.hu/~korosp/ LIN- és más szub-busz rendszerek (K- és L-line, KWP 2000) LIN (Local Interconnect Network) Konzorciumi fejlesztés Komfort- és
Részletesebben4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA
4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA A címben található jelölések a mikrovezérlők kimentén megjelenő tipikus perifériák, típus jelzései. Mindegyikkel röviden foglalkozni fogunk a folytatásban.
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. FlexRay
Autóipari beágyazott rendszerek FlexRay 1 Történet A FlexRay konzorcium fejlesztette Freescale, Bosch, NXP, BMW, VW, Daimler, GM Ma már ISO szabvány Főbb igények A CAN és LIN protokolloknál nagyobb sávszélesség
RészletesebbenJÁRMŰIPARBAN GYAKRAN ALKALMAZOTT FEDÉLZETI BUSZOK 1. BEVEZETÉS
Dr. Schuster György Terpecz Gábor JÁRMŰIPARBAN GYAKRAN ALKALMAZOTT FEDÉLZETI BUSZOK 1. BEVEZETÉS A járműfedélzeti rendszerek bonyolultságának és a megoldandó feladatok komplexitásának növekedésével a huzalozási
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2010
Számítógépes Hálózatok 2010 5. Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, (slotted) Aloha, CSMA 1 Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben Statikus multiplexálás
RészletesebbenADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK
ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK Hálózati alapismeretek OSI 1 Adatkapcsolati réteg működése Az adatkapcsolati protokollok feladata egy összeállított keret átvitele két csomópont között. Az adatokat a hálózati
RészletesebbenTerepi buszrendszerek összehasonlítása jegyzet az Épületinformatika cím tárgyhoz
Novák Balázs Terepi buszrendszerek összehasonlítása jegyzet az Épületinformatika cím tárgyhoz 1. Osztott intelligenciájú vezérlrendszerek, terepi buszrendszerek A vezérl-hálózat olyan készülékek csoportja,
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Adatkapcsolati
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
RészletesebbenJárműfedélzeti kommunikáció. Dr. Aradi Szilárd
Járműfedélzeti kommunikáció Dr. Aradi Szilárd LIN (Local Interconnect Network) kommunikációs hálózat 1980-as években jelentek meg az UART alapú soros megoldások a gépjárművekben, Gyors elterjedés < alacsony
Részletesebben2016/11/29 11:13 1/6 Digitális átvitel
2016/11/29 11:13 1/6 Digitális átvitel < Hálózat Digitális átvitel Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2013, 2014 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Szinkron átvitel
RészletesebbenKameleon Light Bootloader használati útmutató
Kameleon Light Bootloader használati útmutató 2017. Verzió 1.0 1 Tartalom jegyzék 2 1. Bootloader bevezető: A Kameleon System-hez egy összetett bootloader tartozik, amely lehetővé teszi, hogy a termékcsalád
RészletesebbenProcontrol RFP-3. Műszaki adatlap. Rádiótransceiver / kontroller 433 vagy 868 MHz-re, felcsavarható SMA gumiantennával. Verzió: 4.1 2007.12.
Procontrol RFP-3 Rádiótransceiver / kontroller 433 vagy 868 MHz-re, felcsavarható SMA gumiantennával Műszaki adatlap Verzió: 4.1 2007.12.21 1/6 Tartalomjegyzék RFP-3... 3 Rádiótransceiver / kontroller
RészletesebbenProgramozható logikai vezérlők
Széchenyi István Egyetem Automatizálási Tanszék Programozható logikai vezérlők Dr. Hodossy László Az irányítórendszerek fejlődése Fix huzalozású rendszerek Típus Programozható rendszerek Típus Jelfogós
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Második házi feladat 2 AM és FM analóg jel modulációja esetén Forrás:
RészletesebbenMACAW. MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz. Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang
MACAW MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang készítette a fenti cikk alapján: Bánsághi Anna programtervező matematikus V. 2009. tavaszi
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenKommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész
3. előadás Protokollok Kommunikáció 2. rész RPC (Remote Procedure Call) távoli eljáráshívás RMI (Remote Method Invocation) távoli metódushívás MOM (Message-Oriented Middleware) üzenetorientált köztesréteg
RészletesebbenLED DRIVER 6. 6 csatornás 12-24V-os LED meghajtó. (RDM Kompatibilis) Kezelési útmutató
LED DRIVER 6 6 csatornás 12-24V-os LED meghajtó (RDM Kompatibilis) Kezelési útmutató Tartsa meg a dokumentumot, a jövőben is szüksége lehet rá! rev 2 2015.09.30 DEZELECTRIC LED DRIVER Bemutatás A LED DRIVER
Részletesebben7. Adatkapcsolati réteg
7. Adatkapcsolati réteg A fejezet tárgya a megbízható, hatékony kommunikáció megvalósítása két szomszédos gép között. Az alapvető követelmény az, hogy a továbbított bitek helyesen, s a küldés sorrendjében
RészletesebbenHibafelismerés: CRC. Számítógépes Hálózatok Polinóm aritmetika modulo 2. Számolás Z 2 -ben
Hibafelismerés: CRC Számítógépes Hálózatok 27 6. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás, csúszó ablakok Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód
RészletesebbenZL180 Kétmotoros vezérlés 24V-os mototokhoz
KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66 Fax: 262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling.hu Magyarországi Képviselet ZL180 Kétmotoros vezérlés 24V-os mototokhoz
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenINVERSE MULTIPLEXER RACK
SP 7505 Tartalomjegyzék...1 Általános ismertetés...2 Követelmények...2 Felépítése és működése...3 Beállítások...3 Felügyelet...3 Csatlakozók...3 Kijelzők...3 Műszaki adatok:...4 G703 felület:...4 LAN felület:...4
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok és Internet Eszközök
Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 13. Adatkapcsolati réteg, MAC alréteg Ethernet, WiFi 1 MAC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok Verseny-mentes
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2008
Számítógépes Hálózatok 2008 7. datkapcsolati réteg, MC korlátozott verseny, WLN, Ethernet; LN-ok összekapcsolása 1 MC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok
RészletesebbenAz I2C egy soros, 8 bit-es, kétirányú kommunikációs protokoll, amelynek sebessége normál üzemmódban 100kbit/s, gyors üzemmódban 400kbit/s.
Az I2C busz fizikai kialakítása Az I2C egy soros, 8 bit-es, kétirányú kommunikációs protokoll, amelynek sebessége normál üzemmódban 100kbit/s, gyors üzemmódban 400kbit/s. I2C busz csak két db kétirányú
RészletesebbenBusz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia
M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 6. előadás Dr. Aradi Szilárd
Járműfedélzeti rendszerek II. 6. előadás Dr. Aradi Szilárd LIN (Local Interconnect Network) kommunikációs hálózat 1980-as években jelentek meg az UART alapú soros megoldások a gépjárművekben, Gyors elterjedés
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2008
Számítógépes Hálózatok 28 5. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás, csúszó ablakok Hibafelismerés: CRC Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód
RészletesebbenAz Internet működésének alapjai
Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.
RészletesebbenIDAXA-PiroSTOP. PIRINT PiroFlex Interfész. Terméklap
IDAXA-PiroSTOP PIRINT PiroFlex Interfész Terméklap Hexium Kft. PIRINT Terméklap Rev 2 2 Tartalomjegyzék. ISMERTETŐ... 3 2. HARDVER... 4 2. LED... 5 2.2 KAPCSOLAT A VKGY GYŰRŰVEL... 6 2.3 CÍMBEÁLLÍTÁS...
RészletesebbenAz Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek
Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A
RészletesebbenSSL elemei. Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába
SSL 1 SSL elemei Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába 2 SSL elemei 3 SSL elemei 4 SSL Record protokoll 5 SSL Record protokoll Az SSL Record protokoll üzenet formátuma 6 SSL Record
RészletesebbenGoWebeye Monitor Release 1.6.4 Üzenetküldés
GoWebeye Monitor Release 1.6.4 Üzenetküldés 1/10 Tartalom AZ ÜZENETVÁLTÁS MODUL... 3 AZ ÜZENETVÁLTÁS MODUL FUNKCIÓI... 3 AZ ÜZENETVÁLTÁS FOLYAMATA... 4 AZ ÜZENETVÁLTÁS MODUL FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA...
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése
Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
RészletesebbenHálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek
Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok és Internet Eszközök
Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 12. datkapcsolati réteg, MC alréteg CSM, versenymentes protokollok, korlátozott verseny 1 Vivő-érzékelés (Carrier Sensing) (Slotted) LOH egyszerű, de nem
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
Részletesebben2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Telefonos illesztő / Telefonhívó modul. VDT-TPC Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT-TPC. VDT-TPC Leírás v1.0.
2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Telefonos illesztő / Telefonhívó modul VDT-TPC Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT-TPC VDT-TPC Leírás v1.0.pdf Bevezető Leírás: A VDT-TPC egy telefonos illesztő modul
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv MC442H típusú léptetőmotor meghajtóhoz
Felhasználói kézikönyv MC442H típusú léptetőmotor meghajtóhoz Műszaki adatok: Kimeneti áram: 1,0 4,2 A 15 beállítható mikró lépés felbontás (400-25 600 lépcső / fordulat) Rms érték: 3,0 A Tápfeszültség:
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
RészletesebbenAF 4073-1. 5 hangú kód adó-vevő. Fő jellemzők:
AF 4073-1 5 hangú kód adó-vevő Fő jellemzők: SELECT 5 jelzések küldése - billentyüzeten beirt 5 hangú szekvencia küldése - szekvencia küldés 9 db programozható hivó-memória egyikéből - REDIAL funkció egy
RészletesebbenFirmware frissítés (ROM Update)
Firmware frissítés (ROM Update) A Muratec 2200-2725 firmverét CF (compact flash) kártyáról olvashatjuk be a gépbe. A frissítési folyamat kétféle lehet: Automatikus ROM update Kézi ROM update Mielőtt elkezdi
RészletesebbenInformatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,
RészletesebbenA vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése.
Soros LCD vezérlő A vezérlő modul lehetővé teszi, hogy az LCD-t soros vonalon illeszthessük alkalmazásunkhoz. A modul több soros protokollt is támogat, úgy, mint az RS232, I 2 C, SPI. Továbbá az LCD alapfunkcióit
Részletesebben13. Egy x és egy y hosszúságú sorozat konvolúciójának hossza a. x-y-1 b. x-y c. x+y d. x+y+1 e. egyik sem
1. A Huffman-kód prefix és forráskiterjesztéssel optimálissá tehető, ezért nem szükséges hozzá a forrás valószínűség-eloszlásának ismerete. 2. Lehet-e tökéletes kriptorendszert készíteni? Miért? a. Lehet,
Részletesebben