KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 1 KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓ Készítette: Szilárdi László Intézményvezető Városi Művelődési Ház és Könyvtár Kistarcsa, 2007.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Kistarcsa bemutatása III. Kistarcsa város kulturális és közművelődési rendszere (helyzetelemzés) III. 1 Kistarcsa intézményei III. 1.1 Közművelődési intézmény Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) Az intézmény helyiségeinek rendeltetésszerű felsorolása Az épületek jelenlegi állapota, technikai felszereltsége Személyi feltételek Tartalmi tevékenység III.1.2 AZ oktatási intézmények közművelődési tevékenysége és történeti áttekintése 1. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium 2. Kölcsey Ferenc Általános Iskola 3. Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4. Városi Óvoda III.2 Egyházak 1. Kistarcsai Római Katolikus Egyházközség 2. Kistarcsai Református Egyházközség III. 3 A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat közművelődési munkája III. 4 A kultúra területén működő társadalmi szervezetek 1. Kistarcsai Kulturális Egyesület 2. Pannónia Néptánc Együttes 3. Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület 4. Közművelődési feladatot ellátó jogi státusz nélküli csoportok

3 3 IV. Kistarcsa civil élete IV.1 Civil szerveződések története és jelenlegi helyzete V. Kistarcsai kiadványok V. 1 Írott közéleti kiadványok V. 2 Elektronikus közéleti sajtó VI. Rövidtávú és középtávú kulturális stratégia VI.1 Alapelvek VI.2 A város stratégiai elemzése 1. Erősségek, gyengeségek 2. Hiányosságok 3. Lehetőségek VI.3 Cselekvési program VI.4 Célok, kiemelt feladatok VI.5 A kultúra finanszírozása VI.6 Kistarcsa Városi Művelődési Ház és Könyvtár szerepvállalása a Kistérség kulturális életében VI.7 Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) rövid- és középtávú beruházási és fejlesztési stratégiája 1. Az intézmény épületeinek fejlesztési stratégiája VI. 8 Stratégiai feladatok a nevelési oktatási intézményekben (közművelődési intézmény, és az oktatási intézmények találkozási pontjai) VI. 9 Találkozási pontok a városban működő civil szervezetekkel VI. 10. Közművelődési intézmény hasznosítási stratégiája 1. Hasznosítási körülmények 2. Bevételi lehetőségek 3. Hogyan lehet az intézmény saját bevételeit növelni? 4. Helyiségelosztási koncepció VI. 11 Testvér-települési kapcsolatok együttműködési stratégiája

4 4 VI.12 Több évre előre tervezhető városi nagyrendezvények szerkezeti struktúrája VII. Utalás a hosszútávú Stratégiai feladatokra

5 5 I. BEVEZETÉS Kistarcsa Önkormányzata 6/2002. (IV.24.) számú rendeletében fogalmazta meg A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény alapján a helyi közművelődési feladatokat, törekvéseket, melyre a Közművelődési Koncepció épül. A település közművelődési koncepciójának elkészítésekor fontos áttekinteni, hogy a város közművelődési tevékenységének és folyamatainak milyen sajátos jellemzői vannak, milyen a társadalmi szerkezete, amelyekben ezek a folyamatok zajlanak. Indokolt a város történelmi és kulturális hagyományainak, a jelen eseményeinek és létrehozott értékeinek számbavétele. A koncepció elkészítésénél nem hagytuk figyelmen kívül a város természeti adottságait, főbb gazdasági és társadalmi jellemzőit. A kulturális koncepción belül a helyzetelemzésben szó lesz, a közelmúlt hagyományos, aktuális és új kulturális- és közművelődési eseményeiről, a kezdeményezésekről és a hozzájuk kapcsolódó intézményekről, szervezetekről, valamint a jövőbeli elképzelésekről, javaslatokról és lehetőségekről is. Az önkormányzat Közművelődési Rendeletében az intézmények, szervezetek, egyesületek, alapítványok saját szabályzataiban, beszámolóiban megfogalmazottakon kívül, felhasználtuk, Kistarcsáról, a közéleti újságokban és kiadványokban megjelent cikkeket, Kistarcsa várossá nyilvánítási kérelmének anyagát és a rendezvények információs anyagait. Beszélgetéseket folytattunk a koncepció kapcsán az intézményvezetőkkel. A koncepció ismerteti: múltat, jelent, rövid- és középtávú célokat, valamint utalást tesz befejezésként a hosszú távú elképzelésekre.

6 6 II. Kistarcsa bemutatása Kistarcsa fölötti lélekszámú város. A település a 3. számú főút mentén terül el, amely jó közlekedési kapcsolatokat jelent a településnek mind a főváros, mind az ország északkeleti területei felé. A településnek nemcsak a közúti kapcsolatai, hanem tömegközlekedési kapcsolatai is kiemelkedők, mivel a 3. számú főút mellett, HÉV- vonal is átvezet a településen. E két szerkezeti elem felértékeli a települést, előnyösen befolyásolja a gazdasági kapcsolatait. A szerkezetéből adódóan, duális településközpont alakult ki Kistarcsán. Budapest közelsége miatt egyre többen érkeznek az ország minden tájáról a városba, illetve a szub-urbanizáció eredményeként, egyre több betelepülő érkezik Budapestről is. Ennek következményeként, előreláthatólag Kistarcsa lakosságszáma 1-2 éven belül eléri, majd meghaladja a főt. Kistarcsa város stabil gazdasággal rendelkezik. Az ágazatonkénti foglalkoztatottak 70,2%-a dolgozik kereskedelemben és szolgáltatásban a településen. A városban 896 vállalkozás működik, melyek közül 6 -a munkavállalók tekintetében- az főt foglalkoztató vállalkozások kategóriájába tartozik. Ezekhez a cégekhez a környező településekről is érkeznek dolgozók. Kistarcsa nagy vonzóerővel bíró közép és emeltszintű intézménnyel rendelkezik: uszoda, Körzeti Rendőrőrs, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, két általános iskola, egy óvoda, Alapszolgáltatást Nyújtó Központ, Egészségház, Művelődési Ház. Az önkormányzat a kistérségi szerveződésből adódó lehetőségeket is igyekszik kihasználni, így vezető szerepet játszott a Hungaroring Környéki Települések Fejlesztési Közhasznú Társaság létrehozásában, illetve alapító tagja volt a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesületnek is. Jelenleg a Gödöllő és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Tagja. A település rendelkezik a magas szintű ellátási feladatok végrehajtásához szükséges infrastruktúrával: helyi tömegközlekedéssel, villamos-energia hálózattal, ivóvíz vezetékkel, szennyvízcsatornával, csapadékvíz csatornával, földgázvezetékkel, vezetékes telefonnal, kábeltelevízióval, hulladékgyűjtéssel. Kistarcsa életében nagy szerepet játszanak a civil szervezetek. A településen 20 egyesület szerveződött, ebből 4 kulturális egyesület, 10 sportegyesület, 6 egyéb területen működik. 5 önszerveződő csoport tevékenykedik a kulturális élet területén. 6 alapítvány vesz részt a közösségi munkában, és 6 párt szervezete van jelen a helyi pártéletben. Az Önkormányzat szeptemberében adta át az új Egészségházat, az épület magas szintű szolgáltatásokkal várja a kistarcsai lakosságot.

7 7 III. Kistarcsa város kulturális és közművelődési rendszere (helyzetelemzés) Kistarcsa Város Önkormányzata az intézményi és szakmai önállóság tiszteletben tartásával épít a civil szervezetekre, a kulturális célú tevékenységet végző gazdasági vállalkozásokra, valamint mindazon egyéni és helyi közösségi kezdeményezésekre és feladatvállalásokra, amelyek a város kulturális életét gazdagítják. Kistarcsa Önkormányzata közművelődési feladatellátásában tiszteli hagyományait, az új értékek létrehozására törekszik. Kistarcsa intézményei, a helyi feladatok mellett, térségi ellátást is biztosítanak. Művelődési intézmények és helyszínek: Városi Művelődési Ház és Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény, Civil-ház. Oktatási Intézmények: Városi Óvoda, Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium. III.1 Kistarcsa intézményei III.1.1 Közművelődési intézmény Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) Feladatai: a. Közreműködik a lakosság művelődési igényeinek kielégítésében. b. Biztosítja a kultúra értékeinek megismerését és az elsajátításához szükséges ismeretterjesztést a helyi közösségek igényei alapján. c. Alkotói lehetőségek megteremtése d. Kulturális szolgáltatások kínálatával segíti az egyéni szabadság- és felelősségérzet fejlődését. e. A szabadidő értékes eltöltésének megteremtése. f. Közösségformálás a település fejlődése érdekében g. Az ifjúság kulturális igényeinek kialakítása. Ennek érdekében: a) Olyan kulturális szolgáltatásokat kínál, amelyek a tudomány, az esztétikum, a szórakozás értékeivel hozzájárulnak az élet minőségének javításához és növelik a lokálpatriotizmus érzését Kistarcsán. b) Szakértőket és folyamatos műhelymunkát biztosít a különböző korú és típusú tehetségek felfedezéséhez, képességek kibontakozásához, gondoskodik a helyi tudás, képesség közismertté tételéről, a születő új alkotások bemutatásáról.

8 8 c) Ösztönzi, segíti a lakosság helyi, közéleti, civil szerveződéseit, fórumot biztosít érdekeik, értékeik megmutatásához, a cselekvő társasági élet helyi akcióinak lebonyolításához. d) Felkínálja a város minden lakója számára azokat a forrásokat, amelyek javítják a polgárok életképességét, teljesítőképességét, fejlesztik az állampolgári szabadság- és felelősségérzetét, ösztönzik a közéletben való részvétel igényét, és a helyi nyilvánosság tartalmi gazdagítását szolgálják. e) Gondoskodik a lakosság gyors, pontos tájékoztatásáról, a szellemi tőke helyi beruházásának, hatékonyságot növelő új tudások megismertetésének fórumairól, Kistarcsa kulturális értékeinek, térségi, megyei és országos megismertetéséről. f) Elősegíti és szervezi a város kulturális értékeinek közkinccsé tételét. Folyamatosan információkat szolgáltat Kistarcsa múltjáról, az itt élő jeles alkotók munkásságáról, a helyi társadalom, művelődési, közösségi létformáiról, szokásairól, mentalitásáról, hagyományairól. Térségi szerep: - A Művelődési Házban megrendezett programok, együttesen vonzza a városban és a környező településeken élő lakosságot. - A nagyobb rendezvények keretén belül bemutatásra kerülnek a térségben élő művészek, alkotó közösségek és a különböző hagyományőrző csoportok, egyesületek. - A Művelődési Házban lévő nagytermet igénylők egy része a környező települések polgárai, egyesületei, intézményei és vállalkozásai. - A Kistarcsai Napok rendezvény mára már a térség egyik központi fesztiváljává nőtte ki magát, mind a fellépők, mind a látogatók számának tekintetében. Közvetlen vonzáskörzet: Nagytarcsa, Csömör, Kerepes Az intézmény helyiségeinek rendeltetésszerű felsorolása 1. A szakmai tevékenységet szolgáló helyiségek: Művelődési Ház (Csigaház) Rendezvényterem 240 m2 Előterem 72 m2 Színpadi rész 45 m2 Kiszolgáló helyiségek: Vizes blokkok 14 m2 (3 db. helyiség) Takarító szertár 4 m2 Öltözők 16 m2 (2 db. helyiség) Technika raktár 4 m2 Kazánház 7 m2 Terasz 45 m2

9 9 Könyvtár, művelődési iroda Fogadóhelyiség Klubterem Szervezői irodák 80 m2 96 m2 18 m2 (2 db. helyiség) Civil-ház Civil szervezetek helyiségei 285 m2 (16 db. helyiség) Nagyterem 52 m2 Kiszolgáló helyiségek: Porta Közlekedő Pince Raktárak 10 m2 86 m2 22 m2 21 m2 (3 db. helyiség) Az épületek jelenlegi állapota, technikai felszereltsége Művelődési Ház (Csigaház) A Művelődési Ház épülete szakmailag nem felel meg egy városi intézmény elvárásainak. Az előterem, rendezvényterem és a színpadrész egyben van, melyeket csak térelválasztó függöny elhúzásával lehet külön választani. Az elégtelen hangszigetelés miatt, a három teremrészt kevés esetben lehet csak külön használni. Ez azt jelent, hogy kiscsoportos összejövetelek esetében is az egész házat használják, más foglalkozást már nem lehet tervezni egyazon időpontra. Nagyszámú rendezvények alkalmával, ideális elrendezés produkálható a Művelődési Házban. Az elmúlt évek alatt apróbb fejlesztéseket tudtunk csak elvégezni, ezek tetemes részét pályázati forrásokból: vizesblokkok rendbetétele, csövek és a fal festése, a Csigaház előtti parkoló megépítése, tűzvédelmi rendszer kiépítése, bárpult és a székek cseréje, technikai eszközök korszerűsítése, raktár riasztó-rendszerének kiépítése. Ha nem sikerül az új művelődési házra pályázati forrást nyernünk, akkor további feladat a padlóburkolat cseréje, nagyobb raktár megépítése. A terasz beépítésével kisebb kiállító, próbaterem kialakítása, és az akadály-mentesítés. A szükséges fejlesztéseket a következőkkel indokoljuk: Jelenleg az állandó csoportok heti 26 órát használják az épületet, átlagosan heti három-négy alkalommal tartunk vásárt délelőtti órákban, ezen kívül a nyári hetek kivételével szinte minden szombaton rendezvényeknek ad helyet az épület. A Művelődési Ház átlagosan heti 53 órát tart nyitva. Ez azt jelenti, hogy évente rengeteg látogató megfordul a Csigaházban, amely a város és már a térség egyik legforgalmasabb közösségi tere, valamint társadalmi szervezetek bázisa. Heti rendszerességgel jelentkeznek csoportok, civil szervezetek, tanfolyamszervezők, hogy igénybe szeretnék venni a Csigaházat, de sajnos sok esetben nem tudunk helyet biztosítani részükre. A kiszolgáló helyiségek állapota sem kielégítő. A nagyszámú rendezvények miatt folyamatosan romlik a vizesblokkok és az öltözők állapota. Használatát kisebb javításokkal és karbantartási munkákkal tudjuk csak biztosítani. Problémát okoz, hogy nagyobb

10 10 raktárhelyiség hiányában az alkalmanként használt tárgyi eszközöket nem tudjuk megfelelő módon elhelyezni. A bútorzat nagy része elhasználódott, kopott nem nyújt esztétikus látványt. A Hang- és fénytechnikai parkunk megfelelő, az alap kiszolgálást biztosítani tudja. Intézményünk nagyon sok külső munkát is felvállal, ezért az eszközök hamarabb amortizálódnak. Könyvtár Kulturált körülmények között tudja fogadni az olvasókat. A könyvtári munkát a mai igényekhez igazodva folyamatosan korszerűsítjük. Szolgáltatásainkat a technikai eszközök fejlesztésével bővítettük. Létrehoztunk internet és egyéb multimédiás lehetőségeket, számítógépes adatviteli rendszert, könyvtárközi kölcsönzést. Nehézséget okoz, hogy a könyvtár helyiségének mérete, túlzottan befolyásolja az állománygyarapítást, továbbá a raktár kialakítása sem lehetséges. Civil-ház A Civil-ház kisebb-nagyobb hiányosságokkal, de rendeltetésszerűen működik. A 120 éves épület rossz állaga, állandó terhet ró az Önkormányzat költségvetésére, viszont elengedhetetlen az igényes környezet biztosítása. Az épületben lévő helyiségeket, az azokban helyet kapó civil szervezetek felújították, és folyamatosan karbantartják. A kiszolgáló helyiségek állapota nem megfelelő, mivel az önkormányzat csak a tisztasági meszelést és kisebb karbantartási munkákat tudott rajtuk elvégezni, pénzhiány miatt. A jó működéshez szükséges technikai feltételek nem állnak rendelkezésre, ezért rendezvények esetén, a művelődési házból szállítjuk át a szükséges eszközöket. A bútorzat elavult, a szakmai munkát csak részben szolgálja. Személyi feltételek Az intézmény engedélyezett dolgozói létszáma 4,5 fő. A jogszabályok által előírt és a munka elvégzéséhez szükséges szakképesítéssel valamennyi dolgozó rendelkezik. Felsőfokú végzettségű 3 fő, középfokú végzettségű 2 fő. Ebből a technikai személyzet 2 fő. A dolgozói létszám a városi szinthez mérten minimális, de a feladatok jó munkaszervezéssel elvégezhetők. Tartalmi tevékenység Település kulturális életének központja a Művelődési Ház és Könyvtár intézménye, mely 300 főt befogadó nagyteremmel rendelkezik, kötetes könyvtárral, továbbá 11 társadalmi szervezetet befogadó Civil-házzal, valamint egy helytörténeti gyűjteménnyel. Kistarcsán először 1909-ben volt olyan helyiség, ahol összejöveteleket lehetett tartani, ez a Gép- és Vasút-felszerelési Gyár közösségi terme volt. Később a Fésűsfonó területén alakítottak ki klubhelyiséget közösségi összejövetelek céljából, főként a Kommunista Ifjúsági Szövetség kapott benne helyet ban Kistarcsa és Kerepes egyesítésekor a ma Kerepes területén lévő Faluház adott helyet a község lakosságának.

11 11 Az 1994-es szétváláskor Kistarcsának, a volt pártház épületén kívül, nem volt művelődési tevékenységre alkalmas épülete. Az egykori internáló tábor felének visszaszerzését követően, a tiszti klubot alakította át az önkormányzat művelődési házzá, ami a mai napig üzemel. A Művelődési Ház társadalmi szervezetekkel kapcsolatos munkája A Művelődési Ház azon túl, hogy saját rendezvényeit szervezi, ingyenesen helyet ad a településen működő egyesületeknek, alapítványoknak és az önszerveződő csoportoknak, próbák és rendezvények megtartása céljából. Az intézmény feladatai közé tartozik, az önszerveződő csoportok anyagi és szellemi támogatása is. Elsőszámú feladatunknak tekintjük a civil-szervezetek bevonását a helyi közösségi életbe, oly módon, hogy erőteljes aktivitásra ösztönözzük őket. Ennek az egyik eszköze, hogy bevonjuk a civileket a Művelődési Ház által rendezett programok szervezésébe, továbbá a szervezetek által rendezett eseményeknek megpróbálunk részeseivé válni úgy, hogy függetlenségüket tiszteletbe tartsuk! A Művelődési Ház igen leterhelt intézmény, a látogatók és a rendezvények száma nagy. Egyre több rendezvényt bonyolítanak le az egyesületek, klubok, és magánszemélyek. A Művelődési Házhoz szorosan kapcsolódó jogi státusz nélküli csoportok : Szeretet Dalkör Kistarcsai Rozmaring Dalkör Kistarcsai Kéknefelejcs Hagyományőrző Népdalkör Őszirózsa Nyugdíjas Klub A Művelődési Házzal szoros kapcsolatban lévő egyesületek: Kistarcsai Kulturális Egyesület Kistarcsai Pannónia Néptánc Együttes Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület. A Művelődési Ház jelentősebb rendezvényei Az intézmény a lakosság kulturális igényének figyelembevételével alakítja ki, éves munkaterv alapján, művelődési stratégiáját, melynek részét képezi az évente ismétlődő, és alkalmi nagyrendezvények megszervezése. Az intézmény fontos feladatának tartja a nemzeti ünnepek és az állami ünnep megemlékező műsorainak megrendezését. A műsorok nagyrészt a délelőtti órákban zajlanak. A program szervezésébe bevonjuk a két általános iskola és a gimnázium diákjait, akik alkalomhoz illő dramaturgiai játékot adnak elő. Ünnepi szónoknak lehetőség szerint legtöbb esetben országosan ismert történészeket, színészeket, média személyiségeket hívunk meg. Október 23-án, az ünnepi műsorba, az ország legjobb színművészei közül érkeznek hozzánk szavalni. Járt nálunk Bács Ferenc, Bitskey Tibor Bánffy György, Tihanyi Tóth Csaba stb, Az

12 os forradalom évfordulóján elhelyezik koszorúikat a volt internáló tábor falánál az ország 56-os és a politikai elitéltek szervezetei. A szórakoztató rendezvények közé tartozik a Családi Nap, a Városi Karácsony, és a különböző alkalmakra szervezett bálok. A nagyobb hagyományőrző rendezvényeink a Kistarcsai Napok keretén belül megrendezendő nemzetiségi találkozók. Évente több alkalommal szervezünk irodalmi műsoros esteket és kiállításokat, főként a helyi amatőr művészek számára. Az év legkiemelkedőbb rendezvénye, a májusban megrendezésre kerülő, két napig tartó Kistarcsai Napok. A rendezvény keretein belül rendezünk színpadi programokat, melynek szombati napján hagyományőrző programokat mutatunk be. Szombat este és vasárnap egész nap, a helyben, és a térségben élő színpadi művészeken kívül, fellépnek országosan ismert zenekarok, akik élő koncertekkel örvendeztetik meg a közönséget. A színpadi fellépésekkel egy időben szervezünk színházi előadásokat, sport programokat, vetélkedőket, kiállításokat, egészségügyi szűréseket, kirakodó vásárt, kézműves foglalkozásokat. A rendezvény szervezésébe bevonjuk a helyi civil szervezeteket, intézményeket. A fesztivált, a két nap alatt, átlagosan ember látogatja. A Művelődési Ház állandó programjai A város lakosságának, minden nap lehetősége van a Művelődési Házban tartandó eseményeken részt venni. Több korosztályt és ízléscsoportot célzó program található az intézményben (Civil-házban Csigaházban ): néptánc oktatás, joga oktatás, modern táncoktatás, társastánc, női torna, balett, színjátszás, sakkszakkör, ismeretterjesztő előadások, baba-mama klub és egyéb kisebb programok. Fontosnak tartjuk, hogy a programok választéka folyamatosan bővüljön, de sok esetben nem tudunk helyet adni a felvetődő igényeknek a Művelődési Ház túlzsúfoltsága miatt. Művelődési Ház egyéb tevékenységei Az intézmény további tevékenységei közé tartoznak, a civil szervezetek, intézmények, és magánszemélyek által szervezet rendezvények segítése, különböző médiákban, sajtó orgánumokban, a település kulturális életének megjelentetése, turisztikai információszolgáltatás, megyei és országos szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartás, kistérségi kulturális kapcsolatok erősítése, civil szervezetek menedzselése, pályázatok írása, közművelődési rendelet által előírt művelődési feladatok elvégzése.

13 13 Városi Könyvtár: Kistarcsán a Könyvtár a XX sz. elején nyitotta meg kapuit, a Vasúti Gépgyár könyvtáraként. A szocializmus ideje alatt kezdődött községi könyvtárként működni, Kerepestarcsai Nagyközségi Könyvtár néven. A két település szétválását követően, az állomány tetemes része Kerepesre került. A Kistarcsai könyvtár, a volt pártház épületében kapott helyet, állományának jelentős hányadát a volt BM Laktanya szolgáltatta. Időközben az Intézmény összevonásra került a Művelődési Házzal és 2001-ben elköltözött régi helyéről. A gyűjtemény a Községháza épületének földszintjén, 80 négyzetméteres helyiségben került elhelyezésre, modern és igényes berendezéssel felszerelve. A munkát szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó végzi. A könyvállomány száma kötet, az évi átlagos állománygyarapodás 450 cím, a selejtezés évi átlagban 60 könyv. A beiratkozott olvasók száma 1300 fő, akik a könyvek kölcsönzésén túl, 32 folyóirat közül válogathatnak, továbbá megoldott a könyvtárközi kölcsönzés is. Az állomány SZIRÉN program segítségével történő digitális feldolgozása folyamatos. Az alapszolgáltatáson kívül, lehetőség van fénymásolásra és Internethasználatra, gyakoriak az író-olvasó találkozók és irodalmi vetélkedők szervezése. Az oktatási intézményekben tanuló gyerekek részére, rendszeresen rendezünk könyvtárismereti órákat. A könyvtár nyitvatartási ideje heti 22 óra, amely igények miatt főként a délutáni órákra korlátozódik. Az alapszolgáltatásokat az olvasók térítésmentesen vehetik igénybe. Városi Közkönyvtár (Művelődési Ház) db. Flór Ferenc Eü. Szakközép Iskola és Gimnázium könyvtára db. Kölcsey Ferenc Általános Iskola könyvtára db. Szent István Általános és Zeneiskola könyvtára db. Városi könyvállomány összesen: db. Civil-ház 2003-ban nyitotta meg kapuit, a kiatarcsai társadalmi szervezetek részére. A volt polgármesteri hivatal épületét alakítottuk át e célra. 11 civil szervezet, az akkor még két kisebbségi önkormányzat és egy Művészeti Iskola kapott irodát az épületben. A fenntartási költségeket 1 millió forint erejéig az önkormányzat fizeti, a szervezési és fenntartási munkákat a Művelődési Ház dolgozói végzik. Célunk az, hogy a szervezeteket, főként az öntevékenység és alulról való szervezés irányába aktivizáljuk, ezen oknál fogva, csak rendkívüli esetekben avatkozunk bele a ház életébe. A Művelődési Ház negyedévente szervez civil fórumot, melyen egyéb, civil-életi kérdések közt, megtárgyalásra kerülnek a civil házzal kapcsolatos feladatok is. A ház külső homlokzatán található az 1849 Isaszegi Csata emlékét idéző dombormű. A Civilházban rendeztük be a kistarcsai helytörténeti emlékszobát.

14 14 III. 1.2 OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE ÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Az Iskola tizennyolc éves múltra tekint vissza. Eredetileg a ceglédi Török János Szakiskola kihelyezett egészségügyi szakiskolai tagozataként működött a gödöllői Madách Imre Szakmunkásképző Intézetben ben a Kerepestarcsai Községi Közös Tanács döntése alapján felépült a jelenlegi iskolaépület, melyben az intézmény önálló gazdálkodási joggal felruházott intézményként kezdhette el működését a Pest megyei Flór Ferenc Kórházzal együttműködő szakképző iskolaként től augusztus 31-ig az intézmény fenntartói jogait Pest Megye Önkormányzata gyakorolta, a tulajdonosi jogok mindvégig a helyi önkormányzatot illették meg szeptember 01-től az intézmény visszakerült a helyi önkormányzat fenntartásába. Ennek eredményeként szorosabb együttműködésre nyílt lehetőség és feladatkör bővítésre is sor került. Az intézmény tevékenyen részt vesz a város közművelődésében. Színvonalas, önálló rendezvényeket szervez a neves évfordulókra, például az Aradi Vértanúk évfordulójára. Ezen kívül a városi rendezvények lebonyolításában is tevékenyen besegítenek. Fontos szerepe van az iskolának a tehetséges fiatalok felkutatásában. 2. Kölcsey Ferenc Általános Iskola A kistarcsai Kölcsey Ferenc Általános Iskola a város legnagyobb és legrégebbi iskolája. Alig pár évvel az első letelepültek megjelenése után, 1742-ben, a katolikus iskolában folyt oktatás 58 tanuló részvételével. A község költségén 1873-ban épült fel az első, egy tantermes iskola július 1-én, Korona tanügyi segélyt szavazott meg a képviselőtestület az új iskola kialakítására. Az 1948-as államosításig az iskola a Gépgyár lakótelepén két épületben működött. Az 1960-as évek végén szükségessé vált egy új, korszerű iskola felépítése, hiszen ekkor, négy helyen folyt az oktatás, egy igazgatás alatt. Ezek a Batthyányi út, a Széchenyi út vége, a Toldi út és a Szabadság úti épületek. A lakosság jelentős hozzájárulásával (téglajegyek eladásából) 1971-ben átadásra került a Ságvári úti (ma Kölcsey Ferenc u.) Általános Iskola. Az iskola 1992 óta, Kölcsey Ferenc nevét viseli.

15 15 Az iskola három területen nyújt több ismeretet, illetve biztosít lehetőséget a képességek, készségek kialakításához, fejlesztéséhez. Az iskola jelentős kulturális tevékenységei közé tartozik, a nyári táborok szervezése, két évente az október 23-i és a március 15-i ünnepélyeken, színpadi játék bemutatása, a minden év decemberében megrendezett karácsonyi koncert. Tanórán kívüli keretekben az iskolában, a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást tartanak, az azon való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3. Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az Iskolát 1979-ben alapították. Szent István nevét 1999-ben vette fel, a névadó mellszobrát, mely az iskola aulájában található, Domonkos Béla szobrászművész készítette. Az iskola a pedagógiai munka során a következő lehetőségeket nyújtja tanulóinak: - Az angol nyelv tanítása már az első osztályban elkezdődik, magasabb évfolyamon a tanulók csoportbontásban, emelt óraszámban sajátíthatják el a nyelvet. - Informatikát 4. osztálytól tanítanak tanrendben. A szaktanteremben hálózatba kötött számítógépeken biztosított az Internet hozzáférés is. - Az iskola nagy hangsúlyt fektet tanulói állóképességének fejlesztésére, így palettájukon szerepel: mindennapos testnevelés, úszásoktatás, sportkörök, osztályok közötti sportversenyek. A sportoláshoz a tárgyi feltételek adottak: 26x15 méteres tornaterem mászófallal, 2001-ben átadott salakos sportudvar atlétikai műtárgyakkal, korcsolyapálya villanyvilágítással. Ezek megyei és országos szintű versenyeknek is otthont adnak. - A hittant és vallástörténetet szülői kérésre tanrendbe állítva oktatják. - Az iskola vezetése és tantestülete büszke arra, hogy az iskolájukban került bevezetésre az országban elsőként a szelektív hulladékgyűjtés, ezért rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a Rügyecskék Közalapítvánnyal. - Hagyománya van az iskolában, a nemzeti ünnepek alkalmából, a kétévenként megrendezésre kerülő irodalmi játékok városi szintű bemutatásának. - Az iskola Diákönkormányzata szervezi - sok egyéb program mellett a hagyományos Szent István napi rendezvénysorozatot. - Zeneiskola A kistarcsai zeneiskola a Szent István Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény intézményegysége ben 140 tanuló látogatta, és ez a szám az évek folyamán emelkedett. A Zeneiskolának kihelyezett tagozatai vannak a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában is. A 2004/2005. iskolai évben zongorát, furulyát, klarinétot, gitárt és gordonkát (csellót) oktatnak. Ezen kívül a rézfúvós hangszerek oktatása elindult. A cselló mellett a 2006-os iskolai évtől beindult a hegedűoktatás is, valamint az ütőhangszeres képzés is. - A zeneiskolába már az általános iskola 1. osztályosai is jelentkezhetnek, zenei előképzőbe. - Második osztályos kortól hangszeres előképző osztályban tanulhatnak a gyerekek. A hangszertanulás első évétől, a hangszeroktatással párhuzamosan a zeneiskolai tanulmányok

16 16 befejezéséig - ami 1 év hangszeres előképző és 6 év hangszertanulás - szolfézsoktatásban is részesülnek a növendékek. - Harmadik, negyedik osztályos koruktól a gyerekek jelentkezhetnek a zeneiskola fúvós szakára, ahol fafúvós hangszerek közül klarinétot és fuvolát, rézfúvós hangszerek közül trombitát, tenorkürtöt, harsonát tanulhatnak. - A zeneiskolai 6. osztály befejezése után lehetőség van még négy évig, mint továbbképzős tanulni ben megalakult a fúvószenekar, amely remélhetőleg majd egy városi, nagy fúvószenekarrá növi ki magát. Március és április hónap folyamán, a város iskoláiban, tehetségfelmérést végeznek. A tehetségesnek talált gyerekek szüleit írásban értesítik a felmérés eredményéről. A zeneiskola cserekapcsolatot létesített a katzelsdorfi (Ausztria) zeneiskolával, ahova már többször ellátogattak az iskola diákjai, tanárai, és a zeneiskola is vendégül láthatta az ottani diákokat. 4. Városi Óvoda Kistarcsán óvoda a múlt század 20-as éveitől - kezdetben egycsoportos óvodaként, később egyre bővülő férőhellyel - folyamatosan működik. A Hazai Fésűsfonó Gyár is gondoskodott dolgozói gyermekeinek óvodai és bölcsődei elhelyezéséről, egészen 1991-ig, a gyár megszűnéséig. A község lakosságának létszáma, az 1960-as évektől kezdődően nagymértékben növekedett. Sokan települtek Budapest környékére, a munkalehetőség és a jobb megélhetés reményében. A lakosság számának növekedésével, nőtt az óvodai ellátás iránti igény is ra, felépült a Pest Megyei Kórház és mellette az új lakótelep, új bölcsődével és óvodával. Időközben faluegyesítésre, / 1979-ben Kerepestarcsa / majd 1994-ben, szétválásra került sor. Az 1990-es években az önkormányzat, gazdálkodásában racionalizálást hajtott végre, amelynek következtében lépcsőzetesen megszűntek a bölcsődei férőhelyek. A bölcsődék épületében óvodai csoportok nyíltak. Az óvodai hálózat összevonással, 1995-től, egy székhelyű, egy tagóvodával működő intézménnyé szerveződött. Ebben a formában működik ma is. Jelenleg 350 gyermek ellátására van lehetőség, vegyes életkorú csoport szervezésében. Évente több alkalommal kerül sor mesejátékok szervezésére, évente egyszer, az óvodai Dömötör Alapítvány szervezésében, városi jelentőségű bál rendezésére.

17 17 III. 2 EGYHÁZAK 1. Kistarcsai Római Katolikus Egyházközség A kistarcsai egyházközség, a törökök kiűzetése után, a váci püspök birtoka lett. Az 1721-es püspöki ellenőrzés szerint egykori templomának falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítése hevert romokban. Ennek romjain építette Peitler Antal, váci püspök, 1880-ban az új, Olvasós Boldogasszony tiszteletére ajánlott templomot. Emellett épült egy Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelt kápolna. A lakosok 1913-ban, önálló helyi káplánságot szerveztek, melyet a püspök hagyott jóvá. Az Egyházközség életére jellemző, hogy a vasárnapi templomba járók száma az országos átlagnál jobb. Az Egyházközség eltartja önmagát. A kistarcsai Római Katolikus Egyházközség csoportjai: Kalász: Vallásos asszonyok minden héten egy délután imaórát tartanak. Havonta egy vasárnap, vallásos témáról van előadás. Létszám: fő Cserkészek: Hetente egy foglalkozás. Nyáron más csapattal együtt táboroznak. Létszám: 10 fő Oratórium: Don Bosco szellemében működő gyerekcsoport. Létszám: 20 fő Énekkar: Lelkes fiatalok hetente egy próbát tartanak. Ünnepek előtt többet. Közös kirándulásokat, estéket rendeznek. Létszám: fő Családosok csoportja: Havonta egy este tartanak összejövetelt. Nyáron a gyerekekkel együtt busz kirándulást tartanak. Létszám: 6-7 pár Ifjúsági klub: Minden vasárnap délután vannak együtt, több gyermekes szülők felügyeletével. Sport- és játékszerekkel játszanak. Létszám: 25 fő Hittanosok tábora: Egy hét a nyári időben, nagycsaládos szülők vezetésével. Létszám: 35 fő 2. Kistarcsai Református Egyházközség A Kistarcsai Református Egyházközségbe tartozik Kistarcsa, Csömör, Kerepes és Nagytarcsa reformátusainak köre. A évi népszámlálás adatai szerint Kistarcsán 1416, Csömörön 794, Kerepesen 972, Nagytarcsán pedig 263 református él. Az egyházközségben lelkész és beosztott lelkész szolgál. Kistarcsán, a Hunyadi u. 10. szám alatt található gyülekezetük központja és a templom. Vasárnap reggel imaórát, majd 10 órakor istentiszteletet és vele párhuzamosan gyermekistentiszteletet tartanak. Az istentisztelet után, a Református Egyház kiadványait árusítják a templomi iratterjesztésben. Hétközben, különféle bibliaórákat tartanak: családosoknak, nyugdíjasoknak, fiataloknak. Hitoktatást mindkét általános iskolában és a gyülekezetben, 8 csoportban tartanak. Az egész gyülekezet számára minden nyáron hatnapos hitmélyítő hetet tartanak Piliscsabán, minden korosztály részvételével.

18 18 A Református egyház különös felelősséget érez a családokért. Így a helyi gyülekezeti munkában is nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy kapcsolatot tartsanak a Református Házasság- és Családsegítő Misszióval, illetve a Református Iszákosmentő Misszióval. III. 3 A SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJA Az Önkormányzat, megalakulásakor azt hangsúlyozta, hogy fő törekvésük a nyelv, a kultúra, a szokások, a viselet megőrzése. Sajnos a nyelvet már csak a lakosok egy szűk rétege használja, tehát megőrzésének egyik lehetőségét abban látják, hogy össze kell gyűjteni a helyi népdalokat, szokásokat, néprajzi anyagokra, és ezeken keresztül megőrizni az ősök nyelvét. Ezt a munkát már évek óta folytatják, általa kibővült a Pannónia Néptánc Együttes szlovák repertoárja, a összegyűjtött anyagot a művészeti vezető, Szengyel István dolgozta fel, valamint dalcsokrot állított össze belőle Liska Veronika, a Bivaly Együttes hangszeres kíséretével. Természetesen ezt a munkát segíti a két népdalkör, a Rozmaring és a Kéknefelejcs Együttes. Cserébe ők is segítenek nekik, hogy ne csak saját szervezésükben találjanak fellépési lehetőséget, hanem a Szlovák Önkormányzat segítségével is. Így jutottak el például az Ozvena Országos Szlovák Kórus által rendezett kórustalálkozóra, ahol más szlovák kórusokkal is találkozhattak, összevethették tudásukat, tapasztalataikat. Ezen kívül más kisebb rendezvényen is megismertethették az ország szlovákságát a gyönyörű, kistarcsai népdalokkal. A Kisebbségi Önkormányzat közvetítésével egy olyan továbbképzési lehetőséghez jutottak Szlovákiában, ahol rangos előadók ismertették a népdalok színpadi feldolgozásának lehetőségét, a megjelenés, a színpadi viselkedés, az öltözet viselésének módját és más hasznos tudnivalókat. Számos más szlovák önkormányzat keresi meg a kistarcsaiakat azzal, hogy műsoraikat színesítse a Pannónia Táncegyüttes is. Évente alkalommal jutnak így fellépési lehetőséghez, főként közeli szlovák lakta településeken és Budapest néhány kerületében. Fennállásuk óta, megkeresést kaptak országos jellegű rendezvényekre is, mint például Békéscsabán az Országos Szlovák Napra, vagy a Nógrádi Nemzetiségi Fesztiválra. Fontosnak tartják az anyaországi kapcsolatokat is. A testvértelepüléssel fenntartott intenzív kapcsolat erre az egyik legjobb lehetőség, de szerveznek többnapos kirándulásokat is Szlovákiába, a kultúra, a történelem, a nyelv, az anyanyelvi hitélet megismerése céljából. Belusával több szálon is tartják a kapcsolatot. Ismeretes, hogy a két település óvodái egy osztrák partnerrel kiegészülve egy uniós pályázatot nyertek, melynek egyik eredménye, egy közös kalendárium létrejötte, mely a résztvevők kultúráját, népszokásait hivatott közvetíteni gyermekrajzok segítségével. Közvetítettek Kistarcsa és Belusa önkormányzatai között is, melynek során hivatalos megállapodás született a két település polgármesterei között.

19 19 Támogatási nyilatkozatot adtak Belusa, a katolikus egyházhoz benyújtott pályázatához is, melyben a XIII. századi Anna Kápolna felújításához kérnek támogatást, melyet aztán kulturális és ifjúságpolitikai célokra használnának fel. Az anyaországi vendégszereplések során, például a Hagyományőrző Együttes már kétszer is bemutatkozott Pribylinán. Belusán, valamint a szomszédos Lysá pod Makytou faluban tartott folklórfesztiválon is részt vett a Pannónia Együttes Hagyományőrző-, Felnőtt- és Gyermekcsoportjával. Jó a kapcsolat a Városi Művelődési Házzal is. A hagyományos Kistarcsai Napok alkalmából kiállításokat szoktak rendezni, melyre jelentős mennyiségű néprajzi anyagot gyűjtenek a lakosság körében. A Művelődési Házzal közösen hozták létre a Civil-házban a néprajzi gyűjteményt. Minden évben megrendezik a Szlovák bált, melyen a helyi kultúrcsoportok bemutathatják szlovák műsorszámaikat. A már említett kirándulásokon kívül igyekeznek megismertetni az érdeklődőket más magyarországi szlovák településekkel is. Így kedvezményes árú kirándulásokat szerveznek például Kiskőrösre, Békéscsabára és Terénybe. A helyi Művelődési Ház és Könyvtár szervezésében a város polgárai találkozhattak Závada Pál Kossuth-díjas íróval, aki köztudottan szlovák gyökerekkel rendelkezik, és műveiben használja is ősei nyelvét. Bár a Szlovák Önkormányzat kevés pénzből gazdálkodik, fontosnak tarja, hogy anyagilag is támogassa a kulturális csoportok és más szervezetek munkáját. III. 4. A KULTÚRA TERÜLETÉN MŰKÖDŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK 1. Kistarcsai Kulturális Egyesület Az 1993-ban alakult egyesület jelentős szerepet játszik a település kulturális életének összefogásában. A kiemelten közhasznú egyesület fő tevékenységei a következők: heti egy alkalommal ismeretterjesztő előadásokat tartanak Deáktanya néven, melyek főként társadalom és természettudományi témákat érintenek. Az egyesület szervezi a Kistarcsai Kulturális Hét rendezvénysorozatot, műsoros esteket rendeznek a helyben élő amatőr művészeknek, színes programokkal egybekötve bemutatják évente két európai nemzet kultúráját, évente kiadják a Kistarcsai Kalendárium 200 oldalas évkönyvet, minden évben kiírják az Aranykavics díj pályázatot, melynek keretén belül a legtehetségesebb kistarcsai fiatalokat jutalmazzák. Az önkormányzat 2003-ban kötötte meg a közművelődési megállapodást az egyesülettel.

20 20 2. Pannónia Néptánc Együttes Az egyesület 1992-ben alakult csoportként, 1996-ban került bejegyzésre, jelenlegi tagságuk száma eléri a 120 főt. A néptánc oktatását különböző korosztályok szerint alakított csoportokban szervezik meg. A pöttöm-csoportba tartoznak az óvodás korú gyermekek, a gyerek-csoportba az általános iskolások, a felnőtt-csoportnak huszonéves haladó táncosok a tagjai, a hagyományőrző-csoportot középkorú férfiak és asszonyok alkotják, főként a helyi szlovák zene, tánc és ének hagyományainak ápolásával foglalkoznak. Az együttes több nemzetközi meghívásnak tett eleget, jártak Svédországban, Olaszországban, Angliában, Szlovákiába és Erdélyben. A helyi rendezvényeken kívül, az ország számos pontján fellépnek. Évente egyszer az együttes alakulásának évfordulóján, önálló estet adnak ben a 15-éves fennállásukat ünnepelték. Népszerű rendezvényeik közé tartozik, a minden hónapban a Civil-házban megrendezésre kerülő, élő zenés népi táncház. Az Önkormányzattal jó kapcsolatot ápolnak, ennek eredményeként 2005-ben közművelődési megállapodást kötöttek. 3. Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület Főként szociális és kulturális céllal alakították 2001-ben re a tagságuk száma elérte a 80 családot. A településen az egyesület szervezi a baba-mama klubot, mazsi-muzsikát. Évente négy alkalommal szervezik meg a bababörzét, továbbá a Művelődési Házzal közösen rendezik meg minden évben a Családi Napot és 2005-től a Városi Karácsonyi Ünnepséget és ajándékozást. 4. Közművelődési feladatot ellátó jogi státusz nélküli csoportok Szeretet Dalkör: A 12 főt számláló nyugdíjas asszonyokat tömörítő kórus, mely a népdalok mellett az idősebb korosztály ízlésvilágát kielégítő dalok előadására is vállalkozik. Kistarcsai Rozmaring Dalkör: Az együttes ugyancsak nyugdíjas asszonyok közössége, amelynek 25 tagja van. A népdalok éneklésén kívül saját maguk által írt vidám jeleneteket is tanulnak, melyeket a különböző nyugdíjas rendezvényeken mutatnak be nagy sikernek örvendve. Kistarcsai Kéknefelejcs Hagyományőrző Népdalkör: A 10 tagot számláló, asszonyokból álló csoport főként a szlovák és magyar népdalok megőrzését és bemutatását tűzték ki célként, ezen kívül a helyi népszokások, népviselet és emléktárgyak gyűjtését is végzik. Őszi Rózsa: Nyugdíjas Klub: 2006-ban alakult, önálló csoportként működik. Jelenleg 150 tagja van a szervezetnek. A város nyugdíjasai részére szerveznek kirándulásokat, klubfoglalkozásokat, valamint jeles alkalmakkor műsoros esteket.