AZ UNIÓ KAPUJÁBAN. Válogatás a PHARE-program projektjeibõl

Átírás

1 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN Válogatás a PHARE-program projektjeibõl

2 TÉMAKÖRÖK Határõrizet 1. Határátkelõhely-fejlesztés 2. Hõkamerás gépkocsik, járõrhajók 3. A bicskei befogadóállomás bõvítése Mezõgazdaság 4. Vasúti állat- és növény-egészségügyi határátkelõk 5. Növényvédelmi karantén és kísérleti üvegház 6. Elsõ magyar aukciós agrárbörze 7. Erdészeti informatikai rendszer Környezetvédelem 8. Tûzoltóbázisok modernizálása 9. Hulladéklerakók 10. Észak-pesti szennyvíztisztító 11. Levegõminõség-ellenõrzés Közlekedés 12. Esztergom-párkányi híd 13. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ 14. Gyõr-péri repülõtér 15. Összekötõutak építése és felújítása Kis- és középvállalkozások 16. Nyúltartás fejlesztése 17. Hústermelõtelep fejlesztése 18. Inkubátorház vállalkozóknak 19. Debrecen Ipari Park Turizmus 20. Ormánsági falvak rehabilitációja 21. Hollókõ turizmusának fejlesztése 22. Minõségi borkülönlegességek 23. Barokk fürdõváros 24. Szórakoztató családi programok 25. Gyógyturizmus fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Hivatal H 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: Fax: Internet: nfh@meh.hu Információs vonal: Esélyegyenlõség 26. Iskolabuszok beszerzése 27. Erdei iskola 28. Fogyatékkal élõk reintegrációja 29. Átmenet a képzésbõl a munka világába 30. Teleházakra épülõ kommunikációs rendszer

3 Köszöntõ Az Európai Unió sikeres tagja csak úgy lehetünk, ha Magyarország minden tekintetben felkészül a tagságra, és élni tud a tagság nyújtotta lehetõségekkel. Hazánk felkészülésében az itthoni összefogás eredményei mellett jelentõs szerepet játszott a PHARE elõcsatlakozási alap, amely immár több mint tíz éve támogatja Magyarország fejlõdését. E kiadványunk célja a PHARE-program magyarországi mûködésének bemutatása, amely méltán nevezhetõ sikertörténetnek, Magyarország ugyanis a rendelkezésre álló PHAREtámogatást szinte százszázalékosan felhasználta, és a jelenleg folyamatban lévõ programok szerzõdéskötési mutatói is jók. Az elmúlt években Magyarország jelentõs segítséget kapott az EU-integrációval kapcsolatos követelmények teljesítéséhez, fontos intézményfejlesztési feladatokhoz. PHARE-források segítették Magyarországot többek között a záhonyi vagy a gyulai határátkelõhelyek modernizálásához, a vámigazgatás vagy a Legfõbb Ügyészség teljes számítógépes felszereléséhez, a dunaújvárosi és salgótarjáni hulladéklerakók kialakításához éppúgy, mint az ózdi romakollégium vagy a Mária Valéria híd felújításához. E kiadványunkban összefoglalót adunk a PHARE-program segítségével megvalósult, sikeres projektekbõl. DR. BARÁTH ETELE politikai államtitkár Miniszterelnöki Hivatal A több, mint tíz éve mûködõ magyarországi PHARE-program méltán nevezhetõ sikertörténetnek. Most, hogy csupán néhány hónap van hátra Magyarország május elsejei EU-csatlakozásáig, nagy öröm számomra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala közreadja e kiadványt, amely a PHA- RE-program magyarországi eredményeit ismerteti. A PHARE-programot eredetileg 1989-ben indítottuk útjára azzal a céllal, hogy segítsen Magyarországnak és más kelet-közép-európai államoknak megbirkózni mindazokkal a politikai és gazdasági változásokkal, amelyekkel akkor szembe kellett nézniük. A kilencvenes évek közepén a PHARE-t elõcsatlakozási programmá alakítottuk át, ami anynyit jelent, hogy azóta olyan projekteket finanszíroz, amelyek segítséget nyújtanak Magyarországnak, hogy felkészülhessen az EU-tagság által rá rótt kötelezettségekre, és teljes mértékben képes legyen kiaknázni annak elõnyeit. A PHA- RE-programon keresztül a jelenlegi EU-tagállamok mintegy 100 millió eurót biztosítanak évente magyarországi célokra. A mostani kiadvány átfogóan bemutatja az összes PHAREsikertörténetet. Az érintett területek között szerepel a határvédelem, a mezõgazdaság, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, a közlekedés, a regionális fejlesztés és a kisebbségi jogvédelem. E projektek eredményei mind értéket képviselnek önmagukban is, de legalább ilyen fontos az a tapasztalat, amelyre Magyarország szert tett a projektek tervezése, irányítása és végrehajtása során. E tapasztalatkincs létfontosságú lesz, amikor 2004-tõl kezdve Magyarország önállóan vállal majd felelõsséget az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjainak kezeléséért. A felkészülés az EU-csatlakozásra hatalmas feladat, és a magyarok joggal lehetnek büszkék arra, hogy sikeresen hajtották végre. A jelen kiadvány azt mutatja be, hogyan járult hozzá e folyamathoz a PHARE-program. Remélem, ezáltal a jövõre nézve is ihlettel és számos ötlettel szolgál majd. A felkészülés az EU-csatlakozásra hatalmas feladat, és a magyarok joggal lehetnek büszkék arra, hogy sikeresen hajtották végre. JÜRGEN KÖPPEN delegációvezetõ Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja

4 Határõrizet Külsõ határvédelem, gyorsabb átkeléssel Az átkelõk fejlesztése az unió bõvítésétõl függetlenül is idõszerû volt, ám az integráció és a PHARE-program lökést adott a beruházásoknak. Magyari Adrienn pénzügyõr õrnagy Az Európai Unióban az egyik legfontosabb szabadságjog az emberek szabad mozgása, ám ez nem jelenti azt, hogy bárki ellenõrzés nélkül áthaladhat a határokon. Miközben a tagországok állampolgárait a belsõ határokon csak ritkán ellenõrzik, nagy feladat hárul az EU külsõ határait védõkre. Az átkelõk fejlesztése egyébként az unió bõvítésétõl függetlenül is idõszerû volt, ám az integráció és a PHARE-program lökést adott a beruházásoknak. Következetesen alkalmaztuk az EU határátkelõhelyek kialakítására vonatkozó szempontjait mondja Magyari Adrienn pénzügyõr õrnagy, a vám- és pénzügyõrség határügyi és ügyeleti fõosztályának helyettes vezetõje. PHARE-programok keretében elsõsorban azokat az átkelõhelyeket fejlesztették, amelyek az európai tranzitútvonalakon helyezkednek el. A határátkelõk felújítása és áteresztõképességük növelése általában együtt járt a felszerelés korszerûsítésével, az informatikai háttér fejlesztésével is; a nagyobb határátkelõkön külön helyet biztosítottak a veszélyes anyagokat vagy az állatokat szállító tehergépkocsik ellenõrzéséhez. A gyulai határállomást három ütemben újították fel. A beruházás létjogosultságát Ladányi János határõr alezredes adatokkal támasztja alá: míg 1989-ben egy hónap alatt fordult meg 800 kamion a határátkelõn, manapság van olyan nap, amikor 24 óra alatt bonyolítunk le ekkora forgalmat idézi a statisztikát az alezredes. Gyulán kilépõ irányban 24, a belépõsávokban 45 kamion részére biztosítanak parkolót. Az útlevél-ellenõrzés és a vámvizsgálat egy vonalba került, így már csak egyszer kell megállniuk az utazóknak. Ha pedig a határõrök vagy a vámosok alaposabb átvizsgálást látnak indokoltnak, az autót immár van hová félreállítani, hogy ne akadályozza a forgalmat. A vám- és pénzügyõrség a szakszerû és alapos átvizsgálást elõsegítendõ aknákat, kutatóhidakat, vizsgálócsarnokokat alakított ki, így már nem fordulhat elõ olyan eset, hogy az autót a szabad ég alatt kell tartani vagy autószerelõknél helyiséget bérelni a szét- és összeszerelésre. Az ukrán magyar határ szintén az EU külsõ védvonalává válik. Záhonynál naponta átlagosan nyolcezren haladnak át, ez a szám alkalmanként azonban elérheti a 13 ezret is. Balázsi Attila határõr fõhadnagy emlékszik olyan idõszakra, amikor a kilépõknek hat órát is várakozniuk kellett a határon. Az utóbbi idõben havonta három-négy alkalommal fordul elõ félórás várakozási idõ, ám ez jórészt abból adódik, hogy az ukrán oldalon feltorlódnak a gépkocsik. A mindennapok tapasztalatára támaszkodva a fentieket megerõsíti Zakar János határõr alezredes, a röszkei határforgalmi kirendeltség vezetõje is, aki úgy fogalmaz: mind a forgalmat, mind a munkatársi gárdát tekintve elmondható, hogy kinõttük a régi határátkelõt. Mindennapos gond volt a helyhiány, a zsúfoltság, ami egyrészt lassította az áthaladást, másrészt a munkatársaknak sem biztosította a megfelelõ munkafeltételeket. A röszkei határátkelõ felújítása után 2002 áprilisában adták át az új terminált. Jelenleg az öt-öt személygépkocsi által használható sávokat egy diplomatasáv és egy különleges helyzetekre fenntartott zóna egészíti ki. Mindemellett két-két buszsávon és két különálló kamionterminálon haladhatnak át a fuvarozók és az utazók. Röszkén a téli hónapokban naponta négy-hatezer személy halad át, nyáron ez a szám a ezret is elérheti. Határátkelõhely-fejlesztés Röszke és Letenye határátkelõhelyek modernizációja, Záhony, Gyula és Ártánd határátkelõhelyek fejlesztése Ártánd Kezdet: I. ütem: II. ütem: III. ütem: szeptember Átadás: október forint vagy euró forint vagy euró Gyula Kezdet: I. ütem: II. ütem: 2001 Átadás: július forint vagy euró forint vagy euró Letenye Kezdet: augusztus Átadás: március millió forint vagy euró millió forint vagy euró Röszke Kezdet: Átadás: április millió forint vagy euró millió forint vagy euró Záhony Kezdet: szeptember Átadás: július forint vagy euró forint vagy euró

5 Határõrizet A megszépült befogadóállomásra könnyebb vigyázni 2004 nyarán tudunk majd újra nagyobb létszámban embereket fogadni: addigra már az egész tábor úgy fest majd, mint most az új egészségügyi blokk. Horváth Lajos, a befogadóállomás igazgatója Hello! köszön rám egy fekete bõrû férfi, majd rögtön utána egy szorosra kötött fejkendõs asszony zdrasztvujtyét suttog felém; a barna copfos kislány köszönését már nem is értem. Algériából, Oroszországból, Irakból, Afganisztánból, Kamerunból, Szomáliából, Grúziából, Nigériából és Örményországból menekült emberek sétálnak el mellettem, s bár a menekült szóhoz egészen más képzeteket társítanék, mégis csupa vidám arcot, csevegõ, barátkozó társaságot látok. Bicskén, a menekülteket befogadó állomás zárt egészségügyi blokkja most éppen nyitva van. A százhatvan ember elszállásolására alkalmas épületben eredetileg azokat a menekülteket helyeznék el, akik frissen érkeztek: az egyfajta karanténként mûködõ, U alaprajzú földszintes házban addig kellene maradniuk, amíg a kötelezõ egészségügyi vizsgálat eredményei be nem bizonyítják, hogy az érkezettek nem szenvednek semmilyen fertõzõ betegségben. Nem valamilyen hanyagság vagy szándékos szabálysértés következtében áll nyitva a drótkerítés kapuja. A PHARE-program támogatásával 2002 augusztusára felújított blokk most maga a tábor, azaz a befogadóállomás: a felújítás 2003 õszén folytatódik, ezért az egykori munkásszálló többi meglehetõsen lestrapált épületét kiürítették, és most mindenki a karanténban lakik. Ám aggodalomra semmi ok: ezek az emberek biztosan egészségesek, hiszen átestek már a szûrõvizsgálatokon. Négyszáz személyt tudtunk elhelyezni az állomáson a legzsúfoltabb idõszakokban: a többségüket most átköltöztettük a debreceni táborba. Várhatóan 2004 nyarán tudunk majd újra nagyobb létszámban embereket fogadni: addigra már az egész tábor úgy fest majd, mint most az új egészségügyi blokk büszkélkedik Horváth Lajos, a befogadó állomás igazgatója. Akinek egyébként meggyûlt a baja a tavalyi felújítás miatt. Amikor elmondta a táborlakóknak, hogy az építkezés miatt kissé összébb kell húzódniuk, pillanatok alatt elégedetlenség árasztotta el a tábort. Börtönviszonyokra panaszkodtak az emberek, és jobb körülményeket követeltek. Ahogy azonban elõrehaladtak a felújítási munkák, és egyre gyakrabban leskelõdtek be a lakók a felújítás alatt álló ház ablakain, hirtelen megváltozott a hangulat: mindenki azt kérte, hogy ott lakhasson az új részben. Ami nem is csoda: a tábor még felújítás elõtt álló épületei nagyon rossz állapotban vannak: cserélni kell a fûtéscsöveket, a vizesblokkok berendezéseit, új padlóra, festésre, függönyökre van szükség, az utolsókat rúgják a konyhák berendezései is. A felújított épületben viszont minden vadonatúj. Ó, nagyon gyönyörû minden, igazán jól esik használni! hámozom ki egy középkorú asszony vegyes orosz és angol nyelvû mondataiból, de leginkább a taglejtésébõl; szükséghelyzetben az emberek minden nyelven tudnak mutogatni. A hölgy Grúziából érkezett, és menekülése okaként világszerte egyezményes jelekkel válaszol: a szájára, majd a hasára mutat, végül összedörzsöli hüvelyk- és mutatóujját. Vagyis: az ok az ennivaló és a pénz hiánya volt. Bicskén hivatalos megfogalmazás szerint a befogadottak többsége gazdasági menekült. A véletlen által egymás mellé sodort, különbözõ nyelveken beszélõ, más-más vallású emberek az utóbbi években jól megférnek egymással, mióta jelentõsen felgyorsult ügyeik intézése, és többnyire csupán öt-hat hónapot kell a táborban tölteniük évek helyett. Aztán vagy megkapják a magyarországi tartózkodásra jogosító papírokat, vagy továbbutaznak. Addig is nézeteltéréseket többnyire az okoz, ki legyen a soros a takarításban, bár az új épületben már ez is könnyebben megy: a szépre a jelek szerint könnyebb vigyázni. Rendõrségi fogda és befogadóállomás rekonstrukciója A bicskei menekülteket befogadó állomás egészségügyi blokkjának bõvítése Bicske október augusztus forint vagy euró forint vagy euró

6 Határõrizet Hõkamerák, járõrhajók, rejtett figyelés das helymeghatározó berendezés, amelyet néhány hónapja egyelõre kísérleti jelleggel használnak. Emellett a járõröket mára ezer hordozható számítógéppel is ellátták, és ezek egyharmada mobiltelefonon keresztül közvetlen kapcsolatba léphet a központi adatbázissal. Így a határõr a számára fontos információkhoz a közúti ellenõrzés során is azonnal hozzáférhet. A korszerûbb eszközök bevetésének eredményeként az utóbbi két évben a határsértõk száma folyamatosan csökken, mert az embercsempészek egyre kevésbé vállalják a megnövekedett kockázatot, inkább más útirányt választanak. A PHARE-támogatások felhasználásával számos olyan eszközt vásároltak, amely a határõrök munkakörülményeinek javítását is szolgálja: a járõrök kényelmesebben viselhetõ derékszíjat és sisakot, új bilincseket és gumibotokat, jobban használható kézilámpákat kaptak. Emellett uniós pénzekbõl más, kisebb léptékû fejlesztéseket is megvalósítottak, például a fedett akciók végrehajtásához szükséges gépkocsikat és más speciális eszközöket többek közt a rejtett figyelést szolgáló berendezéseket is vásároltak ban lezárult a negyedik határõrségi PHARE-projekt is, és még két további, uniós forrásokon alapuló fejlesztési program elõkészítése folyik közli Ritecz György, a Határõrség Országos Parancsnokságának osztályvezetõje. A Cop 97, 98, 99 és 2000 elnevezésû projektek eredményeként a határõrségi technika jelentõs része néhány év alatt megújult, és olyan eszközök is megjelentek, amelyeket korábban egyáltalán nem használtak hangsúlyozza az osztályvezetõ. Az új eszközök többségét a jövõbeni külsõ határszakaszokon hasznosítják. Az utóbbi néhány esztendõ egyik legfontosabb fejlesztése Nyolc átkelõnél stabil hõérzékelõ kamerákat telepítettek, a járõrök számára pedig csaknem kétszáz kézi hõkamerát vásároltak. Ritecz György, a Határõrség Országos Parancsnokságának osztályvezetõje a határregisztrációs rendszer kialakítása, amelyet részben EUpénzek felhasználásával valósítottak meg. A valamennyi átkelõre kiterjedõ informatikai hálózat kiépítésével a határõrség a korábbinál jóval nagyobb eredményességgel szûrheti ki a bûncselekmény miatt keresett vagy más okból nem kívánatos személyeket, illetve a körözött jármûveket. Az átkelõkön szolgálatot teljesítõ határõrök munkáját más eszközök is segítik. PHARE-támogatás révén szereztek be okmányvizsgáló berendezéseket, a kamionok ellenõrzését segítõ endoszkópokat, a zárt raktérben elrejtett migránsok felkutatását pedig CO-mérõ mûszerek teszik lehetõvé. Ritecz szerint a zöldhatárok õrizetében hasonló minõségi változást hozott a mobil hõérzékelõ rendszerek beszerzése: a huszonhat, hõkamerával felszerelt mikrobusz elegendõ ahhoz, hogy a legfontosabb migrációs útvonalakat folyamatosan ellenõrzés alatt tarthassák. Egy-egy ilyen jármûbõl akár tíz-tizenöt kilométernyi határszakaszt is megfigyelhetnek. Emellett nyolc átkelõnél elsõsorban a keleti és a déli határszakaszon stabil hõérzékelõ kamerákat telepítettek, a járõrök számára pedig csaknem kétszáz kézi hõkamerát vásároltak. A határõrök nagyobb mobilitása érdekében modern terepjárókat szereztek be, a vízi határszakaszokon új járõrhajókat vettek használatba, míg a mélységi ellenõrzések hatékonyságának javítására számítógéppel és más eszközökkel felszerelt mikrobuszokat állítottak rendszerbe. A terepen mozgó határõrök tájékozódásának elõsegítésére és részben mozgásuk ellenõrizhetõvé tételére szolgál az a közel hatszáz mûhol- Határõrizeti rendszer megerõsítése A 97, 98, 99 és 2000 programok keretében a határforgalom-ellenõrzési rendszer, valamint a határõrizeti tevékenység hatékonyságát növelõ eszközök kerültek beszerzésre szeptember PHARE-támogatás (megközelítõleg): forint vagy euró Hazai forrás (megközelítõleg): forint vagy euró

7 Mezõgazdaság Agrárbörze: a jövõ zenéje Ezer vagon alma oroszországi exportjára kötött szerzõdést 2003-ban a SZEMA, azaz a Szabolcsi Elsõ Magyar Agrárbörze Beszerzõ, Értékesítõ és Szolgáltató Szövetkezet. Ez a hír vagyis, hogy a hagyományos, de a rendszerváltozás óta leépült piacra ismét ennyi gyümölcsöt szállíthatnak a térség gazdaságai önmagában jelzi: volt értelme az agrárbörze létrehozásának, az ehhez nyújtott PHARE-támogatásnak. Az pedig ennél is többet mond, hogy a SZEMA ban, mûködésének harmadik évében már 800 millió forintos árbevételre számít. A kezdeményezés ötlete alig öt éve született. A PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítõ Alapítvány berkeiben 1998-ban készült egy tanulmány belga minta alapján agrárbörze kialakítására. A következõ évben Az agrárbörze tulajdonképpen a nagybani piac legfejlettebb formája. Egyelõre fõként elõre lekötött szerzõdéseket teljesítünk. Kovács István, a PRIMOR ügyvezetõje az alapítvány, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. valamint az akkor még önálló Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) nyíregyházi kutatóközpontja által létrehozott konzorcium pályázatot nyújtott be PHAREtámogatásra. Ugyanabban az esztendõben, tehát 1999-ben 115 termelõ már létre is hozta a SZEMA-t, amely a sikeres pályázat után a támogatás fõ kedvezményezettje lett. A szövetkezetalapítók elébe mentek az uniós kihívásoknak. A SZEMA ugyanis termelõ és értékesítõ szervezet, azaz tész az EU-ban pedig az ilyen szervezõdések jelentik a piacszabályozás alapját. A tészek azért alakultak, hogy közös fellépéssel jobb árakat, kisebb költségeket, kedvezõbb tárgyalási pozíciót tudjanak elérni tagjaik hasznára. Az is fontos szempont, hogy az uniós agrártámogatásokat szintén a tészeken, ezeken az új típusú szövetkezeteken keresztül lehet igénybe venni. Aligha véletlen tehát, hogy a SZEMA taglétszáma mára jóval több, mint duplájára nõtt. A PHARE-program segítségével és jelentõs állami támogatással 2002-ben Nyíregyháza mellett, Napkor határában 250 milliárd forintos zöldmezõs beruházásban készült el a SZEMA korszerû hûtõházból, irodaépületbõl és börzeterembõl álló létesítménye. A PHARE-támogatásból fedezték a szakemberek képzésének költségeit, és jutott belõle a zöldség- és gyümölcstermesztés tudományos hátterének erõsítésére is. Az újfehértói kutatóintézet egy, például a betakarítás optimális idõpontjának meghatározását lehetõvé tevõ mobil vizsgálóállomást rendezhetett be. A DATE intézete a csíramentes vetõmag elõállítását szolgáló mûszerekhez jutott. Az agrárbörze tulajdonképpen a nagybani piac legfejlet- tebb formája foglalja össze az itthon még kevéssé ismert intézmény lényegét Kovács István, a PRIMOM ügyvezetõje, a SZEMA elnöke. Egyelõre fõként elõre lekötött szerzõdéseket teljesítünk, például a konzerviparnak és külföldi kereskedõknek, de hamarosan valódi árubörzeként is mûködhetünk majd. A SZEMA borítékolható sikerétõl azt várják a szakemberek, hogy más térségek termelõinek is vonzó példát mutat, és így kialakulhat az agrárbörzék országos hálózata. Az elsõ magyar aukciós agrárbörze létrehozása Agrárbörze kialakítása, IT-berendezések, szállító- és emelõjármûvek, laboratóriumi eszközök beszerzése, képzés, tanulmányutak Nyíregyháza szeptember december millió forint vagy euró 23,5 millió forint vagy euró

8 Mezõgazdaság Az unió növényvédelmi bástyája Elõfordult, hogy egy szlovákiai szamócaültetvényen kellett megállapítani, a magyar szaporítóanyag, vagy a helyi termelési körülmények miatt fertõzõdött-e el a tábla. Hataláné Zsellér Ibolya, a laboratórium vezetõje Az egész kontinensen ritkaságnak számít az üvegház, amelyet PHARE-támogatással Hódmezõvásárhelyen építettek fel. A biológiai védekezési és karanténfejlesztési laboratóriumban olyan szaporítóanyagokat vizsgálnak, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy valamilyen fertõzést hordoznak magukban. A laboratórium feladata a külföldrõl érkezõ vagy a határokon túlra irányuló szállítmányok növényvédelmi ellenõrzése. Hataláné Zsellér Ibolya, a laboratórium vezetõje kifejti: elsõsorban a Romániából és Szerbiából érkezõ szállítmányok mintáit vizsgálják. Ám elõfordult már, hogy környezettanulmányt készítve egy szlovákiai szamócaültetvényen kellett megállapítaniuk, hogy a magyar szaporítóanyag, vagy a helyi termelési körülmények miatt fertõzõdött-e el a tábla. (A vizsgálatok akkor azt mutatták ki, hogy az a Lengyelországból érkezõ patak hozta a betegséget, amelybõl az öntözõvizet nyerték.) Mivel a 2004-es csatlakozás után Magyarország az Európai Unió keleti szélévé válik, a határvédelem szigorodásával párhuzamosan intézetünknek egyfajta növény-egészségügyi védbástyafunkciót is el kell látnia fogalmaz a laboratóriumvezetõ. A magyar kivitelezõk által felépített üvegházban teljesen zárt rendszert alakítottak ki. Miután a vizsgált kórokozók légtérbe kerülése beláthatatlan gazdasági veszteséget okozhat a térség termelõi számára, a munkatársaktól nagyfokú fegyelmet követelnek meg. A szakemberek a kutatási területen csak speciális ruhában tartózkodhatnak, minden távozáskor fertõtlenítõ helyiségen haladnak át. A rendszer biztonságosságát jellemzi, hogy a növényekrõl a talajba kerülõ csurgalékvizet is külön tartályban gyûjtik, és az csak sterilizálás után kerülhet a szennyvízcsatornába. Az országos hatáskörû hatósági feladatok ellátásán túl a laboratórium kutatási célokat is szolgál. Mivel a különleges berendezések segítségével ellenõrzött klímát képesek kialakítani, az üvegház ideális terep különféle kórokozók kitenyésztéséhez és laboratóriumi körülmények közötti szaporításához. Megismerve egy-egy kártevõ életmódját, hatékonyabbá válhat az ellenük folyó védekezés, és a földeken nagyobb esélylyel tudják megelõzni a fertõzést. A laboratóriumot mind gyakrabban keresik fel nyugat-európai növénynemesítõk és forgalmazók. Az új üvegház lehetõséget nyújt a genetikailag módosított növények szaporítóanyagának különféle vírusokkal és gombákkal történõ mes- terséges fertõzésére, hogy ezáltal fény derüljön ellenállóságukra. A Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat keretein belül mûködõ laboratórium oktatási célokat is szolgál. A vásárhelyi mellett a debreceni, gödöllõi és keszthelyi fõiskolákról és egyetemekrõl is rendszeresen fogadnak növényvédelmi szakmérnöknek készülõ hallgatókat, akik az intézetben megismerkednek a legújabb kutatási eredményekkel. A csatlakozás után várhatóan még szorosabbá válik az EU hasonló feladatot ellátó intézményeivel az együttmûködés, és más tagállamokban mûködõ képzõhelyek is elküldik diákjaikat Hódmezõvásárhelyre. Növényvédelmi szolgálat fejlesztése Karantén és kísérleti üvegház építése, informatikai rendszer fejlesztése Hódmezõvásárhely, Velence június 675 millió forint vagy euró 125 millió forint vagy euró

9 Mezõgazdaság A krumpli is útlevéllel utazik Az EU-csatlakozás után Magyarország az unió külsõ határa lesz. Ennek megfelelõen a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása alá tartozó Növény- és Talajvédelmi Szolgálat országos szervezete lesz felelõs azért, hogy megvédje a tagállamokat a harmadik országokból (például a tengerentúlról vagy Ukrajnából), a növényekkel, növényi eredetû termékekkel érkezõ károsítóktól. A rovarok, vírus-, baktérium- és gombabetegségek semmiképpen sem kerülhetnek be az unió területére, mert a kultúrnövényeken megtelepedve súlyos járványokat és jelentõs gazdasági veszteségeket okozhatnak. A csatlakozási tárgyalások megkezdésével egy idõben elindult Magyarországon a növény-egészségügyi hálózat fejlesztése is, amelyhez a PHARE-program jelentõs támogatást Egyes laboratóriumok a termelés helyén vizsgálják majd a terményeket. Az eredmények alapján kapják meg a termelõk a növény útlevelét. Halmágyi Tibor, a Budapesti Központi Növényvédelmi Laboratórium igazgatója adott az elmúlt években. A PHARE évi támogatási programja révén épül fel a károsító diagnosztikai laboratórium a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatnál. A PHA- RE 2003-as programjából pedig a mûszereket és a bútorokat szerezhetik be ehhez. A központi károsító diagnosztikai laboratórium már most is több laboratóriumból áll: a mikológiai, a nematológiai, a rovartani, a virológiai és a molekuláris fejlesztõ laboratóriumból amelyek a hagyományos és a legkorszerûbb diagnosztikai módszerek alkalmazásához szükséges mûszerekkel egyaránt jól felszereltek. A beruházás megvalósulása után új területekkel egészül ki a munka: a gyombiológia, az elektron mikroszkópia és a karantén laboratóriumi egységgel. Ebben az új laboratóriumi együttesben a legkorszerûbb technikákat alkalmazva, ember és környezet szempontjából nézve is biztonságos körülmények között látják majd el bizonyos szaporítóanyagok, növényi szállítmányok EU által elõírt, speciális felszereltséget igénylõ mûszeres vizsgálatát. A laboratórium ezenkívül az úgynevezett növény-egészségügyi szupervizsgálatokat is elvégzi: a hálózathoz tartozó rutinvizsgálati laboratóriumokban fertõzöttnek talált mintákat más, korszerûbb módszerekkel ellenõrzi. A két PHARE-projekt segítségével létrejövõ központi károsító diagnosztikai laboratórium és az említett diagnosztikai speciális laboratóriumok együtt egy (tervezett) háromszintû növény-egészségügyi diagnosztikai laboratóriumi hálózat harmadik szintjét képezik. Az elsõ szintet a növény-egészségügyi határállomások laboratóriumai jelentik, amelyek részben szintén PHARE-támogatásból létesülnek a csatlakozás idõpontjára. Ezekben a har- madik országokból érkezõ, vizsgálatköteles növényi szállítmányokat, termékeket ellenõrzik egyszerû, gyors módszerekkel, és mintát vesznek a további vizsgálatokhoz. A tervek szerint a második szintû (regionális) laboratóriumokban zajlanak majd azok a rutinvizsgálatok, amelyek idõés munkaigényes elõkészítést és nagyobb mûszerezettséget igényelnek. E laboratóriumok a termelés helyén vizsgálják az EU-tagállamok védett zónáiba szállítandó szaporítóanyagokat, terményeket. Ennek alapján kaphatják meg a termelõk a növény útlevelét, amely biztosítéka az áru unión belüli, szabad mozgásának. A harmadik szint laboratóriumaiba azok a minták kerülnek, amelyeknek vizsgálatát csupán speciális feltételek mellett, csúcsmûszerezettséggel lehet elvégezni. E szint a másik kettõ eredményeinek megerõsítését is szolgálja, és alapvetõ feladata a nemzetközi kapcsolattartás a tagállamok hasonló szervezeteivel. A hálózat második szintjét, a regionális laboratóriumokat ez után alakítják majd ki. A project címe: Állat-egészségügyi és növényegészségügyi intézmények fejlesztése Három állat- és növényegészségügyi, vasúti, határkirendeltség létesítése és a Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium felújítása Kelebia, Gyékényes, Eperjeske, Budapest június november forint vagy euró forint vagy euró. A Központi Károsító Diagnosztikai Labornak csupán az építése szerepel ebben, a mûszerezés a évi projekt segítségével, várhatóan 2004 elején kezdõdik.

10 Mezõgazdaság Erdõirányítás számítógépen Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) már csaknem harminc éve számítógépen tárolja az erdészeti igazgatáshoz szükséges információkat. A PHARE-támogatással létrehozandó új erdészeti informatikai rendszer elõnye, hogy a már meglévõ, ám eddig elkülönített térképes és leíró az erdõkészletrõl, erdõgazdálkodásról szóló adatbázisokat országosan egységes, bárhonnan egyetlen alkalmazáscsomaggal elérhetõ adatbázisban egyesíti. Az elképzelések szerint a távolabbi jövõben e szolgáltatások meghatározott köre nemcsak a szûk szakma, hanem a külvilág számára is elérhetõ lesz. A program összköltsége négymillió euró, ebbõl 1,3 millió euró a nemzeti hozzájárulás. A két egy szállítási és egy szolgáltatási komponensbõl álló program megvalósítása 2000 A program eredményeként az erdészeti igazgatás alkalmas lesz az EU-csatlakozásból adódó feladatok ellátására. Csóka Péter, az ÁESZ fõigazgatója márciusában kezdõdött, és jövõ márciusra kell befejeznünk mondja Csóka Péter, az ÁESZ fõigazgatója. A program eredményeként az erdészeti igazgatás alkalmas lesz az EU-csatlakozásból adódó feladatok ellátására. A szállítási komponens informatikai és telekommunikációs hálózati eszközök, valamint alapszoftverek beszerzését tartalmazza, 1,3 millió euró értékben. A szolgáltatási komponens amely az EU-belépést szolgáló jogszabályi, eljárási és intézményi fejlesztést biztosítja, összesen 2,7 millió euróból több részbõl áll. Az erdészet 1,7 millió eurót fordít a jogharmonizáció, az eljárásrend és az informatikai rendszer fejlesztésére: szükség volt egy új, térinformatikai alapú szolgáltatás kidolgozására és üzembe helyezésére, az ÁESZ igazgatóságainak hálózati összekapcsolására. Az erdészeti térképek digitalizálását a kilencvenes évek elején kezdte az ÁESZ, és a munkát jelentõsen felgyorsította az uniós támogatás két hónap múlva elkészül az ország kétmillió hektáros erdõállományának tízezres léptékû digitális térképadatbázisa. Az erdõtervezés térképészeti támogatására a Digiterra Map rendszert, míg a mindennapi térképhasználat és az egyszerû lekérdezések céljára egy internetes technológián alapuló új programot használnak majd. Az új rendszer egyrészt hatékonyabbá teszi az erdészeti igazgatási feladatok mint például az erdõleltár és tervezés, az erdészeti statisztikai feladatok ellátását, vagy az erdõk egészségi állapotának nyomon követését, illetve az ügyfelek (az erdõtulajdonosok és a gazdálkodók továbbra is ingyen juthatnak az õket közvetlenül érintõ információkhoz) igényeinek kielégítését. Másrészt a rendszer kapcsolódik majd az in- gatlan-nyilvántartáshoz, és az összegyûjtött adatok megkönynyítik az együttmûködést a vidékfejlesztési támogatások kifizetõ ügynökségével, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal is. Az új rendszer nagy segítséget nyújthat az erdészet elõtt álló legfontosabb feladatok megvalósításában; ilyen például az erdõvagyon megóvása és lehetõség szerinti bõvítése, a fenntartható erdõgazdálkodás megvalósítása, a vidék népességmegtartó képességének javításához való hozzájárulás. Ezért is fontos az EU-szabályoknak megfelelõ támogatási rendszer kialakítása és hatékony mûködtetése. Az erdészeti informatikai rendszer fejlesztése Az erdészeti szolgálat statisztikai, regisztrációs és információs rendszereinek modernizációja, az EU-elõírásoknak való megfeleltetése. A szükséges jogharmonizáció elõkészítésének és végrehajtásának elõsegítése Állami Erdészeti Szolgálat március március 675 millió forint vagy 2,7 millió euró 325 millió forint vagy 1,3 millió euró

11 Környezetvédelem Mentõbázisok konténerrel és daruval Egyszerûnek tûnik: közlekedési balesetnél kijönnek a tûzoltók, a jármûben ragadt utasokat kiszabadítják, a kocsit kiemelik az árokból, és ha kell, eltávolítják a kifolyt veszélyes anyagokat. A valóság: Magyarországon a 2002-ben zárult PHARE-projekt elõtt csak kisebb balesetekhez való mûszaki és vegyi mentõfelszerelés állt rendelkezésre májusában a siófoki vasúti átkelõnél történt szerencsétlenségnél már az uniós pénzbõl vett, hatvan tonna emelésére képes daruval mozgatták a vonattal ütközött német turistabuszt. A vegyi mentõfelszerelés fõként a Magyarországon átmenõ tranzitforgalom, a veszélyes anyagok szállításának növekedése miatt vált fontossá. Kristóf István tûzoltó ezredes A PHARE segítségével összesen kilenc mentõbázist létesítettek országszerte, amelyek egyenként 90 kilométeres hatósugárral az egész országot lefedik. Valamennyi bázis kapott egy mûszaki és egy vegyi mentõkonténert, a konténer szállítására alkalmas jármûvel, hat helyre nagy teljesítményû daru is került. Az egész projekt hatmillió euró uniós és 150 millió forint hazai forrást emésztett fel. De miért éri meg ilyen nehezen mozgatható, egyenként harmincmillió forintot érõ mentõkonténert tartani, mindössze kilenc helyen? Lássuk, mi mindenre van szükség például vegyi mentésnél. A legfontosabb szempont a tûzoltó személyzet védelme, ehhez pedig speciális felszerelés kell. Ha maguk a tûzoltók biztonságban dolgoznak, hozzá lehet kezdeni a sérültek kimentéséhez. Ezután kell beazonosítani a veszélyes anyagot, és dönteni a semlegesítés, felitatás, eltávolítás módjáról. Ha a helyszín már tiszta, végül fertõtleníteni kell a mentõfelszerelést is. Mire minden együtt van, megtelik a vegyi mentõkonténer. A mûszaki konténer épületomlás, kõtörés vagy nagyobb autóroncsok kezeléséhez tartalmaz hasonlóan sokrétû felszerelést. A vegyi mentõfelszerelés fõként a Magyarországon átmenõ tranzitforgalom, és ezen belül a veszélyes anyagok szállításának növekedése miatt vált fontossá magyarázza Kristóf István tûzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságának fõosztályvezetõje, akinek fontos szerepe volt a projekt létrejöttében. A PHARE-projekt eredetileg azért indult, hogy hazánk megfeleljen az unió Soveso nevû környezetvédelmi irányelvének. A kezdeményezést a második fázisban terjesztették ki a vegyi és mûszaki mentés egészére, s ekkor jött létre az egész országot lefedõ bázishálózat. A PHARE csupán az eszközök beszerzésére nyújtott keretet, a pénz elköltését szigorúan ellenõriztek Brüsszelbõl, a beszállítókat nemzetközi tender keretében, fõként a támogatást elõteremtõ EU-tagállamokból választották. A bázisokat üzemeltetõ, erre a célra kiképzett személyzetrõl, az eszközök fenntartásáról és a technikai fejlesztésrõl a magyar állam gondoskodik. Megfelelõ befektetéssel a bázisokat több célra is ki lehetne használni. Ez fõleg a konténerszállító autóra vonatkozik, amelyre nemcsak a mûszaki és vegyi mentõfelszerelést lehetne felszerelni. Jelenleg például tízkerekû monstrumok szállítanak egy egész városrész beterítésére elegendõ habképzõ anyagot, márpedig ezt konténerrel sokkal hatékonyabban meg lehetne oldani hangsúlyozza Cziva Oszkár tûzoltó mérnök ezredes, a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság fõosztályvezetõje. Kilenc katasztrófavédelmi bázis létesítése Tárgy: 6 nagy teljesítményû daru, 9 vegyi mentõkonténer, 9 mûszaki mentõkonténer, 10 szállítójármû beszerzése Budapest, Gyõr, Zalaegerszeg, Veszprém, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szolnok fázis: 500 millió forint vagy 2 millió euró 2. fázis: 1 milliárd forint vagy 4 millió euró 260 millió forint vagy euró

12 Környezetvédelem Csurgalék és tömörített hulladék ASanyi gyerek ott dolgozik, és már hívott, hogy jöjjön, Józsi bátyám, nézze meg a telepet, de nem szeretek én ott zavarni, ahol annyian dolgoznak meséli a hetvenegy esztendõs Buruncz József, aki alig egy-két kilométerre lakik a sárbogárd-kislóki új hulladéklerakó teleptõl. Józsi bácsi kislóki tanyáján ugyan nem sokat érezni a telep közelségébõl: mióta a régi lerakót betemették, még szagok sem jönnek abból az irányból. Vélhetõen ezért is nyugodott meg mára az alig néhány százlakosú falucska közvéleménye: három évvel ezelõtt, a telep építésének kezdetekor még közel sem fogadták ilyen békésen az új hulladéklerakó hírét. Csak téves információk miatt tiltakoztak néhányan az építkezés ellen: amikor elmondtuk, mit tervezünk, és hogy az elterjedt hírekkel szemben szó sincs dögkútról, megnyugodtak Csak téves információk miatt tiltakoztak néhányan az építkezés ellen: amikor elmondtuk, mit tervezünk, megnyugodtak az emberek. Ferencz Kornél, az rt. sárbogárdi területi képviselõje az emberek mondja Ferencz Kornél, az új hulladéklerakó építését irányító, majd a telepet üzemeltetõ rt. sárbogárdi területi képviselõje. A 300 ezer köbméter tömörített hulladék befogadására tervezett telep tizenkilenc környékbeli község és Sárbogárd kommunális hulladékának elhelyezésére alkalmas, a számítások szerint 25 esztendõn keresztül. Bár Ferencz Kornél szerint negyedszázad alatt annyit fejlõdik a telep berendezése, annyira elterjed majd a szelektív hulladékgyûjtés és a hulladékok feldolgozása, hogy bízvást meghosszabbíthatják majd a mûködését. Nemhogy a Buruncz-tanyán, de még a telepen sem érezni a hulladék szagát és a legyek sem gyakoribbak, mint másutt. A lerakó ugyanis már az EU szabványainak megfelelõen épült, vagyis háromrétegû, vízzáró alapozásra mûanyag fóliát fektettek, a fólia alatt pedig külön mérõmûszer-hálózat figyeli, nem szivárog-e úgynevezett csurgalék víz a talajba. A telepen szétválogatott, lerakott és egy ötventonnás speciális géppel tömörített hulladékon átszivárgó esõvizet-hólét nevezik csurgaléknak: ezt külön csatornahálózat gyûjti össze, egy tárolómedencébe juttatja, ahonnan ezt a másra már használhatatlan vizet permetezik vissza a hulladékra, megelõzendõ az öngyulladást. A mérõmûszerekbõl minden négyzetméterre jut egy darab, így az esetleges szivárgás helyét azonnal és pontosan meg lehet határozni, hogy hozzáláthassanak a javításhoz. Az új telepnek legalább megvan az a haszna, hogy az építéséhez kiásott földdel betemették a mellette lévõ, régi szemétbányát magyarázza Buruncz bácsi, aki még jól emlékszik a hetvenes években létesült, óriási mesterséges gödör- ben mûködõ szeméttelepre. Ott minden mûszaki védelem, sõt tömörítés nélkül öntötték ki a szemetet, és mindössze egy vékony földréteggel takarták le. Az új telepre érkezõ hulladék harminc százalékát már szelektív gyûjtés után rakják le: a következõ években folyamatos fejlesztéssel kívánják növelni ezt az arányt, és a hulladékfeldolgozást is szeretnék bevezetni avat be terveikbe Ferencz Kornél. Évente 14 ezer köbméter hulladékot helyeznek el a kislóki lerakóban. Fejér megye munkanélküliségtõl sújtott déli részén pedig az sem mellékes körülmény, hogy az új telep ötven embernek ad munkát. A project címe: Hulladéklerakó építése Hulladéklerakó építése és csatornázás Sárbogárd-Kislók, Salgótarján, Dunaújváros, Mezõcsát, Vértestarcsa március szeptember millió forint vagy euró millió forint vagy euró

13 Környezetvédelem Több szennyvíz tisztul Észak-Pesten Több mint kétszeresére nõtt az Észak-pesti Szennyvíztisztító kapacitása a 16 millió eurós PHARE-támogatásból megvalósított korszerûsítés nyomán. A fõvárosban ma is létezõ két szennyvíztisztító telep (a Dél-pesti és az Észak-pesti Szennyvíztisztító) az ötvenes években szovjet mintára épült és az idõk folyamán teljesen elavult, teljesítményük leromlott közli Bódás Sándor, a Fõvárosi Csatornázási Mûvek (FCSM) fejlesztési igazgatója és 2000 között világbanki hitelbõl mindkét telepen megkezdték a szükséges fejlesztéseket. A folytatás az Északpesti Szennyvíztisztító PHARE-támogatásból megvalósított, Növelték a telep mûszaki biztonságát, és a lakosságot védõ elõírásoknak megfelelõen a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Bódás Sándor, az FCSM fejlesztési igazgatója ben végrehajtott korszerûsítése volt. A beruházás támogatására a Fõvárosi Önkormányzat pályázott, és mivel õ volt a kedvezményezett is, a felújított szennyvíztelep a tulajdonát képezi. A telepet üzemeltetésre bérli az FCSM. Az Altera OTV francia német konzorcium által végrehajtott korszerûsítés elsõsorban egy új ülepítõ tartály és egy, a biológiai tisztításhoz használatos, úgynevezett levegõztetõ tartály megépítésébõl állt mondja a fejlesztési igazgató. Az ülepítõ tartályban a szennyvízbõl leülepszik egy fõként biológiai szennyezõdésekbõl álló iszapréteg. Eközben az iszapot ártalmatlanításra egy másik tartályba vezetik, a víz átkerül a levegõztetõ tartályba, ahol eltávolítják belõle a szerves szenynyezõ anyagokat. Ehhez az eljáráshoz sok oxigénre van szükség, amit a tartály alján lévõ csövekbõl kiáramló levegõvel juttatnak a vízbe. A munkálatok során növelték a telep mûszaki biztonságát, és a lakosságot védõ elõírásoknak megfelelõen a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Közvetlenül a korszerûsítés elõtt, az eredetileg napi 140 ezer köbméter szennyvíz megtisztítására tervezett létesítmény csupán napi ezer köbméter megtisztítására volt képes. A munkálatok eredményeként az észak-pesti telep most napi 150 ezer köbméter átlagos, és napi 200 ezer köbméteres csúcsra járatott tisztítóteljesítménnyel rendelkezik. Az észak-pesti tisztítótelep jelenleg az újpesti és kelet-pesti szennyvizeket kezeli, ami 480 ezer lakos által termelt szennyvíznek felel meg, plusz további 120 ezer ember termelésének megfelelõ (lakosegyenérték) ipari szennyvíznek. A távlati tervek szerint ez a telep fogja megtisztítani néhány további városrész jelenleg a Dunába ömlõ szennyvizét is, amelyekhez még nem építették ki a megfelelõ csatorna-összeköttetést. Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményeként megszületett környezetvédelmi megállapodás tartalmazza a 2010-ig megvalósítandó, hosszú távú csatornafejlesztési programot. Ezen idõszak végére a teljes csatornázottság mellett százszázalékos szintre kell fejleszteni a szennyvizek tisztítottságát ben a két létezõ már említett szennyvíztisztító a fõvárosban keletkezett szennyvizek csupán húsz százalékát tudta megtisztítani. A rendszerváltás óta lezajlott ipari szerkezetátalakulásnak és a növekvõ víztakarékosságnak köszönhetõen jelentõsen csökkent az elvezetett szennyvíz mennyisége. A mostanáig elkészült korszerûsítések nyomán a két tisztítótelep együttesen a közel 500 ezer köbméternyi, naponta keletkezõ fõvárosi szennyvíz majdnem ötven százalékát képes megtisztítani. A maradék egyelõre változatlanul a Dunába ömlik. További beruházások eredményeként elõreláthatólag EU-kohéziós alapból épül majd meg a Csepel-szigeten a napi 400 ezer köbméter teljesítményû központi szennyvíztisztító telep, illetve Dél-Budán egy regionális tisztítótelep. E négy létesítmény együtt már képes lesz a fõváros teljes szennyvízmennyiségének megtisztítására. A projekt címe és tárgya: a PHARE Large Scale Infrastructure Facilities (LSIF) keretében az Észak-pesti Szennyvíztisztító vízvonali fejlesztése Palotai sziget, Újpest (az elõkészítõ munkálatok a megelõzõ két és fél évben zajlottak) 4 milliárd forint vagy 16 millió euró

14 Környezetvédelem Mérõállomásokkal a tiszta levegõért Magyarország nagyvárosaiban komoly gond a megfelelõ levegõminõség biztosítása a közlekedési, ipari és lakossági eredetû szennyezés miatt. A tiszta levegõ 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént és tizenegyfajta egyéb gázt, vegyületet tartalmaz, ideális esetben a nitrogén-dioxid-tartalom a legcsekélyebb. Eddig ötvenkét hazai mérõállomáson mérték a levegõ egészségre ártalmas összetevõit és arányukat, egyes anyagok meghatározására azonban eddig egyáltalán nem vagy csak kevés állomáson volt lehetõség. Magyar szakemberek lehetõséget kaptak, hogy megismerjék az EU országaiban mûködõ légszennyezettség-mérõ hálózatok felépítését. Vágvölgyi Györgyi, a Környezetvédelmi Minisztérium vezetõ fõtanácsosa A hazánkban mûködõ automata monitoros mérõhálózat több mint tízéves, felújítása elkerülhetetlenné vált. A 2001 szeptemberében indult, PHARE-támogatással megvalósuló Twinning program során 2003 végéig olyan egységes légszennyezettségi mérõhálózatot építenek ki, amely már az Európai Unió követelményrendszerének is megfelel. A beruházáson belül eddig megtörtént a levegõ minõségét mérõ eszközök felülvizsgálata és korszerûsítése, s új állomások létrehozásával kiépült az Országos Légszennyezettségi Mérõhálózat (OLM). A projekt keretében létrejött az Országos Légszennyezettségi Adatközpont, regionális adatgyûjtõ és adatfeldolgozó alközpontokat is létrehoztak. A forrásokból továbbfejlesztették a levegõminõség-mérésekkel kapcsolatos minõségbiztosítási rendszert is. A mûszaki beruházásokon túl fontos volt a szakemberek továbbképzése is mondja Vágvölgyi Györgyi, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetõ fõtanácsosa. A Twinning program során magyar szakemberek lehetõséget kaptak, hogy megismerjék az EU országaiban mûködõ légszennyezettség-mérõ hálózatok felépítését és mûködtetési tapasztalatait. A szakmai konzultációkat egy német szakértõ, az úgynevezett elõcsatlakozási tanácsadó irányította, akit a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal jelölt ki. A továbbképzésen a Környezetvédelmi Felügyelõség valamennyi szakértõje részt vett. A PHARE-beruházás elõnyeit a lakosság közvetlenül is tapasztalhatja: 2003 végéig kiépül egy olyan modern tájékoztató rendszer, amellyel a levegõminõségi információk széles körben eljutnak a nyilvánossághoz. Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Gyõrött, Székesfehérváron és Szolnokon köztéri plazmaképernyõk mutatják majd a helyi mérõállomások légszennyezettségi eredményeit. De akár ki sem kell lépni az utcára, ha valaki a helyi levegõminõség helyzetérõl szeretne bõvebb információt: létrejött egy internetes oldal, amelyre a környezetvédelmi felügyelõségek légszennyezettségi adatai óránkénti frissítéssel felkerülnek, országos viszonylatban és az adott régióra vonatkozóan is. A magyar levegõminõségi monitoros mérõhálózat fejlesztése Automata monitoros mérõállomások mûszaki fejlesztése, adatgyûjtõ és - feldolgozó központok felállítása országos szeptemberétõl 2003 végéig 750 millió forint vagy euró 208 millió forint vagy euró

15 Közlekedés Esztergom Párkány: híd és kapcsolat Az újjáépítésben fontos szerepe volt annak, hogy az EU PHARE-forrásból öt-ötmillió euró támogatást adott Szlovákiának és Magyarországnak. Kenéz Gyõzõ, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõosztályvezetõje 2001 õsze óta ismét híd köti össze Párkányt Esztergommal. Ján Oravec, Párkány polgármestere az ötvenhét év után felújított átkelõ átadása elõtti napon úgy fogalmazott: Végre átsétálhatunk az újjáépült Mária Valéria hídon Esztergomba, magyarországi rokonaink, barátaink pedig hozzánk. Ez is jelzi, hogy a híd bár léte száz kilométeres kerülõ úttól, kiadásoktól, a komp miatti hosszú várakozásoktól kíméli meg az utazót nemcsak fizikailag teremt kapcsolatot a két város között. Az átkelõ az összetartozó régiók és az ott élõk több évtizedes elszakítottságát feledteti. A Párkány és Esztergom közötti révhasználatról a legrégebbi írásos feljegyzés a Római Birodalom idejébõl maradt. A honfoglalás óta állandó rév mûködött itt, a budai pasa pedig 1585-ben hajóhidat építtetett, amely csaknem száz évig állt ban elkezdõdött az állandó vashíd tervezése: a fél kilométer hosszú, 14 méter magas, 2500 tonnás acélszerkezetû átkelõ alig több mint egy év alatt készült el, és Mária Valériáról, Ferenc József császár egyik lányáról kapta a nevét nyarán azonban máig tisztázatlan körülmények között a párkányi oldalon robbanás történt, a híd megsérült. Az átkelõt helyreállították ugyan, de 1944 decemberében a visszavonuló német csapatok a híd középsõ három nyílását robbantották fel úgy, hogy két pillér is súlyosan károsodott. Az újjáépítésre sokáig kellett várni csaknem hat évtizedet. Végül a kilencvenes évek végéhez közeledve a szlovák és a magyar kormány szándékai találkoztak: 1999 szeptemberében Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök aláírta azt a kormányközi egyezményt, amely szerint 2001 végére újjá kell építeni az 1944-ben felrobbantott hidat. Kenéz Gyõzõ, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium segélykoordinációs és finanszírozási fõosztályának vezetõje elmondja: az újjáépítésben kulcsfontosságú szerepe volt annak, hogy az Európai Unió még 1996-ban PHARE-forrásból öt-ötmillió euró térítésmentes támogatást adott Szlovákiának és Magyarországnak. Így végül a 12 millió euró összköltségû beruházáshoz egy-egy milliót kellett hozzátennie a magyar és a szlovák kormánynak. A munkálatokra kiírt nemzetközi versenypályázatot a Ganz Acél Rt. IS magyar szlovák konzorcium nyerte el. A rekonstrukció során megtisztították a folyómedret, és törekedtek arra: minél több elemet használhassanak fel az eredeti híd maradványaiból, hogy az új átkelõ ne csak látványában és nevében emlékeztessen az elõdjére. Az újjáépített, 496 méter hosszú, úgynevezett ötnyílású, alsópályás, két járdás, kétszer egysávos ívhidat október 11-én adták át Günter Verheugen EU-bõvítési biztos jelenlétében. Még aznap csaknem tízezren sétáltak át a Mária Valéria hídon. Esztergom párkányi híd újjáépítése Esztergom, Párkány október október 11. összesen 3 milliárd forint vagy 12 millió euró, Magyarország: PHARE-támogatás 1,25 milliárd forint vagy euró 205 millió forint vagy euró

16 Közlekedés BILK: raktárak, konténerek, bakdaruk A pályaudvar kiépítéséhez szükség volt a Budapest Kelebia vasútvonal Soroksárig tartó szakaszának felújítására. Csaba Attila, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szaktanácsadója Tizenhárom országos jelentõségû logisztikai szolgáltató központ kiépítését készítették elõ Magyarországon, egy részük építése már folyik. A központok tulajdonosai pályázati úton állami támogatást vehettek igénybe az infrastuktúra kiépítésére. Az állam maga is beszállt egy budapesti logisztikai szolgáltató központ kiépítésébe, amelynek átadását 2003 novemberére tervezték. A központ egészét három rendszer biztosítja: egy terminál-pályaudvar, valamint a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) két különálló egysége, a kombiterminál és a logisztikai terminál. A terminál-pályaudvar tulajdonosa a MÁV Rt. A pályaudvar kiépítéséhez szükség volt a Budapest Kelebia vasútvonal Soroksárig tartó szakaszának és állomásainak felújítására mondja Csaba Attila, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedéspolitikai fõosztályának logisztikai szaktanácsadója. A vasúti pálya és a felsõ vezeték rekonstrukciója ben készült el 3,9 milliárd forint PHARE-támogatásból, illetve 3,4 milliárd forint költségvetési támogatásból. Maga a terminál-pályaudvar a soroksári állomást köti össze a BILK-kel: fogadja és indítja a vonatait. A pályaudvar tervezésére, a földterület megvásárlására és elõkészítésére, valamint a közmûvezetékek kiváltására 1997 és 2000 között hárommilliárd forintot fordított az állam. A vasútállomás bekötõ részére és villamosítására 1,3 milliárd forint PHARE-támogatás állt rendelkezésre. A terminál területén a vasútipálya-hálózat és annak villamosítása már elkészült, a forgalmi épületek részben felépültek. A kombiterminál amely az átadás után teljes mértékben átveszi majd a józsefvárosi, az óbudai és a budafoki terminálok feladatait 14,6 hektáros területen fekszik. A tulajdonos, a BILK Kombiterminál Rt. tagjai: a MÁV Rt., a MÁV Kombiterminál Kft., a Volán Tefu Rt., a GYSEV Rt. és a Hungarokombi Kft. A teljes beruházás 2004 és 2006 között fejezõdik be. A létesítmény a vasúti-közúti szállítás kapcsolódásakor szolgál majd helyszínül. Teljes kamionszerelvények fel- és lerakását, valamint a konténerek rakodását végzi el két bakdaru. A terminál 170 ezer darab hússzor húszlábas szabványkonténert fogadhat be évente, a novemberi átadás után azonban még csak százezer darab lesz a várható éves forgalom. A logisztikai szolgáltató központ építõje és üzemeltetõje a BILK Logisztikai Terminál Rt., amelynek tulajdonosai a MÁV Rt. és a Volán Tefu Rt. A központnak egyelõre az elsõ raktára készült el, és 16 ezer négyzetméteres területén már árut tárolnak. Három raktárt terveznek jelenleg (ezek megépülte szintén 2004 és 2006 közé tehetõ), de igénytõl és pénztõl függõen akár ennél is több raktárhelyiség épülhet a jövõben. A logisztikai központ szolgáltatások széles körét látja majd el: többek között áruforgalom-szervezés, szállítmányozás, vámügynöki tevékenység, raktározás jelenti a feladatokat. Az átadás után a központ 16 ezer négyzetméteren évente 200 ezer tonna forgalommal számolhat vasúton ben húszezer négyzetméterrel bõvül a befogadó terület, és ban már 240 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre. Jövõre kezdi meg mûködését a Magyar Nemzeti Bank BILK-i részlege: feladata lesz a pénz õrzése és annak elosztása is. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ Országos logisztikai szolgáltató központ létrehozása Soroksár (bõvítéssel ) 5,2 milliárd forint vagy 20,8 millió euró 6,4 milliárd forint vagy 25,6 millió euró, (ebbõl 2,4 milliárd forint vagy 9,6 millió euró EBRD-hitel)

17 Közlekedés Luxusgépek és ingázó mérnökök Az üzleti turizmus már használja a péri repteret, esetenként a legkorszerûbb luxuskisgépek szállnak le a betonon. Vadász László, a repteret üzemeltetõ kft. ügyvezetõ igazgatója Amagánluxusgépek is felfedezték a Gyõr melletti Pér repterét, amely 2003 tavaszától éjjel-nappal fogadja a regionális méretû repülõket. A légikikötõ már a májusi átadás utáni napon menetrend szerinti járatot fogadott és indított: Magyarország legnagyobb exportõre, a reptérfejlesztést egymillió euróval támogató Audi Hungaria Motor Kft. vendégei, mérnökei és szakmunkásai a cég németországi anyaközpontjából, Ingolstadtból az autógyár által bérelt, naponta üzemeltetett kisgépen érkeznek Gyõrbe. Idõt és pénz takarítunk meg azzal, hogy Budapest és Bécs helyett a gyõri gyártól húsz kilométerre szállnak le német munkatársaink mondja Lõre Péter, az Audi Hungaria kommunikációs igazgatója. Hozzáteszi, hogy az Audi vasúton bonyolítja napi áruforgalmát, de logisztikai biztonságot is jelent számára a közelben mûködõ légikikötõ. Vadász László, a repteret üzemeltetõ kft. ügyvezetõ igazgatója szerint az ipari fejlettségérõl ismert régióban nagy az érdeklõdés a légi árufuvarozás iránt is. Emellett két idegenforgalmi irodával tárgyalnak arról, hogy a jövõ évtõl Pérrõl is induljanak charterjáratok Horvátországba vagy a görög szigetekre. Az üzleti turizmus már használja a péri repteret, esetenként a legkorszerûbb luxuskisgépek szállnak le a betonon. Hosszabb távon az olcsó, fapados járatokat közlekedtetõ társaságok is számolnak Pérrel, igaz, ezek a cégek akkor tudják igazán olcsón kínálni a szolgáltatásaikat, ha sok személyt szállító, nagy gépeket üzemeltetnek. Ezek fogadására a péri regionális reptér egyelõre nem alkalmas. A Gyõrhöz közeli repülõtér megvalósítási, hatás- és környezetvédelmi terveit az 1995-ben nyert PHARE-pénzekbõl készíttették. Az akkor megszerzett összeg 300 ezer euró volt. A 2000-es PHARE-pályázaton 2,2 millió eurót ítéltek oda a program megvalósítására. A program keretében megépült egy 1450 méter hosszú, harminc méter széles kifutópálya, három gurulóút és egy 12 ezer négyzetméteres forgalmi elõtér; zajvédõ falakat emeltek, kialakították a reptérhez vezetõ utat és az ehhez szükséges forgalmi csomópontot, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, fénytechnikát szereltek fel. Az üzemeltetõ cég többségi tulajdonosa a város, az ingatlan azonban a megyei és a péri önkormányzat birtokában maradt. Szakács Imre, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke szerint a tulajdonosok a reptér további fejlesztésében gondolkodnak. Uniós pénzek felhasználásával szeretnének olyan körülményeket kialakítani, hogy a nagy repülõk indítására és fogadására is képes legyen a regionális reptér Péren. Balogh József gyõri polgármester úgy ítéli meg: nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a regionális repterek jelentõsége egyre nõ. A tulajdonosok számításai szerint Péren öt-tíz év alatt nagy személy- és áruforgalmat bonyolítanak le. A polgármester hozzáteszi, erre azért is szükség van, mert Európa közútjai túlzsúfoltak, a légi közlekedés pedig vonzó távlatot jelenthet az árufuvarozóknak, a turistáknak és az üzletembereknek egyaránt. Gyõr-Pér repülõtér továbbfejlesztése Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, a repülõtéri épületek felújítása, a repülõtér továbbfejlesztése Gyõr Ideje: I. ütem: 53,8 millió forint vagy euró 45,6 millió forint vagy euró, II. ütem: Phare-támogatás: 307,2 millió forint vagy euró 726,7 millió forint vagy euró

18 Közlekedés dódott meg ezzel. Korábban hiába pályáztak magyar forrásokra, mert a több mint hat kilométeres útszakasz túl sokba került volna. Olyan pályázatokkal pedig, ahol az önkormányzatok számára kifizetendõ önerõ negyvenszázalékos volt, nem is próbálkoztak, hiszen nem tudták volna a saját forrást elõteremteni. Az avatás óta elsõsorban a csengeleiek élvezik a változás elõnyeit, mivel nekik a legközelebbi nagyobb település a korábban csupán földúton megközelíthetõ Kiskunmajsa. Béres László szerint azonban ha elkészül az M5-ös autópálya Szegedig tartó szakasza, Kiskunmajsától Csengele irányába is felerõsödik az új úton a forgalom. Összekötött zsáktelepülések Korábban hiába pályáztak magyar forrásokra, mert a több mint hat kilométeres útszakasz túl sokba került volna. Béres László építési osztályvezetõ Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében összesen nyolc összekötõ utat építettek, illetve újítottak fel a PHARE-program segítségével. A helyi lakosságnak, illetve a vállalkozásoknak eddig gyakran több tíz kilométeres kerülõt kellett tenniük, ha el akartak jutni a szomszédos településre, hiszen oda csak földút vezetett ami néhol a laza homoktalaj, másutt a felázás miatt gyakran járhatatlan volt. Az út hiánya akadályozta a gazdasági kapcsolatokat, illetve a kisebb, zsáktelepülések lakói nem jutottak el a közelben lévõ, de jobban ellátott községek-városok üzleteibe. Különösen hátrányos helyzetû belsõ perifériának számított Csongrád megyében Tömörkény és környéke. A 2012 lakosú községet az 1733-as lélekszámú szomszédos Pusztaszerrel összekötõ út hiányzó, 2,5 kilométeres szakasza PHARE-támogatással, 159 millió forintból épült. Ezzel két, eddigi zsáktelepülés között teremtettek összeköttetést. Tömörkénybõl kerülõvel, 35 kilométert megtéve lehetett csak eljutni az E5- ös úthoz. Pusztaszer helyzete is javult, bár a Csongrád és Bács-Kiskun megye határán lévõ települést még Ópusztaszerrel (ez utóbbi helyen van a Nemzeti Emlékpark) is földút köti össze. Ezek nyáron a homok, télen a sár miatt nehezen járhatók. Tömörkényt a szomszédos Felgyõvel, illetve másik szomszédjával, Gátérral is csak földút köti össze egyelõre. Bánfi Sándor, Tömörkény község alpolgármestere elmondja: a Pusztaszerre vezetõ útból a közepén hiányzott 2,5 kilométer, mindkét végén volt köves út, amely különbözõ téeszmajorokhoz vezetett. Régóta tervezték az összekötésüket, valamikor a hetvenes években már a tükröt is kivágták, ám az építkezés akkor elmaradt. A Vidéki Feltáró Úthálózat Fejlesztés PHARE 2000 program keretében úgy nyertek uniós támogatást, hogy az érintett települések önkormányzatainak kellett megszerezni vagy kigazdálkodni a tíz százalék önerõt. Tíz százalék kevésnek látszik, de a kistelepülések költségvetése kicsi, és minden forintnak helye van az alapintézmények mûködtetésében. Ugyanebben a PHARE-támogatási csomagban készült el a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsát a Csongrád megyei Csengelével összekötõ 6,3 kilométer hosszú út is, bruttó 433 millió forintért. Béres László, a kiskunmajsai polgármesteri hivatal építési osztályvezetõje szerint több évtizedes probléma ol- Összekötõút a Dél-Alföldön Nyolc út felújítása/építése. A fejlesztés eredményeként erõsödik a regionális kohézió (a mezõgazdasági termelés, a feldolgozóipar és a turizmus feltételeinek javítása), valamint az egyes települések közötti közvetlen gazdasági együttmûködés Kiskunmajsa Csengele, Mezõtúr Szarvas, Bélmegyer Mezõberény, Kalocsa Foktõ, Békésszentandrás Furugy, Sarkad Méhkerék, Hunya, sz. út, Tömörkény Pusztaszer június vége november millió forint vagy 5 millió euró forint vagy euró

19 Kis- és középvállalkozások Happy nyúltartás a Dél-Dunántúlon Egyre többen nevelnek happy, azaz boldog nyulakat a Dél-Dunántúlon a PHARE-támogatásnak köszönhetõen. Az állatok természetszerû tartása mellett ez a hatékony, üzemi méretû termelés terjedését jelenti. Magyarország Európa egyik legnagyobb nyúlexportõreként komoly hagyományokkal rendelkezik a nyúltermelésben, ám az utóbbi években egyre elavultabbnak bizonyultak a nagyüzemek, illetve a termelés jelentõs részét adó, rossz hatékonysággal mûködõ családi vállalkozások. Az új technológiával humánusabbá és egyben eredményesebbé vált a nyúltartás. Nagyobb élettérben, klimatizált viszonyok között tartják az állatokat. Molnár Béla, a PHARE-program menedzsere A nyúl exportpiaca stabil, mivel a nyugat- és dél-európai nagy nyúlevõ országok többet fogyasztanak, mint termelnek. Az EU sem korlátozza a koleszterinszegény hús bevitelét. A magyar nyúltermelõk a biztos kivitel mellett számíthatnak az egészséges nyúlhús fogyasztásának itthoni terjedésére is. A PHARE-program megvalósulásával korszerûsödött és szervezettebbé vált a nyúltenyésztés a Dél-Dunántúlon mondja Molnár Béla, a PHARE-program menedzsere. A projekt keretében bemutató nyúlistálló épült a Kaposvári Egyetemen, amely szaktanácsadással is segíti a térség nyúltermelõit, és további kutatásokat végez a témával kapcsolatban. Korszerûsítették két dél-dunántúli vállalkozás nyúltelepistállóit, és mesterséges megtermékenyítõ labort, szaktanácsadási központot hoztak létre Dombóváron. A beruházásoknak köszönhetõen mára a bikali telep integrációs központtá alakult, közel negyven vállalkozó termelését segítve. A térségben megnõtt a nyúltermelõ vállalkozások száma. Összesen három termelést integráló központ, új típusú termelõi csoport (BÉSZ) alakult, ahol együttesen harmincezer anyanyúl termelését és értékesítését szervezik. Ezek egységesen a Kaposvári Egyetem által kinemesített Pannon fehér nyúl szaporítását és hizlalását végzik korszerû tartástechnológiai berendezésekkel. Molnár Béla szerint az új technológiával humánusabbá és egyben eredményesebbé vált a nyúltartás. Nagyobb élettérben, klimatizált viszonyok között, korszerû takarmányozással és szakszerû állat-egészségügyi felügyelet mellett tartják a tenyész- és hízóállatokat. Az üzemi méretek terjedésével öttíz év alatt megtérülõ beruházássá vált a nyúltermelés. A korszerûsített üzemek tapasztalatai szerint kétszáz anyanyúl tartása már biztos jövedelemhez juttatja a termelõket. A program fõ eredménye, hogy míg az elmúlt években csökkent a nyúlhústermelés Magyarországon, 2003-ban megfordult a tendencia, és növekedni kezdett az ágazat termelése. A vállalkozó méretû és a természetszerû nyúltartás EU-konform fejlesztése és szervezése Nyúlistállók építése, felújítása, modernizálása, mesterséges megtermékenyítõ labor kialakítása, tartástechnológiai tanulmányok készítése Bikal, Kaposvár, Pécs, Bükkösd július október ,25 millió forint vagy euró 57,25 millió forint vagy eruó

20 Kis- és középvállalkozások Hagyományõrzés EU-konform borjakkal A telepen korszerû technológiával tartott szarvasmarhafajták húskihozatala, az innen exportált hús minõsége megfelel az EU szigorú követelményeinek. Becker Leonóra, a kft. ügyvezetõje Ahárom család tulajdonában lévõ, pécsi bejegyzésû kft. korszerû hústermelõ szarvasmarhatelepet épített a Baranya megyei Tormás községben. A telep korábban téeszmajor volt, a kft. százmilliót fordított a régi épületegyüttes felújítására és bõvítésére. A beruházás a PHARE-tól 45 millió forint támogatást kapott, 55 milliót a kft. tulajdonosai saját forrásból és hitelbõl teremtettek elõ. A munkálatok során megújultak a régi istállók, épült egy 800 tonnás silótorony, a telep belsõ úthálózata szilárd burkolatot kapott, és új szociális blokkot emeltek az itt dolgozóknak. A telepen három hizlaló- és egy borjúistálló sorakozik egymás mellett, ezek összterülete 3100 négyzetméter. A négy épületben 750 jószág fér el. (A felújítás elõtt a kft. háromszáz húsmarhát tartott a telepen.) A kft. a környék harminc agrárvállalkozásától és gazdálkodójától fõképp charolet és limusin fajtájú borjakat vásárol. Tartanak azonban még egy harmadik fajtát is, ez a magyar szürke és a charolet keveréke. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi fajta ellenállóbban viselkedik a betegségekkel szemben. Az egymázsásan megvásárolt borjakat általában egy évig hizlalják, ehhez a takarmányt a megye fél tucat cégétõl vásárolják. A tormási telepen tartott húsmarhák vágósúlya kilogramm, a levágott jószágokat Olaszországba szállítják. Becker Leonóra, a kft. ügyvezetõje közli, hogy a tormási telepen korszerû technológiával tartott szarvasmarhafajták húskihozatala, illetve az innen exportált hús minõsége minden szempontból megfelel az EU szigorú követelményeinek. Így a kft. piaca stabil, ennek ellenére a cég csak akkor válik nyereségessé, amikor Magyarország belép az unióba. Addig ugyanis a húsért alacsonyabb árat kap, mint egy EU-tagállamban tevékenykedõ agrárcég. A csatlakozás után viszont a húsért a 2003-as ár csaknem dupláját fizetik majd ki a kft.- nek. A pályázat többek között azért nyerte el a PHARE tetszését, mert a cég a borjak és a takarmány felvásárlásával integrálja a környék termelõinek egy részét. Sokat nyomott a latban, hogy Tormás a baranyai Hegyhát tájegység egyik települése, és ebben a kistérségben komoly hagyományai vannak a szarvasmarha-hizlalásnak. A kft. tehát a Hegyhát agrárkultúrájának egyik tradicionális elemét õrzi meg és viszi tovább, immár korszerûbb technológiával, a mai piacok igényeinek messzemenõ figyelembevételével. Tormási hústermelõ szarvasmarhatelep fejlesztése Szarvasmarhatelep építése kiszolgáló egységekkel Tormás község, Baranya megye szeptember forint vagy euró forint vagy euró