AZ UNIÓ KAPUJÁBAN. Válogatás a PHARE-program projektjeibõl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ UNIÓ KAPUJÁBAN. Válogatás a PHARE-program projektjeibõl"

Átírás

1 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN Válogatás a PHARE-program projektjeibõl

2 TÉMAKÖRÖK Határõrizet 1. Határátkelõhely-fejlesztés 2. Hõkamerás gépkocsik, járõrhajók 3. A bicskei befogadóállomás bõvítése Mezõgazdaság 4. Vasúti állat- és növény-egészségügyi határátkelõk 5. Növényvédelmi karantén és kísérleti üvegház 6. Elsõ magyar aukciós agrárbörze 7. Erdészeti informatikai rendszer Környezetvédelem 8. Tûzoltóbázisok modernizálása 9. Hulladéklerakók 10. Észak-pesti szennyvíztisztító 11. Levegõminõség-ellenõrzés Közlekedés 12. Esztergom-párkányi híd 13. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ 14. Gyõr-péri repülõtér 15. Összekötõutak építése és felújítása Kis- és középvállalkozások 16. Nyúltartás fejlesztése 17. Hústermelõtelep fejlesztése 18. Inkubátorház vállalkozóknak 19. Debrecen Ipari Park Turizmus 20. Ormánsági falvak rehabilitációja 21. Hollókõ turizmusának fejlesztése 22. Minõségi borkülönlegességek 23. Barokk fürdõváros 24. Szórakoztató családi programok 25. Gyógyturizmus fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Hivatal H 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: Fax: Internet: Információs vonal: Esélyegyenlõség 26. Iskolabuszok beszerzése 27. Erdei iskola 28. Fogyatékkal élõk reintegrációja 29. Átmenet a képzésbõl a munka világába 30. Teleházakra épülõ kommunikációs rendszer

3 Köszöntõ Az Európai Unió sikeres tagja csak úgy lehetünk, ha Magyarország minden tekintetben felkészül a tagságra, és élni tud a tagság nyújtotta lehetõségekkel. Hazánk felkészülésében az itthoni összefogás eredményei mellett jelentõs szerepet játszott a PHARE elõcsatlakozási alap, amely immár több mint tíz éve támogatja Magyarország fejlõdését. E kiadványunk célja a PHARE-program magyarországi mûködésének bemutatása, amely méltán nevezhetõ sikertörténetnek, Magyarország ugyanis a rendelkezésre álló PHAREtámogatást szinte százszázalékosan felhasználta, és a jelenleg folyamatban lévõ programok szerzõdéskötési mutatói is jók. Az elmúlt években Magyarország jelentõs segítséget kapott az EU-integrációval kapcsolatos követelmények teljesítéséhez, fontos intézményfejlesztési feladatokhoz. PHARE-források segítették Magyarországot többek között a záhonyi vagy a gyulai határátkelõhelyek modernizálásához, a vámigazgatás vagy a Legfõbb Ügyészség teljes számítógépes felszereléséhez, a dunaújvárosi és salgótarjáni hulladéklerakók kialakításához éppúgy, mint az ózdi romakollégium vagy a Mária Valéria híd felújításához. E kiadványunkban összefoglalót adunk a PHARE-program segítségével megvalósult, sikeres projektekbõl. DR. BARÁTH ETELE politikai államtitkár Miniszterelnöki Hivatal A több, mint tíz éve mûködõ magyarországi PHARE-program méltán nevezhetõ sikertörténetnek. Most, hogy csupán néhány hónap van hátra Magyarország május elsejei EU-csatlakozásáig, nagy öröm számomra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala közreadja e kiadványt, amely a PHA- RE-program magyarországi eredményeit ismerteti. A PHARE-programot eredetileg 1989-ben indítottuk útjára azzal a céllal, hogy segítsen Magyarországnak és más kelet-közép-európai államoknak megbirkózni mindazokkal a politikai és gazdasági változásokkal, amelyekkel akkor szembe kellett nézniük. A kilencvenes évek közepén a PHARE-t elõcsatlakozási programmá alakítottuk át, ami anynyit jelent, hogy azóta olyan projekteket finanszíroz, amelyek segítséget nyújtanak Magyarországnak, hogy felkészülhessen az EU-tagság által rá rótt kötelezettségekre, és teljes mértékben képes legyen kiaknázni annak elõnyeit. A PHA- RE-programon keresztül a jelenlegi EU-tagállamok mintegy 100 millió eurót biztosítanak évente magyarországi célokra. A mostani kiadvány átfogóan bemutatja az összes PHAREsikertörténetet. Az érintett területek között szerepel a határvédelem, a mezõgazdaság, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, a közlekedés, a regionális fejlesztés és a kisebbségi jogvédelem. E projektek eredményei mind értéket képviselnek önmagukban is, de legalább ilyen fontos az a tapasztalat, amelyre Magyarország szert tett a projektek tervezése, irányítása és végrehajtása során. E tapasztalatkincs létfontosságú lesz, amikor 2004-tõl kezdve Magyarország önállóan vállal majd felelõsséget az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjainak kezeléséért. A felkészülés az EU-csatlakozásra hatalmas feladat, és a magyarok joggal lehetnek büszkék arra, hogy sikeresen hajtották végre. A jelen kiadvány azt mutatja be, hogyan járult hozzá e folyamathoz a PHARE-program. Remélem, ezáltal a jövõre nézve is ihlettel és számos ötlettel szolgál majd. A felkészülés az EU-csatlakozásra hatalmas feladat, és a magyarok joggal lehetnek büszkék arra, hogy sikeresen hajtották végre. JÜRGEN KÖPPEN delegációvezetõ Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja

4 Határõrizet Külsõ határvédelem, gyorsabb átkeléssel Az átkelõk fejlesztése az unió bõvítésétõl függetlenül is idõszerû volt, ám az integráció és a PHARE-program lökést adott a beruházásoknak. Magyari Adrienn pénzügyõr õrnagy Az Európai Unióban az egyik legfontosabb szabadságjog az emberek szabad mozgása, ám ez nem jelenti azt, hogy bárki ellenõrzés nélkül áthaladhat a határokon. Miközben a tagországok állampolgárait a belsõ határokon csak ritkán ellenõrzik, nagy feladat hárul az EU külsõ határait védõkre. Az átkelõk fejlesztése egyébként az unió bõvítésétõl függetlenül is idõszerû volt, ám az integráció és a PHARE-program lökést adott a beruházásoknak. Következetesen alkalmaztuk az EU határátkelõhelyek kialakítására vonatkozó szempontjait mondja Magyari Adrienn pénzügyõr õrnagy, a vám- és pénzügyõrség határügyi és ügyeleti fõosztályának helyettes vezetõje. PHARE-programok keretében elsõsorban azokat az átkelõhelyeket fejlesztették, amelyek az európai tranzitútvonalakon helyezkednek el. A határátkelõk felújítása és áteresztõképességük növelése általában együtt járt a felszerelés korszerûsítésével, az informatikai háttér fejlesztésével is; a nagyobb határátkelõkön külön helyet biztosítottak a veszélyes anyagokat vagy az állatokat szállító tehergépkocsik ellenõrzéséhez. A gyulai határállomást három ütemben újították fel. A beruházás létjogosultságát Ladányi János határõr alezredes adatokkal támasztja alá: míg 1989-ben egy hónap alatt fordult meg 800 kamion a határátkelõn, manapság van olyan nap, amikor 24 óra alatt bonyolítunk le ekkora forgalmat idézi a statisztikát az alezredes. Gyulán kilépõ irányban 24, a belépõsávokban 45 kamion részére biztosítanak parkolót. Az útlevél-ellenõrzés és a vámvizsgálat egy vonalba került, így már csak egyszer kell megállniuk az utazóknak. Ha pedig a határõrök vagy a vámosok alaposabb átvizsgálást látnak indokoltnak, az autót immár van hová félreállítani, hogy ne akadályozza a forgalmat. A vám- és pénzügyõrség a szakszerû és alapos átvizsgálást elõsegítendõ aknákat, kutatóhidakat, vizsgálócsarnokokat alakított ki, így már nem fordulhat elõ olyan eset, hogy az autót a szabad ég alatt kell tartani vagy autószerelõknél helyiséget bérelni a szét- és összeszerelésre. Az ukrán magyar határ szintén az EU külsõ védvonalává válik. Záhonynál naponta átlagosan nyolcezren haladnak át, ez a szám alkalmanként azonban elérheti a 13 ezret is. Balázsi Attila határõr fõhadnagy emlékszik olyan idõszakra, amikor a kilépõknek hat órát is várakozniuk kellett a határon. Az utóbbi idõben havonta három-négy alkalommal fordul elõ félórás várakozási idõ, ám ez jórészt abból adódik, hogy az ukrán oldalon feltorlódnak a gépkocsik. A mindennapok tapasztalatára támaszkodva a fentieket megerõsíti Zakar János határõr alezredes, a röszkei határforgalmi kirendeltség vezetõje is, aki úgy fogalmaz: mind a forgalmat, mind a munkatársi gárdát tekintve elmondható, hogy kinõttük a régi határátkelõt. Mindennapos gond volt a helyhiány, a zsúfoltság, ami egyrészt lassította az áthaladást, másrészt a munkatársaknak sem biztosította a megfelelõ munkafeltételeket. A röszkei határátkelõ felújítása után 2002 áprilisában adták át az új terminált. Jelenleg az öt-öt személygépkocsi által használható sávokat egy diplomatasáv és egy különleges helyzetekre fenntartott zóna egészíti ki. Mindemellett két-két buszsávon és két különálló kamionterminálon haladhatnak át a fuvarozók és az utazók. Röszkén a téli hónapokban naponta négy-hatezer személy halad át, nyáron ez a szám a ezret is elérheti. Határátkelõhely-fejlesztés Röszke és Letenye határátkelõhelyek modernizációja, Záhony, Gyula és Ártánd határátkelõhelyek fejlesztése Ártánd Kezdet: I. ütem: II. ütem: III. ütem: szeptember Átadás: október forint vagy euró forint vagy euró Gyula Kezdet: I. ütem: II. ütem: 2001 Átadás: július forint vagy euró forint vagy euró Letenye Kezdet: augusztus Átadás: március millió forint vagy euró millió forint vagy euró Röszke Kezdet: Átadás: április millió forint vagy euró millió forint vagy euró Záhony Kezdet: szeptember Átadás: július forint vagy euró forint vagy euró

5 Határõrizet A megszépült befogadóállomásra könnyebb vigyázni 2004 nyarán tudunk majd újra nagyobb létszámban embereket fogadni: addigra már az egész tábor úgy fest majd, mint most az új egészségügyi blokk. Horváth Lajos, a befogadóállomás igazgatója Hello! köszön rám egy fekete bõrû férfi, majd rögtön utána egy szorosra kötött fejkendõs asszony zdrasztvujtyét suttog felém; a barna copfos kislány köszönését már nem is értem. Algériából, Oroszországból, Irakból, Afganisztánból, Kamerunból, Szomáliából, Grúziából, Nigériából és Örményországból menekült emberek sétálnak el mellettem, s bár a menekült szóhoz egészen más képzeteket társítanék, mégis csupa vidám arcot, csevegõ, barátkozó társaságot látok. Bicskén, a menekülteket befogadó állomás zárt egészségügyi blokkja most éppen nyitva van. A százhatvan ember elszállásolására alkalmas épületben eredetileg azokat a menekülteket helyeznék el, akik frissen érkeztek: az egyfajta karanténként mûködõ, U alaprajzú földszintes házban addig kellene maradniuk, amíg a kötelezõ egészségügyi vizsgálat eredményei be nem bizonyítják, hogy az érkezettek nem szenvednek semmilyen fertõzõ betegségben. Nem valamilyen hanyagság vagy szándékos szabálysértés következtében áll nyitva a drótkerítés kapuja. A PHARE-program támogatásával 2002 augusztusára felújított blokk most maga a tábor, azaz a befogadóállomás: a felújítás 2003 õszén folytatódik, ezért az egykori munkásszálló többi meglehetõsen lestrapált épületét kiürítették, és most mindenki a karanténban lakik. Ám aggodalomra semmi ok: ezek az emberek biztosan egészségesek, hiszen átestek már a szûrõvizsgálatokon. Négyszáz személyt tudtunk elhelyezni az állomáson a legzsúfoltabb idõszakokban: a többségüket most átköltöztettük a debreceni táborba. Várhatóan 2004 nyarán tudunk majd újra nagyobb létszámban embereket fogadni: addigra már az egész tábor úgy fest majd, mint most az új egészségügyi blokk büszkélkedik Horváth Lajos, a befogadó állomás igazgatója. Akinek egyébként meggyûlt a baja a tavalyi felújítás miatt. Amikor elmondta a táborlakóknak, hogy az építkezés miatt kissé összébb kell húzódniuk, pillanatok alatt elégedetlenség árasztotta el a tábort. Börtönviszonyokra panaszkodtak az emberek, és jobb körülményeket követeltek. Ahogy azonban elõrehaladtak a felújítási munkák, és egyre gyakrabban leskelõdtek be a lakók a felújítás alatt álló ház ablakain, hirtelen megváltozott a hangulat: mindenki azt kérte, hogy ott lakhasson az új részben. Ami nem is csoda: a tábor még felújítás elõtt álló épületei nagyon rossz állapotban vannak: cserélni kell a fûtéscsöveket, a vizesblokkok berendezéseit, új padlóra, festésre, függönyökre van szükség, az utolsókat rúgják a konyhák berendezései is. A felújított épületben viszont minden vadonatúj. Ó, nagyon gyönyörû minden, igazán jól esik használni! hámozom ki egy középkorú asszony vegyes orosz és angol nyelvû mondataiból, de leginkább a taglejtésébõl; szükséghelyzetben az emberek minden nyelven tudnak mutogatni. A hölgy Grúziából érkezett, és menekülése okaként világszerte egyezményes jelekkel válaszol: a szájára, majd a hasára mutat, végül összedörzsöli hüvelyk- és mutatóujját. Vagyis: az ok az ennivaló és a pénz hiánya volt. Bicskén hivatalos megfogalmazás szerint a befogadottak többsége gazdasági menekült. A véletlen által egymás mellé sodort, különbözõ nyelveken beszélõ, más-más vallású emberek az utóbbi években jól megférnek egymással, mióta jelentõsen felgyorsult ügyeik intézése, és többnyire csupán öt-hat hónapot kell a táborban tölteniük évek helyett. Aztán vagy megkapják a magyarországi tartózkodásra jogosító papírokat, vagy továbbutaznak. Addig is nézeteltéréseket többnyire az okoz, ki legyen a soros a takarításban, bár az új épületben már ez is könnyebben megy: a szépre a jelek szerint könnyebb vigyázni. Rendõrségi fogda és befogadóállomás rekonstrukciója A bicskei menekülteket befogadó állomás egészségügyi blokkjának bõvítése Bicske október augusztus forint vagy euró forint vagy euró

6 Határõrizet Hõkamerák, járõrhajók, rejtett figyelés das helymeghatározó berendezés, amelyet néhány hónapja egyelõre kísérleti jelleggel használnak. Emellett a járõröket mára ezer hordozható számítógéppel is ellátták, és ezek egyharmada mobiltelefonon keresztül közvetlen kapcsolatba léphet a központi adatbázissal. Így a határõr a számára fontos információkhoz a közúti ellenõrzés során is azonnal hozzáférhet. A korszerûbb eszközök bevetésének eredményeként az utóbbi két évben a határsértõk száma folyamatosan csökken, mert az embercsempészek egyre kevésbé vállalják a megnövekedett kockázatot, inkább más útirányt választanak. A PHARE-támogatások felhasználásával számos olyan eszközt vásároltak, amely a határõrök munkakörülményeinek javítását is szolgálja: a járõrök kényelmesebben viselhetõ derékszíjat és sisakot, új bilincseket és gumibotokat, jobban használható kézilámpákat kaptak. Emellett uniós pénzekbõl más, kisebb léptékû fejlesztéseket is megvalósítottak, például a fedett akciók végrehajtásához szükséges gépkocsikat és más speciális eszközöket többek közt a rejtett figyelést szolgáló berendezéseket is vásároltak ban lezárult a negyedik határõrségi PHARE-projekt is, és még két további, uniós forrásokon alapuló fejlesztési program elõkészítése folyik közli Ritecz György, a Határõrség Országos Parancsnokságának osztályvezetõje. A Cop 97, 98, 99 és 2000 elnevezésû projektek eredményeként a határõrségi technika jelentõs része néhány év alatt megújult, és olyan eszközök is megjelentek, amelyeket korábban egyáltalán nem használtak hangsúlyozza az osztályvezetõ. Az új eszközök többségét a jövõbeni külsõ határszakaszokon hasznosítják. Az utóbbi néhány esztendõ egyik legfontosabb fejlesztése Nyolc átkelõnél stabil hõérzékelõ kamerákat telepítettek, a járõrök számára pedig csaknem kétszáz kézi hõkamerát vásároltak. Ritecz György, a Határõrség Országos Parancsnokságának osztályvezetõje a határregisztrációs rendszer kialakítása, amelyet részben EUpénzek felhasználásával valósítottak meg. A valamennyi átkelõre kiterjedõ informatikai hálózat kiépítésével a határõrség a korábbinál jóval nagyobb eredményességgel szûrheti ki a bûncselekmény miatt keresett vagy más okból nem kívánatos személyeket, illetve a körözött jármûveket. Az átkelõkön szolgálatot teljesítõ határõrök munkáját más eszközök is segítik. PHARE-támogatás révén szereztek be okmányvizsgáló berendezéseket, a kamionok ellenõrzését segítõ endoszkópokat, a zárt raktérben elrejtett migránsok felkutatását pedig CO-mérõ mûszerek teszik lehetõvé. Ritecz szerint a zöldhatárok õrizetében hasonló minõségi változást hozott a mobil hõérzékelõ rendszerek beszerzése: a huszonhat, hõkamerával felszerelt mikrobusz elegendõ ahhoz, hogy a legfontosabb migrációs útvonalakat folyamatosan ellenõrzés alatt tarthassák. Egy-egy ilyen jármûbõl akár tíz-tizenöt kilométernyi határszakaszt is megfigyelhetnek. Emellett nyolc átkelõnél elsõsorban a keleti és a déli határszakaszon stabil hõérzékelõ kamerákat telepítettek, a járõrök számára pedig csaknem kétszáz kézi hõkamerát vásároltak. A határõrök nagyobb mobilitása érdekében modern terepjárókat szereztek be, a vízi határszakaszokon új járõrhajókat vettek használatba, míg a mélységi ellenõrzések hatékonyságának javítására számítógéppel és más eszközökkel felszerelt mikrobuszokat állítottak rendszerbe. A terepen mozgó határõrök tájékozódásának elõsegítésére és részben mozgásuk ellenõrizhetõvé tételére szolgál az a közel hatszáz mûhol- Határõrizeti rendszer megerõsítése A 97, 98, 99 és 2000 programok keretében a határforgalom-ellenõrzési rendszer, valamint a határõrizeti tevékenység hatékonyságát növelõ eszközök kerültek beszerzésre szeptember PHARE-támogatás (megközelítõleg): forint vagy euró Hazai forrás (megközelítõleg): forint vagy euró

7 Mezõgazdaság Agrárbörze: a jövõ zenéje Ezer vagon alma oroszországi exportjára kötött szerzõdést 2003-ban a SZEMA, azaz a Szabolcsi Elsõ Magyar Agrárbörze Beszerzõ, Értékesítõ és Szolgáltató Szövetkezet. Ez a hír vagyis, hogy a hagyományos, de a rendszerváltozás óta leépült piacra ismét ennyi gyümölcsöt szállíthatnak a térség gazdaságai önmagában jelzi: volt értelme az agrárbörze létrehozásának, az ehhez nyújtott PHARE-támogatásnak. Az pedig ennél is többet mond, hogy a SZEMA ban, mûködésének harmadik évében már 800 millió forintos árbevételre számít. A kezdeményezés ötlete alig öt éve született. A PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítõ Alapítvány berkeiben 1998-ban készült egy tanulmány belga minta alapján agrárbörze kialakítására. A következõ évben Az agrárbörze tulajdonképpen a nagybani piac legfejlettebb formája. Egyelõre fõként elõre lekötött szerzõdéseket teljesítünk. Kovács István, a PRIMOR ügyvezetõje az alapítvány, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. valamint az akkor még önálló Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) nyíregyházi kutatóközpontja által létrehozott konzorcium pályázatot nyújtott be PHAREtámogatásra. Ugyanabban az esztendõben, tehát 1999-ben 115 termelõ már létre is hozta a SZEMA-t, amely a sikeres pályázat után a támogatás fõ kedvezményezettje lett. A szövetkezetalapítók elébe mentek az uniós kihívásoknak. A SZEMA ugyanis termelõ és értékesítõ szervezet, azaz tész az EU-ban pedig az ilyen szervezõdések jelentik a piacszabályozás alapját. A tészek azért alakultak, hogy közös fellépéssel jobb árakat, kisebb költségeket, kedvezõbb tárgyalási pozíciót tudjanak elérni tagjaik hasznára. Az is fontos szempont, hogy az uniós agrártámogatásokat szintén a tészeken, ezeken az új típusú szövetkezeteken keresztül lehet igénybe venni. Aligha véletlen tehát, hogy a SZEMA taglétszáma mára jóval több, mint duplájára nõtt. A PHARE-program segítségével és jelentõs állami támogatással 2002-ben Nyíregyháza mellett, Napkor határában 250 milliárd forintos zöldmezõs beruházásban készült el a SZEMA korszerû hûtõházból, irodaépületbõl és börzeterembõl álló létesítménye. A PHARE-támogatásból fedezték a szakemberek képzésének költségeit, és jutott belõle a zöldség- és gyümölcstermesztés tudományos hátterének erõsítésére is. Az újfehértói kutatóintézet egy, például a betakarítás optimális idõpontjának meghatározását lehetõvé tevõ mobil vizsgálóállomást rendezhetett be. A DATE intézete a csíramentes vetõmag elõállítását szolgáló mûszerekhez jutott. Az agrárbörze tulajdonképpen a nagybani piac legfejlet- tebb formája foglalja össze az itthon még kevéssé ismert intézmény lényegét Kovács István, a PRIMOM ügyvezetõje, a SZEMA elnöke. Egyelõre fõként elõre lekötött szerzõdéseket teljesítünk, például a konzerviparnak és külföldi kereskedõknek, de hamarosan valódi árubörzeként is mûködhetünk majd. A SZEMA borítékolható sikerétõl azt várják a szakemberek, hogy más térségek termelõinek is vonzó példát mutat, és így kialakulhat az agrárbörzék országos hálózata. Az elsõ magyar aukciós agrárbörze létrehozása Agrárbörze kialakítása, IT-berendezések, szállító- és emelõjármûvek, laboratóriumi eszközök beszerzése, képzés, tanulmányutak Nyíregyháza szeptember december millió forint vagy euró 23,5 millió forint vagy euró

8 Mezõgazdaság Az unió növényvédelmi bástyája Elõfordult, hogy egy szlovákiai szamócaültetvényen kellett megállapítani, a magyar szaporítóanyag, vagy a helyi termelési körülmények miatt fertõzõdött-e el a tábla. Hataláné Zsellér Ibolya, a laboratórium vezetõje Az egész kontinensen ritkaságnak számít az üvegház, amelyet PHARE-támogatással Hódmezõvásárhelyen építettek fel. A biológiai védekezési és karanténfejlesztési laboratóriumban olyan szaporítóanyagokat vizsgálnak, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy valamilyen fertõzést hordoznak magukban. A laboratórium feladata a külföldrõl érkezõ vagy a határokon túlra irányuló szállítmányok növényvédelmi ellenõrzése. Hataláné Zsellér Ibolya, a laboratórium vezetõje kifejti: elsõsorban a Romániából és Szerbiából érkezõ szállítmányok mintáit vizsgálják. Ám elõfordult már, hogy környezettanulmányt készítve egy szlovákiai szamócaültetvényen kellett megállapítaniuk, hogy a magyar szaporítóanyag, vagy a helyi termelési körülmények miatt fertõzõdött-e el a tábla. (A vizsgálatok akkor azt mutatták ki, hogy az a Lengyelországból érkezõ patak hozta a betegséget, amelybõl az öntözõvizet nyerték.) Mivel a 2004-es csatlakozás után Magyarország az Európai Unió keleti szélévé válik, a határvédelem szigorodásával párhuzamosan intézetünknek egyfajta növény-egészségügyi védbástyafunkciót is el kell látnia fogalmaz a laboratóriumvezetõ. A magyar kivitelezõk által felépített üvegházban teljesen zárt rendszert alakítottak ki. Miután a vizsgált kórokozók légtérbe kerülése beláthatatlan gazdasági veszteséget okozhat a térség termelõi számára, a munkatársaktól nagyfokú fegyelmet követelnek meg. A szakemberek a kutatási területen csak speciális ruhában tartózkodhatnak, minden távozáskor fertõtlenítõ helyiségen haladnak át. A rendszer biztonságosságát jellemzi, hogy a növényekrõl a talajba kerülõ csurgalékvizet is külön tartályban gyûjtik, és az csak sterilizálás után kerülhet a szennyvízcsatornába. Az országos hatáskörû hatósági feladatok ellátásán túl a laboratórium kutatási célokat is szolgál. Mivel a különleges berendezések segítségével ellenõrzött klímát képesek kialakítani, az üvegház ideális terep különféle kórokozók kitenyésztéséhez és laboratóriumi körülmények közötti szaporításához. Megismerve egy-egy kártevõ életmódját, hatékonyabbá válhat az ellenük folyó védekezés, és a földeken nagyobb esélylyel tudják megelõzni a fertõzést. A laboratóriumot mind gyakrabban keresik fel nyugat-európai növénynemesítõk és forgalmazók. Az új üvegház lehetõséget nyújt a genetikailag módosított növények szaporítóanyagának különféle vírusokkal és gombákkal történõ mes- terséges fertõzésére, hogy ezáltal fény derüljön ellenállóságukra. A Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat keretein belül mûködõ laboratórium oktatási célokat is szolgál. A vásárhelyi mellett a debreceni, gödöllõi és keszthelyi fõiskolákról és egyetemekrõl is rendszeresen fogadnak növényvédelmi szakmérnöknek készülõ hallgatókat, akik az intézetben megismerkednek a legújabb kutatási eredményekkel. A csatlakozás után várhatóan még szorosabbá válik az EU hasonló feladatot ellátó intézményeivel az együttmûködés, és más tagállamokban mûködõ képzõhelyek is elküldik diákjaikat Hódmezõvásárhelyre. Növényvédelmi szolgálat fejlesztése Karantén és kísérleti üvegház építése, informatikai rendszer fejlesztése Hódmezõvásárhely, Velence június 675 millió forint vagy euró 125 millió forint vagy euró

9 Mezõgazdaság A krumpli is útlevéllel utazik Az EU-csatlakozás után Magyarország az unió külsõ határa lesz. Ennek megfelelõen a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása alá tartozó Növény- és Talajvédelmi Szolgálat országos szervezete lesz felelõs azért, hogy megvédje a tagállamokat a harmadik országokból (például a tengerentúlról vagy Ukrajnából), a növényekkel, növényi eredetû termékekkel érkezõ károsítóktól. A rovarok, vírus-, baktérium- és gombabetegségek semmiképpen sem kerülhetnek be az unió területére, mert a kultúrnövényeken megtelepedve súlyos járványokat és jelentõs gazdasági veszteségeket okozhatnak. A csatlakozási tárgyalások megkezdésével egy idõben elindult Magyarországon a növény-egészségügyi hálózat fejlesztése is, amelyhez a PHARE-program jelentõs támogatást Egyes laboratóriumok a termelés helyén vizsgálják majd a terményeket. Az eredmények alapján kapják meg a termelõk a növény útlevelét. Halmágyi Tibor, a Budapesti Központi Növényvédelmi Laboratórium igazgatója adott az elmúlt években. A PHARE évi támogatási programja révén épül fel a károsító diagnosztikai laboratórium a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatnál. A PHA- RE 2003-as programjából pedig a mûszereket és a bútorokat szerezhetik be ehhez. A központi károsító diagnosztikai laboratórium már most is több laboratóriumból áll: a mikológiai, a nematológiai, a rovartani, a virológiai és a molekuláris fejlesztõ laboratóriumból amelyek a hagyományos és a legkorszerûbb diagnosztikai módszerek alkalmazásához szükséges mûszerekkel egyaránt jól felszereltek. A beruházás megvalósulása után új területekkel egészül ki a munka: a gyombiológia, az elektron mikroszkópia és a karantén laboratóriumi egységgel. Ebben az új laboratóriumi együttesben a legkorszerûbb technikákat alkalmazva, ember és környezet szempontjából nézve is biztonságos körülmények között látják majd el bizonyos szaporítóanyagok, növényi szállítmányok EU által elõírt, speciális felszereltséget igénylõ mûszeres vizsgálatát. A laboratórium ezenkívül az úgynevezett növény-egészségügyi szupervizsgálatokat is elvégzi: a hálózathoz tartozó rutinvizsgálati laboratóriumokban fertõzöttnek talált mintákat más, korszerûbb módszerekkel ellenõrzi. A két PHARE-projekt segítségével létrejövõ központi károsító diagnosztikai laboratórium és az említett diagnosztikai speciális laboratóriumok együtt egy (tervezett) háromszintû növény-egészségügyi diagnosztikai laboratóriumi hálózat harmadik szintjét képezik. Az elsõ szintet a növény-egészségügyi határállomások laboratóriumai jelentik, amelyek részben szintén PHARE-támogatásból létesülnek a csatlakozás idõpontjára. Ezekben a har- madik országokból érkezõ, vizsgálatköteles növényi szállítmányokat, termékeket ellenõrzik egyszerû, gyors módszerekkel, és mintát vesznek a további vizsgálatokhoz. A tervek szerint a második szintû (regionális) laboratóriumokban zajlanak majd azok a rutinvizsgálatok, amelyek idõés munkaigényes elõkészítést és nagyobb mûszerezettséget igényelnek. E laboratóriumok a termelés helyén vizsgálják az EU-tagállamok védett zónáiba szállítandó szaporítóanyagokat, terményeket. Ennek alapján kaphatják meg a termelõk a növény útlevelét, amely biztosítéka az áru unión belüli, szabad mozgásának. A harmadik szint laboratóriumaiba azok a minták kerülnek, amelyeknek vizsgálatát csupán speciális feltételek mellett, csúcsmûszerezettséggel lehet elvégezni. E szint a másik kettõ eredményeinek megerõsítését is szolgálja, és alapvetõ feladata a nemzetközi kapcsolattartás a tagállamok hasonló szervezeteivel. A hálózat második szintjét, a regionális laboratóriumokat ez után alakítják majd ki. A project címe: Állat-egészségügyi és növényegészségügyi intézmények fejlesztése Három állat- és növényegészségügyi, vasúti, határkirendeltség létesítése és a Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium felújítása Kelebia, Gyékényes, Eperjeske, Budapest június november forint vagy euró forint vagy euró. A Központi Károsító Diagnosztikai Labornak csupán az építése szerepel ebben, a mûszerezés a évi projekt segítségével, várhatóan 2004 elején kezdõdik.

10 Mezõgazdaság Erdõirányítás számítógépen Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) már csaknem harminc éve számítógépen tárolja az erdészeti igazgatáshoz szükséges információkat. A PHARE-támogatással létrehozandó új erdészeti informatikai rendszer elõnye, hogy a már meglévõ, ám eddig elkülönített térképes és leíró az erdõkészletrõl, erdõgazdálkodásról szóló adatbázisokat országosan egységes, bárhonnan egyetlen alkalmazáscsomaggal elérhetõ adatbázisban egyesíti. Az elképzelések szerint a távolabbi jövõben e szolgáltatások meghatározott köre nemcsak a szûk szakma, hanem a külvilág számára is elérhetõ lesz. A program összköltsége négymillió euró, ebbõl 1,3 millió euró a nemzeti hozzájárulás. A két egy szállítási és egy szolgáltatási komponensbõl álló program megvalósítása 2000 A program eredményeként az erdészeti igazgatás alkalmas lesz az EU-csatlakozásból adódó feladatok ellátására. Csóka Péter, az ÁESZ fõigazgatója márciusában kezdõdött, és jövõ márciusra kell befejeznünk mondja Csóka Péter, az ÁESZ fõigazgatója. A program eredményeként az erdészeti igazgatás alkalmas lesz az EU-csatlakozásból adódó feladatok ellátására. A szállítási komponens informatikai és telekommunikációs hálózati eszközök, valamint alapszoftverek beszerzését tartalmazza, 1,3 millió euró értékben. A szolgáltatási komponens amely az EU-belépést szolgáló jogszabályi, eljárási és intézményi fejlesztést biztosítja, összesen 2,7 millió euróból több részbõl áll. Az erdészet 1,7 millió eurót fordít a jogharmonizáció, az eljárásrend és az informatikai rendszer fejlesztésére: szükség volt egy új, térinformatikai alapú szolgáltatás kidolgozására és üzembe helyezésére, az ÁESZ igazgatóságainak hálózati összekapcsolására. Az erdészeti térképek digitalizálását a kilencvenes évek elején kezdte az ÁESZ, és a munkát jelentõsen felgyorsította az uniós támogatás két hónap múlva elkészül az ország kétmillió hektáros erdõállományának tízezres léptékû digitális térképadatbázisa. Az erdõtervezés térképészeti támogatására a Digiterra Map rendszert, míg a mindennapi térképhasználat és az egyszerû lekérdezések céljára egy internetes technológián alapuló új programot használnak majd. Az új rendszer egyrészt hatékonyabbá teszi az erdészeti igazgatási feladatok mint például az erdõleltár és tervezés, az erdészeti statisztikai feladatok ellátását, vagy az erdõk egészségi állapotának nyomon követését, illetve az ügyfelek (az erdõtulajdonosok és a gazdálkodók továbbra is ingyen juthatnak az õket közvetlenül érintõ információkhoz) igényeinek kielégítését. Másrészt a rendszer kapcsolódik majd az in- gatlan-nyilvántartáshoz, és az összegyûjtött adatok megkönynyítik az együttmûködést a vidékfejlesztési támogatások kifizetõ ügynökségével, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal is. Az új rendszer nagy segítséget nyújthat az erdészet elõtt álló legfontosabb feladatok megvalósításában; ilyen például az erdõvagyon megóvása és lehetõség szerinti bõvítése, a fenntartható erdõgazdálkodás megvalósítása, a vidék népességmegtartó képességének javításához való hozzájárulás. Ezért is fontos az EU-szabályoknak megfelelõ támogatási rendszer kialakítása és hatékony mûködtetése. Az erdészeti informatikai rendszer fejlesztése Az erdészeti szolgálat statisztikai, regisztrációs és információs rendszereinek modernizációja, az EU-elõírásoknak való megfeleltetése. A szükséges jogharmonizáció elõkészítésének és végrehajtásának elõsegítése Állami Erdészeti Szolgálat március március 675 millió forint vagy 2,7 millió euró 325 millió forint vagy 1,3 millió euró

11 Környezetvédelem Mentõbázisok konténerrel és daruval Egyszerûnek tûnik: közlekedési balesetnél kijönnek a tûzoltók, a jármûben ragadt utasokat kiszabadítják, a kocsit kiemelik az árokból, és ha kell, eltávolítják a kifolyt veszélyes anyagokat. A valóság: Magyarországon a 2002-ben zárult PHARE-projekt elõtt csak kisebb balesetekhez való mûszaki és vegyi mentõfelszerelés állt rendelkezésre májusában a siófoki vasúti átkelõnél történt szerencsétlenségnél már az uniós pénzbõl vett, hatvan tonna emelésére képes daruval mozgatták a vonattal ütközött német turistabuszt. A vegyi mentõfelszerelés fõként a Magyarországon átmenõ tranzitforgalom, a veszélyes anyagok szállításának növekedése miatt vált fontossá. Kristóf István tûzoltó ezredes A PHARE segítségével összesen kilenc mentõbázist létesítettek országszerte, amelyek egyenként 90 kilométeres hatósugárral az egész országot lefedik. Valamennyi bázis kapott egy mûszaki és egy vegyi mentõkonténert, a konténer szállítására alkalmas jármûvel, hat helyre nagy teljesítményû daru is került. Az egész projekt hatmillió euró uniós és 150 millió forint hazai forrást emésztett fel. De miért éri meg ilyen nehezen mozgatható, egyenként harmincmillió forintot érõ mentõkonténert tartani, mindössze kilenc helyen? Lássuk, mi mindenre van szükség például vegyi mentésnél. A legfontosabb szempont a tûzoltó személyzet védelme, ehhez pedig speciális felszerelés kell. Ha maguk a tûzoltók biztonságban dolgoznak, hozzá lehet kezdeni a sérültek kimentéséhez. Ezután kell beazonosítani a veszélyes anyagot, és dönteni a semlegesítés, felitatás, eltávolítás módjáról. Ha a helyszín már tiszta, végül fertõtleníteni kell a mentõfelszerelést is. Mire minden együtt van, megtelik a vegyi mentõkonténer. A mûszaki konténer épületomlás, kõtörés vagy nagyobb autóroncsok kezeléséhez tartalmaz hasonlóan sokrétû felszerelést. A vegyi mentõfelszerelés fõként a Magyarországon átmenõ tranzitforgalom, és ezen belül a veszélyes anyagok szállításának növekedése miatt vált fontossá magyarázza Kristóf István tûzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságának fõosztályvezetõje, akinek fontos szerepe volt a projekt létrejöttében. A PHARE-projekt eredetileg azért indult, hogy hazánk megfeleljen az unió Soveso nevû környezetvédelmi irányelvének. A kezdeményezést a második fázisban terjesztették ki a vegyi és mûszaki mentés egészére, s ekkor jött létre az egész országot lefedõ bázishálózat. A PHARE csupán az eszközök beszerzésére nyújtott keretet, a pénz elköltését szigorúan ellenõriztek Brüsszelbõl, a beszállítókat nemzetközi tender keretében, fõként a támogatást elõteremtõ EU-tagállamokból választották. A bázisokat üzemeltetõ, erre a célra kiképzett személyzetrõl, az eszközök fenntartásáról és a technikai fejlesztésrõl a magyar állam gondoskodik. Megfelelõ befektetéssel a bázisokat több célra is ki lehetne használni. Ez fõleg a konténerszállító autóra vonatkozik, amelyre nemcsak a mûszaki és vegyi mentõfelszerelést lehetne felszerelni. Jelenleg például tízkerekû monstrumok szállítanak egy egész városrész beterítésére elegendõ habképzõ anyagot, márpedig ezt konténerrel sokkal hatékonyabban meg lehetne oldani hangsúlyozza Cziva Oszkár tûzoltó mérnök ezredes, a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság fõosztályvezetõje. Kilenc katasztrófavédelmi bázis létesítése Tárgy: 6 nagy teljesítményû daru, 9 vegyi mentõkonténer, 9 mûszaki mentõkonténer, 10 szállítójármû beszerzése Budapest, Gyõr, Zalaegerszeg, Veszprém, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szolnok fázis: 500 millió forint vagy 2 millió euró 2. fázis: 1 milliárd forint vagy 4 millió euró 260 millió forint vagy euró

12 Környezetvédelem Csurgalék és tömörített hulladék ASanyi gyerek ott dolgozik, és már hívott, hogy jöjjön, Józsi bátyám, nézze meg a telepet, de nem szeretek én ott zavarni, ahol annyian dolgoznak meséli a hetvenegy esztendõs Buruncz József, aki alig egy-két kilométerre lakik a sárbogárd-kislóki új hulladéklerakó teleptõl. Józsi bácsi kislóki tanyáján ugyan nem sokat érezni a telep közelségébõl: mióta a régi lerakót betemették, még szagok sem jönnek abból az irányból. Vélhetõen ezért is nyugodott meg mára az alig néhány százlakosú falucska közvéleménye: három évvel ezelõtt, a telep építésének kezdetekor még közel sem fogadták ilyen békésen az új hulladéklerakó hírét. Csak téves információk miatt tiltakoztak néhányan az építkezés ellen: amikor elmondtuk, mit tervezünk, és hogy az elterjedt hírekkel szemben szó sincs dögkútról, megnyugodtak Csak téves információk miatt tiltakoztak néhányan az építkezés ellen: amikor elmondtuk, mit tervezünk, megnyugodtak az emberek. Ferencz Kornél, az rt. sárbogárdi területi képviselõje az emberek mondja Ferencz Kornél, az új hulladéklerakó építését irányító, majd a telepet üzemeltetõ rt. sárbogárdi területi képviselõje. A 300 ezer köbméter tömörített hulladék befogadására tervezett telep tizenkilenc környékbeli község és Sárbogárd kommunális hulladékának elhelyezésére alkalmas, a számítások szerint 25 esztendõn keresztül. Bár Ferencz Kornél szerint negyedszázad alatt annyit fejlõdik a telep berendezése, annyira elterjed majd a szelektív hulladékgyûjtés és a hulladékok feldolgozása, hogy bízvást meghosszabbíthatják majd a mûködését. Nemhogy a Buruncz-tanyán, de még a telepen sem érezni a hulladék szagát és a legyek sem gyakoribbak, mint másutt. A lerakó ugyanis már az EU szabványainak megfelelõen épült, vagyis háromrétegû, vízzáró alapozásra mûanyag fóliát fektettek, a fólia alatt pedig külön mérõmûszer-hálózat figyeli, nem szivárog-e úgynevezett csurgalék víz a talajba. A telepen szétválogatott, lerakott és egy ötventonnás speciális géppel tömörített hulladékon átszivárgó esõvizet-hólét nevezik csurgaléknak: ezt külön csatornahálózat gyûjti össze, egy tárolómedencébe juttatja, ahonnan ezt a másra már használhatatlan vizet permetezik vissza a hulladékra, megelõzendõ az öngyulladást. A mérõmûszerekbõl minden négyzetméterre jut egy darab, így az esetleges szivárgás helyét azonnal és pontosan meg lehet határozni, hogy hozzáláthassanak a javításhoz. Az új telepnek legalább megvan az a haszna, hogy az építéséhez kiásott földdel betemették a mellette lévõ, régi szemétbányát magyarázza Buruncz bácsi, aki még jól emlékszik a hetvenes években létesült, óriási mesterséges gödör- ben mûködõ szeméttelepre. Ott minden mûszaki védelem, sõt tömörítés nélkül öntötték ki a szemetet, és mindössze egy vékony földréteggel takarták le. Az új telepre érkezõ hulladék harminc százalékát már szelektív gyûjtés után rakják le: a következõ években folyamatos fejlesztéssel kívánják növelni ezt az arányt, és a hulladékfeldolgozást is szeretnék bevezetni avat be terveikbe Ferencz Kornél. Évente 14 ezer köbméter hulladékot helyeznek el a kislóki lerakóban. Fejér megye munkanélküliségtõl sújtott déli részén pedig az sem mellékes körülmény, hogy az új telep ötven embernek ad munkát. A project címe: Hulladéklerakó építése Hulladéklerakó építése és csatornázás Sárbogárd-Kislók, Salgótarján, Dunaújváros, Mezõcsát, Vértestarcsa március szeptember millió forint vagy euró millió forint vagy euró

13 Környezetvédelem Több szennyvíz tisztul Észak-Pesten Több mint kétszeresére nõtt az Észak-pesti Szennyvíztisztító kapacitása a 16 millió eurós PHARE-támogatásból megvalósított korszerûsítés nyomán. A fõvárosban ma is létezõ két szennyvíztisztító telep (a Dél-pesti és az Észak-pesti Szennyvíztisztító) az ötvenes években szovjet mintára épült és az idõk folyamán teljesen elavult, teljesítményük leromlott közli Bódás Sándor, a Fõvárosi Csatornázási Mûvek (FCSM) fejlesztési igazgatója és 2000 között világbanki hitelbõl mindkét telepen megkezdték a szükséges fejlesztéseket. A folytatás az Északpesti Szennyvíztisztító PHARE-támogatásból megvalósított, Növelték a telep mûszaki biztonságát, és a lakosságot védõ elõírásoknak megfelelõen a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Bódás Sándor, az FCSM fejlesztési igazgatója ben végrehajtott korszerûsítése volt. A beruházás támogatására a Fõvárosi Önkormányzat pályázott, és mivel õ volt a kedvezményezett is, a felújított szennyvíztelep a tulajdonát képezi. A telepet üzemeltetésre bérli az FCSM. Az Altera OTV francia német konzorcium által végrehajtott korszerûsítés elsõsorban egy új ülepítõ tartály és egy, a biológiai tisztításhoz használatos, úgynevezett levegõztetõ tartály megépítésébõl állt mondja a fejlesztési igazgató. Az ülepítõ tartályban a szennyvízbõl leülepszik egy fõként biológiai szennyezõdésekbõl álló iszapréteg. Eközben az iszapot ártalmatlanításra egy másik tartályba vezetik, a víz átkerül a levegõztetõ tartályba, ahol eltávolítják belõle a szerves szenynyezõ anyagokat. Ehhez az eljáráshoz sok oxigénre van szükség, amit a tartály alján lévõ csövekbõl kiáramló levegõvel juttatnak a vízbe. A munkálatok során növelték a telep mûszaki biztonságát, és a lakosságot védõ elõírásoknak megfelelõen a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Közvetlenül a korszerûsítés elõtt, az eredetileg napi 140 ezer köbméter szennyvíz megtisztítására tervezett létesítmény csupán napi ezer köbméter megtisztítására volt képes. A munkálatok eredményeként az észak-pesti telep most napi 150 ezer köbméter átlagos, és napi 200 ezer köbméteres csúcsra járatott tisztítóteljesítménnyel rendelkezik. Az észak-pesti tisztítótelep jelenleg az újpesti és kelet-pesti szennyvizeket kezeli, ami 480 ezer lakos által termelt szennyvíznek felel meg, plusz további 120 ezer ember termelésének megfelelõ (lakosegyenérték) ipari szennyvíznek. A távlati tervek szerint ez a telep fogja megtisztítani néhány további városrész jelenleg a Dunába ömlõ szennyvizét is, amelyekhez még nem építették ki a megfelelõ csatorna-összeköttetést. Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményeként megszületett környezetvédelmi megállapodás tartalmazza a 2010-ig megvalósítandó, hosszú távú csatornafejlesztési programot. Ezen idõszak végére a teljes csatornázottság mellett százszázalékos szintre kell fejleszteni a szennyvizek tisztítottságát ben a két létezõ már említett szennyvíztisztító a fõvárosban keletkezett szennyvizek csupán húsz százalékát tudta megtisztítani. A rendszerváltás óta lezajlott ipari szerkezetátalakulásnak és a növekvõ víztakarékosságnak köszönhetõen jelentõsen csökkent az elvezetett szennyvíz mennyisége. A mostanáig elkészült korszerûsítések nyomán a két tisztítótelep együttesen a közel 500 ezer köbméternyi, naponta keletkezõ fõvárosi szennyvíz majdnem ötven százalékát képes megtisztítani. A maradék egyelõre változatlanul a Dunába ömlik. További beruházások eredményeként elõreláthatólag EU-kohéziós alapból épül majd meg a Csepel-szigeten a napi 400 ezer köbméter teljesítményû központi szennyvíztisztító telep, illetve Dél-Budán egy regionális tisztítótelep. E négy létesítmény együtt már képes lesz a fõváros teljes szennyvízmennyiségének megtisztítására. A projekt címe és tárgya: a PHARE Large Scale Infrastructure Facilities (LSIF) keretében az Észak-pesti Szennyvíztisztító vízvonali fejlesztése Palotai sziget, Újpest (az elõkészítõ munkálatok a megelõzõ két és fél évben zajlottak) 4 milliárd forint vagy 16 millió euró

14 Környezetvédelem Mérõállomásokkal a tiszta levegõért Magyarország nagyvárosaiban komoly gond a megfelelõ levegõminõség biztosítása a közlekedési, ipari és lakossági eredetû szennyezés miatt. A tiszta levegõ 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént és tizenegyfajta egyéb gázt, vegyületet tartalmaz, ideális esetben a nitrogén-dioxid-tartalom a legcsekélyebb. Eddig ötvenkét hazai mérõállomáson mérték a levegõ egészségre ártalmas összetevõit és arányukat, egyes anyagok meghatározására azonban eddig egyáltalán nem vagy csak kevés állomáson volt lehetõség. Magyar szakemberek lehetõséget kaptak, hogy megismerjék az EU országaiban mûködõ légszennyezettség-mérõ hálózatok felépítését. Vágvölgyi Györgyi, a Környezetvédelmi Minisztérium vezetõ fõtanácsosa A hazánkban mûködõ automata monitoros mérõhálózat több mint tízéves, felújítása elkerülhetetlenné vált. A 2001 szeptemberében indult, PHARE-támogatással megvalósuló Twinning program során 2003 végéig olyan egységes légszennyezettségi mérõhálózatot építenek ki, amely már az Európai Unió követelményrendszerének is megfelel. A beruházáson belül eddig megtörtént a levegõ minõségét mérõ eszközök felülvizsgálata és korszerûsítése, s új állomások létrehozásával kiépült az Országos Légszennyezettségi Mérõhálózat (OLM). A projekt keretében létrejött az Országos Légszennyezettségi Adatközpont, regionális adatgyûjtõ és adatfeldolgozó alközpontokat is létrehoztak. A forrásokból továbbfejlesztették a levegõminõség-mérésekkel kapcsolatos minõségbiztosítási rendszert is. A mûszaki beruházásokon túl fontos volt a szakemberek továbbképzése is mondja Vágvölgyi Györgyi, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetõ fõtanácsosa. A Twinning program során magyar szakemberek lehetõséget kaptak, hogy megismerjék az EU országaiban mûködõ légszennyezettség-mérõ hálózatok felépítését és mûködtetési tapasztalatait. A szakmai konzultációkat egy német szakértõ, az úgynevezett elõcsatlakozási tanácsadó irányította, akit a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal jelölt ki. A továbbképzésen a Környezetvédelmi Felügyelõség valamennyi szakértõje részt vett. A PHARE-beruházás elõnyeit a lakosság közvetlenül is tapasztalhatja: 2003 végéig kiépül egy olyan modern tájékoztató rendszer, amellyel a levegõminõségi információk széles körben eljutnak a nyilvánossághoz. Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Gyõrött, Székesfehérváron és Szolnokon köztéri plazmaképernyõk mutatják majd a helyi mérõállomások légszennyezettségi eredményeit. De akár ki sem kell lépni az utcára, ha valaki a helyi levegõminõség helyzetérõl szeretne bõvebb információt: létrejött egy internetes oldal, amelyre a környezetvédelmi felügyelõségek légszennyezettségi adatai óránkénti frissítéssel felkerülnek, országos viszonylatban és az adott régióra vonatkozóan is. A magyar levegõminõségi monitoros mérõhálózat fejlesztése Automata monitoros mérõállomások mûszaki fejlesztése, adatgyûjtõ és - feldolgozó központok felállítása országos szeptemberétõl 2003 végéig 750 millió forint vagy euró 208 millió forint vagy euró

15 Közlekedés Esztergom Párkány: híd és kapcsolat Az újjáépítésben fontos szerepe volt annak, hogy az EU PHARE-forrásból öt-ötmillió euró támogatást adott Szlovákiának és Magyarországnak. Kenéz Gyõzõ, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõosztályvezetõje 2001 õsze óta ismét híd köti össze Párkányt Esztergommal. Ján Oravec, Párkány polgármestere az ötvenhét év után felújított átkelõ átadása elõtti napon úgy fogalmazott: Végre átsétálhatunk az újjáépült Mária Valéria hídon Esztergomba, magyarországi rokonaink, barátaink pedig hozzánk. Ez is jelzi, hogy a híd bár léte száz kilométeres kerülõ úttól, kiadásoktól, a komp miatti hosszú várakozásoktól kíméli meg az utazót nemcsak fizikailag teremt kapcsolatot a két város között. Az átkelõ az összetartozó régiók és az ott élõk több évtizedes elszakítottságát feledteti. A Párkány és Esztergom közötti révhasználatról a legrégebbi írásos feljegyzés a Római Birodalom idejébõl maradt. A honfoglalás óta állandó rév mûködött itt, a budai pasa pedig 1585-ben hajóhidat építtetett, amely csaknem száz évig állt ban elkezdõdött az állandó vashíd tervezése: a fél kilométer hosszú, 14 méter magas, 2500 tonnás acélszerkezetû átkelõ alig több mint egy év alatt készült el, és Mária Valériáról, Ferenc József császár egyik lányáról kapta a nevét nyarán azonban máig tisztázatlan körülmények között a párkányi oldalon robbanás történt, a híd megsérült. Az átkelõt helyreállították ugyan, de 1944 decemberében a visszavonuló német csapatok a híd középsõ három nyílását robbantották fel úgy, hogy két pillér is súlyosan károsodott. Az újjáépítésre sokáig kellett várni csaknem hat évtizedet. Végül a kilencvenes évek végéhez közeledve a szlovák és a magyar kormány szándékai találkoztak: 1999 szeptemberében Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök aláírta azt a kormányközi egyezményt, amely szerint 2001 végére újjá kell építeni az 1944-ben felrobbantott hidat. Kenéz Gyõzõ, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium segélykoordinációs és finanszírozási fõosztályának vezetõje elmondja: az újjáépítésben kulcsfontosságú szerepe volt annak, hogy az Európai Unió még 1996-ban PHARE-forrásból öt-ötmillió euró térítésmentes támogatást adott Szlovákiának és Magyarországnak. Így végül a 12 millió euró összköltségû beruházáshoz egy-egy milliót kellett hozzátennie a magyar és a szlovák kormánynak. A munkálatokra kiírt nemzetközi versenypályázatot a Ganz Acél Rt. IS magyar szlovák konzorcium nyerte el. A rekonstrukció során megtisztították a folyómedret, és törekedtek arra: minél több elemet használhassanak fel az eredeti híd maradványaiból, hogy az új átkelõ ne csak látványában és nevében emlékeztessen az elõdjére. Az újjáépített, 496 méter hosszú, úgynevezett ötnyílású, alsópályás, két járdás, kétszer egysávos ívhidat október 11-én adták át Günter Verheugen EU-bõvítési biztos jelenlétében. Még aznap csaknem tízezren sétáltak át a Mária Valéria hídon. Esztergom párkányi híd újjáépítése Esztergom, Párkány október október 11. összesen 3 milliárd forint vagy 12 millió euró, Magyarország: PHARE-támogatás 1,25 milliárd forint vagy euró 205 millió forint vagy euró

16 Közlekedés BILK: raktárak, konténerek, bakdaruk A pályaudvar kiépítéséhez szükség volt a Budapest Kelebia vasútvonal Soroksárig tartó szakaszának felújítására. Csaba Attila, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szaktanácsadója Tizenhárom országos jelentõségû logisztikai szolgáltató központ kiépítését készítették elõ Magyarországon, egy részük építése már folyik. A központok tulajdonosai pályázati úton állami támogatást vehettek igénybe az infrastuktúra kiépítésére. Az állam maga is beszállt egy budapesti logisztikai szolgáltató központ kiépítésébe, amelynek átadását 2003 novemberére tervezték. A központ egészét három rendszer biztosítja: egy terminál-pályaudvar, valamint a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) két különálló egysége, a kombiterminál és a logisztikai terminál. A terminál-pályaudvar tulajdonosa a MÁV Rt. A pályaudvar kiépítéséhez szükség volt a Budapest Kelebia vasútvonal Soroksárig tartó szakaszának és állomásainak felújítására mondja Csaba Attila, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedéspolitikai fõosztályának logisztikai szaktanácsadója. A vasúti pálya és a felsõ vezeték rekonstrukciója ben készült el 3,9 milliárd forint PHARE-támogatásból, illetve 3,4 milliárd forint költségvetési támogatásból. Maga a terminál-pályaudvar a soroksári állomást köti össze a BILK-kel: fogadja és indítja a vonatait. A pályaudvar tervezésére, a földterület megvásárlására és elõkészítésére, valamint a közmûvezetékek kiváltására 1997 és 2000 között hárommilliárd forintot fordított az állam. A vasútállomás bekötõ részére és villamosítására 1,3 milliárd forint PHARE-támogatás állt rendelkezésre. A terminál területén a vasútipálya-hálózat és annak villamosítása már elkészült, a forgalmi épületek részben felépültek. A kombiterminál amely az átadás után teljes mértékben átveszi majd a józsefvárosi, az óbudai és a budafoki terminálok feladatait 14,6 hektáros területen fekszik. A tulajdonos, a BILK Kombiterminál Rt. tagjai: a MÁV Rt., a MÁV Kombiterminál Kft., a Volán Tefu Rt., a GYSEV Rt. és a Hungarokombi Kft. A teljes beruházás 2004 és 2006 között fejezõdik be. A létesítmény a vasúti-közúti szállítás kapcsolódásakor szolgál majd helyszínül. Teljes kamionszerelvények fel- és lerakását, valamint a konténerek rakodását végzi el két bakdaru. A terminál 170 ezer darab hússzor húszlábas szabványkonténert fogadhat be évente, a novemberi átadás után azonban még csak százezer darab lesz a várható éves forgalom. A logisztikai szolgáltató központ építõje és üzemeltetõje a BILK Logisztikai Terminál Rt., amelynek tulajdonosai a MÁV Rt. és a Volán Tefu Rt. A központnak egyelõre az elsõ raktára készült el, és 16 ezer négyzetméteres területén már árut tárolnak. Három raktárt terveznek jelenleg (ezek megépülte szintén 2004 és 2006 közé tehetõ), de igénytõl és pénztõl függõen akár ennél is több raktárhelyiség épülhet a jövõben. A logisztikai központ szolgáltatások széles körét látja majd el: többek között áruforgalom-szervezés, szállítmányozás, vámügynöki tevékenység, raktározás jelenti a feladatokat. Az átadás után a központ 16 ezer négyzetméteren évente 200 ezer tonna forgalommal számolhat vasúton ben húszezer négyzetméterrel bõvül a befogadó terület, és ban már 240 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre. Jövõre kezdi meg mûködését a Magyar Nemzeti Bank BILK-i részlege: feladata lesz a pénz õrzése és annak elosztása is. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ Országos logisztikai szolgáltató központ létrehozása Soroksár (bõvítéssel ) 5,2 milliárd forint vagy 20,8 millió euró 6,4 milliárd forint vagy 25,6 millió euró, (ebbõl 2,4 milliárd forint vagy 9,6 millió euró EBRD-hitel)

17 Közlekedés Luxusgépek és ingázó mérnökök Az üzleti turizmus már használja a péri repteret, esetenként a legkorszerûbb luxuskisgépek szállnak le a betonon. Vadász László, a repteret üzemeltetõ kft. ügyvezetõ igazgatója Amagánluxusgépek is felfedezték a Gyõr melletti Pér repterét, amely 2003 tavaszától éjjel-nappal fogadja a regionális méretû repülõket. A légikikötõ már a májusi átadás utáni napon menetrend szerinti járatot fogadott és indított: Magyarország legnagyobb exportõre, a reptérfejlesztést egymillió euróval támogató Audi Hungaria Motor Kft. vendégei, mérnökei és szakmunkásai a cég németországi anyaközpontjából, Ingolstadtból az autógyár által bérelt, naponta üzemeltetett kisgépen érkeznek Gyõrbe. Idõt és pénz takarítunk meg azzal, hogy Budapest és Bécs helyett a gyõri gyártól húsz kilométerre szállnak le német munkatársaink mondja Lõre Péter, az Audi Hungaria kommunikációs igazgatója. Hozzáteszi, hogy az Audi vasúton bonyolítja napi áruforgalmát, de logisztikai biztonságot is jelent számára a közelben mûködõ légikikötõ. Vadász László, a repteret üzemeltetõ kft. ügyvezetõ igazgatója szerint az ipari fejlettségérõl ismert régióban nagy az érdeklõdés a légi árufuvarozás iránt is. Emellett két idegenforgalmi irodával tárgyalnak arról, hogy a jövõ évtõl Pérrõl is induljanak charterjáratok Horvátországba vagy a görög szigetekre. Az üzleti turizmus már használja a péri repteret, esetenként a legkorszerûbb luxuskisgépek szállnak le a betonon. Hosszabb távon az olcsó, fapados járatokat közlekedtetõ társaságok is számolnak Pérrel, igaz, ezek a cégek akkor tudják igazán olcsón kínálni a szolgáltatásaikat, ha sok személyt szállító, nagy gépeket üzemeltetnek. Ezek fogadására a péri regionális reptér egyelõre nem alkalmas. A Gyõrhöz közeli repülõtér megvalósítási, hatás- és környezetvédelmi terveit az 1995-ben nyert PHARE-pénzekbõl készíttették. Az akkor megszerzett összeg 300 ezer euró volt. A 2000-es PHARE-pályázaton 2,2 millió eurót ítéltek oda a program megvalósítására. A program keretében megépült egy 1450 méter hosszú, harminc méter széles kifutópálya, három gurulóút és egy 12 ezer négyzetméteres forgalmi elõtér; zajvédõ falakat emeltek, kialakították a reptérhez vezetõ utat és az ehhez szükséges forgalmi csomópontot, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, fénytechnikát szereltek fel. Az üzemeltetõ cég többségi tulajdonosa a város, az ingatlan azonban a megyei és a péri önkormányzat birtokában maradt. Szakács Imre, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke szerint a tulajdonosok a reptér további fejlesztésében gondolkodnak. Uniós pénzek felhasználásával szeretnének olyan körülményeket kialakítani, hogy a nagy repülõk indítására és fogadására is képes legyen a regionális reptér Péren. Balogh József gyõri polgármester úgy ítéli meg: nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a regionális repterek jelentõsége egyre nõ. A tulajdonosok számításai szerint Péren öt-tíz év alatt nagy személy- és áruforgalmat bonyolítanak le. A polgármester hozzáteszi, erre azért is szükség van, mert Európa közútjai túlzsúfoltak, a légi közlekedés pedig vonzó távlatot jelenthet az árufuvarozóknak, a turistáknak és az üzletembereknek egyaránt. Gyõr-Pér repülõtér továbbfejlesztése Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, a repülõtéri épületek felújítása, a repülõtér továbbfejlesztése Gyõr Ideje: I. ütem: 53,8 millió forint vagy euró 45,6 millió forint vagy euró, II. ütem: Phare-támogatás: 307,2 millió forint vagy euró 726,7 millió forint vagy euró

18 Közlekedés dódott meg ezzel. Korábban hiába pályáztak magyar forrásokra, mert a több mint hat kilométeres útszakasz túl sokba került volna. Olyan pályázatokkal pedig, ahol az önkormányzatok számára kifizetendõ önerõ negyvenszázalékos volt, nem is próbálkoztak, hiszen nem tudták volna a saját forrást elõteremteni. Az avatás óta elsõsorban a csengeleiek élvezik a változás elõnyeit, mivel nekik a legközelebbi nagyobb település a korábban csupán földúton megközelíthetõ Kiskunmajsa. Béres László szerint azonban ha elkészül az M5-ös autópálya Szegedig tartó szakasza, Kiskunmajsától Csengele irányába is felerõsödik az új úton a forgalom. Összekötött zsáktelepülések Korábban hiába pályáztak magyar forrásokra, mert a több mint hat kilométeres útszakasz túl sokba került volna. Béres László építési osztályvezetõ Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében összesen nyolc összekötõ utat építettek, illetve újítottak fel a PHARE-program segítségével. A helyi lakosságnak, illetve a vállalkozásoknak eddig gyakran több tíz kilométeres kerülõt kellett tenniük, ha el akartak jutni a szomszédos településre, hiszen oda csak földút vezetett ami néhol a laza homoktalaj, másutt a felázás miatt gyakran járhatatlan volt. Az út hiánya akadályozta a gazdasági kapcsolatokat, illetve a kisebb, zsáktelepülések lakói nem jutottak el a közelben lévõ, de jobban ellátott községek-városok üzleteibe. Különösen hátrányos helyzetû belsõ perifériának számított Csongrád megyében Tömörkény és környéke. A 2012 lakosú községet az 1733-as lélekszámú szomszédos Pusztaszerrel összekötõ út hiányzó, 2,5 kilométeres szakasza PHARE-támogatással, 159 millió forintból épült. Ezzel két, eddigi zsáktelepülés között teremtettek összeköttetést. Tömörkénybõl kerülõvel, 35 kilométert megtéve lehetett csak eljutni az E5- ös úthoz. Pusztaszer helyzete is javult, bár a Csongrád és Bács-Kiskun megye határán lévõ települést még Ópusztaszerrel (ez utóbbi helyen van a Nemzeti Emlékpark) is földút köti össze. Ezek nyáron a homok, télen a sár miatt nehezen járhatók. Tömörkényt a szomszédos Felgyõvel, illetve másik szomszédjával, Gátérral is csak földút köti össze egyelõre. Bánfi Sándor, Tömörkény község alpolgármestere elmondja: a Pusztaszerre vezetõ útból a közepén hiányzott 2,5 kilométer, mindkét végén volt köves út, amely különbözõ téeszmajorokhoz vezetett. Régóta tervezték az összekötésüket, valamikor a hetvenes években már a tükröt is kivágták, ám az építkezés akkor elmaradt. A Vidéki Feltáró Úthálózat Fejlesztés PHARE 2000 program keretében úgy nyertek uniós támogatást, hogy az érintett települések önkormányzatainak kellett megszerezni vagy kigazdálkodni a tíz százalék önerõt. Tíz százalék kevésnek látszik, de a kistelepülések költségvetése kicsi, és minden forintnak helye van az alapintézmények mûködtetésében. Ugyanebben a PHARE-támogatási csomagban készült el a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsát a Csongrád megyei Csengelével összekötõ 6,3 kilométer hosszú út is, bruttó 433 millió forintért. Béres László, a kiskunmajsai polgármesteri hivatal építési osztályvezetõje szerint több évtizedes probléma ol- Összekötõút a Dél-Alföldön Nyolc út felújítása/építése. A fejlesztés eredményeként erõsödik a regionális kohézió (a mezõgazdasági termelés, a feldolgozóipar és a turizmus feltételeinek javítása), valamint az egyes települések közötti közvetlen gazdasági együttmûködés Kiskunmajsa Csengele, Mezõtúr Szarvas, Bélmegyer Mezõberény, Kalocsa Foktõ, Békésszentandrás Furugy, Sarkad Méhkerék, Hunya, sz. út, Tömörkény Pusztaszer június vége november millió forint vagy 5 millió euró forint vagy euró

19 Kis- és középvállalkozások Happy nyúltartás a Dél-Dunántúlon Egyre többen nevelnek happy, azaz boldog nyulakat a Dél-Dunántúlon a PHARE-támogatásnak köszönhetõen. Az állatok természetszerû tartása mellett ez a hatékony, üzemi méretû termelés terjedését jelenti. Magyarország Európa egyik legnagyobb nyúlexportõreként komoly hagyományokkal rendelkezik a nyúltermelésben, ám az utóbbi években egyre elavultabbnak bizonyultak a nagyüzemek, illetve a termelés jelentõs részét adó, rossz hatékonysággal mûködõ családi vállalkozások. Az új technológiával humánusabbá és egyben eredményesebbé vált a nyúltartás. Nagyobb élettérben, klimatizált viszonyok között tartják az állatokat. Molnár Béla, a PHARE-program menedzsere A nyúl exportpiaca stabil, mivel a nyugat- és dél-európai nagy nyúlevõ országok többet fogyasztanak, mint termelnek. Az EU sem korlátozza a koleszterinszegény hús bevitelét. A magyar nyúltermelõk a biztos kivitel mellett számíthatnak az egészséges nyúlhús fogyasztásának itthoni terjedésére is. A PHARE-program megvalósulásával korszerûsödött és szervezettebbé vált a nyúltenyésztés a Dél-Dunántúlon mondja Molnár Béla, a PHARE-program menedzsere. A projekt keretében bemutató nyúlistálló épült a Kaposvári Egyetemen, amely szaktanácsadással is segíti a térség nyúltermelõit, és további kutatásokat végez a témával kapcsolatban. Korszerûsítették két dél-dunántúli vállalkozás nyúltelepistállóit, és mesterséges megtermékenyítõ labort, szaktanácsadási központot hoztak létre Dombóváron. A beruházásoknak köszönhetõen mára a bikali telep integrációs központtá alakult, közel negyven vállalkozó termelését segítve. A térségben megnõtt a nyúltermelõ vállalkozások száma. Összesen három termelést integráló központ, új típusú termelõi csoport (BÉSZ) alakult, ahol együttesen harmincezer anyanyúl termelését és értékesítését szervezik. Ezek egységesen a Kaposvári Egyetem által kinemesített Pannon fehér nyúl szaporítását és hizlalását végzik korszerû tartástechnológiai berendezésekkel. Molnár Béla szerint az új technológiával humánusabbá és egyben eredményesebbé vált a nyúltartás. Nagyobb élettérben, klimatizált viszonyok között, korszerû takarmányozással és szakszerû állat-egészségügyi felügyelet mellett tartják a tenyész- és hízóállatokat. Az üzemi méretek terjedésével öttíz év alatt megtérülõ beruházássá vált a nyúltermelés. A korszerûsített üzemek tapasztalatai szerint kétszáz anyanyúl tartása már biztos jövedelemhez juttatja a termelõket. A program fõ eredménye, hogy míg az elmúlt években csökkent a nyúlhústermelés Magyarországon, 2003-ban megfordult a tendencia, és növekedni kezdett az ágazat termelése. A vállalkozó méretû és a természetszerû nyúltartás EU-konform fejlesztése és szervezése Nyúlistállók építése, felújítása, modernizálása, mesterséges megtermékenyítõ labor kialakítása, tartástechnológiai tanulmányok készítése Bikal, Kaposvár, Pécs, Bükkösd július október ,25 millió forint vagy euró 57,25 millió forint vagy eruó

20 Kis- és középvállalkozások Hagyományõrzés EU-konform borjakkal A telepen korszerû technológiával tartott szarvasmarhafajták húskihozatala, az innen exportált hús minõsége megfelel az EU szigorú követelményeinek. Becker Leonóra, a kft. ügyvezetõje Ahárom család tulajdonában lévõ, pécsi bejegyzésû kft. korszerû hústermelõ szarvasmarhatelepet épített a Baranya megyei Tormás községben. A telep korábban téeszmajor volt, a kft. százmilliót fordított a régi épületegyüttes felújítására és bõvítésére. A beruházás a PHARE-tól 45 millió forint támogatást kapott, 55 milliót a kft. tulajdonosai saját forrásból és hitelbõl teremtettek elõ. A munkálatok során megújultak a régi istállók, épült egy 800 tonnás silótorony, a telep belsõ úthálózata szilárd burkolatot kapott, és új szociális blokkot emeltek az itt dolgozóknak. A telepen három hizlaló- és egy borjúistálló sorakozik egymás mellett, ezek összterülete 3100 négyzetméter. A négy épületben 750 jószág fér el. (A felújítás elõtt a kft. háromszáz húsmarhát tartott a telepen.) A kft. a környék harminc agrárvállalkozásától és gazdálkodójától fõképp charolet és limusin fajtájú borjakat vásárol. Tartanak azonban még egy harmadik fajtát is, ez a magyar szürke és a charolet keveréke. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi fajta ellenállóbban viselkedik a betegségekkel szemben. Az egymázsásan megvásárolt borjakat általában egy évig hizlalják, ehhez a takarmányt a megye fél tucat cégétõl vásárolják. A tormási telepen tartott húsmarhák vágósúlya kilogramm, a levágott jószágokat Olaszországba szállítják. Becker Leonóra, a kft. ügyvezetõje közli, hogy a tormási telepen korszerû technológiával tartott szarvasmarhafajták húskihozatala, illetve az innen exportált hús minõsége minden szempontból megfelel az EU szigorú követelményeinek. Így a kft. piaca stabil, ennek ellenére a cég csak akkor válik nyereségessé, amikor Magyarország belép az unióba. Addig ugyanis a húsért alacsonyabb árat kap, mint egy EU-tagállamban tevékenykedõ agrárcég. A csatlakozás után viszont a húsért a 2003-as ár csaknem dupláját fizetik majd ki a kft.- nek. A pályázat többek között azért nyerte el a PHARE tetszését, mert a cég a borjak és a takarmány felvásárlásával integrálja a környék termelõinek egy részét. Sokat nyomott a latban, hogy Tormás a baranyai Hegyhát tájegység egyik települése, és ebben a kistérségben komoly hagyományai vannak a szarvasmarha-hizlalásnak. A kft. tehát a Hegyhát agrárkultúrájának egyik tradicionális elemét õrzi meg és viszi tovább, immár korszerûbb technológiával, a mai piacok igényeinek messzemenõ figyelembevételével. Tormási hústermelõ szarvasmarhatelep fejlesztése Szarvasmarhatelep építése kiszolgáló egységekkel Tormás község, Baranya megye szeptember forint vagy euró forint vagy euró

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz z Európai Unió külső vámhatárán működő ek I. magyar-szerb határszakasz Nemzeti dó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Hercegszántói Határkirendeltség hely Hercegszántó- Backi

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet 2. melléklet 3.3. VI. Közzétételi egység: az EU támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása Adatszolgáltató: ORFK GF ETO Sors zám A projekt megnevezése A finanszírozás forrása A projektmegvalósítás

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T 2 0 1 0. J A N U Á R 26. A K T U Á L I N G A T L A N P A R K K I A D Ó R A K T Á R I G É N Y S Z E R I N T E L H E L Y E Z K

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Hírlevél 1. Mozgó Tüdőszűrő Program

Hírlevél 1. Mozgó Tüdőszűrő Program Hírlevél 1 Mozgó Tüdőszűrő Program 1995-ben indult, és máig egyedülálló programként működik a hajléktalan emberek TBC szűrése és az ehhez kapcsolódó gyógyítás, utógondozás, illetve a nyomon követés megszervezése.

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Ingyenes vállalkozói tanácsadás

Ingyenes vállalkozói tanácsadás Ingyenes vállalkozói tanácsadás A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége regionális tanácsadói 2013. szeptember 2-től a TÁMOP 2.5.3.C-13/1 projekt keretében, adózás, jog, pályázat, finanszírozás,

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés

10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Értékteremtés szelektív hulladékgyűjtéssel 10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Baka Éva Ügyvezető igazgató Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Az előadás tartalma Honnan indultunk?

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie.

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie. FELHÍVÁS a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elrendelet, 2014. április 11-én 14.00 órától előreláthatólag 2014. április 14-én 8.00 óráig tartó teljes üzemszüneti eljárás idejére az EMCS-t érintő vámhatósági

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

GYSEV CARGO ZRT. KOMPLEX TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSE

GYSEV CARGO ZRT. KOMPLEX TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSE GYSEV CARGO ZRT. KOMPLEX TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSE TARTALOM GYSEV CARGO Zrt. Rövid cégbemutatás, fő tevékenységek Konténerterminál, szolgáltatások, előző projekt tartalma Projekt bemutatása Célja, részletek

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Ügyfelünk a Henkel. Központi fordítókorong komplex logisztikai feladatokhoz

Ügyfelünk a Henkel. Központi fordítókorong komplex logisztikai feladatokhoz Ügyfelünk a Henkel Központi fordítókorong komplex logisztikai feladatokhoz Összefoglalás Árufuvarozás különböző európai helyszínekről bulgáriai, romániai, szerbiai vagy horvátországi vevőknek a legegyszerűbb

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. január 1-jén módosul a jövedéki adóról és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Kecskemét & Mercedes-Benz: Sikertörténet, nem csak a Mercedes-Benz számára

Kecskemét & Mercedes-Benz: Sikertörténet, nem csak a Mercedes-Benz számára Kecskemét & Mercedes-Benz: Sikertörténet, nem csak a Mercedes-Benz számára Manfred Schulz 2014. május 27. Kezdetben pusztán egy vízió volt 2 A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának bemutatása és mára, íme

Részletesebben

társulásai; 5) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése esetén:

társulásai; 5) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése esetén: PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél Kedvezményezettek Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Program Az alföldi tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésére Tárgy: Zirc-Akli és Szarvaskút városrész szennyvízkezelésének megoldására megvalósíthatósági tanulmányterv

Részletesebben

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció Ügyfelünk a Knorr-Bremse Központilag szervezett európai disztribúció Copyright Knorr-Bremse AG Közös növekedés lépésről lépésre A stabil kapcsolatok kialakulásához idő kell. Idő kell a kölcsönös bizalom

Részletesebben

www.pwc.hu Elektromos villámtöltők piaca Szabályozói keretek és piaci szereplők

www.pwc.hu Elektromos villámtöltők piaca Szabályozói keretek és piaci szereplők www.pwc.hu Elektromos villámtöltők piaca Szabályozói keretek és piaci szereplők Az Európai Unió előírása szerint minden tagállamnak tervet kell készítenie a töltőinfrastruktúra kiépítésére Az Európai Unió

Részletesebben

S Z A K Á G A Z A T I R E N D. Szakágazat megnevezése

S Z A K Á G A Z A T I R E N D. Szakágazat megnevezése 3. számú melléklet S Z A K Á G A Z A T I R E N D Szakágazat száma Szakágazat megnevezése 012200 JUH-, KECSKE-, LÓTENYÉSZTÉS 014100 NÖVÉNYTERMELÉSI SZOLGÁLTATÁS 014200 ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZOLGÁLTATÁS 015000

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A NÉMET NYELVŰ ÉS NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS INFRASTRUKTURÁLIS KAPACITÁSÁNAK BŐVÍTÉSE GYŐRBEN

A NÉMET NYELVŰ ÉS NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS INFRASTRUKTURÁLIS KAPACITÁSÁNAK BŐVÍTÉSE GYŐRBEN KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT A NÉMET NYELVŰ ÉS NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS INFRASTRUKTURÁLIS KAPACITÁSÁNAK BŐVÍTÉSE GYŐRBEN Projekt Zárókiadvány A projekt célja: A projekt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása

Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása Csillag Imre ORFK GF Informatikai Főosztály ESR 112 projekt hálózati munkacsoport vezető Új közszolgálati

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP-1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukcióra benyújtott Alsónémedi szennyvíztisztító

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. -a szerint) I. Személyi

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben