Az innovatív munkaerő-piaci politika. Konferenciák tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az innovatív munkaerő-piaci politika. Konferenciák tükrében 2008-2014"

Átírás

1 Az innovatív munkaerő-piaci politika az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciák tükrében

2 Jelen kiadvány az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia ETE-projekt keretében készült. A projektet az AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG határmenti együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió; a Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország és Szombathely Megyei Jogú Város támogatja.

3 Az innovatív munkaerő-piaci politika az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciák tükrében A konferencia szervezői: L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A konferencia támogatói: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Szombathely Megyei Jogú Város

4 Készítette: Dexinvest Magyarország Kft. ISBN Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés Yellow Design Kft. Nyomdai munkák Yellow Design Kft.

5 TARTALOMJEGYZÉK Polgármesteri köszöntő...7 Bevezetés...9 A kísérletező munkaerő-piaci politika...11 A képzés szerepe a foglalkoztatás-politikában...15 A helyi foglalkoztatási partnerségek tapasztalatai...19 Az idősebb munkavállalók esélyei...23 Fiatalok munkaerő-piaci esélyei...27 A helyi önkormányzatok szerepe a munkanélküliség kezelésében...31 Nemek közötti esélyegyenlőség a munkaerő-piacon...35 Munka és család A fogyatékkal élő emberek esélyei a munkaerő-piacon...39 Új utak a foglalkoztatás szintjének emelése érdekében...43 Tovább? Együtt?...47 Melléklet...49

6

7 Előszó Tisztelt Olvasó! 2014-ben 20 éves az a folyamat, amelynek során az osztrák és a magyar munkaügyi szervezetek képviselői esztendőről esztendőre Szombathelyen találkoznak, hogy megvitathassák a két ország aktuális munkaügyi problémáit. A két évtizede tartó munkában Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzata is részt vállalt, az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia pályázathoz szükséges önrész biztosításával segítette a program sikerét. Köszönöm a program szervezőinek, a magyar és az osztrák szakembereknek az első 20 évnyi kitartó és eredményes munkát! Külön köszönöm mindazok munkáját, akik e kötet létrejöttében közreműködtek! Puskás Tivadar polgármester Szombathely Megyei Jogú Város 7

8

9 Bevezetés Az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia kezdetben a foglalkoztatási problémákra kidolgozott ausztriai példák bemutatását jelentették. A konferencia résztvevői magyar oldalról döntően a munkaügyi szervezetben dolgozókból állt. Fokozatosan sikerült a civil szervezetek és a munkáltatók megnyerése a konferencián való részvételre. Ehhez a témák megfelelő megválasztása és a problémák szélesebb látókörben való vizsgálata teremtett alapot. A konferenciákat mindig az a szándék vezérelte, hogy a határ mentén élő és dolgozó munkaügyi szakemberek kicseréljék azokat a tapasztalatokat, amit a közösen kiválasztott témakörökben fontosnak tartottak elmondani egymásnak. Ki kell emelnünk azt is, hogy törekedtünk arra, hogy azok az ismeretek főleg az első években amelyek osztrák oldalról érkeztek, az egész országban elterjedjenek. Ennek érdekében a konferenciák előadásairól, a szekciók üléseiről, a szakmai következtetésekről kétnyelvű (német, magyar) kiadványok jelentek meg, a munkaerőpiac szakemberei számára ma is aktuális szakmai információkkal, vitákkal, tézisekkel, jövőbeli elképzelésekkel. A konferenciákat mindig komoly szakmai érdeklődés kísérte. A résztvevők száma az esetek többségében messze meghaladta a 100 főt. Gyakran fordult elő, hogy hazánk munkaügyi központjainak igazgatói teljes körűen részt vettek a szakmai fórumokon. Több alkalommal hozta össze a konferencia a két ország munkaügyi miniszterét, akik külön megbeszéléseket is folytattak. Találkoztak a foglalkoztatási szolgálatok főigazgatói, vezető szakmai munkatársai. Egyszóval a konferenciák egyfajta szakmai-diplomáciai szerepet is betöltöttek a két ország között, messze meghaladva a határ menti együttműködés kompetenciáit. A tartományok, illetve megyék, a civil szervezetek képviselői között személyes, helyenként baráti kapcsolatok szövődtek. Ezek jótékony hatással voltak a későbbi határ menti szakmai kapcsolatokra, tovább mélyítve azt. Végigkísérte a konferenciákat a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület gondos, szakszerű szervező munkája és a Vas Megyei Munkaügyi Központ munkatársainak önzetlen támogatása. A konferencia első időszakában motorja volt a szakmai rendezvényeknek és a határ menti együttműködésnek Mag. Rainer Klien az osztrák munkaügyi és szociális minisztérium munkatársa, majd később L&R Szociális Kutató Intézetének vezetője Dr. Walter Reiter és Barbara Willsberger. Az Ő munkájuk, szakértelműk és lelkesedésük nélkül nem lettek volna ilyen eredményesek ezek a szakmai fórumok. Az osztrák és magyar partnerekkel közösen kerültek megrendezésre a konferenciák. Ennek első lépcsőfoka a téma kitűzése volt. A témák mindig igazodtak a két ország 9

10 foglalkoztatás politikájának aktuális problémáihoz. Ugyanakkor mindig új vonásokkal próbáltuk gazdagítani a munkaerő-piaci politikánkat. Természetesen a 20 év sem volt elegendő ahhoz, hogy valamennyi szakmai terület problémáit körbejárjuk, de úgy gondolom, hogy jelentős hozzáadott értéket teremtettek a különböző országokból érkező előadók és a szakmai viták. A évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia megnyitója: Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter, Osztrák Köztársaság; Szabó Gábor alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város; Kapiller Sarolta titkárságvezető, Vas Megyei Önkormányzat; Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Magyar Köztársaság; Walter Reiter L&R Szociális Kutató Intézet; Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat; Peter Zinggl tartományi tanácsnok, Burgenlandi Tartományi Kormányzat; Hegyi Gyula az Európai Bizottság képviseletében (balról jobbra) Ebben a rövid tanulmányban természetesen nincs lehetőség a konferenciák teljes tartalmi mondanivalójának visszaadására. Nem törekszünk arra, hogy a szakmai fórumok mindegyikéről megemlékezzünk, főleg annak sorrendiségében. Elsősorban az a célunk, hogy a konferenciák legfontosabb szakmai mondanivalóját emeljük ki tematikus formában. A tanulmány elkészítésekor személyes interjút készítettünk a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának korábbi Éder Géza, Dr. Kovács Péter és jelenlegi igazgatójával Rodler Tamás, valamint az L&R Szociális Kutató Intézet és a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület munkatársaival. 10

11 A kísérletező munkaerő-piaci politika Talán a konferencia-sorozat egyik legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a munkanélküliség elleni küzdelemben fontos szerepe van az országos foglalkoztatás-politikai célok és eszközök mellett, a helyi, térségi kezdeményezéseknek, kísérletezéseknek. Nem kell különösebben indokolni azt, hogy egy ország munkaerő-piaca területenként különbözőségeket mutat. Közismert a hátrányos térségek köre, azonosíthatók a munkaerő-piaci hátrányok is. Még az egyes térségeken belül is a kistérségi, lokális munkaerő-piacok különbözőségeket mutatnak és sajátos beavatkozásokat igényelnek. Ezeket a különbségeket az országos foglalkozáspolitika, a támogatási eszközök nem képesek lekövetni, csak a keretfeltételeket tudják meghatározni és képesek ösztönözni a helyi kezdeményezésekre. A konferenciák indulásakor (1995) ezek az ösztönzők Magyarországon nem álltak rendelkezésre és kevésbé voltak ismertek. Ezért volt nagyon komoly tudástranszfer osztrák részről, hogy az 1980-ban kezdődő ilyen irányú tapasztalataikat az első évtized konferenciáikon közvetítették számunkra. Melyek voltak ezek a fontos tapasztalatok? Egyrészt, hogy a helyi, új munkaerő-piaci programok kidolgozásának és próbaszerű megvalósításának tapasztalatait be lehet építeni a munkaerő-piaci szervezet standard támogatási eszközeinek sorába. Az osztrák tudományos elemzések úgy határozták meg a kísérletező munkaerő-piaci politikát, hogy az innováció megvalósítása egy komplex tevékenység köré épüljön fel. Vagyis több támogatási eszköz együttes átgondolt és célirányos alkalmazása jelenthet sikert a munkanélküliek számára. Ennek eszköze pedig a munkaerő-piaci programok rendszere, amelyet akkor az osztrák partnerek szociál-ökonómiai projektek néven ismertettek meg velünk. Ezek a projektek új területekre merészkedtek és azt próbálták ki, hogy a különböző beavatkozások mennyire tudják a munkanélküliek problémáit adekvát módon célirányosan megoldani. Nagyon fontos volt az a tapasztalat, hogy ezeket az eszközöket, módszereket elsősorban a nehezen elhelyezkedő, tartós munkanélküliek esetében célszerű alkalmazni, mert az ő elhelyezésük az eddigi központi állami eszközökkel nem volt sikeres. Ehhez a nagyon nehéz munkához szükség van a munkaügyi szervezetnek külső támogatókra, szakemberekre. Ausztriában a civil szervezetek töltötték be ezt a szerepet. Elsősorban két területen tudtak komoly segítséget nyújtani. Azzal hogy működésük a lokális munkaerő-piacokon volt, képesek voltak a lakosság problémáit helyesen érzékelni, és azokra újszerű, innovatív válaszokat adni. Másrészt kiegészítették a munkaerő-piaci szolgálat kapacitását, amely mindkét országban, de főleg Magyarországon a munkanélküliek jelentős tömege miatt szűkös volt. A civil szervezetek különösen 11

12 értékes segítséget tudtak nyújtani a humánszolgáltatások területén, a különböző tanácsadások formájában. Nagyon lényeges osztrák tapasztalat volt az is, hogy a különböző munkaerő-piaci programokat nem a munkaügyi szervezetnek kell lebonyolítani, hanem pályázati úton egy megfelelő tapasztalattal rendelkező menedzsment szervezetet kell bevonni. Ezzel egyszerre több eredményt is el lehetett érni. Egyrészt ezek a szervezetek folyamatos megrendeléseket kaphattak a foglalkoztatási szolgálattól és így a civil szektor a foglalkoztatás területén megerősödött, komoly szakmai tapasztalatokra tett szert és a rendszeres állami megrendelések anyagi biztonságot is biztosítottak számukra. Másrészt, a foglalkoztatási szolgálat köré egy komoly civil holdudvar épült ki, segítve az állami szervezetek élő kapcsolatát a helyi társadalommal. Lényeges kérdés volt ezeknek az akcióknak az eredményességi vizsgálata is. Az eredmény közvetlenül a tartós munkanélküliek munkába helyezése. Természetesen ez az út a problémák azonosításán, a motivációt elősegítő tanácsadásokon, a másodlagos munkaerő-piacon szervezett munkán, szakmai képzéseken és munkahelyek feltárásán keresztül volt vizsgálható. Az eredményesség egzaktul mérhető, mind a végeredmény, mind pedig a részfolyamatok tekintetében. Az eredmények összevethetők a ráfordított költségekkel. Ausztriában is sok vitát váltott ki, hogy mennyire költség hatékonyak ezek a módszerek. A tapasztalatokból az volt leszűrhető, hogy hosszú távon mindenképpen azok, különösen, ha a fiatalabb korosztályokat nézzük. Ezekre a kérdésekre később még vissza fogunk térni. Az első konferenciákon ismerkedtünk meg a tranzit munkahelyek koncepciójával. Ezek védett munkahelyek, olyanok, mint a repülőtéri várócsarnok, amely nem az állandó tartózkodást szolgálja, hanem megállóhely a továbbrepülés előtt. Ezeken a munkahelyeken tehát, olyan fejlesztő programoknak kell megvalósulnia, amely lehetővé teszi az elsődleges munkaerő-piacra történő átlépést. A cél tehát a társadalmi integráció, annak munkafolyamatába történő beilleszkedés. Ezzel a reményt vesztett, hátrányos helyzetű embereknek újra visszaadhatjuk a hitét abba, hogy családjukat el tudják tartani és emberi léthez méltó életet tudjanak élni. A kísérletező munkaerő-piaci politika fontos felismerése volt, hogy a jó ötlet önmagában még messze nem elég a sikerhez, az ötletnek megvalósíthatónak kell lennie és fogadóközegbe kell jutnia. Ennek érdekében rugalmas struktúrákat kell kiépíteni és ezek a programok megteremtették Ausztriában a vállalkozási és munkaerő-piaci tanácsadás formáit, amelyek nagyrészt függetlenek voltak a munkaerő-piaci szervezettől. Ennek jelentősége főleg abban nyilvánult meg, hogy nem elegendő a tartós munkanélkülieknek állást kínálni, hanem arra fel is kell őket készíteni. Előtérbe kerültek tehát a tanácsadás új formái, főleg gazdasági, szociális, pedagógiai területeken. Természetesen ezekről az új eszközökről komoly meggyőző munkát kellett folytat- 12

13 ni Ausztriában is, az állami szervezetek, az önkormányzatok képviselőivel. Ebben a meggyőzési folyamatban lényeges szempont volt, hogy a helyi, innovatív munkaerő-piaci programok nem helyettesítik, hanem kiegészítik a munkanélküliség kezelésére hivatott állami szervek munkáját, tehát nem konkurenciaként, hanem szövetségesként jelennek meg. Magyarországon miközben a szakma nagy érdeklődéssel kísérte ezeket a konferenciákat hasonlóan nehéz volt elfogadtatni a munkaerő-piaci programok szükségességét, a helyi kezdeményezések szerepét. Nálunk is nehéz volt megértetni a döntéshozókkal, hogy fontos, hogy a helyi sajátosságok a meglévő támogatási rendszerek mellett érvényre jussanak a foglalkoztatás politikában. További nehézséget okozott az a jogászi felfogás, hogy a munkaerő-piaci programokban az egyes program elemek tanácsadás, képzés, munka, elhelyezés csak egymástól elkülönítve, külön eszközként kezelve kerülhetnek lebonyolításra. Ez a koncepció akadályozta a projektelemek komplex egyidejű alkalmazását és így nehezítette a sikeres végeredményt, illetve növelte a bürokráciát. Emiatt több megyében nem szívesen alkalmazták ezt a módszert. Ma már a munkaerő-piaci programok bekerültek a foglalkoztatási szolgálat központi, támogatási eszköztárába, de a komplexitás követelményének még ma sem tesznek eleget. Ugyancsak nehézséget okoz hazánkban annak elfogadása, hogy a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációja nagyobb befektetést igényel, mint a hagyományos eszközök. Sok esetben uralkodik az a nézet, hogy a munkanélkülieket munkához kell szoktatni, rövid távú megoldásokat kell alkalmazni, s ennek következtében a munkára való felkészítés szakmailag gyenge lábakon áll. Így aztán gyakran tapasztalható, hogy a vállalkozók nem szívesen nyúlnak ezeknek az embereknek az alkalmazásához, illetve nem mindig sikerül a hátrányos helyzetű munkanélküliek társadalmi integrációja. Gyakran kell megküzdeni a kísérleti programok helyi elfogadtatásával, mert a helyi társadalom számára ezek a beavatkozások nem mindig transzparensek, s az eredmények a fenti hibák miatt nem prezentálhatók egyértelműen. A fenti nehézségek ellenére, úgy gondolom, hogy az első évtized konferenciái ráirányították a figyelmet a munkaerő-piac térségi sajátosságaira, a civil szervezetek fontosságára, a munkanélküliségre, a munkahelyteremtésre érdemben ható társadalmi szereplők összefogására. Ezekről a kérdésekről más témák kapcsán még szót fogunk ejteni. Mindenesetre az mindenképpen komoly eredménynek tekinthető, hogy az első évek után a konferenciák magyar résztvevői már nemcsak osztrák projektek sorát tekinthették meg, és meríthettek belőlük ötleteket, hanem a magyar oldal is felzárkózott, és az osztrák szakemberek magyar oldalon is látogathattak sikeres projekteket. A konferenciák szakmai kiadványaiknak áttanulmányozása során közel száz olyan működő és már lebonyolított munkaerő-piaci programot ismerhetünk meg, amely hasznos ötleteket és a lebonyolítás tapasztalatait megmutató ismereteket közvetít az olvasónak. 13

14

15 A képzés szerepe a foglalkoztatás-politikában Ezt a kérdést a konferenciák két vonatkozásban tárgyalták. Egyrészt hogyan lehet a képzést felhasználni a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjához, hogyan lehet a munkaerő-piaci képzéseket a különböző hátrányok leküzdésében a rehabilitáció szolgálatába állítani. Másrészt, hogyan lehet a szakképzést úgy megújítani, hogy ki tudjuk elégíteni a vállalkozók jogos igényeit. Nevezetesen a határ mindkét oldalán a szakképzés segítségével biztosítani tudjuk a termeléshez szükséges, megfelelően felkészített humánerőforrást. Az első probléma körrel több konferencia is foglalkozott. A képzés szerepe a tartós munkanélküliség csökkentésében különösen a fiatalabb korosztály tekintetében merült fel, az alacsony iskolázottság okán. Az elmúlt húsz évben egyértelmű jelenségként értékelhető az a tény, hogy az alacsony iskolázottságú fiatalok elhelyezkedése sokkal nehezebb, mint a felsőoktatásban végzett társaiké. Különösen súlyos a probléma, ha az alacsony iskolázottság magasabb életkorban jelentkezik, mert az ő esetükben a képzéssel történő beavatkozás több problémát is felvet. Ezeknek a problémáknak az enyhítése érdekében a konferenciák a következő javaslatokat, ötleteket vetették fel. Egyrészt a munkaügyi központoknak a támogatási rendszerükbe nagy hangsúlyt kell fektetni az alacsony iskolázottságú tartós munkanélküliek, a gyesen lévő anyák, a kisebb mértékben rokkantak iskolázottságának szakképzettségének javítására és korszerűsítésére, elsősorban speciális képzési programokkal, amelyeknek helyszínei lehetnek a regionális átképzési központok, illetve TISZK-ek. Komoly hangsúlyt kell fektetni a fiatalok pályaválasztásának segítésére, annak szakszerű tanácsadására, amelyben nemcsak a továbbtanulás lehetőségeit, hanem az elhelyezkedés realitásait is meg kell jeleníteni. Ennek érdekében célzott rendezvényeket, tájékoztató anyagokat, oktató filmeket kell biztosítani. Itt szeretném megjegyezni, hogy bár nem a konferenciához közvetlenül kapcsolódóan, de osztrák tapasztalatokat átvéve, a Vas Megyei Munkaügyi Központ által szervezett képzési vásárok honosodtak meg az egész országban, és minden évben megrendezésre kerülnek. Ugyancsak a konferencia szakmai mondanivalójához szorosan kapcsolódtak azok a szervezeti változások, amelyek a munkaügyi központon belül történtek. A humán szakszolgálatok mellett minden munkaügyi központban foglalkoztatási információs tanácsadók működtek, amelyek jelentősen hozzájárultak az iskolai pályaválasztás helyes irányainak megvalósításához. A különböző állásbörzék is összekapcsolták a képzési lehetőségeket az elhelyezkedés esélyeivel. 15

16 A munkanélküliek esetében pedig nagyon fontos a pályaorientációs és pályakorrekciós tanácsadás. Ennek érdekében a Vas Megyei Munkaügyi Központ a burgenlandi partnerekkel együtt uniós források felhasználásával a 90-es évek közepén pályaorientációs trénerek képzését indította el, biztosítva azt, hogy ehhez a tevékenységhez megfelelő szakember gárda álljon rendelkezésre. Láthatjuk tehát, hogy a konferenciák által megfogalmazott munka és tanulás, képzéssel történő rehabilitáció, a hátrányos helyzetűek képzésének segítése, az arra való motiválás és tanácsadás számos szervezeti formája épült ki, zömmel osztrák tapasztalatok alapján. A képzések sajátos területét jelentik azok a képesség fejlesztő tréningek, képzési programok, amelyek a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját segítik. Ezekről egy későbbi fejezetben még szólunk. A határ mindkét oldalán komoly problémát okoz a munkanélküliség mellett a munkaerőhiány. Ez utóbbi jelentősen hátráltatja a vállalkozások tevékenységét, nehezítik a piaci megrendelések teljesítését és akadályozzák versenyképességűk fejlesztését. A gazdasági szempontokon kívül nagyon fontos, hogy a vállalkozókat bevonjuk és a helyi foglalkoztatás politika aktív szereplőivé tegyük, segítségükkel a munkahelyek bővítésével csökkentsük a térségek munkanélküliségét és növeljük a foglalkoztatást. Ezért volt nagyon jelentős a 2007 májusában megtartott Mérlegen a szakképzés című konferencia. Ezen a fórumon ugyanis a szakképzés kérdésköre nemcsak a munkanélküliek és a képzők szemszögéből jelent meg, hanem megjelentek a munkaadók igényei is. Komoly hangsúlyt kapott a szakmunkás képzés és annak problémái. Sok szó esett a szakmunkás képzés imázsáról, arról, hogy hogyan lehetne azt a téveszmét megszüntetni, hogy a családok gyermekeiket mindenáron felsőoktatási intézményben szeretnék taníttatni, függetlenül attól, hogy milyen a gyermek képessége és a választott felsőoktatási terület mennyire releváns a jövőbeli elhelyezkedéssel. Szó esett arról, hogy Ausztriában és Magyarországban élesedik az iskolák közötti verseny, a demográfiai problémák miatt bőséges kínálat van az iskolákból és egyre élesedő harc folyik a tanuló létszám biztosításáért. Ez félreviheti a szakképzési irányokat, hiányszakmák sorát hozza létre és lehetetlenné teszi a duális szakképzés hatékony működését. A résztvevők mindkét oldaláról hangsúlyozták hogy ezen sürgősen változtatni kell. Fontosak voltak azoknak a kutatási eredményeknek a bemutatása, amelyek alapján azt állapíthattuk meg, hogy a hiányszakmák szerkezete kelet Ausztriában és nyugat Magyarországon jelentős átfedést mutat. A résztvevők magyar oldalról hangsúlyozták, hogy a rendszerváltás után különböző okok miatt megszűntek a vállalati tanműhelyek és ezért a gyakorlati képzés nem szolgálja a gazdálkodók érdekeit. Szükség van tehát a duális szakképzés szervezeti és tartalmi elemeinek újrateremtésére. Ennek érdekében a gazdasági kamaráknak aktív szerepet kell vállalniuk a szakképzésben. 16

17 Ezek a felvetések természetesen már meghaladják egy határ menti munkaerő-piaci együttműködési kompetenciáit. Ennek ellenére nagyon fontos szakmai megalapozását adta a magyar kormányzati és foglalkoztatás politikai döntéshozóknak, a szakképzés átalakításához. Ez Magyarországon a 2010-es évek óta lényegében megvalósult, illetve a duális szakképzés irányába erőteljesen elmozdultak a szakmai intézkedések. A gazdasági kamarák meghatározó szerepet töltenek be a szakképzés célkitűzéseinek meghatározásában, a gyakorló helyeken folyó munka ellenőrzésében. Ugyancsak átalakult Magyarországon a felsőoktatás finanszírozása, amely a nagyobb felelősség vállalásra ösztönzi a benne szereplő résztvevőket. A konferencián olyan sikeres osztrák-magyar modelleket is bemutattak, amelyek az alacsony iskolázottságú fiatalok olyan képzési programjait mutatják be, amelyek a résztvevők elhelyezkedését segítik. Nagyon érdekes tapasztalatokkal szolgált az Első Magyar Dán Termelő Iskola Alapítvány beszámolója, valamint Vasi Bau Fa- és Építőipari Szakképző Iskola hiányszakmákba történő képzési programjairól szóló tájékoztatója. Az osztrák modellekben fontos tapasztalat volt, ahogyan a képzési programokban a résztvevő vállalatok szakmunkás tanulói és oktatói együttműködnek. Ez az együttműködés kiterjed a szülők a különböző támogatók és a regionális döntéshozók körére is. Komoly erőfeszítéseket tesznek a képzett szakmák imázsának javítására, amelyek a jövő sikeres beiskolázását jelenthetik. Ez a konferencia komoly szakmai információkat adott azokról a törekvésekről, amelyek azt a célt szolgálják, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkaerő-piacon a kereslet és a kínálat tényleges egymásra találjon. Komoly vita alakult ki arról, hogy hogyan lehet a szakképzés szerkezetét a gazdaság igényeihez igazítani, milyen bérpolitikát kell alkalmazni a hiányszakmákban, hogy az kellően vonzó legyen a szakmát választó fiataloknak, de ugyanakkor megfelelő összhang alakuljon ki más területek bérezési szintjeivel. Komoly kérdés az is, hogy melyek a megfelelő arányok a munkanélküli ellátás és a szociális ellátás között, amelyek garantálják, hogy a munkaerő-piac felé mobilizáljuk azt a tartalék humánerőforrást, akikre nagy szüksége van a gazdaságnak, de akiket természetesen a munkára fel kell készíteni. Fontos megállapítása volt a konferenciának az is, hogy a közoktatás és szakképzés egymástól elválaszthatatlan terület, és nem a szakképzés feladata lenne a közoktatás hiányosságainak pótlása. Ugyanakkor bármely szakmát nézzük fontos az általános műveltség megléte, mert az befolyásolja a munka kultúrát is. A fentiek is bizonyítják, hogy ez a konferencia nagyon komoly mondanivalót fogalmazott meg az országos szakpolitikák számára. 17

18

19 A helyi foglalkoztatási partnerségek tapasztalatai A foglalkoztatás politikában nagy szerepe van a helyi partnerek összefogásának. Az a vízió, hogy az egyes térségekben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szervezetek közötti együttműködés komoly hasznokat eredményezhet mindkét országban megfogalmazódtak, s egy sor innovatív projekt létrehozását eredményezte. Így ismertük meg a foglalkoztatási paktumok gondolatát, amelyről először az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián beszéltünk. A foglalkoztatási paktum nem más, mint a térség munkaerő-piaci szereplőinek olyan összefogása, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott munkaerő-piacon csökkenjen a munkanélküliség és új munkahelyek létrehozásával növeljük a foglalkoztatást. Osztrák tapasztalatok alapján az adott lokális munkaerő-piacok legfontosabb szereplői azonosításra is kerültek. Ezek pedig a következők: a munkaerő-piaci szolgálat, az önkormányzatok, a vállalkozások, a képző intézmények, az érdekképviseleti szervek (szakszervezetek), gazdasági kamarák, a civil szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutató központok.stb. Fontos hangsúlyozni, hogy az együttműködésben a felsoroltak egyenrangú partnerek. Az első kérdés az, hogy a fenti partnerek miért érdekeltek egy ilyen együttműködésben. A munkaügyi központok szerepét nem kell külön hangsúlyozni, hisz többek között a munkanélküliség kezelésére hozták őket létre. Az önkormányzatoknak sem mindegy hogy az emberek találnak-e munkát a településen vagy környékén, illetve a munkanélküliség miatt mekkora a szociális segélyezettek köre. A vállalkozások a számukra szükséges humánerőforrás meglétében érdekeltek. A képző intézmények megrendeléseket kaphatnak különböző képzési programok lebonyolítására és ma már a képzés színvonala egy intézményben a tekintetben is értékelésre kerül, hogy milyen arányú a végzettek elhelyezkedése. Ezek az érdekek fűzhetnek össze egy jól felépített foglalkoztatási együttműködést. Az együttműködés egyik és talán a legfontosabb területe az információk cseréje, a munkaerő-piaci helyzet értékelése és a jövő tennivalóinak megfogalmazása. Az információ csere közvetlen találkozókon (pl. az érdekelteket tartalmazó úgynevezett irányító csoport ülésein) biztosítható. A helyzetértékelés azért nagyon fontos, mert eltérő nézőpontok fogalmazhatók meg a munkanélküliség kapcsán az érintettek között. A foglalkoztatási paktum lényege, hogy ezekből az eltérő nézőpontokból és esetleg érdekekből az érintettek megkeressék azokat a közös pontokat, amelyekben együtt tudnak működni. A foglalkoztatási paktum 19

20 tehát nem azt kívánja a résztvevőitől, hogy törekvéseit, érdekeit adja fel, hanem azt, hogy a saját és a térség érdekében együtt tudjon működni úgy, hogy az mindenkinek előnyére váljon. A konferencián az osztrák partnerek bemutatták a náluk létrejövő térségi foglalkoztatási együttműködések tapasztalatait, eredményeit, szervezeti modelljeit, de szóltak az együttműködés problémáiról is. Talán ez az osztrák tudás transzfer eredményezte Magyarországon az egyik leglátványosabb eredményeket. Először Vas megyében, a Kemenesalján, Szombathelyen, aztán Zala megyében alakultak meg a térségi paktumok. Számuk rohamosan terjedt az egész országban. A gondolatot felkarolták a magyar döntéshozók is, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, s számos pályázat kiírásával segítették ezt a folyamatot. Konferenciák szervezésére került sor, tapasztalatcserék történtek a különböző paktumok között. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara László Gyula professzor vezetésével segítséget adott a paktumok magyarországi gyakorlatának működési tapasztalatainak összegyűjtésében, a tudományos kutatásában. Ma az egyetem könyvtárában ezek az információk megtalálhatók. Magyarországon a foglalkoztatási paktumok különböző területeken (kistérségekben, megyékben, térségek között, regionális szinten) jöttek létre. Eredményességük változó. Szerepük mindenképpen abban jelentős, hogy hangsúlyozták a különböző szereplők együttműködésének fontosságát, fejlesztették az együttműködési kultúrát. A gondokat, nehézségeket és az esetleges eredménytelenséget is ennek az együttműködési kultúrának alacsony foka okozza hazánkban. A foglalkoztatási paktumok Magyarországon ott sikeresek, ahol a felek belátták, hogy a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében nincs más út, mint a szakmai együttműködés. Ez az együttműködés és korrekt szakmai párbeszéd ad megbízható információkat a döntéshozók számára, ad lehetőségeket olyan programok indítására, amelyek nemcsak a pályázati lehetőségeket használják ki, hanem saját forrásokból szakmai munícióból táplálkoznak. A programok tartalmazzák az adott térség specifikus sajátosságait, problémáit. Magyarországon ma közel 60 foglalkoztatási paktum működik. A kezdeti időszakban talán hosszabb időt vett igénybe az együttműködés szervezeti kereteinek kialakítása. A szervezeti működés tekintetében törekedtünk az osztrák standardok egyben az európai uniós normák figyelembe vételére, amelyek egyrészt a minőséget is garantálták, másrész megkülönböztették a paktumokat más jellegű együttműködési formáktól. A paktumok értékeléséhez országosan kialakítottuk azt a minőségbiztosítási rendszert, amelyek lehetővé teszik a paktumok működésének vizsgálatát, s egyben segítik a további támogatások, pályázati elbírálások szakmaiságát is. 20

21 Természetesen születtek kudarcok is ezen a területen. Ott ahol a partnerek nem voltak kellően aktívak, egymásra vártak, szóbeli elkötelezettségük ellenére keveset tettek a közös célok megvalósításáért, ott az együttműködés előbb utóbb kifulladt és a paktumok megszűntek. Károkat okozott az a félreértelmezett gyakorlat is, ahol esetenként a foglalkoztatási együttműködést aktuálpolitikai érdekekre használták fel, és a sikert előbb beharangozták, mint sem az bekövetkezett. Ez inkább rombolta az együttműködést, mint erősítette. Ezek a hibák is kiemelték a foglalkoztatási együttműködéseknek azt a gondolatiságát, hogy a foglalkoztatási paktumok szakmai programok és a térség szereplőinek politikai hovatartozásától függetlenül nyújthatnak előnyöket. Azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatási paktumok megjelenése és működése Magyarországon az osztrák-magyar konferencia sorozat egyik nagyon komoly eredményének tekinthető. 21

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia A zöld munkahelyeké a jövő? A foglalkoztatáspolitika kihívásai A foglalkoztatáspolitikai feladatok és energiapolitikai célok közötti szinergiák

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli völgyben

Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli völgyben Tájékoztató füzet Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli völgyben RÓLUNK A Jövő Sportcsillagai Közhasznú Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy segítse a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat,

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Munkaerő-piaci nyitás Önkéntesség a munkavállalás motorja? Aktuális okokból az idei konferenciának két súlyponti témája van: Mivel 2011. május

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium Az Ifjúsági Garancia bemutatása Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium BEVEZETÉS FIATALOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FÓKUSZÁBAN A globális válság által egyik leginkább sújtott munkavállalói réteg a fiatalok

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A szakadékok áthidalása

A szakadékok áthidalása A szakadékok áthidalása Az életpálya tanácsadás rendszerszintű fejlesztése a TÁMOP 2.2.2. kiemelt projektjében CCBI első nemzeti műhelymegbeszélés 2010. május 12 Borbély-Pecze Tibor Bors, programvezető

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Molnár Máté OTE elnök VIII. OTE Konferencia 28-29. Pilisborosjenő 2009.

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11.

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Foglalkoztatási Paktum Pályázat - TÁMOP 1.4.4-08/1 (2010.01.01. 2011.06.01.) Helyi és határon

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben