Az innovatív munkaerő-piaci politika. Konferenciák tükrében
|
|
- Zita Némethné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az innovatív munkaerő-piaci politika az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciák tükrében
2 Jelen kiadvány az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia ETE-projekt keretében készült. A projektet az AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG határmenti együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió; a Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország és Szombathely Megyei Jogú Város támogatja.
3 Az innovatív munkaerő-piaci politika az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciák tükrében A konferencia szervezői: L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A konferencia támogatói: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Szombathely Megyei Jogú Város
4 Készítette: Dexinvest Magyarország Kft. ISBN Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés Yellow Design Kft. Nyomdai munkák Yellow Design Kft.
5 TARTALOMJEGYZÉK Polgármesteri köszöntő...7 Bevezetés...9 A kísérletező munkaerő-piaci politika...11 A képzés szerepe a foglalkoztatás-politikában...15 A helyi foglalkoztatási partnerségek tapasztalatai...19 Az idősebb munkavállalók esélyei...23 Fiatalok munkaerő-piaci esélyei...27 A helyi önkormányzatok szerepe a munkanélküliség kezelésében...31 Nemek közötti esélyegyenlőség a munkaerő-piacon...35 Munka és család A fogyatékkal élő emberek esélyei a munkaerő-piacon...39 Új utak a foglalkoztatás szintjének emelése érdekében...43 Tovább? Együtt?...47 Melléklet...49
6
7 Előszó Tisztelt Olvasó! 2014-ben 20 éves az a folyamat, amelynek során az osztrák és a magyar munkaügyi szervezetek képviselői esztendőről esztendőre Szombathelyen találkoznak, hogy megvitathassák a két ország aktuális munkaügyi problémáit. A két évtizede tartó munkában Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzata is részt vállalt, az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia pályázathoz szükséges önrész biztosításával segítette a program sikerét. Köszönöm a program szervezőinek, a magyar és az osztrák szakembereknek az első 20 évnyi kitartó és eredményes munkát! Külön köszönöm mindazok munkáját, akik e kötet létrejöttében közreműködtek! Puskás Tivadar polgármester Szombathely Megyei Jogú Város 7
8
9 Bevezetés Az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia kezdetben a foglalkoztatási problémákra kidolgozott ausztriai példák bemutatását jelentették. A konferencia résztvevői magyar oldalról döntően a munkaügyi szervezetben dolgozókból állt. Fokozatosan sikerült a civil szervezetek és a munkáltatók megnyerése a konferencián való részvételre. Ehhez a témák megfelelő megválasztása és a problémák szélesebb látókörben való vizsgálata teremtett alapot. A konferenciákat mindig az a szándék vezérelte, hogy a határ mentén élő és dolgozó munkaügyi szakemberek kicseréljék azokat a tapasztalatokat, amit a közösen kiválasztott témakörökben fontosnak tartottak elmondani egymásnak. Ki kell emelnünk azt is, hogy törekedtünk arra, hogy azok az ismeretek főleg az első években amelyek osztrák oldalról érkeztek, az egész országban elterjedjenek. Ennek érdekében a konferenciák előadásairól, a szekciók üléseiről, a szakmai következtetésekről kétnyelvű (német, magyar) kiadványok jelentek meg, a munkaerőpiac szakemberei számára ma is aktuális szakmai információkkal, vitákkal, tézisekkel, jövőbeli elképzelésekkel. A konferenciákat mindig komoly szakmai érdeklődés kísérte. A résztvevők száma az esetek többségében messze meghaladta a 100 főt. Gyakran fordult elő, hogy hazánk munkaügyi központjainak igazgatói teljes körűen részt vettek a szakmai fórumokon. Több alkalommal hozta össze a konferencia a két ország munkaügyi miniszterét, akik külön megbeszéléseket is folytattak. Találkoztak a foglalkoztatási szolgálatok főigazgatói, vezető szakmai munkatársai. Egyszóval a konferenciák egyfajta szakmai-diplomáciai szerepet is betöltöttek a két ország között, messze meghaladva a határ menti együttműködés kompetenciáit. A tartományok, illetve megyék, a civil szervezetek képviselői között személyes, helyenként baráti kapcsolatok szövődtek. Ezek jótékony hatással voltak a későbbi határ menti szakmai kapcsolatokra, tovább mélyítve azt. Végigkísérte a konferenciákat a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület gondos, szakszerű szervező munkája és a Vas Megyei Munkaügyi Központ munkatársainak önzetlen támogatása. A konferencia első időszakában motorja volt a szakmai rendezvényeknek és a határ menti együttműködésnek Mag. Rainer Klien az osztrák munkaügyi és szociális minisztérium munkatársa, majd később L&R Szociális Kutató Intézetének vezetője Dr. Walter Reiter és Barbara Willsberger. Az Ő munkájuk, szakértelműk és lelkesedésük nélkül nem lettek volna ilyen eredményesek ezek a szakmai fórumok. Az osztrák és magyar partnerekkel közösen kerültek megrendezésre a konferenciák. Ennek első lépcsőfoka a téma kitűzése volt. A témák mindig igazodtak a két ország 9
10 foglalkoztatás politikájának aktuális problémáihoz. Ugyanakkor mindig új vonásokkal próbáltuk gazdagítani a munkaerő-piaci politikánkat. Természetesen a 20 év sem volt elegendő ahhoz, hogy valamennyi szakmai terület problémáit körbejárjuk, de úgy gondolom, hogy jelentős hozzáadott értéket teremtettek a különböző országokból érkező előadók és a szakmai viták. A évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia megnyitója: Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter, Osztrák Köztársaság; Szabó Gábor alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város; Kapiller Sarolta titkárságvezető, Vas Megyei Önkormányzat; Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Magyar Köztársaság; Walter Reiter L&R Szociális Kutató Intézet; Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat; Peter Zinggl tartományi tanácsnok, Burgenlandi Tartományi Kormányzat; Hegyi Gyula az Európai Bizottság képviseletében (balról jobbra) Ebben a rövid tanulmányban természetesen nincs lehetőség a konferenciák teljes tartalmi mondanivalójának visszaadására. Nem törekszünk arra, hogy a szakmai fórumok mindegyikéről megemlékezzünk, főleg annak sorrendiségében. Elsősorban az a célunk, hogy a konferenciák legfontosabb szakmai mondanivalóját emeljük ki tematikus formában. A tanulmány elkészítésekor személyes interjút készítettünk a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának korábbi Éder Géza, Dr. Kovács Péter és jelenlegi igazgatójával Rodler Tamás, valamint az L&R Szociális Kutató Intézet és a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület munkatársaival. 10
11 A kísérletező munkaerő-piaci politika Talán a konferencia-sorozat egyik legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a munkanélküliség elleni küzdelemben fontos szerepe van az országos foglalkoztatás-politikai célok és eszközök mellett, a helyi, térségi kezdeményezéseknek, kísérletezéseknek. Nem kell különösebben indokolni azt, hogy egy ország munkaerő-piaca területenként különbözőségeket mutat. Közismert a hátrányos térségek köre, azonosíthatók a munkaerő-piaci hátrányok is. Még az egyes térségeken belül is a kistérségi, lokális munkaerő-piacok különbözőségeket mutatnak és sajátos beavatkozásokat igényelnek. Ezeket a különbségeket az országos foglalkozáspolitika, a támogatási eszközök nem képesek lekövetni, csak a keretfeltételeket tudják meghatározni és képesek ösztönözni a helyi kezdeményezésekre. A konferenciák indulásakor (1995) ezek az ösztönzők Magyarországon nem álltak rendelkezésre és kevésbé voltak ismertek. Ezért volt nagyon komoly tudástranszfer osztrák részről, hogy az 1980-ban kezdődő ilyen irányú tapasztalataikat az első évtized konferenciáikon közvetítették számunkra. Melyek voltak ezek a fontos tapasztalatok? Egyrészt, hogy a helyi, új munkaerő-piaci programok kidolgozásának és próbaszerű megvalósításának tapasztalatait be lehet építeni a munkaerő-piaci szervezet standard támogatási eszközeinek sorába. Az osztrák tudományos elemzések úgy határozták meg a kísérletező munkaerő-piaci politikát, hogy az innováció megvalósítása egy komplex tevékenység köré épüljön fel. Vagyis több támogatási eszköz együttes átgondolt és célirányos alkalmazása jelenthet sikert a munkanélküliek számára. Ennek eszköze pedig a munkaerő-piaci programok rendszere, amelyet akkor az osztrák partnerek szociál-ökonómiai projektek néven ismertettek meg velünk. Ezek a projektek új területekre merészkedtek és azt próbálták ki, hogy a különböző beavatkozások mennyire tudják a munkanélküliek problémáit adekvát módon célirányosan megoldani. Nagyon fontos volt az a tapasztalat, hogy ezeket az eszközöket, módszereket elsősorban a nehezen elhelyezkedő, tartós munkanélküliek esetében célszerű alkalmazni, mert az ő elhelyezésük az eddigi központi állami eszközökkel nem volt sikeres. Ehhez a nagyon nehéz munkához szükség van a munkaügyi szervezetnek külső támogatókra, szakemberekre. Ausztriában a civil szervezetek töltötték be ezt a szerepet. Elsősorban két területen tudtak komoly segítséget nyújtani. Azzal hogy működésük a lokális munkaerő-piacokon volt, képesek voltak a lakosság problémáit helyesen érzékelni, és azokra újszerű, innovatív válaszokat adni. Másrészt kiegészítették a munkaerő-piaci szolgálat kapacitását, amely mindkét országban, de főleg Magyarországon a munkanélküliek jelentős tömege miatt szűkös volt. A civil szervezetek különösen 11
12 értékes segítséget tudtak nyújtani a humánszolgáltatások területén, a különböző tanácsadások formájában. Nagyon lényeges osztrák tapasztalat volt az is, hogy a különböző munkaerő-piaci programokat nem a munkaügyi szervezetnek kell lebonyolítani, hanem pályázati úton egy megfelelő tapasztalattal rendelkező menedzsment szervezetet kell bevonni. Ezzel egyszerre több eredményt is el lehetett érni. Egyrészt ezek a szervezetek folyamatos megrendeléseket kaphattak a foglalkoztatási szolgálattól és így a civil szektor a foglalkoztatás területén megerősödött, komoly szakmai tapasztalatokra tett szert és a rendszeres állami megrendelések anyagi biztonságot is biztosítottak számukra. Másrészt, a foglalkoztatási szolgálat köré egy komoly civil holdudvar épült ki, segítve az állami szervezetek élő kapcsolatát a helyi társadalommal. Lényeges kérdés volt ezeknek az akcióknak az eredményességi vizsgálata is. Az eredmény közvetlenül a tartós munkanélküliek munkába helyezése. Természetesen ez az út a problémák azonosításán, a motivációt elősegítő tanácsadásokon, a másodlagos munkaerő-piacon szervezett munkán, szakmai képzéseken és munkahelyek feltárásán keresztül volt vizsgálható. Az eredményesség egzaktul mérhető, mind a végeredmény, mind pedig a részfolyamatok tekintetében. Az eredmények összevethetők a ráfordított költségekkel. Ausztriában is sok vitát váltott ki, hogy mennyire költség hatékonyak ezek a módszerek. A tapasztalatokból az volt leszűrhető, hogy hosszú távon mindenképpen azok, különösen, ha a fiatalabb korosztályokat nézzük. Ezekre a kérdésekre később még vissza fogunk térni. Az első konferenciákon ismerkedtünk meg a tranzit munkahelyek koncepciójával. Ezek védett munkahelyek, olyanok, mint a repülőtéri várócsarnok, amely nem az állandó tartózkodást szolgálja, hanem megállóhely a továbbrepülés előtt. Ezeken a munkahelyeken tehát, olyan fejlesztő programoknak kell megvalósulnia, amely lehetővé teszi az elsődleges munkaerő-piacra történő átlépést. A cél tehát a társadalmi integráció, annak munkafolyamatába történő beilleszkedés. Ezzel a reményt vesztett, hátrányos helyzetű embereknek újra visszaadhatjuk a hitét abba, hogy családjukat el tudják tartani és emberi léthez méltó életet tudjanak élni. A kísérletező munkaerő-piaci politika fontos felismerése volt, hogy a jó ötlet önmagában még messze nem elég a sikerhez, az ötletnek megvalósíthatónak kell lennie és fogadóközegbe kell jutnia. Ennek érdekében rugalmas struktúrákat kell kiépíteni és ezek a programok megteremtették Ausztriában a vállalkozási és munkaerő-piaci tanácsadás formáit, amelyek nagyrészt függetlenek voltak a munkaerő-piaci szervezettől. Ennek jelentősége főleg abban nyilvánult meg, hogy nem elegendő a tartós munkanélkülieknek állást kínálni, hanem arra fel is kell őket készíteni. Előtérbe kerültek tehát a tanácsadás új formái, főleg gazdasági, szociális, pedagógiai területeken. Természetesen ezekről az új eszközökről komoly meggyőző munkát kellett folytat- 12
13 ni Ausztriában is, az állami szervezetek, az önkormányzatok képviselőivel. Ebben a meggyőzési folyamatban lényeges szempont volt, hogy a helyi, innovatív munkaerő-piaci programok nem helyettesítik, hanem kiegészítik a munkanélküliség kezelésére hivatott állami szervek munkáját, tehát nem konkurenciaként, hanem szövetségesként jelennek meg. Magyarországon miközben a szakma nagy érdeklődéssel kísérte ezeket a konferenciákat hasonlóan nehéz volt elfogadtatni a munkaerő-piaci programok szükségességét, a helyi kezdeményezések szerepét. Nálunk is nehéz volt megértetni a döntéshozókkal, hogy fontos, hogy a helyi sajátosságok a meglévő támogatási rendszerek mellett érvényre jussanak a foglalkoztatás politikában. További nehézséget okozott az a jogászi felfogás, hogy a munkaerő-piaci programokban az egyes program elemek tanácsadás, képzés, munka, elhelyezés csak egymástól elkülönítve, külön eszközként kezelve kerülhetnek lebonyolításra. Ez a koncepció akadályozta a projektelemek komplex egyidejű alkalmazását és így nehezítette a sikeres végeredményt, illetve növelte a bürokráciát. Emiatt több megyében nem szívesen alkalmazták ezt a módszert. Ma már a munkaerő-piaci programok bekerültek a foglalkoztatási szolgálat központi, támogatási eszköztárába, de a komplexitás követelményének még ma sem tesznek eleget. Ugyancsak nehézséget okoz hazánkban annak elfogadása, hogy a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációja nagyobb befektetést igényel, mint a hagyományos eszközök. Sok esetben uralkodik az a nézet, hogy a munkanélkülieket munkához kell szoktatni, rövid távú megoldásokat kell alkalmazni, s ennek következtében a munkára való felkészítés szakmailag gyenge lábakon áll. Így aztán gyakran tapasztalható, hogy a vállalkozók nem szívesen nyúlnak ezeknek az embereknek az alkalmazásához, illetve nem mindig sikerül a hátrányos helyzetű munkanélküliek társadalmi integrációja. Gyakran kell megküzdeni a kísérleti programok helyi elfogadtatásával, mert a helyi társadalom számára ezek a beavatkozások nem mindig transzparensek, s az eredmények a fenti hibák miatt nem prezentálhatók egyértelműen. A fenti nehézségek ellenére, úgy gondolom, hogy az első évtized konferenciái ráirányították a figyelmet a munkaerő-piac térségi sajátosságaira, a civil szervezetek fontosságára, a munkanélküliségre, a munkahelyteremtésre érdemben ható társadalmi szereplők összefogására. Ezekről a kérdésekről más témák kapcsán még szót fogunk ejteni. Mindenesetre az mindenképpen komoly eredménynek tekinthető, hogy az első évek után a konferenciák magyar résztvevői már nemcsak osztrák projektek sorát tekinthették meg, és meríthettek belőlük ötleteket, hanem a magyar oldal is felzárkózott, és az osztrák szakemberek magyar oldalon is látogathattak sikeres projekteket. A konferenciák szakmai kiadványaiknak áttanulmányozása során közel száz olyan működő és már lebonyolított munkaerő-piaci programot ismerhetünk meg, amely hasznos ötleteket és a lebonyolítás tapasztalatait megmutató ismereteket közvetít az olvasónak. 13
14
15 A képzés szerepe a foglalkoztatás-politikában Ezt a kérdést a konferenciák két vonatkozásban tárgyalták. Egyrészt hogyan lehet a képzést felhasználni a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjához, hogyan lehet a munkaerő-piaci képzéseket a különböző hátrányok leküzdésében a rehabilitáció szolgálatába állítani. Másrészt, hogyan lehet a szakképzést úgy megújítani, hogy ki tudjuk elégíteni a vállalkozók jogos igényeit. Nevezetesen a határ mindkét oldalán a szakképzés segítségével biztosítani tudjuk a termeléshez szükséges, megfelelően felkészített humánerőforrást. Az első probléma körrel több konferencia is foglalkozott. A képzés szerepe a tartós munkanélküliség csökkentésében különösen a fiatalabb korosztály tekintetében merült fel, az alacsony iskolázottság okán. Az elmúlt húsz évben egyértelmű jelenségként értékelhető az a tény, hogy az alacsony iskolázottságú fiatalok elhelyezkedése sokkal nehezebb, mint a felsőoktatásban végzett társaiké. Különösen súlyos a probléma, ha az alacsony iskolázottság magasabb életkorban jelentkezik, mert az ő esetükben a képzéssel történő beavatkozás több problémát is felvet. Ezeknek a problémáknak az enyhítése érdekében a konferenciák a következő javaslatokat, ötleteket vetették fel. Egyrészt a munkaügyi központoknak a támogatási rendszerükbe nagy hangsúlyt kell fektetni az alacsony iskolázottságú tartós munkanélküliek, a gyesen lévő anyák, a kisebb mértékben rokkantak iskolázottságának szakképzettségének javítására és korszerűsítésére, elsősorban speciális képzési programokkal, amelyeknek helyszínei lehetnek a regionális átképzési központok, illetve TISZK-ek. Komoly hangsúlyt kell fektetni a fiatalok pályaválasztásának segítésére, annak szakszerű tanácsadására, amelyben nemcsak a továbbtanulás lehetőségeit, hanem az elhelyezkedés realitásait is meg kell jeleníteni. Ennek érdekében célzott rendezvényeket, tájékoztató anyagokat, oktató filmeket kell biztosítani. Itt szeretném megjegyezni, hogy bár nem a konferenciához közvetlenül kapcsolódóan, de osztrák tapasztalatokat átvéve, a Vas Megyei Munkaügyi Központ által szervezett képzési vásárok honosodtak meg az egész országban, és minden évben megrendezésre kerülnek. Ugyancsak a konferencia szakmai mondanivalójához szorosan kapcsolódtak azok a szervezeti változások, amelyek a munkaügyi központon belül történtek. A humán szakszolgálatok mellett minden munkaügyi központban foglalkoztatási információs tanácsadók működtek, amelyek jelentősen hozzájárultak az iskolai pályaválasztás helyes irányainak megvalósításához. A különböző állásbörzék is összekapcsolták a képzési lehetőségeket az elhelyezkedés esélyeivel. 15
16 A munkanélküliek esetében pedig nagyon fontos a pályaorientációs és pályakorrekciós tanácsadás. Ennek érdekében a Vas Megyei Munkaügyi Központ a burgenlandi partnerekkel együtt uniós források felhasználásával a 90-es évek közepén pályaorientációs trénerek képzését indította el, biztosítva azt, hogy ehhez a tevékenységhez megfelelő szakember gárda álljon rendelkezésre. Láthatjuk tehát, hogy a konferenciák által megfogalmazott munka és tanulás, képzéssel történő rehabilitáció, a hátrányos helyzetűek képzésének segítése, az arra való motiválás és tanácsadás számos szervezeti formája épült ki, zömmel osztrák tapasztalatok alapján. A képzések sajátos területét jelentik azok a képesség fejlesztő tréningek, képzési programok, amelyek a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját segítik. Ezekről egy későbbi fejezetben még szólunk. A határ mindkét oldalán komoly problémát okoz a munkanélküliség mellett a munkaerőhiány. Ez utóbbi jelentősen hátráltatja a vállalkozások tevékenységét, nehezítik a piaci megrendelések teljesítését és akadályozzák versenyképességűk fejlesztését. A gazdasági szempontokon kívül nagyon fontos, hogy a vállalkozókat bevonjuk és a helyi foglalkoztatás politika aktív szereplőivé tegyük, segítségükkel a munkahelyek bővítésével csökkentsük a térségek munkanélküliségét és növeljük a foglalkoztatást. Ezért volt nagyon jelentős a 2007 májusában megtartott Mérlegen a szakképzés című konferencia. Ezen a fórumon ugyanis a szakképzés kérdésköre nemcsak a munkanélküliek és a képzők szemszögéből jelent meg, hanem megjelentek a munkaadók igényei is. Komoly hangsúlyt kapott a szakmunkás képzés és annak problémái. Sok szó esett a szakmunkás képzés imázsáról, arról, hogy hogyan lehetne azt a téveszmét megszüntetni, hogy a családok gyermekeiket mindenáron felsőoktatási intézményben szeretnék taníttatni, függetlenül attól, hogy milyen a gyermek képessége és a választott felsőoktatási terület mennyire releváns a jövőbeli elhelyezkedéssel. Szó esett arról, hogy Ausztriában és Magyarországban élesedik az iskolák közötti verseny, a demográfiai problémák miatt bőséges kínálat van az iskolákból és egyre élesedő harc folyik a tanuló létszám biztosításáért. Ez félreviheti a szakképzési irányokat, hiányszakmák sorát hozza létre és lehetetlenné teszi a duális szakképzés hatékony működését. A résztvevők mindkét oldaláról hangsúlyozták hogy ezen sürgősen változtatni kell. Fontosak voltak azoknak a kutatási eredményeknek a bemutatása, amelyek alapján azt állapíthattuk meg, hogy a hiányszakmák szerkezete kelet Ausztriában és nyugat Magyarországon jelentős átfedést mutat. A résztvevők magyar oldalról hangsúlyozták, hogy a rendszerváltás után különböző okok miatt megszűntek a vállalati tanműhelyek és ezért a gyakorlati képzés nem szolgálja a gazdálkodók érdekeit. Szükség van tehát a duális szakképzés szervezeti és tartalmi elemeinek újrateremtésére. Ennek érdekében a gazdasági kamaráknak aktív szerepet kell vállalniuk a szakképzésben. 16
17 Ezek a felvetések természetesen már meghaladják egy határ menti munkaerő-piaci együttműködési kompetenciáit. Ennek ellenére nagyon fontos szakmai megalapozását adta a magyar kormányzati és foglalkoztatás politikai döntéshozóknak, a szakképzés átalakításához. Ez Magyarországon a 2010-es évek óta lényegében megvalósult, illetve a duális szakképzés irányába erőteljesen elmozdultak a szakmai intézkedések. A gazdasági kamarák meghatározó szerepet töltenek be a szakképzés célkitűzéseinek meghatározásában, a gyakorló helyeken folyó munka ellenőrzésében. Ugyancsak átalakult Magyarországon a felsőoktatás finanszírozása, amely a nagyobb felelősség vállalásra ösztönzi a benne szereplő résztvevőket. A konferencián olyan sikeres osztrák-magyar modelleket is bemutattak, amelyek az alacsony iskolázottságú fiatalok olyan képzési programjait mutatják be, amelyek a résztvevők elhelyezkedését segítik. Nagyon érdekes tapasztalatokkal szolgált az Első Magyar Dán Termelő Iskola Alapítvány beszámolója, valamint Vasi Bau Fa- és Építőipari Szakképző Iskola hiányszakmákba történő képzési programjairól szóló tájékoztatója. Az osztrák modellekben fontos tapasztalat volt, ahogyan a képzési programokban a résztvevő vállalatok szakmunkás tanulói és oktatói együttműködnek. Ez az együttműködés kiterjed a szülők a különböző támogatók és a regionális döntéshozók körére is. Komoly erőfeszítéseket tesznek a képzett szakmák imázsának javítására, amelyek a jövő sikeres beiskolázását jelenthetik. Ez a konferencia komoly szakmai információkat adott azokról a törekvésekről, amelyek azt a célt szolgálják, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkaerő-piacon a kereslet és a kínálat tényleges egymásra találjon. Komoly vita alakult ki arról, hogy hogyan lehet a szakképzés szerkezetét a gazdaság igényeihez igazítani, milyen bérpolitikát kell alkalmazni a hiányszakmákban, hogy az kellően vonzó legyen a szakmát választó fiataloknak, de ugyanakkor megfelelő összhang alakuljon ki más területek bérezési szintjeivel. Komoly kérdés az is, hogy melyek a megfelelő arányok a munkanélküli ellátás és a szociális ellátás között, amelyek garantálják, hogy a munkaerő-piac felé mobilizáljuk azt a tartalék humánerőforrást, akikre nagy szüksége van a gazdaságnak, de akiket természetesen a munkára fel kell készíteni. Fontos megállapítása volt a konferenciának az is, hogy a közoktatás és szakképzés egymástól elválaszthatatlan terület, és nem a szakképzés feladata lenne a közoktatás hiányosságainak pótlása. Ugyanakkor bármely szakmát nézzük fontos az általános műveltség megléte, mert az befolyásolja a munka kultúrát is. A fentiek is bizonyítják, hogy ez a konferencia nagyon komoly mondanivalót fogalmazott meg az országos szakpolitikák számára. 17
18
19 A helyi foglalkoztatási partnerségek tapasztalatai A foglalkoztatás politikában nagy szerepe van a helyi partnerek összefogásának. Az a vízió, hogy az egyes térségekben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szervezetek közötti együttműködés komoly hasznokat eredményezhet mindkét országban megfogalmazódtak, s egy sor innovatív projekt létrehozását eredményezte. Így ismertük meg a foglalkoztatási paktumok gondolatát, amelyről először az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián beszéltünk. A foglalkoztatási paktum nem más, mint a térség munkaerő-piaci szereplőinek olyan összefogása, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott munkaerő-piacon csökkenjen a munkanélküliség és új munkahelyek létrehozásával növeljük a foglalkoztatást. Osztrák tapasztalatok alapján az adott lokális munkaerő-piacok legfontosabb szereplői azonosításra is kerültek. Ezek pedig a következők: a munkaerő-piaci szolgálat, az önkormányzatok, a vállalkozások, a képző intézmények, az érdekképviseleti szervek (szakszervezetek), gazdasági kamarák, a civil szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutató központok.stb. Fontos hangsúlyozni, hogy az együttműködésben a felsoroltak egyenrangú partnerek. Az első kérdés az, hogy a fenti partnerek miért érdekeltek egy ilyen együttműködésben. A munkaügyi központok szerepét nem kell külön hangsúlyozni, hisz többek között a munkanélküliség kezelésére hozták őket létre. Az önkormányzatoknak sem mindegy hogy az emberek találnak-e munkát a településen vagy környékén, illetve a munkanélküliség miatt mekkora a szociális segélyezettek köre. A vállalkozások a számukra szükséges humánerőforrás meglétében érdekeltek. A képző intézmények megrendeléseket kaphatnak különböző képzési programok lebonyolítására és ma már a képzés színvonala egy intézményben a tekintetben is értékelésre kerül, hogy milyen arányú a végzettek elhelyezkedése. Ezek az érdekek fűzhetnek össze egy jól felépített foglalkoztatási együttműködést. Az együttműködés egyik és talán a legfontosabb területe az információk cseréje, a munkaerő-piaci helyzet értékelése és a jövő tennivalóinak megfogalmazása. Az információ csere közvetlen találkozókon (pl. az érdekelteket tartalmazó úgynevezett irányító csoport ülésein) biztosítható. A helyzetértékelés azért nagyon fontos, mert eltérő nézőpontok fogalmazhatók meg a munkanélküliség kapcsán az érintettek között. A foglalkoztatási paktum lényege, hogy ezekből az eltérő nézőpontokból és esetleg érdekekből az érintettek megkeressék azokat a közös pontokat, amelyekben együtt tudnak működni. A foglalkoztatási paktum 19
20 tehát nem azt kívánja a résztvevőitől, hogy törekvéseit, érdekeit adja fel, hanem azt, hogy a saját és a térség érdekében együtt tudjon működni úgy, hogy az mindenkinek előnyére váljon. A konferencián az osztrák partnerek bemutatták a náluk létrejövő térségi foglalkoztatási együttműködések tapasztalatait, eredményeit, szervezeti modelljeit, de szóltak az együttműködés problémáiról is. Talán ez az osztrák tudás transzfer eredményezte Magyarországon az egyik leglátványosabb eredményeket. Először Vas megyében, a Kemenesalján, Szombathelyen, aztán Zala megyében alakultak meg a térségi paktumok. Számuk rohamosan terjedt az egész országban. A gondolatot felkarolták a magyar döntéshozók is, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, s számos pályázat kiírásával segítették ezt a folyamatot. Konferenciák szervezésére került sor, tapasztalatcserék történtek a különböző paktumok között. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara László Gyula professzor vezetésével segítséget adott a paktumok magyarországi gyakorlatának működési tapasztalatainak összegyűjtésében, a tudományos kutatásában. Ma az egyetem könyvtárában ezek az információk megtalálhatók. Magyarországon a foglalkoztatási paktumok különböző területeken (kistérségekben, megyékben, térségek között, regionális szinten) jöttek létre. Eredményességük változó. Szerepük mindenképpen abban jelentős, hogy hangsúlyozták a különböző szereplők együttműködésének fontosságát, fejlesztették az együttműködési kultúrát. A gondokat, nehézségeket és az esetleges eredménytelenséget is ennek az együttműködési kultúrának alacsony foka okozza hazánkban. A foglalkoztatási paktumok Magyarországon ott sikeresek, ahol a felek belátták, hogy a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében nincs más út, mint a szakmai együttműködés. Ez az együttműködés és korrekt szakmai párbeszéd ad megbízható információkat a döntéshozók számára, ad lehetőségeket olyan programok indítására, amelyek nemcsak a pályázati lehetőségeket használják ki, hanem saját forrásokból szakmai munícióból táplálkoznak. A programok tartalmazzák az adott térség specifikus sajátosságait, problémáit. Magyarországon ma közel 60 foglalkoztatási paktum működik. A kezdeti időszakban talán hosszabb időt vett igénybe az együttműködés szervezeti kereteinek kialakítása. A szervezeti működés tekintetében törekedtünk az osztrák standardok egyben az európai uniós normák figyelembe vételére, amelyek egyrészt a minőséget is garantálták, másrész megkülönböztették a paktumokat más jellegű együttműködési formáktól. A paktumok értékeléséhez országosan kialakítottuk azt a minőségbiztosítási rendszert, amelyek lehetővé teszik a paktumok működésének vizsgálatát, s egyben segítik a további támogatások, pályázati elbírálások szakmaiságát is. 20
21 Természetesen születtek kudarcok is ezen a területen. Ott ahol a partnerek nem voltak kellően aktívak, egymásra vártak, szóbeli elkötelezettségük ellenére keveset tettek a közös célok megvalósításáért, ott az együttműködés előbb utóbb kifulladt és a paktumok megszűntek. Károkat okozott az a félreértelmezett gyakorlat is, ahol esetenként a foglalkoztatási együttműködést aktuálpolitikai érdekekre használták fel, és a sikert előbb beharangozták, mint sem az bekövetkezett. Ez inkább rombolta az együttműködést, mint erősítette. Ezek a hibák is kiemelték a foglalkoztatási együttműködéseknek azt a gondolatiságát, hogy a foglalkoztatási paktumok szakmai programok és a térség szereplőinek politikai hovatartozásától függetlenül nyújthatnak előnyöket. Azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatási paktumok megjelenése és működése Magyarországon az osztrák-magyar konferencia sorozat egyik nagyon komoly eredményének tekinthető. 21
HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
Részletesebben2008. évi közhasznúsági jelentés
Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj
RészletesebbenEQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1
EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi
RészletesebbenPÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE
PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
Részletesebben2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.
A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenTÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT
TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók
RészletesebbenTOP JN FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN
TOP-5.1.1-15-JN1-2016-00001 FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A projekt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5.1.1-15 Megyei szintű
RészletesebbenHatáron átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében
Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye
RészletesebbenAZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ GINOP PROGRAM EREDMÉNYEI, LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ GINOP-5.2.1. PROGRAM EREDMÉNYEI, LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL CÉLCSOPORT Kik tartoznak az Ifjúsági Garancia Program célcsoportjai közé?
RészletesebbenOsztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia
Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia A zöld munkahelyeké a jövő? A foglalkoztatáspolitika kihívásai A foglalkoztatáspolitikai feladatok és energiapolitikai célok közötti szinergiák
RészletesebbenCIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA
CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az
RészletesebbenAZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE
AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenKIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben
KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási
RészletesebbenNŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL
NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
RészletesebbenSZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ
SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA KERETÉBEN TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 Készítette: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenÚjdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében
Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenSalva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu
Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének
RészletesebbenBorsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.
Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenZöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli völgyben
Tájékoztató füzet Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli völgyben RÓLUNK A Jövő Sportcsillagai Közhasznú Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy segítse a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat,
RészletesebbenOsztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia
Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Munkaerő-piaci nyitás Önkéntesség a munkavállalás motorja? Aktuális okokból az idei konferenciának két súlyponti témája van: Mivel 2011. május
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?
Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal közösen helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programot valósít meg,
RészletesebbenGINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM
GINOP-5.2.1-14 IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásban
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenA pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.
A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai
RészletesebbenSátoraljaújhely, április 15.
AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 2009. ÉVRE MEGHIRDETETT ÉS TERVEZETT PROGRAMJAI Előadó: Gyarmathi Mihály Sátoraljaújhely, 2009. április 15. 1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Az OFA 1992-ben
RészletesebbenAz Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása
Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO
FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001 TARTALMI ELEMEK Projektvezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Konzorciumi tagok Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenSP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter
SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenTÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01
TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű
RészletesebbenA GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)
A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenHolnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában
A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenReaching the Lost Generation
2004-1-HU01-KA-200-002376 Erasmus+ projekt (2014-2017) Reaching the Lost Generation Tempus Közalapítvány 2017. december 11. A kulcskompetenciákról szóló 2006. évi uniós ajánlásban a nyolc kulcskompetencia
RészletesebbenA szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14
A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett
RészletesebbenPályázatok - lehetőségek
Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenAz Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium
Az Ifjúsági Garancia bemutatása Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium BEVEZETÉS FIATALOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FÓKUSZÁBAN A globális válság által egyik leginkább sújtott munkavállalói réteg a fiatalok
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenInnovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában
Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos
RészletesebbenPályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.
Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA szakadékok áthidalása
A szakadékok áthidalása Az életpálya tanácsadás rendszerszintű fejlesztése a TÁMOP 2.2.2. kiemelt projektjében CCBI első nemzeti műhelymegbeszélés 2010. május 12 Borbély-Pecze Tibor Bors, programvezető
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenTÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.
Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth
RészletesebbenFordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013
Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma
Részletesebben- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenSzakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére
Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában
Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom
RészletesebbenZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes
ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe
RészletesebbenElszámolható költségek
Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,
RészletesebbenJNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok
JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet
RészletesebbenReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP
ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,
RészletesebbenMunkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása
Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za
HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési
RészletesebbenVAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve
VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása
RészletesebbenA TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS
RészletesebbenAz Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Molnár Máté OTE elnök VIII. OTE Konferencia 28-29. Pilisborosjenő 2009.
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai
RészletesebbenKérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
RészletesebbenVas megyei pályaorientációs együttműködés bemutatása Általános iskolai igazgatók értekezlete szeptember 27. Aréna Savaria
Vas megyei pályaorientációs együttműködés bemutatása Általános iskolai igazgatók értekezlete 2017. szeptember 27. Aréna Savaria KISS-BAUER SZILVIA, KÉPZÉSI CSOPORTVEZETŐ VAS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
RészletesebbenAJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében
AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária
RészletesebbenMUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK
MUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK Kovács Gábor osztályvezető Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási
RészletesebbenDr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu
Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás
RészletesebbenA szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében december 14.
A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében 2016. december 14. A kamarai feladatokról általában Okmányhitelesítés Szakképzési tevékenység Üzleti
RészletesebbenKapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés
A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény
RészletesebbenÉletreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.
Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.
RészletesebbenTÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei
TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és
RészletesebbenFoglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.
Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett
Részletesebben