A kormányzati infokommunikációs megoldások. külgazdasági vonatkozásai
|
|
- Eszter Juhászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kormányzati infokommunikációs megoldások külgazdasági vonatkozásai 1
2 I. Bevezetés Magyarország a Közép-európai régió egyik vezető K+F+I szereplője, ami egyre inkább megmutatkozik az innovatív e-kormányzati megoldásokban is. Az 1990-es rendszerváltást követően az ország nekifogott az állam és a közigazgatás működésének teljes újraszervezésének. Az elmaradásokat csak innovatív, a régi beidegződéseken túlmutató, hatékony megoldásokkal lehetett leküzdeni. A közigazgatásban lezajló informatikai fejlesztési projektek első körben a papíralapú, lassú, nem hatékony óriásrendszerek elektronikus újraszervezésére irányultak ezekben úgy kellett digitális háttérszolgáltatásokat felépíteni, hogy a közép-európai társadalom jellemzőit, sajátosságait is figyelembe kellett venni. Mostanra a magyar állam teljesen elektronikus működésre váltott, a digitális szolgáltatásokban képes az ország széles körű és változatos kínálatot nyújtani lakosainak. Ennek eredményeképp a futó és a közelmúltban megvalósult projektek már nem csak az államigazgatás alapfunkcióinak hatékonyságnövelését tűzték ki célul, hanem a költségvetési bevételek növelését, a terhek igazságosabb elosztását, a pontosabb ellenőrzést, vagy akár az állampolgárok életminőségének javítását. A széles körű kormányzati digitalizáció kiterjed az adózás, az egészségügy, az iratkezelés, a közigazgatás, a közlekedés, a mezőgazdaság, a pályázatmenedzsment és a támogatáskezelés területére, ezeket áthatja a digitális transzformáció és az innováció. Számos olyan egyedi, jól működő IKT megoldást fejlesztettek ki a közigazgatásban, amelyek szerte a világban implementálhatóak lennének, hozzájárulhatnának a gazdaság kifehérítéséhez, számottevő költségvetési bevételt generálhatnának, valamint megkönnyíthetnék a vállalkozások és az állampolgárok mindennapi életét. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) álláspontja, hogy ezen, magas hozzáadott értékű megoldások exportja pozitív hatást gyakorolhat a nemzetgazdaságra nemcsak az exportbevételek növekedése által, hanem a kormányközi kapcsolatok erősödése, valamint az adott külpiacokon való hosszú távú jelenlét megalapozása által. 2
3 II. IKT ágazat fejlesztése - kormányzati tervek 1. Digitális Magyarország A Magyarországon befektetést tervező külföldi vállalatok számára érdekesek lehetnek a kormány tervei az infokommunikációs iparágat illetően. Jelen fejezet a kormány cselekvési tervét vázolja fel röviden. A magyar kormány piaci és intézményi partnereivel együttműködve a Digitális Magyarország program keretében olyan léptékű digitális fejlesztéseket hajt végre, amelyre korábban hazánk történetében nem volt példa. Az IKT-iparágra a kormány nemcsak a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként tekint, hanem olyan eszközrendszerként, amely képes elősegíteni, hogy állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek. Az infokommunikációs ágazat egyértelműen pozitív szerepet játszik: a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővülésében, az életminőség javításában, a vállalkozások versenyképességének növekedésében, valamint az esélyegyenlőség megteremtésében. A Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillér mentén - digitális infrastruktúra, - digitális közösség és gazdaság, - digitális állam, - digitális készségek a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével javul az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is. A Digitális Magyarország pillérei: I. Digitális infrastruktúra: 2018-ra minden magyar háztartás számára elérhetővé tesszük a szupergyors, másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internet elérésének lehetőségét. Ezt az Európai Unió 2020-as határidővel írja elő, a kormány azonban ambiciózus vállalást tett e téren, nevezetesen, hogy Magyarország a tervek szerint már két évvel korábban teljesíti ennek feltételeit. 3
4 II. Digitális közösség és gazdaság: Az intelligens városi fejlesztések, a vállalkozások informatikai fejlesztései új lendületet adnak a nemzetgazdaságnak. A vállalkozások esetében az informatizáltság mértéke az egyik legfontosabb versenyképesség-növelő tényező. Az infokommunikációs fejlődés a vállalkozásokat új lehetőségekhez, új piacokhoz juttatja, hatékonyabb működést eredményez, az ilyen módon felszabaduló erőforrások pedig újabb fejlesztéseket és új munkahelyek létrejöttét segítik elő. III. Digitális állam: Az infokommunikáció az állam működését is nagyban képes tehermentesíteni, és lényegesen megkönnyíti az állami szervek és az állampolgárok párbeszédét. A kormány alapvető célkitűzése, hogy 2020-ra az állampolgárok által igénybe vehető közszolgáltatások minél szélesebb köre legyen elérhető interneten, míg a vállalkozások számára az összes közigazgatási szolgáltatást elektronikus útra tereljük. IV. Digitális készségek: Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy minél többen megtanulják kezelni a számítógépet és a digitális eszközöket, hiszen ez a tudás a mai világban konkrét boldogulást, munkaerő-piaci versenyelőnyt jelent. A legtöbb munkakörben a számítógépes ismeretek mára nélkülözhetetlenné váltak, a foglalkoztatottság növelésében kulcsszerepet játszik, hogy minél többen rendelkezzenek versenyképes digitális készségekkel. A távoli munkavégzés lehetősége ráadásul a fogyatékkal élők, a gyermeküket otthon nevelő szülők és az elmaradottabb régiókban élők számára is esélyt adhatnak, hogy bekapcsolódjanak a munka világába. A program jelenlegi helyzete, eredményei: Feltérképezésre került a magyarországi újgenerációs és alacsonyabb sávszélességű hálózati lefedettség, elkészültek a digitális állam pillér megvalósítását megalapozó dokumentumok. a GINOP keretében megjelentek a KKV-k infokommunikációs, szemléletformáló és kompetencia-fejlesztését segítő, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó pályázatok, elindult a Digitális Magyarország település-központú kísérleti alprogramja Nyíregyházán. A piaci beruházások gyors és hatékony megvalósítása érdekében a kormány számos intézkedést hozott: felülvizsgálta és csökkentette a szektort érintő közműadó mértékét, döntött az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó jogszabályi háttér akadálymentesítéséről, valamint az építésügyi eljárások egyszerűsítéséről is. Mint látható, a Digitális Magyarország számos olyan területet ölel föl mint a digitális gazdaság és közösség pillér amely a hazai start up szcéna szereplőit is erősítheti. 4
5 2. EU-s források: 4000 milliárd gazdaságfejlesztésre Az Európai Bizottság elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó mindhárom - GINOP, TOP, VEKOP - operatív programot, ezzel megnyílt az út minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő és fejlesztési programjának végrehajtása előtt. A hazánk számára elérhető uniós források 2/3-a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos programokra allokálódik. A GINOP-ban megjelentek az első pályázatok. A gazdaságfejlesztést támogató uniós programok zászlóshajója a GINOP, 2733 milliárd forintos kerettel. A program célja - a hozzáadott érték növekedése, - a foglalkoztatás bővítése, - az új vállalkozások számának növelése. A GINOP arra épít, hogy a javuló gazdasági környezet, a stabilizálódó makrogazdasági helyzet a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönzi. A program végrehajtásától a kormány többek között azt várja, hogy ezer főre növekedjen a 25 év alattiak részvétele az ifjúsági munkaerő-piaci programokban, - a tovább- illetve szakképzési programokban pedig a résztvevők száma 450 ezerre emelkedjen, - a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) által lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom értékének mintegy 6400 milliárd forintról legalább 8300 milliárdra kell emelkednie - Cél, hogy közel 10 ezer, termelési ágazatban tevékenykedő KKV jusson vissza nem térítendő támogatáshoz, - illetve 3400-ról 22,5 ezerre növekedjen a kedvezményes pénzügyi eszközökkel támogatottak száma. IKT fejlesztési lehetőségek az operatív programokban: GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) - Vállalkozások informatikai fejlesztései - IKT szektor versenyképességének javítása - Digitális e-befogadás - Szélessáv-hálózat rendelkezésre állását szolgáló fejlesztések - Kutatáshoz kapcsolódó tevékenységek (ez kimondottan K+F+I forrás, amire IKT cégek is pályázhatnak) - Technológiafejlesztési projektekhez kapcsolódó IKT 5
6 EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) - E-oktatás - E-egészségügy KÖFOP (Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program) - E-közigazgatási fejlesztések 6
7 III. Külgazdasági hatások, lehetőségek Egyedi informatikai alkalmazások a közigazgatásban Hazánk az előző EU-s költségvetési ciklusban nagyon sok energiát, EU-s és hazai forrást allokált állami infokommunikációs megoldások fejlesztésére. Magyarországon számos olyan egyedi, jól működő IKT-megoldást fejlesztettek ki a közigazgatásban, amelyek szerte a világban implementálhatóak lehetnek, hozzájárulhatnak a gazdaság kifehérítéséhez, valamint megkönnyíthetik a vállalkozások és az állampolgárok mindennapi életét. A tavalyi esztendőben az NHIT az IVSZ együttműködésével összegyűjtötte mindazokat a jó gyakorlatokat, amelyek a nemzetközi piacokon is bevezethetőek. Jelenleg folyamatban van a kiadvány 2.0-ás változatának megjelentetése, az ITU Telecom World 2015 konferenciára készülve. Ezen alkalmazások, megoldások külpiacra juttatása más szempontok miatt is különösen fontos lehet a magyar kormány számára. Költségvetési bevételeket generáló megoldások Mindenekelőtt érdemes kiemelni azokat az alkalmazásokat, megoldásokat, amelyek gyorsan és láthatóan költségvetési bevételeket tudnak generálni. Minden kormány érdekelt abban, hogy olyan infokommunikációs megoldásokat találjon, amelyek az adott kormány számára kifehérítik a gazdaságot, vagy költségvetési bevételeket generáló intézkedéseket támogatnak. Ennek okán számos magyar kormányzati IKT megoldás más országok érdeklődésére tarthat számot. Ilyen lehet például az online pénztárgép rendszer, a mobilparkolást támogató megoldás, vagy az útdíjfizetési rendszer. Államigazgatási core rendszerek Másodsorban érdemes kiemelni azokat az infokommunikációs rendszereket - az ún. core rendszereket - amelyek az állam- és közigazgatás alapfunkcióihoz kapcsolódnak, és ezáltal a kormányok számára nélkülözhetetlenek. Ezen rendszerek bevezetése többségében költséges és időigényes, ennek okán a verzióváltásuk is sokéves folyamat. Következésképp a szállításban résztvevő cégek - bár legtöbbször hosszabb előkészítési (tenderezési) és kivitelezési folyamattal számolhatnak, mint egyszerűbb rendszerek esetében - hosszabb, akár évtizedes távra is tervezhetnek egy-egy sikeres projekt után. Ilyen rendszer például a népesség-nyilvántartás. Aktuális trendeknek megfelelő fejlesztések Végül kiemelt szereppel bírnak az aktuális trendeknek megfelelő fejlesztések is. Ezen megoldások főképp olyan országok számára lehetnek érdekesek, ahol általában véve magasabb szintű kormányzati infokommunikációs rendszerekre is van igény. Ilyenek a smart city, vagy az e-health rendszerek. 7
8 Az infokommunikációs megoldások exportjának további, nemzetgazdaságra gyakorolt pozitív hatásai: Az infokommunikációs megoldások szinte soha nem egyszeri eladások. Mindig kapcsolódnak hozzájuk éves szolgáltatási, karbantartási (support, maintenance) költségek, átlagosan az egyszeri beruházási költség 10-20%-a értékében, amelyek többletbevételként jelentkeznek. Nagyobb beruházás, rendszer esetében a szállítás nem csak egyszerű szoftver-, vagy hardverexport, hanem munkahelyteremtés is egyúttal, hiszen a support, maintenance szolgáltatások jelentős részét a helyszínen kell megoldani. A munkahelyteremtés szintén előnyt jelenthet egy-egy üzlet megkötésekor. Továbbá, hosszú távon a szállítók piaci jelenlétét is megalapozza. Az infokommunikációs rendszerek hozzáadott értéke jóval magasabb, mint más ágazatok esetében. 8
9 IV. Példák alkalmazásokra, megoldásokra Mobilparkolás Az államilag garantált, a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető közszolgáltatásként nyújtott MobilParkolás Magyarországon július 1-től egységes rendszerben működik, amelynek keretében a teljes mértékben állami tulajdonú nemzeti mobilfizetési szolgáltató integrátorként működik közre a parkolási üzemeltetők, illetve a mobilfizetési szolgáltatást nyújtó viszonteladók között. Így a korábbi kevésbé hatékony rendszerhez, és eltérő minőségű szolgáltatásokhoz képest most a MobilParkolást gyakorlatilag bárki, bárhol azonos feltételekkel igénybe veheti. Jelenleg a közterületi parkolók nagy részében már egyszerűen, mobillal is lehetséges a parkolás díjfizetése. A szolgáltatás népszerűségét igazolja, hogy a nemzeti mobilfizetési szolgáltató rendszerén átlagban napi , éves szinten pedig összesen mintegy 13 millió mobilparkolási tranzakció fut keresztül. A rendszer előnye az egyszerűség és a percalapú fizetés. A fizető parkolási övezetekben a parkolási üzemeltetők által kiszabott díjak gyorsan és kényelmesen rendezhetők mobileszközök segítségével: SMS küldéssel, telefonhívással vagy mobilalkalmazással. A rendszernek köszönhetően továbbá megszűnhetnek a közterületi parkolási bevételeket csökkentő visszaélések (pl. a mozgáskorlátozott kedvezményekkel) is. Ráadásul a mobilparkolás további térhódításával csökkenthető a parkoló automaták mennyisége, amelynek köszönhetően további költségmegtakarítás érhető el. A mobil parkolás jelenleg a fővárosi közterületi parkolók területein (10 kerületben és a fővárosi főútvonalakon) és 33 vidéki város parkoló övezeteiben érhető el. HU-GO útdíjrendszer A HU-GO rendszer kiépítésére és bevezetésére a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően július 1-jével a külföldi példákhoz képest is meglehetősen rövid idő, mindössze 2,5 hónap alatt, és az előzetesen tervezettnél kisebb költséggel került sor, amely ugyanakkor a mintegy 40 milliárd forintos beruházás már a működés első pár hónapjaiban meg is térült, az üzemeltetési költségek útdíj bevételekhez viszonyított alacsony aránya mellett. A HU-GO rendszer a bevezetése óta megszakítés nélkül teljesítette a költségvetés bevételi előírésait. Már az első fél évében bruttó 78,8 milliárd forint bevételt generált, míg ben bruttó 160 milliárd és az idei első félévben pedig 90 milliárd forint volt a bevétel. A HU-GO rendszert 178 gépjármű (kb. ötvenezer ügyfél) használja, melyek közel 60%-a fedélzeti eszközzel (OBU, azaz on-board unit) van ellátva. A hazai fejlesztésű rendszer olyan nyílt platformmal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy más rendszerek is kapcsolódjanak hozzá. Nemzetközi szinten is innovatív 9
10 megoldásnak számít továbbá, hogy a felhasználók többféle módon fedélzeti eszköz (közel 30 választható szolgáltató) mellett viszonylati jegy (mintegy 1000 ponton több száz viszonteladó) megvásárlásával is eleget tudnak tenni útdíjfizetési kötelezettségüknek, amely ez által alternatív megoldást is ajánl az úthasználóknak. Online pénztárgépek A magyar kormányzat alapvető célként jelölte meg a gazdaság fehérítését, amelynek egyik legfontosabb állomásaként 2012-ben döntés született az online pénztárgépek bevezetéséről. A folyamat 2014 szeptemberében zárult le, amikortól Magyarországon már csak ilyen típusú kasszákat lehet használni. Az új pénztárgépek folyamatosan kapcsolatban vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szerverével, és meghatározott időközönként, mobilinternet kapcsolaton keresztül adatokat küldenek a pénztárgép működéséről. A kormányzat az új gépek segítségével védi a tisztességes és jogkövető vállalkozásokat, valamint növeli a költségvetés bevételeit. A gépek részletesebb adattárolásra képesek, mint a hagyományos elődeik, elérhető a napi szinten kibocsátott bizonylatok száma és folyamatosan nyomon követhető a kasszában található pénz mennyisége is. Ezek az adatok segítik a revizorok munkáját forgalomszámlálás esetén, és iránymutatást adnak az ellenőrzések alanyait illetően is. A online pénztárgépnek köszönhetően, tavaly csaknem 227 milliárd forinttal több áfát vallottak be a kereskedelmi ágazatban működő cégek, mint egy évvel korábban. Ez csaknem 14 százalékos bővülést jelent! Vagyis egy 10 milliós országban több mint 700 millió EUR/USD többletbevétele keletkezett az államnak a rendszer bevezetéséből, ami nem elhanyagolható, összeg. Vietnámi népesség-nyilvántartási rendszer fejlesztése A Magyar-Vietnami Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság első körben október között tartott ülésszakában írta alá a Vietnami népesség-nyilvántartási rendszer fejlesztéséről szóló kereskedelmi szerződést. A megkötött megállapodás értelmében a vietnami népesség-nyilvántartás elektronikus rendszerének kialakítását, fejlesztését magyar kötött segélyhitellel történő finanszírozással magyar vállaltok végzik Hai Phong körzetében. Közel 100 milliós országban az elektronikus népesség-nyilvántartást kiépítőt cég 10 évre előre tud tervezni ezzel az üzlettel. 10
11 FUTÁR utastájékoztatási rendszer Egyéb rendszerek A október 1-jén átadott Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer (FUTÁR) a legmodernebb technológiai vívmányokat követve biztosítja azt, hogy a fővárosi közösségi közlekedést használók a lehető leggyorsabban érjék el céljukat. A műholdas járműkövetésen alapuló rendszer nagymértékben elősegíti a budapesti forgalom valós idejű, folyamatos, 24 órán át történő felügyeletét, a menetrendszerű közlekedés fenntartását, rendkívüli esetben pedig a gyors és hatékony közbeavatkozást. A megállóhelyeken elhelyezett FUTÁR kijelzők segítségével az utasok valós idejű információkat kapnak, azaz percre pontosan láthatják, hogy mikor indul a megállóból tovább a járat. Ez megkönnyíti az utazás tervezését, és kiszámíthatóbbá is teszi azt, továbbá az új kijelzők tájékoztatnak a jármű irányán és indulási idején kívül a forgalmi változásokról is, amely azonnal megtörténik mind a járműveken, mind a megállókban. Az utasok bármilyen, internetezésre alkalmas készülékkel maguk is rákapcsolódhatnak a FUTÁR hálózatára. Az új utazástervező rendszer beépült a fővárosi közlekedési központ honlapjába, ahol platform- és böngésző független felületen lehet úgynevezett ajtótól ajtóig terjedő utazástervezést indítani, térképes modullal kiegészülve, és alkalmas az akadálymentes útvonalak megtervezésére is. A mobiltelefonra optimalizált megoldások a rendszert kiegészítve és azzal teljes mértékben integráltan valósultak meg, kihasználva az okostelefonok helymeghatározó képességét. Az alkalmazás képes statikus hálózattérképek megjelenítésére, illetve a járművek helyzetének valós idejű térképes megjelenítésére, azonnali ügyfél-tájékoztatásra. Építésügyi hatósági engedélyezés A január 1-jén bevezetett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) az elektronikus közigazgatás azon szolgáltatása, amely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus kérelem- és tervbeadást, valamint az elektronikus ügykezelést. A rendszer támogatást nyújt az építésügyi hatósági alapeljárások, valamint közigazgatási jogorvoslati eljárások elektronikus kezdeményezéséhez és lefolytatásához; támogatja mind a hatóságok belső ügyviteli folyamatait, mind pedig az ügyfelek web alapon történő ügyintézését, illetve bárki, aki Magyarországon építési ügyintézést kezdeményez vagy folytat. Az eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik. A kérelem és bejelentés megtehető nem elektronikus formában is, de az építésügyi hatóság számára az iratanyag már elektronikus módon áll rendelkezésre. Az eljárás során készült iratok csak elektronikus formában készülnek, de kérésre papíralapú másolat, vagy papíralapú hiteles másolat is előállítható. Az ÉTDR egy központi szerveren futó alkalmazás, amellyel a kérelmezők és a hatósági felhasználók az interneten keresztül, böngésző felületen keresztül kommunikálnak. A rendszer az eljárás adatait helyben nem, csak a központi szerveren tárolja. 11
12 V. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács legfontosabb feladatai, együttműködési lehetőségek külgazdasági ügyekben A Médiatörvény alapján a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a Kormány véleményező és tanácsadó szerve az információs társadalmat érintő kérdésekben, amely: - véleményezi a kormány felé az információs társadalom kialakításának programját, - az informatika, hírközlés és média területére vonatkozó stratégiai döntéseket, - a kutatás és fejlesztés irányvonalának meghatározását, - valamint a Kormány számára készült kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, előterjesztéseket, és jogszabály-tervezeteket így valóban objektív képpel rendelkezik a hazai és az uniós IKT-területről egyaránt. A XXI. században a gazdasági versenyképesség egyik legmeghatározóbb ágazata az infokommunikációs szektor. Az információ-technológia behálózza egész életünket: egyegy ipari, mezőgazdasági vagy bármely egyéb szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházás ma már elképzelhetetlen informatikai fejlesztés, infokommunikációs pillér nélkül. Mindezeken túlmenően a közigazgatás modernizációjához, valamint az állami feladatok hatékony ellátásához is elengedhetetlenek az infokommunikációs megoldások. Az NHIT nemcsak a korábban említett, exportképes kormányzati IKT megoldások kiválasztásában tud segítséget nyújtani, hanem a jogszabályi keretrendszerek, valamint a fejlesztéspolitikai környezet áttekintésében, vizsgálatában és összehangolásában is. 12
Még akár csak tizenöt-húsz évvel ezelőtt sem hittük volna, hogy az infokommunikáció a 2010-es évekre ilyen gyökeresen átalakítja a világunkat.
(Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ÁGAZAT TÁRSADALMI GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE) Izgalmas időket élünk: egy korszakváltás kellős közepén vagyunk.
RészletesebbenDigitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség
Magyarország program Gódor Csaba Miniszterelnökség Program célja Az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége szélesedjen minőségileg javuljon növekedjen
Részletesebbenaa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési
1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány
RészletesebbenInfokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.
2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre
RészletesebbenNemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP
Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2018. 10. 05. 1 Digitális kapcsolatok NMFR 91 millió mobilparkolási tranzakció 1 650 000 ügyfél 40 milliárd Ft bevétel beszedése és elszámolása 23 viszonteladó integrálása (kkv-k
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenA 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai
A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai Dr. Kelemen Csaba Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016. március 3. KORMÁNYZATI HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI
Részletesebbendigitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.
digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október
1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március
1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenA Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósításának feladatai
BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA -------------------------------------------------------------------------------------- Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett Hírközlési és Informatikai
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA HIPA támogatási egyablak szolgáltatása
Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenA Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés
A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós
Részletesebben2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenGazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.
Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
Részletesebbenkeretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 20. évre szóló éves fejlesztési keret azonosító jele GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- neve Vállalkozói inkubációs tevékenységek
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenNeumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)
Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő
RészletesebbenMEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!
MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program MÓDOSÍTOTT GINOP ÜTEMTERV 20. GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- GINOP-1.2.1- neve keretösszege Vállalkozói inkubációs tevékenységek
RészletesebbenHelyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései
Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt
RészletesebbenGazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.
Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenA KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)
A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA fejlődés záloga - a digitális írástudás
A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
Részletesebben2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
RészletesebbenInformatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke
Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens
RészletesebbenAz Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai
Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,
RészletesebbenKUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban
RészletesebbenA Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata) 2014. Szeptember 9. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (IKT) TÁRSADALMI
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenA B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenEurópai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ
Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatás intézményrendszere NGM IRÁNYÍTÓ
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
Részletesebben2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenMikroszkóp vagy halszemoptika? a tanácsadó szerepe a kormányzatban
Mikroszkóp vagy halszemoptika? a tanácsadó szerepe a kormányzatban A feladat Médiatörvény 120. (1): az NHIT a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve Véleményez a Kormány
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenDigitális Jólét Program Az összehangolt intézkedéscsomag
Digitális Jólét Program Az összehangolt intézkedéscsomag Számos, már évek óta zajló, a digitális átalakulást érintő programnak, valamint jó néhány új fejlesztésnek ad keretet a Digitális Jólét Program
RészletesebbenHogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások
Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó
RészletesebbenDorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele
Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:
RészletesebbenFUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése
FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi
RészletesebbenKönnyűipari vállalkozások számára is elérhető aktuális pályázatok. Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/
Könnyűipari vállalkozások számára is elérhető aktuális pályázatok Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/ VEKOP-1.3.1-16 - Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Pályázati kód
RészletesebbenEGYÉVES A NEMZETI MOBILFIZETÉSI RENDSZER
EGYÉVES A NEMZETI MOBILFIZETÉSI RENDSZER 1 A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. MEGALAPÍTÁSÁNAK CÉLJAI Közszolgáltatások elektronikus és mobilfizetéssel történő igénybevételének biztosítása A közszolgáltatások
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA ilos Katalin- Főosztályvezető, emzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért
RészletesebbenInfokommunikációs tervek 2025
Infokommunikációs tervek 2025 Kelemen Csaba főosztályvezető 2018. szeptember 25. 1. Szakpolitikai területek 2. A megkezdett munkák. Célok és státusz. 3. Új célok 2025-ig Rövid tartalomjegyzék SZAKPOLTIKAI
RészletesebbenSzupersztráda vagy leállósáv?
Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
Részletesebbentapasztalatai Az ITS HUNGARY Egyesület jubileumi ülése november 24. Kibédi-Varga Lajos szolgáltatási igazgató
A magyar útdíjfizetési rendszer működtetm dtetésének tapasztalatai Az ITS HUNGARY Egyesület jubileumi ülése 2016. november 24. Kibédi-Varga Lajos szolgáltatási igazgató Tartalom A magyar útdíjszedési megoldás
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenGYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK. című kiemelt projekt
GINOP 5.2.5-16-2016 BEMUTATKOZIK A GYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK című kiemelt projekt KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM A PROJEKT ALAPADATAI GINOP 5.2.5-16-2016-00001
RészletesebbenVálságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.
Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac
RészletesebbenElőadó: Durszt Anikó Terra-Tender Kft.
Előadó: Durszt Anikó Terra-Tender Kft. A 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési ciklus zárása 2015. év végéig ki kell fizetni az előző ciklusban leszerződött összes projektet A Miniszterelnökség nyilvánosságra
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenDigitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform
Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenNemzeti Külgazdasági Hivatal HITA
Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenKockázati tőkeprogramok az innováció szolgálatában
Kockázati tőkeprogramok az innováció szolgálatában Dr. Simon Katalin vezérigazgató-helyettes www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog jog fenntartva 2017. 2014. május 21. Calibri Bold 10 pt (RGB: 75 75 77) Az MFB
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenAz agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán
+ Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform
RészletesebbenAz elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra
Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenA közlekedés helyzete és az állami költségvetés
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenSmart City feltételei
Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés
A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI
Részletesebben1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat
1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete
RészletesebbenSzerkezeti változás a évben
02/01/02/01 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (249167) 02/01/02/02 Élelmiszergazdaság modernizálása (249178) 02/01/02/03 Vidéki térségek fejlesztése (249189) 02/01/03/01 Beruházás-ösztönzés
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október
1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének
Részletesebben