Kezedben a jövőd. Nyomonkövetési modell jó gyakorlata. Sajátos nevelést igénylő tanulók bevezetése a munkaerőpiacra. Debrecen, 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kezedben a jövőd. Nyomonkövetési modell jó gyakorlata. Sajátos nevelést igénylő tanulók bevezetése a munkaerőpiacra. Debrecen, 2014."

Átírás

1 Kezedben a jövőd Nyomonkövetési modell jó gyakorlata Sajátos nevelést igénylő tanulók bevezetése a munkaerőpiacra Készítette: Szabó József Debrecen, Munkaerőpiaci helyzetelemzés Európai Unió tagállamaiban már 2010-re a éves népesség körében a tagországok átlagában

2 élérik a 70%-os foglalkoztatási arányt, a nők esetében a 60%-os arányt. Magyarország ettől messze áll, alacsony a foglalkoztatási arány és magas inaktivitás a jellemző. Kevés a magyar munkaerő-piacon az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a nők és az idősek esetében a foglalkoztatási lehetőség. A munkaerő-piacon regionális egyenlőtlenségek tapasztalhatók, alacsony ágazati és földrajzi mobilitás jellemző. Az Uniós csatlakozás után 2004-ben a évesek körében a foglalkoztatási arány 56,8%-os (tagországi átlag 63,3%) A személyek jövedelmi helyzete szoros kapcsolatot mutat a háztartás munkaerő-piaci helyzetével és demográfiai összetevőivel. Azon háztartások jövedelme, ahol minden aktív korú felnőtt foglalkoztatott, egynegyedével haladja meg az átlagos jövedelmet. Ahol nincs egyetlen aktív korú foglalkoztatott sem, az átlagos jövedelem 61%-a a jövedelmi szint. A munkaerő-piaci lehetőségek szorosan összefüggenek a háztartás tagjainak iskolai végzettségével. Ha a háztartásfő diplomás, a személyek háztartási jövedelme 60-80%-kal magasabb az átlagjövedelemnél. (Dr. Venter György egyetemi tanár: Iskola és társadalom) A világ mindig is folyamatosan változott körülöttünk, de az utóbbi időkben ez olyannyira felgyorsult, hogy ember legyen a talpán aki ezt minden színtéren követni tudja. Az oly sok változás mellett, egyvalami nem változott csupán: ha felnövünk, dolgozni kell. Akár a nők, akár a férfiak munkavégzési tevékenységét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ma a felnőttek ébren töltött idejének mintegy negyven százalékát teszi ki ez a tevékenységi forma. Egy közérzetet vizsgáló kutatás szerint a felnőttek általában lényegesen erősebbnek, elégedettebbnek, aktívabbnak és boldogabbnak érzik magukat munkavégzés közben, mint más tevékenységek gyakorlása során (Csíkszentmihályi és Le Fevre, 1989). Tehát azt mondhatjuk, hogy a munkavégzés nemcsak megélhetési, hanem lelki szükségletünk is egyaránt. Életünk egyik meghatározó tényezője. Ezt szem előtt tartva, úgy gondolom, komoly erőforrásokat kell megmozgatnunk annak érdekében, hogy a tizenéves fiatalok hatékonyan tudjanak felkészülni erre a tevékenységre. Természetesen a történelem folyamán már korábban is megjelent a munkára való felkészítés. Évszázadokon keresztül végig lehetett követni azt a gyakorlatot, hogy ugyanazt a munkát fogja végezni a gyerek is, amiből az apja, nagyapja, esetleg dédapja is megélt. Ez régebben egy kiszámítható tényező volt, ám a mögöttünk álló évtizedekben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A munka világának állandó változásai, valamint az újabb és újabb kihívásoknak való megfelelési kényszer mindennapi életünk részévé váltak. A felnőtt élet produktív szerepei már nem kiszámíthatóak, és a fiatalok

3 számára csupán halványan körvonalazódhat életpályájuk várható alakulása. Szakmák tűnnek el és jelennek meg gyors egymásutánban, és az álláshirdetések tanulmányozása során gyakran a fiataloknak elképzelésük sincs arról, hogy egyes munkaköri elnevezések mit takarnak. Lehetetlen megjósolni, hogy milyen készségegyüttesre lesz szükség egy- két évtized múlva. A változáshoz társul a virtuális élet rendkívüli mértékű térhódítása, mely szintén kiszámíthatatlan mértékben befolyásolja életünket, különösen a gyermekek és a fiatalok életét. A munka választási nehézségekhez még kapcsolódik az a tény, hogy a mai világban a szociális háttér a családokban sok esetben nem megfelelő. Sok fiatal él csonka családban vagy esetenként a szülők munkanélküliek, melyek következtében nincs a gyerek számára megfelelő modell, példa, akit követni tudna. A munkaerőpiaci viszonyok is komoly változáson mentek és mennek keresztül, és ennek megfelelően a munkaerőpiac szerkezete sem marad érintetlen. Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy az iskolából kikerülő fiatal, tudása, felkészültsége nem felel meg az éppen aktuális munkaerőpiacnak. Az amúgy is igen kemény elvárásokon túl megjelennek olyan kritériumok is, melyek a munkavállalótól a megfelelő beilleszkedési-, motiválhatósági készséget, kreativitást és kezelhetőségével kapcsolatos jellemzőit - mint például a jó kommunikációs készséget, flexibilitást, felelősségteljes munkavégzést, együttműködési készséget, tanulásra való hajlandóságot, és nyitottságot várják el. Az iskola felelőssége itt már túlmutat azon, hogy csupán szakmai tudást nyújtson a fiatalok számára. Hangsúlyt kell fektetnünk a diákok tudatos életpálya-tervezésének és életpálya-építésének támogatására, és ezzel hosszú távú foglalkoztathatóságuk megalapozására. Tanítsuk meg őket az (LLL) egész életen át tartó tanulás szükségességére. A gyengeségek, hiányosságok hangsúlyozása helyett az erősségekre kell építenünk, és fontos az iskolán kívüli tanulási színterek tudatos bevonása, így például a munkahelyek, munkaerőpiaci kiállítások, életpálya-építéshez kapcsolódó rendezvények látogatása. Sikerünk mutatója lehet idővel a fiatal pályakezdő munkavállalók közötti munkanélküli egyének számának csökkenése. A munkanélküliség és az iskolai végzettség helyzete Magyarországon. Az 1980-as évek közepétől egyre inkább meghatározó szerepet kapott az iskolai végzettség. A felsőfokú és középiskolai végzettség felértékelődött, míg az általános iskolai és szakmunkásképző iskolai végzettség munkaerőpiaci értéke nagymértékben csökkent. Ez a rendszerváltozás után még inkább érezhető problémává erősödött. A magasabb végzettségűek munkanélkülivé válása jóval kisebb lett, mint azoké, akik kevesebb iskolát végeztek és ehhez kapcsolódóan relatíve magasabb fizetést is kaptak. Azok pedig

4 akik csak általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkeztek, tartósabban kiszorultak a munkaerőpiacról. Sajnos az is jellemző a magyar munkaerőpiacra, hogy nő a tartósan álláskeresők száma. (KSH, Munkaerő-felmérés) Azok a fiatalok, akik kilépnek az oktatásból és lemorzsolódnak, ráadásul nem is jelennek meg ezekben a felmérésekben. Ha hozzávesszük azt is, hogy sem használható iskola végzettségük, sem munkatapasztalatuk nincs, még elkeserítőbb a helyzet. A éves korosztálynak valamivel több mint fele van már csak az iskolarendszerben, 16,5 százalékuk dolgozik, miközben több mint 30%-uk se nem tanul, se nem dolgozik. A se nem dolgozók és se nem tanulók aránya a éves korcsoporton belül még a legrosszabb helyzetű OECD-országokban, így Spanyolországban, Portugáliában vagy Olaszországban sem haladja meg a 15%-ot. Az OECD-átlag 1994-ben 12% volt, de például Németországban, Hollandiában vagy Dániában ez az arány mindössze 2-3% (Varga, 1997 és Education at a Glance, 1996b). Egy, a fiatal munkanélküliek körében végzett vizsgálat (Liskó, 1995) kimutatta, hogy nagymértékben különbözik a regisztrált (általában idősebb, kvalifikált) és a nem regisztrált (kvalifikálatlan) fiatal munkanélküli társadalmi, gazdasági és kulturális háttere. A nem regisztrált fiatalokra különösen jellemző az alacsony iskolázottság, a szaktudás hiánya, gyakran küzdenek magatartászavarral, beilleszkedési problémákkal. Így fokozottan veszélyeztetettek mind a munkanélküliség, mind a deviancia szempontjából. Ez az az ifjúsági réteg, amely leginkább ki van téve a hosszú távú munkanélküliség veszélyének. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a tizenévesek munkanélkülisége más jellegű, mint az idősebb korosztályoké. Az ő problémáikat nem lehet kizárólag munkaerő-piaci megoldásokkal orvosolni. A hátrányos helyzetű fiatalok problémájára inkább összehangolt oktatás- és szociálpolitikai megoldásokat kell kidolgozni. A hátrányos helyzetű tanulók, speciális szakiskolák tanulói és azok lehetőségei. Az elnevezés is utal arra, hogy ebben az iskolatípusban a sajátos nevelési igényű tanulókat oktatják. A tanulók többsége az általános iskola befejezése után szakiskolában (speciális szakiskolában) folytatja tanulmányait.

5 Az iskola alkalmazkodik a tanulók eltérő adottságaihoz, képességeihez, amely továbbtanulásra és szakmatanulásra ad lehetőséget. Az iskola elvégzése után a tanulók többsége OKJ-s, rész szakképesítést szerez, vagy csak bizonyos szakmákat képes elsajátítani, ami az ő képességeinek felel meg. A közoktatási törvényben (az évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 2003-ban jelenik meg a sajátos nevelési igényű gyermek megfogalmazása a régebben használt fogyatékos személy helyett. A SNI tanuló a törvény értelmében többletszolgáltatás igénybe vételére jogosult. A szakértői és rehabilitációs bizottság alapján sajátos nevelési igényű tanuló az aki: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenségével küzd. A testi, érzékszervi, értelmi, és beszédfogyatékosság megállapítását az országos és megyei szintű szakértői bizottságok végzik (Kőpatakiné, ). A speciális szakiskolában a képzés csökkentett tananyagú a többségi szakiskola szintjéhez képest. A képzés két vagy három éves, de ezt megelőzi a szakiskolai előkészítő, ahol osztályban közismereti tárgyak tanítása, illetve szakmai előkészítés, alapozás történik és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni képességeit, lehetőségeit szem előtt tartó pályaorientáció. A speciális szakiskola az egyetlen olyan intézménytípus, amely igazodik az egyéni sajátosságokhoz. Az 1995.évi törvény által került a szakképzési intézményrendszerbe. Az iskola nevelési célja, hogy diákjait felkészítse az önálló életvezetésre. Az évi szakképzési törvény módosításának köszönhetően a tantervekben használt diszkrimináció megszűnt. A speciális szakiskolai diákok számára is lehetővé vált az OKJ-s szakképesítésre való felkészítés, valamint lehetővé vált a képzettséget igazoló szakmai bizonyítvány megszerzése. A speciális szakiskolai osztály oktatása során a szakmához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek mellett alapvető képességeket, készségeket sajátítanak el, ami elősegíti az önálló életvezetést. Mivel a tanulók sajátos nevelési szükségletük miatt nagy eltérés mutatkozik a képességek, készségek területén, ezért a speciális szakiskolában egy adott szakma elsajátítására hosszabb, nyújtott a képzés

6 időintervalluma. Az iskolákban oktatott szakmáknak igazodni kellene a munkaerőpiac keresletéhez. Itt nagy jelentősége van a pályaorientációs óráknak. Szociális kompetencia Kiemelt feladat, a szociális kompetencia kiépítése a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. A szociális kompetencia (social skills) tulajdonképpen a társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok, kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok, szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik. A nevelés, a fejlesztés feladata ezen a téren kettős: egyrészt a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, másrészt a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitásuk növekedésének, szerveződésének segítése. A világtudat, az éntudat, a viselkedés a szociális kompetencia működésének eredőjeként valósul meg. Az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlettsége a spontán és szándékos szocializációtól, a neveléstől függ. A szociális kompetencia lényegét tekintve a minták, attitűdök, meggyőződések, készségek, ismeretek sokaságának elsajátítása, az egyéni szociális értékrend erősödése. (Szegál 2002). A szociális viselkedésnek vannak tanulható elemei, akkor tanítható is, ha megfelelő tanulási tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek. A szociálisan sikeres gyerekeknek több lehetséges technikájuk létezik a bonyolult (és mindennapi) interperszonális helyzetek kezelésére. Ezek magukban foglalják a várható problémák kialakulása iránti fogékonyságot, az alternatív cselekvési lehetőségek elgondolását, és a cselekvések következményeinek és a viselkedésben megmutatkozó ok-okozati hatás iránti érzékenységet (Nagy 2003). Ezért fontosak az iskolában és a tanítási órákon megszerezhető élmények, az élmény alapú tanítás és élményeink metakognitív tudatosítása. Azért, hogy a készségek szervezett rendszerré álljanak össze amelyről szeretnénk, ha könnyen és sokféle módon elérhető, alkalmazható lenne, fontos, hogy sokféle kontextusban sajátítsák el a gyerekek. A szociális kompetencia fejlesztése például sokféle, változatos kooperatív munkaformában történhet.

7 A mai társadalomban egyre nő azon munkahelyek száma, ahol a csoport tagjai úgy működnek együtt, hogy munkájukban a nagymértékű információáramlás is jelentős szerepet játszik. Ezért a kooperatív munkaformák oktatási alkalmazása esetében a gyerekek nemcsak új ismereteket tanulnak, hanem társadalmi szempontból is fontos készségekre tesznek szert (Csapó 2004). Halász Gábor a következőképpen fogalmazza meg a személyes és szociális kulcskompetencia elemeit: Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink azonosításának, értékelésének és megvédésének képessége. Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket alkossunk és vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki. Az a képesség, hogy rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és erőviszonyokat elemezzünk. Az a képesség, hogy együttműködjünk, szinergikusan cselekedjünk és kollektív, megosztott vezetésben vegyünk részt. Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk. Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg. Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és értelmezzük e szabályokat. Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkossunk (Halász 2002). A szociális kompetencia vizsgálható komponensei, például az osztályfőnök megítéléséhez felhasználható szempontok egy-egy gyerek esetében a következők lehetnek: Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés szervezett játék közben, pozitív attitűdök mások iránt.

8 Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés, érzelmek kifejezése, pozitív énattitűd, felelősség. Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során, figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás, mások előtti szereplés vállalása. Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési viselkedés, közlekedés (Zsolnai Józsa 2003). A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei az iskolában A szociális kompetencia elemei közül ki kell emelni a segítségnyújtás, az együttműködő képesség és a vezetési vagy versengési kompetenciák fejlesztését. A tanulókat a versengésre is fel kell készíteni az iskolában. Ezt támasztja alá az az állítás, mely szerint a különböző szervezetek közül azok a leghatékonyabbak, amelyek képesek az intenzív versengésre és a magas fokú együttműködésre egyaránt, és ezeket keverten is tudják alkalmazni (Dancsó 2005).

9 A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. A szocializáció tanulható és tanítható folyamat, a szociális képességek és készségek fejlesztése minden tanuló érdeke, a társadalomnak pedig természetes elvárása. A pedagógus néha indirekt módon értékrendje közvetítésével vesz részt a fejlesztésben. A proszociális viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. A pedagógusoknak ösztönözniük kell ezen elemek megjelenését, majd a társadalmi elvárásoknak megfelelő irányban fejleszteniük kell azokat, ügyelve arra, hogy egyensúlyban álljanak. Az iskolában zajló fejlesztéseknek támogatniuk kell a proszociális magatartásmód kialakulását, és meg kell akadályozni az antiszociális magatartásmód megjelenését. A modern pedagógia igen sok képviselője kimutatta, hogy a tanulók együttműködése, a csoportmunka, az együttes megbeszélések, a viták elősegítik a társadalmi és erkölcsi nevelést. Meg kell határoznunk a gyermekek társas együttműködésének és értelmi képzésének összefüggését. Kérdés, hogy a közös munka formái visszahatásként nem gyakorolnak-e kedvező befolyást a gyermekek értelmi fejlődésére. Ha ez utóbbi összefüggés igaz, akkor a közös munkát nem csak az erkölcsi és társadalmi nevelés (önmagukban is elégséges) igényei indokolják, hanem az értelmi nevelés hatékonyságának fokozása is. A tanulókat az iskolai munka első éveitől kezdve arra kell ösztönözni, hogy együttműködjenek és a fejlettségüknek megfelelő problémákat, feladatokat, teendőket és véleményeket megvitassák. Később fokozatosan be kell kapcsolni az együttes kísérleti munkát, a különböző jelenségek csoportos tanulmányozását, a problémák csoportokban való megoldását, a feladatok együttes, tervszerű elvégzését. A kooperatív tanulás közben lehetőség adódik több szociális képesség fejlesztésére, a mások javát szolgáló, segítő magatartás formálására, amelyek fokozatosan alakulnak ki. Az életkor előrehaladásával nő a segítő tevékenységek száma és minősége. A kooperatív tanulás során ez szinte észrevétlenül fejlődik, a kialakított helyzetek kiváltják a tanulók egymás iránti segítő attitűdjét. Fejlődik az egyénnek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy közös cél érdekében együtt dolgozzon másokkal. Az együttműködő csoportban mód

10 nyílik az egyén számára annyi tapasztalatot szerezni a kölcsönös függésről és felelősségről, amennyi a morális fejlődéséhez kívánatos lenne. A kölcsönös függésen alapuló munkaformák jellegükből adódóan kiváltják és fejlesztik az egyének toleráns, megértő magatartását, attitűdjét. Korábbi törekvések: Az állás nélküli fiatalok munkába állását elősegítő programok, lehetőségek A mai magyar társadalomra jellemző, hogy a sajátos nevelést igénylő tanulóknál az iskolai élet és a munka világa, munkába állás között hatalmas a szakadék. Sorra találkozunk olyan esetekkel, hogy a szakiskola, speciális szakiskola elvégzése után nincs a fiataloknak lehetősége a munkavállalásra, illetve ők sincsenek tisztában azzal, hogy milyen tevékenységi köröket tudnának ellátni. A váltás az iskolából a munka világába könnyebb volna egy fokozatos felkészítés mellett. A speciális szakiskolák diákjai körében ez a probléma többszörösen fennáll a meglévő fogyatékosság mellett. A kudarc okai a szakképzettség, illetve a munkatapasztalat hiánya, ami önértékelési zavarral társul, a kialakult negatív énkép és a kulcskompetenciák hiánya. Ezeknek köszönhetően a munkaerőpiacon nehezen, vagy nem tud boldogulni. Ehhez még hozzátartozik az a tény is, hogy a munkaadók is félnek alkalmazni fogyatékkal élő embereket, mert nem ismerik őket és előítélettel viszonyulnak hozzájuk. Ennek kiküszöbölésére már voltak korábban is kezdeményezések, programok. Ilyen volt a KOMP és KOMP I. valamint a SZAMSZ program, de ide tudnám még sorolni a Salva Vita Alapítvány által 1996-ban kialakított Munkahelyi Gyakorlat programot, vagy a Szakiskolai Fejlesztési Program I-II -t is. A hátrányok leküzdéséhez vezető út a tudatos és célorientált fejlesztés, ami elősegítheti a munkába állásukat. Az Országos Fogyatékosügyi Program a es időszakra vonatkozó terve, hogy a szakképzésben résztvevő fogyatékos tanulók esetében a pályaorientáció fejlesztésével meg kell teremteni a rehabilitáció és foglalkoztatás közötti egységet. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

11 Közalapítvány ezt veszi figyelembe, amikor megvalósítja a KOMP programot (kompetencia központú oktatásfejlesztés munkavállalásra felkészítő program). Programjuk követi a Salva Vita Alapítvány által kidolgozott Munkahelyi Programot (1996). A KOMP program törekszik arra, hogy a különböző speciális intézményekbe járó tanulóknak, szüleiknek, pedagógusaiknak ne a végbizonyítvány megszerzése legyen a cél. Fontos feladat egy tudatos életpálya tervezése, illetve megvalósítása, ami a munkába állás lehetőségét biztosítja. A program erősíti a speciális szakiskolák kapcsolatrendszerének kialakítását, a munkaerőpiacra való bekerülés lehetőségét. A munkáltatók igényei folyamatosan változnak, ezeknek az igényeknek pedig meg kell felelni. A speciális szakiskolák intézménye is felismeri ezt a problémát, mégis nehéz megfelelni a mindig változó munkaerőpiac igényeinek. Ez a probléma szegregált intézményben fokozottabban érvényesül, mivel nem kapnak rálátást a társadalmi és munkahelyi igényekre. Így a munkaadók sem tudják megismerni a fogyatékos ember adottságát, munkavégző képességét. A foglakoztatás hiánya ezekből a problémákból is eredhet. A KOMP program törekvése, hogy az intézményekben ne a végbizonyítvány megszerzése vagy megszereztetése" legyen az iskolavezetés, a pedagógusok, a szülők és a diákok célja, hanem a munkába állás lehetőségének tudatosítása, ennek érdekében pedig a tudatos életpálya-tervezési tevékenység megvalósítása. A tanulás és a munkavégzés közötti átkelésben, át-kompolásban" nyújt közvetve segítséget a program. Míg a KOMP I. program a 9. évfolyamon elsősorban az önismeretre és pályaorientációra helyezi a hangsúlyt, és az intézményen belüli feladatok nyújtanak lehetőséget a munkatapasztalat szerzésre és a munkavállalói kulcskompetenciák megismerésére, addig a 10. évfolyamon megvalósuló KOMP II. program esetében már előtérbe kerül a munka világának megismerése, a munkahelyi megfigyelés módszerével. Azokat a tanulókat, akiknek sikeres volt a bekerülésük, pedagógusok készítik fel a munkahelyi szabályokra, viselkedésre, kommunikációs, balesetvédelmi és munkavédelmi ismeretekre. A program megléte, jelenléte egy hidat képez az iskola és munka világa között. (Gyógypedagógiai Szemle, ). A fogyatékos emberek bevezetése a munka világába nemcsak társadalmi, hanem gazdaságpolitikai érdek is. A tanulásban akadályozott fiatalok egy sajátos munkavállalási képességgel jutnak el a

12 munkaerőpiacra, éppen ezért számukra foglalkozási rehabilitációt kell biztosítani. A rehabilitáció színterei a Munkaügyi Központok, illetve ezeknek kirendeltségei, ahol nyilvántartásba veszik a betöltendő munkahelyeket és az álláskeresőket. Továbbtanulási lehetőségek Debrecenben. Debrecenben az előkészítő szakiskolát végzett tanulók továbbtanulási lehetősége két középfokú intézmény keretein belül történik, amelyek a következők: Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola és a Povolny Ferenc Szakképző Intézet. A tanulók oktatása lokális integrációs formában történik. A Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola 2001-től vállalja sajátos nevelést igénylő tanulók oktatását, ahol textiltermék összeállító és bőrtárgy készítő szakmákról OKJ-s rész szakképesítést szerezhetnek. A Povolny Ferenc Szakképző Intézetben kőműves, burkoló, festő, mázoló, tapétázó szakmát tanulhatnak fiataljaink. Az építőipari orientáltságú, életviteli, illetve háztartási ismereteket nyújtó iskolák eléggé beszűkítik a fiatalok későbbi elhelyezkedési esélyeit a munkaerőpiacon. A mai gazdasági helyzetben az említett szakmákból túlképzés van, mivel az építőipar, és könnyűipar megrendelés hiányában nem tud foglalkoztatni annyi munkaerőt, mint ahányan képesítést szereznek ezekben a szakmákban. A probléma megoldására, a fiatal szakképzett, fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása érdekében, a munkaadónak sok kedvezményt biztosít a magyar állam: rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége elengedése, rehabilitációs munkahelyteremtő és megőrző támogatások, munkahelyek akadálymentesítése, a rehabilitációs foglalkoztatást növelő bértámogatás, adókedvezmények, rehabilitációs munkatárs bérköltségének állami támogatása

13 (Horváth Péter, 2008). Az EU Intézkedési Tervet dolgozott ki a fogyatékos emberek foglalkoztatásának támogatásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Az intézkedési terv legfontosabb elemei: 1. a foglalkoztatás és a foglalkoztatásban maradás 2. egész életen át tartó tanulás, ami elengedhetetlen a foglalkoztathatósághoz alkalmazkodóképességhez, a személyes fejlődéshez és a megfelelő magatartás eszközéhez 3. új technológiák hasznosítása, melyek segítheti az esélyegyenlőség megvalósulását a fogyatékos emberek számára 4. és hozzáférhetőség, ami előfeltétele a munkahelyi részvételnek a. lehetőségek, tevékenységek, üzemlátogatás, munkafolyamatok megismerése, szociális kompetencia fejlesztése, b. A megkérdezett tanulóknak nincs motivációja a munkába állást illetően, egyfajta érdektelenség jellemző rájuk. Nagyfokú tájékozatlanság figyelhető meg a pénzügyek területén, jogaik érvényesítésében, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségeiben. c. Az oktatásból a munka világába átmenet nehézségein segít az utógondozói program, amely elősegíti a társadalmi életben való boldogulást, a munkahelyteremtést, illetve annak megtartását. Az utógondozói program célja, a szakképzésben résztvevő fiatalok információval való ellátása a képzéssel kapcsolatosan. A munkára való felkészítés során egy belső motiváció kialakítása, amely feltétele annak, hogy a társadalomban teljes értékű emberként éljen (Kőpatakiné, 2007.). A fogyatékos emberek társadalmi befogadása az egész társadalom számára fontos, ezért mindenki hozzájárulását és aktív részvételét kívánja meg. (Kőpatakiné,2007. Munkaerőpiaci modul kidolgozása Munkatapasztalatok útján készítsük fel a fiatalokat a munkába állásra, melynek következtében lehetőséget biztosítunk a tanulók és a munkáltató találkozásra. Külön haszon, hogy ezeken a találkozókon

14 valódi párbeszédek alakulhatnak ki, amiket később elemezni is tudunk. Az együttműködés mindkét fél számára előnyökkel jár az oktatási rendszer pedig hatékonyabban tudja felkészíteni a fiatalokat a munkába állásra. A tanulók kapcsolatba kerülhetnek olyan felnőttekkel, akik a saját példájukon keresztül tanítják meg őket arra a konkrét tevékenységre, munkafolyamatra, amit el kell végezni. Rávezetik a gyerekeket arra is, hogy hogyan végezzék eredményesebben a munkájukat. Emellett többféle munkahelyet, szakmát ismerhetnek meg, közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek és motiválttá válhatnak a fiatalok. Rájöhetnek, hogy az iskolában tanultaknak hol és mily módon vehetik hasznát. A munkára történő tudatos, irányított felkészítés minden fiatalt megillet, függetlenül származásától, vallásától, családi hátterétől, vagy éppen fogyatékosságától. Ennek megvalósítását teljes mértékben be lehet építeni az iskolai pályaorientációs órák keretébe. Munkára való felkészítés A pályaorientációs tanítási órákon belül lehet megvalósítani a tanulók felkészítését arra hogyan keressenek munkát a reális önértékelés alapján. Ebben nyújt segítséget számára a pedagógus. Legfőbb témája az életpálya építés, az önálló életre való felkészülés. Az egyéni életútmodellben, jelentős módosulások történtek az elmúlt évtizedekhez képest. Ha arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi szeretnék lenni? már nem elég csupán egy szakmát megnevezni. a lehetőségek köre bizony eléggé kitágult, megjelentek alternatívák és esélylatolgatások is. Ezek már nem egymásra épülve, hanem egymás mellett vannak jelen. Az életpályaépítés célja: A sikeres pályaválasztáshoz fel kell készíteni a tanulókat a személyes aktivitások megtervezésére, ki kell alakítani az egyéni életpálya-elképzeléseket és azt a képességet erősíteni, mely a pályaválasztási döntést elősegíti és tudatosítja. Döntési folyamatok:

15 Az egyéni jellemzők meghatározása segítségével képes legyen a konkrét személy életpálya tervet kigondolni, miközben megismeri a foglalkozásokat és a bizonyos foglalkozások közötti eltéréseket. A kigondolt életpálya-terv alapján meghatározható, hogy milyen szakmai képzés elvégzésére van szükség? A konkrét személy egyéni jellemzői alapján a legmegfelelőbb foglalkozást tudja választani. Mérje fel az egyén a saját jellemzői alapján, hogy a szakmai képzés sikeres elvégzésére milyen adottságai vannak. Az életpálya-tervben kigondolt szakma betöltésére rendelkezik-e a megfelelő készségekkel, képességekkel? A tanult szakmában érvényesülnek-e a konkrét személy egyéni jellemzői? A pályaorientáció folyamata Az egyéni életpálya-elképzelés és a pályaválasztási döntés elősegítése érdekében ki kell dolgozni egy olyan folyamatot, amely lehetőséget nyújt a tanulók számára azon készségek fejlesztésére, mely biztosítja a munkaerő-piacra történő beilleszkedést. Az intézményekben ezt a folyamat kidolgozást pályaorientációs órákon belül lehet megvalósítani.

16 A pályaorientáció folyamatának három nagy szakasz: Az első megismerő szakaszban az egyén személyes tulajdonságait, mint érdeklődés, képesség, értékek stb. ismeri meg. A második fejlesztő szakaszban azoknak a tulajdonságoknak a megerősítése, fejlesztése történik, amelyek a szakmai célok elérését segíthetik. Így olyan tevékenységek végzése, ami hasznos lehet a cél érdekében, mint például a nyelvtanulás. Ebben a szakaszban már időtávlatban gondolkodik a személy: a leendő pályát, mint élet perspektívát látja maga előtt. A harmadik szintetizáló szakaszban történik egy olyan kép kialakítása önmagunkról, amely centrumában az elővételezett pályakép áll, és amihez a személynek a pályaorientáció során tudatosított valódi (rá ténylegesen is jellemző) tulajdonságai kapcsolódnak. (Szilágyi Klára 1976) Pályaválasztás, pályaválasztási döntés, érettség A pályaorientációs folyamat eredménye a pályaválasztási érettség lesz, amikor a személy képessé válik olyan pálya választására, ami mind a személyiségének, mind az elhelyezkedési lehetőségeknek megfelel. A pályaválasztás nem egy egyszeri döntést jelent. Életpályájuk során a fiatalok számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy akár személyes fejlődésük, akár a külső körülmények változása miatt változtatni

17 kényszerülnek. A gazdasági és a munkaerő piaci helyzet változásai pályaválasztásukat folyamatosan formálja. A pályaválasztás nem egy életre szóló választás, hanem egy irány, ami a serdülők lehetőségeit befolyásolja, képességüknek jelenleg megfelel, de az életpályájuk során változhat, hiszen a gazdasági és a társasági viszonyok megváltoztathatják a munkaerő-piaci lehetőségeket. Természetesen többször előfordul, hogy a fiatalok érdeklődése is más irányba terelődik, mivel a személyisége érettebbé, kiegyensúlyozottabbá válhat. Önismeret Minden ember rendelkezik magáról valamiféle önismerettel, identitással. Ez eleinte igencsak kezdetleges, de folyamatosan bővíthető. Sok fiatal, szinte még a saját képességeivel sincs igazán tisztában, de az idő előrehaladtával és a különböző helyzetekben való megfeleléssel eljuthatnak arra a szintre, mely a későbbiekben a saját felnőtt személyiségüket fogja meghatározni. A különböző identitáselméletek közül azt célszerű ezeknél a 9. évfolyamos fiataloknál alkalmazni, amelynek mérhetősége egyszerű eszközökkel biztosítható, elemei pedig információt nyújtanak az egyén pályaelképzeléséről. A sikeres pályaválasztás három alaptényező együttállásán alapszik: a betölthető foglalkozások a tanulható szakmák az egyén személyisége, jellemzői Ennek a három tényezőnek lehet egy ideális és egy reális szintje is. Alapvetően az ideális szint elérését kell célul kitűznünk. Az ideális szintet a későbbiekben reálissá a következő tényezők formálják: az egyén mobilitásának képessége a kiválasztott foglalkozás jövőképe, telítettsége az adott szakmai lehetőségek köre az egyén illetve családja anyagi helyzete

18 munkerő-piaci ismeretek megszerzése. De mi is az az önismeret? Ha az önismeretet egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok. K. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban (K. Pálffy, p.). Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg: Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel (K. Pálffy, 1989). Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998)

19 A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék. A következő két alfejezetben azt láthatjuk, mi jellemzi ezeket! Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában. Személyiség típusok: Magabiztos típus. Ez a típus nincsen tudatában a korlátainak és az erősségeinek. Nehezen érzékelő típus. Az ilyen ember nehezen érzékeli azokat a nem verbális visszajelzéseket, amelyeket a többiektől kap. Könnyen érzékelő típus. Az ilyen ember gyorsan és pontosan felfogja a környezete verbális és nonverbális jelzéseit. Túl óvatos típus. Jól ismeri az erősségeit és a korlátait, de túl sok időt tölt a gyengeségeivel való foglalkozással. Inkább hallgató típus. Az ilyen ember nem osztja meg saját szempontjait másokkal, még akkor sem, ha nagyon eltér a véleménye a többiekétől. Zárkózott típus. Zárkózottsága miatt a többiek csak találgatják, hogy mi alapján ítéli meg őket, és mit vár tőlük.

20 Őszinte típus. Az ilyen ember nyílt és őszinte, mindig ad visszajelzést másoknak, sokszor gátlástalanul kifejti véleményét, kifejezi az érzelmeit Egocentrikus típus. Az ilyen ember hajlamos túl sokat beszélni sajátmagáról, nem fordít elég figyelmet másokra, mások igényeire. Feladatorientált típus. Az ilyen ember csak a saját teljesítményével törődik, a másokkal való kommunikációját beszűkíti az adott feladatra. Zárt típus. Az ilyen ember nem figyel a többiekre, nem ad visszajelzést. Felszínes típus. Az ilyen embert felszínes emberi kapcsolatok jellemzik. Nyílt típus. Az ilyen ember szívesen fejti ki a véleményét, de finoman, tapintatosan ad visszajelzést. Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg: 1. Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja. 2. Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert. 3. Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre. 4. Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe. 5. Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében. 6. Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

Nagy Zsolt tű. fhdgy. A tűzoltás-mentésvezetők döntéshozatali hatékonyságának kérdései

Nagy Zsolt tű. fhdgy. A tűzoltás-mentésvezetők döntéshozatali hatékonyságának kérdései Nagy Zsolt tű. fhdgy. A tűzoltás-mentésvezetők döntéshozatali hatékonyságának kérdései A sikeres beavatkozást irányító vezetők számára a döntéshozatali készségek fejlesztési lehetőségei különféle továbbképzések,

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél Készítette: Marosvölgyi Ágnes A készítés dátuma: Budapest, 2011.07.08. Jóváhagyás dátuma: Budapest, 2011.07.11. Némedi

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

NEMZETKÖZIESÍTÉSBEN. KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon - Tata

NEMZETKÖZIESÍTÉSBEN. KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon - Tata A PEDAGÓGUSOK SZEREPE A NEMZETKÖZIESÍTÉSBEN KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon - Tata NEMZETKÖZIESÍTÉS AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÉPZÉSBEN - 7 ÉV EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. osztályos diákoknak a 2014/2015-ös tanévre Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola OM azonosító: 035409 Elérhetőségeink: Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (06-1) 261

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

Dobbantó program Híd a munka világába

Dobbantó program Híd a munka világába Dobbantó program Híd a munka világába Az életpálya tanácsadás hazai lehetőségei műhelymunka Budapest, 2010. május 12. Bognár Mária Kovács Anikó www.fszk.hu/dobbanto Kik dobbantanak? www.fszk.hu/dobbanto

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben