Az infokommunikációs technológiák elterjedtsége Magyarországon 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az infokommunikációs technológiák elterjedtsége Magyarországon 1"

Átírás

1 Az infokommunikációs technológiák elterjedtsége Magyarországon 1 1. Lakosság Hozzáférés Az egyik alapvető probléma az, hogy a háztartások kis része rendelkezik számítógéppel: 2003 végén a háztartások 31%-ban van számítógép. A számítógépek eloszlása meglehetősen egyenlőtlen: a legfontosabb tényező a háztartás jövedelme: a legalsó ötödben az emberek 6%- a rendelkezik számítógéppel, a legfelsőben pedig 60%-a. Hasonló választóvonalat jelent az iskolai végzettség is: a felsőfokú végzettségűek 68%-a él olyan háztartásban, ahol van számítógép, a 8 általánost végzetteknek pedig 21%-a. Nagyon fontos, hogy ez az egyenlőtlenség csökkenő tendenciát mutat. A kor szerinti eloszlás is egyenlőtlen, és itt nem is tapasztalható kiegyenlítődés. Az emberek nem szánnának túl sokat egy számítógépre, ahol nincs számítógép, átlagosan 44 ezer Ft-os áron vennék fontolóra a megvásárlását. A vezetékes telefon a meghatározó eszköz az internethez való hozzáférés szempontjából. A vezetékes telefonnal való ellátottság folyamatosan, bár kis mértékben csökken a mobiltelefon penetráció növekedése miatt márciusában 35,61 telefon jutott száz lakosra. 2 A vezetékes telefonnal való ellátottság meglehetősen egyenlőtlen az ország különböző területein: Közép- Magyarországon 82%, az Alföldön kevesebb, mint 2/3. Ez azt jelenti, hogy lehetnek az országnak olyan területei, ahol egyszerűen a vezetékes telefon hiánya is megakadályozhatja az internethez való hozzáférést, de ennél sokkal nagyobb szerepe van a számítógépek hiányának. Internet-hozzáféréssel a magyar háztartások 12%-a rendelkezik, míg az Európai Unióban ez az arány 44%. Ez 2003-ban jelentős mértékben, 1,5-szeresére növekedett. Ennek fő okát NHH [2003] a nagy költségvetésű reklámkampányokban látja, amelyet a Matáv és az IHM folytatott le. Ebből a szempontból is komoly egyenlőtelenségek figyelhetők meg. A falvakban a háztartások 6%-a fér hozzá az internethez, a városokban 10%-a, megyeszékhelyeknek 13%-a, és Budapesten 24%-a. A jövedelem szempontjából még nagyobbak az egyenlőtlenségek: a legalsó ötödben 2%, a legmagasabban 29%. De a második legmagasabb ötödben is csak 10% 1 A legtöbb adat Tárki [2004]-ből származik, amelyik nem, ott feltűntetem. 2 NHH [2004]

2 körül van, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak igencsak túl vannak reprezentálva. Az olyan háztartásokban, ahol adottak a hardver feltételek, az inernet-bevezetési szándék leginkább attól függ, hogy van-e a háztartásban olyan, aki rendszeresen internetezik. Ahol van ilyen, ott a háztartások fele szándékozik bevezetni az internetet, ahol viszont nincs, csak minden ötödik (Teleszkóp Kft [2003]). Ez alapján a Sulinet program és minden olyan program, amelyben az emberek valahol interneteznek, jelentősen növelheti az internet-penetrációt. A területi egyenlőtlenségek eléggé szélsőségesek. Két megyében 5% alatt van a penetráció (Hajdú-Bihar és Békés), és Budapesten és Pest megyén kívül egyedül Győr-Moson-Sopron megyében van 15% fölött. Budapesten a penetráció 23,7%. A hozzáférés típusa is meghatározó, hiszen hosszú távon a széles sávú hozzáférésnek kell dominálni végén a különböző hozzáférési típusok szerint a háztartások megoszlása: (Tárki [2004], 40. oldal) Vagyis a legnagyobb arányban még mindig az analóg modemet használják az internetezők, a kábel / ISDN / ADSL technológiák elterjedtsége pedig közel azonos. A széles sávú hozzáférés aránya jelentősen növekedett: 2002-ben 18% volt, 2003-ban pedig 30%. Ez az arány meghaladja az USA és EU-arányt, amelynek okai a következők: viszonylag alacsony internet penetráció, az internet elterjedése Magyarországon későbbre esett, mint ezekben az országokban, és ekkor már ismertek voltak a szélessávú technológiák, valamint a telefontarifák viszonylag magasak Magyarországon. A kábel TV-s internetezéssel kapcsolatban érdekes az, hogy hány embernek van egyáltalán ilyenhez hozzáférése. A Híf-Szonda Ipsos [2003] kutatás alapján 2002-ben a megkérdezettek 21,3%-a válaszolt igennel, 22,6%-a nemmel, és 52,8% nem tudta, amely arányok nem igazán kedveznek annak, hogy ez a technológia elterjedjen, mint a telefonos megoldások alternatívája. Használat

3 Az emberek 37%-a tud legalább egy irodai számítógépes programot kezelni saját bevallása szerint. Ez erősen összefügg az iskolázottsággal és a korral. A lakosság nem egészen egy harmada vett részt számítástechnikai képzésen. Az internet-használók fele gondolja úgy, hogy jól vagy nagyon jól tudja használni az internetet. A lakosság 25%-a szokott internetezni, de havi rendszerességgel csak 22%. Ez az arány rendkívül alacsonynak tekinthető, mert az EU-ban a lakosság 54%-a internetezik. Ennek megoszlása egyenlőtlen iskolai végzettség és korcsoportok szerint: utóbbi esetben nem is figyelhető meg az egyenlőtlenség csökkenése. Az Internetet az emberek legtöbbször otthon használják, nagyon magas viszont az iskolai és munkahelyi internetezők aránya: Forrás: Tárki [2003], 48.o Megfigyelhető az is, hogy az emberek nagyon kis része internetezik közösségi házban vagy könyvtárban. Az internet-használók heti átlagban 9,1 órát barangolnak a világhálón. Heti 10 óránál negyedük használja többet az internetet (Teleszkóp Kft [2003]). A használók elég nagy része aggódik a személyes adatok biztonsága miatt ban 30% aggódott nagyon, 31% pedig valamennyire aggódott. Konkrét károkozással kevesen találkoztak: a felhasználók 0,2%-a lett hitelkártya-csalás áldozata, és 3,3% százalék személyes adataival éltek vissza. Ennél gyakoribb az, hogy vírust kapnak a számítógépek, ez az internetezők 25%-ával fordult már elő. Vírusirtót a 8 általánost végzettek 37, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 73%-a használ. Ennél is jobban eltér a két csoport abban, hogy a magasabb végzettségűek sokkal gyakrabban frissítik vírusirtó programjaikat. Őket azonban több fertőzés éri, valószínűleg azért, mert többet használják az internetet, és több emberrel tartanak rajta kapcsolatot. Az internet használatának megoszlása:

4 Tárki[2004], 54.o. Forrás: Az online-vásárlással kapcsolatban nagyon erős a tájékozatlanság szerepe. A megkérdezettek két ötöde nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy az on-line vásárolt termékek ára hogyan viszonyul a hagyományos módon vásárolt termékek árához. Csak az emberek negyede érzékel különbséget ezek között az árak között. Az online-vásárlások aránya nagyon alacsony Magyarországon, 3%, és évente csak egy százalékponttal növekszik. Ez az arány messze elmarad az Európai Unió átlagától, ahol 19%, az USA-ban viszont 41%. Az internetezők 90%-a még sohasem vásárolt a világhálón, és csupán 3%-uk vásárol havi rendszerességgel. A rendszeresen vásárlók aránya a éves korcsoportban a legnagyobb. Akik szoktak az interneten vásárolni, átlagosan 12 ezer forintot költenek havonta on-line vásárlásra. Fontos kérdés, hogy miért nem használják az internetet az emberek. A nem használás legfontosabb okai:

5 Forrás: Tárki [2004], 62.o. Ebből sok olyan következtetést le lehet vonni, hogy mit lehet tenni a penetráció növelése érdekében. Igen meglepő módon a megkérdezettek 36%-a véli úgy, hogy nincs szüksége a világhálóra. Oly módon lehet keresletet generálni, ha hasznos tartalmak kerülnek fel, vagy az emberek egyszerűbben el tudják végezni hivatali teendőiket a világháló segítségével. A legfontosabb ok a számítógép hiánya, amely nem meglepő, mert a lakosságnak csak harmada rendelkezik számítógéppel. A nem érdekli válasz hasonló a nincs rá szüksége válaszhoz. Hasonlóan fontos a magas ár és a hozzáértés hiánya is. A tavalyihoz hasonlóan a nem netezők tizede szándékozik bevezetni az internetet, amely meglehetősen alacsony arány. Egyenlőtlenség Az egyenlőtlenségek vizsgálatára alkalmazható a digitális egyenlőtlenség index, amelynek értéke 0 és 100 között alakul, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál kisebb az index értéke. Az index a különböző használatok (számítógép-használat, internet-használat, otthoni internet) egyenlőtlenségét mutatja a különböző választóvonalak mentén. Az indexet kiszámolták nem, életkor, iskolázottság és jövedelem szerint is, valamint ezek átlagát. Az index értékei a különböző választóvonalak mentén:

6 Forrás: Tárki [2004], 66.o Azt láthatjuk, hogy a digitális szakadék mérete csökkent a vizsgált időszakban (kivéve a nem szerint). A legnagyobb egyenlőtlenség az iskolázottság kapcsán jelentkezik: egészen szélsőséges értéket vesz fel az index. Az összesített egyenlőtlenség csökken, de igen magasnak tekinthető. A nemzetközi összehasonlítás a következő ábrán látható: Forrás: Tárki [2004], 67. o. A nem és a jövedelem szerinti egyenlőtlenség körülbelül ugyanakkor Magyarországon, mint az Európai Unióban. Az iskolázottság és az életkor alapján azonban az egyenlőtlenség jóval nagyobb Magyarországon, vagyis ezeken a területeken kell a leginkább tenni az

7 egyenlőtlenség csökkentése érdekében. Az összesített mutató alapján is jelentősen magasabb az egyenlőtlenség Magyarországon. 2. A vállalatok és a versenyszféra helyzete Penetráció A hazai 5 fő feletti cégek döntő többsége használ vezetékes telefont (86%), mobiltelefont (85%) és faxkészüléket (84%). Olyan mobiltelefont, amely WAP-böngészésre is alkalmas, már a vállalatok kisebb hányada használ (37%). Ezen eszközök használata ágazati bontásban: Forrás: Tárki [2004], 347.o. Azt láthatjuk ebből, hogy a mezőgazdaság és halászat, valamint a vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás iparágakban különösen alacsony ezen eszközök használata, míg a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás iparágban a legnagyobb. Számítógép-használat szempontjából az 5 főnél többet foglalkoztató vállalatok 88%-a használ számítógépet. A számítógép típusa szerinti megoszlás:

8 Forrás: Tárki [2004], 69.o. Vagyis a vállalatok igen nagy része csak asztali számítógépet használ. Az ágazati megoszlás teljesen hasonló az egyéb infokommunikációs eszközök ágazati eloszlásához. A számítógéppel ellátott cégek (N=1759) átlagosan 12 személyi számítógéppel rendelkeznek, 22 százalékuk egyetlen gépet, 31 százalékuk 2-3 gépet, egyötödük 4-6 gépet használ. Az ennél több személyi számítógéppel rendelkező vállalkozások kisebb arányt képviselnek a mintában: 6-15 közötti számú computert a cégek 15 százaléka, ennél több gépet pedig összesen 11 százalékuk tart használatban. Ezek alapján az országban körülbelül 650 ezer darab számítógépet használnak a vállalatok. Ebből körülbelül ezer számítógép rendelkezik internet kapcsolattal is. A vállalatok főállású alkalmazottjainak 31%-a használ legalább hetente egyszer számítógépet a munkájához, és 17%-a használ internet-kapcsolattal is rendelkező számítógépet. A kisebb vállalatoknál az alkalmazottak sokkal nagyobb arányban használnak számítógépet, mint a nagyobb vállalatoknál. A közepes méretű vállalatok számítógépet használó alkalmazottjai között a legnagyobb azok aránya, akik legalább alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek (98% körül). A legkisebb (<10 fő) és a legnagyobb (>250 fő) vállalatoknál ez az arány jóval alacsonyabb (96 és 79%). Ágazatok szerint nincs statisztikailag szignifikáns különbség ebből a szempontból. Az egyéb számítástechnikai megoldások használatáról:

9 Forrás: Tárki [2004], 73. o. Forrás: Tárki [2004], 74. o. Ezeket az információs szolgáltatásokat az átlagnál nagyobb arányban használják a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás iparágban, valamint a nagyobb vállalatok körében. Ezen felül az elektronikus nyomtatványkitöltő és elektronikus dokumentumkezelő rendszereket az átlagosnál nagyobb arányban használják az oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatás iparágban. A számítógépet használó vállalatok kétötöde egyáltalán nem használja egyik fenti szolgáltatást sem. A legalább öt főt foglalkoztató cégek körében 70% az internet-penetráció. Ennek a kapcsolat típusa szerinti megoszlása:

10 Forrás: Tárki [2004], 75.o. Vagyis a keskeny sávú megoldások dominálnak, az ISDN és az analóg modemes. Az ADSL és BDSL a legjelentősebb a széles sávú hozzáférések közül, a hozzáféréssel rendelkező vállalatok közel 30%-a használ ilyen típusú kapcsolatot. A penetráció az átlagosnál magasabb a pénzügyi szektorban és a szállítás, raktározás, posta, távközlés szektorokban (82, 78%). A legalacsonyabb pedig a mezőgazdaság, halászat valamint a vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás szektorokban, ahol amúgy is a legalacsonyabb az IKT technológiák elterjedtsége (51, ill. 49%). A vállalatok 18%-a rendelkezik számítógéppel, de internettel nem. Internet-használat Az internet-használat megoszlása a vállalatok körében:

11 Forrás: Tárki [2004], 84. o. Vagyis információkeresésére és levelezésre az internetre kapcsolódó vállalatok túlnyomó többsége használja azt. A banki szolgáltatások igénybevétele szintén egész elterjedt. Az elektronikus kereskedelem bármilyen formája viszont meglehetősen ritka. A kormányzattal való kapcsolattartásra a következő módon használják az internetet a vállalkozások: Forrás: Tárki [2004], 91. o.

12 Vagyis a vállalatok több mint negyede egyáltalán nem használja a világhálót ilyen kapcsolattartásra. Teljes elektronikus ügyintézésre csak kis részük, tizedük használja. A helyzetet jól jellemzi, hogy az IHM által külön erre a célra létrehozott oldalt csak a vállalatok 7%-a ismeri. Az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások nagyon kis része, 32% rendelkezik honlappal. (Az internetet használó vállalatok 45%-a.) Ráadásul a honlapok fejlettségi szintje is rendkívül alacsony: Forrás: Tárki [2004], 93. o. A honlapokon elérhető funkciók alapján pedig: Forrás: Tárki [2004], 94. o.

13 Vagyis két következtetést lehet levonni: a honlapok egyáltalán nem interaktívak; nem is alkalmasak az e-kereskedelemre. Másrészt a vállalatok elég kis része ismerte fel az ebben a technológiában rejlő lehetőségeket, és nem hoztak létre olyan honalapokat, amelyek támogatnák versenyképességüket. Ez az elmaradottság jelentős versenyhátrányba hozhatja a magyar vállalatokat, és itt esetleg állami beavatkozásnak is lehet értelme. Ezt a versenyhátrányt tovább fokozza, hogy a honlapok felén kizárólag magyar nyelven lehet információkhoz jutni, 39%-uk angol információkat is tartalmaz, 9%-uk pedig németet. Az internet-kapcsolattal rendelkező vállalatok 17%-a vásárolt 2003-ban az interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Ez az arány is a pénzügyi szektorban a legnagyobb (25%), a mezőgazdaságban pedig rendkívül alacsony (2%). Ezeknek a beszerzéseknek az elszámolása általában nem az interneten keresztül történt: az interneten keresztül beszerzéseket bonyolító vállalatok ötöde élt az online fizetés lehetőségével, és negyedük vásárolt internetes piactéren. Az értékesítés területén is hasonló a helyzet. Az inetrnetre kapcsolódó vállalkozások tizedéhez érkezett on-line megrendelés. Az internetes bevételek a vállalat árbevételéhez viszonyítva: Forrás: Tárki [2004], 98. o. Az értékesítés iránya alapján 58%-ot más vállalatoknak értékesítettek, 36%-ot a lakosságnak, 6%-ot pedig az államnak. Az értékesítés 60%-a Magyarországra történt, 29%-a az Európai Unió országaiba, 11%-a pedig egyéb országba. Az on-line fizetés ebben az esetben sem elterjedt: a kérdezettek 6%-a számolt be ilyenről. Az internetes értékesítés korlátjai a vállalati vezetők szerint a következő módon alakulnak:

14 Forrás: Tárki [2004], 101. o. Vagyis a termék nem alkalmas internetes értékesítésre, a vevők nincsenek felkészülve. Ezek mellett a kifogásnak tűnő érvek mellett láthatjuk azt a két tényezőt, amely arra utal, hogy az állam nem teremtette meg rendesen az internetes értékesítés feltételrendszerét: félnek a fizetéssel kapcsolatos problémáktól, és a jogi feltételrendszer nem eléggé kiforrott. Ezeket a problémákat jelentősebbnek tartják azok a vállalatok, amelyek már folytatnak internetes értékesítést, vagyis nem megalapozatlan félelemről van szó. A helyzet kilátástalanságát mutatja az, hogy a megkérdezett vállalati vezetők több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy az internetes értékesítés aránya a következő egy évben változatlan marad. A cégvezetők nem gondolják úgy, hogy vállalatuk hatékonyan kihasználja az internet által jelentett lehetőségeket. A vezetők mindössze 7%-a gondolja úgy, hogy a vállalatuk teljes mértékben kihasználja ezeket a lehetőségeket. A jövőben a kutatás alapján arra számíthatunk, hogy nagyon kis mértékben fog javulni a helyzet ebből a szempontból.

15 Integrált vállalatirányítási rendszert a számítógéppel rendelkező vállalatok 9 százaléka használ. A következő ábra azt mutatja, hogy mely funkciók ellátását támogatja a vállalat informatikai rendszere: Forrás: Tárki [2004], 109. o. Olyan főállású alkalmazott, aki távmunkát végez a számítógéppel ellátott cégek 8%-ában dolgozik, átlagosan 6 fő. A nagyobb vállaltok magas arányban használnak távmunkát (29%), szektor szempontjából pedig a pénzügyi szektorban a legmagasabb az ilyen alkalmazottak aránya (16%). A biztonság szempontjából nem tökéletes a vállalatok helyzete: vírusirtót háromnegyedük használ, tűzfalat pedig kétötödük. A biztonsági rendszer valamelyik elemét a vállaltok 52%-a frissítette a felmérést megelőző három hónapban, amely arra utal, hogy a magyar vállalkozások erősen kiszolgáltatottak a vírusok támadásainak. Ennek következtében a vállalatok harmada találkozott olyan vírustámadással, amely adatvesztést vagy munkaidőkiesést eredményezett. Az vállalatok 5%-ának adatbázisába hatoltak be jogosulatlanul, amely szintén elég magas aránynak tűnik. A nemzetgazdaságban ilyen okokból eredő kárt a közvetetten kieső munkaidő kivételével ban 6 milliárd Ft-ra lehet becsülni (Bell [2003], 23. o.). A vállalatok ráadásul nem látják jól a veszély forrását sem. Azt gondolják, hogy a támadások 44%-ban egy külső féltől származnak, míg szakértői becslés szerint a célzott támadások ¾-e belülről történik, amely teljesen más védelmi eszközöket kívánna meg. Fontos lenne a vállalatoknak biztonsági szabályzatokat kidolgozni, de a vállalatok 53%-ánál egyáltalán nincs ilyen, további 33%-nál pedig szóbeli irányelvekre korlátozódik. (Bell [2003], amely további, hosszú elemzést tartalmaz a biztonsággal kapcsolatos helyzetről és adatokról).

16 Az elektronikus távoktatás nem elterjedt, a vállalatok mindössze két százaléka alkalmazott ilyet.

17 A gazdaság egyéb szektorai Közoktatás A közoktatásban szinte minden iskola rendelkezik legalább egy számítógéppel. A 100 diákra jutó számítógépek száma országosa átlagban 9 db, ebből 7 darabot használnak oktatásra. A közoktatásban használt számítógépek fele idősebb 3 évnél, és 15%-uk fiatalabb egy évnél. A legalább két számítógéppel rendelkező iskolák 71%-ában van belső számítógépes hálózat (LAN), ezek 17%-a intranet. Az Internet-ellátottság szempontjából sem rossz a helyzet, az iskolák 88%-a rendelkezik Internet-kapcsolattal. A csatlakozási típusok megoszlása a következő: Forrás: Tárki [2004], 132. o. Az ISDN alapú kapcsolat elterjedtebb, mint az egyéb területeken. Az ADSL főleg a középiskolákban gyakori. Az analóg modemes kapcsolat pedig a 300 tanulónál kevesebbel rendelkező általános iskolákban. A kapcsolat-típusok megoszlása erős regionális egyenlőtlenséget mutat: az analóg és az ISDN inkább a községekben gyakori, az ADSL pedig Budapesten. A középfokú oktatási intézmények 81%-a, az általános iskolák 23%-a rendelkezik honlappal.

18 Felsőoktatás A felsőoktatásban 17 darab számítógép jut 100 diákra, ebből azonban csak 10-et használnak oktatási célra. A vizsgált intézmények mindegyikében használnak LAN-t, és intranetet 77%- ukban. A felsőfokú intézmények 46%-a rendelkezik ADSL Internet-kapcsolattal, 42%-uk optikai kábelessel. Negyedük használ bérelt vonali hozzáférést és analóg modemes kapcsolatot. Az oktatási célra használt számítógépek 98%-a szélessávú Internet-kapcsolattal van ellátva. Az egyetemeken 3-szor akkora az egy hallgatóra jutó számítógépek aránya, mint a főiskolákon. Az iskolák tulajdonosa illetve területi megoszlás szempontjából nem figyelhetők meg jelentős egyenlőtlenségek. A honlap-penetráció teljesnek tekinthető, bár ezek interaktivitása nem túl erős. Tananyagok, feladatok elérésére a honlapok 68%-a alkalmas, órarendek elérésére pedig 60%. Háziorvosok A háziorvosi rendelők szinte mindegyike rendelkezik vezetékes telefonnal, 91%-uk mobillal is. A számítógép-ellátottság 100%-osnak tekinthető. A páciensek adatait a rendelők 95%-ában elektronikusan kezelik. Az adatokat a rendelők negyedéből szokták elektronikusan más egészségügyi intézményekbe is továbbítani. Ez viszont az esetek túlnyomó többségében lemezen vagy más elektronikus adattároló eszközön történik, interneten vagy egyéb távközlési szolgáltatás útján az összes rendelő 3%-ából továbbítanak adatokat. A háziorvosi rendelők 26%-ában van valamilyen Internet-hozzáférés. Ennek is mindössze 18%-a széles sávú. Az Internet-kapcsolattal rendelkező orvosok 13%-ának van saját honlapja (ez az összes rendelő 3%-a!), ezek kétharmada tartalmazza az orvos címét, és egy harmadán be lehet jelentkezni on-line a kezelésekre. Önkormányzatok Az önkormányzatok számítógép-ellátottsága 98%. Gyakorlatilag minden főállású alkalmazottra jut egy gép (0,8 számítógép/fő), bár ez nagyon egyenlőtlen a különböző önkormányzatok között. A géppark nem túl öreg, és folyamatosan korszerűsítik. Szerverrel az önkormányzatok 24%-a rendelkezik. LAN az önkormányzatok 34%-ánál van, intranet pedig 9%-ban. A hivatalok 9%-a használ nyílt forráskódú szoftvereket. A hivatalok 87%-a rendelkezik Internet-hozzáféréssel. A különösen fejlett régiókban ez 100%, a többi helyen

19 nem figyelhető meg egyenlőtlenség. Ennek azonban csak 16%-a széles sávú, a többi ISDN (65%), és analóg modemes (35%). A nagyobb városokban gyakoribb a széles sávú hozzáférés. Az önkormányzatok igen kis (7%-a) rendelkezik írott internetes stratégiával. A városokban ilyen a hivatalok harmadában van. Az önkormányzatok 41%-a rendelkezik honlappal. Ennek területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen. A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok 82%-ában a honlap csak statikus információkat jelenít meg, 24%-uk frissíti azt legalább hetente. Aktuális információk csak kis arányban kerülnek fel ezekre a honlapokra: aktuális pályázatok (25%), közbeszerzés (10%). A vezetőket nem lehet mindenhol online elérni: a polgármestert és a jegyzőt a hivatalok 47%-ában, az önkormányzati képviselőket pedig a honlappal rendelkező önkormányzatok 18%-ában. Online módon véleményt pedig a honlappal rendelkező önkormányzatok 14%-ában lehet kifejezni. Online ügyfélszolgálat az érintett önkormányzatok 7%-ában létezik. A honlappal rendelkező önkormányzatok esetében 24%-nál van lehetőség nyomtatványok letöltésére, de az ilyen önkormányzatoknak csupán 4%-a fogadja be azokat elektronikusan, az ilyen önkormányzatoknál azonban elég magas az így beadott dokumentumok aránya, amely azt mutatja, hogy erős erre a társadalom igénye. A honlappal rendelkező önkormányzatok közül csupán kettőnek van olyan honlapja, amely rendelkezik a fogyatékkal élők számára külön verzióval. Az elektronikus közbeszerzésre az önkormányzatok nagyon kis része érzi felkészültnek magát, a legsúlyosabb problémát a szervezet belső szabályozottságának hiánya jelenti. Kizárólag online formában lebonyolított közbeszerzésre sehol sem került sor. Nyilvános Internet-elérési hely nincs a települések 46%- án, legalább kettő pedig az önkormányzatok 17%-ában van. Államigazgatás Szinte az összes megkérdezett intézmény használ számítógépet és faxot. Mobiltelefon a központi és területi szervek 99%-ában van, a dekoncentrált szerveknek viszont csak 75%- ában. WAP-ot 30% használ. A LAN használat szintén teljes körű. Nagytávolságú hálózatot (WAN) viszont csak a válaszadók 62%-a használ. Intranetet a válaszadók 81%-a használ. Az Internet használat teljes körűnek mondható a központi és területi szervek körében. A helyi dekoncentrált szervek körében 70%-os a penetráció, és 23% nem is tervezi bevezetni a világhálót. A válaszadók 98%-a használ elektronikus levelező rendszert, elektronikus számlajóváírási rendszert viszont csak 16% használ. Elektronikus nyomtatványkitöltő rendszert az intézmények 19%-a használ, és 25% elektronikus dokumentumkezelő rendszert.

20 Általánosan elmondható, hogy minél kevésbé elterjedt egy megoldás, annál nagyobbak az azzal kapcsolatos területi egyenlőtlenségek. Például az Internet-használattal kapcsolatos egyenlőtlenségeket a következő ábrán láthatjuk: Forrás: Tárki [2004], 244.o. Az Internet-elérésben jelentős különbségek vannak ágazatok között is:

21 Forrás: Tárki [2004], 248. o. Az államigazgatási szerveknél az informatikai védelem a hagyományos eszközökre korlátozódik, leginkább a biztonsági másolatok készítésére és a saját kezűleg elvégzett vírusellenőrzés. Az internethez leginkább széles sávon csatlakoznak az intézmények, a leggyakoribb kapcsolódási forma a bérelt vonalas, utána az xdls következik: Forrás: Tárki [2004], 255. o. Az államigazgatásban általánosan használják az internetet információk figyelésére, e- mailezésre, elektronikus állományok továbbítására, és adatbázisokhoz való hozzáférésre. (Bár ez inkább csak a központi közigazgatási szervekre igaz. Banki és pénzügyi szolgáltatásokat csak az intézmények kevesebb, mint 20%-a vesz igénybe interneten keresztül, és az online közbeszerzések aránya szintén nem haladja meg a 20%-ot. Nyílt forráskódú operációs rendszereket nagy arányban használnak a t6erületi dekoncentrált szervek, de a központi szerveknek is több mint a fele használ ilyet. Az intézmények 14%-a mondta azt, hogy van bizonyos mértékben hálón keresztül is elérhető szolgáltatása. Ezek közül leginkább fejlett a MEH (Kormányzati Portál), a NKÖM (Online könyvtárak), OM (Ösztöndíjak, beiratkozás), és az FMM (állásajánlatok közvetítése). A honlapok fejlettsége szintén sok kivetnivalót hagy maga után:

22 Forrás: Tárki [2004], 271. o. Az államigazgatási szervek on-line beszerzéseinek aránya rendkívül alacsony. A központi államigazgatási szerveknél a beszerzésre fordított összeg 1,2%-át költötték el on-line módon. Az egyéb szinteken ez az arány alacsonyabb, mint az összeg negyed százaléka. Ennek az aránynak az eloszlása is nagyon egyenlőtlen: az IHM-nél 33,3%, az OM-nél 12,7%, a többinél pedig alacsonyabb, mint 3%. Meglepő módon az e-piacterek használata ennél sokkal nagyobb népszerűségnek örvend: a központi közigazgatási szervek 12%, a területi szervek 16%-a vesz igénybe elektronikus piacteret. Az intézmények úgy vélik, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások csak kis mértékben alkalmasak arra, hogy elektronikus formában is nyújtsák őket (5-ből 2,5). A vizsgált intézmények több, mint ötöde úgy véli, hogy az általa nyújtott szolgáltatáson nem alkalmasak erre. Ezek után nem szabad csodálkozni azon, hogy a világ e-kormányzatait összehasonlító tanulmányokban, benchmarking jelentésekben hazánk egyre hátrébb kerül a rangsorban. (Tárki [2004], 293. o.) Az intézmények felkészültsége az elektronikus közbeszerzésre szintén nem valami jó. Ennek két fő tényezője az, hogy felkészületlenek az elektronikus tartalmak és a szervezet belső szabályozása szempontjából.

23 Információ-technológiai egyenlőtlenségek a magyar városhálózatban Rechnitzer és szerzőtársai [2003] a magyar városhálózat tagozódását vizsgálja az infokommunikációs infrastruktúra alapján. Az infrastruktúrát 12 mutatóval mérik, amelyekben szerepel az informatikai képzést nyújtó intézmények száma, az IKT vállalkozások száma, a szerverek száma, internetes szolgáltatási formák száma, illetve a telefon előfizetők aránya. Ezen változók alapján faktoranalízist alkalmaznak a szerzők, és az első két faktor 70%-ban magyarázza a 12 változót. Ez alapján hat várostípust lehet kialakítani: regionális központok, részleges regionális központok, megyeszékhelyek és térségi központok, aktív, dinamikus városok (köztük az üdülővárosok), leszakadó városok, mozdulatlan kis- és középvárosok, valamint Budaörs, amely külön típust alkot. Ezek közül a legnagyobb halmazt az infokommunikációs szempontból mozdulatlannak tekinthető városok alkotják (100 város, 1,3 millió fő). Ez alapján a leszakadás veszélye közel két millió városlakót érint. A tanulmány alaphipotézisét, miszerint a 90-es években várossá nyilvánított települések leginkább a leszakadó vagy mozdulatlan kategóriába kerültek, nem sikerült bizonyítani, vagyis a települések infokommunikációs várostípusa független a várossá nyilvánítástól. Az aktív kis- és középvárosok elsősorban a főváros km-es körzetében találhatók. Mozdulatlan városok az összes régióban találhatók, de különösen sok van közülük az ország keleti felén, különösen az észak-alföldi városok körében. Az összes csoport közül a leginkább a leszakadó városok csoportja koncentrált, ide tartozik az összes város Nógrád megyéből, a BAZ, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár megyei városok nagy része. A kutatók összehasonlítják az IKT mutatók által kapott eredményeket egy ennél tágabb mutatórendszerből kapott eredményekkel. Azt a következtetést vonják le, hogy ha csak az IKT technológiát vizsgáljuk, akkor jóval szűkebb azoknak a városoknak a köre, amelyekben kifejezetten pozitív folyamatoknak lehetünk tanúi. Dőri és Ponácz [2003] az infokommunkációs ágazatok szerepét és súlyát vizsgálja a magyar városhálózatban. Az IKT szektor a teljes nemzetgazdasági létszám 5,1%-át foglalkoztatta 1998-ban ben a az összes gazdasági tevékenységet folytató cég számából az IKT szektor 4,19%-al, a médiagazdaság pedig további 3,8%-al részesedik. Dinamikus növekedés figyelhető meg: 1995 és 1998 között 3,2-szeresére nőtt az ágazat nettó árbevétele, melynek fő forrása az export, amely az IKT feldolgozóiparban megtizenháromszorozódott. Az IKT szektor és a médiagazdaság térbeli szerkezete erősen polarizált, Budapesten összpontosul az IKT cégek 56%-a, és a médiagazdaság 63%-a. Az IKT szektor cégeinek ágazatok közötti megoszlása viszonylag stabil a különböző helyeken, a fejlett térségekben az

24 átlaghoz közeli. Budapest az egyetlen kivétel, ahol a termékhez nem kapcsolódó IKT szolgáltatások részaránya kiemelkedően magas, amely azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások, mint például a hardver-szaktanácsadás aránya növekszik. A szerzők ezután azt vizsgálják, hogy a megyei városok versenyképességi rangsora (statikus és dinamikus) és az IKT szektor fejlettségének három mutatója (IKT cégek száma, a város részesedése a megye IKT cégeiből, IKT+média cégek száma/1000 lakos) milyen kapcsolatban van egymással. Arra a következtetésre jutnak, hogy nincs közöttük kapcsolat, csak az IKT cégek száma és a dinamikus rangsor között van gyenge kapcsolat. Ennek két oka lehet: Módszertani problémák: a kétféle adatsor között eltelt három év, amely ennél a szektornál komoly változásokat hozhatott Az IKT ágazatok telepítés tényezői eltérhetnek a többi iparágétól: feltűnő népességi centrumok, közigazgatási és oktatási központok nagyon fontosak, de kevéssé fontos az autópálya megléte.

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

IKT-eszközök és használatuk

IKT-eszközök és használatuk Központi Statisztikai Hivatal IKT-eszközök és használatuk Központi 12. december Statisztikai Hivatal Tartalom Bevezetés...2 Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban...2 Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

A közigazgatás IKT-eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői*

A közigazgatás IKT-eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői* 2010/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 130. szám 2010. december 15. A közigazgatás IKT-eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői* A tartalomból

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 A KSH információstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és ezek használata, 2008

A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és ezek használata, 2008 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. július Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-246-6 A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és ezek használata, 2008 Tartalom Előszó...3

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009 Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009 Prezentáció a Nemzeti Hírközlési Hatóság [NHH] részére 2010. március A projekt és a prezi címe 2005.12.34. Távközlési szolgáltatások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 12 Központi Statisztikai Hivatal 13. augusztus Tartalom Bevezető...2 I. Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalti és lakossági lekérdezés Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági lekérdezés

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

Contact Center piaci insight 2013

Contact Center piaci insight 2013 Contact Center piaci insight 2013 A kutatás bemutatása A szövetség Contact Center tagozata a Direkt Marketing piac költéseit vizsgáló éves ágazati kutatása* mellett első alkalommal térképezi fel a hazai

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Kisgazdaságok és az információtechnológiák

Kisgazdaságok és az információtechnológiák Csótó Mihály Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont Kisgazdaságok és az információtechnológiák Jövő Internet NTP Agrár- és Élelmiszeripari Tagozat - és a MAGISZ - műhelymunka-

Részletesebben

Távközlés, internet 2006. III. negyedév

Távközlés, internet 2006. III. negyedév www.ksh.hu A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LEGFRISSEBB ADATAIBÓL Következik: Előzetes adatok az ipari termelés változásáról 2006. december 7. Közzététel: 2006. december 6. Sorszám: 210. Távközlés, internet

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19. A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések és térségek kialakulása Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok,

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013. 14. szeptember Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 13 STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 I. Az IKT-eszközökkel

Részletesebben

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2015. Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft.

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2015. Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft. Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft. A KUTATÁS PARAMÉTEREI Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából Kutatóműhely:

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, 2010

Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, 2010 Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, 2010 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. Az infokommunikációs ellátottság és használat általános jellemzői... 2 1.1.

Részletesebben

A digitális jövõ térképe

A digitális jövõ térképe A digitális jövõ térképe A magyar társadalom és az internet 4 ITHAKA ITTK TÁRKI A World Internet Project egy nemzetközi kutatási program (a részleteket lásd a 69. oldalon). A programot Magyarországon 1

Részletesebben

M-Commerce Magyarországon

M-Commerce Magyarországon Magyarországon CEBC Konferencia 2004. május 12. Tartalom 1. A mobilpiac mérete, jellemz"i általános összefoglaló 2. Felhasználók mobil tartalmakkal kapcsolatos költései 3. Jelenleg sikeres fizet"s tartalmak

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Távközlés, internet IV. negyedév

Távközlés, internet IV. negyedév Közzététel: 2008. március 10. Sorszám: 46. Következik: 2008. március 11. Fogyasztói árak Távközlés, internet 2007. IV. negyedév 2007 végén a mobil-előfizetések száma meghaladta a 11 milliót, ismét csökkent

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai 2001. 3. negyedév Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült

Részletesebben