10. évfolyam szám. A tartalomból. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja STUDIUM COLLOQUIUM FORUM AD HOC

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "10. évfolyam. 2004. 1. szám. A tartalomból. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja STUDIUM COLLOQUIUM FORUM AD HOC"

Átírás

1 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja STUDIUM A tartalomból ÁDÁM ANTAL: A közjogi szerzõdésekrõl BÉDI IMRE: A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetrõl BENKE JÓZSEF: A reményvétel iskolapéldái a római jogban JAKAB ANDRÁS: A közigazgatás helye a magyar államszervezetben SZALAYNÉ SÁNDOR ERZSÉBET: A jogorvoslat duális rendszere az Európai Unióban TILK PÉTER: A hivatalos iratok kézbesítésének néhány alkotmányossági problémája VERESS EMÕD: Az alkotmánymódosítás céljai és eredményei Romániában ANDRIJA ZDRAVCEVIC DANIJELA RUPCIC: Nasciturus im Römischen Recht COLLOQUIUM FENYVESI CSABA: Gondolatok a büntetõeljárás új alapelveirõl és mellékszereplõirõl JULESZ MÁTÉ: A reconsideration of civil environmental liability and insurance KAJTÁR EDIT: An Effective Model: Mediation Training in the U.S. KÁKAI LÁSZLÓ: Pártok és civil szervezetek szabályozási kérdései a helyi önkormányzatokban KECSKÉS LÁSZLÓ SOÓS TAMÁS: Az európai sportjog néhány problémájáról NAGY ÉVA: A magánjogi irányelvek átültetése és a kodifikáció Ausztriában SLÉDER JUDIT: A sértett jogállása a nyomozásban FORUM FILÓ ERIKA: 30 éves a jogi továbbképzés Pécsett ROMULUS GIDRO VERONICA REBREANU: Legal Clinical Education A Practical Teaching Method for Students in Law PETER GILLES: A polgári eljárásjog oktatása a 21. század elején ÓRIÁS NÁNDOR: Emlékeim töredékei IV. SOMFAI BALÁZS: A beteg gyermek jogai 10. évfolyam szám AD HOC KAJTÁR ISTVÁN: Az osztrák kormányzat válságos idõkben PERES ZSUZSANNA: Néhány szóban az államalapítás millenniumi tanulmánykötetrõl THAN ALEXANDRA KATALIN: Vargha László professzorra emlékeztünk ZELNIK ISTVÁNNÉ: Dr. Szûcs Stefánia (1915 október október 25.)

2 2 J U R A a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja szám HU-ISSN Felelõs kiadó: Dr. Petrétei József dékán A Szerkesztõbizottság Elnöke: Tagjai: Fõszerkesztõ: Szerkesztõ: Dr. Benedek Ferenc Dr. Chronowski Nóra, Dr. Kõhalmi László, Dr. Maczonkai Mihály, Dr. Szécsényi László Dr. Ádám Antal Dr. Bankó Zoltán Postacím: 7601 Pécs, Pf.: 450., tel.: 72/ /3226, fax: 72/ /3226 Kiadó: Dialóg Campus, Budapest Pécs A lap, valamint a benne szereplõ valamennyi cikk szerzõi jogilag védett, ezeknek a szerzõi jogi törvény keretein kívül történõ bármilyen felhasználása jogellenes és büntetendõ. Fénymásolatok személyes használatra készíthetõk az egyes tanulmányokról vagy azok részleteirõl. Üzletszerûen készített, illetve felhasznált másolatok díjkötelesek. A megjelentetésre szánt kéziratokat kérjük JURA 2003/2.

3 3 TARTALOM STUDIUM ÁDÁM ANTAL: A közjogi szerzõdésekrõl 5 BÉDI IMRE: A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetrõl 18 BENKE JÓZSEF: A reményvétel iskolapéldái a római jogban 32 JAKAB ANDRÁS: A közigazgatás helye a magyar államszervezetben 39 SZALAYNÉ SÁNDOR ERZSÉBET: A jogorvoslat duális rendszere az Európai Unióban 48 TILK PÉTER: A hivatalos iratok kézbesítésének néhány alkotmányossági problémája 62 VERESS EMÕD: Az alkotmánymódosítás céljai és eredményei Romániában 79 ANDRIJA ZDRAVCEVIC DANIJELA RUPCIC: Nasciturus im Römischen Recht 94 COLLOQUIUM FENYVESI CSABA: Gondolatok a büntetõeljárás új alapelveirõl és mellékszereplõirõl 101 JULESZ MÁTÉ: A reconsideration of civil environmental liability and insurance 109 KAJTÁR EDIT: An Effective Model: Mediation Training in the U.S. 116 KÁKAI LÁSZLÓ: Pártok és civil szervezetek szabályozási kérdései a helyi önkormányzatokban 121 KECSKÉS LÁSZLÓ SOÓS TAMÁS: Az európai sportjog néhány problémájáról 132 NAGY ÉVA: A magánjogi irányelvek átültetése és a kodifikáció Ausztriában 138 SLÉDER JUDIT: A sértett jogállása a nyomozásban 143 FORUM FILÓ ERIKA: 30 éves a jogi továbbképzés Pécsett 153 ROMULUS GIDRO VERONICA REBREANU: Legal Clinical Education A Practical Teaching Method for Students in Law 161 PETER GILLES: A polgári eljárásjog oktatása a 21. század elején 164 ÓRIÁS NÁNDOR: Emlékeim töredékei IV. 169 SOMFAI BALÁZS: A beteg gyermek jogai 180 AD HOC KAJTÁR ISTVÁN: Az osztrák kormányzat válságos idõkben 183 PERES ZSUZSANNA: Néhány szóban az államalapítás millenniumi tanulmánykötetrõl 185 THAN ALEXANDRA KATALIN: Vargha László professzorra emlékeztünk 189 ZELNIK ISTVÁNNÉ: Dr. Szûcs Stefánia (1915 október október 25.) 196 JURA 2003/2.

4 4 CONTENTS STUDIUM ANTAL ÁDÁM: On Public Law Contracts 5 IMRE BÉDI: On the Minority Institute of University of Pécs 18 JÓZSEF BENKE: Classical Examples of Purchase for Anticipation in Roman Law 32 ANDRÁS JAKAB: The Place of Public Administration in the Hungarian State Organization 39 ERZSÉBET SZALAYNÉ SÁNDOR: The Dual System of Remedies in European Union 48 PÉTER TILK: Some Constitutional Problems of the Delivery of Official Documents 62 EMÕD VERESS: The Aims and the Results of the Constitutional Changes in Roumania 79 ANDRIJA ZDRAVCEVIC DANIJELA RUPCIC: Nasciturus im Römischen Recht 94 COLLOQUIUM CSABA FENYVESI: Thoughts on the New Principles and on Additional Participants of the Criminal Procedure 101 MÁTÉ JULESZ: A reconsideration of civil environmental liability and insurance 109 EDIT KAJTÁR: An Effective Model: Mediation Training in the U.S. 116 LÁSZLÓ KÁKAI: Regulation Questions of Parties and Civil Organization in Local Governments 121 LÁSZLÓ KECSKÉS TAMÁS SOÓS: On Some Problems of European Sport Law 132 ÉVA NAGY: Implementation of Private Law Principles and the Codification in Austria 138 JUDIT SLÉDER: The Legal Status of the Offended During Investigation 143 FORUM ERIKA FILÓ: 30 Years Old the Legal Post-Instruction at Pécs 153 ROMULUS GIDRO VERONICA REBREANU: Legal Clinical Education A Practical Teaching Method for Students in Law 161 PETER GILLES: Teaching of Civil Procedure at the Beginning of 21st Century 164 NÁNDOR ÓRIÁS: Fragments of My Memoirs IV 169 BALÁZS SOMFAI: Rights of Sick Child 180 AD HOC ISTVÁN KAJTÁR: Austrian Government in Ages of Crisis 183 ZSUZSANNA PERES: Some Words on a Treatise-Book on the Millennium of the Foundation of State 185 ALEXANDRA KATALIN THAN: Remembering Professor László Vargha 189 ISTVÁNNÉ ZELNIK: Dr. Stefánia Szûcs (1915 October October 25) 196 JURA 2003/2.

5 Ádám Antal: A közjogi szerzõdések Magyarországon Ádám Antal professor emeritus STUDIUM A közjogi szerzõdésekrõl I. Bevezetõ megjegyzések 1. Az alkotmányos jogállam jellemzõi között egyik feltûnõ jelenség a szerzõdésesedés, a kontraktualizáció. Ez a folyamat szorosan összefügg a globalizációt segítõ nemzetközi és szupranacionális szerzõdések számának és szerepének növekedésével, valamint a közjog és a magánjog tartalmának, intézményeinek és eszközrendszerének kölcsönös közeledésével és gyakori összefonódásával. A közhatalom gyakorlásának rendjét szabályozó alkotmányi és törvényi rendelkezések gyakran teszik lehetõvé vagy kifejezetten kötelezõvé magánjogi eszközök és megoldások igénybevételét. A polgári jogi kódexekben pedig gyarapodnak a markáns állami beavatkozást lehetõvé tevõ elõírások. Szaporodnak a különbözõ elnevezésû és tárgyú polgári jogi szerzõdések. Észlelhetõ a szerzõdések tartalmának állami befolyásolása a pénzügyi jog, a munkajog, a családjog, a környezetvédelmi jog, az egészségvédelmi és betegjogok, valamint a sportjog területén is. Lehetõvé vált a megállapodások igénybevétele a büntetõeljárásban és a büntetés-végrehajtás körében is. A szerzõdések szerepének növekedését látványosan fejezi ki Magyarországon az a tény is, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a szerzõdésekre vonatkozó általános rendelkezések után már 35 nevesített szerzõdésrõl tartalmaz speciális elõírásokat. A semmisségi és megtámadási feltételek szigorú és részletes meghatározása, bizonyos polgári jogi szerzõdések kötésének hatósági engedélyhez kötése vagy hatósági aktussal pótlása a közhatalom intenzív regulatív és egyéb beavatkozó szerepét teszi lehetõvé a magánszférában. A szerzõdésesedés markáns megnyilvánulása az itt vizsgálandó közjogi szerzõdések alakzatainak terjedése és szerepének fokozódása is A szerzõdésesedés jelzett folyamatát kiváltó, illetve megkönnyítõ okok és körülmények kimerítõ felsorolása az interdependenciák bonyolultsága folytán szinte lehetetlen. Közülük a fontosabbak szerintem a következõkben jelölhetõk meg. a/ Az alkotmányos jogállam demokratikus vívmányainak következtében rendkívül magasra emelkedett a szerzõdéskötésre jogosult szervezetek és személyek száma. A közhatalmat gyakorló állami, szupranacionális és nemzetközi szervek számának és nagyságának növekedése mellett látványosan gyarapszanak a pártpolitikai, az egyházi, az etnikai, az érdekképviseleti, a köztestületi (különösen a gazdasági és a szakmai kamarai), valamint a civil szervezetek is. Az együttmûködés, illetve egységesülés jegyében gyakran tömörülnek ezek a társadalmi jellegû nemzeti szervezetek nemzetközi szövetségekben. Találóan nevezik e folyamatokat egyes kutatók a közösségek, a társadalmak szervezetesedésének. A közösségek, a szervezetek, az intézetek, a természetes személyek öntudatának, érdekfelismerésének erõsödése, önállóságának bõvülése pedig megkönynyíti számukra, sõt serkenti is õket arra, hogy érdekeik védelmében, törekvéseik megvalósításában az alkudozás (bargaining) és a megállapodás jogi eszközét, a szerzõdést is igénybe vegyék. b/ Felismerést nyert az is, hogy a civil szférában, a közszférában, valamint e két terrénum alanyainak kapcsolataiban az érdekvédelemnek, az akarategyeztetésnek, a törekvések összehangolásának és az együttmûködésnek hathatós jogi eszközeként vehetõ igénybe a szerzõdés több ezer éves intézménye. A felek egyetértésén, megállapodásán nyugvó szerzõdés a pacta sunt servanda õsi elvét követve a legsúlyosabb kötelezõ erõvel rendelkezik, amelynek érvényesüléséhez állami garanciák kapcsolódnak. A szerzõdések tartalma a körülmények változásaihoz igazodva a felek egyetértésével könnyen módosítható, illetve meg is szüntethetõ. c/ Az említett körülmények kétségtelenül fontos szerepet töltenek be a kontraktualizációban. Ha azonban ezek mellett illetve ezek tekintetében figyelmünket nagyobb összefüggésekre, átfogóbb társadalmi folyamatokra is kiterjesztjük, a megállapodások, az egyezségek, a szerzõdések szaporodását elõidézõ más körülményeket is megjelölhetünk. Ehelyütt is hangsúlyozandónak tartom azt a tényt, hogy a jelenlegi és a jövõ nemzedékeket számos olyan súlyos veszély és károsodás fenyegeti, amelyekkel szemben elkülönülten sem az egyén, sem a közösségek, sem az állam nem képesek eredményesen fellépni. Az öszszehangolt, az egyeztetett közös fellépés sok esetben kikerülhetetlen korparancs. Gondoljunk a munkanélküliségre, a szegényedésre és a belõlük fakadó szociális feszültségekre, az egyre súlyosbodó természeti és mûszaki katasztrófákra, a tragikus közlekedési balesetekre, a szaporodó fertõzõ és gyógyíthatatlan emberi, állati és növényi betegségekre, a kábítószer-fogyasztásra és más addiktív, tehát szenvedélybetegségekre, a hagyományos és az újszerû bûnözés terjedésére, a megrázó terrorcselekményekre, egyes nagyha- 5

6 6 Ádám Antal: A közjogi szerzõdések Magyarországon talmak önkényes agresszióira, bizonyos szûnni nem akaró etnikai és vallásháborúkra és nem utolsósorban az erkölcsi kötelékek lazulásának megdöbbentõ megnyilvánulásaira. A figyelõ, megelõzõ, elhárító, helyreállító erõfeszítések tervszerû összehangolásában, az ésszerû kooperációk eszközrendszerében alapozó szerepre hivatottak az egyeztetések, a megállapodások, a szerzõdések. d/ Korszakunkat szerencsére nemcsak a súlyos veszélyek és ártalmak szaporodása jellemzi, hanem hatalmasra növekedtek az emberiség anyagi, szellemi, tudományos, mûvészeti, irodalmi, jogi, erkölcsi és egyéb vívmányai, vagyis az ember számára elõnyös, kellemes értékek. Az értékek és a veszélyek, az ártalmak, vagyis az értéktelenek nem csupán lineáris kapcsolatban fordulnak elõ, hanem hálódiagramos összefüggésben is megjelennek. A bonyolult interdependenciák arra késztetnek, hogy körültekintõen alakítsuk és alkalmazzuk a holisztikus értékszemléletet. A holisztikus értékszemlélet azt követeli meg tõlünk, hogy az emberi életminõség javítását és a fenntartható fejlõdés követelményét egyeztetve, megfelelõ arányban tartsuk tiszteletben a szellemi értékeket, az élõvilágot, a környezet természeti és emberalkotta összetevõit, a demokratikus jogokat és elveket, a jogbiztonságot, a közbiztonságot, a közrendet, a nemzetbiztonságot, az egyéni és közegészség értékeit, valamint az egyéni és a közerkölcs jelentõs elvárásait. E követelmények teljesítése végsõsorban azt célozza, hogy ne romboljuk le, hanem óvjuk meg, sõt gyarapítsuk a jelenlegi és a következõ nemzedékek életfeltéte leit, a szociális feszültségek enyhítése érekében bõvítsük a hátrányos helyzetûek esélyeit, mindezek révén szilárdítsuk a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót, valamint a polgárok közötti toleranciát és szolidaritást. Az életminõség alakításában meghatározó szerepet az emberi minõség szellemi, erkölcsi, pszichikai és szomatikus elemeinek fejlesztése és megfelelõ színvonala töltheti be. A prioritás tárgyai és arányai a felsorolt összetevõk között természetesen a körülmények folytonos alakulásához igazodva változhatnak. Életvitelünk lehetõségeinek bõvülése és az újszerû veszélyek felmerülése következtében új értékek keletkezhetnek, egyes értékek pedig idõszerûtlenné válnak, vagy teljesen eltûnnek. A színvonalas, tartalmas és eredményes emberi lét az egyéni és közösségi értékrendszer állandó gondozását, valamint értékszemléletünk rendszeres ápolását és fejlesztését igényli. Mindehhez az ismeretek folytonos bõvítésére, testi és lelki egészségünk megõrzésére, szellemi nyitottságra, érzékeny és felelõs lelkiismeretre, valamint célirányos, termékeny, törvényes és erkölcsös aktivitásra van szükség. Ezeknek az összefüggéseknek ismeretében kell megítélnünk, alakítanunk és alkalmaznunk azokat a nemzetközi, szupranacionális és nemzeti jogi normákat, amelyek gyakran meghökkentõ tartalommal és részletességgel határozzák meg a követendõ célokat, a tilalmakat, feladatainkat és kötelességeinket. E szabályokban meghatározott törekvések szolgálatában a folyton tökéletesedõ mûszaki, informatikai eszközök igénybevételén kívül a szervezetek mûködésének eredményességét is hatékonyan növelheti a tisztességes versengés és a partnerekkel kötött együttmûködési megállapodás. A verseny, a koordináció és kooperáció egyre jelentõsebb serkentõ, szabályozó eszközeként vehetõk igénybe a nemzeti, az EU-s és az egyéb pályázatok. Az igényes pályázat azért válhat a tudomány, a gazdaság, a kultúra, a szociális ellátás, az egészség, a környezet és a közbiztonság védelmének hatékony eszközévé, mert megfelelõ alkalmazás esetén egyszerre teszi lehetõvé az önkéntességet, az érdekeltséget, a célok, az eszközök a végrehajtás nyilvánosságát és ellenõrizhetõségét, valamint a visszaélések megelõzését, leleplezését és kiküszöbölését. A megalapozott célokat szolgáló pályázatok az ösztönzés, az érdekegyeztetés és a kölcsönösen elõnyös megállapodások jól bevált, sajátos formái. A pályázat elnyerése a pályázati felhívásban megjelölt tárgytól függõen egyaránt vezethet munkajogi, polgári jogi, közjogi vagy más, illetve vegyes természetû szerzõdések megkötéséhez. II. A közjogi szerzõdések általános jellemzõi A közjogi szerzõdések és azok körében különösen a közigazgatási szerzõdések szabályozása, alkalmazása és tudományos vizsgálata Franciaországban, Németországban, Svájcban és bizonyos keretben Angliában hosszabb történelmi múltra tekint vissza. Ezekben az országokban a közjogi szerzõdésekre vonatkozó judikatúra és szakirodalom gazdag dogmatikát dolgozott ki. Hosszabb idõn keresztül újszerû, színes rendszere érvényesült az ún. önigazgatási szerzõdéseknek a volt Jugoszláviában. Valószínûsítjük, hogy ezek bizonyos tapasztalatai a jugoszláv utódállamokban végbement illetve jelenleg folyó demokratikus átalakulás után is figyelmet érdemelnek. Ezek részbeni ismeretében, különösen pedig a magyar szakirodalom, jogi szabályozás és gyakorlat hasznosításával a közjogi szerzõdések általános vonásait a következõkben összegezem. 1/ A közjogi szerzõdések alanyait, tárgyköreit, tartalmát, megkötésének eljárását és formáit, a felek

7 Ádám Antal: A közjogi szerzõdések Magyarországon jogait, kötelességeit, e szerzõdések alkotmányossági és törvényességi garanciáit, a belõlük fakadó jogviták feloldásának módozatait közjogi (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi stb.) rendelkezések határozzák meg. Nem kizárt, sõt elég gyakori, hogy a közjogi szabályozás szubszidiárius jelleggel lehetõvé teszi egyéb jogágazati, fõleg polgári jogi és munkajogi rendelkezések alkalmazását is. 2/ A közjogi szerzõdések közjogi (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi stb.) viszonyt keletkeztetnek és ennek keretében érvényesülnek. 3/ A közjogi szerzõdések kiemelkedõ sajátossága, hogy szinte kivétel nélkül közcél, közérdek szolgálatára, közfeladat ellátására, közszolgáltatás teljesítésére irányulnak. 4/ A közjogi szerzõdés legalább egyik alanya közhatalmi (állami, helyi vagy területi önkormányzati) szerv. Rögtön megjegyzem, hogy ez az általános megállapítás néhány kiegészítésre illetve kiigazításra szorul. Lehetséges ugyanis, hogy a szerzõdés mindkét, illetve többoldalú közjogi szerzõdés esetén mindegyik pozíciójában közhatalmi szerv foglal helyet. Az egyre gazdagodó gyakorlat szerint az is elõfordul, hogy azonos fokozatú (pl. két minisztérium, két helyi önkormányzat), vagy különbözõ fokozatú, sõt esetleg kifejezetten alá-, fölérendeltségi viszonyban álló közhatalmi szervek kötnek egymással közjogi szerzõdést. Az sem kizárt, hogy közjogi szerzõdés kötésére elsõdlegesen nem közhatalmi szervek pl. gazdasági vagy szakmai kamarák, civil szervezetek, továbbá állami, egyházi illetve magánintézetek kapjanak törvényi felhatalmazást. 5/ Bizonyos közjogi szerzõdések esetében a közcél, a közérdek szolgálatában vagy a közszolgáltatás biztosítása érdekében a közhatalmi partner néhány többletjogosítvánnyal (pl. a végrehajtás ellenõrzése, a szerzõdés egyoldalú módosítása, felmondása, más szankció alkalmazása stb.) rendelkezik. 6/ A közjogi szerzõdések további lényeges vonása, hogy igénybevételük felett rendszeres törvényességi (esetleg alkotmányossági) felügyelet érvényesül. A közjogi szerzõdések teljesítésével összefüggõ jogviták elbírálására általában biztosított a közigazgatási hatósági és a közigazgatási bírósági, esetleg rendes bírósági jogorvoslat. Már itt megjegyzem, hogy a magyar jogi szabályozásban fõleg e követelmény tekintetében tapasztalható több bizonytalanság és fogyatékosság. 7/ Végül, de nem utolsósorban hangsúlyozva említem meg, hogy amint a magyar közjogi szerzõdések fõbb csoportjainak itt következõ és teljességre természetesen nem törekvõ áttekintésébõl is kitûnik, hazánkban a közjogi illetve a közigazgatási szerzõdések átfogó, általános intézményesítése még nem történt meg. Erre pedig szerintem feltétlenül szükség van. A közjogi szerzõdések egyes csoportjai változatos szabályozásának áttekintése, valamint a külföldi megoldások tanulmányozása éppen azt a célt szolgálja, hogy a közjogi illetve a közigazgatási szerzõdések általános intézményesítésének szükségességére, indokoltnak tûnõ tartalmára, valamint a csoportonkénti részletes szabályozás tökéletesítésére következetéseket, ajánlásokat alapozzon meg. III. A közjogi szerzõdések fõbb csoportjai 1. A közhatalmi szervek és az egyházak illetékes szervei közötti közjogi szerzõdések A közjogi szerzõdések körében tárgykörüket és szerepüket tekintve is világosan körülhatárolható, jelentõs csoportot alkotnak bizonyos közhatalmi szervek (különösen a kormány, a minisztériumok, a helyi és területi önkormányzatok) és a bejegyzett egyházak illetékes szervei közötti megállapodások. 2 Közülük az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás nemzetközi szerzõdésnek minõsül. 3 Az ilyen szerzõdés azonban nem zárja ki, hogy a kormány vagy annak szerve, esetleg valamely önkormányzat és a Katolikus Egyház megfelelõ testülete vagy tisztségviselõje között megállapodás szülessen. E megállapodások is vonatkozhatnak valamely konkrét ügy megoldására, de hosszabb idõszakra is meghatározhatják az említett jogalanyok együttmûködésének elveit, kereteit, tárgyait, eszközeit és végrehajtási módozatait. A magyar alkotmányos jogállami gyakorlatban rendszeresen kötött ilyen megállapodásokat megalapozottan minõsíthetjük nagy jelentõségû normatív közjogi szerzõdéseknek, amelyek a vonatkozó alkotmányi és törvényi rendelkezéseket követve a hazai állami egyházjognak jelentõs forrásaiként fontos feladatokat, jogosultságokat és kötelességeket fogalmaznak meg a partnerek számára. Anélkül, hogy a vallásszabadság tartalmi összetevõit, az egyházak és a magyar állam viszonyának elveit és jellemzõit ehelyütt részletesen felidézném, a közjogi szerzõdések e csoportjának megítéléséhez ehelyütt is emlékeztetek a következõkre. Az egyházak, különösen az ún. történelmi egyházakként szereplõ katolikus, református, evangélikus és izraelita vallások, hitfelekezetek és intézmények a magyar történelemben jelentõs szerepet töltöttek be és jelenleg is alkotmányjogilag elismert közérdekû, közhasznú feladatokat végeznek. Hitéleti tevékenységük mellett fontos munkásságot fejtenek ki különösen az oktatás, a nevelés, az egészségvédelem, a szo- 7

8 8 ciális ellátás és kulturális szolgáltatások körében. Az Alkotmány, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló IV. tv., a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló évi XXXII. tv. és számos más jogszabály lehetõvé teszi, hogy a bejegyzett egyházak (számuk meghaladja a százat), alkotmányos intézményként, rendeltetésükhöz igazodó autonómiával rendelkezzenek. Viszonyukat az állami szervekhez a vallásszabadság alapjoga, a vallások és az egyházak egyenjogúsága, az egyházak és az állam alaptörvényi erõvel elõírt elválasztottsága, az állam világnézeti és azon belül vallási semlegessége, a vallások és az egyházak alkotmányi értékként kezelése, valamint a vallásszabadság és az egyházak intézményes állami támogatása határozza meg. Ebben a keretben az egyházak állami közhatalmat nem gyakorolhatnak, de a már említett oktatási, nevelési, egészségvédelmi, szociális, kulturális stb. közfeladatok gyakorlásában fontos közjogi jogosítványokkal pl. intézetek létesítése, mûködtetése, diplomák és más közokiratok kiadása is rendelkeznek. A kormány, más állami szervek, a helyi és területi önkormányzatok, valamint az egyházi jogi személyek (köztük valamely egyház egésze, az egyházak szövetségei, az egyházak szerzetesrendjei, az egyházak jogi személyiséggel rendelkezõ belsõ szervezeti egységei és az egyházak említett intézetei) közötti együttmûködés körébe esõ, és természetesen nem polgári jogi jogügyletnek minõsülõ eseti vagy normatív megállapodások közjogi természete nyilvánvaló. E közjogi szerzõdéses viszonyokban az egyik partner a közhatalom képviselõje, a másik pedig a sajátos alkotmányjogi helyzetû és komplex közjogi, polgári jogi, munkajogi stb. jogi személyiséggel rendelkezõ egyházi jogalany. Az általuk kötött megállapodás tárgya és tartalma közérdekû. Mindemellett az ilyen közjogi szerzõdésekbõl származó viták rendezése általában nem megoldott. 4 E probléma rendezésének egyik eseteként az képzelhetõ el, hogy a felek a megállapodásban határozzák meg a szerzõdés végrehajtása során felmerülõ problémák rendezésének módozatait. Emellett indokoltnak tartom, hogy az egyházakra vonatkozó törvény megfelelõ differenciálással e tárgykört is szabályozza. Ennek keretében szerintem a vizsgált megállapodásokból fakadó pénzügyi, vagyoni jogvitákat rendes bíróság, a közjogi természetû nézeteltéréseket pedig közjogi bíróság (az önálló közigazgatási bíróság létrehozásáig pl. a Legfelsõbb Bíróság megfelelõ közjogi tanácsa, esetleg néhány alkotmányos jelentõségû tárgykörben az Alkotmánybíróság) hatáskörébe kellene utalni. Ádám Antal: A közjogi szerzõdések Magyarországon 2. A politikai pártok közjogi szerzõdései A közjogi szerzõdések valamennyi egyéb csoportjától lényegesen eltérõ természetûek a politikai pártoknak az országgyûlési és az önkormányzati képviselõk választásával, a parlamenti, illetve képviselõ-testületi frakciók alakításával, a kormánykoalícióval, az ellenzéki szerep betöltésével vagy más közjogilag lehetõvé tett politikai akcióval összefüggésben egymással kötött szövetségei, koalíciós, koordinációs illetve kooperációs megállapodásai. E megállapodásokat kötõ partnerek között ugyanis nem találhatók állami szervek. Szorosan összefüggenek azonban e politikai paktumok a pártok alkotmányos szerepének betöltésével, a népakarat kialakításának és kinyilvánításának elõmozdításával, valamint a közhatalom elsõdleges szerveinek, az Országgyûlésnek és az önkormányzatoknak a létrehozásával. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a megállapodások a pártok alkotmányos szerepének betöltésével közvetlenül összefüggõ, tehát közjogi vonatkozású politikai szerzõdéseknek minõsíthetõk. A pártok említett megállapodásaira természetesen vonatkozik az alaptörvény 3. (3) bekezdésében rögzített tilalom, amelynek folytán ezek tartalmában sem érvényesülhet a közhatalom közvetlen gyakorlása, és az ilyen szerzõdések állami szerv irányítására nem vonatkozhatnak. Mivel az említett alkotmányi tilalmak mellett a pártok megalakulását és gazdálkodását, valamint a népképviseleti választások és a népszavazás eljárását, továbbá a frakciók megválasztását és mûködését a törvények illetve az Országgyûlés Házszabálya részletesen rendezik, a pártok egymás közötti szerzõdéskötésének lehetõségei eléggé körülhatároltak. A pártokra vonatkozó alkotmányi és törvényi szabályozással összefüggésben ehelyütt is indokoltnak tartom hangsúlyozni, hogy az eddigi rendezés éppen a közel másfél évtizedes tapasztalatok hasznosításával továbbfejlesztésre szorul. Az eddigi, fõleg az állampárti és pártállami megoldások kizárását célzó tilalmak mellett alkotmányi erõvel kellene rögzíteni a pártok demokratikus szervezeti felépítésének és mûködésének követelményét, valamint a gazdálkodásukról szóló rendszeres és nyilvános beszámolási kötelezettséget. Egyértelmû szabályozással meg kellene oldani a pártokra vonatozó alkotmányi és törvényi rendelkezések megtartása feletti alkotmányossági és törvényességi felügyelet gyakorlásának rendjét. E szabályozás keretében természetesen a politikai pártok közötti megállapodások alkotmányosságának és törvényességének garanciái is kiépítendõk.

9 Ádám Antal: A közjogi szerzõdések Magyarországon 3. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács keretében kötött közjogi szerzõdések Változatos és hosszú idõ óta folytatott gyakorlaton nyugszik az Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként 2002 július 26-án létrejött Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) léte és mûködése. E szerv keretében az országos szakszervezeti szövetségek, a munkáltatói érdekképviseletek, mint szociális partnerek és a Kormány képviselõi vesznek részt. Az OÉT jellegét tekintve tanácskozó, együttes illetve közös döntéshozó és megállapodáskötõ fórum, amelynek érdeklõdési körébe tartozik a munka világával összefüggõ valamennyi tárgykör, ideértve a gazdaságot és gazdaságpolitikát, a foglalkoztatást és foglalkoztatáspolitikát, a jövedelmek alakulását befolyásoló adók, járulékok rendszerét és a központi állami költségvetés befolyásolását, valamint az ezekre vonatkozó jogi szabályozás elõkészítését. Témánk szempontjából is kiemelendõ eseménynek minõsül, hogy az OÉT partnerei már az említett alakulóülésen részletes és a Magyar Közlöny évi 108. számában közzétett megállapodásban határozták meg az érdekegyeztetés alapvetõ célkitûzéseit, szervezeti formáit és mûködési rendjét. A megállapodásban a partnerek az OÉT jelzett rendeltetésének meghatározásán kívül felsorolják, illetve megjelölik azokat a szakfórumokat, szakbizottságokat és munkacsoportokat, amelyek hivatottak elõsegíteni az OÉT feladatainak ellátását. Megállapítást nyert a megállapodásban az is, hogy az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzultatív fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek munkájában részt vesznek a munkaadó és a munkavállalói érdekképviseletek mellett a gazdasági, társadalmi élet meghatározó szervezetei és képviselõi is. Országos szinten új, átfogó, konzultatív egyeztetõ fórumként megalakult a Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács a közalkalmazottakat, a köztisztviselõket és a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatottakat képviselõ szakszervezetek, valamint a települési önkormányzatok képviselõinek részvételével. A felek kinyilvánították azt a törekvésüket, hogy kiépítik az érdekegyeztetésnek az uniós gyakorlathoz igazodó középszintû ágazati és regionális fórumait. Továbbra is kiemelt szerep hárul a helyi foglalkoztatáspolitika irányításában a megyei munkaügyi tanácsokra. Témánk lényeges kérdése, hogy jogi szempontból minek minõsíthetõk az OÉT partnerei közötti vázolt jellegû, tárgykörû és tartalmú megállapodások. Az elsõ tekintetre is szembetûnik, hogy ezek tárgyai közérdekûek, fontos közfeladatokat érintenek és a megállapodáskötõ partnerek egyike a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány, illetve annak valamely tagja. A magyar parlamentáris rendszerben a Kormány Országgyûlés elõtti politikai felelõssége kétségtelen és a négyévenkénti többpártrendszerû, demokratikus választások révén a Kormány mûködésérõl a választópolgárok is kialakítják döntõ jelentõségû értékítéletüket. Mindez azonban nem helyettesíti e megállapodások független bíróság elõtti megtámadhatóságának, illetve a megállapodásokból fakadó jogviták eldöntési rendjének szabályozását. Lényeges kérdés ugyanis, hogy rendelkeznek-e az ilyen megállapodások jogi következményekkel, vagy pusztán politikai, társadalmi, erkölcsi konszenzusoknak, becsületszerzõdéseknek minõsülnek. Mivel jelenleg a jogszabályok e megállapodások jogi kikényszeríthetõségérõl és a velük összefüggõ jogviták bírósági vagy más közhatalmi rendezésérõl nem tartalmaznak elõírásokat, egyelõre társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, szociális paktumoknak tekinthetõk az OÉT keretében létrejött megállapodások. A vállalt kötelességek nem teljesítését, megsértését szemrehányás, dezavuálás vagy a partnerek saját hatókörben alkalmazható és a másik fél szempontjából hátrányos fellépések, döntések kísérhetik. Mindezeket erõsítheti a nyilvánosság elõtti érvelés és a közvélemény egyetértõ vagy elítélõ megnyilvánulása. Úgy vélem azonban, hogy alapos politikai és szakmai megfontolás alapján körülhatárolhatók az OÉT keretében köthetõ megállapodások olyan tartalmi elemei, amelyekkel összefüggõ jogviták elbírálása közjogi bírósági hatáskörbe utalandó. 4. A helyi és területi önkormányzatok közötti közjogi szerzõdések A középkori városi önkormányzatok, hosszú idõn át a nemzeti függetlenség védõbástyáiként szereplõ vármegyei nemesi önkormányzatok és az évi kiegyezés után kiépült magyar liberális jogállami önkormányzatok hagyományainak, valamint a tanácsrendszer néhány megoldásának hasznosításával, az alkotmányos jogállami értékrendszer követelményeinek keretei között jött létre 1990-ben és fejlõdik azóta is a helyi és területi önkormányzati rendszer. Ennek jellemzõi között meghatározó jelentõségû, hogy az Alkotmány önálló fejezetben a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilletõ alapjogként határozza meg a helyi önkormányzáshoz való jogot. Ennek következménye az, hogy a felsorolt települések és közigazgatási területek között valamennyi községi jogállású település saját választott képviselõ-testülettel rendelkezik. Az Alkotmány eléggé részletesen meg- 9

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11. Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Pitvaros Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Pitvaros Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Pitvaros Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Pitvaros Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Központi Egészségügyi Ügyeleti Szolgálatot Fenntartó Társulást létrehozó mikro-körzeti megállapodás jóváhagyásáról

Központi Egészségügyi Ügyeleti Szolgálatot Fenntartó Társulást létrehozó mikro-körzeti megállapodás jóváhagyásáról ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára 12-13. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások miatt indokolttá vált az Önkormányzat által alapított intézmények alapító okiratainak

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

A Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratáról

A Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratáról K i v o n a t Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2010. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Képviselő-testülete 43/ 2010.(03.29. ) Öh. számú A Biatorbágy Város Polgármesteri

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 75/2012. (V. 23.) számú

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 75/2012. (V. 23.) számú ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 68/2013. (IV. 25.) határozata

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a

Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a A Ramocsaházi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratáról A Képviselő-testület: 1. A Ramocsaházi

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények ának teljesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közoktatásról szóló

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Közbeszerzési Szabályzat 2009.12.11-től hatályos

Közbeszerzési Szabályzat 2009.12.11-től hatályos Közbeszerzési Szabályzat 2009.12.11-től hatályos Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

I. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságának saját hatáskörei

I. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságának saját hatáskörei I. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságának saját hatáskörei I.1. Általános saját hatáskörök Kezdeményezheti a polgármester intézkedését,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

Szarvas Város Önkormányzata 25/2009. (IX.25.) rendelete A fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről

Szarvas Város Önkormányzata 25/2009. (IX.25.) rendelete A fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről Szarvas Város Önkormányzata 25/2009. (IX.25.) rendelete A fenntartásában működő közoktatási intézmények ának teljesítéséről Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete élve a Magyar

Részletesebben

./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá

./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá ./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról 2007. évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján 2009. július 17. 85-8/2009 VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -a

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata 2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata

Részletesebben

Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról

Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Vácduka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

12/1999. (III.23.) sz. önkor.mányzati rendelete. a közbeszerzési eljárás helyi szabályozásáról

12/1999. (III.23.) sz. önkor.mányzati rendelete. a közbeszerzési eljárás helyi szabályozásáról BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 12/1999. (III.23.) sz. önkor.mányzati rendelete a közbeszerzési eljárás helyi szabályozásáról A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Alsózsolca Város képviselő-testülete, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának

Részletesebben

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata JEGYZŐ RENDELETTERVEZET a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Készítette: Papp Gyuláné humánpolitikai vezető

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-19/2013. Tárgy: Kiszombori Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Mell.:

Részletesebben

Tanácsnok E L Ő T E R J E S Z T É S

Tanácsnok E L Ő T E R J E S Z T É S Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Tanácsnok E L Ő T E R J E S Z T É S A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága és a Budapest XXI.Kerület Csepel Önkormányzata közötti együttműködési

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA Egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. április 20. A 24/2012. (IV. 20.) számú Képviselő-testületi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 75/2005.( III. 30.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 75/2005.( III. 30.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 75/2005.( III. 30.) számú h a t á r o z a t a Támogató Szolgálat Társulás megalakításának hozzájárulásáról A Közgyűlés 1.) Az előterjesztést megtárgyalta és

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben Költségvetési szerv Neve: Köröstarcsa Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Idegen neve: - Rövid neve: - Székhelye: 5622 Köröstarcsa Kossuth tér

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. sz. melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat megnevezése Frissítés Megőrzés adatfelelős Megjegyzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP. A PÁLYÁZÓ SZERVEZET KÉPVISELŐJÉNEK Neve: Postacíme: Telefonszáma: Fax-száma

PÁLYÁZATI ADATLAP. A PÁLYÁZÓ SZERVEZET KÉPVISELŐJÉNEK Neve: Postacíme: Telefonszáma: Fax-száma PÁLYÁZATI ADATLAP AZ ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉG Neve: Címe: A szervezet telefon-, faxszáma, e-mail címe, A szervezet formája: Egyesület, alapítvány, egyházi szervezet, közhasznú szervezet, egyéb (éspedig).

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában:

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2006. (III.07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati pénzeszközökből és támogatásokból megvalósuló beszerzésekről 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából. K.m.f.

K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából. K.m.f. K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az önkormányzati hatósági ügyekben, az

Részletesebben

H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ évi 23. szám 3539

H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ évi 23. szám 3539 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2012. évi 23. szám 3539 A vidékfejlesztési miniszter 10/2012. (V. 31.) VM utasítása a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő kérdésekről

ELŐTERJESZTÉS. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Egészségügyi

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Hejőkürt Község Önkormányzata mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont

Részletesebben

Nemti Község Képviselő-testületétől. társulási megállapodás jóváhagyása HATÁROZAT

Nemti Község Képviselő-testületétől. társulási megállapodás jóváhagyása HATÁROZAT Nemti Község Képviselő-testületétől 94/2012.(XII. 03.) számú Tárgy: Közös Önkormányzati Hivatal társulási megállapodás jóváhagyása HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mátraterenyei

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA 2009. ÁPRILIS 1-TŐL Készült a Közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai alapján 1. oldal, összesen: 10 DEBRECENI KÖZTERÜLET FELÜGYELET

Részletesebben

A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSEK SZABÁLYOZÁSA. Siófok, 2014. április 3.

A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSEK SZABÁLYOZÁSA. Siófok, 2014. április 3. A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSEK SZABÁLYOZÁSA Siófok, 2014. április 3. A MAGYARORSZÁGI JOGI HÁTTÉR 1997. Évi LXXXIII törvény 83. (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás. Alaptörvény 15. cikk (1)

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet Egyesületek

Magyar Jogász Egylet Egyesületek Magyar Jogász Egylet 2016.02.25. Egyesületek Alapszabály kötelező tartalmi elemei: Ptk. 3:5. A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 68/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: Jászdózsa Községi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat - 1 - DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL Alapító okirat Dunasziget Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az

Részletesebben