A Tolnai Utcai Általános Iskola. Pedagógiai Programja. Helyi Tanterve

Átírás

1 Tolnai Utcai Általános Iskola Székesfehérvár, Tolnai u. 41. A Tolnai Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve 1

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntései folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 67. 2

3 1. Az iskola nevelési programja Iskolánk, a Tolnai Utcai Általános Iskola a város központjában található. A Clasp technológiával épült épületben a tantermek közül 11-ben található interaktív tábla, a felszerelt számítástechnikai terem, technika tantárgy oktatására alkalmas műhely termek, természettudományi előadó, rajz szaktanterem, könyvtár, könyvtár + informatika terem, fejlesztő terem, tornaterem, kondicionáló terem, ebédlő és az udvar áll a diákok rendelkezésére. Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola, amely biztosítja a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő felkészítést a középiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre, megteremti az egész életen át való tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcs kompetenciák elsajátítását. 3. évfolyamtól 8. évfolyamig felmenő rendszerben egy osztályban a vizuális kultúrának mind a képzőművészeti, mind a hétköznapibb oldalát érintjük a tanórák, szakkörök, műhelyek alatt. A tanulókat képessé tesszük arra, hogy a mindennapi információkat (közlekedés, reklámok, TV, video, film, stb ), látványokat értelmezni tudják, válogatni tudjanak belőle. Okosan és értően közeledjenek e dolgokhoz. Vizuális programunk fő részei: - rajz, festés - sokszorosító grafika, papír és linóleummetszés - tárgykészítés, bábozás - kerámia plasztikák és tűzzománc készítés - népművészeti ismeret, szövés - számítógépes grafika - képzőművészeti tárlatok látogatása - alkotótábor szülők kérésére - bemutatkozó kiállítások (városi szinten) Természettudományos irányultságú (b) osztályainkban délutáni szabadidős tevékenység keretén belül biztosítjuk tanulóink számára a természet, annak rendszerének, összefüggéseinek, jelenségeinek, törvényszerűségeinek, kölcsönhatásainak való megismerését, megszeretését, megóvását. Angol és német idegen nyelvet tanítunk csoportbontásban. Furulya és néptánc oktatás van ének-zene tantárgy keretében az 1-4. évfolyamon. Számítástechnikai ismeretek oktatását 4. évfolyamon indítjuk. Az iskolában folyó alapképzést kiegészítik a tanulók érdeklődése, igényei szerinti tanórán kívüli foglalkozások. 3

4 Pedagógus felügyeletet biztosítunk 7:15-től 17 óráig. Iskolánkban biztosítjuk a mindennapos testedzés feltételeit minden tanuló számára. Ennek területei: testnevelésórák 30 perces sportfoglalkozások tömegsportórák iskolai sportköri órák Az éves munkatervben kerülnek meghatározásra: szakkörök énekkar versenyek, házi bajnokságok diáknap jeles napok, hagyományok ápolása tárlatok témanap, témahetek projektoktatás szülői kérésre: tanulmányi kirándulás erdei iskola sítábor alkotó tábor színház- és hangverseny látogatás Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és pedagógusok minden iskolai napon igénybe tudják venni. Könyvtárunk biztosítja a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges könyveket. A tantárgyak integrációját figyelembe véve tanítja, neveli a diákokat az önálló ismeretszerzés képességeinek megszerzésére, a könyv- és könyvtárhasználatra. Szolgáltatásaival támogatja a tanulók tanórán kívüli tevékenységét, versenyekre, vetélkedőkre való felkészülését, szakkörök munkáját. A könyvtár hagyományos szolgáltatásai mellett lehetőséget biztosít 6 db multimédiás számítógépén az internetes keresést gyakorolva felhasználni a modern technikai eszközök mindennapos alkalmazását. Ezzel tanulóink számára elsajátítható a kritikus, válogató forráskiválasztás és információgyűjtés. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. A tanuló a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes lesz további tanulmányai során önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladatokhoz és eligazodni segítségével a mindennapi életében. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában 4

5 élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5-6. évfolyamon az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan továbbra A Tolnai Utcai Általános Iskola felkészíti tanulóit a képességeik figyelembevételével a felmenő rendszerű tanulmányi versenyekre. A fenntartóhoz tartozó intézmények által meghirdetett felhívásokra, versenyekre, pályázatokra a szaktanárok döntése alapján küldjük tanulóinkat. Helyet adunk felkérésre a már hagyományosan megrendezésre kerülő versenyeknek (pl.: Zrínyi matematika verseny, Megyei Német tanulmányi verseny, Tanulmányi rajz verseny), erről az iskolavezetőség dönt. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokat színesíti a városi intézmények által felkínált programok. Ezeken való részvételt, az intézményben való lebonyolítást a tanév munkaterve határozza meg. Foglalkozásainkat 16 óráig szervezzük a szülők igényének figyelembevételével 17 óráig ügyeletet biztosítunk. 5

6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A Nat fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Ebből következően a nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozáskülönböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A Nat szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennélfogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. 6

7 A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a 7

8 tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 8

9 A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; 9

10 hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógus továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgy együttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nat azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; 10

11 az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit: a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1 4. évfolyamon; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. 11

12 A nevelés kiemelkedő szerepet tölt e a nevelő-oktató munkánkban, ez megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Eljárások, módszerek: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere - meggyőzés - példakép - bírálat - önbírálat - beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés - ellenőrzés - értékelés - játékos módszerek - gyakorlás A magatartásra ható módszerek: - helyeslés - bíztatás - elismerés - dicséret Az iskolában használatos dicséretek, jutalmazások, elmarasztalások módjait, módszereit az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Eszközök, módszerek A nevelési módszerek különböző formái, változatai is eszközök. Nyelvi (verbális) eszközök: - szabad, vagy irányított beszélgetés - spontán, vagy tervezett beszélgetés - egyéni, vagy csoportos beszélgetés 12

13 Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés - tekintet - mozdulatok - gesztusok Szociális technikák: - minta és modellnyújtás - megerősítés (dicséret, jutalmazás) - dramatizáló tevékenység - a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése. 13

14 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztésben legfőbb elvünk, - hogy a tanulók sokféle lehetőséget kapjanak tanórán és azon kívül ahhoz, hogy kipróbálhassák és megismerhessék magukat - megismerjék és gyakorolják az együttélés szabályait A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat különösen az alábbi tartós tulajdonságok kifejlesztésével valósítjuk meg: A mindennapi érintkezés kultúrája - Az iskola mindennapi gyakorlatában fel kell készíteni a tanulókat a tartalmas, udvarias kommunikációs és viselkedéskultúrára - Az iskolai követelményrendszer váljon a tanulók belső igényévé; a házirendet a tanulók több mint 85 %-a betartja Közéleti kultúra - Biztosítjuk a demokratikus légkörű iskolai közéletet, mert a tanulók csak ilyen légkörben tanulhatják meg a társadalom életében való aktív részvételt, a társadalmi cselekvést. Lehetőséget adunk a diákjaink számára, hogy véleményüket elmondhassák, érdekeiket érvényesíthessék a tanórákon és a diákönkormányzat összejövetelein. - Nemzeti kultúránk, történelmi múltunk megismertetése erősítse a hazához való tudatát, vezessen el a haza megbecsüléséhez és szeretetéhez. Őszintén beszéljünk jelenünkről, az ország boldogulásának esélyeiről. Ápoljuk az iskolai hagyományokat, részt veszünk a városi és iskolai ünnepélyeken, tanulmányi sétáink során megismerjük lakóhelyünk nevezetességeit. - A felelősségteljes környezetkultúra kialakításának rendkívüli fontossága, hogy az iskola segítsen a korszerű környezeti világkép kialakításában; taglalja a természet és környezetvédelem lehetőségeit; Keltse fel az egyén felelősségét a természeti és tárgyi környezet védelmében. Tisztasági akciókat szervezünk iskolánkban és környékén Erkölcsi kultúra - Segítsük tanulóink helykeresését, eligazodását a mai ellentmondásos viszonyok között, az értékek átrendeződésének világában (megóvni a deviancia veszélyeitől, az érzelmi elsivárosodástól, a perspektívátlanságtól, az önmegvalósítás értéktelen látszatmegoldásaitól) Fontosnak tartjuk a szereteten alapuló baráti viszonyok kialakítását a társakkal, a felnőttekkel, ahol egymás érdekeit tiszteletben tartják Tanulási kultúra - Tudatosítani kell, és ki kell fejleszteni a tanulókban az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságokat, készségeket, képességeket, 14

15 attitűdöket (kiemelten az akarati tulajdonságok, a rendszeresség, az igényszint növelése) - Segíteni kell a tanulókat a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében. Célunk, hogy a tantárgyi minimumot mindenki elsajátítsa; az osztályok közötti tanulmányi versenyben minél magasabb pozíciót érjen el Munkakultúra Fontos feladatunk a tanulmányi fegyelem erősítése, a rendszeres mindennapos munkavégzés szükségletének kialakítása, az igényesség növelése. Ennek érdekében arra ösztönözzük a tanulókat, hogy mindenki sikeresen elkészítse a házi feladatát Szabadidős kultúra - Tudatosítsuk tanulóinkban a szabadidős tevékenységek funkcióit; neveljük őket, a személyiséget gazdagító szokásokra, tevékenységi formákra. Alakítsuk ki bennük a kínálatból való válogatás képességét, a szabadidő hasznos eltöltését, ezzel megakadályozzuk a csavargást és az értelmetlen csellengést Esztétikai kultúra - Vetessük észre a körülöttünk lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. Legyenek igényesek az osztálytermeik tisztaságára és dekorációjára. - Teremtsünk iskolánkban személyiségformáló, nevelő erejű környezetet, s ezt tudatosítva hívjuk fel a tanulók figyelmét az esztétikus életforma lehetőségeire, a mindennapok esztétikájának tényezőire Az egészségmegőrzés kultúrája - Az iskola a napirend megfelelő alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét. Megtanítjuk a megfelelő életritmus kialakítására, és törekszünk a fegyelem megszilárdítására. - Meg kell ismertetni a tanulókkal a testi és lelki egészség összefüggéseit, a betegségek és balesetek megelőzésének módjait; szervezetünk működését, mint az egészség megelőzés alapvető feltételét. Kialakítjuk diákjainkban a környezet káros hatásai elleni védekezést. - Mindenki feladata a rendszeres testedzésre nevelés. 15

16 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési programunk célja a tanulók széleskörű tájékoztatása a testi és lelki egészséggel, életvitellel kapcsolatban, hogy tudása birtokában, életmódjukban, viselkedésükben az egészség értékként tükröződjön. Céljaink: - Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása, önmagunkért, környezetünkért. - Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. - Segítségnyújtás a tanulókat veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédéséhez, elhárításához. A drog-, alkoholfogyasztás, dohányzás veszélyeztető tényezőinek ismertetése, az egészségkárosodás elkerülése, a szerzett tudás képességének erősítése. - Tudatosuljon az önismeret, a helyes önértékelés fontossága az egyéni döntések meghozatalában. Önismereti csoportfoglalkozások az iskolai pszichológus vezetésével a fokozott odafigyelést igénylő tanulók esetében. - A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása érdekében a sportköri foglalkozások segítése, propagálása. - A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés és a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése. - Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerekkel való befolyásolása melletti fellépés. - A korai szűrővizsgálatokon való részvétellel, a védőoltások elfogadásával a betegségek megelőzésében vállalnak szerepet. - Az áldozattá válás megerősítése gyermekvédelmi, prevenciós programokkal. - Bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése. - Előtérbe kell helyezni az egészséges táplálkozást az iskolai menzán és az iskolai büfé kínálatában. - Meg kell tanítani tanulóinkat az elemi személyi higiéniás ismeretekre, módszerekre. Az egészségnevelést iskolánk hosszú évek óta kiemelt területnek tekintette és kiemelten is kezelte. Mutatják ezt a különböző tantárgyak tanmenetei, az osztályfőnöki órák helyi tantervei, az iskola egészségnevelésének kialakult támogató és kapcsolattartó rendszere. Az alábbiakban vázolt feladatok is módszerek jelentős része több éve sikeresen működik, folyamatos, fejlesztése biztosított. Fejlesztési feladatok: - Olyan képességek kialakítása a cél, amellyel később tanulóink kontrollt szerezhetnek saját egészségük felett. Társas- kommunikációs készségek, konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztése. - A tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát erősíteni. - Fokozni kell a tanulók empatikus és együttműködő készségét. - A mindennapi élet példáinak felhasználásával erősíteni kell a kritikus szemléletmódot, a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzetet. - A helyes szocializáció kialakítása. 16

17 Tevékenységi formák: - Tanóráink, tantárgyaink programjában, tanmeneteiben helyet kapnak az egészségvédelmi nevelés céljai, feladatai, alapelvei. - Az osztályfőnöki tantárgy, a természetismeret és a biológia tantárgy helyi tantervébe beépítjük az egészségvédelemmel kapcsolatos tananyagrészeket. - Szülői kérések esetében segítünk az erdei iskolai foglalkozások megtervezésében, a programok összeállításában. - Egészségnevelési témanap, délutáni foglalkozások tartása. - Állatok világnapja megszervezése, egészséges és higiénikus állattartás ismertetése. - Serdülőkori egészségügyi ismeretek ajándékcsomagok kiosztása, foglalkozások megtartása. - Vöröskereszt által szervezett vetélkedőn való részvétel megfelelő számú jelentkezők esetében. - Iskolák által szervezett vetélkedőkön való részvétel. - Erdei és nyári táborok élményeinek feldolgozása, esetenként kiállítás szervezése. - Ésszerű táplálkozási szokások kialakítása, iskolatej akció, iskolai gyümölcs program. - Napközi: napi és heti ritmus kialakítása. - Drogprevenció, káros szenvedélyek elleni programok fogadása. - Iskolai étlap összeállításánál az egészséges táplálkozás kritériumának figyelembe vétele. Iskolai segítők: Gyermekvédelmi felelős rendszeres fogadóórával, civil szervezetekkel való kapcsolattartással támogatja az egészségnevelési programot. Iskolai pszichológus segíti munkánkat, tevékenysége nagyot lendített nevelő munkánk hatékonyságán, segítőkészsége több nehézségen átsegített bennünket. Iskolaorvos, védőnő, logopédus, fejlesztő pedagógusok vannak segítségünkre az egészségnevelésben. Az intézményi egészségnevelési programot kiegészíti az iskolaorvos,az iskolai védőnő tanévenkénti munkaterve, melyben havi lebontásban szerepel az iskolai munka koordinálása. Rendszeresek a félévenkénti iskolafogászati szűrővizsgálatok. Külső támogatóink: Nevelési Tanácsadó RÉV Ambulancia Magyar Vöröskereszt NSZSZ Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyermekjóléti Központ Megyei Iparkamara Városi Rendőrkapitányság 17

18 Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása - Az elsősegély-nyújtási alapismereteket tanítási órákon a következő tantárgyak tanmenetében rögzítettek alapján tanítjuk: osztályfőnöki, testnevelés, biológia, természetismeret. - Délutáni önkéntesen vállalt csoportfoglalkozáson elsősegély-nyújtási és csecsemőgondozási szakkör keretében. Az iskolai elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának legfőbb célja: - Elsajátítani az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket. - Mit tegyen egy iskolai tanuló baleset észlelése esetén? - Önismeret, felelősségérzet kialakítása a korosztálynak megfelelően. - Balesetveszélyes helyzetek elkerülése az iskola területén és a környezetünkben. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - Tanórán a pedagógus, vagy védőnő vezetésével. - Iskolai védőnő délutáni foglalkozásai. - Alkalmanként városi meghívott szakorvos, szakápoló segítségével. 18

19 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlődése - fejlesztése csak a közösségben képzelhető el. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Elsődleges iskolai közösségnek az osztálycsoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeihez a hosszabb rövidebb ideig együttlevő csoportok is hozzájárulnak. (pl. tanulószoba, énekkar, szakkörök, sportkörök). A közösségek vezetője az osztályfőnökök ill. csoportvezetők, akik tudatosan törekszenek arra, hogy megteremtsék a rájuk bízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. - Tanulóinkat nyitottá, megértővé tesszük a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt. (tanulmányok, beszélgetések, tapasztalatok) - A hon- és népismeret tantárgy tanítása elősegíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. - A kommunikációs kultúrák középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. - Őszintén beszélgetünk, választási lehetőséget mutatunk be tanítványainknak és megtanítjuk őket az élmények feldolgozására. - Az iskolai együttélésben olyan szabályokat alkotunk a közösségi élet minden területén, hogy azok betarthatók legyenek. (pl. házirend) - Igyekszünk minél több belső információt szerezni diákjainkról, viselkedésükről, törekszünk arra, hogy megismerjük értékvilágukat, a közösség rétegződését, a kapcsolatrendszer alakulását. Ezek ismeretében alakítjuk tevékenységeiket, szervezzük iskolai programjaikat. Különös figyelemmel a periférián lévőkre. - A tanulók bekapcsolódhatnak, a közvetlen környeztük érékeinek megőrzésébe, gyarapításába, (tisztasági-, környezetvédelemi versenyek, hulladékgyűjtés, parkosítás, séták, kirándulások), ezzel is tudatosítva a környezet iránti felelősségüket. - A Diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt, saját ügyeiket intézik. Demokratikus úton választja a tisztségviselőt, akik a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Véleményt mondhatnak és véleményezhetnek. Véleményük beépül az intézményi szintű döntésekbe. - Iskolánk törekszik arra, hogy tanulóink közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, határon túl élő magyarsággal levelező és élő kapcsolatot alakítunk ki. - Fejlesztjük tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Nagy figyelmet fordítunk a közösségért végzett munka elismerésére, egyénileg érdekeltté tesszük tanulóinkat, jutalmazzuk őket. Erősítjük az egymásért való felelősség érzését. - Működő, jó kapcsolatot alakítunk ki a családokkal szülő - gyermek viszony erősítése anyák napja, gyermeknap. 19

20 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyei feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a tanítási órákra való felkészülés - a tanulók dolgozatainak javítása - a tanulók munkájának rendszeres értékelése - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése - különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése - a tanulmányi versenyek lebonyolítása - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel - részvétel a munkaközösségi értekezleteken - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt igazgatóhelyettesekkel konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével 20