Rövidítések jegyzéke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rövidítések jegyzéke"

Átírás

1

2 Rövidítések jegyzéke ÁKD Általános Kateketikai Direktórium (1971) BCS Boldogabb családokért Magyar püspökkari dokumentum COINCAT CONSIGLIO INTERNAZIONALE PER LA CATECHESI, La catechesi degli adulti nella comunità crsitiana CT Catechesi Tradendae - Apostoli buzdítás ChL Christifideles laici - Apostoli buzdítás DizCat Dizionario di catechetica KÁD Katekézis Általános Direktóriuma (1997) MKD Magyar Kateketikai Direktórium (2000) MKPK Magyar Katolikus Püspöki Kar OICA Ordo Initiationes Christianae Adultorum Religio Religio. Enciclopedia tematica dell educazione religiosa 2

3 Bevezetés Jelen tanulmányban a legfontosabb korosztályi katekézisnek, a felnőttek katekézisének módszertani alapjait találja meg a Tisztelt Olvasó. A II. Vatikáni zsinatot követő pasztorális-kateketikai megújulás szellemiségéhez hűen igyekszem felvázolni a felnőttek katekézisét érintő legfőbb kérdéseket. Az itt szereplő oldalak teljes megértéséhez nélkülözhetetlen a katekézis természetének, illetve a kateketikai programozás logikájának ismerete. Mindkét témával kapcsolatban a KESZELI S., Alapvető kateketika. Bevezetés a katekézis elméleti alapjaiba katekétáknak, Szeged, tanulmányban szereplő ismeretekre támaszkodom. Munkám fő forrásai egyrészt a katekézissel, valamint kimondottan a felnőttek katekézisével foglalkozó egyetemes dokumentumok, úgymint az Általános Kateketikai Direktórium (1971), Ordo Initiationis Christianae Adultorum (1972), Evangelii nuntiandi (1975), Catechesi tradendae (1979), La catechesi degli adulti nella comunitá cristiana. Alcune linee e orientamenti (1990), Katekézis Általános Direktóriuma (1997), Felnőttek katekumenátusa. Felnőttek beavatása a keresztény életbe (1999), Magyar Kateketikai Direktórium (2000) másrészt több, nemzetközi szinten is elismert katekéta név szerint ALBERICH E., BIEMMI E., BINZ A., SALZMANN S., SORAVITO L. munkái. Tanulmányom összeállítása során javarészt ez utóbbiakra támaszkodtam. Jelen munkámban olyan témák szerepelnek, amelyek szoros összefüggésben vannak a kateketikai tervezés és programozás logikájával. Evvel is elő kívánom segíteni az egyházmegyei és plébániai szinten szolgáló katekéták munkáját a tervezés és programozás terén. Ennek megfelelően a következő témákat tárgyalom: 1. a magyar társadalmon belül a felnőttek és katekézisük több szempont szerint leírható helyzetét; 2. a felnőttkor mint a leghosszabb személyiségfejlődési időszak jellemzését fejlődéslélektani szempontból és a vallásos fejlődés tekintetében; 3. a felnőttek katekézisének céljait; 4. katekézisük tartalmi részeinek kérdéskörét, különös tekintettel a dokumentált tartalmi részekre; 5. a felnőttek tanulási sajátosságaival összefüggő módszertani szempontokat; 6. a konkrét tervezést és programozást elősegítő felnőtt-katekézis-modelleket és terv-javaslatokat. E tanulmányban nem kizárólag információkat szeretnék közölni az említett témákkal kapcsolatban, hanem segítséget is kívánok nyújtani azok személyessé tételében, illetve gyakorlattá váltásában. Ennek érdekében az egyes fejezetek elején szerepel néhány javaslat arra vonatkozóan, hogy a Tisztelt Olvasó milyen ismereteket idézzen fel, ismételjen át, valamint min gondolkodjon el eddigi tapasztalatait felidézve? A fejezetek végén pedig talál néhány kérdést, esetenként feladatot is a további elméleti elmélyítést segítő irodalmi utalások mellett, amelyek a megszerzett információk feldolgozását és gyakorlati megvalósítását szolgálják. Ezek a bevezető és utólagos reflexiót segítő szempontok a katekéták képzési folyamatában a csoportos feldolgozáshoz is alapul szolgálhatnak. Bízom abban, hogy munkámmal valamelyest sikerül előbbre lendíteni a felnőttek katekézisének hazánkban is roppant időszerű, mondhatnánk azt is kulcs- és létfontosságú ügyét. 3

4 1. Mit gondolsz róla? Mi a tapasztalatod? Emlékezz vissza! Idézd fel magadban! (Szempontok az egyéni és csoportos témafeldolgozás megkezdéséhez) Válaszold meg az alábbi kérdéseket! 1. Van-e tapasztalatod a felnőttek katekézisének valamely (alkalmi vagy rendszeres) formájáról? Ha igen, melyek voltak számodra annak pozitívumai és problémás vonásai? Mi lehetett az oka ezeknek a vonásoknak? 2. Hogyan tudnád jellemezni a környezetetben élő felnőttek életérzését és értékekhez való viszonyát? 3. Hogyan tudnád jellemezni a környezetetben élő hívő felnőttek egyházon belüli szerepét? Tudnád-e őket csoportosítani valamilyen módon? Idézd fel a katekézis és az evangelizáció fogalmát, az egyház küldetésének fő vonásait! (KESZELI S., Alapvető kateketika, I. fej., 2. és 5. pont; II. fej., 1.1. és 1.2. pontok) 4

5 A múlt sok jele alkalmatlanná vált az élő Isten jelenlétének kinyilatkoztatására ebben a szekularizált világban. Új jeleket kell találni, hogy majd korunk embere el tudja olvasni. Szüksége van rá. A legigazibb és leghatékonyabb jel az elkötelezett keresztény, aki befolyással van a világ építésére, de hiteles szemlélődés táplálja az élet közepette. Ő az élő jel, aki kinyilatkoztatja Jézus Krisztus misztériumát. Michel Quoist I. A magyar társadalom helyzete és a felnőttek katekézise Minden korszak embere és közösségei így az egyház is elválaszthatatlanul benne él abban a társadalomban és kultúrában, amely körülveszi. Ez a közeg befolyásolja gondolkodásmódját, világlátását, érzékenységét, cselekvését. Az egyház belső és külső viszonyainak minősége szintén rányomja bélyegét az egyház tagjaira, szemléletükre, hitükre, és magára a katekézisre is. Ezen okoknál fogva áttekintjük a magyar valóság néhány elemét, hogy tisztábban lássuk azt a közeget, amely a felnőttek katekézise további hazai megújulásának színtere. Mind szocio-kulturális, mind pedig vallási szempontból hazánk különböző területei és csoportosulásai nagy változatosságot mutatnak. Ennek ellenére léteznek általános érvényű jelenségek. A következőkben először a társadalomban megfigyelhető legáltalánosabb tendenciákat veszem sorra, ezt követően kitérek a családok helyzetére, majd a vallásossággal kapcsolatos kérdéseket érintem, amelyet az egyház helyzetének átfogó leírása követ; végül pedig az előző téma egyik területére, a katekézis helyzetére fókuszálok. A tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban jelzem azokat a legfontosabb feladatokat is, amelyek elvezethetnek a felmerülő problémák megoldására. Ezen feladatok olyan érvekkel függnek össze, amelyek jó alapot szolgáltatnak egyrészt a katekézis felelőseinek motiválására vagyis arra, hogy felismerjék a felnőttek katekézisének jelentőségét, és ennek megfelelően gyakorlati megvalósítására is törekedjenek, másrészt pedig maguknak a felnőtteknek a motiválására, hogy belássák a felnőttek katekézisében rejlő, személyes, családi, munkahelyi stb. életüket kiteljesítő lehetőségeket. Lényegretörő leírásomban nem térek ki a gazdasági, politikai, egészségügyi, szociális jelenségek leírására és az ezekkel kapcsolatos feladatokra, bár a megoldásukban való tevékeny részvétel is részét képezi az egyház küldetésének, ahogyan az egyház ezt világosan megfogalmazza társadalmi tanításában. A magyar valóságnak az utóbbi területekkel kapcsolatos leírását, keresztény értékrend szerinti értékelését, valamint a közös összefogást igénylő feladatok megfogalmazását a Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot! című dokumentumában olvshatjuk. 1 Az evvel kapcsolatos legfontosabb feladat a kritikus társadalmi szerepvállalásra nevelés. 1. Általános társadalmi jelenségek Érték- és vallási sokféleség közepette élünk. A második évezred végére hazánkban is megszűnt az az egységes keresztény társadalmi értékrendszer, ami korábban jellemezte Európát. Az egykori keresztény társadalomban az ember szinte minden fórumon a családban, az iskolában, a társadalmi életben, a különféle társadalmi csoportosulásokban a keresztény értékrendszer megnyilvánulási formáival találkozott. 1 MKPK, Igazságosabb és testvériesebb világot! A Magyar Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a magyar társadalomról, Budapest, Magyar Katolikus Püspöki Kar,

6 Míg a mai felnőttek jelentős részéről is elmondható, hogy egy viszonylag egységes társadalomban született és élt amit hazánkban az elmúlt évtizedekben a kommunizmus eszméinek egyeduralma fémjelzett, addig ma a komplexitás, a sokféle és sokszor ellentétes gondolkodásmód együttes jelenléte jellemzi a társadalmat. Ez a sokféleség még abban is különbözik a korábbi egységes társadalomtól, hogy állandó változásban van. A mai ember aki egyszerre többféle társadalmi csoportosulásnak tagja az egymással sokszor homlokegyenest ellentétes értékrendszerek együttes hatásainak van kitéve, ellentétes értékszemléletek sortüzében él, amelyek nap mint nap befolyásolják értékítéletét. Ez a sokféle hatás egyfajta értékzavart, az értékorientálódás bizonytalanságát eredményezheti a mai emberben, aki nehezen tudja eldönteni, hogy mihez tartsa magát, amikor annyiféle lehetőséggel, útmutatással találkozik. 2 Társadalmunkban egyre nagyobb tért hódít a fogyasztói szemlélet, valamint az a kapitalista gondolkodásmód, ami az emberek egymáshoz fűződő viszonyára a versengés bélyegét nyomja. 3 A társadalom szerkezetének gyors változásaiból adódóan az emberek közötti kapcsolatok nagyon meglazultak a korábbi, statikusnak mondható társadalmi viszonyokhoz képest. Mindez oda vezetett, hogy a mai ember kapcsolatainak többségét a felszínesség, a hiteles, mély emberi viszony hiánya jellemzi. A közösség, a rokoni és a baráti kör hiánya jó talaj az individualizmus és az elmagányosodás számára, amiben hazánk lakosságának jelentős része szenved. 4 FELADATOK Az említett jelenségekkel összefüggésben az alábbi feladatok megoldására van szükség: - Az egyház ebben a helyzetben úgy tudja hatékonyan továbbadni a hitet, közvetíteni a keresztény életmódot, ha egyrészt ellensúlyozza a sok szempontból romboló, az ember személyiségét nem minden szempontból építő társadalmi szemléletformálást ami elsősorban a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül jut el a ma emberéhez, másrészt, ha biztosítja ehhez a megfelelő közösségi kereteket, ahol a megélt, nem pedig az elmondott kereszténységgel lehet találkozni. 5 - A megfelelő pasztorális gyakorlatnak, és ezen belül a katekézisnek alapvető szerepe van abban, hogy elsősorban a fiatal és felnőtt keresztények szert tegyenek egy biztos és szilárd keresztény identitásra, tisztában legyenek az értékek hierarchiájával, aminek alapján kritikusan tudják értékelni a társadalomból feléjük érkező hatásokat, és képesek lesznek tudatosan bekapcsolódni környezetüknek az evangélium szerinti formálásába. A folyamatos szociális és társadalmi változások egy szüntelenül megújuló, folyamatos nevelést, naprakészséget igényelnek azok részéről, akik tudatos szereplői, főszereplői kívánnak lenni ezeknek a változásoknak, és nem pusztán passzív elszenvedői A családok helyzete A magyar családok helyzetével, lehetőségeivel és a velük kapcsolatos társadalmi szintű feladatokkal foglalkozik részletesen a Magyar Katolikus Püspöki Kar Boldogabb családokért című dokumentuma. 7 A következőkben mindössze néhány lényeges jegyet emelek ki, amelyek elegendőnek tűnnek a kérdéssel kapcsolatos átfogó kép kialakításához. Az általános társadalmi jelenségek hatással vannak a családi életre is, mondhatnánk azt is, hogy a családok helyzete tükrözi a társadalom helyzetét. Komoly problémák mutatkoznak a házasság intézményével kapcsolatban. Hazánkban egyrészt kevesebb a házasságkötések 2 Vö. BCS 29 3 Vö. BCS 12, 28 4 Vö. BCS 12, 21, 27-28; TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1991, o.; LUKÁCS L., Adalékok a lelkipásztori munka megújulásához, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o. 5 Vö. TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, o. 6 Vö. ÁKD ; LUKÁCS L., I. m., o. 7 Ld. még TOMKA F., Új evangelizáció, 17. és 18. fejezet. 6

7 száma, evvel párhuzamosan a születések száma is kisebb a halálozások számához képest, ami a népesség csökkenéséhez vezet, másrészt magasabb a házasságon kívüli együttélési formák (kb. 7%), próbaházasságok százalékos aránya, mint a múltban, harmadrészt pedig nagyon magas a válások aránya. 8 Ez azt eredményezte, hogy a hazánkban élő évesek kb %-ánál a szülők elváltak, és ez az arány úgy tűnik a közeljövőben még nőni fog. Nem ritka az sem, hogy egyik vagy másik szülő egyedül neveli gyermekeit (16%). 9 A társadalomban uralkodó értékzavar, valamint a családok krízise lehet az oka a házasság előtti nemi élet terjedésének. Tény, hogy azokban a társadalmakban, ahol ez a tendencia, ott csökken a házasságok tartóssága. 10 Szintén nyomasztó probléma, hogy hazánkban re tehető az alkoholista szülők száma. Azok a gyerekek, fiatalok, akik ilyen jellegű problémás családban nőnek fel ahol az alkoholizmussal nemritkán együtt jár az erőszakos magatartás is, nehezen bújnak ki annak negatív hatásai alól. Ennek köszönhetően mintegy 1-1,5 millióra tehető azon fiataloknak a száma, akik családi környezetük miatt veszélyeztetettek. 11 A zavart családi háttér, a felszínes családi kapcsolatok a nevelés területén is éreztetik hatásukat: a hivatásra, a családi életre, általánosan a társas kapcsolatokra nevelésben, nemkevésbé a vallásos nevelésben. 12 Azokban a családokban, ahol a hagyományos keresztény értékek a mérvadók, a családi közösségek tartósabbak, harmonikusabbak, bennük a személyiség fejlődése egészségesebben történik. 13 FELADATOK A következtetések és a feladatok sokfélék és sokrétűek lehetnek. Itt néhány kulcskérdésre szeretném felhívni a figyelmet. - Először is ezek a kihívások egy társadalmi szintű összefogást igényelnek, ahol az egyház minden jóakaratú emberrel, nevelői és törvényhozó intézménnyel karöltve próbálja megoldani ezeket az égető problémákat Különös figyelmet kell szentelni a családpasztorációra. A kereszténység továbbadásának legalapvetőbb és leghatékonyabb közege a keresztény család, és ezek közössége. Itt a hangsúlyt ismételten a fiatalok és a felnőttek evangelizációjára, katekézisére, és ezen belül a házaséletre történő felkészítésre kell helyezni, hogy képesek legyenek megélni, és gyermekeiknek továbbadni hitüket. 15 Sok felnőtt szülő és nagyszülő tapasztalja a fiatalok és felnőttek között kialakult generációs szakadék problémás jeleit, úgymint például a párbeszéd hiányát, vagy az arra való képtelenséget, a megnemértést, a nevelés nehézségeit stb. A felnőtt ember természetéből adódóan felelősséget érez gyerekei emberi és vallásos neveléséért. Ahhoz, hogy be tudja tölteni ezt a feladatát, a folyamatos önformálás útjára hivatott lépni, ami teret biztosít számára az újonnan fölmerülő problémák megoldására. Kifejezetten a vallásos nevelés területén sok felnőtt számára éppen a gyermekek iránti felelősség az, ami arra készteti őket, hogy komolyabban érdeklődjenek a vallási kérdések iránt. Sokak számára erős motiváló tényező az avval a ténnyel való szembesülés, hogy csak a saját keresztény identitás helyreállításával lehetséges a gyerekek helyes és eredményes vallásos nevelése A fiatalok és a hajdani fiatalok, vagyis a mai felnőttek keresztény nevelése során a családban szerzett negatív élmények kommunikációs nehézségeket okozhatnak. Amikor családról, szeretetközösségről, Istenről mint szerető Atyáról stb. beszélünk, az 8 Míg 1970-ben 1000 házasságból 236 bomlott fel, addig ez az arány 2000-re 510/1000-re növekedett. 9 Vö. BCS 37; vö. LUKÁCS L., I. m., o. 10 Vö. BCS Vö. BCS Vö. MKD o.; BCS Vö. BCS Vö. BCS Vö. BCS Vö. SORAVITO L., La catechesi degli adulti. Orientamenti e proposte, Elle Di Ci, Leumann Torino, 1998, o. 7

8 emberben ezek a fogalmak személyes élményekhez kötődnek, amelyek erősíthetik vagy eltorzíthatják az általunk közölni szándékozott üzenetet. Sok esetben arra hivatkozunk az Istenről való beszéd során, amit az ember nem élt át, vagy amivel egészen torz módon találkozott. 17 A pozitív háttérélmény hiánya miatt nélkülözhetetlen, hogy a keresztény közösségekben gondoskodjunk a megfelelő körülményekről, hogy a résztvevők ne csak halljanak Istenről, közösségről, kiengesztelődésről, megértésről stb., hanem azt meg is tapasztalják. Ebben kiemelkedő szerepe van a lelkipásztornak, a katekéta személyének, a katekézis-csoportnak és magának a tágabb keresztény közösségnek is. 3. Vallásosság hazánkban Az elmúlt évek és évtizedek hazai társadalmi viszonyai előmozdították a társadalom nagymértékű elvallástalanodását. Jelenleg a magyar lakosság kb. egyharmada egyháziasan vallásos, azaz ebbe a csoportba beletartoznak a rendszeres vallásgyakorlók és azok is, akik csak alkalmanként, főleg a nagyobb ünnepekkor mennek templomba. A társadalom másik harmadába tartozók a vallásnak mindenféle intézményes formáját elvetik, bár van valamiféle hitük, ami sok esetben egyfajta végtelen utáni vágy, aminek valójában nem sok köze van a keresztény hithez. Ők a maguk módján vallásosak csoportját alkotják. Annak, hogy sokan közel állnak a keresztény hithez és az egyházhoz, intézményes megnyilvánulásaitól mégis elfordulnak, több oka is lehet: a kényelem, a rohanó élettempó indukálta közömbösség, passzivitás, az alapvető vallási ismeretek hiánya, individualista gondolkodásmód, intézményellenesség, a bensőségesség igénye az egyháznak tulajdonított külsőségekkel szemben, csalódás a nem hitelesen élő keresztényekben stb. 18 A magyar lakosság fennmaradó harmada pedig határozottan nem vallásos. Ez azonban nem jelent harcos ateizmust, hanem inkább vallási tudatlanságot, a hittel való mindenféle kapcsolat hiányát. Ezen harmadik kategóriára vonatkozóan hangsúlyozni kell, hogy a fiataloknak több, mint egyharmada tartozik bele, vagyis a jövő felnőttei között nagyobb lesz a vallással semmilyen kapcsolatban sem állók aránya. Mindez azt jelenti, hogy a vallásukat rendszeresen gyakorlók a magyar lakosság 10-15%-át teszik ki; vagyis hazánkban a kereszténység kisebbségi helyzetben van. Ennek a 10-15%-nak pedig csak töredéke az összlakosság 2-3%-a az, aki valamilyen látható módon elkötelezi magát az egyházban, a plébánián, a katekézisben stb. Néhány évtizedre előrevetítve a folyamat jelenlegi irányát, úgy tűnik, hogy ez az arány a jövőben még kisebb lesz. A fiatalok közül ugyanis a 35 év alattiaknak kb. 25%-a, a 20 év alattiaknak kb %-a nem tartozik semmilyen felekezethez, jelentős részük nincs is megkeresztelve, összességében a fiataloknak kb. egyharmada teljes vallási érdektelenségben él. 19 A 2001-es népszámlálás adatai alátámasztják az iménti adatokat, bár a felmérés konkrétságából adódóan számszerű különbségek figyelhetők meg. A felmérésben a vallásossággal kapcsolatban mindössze egyetlen kérdés szerepelt. A válaszokból nem derült ki, hogy a magukat valamely felkezethez tartozónak vallók elkötelezett tagjai-e az adott egyháznak, felekezetnek, vagy csak a szociológiai odatartozás miatt, vagy egyéb okokból adták személyes válaszukat. Az életkor előrehaladtával nőtt a felekezeti hovatartozás vállalása, ennek megfelelően a fiatalabb korosztályok esetében a felekezethez nem-tartozás aránya pedig növekedett. A magukat nem vallásos -nak tartók aránya Budapesten a legnagyobb, aztán a nagyobb 17 Vö. KERESZTESNÉ VÁRHELYI I., Apátlan társadalom, in Távlatok (1999) 1, o. 18 GEREBEN F., A vallásosság szociológiai típusainak kérdéséhez, in Távlatok (1997) 3-4, o. 19 Vö. CSELÉNYI I. G., Az új szerepvállalás, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o.; TAMÁS P., Egyházi mozgásterek a társadalomban, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o.; RÉVAY E., A megújuló egyház építőkövei, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o.; TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, o.; U.Ő., Modernizzazione e Chiesa: l esperienza dell Ungheria communista e postcommunista in: HERVIEU-LÉGER D. ÉS MTS, La religione degli europei. Fede, cultura religiosa e modernitá in Francia, Spagna, Gran Bretagna, Germania, e Ungheria, Torino, Edizioni della Fondazione Giovanni Agnelli, 1992, o.; TOMKA M. ZULEHNER P. M., A vallás Kelet- Közép Európa reformországaiban, in Egyházfórum (2000) 1, o. A cikk a két szerző Religion in den Reformlanänden Ost(Mittel) Europas, Schwabenverlag, Ostfildern, munkájának összefoglalása. 8

9 városokban, majd a kisvárosokban, és faluhelyen a legkisebb. A vallásosság országon belüli területi megoszlásában nagyon nagy eltérések vannak országrészenként. 20 Hazánk az elmúlt években a különféle vallási, vallási jellegű áramlatok piacává vált. Ez a helyzet sok magyar hívő számára is kihívást jelent hitük megőrzésében. Mindezek alapján elmondható, hogy hazánk missziós terület. A megkeresztelt felnőttek jelentős részének nincs kapcsolata az egyházzal, a lakosság kis hányada gyakorló keresztény. A társadalom nagy részére jellemző egy jelentős fokú vallási műveletlenség. 21 Európa államaiban - köztük hazánkban is - sok keresztény felnőtt hitének krízisét éli meg. Ennek főbb okai a következők: 1) A gyermekkori katekézis - amiben részesültek, ha egyáltalán részesültek, és aminek nem volt folytatása idősebb korban - elégtelen a felnőttkori problémák, az élet által támasztott új kihívások (családalapítás, gyermekvállalás, hivatásbeli elköteleződés, megözvegyülés ) megválaszolására. 22 2) A felnőttek jelentős része képtelen a pluralista világ kihívásait megválaszolni olyan alapvető kérdésekben is, mint például Mit jelent ma kereszténynek lenni?, Megéri egyáltalán a mai világban kereszténynek lenni, felvállalni ezt az életmódot?. Ennek a bizonytalanságnak, keresztény identitászavarnak a következménye az a sokak által képviselt kritikátlan tolerancia, ami egyenrangúnak, ugyanolyan értékesnek tekinti a különféle ideológiai áramlatokat, vallási vagy vallási jellegű elképzeléseket. 3) Nem kicsi azoknak a száma sem, akik hisznek ugyan, de komoly krízist élnek meg az egyházhoz-tartozásukban. Ennek hátterében gyakran a vallási szubjektivizmus és individualizmus áll, a lelkiismereti szabadság helytelen értelmezése, máskor pedig a lelkipásztori gyakorlat torzulásai: a távolság az emberek valódi problémáitól, idegenség, a túlzottan tekintélyelvű pasztoráció. 23 FELADATOK Az iménti adatok és értelmezésük a következő lényeges feladatok megoldására hívja a keresztény közösséget: - Honfitársaink többsége akkor kerülhet kapcsolatba a kereszténységgel, ha azt valaki megfelelő módon bemutatja nekik. Erre fel kell készíteni a keresztény közösségeket, és bennük az egyéneket. - Hazánkban egyre több a fiatal, akinek semmilyen kapcsolata nincs a kereszténységgel. Az ő keresztény nevelésük leginkább a szülőkön keresztül valósulhat meg. Az új generációk evangelizációjának egyik legfontosabb útja a szüleik evangelizációján keresztül vezet, akiknek példáját leginkább követik mindenben. Ez a tény ismételten a felnőttek katekézisének kitüntetett szerepét emeli ki. 24 TOMKA F. a gyermekek katekézise hatékonyságának feltételei között az alábbi hármat említi: 1. Legalább az egyik szülő gyakorló hívő legyen, aki a családban a gyerek elé éli a keresztény életformát, azonosulási mintaként szolgálva számára. 2. Legyenek a gyermek körül nála idősebb hívők (fiatalok, felnőttek), akikben szintén modellt lát, és akikben látja, hogyan lehet idősebb korban is megélni a hitet 3. A gyerekeket vegye körül hívő közösség, amelyben közösségi szinten is megélheti, begyakorolhatja hitét, illetve ami keresztény identitásának megszilárdítása, valamint megőrzése szempontjából biztos pontot jelent. Mindhárom feltételnek része a felnőttek, ezen belül a szülők keresztény közösségen belül történő formálódása. - Mindez olyan evangelizációs, illetve felnőttkatekézis formák kidolgozását és gyakorlati megvalósítását igényli, amelyek lehetővé teszik a kereszténységgel szemben közömbösek, és az iránta érdeklődők számára is az élő hittel és az egyházzal való megismerkedést. - A magyar nép vallásosságának százalékos adatai arra is felhívják a figyelmünket, hogy a társadalom jelentős részében megvan a vallásos nyitottság. Ez a tény az előző feladat 20 Vö. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, évi népszámlálás. 5. Vallás, felekezet, Budapest, [k.n.], 2002, o. 21 Vö. TOMKA M., Katolikusok a magyar társadalomban, o 22 Vö.DOBOS L., Hittan felnőtteknek. Egy andragógiailag megalapozott felnőttkatekézis körvonalai, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1999, 6. o. 23 Vö. SORAVITO L., La catechesi degli adulti, o. 24 Vö. TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, o.; TOMKA F., Mikor hatékony a gyermekkatekézis?, in Távlatok (1998) 1, o. 9

10 mellett a személyek közötti, nem intézményes keretek között zajló evangelizáció szerepére hívja fel a figyelmet, ami a világi hívek misszióra felkészítését teszi hangsúlyossá A magyar katolikus egyház helyzete A magyar katolikus egyháznak az őt körülvevő világgal való viszonyát még mindig nagy mértékben befolyásolja az elmúlt évtizedek tapasztalata. A kommunista diktatúra alapvető törekvése volt, hogy elszigetelje, magába zárja az egyházat, az egyházakat. Ennek a tartós egyházpolitikának az eredménye, hogy az egyházat egyre kevesebb szál kötötte a rajta kívül álló kezdeményezésekhez, intézményekhez. Magába zárkózott, hogy meg tudja védeni tagjait, meg tudja őrizni önazonosságát az ellenséges világgal szemben. Az egyházhoz tartozók gondolkodásában egyre erőteljesebben meggyökerezett az egyház és a külső világ határvonalainak éles meghúzása. Ennek a mentalitásbeli torzulásnak, bezárkózásnak a hatásai ma is érezhetők. Ezek közül a legsúlyosabbak a sokhelyütt meglévő konzervatív pasztorális gyakorlat, amely a pasztorális tevékenység, és tulajdonképpen bármilyen egyházi tevékenység szinte kizárólagos címzettjeinek a gyakorló keresztényeket tartja; a másképpen gondolkodókkal, nem keresztényekkel való párbeszédre, együttműködésre való nehézkesség vagy egyenesen képtelenség a mindannyiunkat közösen érintő szociális problémák megoldásában. 26 Meg kell jegyezni, hogy ezen a téren az utóbbi években több helyen jelentős változások történtek, gyümölcsöző kezdeményezések születtek. Az egyház belső képe is lényeges változáson ment át a kommunista uralom évei alatt. A szerzetesrendek feloszlatásának, és a papságra jelentkezők létszámkorlátozásának nagy szerepe volt abban, hogy ma gyakorlatilag hiányzik egy papi nemzedék, és a jelenlegi aktív papság nagy része is idős. Mindez nagy valószínűséggel a papság létszámának további jelentős csökkenéséhez vezet az elkövetkező években. 27 A kommunista diktatúra idején a nyolcvanas évek végéig a világi híveknek nagyon korlátozott lehetőségeik voltak arra, hogy specializálódjanak az egyház küldetésének valamely területére, hogy hozzáértéssel kivegyék részüket az egyház küldetéséből. Ennek következtében fokozatosan minden feladat a közösséget vezető papokra hárult, akik, sok esetben a szentségek kiszolgáltatásán kívül nem sokkal többet tudtak, tudnak adni idejükből és energiájukból a híveknek, így a plébániák lassan-lassan szentségkiszolgáltató egységekké váltak, ahol a világi hívőknek nem sok mozgásterük volt. A világiak lassan beleszoktak ebbe a passzív, nem hozzáértők szerepébe, és belegyökerezett a közgondolkodásba, hogy az egyház aktív része maga a papság. Ebből kifolyólag a magyar felnőttek jelentős részében úgy a papokban, mint a világiakban egy torz egyházkép él. A világiak keresztény öntudatra ébredését az említetteken felül még az is nehezíti, hogy a kis létszámú, éppen ezért nagyon túlterhelt papság nehezen tudja átcsoportosítani energiáit, hogy a felnőttekkel megfelelő képzésben foglalkozzon, arról nem is beszélve, hogy többségük nincs felkészülve ilyen jellegű képzésre. 28 A magyar egyház belső egységében is komoly hiányosságok vannak. Ez vonatkozik egyrészt a személyes kapcsolatok minőségére, amelyek sokszor híján vannak a testvéri viszonynak, az emberi kapcsolatokat alapvetően megillető emberi melegségnek. Ez érvényes mind a papságon, mind a világi híveken belüli, mind pedig a papság és a világiak közötti kapcsolatokra. Másrészt az egység hiánya nemzeti szinten is megmutatkozik. Annak ellenére, 25 Vö. MKD 32. o. 26 Vö. TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, o.; U.Ő., Katolikusok a magyar társadalomban, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o. Az egyház társadalmi szerepével, megítéltségével foglalkozik részletesen az utóbbi mű. 27 Vö. HELLER GY., A magyar katolikus papság létszámalakulásainak egyes kérdései, in Egyházfórum (1992) 3, o. A papság létszámából adódóan ma Magyarországon egy papra kb. kétszer annyi hívő jut, mint Nyugat-Európa országaiban (ez többezer főt jelent). 28 Vö. TOMKA M., Modernizzazione e Chiesa, o.; U.Ő., Quo vadis magyar katolicizmus?, in: Távlatok (1992) o.; ANDRÁS I., Pápai útmutatás a magyar egyház lelkipásztori programjához, in: Távlatok (1992) 2, o. 10

11 hogy kis ország, kis nemzeti egyház vagyunk, mégis az egyház küldetésének betöltésében nagyon sokszor egymástól elszigetelt kezdeményezések jellemzőek, a kommunikáció, az együttműködés, a karizmák megosztásának hiánya. 29 Reménykeltő azonban, hogy ezen a téren is jelentős előrelépések történtek az elmúlt években mind nemzeti, mind pedig egyházmegyei szinten is. II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatását egy alapos pasztorális helyzetfelmérés előzte meg, amely éppen egy országos pasztorális terv elkészítését szolgálta volna 30. A 90 -es években lezajlott egyházmegyei zsinatok eredményei is alapul szolgálhattak volna egy országos szintű pasztorális terv elkészítéséhez, ez mégsem készült el. 31 Az utóbbi években azonban ezen a téren ígéretes előrelépések is történtek. Mindamellett, hogy a mai magyar kereszténység nagyon heterogén, a katolikus egyház tagjai kulturális szempontból két nagy csoportra oszthatók. A hívek többsége az alacsony iskolázottságú falusi társadalmi rétegbe tartozik (a katolikusok kb. 88%-a). Az ő vallásosságukra általában a konzervatív gondolkodásmód jellemző, amely a valóságban már nem létező statikus kultúra és egyház képéhez kötődik (ún. népegyházi szemlélet). Hozzájuk hasonló mentalitású a papság jelentős része, főleg az idősebb korosztály tagjai. 32 A másik csoportba sorolhatók azok a javarészt városi, és általában 50 évnél fiatalabb gyakorló katolikusok, akik haladóbb szellemiséget követnek, akik nyitottak a folyamatosan változó körülmények között is új utak keresésére (ők a katolikusok kb. 12%-át teszi ki). A magukat vallásosnak vallók között a nők többségben vannak a férfiakhoz képest, avval együtt, hogy mindkét nemnél a középkorosztály a többihez képest kisebb arányban képviselteti magát a hívők táborában. 33 Az elmúlt évtizedekben számos példaértékű plébánia alakult, több követendő kezdeményezés született 34, amelyek a magyar egyház útjának zsinati szellemhez hű jövőjét rajzolják elénk. Ennek ellenére hazánkban sok olyan plébánia van, ahol nincsenek élő közösségek. A plébánia javarészt szentségkiszolgáltató központ, ahol az egyházi alapfunkciók közül a liturgia végzése kerül aránytalanul előtérbe a többi alapfunkcióhoz képest, ennek megfelelően az egyház közösségi, társas, testvéri dimenziója háttérbe szorul. 35 FELADATOK Az említett jelenségek számos, a pasztorális tevékenység egészét és alapjait érintő feladat elé állítják a magyar egyházat. Ezeket az alábbiakban lehet összefoglalni: - Az egyház missziós küldetésének betöltéséhez elengedhetetlen szükség van a folyamatos mentalitásváltásra, a kor kihívásait figyelembe vevő pasztorális szemlélet kialakítására, a dialóguskészség fejlesztésére, a világi intézményekkel való együttműködés készségének kialakítására, hogy az egyház tagjai a társadalomnak tevékeny, az evangéliumi értékeket minden szinten (kultúra, politika, tömegtájékoztatási eszközök, oktatás stb.) képviselni tudó tagjai lehessenek. Mindez együtt jár a megfelelő egyházkép és küldetéstudat kialakításával mind a világi hívekben, mind pedig a papokban, illetve a papságra készülőkben A küldetéstudatra nevelés missziós küldetésre nevelést jelent. Ez minden korosztályt, de elsősorban a felnőtt keresztény híveket érinti, hiszen ők azok, akik a legteljesebben tudják megélni, és érvényre juttatni a keresztény üzenetet. Mindez a felnőttképzés 29 Vö. TOMKA M., Quo vadis magyar katolicizmus?, o.; LUKÁCS L., I.m., , 200. o. 30 Vö. ANDRÁS I., Pápai útmutatás, o. 31 Vö. LUKÁCS L., I.m., 199. o. 32 Vö. I.m., o. 33 TOMKA M., Katolikusok a magyar társadalomban, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o.; U.Ő., Keresztény Magyarország vagy missziós terület?, in: Quo vadis Domine? A magyar Pax Romana Fórum 39. Kongresszusa Pannonhalma, 1997, [h.n.], Magyar Pax Romana Fórum, 1998, o. 34 Ilyen még pl. az Országos Lelkipásztori Intézet Útkereső plébánosok köre is. 35 Vö. ANDRÁS I., Pápai útmutatás, o. 36 Vö. LUKÁCS L., I.m., 200., 204. o.; TOMKA M., Keresztény Magyarország vagy missziós terület?, o.; BRÜCKNER Á. E., Lelkipásztori feladatok Magyarországon az ezredforduló táján, in: Távlatok (1992) 2, o. 11

12 fontosságát hangsúlyozza, ezen belül a mai értelemben vett felnőttek katekézisének kitüntetett helyét Az említett mentalitásváltozásnak része a világiak társadalmi és egyházi karizmáinak tudatosítása, értékelése, és értékesítése az egyház küldetésének minden területén. A világi hívek képességeinek, tehetségüknek az egyház és a társadalom épülésének szolgálatába állítása feltételezi a megfelelő képzésük előmozdítását, szakértelmük elismerését és kamatoztatását, a velük való őszinte párbeszédet és tapasztalatcserét. - A mai paphiányos körülmények között a hitükben elmélyült, jól képzett világiak közül kerülhetnek ki azok, akik az eredetileg a felszentelt személyek szolgálatához tartozó feladatok végzésével helyettesítő szolgálatokat is betölthetnek a kimondottan világi szolgálatok végzése mellett Kulcsfontosságú, hogy a közösségi és szolgáló egyházképre élő közösségekben szerzett tapasztalatokon keresztül formáljunk. Ez jelenti egyrészt az emberi dimenziójú kis- vagy bázisközösségek létrehozását, illetve olyan plébániaközösségek életre hívását, amelyek valóban többféle kisközösség közösségei, demokratikus szellemben vezetett közösségek. 39 Az élő egyházi közösségek magvát elkötelezett felnőttekből lehet elsősorban kialakítani, akik karizmáikat miután felismerték azokat kamatoztatják a közösség egészének javára. A plébániák megújításának útja alapvetően a felnőttek katekézisén keresztül vezet A magyar vallási és egyházi helyzet sok szempontból heterogén volta indokolja a kategoriális lelkipásztorkodás gyakorlatát: nem a területi elv, hanem a különböző szociális csoportba tartozás alapján (munkások, cigányság, munkanélküliek, hajléktalanok, elváltak stb.) foglalkozni az emberekkel Ami nagyon fontos lenne mindezekkel kapcsolatban, az a fokozatos megújulást szolgáló egységes, nemzeti szintű pasztorális terv, amely közös irányt szabna a helyi szinten történő pasztorális tevékenységnek A katekézis helyzete Katekézisünk jelenlegi helyzetét, magának az egész egyháznak helyzetéhez hasonlóan nagymértékben befolyásolja a múlt öröksége. A 90-es politikai fordulatot követően egy lassú, de annál biztosabban kibontakozó szemléletváltás vette kezdetét a magyar katekézis gyakorlatában is. Ez több tényezőnek volt köszönhető. 43 A 90-es évektől kezdődően ezen a téren is megszaporodtak a példaértékű kezdeményezések (a katekumenátus beindítása, felnőtt stílusú felnőttkatekézis, bibliakörök stb.), azonban nincs híja a problémáknak, a megoldandó feladatoknak sem. A magyar egyház lelkipásztori tevékenységét, ezen belül a katekézist még mindig jellemzi az erőteljes gyermekcentrikusság. A katekézisen résztvevők jelentős része a 14 év alatti korosztály, a évesek elenyésző százaléka vesz részt rajta, hasonlóan a felnőttekhez. 44 Vagyis kevés figyelem fordul a fiatalok és a felnőttek lelkipásztori gondozására, katekézisére, és ha mégis, előfordul, hogy ez a tevékenység nem megfelelő stílusban történik. Ennek köszönhetően a fiatalok és a felnőttek többségének a hite megreked a gyermeki szinten. A fiatalokkal, felnőttekkel való foglalkozás a nekik megfelelő módszerekkel és 37 Vö. ASZALÓS J., Különös ökümené, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o.; TOMKA M., Keresztény Magyarország vagy missziós terület?, 247. o. 38 Vö. TOMKA M., Keresztény Magyarország vagy missziós terület?, o.; HARTAI É., A világiak egyháza, in: Távlatok (1995) 5, o. 39 Vö. ANDRÁS I., Az egyház belső képe, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o.; LUKÁCS L., I.m., , 216. o. 40 Vö. ANDRÁSI I., Pápai útmutatás, Vö. TOMKA F., A magyar egyház és a lelkipásztori terv, in Teológia (1992) 3, o. 42 Vö. MKD 38. o. 43 Vö. KESZELI S., Alapvető kateketika, I. fej. 1. pont 44 Vö. LUKÁCS L., I.m., 206. o.; TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, 33. o. 12

13 szemléletben kellene, hogy történjen, nem pedig a gyerekeknél megszokott stílusban. A fiatal és felnőtt korosztály sok plébánia életéből kiszorul, vagy igazából bele sem kerül. 45 Bármely korosztály katekéziséről is legyen szó, általános jelenség, hogy ez a tevékenység ismeretcentrikus, aránytalanul nagy hangsúlyt helyez a hit értelmi dimenziójára, háttérbe szorítva vagy egyenesen elhanyagolva az érzelmi és a cselekvő dimenziót, illetve magán az értelmi dimenzión belül a kritikus szemléletre nevelést. 46 Ennek eredménye, hogy a katekézisen résztvevők sok esetben nincsenek felkészülve a közösségi és társadalmi tanúságtételre, a missziós tevékenységre, nem aktív tagjai annak a közösségnek, amelyhez elvileg tartoznak. 47 Kifejezetten a felnőttek katekézisére vagyis a felnőttek hitének mélyítésére vonatkozóan számos pozitívumot és negatívumot is megállapíthatunk. 48 Az alábbi sajátosságok tehát kimondottan a felnőttek katekézisének eltérő formáival kapcsolatban érvényesek. Nem úgy a különböző szintű pasztorális munkatárs-, és teológiai képzésekre. (A fogalmak közötti tisztább látás érdekében jelzem, hogy a munkatársképzés mindig valamire készít fel, valamilyen szolgálattal kapcsolatos. A teológiának és evvel együtt a teológiai oktatásnak pedig fő célja a kinyilatkoztatás jobb megértése és ismerete, míg a katekézisé a hit mélyítése. Értelemszerűen a kettő nem választható el egymástól, hiszen nincs hitmélyítés ismeret nélkül, és nincs ismeretátadás anélkül, hogy az ember hite ne változna. Az alapvető különbség mégis abban áll, hogy míg a teológiai oktatás során a hangsúly az ismeretátadáson, az értelmi reflexión van, addig a katekézisben a hit mélyítésén.) 49 A pozitívumok között lehet említeni a következőket: - sok felnőtt részéről van igény a komoly, felnőtt stílusú katekézisre, amely igény betöltésére a felnőttek katekézisének változatos formái adnak teret 50 ; - számos ígéretes kezdeményezés született mind hazai, mind nemzetközi szinten; 51 - sokhelyűtt a Szentírás központi helyet foglal el a felnőttek katekézisében; Azonban a negatívumok, problémás jelenségek sem hiányoznak, melyek közül az alábbiakat érdemes kiemelni: - a felnőttek igen kis százalékban vesznek részt a FK bármelyik formáján (hazánkban a katolikusnak keresztelt felnőtteknek kevesebb mint 1%-a); 52 - sok plébánia van, ahol a felnőttek katekézisének semmilyen formája sem található meg. - nem ritkák az olyan, felnőttek számára szervezett katekézisek, amelyek infantilizáló stílusúak, azaz ahol nem felnőttként kezelik a felnőtteket, nem veszik figyelembe a felnőttek sajátos kérdéseit és problémáit 53 ; - sok helyen probléma, hogy a felnőttek katekézisén a résztvevők között nem képviseltetik magukat a különböző korosztályok, rétegek (sok esetben a résztvevők többsége középkorú nő). 45 Vö. TOMKA F., Új evangelizáció, ; LUKÁCS L., I.m., o. A Szerző a gyermekek katekézisen való részvételével kapcsolatban az egyházmegyei zsinatok felmérései alapján állítja, hogy az állami és önkormányzati iskolákban sok helyen alig vagy egyáltalán nincs igény iskolai katekézisre. 46 Vö. MÁTÉ-TÓTH A. LENCSÉS GY., Hittanárok és hittan, in Egyházfórum (1996) 1, o. 47 Vö. MKD o. 48 Vö. ALBERICH E. BINZ A., I.m., o. 49 SORAVITO L., La catechesi degli adulti, 12. o.; ALBERICH E. BINZ A., I.m., 39. o. 50 Egy hazai felmérés eredményeiről olvashatunk DOBOS L., Hittan felnőtteknek. Egy andragógiailag megalapozott felnőttkatekézis körvonalai, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1999, o. A Szerző által vezetett felmérésekből is fény derül arra, hogy a felnőttek jelentős részének van igénye katekézisre, amiben elsősorban a személyes, hittel kapcsolatos problémáikra kapnak keresztény választ. 51 Hazánkban a felnőttek katekézise különböző formáinak sok esetben a különféle lelkiségi mozgalmak, irányzatok adtak teret a múltban éppúgy, mint a jelenben. Vö. még UNGER ZS., Mit tehetnek a világiak az egyházban?, in: Távlatok (1992) 2, o. 52 Vö. TOMKA F., I.m., o. 53 Vö. DOBOS L., I.m., o. 13

14 FELADATOK A katekézis helyzetének lényegi bemutatása és elemzése az alábbi kulcsfeladatok mielőbbi megoldását kívánja: - A hangsúlyt a gyermekek katekéziséről a felnőttekére kell helyezni a korábban említett okoknál fogva. Ennek érdekében a különféle, korszerű felnőttkatekézis formák, illetve a nem vagy alig hívők megszólítási módjainak kidolgozása szükséges, amelyekben a felnőtteket foglalkoztató, a felnőttkori emberi és hitbeli fejlődést elősegítő kérdések kerülnek előtérbe A katekumenátus intézményének részletes kidolgozása, és szélesebb körű megismertetése a magyar papsággal, katekétákkal, és a különféle szolgálatra készülőkkel Az előző kettő feltétele, és egyben velejárója a korábbiakban is már többször emlegetett hiteles keresztény közösségek kialakítása Alapvető jelentőségű a katekéták képzésének evangelizáló jellegű megújítása (a képzés a folyamatos megtérést segíti, ugyanakkor felkészít mások Istenhez vezetésére is), összhangban a jelenlegi fő pasztorális kihívásokkal és irányelvekkel. Ennek része a már gyakorló katekéták, és lelkipásztorok szemléletváltásának munkálása is Annak megfelelően, ahogyan az MKD írja: [ ] ma Magyarországon a katekézis alapvető feladataként jelenik meg a talaj előkészítése az evangéliumi értékek befogadására 58, a már gyakorló felnőttek katekézisében is éppúgy, mint a hit iránt érdeklődők esetében külön figyelmet kell szentelni a szoros értelemben vett katekézist megelőzően az első evangelizációs az istenkapcsolat gyökereinek megújítását célzó mozzanatra. 6. Összegzés a felnőttek katekézisének jelentősége Az iménti leírások olvasásakor kitűnhet, hogy a valóság nehezen bontható szét ilyen kategoriálisan különböző területekre: a társadalom problémái a család és az egyház problémái is lesznek; az egyház jelenlegi állapotából adódó nehézségek lecsapódnak a katekézis gyakorlatában is. Ha visszatekintünk az előzőekben leírt helyzetre, illetve az egyes területekkel kapcsolatos feladatokra, láthatjuk, hogy néhány feladat kulcsfontosságú, vagyis megoldásuk egyéb feladatok megoldásának előfeltételét jelenti, valamint ezek köré lehet csoportosítani a többi feladatot. Ezek az alapvető teendők világosabban kirajzolódnak, ha megnézzük, melyek azok, amelyek több területnél is előkerültek. Ezek az alábbi három pontban foglalhatók össze: A zsinati egyházképpel összhangban lévő kisebb és tágabb közösségek építése. 2. A világi hívek képzése, hitüknek zsinati szellemű formálása és mélyítése, karizmáinak tudatosítása és kamatoztatása az egyházi közösségek és a társadalom épüléséért. 3. A nem hívők felé irányuló evangelizációs tevékenység mind a kultúra és a társadalmi élet nagy színtereinek, mind pedig a személyes megszólítás szintjén. Mindhárom pasztorális feladatkör elsősorban a felnőtt keresztények formálásával (szemléletével, tudásával és cselekvőképességével) függ össze. Ebből adódik, hogy a felnőttek 54 Vö. MKD 38. o.; LUKÁCS L., I.m., o. 55 Vö. Uo. 56 Vö. Uo. 57 Vö. Uo. 58 MKD 29. o.; vö. még MKD 37. o. 59 A magyar helyzet leírásához felhasznált tanulmányok jelentős része megemlíti ezeket a feladatokat, ha nem is ebben a csoportosításban, de lényegileg ezt a három teendőt hangsúlyozva, mint pasztorális prioritásokat az elkövetkező időszakra. AZ MKD a oldalon a négy egyházi alapfunkció tükrében értékeli a magyar valóságot, és állapítja meg a fönt jelzett fő feladatokat. Vö. SZABÓ F. ANDRÁS I., A magyar egyház az ezredfordulón, in Távlatok (2001) 51, o. 14

15 katekézisének olyan mértékű, kitüntetett szerepe van a magyar egyház feladatainak megvalósítását illetően, amelyet semmilyen más egyházi feladat nem képes pótolni. 60 A felnőttek katekézisének nélkülözhetetlen voltát, ugyanakkor elsőbbségét, kitüntetett jelentőségét számos hivatalos dokumentum is hangsúlyozza: Minden megkeresztelt embernek, mivel Istentől kapott arra meghívást, hogy elérkezzék a hit teljességére, szüksége s ezért joga is van a megfelelő katekézisre. Az Egyháznak feladata, hogy ezt a jogos igényt megfelelően kielégítse. 61 A keresztény üzenet elsődleges címzettjei a felnőttek, mert ők jobban fel tudják fogni a hit gazdagságát [ ]. Ezért a felnőttek katekézisét a katekézis csúcspontjának, és minden más katekézis hivatkozási pontjának kell tekinteni.[ ] A felnőttek katekézisének minden mást megelőző fontossága van. 62 A felnőtt keresztény tud érettebbé válni a hitben, és az ő élete tudja megjeleníteni a keresztény értékeket a fiatalok, a keresztény közösség és az egész társadalom előtt. Továbbá ők az új nemzedék nevelői és katekétái. 63 A felnőttek katekézisének kitüntetett jelentősége tehát abban gyökerezik, hogy a felnőtt képes legteljesebben magába építeni és életté váltani a krisztusi életmodellt, annak minden szintű (nevelési, családi, tágabb szociális, plébánia- és társadalomformáló stb.) következményével együtt. Ezért mondható, hogy a felnőttek katekézise a többi korosztály katekézisének is viszonyítási pontja, mert efelé, a felnőtt keresztény lét megélése felé vezeti a fiatalabb nemzedékek tagjait CAÑIZARES A., La catechesi nella missione evangelizzatrice della Chiesa, in: STENICO T. (Szerk.), Evangelizzazione, catechesi, catechisti. Una nuova tappa per la Chiesa del Terzo Millennio, Libreria Editrice Vaticana, Città del Vaticano, 1999, o. 61 KÁD 167;ChL MKD 41. o. 63 MKD 42. o. 64 Ld. még KÁD 171; CT 24, 43; COINCAT 22, 25 15

16 1. Szempontok az egyénileg és csoportban zajló személyessé tételhez és irodalom az elméleti elmélyítéshez I. A hazai helyzet leírásánál számos jelenséggel és ezekkel összefüggő feladat megfogalmazásával találkoztál. Ezek alapján több érv is felsorakoztatható, amelyek indokolják a felnőttek katekézisének létjogosultságát, fontosságát, a felnőttkatekézis különféle formáinak beindítását. 1. Gondold át: melyek azok a vonások az előző leírásból, amelyek a te környezetedre és egyházi közösségedre is érvényesek? 2. Melyek lennének azok az érvek, amelyekről egy közös beszélgetés a plébánosoddal és a katekétákkal segíthetnének, hogy saját plébániai közösségedben elinduljon, vagy új lendületet vegyen a felnőttek katekézise? Egyszóval: milyen érveket sorakoztatnál fel nekik, hogy ők is olyan fontosnak érezzék ezt az ügyet, hogy elkezdődjön/nagyobb lendülettel folytatódjon a felnőttek katekézise? 2. Melyek lennének azok az érvek, amelyekről való közös beszélgetés a környezetedben élő felnőtt hívőkkel segíthetnének, hogy ők maguk fontosnak tartsák saját maguk számára a felnőttek katekézisén történő tevékeny részvételt? Amelyek alapján belátnák: ez nekem is a javamat szolgálja? 3. Milyen egyéb érveket tudnál fölsorakoztatni akár a plébániai munkatársak, akár a felnőtt hívők megmozgatására? II. Olvasd el az MKD oldalán A felnőttek helyzete című részt! Milyen hozzáállásra, feladatok végzésére indítják ezek a sorok a katekétákat, lelkipásztorokat? A magyar társadalom és az egyház helyzetével kapcsolatos irodalom: - MKD o. - MKPK, Igazságosabb és testvériesebb világot! A Magyar Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a magyar társadalomról, Budapest, Magyar Katolikus Püspöki Kar, MKPK, A boldogabb családokért!. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a házasságról és a családról Magyarországon, MKPK, Budapest, SZABÓ F. ANDRÁS I., A magyar egyház az ezredfordulón, in Távlatok (2001) 51, o. - HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, BRÜCKNER Á. E., Lelkipásztori feladatok Magyarországon az ezredforduló táján, in: Távlatok (1992) 2, o. - TOMKA M., Keresztény Magyarország vagy missziós terület?, in: Quo vadis Domine? A magyar Pax Romana Fórum 39. Kongresszusa Pannonhalma, 1997, [h.n.], Magyar Pax Romana Fórum, 1998, o. - TOMKA M., Magyar katolicizmus 1991, Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, LUKÁCS L., Adalékok a lelkipásztori munka megújulásához, in: HORÁNYI Ö. (Szerk.), Az egyház mozgástereiről, Budapest, Vigilia, 1997, o. 16

17 2. Mit gondolsz róla? Mi a tapasztalatod? Emlékezz vissza! Idézd fel magadban! (Szempontok az egyéni és csoportos témafeldolgozás megkezdéséhez) 1. Idézd fel életed egyik-másik olyan időszakát (hónapok, évek), amelyek lényegi változást hoztak pl. családi helyzetedben, hivatásodban! Hogyan élted meg annak idején ezeket az életfordulókat? Törekedj megragadni a legfőbb vonásokat, azokat az érzéseket, amelyeket annak idején sokszor éreztél saját helyzeteddel és önmagaddal kapcsolatban! Gondolj vissza, mire lett volna szükséged akkor, ami segített volna, hogy újra megállapodj? Mi volt az, ami valójában segített neked annak az életfordulónak az idején? 2. Válaszolj a következő kérdésekre! Figyelj rá, hogy a kérdések tartalmával kapcsolatban azt fogalmazd meg, ahogyan Te, személyesen megéled ezeket, és ne pedig azt, amit tanultál róluk! * Hol fedezed fel életedben Istent? Hol van Ő számodra? Hol találkozol Vele? * Milyen állandó és alkalmi érzéseid vannak Vele kapcsolatban? * Miben látod a kapcsolatot mindennapjaid és imaéleted között? * Miért fontos számodra az imádság? Mit ad neked? Miben segít? * Miért fontos számodra, hogy másokat segíts, szolgálj? 3. Idézd fel, ismételd át: Isten pedagógiájának vonásai; helyzetfelmérés és elemzés a kateketikai programozásban (KESZELI S., Alapvető kateketika, III. fej.; VIII. fej., 2.1. pont) 17

18 De látjátok azoknak a sokaságát is, akik készen állnak felfedezni életük igazi értelmét. Ők így bátorítják magukat: Gyerünk! Kezdjük újra! Felejtsük el félelmeinket! Lépjünk túl reménytelenségeinken! Engedjük élni lelkünket! Honnan fakad ez a benső erő? Akkor tör felszínre, amikor a hitben, a bizalom ölelésében odaadóan éled meg a jelen pillanatot, Isten jelenvalóságát. Ez a lendület azonban nem egyszer s mindenkorra szól. Életünk minden állomásán, gyermekéveinktől kezdve egészen öregkorunkig, kockázatot kell vállalnunk, hogy újra és újra nekivágjunk az útnak. Mintegy 2600 évvel ezelőtt egy hívő ember ezt így fogalmazta meg: Azok a tervek, amiket az Úr gondolt ki számotokra, a békességre vonatkoznak és nem a pusztulásra, mert Ő reménységgel teli jövőt szán nektek. Roger testvér II. A felnőttkor jellemzése Minden életkor katekézise megfelelő végzésének feltétele a résztvevők alapos ismerete, ami része a kateketikai programozás helyzetfelmérésének és helyzetelemzésének. 65 Az elkövetkező oldalakon a felnőttkor jellemzésével foglalkozunk. Elsőként a felnőtt társas és az életeseményekkel kapcsolatos fejlődésének főbb sajátosságait és mindezeknek a gyakorlati, lelkipásztori és kateketikai vonatkozásait tekintjük át. Ezt követően a felnőtt vallási fejlődésének folyamatát vizsgáljuk szintén a katekézist érintő gyakorlati következményeivel együtt. A felnőtt ember szellemi és lelki gyarapodásának módjára mint felnőttkori sajátosságokra egy későbbi fejezetben térek ki részletesebben, ahol mindezek gyakorlati, módszertani vonatkozásait is áttekintjük. Mindezek áttanulmányozása fontos a felnőttkor megértéséhez, de nem pótolhatja a személyes ismeretségből és tapasztalatokból fakadó ismereteket. 1. A felnőtt ember társas és az életadta feladatokkal kapcsolatos fejlődése Az elmúlt korokhoz képest a XX. században a felnőtt mivolt új koncepcióját, felfogását hangsúlyozza a modern antropológia és lélektan. Míg régen a felnőttet kész személyiségnek tartották, akit - a felnőttkor küszöbét átlépve - egyszer s mindenkorra megfelelően megformált és kinevelt embernek tekintettek, addig a mai korban - nyilvánvalóan a legújabb kor társadalmi változásainak és annak a személyiségre tett hatásainak köszönhetően - evvel a statikus felfogással szemben a felnőttkor dinamikus, változó jellege kerül előtérbe. Az érettség ebben a felfogásban nem egy megszerzett, elért állapot, hanem egy dinamikus valóság. Az ember addig fejlődhet, változhat, tökéletesedhet, amíg él. Az érettség dinamikus felfogásával kapcsolatban szemléletesen így fogalmaz ORAISON M: Huszonöt évesen az egész élet ott van még az ember előtt. Mondhatnánk azt is, hogy ettől a pillanattól kezdve kezd el szembesülni mind a szexuális, mind pedig a tágabb szociális élet terén számtalan, többé-kevésbé előre nem látható helyzettel, konfliktussal, olyan helyzetekkel, amelyeken keresztül előrehalad önmaga és korlátainak teljesebb megismerése és tisztázása felé, vagyis afelé, amit egy beteljesedett emberi lénynek lehetne nevezni [ ] A felnőtt élet küszöbén [ ] az ember «megérett arra, hogy érjen» Vö, KÁD ORAISON M., Vivere da adulto, Cittadella Editrice, Assisi, 1976, o. [saját fordítás] Oraisont idézi SORAVITO L., La catechesi degli adulti, 84. o. 18

19 Az érettség tehát ebben a koncepcióban képességet jelent a további érésre, formálódásra, mélyülésre. A felnőttkor lélektani leírásával kapcsolatban sokféle megközelítés létezik. A következőkben E. ERIKSONnak a lelkipásztori és kateketikai gyakorlat szempontjából sokat vizsgált leírását veszem alapul. Ő volt az első pszichológusok egyike, aki a felnőttkori változásokat mint egy élethosszig tartó folyamat elemeit amely folyamat a különböző életszakaszokra jellemző társas viszonyok változásainak köszönhetően alakul írta le és rendszerezte, és akinek munkája sokakat megihletett. Az ő a felnőttek katekézise szempontjából gyümölcsözően hasznosítható meglátásai mellett másoknak, az övével hasonló szemléletet tükröző, hasonló okok miatt hasznos felismeréseiből is közlök. A felnőttkori fejlődés nem tekinthető egyenletes változást mutató folyamatnak, ugyanis benne rövidebb-hosszabb szakaszok váltják egymást. TH. LIDZ szemléletesen a következőképpen írja le ezt a jelenséget: A személyiség fejlődése és az életciklusok egymásutánisága szakaszokban valósul meg. A folyamat nem ahhoz hasonlít, ahogyan felmegyünk egy dombra, majd a másik oldalon leereszkedünk, hanem inkább hasonlatos egy himalájai expedícióhoz, amely során különböző magasságokban tábort kell ütnünk, keresnünk kell vezetőket, fel kell fedeznünk a terepet, bizonyos képességekre szert kell tennünk, meg kell pihennünk, mielőtt a következő szintre tovább mennénk; és a leereszkedés is szakaszonként történik. 67 Az imént képszerűen leírt szakaszokat sajátos egyensúlyi állapotok jellemzik, amelyeket átmeneti időszakok követnek, és amelyeket ismét felváltanak újabb egyensúlyi állapotok és így tovább. Időtartamukat tekintve azt mondhatjuk, hogy nemritkán az átmeneti időszakok ugyanolyan hosszúak lehetnek, mint maguk az egyensúlyi időszakok: évekig is eltarthatnak. Az egyensúlyi időszakokat ahogyan ezt már maga a kifejezés is jelzi egy harmonikus állapot, kiegyensúlyozottság jellemzi, amiben az ember érzi, hogy helyén van kapcsolatait, elkötelezettségeit, munkáját, életmódját, értékrendszerét stb. illetően. Az átmeneti időszakban ez az egyensúlyi helyzet megbillen. Az ember új életfeladatok előtt áll, új társas szerepeknek kell megfelelnie. Ebből kifolyólag komoly igényként merül fel benne kapcsolatainak, viszonyulásainak (emberekhez, értékekhez, az alapvető életkérdésekhez stb.) újragondolása. Ezek az időszakok tehát az átgondolás, változtatás idejét jelentik, amikor az ember számára világossá válik, hogy egy s más dologról le kell mondania az új feladatokkal, szerepekkel, élethelyzettel összhangban lévő újbóli belső harmónia elérése érdekében. Felismeri, hogy a korábbi egyensúlyhoz képest valamit el kell veszítenie, engednie. Ez együtt jár egy új látásmód megszületésével is, amin keresztül az ember új szemszögből szemléli a saját magához, az embertársakhoz, a világ egészéhez és Istenhez való viszonyát is. A átmeneti időszakok tehát az emberi és vallásos továbbfejlődés feltételei. Ezek az időszakok többé-kevésbé átszenvedett idők, amit az tesz pozitívvá vagy negatívvá, hogy miként jön ki belőlük az ember. Az átmenet önmagában véve semleges. Az egyik egyensúlyi szakaszról a másikra történő továbbfejlődés nem automatikus. Lehetséges a hosszab-rövidebb ideig tartó stagnálás vagy a visszafejlődés is, amikor az ember nem akar, vagy valamilyen oknál fogva képtelen szembenézni az adott életszakasz új kihívásaival, ezért kudarcot vall. Az ember alapvetően nem pusztán elszenvedi ezeket a szakaszokat, hanem főszereplőjévé válhat mindennek, ha tudatosan felvállalja az újabb és újabb kihívásokat, amelyeket az élet hoz elé, és ezek tudatos megválaszolására törekszik Vö. TH. LIDZ, La persona umana, Astrolabio, Roma, 1971, 90. o. [saját fordítás] 68 Vö. ERIKSON E. H., Az emberi életciklus, in: BERNÁTH L. SOLYMOSI K., Fejlődéslélektan olvasókönyv, Tertia Kiadó, Budapest, 1997, o. 19

20 átmenet átmenet egyensúly átmenet egyensúly stagnálás stagnálás egyensúly stagnálás visszafejlődés visszafejlődés visszafejlődés 1. ábra. A fejlődés felnőtt korban is szakaszosan történik. A egyensúlyi szakaszok közötti átmenetet átrendeződés jellemzi. Ezek az időszakok egyrészt a továbbfejlődés, másrészt a megrekedés vagy a visszafejlődés lehetőségét is magukban hordozzák. A fejlődés mindenkinél egyedi. A jelenségek kinél hamarabb, kinél később, kinél gyengébben, kinél erőteljesebben jelentkeznek, és az is egyéni, ahogyan az ember megválaszolja a felmerülő kihívásokat. A hit változása általában az átmeneti időszakokban történik, ugyanis az élet adta fordulópontok, új feladatok, kihívások katalizálják a hit fejlődését. Vallási szempontból tekintve a fejlődés, az élet új kihívásai felhívást jelentenek az istenkapcsolat újragondolására, az új feladatok legmegfelelőbb megoldását elősegítő tulajdonképpeni megtérésre, az új módon, új helyzetben történő hívő elköteleződésre. 69 A katekézisben, a konkrét felnőtt csoport vezetése során lényeges, hogy ismerjük a korszakoknak megfelelő alapvető jelenségeket, fontosabb kérdéseket, amelyek foglalkoztatják a résztvevőket. Mindez lehetővé teszi a résztvevők alapos ismeretével együtt - hogy felismerjük: kinek-kinek mire van szüksége emberi és hitbeli növekedéséhez az adott szakaszban. A felnőttkor szakaszainak leírásánál a következőkben az alábbi hármas felosztást követjük: a fiatal felnőttkor (kb. 25/30-45 éves korig), az érett felnőttkor (kb éves korig) és az idős felnőttkor (kb. 65 év felett). A szakaszok jellemzése egy átfogó keretet jelent, amely a fejlődés főbb és általános vonalait rajzolja meg. Ezeknek a sajátosságoknak a megfogalmazása nem előíró vagy előrevetítő jellegű, mintha az általuk megrajzolt fejlődés mint egyetlen helyes út mentén kellene minden embernek alakulnia; ez a leírás nem egy mindenkire egyformán érvényes merev keret, hanem a felnőtt lét megértését segítő hasznos szempontok együttese, amelyek a főbb életszakaszok általános jelenségeit összegzik. Ilyen jellegű, általános érvényű leírást nehéz is lenne alkotni, hiszen a felnőttkorban sokkal nagyobbak az egyéni eltérések az élethelyzet, életállapot tekintetében, mint fiatalabb korban. Gondoljunk csak arra, hogy sokan nem fiatalon kötnek házasságot, szülnek gyermeket, állnak munkába; akad számos ember, aki fiatalon özvegyül meg; sokan egyáltalán meg sem házasodnak, nem élnek családban; mások épp ellenkezőleg, több családot is alapítanak talán több évtizedet is felölelő idő alatt; vannak, akik nem érett korukban - hanem talán egészen fiatalon - jutnak nagyon felelősségteljes pozícióba; mások abban a helyzetben vannak, hogy idős korukban nem róluk gondoskodnak, hanem ők tartják el gyermekeiket stb. 70 Arról nem is beszélve, hogy a különböző életszakaszban élő felnőttek helyzete jelentős eltéréseket mutathat egymástól eltérő társadalmakban, illetve kultúrákban. 69 Vö. BIEMMI E., Accompagnare gli adulti nella fede. Linee di metodolgia catechistica, Elle Di Ci, Leumann Torino, 1994, 26. o. 70 Vö. COLE H. COLE S. R., Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 1998, 676., o. 20

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

6. A hitoktatás irányelvei, követelményei, módszertani- és eszközháttere

6. A hitoktatás irányelvei, követelményei, módszertani- és eszközháttere 6. A hitoktatás irányelvei, követelményei, módszertani- és eszközháttere A katekézis alapdokumentumai Általános Kateketikai Direktórium (ÁKD 1971) Evangelii Nuntiandi (EN 1975) Cathechesi Tradendae (CT

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Rövidítések jegyzéke

Rövidítések jegyzéke Rövidítések jegyzéke AA Apostolicam actuositatem Határozat a világi hívek apostolkodásáról AG Ad gentes - Határozat az egyház missziós tevékenységéről. ÁKD Általános Kateketikai Direktórium (1971) CD Christus

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Evangelizáció, katekézis, katekéta fogalmi tisztázások a Katekézis Általános Direktóriuma és a Magyar Kateketikai Direktórium fényében.

Evangelizáció, katekézis, katekéta fogalmi tisztázások a Katekézis Általános Direktóriuma és a Magyar Kateketikai Direktórium fényében. Keszeli Sándor: Evangelizáció, katekézis, katekéta fogalmi tisztázások a Katekézis Általános Direktóriuma és a Magyar Kateketikai Direktórium fényében Bevezetés A világegyház minden korban, szocio-kulturális,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Dolhai Lajos Cím Felnőttek katekumenátusa Megjelenés JEL 9 (1999) 301-303 Tárgyszavak Keresztség, liturgikus teológia, OICA, katekumenátus Dolhai Lajos FELNŐTTEK

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

3. A hitoktató személye, felkészültsége - képzése

3. A hitoktató személye, felkészültsége - képzése 3. A hitoktató személye, felkészültsége - képzése 3/a Hitoktató személye Hitoktatói megbízás személyei: hitoktatási feladatok ellátására a helyi ordináriustól (püspöktől) megbízást kaphat: lelkipásztori

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Hogyan vagyok másokkal?

Hogyan vagyok másokkal? Mentorálás témái II.B: Hogyan vagyok másokkal? Kommunikáció Kapcsolatok Konfliktuskezelés Igények felmérése és kielégítése Dömös, 2011. december 2-4. 2011.12.12. Mentorálás tanfolyam Dömös 1 2011.12.12.

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

Értékelési szempontok a katolikus hit-és erkölcstan c. tantárgyhoz

Értékelési szempontok a katolikus hit-és erkölcstan c. tantárgyhoz Értékelési szempontok a katolikus hit-és erkölcstan c. tantárgyhoz Az általános iskolákban, ill. a hatosztályos középiskolák első évfolyamában szeptembertől bevezetésre kerülő erkölcstan és a helyette

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi 2015. május 1 Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ... 4 1.1 Az iskola

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára The Holy See Üzenet a hivatások 39. világnapjára II. János Pál pápa 2002. április 21. Téma: Az életszentségre szóló meghívás Tisztelendő Püspöktestvéreim, kedves Testvéreim! 1. Mindnyájatoknak, akiket

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március

Részletesebben

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015.

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015. Györffy István Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Program Karcag 2015. 1 Tartalomjegyzék ALAPADATOK... 4 1. BEVEZETÉS, AZ ISKOLA ARCULATA... 11 2. A GYÖRFFY ISTVÁN KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

A tapasztalat az első evangelizációban és a katekézisben 1

A tapasztalat az első evangelizációban és a katekézisben 1 Keszeli Sándor A tapasztalat az első evangelizációban és a katekézisben 1 Az Ige testté lett, és közöttünk lakott Gyötrelmes szemünk előtt látni mindazok féktelen erőfeszítését, akik visszaalakítani igyekeznek

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Heti óraszám: 1 Összes óra: 40 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben