Csoportteljesítmény és csoportdinamika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csoportteljesítmény és csoportdinamika"

Átírás

1 A CSOPORTTELJESÍTMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Személyi változók Szituációs változók A feladat jellege SZEMÉLYI VÁLTOZÓK A csoport összetételét és teljesítményét az egyének képességei és személyiségvonásai, és ezek kombinációi határozzák meg, amit egyéb tényezők is befolyásolnak. Különböző szempontok figyelembevételével homogén és heterogén csoportokat különböztetünk meg. A demográfiai, életrajzi különbségek (nem, életkor, szociokulturális háttér) alapján az a tapasztalat, hogy a koedukált csoportok alkalmazkodóbbak, több időt és energiát szánnak az interperszonális megnyilvánulásokra, mint magára a feladatra. Az egynemű csoport inkább feladatorientált és jellemzőbb rá a versengés. A fiatal életkorú csoportra jobb teljesítmény jellemző főleg olyan feladatokban, ahol számít a gyorsaság, a jó reakcióidő és ahol számítanak az értelmi képességek. A csoporttagok közötti értelmi (kognitív) képességek tekintetében megkülönböztetünk általános mentális képességeket és feladattal kapcsolatos specifikus képességeket. Ritkán fordul elő, de feltételezzük, hogy ha a csoport összes tagja egyformán gyenge képességű (ebből a szempontból homogén csoport), akkor természetesen a teljesítménye is gyenge lesz. De ne gondoljuk azt, ha csupa okos emberből áll a team, akkor csak jó lehet a teljesítménye. Ebben az esetben más csoportdinamikai folyamatok befolyásolhatják a teljesítményt. Ilyen például a csoportgondolkodás, amiről később szó lesz. Összességében a jó általános értelmi képesség segíti a csoport teljesítményt, de ez még jobbá fokozható, ha a team a tagok feladat-specifikus készségei alapján - heterogén. Felvetődik a kérdés, hogy mi van akkor, ha jó képességű, de összeférhetetlen embereknek kell együtt dolgozni. A tagok személyiségvonás-kombinációjától függően is beszélhetünk homogén és heterogén csoportról. 1

2 SZEMÉLYISÉG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Számos személyiségpszichológus úgy gondolja, hogy a személyiséget két szupervonás mentén lehet leírni. Az egyik fő vonás az Extraverziót (Introverzió-Extraverzió), a másik a Neuroticizmust (Érzelmi stabilitás-érzelmi labilitás). Az extravertált személy szociabilitás, jellemző rá az emberszeretet. Szereti a társaságot, könnyen tud kapcsolatot teremteni másokkal. Nyitott, gördülékeny a kommunikációja. Jó önérvényesítő képességgel rendelkezik, önmagát ki tudja fejezni. Az extravertált személyiség keresik az ingergazdag helyzeteket, az izgalmakat és eleve hajlamos a jókedélyűségre, vidámságra. Optimista és energetikus. Az introvertált ember inkább tartózkodó, mintsem barátságtalan. Függetlenség jellemzi, aki szeret a maga ritmusában lépést tartani az eseményekkel. Az introvertáltak szégyenlősek, szerények, és ezért inkább az egyedüllétet választják, mint a társaságot. Kommunikációjuk visszafogott, sokszor szűkszavúak, ezért nehéz őket érteni. Bár nem jellemző rájuk az extrovertáltak túláradó elevensége, mégsem lehet azt mondani, hogy az introvertáltak szomorúak vagy pesszimisták. A Neuroticizmus azt jelzi, hogy az egyén mennyire képes elviselni az akadályoztató, frusztráló helyzeteket, mennyire könnyen vagy nehezen borul ki, mennyire könnyen lehet kibillenteni az érzelmi egyensúlyából. Az érzelmileg stabil személy csendes, nyugodt, kiegyensúlyozott, megbízható. Az ézelmileg labil személy érzései erősek és könnyen gerjednek, ami nyugtalanná, érzékennyé teszi őt. Aggodalmaskodó, szorongó, hamar kiborul. Igyekszik alkalmazkodni a külső körülményekhez, a normákhoz. Az extravertáltak és az introvertáltak különböző helyzeteket keresnek. Mindkét típus az ingerek eltérő szintjét preferálják. Ezért van az, hogy a munkahelyeken ugyanaz a zajszint eltérő teljesítményt eredményezhet a két személyiségtípusnál. Míg az introvertáltakat zavarja az adott erősségű zaj, addig az extravertáltak esetleg a még zajosabb környezetben teljesítenének jobban. Az extravertáltak kevésbé szeretik a monoton munkákat, ilyenkor gyakoribb szünetek beiktatásával lehet őket ösztönözni. Míg az éberségi (vigilancia) feladatokban az introvertáltak teljesítenek jobban. BELBIN jellemezte azoknak a munkateljesítményét, akik a fenti személyiségvonásokkal rendelkeznek, és ez alapján csoportot képezett. Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan tud az azonos személyiségű tagokból álló csoport együttműködni. 2

3 Stabil Labil Extravertált Jól tudnak együttműködni. Szívesen dolgoznak egy csapatban. Rugalmasak, kihasználják a rendelkezésre álló forrásokat. Eufóriára és nemtörődömségre hajlamosak. Eredményeik összességében jók, de az egyének teljesítménye nagymértékben a csapattagokétól függ. Vállalkozó szelleműek és dinamikusak. Megragadják a lehetőségeket. Egészséges véleményütköztetésre hajlamosak. Figyelmük könnyen elkalandozik. Gyakran változtatnak álláspontot. Eredményeik gyorsan változó körülmények között jók, máskor megbízhatatlanok. Introvertált Körültekintő tervezők és jó szervezők. Lassan reagálnak és nem veszik figyelembe, ha változott a helyzet. Eredményeik közepesek. Jó ötleteik vannak, de túlságosan el vannak merülve saját gondolataikban. Csoportban nehezen működnek együtt. Eredményeik általában gyengék. Az együttműködés szempontjából a legeredményesebb csoport az Extravertált-Stabil személyiségű tagokból tevődik össze, a legkevésbé eredményes pedig az Introvertált-Labil személyiségű dolgozókból tevődik össze. Természetesen ritkán fordul elő, hogy a munkahelyeken azonos személyiségű, homogén kiscsoportok működjenek. SZITUÁCIÓS VÁLTOZÓK A csoport együttműködését, hatékonyságát nagyban befolyásolják az olyan a szituációs változók, mint a territórium, a munkatér elrendezése, berendezése. A személyes tér alatt azt értjük, amit magunkénak érzünk, és ahová nem szívesen engedünk be másokat. A téri elrendezés erősen befolyásolja a csoporttagok közötti együttműködést. A csoportban hatékonyabb együttműködést érhetünk el, ha a szobában a székeket patkó alakban rendezzük el, amelyben mindenki lát mindenkit. A leggyakoribb és legismertebb a frontális elrendeződés, amelyben háttal ülnek egymásnak. Ez személytelen helyzetet eredményez, viszont jó módszer, ha egyoldalú információáramlás történik az emberek között. 3

4 sarok-sarok sarok-vég egymás mellett legtávolabbi pont face-to-face vég-vég 1. ábra. Az interakciót befolyásoló téri elhelyezések A sarok-sarok és a face-to-face (szemtől szemben) elrendezést akkor optimális megvalósítani, ha egyformán kompetens emberek ülnek le megbeszélni, vagy megoldani egy problémát. Jó együttműködés származik az egymás melletti munkából is. Ha azt akarjuk, hogy a csoportban önálló munka folyjék és mindenki önállóan dolgozzék, akkor a legjobb elrendezés a legtávolabbi pont és a vég-vég. Ezeknek az információknak különösen jelentősége van akkor, amikor az oktatást kiscsoportban szeretnénk megvalósítani. AZ ELHELYEZKEDÉS KEDVEZ AZ EGYENRANGÚ KAPCSOLATNAK. Az asztal végén általában a vezető ül (áll). 4

5 A csípési sorrend kifejezi a hierarchiát. Az elhelyezkedés közvetlenséget sugall. Baráti beszélgetés, közös tanulás. Egymástól függetlenül végzett munka. Brainstrormingra (ötletbörze) alkalmas elhelyezkedés. 5

6 A FELADAT JELLEGE Spontán módon azt gondoljuk a teamben az emberek sokkal jobb teljesítményre képesek, mint önállóan. Ez sokszor valóban így van, azonban ezt jelentősen befolyásolja a feladat jellege. A FELADAT FELOSZTHATÓSÁGA RÉSZFELADATOKRA Amennyiben a feladat felosztható részfeladatokra, azok kioszthatók a csoport tagjai között. Pl. házépítés, házfelújítás, hat fogásos étel elkészítése, futball vagy kosárlabda. De vannak olyan feladatok, amelyek nem osztható fel a tagok között. Pl. egy könyv elolvasása, egy matematikai feladat elvégzése. Az, hogy egy feladatot megoldható-e team-munkában az nagyban a feladat jellegétől függ. Erre akkor kell figyelni, amikor a teamet a feladatra összeállítjuk. AZ EGYÉN HOZZÁJÁRULÁSA A CSOPORTTELJESÍTMÉNYHEZ Addiktív feladat: Az adott feladat megoldása a csoporttagok együttes, összehangolt tevékenységétől függ. Az egyéni erőbefektetések összeadódnak. Ilyen pl. a papírgyűjtés, egy nehéz tárgy felemelése. Kiegészítő feladat: A feladat megoldása a csoporttagok eredményének (a legjobb és a legrosszabb) és erőfeszítésének átlagát tükrözi. Például egy sorverseny eredményében a legjobb és a legrosszabb csoporttag eredménye is benne van. Elválasztó feladat: A feladat elvégzésének eredményessége a legjobban teljesítő csoporttag eredményétől függ. Gyakorlatilag egy személy feladatmegoldásán múlik az egész csoport teljesítménye. Például egy nehéz matematikai feladat megoldásakor az összteljesítmény a csoportban lévő legjobb matematikus teljesítményétől függ. 6

7 Összekötő feladat: A csoport eredményességét a leggyengébb teljesítményt nyújtó csoporttag határozza meg, azaz a leggyengébb láncszemen múlik a csoport teljesítménye Például a hegymászó csoport, amely nem haladhat addig előre, míg a leggyengébb láncszemet is meg nem várják. Csoportban az additív és a kiegészítő típusú feladatokat érdemes végeztetni, mert a csoport összteljesítménye meghaladja a legjobb csoporttag teljesítményét. Az elválasztó feladat csoportos teljesítése nem haladja meg a legjobb csoporttag önálló teljesítményét, ráadásul kedvez a csoportos lazsálásnak is. Azonban általában a csoport ritkán teljesíti felül a legjobb tagot. VERSENGÉS, KONFLIKTUS, ÉS KONFLIKTUSMEGOLDÁS A versengés olyan helyzet, melyben két vagy több résztvevő fél érdeke közvetlen összeütközésben áll. A versengés különösen valószínű, ha az értékes források korlátozottak, és csak az egyik csoport tarthatja őket ellenőrzése alatt. A szűkös forrás lehet élelem, pénz, presztízs, hatalom is. A versengés a sok esetben konfliktusokhoz vezet. Konfliktus-elméletek Reális konfliktus elmélet: Eszerint a csoportközi ellenségeskedés a csekély, de értékes anyagi javakért folyó versengés nyomán támad. Ugyanez előfordulhat munkahelyen állásokért folytatott küzdelemben. A társadalmi egymásrautaltság is konfliktusokat okozhat: amikor a tiszteletért, a megbecsülésért folyik a küzdelem. Az, hogy az emberek vágya, hogy saját csoportjukat másokénál jobbnak lássák, csoportközi előítéletekhez vezethet. Viszonylagos hiány (relativ depriváció) elmélete: Az elmélet szerint az elégedetlenség érzése abból a hitből fakad, hogy más egyéneknek vagy csoportoknak jobban megy a soruk, mint a saját csoportunknak. A deprivációra jellemző, hogy sokszor olyankor is átélhetjük, amikor semmilyen személyes fontossága nincs (amikor a személy a csoporttal azonosulva felvállalja annak identitását). Ez utóbbi inkább vezethet konfliktusokhoz, mivel csoportok sokkal versengőbbek, mint az egyének. Bármi, ami javítja a csoport identitásának érzését, fokozza annak versenykészségét. Legyen itt akár szó díszes egyenruhákról vagy drága autókról. Sajátos versengési hajlamra utal, hogy a csoportok néha lemondanak akár az abszolút haszonról is a másik csoport fölötti nagyobb fölény elérése érdekében. Csoport csoport vetélkedése így hevesebb, mint az egyének közti versengés. Ennek okai: 1. A csoportok gyakran többre értékelik a tekintélyt a gazdagságnál: a győzelem érdekében gyakran beletörődnek a veszteségben (ez vezet a hosszú, néha kívülről értelmetlennek látszó háborúkhoz). 7

8 2. Ha konfliktus támad a csoport tagjai számára nincs engedélyezve kapcsolattartás a külső csoporttal (ellenség lesz belőle), így a köztük lévő szakadék mélyül, a távolság nő, és a megegyezésre való esély csökken. A bizonytalan helyzetű vezetők versengőbbek, hogy bizonyítsák rátermettségüket, pozíciójukat megerősítsék (ld. Kontingencia elméletek). 3. A csoportoktól elvárjuk az erős hajlamot a versengésre, és azok ennek megfelelően reagálnak: önbeteljesítő hatás ez. A csoport sokszor egy másik csoporttal szemben definiálja magát (pl. drukkerek). 4. A csoportok társas támogatást nyújtanak tagjaiknak a versengéshez (identitást adnak). A konfliktusok elmélyülésével a csoport vélekedései eltorzulhatnak. Egymást mintegy fűtve a csoport véleménye szélsőségesebb lehet az egyének véleményénél (ld. pl. Morton Deutsch kutatásai). Például, ha csak a saját csoporttagokkal cserélünk véleményt, akkor gyakorlatilag egymás megerősítése történik, és még inkább elköteleződhetünk saját álláspontunk mellett. A konfliktusba keveredett csoportok hajlanak 3 tipikus elfogultságot kifejleszteni gondolkodásukban: 1. A saját csoport nem tehet semmi rosszat (felsőbbrendűség). 2. A külső csoport nem tehet semmi jót: a másik csoport bármire képes a győzelem érdekében, így igazolnak minden ellenük végrehajtott tettet. 3. A saját csoport a legerősebb ( szőrösmell - szindróma ): a győzelemre összpontosítás figyelmen kívül helyezheti a saját csoport cselekedeteinek morális értékelését. A csoportközi konfliktusok feloldása Kikényszeríttet megoldás: Ez esetben az egyik fél diadalmaskodik a másikon. Azon a feltételezésen alapul, hogy a kölcsönös megegyezés, közös haszon lehetősége kizárt: egyik megszerez, a másik elveszít (mindent vagy semmit jelleggel). Legtöbb konfliktus sokkal higgadtabban megoldható lenne, ha a felek hajlandóak lennének lemondani az ellenfél teljes legyőzéséről (eltekinteni a mindent vagy semmit jellegtől). Disztributív megoldás: kölcsönös kompromisszum, engedmény (pl: adott nagyságú torta felszelese). Integratív megoldás: egyik fel győzelme sem jelenti a másik veszteséget. Felismerni az integratív megoldásokat sokkal bonyolultabb, mint megvalósítani (ki kell lépni az eddigi sémákból hozzá). Tárgyalás: az a folyamat, amikor a felek a konfliktus során kommunikálnak egymással, és befolyást gyakorolnak egymásra a megegyezés érdekében, bár érdekeik részben ellentétesek. A hatékonysága nő, amennyiben a partnerek folyamatosan és következetesen alkalmaznak megbízható, kooperatív és sportszerű kommunikációs stratégiákat. Fokozatos és viszonzott feszültségcsökkentő kezdeményezések (GRIT): Olyan folyamat, melyben az egyik fel engedményt tesz, hogy rábírja ennek viszonzására a másik felet is a feszültség csökkentese, és a konfliktus visszaszorítása érdekében. (pl: nemzetközi kapcsolatokban: a hidegháború enyhülési periódusaiban a kölcsönös fegyverzetcsökkentési lépések). Én adok ennyit gesztusképpen, erre a másik is ad valamennyit javul ettől a viszony, oldódik a konfliktus Fölérendelt célok: csak a csoportok együttműködésével elérhetők, közös célok (ld Sherif kísérlete). 8

9 Mozaikmódszer: Alapvetően ez egy olyan oktatási módszer, melyben különböző etnikumú diákokból együttműködő csoportokat hoznak létre. A feladat részeit elosztották köztük, és csak együttműködve tudták a megoldást megtalálni. A kooperáció pedig oldja a konfliktust. A KONFLIKTUS EGY SPECIÁLIS ESETE: A FOGOLYDILEMMA A fogolydilemma a nem zéróösszegű játékok egy fajtája. A lényege, hogy két, súlyos bűnténnyel gyanúsított fogoly közül, akik egymással nem beszélhetnek a zárkáikban, vallomást tesz-e az egyik a másik ellen (itt kooperációnak a vallomástétel megtagadása minősül). Feltételezzük, hogy az egyes játékosok saját nyereségüket tartják szem előtt, tekintet nélkül a másik résztvevő nyereségére: tehát szeretnének minél kevesebb börtönbüntetést kapni. Így hangzik a klasszikus fogolydilemma: Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés nélkül elmehet, míg a a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a második vall, akkor az másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap. Az alábbi táblázattal foglalható össze a játék: Egyik tagad Másik tagad Mindketten 6 hónapot kapnak Egyik vall Egyik szabad, másik 10 évet kap Másik vall Egyik 10 évet kap, másik szabad Mindkettő 6 évet kap Tegyük fel, hogy mindkét fogoly abszolút önző és egyetlen céljuk saját büntetésük minimalizálása. Egy fogolynak két lehetősége van: hallgatni, azaz kooperálni, vagy egy vallomással elárulni a társat. Mindkét választás eredménye függeni fog attól, mit tesz a másik személy, de egyikük sem tudja, hogyan fog dönteni a másik. Még ha lehetőségük is lenne az összebeszélésre, akkor sem biztosan bízhatnának meg abban, hogy a másik megtartja az ígéretét. A fogolynak el kell döntenie, hogy megbízik társában, vagy inkább elárulja őt Ha az egyik fogoly arra számít, hogy a másik majd kooperál és hallgat, akkor az optimális stratégia a vallomástétel, hiszen ezzel elérhető az azonnali szabadulás, miközben a másik 10 évet tölt majd a rács mögött. Amennyiben azt feltételezi, hogy a másik vallani fog, akkor is az lesz a legjobb választás, ha ő is vallomást tesz, hiszen így megúszhatja a teljes 10 éves ítéletet, és csak 6 évet kell leülnie, ahogy a másiknak is. Amennyiben persze mindketten kooperálnak és hallgatnak, akkor mindketten kiszabadulhatnának 6 hónap után. Mindképpen a vallomás lesz a meghatározó stratégia mindkét résztvevő számára. Mindegy, hogyan dönt a másik játékos, a vallomással elkerülhető a rosszabb lehetőség. A foglyok számára sajnálatos módon pont ez fog elvezetni ahhoz a szerencsétlen végkimenetelhez, mikor mindkettő vall és mindkettő súlyos büntetést kap. Ez a fogolydilemma gyökere. 9

10 Ha a csoport azaz a két fogoly közös érdekeit tekintjük, akkor a helyes stratégia a kooperáció, hiszen ez fogja az összesen letöltött büntetés idejét minimalizálni. Bármely más döntés előnytelenebb lenne, ha a két fogoly együttes érdekeit vizsgáljuk. Ha lenne lehetőség a másik játékos megbüntetésére, akkor azzal kooperációra lehetne kényszeríteni a másik felet. A fogolydilemma sorozatos változata pontosan ilyen büntetésre ad módot. Az ilyen változatban egy fogoly, ha egy társa ellene vallott, akkor a következő fordulóban megbüntetheti azzal, hogy vallomást tesz ellene. 10

11 CSOPORTDINAMIKAI JELENSÉGEK A dinamika szó görög eredetű és erőt jelent. A csoportdinamika kifejezés a csoportban ható erőkre utal. Ez a jelenség magyarázza meg azt, hogy mily módon változtatják meg az emberek viselkedésüket, vagy állnak ellen azoknak, akik meg akarják őket változtatni. Az emberek csoportban sokszor meggyőződésükkel ellentétesen viselkednek és ők maguk is csodálkoznak önmaguk cselekvésén. De persze vannak olyanok is, akiket nagyon nehéz meggyőzni, és akik kevésbé érzékenyek a környezeti normákra. Szerinted melyik számú vonal hosszúsága egyezik meg az A vonal hosszúságával? A mintavonal Összehasonlító vonalak Biztos Te is voltál már olyan helyzetben, hogy egy problémát azonnal felismersz, de mivel a többiek más véleményen voltak, nem szóltál. Mi lehetett vajon ennek az oka és milyen helyzetben fordul elő? ASCH 1956-ban azt vizsgálta, hogy a többségi vélemény hogyan befolyásolja a kisebbség véleményét. ASCH hét egyetemi hallgatót avatott be a kísérletben, és valójában csak egy volt az igazi kísérleti személy. Az volt a feladat, hogy egymásután mindenki mondja el azt, hogy az A mintavonal melyik három összehasonlító vonallal egyenlő hosszú. A válasz igen egyértelmű, mégis a különböző kísérleti helyzetekben a valós vizsgálati személyek 1/3-a 11

12 alkalmazkodott a többséghez, akiknek mint beavatott kísérleti személyeknek az volt a dolguk, hogy valami elképesztőt mondjanak, például, hogy az A vonallal az 1. összehasonlító vonal egyenlő. Arra gondol, hogy Ön biztos nem válaszolt volna így. De bizonyára Ön is került már olyan helyzetben, amikor nem azt mondta, amit éppen akkor gondolt, mert a helyzeti norma és elvárások sokkal erősebbek voltak Önnél. A konformizmus azt jelenti, hogy a saját, korábbi véleményünk vagy viselkedésünk megváltozik a csoportvélemény hatására. A konformizmus fogalma, a latin conformare, azaz alkalmazkodni szóból ered. A norma fogalmával összekapcsolva a konformizmust úgy kell értelmezni, mint a csoportnormáknak, elvárásoknak megfelelni igyekvő viselkedés. A célszerű konformizmus esetében, az egyén látszatra egyetért a csoporttal, úgy tesz és viselkedik, mint aki elfogadja a csoport álláspontját, de belső meggyőződése más, megtartja igazi attitűdjét. Amikor megszűnik a csoportnyomás, a csoport ellenőrzése, személyes véleménye szerint fog ismét cselekedni. Az igaz, mély konformizmus esetében azonban az egyén a csoportnyomás hatására megváltoztatja véleményét és az átvett elveknek megfelelően viselkedik. Összességében konformitás alatt azt a változást értjük, ami az egyén értékítéletében, meggyőződésében, kommunikációjában történik abban az irányban, amelyet a csoport tagjainak többsége fejez ki. A konformitást befolyásoló tényezők: A csoport nagysága: minél nagyobb a csoport, annál nagyobb mértékű konformitást vált ki. Támogatók jelenléte vagy hiánya: minél többen támogatják az adott véleményt, annál nagyobb a konformitás irányában történő nyomás. A csoportkohézió mértékével nő a konformitás. A csoport összetétele és tájékozottsága: minél tájékozottabb, informáltabb egy csoport, annál nehezebb őket meggyőzni egy adott állításról. Nemzeti, kulturális környezet: a franciákról azt tartják, hogy nagyon individualisták, ezért kevésbé hajlanak a konformitás irányába. Csoporttagok közti érzelmi kapcsolatrendszer. Személyiségbeli sajátosságok: vannak emberek, akik jobban kiállnak saját véleményük mellett, ezért nehezebben sodródnak a konformizmus irányába, míg másokat sokkal könnyebb befolyásolni. 12

13 CSOPORTGONDOLKODÁS Ne gondoljuk azt, hogy egy szakértői csoport jobb döntést tud hozni, csak azért, mert sok okos ember együtt bölcsebb lenne. Az ezzel kapcsolatos kísérletek sorozata azt igazolja, hogy a csoport sokkal szélsőségesebb és kockázatosabb döntésekre képes, mint az egyének külön-külön. De az is előfordulhat, hogy éppenséggel túlságosan óvatos lesz. Ez attól függ, hogy mi volt a tagok kezdeti álláspontja a témával kapcsolatban. A csoport döntésében hajlamos afelé a pólus felé eltolódni, amelyet eredetileg eleve előnyben részesítettek. A csoport polarizáció fogalma azt jelenti, hogy a csoportvita hatására a már eredetileg is uralkodó álláspont még inkább megerősödik. Ezt a jelenséget két elmélettel magyarázzák: 13

14 A társas összehasonlítás elmélet azt tartja, hogy az emberek folyamatosan összehasonlítják önmagukat másokkal. Mivel az emberek pozitív énkép kialakítására törekszenek és másokban is igyekeznek jó benyomást kialakítani, ez az összehasonlítás elfogult lesz. Hajlamosabbak vagyunk önmagunkat a jók között is jobbnak tartani, ezért amikor egy csoportvita folyamán fölfedezzük, hogy a többiek véleménye közel áll az általunk preferált alternatívához, elkezdünk még szélsőségesebb álláspontot képviselni, hogy pozitív irányban megkülönböztessük magunkat a többiektől. Az információ befolyása elmélet szerint a csoportvita során egy sor olyan érv kerül elő, amelyek zöme a csoport tagjai által már eleve vallott álláspontot támasztják alá. Amennyiben ezek az érvek egybevágnak az egyénileg már megfogalmazottakkal, akkor csakis a saját álláspontunk megerősítését szolgálhatják. Ám a csoport valószínűleg olyan érvekkel is szolgál, amelyekre mi magunk korábban nem gondoltunk, s ettől reakciónk még szélsőségesebbé válik. A csoport polarizáció jelensége a kölcsönös meggyőzés folyamatává alakul, ahol az eltolódás mértéke attól függ, hogy mennyi érv támogatja az egyik oldalt a másik oldallal szemben, továbbá attól, hogy ezen érvek mennyire szellemesek és eredetiek. Mivel a valóságban gyakori, hogy olyan csoportok hoznak döntést, amelyeknek tagjai hasonlóképpen gondolkodnak (tanácsadó testületek, bizottságok, esküdtszékek, kormányok), a csoport polarizációra vonatkozó kutatásoknak messzire ható következményei vannak. Ezek a folyamatok olyan csoportokhoz vezethetnek, amelyek helytelen, ostoba, sőt katasztrofális döntéseket támogatnak. IRVING JANIS politikai és katonai döntéseket elemzett. Ezek az elemzések jól illusztrálják, hogy okos, intelligens emberekből álló csoport miként hoz végzetesen rossz döntéseket. Ennek legismertebb példája az 1961-es disznóöböli invázió, amelyben Kennedy és tanácsadóinak kis csoportja úgy határozott, hogy kubai emigránsok csoportját küldik a kubai tengerpart megszállására az amerikai légierő támogatásával. Azonban minden rosszul alakult és a megszállókat megölték vagy foglyul ejtették. JANIS alaposan tanulmányozta a 14

15 dokumentumokat és úgy vélte a tanácsadó csoport a csoport polarizáció szélsőséges formájának estek áldozatául. Ezt a folyamatot csoportgondolkodásnak nevezte, amikor is hasonló gondolkodású emberek nagyon összetartó csoportjának döntési folyamatán annyira eluralkodik az egyetértésre törekvés, hogy annak a valóság helyes megítélése látja kárát. JANIS a következő jellemzőket gyűjtötte össze: A döntést hozó csoportban nagy a csoport kohézió, és el vannak szigetelve alternatív információ-forrásoktól. A csoport vezetője egyértelműen egy bizonyos megoldásra hajlik. A csoportvitára jellemző a saját sérthetetlenségük illúziója. A szakterület képviselői meg vannak győződve saját igazukról, ezért nem vesznek tudomást az ellenkező információkról. A FEJEZET ÍRTA: Juhász Márta IRODALOMJEGYZÉK MÉREI FERENC (1996): Közösségek rejtett hálózata. Osiris Könyvtár, Budapest MÉRŐ LÁSZLÓ (1997): A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája. Élet és Tudomány 1997/1. MÉSZÁROS ARANKA (2001): A tanulócsoportok, intenzív csoportok, tréningek. In. KLEIN SÁNDOR (Szerk.) Vezetés és szervezetpszichológia. SHL, Budapest. NGUYEN LUU LAN ANH (2000) Szociálpszichológia. In: OLÁH ATTILA, BUGÁN ANTAL (Szerk.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest SMITH,E.R. ÉS MACKIE, D.M. (2001) Szociálpszichológia Osiris Kiadó, Budapest. SZABÓ ÉVA (1997). A csoport fejlődésének és működésének alapmechanizmusai. In: MÉSZÁROS ARANKA (Szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ( ) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 15

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Alkalmazott vezetéspszichológia

Alkalmazott vezetéspszichológia Alkalmazott vezetéspszichológia Hámornik Balázs Péter hamornik@erg.bme.hu 2009. november 4. 1 III. SZERVEZETI KULTÚRA TEAM MUNKA 2 1 Mit jelent a szervezeti kultúra specifikusan jellemző érték- és viselkedésminta

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Rasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001)

Rasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001) Játékelmélet szociológusoknak J-1 Bevezetés a játékelméletbe szociológusok számára Ajánlott irodalom: Mészáros József: Játékelmélet (Gondolat, 2003) Filep László: Játékelmélet (Filum, 2001) Csontos László

Részletesebben

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Déva, 2010. november 19-21. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mottó: Az életben nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem amit tárgyalással

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,

Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften, 6. Előadás Piaci stratégiai cselekvések leírása játékelméleti modellek segítségével 1994: Neumann János és Oskar Morgenstern Theory of Games and Economic Behavior. A játékelmélet segítségével egzakt matematikai

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz 2014.11.04. 1 A nap kérdései Mi a vezetés? Milyen a sikeres vezető?

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szociometria Dr. Nyéki Lajos 2016 A szociometriai felmérés A szociometriai felmérés a csoporton belüli társas kapcsolatok vizsgálatára szolgál. Moreno (1934) dolgozta ki a vizsgálati módszert. Eredetileg

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

ÖNISMERETI VIRÁGGYAKORLAT. Készítette: Szabó Edina

ÖNISMERETI VIRÁGGYAKORLAT. Készítette: Szabó Edina ÖNISMERETI VIRÁGGYAKORLAT Készítette: Szabó Edina Egészségügyi problémáink gyakran abból fakadnak, hogy képtelenek vagyunk felismerni, mi a küldetésünk az életben [ ] Már csak egészségünk védelme érdekében

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

A BENYOMÁS KIALAKULÁSA

A BENYOMÁS KIALAKULÁSA Társas megismerés 1 A BENYOMÁS KIALAKULÁSA A társas interakció első fázisa az, hogy két ember érzékeli (látás, hallás, tapintás útján) egymást és kialakul egymásról egy benyomás, amely alapvetően meghatározza

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP Programmodul részletes bemutatása 3. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra különkülön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Kovács Máté, tanársegéd info@kovacs-mate.hu Társadalmi-gazdasági kapcsolatok Ember és környezete kapcsolata Aktivitás, interakció Kölcsönös társadalmi

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

IX. Konfliktus a szervezetben

IX. Konfliktus a szervezetben BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. Konfliktus a szervezetben Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

SZEGEDI ZOLTÁN. Konfliktuskezelési stratégiák. Conflict management

SZEGEDI ZOLTÁN. Konfliktuskezelési stratégiák. Conflict management SZEGEDI ZOLTÁN Konfliktuskezelési stratégiák Conflict management Absztrakt A konfliktus kialakulásának folyamata. Konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása munkahelyi környezetben. Az empirikus kutatás

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV ALAPÉRZELMEK MIMIKÁVAL: Mennyire ismered a nem verbális jeleket? (teszt) Tárgyalás, beszélgetés közben érdemes ezekre a jelekre is figyelnünk. Végezzétek el a tesztet, és értékeljétek ki az eredményt!

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Extrák az öntérképedhez

Extrák az öntérképedhez Extrák az öntérképedhez Nektár a Nagyoktól Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a pszichológia alapjait sem, Tudományos alapokkal bíró felosztásról van itt szó, ha még nem ismernéd, feltétlen találkozz Vele,

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz - Vezetési stílus Hogyan lesz Ön hatékony vezető? leadership 27 Mi a vezetési

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Szervezeti magatartás. Dr. Girasek Edmond

Szervezeti magatartás. Dr. Girasek Edmond Szervezeti magatartás Dr. Girasek Edmond Organizational Behavior (OB) Szervezeti magatartás Olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt egyéni, csoport- és strukturális hatást

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája. Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Kontakt óraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája. Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Kontakt óraszám (elm.+gyak. Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája CGF1301L Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Kontakt óraszám (elm.+gyak.) 9 - Tantárgyfelelős neve: Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Tantárgy oktatója: A kurzus

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari Competences for Innovation in the Metal Sector DEFINITION OF LEARNING OUTCOMES Ország: Vállalat: Képesítés: Ausztria bfi Steiermark Az innováció fejlesztői és elősegítői

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben