A LEGGYAKORIBB ÉRVELÉSI HIBÁK ÉS A FLEXIBILIS GONDOLKODÁS. Kontra József. Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógiai és Felnőttképzési Tanszék, Kaposvár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LEGGYAKORIBB ÉRVELÉSI HIBÁK ÉS A FLEXIBILIS GONDOLKODÁS. Kontra József. Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógiai és Felnőttképzési Tanszék, Kaposvár"

Átírás

1 A LEGGYAKORIBB ÉRVELÉSI HIBÁK ÉS A FLEXIBILIS GONDOLKODÁS Kontra József Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógiai és Felnőttképzési Tanszék, Kaposvár online.hu Az előadás a meggyőzés alternatív ösvényeinek kérdéskörével foglalkozik. Empirikus vizsgálat keretében megvilágítja, hogy a hétköznapi sémák lehetőséget kínálnak érvelések elfogadására vagy elutasítására anélkül, hogy alaposan megfontolnánk az üzenetek összetevőit vagy annak központi témáját. Egyidejűleg bemutatja az érvelési hibákat megközelítő tesztek szerkesztését és elemzését. Szemlélteti, hogy klasszikus és modern (valószínűségi) tesztelméleti módszerekkel a hibás tesztitemek kiszűrhetők. Végső következtetése: további erőfeszítésekre van szükség, hogy a tanulók eléggé felkészültek legyenek az érvelési csapdák felismeréséhez, továbbá a pedagógusjelöltek ismerjék a leggyakoribb meggyőzési technikákat, rábeszélési módszereket. 1. A meggyőzés folyamata és a flexibilitás A meggyőzés kognitív megközelítésének lényege, hogy a befogadó a meggyőzés folyamatának aktív résztvevője. Vagyis a meggyőzés azon múlik, hogy miképpen vesszük az adást. Ez természetesen nagymértékben függ az egyéntől, a helyzettől, a vonzerőtől. 1 Mondhatjuk azt is, csak azt vagyunk képesek észlelni, aminek észlelését sémáink lehetővé teszik. Petty és Cacioppo elaborációs valószínűségi modellje (EVM) egy olyan kognitív modell, amely egyesíteni próbálja a különböző elméletek tanulságait. 2 Az elaboráció azt jelenti, hogy a hallgató gondosan mérlegeli a meggyőzésre irányuló kommunikációban a releváns érveket, miközben az ún. kerülőút lehetőséget kínál egy üzenet értékelésének meggyorsítására az alapos kognitív munka helyett egy sor jelzésre hagyatkozva. Az elméletben fontos tényező az elaborációs motiváció. Mivel a hatásos meggyőzés és a racionális meggyőzés kategóriája nem esik egybe, pedagógiai szempontból ugyanúgy célszerű tanulmányozni a hétköznapi érvelések alapvető eszközeit és leggyakoribb hibáit. Tudjuk, hogy a vitákban legtöbbször kevés az idő az érvek fontosságának, relevanciájának az átgondolására. Ráadásul a mindennapi meggyőzések jelentékeny hányada informális érvelés, vagyis formája alapján nem helyes érvelés. Így aztán a néhány száz szakmai sémát ismerő haladó is aligha tudja magát kifejezni pusztán szakmai sémái segítségével: szakmai sémái állandóan keverednek az általános, hétköznapi sémáival. Csak magasabb szinten, a szakma alapjait lényegében már elsajátító szakértő esetében válnak külön a szakmai és a hétköznapi sémák. Megjegyzendő, a szakmai látásmód kialakításához a hétköznapi gondolkodást biztosan meg kell bolygatni. 3 Természetesen azt is látjuk, hogy a sémás feldolgozás veszélye az észlelés torzulása. 4 1 Pratkanis, A. R. és Aronson, E., A rábeszélőgép (Budapest: AB OVO, 1992) 2 Petty, R. és Cacioppo J., Az elaboráció valószínűségi modellje, in: Bevezetés a kommunikációelméletbe, szerk. Griffin, E., (Budapest: Harmat Kiadó, 2003), Mérő László, Új észjárások (Budapest: Tericum Kiadó Kft., 2001) 4 Nahalka István, Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2002)

2 Nagy flexibilitást igényel a gondolkodás megtisztítása az általánosan elfogadott feltételezésektől. Ha egy séma, egy reprezentáció, egy struktúra nem ad megvilágosodást, egy másik talán ad. A flexibilis gondolkodás Dreyfus és Eisenberg meghatározása 5 szerint a probléma belsejébe jutás képességét foglalja magában, és azt, hogy képesek vagyunk több különböző aspektusból nézni azt. Ez a gondolkodási tevékenység kapcsolatba hozható olyanfajta érvelésekkel, amelyek valódi struktúrái nehezen ragadhatók meg, ahol a szituációk könnyen félreinterpretálhatók. Kutatásunkban az előzőekben ismertetett megfontolások alapján egy átfogó modellben vizsgáltuk az érvelést, a flexibilis gondolkodást, az érdeklődést, valamint ezek hatását a tanulmányi eredményességre. 2. A kutatás módszere és eredményei Egy nagyobb kutatási munkaterv keretében először elővizsgálatot, majd később nagymintás mérést végeztünk. A program egyes eredményeiről már készültek beszámolók. 6 Ebben az előadásban azonban most első alkalommal a nagymintás mérés magyar adatait egy összefoglaló rendszerben tekintjük át. Főképpen az összefüggésvizsgálatok eredményeit használjuk fel. Egyúttal a valószínűségi tesztelmélet (Item Response Theory [IRT]) keretében az itemek tulajdonságait valószínűségelméleti eszközökkel is jellemezzük. 7 A tesztelemzés során utalunk az elővizsgálatra is Minta Az elővizsgálatot május júniusban végeztük. Ebben két kaposvári középiskola hét osztályából összesen 169 (9., 10., és 11. osztályos) tanuló vett részt. A nagymintás mérésre 2004 ben került sor. A vizsgálatba 773 magyar (budapesti, kaposvári, nagyatádi, szegedi) és 85 szlovákiai magyar (rimaszombati, tornaljai) középiskolást, valamint 217 pedagógusjelöltet vontunk be (a KE CSPFK I. és III. évfolyamos és az ELTE BGYTFK másoddiplomás levelező hallgatói közül). Előadásunkban miképpen azt már említettük a 2004 es mérés magyar adataira szorítkozunk (középiskolásra és főiskolásra) Mérőeszközök és adatfelvétel Ami a tesztfejlesztést illeti, az elővizsgálatban Érvelés teszt próbaváltozatához Zentai példái 8 közül választottunk ki húszat (lásd még Aronson 9 ). A feladatok öt csoportba sorolhatók: (1) álláspont 5 Dreyfus, T. és Eisenberg, T., A matematikai gondolkodás különböző oldalairól, in: A matematikai gondolkodás természete, szerk. Sternberg, R. J. és Ben Zeev, T., (Budapest: Vince Kiadó Kft., 1998), Kontra József, Mindennapi érvelések vizsgálata középiskolai tanulók körében, in: III. Országos Neveléstudományi Konferencia Program, tartalmi összefoglalók, szerk. Buda András és Holik Ildikó, (Budapest: MTA Pedagógiai Bizottság,) 50., Kontra József, Mindennapi érvelések vizsgálata pedagógusjelöltek körében, in: III. Országos Neveléstudományi Konferencia Program, tartalmi összefoglalók, szerk. Lehmann Magdolna és Nikolov Marianne, (Budapest: MTA Pedagógiai Bizottság,) 120., Kontra József, Középiskolások tanulás iránti attitűdje, Képzés és Gyakorlat ( évf. 1. sz.): Horváth György, A modern tesztmodellek alkalmazása (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997). 8 Zentai István, A meggyőzés csapdái (Budapest: Typotex Kiadó, 1999). 9 Aronson, E., A társas lény (Budapest: KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003). 2

3 eredete vagy forrása (5 db), (2) megbízhatatlan heurisztikák (5 db), (3) jutalmazásra vagy büntetésre építő stratégiák (3 db), (4) kategorizálás és általánosítás (5 db), (5) feltételes érvelések (2 db). A tanulóknak egy tanítási óra keretében kellett értékelniük a tesztlap feleletalkotó feladataiban bemutatott érveléseket, azaz kimutatni az érvelésekben az esetleges hibákat. A próbamérés eredményei nyomán a nagymintás méréshez az Érvelés tesztet átdolgoztuk. Megváltozott a 20 feladat megoszlása az öt csoportban. Rendre: 1. csoport: 5 feladat; 2. cs.: 4 f.; 3. cs.: 3 f.; 4. cs.: 5 f.; 5. cs.: 3 f. Továbbá a próbateszt nyílt kérdéseire adott válaszok felhasználásával ezúttal zárt kérdéseket (feleletválasztó feladatokat) szerkesztettünk: a teszt elején közölt útmutató szerint minden itemnél a helyesnek vélt választ kellett megjelölnie a teszt megoldójának. Példaként tekintsük az Érvelés teszt első feladatát: 1. feladat. A futás nagyon egészséges dolog. Gábornak is egy kiadósat kellene futnia minden reggel az egészsége érdekében. a) Jó, mert a mozgás egészséges. b) Hibás, mert nem tudhatunk Gáborról mindent. c) Jó, mert Gábornak sem ártana. d) Hibás, mert elég volna pl. kétnaponta futnia. Az egyes válaszok kvantitatív értékelésének kategóriái: helyes (1 pont) és nem helyes (0 pont). Az Érvelés teszten közölt érveléseket a tanulóknak 20 perc alatt kellett értékelniük. A flexibilis gondolkodás tanulmányozásához egy saját készítésű, korábban már többször kipróbált 13 fejtörőből álló problémamegoldó tesztet, úgynevezett Fejtörő tesztet alkalmaztunk. (A Fejtörőteszt összeállításáról lásd: Kontra. 10 ) A feladatlap megoldására tervezett idő 30 perc volt. A tanuláshoz való viszonyt befolyásoló motívumok empirikus megismeréséhez kérdőívet használtunk. A szakirodalomból kiválasztott validnak, érvényesnek tartott 31 itemes attitűdkérdőív hat motívumcsoportja (lásd Tóth 11 ): (A1) továbbtanulás, érvényesülés, magasabb iskola (5 item), (A2) érdeklődés, kutatás (5 item), (A3) elmélyülés, kitartó munka (5 item), (A4) jó jegy az iskolában (5 item), (A5) megfelelő pozíció elfoglalása az osztályban (5 item), valamint (A6) jutalom a családban (6 item). Az általánosítás érdekében azonban néhány itemnél kisebb fogalmazásbeli változtatást végeztünk: például szülők helyett család. A tanulók kijelentésenként 5 fokozatú Likerttípusú skálán jelezhették egyetértésük vagy egyet nem értésük erősségét. Aszerint, hogy mennyire kedvező attitűdöt mutat a válasz, emelkedik a pontszám: értékelésünkben 5 pont a magas és 1 pont az alacsony. Végül a tanulók kitöltöttek egy adatlapot is. Ez azt a célt szolgálta, hogy a belőlük nyert adatok segítségével a mérőlapok eredményeit ne csak önmagukban, hanem a tanulók néhány jellemzőinek megragadásával tanulmányozzuk a jobb teljesítményekhez vezető megoldások keresésekor. Az adatfelvétel során az összes tesztet osztálykeretben (csoportokban) töltötték ki. A felügyelő tanárok számára írásba foglalt, részletes útmutatók készültek. Mivel a középiskolák később osztályaik 10 Kontra József, A gondolkodás flexibilitása és a matematikai teljesítmény, Magyar Pedagógia ( évf. 2. sz.): Tóth László, Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez (Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2001). 3

4 teljesítményeiről és az egész minta átlagáról visszajelzést kaptak, számukra a kutatásban való részvétel összevetéseket is lehetővé tevő praktikus információkat nyújtott. 3. Főbb eredmények A 2004 es teljes magyar mintán a 20 itemes Érvelés tesztre a Cronbach féle alfa 0,74. A Fejtörőktesztnél (13 item) 0,73, az attitűdkérdőívnél (31 item) 0,82 adódott. Következőleg megállapíthatjuk, hogy a mintában a tesztek segítségével elég megbízhatóan lehet egymástól elkülöníteni az eltérő képességű, különböző véleményű tesztkitöltőket. 12 Az Érvelés teszt továbbfejlesztése érdekében az adatokat tanulmányoztuk a Rash modellel elemző Winsteps program segítségével is. Mindenekelőtt kíváncsiak voltunk az itemilleszkedésre. Az item modell illeszkedése a modell által elvárt és a valós teljesítmény közötti eltérést mutatja. Az 1. ábra a képességszint horizontális feltüntetésével szemben az illeszkedést vertikálisan jeleníti meg. Egy item annál jobban illeszkedik a vizsgált képességterületre vonatkozó adatok által meghatározott modellbe, minél közelebb van az itemet reprezentáló kör a 2 és 2 által meghatározott függőleges sáv nullán átmenő középvonalához (lásd az 1. ábrán). A körök mérete az elkövetett hiba nagyságára utal: minél kisebb, annál pontosabban tudjuk megmondani az adott item helyzetét. 13 Az elmondottak értelmében az 1. ábrán jól látható, hogy az E2P vel jelölt item más képességterületet (is) mér. A képet árnyalja, ha a főiskolás mintán nézzük meg ennek az itemnek helyzetét (2. ábra). Ám a pedagógusjelöltek esetében az E2P az elvárt sávban tűnik fel (bár a többi itemtől kissé távolabb), vagyis ez alkalommal az item a modellbe illeszkedik. Mondhatjuk tehát azt, hogy a középiskolások adatai magyarázzák a bizonytalanságot. 1. ábra. Az Érvelés teszt itemeinek modell illeszkedése a teljes magyar mintán (2004) 12 Horváth György, Bevezetés a tesztelméletbe (Budapest: Keraban Kiadó, 1991). 13 Bond, T. és Fox, C. M., Applying The Rasch Model Fundamental Measurement in the Human Sciences (New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates, 2001) 4

5 2. ábra. Az Érvelés teszt itemeinek modell illeszkedése a pedagógusjelöltek mintáján (2004) De mi is ez az item? A furcsán viselkedő item az Érvelés teszt 2. feladata, amely arra apellál, hogy egy negált univerzális állítás egy egzisztenciális állítást is jelent [ x(φx)= x( φx)]: 2. feladat. Azt állítod, hogy minden egyetemi oktató nyomorúságos bérből tengődik. Nos, cáfolom: én ismerek egyet, akinek majdnem egymillió forint a havi jövedelme. a) Jó, mert egymillió forint sok pénz. b) Hibás, az egyetemi oktatók nem jól keresnek. c) Jó, mert egy ellenpélda már cáfol. d) Hibás, mert a kivétel erősíti a szabályt. Arra következtethetünk e feladat elemzésekor, hogy a hétköznapi szóhasználat értelmezésbeli problémához vezethet. Ugyanis a minden szó gyakorta túlzott általánosítással a majdnem minden jelentésével bír (azaz néhány kivételtől eltekintve ). Például a tanórákon sokszor hallható már megint mindenki beszélget kijelentés valószínűleg nem mindenkire vonatkozik, azaz kivételek lehetnek. De utalhatunk még a statisztikai következtetésekre (ahol a nagyon valószínű állítások rendszerint megalapozottabbak és megbízhatóbbak, mint a mindennapi élet biztos állításai). Példaként említhetjük, hogy a vélelmezett iskolázottság és jövedelem közötti kapcsolat valószínűségi jellegű: a magasabb végzettségűek átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkeznek ugyan, mint a kevésbé képzettek, de azonos végzettséghez különböző jövedelmek is tartozhatnak. Tudjuk, a jövedelmet számtalan egyéb tényező is befolyásolja (életkor, lakóhely, stb.). Mindent összevetve kivételek itt úgyszintén előfordulhatnak. Ezért a túlzott általánosítás hibájáról beszélhetünk, amikor egy igaz statisztikus általánosítást tévesen univerzális állításként kezelünk. Ezek a példák arra hívják fel a figyelmet, hogy a minden szó bizonytalan értelmezése befolyásolhatja a megoldást a középiskolások körében. Amennyiben a minden dekódolása (a) minden, egy ellenpélda cáfol, ha (b) majdnem minden, akkor viszont nem. Tesztfejlesztési szempontból ezért érdemes lenne ezt a problémát a későbbiekben körbejárni. 5

6 Az itemek és a megoldók viszonyának feltérképezésekor sorra vettük az egyes itemekhez rendelhető valószínűségeloszlásokat is, hiszen a modern tesztelméletekben az, hogy valaki megold egy tesztitemet, vagy nem old meg, nem determinisztikus. A valószínűségi modellekben a megoldó képességétől és az item nehézségétől függő 0 és 1 közötti érték adja meg a megoldó eredményességének valószínűségét az adott itemen. Illusztrációként a 3. ábrán mutatjuk meg, hogy például az Érvelés teszt korábban említett első feladatának (lásd: A futás nagyon egészséges dolog ) megoldási valószínűsége hogyan alakul a képesség függvényében. Az ábra feltünteti az empirikus adatokat, az elméleti görbét (item characteristic curve, ICC) és a 95% os konfidencia zónát. Az item nehézsége a képességskálán az a pont, ahol az egy pont elérésének a valószínűsége 0,5. Egyúttal az ábrán látható görbe (ICC) alakja jól kifejezi azt, hogy milyen tulajdonságú az item. Minél meredekebb a karakterisztikus görbe, annál nagyobb az item differenciáló ereje, azaz annál érzékenyebben tesz különbséget a megoldók között. 3. ábra. Az Érvelés teszt 2. itemének (a futás problémának ) megoldási valószínűsége A nem túl bonyolult gondolkodással megoldható problémamegoldás feladatokban a középiskolások és a pedagógusjelöltek egyaránt gyenge, hasonló eredményeket értek el. Az Érveléstesztben és a Fejtörő tesztben nyújtott százalékpontban kifejezett teljesítményeket évfolyamonkénti bontásban az 1. táblázat foglalja össze. Érdemes azonban megjegyezni, hogy iskolaszakaszonként a magasabb évfolyamok javára szignifikáns (p < 0,05), bár viszonylag kicsi különbségek adódtak. 1. táblázat. Az évfolyamok eredményei az Érvelés teszten és a Fejtörő teszten (átlag és szórás, %p) Teszttípus 9. o. 10. o. 11. o. 12. o. I. évf. III. évf. Másoddipl. átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD Érvelés teszt 28,3 11,6 29,3 10,7 30,0 11,4 32,2 9,9 33,1 10,9 37,4 12,3 36,4 12,9 Fejtörő teszt 25,3 19,0 28,7 18,4 36,7 24,3 29,1 18,5 33,1 21,3 36,4 21,3 54,4 25,4 Az eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy komoly figyelmet kellene fordítani a pedagógiai gyakorlatban a közlemények értelmezésére és értékelésére. Úgy tűnik, hogy az itt kiemelt 6

7 képességeknek a fejlesztése még nem áll egyértelműen a tanítás fókuszában. Ugyanakkor az is észlelhető, hogy növekvő mértékben válik az oktatás szélesebb értelmű céljává és így a tanításitanulási folyamat egyik fontos eredményévé. A tanulmányi eredményesség és a teszteredmények összefüggéseit a korrelációs együtthatók segítségével közöljük (4. ábra). A vizsgálati modell változói közötti kapcsolatok a várakozásainknak megfelelően alakultak: a kognitív és az affektív szféra egyaránt stabil összefüggést mutat az általános eredményességgel. Nagyon lényeges tehát az is, hogy ki miért tanul. Elgondolkodtatók a konkrét jutalmakkal (pl. a jó jeggyel) tapasztalt negatív korrelációk. Valóban, a hosszú távon is érvényesülő motiváció a túlnyomóan belső késztetés hatására létrejövő tanulás a megfelelő kognitív, tanulási motívumrendszer kiépülése, fenntartása esetén valósulhat meg. 4. ábra. A vizsgálati modell változóinak összefüggésrendszere a korrelációs együtthatókkal 14 A többszörös regresszióanalízis (a tanulmányi eredményességgel mint függő változóval) újabb szempontokat hoz az összefüggések elemzésébe. Az eredményeket (a megmagyarázott variancia százalékos arányait) az 5. ábra összegzi. Mindegyik változó hatása szignifikáns (p < 0,05). A modellünk magyarázóereje meghaladja a 14 százalékot. Elsőként mint legerősebb magyarázó változó a problémamegoldás lépett be a modellbe a nem túl magas 7,3 százalékkal (FORWARD módszerrel). Ugyanakkor nem tartjuk szerencsésnek, hogy az érvelés ennyire kicsi szerepet játszik a jegyek kialakításában (csak 2,4%). Az utóbbira többféle magyarázat is lehetséges. Vannak szakterületek, ahol sok hétköznapi séma releváns (pszichológia, esztétika, mi több valamennyire a biológia bizonyos területei is), s így alkalmazásuk többé kevésbé eredményes lehet. A hétköznapi sémák nagy része persze működésképtelen például a matematika, fizika és kémia esetében. Másrészt az iskolákban több hazai kutató szerint jobbára a tudás reproduktív szintű alkalmazása jellemző. 15 A puszta memorizálás (a megértéshez szükséges sémák nélküli tanulás) még sikeres is lehet: kézzelfogható eredménye egy sor piros kipipálás a füzetben. A helyzetet bonyolítja, hogy egy okos és szorgalmas 14 Szignifikancia: * (p < 0,05); ** (p < 0,01); *** (p < 0,001). 15 Csapó Benő, szerk., Iskolai tudás (Budapest: Osiris Kiadó, 2002) 7

8 tanuló olyan sok dolgot képes betanulni, hogy végül a tudása eléggé nehezen különböztethető meg a megértésen alapuló tudástól. Összegzés 5. ábra. A tanulmányi eredményességet befolyásoló tényezők (a megmagyarázott variancia értékei % ban) Az információ feldolgozása bonyolult, soktényezős folyamat, amelynek legfontosabb vetülete a befogadó mentális tevékenysége, aktivitása. Ugyanakkor az újonnan tanult szakmai ismeretek még szinte csakis a hétköznapi sémákba szerveződnek. A tanuló nem látja a dolgokat összefüggéseiben, de nem is logikátlan, hiszen a hétköznapi logikáját alkalmazza. A pedagógus feladata, hogy az új ismereteket a tanulók hétköznapi sémáival szoros összefüggésben kezelje, miközben az előzetes tudás nehezítheti, gátolhatja a megfelelő konstrukciók kialakulását. Ugyanis amennyiben a szakma sémái a hétköznapi sémákkal szorosan együtt járnak (bár a szakmaiságból adódóan azoktól elvonatkoztatódnak), csak két párhuzamos tanulási folyamat (szakmai és mindennapi) összeérése eredményezhet magas szintet. Ennélfogva pedagógiai szempontból nagyobb figyelmet érdemelnek a mindennapi meggyőzés informális hibái. Az előadásunkban bemutatott kutatási program egyik kiemelt célja éppen egy olyan mérőeszköz készítése volt, amely néhány gyakori érvelési hibát diagnosztizál. A kapott eredmények szerint a tanulmányi eredményességet befolyásolja az érvelés, a flexibilitás és az érdeklődés. A kutatási modellbe bevont affektív változókkal való kapcsolatok megerősítik, hogy a kognitív szférán kívüli tényezők úgyszintén meghatározók. Úgy gondoljuk, az adatokra tesztfejlesztést alapozhatunk. Továbbá az eredmények jelzik, hogy a tanítási tanulási folyamatban elsajátítható tudás és a tantárgyi attitűdök fejleszthetősége szempontjából előnnyel járhat a tanulói, hallgatói érvelések sajátosságainak alaposabb megismerése. 8

Középiskolások olvasás iránti attitűdjeinek vizsgálata klasszikus és modern tesztelméleti eszközökkel

Középiskolások olvasás iránti attitűdjeinek vizsgálata klasszikus és modern tesztelméleti eszközökkel Középiskolások olvasás iránti attitűdjeinek vizsgálata klasszikus és modern tesztelméleti eszközökkel Kontra József Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógia Tanszék, Kaposvár kontraxj@t online.hu Célunk a klasszikus

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

A PARCIÁLIS KREDIT MODELL EGY ALKALMAZÁSA APPLYING THE PARTIAL CREDIT MODEL. Kontra József Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Magyarország

A PARCIÁLIS KREDIT MODELL EGY ALKALMAZÁSA APPLYING THE PARTIAL CREDIT MODEL. Kontra József Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Magyarország A PARCIÁLIS KREDIT MODELL EGY ALKALMAZÁSA APPLYING THE PARTIAL CREDIT MODEL Kontra József Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Magyarország Absztrakt: A Rasch modell elősegíti a társadalomtudományi kutatások megfelelőbb

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

Hazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel

Hazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel Iskolakultúra 2008/1 2 Molnár Gyöngyvér SZTE, Pedagógia Tanszék, MTA-SZTE Képességkutató Csoport A Rasch-modell kiterjesztése nem dichotóm adatok elemzésére: a rangskálás és a parciális kredit modell A

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés

Részletesebben

Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai

Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Pilot kutatás 2016 Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Faragó Boglárka Kovács Kristóf Sarkadi-Nagy Szilvia 2016. június 14. Az előadás céljai A Kognitos Kft.

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

KÖZÉPISKOLÁSOK TANULÁS IRÁNTI ATTITŰDJE

KÖZÉPISKOLÁSOK TANULÁS IRÁNTI ATTITŰDJE Kontra József 1 KÖZÉPISKOLÁSOK TANULÁS IRÁNTI ATTITŰDJE A tanuláshoz való viszonyt befolyásoló motívumok empirikus megismerése a gyakorló pedagógus számára azért kiemelten fontos, mert eszerint választhat

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill. 7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS

A TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS A TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS BEÁLLÍTÓDÁSAI ÉS A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG Széll Krisztián - Sági Matild XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eszterházy Károly Főiskola Eger, 2013. november 8. KUTATÁSI

Részletesebben

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam) Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik

Részletesebben

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről

Részletesebben

A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI

A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó T á j é k o z t a t ó Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények 2009. évi Országos kompetenciamérésen elért eredményeirõl Bevezetés Országos kompetenciamérésre elõször

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában

Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában A mérések és a hozzá tartozó dokumentumok itt tekinthetõk meg. Intézményi jelentés A 2001 õszén elkezdõdött Országos kompetenciamérések sorában

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL Terület: tanulmányi versenyekkel való elégedettség a 006-007. tanévben Partnerek: versenyző tanulók (II. kör:

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében Kotschy Beáta Lengyeltóti, 2014. Az előadás fő kérdései Mi a pedagógiai portfólió? Miért alkalmazzuk a pedagógiai portfóliót? Mi a portfólió szerepe

Részletesebben

Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében

Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék A kutatásról TÁMOP-4.2.2.C-11/1 pályázat

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat A Kecskeméti Református Általános Iskola 2014. évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése Hatodik évfolyam. Létszámadatok: 1. táblázat A hatodik évfolyamon a 91 tanulóból 8 fő SNI és egyéb rész-képesség

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FIT-jelentés :: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u OM azonosító: Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u OM azonosító: Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u. 56-58. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:

Részletesebben

Lőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban

Lőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban Lőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Üzleti szimulációkról dióhéjban

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát

sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát A pedagógusok iskolai végzettsége és az általuk tanított tantárgyak a 2016/2017-es tanévben: sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz horvát 2. horvát, orosz horvát 3. tanító

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

MATEMATIKAI STANDARDFEJLESZTÉS

MATEMATIKAI STANDARDFEJLESZTÉS XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 MATEMATIKAI STANDARDFEJLESZTÉS Csapodi Csaba Tartalom 1. Az első változat elkészítése és a tapasztalatok 2. A második

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Hogyan írjunk jól sikerült kompetenciamérést? Készítette: Kiss István 2. évf. Mérés-értékelés szakvizsga

Hogyan írjunk jól sikerült kompetenciamérést? Készítette: Kiss István 2. évf. Mérés-értékelés szakvizsga Hogyan írjunk jól sikerült kompetenciamérést? Készítette: Kiss István 2. évf. Mérés-értékelés szakvizsga Tartalom Bevezető Kompetencia Kérdőív Eredmény Bemutatkozás A dolgozat keletkezésének körülményei

Részletesebben

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a

Részletesebben

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

FIT-jelentés :: Újbudai Széchenyi István Gimnázium 1118 Budapest, Rimaszombati út 2-4. OM azonosító: Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: Újbudai Széchenyi István Gimnázium 1118 Budapest, Rimaszombati út 2-4. OM azonosító: Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2015 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Újbudai Széchenyi István Gimnázium 1118 Budapest, Rimaszombati út 2-4. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

2012. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS

2012. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS A 2012. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE Mecsekaljai 6. és 8. évfolyam eredményeinek összefoglalása TARTALOM TARTALOM 2 Tudnivalók 3 KÉPESSÉGSZINTEK 3 A TELEPHELY NAGYSÁG SZERINTI BESOROLÁSA

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben