A LEGGYAKORIBB ÉRVELÉSI HIBÁK ÉS A FLEXIBILIS GONDOLKODÁS. Kontra József. Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógiai és Felnőttképzési Tanszék, Kaposvár
|
|
- Csenge Vassné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A LEGGYAKORIBB ÉRVELÉSI HIBÁK ÉS A FLEXIBILIS GONDOLKODÁS Kontra József Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógiai és Felnőttképzési Tanszék, Kaposvár kontraxj@t online.hu Az előadás a meggyőzés alternatív ösvényeinek kérdéskörével foglalkozik. Empirikus vizsgálat keretében megvilágítja, hogy a hétköznapi sémák lehetőséget kínálnak érvelések elfogadására vagy elutasítására anélkül, hogy alaposan megfontolnánk az üzenetek összetevőit vagy annak központi témáját. Egyidejűleg bemutatja az érvelési hibákat megközelítő tesztek szerkesztését és elemzését. Szemlélteti, hogy klasszikus és modern (valószínűségi) tesztelméleti módszerekkel a hibás tesztitemek kiszűrhetők. Végső következtetése: további erőfeszítésekre van szükség, hogy a tanulók eléggé felkészültek legyenek az érvelési csapdák felismeréséhez, továbbá a pedagógusjelöltek ismerjék a leggyakoribb meggyőzési technikákat, rábeszélési módszereket. 1. A meggyőzés folyamata és a flexibilitás A meggyőzés kognitív megközelítésének lényege, hogy a befogadó a meggyőzés folyamatának aktív résztvevője. Vagyis a meggyőzés azon múlik, hogy miképpen vesszük az adást. Ez természetesen nagymértékben függ az egyéntől, a helyzettől, a vonzerőtől. 1 Mondhatjuk azt is, csak azt vagyunk képesek észlelni, aminek észlelését sémáink lehetővé teszik. Petty és Cacioppo elaborációs valószínűségi modellje (EVM) egy olyan kognitív modell, amely egyesíteni próbálja a különböző elméletek tanulságait. 2 Az elaboráció azt jelenti, hogy a hallgató gondosan mérlegeli a meggyőzésre irányuló kommunikációban a releváns érveket, miközben az ún. kerülőút lehetőséget kínál egy üzenet értékelésének meggyorsítására az alapos kognitív munka helyett egy sor jelzésre hagyatkozva. Az elméletben fontos tényező az elaborációs motiváció. Mivel a hatásos meggyőzés és a racionális meggyőzés kategóriája nem esik egybe, pedagógiai szempontból ugyanúgy célszerű tanulmányozni a hétköznapi érvelések alapvető eszközeit és leggyakoribb hibáit. Tudjuk, hogy a vitákban legtöbbször kevés az idő az érvek fontosságának, relevanciájának az átgondolására. Ráadásul a mindennapi meggyőzések jelentékeny hányada informális érvelés, vagyis formája alapján nem helyes érvelés. Így aztán a néhány száz szakmai sémát ismerő haladó is aligha tudja magát kifejezni pusztán szakmai sémái segítségével: szakmai sémái állandóan keverednek az általános, hétköznapi sémáival. Csak magasabb szinten, a szakma alapjait lényegében már elsajátító szakértő esetében válnak külön a szakmai és a hétköznapi sémák. Megjegyzendő, a szakmai látásmód kialakításához a hétköznapi gondolkodást biztosan meg kell bolygatni. 3 Természetesen azt is látjuk, hogy a sémás feldolgozás veszélye az észlelés torzulása. 4 1 Pratkanis, A. R. és Aronson, E., A rábeszélőgép (Budapest: AB OVO, 1992) 2 Petty, R. és Cacioppo J., Az elaboráció valószínűségi modellje, in: Bevezetés a kommunikációelméletbe, szerk. Griffin, E., (Budapest: Harmat Kiadó, 2003), Mérő László, Új észjárások (Budapest: Tericum Kiadó Kft., 2001) 4 Nahalka István, Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2002)
2 Nagy flexibilitást igényel a gondolkodás megtisztítása az általánosan elfogadott feltételezésektől. Ha egy séma, egy reprezentáció, egy struktúra nem ad megvilágosodást, egy másik talán ad. A flexibilis gondolkodás Dreyfus és Eisenberg meghatározása 5 szerint a probléma belsejébe jutás képességét foglalja magában, és azt, hogy képesek vagyunk több különböző aspektusból nézni azt. Ez a gondolkodási tevékenység kapcsolatba hozható olyanfajta érvelésekkel, amelyek valódi struktúrái nehezen ragadhatók meg, ahol a szituációk könnyen félreinterpretálhatók. Kutatásunkban az előzőekben ismertetett megfontolások alapján egy átfogó modellben vizsgáltuk az érvelést, a flexibilis gondolkodást, az érdeklődést, valamint ezek hatását a tanulmányi eredményességre. 2. A kutatás módszere és eredményei Egy nagyobb kutatási munkaterv keretében először elővizsgálatot, majd később nagymintás mérést végeztünk. A program egyes eredményeiről már készültek beszámolók. 6 Ebben az előadásban azonban most első alkalommal a nagymintás mérés magyar adatait egy összefoglaló rendszerben tekintjük át. Főképpen az összefüggésvizsgálatok eredményeit használjuk fel. Egyúttal a valószínűségi tesztelmélet (Item Response Theory [IRT]) keretében az itemek tulajdonságait valószínűségelméleti eszközökkel is jellemezzük. 7 A tesztelemzés során utalunk az elővizsgálatra is Minta Az elővizsgálatot május júniusban végeztük. Ebben két kaposvári középiskola hét osztályából összesen 169 (9., 10., és 11. osztályos) tanuló vett részt. A nagymintás mérésre 2004 ben került sor. A vizsgálatba 773 magyar (budapesti, kaposvári, nagyatádi, szegedi) és 85 szlovákiai magyar (rimaszombati, tornaljai) középiskolást, valamint 217 pedagógusjelöltet vontunk be (a KE CSPFK I. és III. évfolyamos és az ELTE BGYTFK másoddiplomás levelező hallgatói közül). Előadásunkban miképpen azt már említettük a 2004 es mérés magyar adataira szorítkozunk (középiskolásra és főiskolásra) Mérőeszközök és adatfelvétel Ami a tesztfejlesztést illeti, az elővizsgálatban Érvelés teszt próbaváltozatához Zentai példái 8 közül választottunk ki húszat (lásd még Aronson 9 ). A feladatok öt csoportba sorolhatók: (1) álláspont 5 Dreyfus, T. és Eisenberg, T., A matematikai gondolkodás különböző oldalairól, in: A matematikai gondolkodás természete, szerk. Sternberg, R. J. és Ben Zeev, T., (Budapest: Vince Kiadó Kft., 1998), Kontra József, Mindennapi érvelések vizsgálata középiskolai tanulók körében, in: III. Országos Neveléstudományi Konferencia Program, tartalmi összefoglalók, szerk. Buda András és Holik Ildikó, (Budapest: MTA Pedagógiai Bizottság,) 50., Kontra József, Mindennapi érvelések vizsgálata pedagógusjelöltek körében, in: III. Országos Neveléstudományi Konferencia Program, tartalmi összefoglalók, szerk. Lehmann Magdolna és Nikolov Marianne, (Budapest: MTA Pedagógiai Bizottság,) 120., Kontra József, Középiskolások tanulás iránti attitűdje, Képzés és Gyakorlat ( évf. 1. sz.): Horváth György, A modern tesztmodellek alkalmazása (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997). 8 Zentai István, A meggyőzés csapdái (Budapest: Typotex Kiadó, 1999). 9 Aronson, E., A társas lény (Budapest: KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003). 2
3 eredete vagy forrása (5 db), (2) megbízhatatlan heurisztikák (5 db), (3) jutalmazásra vagy büntetésre építő stratégiák (3 db), (4) kategorizálás és általánosítás (5 db), (5) feltételes érvelések (2 db). A tanulóknak egy tanítási óra keretében kellett értékelniük a tesztlap feleletalkotó feladataiban bemutatott érveléseket, azaz kimutatni az érvelésekben az esetleges hibákat. A próbamérés eredményei nyomán a nagymintás méréshez az Érvelés tesztet átdolgoztuk. Megváltozott a 20 feladat megoszlása az öt csoportban. Rendre: 1. csoport: 5 feladat; 2. cs.: 4 f.; 3. cs.: 3 f.; 4. cs.: 5 f.; 5. cs.: 3 f. Továbbá a próbateszt nyílt kérdéseire adott válaszok felhasználásával ezúttal zárt kérdéseket (feleletválasztó feladatokat) szerkesztettünk: a teszt elején közölt útmutató szerint minden itemnél a helyesnek vélt választ kellett megjelölnie a teszt megoldójának. Példaként tekintsük az Érvelés teszt első feladatát: 1. feladat. A futás nagyon egészséges dolog. Gábornak is egy kiadósat kellene futnia minden reggel az egészsége érdekében. a) Jó, mert a mozgás egészséges. b) Hibás, mert nem tudhatunk Gáborról mindent. c) Jó, mert Gábornak sem ártana. d) Hibás, mert elég volna pl. kétnaponta futnia. Az egyes válaszok kvantitatív értékelésének kategóriái: helyes (1 pont) és nem helyes (0 pont). Az Érvelés teszten közölt érveléseket a tanulóknak 20 perc alatt kellett értékelniük. A flexibilis gondolkodás tanulmányozásához egy saját készítésű, korábban már többször kipróbált 13 fejtörőből álló problémamegoldó tesztet, úgynevezett Fejtörő tesztet alkalmaztunk. (A Fejtörőteszt összeállításáról lásd: Kontra. 10 ) A feladatlap megoldására tervezett idő 30 perc volt. A tanuláshoz való viszonyt befolyásoló motívumok empirikus megismeréséhez kérdőívet használtunk. A szakirodalomból kiválasztott validnak, érvényesnek tartott 31 itemes attitűdkérdőív hat motívumcsoportja (lásd Tóth 11 ): (A1) továbbtanulás, érvényesülés, magasabb iskola (5 item), (A2) érdeklődés, kutatás (5 item), (A3) elmélyülés, kitartó munka (5 item), (A4) jó jegy az iskolában (5 item), (A5) megfelelő pozíció elfoglalása az osztályban (5 item), valamint (A6) jutalom a családban (6 item). Az általánosítás érdekében azonban néhány itemnél kisebb fogalmazásbeli változtatást végeztünk: például szülők helyett család. A tanulók kijelentésenként 5 fokozatú Likerttípusú skálán jelezhették egyetértésük vagy egyet nem értésük erősségét. Aszerint, hogy mennyire kedvező attitűdöt mutat a válasz, emelkedik a pontszám: értékelésünkben 5 pont a magas és 1 pont az alacsony. Végül a tanulók kitöltöttek egy adatlapot is. Ez azt a célt szolgálta, hogy a belőlük nyert adatok segítségével a mérőlapok eredményeit ne csak önmagukban, hanem a tanulók néhány jellemzőinek megragadásával tanulmányozzuk a jobb teljesítményekhez vezető megoldások keresésekor. Az adatfelvétel során az összes tesztet osztálykeretben (csoportokban) töltötték ki. A felügyelő tanárok számára írásba foglalt, részletes útmutatók készültek. Mivel a középiskolák később osztályaik 10 Kontra József, A gondolkodás flexibilitása és a matematikai teljesítmény, Magyar Pedagógia ( évf. 2. sz.): Tóth László, Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez (Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2001). 3
4 teljesítményeiről és az egész minta átlagáról visszajelzést kaptak, számukra a kutatásban való részvétel összevetéseket is lehetővé tevő praktikus információkat nyújtott. 3. Főbb eredmények A 2004 es teljes magyar mintán a 20 itemes Érvelés tesztre a Cronbach féle alfa 0,74. A Fejtörőktesztnél (13 item) 0,73, az attitűdkérdőívnél (31 item) 0,82 adódott. Következőleg megállapíthatjuk, hogy a mintában a tesztek segítségével elég megbízhatóan lehet egymástól elkülöníteni az eltérő képességű, különböző véleményű tesztkitöltőket. 12 Az Érvelés teszt továbbfejlesztése érdekében az adatokat tanulmányoztuk a Rash modellel elemző Winsteps program segítségével is. Mindenekelőtt kíváncsiak voltunk az itemilleszkedésre. Az item modell illeszkedése a modell által elvárt és a valós teljesítmény közötti eltérést mutatja. Az 1. ábra a képességszint horizontális feltüntetésével szemben az illeszkedést vertikálisan jeleníti meg. Egy item annál jobban illeszkedik a vizsgált képességterületre vonatkozó adatok által meghatározott modellbe, minél közelebb van az itemet reprezentáló kör a 2 és 2 által meghatározott függőleges sáv nullán átmenő középvonalához (lásd az 1. ábrán). A körök mérete az elkövetett hiba nagyságára utal: minél kisebb, annál pontosabban tudjuk megmondani az adott item helyzetét. 13 Az elmondottak értelmében az 1. ábrán jól látható, hogy az E2P vel jelölt item más képességterületet (is) mér. A képet árnyalja, ha a főiskolás mintán nézzük meg ennek az itemnek helyzetét (2. ábra). Ám a pedagógusjelöltek esetében az E2P az elvárt sávban tűnik fel (bár a többi itemtől kissé távolabb), vagyis ez alkalommal az item a modellbe illeszkedik. Mondhatjuk tehát azt, hogy a középiskolások adatai magyarázzák a bizonytalanságot. 1. ábra. Az Érvelés teszt itemeinek modell illeszkedése a teljes magyar mintán (2004) 12 Horváth György, Bevezetés a tesztelméletbe (Budapest: Keraban Kiadó, 1991). 13 Bond, T. és Fox, C. M., Applying The Rasch Model Fundamental Measurement in the Human Sciences (New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates, 2001) 4
5 2. ábra. Az Érvelés teszt itemeinek modell illeszkedése a pedagógusjelöltek mintáján (2004) De mi is ez az item? A furcsán viselkedő item az Érvelés teszt 2. feladata, amely arra apellál, hogy egy negált univerzális állítás egy egzisztenciális állítást is jelent [ x(φx)= x( φx)]: 2. feladat. Azt állítod, hogy minden egyetemi oktató nyomorúságos bérből tengődik. Nos, cáfolom: én ismerek egyet, akinek majdnem egymillió forint a havi jövedelme. a) Jó, mert egymillió forint sok pénz. b) Hibás, az egyetemi oktatók nem jól keresnek. c) Jó, mert egy ellenpélda már cáfol. d) Hibás, mert a kivétel erősíti a szabályt. Arra következtethetünk e feladat elemzésekor, hogy a hétköznapi szóhasználat értelmezésbeli problémához vezethet. Ugyanis a minden szó gyakorta túlzott általánosítással a majdnem minden jelentésével bír (azaz néhány kivételtől eltekintve ). Például a tanórákon sokszor hallható már megint mindenki beszélget kijelentés valószínűleg nem mindenkire vonatkozik, azaz kivételek lehetnek. De utalhatunk még a statisztikai következtetésekre (ahol a nagyon valószínű állítások rendszerint megalapozottabbak és megbízhatóbbak, mint a mindennapi élet biztos állításai). Példaként említhetjük, hogy a vélelmezett iskolázottság és jövedelem közötti kapcsolat valószínűségi jellegű: a magasabb végzettségűek átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkeznek ugyan, mint a kevésbé képzettek, de azonos végzettséghez különböző jövedelmek is tartozhatnak. Tudjuk, a jövedelmet számtalan egyéb tényező is befolyásolja (életkor, lakóhely, stb.). Mindent összevetve kivételek itt úgyszintén előfordulhatnak. Ezért a túlzott általánosítás hibájáról beszélhetünk, amikor egy igaz statisztikus általánosítást tévesen univerzális állításként kezelünk. Ezek a példák arra hívják fel a figyelmet, hogy a minden szó bizonytalan értelmezése befolyásolhatja a megoldást a középiskolások körében. Amennyiben a minden dekódolása (a) minden, egy ellenpélda cáfol, ha (b) majdnem minden, akkor viszont nem. Tesztfejlesztési szempontból ezért érdemes lenne ezt a problémát a későbbiekben körbejárni. 5
6 Az itemek és a megoldók viszonyának feltérképezésekor sorra vettük az egyes itemekhez rendelhető valószínűségeloszlásokat is, hiszen a modern tesztelméletekben az, hogy valaki megold egy tesztitemet, vagy nem old meg, nem determinisztikus. A valószínűségi modellekben a megoldó képességétől és az item nehézségétől függő 0 és 1 közötti érték adja meg a megoldó eredményességének valószínűségét az adott itemen. Illusztrációként a 3. ábrán mutatjuk meg, hogy például az Érvelés teszt korábban említett első feladatának (lásd: A futás nagyon egészséges dolog ) megoldási valószínűsége hogyan alakul a képesség függvényében. Az ábra feltünteti az empirikus adatokat, az elméleti görbét (item characteristic curve, ICC) és a 95% os konfidencia zónát. Az item nehézsége a képességskálán az a pont, ahol az egy pont elérésének a valószínűsége 0,5. Egyúttal az ábrán látható görbe (ICC) alakja jól kifejezi azt, hogy milyen tulajdonságú az item. Minél meredekebb a karakterisztikus görbe, annál nagyobb az item differenciáló ereje, azaz annál érzékenyebben tesz különbséget a megoldók között. 3. ábra. Az Érvelés teszt 2. itemének (a futás problémának ) megoldási valószínűsége A nem túl bonyolult gondolkodással megoldható problémamegoldás feladatokban a középiskolások és a pedagógusjelöltek egyaránt gyenge, hasonló eredményeket értek el. Az Érveléstesztben és a Fejtörő tesztben nyújtott százalékpontban kifejezett teljesítményeket évfolyamonkénti bontásban az 1. táblázat foglalja össze. Érdemes azonban megjegyezni, hogy iskolaszakaszonként a magasabb évfolyamok javára szignifikáns (p < 0,05), bár viszonylag kicsi különbségek adódtak. 1. táblázat. Az évfolyamok eredményei az Érvelés teszten és a Fejtörő teszten (átlag és szórás, %p) Teszttípus 9. o. 10. o. 11. o. 12. o. I. évf. III. évf. Másoddipl. átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD átl. SD Érvelés teszt 28,3 11,6 29,3 10,7 30,0 11,4 32,2 9,9 33,1 10,9 37,4 12,3 36,4 12,9 Fejtörő teszt 25,3 19,0 28,7 18,4 36,7 24,3 29,1 18,5 33,1 21,3 36,4 21,3 54,4 25,4 Az eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy komoly figyelmet kellene fordítani a pedagógiai gyakorlatban a közlemények értelmezésére és értékelésére. Úgy tűnik, hogy az itt kiemelt 6
7 képességeknek a fejlesztése még nem áll egyértelműen a tanítás fókuszában. Ugyanakkor az is észlelhető, hogy növekvő mértékben válik az oktatás szélesebb értelmű céljává és így a tanításitanulási folyamat egyik fontos eredményévé. A tanulmányi eredményesség és a teszteredmények összefüggéseit a korrelációs együtthatók segítségével közöljük (4. ábra). A vizsgálati modell változói közötti kapcsolatok a várakozásainknak megfelelően alakultak: a kognitív és az affektív szféra egyaránt stabil összefüggést mutat az általános eredményességgel. Nagyon lényeges tehát az is, hogy ki miért tanul. Elgondolkodtatók a konkrét jutalmakkal (pl. a jó jeggyel) tapasztalt negatív korrelációk. Valóban, a hosszú távon is érvényesülő motiváció a túlnyomóan belső késztetés hatására létrejövő tanulás a megfelelő kognitív, tanulási motívumrendszer kiépülése, fenntartása esetén valósulhat meg. 4. ábra. A vizsgálati modell változóinak összefüggésrendszere a korrelációs együtthatókkal 14 A többszörös regresszióanalízis (a tanulmányi eredményességgel mint függő változóval) újabb szempontokat hoz az összefüggések elemzésébe. Az eredményeket (a megmagyarázott variancia százalékos arányait) az 5. ábra összegzi. Mindegyik változó hatása szignifikáns (p < 0,05). A modellünk magyarázóereje meghaladja a 14 százalékot. Elsőként mint legerősebb magyarázó változó a problémamegoldás lépett be a modellbe a nem túl magas 7,3 százalékkal (FORWARD módszerrel). Ugyanakkor nem tartjuk szerencsésnek, hogy az érvelés ennyire kicsi szerepet játszik a jegyek kialakításában (csak 2,4%). Az utóbbira többféle magyarázat is lehetséges. Vannak szakterületek, ahol sok hétköznapi séma releváns (pszichológia, esztétika, mi több valamennyire a biológia bizonyos területei is), s így alkalmazásuk többé kevésbé eredményes lehet. A hétköznapi sémák nagy része persze működésképtelen például a matematika, fizika és kémia esetében. Másrészt az iskolákban több hazai kutató szerint jobbára a tudás reproduktív szintű alkalmazása jellemző. 15 A puszta memorizálás (a megértéshez szükséges sémák nélküli tanulás) még sikeres is lehet: kézzelfogható eredménye egy sor piros kipipálás a füzetben. A helyzetet bonyolítja, hogy egy okos és szorgalmas 14 Szignifikancia: * (p < 0,05); ** (p < 0,01); *** (p < 0,001). 15 Csapó Benő, szerk., Iskolai tudás (Budapest: Osiris Kiadó, 2002) 7
8 tanuló olyan sok dolgot képes betanulni, hogy végül a tudása eléggé nehezen különböztethető meg a megértésen alapuló tudástól. Összegzés 5. ábra. A tanulmányi eredményességet befolyásoló tényezők (a megmagyarázott variancia értékei % ban) Az információ feldolgozása bonyolult, soktényezős folyamat, amelynek legfontosabb vetülete a befogadó mentális tevékenysége, aktivitása. Ugyanakkor az újonnan tanult szakmai ismeretek még szinte csakis a hétköznapi sémákba szerveződnek. A tanuló nem látja a dolgokat összefüggéseiben, de nem is logikátlan, hiszen a hétköznapi logikáját alkalmazza. A pedagógus feladata, hogy az új ismereteket a tanulók hétköznapi sémáival szoros összefüggésben kezelje, miközben az előzetes tudás nehezítheti, gátolhatja a megfelelő konstrukciók kialakulását. Ugyanis amennyiben a szakma sémái a hétköznapi sémákkal szorosan együtt járnak (bár a szakmaiságból adódóan azoktól elvonatkoztatódnak), csak két párhuzamos tanulási folyamat (szakmai és mindennapi) összeérése eredményezhet magas szintet. Ennélfogva pedagógiai szempontból nagyobb figyelmet érdemelnek a mindennapi meggyőzés informális hibái. Az előadásunkban bemutatott kutatási program egyik kiemelt célja éppen egy olyan mérőeszköz készítése volt, amely néhány gyakori érvelési hibát diagnosztizál. A kapott eredmények szerint a tanulmányi eredményességet befolyásolja az érvelés, a flexibilitás és az érdeklődés. A kutatási modellbe bevont affektív változókkal való kapcsolatok megerősítik, hogy a kognitív szférán kívüli tényezők úgyszintén meghatározók. Úgy gondoljuk, az adatokra tesztfejlesztést alapozhatunk. Továbbá az eredmények jelzik, hogy a tanítási tanulási folyamatban elsajátítható tudás és a tantárgyi attitűdök fejleszthetősége szempontjából előnnyel járhat a tanulói, hallgatói érvelések sajátosságainak alaposabb megismerése. 8
Középiskolások olvasás iránti attitűdjeinek vizsgálata klasszikus és modern tesztelméleti eszközökkel
Középiskolások olvasás iránti attitűdjeinek vizsgálata klasszikus és modern tesztelméleti eszközökkel Kontra József Kaposvári Egyetem CSPFK, Pedagógia Tanszék, Kaposvár kontraxj@t online.hu Célunk a klasszikus
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenA telephely létszámadatai:
Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenA PARCIÁLIS KREDIT MODELL EGY ALKALMAZÁSA APPLYING THE PARTIAL CREDIT MODEL. Kontra József Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Magyarország
A PARCIÁLIS KREDIT MODELL EGY ALKALMAZÁSA APPLYING THE PARTIAL CREDIT MODEL Kontra József Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Magyarország Absztrakt: A Rasch modell elősegíti a társadalomtudományi kutatások megfelelőbb
RészletesebbenOKM ISKOLAI EREDMÉNYEK
OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak
RészletesebbenInnováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban
Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban Széll Krisztián szell.krisztian@ppk.elte.hu ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE Nyíregyházi Egyetem XVII. ONK 2017. november 9. Elemzési
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés
Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi
RészletesebbenÁtlag (standard hiba)
Képességpont A képességpont valószínűségi modellel számított érték, amely a tanuló teszten elért eredményét egy mesterséges, a matematikai eszköztudást, illetve szövegértési képességet jelképező skálára
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenDr. Csapó Benő 11 ; Iskolai szelekció Magyarországon az ezredfordulón
Esélyegyenlőtlenségek a mai magyar társadalomban Dr. Csapó Benő 11 ; Iskolai szelekció Magyarországon az ezredfordulón A tudásszintet és a képességek fejlődését felmérő vizsgálataink során kiemelten foglalkozunk
RészletesebbenKísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért
Kísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért Kiss Edina 1, Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet drkissed@gmail.com 2 Debreceni
RészletesebbenAz értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a
Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre
RészletesebbenMódszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság
Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság SZIGNIFIKANCIA Sándorné Kriszt Éva Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése
RészletesebbenHazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel
Iskolakultúra 2008/1 2 Molnár Gyöngyvér SZTE, Pedagógia Tanszék, MTA-SZTE Képességkutató Csoport A Rasch-modell kiterjesztése nem dichotóm adatok elemzésére: a rangskálás és a parciális kredit modell A
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika
1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,
Részletesebben7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama
7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenAz új érettségi rendszer bevezetésének tapasztalatai
Középiskolai biológiatanárok szaktárgyi továbbképzése Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Budapest, 2017.10. 06 Kleininger Tamás Az új érettségi rendszer bevezetésének
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
RészletesebbenNemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés
Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenSTATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.
STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése
RészletesebbenORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS. Kép:
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2 0 1 6. É V I E R E D M É N Y E K Kép: http://eduline.hu/kozoktatas/2016/3/3 OKM_2016 INFOGRAFIKA OKM_2016 INFOGRAFIKA 6.o. 1535 8.o. 1632 OKM_2016 INFOGRAFIKA 6.o. 1547 8.o.
RészletesebbenKövető vizsgálat a Sólyom 8.b Naspolya. A tanévet vizsgálva (9. évfolyam)
Követő vizsgálat 6. 8.a Sólyom 8.b Naspolya A. tanévet vizsgálva (9. évfolyam) Visszaérkezett kérdőívek száma: 7 db Százalékos visszajelzés: Osztály Létszám Visszaküldött adatlap Tanulótól kért adat Százalék
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria Bódis Emőke 2016. 04. 25. J J 9 Korrelációanalízis Regresszióanalízis: hogyan változik egy vizsgált változó értéke egy másik változó változásának függvényében. Korrelációs
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség
RészletesebbenInnováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban
Innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban Széll Krisztián szell.krisztian@ppk.elte.hu ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE HUCER 2017 Budapest, ELTE PPK 2017. május 25. Kutatási célok,
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
RészletesebbenEgésznapos iskola vagy tanoda?
Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola
Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés
RészletesebbenA neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.
4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
RészletesebbenKognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai
Pilot kutatás 2016 Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Faragó Boglárka Kovács Kristóf Sarkadi-Nagy Szilvia 2016. június 14. Az előadás céljai A Kognitos Kft.
RészletesebbenA pedagógusok minősítése. Mit kell tennem?
A pedagógusok minősítése Mit kell tennem? Portfólió dokumentumgyűjtemény Szakmai önéletrajz Nevelő-oktató munka dokumentumai - legalább 10 tanóra óraterve és reflexiók Pedagógiai, egyéb szakmai tevékenységek
RészletesebbenKérdőívek és tesztek elektronikus felvételét támogató szoftver fejlesztése és alkalmazása Pap-Szigeti Róbert Török Erika Tánczikné Varga Szilvia
Kérdőívek és tesztek elektronikus felvételét támogató szoftver fejlesztése és alkalmazása Pap-Szigeti Róbert Török Erika Tánczikné Varga Szilvia Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar Vázlat
RészletesebbenA TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS
A TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS BEÁLLÍTÓDÁSAI ÉS A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG Széll Krisztián - Sági Matild XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eszterházy Károly Főiskola Eger, 2013. november 8. KUTATÁSI
Részletesebbenfelkészítéshez Kürtösi Zsoltné október 16. Felkésztés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre c. továbbképzés OPKM
Feladatkés szítés a felkészítéshez Kürtösi Zsoltné 2017. október 16. Felkésztés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre c. továbbképzés OPKM Miért készítsünk magunk feladatokat? Ha csak az előző évek
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában
Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában A mérések és a hozzá tartozó dokumentumok itt tekinthetõk meg. Intézményi jelentés A 2001 õszén elkezdõdött Országos kompetenciamérések sorában
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenOrszágos kompetencia-mérés Létszámadatok
A mérésben résztvevő tanulók száma: Országos kompetencia-mérés. Létszámadatok : 71fő (mérésre jogosult 77 fő), azaz a mérésre jogosultak kb. 8-a részt vett a mérésben. (CSH-index-szel rendelkezik 61 fő)
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenMTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM
MEGHÍVÓ MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM TERMÉSZETTUDOMÁNYI-MATEMATIKAI-INFORMATIKAI OKTATÁS MUNKACSOPORT BESZÁMOLÓ KONFERENCIA MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM TERMÉSZETTUDOMÁNYI-MATEMATIKAI-INFORMATIKAI
Részletesebbenkompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet
kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet A 2017. évi kompetenciamérés eredményei enciakompetenciakompetenciakomp
RészletesebbenAZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenMérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,
RészletesebbenA TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás
RészletesebbenRoma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból
Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi
RészletesebbenA évi Országos Kompetenciamérés intézményi jelentés a Debreceni Szakképző Centrum Beregszászi Pál Szakközépiskolája és Szakiskolája, Debrecen
A 2015. évi Országos Kompetenciamérés intézményi jelentés a Debreceni Szakképző Centrum Beregszászi Pál Szakközépiskolája és Szakiskolája, Debrecen Debrecen 2016. április 30. Lapszám: 1 / 21 Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2017. június 15. Minőségfejlesztési beszámoló részei Minőségfejlesztési történések Hallgatói félidős felmérés adatai OHV felmérés 2016.
RészletesebbenKÖZÉPISKOLÁSOK TANULÁS IRÁNTI ATTITŰDJE
Kontra József 1 KÖZÉPISKOLÁSOK TANULÁS IRÁNTI ATTITŰDJE A tanuláshoz való viszonyt befolyásoló motívumok empirikus megismerése a gyakorló pedagógus számára azért kiemelten fontos, mert eszerint választhat
Részletesebben2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása
2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné
RészletesebbenKövető vizsgálat 9. évfolyam a Vidra 8.b Levendula 8.c Borostyán. A tanévet vizsgálva (9. évfolyam)
Követő vizsgálat 9. évfolyam 7. 8.a Vidra 8.b Levendula 8.c Borostyán A 6 7. tanévet vizsgálva (9. évfolyam) - - Visszaérkezett kérdőívek száma: 6 db Osztály Létszám Visszaküldött adatlap Tanulótól kért
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
Részletesebben6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,
RészletesebbenA kreativitás szerepe a kutatói pályán
A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság
Részletesebben7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.
7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK II. félév
KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenA TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI
A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenDR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében
DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenElemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)
Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenÁtlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből
Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó
T á j é k o z t a t ó Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények 2009. évi Országos kompetenciamérésen elért eredményeirõl Bevezetés Országos kompetenciamérésre elõször
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
Részletesebben1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:
Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai
RészletesebbenAz Országos kompetenciamérés
Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről
RészletesebbenA ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
RészletesebbenELEMZŐ SZOFTVEREK. A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány.
ELEMZŐ SZOFTVEREK A tanárok elemző munkáját támogatja három, egyszerűen használható, minimális alkalmazói ismereteket igénylő Excel állomány. FELADAT-ITEMELEMZÉS munkalap A munkalapon a feladatok, feladatelemek
RészletesebbenTárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,
RészletesebbenTANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:
RészletesebbenTechnológiaalapú diagnosztikus értékelés és személyre szabott, differenciált fejlesztés
Molnár Gyöngyvér SZTE Neveléstudományi Intézet http://www.staff.u-szeged.hu/~gymolnar Technológiaalapú diagnosztikus értékelés és személyre szabott, differenciált fejlesztés Amit nem tudunk megmérni, azon
RészletesebbenA FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL
BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL Terület: tanulmányi versenyekkel való elégedettség a 006-007. tanévben Partnerek: versenyző tanulók (II. kör:
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése
A 2015. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) A tanulók képességeloszlása
RészletesebbenTankönyvkiadók konferenciája Fizika
Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok
A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a
RészletesebbenA évi kompetenciamérések elemzése (elmúlt 3 év összehasonlító elemzése)
A 2013. évi kompetenciamérések elemzése (elmúlt 3 év összehasonlító elemzése) Adatok elemzése 1. Tanulói profilok 2. Feladatonkénti eredmények 3. Pontszám elemzések 1. Tanulói profilok A tanulók egyéni
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
Részletesebben