JELENTÉS. !996. május 308.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS. !996. május 308."

Átírás

1 JELENTÉS a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet megszüntetésével kapcsolatos állami feladat-, létszám- és eszközátcsoportosítások pénzügyi -gazdasági ellenőrzéséről!996. május 308.

2 A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ ill. Költségvetési Ellenörzési Igazgatósága Bihary Zsigmond igazgató Az ellenörzést vezette: Hegedűsné dr. Mallern Veronika osztályvezettj f6tanácsos Az ellenörzést végezték: Robák Perenené dr. Horváth Margit Eötv6s Magdolna SzölltJsiné Hrabóczky Etelka számvevtj számvevtj számvev6 számvevtj tanácsos

3 ÁLLANITSZÁMVEVÓSZÉK v / Témaszám: 281. JELENTÉS a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet megszüntetésével kapcsolatos állami feladat-, létszám- és eszközátcsoportosítások pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló!990. évi XXX. törvényt módosító évi LIV. tv. alapján a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) jogutódja az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) lett. Az összevonást követően az IKM január l-jétől - jogszabályban kapott felhatalmazás alapján - feladatait egységes költségvetés alapján látja el. Az IKM fejezet 1995-ben 19 Mrd Ft költségvetési előirányzattal gazdálkodott, átlagos ájiományi Jétszáma mintegy 4700 fó volt. Az ellenőrzés során arra kerestünk választ, hogy - a szakmai és gazdálkodási feladatok összevonását milyen döntéselőkészítő munka alapozta meg, mennyiben teljesültek az integráció szakmai és pénzügyi-gazdasági céljai; - az új irányító szervezetet, a müködési rendet, létszámstruktúrát a szakmai feladatokkal összhangban, célszerűen határozták-e meg; - az induló költségvetés, a vagyon összevonása megfelelt-e a vonatkozó jogszabályoknak, az átszervezéshez kapcsolódó előirányzatok felhasználásában érvényesültek-e a törvényességi és eredményességi szem pontok. Az ejlenőrzés az évekre terjedt ki, elsősorban a minisztérium és a munkáját segítő intézmények (pl. Gazdasági Igazgatóság, Jóléti Intézmények Igazgatósága) müködésére, gazdálkodására irányult. Utávizsgálat keretében áttekintettük a jóléti intézmények müködését, kihasználtságát, illetve a külképviseletek rendjét is. A vizsgálat nem terjedt ki a nemzetgazdaság ipar- és kereskedelempolitikájának eljenörzésére.

4 l. Következtetések, javaslatok A két minisztérium összevonására közvetett törvényi rendelkezés (a Kormányt alkotó tárcák felsorolásából "kimaradt" az NGKM) alapján került sor. A jogalkotás hátterét az új Kormányt alakító pártok koalíciós megállapodása képezte. A törvényalkotó munkát megalapozó szakmai, gazdasági előkészítés elmaradt (erre az idő rövidségemiatt nem volt kellő lehetőség). Mindennek következményeként a két minisztériumot július 15-én mechanikusan egyesítették Ezzel az új IKM-re hárult az a feladat, hogy a folyamatos működés mellett, a tényleges feladataival összhangban határozza meg szervezetét. A miniszter feladat- és hatáskörét rögzítő jogszabály azonban érdemben nem tért el a jogelőd miniszterek statutumától, így az új szervezeti struktúrát feladat oldalról sem megfelelően támasztották alá. Mindez hátráltatta az új minisztérium munkáját. A szervezetátalakítás másfél év alatt - viszonylag kevés célszerűségi elem mellett - folyamatossá vált. Az érdemi változás jelei csak végén mutatkoztak, amikor áttekintették a fóbb feladatokat és kiszűrték a párhuzamosságokat Ezzel együtt a szervezeti egységek száma ( 47-röl 30-ra) és a felső vezetők száma (15-ről 9-re) jelentősen csökkent, mérséklődtek a vezetői döntési szintek, megszűntek aktv-t sértő vezetői státuszok is (rocsoportfónök, fótitkár). Az átalakulás folyamatára jellemző volt, hogy míg a feladat-szervezet összhangját tárcá n belül igyekeztek meghatározni, addig az ehhez kapcsolódó Iétszámról jórészt tárcán kívül, azaz a Kormány szintjén hoztak döntést. (Ugyanis erre az időszakra estek a köztisztviselők létszámcsökkentését elrendelő kormányintézkedések, melyek csaknem valamennyi fejezetre vonatkoztak). Ennek eredményeként az ind u ló Iétszám (l 081 fó) 381 fővel- ebből kormányintézkedésre 236 fő, 247M Ft felhasználásával- csökkent. Saját hatáskörű intézkedésre 48 fő köztisztviselőt közalkalmazotti állományba helyeztek, ezen felül viszont már a fluktuáció hatása érvényesült (igy pl. másfél év alatt 126 fó új belépő is került a minisztérium apparátusába). Még nem született döntés a szervezetátalakítás, illetve a létszámleépítés befejezéséről, ezért nem ismert az elérni kívánt cél. Az év végén végrehajtott radikális változások viszont kedvező feltételeket teremthetnek a piacgazdasághoz jobban igazodó minisztérium működéséhez (a jelenlegi kormánystruktúrában egyébként az IKM rendelkezik a legnagyobb igazgatási létszámmal). Indokolt lenne, ha ehhez a Kormány nagyobb segítséget nyújtana, az egységes szemléletű integrált feh.datok, a célszerű müködési keretek, feltételek meghatározásában. A minisztérium vezetése az intézmények felülvizsgálatát követően, figyelembe véve a Kormány ez irányú döntéseit is, felismerte, hogy az "igazgatás" korszerűsítése csak korszerűen működő intézményrendszerrel együtt lehet hatékony. Ezért az intézmények több, mint felénél jelentős átalakulás, belső szervezeti változás és létszámcsökkenés következett be, mérsékelve ezáltal a párhuzamos feladatellátást Nem történt viszont meg az integrált külképviseletek létrehozása, amit a korábbi években a különböző relációkban 2

5 végzett számvevöszéki ellenérzések már szorgalmaztak. Vitatható továbbá az innováció irányításának, feladatainak tárcán belüli kezelése is (ez utóbbi kormányintézkedésre került a miniszter közvetlen felügyelete alá). Kifogásolható, hogy a minisztérium másfél éves működése alatt nem hagyták jóvá a szervezet és a működés alapszabályát, az SZMSZ-t, ennek hiányában a kapcsolódó ügyrendeket, munkaköri leírásokat sem adták ki. Kedvezőtlen, hogy még érvényben van egy évi utasítás, mely szerint az új SZMSZ hatálybalépéséig a volt minisztériumok SZMSZ-ében előírtak szerint kötelesek eljárni a szervezeti egységek, ezzel ugyanis legalizálták a feladatellátásban a belső szabályozás kettösségét. A minisztérium rendelkezésére álló 4 épülettömb közül a Honvéd utcai épületet jelölték ki a vezetés törzsépületének, ahol helyet kaptak a külkereskedelmi egységek is. A Vigadó utcában elsősorban az ipari egységek elhelyezése történt. A két szakterület területi megosztottsága konzerváljaa volt minisztériumok szervezeti elkülönülését. (A Hold utcai épület adottságai, müszaki állapotamiatt csak átmenetileg alkalmas a hivatali funkció és a jelentős ügyfélforgalom lebonyolítására). A Margit körúton (volt IKM székházban) elsősorban csak a gazdálkodást végző szervezetek maradtak annak ellenére, hogy ez az épület adottságánál fogva alkalmas irodai célokra, férőhely-kapacitása pedig az egységes elhelyezésre is lehetőséget ad (elhelyezhető létszám 761 fó, a minisztérium engedélyezett létszáma!995. december végén 700 fó ). A "szétszórt" elhelyezés megnehezíti az államigazgatási munkát és növeli a kapcsolattartás kiadásait (telefax, telefon, kézbesítés, gépkocsi-üzemeltetés). Mindez sürgeti az egységes elhelyezés megoldását, az információáramlás ésszerű rendjének kialakítását. Egyben jelzi, hogy a minisztérium felesleges irodaház-kapacitással rendelkezik, amit bérleti jogviszony formájában próbáltak hasznosítani (!995. végén az összes alapterület egynegyedét külsö bérlök használták). A bérleti, üzemeltetési díjak esetenként indokolatlanul alacsonyak voltak, ezen keresztül az államháztartáson kivüli szervezeteknek burkolt állami támogatást nyújtottak Indokolt, hogy a szükségleten felüli kapacitásoktól minél előbb "váljon meg" a minisztérium. Nem fogadható el, hogy államigazgatási szerv az egyre dráguló fenntartási, üzemeltetési kiadásokat bérleti tevékenységgel igyekezzen fedezni. Az összevonás dologi kiadásaira a tervezett 12 M Ft-tal szemben 35 M Ft-ot fordítottak, melyhez nem kaptak központi forrásból támogatást. Ezért a fedezetet a két minisztérium jórészt saját forrásából biztosította, de kormányengedéllyel 15,5 M Ft-ot intézményeitől is átcsoportosított Ez utóbbiból 4,9 M Ft indokolatlan volt. A költözteléshez kapcsolódó feladatokat még a volt minisztériumok üzemeltetését biztosító intézmények végezték (ezeket csak!995. január l-jével vonták össze). A beszerzésekés a felújítások során nem jártak el minden esetben takarékosan, az indokoltnál nagyobb kiadásokat teljesítettek, több esetben szabálytalanul és célszerűtlenül döntöttek. A hiányosságak egy részét a tárca is feltárta belső ellenőrzése keretében. A megállapítások alapján felelősségrevonást is javasol tak, a realizálás azonban elmaradt 3

6 Az összevonást követően a gazdálkodást csak!995. január l-jén integrálták. Az egységes költségvetés adatai szerint a minisztériumok összevonása nem mérsékelte a központi költségvetés kiadásait, a támogatás összege nem csökkent. A központi költségvetés teherviselése kisebb lehetett volna, ha a két minisztérium által felügyelt jóléti intézmények (üdülők, gyermekintézmények) kapacitását összhangba hozzák az új minisztérium igényeivel, és a felesleges ingatlanoktól - ezek egy része igen leromlott állapotú - megválnak. (Ezek az intézmények a működésükhöz 44 M Ft támogatást használnak fel.) Indokolt a jóléti intézmények mielőbbi felülvizsgálata és a tárca feladataitól idegen profilú tevékenységek megszüntetése. Két évvel ezelőtt - még a jogelőd minisztériumoknál - hasonló megállapításra jutott a számvevőszélei vizsgálat, azonban érdemi változás azóta sem történt, a Icihasználtság nem javult. A minisztérium működési javasoljuk: feltételeinek, szabályozoltságának javítása érdekében l. A Kormánynak: Számoitassa be a minisztert az összevonás, átszervezés eddigi eredményeiről, gondjairól. Határozza meg a miniszter egységes szemléletü, integrált feladatait, figyelembe véve a piacgazdaság által támasztott követelményeket. 2. Az ipari és kereskedelmi miniszternek: - Gondoskodjon a minisztérium működését meghatározó SZMSZ, illetve az ehhez kapcsolódó ügyrendek, munkaköri leírások kiadásáról. Ezzel egyidejűleg az üzemeltetés!, fenntartást biztosító intézmények hasonló szabályzatait is készittesse el; - Intézkedjen a minisztériumi apparátus szervezetével, létszámával összhangban álló egységes elhelyezésröl, és az ennek megfelelöen tervezett informatikai beruházások, valamint az egységes adatfeldolgozási rend megvalósításáról; - Tekintse át és szabályazza a bérleti-üzemeltetési tevékenységet; - Gondoskodjon a minisztérium és az üzemeltetését, fenntartását biztosító intézmények tényleges vagyonának számbavételéről, illetve az ezzel összhangban álló vagyonnyilvántartás elkészítéséről; - Kezdeményezze a tárca működési igényeit meghaladó, illetve használaton kivüli ingatlanok (irodaház, üdülő, jóléti intézmény) átadását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe; - Vizsgállassa felül a minisztérium gépkocsiállományát, biztosítsa a szükségletekkel összhangban álló gépjárműkapacitás hatékony üzemeltetését, illetve intézkedjen a felesleges eszközök értékesítéséről '

7 ll. Részletes megállapítások 1. Az NGKM megszűnése, az új IKM létrehozása 1.1. Az összevonást megalapozó döntéselőkészítő munka A rendszerváltást követő konnány összetételét az!990. évi XXX. törvény rögzítette, melyben elsőként jelent meg új minisztériumként az NGKM. Ugyanezen minisztérium megszűnéséről 1994-ben - a kormányváltást követően, közvetett módon - szintén egy törvény rendelkezett (az!990. évi XXX. törvényt módosító évi L VI. törvény) úgy, hogy a minisztériumok felsorolásából "kihagyta" a tárca nevét. A minisztérium feladatainak átvételéről a törvény végrehajtására szolgáló 107/1994. (VII.21.) Korm. rendelet intézkedett, mely jogutódként az új ipari és kereskedelmi minisztert, illetve az IKM-et jelölte meg. A két minisztérium összevonásával egyidejűleg az J 060/I 994. (VII. 21.) Korm. határozat kimondta, hogy "az Országos Müszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és volt "szatellit" hivatalai: az Országos Mérésügyi Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, valamint az Országos Találmányi Hivatal feletti felügyeletet a Kormány kijelölt tagjaként az ipari és kereskedelmi miniszter gyakorolja... ". A Magyar Űrkutatási Iroda (volt OMFB-intézmény) felügyelete '~szont a közlekedési, hírközlési és 0zügyi miniszterhez került. Az Országos Atomenergia Hivatal - amely eddig ugyancsak az OMFB-hez tartozott - felügyeletét a 109!1994. (VII.21.) Korm. rendelet szintén az ipari és kereskedelmi miniszterre bízta. Ajelzett kormányzati intézkedésekkel a OMFB "szatellit" hivatalai leváltak és vele egyenrangú országos hatáskörű közigazgatási szervként kapcsolódtak az ipari és kereskedelmi miniszterhez. (Az OMFB és a hozzá tartozó intézmények ezt megelőzően közös vezetés - tárca nélküli miniszter - alatt működtek, a MEH-hez tartoztak és fejezeti jogosítványuk volt. A kormányzati struktúrán belül az ipar és a kereskedelem irányítása az adott történelmi idöszak gazdaságpolitikájának súlypontja szerint változott. Az elmúlt ötven évben a kereskedelem a szövetkezeti felügyeletet ellátó szen ezettel és a közlekedéssel volt egy irányítás alatt, majd szélvált ágazataira (bel- és külkereskedelem), az iparral történő jelenlegi összevonás a 7. szervezeti változást jelenti. Az ipart felügyelő tárca a kormányzati struktúrában elsősorban ágazatonként jelent meg (nehéz-, könnyií-, kohó-, gép-, energia-, vegyi-, helyi-, élelmezési ipari-, középgépipari, általános gépipari). Ugyanezen idöszak alan a jelenlegi összevonás a 13. átszervezést jelenti. 5

8 A jelenlegi IKM felállásához hasonló nemzetközi példát - ágazati szintü ipar. illetve "viszonylat" szerint tagolt külkereskedelem - szinte csak a Koreai Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériumában találhatunk Ugyancsak egységes államigazgatás alatt müködik az ipar és a kereskedelem Írországban, Finnországban és a Dél-Afrikai Köztársaságban, de a piacgazdaságnak megfelelő, korszerühben (nem ágazati és nem viszonylatok szerint) tagolt struktúra mellett. Összegezve az új IKM létrehozását (az OMFB státuszát is figyelembe véve) megállapítható, hogy az Országgyűlés közvetett törvényi rendelkezésén, illetve néhány szükszavú kormány-intézkedésen túl nem készült olyan szakmai elemzés, koncepció, feladatfelülvizsgálat, amely a politikai döntés előkészítéseként értékelhető lenne. (Megjegyezzük, hogy a választások és a kormányalakítás közti rövid idő ennek lehetöségét korlátozta.) Így a minisztériumnak a folyamatos működéssel egyidejűleg kellett a "feladat-, szervezet-, létszám" összhangját megteremteni. A minisztériumok összevonását eredményező törvényalkotás hátterében az évi választásokat követően az MSZP és az SZDSZ politikai megállapodása volt, mely a Kormány közös megalakítására vonatkozott, meghatározva annak struktúráját. Alapelvként rögzítik, hogy: "A jelenlegi állapothoz képest a minisztériumok számát csökkenteni kell, illetve a Kormányban csak különösen indokolt esetben lehet tárca nélküli miniszter." Kimondják, hogy "megszünik a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, és feladatkörét részben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, részben a Külügyminisztérium veszi á t. Ugyanezen megállapodás rögzíti, hogy: "A kormányzati struktúra változásának következtében ugyancsak a Külügyminisztérium feladatát képezi a gazdaságidiplomáciai tevékenység". (Ez I 995. végéig nem valósult meg. Az I 996. elején hozott kormányzatározat is elodázza a döntést, mivel továbbra is előkészítő munkára (pl. helyszíni vizsgálat, összehasonlító felmérés) szólitja fel az érdekelt minisztereket. ). Így a külügyminiszter ezzel kapcsolatos feladatait csak az érdekelt miniszterekkel együttműködve teheti meg. Mindezek következményeként a kereskedelmi külképviseletek a nagykövetségek gazdasági, kereskedelmi osztályaként dolgomak ugyan, de az irányitás kettős (az IKM és a KÜM hatáskörébe tartozik), és a gazdálkodásuk is elkülönül. Az idézett politikai döntést magas szintü jogszabályban foglalt állami intézkedés azonban nem követte. A szaletnai előkészítéshez alapul szalgálhattak volna azok a tanulmányok, amelyek már a rendszerváltás óta elkészültek. Ugyanis elméleti szinten már több éve megkezdődtek azok a mühelymunkák, amelyek a polgári demokráciának. szociális piacgazdaságnak megfelelő kormányzati struktúra meghatározására törekedtek. A Kormány 1993-ban a Közigazgatási Intézet közremüködésével olyan munkaanyagot is készített, melyben felvázolta valamennyi minisztérium fóbb ágazati és funkcionális feladatait.

9 1.2. Az új minisztérium szervezetének, irányítási mechanizmusának, létszámának meghatározása Az évi LVI. törvény intézkedéseszerint július 15-én létrejött az új IKM. Részletes feladatainak, létszámának meghatározását miniszteri statutum hiányában kellett megkezdeni. A miniszter feladat- és hatásköréről szóló jogszabály (149/ / Korm. rendelet) ugyanis csak november 25-én lépett hatály ba. A Kormányhoz beteijesztett jogszabály indokiása a kormányzati munka ésszerűsítésének és hatékonyságának növelésén, a költségek csökkentésén túl szakmai koncepeionális elemeket nem fogalmazott meg, így a hat:ílyba lépett jogszabály érdemben nem lépte túl a két jogelőd miniszter feladat- és hatáskörét. A minisztérium a rendelet hatálybalépését követően sem vállalta az összevont feladatok felülvizsgálatát, átvilágítását, a párhuzamosságok kiszűrését, illetve ezt követöen "az optimális szervezeti struktúra és létszám" elméleti, modellszintü meghatározását, igaz, a Kormány sem fogalmazott meg ilyen elvárásokat. Mindez igen megnehezítette az operatív szervezetépítést, illetve az elengedhetetlen létszámleépítés!. Az összevonás kezdeti idöszakában a minisztérium vezetése elsődleges célként fogalmazta meg a folyamatos és biztonságos müködés követelményét, ami helyes cél volt. Később azonban indokolt lett volna az elmaradt felülvizsgálat pótlása, figyelembe véve a piacgazdaságba való átmenet követelményét, a privatizáció miatt jelentősen csökkenő tulajdonosi feladatokat (az állami vállalatok átalakulása miatt 1995-ben már csak 16 gazdálkodó szervezet felett gyakorol tulajdonosi felügyeletet a tárca), az egyre nagyobb jelentösséggel bíró kamarai tevékenységet. Ezekkel a megváltozott követelményekkel az új minisztérium csak lassan tud megbirkózni. Az átszervezés különbözö szakaszai az eltelt másfél év alatt (1994. VII XII. 1.) alapvetöen a funkcionális szervezeti egységeknél eleve jelentkező párhuzamosságok kiszürésére, az ágazati tagoltságot tükröző blokkok (ipar, kereskedelem) megszilárdítására irányultak, a humán erőforrás igen jelentős mérséklése mellett. Mindez időben egybeesett a Kormány köztisztviselői létszámcsökkentésre vonat kozó intézkedéseivel (melyek nemcsak az IKM-re, hanem - kevés kivétellel - valamennyi fejezetre köte1ezőek voltak). Ezért az új IKM szervezetéhez kapcsolódó létszám alapvetően a Kormány e tárgyban hozott határozatai alapján alakult ki. Így gyakorlatilag a szervezetépítésre a minisztériumon belül, míg az ehhez kapcsolódó létszám-keretszám meghatározására a minisztériumon kívül került sor. ]

10 A minisztérium szervezete, irányítási mechanizmusa Az összevonás előtt a két minisztériumban 52 szervezeti egység (IKM 29, NGKM 23 fóosztályi szint), ebből 5-5 megközelítöen azonos feladatot ellátó funkcionális egység volt. Az új minisztérium megalakulása 47 szervezeti egységgel gyakorlatilag a két szervezet mechanikus egyesítését jelentette. Ez a struktúra érdemben csak igen nehezen változott, annak ellenére, hogy szervezeti egységeket összevontak, szétválasztottak, illetve más felügyelethez rendeltek. Az átszervezést (melyet e célra kinevezett föcsoportilinök, késöbb helyettes államtitkári beosztásban irányított) négy ütemben kívánták végrehajtani (párhuzamos funkcionális szervek-, gazdaságpolitikai egységek-, az ipar- és kereskedelempolitika-, illetve a közgazdasági területek átszervezésével), elvileg végéig be akarták fejezni. Ennek "eredményeként" év végére egy erősen tagolt szervezet jött létre, hatlépcsős vezetöi szinttel. A párhuzamosságok mind a funkcionális, mind a szakmai egységeknél megmaradtak, a belkereskedelmi feladatokat viszont mindössze egy önálló osztály látta el. Továbbra is két Jogi Főosztály dolgozott. A befektetésösztönzés, a segélykoordináció és a vállalkozásfejlesztés több osztálynak, illetve :foosztálynak is a feladatkörébe tartozott. Különbözö méretü és összetételü :foosztályok, önálló osztályok azonos szintre kerültek, a szervezeti egységek többsége továbbra is őrizte a hagyományos ágazati irányitás szakmailag tagolt kereteit. Emellett új egységek is alakultak. A korábbi két Energia Főosztályból négy önálló osztály lett, létrejött a Németország Ausztria önálló osztály, illetve a Koordinációs Önálló Osztály, melynek feladatkörét az országos hatáskörü szervekkel való kapcsolattartás jelentette. Az ülli osztályai fóosztályi rangot kaptak. A felsővezetők száma az összevonáshoz képest (15 fő) nem változott: miniszter, 2 államtitkár, l címzetes államtitkár, 4 helyettes államtitkár, l főtitkár és 6 főcsoportfőnök. Ez utóbbi két elnevezés sértette a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. tv.-t (Ktv.), melyben a vezetöi megbízásokat elnevezésükben is egységesitették. (A törvény ilyen elnevezéseket nem tartalmaz.) A minisztérium vezetése nem élt a Ktv. 24. (4) bekezdésében felkínált lehetőséggel, mely szelint "jogszabály a köztisztviselö tevékenységének jellegére utaló - besorolási feladatokat nem érintő - megnevezést állapíthat meg." (pl. egy miniszteri rendeletben). Az évi XXXIII. tv. 4 fóben korlátozza a helyettes államtitkárok számát, a föcsoportionöki, illetve a fotitkári elnevezés (melyek jórészt december l jéig éltek) e korlátozás megkerülését jelentették A helyzet visszásságaként 4 fócsoportfonök helyettes államtitkári juttatás! kapott (akik korábban helyettes államtitkári beosztásban voltak), míg 2 fo csak :foosztályvezetöit. A szervezetátalakítás folyamata az elképzelésekkel szemben nem zárult le 1994-ben. Ezt követően viszont (1995. december l-jéig) csak kisebb "lépések" történtek, pl. a

11 leülőnféle blokkok (igazgatási, közgazdasági, ipari, kereskedelmi) között átcsoponositások, a felsővezetöi szintek száma azonban nem változott. A miniszter áprilisában tájékoztatta a Kormányt az átszervezés folyamatáról. Ebben további feladatként jelölte ki, hogy az "ésszerű szervezeti egyszerűsítések, összevonások útján csökkenteni kell a blokkorr belüli túlzott tagozódás!, ez egyúttal a ma még meglévő indokolatlan párhuzamosságok megszűnését is eredményezi". Rögzítette továbbá, hogy "rövidíteni szükséges a vezetöidöntési láncot". A blokkok számának csökkentéséhez hozzájárult az egyik (igazgatási) blokk vezetőjének távozása, (aki egyben az átszervezésért felelös vezető is volt), egy másik fiícsoport is megszünt (vezetőjét nyugdíjazták). Mindez jelzi, hogy az átszervezést többször a személyhez-kötődés is jellemezte. Az érdemi változás igénye már második felében megfogalmazódott, amit jelez, hogy tárcán belül elindult a szervezetátalakításra vonatkozó elemző munka. Ennek keretében összegezték a külföldi és hazai tapasztalatokat, minisztériumon belül áttekintették az eddig végrehajtott szervezeti lépéseket, a szervezetek (blokkok, fóosztályok) főbb feladatait, majd javaslatokat fogalmaztak meg az ÚJ szervezetre, illetve az ehhez kapcsolódó létszám ra. Mindezt figyelembe véve került sor arra a miniszteri döntésre, mely szerint december l-jével jelentősen (47-ről 30-ra) csökkentették a szervezeti egységek számát, illetve összevonták a még párhuzamos főosztályokat, tevékenységeket (így pl. a két Jogi Föosztályt, a Titkársági Főosztályt és a Protokoll Önálló Osztályt). A felsővezetöi szinteket egységesítették, megszüntették a főtitkári, főcsoportfőnöki megnevezéseket és funkciókat, ezzel együtt a felsővezetők száma 15-ről 9-re csökkent, a vezetői szintek száma pedig 6-ról 5-re mérséklődött. Ez a radikális szervezetátalakítás egyben magában foglalta a megalakulás óta eltelt időszak ez irányú tevékenységének kritikáját is. Az átszervezés következményeként az eddig túlzottan tagolt szervezet áttekinthetőbbé vált, néhány feladat kikerült a minisztérium közvetlen feladatrendszeréből (pl. az idegenforgalomból csak az irányitási funkció maradt tárcán belül, a szakmai rész az Országos Idegenforgalmi Tanácshoz került). Ezek az intézkedések hosszabb távon megteremthetik a piacgazdasághoz jobban igazodó munkavégzés feltételeit. Mivel nem született miniszteri döntés az átszervezés befejezéséről, ezért nem ismert az elérni kívánt cél, ezzel együtt az optimális szervezet mérete sem. További igényként merülhet fel a külkereskedelmi szervezet karcsúsítása. az irányítás struktúrájának változtatása (a korábbi IKM szervezeti egységeinek közel 50o/o-os, míg az NGKM egységeknek 20%-os csökkenése tapasztalható).

12 Kérdés, hogy indokolt-e a leülkereskedelemnek egy igen fontos, de csak részterületét érintő "Németország-Ausztria" Főosztály (9 fó), és az egész hazai ipart átfogó Ipari Főosztály (51 fó) azonos szintre emelése. Célszerű lenne a Humánpolitikai Főosztály közigazgatási államtitkár felügyelete alá helyezése is, a jelenlegi miniszteri felügyelet alól. A Koordinációs Főosztály feladatköréből a miniszterhez rendelt felügyelet ellátását is indokolt lenne legalább helyettes államtitkárhoz delegálni. (Az OMFB Hivatalának elnöke államtitkári besorolásban van.) Még nem tisztázták a tárca és a kamarák közölti feladatmegosztást sem. A feladat-szervezet-létszám összhangjának megteremtésében segítséget jelenthetne, ha a Kormány nagyobb figyelmet fordítana a tárca ezirányú tevékenységére, az optimális feltételek kialakítására, szem előtt tartva a piacgazdaság igényeivel összhangban álló újszerü államigazgatási feladatokat A minisztérium létszámának alakulása A szervezet korszerűsítésével egyidejüteg folyt a létszámleépítés is. Kidolgozták az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, létrehozták a "Létszámleépítési Bizottságot". Feladata: "... minden érintett munkavállaló helyzetét vizsgálja meg és a leghumánusabb eljárási rendben biztosítsa a Ktv-ben előírt dolgozói jogosítványokat, járandóságokat". Az előkészítés és a végrehajtás jó színvonalát mutatja, hogy mindössze két esetben fordultak Munkaügyi Bírósághoz az érintett dolgozók. A két minisztérium engedélyezett létszáma az összevonáskor fő volt. Tárcán belül nem született döntés a létszámleépítés nagyságáról, viszont ezzel egyidőben folyt a Kormány - köztisztviselökre vonatkozó - létszámcsökkentés! elrendelő intézkedése, ezért ez a folyamat a kormányintézkedések alapján minösíthetö. A minisztérium létszámát 1994-ben a 2139/1994.(XII.2.) Korm. határozat 156 fővel csökkenti 218M Ft támogatás mellett (átlagosan 1,4 M Ft/fó kifizetéssel). Az IKM igazgatás 94 fó leépítésére 131,3 M Ft-ot kapott, december 31-éig az előírtnál többet, 106 főt csökkentettek 125,9 M Ft felhasználásával. Az NGKM Igazgatás (és G!) 62 fó csökkentésre 86,7 M Ft-ot kapott, ebből 46 fő leépítését teljesítették 45,3 M Ft felhasználással Év végén a pénzmaradvány elszámolás kere ~ben 46,8 M Ft céltámogatási maradványt mutattak ki (amihez még 16 fós leépítési kötelezettség párosult). A PM az elszámolást tudomásul vette azzal, hogy a maradványt!995-ben hasonló célra használhatják fel (1995-ben a 16 fó leépítése megtörtént). l()

13 A központilag előírt létszámcsökkentés 1995-ben is folytatódott (három kormányhatározat keretében). Ennek következményeként a tárca létszáma további 10%-kal, azaz 80 fővel csökkent. Az egyik kormányhatározat (1033/1995./IV.28.1} fejezeti szinten 15%-os csökkentést írt elő, e=l szemben a miniszter 26% (981 fő) köztisztviselői létszám leépítését vállalta, amit tárca szinten december l-jéig 75%-ban teljesítettek A leépítés pénzügyi igénye 87,7 M Ft volt, amihez 50,1 M Ft támogatást kaptak. A hiányzó részt a pénzmaradványból pótolták. Saját hatáskörben a minisztériumi igazgatás létszámát további 48 fővel csökken tették. Ezeket a dolgozókat ugyanis köztisztviselői állományból a GI-hez helyezték át közalkalmazotti besorolásba. Az áthelyezett dolgozókkal megállapodtak, hogy minden béren kívüli juttatás! (pl. üdülési hozzájárulást) továbbra is megkapnak, ami a minisztérium1 köztisztviselőket megilleti. Az elrendelt létszámcsökkentéssei párhuzamosan jellemző volt az önkéntes eltávozás (öregségi nyugdíj, felmondás, közös megegyezés), illetve új munkatársak is kerültek a tárcához, (1994. július október közölt 123 fu felvétele történt meg). Megjegyezzük, hogy az 1033/1995.(IV.28.) Kormányhatározat elöirja, hogy "a létszám-leépítési feladatok végrehajtásáig rendeljenek el felvételi tilalmat." A létszámváltozás eredményeként december 31-én az engedélyezett létszám 700 fő volt, így az összevonást követő másfél év alatt 381 fővel csökkent a minisztérium létszáma, ebből kormányintézkedésre 236 fővel. Ez utóbbihoz 246,8 M Ft központi költségvetési támogatást használtak fel. (Az 1996-os költségvetés további 30 fu leépítéssei számol.) Nem döntöttek az átszervezés végeredményeként elérni kívánt létszámról, ezért nem ismert, hogy a feladatokkal összhangban álló struktúra optimálisan milyen nagyságrendű létszámot igényel. A miniszter több nyilatkozatában az ideális létszámot 500 fóben jelölte meg, de szükebb vezetöi körben a 300 fós "családias minisztériumot" is elképzelhetönek tartotta. A jelenlegi kormányzati struktúrában egyébként - az évi költségvetési törvény adatai alapján- az IKM rendelkezik a legmagasabb igazgatási létszámmal A minisztérium felügyelete alá tartozó intézményrendszer korszerűsítése (1. sz. melléklet) Az összevonást követően a minisztérium vezetése felismerte, hogy az államigazgatás, az irányítást végző apparátus új szervezetének hatékony működése csak a felügyeletéhez tartozó intézményi háttér korszerűsítésével együtt érhető el, ami egyben az l l.

14 irányítási rendszer teljeskörü áttekintését is igényli. Mindemellett kényszerként hatott az ugyanazon feladatokat (pl. jóléti tevékenységet) ellátó párhuzamos intézmények megszüntetése, a kormányzati szinten elrendelt Iétszámcsökkentés is. A két minisztérium július közepén 23 önállóan, és 2 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv felett gyakorolt felügyeleti jogkört 4000 ro alkalmazottal. Az IKM 21 önállóan-, az NGKM 2 önállóan- és 2 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézménnyel rendelkezett. Az új IKM december 31-ére 31 költségvetési intézménnyel rendelkezett (:!8 önálló, 3 részben önálló költségvetési szerv). Ezen belül jelentős összetételváltozás volt, mellyel elsősorban a piacgazdasághoz igaz\ldó követelményeknek igyekeztek eleget tenni. 2. A minisztérium és a tevékenységét segítő intézmények szabályozottsága 2.1. A minisztérium működésének szabályozoltsága Az IKM müködésének másfél éve alatt nem készült el az SZMSZ. Ezt legalább a miniszter statutumának hatályba lépése (1994. november 25.)után indokolt lett volna kiadni. Tárcán belül azonban folyik az SZMSZ kidolgozása, már legalább 5 változat elkészült. Tény, hogy a megalakulás óta az átszervezés folyamatos. Ez azonban nem mentesíti a minisztérium vezetését attól, hogy az SZMSZ-t végleges formában közzé tegye (a folyamatos aktualizálás igénye mellett). Enélkül ugyanis a kapcsolódó, alacsonyabb szintű szabályzatok (pl. ügyrend) nem adhatók ki. Ennek hiányában a legfontosabb szervezeti, munkaköri kérdéseket még mindig olyan miniszteri utasítások szabályozzák, melyeket!994-ben hoztak. Igy pl. a vezetöi beosztásck, feladatok, hatáskörök meghatározása (14/1994. /XI.2J./ IKM utasítás). Egy nyarán született miniszteri utasítás (10/1994. NIII.3./ IKM utasítás) előírta, hogy a minisztérium új SZMSZ-ének hatályba lépéséig az egyes minisztériumi főosztályok (önálló osztályok, titkárságok) a volt IKM és az NGKM SZMSZ-ében a részükre meghatározott feladatokat látják el. Ezt a célt szalgálták az SZMSZ különös részei is, ahol pl. az egyes szervezeti egységek feladatait átfogóan rögzítik, illetve az egyes területek szabályozására, müködésére vonatkozó utasításait gyűjtik. Miután az új, egységes SZMSZ a vizsgált idöszakban nem született meg, ez a miniszteri utasítás tárcán belüllegalizál ta a belső szabályozás kettősségét.

15 Az összevonás elött a két minisztérium megfelelő szintü SZMSZ-szel rendelkezett, míg az IKM-nél az ügyrendekis elkészültek, addig az NGKM-nél erre nem került sor. Jóváhagyott SZMSZ hiányában természetesen az Ügyrendek sem készültek el, (bár néhány szervezeti egység, pl. az Európai Ügyek Hivatala ezt már tervezet szintjén elkészítette) és a minisztérium dolgozói sem rendelkeztek munkaköri leírássat Mindez a későbbiekben alapvető gondokat vethet fel a munkaügyi kérdések tisztázásánál (elsősorban további létszámleépítés esetén, illetve az egyes szen czeti egységek munkaszervezésében). PL: a korábban párhuzamos feladatokat végzö szervezeti egységeknél, ahol a munkavégzés nem építhet a hagyományokra. Kedvező viszont, hogy tárca szinten a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó, átfogó szabályzat elkészült: Közszolgálati Szabályzat címmel. A szabályzat megfelelő részletezéssei ad eligazitást az egyes munkaügyi kérdésekben. Kifogásolható azonban, hogy két fontos melléklete még hiányzik, egyik a "munkáltatói jogkör gyakorlása", másik az "alaptevékenységhez tartozó munkahelyek és tevékenységek fóosztályonkénti meghatározása" (1992. évi XXIJI. tv. szerint). Megfelelő színvonalon, bár még csak tervezet szinten készült el az Iratkezelési Szabályzat és Irattári terv, illetve az" Államtitokról és a szolgálati titokról, valamint a rninősített adat kezeléséről" szóló szabályzat. Indokolt ezek mielöbbi kiadása, miniszteri utasítás formájában Az IKM igazgatás gazdálkodásának és az üzemeltetést biztosító intézmények szabályozottsága A minisztériumok összevonása év közepén megtörtént, ennek ellenére az új IKM üzemeltetését biztosító IKM Gazdasági Igazgatósága (IKM GI), valamint a Jóléti Intézmények Igazgatósága csak január l-jével kezdte meg működését. Az új IKM beszerzési, karbantartási munkáit, üzemeltetését (1994. II. félévben) írásban rögzített feladatmegosztás nélkül még a jogelőd intézmények biztosíto!ták, melyeknek a szabályozottsága igen eltérő volt. Az NGKM fejezet alá tartozó intézmények esetében a tapasztalatok lényegesen kedvezőtlenebbek voltak, mint az IKM fejezet intézményeinél Az IKM intézményei rendelkeztek az előírt szabályzatokkal, némelyik igen jó színvonalú volt. Az NGKM GSz gazdálkodásának szabályozoltsága hiányos volt. Nem volt számlarendje (csak számlatükör készült), és nem szabályozták a gazdálkodás vertikális folyamatait (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utah ányozás, érvényesítés rendje). Az NGKM G! és a részben önálló jogállású intézményei nem rendelkeztek Szervezeti-és Müködési Szabályzattal, munkaköri leírásokkal, a gazdálkodás vcrtiká- JJ.

16 lis folyamatai- és a belső ellenőrzés szabályzatával, valamint számlarenddel Elmaradt a leltározási, selejtezési, pénzkezelési szabályzatok aktualizálása (!993- ban készült) is. Az új IKM igazgatás gazdálkodásának szabályozottsága teljeskörü és jó színvonalú. Az IKM GI müködése szabályozatlan, nem rendelkezik jóváhagyott SZMSZ-szel, szervezeti egységenkénti ügyrenddel A dolgozók munkaköri leírásukat átvették (ami természetesen nem az SZMSZ-ből eredő feladatokra támaszkodik), kivéve az intézmény vezetőjét, aki nem rendelkezett munkaköri leírással Így az igazgató feladatait sem SZMSZ, sem ügyrend, sem munkaköri leírás nem rögzíti. Az IKM GI gazdálkodásának szabályozottsága sem teljeskörű. Hiányos az anyagraktárkezelési- és az ügyviteli szabályzat. A gépjárművek hivatalos- vagy magáncélra történő igényléséről szóló intézkedés még csak tervezet szintű. Nincs belső ellenőrzési szabályzat, fuggetlenített belső ellenőri státusszal nem rendelkeznek, amely az intézmény összetettsége, feladatrendszere miatt indokolt lenne. Emellett azonban több, a gazdálkodás egyes részterületeire vonatkozó igazgatói utasítás is kiadásra került (pl. a lakáscélú támogatások, a béren kivüli és természetbeni juttatások rendjéről). Ellentmondás van az intézmény alapító okirata és számlarendje (a ténylegesen folytatott elszámolási gyakorlat) között. Az alapító okirat szerint vállalkozási tevékenység: a minisztérium szabad irodahelyiségeinek, illetve a szabad nyomdaipari kapacitás külsö igénybevevők részére történő bérbeadása, értékesítése. Az ebből származó bevételeket az alapfeladat finanszírozására kell fordítani. A számlarend szeríni ugyanakkor az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az évben a helyiségek és eszközök eseti bérleti díjaként 105,9 M Ft-ot számoltak el alaptevékenységi bevételként A Jóléti Intézmények Igazgatósága részben önálló költségvetési szerv. Alapító okirata szerint pénzügyi, számviteli, gazdasági feladatait az IKM GI végzi. A 137/!993. (X. l:!.) Kormány rendelet 6. (5) b) pontja alapján az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét a felügyeleti szerv hagyja jóvá. Ez a szabályozás nem készült el, az igazgatóság feladatait a kialakult gyakorlat szerint végzi, ami nem teljesen felel meg a:. alapító okiratban foglaltaknak, illetve egyéb ellentmondásokat is takar. Az intézmény a részére jóváhagyott költségvetési előirányzatokon belül önállóan gazdálkodik, önállóan látja el (pénzügyi csoporttal) a pénzügyi tevékenységet (ezt az alapító okirat szerint az IKM GI-nek kellene biztositani), ilietve a leltározás!. Rendelkezik saját bankszámlával, ennek ellenére az ellátmányi indokolatlanul két lépcsőben, a GI-n keresztul kapja. A féléves, éves beszámolót (mérleget) az intézmény maga készíti, noha az ehhez szükséges számviteli nyilvántartásokat nem vezeti, így fókönyvi kivonattal sem rendelkezik. A szám,~teli tevékenységet és a vagyonnyilvántartást a G! biztosítja egy fci könyvelövel Az így kialakult ellentmondásos helyzet a könyvelés folyamatos egyeztetését, ellen- 14

17 őrzését teszi szükségessé a Jóléti Igazgatóság részéről, enélkül nem garantálható a mérleg és a beszámoló valéxlisága. A részben önálló intézmény rendelkezik jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzattal, munkaköri leírásokkat A gazdálkodás szabályozottsága csaknem teljeskörű, azonban hiányzik a számlarend, csak számlatükrőt készitett. (A számlarend kialakítása a G! feladata lenne.) Az alapító okirat szerint az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez, az üdül ök szabad kapacitását viszont értékesíti. Az ebből származó bevételt ( évben E Ft) alaptevékenységi bevételként számolták el, ami- figyelembe véve a vállalkozási tevékenység jogszabályban meghatározott fogalmát - kifogásolható. 3. Az összevonás technikai lebonyolítása, pénzügyi igénye 3.1. Az összevonás elötti vagyon számbavétele, a "költözködés" lebonyolítása Leltározás, selejtezés A "költözködést" megelőzően (1994. IX. hó) a minisztériumok és az üzemeltetés! biztosító intézmények vagyonát nem mérték fel, leltárt nem készítettek. Szabályozták a vagyonnyilvántartás ideiglenes rendjét, az "eszközmozgás" dokumentálását, elrendelték a leltározást, de ezeket az utasításokat nem tartották be. Mivel az üzemeltetés! biztosító intézmények összevonására 1994.december 31-éig nem került sor, ezért, külön-külön készítették el az év végi mérlegüket, beszámolójukat Az ehhez szükséges zárt rendszerü számvitel biztosított volt, azaz a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások adatai egyezöek voltak. Ezzel szemben a mérlegadatokat nem, vagy csak részben támasztották alá leltárral Így a mérlegvalódiság nem érvényesült teljeskörűen. Szabályszerűen végrehajtott leltározás! csak az IKM két intézménye (Gyermekjóléti és a Hivatali Üdülők) végzett. A minisztérium (IKM Gazdasági Hivatala és az NGKM Gazdasági Igazgatósága) az öszszevonás után egy gazdálkodó szervezetet bízott meg (2,2 M Ft-ért) a tárgyi eszközök leltározásával. A leltárfelvétel azonban nem felelt meg a szabályszerüségi, ezáltal a vagyonvédelmi követelményeknek. Nem készitettek ütemtervet, a leltározási körzeteket nem határozták meg, az egységenkénti leltárfelelösöket nem jelölték ki, gyakorlatilag a szobaleltár-felelös rendszert nem érvényesítették. A leltár alapbizonylatainak szúrópróbaszerü vizsgálata a bizonylatok hitelességél megkérdőjelező hiányosságokat tárt fel. Több esetben, a szobaleltárakon mindöszsze a két leltárfelvevö aláírása szerepelt, a szobaleltár-felelős aláírása elmaradt, vagy a dolgozó igazolta a leltárfelvételt, de nem mint leltárfelelös.!5

18 A leltározás! nem fejezték be, nem értékelték ki, így nem ismert, hogy az többlettel, vagy hiánnyal zárult-e. Mindez összefügg azzal, hogy nem alakítottak ki egy olyan rendszert, amely a főkönyvi könyveléstől függetlenül, a naprakész munkahelyi nyilvántartások meglétét garantálná, a használatban lévő eszközök mozgását nem dokumentálták, belső eszközmozgatási bizonylatot nem alkalmaztak. Nem tárták fel (a leltározás! megelőzően) a szükségleten felüli, vagy használaton kívüli eszközöket, nem selej teztek.. Mindezek következményeként a tényleges vagyon értéke, állapota nem mínösíthetö. Az NGKM GI-nél az évi selejtezések bruttó értéke mindössze 4,4 M Ft volt. A gépek, berendezések állományának bruttó értéke 420 M Ft, ebböl teljesen leirt 277 M Ft. A hasmáialon kivüli bútorok szakszerű tárolását raktári kapacitás hiányában nem tudták biztositani, ami az állagukat rontotta. Az IKM Igazgatásnál a selejtezésekel (19M Ft bruttó értékben) még az!994. év első felében elvégezték. A felesleges hasmált bútorok értékesitése viszont sem 1994-ben, sem!995-ben nem történt meg. Kifogásolható, hogy az IKM Igazgatásnál a végrehajtott selejtezések dokumentálására formanyomtatványt nem alkalmaztak. A selejtezési jegyzőkönyvek nem minden esetben tartalmaztak megsemmisitési jegyzőkönyveket. Így a megsemmisítés ténye nem bizonyítható év végén teljeskörű és tételes leltározás! rendeltek el (ennek eredménye a vizsgálat befejezésekor még nem volt ismert). Természetesen ez az utólagos leltárfelvétel már nem alkalmas arra, hogy az!994. év júliusi vagyonállapotot a tényleges helyzetnek megfelelöen rekonstruálja. szerinti- címleten Hiányzott az intézmények kétharmadánál a házipénztár előírás ként jegyzőkönyvezett- leltározása is A költözés technikai lebonyolítása, a minisztérium apparátusának elhelyezése Az átszervezés intézkedési tervét július végén fogadták el, melyben rögzitették, hogy az eddigi 4 épületben (Hold utca, Honvéd utca, Margit körút, Vigadó utca, amely 7 ingatlant jelent)- helyezik el a minisztérium apparátusát. A Honvéd utcában található a teljes felső vezetés és a funkcíonális blokk, az Európai Ügyek Hivatala, valamint a "hozzájuk leginkább kapcsolódó" fóosztályok, így pl. a Humánpolitikai Főosztály, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály és a két Jogi Főosztály, stb.). A Honvéd utcában lévő, de a funkcionális vezetöi blokkhoz "nem ilyen szorosan" kapcsolódó egységek a Vigadó - Szende Pál utcai tömbbe költöztek, a már ott lévő fóosztályok mellé. Jelenleg a Vigadó utcában az ipari, a Honvéd utcában a funkcionális blokk mellett döntő többségben a külkereskedelmi egységek találhatók. Ezzel a két korábbi szervezet különállása konzerválódott. 16

19 A Hold utcában az elhelyezés némileg változott, mivel az Engedélyezési Főosztály me!! é költözött az Ellenőrzési Főosztály is. Az intézkedési terv a Margit körúti irodaházat csak utolsó lehetőségként vette figyelembe. (Itt a Költségvetési Főosztály!, valamint az O!H-t helyezték el, ez utóbbi korábban a Vigadó utcában volt.) A miniszteri döntést megelőzően az elhelyezési lehetőségek részletes elemzésére nem került sor. A későbbiekben elkészített javaslatok érdemi változást már nem hoztak. Az IKM GH 3313/1994.Vlll. 9. számú elhelyezési javaslatában a szer. ezet elhelyezését létszám-irányszám nélkül csak a meglévő létszám alapján vizsgálták A bemutatott alternatívákban egységesen 3 épülettel (l. alternatíva: a Honvéd Margit-Vigadó utcai épületek, II. alternatíva: a Honvéd-Vigadó-Hold utcai épületek, valamint mindkét változatban a Honvéd utcai tömb, mint a minisztérium törzsépülete j számoltak. Az IKM-GR javaslata rámutatott arra, hogy a Margit körúti épület - mivel eleve irodaháznak készült - a leginkább alkalmas a minisztérium feladatainak ellátásához. A Margit körúti épület 424 szobájában ( m2-en) 761 fö, (ebből :19 fó vezető) elhelyezése biztositott (a Honvéd-Vigadó-Hold utcai együttes összesen 663 szobájában m2-en 959 fó helyezhető el). Az épület telefon és parkoló ellátottsága messzemenően a legjobb: 1993-ban 40 M Ft-os beruházással korszeru digitális telefonközpontot létesítettek, az épülethez tartozó parkolóban mintegy 60 gépkocsi fér el. Az épület nyolc emelete azonos alaprajzzal, egyszemélyes ügyintézői irodákkal - mozgatható közfalaival - melyek könnyen átalakíthatök többszörös alapterületű fönöki szobákká, széles folyosóival a korszerű munkaszervezés elvárásainak megfelel. Az december l-jei átszervezés után az apparátus engedélyezett létszáma 700 főre csökkent, így a Margit körúti épület önmagában is alkalmas lenne a központi igazgatás létszámának elhelyezésére. Figyelemfelhívó, hogy a Hold utcai épület állaga az összevonás időpontjától mínd a mai napig veszélyezteti a munkavégzés biztonságát. Az előzőekből következik, hogy a minisztériumnak nincs szüksége a felsorolt épületek mindegyikére. Nem fogadható el, hogy egy központi költségvetési, államigazgatási szerv bérbeadással fedezze felesleges épületei egyre dráguló üzemeltetési kiadásai!. Az áthelyezések technikai lebonyolítására egységes központi intézkedés nem történt, a költözteléshez ütemtervet nem készítettek, így az ésszerű munkaszervezés követelményeit nem mindig elégítették ki. A költözés megkezdésekor (1994. szeptember) a szer.>ezeti egységek konkrét elhelyezése még nem volt ismert. A végleges elhelyezésre vonatkozó döntések jóval később, csak november végén születtek meg. Ehhez hozzáj árult, hogy a V i- 17

20 gadó utcai épületből a bérlök kiköltöztetése hosszas egyeztetéseket igényelt. A tényleges végrehajtást megnehezltette, hogy gyakran alku tárgya volt, elfogadja-e az adott szervezeti egység (fóosztály) a részére felkínált elhelyezési lehetőséget. Így pl. a miniszteri biztos október 3-ai feljegyzésében rögzlti, hogy "10 napja egyetlen szervezeti egységet sem tudok megmozdítani, aki hajlandó lenne költözni". Általános jelenség volt, hogy a költözteléskor még nem ismerték az elhelyezésre kerülőszervezet új létszámát, ezért az épületen belüli költözések is gyakoriak voltak. A minisztérium müködését megnehezíti, hogy az apparátust négy épületben helyezték el, mindez növeli a kapcsolattartás kiadásait (pl. telefon, telefax, kézbesítés, gépkocsiüzemeltetés) is. Az ügyintézés ideje jelentösen megnőtt. A Költségvetési Főosztály pl. a Margit körúton engedélyez, míg a kifizetés a Honvéd utcai pénztárban történik. Az Informatikai és Statisztikai Főosztály, illetve az Európai Ügyek Hivatala két épületben helyezkedik el, Honvéd utcai osztályaik a ház különbözö szintjein dolgoznak. A szervezeti egységek közölt az információáramlás optimális rendjének kialakítása még csak igényszintjén fogalmazódik meg, holott ez a sajátos elhelyezés miatt sürgető feladat lenne. Aminiszter áprilisában, a Kormány részére tájékoztatót készített. Ennek záró gondolata rögzíti: "Nyilvánvaló, hogy az egységes minisztériumi szervezet egyik alapfeltétele az egységes elhelyezés, ezért arra törekszünk, hogy lehetőség szerint ez minél előbb megoldást nyeljen" Az átszervezéssel járó feladatok kiadásigénye Az átszervezés technikai lebonyolítására miniszteri bíztost bíztak meg, akinek nem határozták meg részletesen a feladatát és a jogkörét. Aminiszter által aláírt kinevezési okmány szerint feladata: "a minisztériumi átszervezés időszakában a minisztériumi egységek elhelyezésével, a technikai feltételek megteremtésével kapcsolatos irányítói tevékenység ellátása". Az idézettnél részletesebb feladatmeghatározással, munkaköri leírással nem rendelkezett. Az átszervezést - mivel az üzemeltetés! biztosító intézményeket még nem vonták őssze - technikailag az IKM és az NGKM GI végezte. Az intézmények között a feladatmegosztást nem rögzítették, ami az ésszerűtlen munkaszervezésre utal. Az összevonás pénzügyi igényeire, a szükséges fedezet megteremtésére előzetes költségkalkuláció nem készült. A tárca központi forrásból nem kapott támogatást az átszervezés dologi kíadásaira. Ezért az átszervezéssel járó többletfeladatokra az IKM 18

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI IGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI IGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 9/A. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS

Részletesebben

a.../2005. (II. 17.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGÁLLAPODÁS

a.../2005. (II. 17.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGÁLLAPODÁS a.../2005. (II. 17.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám:39253/2012. JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi belső ellenőrzési tervére és a 2012. évi belső ellenőrzési terv módosítására

Részletesebben

Előterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére

Előterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére sz. napirend Előterjesztés Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. április -i ülésére Tárgy: Éves ellenőrzési jelentés a 2009. évi belső ellenőrzési tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

1/2016. (VI. 30.) kancellári utasítás. a Budapesti Gazdasági Egyetem. leltározási és leltárkészítési munkáiról

1/2016. (VI. 30.) kancellári utasítás. a Budapesti Gazdasági Egyetem. leltározási és leltárkészítési munkáiról 1/2016. (VI. 30.) kancellári utasítás a Budapesti Gazdasági Egyetem leltározási és leltárkészítési munkáiról Budapest, 2016. június 30. (2016. július 1. napjától hatályos változat) A Budapesti Gazdasági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S PÁPA VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJE 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-025 Fax: 89/313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. DECEMBER 18-I ÜLÉSÉRE Tárgy: Előadó: 2015.

Részletesebben

A rendelet 1. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A rendelet 1. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013. (II.15.), 14/2009

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 14/19-19/2011. Előterjesztés a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére.

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére. 16.sz. melléklet az /2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-058, 491-956, Fax: 491-361 E-mail: polgarmester@fuzesgyarmat.hu

Részletesebben

ELLENŐRZÉSI NYOMVONALAK. A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok ellenőrzési nyomvonala

ELLENŐRZÉSI NYOMVONALAK. A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok ellenőrzési nyomvonala 4. sz. melléklet ELLENŐRZÉSI NYOMVONALAK A tervezésre ellenőrzési pontok és feladatok ellenőrzési Az előirányzat felhasználásra ellenőrzési pontok és feladatok ellenőrzési A beszámolásra ellenőrzési pontok

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek:

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek: INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített 14207 számú, az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése Budapest Főváros IV. kerület Újpest című jelentéshez. Az ellenőrzés

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

Részletesebben

5/2012. (III. 22.) OBH

5/2012. (III. 22.) OBH Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 5/2012. (III. 22.) OBH utasítása a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjéről szóló szabályzatról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala évi költségvetésének végrehajtása

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala évi költségvetésének végrehajtása ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS HIVATALA HIVATALVEZETŐ 50.068/2007 OIT Hiv. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 2006. évi költségvetésének végrehajtása Törzskönyvi azonosító száma: 329552

Részletesebben

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény adatai Név: Felsőoktatási Regisztrációs Központ Törzskönyvi

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

Munkamegosztási megállapodás intézményi gazdasági feladatok ellátására

Munkamegosztási megállapodás intézményi gazdasági feladatok ellátására Munkamegosztási megállapodás intézményi gazdasági feladatok ellátására A megállapodás létrejött egyrészről a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1. (Törzsszám: 810870;

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztatás a Közös Önkormányzati Hivatal évi költségvetési beszámolójáról. Dr. Herczeg Tibor jegyző

Tárgy: Tájékoztatás a Közös Önkormányzati Hivatal évi költségvetési beszámolójáról. Dr. Herczeg Tibor jegyző ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ, VADNA, SAJÓGALGÓC, SAJÓIVÁNKA ÉS DÉDESTAPOLCSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK 2015. ÁPRILIS 21-EI EGYÜTTES NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 875-2/2015/Sz. MELLÉKLETEK

Részletesebben

36/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Gazdasági Szervezete Ügyrendjének módosítása

36/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Gazdasági Szervezete Ügyrendjének módosítása 36/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Gazdasági Szervezete Ügyrendjének módosítása A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Hivatal Gazdasági Szervezete Ügyrendjének

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS KIVONAT Mezősas községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 22-ei testületi üléséről: 4/2016. (02.22.) határozata a Román Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás elfogadásáról A Mezősas

Részletesebben

Leltározási és leltárkészítési szabályzatát, Eszközök és források értékelési szabályzatát, Selejtezési és hasznosítási szabályzatát, Házipénztár és pénzkezelési szabályzatát, Bizonylati szabályzatát, Önköltségszámítási

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról, a költségvetési

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2008-2013 Hatályos: 2008... napjától 1 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormány rendelet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről TÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésében

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása

Részletesebben

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 6. számú melléklet Az önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 38.. (1) bekezdése értelmében: "A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri

Részletesebben

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata Iktatószám: 7712/2008. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Alapító Okirata Az oktatási és kulturális miniszter az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

TAKSONY ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA február 1-jétől

TAKSONY ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA február 1-jétől TAKSONY ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA 2013. február 1-jétől TAKSONY ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Taksony Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET ALAPÍTÓ OKIRATA

KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET ALAPÍTÓ OKIRATA 11683/2008. KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET ALAPÍTÓ OKIRATA Az oktatási és kulturális miniszter az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 89. -ának (1) bekezdésében foglaltak

Részletesebben

a Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata alapító okiratának módosítására

a Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata alapító okiratának módosítására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Ikt.sz: 35180/2010 J a v a s l a t a Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata alapító okiratának módosítására Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés 21/2000. (II.28.)

Részletesebben

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás:

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás: 10. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről XVI. Kerületi örmény önkormányzat" című jelentéshez A jegyzőnek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási

Részletesebben

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az Alaptörvény

Részletesebben

Ü G Y R E N D SZÁMVITELI OSZTÁLY

Ü G Y R E N D SZÁMVITELI OSZTÁLY BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. Ü G Y R E N D 2011.év SZÁMVITELI OSZTÁLY A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ

Részletesebben

MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Szám: NFGM/ / /2008 MUNKAANYAG közigazgatási egyeztetésre (visszamutatásra) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági ban, továbbá a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2005. ( IX. 1.) rendelete

Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2005. ( IX. 1.) rendelete Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005. ( IX. 1.) rendelete Kiskunmajsa város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapításáról,

Részletesebben

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala A IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet az alapvető jogok biztosa és két helyettese, valamint a Hivatal tevékenységét és gazdálkodását foglalja össze. A

Részletesebben

Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete november 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből:

Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete november 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből: Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2015. november 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből: 132/2015.(XI.26.) sz. önkormányzati határozat: Fegyvernek Város Önkormányzat 2016. évi éves ellenőrzési

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 31-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 31-i rendes ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulások munkaszervezeti, az

Részletesebben

JAVASLAT A ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA

JAVASLAT A ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ JAVASLAT A 2007. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA Készítette: Simon István Benkó Péter belső ellenőrök Előterjesztő: Dr. Szeles Gábor jegyző Budapest-Csepel

Részletesebben

Balatonfenyves Község Önkormányzatának. 7/2009. (II.13.) számú rendelete Balatonfenyves Község Önkormányzat évi költségvetéséről

Balatonfenyves Község Önkormányzatának. 7/2009. (II.13.) számú rendelete Balatonfenyves Község Önkormányzat évi költségvetéséről Balatonfenyves Község Önkormányzatának 7/2009. (II.13.) számú rendelete Balatonfenyves Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megállapodások kiegészítéséről, aláírásáról gondoskodjon. M E G Á L L A P O D Á S

A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megállapodások kiegészítéséről, aláírásáról gondoskodjon. M E G Á L L A P O D Á S 183/2007. (XI. 8.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Veszprémi Petőfi Színház és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala közötti a munkamegosztás és felelősségvállalás

Részletesebben

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei:

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei: Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (11.27. ) önkormányzati rendelete Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzata 2015. évi költségvetéséről Tápiószentmárton Nagyközség

Részletesebben

1/2011. sz. Gazdasági Főigazgatói Utasítás

1/2011. sz. Gazdasági Főigazgatói Utasítás 1/2011. sz. Gazdasági Főigazgatói Utasítás a Szent István Egyetem Hallgatói Önkormányzat gazdálkodásának szabályozásáról Gödöllő, 2011. A Szent István Egyetem (továbbiakban: SZIE) Szervezeti és Működési

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 6/2013. (VI. 25.) OBH utasítása a 2013. évi fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjéről szóló szabályzatról Az államháztartásról

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

1. A kormánymegbízott

1. A kormánymegbízott 1. A kormánymegbízott 4. (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként: a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit; b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014 (II.18.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014 (II.18.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014 (II.18.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 2008. NOVEMBER 24-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 2008. NOVEMBER 24-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTÉS A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 2008. NOVEMBER 24-I ÜLÉSÉRE CÍM: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztálya ügyrendjének módosításáról Ügyiratszám: Előterjesztő

Részletesebben

A TELEPÜLÉS ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TELEPÜLÉS ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A TELEPÜLÉS ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Bevezető rész 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) a Település Ellátó és Szolgáltató Szervezet szervezeti felépítését,

Részletesebben

az ÓZDINVEST Kft. átvilágításával, racionalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról

az ÓZDINVEST Kft. átvilágításával, racionalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról T á j é k o z t a t ó az ÓZDINVEST Kft. átvilágításával, racionalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról Előterjesztő: Ad hoc Bizottság elnöke Előkészítő: ÓZDINVEST Kft. PH. Településfejlesztési

Részletesebben

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az Önkormányzati Hivatal alapító okiratának kelte, száma, alapítás időpontja 1./ 10./2002. ( II.13.) sz. Kt. határozatával fogadta

Részletesebben

A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet ALAPÍTÓ OKIRATA. Közgyűjteményi Ellátó Szervezet

A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet ALAPÍTÓ OKIRATA. Közgyűjteményi Ellátó Szervezet A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás

Részletesebben

Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat évi költségvetéséről

Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat évi költségvetéséről LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Lövő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Szűcs és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági Tanács-ADÓ Kft Szolnok Csokonai út 16. I. 3. Kamarai nyilvántartási szám: adószám:

Szűcs és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági Tanács-ADÓ Kft Szolnok Csokonai út 16. I. 3. Kamarai nyilvántartási szám: adószám: Szűcs és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági Tanács-ADÓ Kft. 5000 Szolnok Csokonai út 16. I. 3. Kamarai nyilvántartási szám: 000974 adószám: 11279770-3-16 Könyvvizsgálói értékelés Szajol Község Önkormányzata

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

Almáskert Napköziotthonos Óvoda

Almáskert Napköziotthonos Óvoda Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítására

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítására Püspökladány Város Polgármesterétől 450 Püspökladány, Bocskai u.. sz. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítására

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

8. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők: /. Megállapítás;

8. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők: /. Megállapítás; 8. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Budapest Főváros XVI, Kerületi Német Nemzetiségi önkormányzat"

Részletesebben

DIÓSJENŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014. (XII. 13.) számú rendelete

DIÓSJENŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014. (XII. 13.) számú rendelete DIÓSJENŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014. (XII. 13.) számú rendelete Diósjenő Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint ügyfélfogadásának

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére Tárgy: Javaslat a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás 2014. évi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Ikt.szám: 10.202-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: a i Hivatal SZMSZ-ének módosítása, létszám átcsoportosítás Az előterjesztést

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről (Egységes szerkezetben a 21/2015. (XI. 6.) és a 4/2016. (IV.28.)

Részletesebben

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Ecser Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XIX EU Integráció Cím: 01 Alcím: 00 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai - törzskönyvi nyilvántartási

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása

Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása 1. függelék Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél 2015. évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása Tárgy Cél Módszer Megállapítás / Intézkedési terv készítésére köteles javaslat annak

Részletesebben

Munkamegosztási megállapodás

Munkamegosztási megállapodás Munkamegosztási megállapodás Amely létrejött a Téglási Polgármesteri Hivatal (Téglás, Kossuth u. 61. sz.) valamint a Hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Téglás, Liget u.

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

A KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának éves költségvetési beszámolója

A KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának éves költségvetési beszámolója A KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának 2003. éves költségvetési beszámolója Feladatkör tevékenység Az Igazgatóság 2003. évben a központi munkatervben előírt és az évközi célfeladatait a felhasználók, központi

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű) SZIGETHALOM ÉS KÖRNYÉKE EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű) 2012. április 1-jétől 1 SZIGETHALOM ÉS KÖRNYÉKE EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 344. MELLÉKLET : 1db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2016. (.) önkormányzati rendelete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja:- Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Ügyrendi Bizottság E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének

Részletesebben

Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1. A vállalkozási tevékenység

1. A vállalkozási tevékenység SZMSZ 3 A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban részvételnek a részletes felsorolása, a feladatok forrásai 1. A vállalkozási tevékenység 1.1. A szerv vállalkozási tevékenységet

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

2016. évi Elemi költségvetés

2016. évi Elemi költségvetés Manolisz Glezosz 12. Évfolyamos Görögnyelv Oktató Iskola 2016. évi Elemi költségvetés Szöveges indoklás Budapest, 2016. január 20. Határozat száma: Intézmény vezető Általános indoklás A 2016. évi elemi

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: május 21. Author. Author Deleted: október

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: május 21. Author. Author Deleted: október HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2015. május 21. Deleted: 3 Deleted: október Deleted: 0 TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése. 3 1. A HTE képviselete.

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére Előterjesztés 3. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére Tárgy: A Társulás által fenntartott Egészségügyi,

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Szám: 2/2012 BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 26-án megtartott rendes, nyilvános ülésén készült

Részletesebben