A szegény ember zongorája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szegény ember zongorája"

Átírás

1 SZABÓ BOGLÁRKA (10 ÉVES) A szegény ember zongorája Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, még azon is túl, a kidőlt kemence bedőlt oldalán élt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek semmije sem volt, csak egy fejszéje meg egy garasa. Gondolja egyszer az ember, hogy úgysem tud azzal az egy garassal mit kezdeni, hát bemegy a városba és elkölti. Úgy is lett. Másnap jó korán felkelt, s elindult a városba. Ahogy jár-kel, egyszer csak megpillant egy hangszerboltot. Gondolja, benéz, hátha tud valamit venni. Be is lépett, s hát mit látnak szemei? Egy gyönyörű zongorát. Hát mit gondol, mit nem, ő bizony megveszi azt a zongorát, ha törik, ha szakad. Meg is nézte az árát, s hát uram teremtőm, pontosan száz garas. Azt a hét fán fütyülőjét! gondolta magában. Ennek a fele sem tréfa. Na sebaj, ezt is megoldjuk: hazamegyek, megkeresem a fejszéjét s kimegyek az erdőbe fát vágni, s a fából fajátékokat faragok, s eladom őket. Úgy is történt. Másnap jó korán felkelt, s elindult az erdőbe. Kivágott néhány fát, és szép kicsi, formás fajátékokat faragott belőlük. Aztán fogta magát és kiment a piacra, letelepedett az egyik árus mellé. Még öt perc sem telt bele, s máris kétszáz garasa volt. Nagyon megörült. Ment is rögtön a hangszerboltba. Ki is fizette rögvest, csak épp hazavinni nem tudta, mert tudniillik nagyon messze lakott, meg hát nehéz is volt. Ezért megkérdezte az eladót, hogy el lehet-e szállíttatni. Mire az eladó azt felelte, hogy persze, csak nem hiszi, hogy elég lesz a pénze, mert száz garasba kerül. (Igaz, hogy csak ötven garasba került, de ez az eladó nagyon kapzsi volt.) Erre azt mondta a szegény ember: Van nekem elég pénzem, nem kell engem félteni, mert egy kicsit több fajátékot csináltam. Az eladó egy kicsit mérgelődött, de aztán mit volt mit tenni, ki kellett szállíttatnia. A szegény ember megházasodott, s még ma is zongorázik, ha meg nem unta. HERMANN ÁGOSTON (9 ÉVES) * * * A törpenyuszika, aki óriásnyuszi akart lenni Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyuszi. Barna szőrű törpenyuszi volt, és egy állatkereskedésben lakott, várta, hogy valaki megvegye. Teltek a napok, és nem jöttek érte, ő pedig azt hitte, hogy azért nem vásárolják meg, mert picike. Ezért egyik éjjel elhatározta, hogy megszökik. Azonnal. És keres valami megoldást arra, hogy megnőjön. Addig fészkelődött a ketrecben, amíg az le nem esett a polcról, és ki nem nyílt az ajtaja. Szerencséje volt, mert éppen nyitva volt a bolt ablaka. Kiugrott. 1

2 Esett az eső, ezért azt gondolta magában: Talán ha kint állok az esőn, megnövök, mint a virágok. Ott ácsorgott reggelig, teljesen átázott, és mégsem történt semmi. Ekkor sírva fakadt, és új terven kezdett el gondolkodni. Egyszer hallotta a boltban, hogy az élesztő megdagasztja a kenyértésztát. Ekkor ezt gondolta: Talán ha élesztőt eszem, megdagadok, mint egy kenyér. Besurrant egy boltba, és felmászott a hűtőpultra. Mivel kicsi volt, nem vette észre senki, csak nagyon fázott a hidegben. Ez nem fog sikerülni. Hidegben nem dagad meg sem a kenyér, sem a nyuszi. Ez a terv sem jó jött rá. Ekkor visszaemlékezett arra, hogy az állatkereskedésben volt egy mikrohullámú sütő, és a boltos néha abban pattogtatott kukoricát. Ekkor azt gondolta: Talán ha beülök egy mikróba, megpuffadok, mint a pattogatott kukorica. Ahogy sétált tovább az utcán, meglátott egy földszinti lakást, aminek nyitva volt a konyhaablaka. A nyitott konyhaablakon keresztül meglátta a mikrót. A mikró szintén nyitva volt. Be akart ugrani a mikróba, amikor észrevette egy kislány. Aki ezt mondta: Jaj, de édi nyusziii! És megkérdezte tőle: Nem akarsz az én nyuszim lenniii? A nyuszi ugyan nem tudott válaszolni, mert nem tdott beszélni, de végre rájött, hogy csodálják, és nem is baj, hogy törpe. Így már soha többet nem akart megnőni, és örökre ott maradt a kislánynál. JAKÓ VIKTÓRIA (8 ÉVES) * * * A kiskutya és a karácsony Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskutya. Ez a kutya nagyon boldog volt, mert közeledett a karácsony. Azért szerette a karácsonyt, mert szeretett a hóban ugrándozni, és szeretett ajándékot adni másoknak. Most egy picit szomorú is volt, mert elvesztette a gazdáját a parkban. Nem szerette a pórázt, ezért elcsavargott. Azóta egy erdőben csatangolt magányosan. Séta közben találkozott egy kis manóval, akit Erdei Manónak hívtak. Bemutatkoztak egymásnak. A manó látta, hogy a kutyus szomorú és rögtön megértette, hogy a gazdáját keresi. Elindultak tehát a Mindentudó Tündérhez. A tündér elmondta nekik, hol keressék a gazdit. A kutyus kilenc makkot adott cserébe, amit a hó alatt talált. Elmentek a varázsbarlangba, ahol mindig süt a nap és mindenféle gyümölcs van. A barlang végén volt egy aranyajtó, ami a parkba vezetett, és a kiskutya megtalálta a gazdiját. Hazamentek és együtt ünnepelték a karácsonyt. Erdei Manót is magukkal vitték. A kutyus rájött, hogy a póráz nem is olyan szörnyű, hiszen a gazdival lehetett. 2 * * *

3 KUN BERNÁT (9 ÉVES) Õstúra I. rész Idõkapu Egy titkos kutatólaborban kifejlesztettek egy időkaput. Első feladata az volt, hogy engem és csapatom elvigyen az őskorba. Ott azt suttogtam: Az időutazást mindenkinek ajánlom! Ezután kerékpárra ültünk, és egy erdő felé vettük az irányt. De hirtelen egy T. rex ugrott elénk. Előkaptam a kábító puskát és lőttem. A T. rex összeesett és továbbmentünk. Amikor az erdőbe értünk, a zoológus felkiáltott: Állj! Mindenki felnézett. Mikroraptorok vitorláztak felettünk fáról fára. Mihelyt elmentek, továbbmentünk. Tíz méter után egy mocsár nyelt el minket, órákat vett igénybe. Addigra már sötét volt. Nem akartunk kockáztatni, így a mocsár mellett táboroztunk le. Tolvaj Másnap arra ébredtünk, hogy a tábort valami feldúlta, és élelmünk fele eltűnt. Összeszedtük a tábor maradványait, és elkezdtük keresni a tolvajt. A bokrok alá is benéztem, hogy meglegyen a tettes. Végül a fogorvos fogta el a tettest. A horgászhernyókat pedig egy mikroraptor ette meg. Vízen A tolvajos ügy után vízre szálltunk. Mikor már közeledtünk a parthoz, én beleestem a vízbe. Egy őskrokodil úszott felém. Majdnem elért, de sikerült bemásznom a csónakba. Ezután a partra érkeztünk. Ott elraktuk a csónakot, majd ismét kerékpárra ültünk. Pár kilométert bicikliztünk, majd egy fészekhez érkeztünk. A zoológus rájött, hogy növényevők tojásai. Menekülés Az egyik tojásból egy triceratopsz kelt ki, de abban a másodpercben egy kifejlett triceratopsz száguldott felénk. Most lett elegem az őskorból! mondtam. És 2008-ban találtuk magunkat. 3

4 II. rész Zord Voltunk már a dinoszauruszoknál. Hűljünk le egy kicsit! Visszautazunk az időben az első jégkorszakba. Mikor odaértünk, nem láttunk semmi egyebet, csak fehérséget. Elindultunk. Quaddal mentünk a mély hóban. Hirtelen egy farkasfalkát láttunk felénk rohanni. Fellőttük a petárdát, a falka szétfutott, továbbmentünk. Ekkor vettük észre, hogy egy hegy lábánál vagyunk. Õs A hegyen egy barlangot láttunk, ahol tűz égett és pattintott kődárdák sorakoztak. Egyszer csak egy ősember jött be. A hátán egy nagy darab hússal. Azután átszúrt rajta egy botot, majd egy társa segítségével a tűz fölé emelte. Amikor a hús már piros volt, letették a földre. Futás Az ősemberek nem vettek észre. De mikor bejött a harmadik, felkiáltott: Prrr! Mind a hárman a dárdákhoz ugrottak és üldözni kezdtek. Azt mondtam: Ha az időgép itt lenne És 2008-ban találtuk magunkat. III. részt 1. fejezet Fogadás Visszautazunk kétmillió évet. Ott egy mamutcsorda állta utunkat. Azért, mert ezer kilométeres körzetben az egyetlen víz volt mellettünk. Mikor átvergődtünk a csordán, teletöltöttük a kulacsokat. Aztán elindultunk. Egy hónappal később a következő tóhoz értünk. Onnan látótávolságra volt egy hegylánc. Egy hét múlva a hegylánc lábánál voltunk. De ekkor meteoritokat láttunk. Kõesõ 4 A meteoritok egyre jobban közeledtek. Feküdj! kiáltottam. A meteoritok nagy része lavinát indított. Ekkor vettük észre, hogy tíz méterre tőlünk van egy barlang. Bementünk. Nem volt bent semmi veszélyes.

5 Volt lent egy forrás. Szerencsére volt zseblámpánk. Mikor a meteoritok veszélye elmúlt, kiléptünk. A meteoritok nagy pusztítást végeztek. Hegyekben Nekivágtunk a hegyeknek. Vigyáznunk kellett a repedezett kövek miatt. Semmit sem sejtettünk a barlangi veszélyről. Mikor már a tetőn voltunk, álltak a sátrak, hirtelen egy barlangi medve támadott meg bennünket. Pffff! A kábítópuska elsült, a medvét elvittük, hogy több bajt ne okozzon. Síkság Másnap továbbmentünk. Lemásztunk. Egy réten gyapjas orrszarvúkat láttunk. Közel lopakodtunk. Az orrszavúak támadtak. Segítség! kiáltottam. Erre 2008-ban voltunk. KLING EMMA (12 ÉVES) Fadolin és Telánná * * * Lovagolt, hajózott, lovagolt és megint tengerre szállt. De az utazás gyötrelmei sem tudták elfeledtetni bánatát. Mikor felkerekedett (mert ott akart hagyni mindent, ami őrá emlékeztette), reménykedett, hogy kiutazhatja magából a búját. De eddig valahogy nem sikerült. Pedig korábban, ha bármi gondja volt, a tenger végtelenje és az út hosszúsága mindig kiűzte belőle. Fadolin fiatal volt, nagyon fiatal. De ha valaki ránéz, azt hinné, hogy egy negyvenéves ember néz vissza rá, holott Fadolin életkora ennek pontosan a fele volt. A bánat, melyet felesége halála okozott, mélyen rátelepedett. Alig egy éve házasodtak össze, s oly boldogan éltek, mint senki más. Felesége, Telánná, számára a világ legszebb asszonya volt. Majd egy nap, hajnalban, amikor szokása szerint kiment a tengerpartra, hogy az apály alatt összegyűjtse a tenger ajándékait, oly mélyen bemerészkedett, hogy nem vette észre az idő múlását. A dagály pedig nem várt, s a hullámok összecsaptak Telánná feje felett. Fadolin azóta nem látta. Az ifjú gondolataiba mélyedve ült a fedélzeten. Magában átkozta a tengert, hogy miért nem kel ki medréből, s miért nem süllyeszti el ezt a hajót, melyen utazik. Gyűlölt mindent. A szárazföldet a távolban, a vizet a közelben. A tűző napot, a tikkasztó nappalokat, a rideg holdat, a csendes éjszakákat. Mikor a hajó kikötött, s ő partra szállt, nyomban lova nyergébe pattant. Sebes vágtában indult útnak. Nem tudta, hová megy, de nem is törődött vele. 5

6 6 Estefelé leszállt a lováról, s a szabad ég alatt tüzet gyújtott. Megsütötte a húst, melyet még a hajóról hozott magával, s belekóstolt. De eldobta. Nem tudott enni. Mikor a tűz elhamvadt, s vaksötét lett, becsavarta magát pokrócába, és ültében nekidőlt a fának. Nem akart elaludni, nem is tudott volna. Egyszerre heves zokogás tört rá. Mikor abbahagyta a sírást, s feltekintett, egy köpenyes öregember állt előtte. Az öreg köszöntötte, azután így szólt: Látom, hogy zokogsz, bánatos vagy. Mi történt veled? Fadolin elmesélte Telánná történetét, nem is tudta, miért. Végül így szólt az öreghez: Egyszerűen mindent megteszek, hogy elfeledjem, de nem tudom megtenni. Nem tudom őt kiűzni az elmémből. De hát nem is kell felelte az aggastyán. Reggel Fadolin felriadt álmából. Nem emlékezett, hogyan aludt el, s azt sem tudta megítélni, hogy az öregember vajon álomkép volt vagy valós? Útra kelt, sok mérföldet megtett, de bánata nem enyhült. Délben megette maradék elemózsiáját, és pár óra múlva elért egy városba. Leszállt a lováról, és azt vezetve indult befelé a házak közé. Egy koldus bicegett oda hozzá, és így szólt: Fél szemem világát elveszítettem, könyörülj rajtam, uram, adj egy garast! Az Ég meghálálja! Fadolin megdühödött, amiért megzavarták gondolataiban. Így kiáltott a koldusra. Én a feleségem vesztettem el, s mindkét szemem világát feláldoznám, hogy visszakaphassam őt. Takarodj! A koldus az öklét rázta, de elkotródott. Fadolin a piac felé vette útját. Mikor odaért, egy kútnál megtöltötte vizestömlőit, s egy asszonytól kétszersültet és szárított húst vásárolt. Mikor a városból kifelé menet azt látta, hogy egy rabszolgát ütlegelnek, szinte élvezte, hogy rajta kívül más is szenved. Pedig korábban mindig felháborította, ha a rabszolgák sanyarú sorsával találkozott. Visszatért lovához, megitatta, és könnyű ügetésben elindult, majd egy idő múlva vágtába váltott. Minél hamarabb jó messzire akart kerülni a várostól. Egyedül akart lenni. Letért az útról, átgázolt egy kukoricaültetvényen, majd betért az erdőbe. Jólesett neki a mindent átható csend, de gyűlölte is. Életében először félt az erdőtől, és mindentől, ami a közelében volt. A fáktól, az árnyéktól, a madaraktól, a vadaktól és a bánatától. Egyszer csak lódobogást hallott. Négyen voltak. Két nő és két férfi. Láthatóan meg voltak rémülve. Az egyik asszony odakiáltott Fadolinnak: Könyörgök segíts, vagy menekülj te is! Banditák üldöznek! Minden pénzünket elvették, és most az életünket is ki akarják oltani. Segíts vagy menekülj! Nem! Azt mondod, pénzetek oda. Én azt mondom: boldogok! Egymásnak még megvagytok. Én elvesztettem a feleségem, és nem érdekel már semmi. Ha megölnek, hát megölnek. De pénz nélkül mi lesz velünk? kiáltotta az asszony. Fadolin nem is válaszolt, hanem megsarkantyúzta lovát és előrevágtatott. Várta, mikor lövik le a banditák, de hiába várt. Egy szál haramiát, de annyit sem látott. Nyilván volt eszük, levágták a kanyart, hogy a menekülők elébe kerüljenek. Fadolint nem érdekelte. Hadd menjenek. Ő csak vágtatott tovább. Még két napig vándorolt, mikor elért egy hegyláncolat tövéhez. Kis falucskára akadt a hegygerinc alatt. Élelmet vett és vizet, majd lovát öszvérre cserélte, amely a hegyi terepen

7 sokkalta ügyesebb a lónál. Még mindig fogalma sem volt, merre tart, s hogy egyáltalán hol lehet. Megindult a kaptatón a hegynek felfelé. Egy mélyedésben éjszakázott, s másnap rögtön továbbindult. Nemsokára utolért egy bányászfelszereléssel megrakott szekeret, mely elé két sovány szamár volt befogva, akik minden lépésért megküzdöttek a nehéz terepen. A szekér mellett egy család gyalogolt. Anya karjában csecsemővel, két tizenkét év körüli fiúcska kik úgy hasonlítottak egymásra mint két tojás, s az apa. Fadolin látta nyomorúságos állapotukat, tudta, hogy a bányászat a legkegyetlenebb kínlódás, de nem szánta őket, mert úgy gondolta, akinek van családja, férje-felesége, gyermeke, az nem lehet boldogtalan. Egy hét múlva elhagyta a hegységet, s újra betért egy faluba. Érezte, hogy a hegymászás kiapasztotta erejét, ezért úgy döntött, hogy a faluban kér szállást éjszakára. A lába önkéntelenül is egy szomorú viskó felé vitte. Nem akart boldog házba kerülni. Fadolin bekopogtatott. Karikás szemű asszony nyitott ajtót. Fáradtan kérdezte: Mit óhajtsz, uram? Ritkán kopognak a mi házunk ajtaján. Szállást kérnék egy éjszakára. Megfizetem tisztességgel. Jól van felelte az asszony, de elébb mondd meg a neved! Fadolinnak hívnak. Kerülj beljebb, Fadolin. Az én nevem Neilgráda. Fadolin belépett. A szoba közepén egy durva asztal állt, azon egy szál gyertya égett. Az asztal mellett egy férfi ült, és homályos tekintettel bámulta a kandalló tüzét, mely fáradhatatlanul lobogott vaskamrájában. A férfi felemelte a kezét, mint aki keres valamit. Mi történt? Kik vagytok? Én vagyok az, Neilgráda, az úr pedig szállást kér éjszakára. Azt mondja, megfizeti, hát én megadom neki, amit kér, mert becsületesnek látszik. Fadolin a nőhöz fordult: Világtalan vagy csak nem lát tisztán? Nem rázta a fejét Neilgráda. Megzavarodott az elméje, engem sem ismer meg. Ő a férjem, de úgy élünk, mint két idegen. Telánná halála óta Fadolin most először érzett szánalmat valaki iránt. Engem is nagy bánat ért, szívesen elmesélem neked, ha meghallgatod. Neilgráda, beleegyezése jeléül, két széket húzott a kandallóhoz és intett. Leültek, és Fadolin belekezdett a történetébe, és röviden utazásáról is mesélt. Míg utaztam, láttam fél szemére vak koldust, rabszolgát, akit korbács sújtott, kirabolt embereket, nyomorúsággal harcoló bányászcsaládot. De egyikük iránt sem éreztem szánalmat. Úgy hittem, nincs boldogtalanabb ember nálam. Viszont itt, ahol férj és feleség idegenek módjára élnek egymás mellett, sanyarúbb sorsot látok az enyémnél. Fadolin másnap elhagyta Neilgráda házát. Lovagolt, hajózott, lovagolt, s megint tengerre szállt. * * * 7

8 VERES ÁGOST (12 ÉVES) A mindszentkálli angyalbor 8 Az Úr évében új plébános érkezett a mindszentkálli parókiára. Ez a község a Veszprémi püspökség szőlőbirtokosságáról volt nevezetes, ennek következtében az itteni pincesor rejtette azt a bort, amelyet az egyházmegye miséi alatt az Úr dicsőségére fogyasztottak. No, hogy el ne kanyarodjak a mondandóm lényegétől, az új tisztelendő, Vince atya nagy buzgalommal fogott neki az egyházközség ügyeinek intézéséhez. Segítségére volt elöljárói rangban Fülöpi Pál uram, aki legfőképpen a helyi kocsmában tartotta fogadóóráit, melyek sokszor napkeltétől napnyugtáig tartottak. Történt egyszer, hogy Mátyás királyunk a bakonyi vadászatát egybekötötte a veszprémi püspök meglátogatásával. Igen nagy pompával fogadták a vár főterén a püspöki palota előtt. A szokásos esti misét követően nagy lakomát tartottak, ahol jó magyar szokás szerint az egyházmegye legjobb borait is felszolgálták. No, hát itt találkoznak az eddig leírtak egymással. Vince atya ugyanis új állomáshelyén rögtön feltérképezte a pincéket és azok tartalmát. Így bukkant az egyik eldugott sarokban tíz különleges hordóra. Ezeken a következő felirat díszelgett: Ebből csak a király ihatik! Arra gondolt, hogy elődei biztos a legjobb évjáratú borokból raktak félre jeles alkalmakra. A királyi vizitálás pedig semmilyen eseménynél nem lehet fontosabb, ezért egyet felküldött ezekből a hordókból Veszprémbe. Este a püspök úr, ismerve a mindszentkálli borokat, sűrű dicséretek mellett üttette csapra a hordót a király szeme láttára. Első látásra egy kicsit haloványnak tűnt a nedű, de amikor a főpohárnok belekóstolt, azonnal ki is prüszkölte a szájából felháborodva, mondván: Ez csak víz! Megfagyott a hangulat a teremben. Gyorsan hoztak egy másik hordót, ami még az előző szállítmányból származott. Ez már tényleg megfelelt a dicséretnek, így a hangulat is visszaolvadt, sőt egy idő után az elfogyasztott bor mennyiségével arányosan fel is forrósodott. Másnap a király folytatta a vadászatot, de nem felejtette el az esti közjátékot. A püspök magához rendelte Vince atyát és kérdőre vonta: Miért küldött bor helyett vizet a lakomára!? Az atya nem hitt a fülének, de megszólalni nagyon nem is tudott és nem is mert. Így egy jó órás korholást követően visszatért parókiájára. Fülöpi Pál uramnak csak ekkor jutottak tudomására az események, így félbehagyva a már említett helyen tartott fogadóóráját, a plébánoshoz sietett. Itt az atya elmondta a történteket. Pál uram végighallgatta a mondottakat, majd szemöldökét összeráncolva megkérdezte: A király ivott belőle? Nem válaszolt az atya. Pedig a hordóra az volt ráírva, hogy ebből csak a király ihatik! kiáltotta csillogó szemekkel. Egyet se búsuljon, plébános uram! Rendbe hozom én ezt a dolgot! Most muszáj egy cseppet megszakítanom a történet folyamát, mert némi magyarázattal kell szolgálnom az elhangzottakhoz. Vince atya előtt egy nagyon idős plébános szolgálta az egyházközséget. A pincékbe évek óta nem járt le, hanem megbízta Fülöpi Pál uramat a

9 borok nyilvántartásával és ellenőrzésével. Ő azonban annyira komolyan vette a feladatát, főleg az állandó ellenőrzést, amely nála napi három litert is kitett, hogy a hiányt valahogy pótolnia kellett. Ezért találta ki ezt a feliratos megoldást, hogy a pincemunkások közül egyik se merjen még véletlenül se belekóstolni azokba. A vízre pedig azért volt szükség, hogy a hordók ki ne száradjanak. Mentségére legyen azonban mondva, hogy nem akármilyen vízzel, hanem jófajta kékkúti savanyó vízzel töltötte fel a hordókat. No, a világosságot hozó kitérő után, azt hiszem, érthetővé vált Fülöpi uram lelkiismeret-furdalással párosuló, megoldást sejtető kijelentése. Visszatérve hivatalába erősen gondolkodóba esett. Az tisztán kirajzolódott előtte, hogy sürgősen rendbe kell tennie a dolgot, de beavatni nem mert senkit. A bor eltüntetése ugyan jól ment egyedül, de a viszszavarázslása segítség nélkül nem fog menni. Kell valaki, aki segít nekem! ismételgette magában. Az este, a sok spekulálás és persze a megivott bor egyre keskenyebbé tették szemeit. Már majdnem le is csukódtak teljesen, amikor a sarokban megpillantott egy idegen arcot. Hirtelen, mint akit hátulról döf ülepen a kecskebak, kikerekedett szemekkel pattant fel az asztal mellől, és az idegenhez lépett. Elszegődtél-e már valahova, fiam? szólította meg őt. Még nem jött kurtán a válasz. Én felvennélek pincemunkásnak néhány napra, ha nincs jobb dolgod. Miért ne?! válaszolta a férfiú. Gyere, nálam szállást is kapsz! kapott a válaszon Fülöpi uram, aki ezt követően viszonylag nyugodtan tért nyugovóra, hiszen segítsége már volt, de azt még mindig nem tudta, hogy vajon miben is fog segíteni neki az idegen? Szörnyű álmok gyötörték szegény elöljárót. Hol a deresen, hol a vérpadon, hol pedig a bitó alatt látta magát. Hajnal felé arra ébredt, hogy csuromvíz az egész teste, sőt az ágya is úgy néz ki, mintha a szobája megemelte volna a kalapját a nyári zivatar előtt. Kívül csuromvíz vagyok, pedig belül mennyi bor van bennem! szólalt meg boszszankodva. Majd homlokára csapott, és mint aki most világosodott meg, fülig érő szájjal, csillogó szemekkel ugrott ki az ágyból. Gyere, fiam! Dolgunk van! Irány a pince! ébresztette fel a segédjét. Meg sem álltak a kilenc különleges hordóig. Fülöpi Pál uram gondosan bezárta belülről a pincét, majd erősen kigömbölyítve, de elmondta a történteket. Most pedig, fiam, a következőt kell tennünk kezdte a terv ismertetését. Leengedjük a vizet egy nagy szüretelőkádba. Amikor kiürültek a hordók, a tisztítóajtón keresztül beteszünk egy hosszúnyakú üvegkorsót úgy, hogy a szája pont a dugó alatt legyen. Ezt az üveget teletöltjük a legjobb borral. Amikor ez is megvan, akkor visszatesszük az ajtót és a hordókat felengedjük vízzel addig, hogy az üveg száját éppen el ne érje. Így belül bor, kívül pedig víz lesz. Éppen úgy, mint velem volt az éjszaka! Az utolsó mondatot ugyan nem értette a segéd, de az látszott az arcán, hogy valami köze van az eseményekhez. De ne szaladjunk ennyire előre! Két napig egyfolytában dolgoztak a pincében. A faluban már rémhírek keringtek Fülöpi uramról, hiszen a hivatalát az utóbbi jó ötven évben pár óránál tovább nem nagyon hagyta látogatatlanul. Amikor végeztek, a segéd munkáját busásan megfizette, aki tovább is állt, ő pedig egyenesen a parókiára sietett. Vince atya még mindig a történtek hatása 9

10 10 alatt volt. Egyszóval, ha a halál éppen erre járt volna, biztos magával is viszi, mert olyan rosszul nézett ki. Pál uram ezt látván igyekezett megnyugtatni őt, majd a következőket mondta: Plébános uram! Most nyomban írjon a püspök úrnak, hogy azonnal jöjjön le Mindszentkállára, mert a dolgot tisztába kell tenni! Ugyanis csoda van kibontakozóban az egyházmegye pincéjében! Szegény Vince atya nem nagyon értette a dolgot, de Fülöpi uram magabiztossága és a maga nyomorúsága az elmondottak leírására és a levél elküldésére ösztökélték. A püspök úr a levél elolvasása után azt gondolta, hogy megbomlott plébánosa elméje, de miután vallotta, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, elindult hát Mindszentkállára. Mihelyt odaért, rögtön a pincébe siettek, ahol Fülöpi Pál uram magához ragadta a szót, amit aztán el sem engedett a nap hátralevő részében. Először elmesélte a szőlőhegy történetét, majd a csodálatos évjáratú borok gyógyító hatását ecsetelte számos példával alátámasztva. Végül rátért a tíz feliratos hordó történetére. Méltóságos püspök úr! Ez a tíz hordó a tízparancsolatot képviseli itten! Az én jó apám 1450-ben, a legjobb évjáratú borból töltötte meg ezeket a hordókat. Ekkor egy angyal jelent meg előtte, és ő íratta rá a hordókra ezeket a szavakat, mondván, hogy csak a király fogja ezt bornak érezni, mert az Úr csak neki teszi ezt lehetővé. Ekkor a tekintetét az ég felé emelte, majd látva a jól megépített boltívet meg is nyugodott, hogy ha az ég most rá is szakad a hazugság miatt, a boltív akkor is megvédi őt a biztos haláltól. A templomi csendet az utcáról beszűrődő kiáltozás törte meg. Itt a király! Itt a király! Amire a püspök a bejárathoz ért, már ott állt előtte uralkodónk teljes pompájában, kíséretével együtt. Erre jártunk, gondoltam, benézünk a híres pincészetbe szólalt meg Mátyás. A püspök hirtelen nem is tudta, hogy mit tegyen meglepetésében, ezért Fülöpi uram kapta el újra a beszéd fonalát. Az Úr vezérelt ide felséges királyom, ebbe a hamarosan zarándokhellyé előlépő pincébe. Jöjj utánam, és légy igazolója a csodának! Mátyás intett kísérőinek és a szent hordók elé sietett. Fülöpi uram az első hordóhoz ment és lopótökkel szépen függőlegesen szívva megtöltötte Mátyás kupáját. Majd ismét a hordóhoz lépett és lopótökkel kicsit ferdén szívva megtöltötte a főpohárnok kupáját is. Ekkor így szólt kissé réveteg tekintettel a gyertyák fényétől átszellemülve: Igyátok ki a kupát! De ekkor Mátyás közbeszólt. A csodának te is részese kell, hogy legyél! Pohárnok uram, add át a kupát az elöljáró úrnak! Mit volt mit tenni, fenékig ki kellett üríteni a kupát. A király szeme felcsillant az örömtől, mert ilyen jó bort még nem ivott soha. Szegény Pál uramnak inkább fennakadt a szeme, mert amióta az eszét tudja, vizet egyszer sem ivott. Látom, te nem érzed bornak szólt Mátyás Fülöpi uramhoz. Pedig igen jóféle ez a nedű! Lássuk a többit is! Szegény elöljáró uramnak végig kellett innia a kilenc kupa vizet, míg jó királyunk kupáról kupára dicsérte az angyalok által reáhagyott italt. A kóstoló után a király a püspök felé fordult és így szólt:

11 Nagyon hálás vagyok ezért az isteni borkóstolóért. Az a kérésem, hogy minden egyes hordóból egy hosszú nyakú üvegkorsónyit vegyen ki nekem az elöljáró úr. A maradékot pedig, a családi kötődés miatt, őnéki ajándékozom jó szívvel. De szépen függőlegesen tartsa ám a lopót, hogy úgy tessen, mintha maguk az angyalok szívnák fel a bort a mennyország kapuján át a hordóból! Szegény Fülöpi Pál uram csak ekkor jött rá, hogy kit is vett fel maga mellé pincemunkásnak. Nagyon szépen megköszönte a királynak az adományt, majd püspökéhez fordult. Nem érdemlem én meg ezt a nagy jutalmat! De hogy ne sértsem meg a felséges király uramat se, arra kérem a püspök urat, hogy cserélje el nekem ezt a szent italt hitvány idei termésűvel. Hadd maradjon ez a megszentelt kilenc hordó továbbra is itt a pincében az Úr és egyben a király dicsőségére is! A püspök úr természetesen beleegyezett a cserébe. Azóta is ott áll a pince legbelső zugában ez a kilenc hordó. A szóbeszéd szerint Fülöpi Pál uram még hetekig nem tért magához a kilenc kupa víz megivása okozta lelki és testi megrázkódtatásból. Budán azóta mondják a kocsmárosoknak, ha jó bort akarnak inni, hogy: Függőlegesen tartsd a lopót, mint a mindszentkálli angyalok! JORDÁN ZSÓFIA (13 ÉVES) * * * Hogyan találkozott Mátyás király a bánatos királylányokkal Mátyás király álruhában napjainkban Mátyás király dideregve állt egy hatalmas fa alatt. Amikor reggel udvari bolondjával elindult a palotából, még gyönyörű idő volt. Most meg teljesen fekete lett az égbolt, ő meg csak didereg. Hiába! Ez a deákruha nem olyan meleg, mint a jó királyi hermelinpalást. Állt tehát a fa alatt, és a bolondot várta, aki megígérte neki, hogy hamarosan visszatér egy lóval. De hát ki hisz egy bolondnak? Hatalmasat dördült az ég, és Mátyás király egyszer csak a földön fekve találta magát. Megtapogatta a tagjait, és örömmel látta, hogy mindene ép. Belecsapott a villám a fába! Még szerencse, hogy túléltem! gondolta, és körülnézett, hogy mi maradt a fából. Hanem a fának nyomát sem találta. Ekkor vette észre, hogy a környéket szürke utak hálózzák be. Volt keskenyebb és szélesebb, a szélesen ló nélküli szekerek rohangáltak elképzelhetetlen sebességgel. A vékonyabb szürke úton egy fura ruhás kislány jött felé, akinek korona volt a fején. No, végre egy rangombéli gondolta királyunk, és megszólította a leányt: Üdvözöllek, királylány. Ki vagy te? Hova mész? És hol vagyunk? 11

12 12 Én egy bánatos királylány vagyok, a nevem Réka. A mesevetélkedőre tartok. Amúgy nem messze Komáromtól, a bicikliúton vagyunk. Te ki vagy? Mátyás király vagyok hangzott a felelet. Hát persze! gondolta Réka. Ez már megint egy mesevetélkedős extra feladat. Na, tegyünk úgy, mintha elhinném. Mátyás király közben tovább érdeklődött: Miért vagy bánatos, Réka királylány? Réka sóhajtott egy nagyot, és így válaszolt: Miért is? Gyere velem, megmutatom! És Réka elvezette a királyt egy gyönyörű erdőbe, ahol a pihenőhelyen szanaszéjjel voltak dobálva a konzervesdobozok, a műanyag palackok, a cigarettacsikkek, és még számtalan dolog. Mátyás király szomorúan nézte: Értem már, Réka, miért vagy szomorú. Tudsz segíteni? Ezen csak ti magatok tudtok felelte a király. A király és Réka elindultak a városba. Egyszer csak szembejött velük még egy királylány. Mátyás király illendően köszöntötte őt is: Üdvözöllek, királylány. Ki vagy te? Réka súgott valamit az új királylány fülébe, aki így válaszolt: Én is egy bánatos királylány vagyok, Barbi királylány. Miért vagy bánatos, Barbi királylány? Gyere velem, megmutatom! És Barbi elvezette Mátyás királyt a templom mellé, ahol egy öreg néni szégyenkezve kéregetett. Mátyás király nézte a nénit, levette az ujjáról a legértékesebb gyűrűjét, és azt mondta: Értem már, Barbi, miért vagy szomorú. Sajnos csak ennyit tehetek, de nem hiszem, hogy ez nagy segítség. Legközelebb nektek kell segítenetek! A két lány és a király továbbindultak, és Mátyás király már meg sem lepődött, amikor még egy királylánnyal találkoztak. Királyhoz méltóan üdvözölte őt is: Üdvözöllek téged, királylány. Ki vagy? Én is egy bánatos királylány vagyok, a nevem Evelin. És te miért vagy szomorú, Evelin? Gyere velem, megmutatom! És Evelin elvezette Mátyás királyt egy állatkertbe. Mátyás király értetlenül nézett: Ezért vagy szomorú, Evelin királylány? Hiszen ez egy gyönyörű hely! Illatos növények, különleges állatok, amilyeneket még sosem láttam. Hát ez az! válaszolt Evelin. Ezeknek az állatoknak a nagy részét ma már csak itt láthatod, a természetben nem. A kihalás fenyegeti majdnem mindet. Nos, ezen én nem segíthetek. De ti Mátyás király már nagyon-nagyon bánatos volt, de hiába vágyódott egy kis vidámságra, szomorú bandukolásuk közben találkoztak még egy királylánnyal, aki szintén nagyon bánatos volt. Mátyás király udvariasan megkérdezte tőle is: Ki vagy te? Én vagyok a negyedik bánatos királylány, a nevem Zsófi.

13 És te miért vagy olyan bánatos, Zsófi királylány? Gyere velem, megmutatom! És Zsófi királylány elvezette Mátyás királyt egy könyvtárba. Mátyás király értetlenkedett: Hát ezt tényleg nem értem! Mindenhol könyvek! Én nagyon szeretem a könyveket! Miért vagy emiatt szomorú? Nem a könyvek miatt! válaszolta Zsófi királylány, és kinyitott egy vékonyka könyvfélét. Emiatt vagyok szomorú, nézd! És Mátyás király megdöbbenve nézte a képeket, melyeken hatalmas szemű, éhező gyerekek voltak. Értem már, Zsófi királylány, miért vagy szomorú. Tudsz segíteni? Nem, én nem tudok. De ti A négy királylány összenézett: Ne haragudj, Mátyás király, de mindig csak ezt mondod, hogy mi Mi még csak gyerekek vagyunk, hogyan tudnánk segíteni? Mátyás király elmosolyodott: Ha valaki akar segíteni, akkor tud is. De egy ember kevés magában. Négyen már többre mehettek, húszan még többre, százan már emberéleteket menthettek meg. Minél többen vagytok, annál többet tehettek! A négy királylány összenézett. Igaz lehet. gondolták, és meg akarták köszönni a királynak, hogy ilyen bölcs tanácsot adott, de Mátyás királynak akkorra már hűlt helye volt. Csak egy történelemkönyv lapjait lobogtatta az ablakon keresztül a feltámadni készülő vihar szele. * * * MAJER MÁTYÁS (11 ÉVES) Paradicsom Panni és Paprika Palkó Egyszer volt, vagy mégsem? De szerintem volt, mégpedig az Óperenciás-tengeren innen vagy netán túl, ahol már a kurta farkú malac sem túr, élt egy Paradicsom család. Ebben a családban három palánta két fiú és egy lány nevelkedett szülei házánál. Mindkét fiút, Pétert és Pált sikerült már jól kiházasítani, le is gyökereztek egy-egy érett paradicsomlány mellett. De a lány, Panni, sajnos nem kelt el. Pedig a szülők már szerettek volna megszabadulni a kicsit satnya, ám talpraesett lánykájuktól, és kettesben éldegélni öreg napjaikban. Egy szép, júniusi esős délelőtt Panni bejelentette szüleinek, hogy szeretne világot látni, és a nagy ismeretlenben egy magához illő társat találni. Bár szülei aggódtak, mégis útjára engedték középső gyermeküket. 13

14 14 Járj szerencsével, és térj vissza mihamarabb hozzánk! búcsúztatták a kertkapuban. Ment, mendegélt Panni száz meg száz órán át, míg Paradicsomföldről Káposztarengetegen keresztül a Paprikakirályság határához nem ért. A paprikák földjén az öreg király éppen életének egyetlen termését, a vastag húsú, erős Paprika Palkót akarta megnősíteni. Panni pont a határon sétált át, amikor a királyság kisbírója kidobolta a hírt. Minden lánynak, aki a királyfi kezére pályázik, három próbát kell kiállnia. Elgondolkodva lépkedett tovább, amikor belebotlott egy öreg sárgarépa apóba. Min töprengsz, te palánta? kérdezte az apóka. Adjon isten kendnek, öregapám, napsugaras szép napot! köszöntötte Panni. Rám is férne nagy magányomban Mi szél fújt erre, hol a madár is csak ritkán jár? érdeklődött az öreg. Férjhez menni indultam otthonról. Nem tudom eldönteni, hogy merjek-e a királyi udvarban a próbatételekre jelentkezni. Biz én megértelek. Ám üres gyomorral nehéz jól dönteni. Gyere, ülj ide mellém, és falatozz velem! Panni elfogadta a meghívást, de fogalma sem volt róla, kivel ült le egy asztalhoz. Sokat és nagyokat nevettek, csak úgy zengett a határ. Jól elbeszélgettek, észre sem vették, hogy elment az idő. Mivel udvariasan viselkedett sárgarépa apóval, vidámságot vitt napjába, ezért búcsúzáskor egy varázsbotot kapott ajándékba. Ennek a botnak lelke van. A bot segítségével a próbákat könnyen tudod teljesíteni. Bízz benne, mert a bot segíti a jólelkűek egymásra találását! A paradicsomkislány megköszönte az apó segítségét, és elbúcsúzott tőle. Elindult a királyi udvarba, hogy szerencsét próbáljon. A palota udvarán szebbnél szebb, érettebbnél érettebb zöldséglányok sorakoztak. A kis vézna Pannika félénken állt be a többiek közé. Mellettük én sajnos esélytelen vagyok gondolta magában, de tekintete rátévedt a kezében tartott botra, megszorította, és az erőt adott neki. Harsonaszó hangzott fel. A palota lépcsőjén megjelent Palkó királyfi, hogy kihirdesse a három próbatételt, és megnézze magának a jelentkezőket. A szeme azonnal megakadt a lányok között elesettnek és bátortalannak tűnő leányzón. Szíve nagyot dobbant, és mélyet sóhajtott: Bárcsak a kis paradicsomlány lehetne a feleségem! gondolta magában. De most már sajnos a próbákat ki kell hirdetnem. Nincs visszaút, győzzön a legjobb! Panni félszegen nézett a királyfira. Az ő szíve is hevesen kezdett verni. Milyen daliás, erős, jó kiállású legény! Bárcsak ne lennének vetélytársaim! suttogta szomorúan. Abban a pillanatban, amikor erre gondolt, a varázsbot meglendült a kezében. A lány meglepődött, és eszébe jutottak az apó szavai. Most újra megbizonyosodott a bot varázserejéről. A bot is megérezte Panni és Palkó között a fellángoló szerelmet. Panni kezéből kiugrott, és a palota lépcsőjéhez gurult. A lány nagy léptekkel indult varázseszközéért. A királyfi is odaindult, hogy felemelje. Egyszerre értek a bothoz, egyszerre hajoltak le és nyúltak érte. A talpraesett Paradicsom Panni hangosan megköszönte a királyfi segítségét,

15 és a nagy tömeg előtt megkérte Paprika Palkó kezét. Az örömtől Palkó szóhoz sem jutott, de válaszul megcsókolta a kérőjét. A próbatételre felsorakozók, látva a két fiatal boldogságát, csendben odébbálltak. A Paprikakirályságban hetedhét határra szóló lakodalmat csaptak, ahol sárgarépa apó díszvendégként az asztalfőn ült. Pár hónap múlva a paprikaföldön Paradicsom Panninak és Paprika Palkónak ott szaladgált első közös palántája, a kis Piros Paprika. Ha a királyfi a próbatételeket kihirdette volna, akkor az én mesém is tovább tartott volna. Itt a vége, fuss el véle, ha tetszett, tekeredj az elejére! VALKUSZ LILI (13 ÉVES) * * * Fussunk avagy ne fussunk versenyt a várral? Messze, egy távoli kis faluban élt egyszer egy asszony. Ennek az asszonynak volt egy fia. Ez a fiú pedig biz nagyon szorgos volt. Mindig mindent megtett, hogy anyja kedvében járhasson: összekötözte a szénát, kitrágyázott, elvitte a ludakat a vásárba, sőt néha még a takarításba és a főzésbe is besegített. Azonban, mivel mindig mindent megcsinált és nagyon lelkes volt, lassan kifogyott a tennivalókból és unatkozni kezdett. Egy szép, napsütéses délután, amint a fűben heverészett, odalépett hozzá az anyja, és így szóla: Ejnye, fiam! Milyen dolog pihenni, miközben annyi dolgod lenne? Ugyan, anyám, már mindent megcsináltam, amit kértél! felelte. Egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal! Csakhogy ördöngős szüle volt ám ez az asszony! Egyből kiötlött valami hasznosat: No, drágám, egyetlen kis magzatom, én biz tudom, mi kell néked. El kéne menni szolgálatot keresni! Úgy ám! Menj el szerencsét próbálni! Ugyanis akármilyen keményen dolgozunk, az a fránya király minden pénzünket elveszi adóra. Egy árva vasunk sincs már. Ráadásul napok óta éhezünk, a héten még az egér is a szomszédba járt jóllakni, de hát a szomszédék is tönkrementek vala. Most meg aztán hetedhét országon is túl van az a szerencsétlen egér. Menj, és addig vissza se gyere, amíg nem tettél szert hatalmas vagyonra és egy szép menyasszonyra! Rendben, anyám, ahogy óhajtod. Azzal a fiú felállt, majd bement a házba, magára kapta apja tarisznyáját, végül anyjához fordult: Ó, édesanyám, annyira fogsz nekem hiányozni, mint borjúnak a tehén, mint macskának a tej, s mint kutyának a csont. Tudom, fiam, tudom. Nesze, csomagoltam neked egy kis hamuba sült pogácsát. Fogd meg jól! És gondolj rám minden egyes elfogyasztott finomságnál! Köszönöm! Azzal megölelték egymást, s a fiú útnak indult. A kapuból még egyszer, utoljára viszszanézett. Anyja szeme könnyel volt teli, de mosolygott. 15

16 16 Jól van. Legalább boldog. Tudja, hogy nemsokára már nem fogunk éhezni. Hisz bennem. Nem okozhatok csalódást! gondolta, azzal ismét úticélja felé tekintett. Igazából nem tudta, merre tart, de abban biztos volt, hogy sikerrel jár majd. Amint ment, mendegélt, a nap is lemenőben volt már, mikor elérkezett egy tóhoz. A tó mellett megpillantott egy kutat. Azt gondolta, jobb lesz itt lepihenni, úgyis megéhezett. Fogta hát tarisznyáját, leült, hátát a kút oldalának támasztotta, majd elővett egy ropogós, szépen megsült pogácsát. Beleharapott, majd azonnal eszébe jutott édesanyja. Nyilván éhezik most szegénykém, én meg itt eszem jóízűen ezt a pogácsát? Nem tehetem ezt vele! De csak egyed, fiam, egyed, jót fog tenni, erőt ad majd! hallotta hirtelen anyja hangját. Nagyot ugrott ijedtében, s még állt egy darabig, míg végül megette a szeretetsütit. Odasétált a tóhoz, belemerítette a kezét, hogy igyon belőle, majd mikor felnézett és megfordult, ott állt előtte egy kicsi, nagyszakállú ember. Ki vagy te, fiam, és hol jársz, ahol a madár se jár? Én biz Szabó Pista volnék, öregapám! És azért jöttem, hogy szerencsét próbáljak. Anyámmal élek együtt, s éhezünk. Ezért jöttem hát, hogy megkeressem a kenyérrevalót! És kendben kit tisztelhetek? Dolgod neked avval biz nincs. De szerencséd, hogy öregapámnak szólítottál! Ezért cserébe elárulok neked valamit! Menj tovább, csak kövesd a hollókat, azok majd elvezetnek a király kastélyába, ahol nagy a bánat, hisz nemrég egy sárkány elrabolta a legkisebb leányt. A király dúlt-fúlt mérgében, s kijelentette, hogy aki megmenti a lányt, nemhogy annyi aranyat kap, mint rostán a lik, s még eggyel többet, hanem a szépséges hajadon kezét is megkapja. Köszönöm nagylelkűségedet, máris indulok. Köd előttem, köd utánam, már itt sem vagyok! Viszlát fiam, sok szerencsét! De mire kimondta, a fiúnak már hűlt helyét találta. Pistánk ment, ment, árkon-bokron keresztül, míg végül meg nem találta az említett hollókat. Így szóla feléjük: Hé, ti ott! Ti, ti szárnyas csodák! Hozzánk beszélsz? kérdezte egyikük lágy, magas hangon. Igen, véletek volna beszédem. Éspedig mi lenne az? Mondd csak, el tudnátok vezetni engem a király kastélyához? Csak nem ki akarod szabadítani a királylányt? szólt csodálkozva a hollókirályné. Azt biz már sokan meg akarták próbálni, de még egynek se sikerült! szólt közbe a hollókirály. Hát épp itt az ideje, hogy valaki sikerrel járjon! Tetszel nekem, fiam! Ám legyen, elvezetünk a fenség udvarába. Nagyon szépen köszönöm! Most pedig szólt Pista, mutassátok az utat! Csak jer utánunk! Azzal elindultak, hogy Szabó Pista is szerencsét próbálhasson. Amint mentek, mendegéltek, egyszer csak így szólt a hollókirály: Na ide figyelj, Pista! Most elárulok neked egy titkot: amikor bemész a királyhoz, beszélj vele, aztán azt fogja mondani, maradj estére, pihend ki magad, majd csak másnap

17 indulj útnak. A szobádban lesz egy kemence. Egy kidőlt kemence. Na, annak a kidőlt kemencének a bedőlt oldalán találsz majd egy térképet. Kövesd a térképet, és eljutsz egy beszélő kutyához. Ott ki kell állnod három próbát Egyelőre ennyit mondhatok csak, sajnálom. Hálám örökké üldözni fog titeket ezért a jó tanácsért. Csak egyet árulj el: honnan tudtad a nevem? Lám csak, már meg is érkeztünk. Viszlát, és sok szerencsét! Azzal magára hagyva a fiút, a válasszal együtt elrepültek. Pista utánuk nézett. Szárnyuk csillogott a lemenő nap fényében. Oly elegánsnak és oly törékenynek tűntek, miközben erősek és magabiztosak voltak. Amint az ajtóhoz ért, Pistánk megpillantott két őrt. Így szólt az egyik: Hova-hova, fiacskám? Igen, hova ez a nagy sietség? így a másik. Tiszteletem, uraim! Örömmel tudatom, hogy én fogom kiszabadítani a fenséges király legkisebb leányát. A két őr csak nevetett, már nem hittek benne, hogy bárki visszahozhatja az elveszett lányt, de azért beengedték a vándort, majd a király elé vezették. Ki az, ki kockára tenné akár az életét is, hogy kiszabadítsa leányom? Ki ez a bátor legény? szólt a király fenséges, dörmögő hangján. Szabó Pista a nevem, fenséges uram, és megígérem, hogy visszahozom a lányt! Legyen. Aludj itt ma este, pihend ki magad, aztán reggel indulj is útnak! Igenis, felség, ha ez az óhajod. Akkor én nyugovóra is térnék, ha nincs ellene kifogásod. A király bólintott, Pistánkat meg felvezették a szobába. Amint felért, nyomban megpillantotta a kidőlt kemencét, majd meg is találta a bedőlt oldalán a térképet. Alaposan áttanulmányozta, majd nyugovóra tért. Másnap reggel frissen és kipihenten kelt. A térképet belerakta tarisznyájába, majd elhagyta a palotát. Begyalogolt egy erdő közepére, ahol egy tisztást talált, rajta istállóval és egy kis kunyhóval. Üdv itt, Aranyréten! szólította meg egy hang a háta mögül. Megfordult, s egy kutyát látott maga mögött. Mondd, ki vagy te, s mit keresel erre, hol postagalamb kivételével madár se jár? Szabó Pista volnék, és ki fogom szabadítani a sárkány karmai közül a legkisebb királylányt! Szóval a királylányt. Értem. Na és mondd csak, miért akarod ennyire kiszabadítani a királylányt? kérdezte enyhe gúnnyal a hangjában. Tudod, szegény családból származom. Anyám éhezik. Nincs senkije és semmije. Rajta akarok segíteni. Rendben. Ezzel ki is álltad az első próbát szólt ünnepélyesen az eb, majd két hátsó lábára állt. Most pedig gyere velem, szükséged lesz egy kis segítségre az út során. Azzal odavezette az istálló mögé, ahol Pista megpillanthatta lakóit: egy girhes csikót és egy vemhes kancát. Sajnos csak ezzel szolgálhatok. A kanca igen gyors, ügyes és jószívű. A csikó meg lökött, fürge és nagylelkű. Melyiket választod? 17

18 18 Legyen a csikó! Miért pont a csikó? Mivel a kanca vemhes, nem akarom még több szenvedésnek kitenni. Jó lesz nekem a csikaj is! Remek, ezzel kiálltad a második próbámat is! És mi lenne a harmadik? A jószág gúnyos vigyorra húzta száját, majd kibökte: Le kell győznöd engem. Téged? Igen, engem. Tán megijedtél? Félsz, hogy úgysem nyerhetsz? Na várjál, kutya, meglássuk, ki lesz a paprikás, én vagy te? Lássuk hát a medvét! Azzal Pistára vetette magát, de a fiú könnyen kitért a támadás elől. Még egyszer próbálkozott, akkor sem járt több szerencsével. Ekkor megszólalt Pista: Ugyan már, kutya, miért harcolunk egymás ellen, amikor semmi értelme? Én nem ölök hiábavalóan. Hagyjunk fel ezzel a gyerekes viselkedéssel! Ez a beszéd, fiú! Kiálltad a harmadik próbát is. Most már készen állsz, hogy útnak indulj. Fogd a csikajt, pattanj fel rája, s száguldj előre, míg meg nem látsz egy aranyalmafát. Ott majd meglátod, mit kell tenned! Azzal Pista felpattant a csikóra, vágtatni kezdett, kiért az erdőből, majd mentek még pár száz métert, amikor is a csikó megszólalt: Kérlek, kis gazdám, hagyj legelni egy csöppet! Azzal a fiú leszállt, pihentek tíz percig, majd újra útnak indultak. Vágtattak kilométereket, s mikor egy patak mellé értek, a ló ismét megszólalt: Kis gazdám, kérlek, hagyj innom egy csöppet! Pista engedett, újabb pihenőt tartottak. Pár perc múlva készen állt a csikó, s így szólt: Köszönöm, kis gazdám, hogy ilyen kedvesen bántál velem! Jótétel után jót várhatsz! Meg fogom hálálni! Azzal a csikó átváltozott hatalmas, gyönyörű táltos paripává. Most pedig pattanj! Olyan sebesen fogunk száguldani, mint a villám! Pistánk nem habozott, azonnal felpattant. A lónak igaza volt, öt perc múltán már meg is pillantották az aranyalmafát. Odaértek, a fiú leszállt, majd az almafa elé lépett. Ki vagy te? hallott egy hangot a fa irányából. Szabó Pista volnék, de mégis, ki beszél, ha szabad megtudnom? szólt az ifjú. Én beszélek, a fa! Lám, lám, mit látnak szemeim! Csak nem Lucifer? De bizony, én volnék felelte a ló. Ez az ember olyan kedves volt velem, aranyból van a szíve. Csakugyan? Nos, akkor figyelj rám jól! Ezzel ismét Pistához intézte szavait: Szakíts le egy almát rólam, és ha megeszed, te leszel a legerősebb ember a világon. De csak pár percre. De csak egyet szakíts! Ugyanis ha többet veszel, a hatás ellenkezően hat majd engedetlenséged miatt. Rendben bólintott Pista, majd leszakított egy almát a fáról. Jól van, látom, helyesen cselekedtél. Most pedig menjetek! Köszönjük, fa, viszlát!

19 Azzal Pista ismét felült Lucifer hátára, majd így szólt: Vágtass, kicsi paripám, vágtass, de csak úgy menj, hogy se tebenned, se énbennem kár ne essék! Igenis, kis gazdám! Telt-múlt az idő, végül elérkeztek a sárkány váráig. Pistánk óvatosan körülnézett, örömmel fedezte fel, hogy nyitva van az egyik ablak. Bemászott rajta, majd körülnézett. Paripájának meghagyta, hogy várja meg, és erősen reménykedett benne, hogy megfogadja kérését. Óvatosan körbepillantott a várban, de nem volt rá sok ideje, ugyanis egy hang szólalt meg: Idegen szagot érzek a háznál! Ki merészel betolakodni az én váramba? Szabó Pista vagyok, és azért jöttem, hogy kiszabadítsam a királylányt! A sárkány ekkor felemelte fejét, és farkasszemet (pontosabban sárkányszemet) nézett kis hősünkkel. De nagy a szája valakinek! Azzal még egy, majd még egy fejet pillantott meg a fiú. Egy háromfejű sárkány! Most mi legyen? gondolkodott erősen, mitévő legyen. Végül eszébe jutott a megoldás: Hát persze! Az aranyalma! Azzal elővette, majd megette. Furcsa érzés töltötte el. Mintha minden izma megháromszorozódott volna. Na gyere csak, te sárkány! Azzal leugrott hozzá, a farkánál fogva hétszer megpörgette a feje fölött, majd elengedte, hagyva, hogy a sárkány belecsapódjon a falba. Majd mikor földet ért, odament és elkezdte öklelni a hasát. Addig-addig ütötte, mígnem a szuszt is kiverte belőle. Ekkor megszólalt a vár: Látom, a sárkányt legyőzted, de vajon engem is legyőzöl-e futásban? Kapj el, ha tudsz! Futásban? Még szép, hogy legyőzlek! Kifutott a várból, felugrott lovára, majd így szólt: Fuss, Lucifer, fuss, ahogy csak bírsz! Ahogy óhajtod, kis gazdám! Azzal kezdetét vette a verseny. Futottak, ahogy csak bírtak, de kezdtek lemaradni. Pista kétségbeesésében így szólt: Állj meg, vár, hogy bemehessünk már! Nem akarok versenyezni veled, mert tudom, úgyis én nyernék, és akkor haragudnál rám. Kicsit beképzelt vagy, de helyén van az eszed! Azzal a vár megállt, majd kinyitotta kapuit. Tudta ő jól, hogy Pista sosem nyerhetne. Pisti kiabálni kezdett: Jer ki, szép leány, jer ki, te, kit elrabolt a sárkány, s fogva tart! Hamarosan egy lány sétált ki a kapun. Ki vagy, ki megszabadított szenvedésemtől? Ki vagy, te hős, bátor lovag? Nem vagyok én se hős, se lovag, hanem az a bátor vándor, ki megszabadított felelte szerényen az ifjú. Tőlem akár lehetsz gazdag, szegény, bátor, gyáva, csak szabadíts ki! Azzal Pisti karjaiba vetette magát. Menjünk haza! súgta a fülébe hősünk. Azzal mindketten felpattantak Lucifer hátára, elbúcsúztak a vártól, majd hazavágtattak. 19

20 Másnapra haza is értek, s egyenest a királyhoz rohantak. Amikor meglátta őket az uralkodó, lányát magához ölelte, majd így szólt a bátor megmentőhöz: Na, fiam, végül sikerült! Kiszabadítottad a lányom. Cserébe megkapod a kezét, meg annyi aranyat, mint rostán a lik, s még eggyel többet, a fele királyságom, ráadásul hármat kívánhatsz! Mi mást kívánhatnék még én? Lássuk csak Megvan! Azt kívánom, hogy itt lakhasson az anyám is, és a másik két kívánságom is átengedném neki. Ahogy szeretnéd, fiam. A királynak olyan jó kedve volt, hogy madarat lehetett volna vele fogatni. Másnap meg is esküdtek, hatalmas lakodalmat csaptak. Pista és Sára pedig boldogan éltek, míg meg nem haltak. Végül kis hősünk anyja felkerült a várba, boldogságban, gazdagságban élte le élete hátralévő részét. Boldogan mesélte el az udvarhölgyeknek, hogy milyen is volt Pista kiskorában. Büszkén mondhatom, hogy én is ott voltam! Azt meg, hogy mit kezdett a két kívánságával, döntse el mindenki maga! Aki pedig nem hiszi el ezt a történetet, járjon utána! * * * JORDÁN ANNA (11 ÉVES) Csöpi 20 Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi vízcsepp. Ennek a vízcseppnek nagyon-nagyon komoly neve volt. Úgy hívták, hogy Víz Csöpp. De mivel nagyon apró volt, mindenki Csöpinek nevezte. Csöpi nagyon sok mesét hallott a nagypapájától, aki fiatalkorában bejárta az egész óceánt, és nagyon sokat mesélt kisunokájának a nagy sárga korongról, mely az óceán felett ragyog. Nem csoda hát, ha Csöpi egy nap gondolt egyet, és útnak eredt kalandokat keresni. Az első, akivel találkozott, nem volt más, mint a tengeriuborka. Csöpi meg is ijedt tőle egy kicsit, mert nagyon mérgesen közelített. Meg is kérdezte: Mi a bajod? Ó, Csöpi, te ezt úgyse érted! Már miért ne érteném? Mondd el! Nem! Még kicsi vagy ilyen borzalmakhoz! felelte az uborka, de ebben a pillanatban megpillantott valamit. Jaj, ne! Odanézz, ott egy horgászhal! Meg akarja enni a kishalakat! Menj, és mentsd meg őket! Ha megteszed, teljesítem egy kívánságodat. Csöpinek nem kellett kétszer mondani. Fogta magát, és addig táncolt a horgászhal előtt, hogy az elszédült, és beleájult az iszapba. Ez az, Csöpi! Igen, ez sikerült! Ha ezt az anyukád látta volna! Vagy a nagypapád! Hű, ilyet még én sem tudok! Mivel győztél, teljesítem egy kérésedet. Mit kívánsz tőlem?

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Magyar népmese Illusztrációk: Szabó Enikő Egy királynak volt három leánya, akik már nagyra felnőttek, és mégsem eresztette őket atyjuk a napvilágra. Egyszer a legöregebbik

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

A róka és a farkas. Ahogy ment-mendegélt a két kis báránynyal, eccer csak eleibe állott egy farkas.

A róka és a farkas. Ahogy ment-mendegélt a két kis báránynyal, eccer csak eleibe állott egy farkas. A róka és a farkas Vót, hol nem vót, heted hét országon is túl, de még az operenciás tengeren is túl, hol a kis kurta farkú malac túr, vót eccer egy róka. Vót ennek a rókának két báránnyó. Csált 1 magánok

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Erskine Angelika: Lélekmadár

Erskine Angelika: Lélekmadár A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna

Részletesebben

A három narancs spanyol népmese

A három narancs spanyol népmese BOLDOG KARÁCSONYT! Veronika meséi A három narancs spanyol népmese Sok-sok évvel ezel tt élt egy faluban egy öregasszony, akinek három feln tt fia volt. Éppen házasulandó korban, de sajnos nem találtak

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Írta: Bagdi Bella, Petőné Honvári Jolán Szerkesztette: Feledi Eszter Illusztráció: Tarjányi

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

Himmler Zsófia CSUPASZÍV KIRÁLYFI. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia CSUPASZÍV KIRÁLYFI. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia CSUPASZÍV KIRÁLYFI Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely,

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Gingerli, az időmanó

Gingerli, az időmanó Gingerli, az időmanó Tik-tak, tik-tak, tik-tak. Tak. Tak. Tak. Tik. Tik. Tik. Tak és tik. Tik és tak. Tik és megint tak. És megint tak. És megint tik. Tik és tak. Gingerli az ágyában feküdt, és hallgatta,

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A Cseppnyi Önbizalom kútja

A Cseppnyi Önbizalom kútja Bertóti Johanna A Cseppnyi Önbizalom kútja Szereplők: Fodor testvérek (kertészlegények) Bodor Magnólia, tündér Kuruzs Ló Utolsó Sárkány Kurta Farkú Malac Félénk Tigris 1 1. jelenet Kert. Csukott szirmú

Részletesebben

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban

Részletesebben

Na, ugy-e, vendéglős úr, meg van fizetve, amit ettünk,

Na, ugy-e, vendéglős úr, meg van fizetve, amit ettünk, CSALÓKA PÉTER Hát egyször vót egy szegény ember. Hát szóval ez a szegény ember mindenkit becsapott, aki csak a világon él. Nemhogy aki él, hanem aki űneki jó napot köszönt, és ha az elfogadta, az már be

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

5 perc frontális Csomagolópapír, 1.sz. mell.

5 perc frontális Csomagolópapír, 1.sz. mell. Tantárgy: szövegértés,- szövegalkotás Időkeret:2x45 perc Korosztály: 1. évfolyam Az óra célja: testtudat fejlesztése, térérzékelés tudatosítása, sajátmozgásérzék ápolása, figyelem tartósságának megteremtése,

Részletesebben

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István A TAN Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István 1943. szeptember 10. péntek. 12. BESZÉLGETÉS LILIVEL L. Köszönöm, hogy eljöttél.

Részletesebben

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach

Részletesebben

cselenyák imre illusztrálta: szonyi

cselenyák imre illusztrálta: szonyi cselenyák imre illusztrálta: szonyi gergely cselenyák imre Az ArAnyhAjú kisfiú álma illusztrálta: szonyi gergely Az öreg gőzmozdony Bálint megfürdött, fogat mosott, pizsamába bújt, és anyukája ölébe fészkelte

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

- Hallod-e, feleség! Elmegyek én Moldvába, s ott elvállalok valami kaszálnivalót, hogy egy kicsi pénzt szerezzek.

- Hallod-e, feleség! Elmegyek én Moldvába, s ott elvállalok valami kaszálnivalót, hogy egy kicsi pénzt szerezzek. A három jó tanács (népmese) Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony. S azoknak volt egy kétesztendős forma

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában

Részletesebben

SÜSÜKE. újabb kalandjai. Csukás István. Rajzolta: László Maya

SÜSÜKE. újabb kalandjai. Csukás István. Rajzolta: László Maya Csukás István SÜSÜKE újabb kalandjai Rajzolta: László Maya A nagy Ki mit tud Süsüke és a Kiskirályfi egy fatörzsön lovagolt. Megsarkantyúzták a fatörzs derekát, s nagyokat rikkantgattak. Gyia! Gyia! Most

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

útja a szabadság felé

útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra egy teljesen hétköznapi erdélyi kisvárosban nőtt fel. A családi házuk két kis szobából és egy nappali-konyhából állt. Két húga volt és

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

rzendő, mesebeli kincseket! (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

rzendő, mesebeli kincseket! (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából) 2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez,

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

Gázló TT 2008 A rekordok napja 2008. július 12.

Gázló TT 2008 A rekordok napja 2008. július 12. Gázló TT 2008 A rekordok napja 2008. július 12. 4:30 Fire! - üvölti Hans-Peter Geerdes (ki az?), nincs mese, menni kell. Lassan megy az öltözés, kínlódás minden ruhadarabot felvenni mondjuk jó idő van,

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

A legszebb mesék Mátyás királyról

A legszebb mesék Mátyás királyról A legszebb mesék Mátyás királyról Roland Tartalomjegyzék Mátyás király és a kolozsvári bíró / 4 Egyszer volt Budán kutyavásár / 8 Mátyás király és a huszár / 12 Mátyás király és a százesztendős ember /

Részletesebben

GRIMM: A HALÁSZ ÉS A FELESÉGE

GRIMM: A HALÁSZ ÉS A FELESÉGE GRIMM: A HALÁSZ ÉS A FELESÉGE Volt egyszer egy halász s annak felesége. Egy kicsi putriban laktak, a tenger partján, s bizony nagy szegénységben éltek, mert mikor került horogra hal, mikor nem. Hát egyszer

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

Mutatom az utat. Tami Lawless. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Mutatom az utat. Tami Lawless. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Mutatom az utat Tami Lawless 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Előszó Véleményem szerint felesleges, az olvasónak azon agyalnia, hogy mennyi igaz egy bizonyos történetből. Épp ez a szép benne, hihetjük,

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

TÁRSAS KAPCSOLATOK, BARÁTOK

TÁRSAS KAPCSOLATOK, BARÁTOK SZKB_207_05 FELKÉSZÍTÉS A FELNÔTT SZEREPEKRE TÁRSAS KAPCSOLATOK, BARÁTOK KIBÔL LESZ A JÓ BARÁT? A modul szerzôi: Simon Gabriella Nagy Ilona SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 7. ÉVFOLYAM

Részletesebben

Harasztiné Bata Zsuzsa, ny. óvodapedagógus Budapest. Rókavár a Guggerhegy oldalában

Harasztiné Bata Zsuzsa, ny. óvodapedagógus Budapest. Rókavár a Guggerhegy oldalában Harasztiné Bata Zsuzsa, ny. óvodapedagógus Budapest Rókavár a Guggerhegy oldalában Igazán hosszú volt a tél és sok öröme volt Bencének és Somának a szánkózásban, hógolyózásban, hóember építésben. Nagymama

Részletesebben

Mint a sót az ételben

Mint a sót az ételben Mint a sót az ételben Szereplők: öreg király, Jancsi (udvari bolond), Lili királylány, első királykisasszony, második királykisasszony, após király, királyfi, udvarmester, szakács, vadászok, vendégek,

Részletesebben

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. 5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK:

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK: Passió 2011. Éppen a hálónkat mostuk a parton, amikor ezt mondta: Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket. Mi pedig azonnal otthagytuk hálóinkat és követtük ıt. Azóta sok minden történt

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A Károlyi Pályázat Kémia Írta: Elefánti Barbara 10. A 2007. november 3. Tartalomjegyzék 2. oldal: Tartalomjegyzék 3. oldal: Bevezetés 4. oldal: Emil Fischer élete és munkássága 5.-7. oldal: Beszélgetés Emil

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Küldetés. 10. összejövetel

Küldetés. 10. összejövetel Küldetés 10. összejövetel 67 Előkészítés Rendezzünk el körben annyi széket, ahányan vagyunk! Középre tegyük a Szentírást és egy gyertyát! Készítsünk ki papírokat és íróeszközöket, hogy az egyéni és közös

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között.

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között. Személyek: Péter, középkorú parasztgazda Mári, a felesége Bíró, idősebb parasztgazda Kisbíró, fiatalabb parasztgazda Török Rezső VIASZKVIRÁG Bohózat egy felvonásban Történik: egy magyar faluban valamikor

Részletesebben

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II.

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II. SZKB104_14 Körön kívül, körön belül II. TANULÓI KÖRÖN KÍVÜL, KÖRÖN BELÜL II. 4. ÉVFOLYAM D1 Három szituáció képen 137 138 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANULÓI D2 Fekete István: A két

Részletesebben

A macska keresztfia. (széki népmese)

A macska keresztfia. (széki népmese) A macska keresztfia (széki népmese) Egyszer egy macska játszadozott egy egérrel. Meg akarta enni. Hát aztán már az egeret megsajnálta, olyan ügyes egér volt. Meggondolkozott a macska, s nem ette meg. -

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005.

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Szövegtípus: elbeszélő Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás:

Részletesebben

Benedek Elek. Az aranypálca

Benedek Elek. Az aranypálca Benedek Elek Az aranypálca Volt egyszer egy öreg király, s annak három fi a. A fi úk megegyeztek, hogy elmennek országot, világot látni, de hárman háromfelé. A legidõsebb azt mondta, hogy õ megy napnyugatnak,

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

Óravázlat. Megjegyzés. munkaforma. I. Bevezető beszélgetés, ráhangolódás: Közös megbeszélés az óravezető irányításával, frontális munkaforma.

Óravázlat. Megjegyzés. munkaforma. I. Bevezető beszélgetés, ráhangolódás: Közös megbeszélés az óravezető irányításával, frontális munkaforma. Óravázlat Készítette: Csillagné Lugossy Marianna (kiegészítette Bubernik Eszter) Évfolyam: 5. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Az óra témája: Más, mások tulajdonának tisztelete. Az emberi

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a A bolt - Mást se hallok, csak hogy az üzlet, meg az üzlet, és néha még azért az üzlet is szóba kerül... - Ne bolondozz, fiam. Abból élünk- morogta a reggelizőasztal mellől a rezzenéstelen újság. - Nem

Részletesebben

Június 19. csütörtök

Június 19. csütörtök Június 19. csütörtök A tegnapi túra a városban úgy kinyuvasztotta a lábam, mint egy nehéz nap a Caminon. Igaz, több mint két órát mentem, megállás nélkül, és a szandálban, amiről már kiderült, hogy nem

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben