A TELEPÜLÉS ÉS IFJÚSÁGA IX. ORSZÁGOS KONFERENCIA elôadásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TELEPÜLÉS ÉS IFJÚSÁGA IX. ORSZÁGOS KONFERENCIA elôadásai"

Átírás

1 A TELEPÜLÉS ÉS IFJÚSÁGA IX. ORSZÁGOS KONFERENCIA elôadásai 1

2 A kiadvány megjelenését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. A Szerkesztô: Letenyeiné Mráz Márta Olvasószerkesztô: Debreczy Márta Kiadó: Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ, Szombathely Felelôs kiadó: Joós Tamás igazgató elôadásai ISBN ISSN Készült: Szignatúra Nyomda, Szombathely 500 példány Szombathely,

3 IX. Település és Ifjúsága Konferencia Magyar Kultúra Alapítvány budavári székháza Budapest I Szentháromság tér 16. A rendezvény fô támogatója: Szociális és Munkaügyi Minisztérium A rendezvény szervezôje: Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ és a LOGO Ifjúsági Szolgálata ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK A rendezvény szakmai partnere: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Regisztráció Rendhagyó megnyitó fiatalokkal Plenáris ülés-levezetô elnök Joós Tamás, a Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ igazgatója Megnyitó elôadás Dr. Mészáros Miklós koordinációs szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium A év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím nyerteseinek díjátadása Dr. Mészáros Miklós koordinációs szakállamtitkár és Bodor Tamás, a Gyermek és Ifjúsági Osztály fôosztályvezetô-helyettese A kreativitás szerepe a települési ifjúsági munkában - Hollós József szenátusi tanácsos, a WIEN EXTRA nemzetközi referense Szünet Ifjúsági lehetôségek határon innen és túl Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke, a Magyar Ifjúsági Állandó Bizottságának tagja Elôadás Dr. Gyôrpál Elemér ÖM szakmai tanácsadó Büféebéd Szekcióülések (1-5. szekció) Kávészünet Szekcióülések (6-10. szekció) V a c s o r a (fakultatív) Szabad program ÁPRILIS 3. PÉNTEK Érkezés, pótlólagos regisztráció Szekciók plenáris összefoglalói levezetô elnök Letenyeiné Mráz Márta MOBILITÁS igazgatóhelyettes A települési, kistérségi ifjúsági munka támogatásának speciális formái Robozné Schônfeld Zsuzsanna, Tata város alpolgármestere, Székely Szilárd Sásd város polgármestere, a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke 5

4 Alternatív forrásteremtés Kósa András László szociológus, Közéletre Nevelésért Alapítvány Zárszó Földi László, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatója SZEKCIÓ TÉMAKÖRÖK: szekció: Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági szakmafejlesztési folyamatokról (NIS, NIT, MOBILITÁS, ifjúságszakmai rendezvények) szekcióvezetôk: Bodor Tamás, Letenyeiné Mráz Márta 2. szekció: A évi gyermek és ifjúsági mintaprojektek bemutatkozása szekcióvezetôk: Majzik Balázs, Veres Judit 3. szekció: Fiatalok az önkormányzatokban workshop a gyermekjogi cselekvési terv kapcsán szekcióvezetôk: Debreczy Márta, Kósa András 4. szekció: Települési ifjúsági koncepciók, ifjúsági referensek helye és szerepe a települési-kistérségi, megyei, regionális ifjúsági munkában szekcióvezetôk: Beke Pál, Takácsné Pálhegyi Beáta, Székely Levente 5. szekció: Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, a Megyei Módszertani Központok és a Mobilitás Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák együttmûködéseinek tapasztalatai szekcióvezetôk: Erdôs Balázs, Sipos Gyôzô kávészünet szekció: Hálózati együttmûködések az ifjúsági munka területén szekcióvezetô: Vajda Árpád 7. szekció: Önkéntesség Fiatalok, mint erôforrás szekcióvezetôk: Lovászi Attila, Salamon Judit, 8. szekció: Felkeresô ifjúsági munka. Fiatalok kisebbségben ízelítô a fiatalok kulturális sokszínûségébôl szekcióvezetôk: Borsos László, Hegedüs László 9. szekció: Helyzetkép a határon túli, és a határon átnyúló települési ifjúsági munkáról szekcióvezetôk: Öcsi József, Venczel Endre 10. szekció: Ifjúságsegítô képzés tapasztalatai dilemmák. Akkreditált képzések a Mobilitásnál. szekcióvezetôk: Bencze Györgyné, Letenyeiné Mráz Márta Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megnyitó elôadás Dr. Mészáros Miklós koordinációs államtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Ifjúságszakmai folyamatok Sok szeretettel köszöntöm Önöket a IX. Település és Ifjúsága Konferencián! A mindenkori ifjúsági ügyekért felelôs tárca kiemelt feladata, hogy támogassa a települési gyermek- és ifjúsági munkát, szakmai módszertani segítséget adjon a szakembereknek, támogassa az infrastruktúra fejlesztését, elôsegítse a professzionális ifjúsági szakma kialakulását. Ez a konferencia a központi közigazgatás és a helyi szinti közötti kapcsolat szempontjából azért is fontos, mert jelenleg nincs erôs középszint, amely átvezetné a kormányzati és helyi törekvéseket, felmérné és közvetítené az igényeket. Személyes véleményemként elmondható, hogy az ifjúság is a rendszerváltozás vesztese. Jellemzôen forráshiányos a terület, nem állnak rendelkezésre a megfelelô eszközök, miközben a kihívások növekednek. Többek között ezek a feladatok is megjelennek a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában, mint olyan dokumentumban, amely hosszú távon 2023-ig kívánja meghatározni az ifjúságpolitika szakmai tartalmát és fejlesztésének irányait. Ez a Stratégia a következô kormányok számára is feladatul szabja, hogy méltó helyen és módon kezelje az ifjúság ügyét. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egyik legfôbb sajátossága, hogy az ifjúságra nem mint problémára, hanem mint erôforrásra tekint. Ez egy olyan szemléletváltást (paradigmaváltást) is jelent a politika és a társadalom minden szintjén, amely elôfeltétele a stratégiában foglalt értékek és célok megvalósításához. A stratégia másik fô sajátossága, hogy az ágazati szakpolitikai szemlélettel szemben az ágazatközi megközelítést alkalmazza. Ez néha még idegen a magyar közigazgatástól, de csak ily módon biztosítható, hogy egy speciális helyzetben lévô társadalmi csoport érdekeit az egyes szakpolitikák figyelembe vegyék, illetve érvényesítsék munkájuk során. Fontos kiemelni az elsôdleges megelôzés (primer prevenció) általunk preferált értelmezését is, amely a gyermek és fiatal formálódó személyiségét érô külön- 6 7

5 féle veszélyes folyamatok kialakulásának okait a rendszeres szabadidôs tevékenység szervezésével, a kortárs kapcsolatok, közösségek, az alkalmazkodó együttlét képességének (döntéshozatal, felelôsségvállalás) kialakításával és fejlesztésével, illetve az aktív, öntevékeny életmód elôsegítésével szünteti meg. Ennek a szemléletmódnak nem csak a szakpolitikákban, hanem a helyi közösségek vezetésében is meg kell jelennie. Az ily módon a korosztályokhoz viszonyuló helyi döntéshozóknak be kell látniuk, hogy a települési gyermek és ifjúsági munka komplex rendszerének kiépítése, a strukturált párbeszéd a fiatalokkal olyan befektetés, amely sokszorosan megtérül. Az elôbbieknek megfelelôen alakulnak a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelôs tárca szakmafejlesztési prioritásai is, vagyis: a szakmai munka végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, intézményi feltételek megteremtésének elôsegítésére koncentrál. Ahhoz, hogy a települési gyermek és ifjúsági munka mindenhol elismert és szükséges tevékenység legyen, elengedhetetlen a szakmai sztenderdek meghatározása, elfogadása és alkalmazása. Az azonos szakmai elvárásoknak megfelelô ifjúsági munka egyben minôségi garanciát is jelent, lehetôvé válik az azonos szakmai kihívásoknak, a helyi igényekre is válaszoló, sokszínû és sokrétû megfelelése. Tekintve, hogy maga az ifjúsági munka több tevékenységbôl, sôt, tevékenységcsoportból tevôdik össze, így ez a szakmai fejlesztési folyamat is egymásra épülve valósulhat csak meg. Elkészült és mûködik a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár, elôkészületben van az ifjúságkutatás szakmai elvárásainak gyûjteménye, valamint az ún. Kapcsos könyv, az ifjúságügyi munka módszertani kézikönyve. Ahhoz, hogy valóban minden szakember számára elfogadott és használt módszertani kiadvány születhessen, szükség van a vitákra, a gondolatok, vélemények ütköztetésére. Gondolok itt az évek során, a gyakorlatban felhalmozott tudás, a jó és rossz tapasztalatok által leszûrhetô, gyakran egymásnak is ellentmondó fogalmak, jelentéstartalmak, módszerek létjogosultságának kérdésére. Nagy örömünkre, voltak és vannak olyan kezdeményezések, programok, amelyek mintaként szolgálhatnak a többi település, intézmény számára is. Ezeknek a projekteknek az erkölcsi és anyagi elismerése, országos szintû megismertetése elôsegíti a már említett szemlélet horizontalitás, komplexitás, erôforrás elterjedését, megvalósulását. Az év gyermek és ifjúsági mintaprojekt kitüntetô címmel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szinkronban az Európa Tanács ajánlásával el kívánja ismerni a gyermek és ifjúsági területen kimagasló, innovatív, újszerû megközelítéseket alkalmazó olyan projekteket és szolgáltatásokat, amelyek szakmai megalapozottságuknál, módszertani kidolgozottságuknál, valamint gyakorlati bevezetettségüknél fogva adaptálhatók más szervezetek munkáihoz is. Az eddig elis- mert projektek mind azt bizonyították, hogy a települések életében szerepet kapó gyermekek és fiatalok akartak és tudtak élni a lehetôséggel, hogy a települések vezetôi egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy a lakóhelybôl akkor lesz otthon, akkor lesz jövôje, ha ehhez minden segítséget megadnak a fiataloknak ban 6 projektet ismertünk el, ezeket a szervezeteket 2 év után ismét felkerestük, egyfajta szakmai monitoring céljából ban régiónként 1-1, összesen 7 szervezet kapott elismerést, idén 5 mintaprojektet ismertünk el, a díjakat elôadásomat követôen adom át. A évben minisztériumi pályázat keretein belül létrehoztuk és támogattuk a megyei szintû ifjúsági szolgáltató módszertani központokat, amelyek szakmai támogatást nyújtanak az integrált közösségi és szolgáltató terek ifjúsági célú tevékenységeihez, és közremûködnek az állami ifjúsági feladatok végrehajtásában. A tárcaközi együttmûködés eredményeképpen a létrejövô Integrált Közösségi terekben kötelezô feladat lesz az ifjúsági közösségi programok szervezése, az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, illetve az ifjúsági információs pont mûködtetése. A finanszírozás tekintetében el kell mondani azt, hogy átrendezôdés tapasztalható, ugyanis a hazai források csökkenése mellett egyre több a szakterületet érintô EU-s forrás lép be. Komoly feladat a szervezetek felkészítése erre a pályázati folyamatra. A konkrétumokról: a minisztérium 2009-ben egy komplex pályázatot ír ki 160 millió Ft-os keretösszeggel, amelynek két modulja már önmagában is komplex, és lehetôség van arra is, hogy mindként modulra be lehessen nyújtani a pályázatot; emellett a korábban említett mintaprojekt pályázat, valamint az Ifjúsági Szakmai Módszertani Központok mûködését segítô pályázat jelenik meg. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram 200 milliós keretének 70%-a decentralizált módon, a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kerül elosztásra, míg a tanács központi pályázati kiírása gyermek és ifjúsági szervezetek rendezvényeinek és közösségfejlesztô képzéseinek támogatása már olvasható az ESZA honlapján. Az EU-s források közül az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Operatív Programjaihoz köthetô Gyermekek és Fiatalok Integrációs Programjai ös konstrukció nyertes pályázói most kezdik el tevékenységüket, jövôre pedig várhatóan újra kiírásra kerül. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek címbirtokosai (közel 900) március végéig közismertek lettek, jövô év márciusában az infrastrukturális fejlesztéseket, beruházásokat követôen pedig megkezdik tényleges tevékenységüket. 8 9

6 A Fiatalok Lendületben Program ez évben is kb. 600 millió Ft-tal támogatja a nemzetközi ifjúsági cseréket, kezdeményezéseket, a szakmai tanulmányutakat, önkéntes tevékenységet. Külön felhívom a figyelmet az 5.1-es és az 1.3-as alprogramokra, amelyek a döntéshozókkal való párbeszédet és a részvételi demokráciát elôsegítô programokat támogatja. Fel szeretném hívni a jelenlévôk figyelmét arra, hogy átgondolt jövôkép nélkül, sem országos, sem helyi szinten nem lehet felelôsséggel szolgálni a fiatalok ügyét. A jövôkép mellett az is szükséges, hogy reális célokat tûzzünk ki, a célok eléréséhez pedig találjuk meg a megfelelô utat. Aki mindig mindent egyszerre akar, az nem jut elôre. Kérem önöket, hogy javaslataikat, amellyel a kormány munkáját is elôbbre vihetjük, fogalmazzák meg és juttassák el hozzám. A konferencia ajánlását továbbítani fogjuk. A mai szakmai konferenciát megnyitva kívánok munkájukhoz önöknek erôt, kitartást és további nagyon sok sikert! A kreativitás szerepe a települési ifjúsági munkában Hollós József szenátusi tanácsos, a WIEN EXTRA nemzetközi referense Tisztelt Hölgyeim és Uraim, az Önöket megilletô nevekkel, és az Önöknek járó címekkel! Kedves Kollégák és Barátok! Nevem Hollós József, Bécsben úgy ismernek csak, hogy Jocó, és idestova több mint negyvenöt éve foglalkozom ifjúsággal, szociális és ifjúsági munkával, hol mint nevelô, hol mint tanárember, hol mint ifjúsági munkás, hol mint Bécs város ifjúsági referense, hol mint tanárképzô, hol mint fôiskolai docens, hol mint drámapedagógus vagy animátor, vagy amatôr színházi aktor, stb. Köszönöm, hogy meghívtak és remélem, hogy van valami mondanivalóm, és ma nem szeretnék ausztriai pedagógus kollégámmal, Wittgensteinnel, élni, aki annak idején de akkor már mint filozófus azt mondta, és ezt most szabadon interpretálom ha az embernek nincs mondanivalója, akkor maradjon csendben. Tehát kezdôdjön a próba! Elôször feladatomnak megfelelôen felvetem a kérdést, hogy meglegyen a közös értelmezési alapunk, mit is értünk kreativitás alatt? Érdekes módon, csak az ötvenes évek óta használjuk ezt a kifejezést, és elsôsorban azt az alkotói képességet értjük alatta, amely az emberi cselekedetekben és tevékenységben valósul meg, és aminek az egyik oldalon az újszerûség és eredetiség az ismertetôjele, a másik oldalon értelmes és felismerhetô kapcsolata kell hogy legyen mûszaki, emberi és szociálpolitikai problémák megoldásához. Kreativitást használunk tudományos felfedezéseknél, mûszaki feltalálásoknál, mûvészi produkcióknál, szociális kreativitást használunk emberek közötti és társadalmi problémák megoldásánál. Kreatív mûvészeknél a problémák megoldása iránti vonatkozást az emocionális konfliktusok feldolgozásában, vagy a mûvész közlésszándékában találjuk. Most jön, ami döntô jelentôségû volt mindig is számomra: kreatív ötletek vagy alkotások csak akkor válnak igazán lényegessé, ha elfogadásra kerülnek egy szo

7 ciális rendszeren belül (legyen az a társadalom, a csoport, a partner, a barát, a haver ). Gondoljunk csak arra, hogy mit is jelent ez az ifjúsági munkában, de erre úgyis visszatérünk. Persze, a kreativitás eredményének az objektív megmérése bizonyos területeken nehéz, gondoljunk csak a tudomány terére, míg a kreativitás szociális elfogadása valamivel könnyebb, de ugyanakkor sokszor itt is csak késôbb ismerhetô fel. De mirôl is ismerhetô fel egy kreatív gyerek, fiatal, ember? Nagy az energia- és tevékenységi potenciálja (vitális, kezdeményezô, kitartó, stb.). Igen kíváncsi, tolerálja a konfliktust és a frusztrációt, függetlennek érzi magát, nonkonformista. Flexibilis, önálló, van problémák iránti szenzitivitása, van egy olyanfajta gondolkodásmódja, amelyik több irányban keresi a megoldáshoz a kiindulópontot, és aki kész arra, hogy az észrevett vagy tapasztalt dolgokat, gondolati tartalmat egy új rendrendszerbe áthelyezze, vagy átrendezze. Minden emberben eredetileg is megtalálható a kreativitási potenciál, ennek fejlesztéséhez, kifejlesztéséhez, mértékének felfedezéséhez nem csak a szülôk, nem csak az óvoda, nem csak a nevelés, nem csak az iskola, nem csak a képzés hivatott, hanem az ifjúsági munka is. Mindnyájan tudjuk, hogy az a kifejezés, hogy ifjúság csak abból a szempontból érvényes, hogy a fiatal generációról beszélünk. Egységes, globális ifjúság nincs, különbözô ifjúságok viszont vannak. Ezalatt azt értjük, hogy a fiatalok különbözô ifjúsági kultúrákhoz tartoznak, és ez máris magába foglalja, hogy a mai ifjúság flexibilis, mobilis, kiugrik az egyik kultúrából és beugrik a másikba. Ebben nagy szerepe van a zenének a hozzá tartozó zenészekkel, bandekkel, zenekarokkal, a zenével összefüggésben a rádiónak s a televíziónak, a különbözô médiumoknak, de persze a trendeket transzportáló magazinoknak is, és nem utolsósorban az ifjúsági divatot kreálóknak is. És persze a zenével összefüggésben a táncnak is. De igazában már az jelent valamit, hogy ki milyen deszkán van úton, milyen sapkát hord, és milyen irányba néz a schildje, és esetleg még az is, hogy milyen a pertlije vagy a biciklije. Visszatérve a kreativitáshoz, felmerül a következô kérdés, mirôl is beszélünk konkrétan? Egyetlen általános kreativitásról, vagy többféle alkotóképességrôl? Az én élettapasztalatom a következô: a kreativitás általános emberi képesség. Manapság elismert, hogy a képzéssel és a neveléssel összefüggô iskolarendszer a nemzeti gazdaság versenyképességének az alapja. Ebbôl adódik, hogy az emberi (a humán) tôke egy nagyon lényeges faktor egy ország gazdasági növekedé- sében. A jó képzés eredménye az, hogy innovációval és kreativitással birkózhatunk meg a jövô kihívásaival. Sokan azzal érvelnek, hogy az a döntô, hogy honnan származik az ember. A kreativitás korrigálhatja egy esetleges szociális státusszal összefüggô hiányosságot. Bármennyit is beszélünk arról, hogy ez nekem, neked, neki nincs megadva, ez nem stimmel, az adottság, a hajlam, a gondolkodás, a képzelôerô, az enthuziazmus, az innováció, az intelligencia, a teljesítménykészség, a teljesítményakarat, a tanulás, a szocializáció, a lángészség stb., ez mind összefügg a kreativitással és hozzá is tartozik, és persze az egyik sokszor összefügg a másikkal. Közben még csak egy rövid visszapillantás. Hogy is nézett ki az ifjúsági munka az én fiatal koromban? Hogy nézett ki a tradicionális ifjúsági munka? A szabadidô eltöltése (napközi, felügyelet, leckeóra, sport, pihenés, stb.)? Talán összefoglalva: foglalkozásterápia. És hogy néz ki ez napjainkban? És mi a különbség település és város között? Van különbség? És milyen? E kreativitás területén biztos, hogy nincs semmifajta különbség. Milyen hatással van a globalizáció? Bécsben kor-/évosztályonként kb fiatalt tartunk számon. A intézményeink korosztályonkénti idôbeosztás szerint mûködnek. A gyerekek kb. ötig vannak, a fiatalok estig maradnak. Ha a minket érintô korosztályt vesszük figyelembe, akkor azt kell mondjuk, hogy a napközikben kb. 12 éves korig maradnak szívesen a gyerekek, ezután elindul az utcai, a shoppingcentri-, a parki élet, de persze intézményeink is nyitva állnak. A város közvetlenül harminc ifjúsági központot tart fent. Ezeket összességében kb fiatal keresi fel évente valamilyen formában. Ez kb. 80 fiatalt jelent naponta egységekként. A fiatalok kb. 20%-a jár intézményeinkbe. 140 különbözô helyen tartunk mobil/utcai/parki felkeresô ifjúsági munkát; ezen a területen 410 a munkatársaink száma. Ezekben az akciókban naponta átlagosan 31 fiatal vesz részt. Az aktuális kihívásunk a munkanélküliség terén van, több mint éven aluli munkanélkülink van jelenleg Ausztriában, és ez a szám naponta növekszik. Az összes munkanélküli száma jelenleg körül van, és arra számítunk, hogy a jövô év végére ez a szám re fog emelkedni. Elég erre válaszként a tradicionális ifjúsági munka? 12 13

8 Ausztriában meghaladja a bevándoroltak száma (második és harmadik generációt is beleszámítva) a 20%-ot, Bécsben van olyan iskolai osztály, ahol a gyerekek 80%-a bevándorlók gyermekeibôl áll. Ifjúsági lehetôségek határon innen és túl Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke, a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának tagja Milyen programjaink vannak? Musisches Zentrum Theaterpädagogisches Zentrum Projekt Arthaberplatz Mediacenter Soundbase Open Stage Szene Wien/Mädchenprojekt Cultcafe Kids in fashion Szenenfest Participáció nélkül nincs ifjúsági munka! Bécsben jelenleg közel 35 millió euró áll az ifjúsági munkához rendelkezésünkre. Munkánk döntô momentuma: szûkítés helyett bôvítés a szegregált fiatalok miatt nagyon lényeges a diverzitás politikája, nehogy gettóink legyenek vagy párhuzamos társadalmaink. Emellett megoldás az orientált foglalkozás, nem egy olyan erô szuggerálása, ami nincs, hanem a saját potenciál felfedezése. Befejezésül, tudnom kell mi áll rendelkezésemre, és mi van másnak, hogy tudom az enyémet a máséval együtt használni, hogy tudok esetleg attraktívabb lenni, hogyan tudom a fiatalokat intézményem mellett tartani, ki tud esetleges partnerem/motorom lenni? Az ifjúsági munkában is egészséges lehet a konkurencia, de nem ez a cél, hanem a közös törekvésünk az ifjúság javára. Az ifjúsági munkát nem kell külön legitimálni mindenki tudja/tudnia is kell, hogy szükséges és döntô elemense jövônknek. További információ: Elôadásomban lehetôségem nyílt arra, hogy bemutassam a szervezetet, amelynek a képviseletében a meghívást kaptam. Ez a szervezet nem más, mint a Vajdasági Magyar Diákszövetség. A Vajdasági Magyar Diákszövetség, közismert nevén a VaMaDiSz, egy Vajdaságban mûködô, egyetemisták által létrehozott civil szervezet ben alakult Újvidéken, ahol a magyar egyetemisták, hallgatók alapították nem formális csoportként azzal a céllal, hogy az akkori politikai rendszer elleni tüntetésekben a magyar hallgatók is szervezetten részt vegyenek ban Belgrádban az Igazságügyi Minisztérium önálló jogi személyként engedélyezte a szervezet mûködését. A rendszerváltás után a szervezet aktivistái új irányokat választottak mûködési célként. Ezáltal a diákszövetség elkezdte érdekképviseleti munkáját. Párhuzamosan a magyar hallgatók érdekeiért folytatott munkája mellett tájékoztató jellegû és szabadidôs programokat szervezett. Ugyanebben az idôben munkásságát kiterjesztette a Vajdaság további két fontos egyetemi városára, Szabadkára és Nagybecskerekre. Az elmúlt évtizedben többször alakította mûködési arculatát a környezet társadalmi igényeihez. Így a programjai között a kulturális rendezvények, táborok, fesztiválok mellett, nem elhanyagolva az oktatási és a szakmai programokat, tájékoztató jellegû szolgáltatást is végez. A legújabb kihívás a szervezet számára a bel- és a külkapcsolatok építése és erôsítése. Bemutatom az együttmûködési folyamatokat és partnerviszonyokat, amelyek a szervezet fennállása óta létrejöttek és máig is mûködnek. Az ÖSSZHANG elnevezésû kárpát-medencei hallgatói szervezetek fóruma 2ooo-ben jött létre, így kialakult a kapcsolattartás rendszeressége, az egymás programjain való részvétel és tapasztalatcsere. Az együttmûködés és a kapcsolattartás már közel egy évtizede zajlik, kiemelném a közös programokat (pl.: az Összhang-találkozók, aktivista csereprogram), amelyek komoly szakmai lehetôséget nyújtanak a különbözô régiókban a magyar-magyar együttmûködésen számára, az öt ország diákszervezetei között. A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 1999-ben jött létre azzal a szándékkal, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetôség a határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre, elôsegítve a magyar ifjúság tes

9 ti, szellemi, erkölcsi fejlôdését. Magyarországon az akkoriban alkalmazott nemzeti ifjúságpolitika adta a mûködési alapot, és e mentén vonta be a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket. Koordinációs szerepet játszott bizonyos pályázati források régiós felosztásában. A MIK új céljai és erôsségei: az egyre nagyobb létszámmal bíró tagság és a számos szervezet képviselete bel- és külföldön egyaránt. A VaMaDiSz a MIK alapítása óta állandóan jelen van az ilyen jellegû találkozókon. Jelenleg a szakmai együttmûködés fejlesztése, valamint a MIK stratégiai tervének elôkészítése van folyamatban. A Youth in Action (YIA), azaz a Fiatalok Lendületben programmal 2007 óta kerültünk kapcsolatba, mely által megnyílt az európai együttmûködési lehetôségek sora. Több éves magyarországi szakmai kapcsolat Szabadka és Szeged között adta a nemzetközi együttmûködés alapját, melyben kulcsszerepet játszott a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Szolgáltató Irodája és annak munkatársai. Két éve partnerségi közös programot terveztünk Szerbia, Magyarország, Bosznia és Románia között. A nemzetközi kapcsolatépítés elsô lépése volt, ahol nem csak magyar szervezetet kértünk fel partnernek. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) új lehetôséget hozott, mivel a magyarországi szervezetek határon átnyúló együttmûködését is támogatja. Új megoldásokra és új partnerségi viszonyokra serkentik a szervezeteket pl. kiadványok elkészítése és konferenciák, táborok és ifjúsági találkozók szervezése stb. Jó példaként említem a Duna Körös Maros Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetségét (DKMT ERISZ), amely Romániát, Magyarországot és Szerbiát felölelô eurorégió, illetve az ezen a területen mûködô szakmai szervezetek és intézmények szövetsége. Az együttmûködés több évre nyúlik vissza, fôként szakmai konferenciákon vagy tematikus találkozókon alapszik, közös képzéseket és ifjúsági kerekasztalokat is szerveztünk. Állandó programjaink mellett az együttmûködés kiterjed a közös pályázatok beadására és a partneri együttmûködések elôsegítésére is. Természetesen minden együttmûködésben vannak nehézségek és problémák is. Fontos, hogy idôben felismerjük ezeket és megakadályozzuk, hogy csalódást, sikertelenséget hozzon a közös folyamatba. Néhányat megemlítenék azokból a problémákból, amelyek egy partnerségi kapcsolat kialakításánál felmerülhetnek. Ilyenek a következôk: különbözô rendszerekben különbözôek lehetnek az elvárások is, sajnos hiányozhat a kellô motiváció, a távolságok miatt nem mindig akad lehetôség a közös tervezésre, legtöbbször egyéni érdekek dominálhatnak, nincs csapatszellem, sokszor hiányoznak a felelôsségteljes emberek, kommunikáció hiánya, és a legújabb gond az idôhiány, senki semmire nem ér rá! Ezekre megol- dást kell keresni! A sikeres együttmûködések általában személyes kapcsolatokon alapulnak. Ezért fontos a személyes kapcsolatok ápolása. Ezáltal építeni tudjuk a bizalmat. A bizalom kialakításában felismerhetjük a partnereink célját, szándékát, kiismerjük az erôsségeit. Ezekre az erôsségekre szükségünk lesz az együttmûködés során, hiszen ezekre kell támaszkodnunk a sikerek érdekében. Fel kell készülnünk arra, hogy munkánk során biztos felmerülnek konfliktusok a partnereinkkel. Ezeket többnyire konfliktuskezeléssel és egyhangú megoldásokkal minél elôbb meg kell fékezni. Szükséges hozzá a nyílt kommunikáció, mely segítségével megelôzhetôek az információhiány okozta gondok kialakulása. Elôtérbe kell helyezni azt, hogy a közösen létrehozott célokat úgy kell tekinteni, mintha a sajátunkat valósítanánk meg. Konszenzusra kell törekedni a célok meghatározásánál. A befektetett idô és munka, mint folyamat egyenrangú fontossággal bír, mint a cél és a pénz. Befejezésül néhány jövôbeli nemzetközi ifjúsági projektterv, amely többnyire a személyes elképzeléseimet tükrözi. Kiemeltem a magyar magyar együttmûködések közül a dél-alföldi régióban létrejött kapcsolatot, amihez hasonlót más határ menti településeken is létre lehetne hozni. Ez az együttmûködés úgy jött létre, hogy a regionális ifjúsági szolgáltató iroda összekötô hídként szerepet vállalt az ifjúsági szervezetek között. Az ifjúsági szervezetek közös programokat generáltak, melyben szakmai szinten tanácsadó és egyeztetô szervként kapcsolták be a helyi regionális ifjúsági szolgáltató irodákat, így biztosítva a programok szakmai minôségének növelését. Olyan programokat, fórumokat kell kialakítani, ahol lehetôség nyílik a partnerkeresésre pl. az ifjúsági ötletbörzék, ifjúsági kirakodóvásárok stb., ahol az ifjúsági kezdeményezések, projekttervek, vagy a már jól mûködô projektek népszerûsítése zajlik. Az YIA program egy jó forráslehetôséget tár elénk a magyar magyar együttmûködésekre, és a nemzetközi kapcsolatok, tapasztalatcserék számára is, hiszen több partner bevonásával erôsödnek a szervezetek kapcsolatai, bôvül a közös programok köre

10 Az önkormányzatok ifjúsági feladatai Dr. Gyôrpál Elemér szakmai tanácsadó, Önkormányzati Minisztérium A demokratikus társadalmunkban a helyi közhatalom gyakorlói a választópolgárok, akik e jogosítottságukat közvetlenül (pl.: választás, helyi népszavazás, népi kezdeményezés, stb.) vagy közvetve az általuk választott önkormányzat útján érvényesíthetik. Az önkormányzati rendszer a demokratikus társadalom egyik alappillére. Az önkormányzatok képviselô-testületei a választópolgárok felhatalmazása alapján a helyi közhatalom megvalósítói. Feladat- és hatáskörüket önállóan gyakorolják. A települési önkormányzatok tevékenységükkel átfogják a települési társadalmak életének szinte egészét. Mûködésük a legkülönbözôbb formában érintkezik a település lakosságának, a gazdasági, civil és más szervezôdések tevékenységével. Ilyen módon a helyi társadalom részét képezô ifjúsággal is sokoldalú kapcsolatrendszer megteremtésére kell törekedniük. Hogy ez a kapcsolat napjainkban milyen mélységû, arra a közelmúlt ifjúságról szóló elemzései mint például a készülô Nemzeti Ifjúsági Stratégiát megelôzô értékelések világítanak rá. Összességében a kép nem tûnik pozitívnak. Csak kiemelés jelleggel említve az elemzôk által érzékelt problémák közül néhányat, olyan kritikák fogalmazódnak meg, mint: nem alakult ki kellô kapcsolatrendszer az ifjúság és az önkormányzatok között, az ifjúság környezetének alakulásába való beleszólási lehetôsége szûk körû, nem mûködnek megfelelôen az ifjúsággal való együttmûködés, vagy speciális problémák megoldását szolgáló intézményesített rendszerek, nem értelmezzük egységesen a felelôsségi területeket, az önkormányzatok ifjúsági feladatainak megvalósulása alig érzékelhetô, az önkormányzatok ifjúsági tevékenységérôl nincsenek megfelelô adatok, a források, döntési kompetenciák decentralizálásának folyamata megállt, stb. Az önkormányzatok feladatkörébe tartozó átfogó tevékenységi területek feladatés hatásköri tartalmának részletesebb értékelése, az önkormányzati mûködés hatásmechanizmusának alaposabb vizsgálata alapján úgy vélem, hogy a hivatkozott megállapítások az önkormányzatok ifjúsági feladatainak szûkebb részelemeit ifjúsági igazgatási struktúrák léte, ifjúsági párbeszéd kommunikációs szín- terei, aktív állampolgári cselekvésre ösztönzés, helyi költségvetési támogatási rendszerek megteremtése, stb. érintôen állják meg a helyüket. Az önkormányzati ifjúsági feladatok tágabb rendszerében értelmezve a problématerületet ugyanis azt kell látnunk, hogy amikor az önkormányzat a helyi társadalommal összefüggô közfeladatait (pl. településfejlesztés, oktatás, egészségügy, szociális, kulturális ellátás megszervezése, stb.) látja el, akkor minden esetben az ifjúsággal kapcsolatos teendôit is végzi. Hogy mennyiben teszi ifjúsági feladatait az általános szakmai követelmények, a helyi igények szerint az már valóban településenként változó. Az pedig, hogy az említett szûkebb értelmezésû ifjúsági feladataikat miként látják el az önkormányzatok, álláspontom szerint is az említett kritikai véleményekkel illethetô. Az alábbiakban ez utóbbi tartalmi körbe tartozó önkormányzati ifjúsági feladatokat illetôen kívánok néhány problématerületet érinteni. Úgy vélem, hogy az önkormányzatok ifjúsági feladatai értelmezése tekintetében egyes önkormányzatoknál némi félreértés is tapasztalható. Indokolt röviden ennek részleteit is körbejárni. Az önkormányzatok a tapasztalatok szerint gyakran hivatkoznak arra, miszerint az ifjúsággal kapcsolatos feladatok az úgynevezett önként vállalt feladatok körébe tartoznak. Ezért a testület maga jogosult eldönteni, hogy mit is tesz az ifjúsági feladatok körében. Miután e feladat nem soroltatott a kötelezô feladatok körébe, ezért ha tesz valamit, akkor azt önként vállalja. Nézzük, mit is mond a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.). Az önkormányzatok kötelezô feladataként fogalmazza meg a törvény az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrôl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrôl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetô fenntartásáról gondoskodást, a nemzeti és kisebbségi jogok érvényesülésének biztosítását. (Ötv. 8. (4). bek.). Sajátossága ennek a feladatcsoportnak, hogy a teendôk pontos tartalmát ágazati jogszabályok részletesen meghatározzák. Attól eltérési lehetôsége nincs az önkormányzatoknak. Általános jelleggel határozza meg másfelôl a törvény valamennyi önkormányzat számára, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés,.. valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,.. (Ötv. 8. (1) bek.) Tehát az ifjúsági feladatok ellátását is olyan, törvényben nevesített közfeladatként jelöli meg a jogszabály, mely ellátásáról az önkormányzatnak gondoskodnia kell. Ennek konkrét tartalmát azonban nem részletezi az Ötv. és jelenleg más, kifejezetten az ifjúságról szóló jogszabály sem. A teendôk tartalmát a demokratikus társadalom mûködésének alapelvei, az alkotmányban megfogalmazott alapelvek, és más fontos magas szintû jogszabályok, vagy akár a helyi önkormányza

11 ti jogalkotás elôbbiekre is figyelemmel levô szabályozása adja. Az Ötv. is tartalmaz ilyen követendô elveket, konkrét szabályokat. Ilyenként írja elô a demokratikus közhatalom-gyakorlás követelményét, az önkormányzatok mûködésének igen széles körû nyilvánosságának elvét, a testületi döntések elôkészítése során a lakossági vélemények megismerésének szükségességét. Mint ahogy ennek szellemében teszi kötelezôvé a közmeghallgatás, a falugyûlések, településrészi tanácskozások tartását, stb. Mind olyan rendelkezések, melyek helyes értelmezése tág teret biztosít az önkormányzati ifjúsági feladatok tartalmas ellátásának. Az Ötv. 8. (1) bekezdéséhez ugyanakkor egy kiegészítô rendelkezést fûz a jogszabály, mely az e körbe tartozó feladatok ellátásának terjedelmét kívánja részben meghatározni, másfelôl az önkormányzatoknak önálló döntési hatáskörükbe tartozóan tágabb mozgásteret biztosít. Ez a szabályozás az, amely a gyakori félreértések alapja. Erre figyelemmel történik az ifjúsággal kapcsolatos feladat végrehajtásának elmaradása arra hivatkozással, hogy önként vállalható feladatkörében járhat el az önkormányzat. Ô határozza meg ezért a tartalmát, hogy mit és mennyit teljesít. Ez a hivatkozási alapnak vélt szabályozás pedig az Ötv. 8. (2) bekezdése, mely szerint Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetôségeitôl függôen, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A törvény tehát nem arra ad felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy ô döntse el, feladata-e az ifjúsági problémákkal való foglalkozás, vagy sem. Ezt a közszolgáltatást egyértelmûen a feladatának tekintve a jogosítottság arra szól, hogy e feladata tekintetében maga határozhatja meg a lakosság igényei alapján, az anyagi lehetôségeitôl függôen miként teljesíti a kötelezettségét. Az önként vállalt feladat fogalmi kör tisztázása végett az Ötv. 6. -ában foglaltak hivatkozhatók meg. A helyi önkormányzat akkor vállal önként feladatot, ha a kisebb lakosságszámú települési önkormányzat amennyiben a feladat ellátásáról gondoskodni tud a törvény által nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezôen elôírt közszolgáltatás megszervezését vállalja. Az önkormányzati ifjúsági feladatok tágabb körébe még ez az önként vállalás is elképzelhetô. A fontos az, hogy az Ötv. 8. (1) bekezdésében megjelölt ifjúsági feladatokról való gondoskodás feladatköréhez kapcsolódóan az önkormányzat ismerje, érezze konkrét kötelezettségeit. Annak tartalmát a már hivatkozott demokratikus társadalmi mûködés szabályai szerint határozza meg. Ennek fontos kiindulópontja az a követelmény, melyet az Ötv. is elsô helyen fogalmaz meg: a helyi lakosság igé- nyeinek figyelembevétele. A helyi lakosságnak pedig része az ifjúság is. Az önkormányzatoknak meg kell ismerniük az ifjúság véleményét a település ifjúságának problémáival, szándékaival, igényeivel kapcsolatosan. Egy ezzel összefüggô nagyon fontos kérdésre is szükséges itt kitérni. Az ifjúság felelôsségére. Miközben arra hivatkozunk, hogy az önkormányzatok nem látják el a kívánt mértékben az ifjúsági feladataikat, azt is kritikusan ki kell mondanunk, hogy az ifjúság részérôl sem tapasztalható igényei markáns képviselete. Nem elég a kérdést arra leegyszerûsíteni, hogy van-e elég ifjúsági klub, netán ifjúsági referens vagy tanácsadó az önkormányzatoknál. Vizsgálni kell, hogy az ifjúság ismeri-e a kellô általánosíthatóság, és realitás szintjén adott településhez és ifjúsági réteghez kötôdôen a települési ifjúsági problémákat. Ismeri-e a települési önigazgatás általános helyzetét, lehetôségeit, célkitûzéseit, és ebbe be tudja-e illeszteni a saját problématerületét? Tud-e megfelelô párbeszédet kialakítani az ifjúságon belül, és ott, ahol az ifjúsági érdekeket érvényesíteni szükséges? Képese cselekvôen csatlakozni a saját problémái megoldási folyamataihoz? Rendelkezik-e felelôsségvállalásra alkalmas szervezôdésekkel, vezetôkkel? Lehetne a kérdéseket folytatni. Mindezek megválaszolása települési szinten nagyon fontos ahhoz, hogy a lakossági (ifjúsági) igények megfogalmazhatók és az önkormányzati tevékenységi területen belüli eszközrendszerrel kielégíthetôk legyenek. Az önkormányzatok anyagi lehetôségeinek terjedelme a másik figyelembe veendô kritérium a feladat ellátásánál. Úgy vélem, ennek nem kedvezô általános helyzete széles körben ismert, illetve feltételei településenként más és más képet mutatnak. Az önkormányzatok az elmúlt közel két évtizedes létük alatt nagy felelôsséggel hatalmas feladatokat oldottak meg. A helyi demokratikus közhatalom-gyakorlás mûködésének megteremtése mellett a költségvetési lehetôségeik határait kifeszítve igyekeznek tenni a lakosság magasabb szintû ellátása, a települések új minôségû fejlôdése érdekében. Kétségtelen, hogy e munkájuk során esetenként az elhagyhatónak vélt, vagy egyes feladatok fontosságát nem kellôen értékelve, a feladatok között nem mindig megfelelôen szelektáltak. Ahol a kisebb ellenállást vélték felfedezni, vagy ahol az érdekek képviselete gyenge volt, ott kevesebb figyelem fordítódott az adott problématerületre. Ezek közé tartozott gyakran az ifjúság ügye is. Meggyôzôdésem, hogy ahol az elôbb részletezett igények a realitás talaján határozott képviseletet kaptak, ott az önkormányzatok a szerteágazó feladataik közé tartalmasan beillesztették az ifjúsági feladatok ellátását. Ennek szép példája a mostani konferencián Tata Város Önkormányzatának átadott elismerés. Véleményem szerint az önkormányzati ifjúsági feladatok ellátása nem igényel mindig a költségvetésben külön nevesített forrást. Az sokkal inkább a költségve

12 tésbe befogadott programokhoz kapcsolódó szervezômunkán, a költségvetés által biztosított intézményi mûködés tartalmi követelményeinek körültekintô meghatározásán, és más hasonló tényezôkön múlik. Mindenekelôtt azonban az önkormányzat irányításának, mûködésének olyan szemléletûvé alakítását igényli, amely az ifjúsági feladatokat a jelen és jövô érdekében az elsôk közé sorolja. Ez nem pénzkérdés! Felelôsség! Széles ma az a paletta, melynek elemeit az önkormányzatok változatosan, a helyi igényekhez igazodóan alkalmazhatják az ifjúsági feladataik felelôs ellátása során. Néhányat ezek közül közel sem a teljesség igényével hadd említsek: a) Helyzetértékelés készítése a település társadalmáról, és ennek részeként az ifjúság problématerületeirôl. Természetesen az ifjúság bevonásával készüljenek ezek az elemzések. b) Az önkormányzati tervezés széles nyilvánosságának megteremtése. Ciklusprogramok, fejlesztési tervek, oktatási, egészségügyi, szociális, stb. koncepciók, éves munkatervek elkészítése során kapjon nagyobb figyelmet az ifjúsággal való foglalkozás. Készüljenek külön önkormányzati ifjúsági intézkedési tervek. Ennek elvi alapját adhatja a Nemzeti Ifjúsági Stratégia. c) Az ifjúsággal való párbeszéd kialakítása szükséges az önkormányzati mûködés minden területén. Megismertetni a települési, önkormányzati célkitûzéseket, megismerni a fiatalok problémáit, gondolkodását. A párbeszédek elôsegítik az érintettek álláspontjának közelítését, az igények és velük kapcsolatos önkormányzati döntések realitásának erôsítését. d) Történjen meg az ifjúság közéletbe bevonása közvetlen és közvetett módokon. Az alapkövetelményként érvényesítendô önkormányzati nyilvánosság adjon lehetôséget a fiatalok testületi munkában való részvételére. Az ifjúsági szervezetek képviselôinek testületi ülésekre meghívása, a fiatal választópolgárok önkormányzati bizottságok külsô tagjai közé választása, önkormányzati fórumokra meghívása és megnyilatkozási lehetôség biztosítása, stb. mind alkalmat teremt a fiatalok közéleti szerepvállalásának tanulására, az igények megfogalmazására, az informáltság bôvítésére, az együttmûködés kialakítására. e) A fiatalok közéleti szerepvállalását támogassa a korszerû, demokratikus helyi jogalkotás. Az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza a mindezek elôsegítését szolgáló rendelkezéseket. A fiatalok vehessenek részt a helyi jogszabálytervezetek véleményezésében. Erôsítve ezzel a helyi rendeletek körükben való elfogadását, a jogszabályok helyi végrehajtását. f) Az önkormányzatoknak, mint intézményi fenntartóknak feladat- és hatásköre az intézményi programok jóváhagyása. Ennek során következetesen érvényesüljön az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában az intézményi közremûködés elvárása, annak szakmai tartalmának közelebbi meghatározása. g) Az önkormányzatok tevékenységük során kapcsolódjanak be a nagy nemzeti programok, stratégiák ifjúsági, népegészségügyi, bûnmegelôzési, kábítószerügyi, fogyatékosügyi, roma, idôsügyi, stb. végrehajtásába, ezek helyi feladatai szervezésébe. Az ifjúság sajátos problémarendszerének, helyi igényeinek figyelembevételével vonják be a fiatalokat e programokba. h) Tág teret kell adni a helyi, települési társadalmi párbeszédnek. Az ifjúság kapjon helyet a társadalom más rétegeivel való önkormányzati kommunikációban, érdekegyeztetésben. A nézetek, vélemények közelítése a helyi társadalmak különbözô csoportjai közötti összefogást, az egységes cselekvést segítheti elô. i) Különös figyelem fordítódjon az ifjúság településért, helyi közösségért, vagy saját érdekcsoportjáért tenni akarását tükrözô kezdeményezések pozitív fogadására. j) Az önkormányzati ifjúsági feladatok ellátásának új keretét adja az önkormányzatok térségi együttmûködése. A közös célok, az anyagi eszközök koncentrálása hatékonyan segítheti az olyan feladatok megvalósítását, melyek feltételei egyedül nem biztosíthatók, illetve, amelyek térségi hatásmechanizmusa eredményesebben segíti az ifjúság igényeinek kielégítését. Közös ifjúsági referens, tanácsadói hálózat mûködtetése, az integrált intézmények ifjúságszakmai követelményeinek közös meghatározása, térségi ifjúsági programok kidolgozása, térségi ifjúsági tanácsok létrehozása, stb. mind eredményesen szolgálhatja az ifjúsági feladatok hatékony végrehajtását. k) Az ifjúság képviselôi és az állami szervek (rendôrség, gyámhivatal, igazságszolgáltatás, ÁNTSZ, stb.) munkatársai rendszeres találkozásának megszervezése sikeresen szolgálhatja a speciális ifjúsági problémák megoldását. l) A fiatalok képviselôivel közösen tárja fel az önkormányzat annak lehetôségeit, hogy az európai uniós források mennyiben segíthetik a helyi ifjúsági feladatok megoldását. Együtt nyújtsanak be pályázatokat a sikeresség érdekében. Az önkormányzatok mindezekkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy az ifjúság olyan jövôképet alakíthasson ki magának, amelyben látja jelenlegi problémái megoldásának lehetôségeit, és pozitív módon alakíthatja tartalmas felnôtt életének feltételeit

13 A települési, kistérségi ifjúsági munka támogatásának speciális formái Robozné Schônfeld Zsuzsanna, Tata város alpolgármestere Tata város a Közép-dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében található, a Tatai kistérség települése. Lakóinak száma fô, területe 78 km 2. Tata Város Önkormányzatát a város polgármestere és a 17 fôs választott képviselô-testület irányítja. A szociális, kulturális feladatokat a képviselô-testület humán és intézményi bizottsága koordinálja. Tatán három kisebbségi önkormányzat mûködik: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Német Kisebbségi Önkormányzat. A település gazdasági fellendítése mellett fontos szerepet kap a város lakóinak közösséggé kovácsolása és a fiatalok támogatása. Tata Város Polgármesteri Hivatala a szükséges munkamegosztás céljából a következô belsô szervezeti egységekre tagozódik: Közigazgatási és Szervezési Iroda, Pénzügyi Iroda, Városfejlesztési és Építési Iroda, Humánszolgáltatási Iroda. Az oktatási, szociális, kulturális, gyermek- és ifjúságpolitikai feladatokat a Humánszolgáltatási Iroda látja el. A város hosszú távú fejlesztési terve, a MAGYARY-TERV 3. fejezete Tata gyermekbarát és ifjúsági feladatait fogalmazza meg: A város biztonságosabbá és barátságosabbá tétele a legkisebbek számára, új közösségi helyek kialakítása a fiataloknak, Gyermekbarát város. Egy újfajta, gyermekbarát szemlélet megalapozása és tettekre váltása reményében csatlakozott városunk az UNICEF Gyermekbarát város kezdeményezéséhez. A gyermekek ügyeit, a legkisebb tatai polgárok mindennapjait illetô nagyobb körültekintéssel, más szemlélettel, új szervezési ötletekkel, összefogással igyekszünk biztonságosabbá és barátságosabbá tenni. A Gyermekbarát város kezdeményezéshez való csatlakozással szeretne Tata egy olyan irányvonalat, követendô példát meghatározni, amely más városok számára mintaprojektként szolgálhat Ismereteink szerint a Gyermekbarát város programmal, a fiatalságot érintô minden területre kiterjedô komplex program megvalósításával az országban nem foglalkozik egyik település sem. Budapesten 2007-tôl a fôpolgármester ösztönzésére megindult egy folyamat, ami a projekt célkitûzéseinek megvalósítását segítette volna. A további tervekrôl, a megvalósulásról nem találtunk dokumentumot, ezért feltételezzük, hogy csak egyes részelemeit tartották fontosnak a Gyermekbarát város átfogó feladatai közül. Az UNICEF Magyar Bizottsága, melynek célkitûzése, hogy fellépjen a gyermekek jogainak védelme érdekében, közremûködjön a gyermekek jogainak népszerûsítésében, a jogok hazai érvényesülésének elôsegítésében, információt nyújtson a gyermekek jogaival kapcsolatos nemzetközi gyakorlatról, együttmûködési szándéknyilatkozatot írt alá Tata Város Önkormányzatával. A május 24-én és 25-én a gyermekek jogairól és jóllétérôl szervezett nemzetközi konferencián az aláírók kifejezték abbéli szándékukat, hogy kölcsönös információszolgáltatással, rendszeres szakmai konzultációval együttmûködnek a Gyermekbarát város jól körülhatárolható, átfogó feltételeinek kialakításában. Ezen a konferencián került aláírásra Tata testvérvárosaival az a nyilatkozat, amiben a gyermekek jogainak tiszteletben tartásáról, jóllétük elôsegítésérôl és olyan intézkedésekrôl, amik a Gyermekbarát város program célkitûzéseibôl adódnak, tájékoztatják egymást. A negyedévente megjelenô elektronikus hírlevélben összegyûjtve találhatják az érdeklôdôk azokat a programokat, terveket, megvalósult feladatokat, amiket a testvérvárosok képviselôi fontosnak tartanak. Tata Város Önkormányzati Képviselô-testülete a város rövid- és hosszú távú programjainak, stratégiájának kidolgozásakor fontos szerepet és feladatot szentel a fiatal generációnak. Elsôdlegesnek tartja, hogy a várost a fiatalok számára tegye vonzóvá, elismerve annak szükségességét, hogy a további fejlôdéshez elengedhetetlenül szükséges a tatai fiatalok helyben tartása, visszacsábítása. Az élhetô város fogalmában a fiatalok szerepe és jelenléte szükséges elem. Ennek érdekében komolyan véve a fiatalokat, ügyük kiemelt kezelésére a város a továbbiakban is kiemelt figyelmet szentel

14 Tata Város Képviselô-testülete elfogadta január 28-ai ülésén a Gyermekbarát város évi intézkedési tervét. Az alábbi tevékenység megvalósítását tervezzük. 1. MOZGÁS! a) Dunántúli Kézilabda Diákolimpia szervezése b) Kistérségi Óvodások Úszóversenye c) Kamaszpark létrehozása pályázat, kisebb projekt megvalósítása d) Az erdei tornapálya elsô állomásának felújítása e) Kerékpáros ügyességi pálya a lehetôségek felmérésére. 2. MINT A MAKK! a) A védônôk megelôzô tevékenységének támogatása b) Almát minden napra! 26 27

15 3. FOGD MEG A KEZEM! a) Partnerség a prevencióért testvérvárosi konferencia a kábítószerhasználat és egyéb káros szenvedélyek megelôzési lehetôségeirôl a gyermekek és fiatalok körében b) Párbeszéd a gyermekek jogaiért 4. JÓ SZÓVAL OKTASS! a) A helytörténet tantárgy oktatása az általános iskolák felsô tagozatán b) Óvodapedagógia szakmai együttmûködés és szakmai bázis mûködtetése 5. JÁTSZANI IS ENGEDJ! a) 1. Dana-dana-dan avagy a Nagy Zenenap b) 2. A Keszthelyi utcai játszótér komfortossá tétele c) 3. A tatai Cimbora Klub további mûködtetése d) 4. Városi gyermeknapi rendezvények Tata Város Önkormányzata szervezésében e) 5. Játszóterek bekerítése, felújítása és bôvítése 6. KELL EGY HELY! a) Klubhelyiség kialakítása tatai diákok számára 7. MIÉNK A VÁROS! a) Az Új úton az oktatási intézmények elôtt gyalogos átkelôhelyek létesítése a gyermekek védelme érdekében. b) Városvédelmi diákcsapat mûködtetése c) Kedves haza ez népének, mert áldott s kellemes vers- és novellaíró pályázat 8. HALLJUNK MINDEN HANGOT! a) Foglalkozások tartása a éves korosztály tagjai számára gyermekjogi és általános emberi jogi kérdésekrôl b) Együttmûködés Tata Város Diákönkormányzatával c) A helyi televízióban a gyereknek és fiataloknak szóló mûsor folytatása. d) A tatai végzôs középiskolások közös ballagási ünnepsége e) Sulizáró buli a TAVIDÖK szervezésében f) A gyerekekért a gyerekekkel Tata és testvérvárosainak elektronikus hírlevele. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELÔ FIGYELMÜKET! Robozné Schônfeld Zsuzsanna alpolgármester, Tata Város Önkormányzata, Tel.: 34/ , Alternatív forrásteremtés Kósa András László szociológus, Közéletre Nevelésért Alapítvány A társadalompolitikai váltást követô civil szervezeti intézményesülés, illetve önkormányzatiság megerôsítésének idôszaka egyértelmûen a forrásteremtést, mint túlélési stratégiát helyezte a középpontba. A 21. század legelejétôl, az Európai Uniós csatlakozás idôszakában pedig a közigazgatás és civil szféra mellett a gazdasági élet szereplôi is megismerkedtek a pályázatírás fogalmával, technikájával. Ma már mindenki forrást teremt, fundraising-el, hogy divatos szóval éljünk. Lépten-nyomon találkozunk azzal a jó szokással, hogy mindenki forráshiányra hivatkozik, miközben EU-források után ácsingózik, és mindezek mellett cégek alakulnak és élnek meg a piacon pályázatírásból. Nem ennek a létjogosultságát kérdôjelezném meg, sôt nem is arról szeretnék beszélni, hogy ez mennyire káros, vagy milyen módon veti vissza a civil szervezetek tevékenységét, bénítja meg az önkormányzati feladatellátást, vagy lehetetleníti el a gazdasági társaságok fejlôdését, sokkal inkább egyetlen szempontból, a helyi, települési ifjúsági életet szem elôtt tartva vizsgálnám meg néhány alternatív forrásszerzési lehetôséget. Mindenekelôtt azonban egy gyors fogalomtisztázásra térnék ki: Forrásteremtés: minden olyan szervezett tevékenység, amelynek várt eredménye forrásokhoz, bevételekhez való hozzáférés. Saját bevételtermelés: a szervezet által létrehozott javakkal való gazdálkodás (lehet anyagi vagy szellemi). Adományszervezés: szervezett bevételgyûjtô tevékenység harmadik szereplô bevonását feltételezi. A forrásteremtés technikái között a legismertebbek pedig a következôk: 1. Pályázatírás. A pályázatírás az egyik leginkább elterjedt forrásteremtési technika, amint már a bevezetôben is említettem, ma már pályázatírásra szakosodott cégek is vannak, sôt ez a mûfaj olyannyira elfogadott, hogy önkormányzatok nagyobb beruházásokhoz kapcsolódóan csak és kizárólag erre szakosodott pályázatíró, vagy tanácsadó cégek segítségével indulnak. Ami a települési szintû ifjúsági életet illeti, itt a legkülönfélébb pályázati lehetôségek állnak rendelkezésre a minimális tudást igénylô, akár informális ifjúsági csoportok által is igénybe vehetô Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, vagy a Regionális Ifjúsági Tanácsok által évi rendszerességgel kiírt, kisösszegû pályázatoktól egészen a jelentôs fejlesz

16 téseket célul tûzô Norvég Civil Alap, vagy az európai uniós, Fiatalok Lendületben forrásokig. Nem is térnék ki erre hosszabban, hiszen ilyen jellegû tapasztalata szinte mindenkinek van, illetve rövid idôn belül szert lehet rá tenni, majd ezt követôen rohamosan lehet fejlôdést elérni a területen. Ráadásul a pályázatírás technikájának ma már könyvtárnyi (szak)irodalma van. 2. Adománykérés: adománykérô levél, brosúrák, szórólapok, bemutató anyagok, adománykérô csomagok, reklámok, 1%-os kampány. Ez a forrásteremtô technika már jól körülhatárolt befektetést igényel a mûködtetô részérôl, hiszen nem csupán a pályázat megírásának humán költsége merül fel, hanem a nyomtatás, eljuttatás költségétôl egészen a kampánytervezésig. A helyi szintû civil kezdeményezések igencsak sikeresek szoktak lenni az 1%-os személyi jövedelemadó felajánlások terén, akkor is, ha az adott település igencsak kicsi, így a felajánlható SZJA sem túl nagy. Az adománykérô csomagok összeállításához egyrészt kreativitásra van szükség, hiszen olyan csomagokat kell összeállítani, amelyeknél a fô szempont, hogy harmadik fél számára szól. Itt egybôl megragadják a címzett figyelmét és az illetô valóban szán rá néhány percet, hogy megismerje a csoportot, tevékenységet, akkor is, ha nincs konkrét kapcsolata a témához sem. Ugyanakkor a megfelelô megszólításon túl ennél a résznél fontos, hogy a szervezet, csoport, esemény képes legyen bemutatni azt a társadalmi szempontból értékes tevékenységet, amelyre az adományozótól forrást remél. Itt több szempontot is figyelembe kell venni, természetesen a mostani szûk keret nem ad lehetôséget ennek kifejtésére, viszont érdemes körülnézni a terepen, hiszen több sikeres példa is létezik. 3. Szponzorkeresés. Ezen harmadik technika esetén a lehetséges szponzorok felkutatása mellett a személyes találkozó a legfontosabb szempont, mindenképpen érdemes arra törekedni, hogy forrásszükségletünket személyesen tudjuk elmondani, prezentálni a támogató, döntéshozó felé. A szponzor oldaláról tekintve a dolgot, ma már társadalmi elvárás a gazdasági szereplôk társadalmi szerepvállalása. Ennek megfelelôen a magukra valamit is adó cégek erre konkrét stratégiát dolgoznak ki, és azt igyekeznek ismertté tenni a társadalmi környezetben, ahol tevékenykednek. 4. Akció: utcai adománygyûjtés, jótékonysági rendezvény. Az egyik leggyakrabban ismert formája a közoktatási intézmények báljai, amelyek során a szülôk, rokonok tartalmas kulturális és/vagy kulináris program mellett kapnak lehetôséget arra, hogy az adott oktatási intézményt támogassák. Az utcai adománygyûjtés mindenekelôtt az úgynevezett kisegyházak részérôl ismert, akik szociális akciójuk támogatásához kérik a járókelôk támogatását. De te- lepülési szinten is ismert ez a forrásteremtési technika, amikor némi ingyenes teaosztás mellé a járókelôk támogatását kérik, miközben a támogatandó projektet is bemutatják. 5. Hitel. A pénzügyi válság idején nem a legideálisabb forráshoz jutási technika, de a pályázati pénzek kifizetése kapcsán felmerült közigazgatási csúszások idején több civil szervezet is fordult banki hitelhez projektjének finanszírozása kapcsán. Az erôsen gazdasági szemléletû forrásszerzés természetesen a nagyobb civil szervezetek terepe, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a települési ifjúsági munka kapcsán igen gyakran lehet megszólítani bankfiókokat, hogy kedvezményes hitellel támogassanak már megnyert, szerzôdéssel igazolt, de még nem finanszírozott programokat. És természetesen azt se felejtsük el, hogy ma már a civil szféra pénzügyforgalma statisztikailag mérhetô arány, így mint olyan, mindenképpen a pénzügyi szféra figyelmébe is kerül. 6. Részvételi díj: rendezvények belépti díja. A jótékonysági rendezvényeken túl a szervezetek rendezvényeit a bekerülési költség részvételarányos megosztása is egy forrásteremtési lehetôség. Ma már több olyan civil rendezvény van, amely pusztán a belépti díjakból finanszírozza mûködését. Ilyen eseményként indult a Sziget Fesztivál is amely alapvetôen mégiscsak civil kezdeményezésbôl indult gazdasági vállalkozás, de ilyen szokott lenni az egyetemista bulik egy része is, illetve egyes képzési tanfolyamok. 7. Vállalkozás. Olyan aktív gazdasági tevékenység folytatására gondolok, amely a nyereségét céljai megvalósítására fordítja, vagyis nem osztja szét a nyereséget tagjai között. Több civil szervezet bocsátja áruba szervezési felkészültségét annak érdekében, hogy forrásokhoz jusson, amelyekbôl céljait meg tudja valósítani. Például: a gyôri Mediawave fesztivál szervezô csapata év közben rendezvényszervezést vállal. De ilyen jellegû tevékenységgel lehet találkozni egy-egy közoktatási intézmény diákönkormányzata részérôl is, amikor bizonyos kreditek, bónusz-pontok érdekében vállalnak a konkrét tanórán túli, de iskolához kapcsolódó tevékenységeket. Lásd a budapesti Konytfa utcai közoktatási intézményt. A vállalkozás legfontosabb szempontja, hogy folyamatos pénzügyi kontrollt igényel, de ez nincs másként a mindennapos mûködéssel rendelkezô civil szervezetek életében sem. 8. Önerô. A saját források felhasználása, újrabefektetése lehet egy olyan forrásteremtési lehetôség, amely befektetése az esemény után többletbevételt hoz. És természetesen ennél a résznél komoly szerepet kap a humán erôforrás, illetve az eszközpark használata is

17 9. Bevétel termelése: termék, szolgáltatás el- vagy bérbeadása, szerzôdéskötés. A civil szervezetek egyik gyakori jellemzôje a kritikai szemlélet mellett az önkormányzatoktól, vagy központi közigazgatástól való feladatátvállalás. Egy ilyen jellegû, a szervezet céljaihoz szorosan kapcsolódó szerzôdés nagyban segítheti az anyagi stabilitás megteremtését. Illetve ehhez kapcsolódik a civil szervezetek, polgárok számára tudatosan vállalt és megvalósított szolgáltatás. Példaként érdemes a teleházakat megemlíteni. 10. Tagdíj. Ma már mûködnek olyan jól bejáratott civil szervezetek, amelyek tagdíjból tartják fent intézményüket, illetve valósítják meg céljaikat. Tipikusan ilyen szervezetek a szabadidôs, vagy hobbi tevékenységekkel foglalkozó civil kezdeményezések, amelyekhez való tartozás egyrészt presztízst jelent, másrészt pedig jelentôs anyagi hozzájárulást feltételez. Amint a fentiekbôl is láttuk, több olyan példa van, amely mûködôképes a forrásteremtés területén. Természetesen nem jelenti azt, hogy minden lehetôség bármely civil szervezet esetében megvalósítható, viszont némi kreativitással, stratégiailag átgondolt pénzügyi tervvel nemcsak pályázati forrásokra lehet támaszkodni, hanem alternatív lehetôségeket is fel lehet térképezni. Ehhez viszont fontos, hogy az állami/önkormányzati forrásokon túl, kicsit távlatokba tekintve végig tudjuk gondolni, hogy céljaink megvalósítására honnan tudunk forráshoz jutni. Itt érdemes az üzleti források (szponzorálás) mellett a magánforrásokat (1%, mecénás) is felkutatni, illetve számba venni a saját forráslehetôségeket (önerô) is. További információ: 1. szekció Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági szakmafejlesztési folyamatokról szekcióvezetôk: Bodor Tamás fôosztályvezetô-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium és Letenyeiné Mráz Márta igazgatóhelyettes, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat A szekciómunka során a résztvevôk tájékoztatást kaptak arról, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlôségi szakállamtitkárságának Gyermek és Ifjúsági Osztálya milyen folyamatokat indított el és tart fent 2009-ben. Bodor Tamás szólt a Nemzeti Ifjúsági Stratégia elfogadásának fontosságáról és kihívásairól. Kiemelte, hogy az ifjúság erôforrásként való kezelése, az ifjúság érdekeinek figyelembevétele és érvényesítése az egyes szakpolitikák megalkotásakor elengedhetetlenül fontos. Az állami ifjúságpolitikában a primer prevencióra kell a hangsúly helyezni. Ne csak akkor lássa az állam a fiatalt, ha már baj van. Az elsôdleges megelôzés e tekintetben a gyermek és fiatal formálódó személyiségét érô különféle veszélyes folyamatok kialakulásának okait elôzi meg a rendszeres szabadidôs tevékenység szervezésével, a kortárs kapcsolatok, közösségek, az alkalmazkodó együttlét képességének (döntéshozatal és felelôsségvállalás) kialakításával és fejlesztésével és az aktív, öntevékeny életmód elôsegítésével. A szakmafejlesztés megvalósult lépései között emelte ki a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központok tavalyi létrejöttét, amelyek segítséget nyújtanak a kialakuló Integrált Közösségi Szolgáltató Terek mûködéséhez, illetve közremûködnek az állami ifjúsági feladatok végrehajtásában. Következô jelentôs feladat a címbirtokosi jogosultsággal rendelkezô kistelepülések Integrált Közösségi Szolgáltató Tereinek (mintegy 900) módszertani támogatása, mert ezekben is kötelezô az ifjúsági feladatok ellátása. A finanszírozási lehetôségek tekintetében szólt azok átsrukturálódásáról (a hazai csökkenése mellett beléptek EU-s források), mely kihívásokra a szektornak még jobban fel kell készülnie. Ezt követôen bemutatásra került a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat tevékenysége, amely az állami ifjúságpolitikai folyamatok operatív megvalósítója

18 A magyarországi ifjúsági munka és szolgáltatások innovációs és kompetenciaközpontja, mely a hazai és nemzetközi eszközrendszerek mûködtetésével, az ifjúsági és ifjúságsegítô közösségek, szervezetek, ifjúsági szakemberek és kompetenciáik, továbbá az ifjúsági szolgáltatások fejlesztésével és elismertetésével járul hozzá a fiatalok társadalmi felelôsségvállalásához, társadalmi részvételük erôsítéséhez. Támogatja az állami-önkormányzati, civil és gazdasági szektor ifjúságügyi (ifjúsággal, ifjúsági munkával kapcsolatos) együttmûködését a demokrácia minôségének javítása, a társadalmi kohézió illetve a versenyképes, fenntartható, tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. Stratégiai célok Ifjúsági munka és az ifjúsági munka szakmafejlesztés A fiatalok társadalmi részvételének fejlesztése Az ifjúsági munka és az ifjúsági munka szakma társadalmi elismertetésének támogatása Szolgáltatásaink: Regionális és települési tervezési folyamatok szakmai támogatása Forrásteremtés, forrásfelvevô képesség fejlesztés Információnyújtás és tanácsadási ifjúsági közösségek számára Párbeszéd programokban és érdekérvényesítési kezdeményezésekben való részvételre ösztönzés Euroregionális, határ menti, regionális és kistérségi együttmûködések fejlesztése Ifjúságkutatás Képzések tervezése, szervezése és közvetítése a regionális programok, a térségi és a helyi projektek eredményes megvalósítása érdekében Önszervezôdések ösztönzése, közösségfejlesztés; Mobilitás országos szakmai lap A Kapcsos könyv pályázati felhívását ismertette dr. Nagy Ádám, melyrôl részletes tájékoztatás található a kiadványban. Az Ifjúság 2008 kutatás anyagából egy-két gondolatot ragadott ki Bauer Béla az SZMI Ifjúságkutató Osztályának vezetôje. A kutatás Gyorsjelentése hamarosan elérhetô lesz az érdeklôdôk számára. Ifjúságügy ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Módszertani Kézikönyv Dr. Nagy Ádám I. A projekt környezete A Mobilitás és az ISZT, mint az ifjúságügy állami és civil szeletének egy-egy meghatározó szereplôje arra szánta el magát, hogy az ISZT által is legitimált Ifjúságügy ifjúsági szakma, ifjúsági munka címû elméletalkotó mû mellé egy módszertani kézikönyvet közösen hozzon létre. A fent hivatkozott címû projekt tulajdonképpen három kötetet takar: a 2008-ban megjelent tankönyvet, a 2010-re tervezett szöveggyûjteményt, és az alábbiakban kifejtett, idén megjelentetni szándékozott módszertani kézikönyvet. A Módszertani kézikönyv jelezve, hogy az ifjúságügy dinamikus és nem statikus rendszer úgynevezett kapcsoskönyv formátumban lát majd napvilágot. A kapcsos könyv olyan cserélhetô, bôvíthetô forma, amelynek az ún. kapcsa jelenik meg elsôként, majd a késôbbiekben (anyag, idô, energia, pénz függvényében) jelenik meg a beltartalom. II. A projekt célja Olyan módszertani gyûjteményt létrehozni, amely a tankönyv elméletalkotó jellegét kiegészítve gyakorlati-módszertani támogatást ad az ifjúságsegítôknek, ifjúsági szakértôknek. III. Célcsoport Az ifjúsági szakma érintettjei (és nem az ifjúsági korosztályok): (hallgatók, kutatók, állami szakértôk, civil szakértôk, ifjúsági referensek, oktatók, határterületek bennfentesei stb.) kb fô. IV. Szerkezet A könyv az alábbi 21 fejezetet öleli fel, két nagy csoportban: I. Ifjúsági munka 1. Nem-formális, informális tanulás 2. Személyes ifjúságsegítés Kortárs és felnôtt segítés, coaching, információ és tanácsadás 3. Közösségfejlesztés ifjúságsegítô, 500 hallgató, 250 ifjúsági referens, 100 döntéshozó, 500 helyi politikus, 100 kutató, 150 oktató, 2000 civil szervezeti vezetô, 500 ifjúsági házakban foglalkoztatott, 250 szakértô, 500 teleházas-ifjúsági klubos, továbbá a családsegítôk és a gyermekjóléti szolgálatok, határterületek szakértôi stb

19 4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok a helyi ifjúsági munka 5. Érdekérvényesítés konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi 6. Mobilitás és interkulturális tanulás, 7. Önkéntesség és önszervezôdés segítése Civil ifjúsági munka 8. Ifjúsági projektmenedzsment 9. Kreativitás és önkifejezés 10. Megelôzés 11. Ifjúsági szolgáltatások a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok) 12. Virtuális ifjúsági munka II. Ifjúsági Szakma 1. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek) 2. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság 3. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése stratégia, cselekvési terv, monitoring 4. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése kutatás, felmérés, elemzés 5. Nemzetközi ifjúsági világ Európai és nemzetközi rendszerek ismerete 6. A civil ifjúsági szektor 7. Az üzleti és az ifjúsági szektor 8. Fogalomtár 9. Szakmai irodalom Webográfia A fejezetek felépítése a) Általános tudnivalók gyakorlati, módszertani megközelítésrôl általában b) Tudás, készség, attitûd milyen ismeretek szükségesek, milyen készségek kellenek a munkához, és milyen készségeket fejlesztünk az érintettekben, valamint milyen a jó és rossz hozzáállás/attitûd c) Gyakorlatok módszertani gyakorlatok leírása d) Jó példák hazai és ahol kell nemzetközi meglévô jó példák, jó gyakorlatok leírása V. Terjesztés A kapcsok a 2009-es nagyrendezvényeken (T&I, ISZOT stb.) és a és címen kerülnek ingyenesen, de kérelem ellenében kézbe. A tartalom az elsô évben ingyenesen kerül postán a kapcsok tulajdonosaihoz, a késôbbiekben a weben ingyenesen nyomtatható, a nyomdai elôállítás az anyagiak függvénye. 2. szekció A évi gyermek és ifjúsági mintaprojektek bemutatkozása szekcióvezetôk: Majzik Balázs vezetô tanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium és Veres Judit Inez irodavezetô, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Ebben az évben immáron harmadszor került kiírásra Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím, mellyel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai szervezeti egysége el kívánta ismerni a gyermek és ifjúsági területen kimagasló, innovatív, újszerû megközelítéseket alkalmazó olyan projekteket és szolgáltatásokat, amelyek szakmai megalapozottságuknál, módszertani kidolgozottságuknál, valamint gyakorlati bevezetettségüknél fogva adaptálhatók más szervezetek munkáihoz is. Természetesen voltak már korábban is eredményesen mûködô módszerét tekintve egyedinek tekinthetô mások számára követendô példát mutató programok, képzések, folyamatosan mûködô szolgáltatások, azonban a kritériumrendszer, amely alapján mintaprojektnek tekintettük ôket, máig pusztán a szokásjogra épültek. Szakmai zsûri bevonásával a korábban is jegyzett, de még a minisztérium által hivatalos formában nem deklarált projektek a jelenlegi szempontok alapján monitorozáson estek át. Mind a korábbiak, mind az újak közös nevezôje, hogy a részvevô fiatalok tájékozottsága nô, és/vagy lehetôvé teszi a hasznos és tartalmas szabadidô eltöltést, a helyi vagy tágabb közösség fejlôdését, kapcsolataik kialakítását és fejlesztését, az érdekképviselet, az érdekérvényesítés megvalósítását, a különbözô ártalmak megelôzését, kezelését a szolidaritás, a demokrácia és az európai értékek mentén. Pályázati azonosító Pályázó neve Régió Projekt címe IFJ-MP Tata Város Önkormányzata Közép-Dunántúl Tata Gyermekbarát város IFJ-MP Kulturális Életért Észak-Alföld Média modell Közhasznú Egyesület a Mustárházban IFJ-MP Nagyító Középiskolások Dél-Alföld Itt és most Iskolán Kívüli Képzése Személyiség- és Alapítvány közösségfejlesztés FJ-MP Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány Közép- 72 óra kompro- Magyarország misszum nélkül IFJ-MP Budapest Fôváros VII. kerület Közép- Diákönkormányzati Erzsébetváros Önkormányzata Magyarország tábor 1. ábra a év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím nyertesei 36 37

20 I. DÉL-ALFÖLD Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP Szervezet neve: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése Alapítvány III. ÉSZAK-ALFÖLD Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP Szervezet neve: Nyíregyháza Kulturális Életéért Egyesület, Nyíregyháza A Nagyító programot 1995-ben indította el a Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése Alapítvány. A program célja a résztvevô fiatalok személyiségének és közösségének fejlesztése. Elsôdleges célcsoportjaik a középiskolások, az önkéntesek, akik a középiskolás képzéseken csoportvezetôi feladatokat látnak el, az ifjúságsegítôk és a pedagógusok. Fô tevékenységünk a Nagyító program, amelynek keretében hétvégi bentlakásos tematikus képzéseket szerveznek és tartanak kamaszok számára ben három városban órás kortárssegítô képzést tartottak. Évenként közel 50 önkéntessel kötnek szerzôdést, akik programjaik lebonyolításában segédkeznek óta mûködnek együtt a felvidéki magyar egyetemisták szervezetével, a Diákhálózattal, a felvidéki középiskolásoknak négy hétvégébôl álló diákönkormányzati képzést tartanak évente. További szakmai együttmûködést alakítottak ki, Erdélyben hat városban mûködnek csoportok/szervezetek, amelyek nagyítós programokat szerveznek a helyi középiskolásoknak. (Szatmár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kolozsvár). Német, erdélyi és felvidéki partnereinkkel évente találkozókat tartanak és közös módszertani fejlesztéseket hajtanak végre. Az egyesület 2002-ben alakult ig több száz ifjúsági és társadalmi rendezvényt, koncertet szerveztek fiataloknak tól Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából feladatellátás keretében mûködtetik a Mustárház Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát. Egyesületük 10 tagból áll, médiacsoportjuk 25 tagú. A három éve sikeresen mûködô Mustárház szolgáltatásai: információ szolgáltatás a HAYICO rendszerét követve, ingyenes internethasználat, olvasósarok, házi könyvtár, tanulórészleg, ezen kívül elôadásokat, koncertsorozatokat, táncházat, fesztivált szerveznek évben a város önkormányzatától megbízást kaptak arra, hogy ellássák a Mustárház keretein belül a város komplex ifjúsági feladatait. A médiaprogramjuk több szempontból is példaértékû, konkrét célokat tûznek ki, és végre is hajtják terveiket. Az ORTT én kelt hatósági ellenôrzése során a következô megállapításokat tette: A rádió mûsorait fiatalok készítik igényesen, jó színvonalon. A hallottak alapján leszûrhetô, hogy a szerkesztôi munkában a helyi mûsorkészítôkön kívül szerepet vállalnak cserediákok is, akik a különbözô nyelvleckék összeállításában (is) segédkeznek. A szokatlanul gazdag mûsorkínálatban, a rádiókban megszokott mûsorok mellett helyet kaptak valódi csemegék is. ( ) a mûsorban felsorakoztatott témák, információk és a zenei kínálat is alkalmas volt arra, hogy a vételkörzetben élô, év közötti korosztály információs, kulturális, tudományos, mûvészeti érdeklôdését kielégítse. Együttmûködô szervezet neve: Nyugat-dunántúli RISZI Sipos Gyôzô 38 39

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ FORRÁSTEREMTÉS Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ Közéletre Nevelésért Alapítvány www.kozeletre.hu KÓSA András László Révfülöp, 2011. február 22-25. A forrásteremtés

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006. október 30-i ülésére Tárgy: Döntés Zirc város részvételéről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyi önkormányzatok gyermek

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város területén működő általános és középiskolai, valamint kollégiumi

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Projektnyitó IKSZT találkozó

Projektnyitó IKSZT találkozó Projektnyitó IKSZT találkozó 2012. október 25. csütörtök 12 óra IFI PONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Eger, Dobó tér 7. I. szakasz Projektnyitó IKSZT találkozó Heves megyében (2012. október)

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia

Részletesebben

Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. 2012-2014 Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. -Iroda - Tanácsadó tér - Térítésmentesen használható számítógépes állomások - Heti 40 órában nyitva tartó szolgáltató iroda Információs

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára Meghívó A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége együttműködése keretében ezúton tisztelettel

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető Zala Megyei Civil Információs Centrum Horváth Rita - irodavezető Tevékenységek Szakmai tanácsadási rendszer biztosítása: Jogi, közhasznúsági Pénzügyi, könyvviteli és adózási Pályázati Forrásteremtési Számítógép-kezelési

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Az ifjúság helye és szerepe a Gersekaráti IKSZT-ben. IKSZT Szakmai műhely, Gersekarát, 2015.04.02.

Az ifjúság helye és szerepe a Gersekaráti IKSZT-ben. IKSZT Szakmai műhely, Gersekarát, 2015.04.02. Az ifjúság helye és szerepe a Gersekaráti IKSZT-ben IKSZT Szakmai műhely, Gersekarát, 2015.04.02. Előzmények 2000-től alkalmaz a helyi önkormányzat ifjúsági referenst az ifjúság összefogása 2001-2002 -

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési

Részletesebben