Aktív Műhely a gyakorlatban. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer módszertani kézikönyve

Átírás

1 Aktív Műhely a gyakorlatban Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer módszertani kézikönyve Kézenfogva Alapítvány Budapest, 2010

2 Szerkesztette: Dr. Czike Klára Szerzők: dr. Czike Klára Ivánku Zsuzsanna Jakab Áron Kogon Zsófia Nelhübel Henriette Nemes-Toldi Judit Pordán Ákos Schenk Lászlóné Tőrös Márta Váradi Antal Felelős kiadó: Pordán Ákos Felvilágosítás: Kézenfogva Alapítvány (1) Nyomdai előkészítés: Szabó András Készült a Prime Rate Kft. nyomdájában 1044 Budapest, Megyeri út 53.

3 Aktív Műhely a gyakorlatban 3 Tartalom I. Bevezető 5 II. A fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzete 7 1. A fogyatékos emberek foglalkoztatása: jellemző adatok Definíció és létszám A fogyatékos emberek gazdasági aktivitását és munkaerőpiaci helyzetét meghatározó főbb demográfiai jellemzők A fogyatékos emberek foglalkoztatásának jelenlegi rendszere Szociális foglalkoztatás Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás A fogyatékos emberek integrált foglalkoztatása felé Források 21 III. Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer missziója Az eszközrendszer Az Aktív Műhely Foglalkozást Fejlesztő Eszközrendszerrel történő fejlesztés folyamata 26 IV. Aktív Műhely a gyakorlatban A program célja, tevékenységei, módszerei A programban résztvevő szervezetek A diagnózisok megállapításai A szervezeti működés általános jellemzői A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi jellemzői 36

4 4 Aktív Műhely a gyakorlatban 3.3. Gazdálkodási jellemzők Tárgyi, technikai feltételek A foglalkoztatásban dolgozók szakemberek bemutatása Ellátottak/foglalkoztatottak kompetenciáinak bemutatása Fejlesztési javaslatok Új foglalkoztatási tevékenységek 57 V. Jó gyakorlatok a szociális foglalkoztatásban Tudatos szervezeti stratégia Minőségbiztosítás Sokszínűség a tevékenységekben Minőségi foglalkoztatás Fogyatékos emberek minőségi ellátása Szakemberek a szociális foglalkoztatásban Társadalmi fenntarthatóság Pénzügyi fenntarthatóság Több lábon álló szervezet Saját foglalkoztatási tevékenységből származó bevétel Piacorientált foglalkoztatás 74

5 Aktív Műhely a gyakorlatban 5 I. Bevezető Aktív Műhely a fenntartható foglalkoztatásért 2004 forró nyarán a Kézenfogva Alapítvány irodájában összejött egy kis csapat, amely azt a célt tűzte ki, hogy a védett, félig-védett, szociális foglalkoztatás biztató eredményeinek megőrzéséért, szakmai megújításért összefog és cselekszik. Mindenki egyetértett abban, hogy a fogyatékos emberek nem akarnak látszat tevékenységet végezni, dolgozni, termelni, szolgáltatni akarnak: tartalmas életet szeretnének élni. Aktív műhelyeket kell létrehozni, ahol a fogyatékos emberek értelmes, piacon is értékesíthető termékeket készítenek, és szolgáltatásokat nyújtanak: aktív, produktív életet élhetnek. És ez az aktív műhely nem betonozza be őket a védett körülmények közé, hanem a nyílt munkaerőpiaci munkavállalásra készíti fel őket. Végül hat civil szervezet (Bárka Alapítvány, Esőemberekért Egyesület, Fogd a Kezem Alapítvány, Kézenfogva Alapítvány, Mécses Egyesület, Szimbiózis Alapítvány) összefogott és elkezdett kidolgozni egy foglalkoztatási modellt, hogy fent kitűzött célok megvalósuljanak. Négy év munkája alatt meghatározták és kidolgoztak megoldásokat is azokra a szakmai tartalmakra, amelyekre nem volt megfelelő válasz: értékesítés, szakemberek képzése, sérült munkavállalók képzése, üzleti tervezés, munkaképesség felmérés, módszertani támogatás, hálózati működés. Ezek között volt saját fejlesztés és volt külföldi mintának az adaptációja is. Megszületett az Aktív Műhely Foglalkoztatási Modell ben a TÁMOP B komponense által biztosított 10 hónapos programban a modell elemeit kiegészíthettünk a diagnóziskészítés, fejlesztési terv készítés elemeivel és leírhattuk, standardizálhattuk a teljes fejlesztési folyamatot. Az Aktív Műhely Foglalkoztatási Modellből Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer lett. Kidolgoztuk az Aktív Műhely működtetési szerkezetét, jogi struktúráját és azon munkálkodtunk, hogy más szervezeteknél is elindulhassanak fejlesztések és ezek eredményeképpen fenntartható foglalkoztatási tevékenységek.

6 6 Aktív Műhely a gyakorlatban Nem volt könnyű helyzetünk, mert a gazdasági válság, természeti katasztrófák és családi tragédiák is nehezítették a munkánkat. De elkészültünk és készek vagyunk arra, hogy más szervezeteknél is fejlődhessen a foglalkoztatás az Aktív Műhely értékrendje és szakmai programja szerint. Nagyon köszönöm a támogatóknak a bizalmat és a partnereknek az együttműködést! Pordán Ákos Kézenfogva Alapítvány, ügyvezető-kurátor

7 Aktív Műhely a gyakorlatban 7 II. A fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzete A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán egészségi állapota, hanem szociális körülményei is nehezek, és teszik szinte lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott mindennapi élet folytatását. Egy társadalom erkölcsijogi és mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni a különböző okokból hátrányos helyzetbe került tagjainak mindennapjait, munkavállalását, munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. A fogyatékos emberek társadalomba történő beilleszkedését, elfogadottságát jelentős mértékben elősegíti, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani: a munkavállalás a társadalmi integráció legfontosabb csatornája. 1. A fogyatékos emberek foglalkoztatása: jellemző adatok 1.1. Definíció és létszám A mindennapos szóhasználatban gyakran keveredik a fogyatékos (fogyatékossággal élő), az egészségkárosodott, a rokkant és a megváltozott munkaképességű személy fogalma. Ezeket a kifejezéseket sokan sokféleképpen használják: egységes definíció még egyik esetben sem született. A különböző szektorok jellemzően azokat a kifejezéseket alkalmazzák, amelyek a leginkább kifejezik a célcsoporttal kapcsolatos tevékenységeiket: az egészségügyben a beteg, az oktatásban a sajátos nevelési igényű megfogalmazás az irányadó, míg a megváltozott munkaképesség fogalma a foglalkoztathatóság szempontjából fogalmazza meg a fogyatékosság, illetve az egészségkárosodás miatti akadályozottságot. A definíciós sokszínűség következménye, hogy nem lehet pontosan meghatározni, hányan is vannak a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek: számuk mindig a mérés során alkalmazott definíció függvénye. A definíció bizonytalansága mellett az is tény, hogy átfo-

8 8 Aktív Műhely a gyakorlatban gó kutatás az elmúlt években a fogyatékos emberekről nem készült, csak egyes csoportok részvizsgálatai valósultak meg. Ez a statisztikai, kutatási bizonytalanság rendkívül megnehezíti a társadalmi tervezés, előrejelzés, problémakezelés lehetőségeit. A népszámlálás adatai alapján a fogyatékos emberek létszáma az évi 368 ezer főről a évre jelentősen, 577 ezer főre nőtt, arányuk a népességen belül 3,5%-ról 5,7%-ra emelkedett. (A létszámnövekedés azzal is összefügghet, hogy 2001-ben a fogyatékos emberek közül többen vállalták fogyatékosságukat, mint 1990-ben, de az is elképzelhető, hogy többen vannak tisztában egészségi állapotuk fogyatékossághoz kapcsolható jellegével.) A évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékos emberek közül a éves korosztályba fő tartozott. A népszámlálást követően, 2002-ben az EU valamennyi tagállama és a csatlakozásra készülő országok az EUROSTAT kérdőíve alapján a munkaerőfelmérés mellett célzott adatfelvételt hajtott végre a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) emberek foglalkoztatásáról. Eszerint a éves népesség 11 %-ának, főnek van legalább 6 hónapja fennálló és még hat hónapig fennmaradó, mindennapi életvitelét zavaró egészségi problémája. A kapott adatokat a népszámlálás adataival összehasonlítva megállapítható, hogy a évi népszámláláshoz képest a évi munkaerő-felmérés során a éves korcsoportban több mint kétszer annyian vallották magukat fogyatékosnak. (Ez a jelenség részben azzal magyarázható, hogy a évi népszámlálás adatfelvétele során adható lehetséges válaszok a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény definícióját tükrözték, így valószínűleg sokan, akik a válaszlehetőségek közül nem tudtak választani, nem vallották magukat fogyatékosnak.) hányan részesülnek egészségkárosodásuk, illetve megváltozott mun-

9 Aktív Műhely a gyakorlatban 9 A 40% feletti egészségkárosodással rendelkező, ellátásban részesülők létszáma a NYUFIG januári adatai szerint (az adatok forrása: www. onyf.hu) az egyes ellátási típusok szerint a következőképpen alakult (a besorolás a főellátás szerint történt, tehát mindenki csak egyszer került beszámításra): Ellátás típusa Fő Korbetöltött rokkantsági nyugdíj Korhatár alatti rokkantsági nyugdíj Rokkantsági járadék Rehabilitációs járadék Egészségkárosodott személyek szociális járadékai (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) ÖSSZESEN Az adatok alapján megállapítható, hogy a évi népszámlálási felmérésnél, illetve a évi munkaerő-felmérésnél kapott adatokhoz képest lényegesen bővebb kört jelez a megváltozott munkavégző képesség miatt folyósított ellátásokban részesülők száma. Figyelemre méltó, hogy a évi népszámlálás során a rokkantsági nyugdíjasok közel kétharmada nem jelezte, hogy fogyatékosságban szenved, amely egyrészt az adatfelvétel és az alkalmazott definíciók bizonytalanságait, illetve a célcsoport belső bizonytalanságait jelezheti, másrészt azt valószínűsíti, hogy főleg a fiatalabb korosztályoknál a rokkantsági nyugdíjasok egy részének egészségi állapota nem olyan súlyos, hogy ha lenne munkalehetőség, ne tudnának elhelyezkedni. Az aktív korú rokkantsági nyugdíjasok aránya még jelenleg is magas: hatékonyabb rehabilitáció és javuló munkaerőpiaci helyzet esetén a mai rokkantnyugdíjasok közül sokan teljes értékű munkát tudnának végezni.

10 10 Aktív Műhely a gyakorlatban 1.2. A fogyatékos emberek gazdasági aktivitását és munkaerőpiaci helyzetét meghatározó főbb demográfiai jellemzők A fogyatékos emberek körében a nem fogyatékos emberekhez viszonyítva a népszámlálási adatok alapján kisebb a gyermekek és jóval magasabb a 60 éves, illetve idősebb személyek aránya óta a legfontosabb változásnak az arányok további eltolódása tekinthető: a fogyatékos népességen belül számottevően megnőtt a 40 éves és idősebbek aránya. (A fogyatékos emberek arányának megnövekedése a középkorúak körében egyrészt azzal magyarázható, hogy ebben a generációban (különösen a férfiak esetében) már jelentős egészségi állapotbeli romlás tapasztalható, másrészt pedig, hogy a munkanélküliség és az egzisztenciális ellehetetlenülés előli menekülés egyik módja volt a rokkantosítás különösen igaz volt ez a kilencvenes évek elején, amikor ugrásszerűen megnövekedett a leszázalékoltak aránya). A fogyatékos emberek iskolázottsága a fogyatékosság típusától, illetve súlyosságától is függ. Néhány fogyatékossági csoportban az átlagosnál is kedvezőtlenebb a helyzet: az értelmi fogyatékosok 60%-a például alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkezik (34,5%-uk az általános iskola első osztályát sem végezte el). (A következő táblázat a fogyatékosok fogyatékossági típus szerinti megoszlását a 15 évesnél idősebb fogyatékos személyek legmagasabb befejezett iskolai végzettségével egységes szerkezetben mutatja be.) Bár az egy fogyatékossági csoportok foglalkoztatottsága is rendkívül alacsony, a halmozottan fogyatékos emberek gyakorlatilag teljesen kiszorulnak a munkaerőpiacról.

11 Aktív Műhely a gyakorlatban 11 A fogyatékosság típusa Összetétel a fogyatékosság típusa szerint (%) A 15 évesnél idősebb fogyatékkal élő személyek legmagasabb befejezett iskolai végzettség és a fogyatékosság típusa szerint (%) Ált. isk. 8 osztálynál alacsonyabb Ált. isk. 8 osztály Közép-iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Közép-iskola érettségivel Egyetem, főiskola, stb. ÖSSZ. Mozgássérült 36,4 27,8 41, ,3 5,3 100 Alsó, felső végtag hiánya Egyéb testi fogyatékos 2,6 25,4 43,9 11,2 14,2 5, , ,5 15,9 17,1 5,5 100 Gyengénlátó 9,6 29, ,9 6,7 100 Egyik szemére nem lát 3,2 30,4 38,7 9,4 14,9 6,6 100 Vak 1,6 39,5 36,1 5 13,9 5,5 100 Értelmi fogyatékos 9,9 60,4 33,3 3,2 2,5 0,6 100 Nagyothalló 7,7 37,5 37,2 7,5 12,4 5,4 100 Siket, siketnéma, néma 1,5 32,3 43,6 14,6 7,2 2,4 100 Beszédhibás 1,3 29,7 41,3 12,2 12,5 4,2 100 Egyéb 21,6 16,6 42,6 16,1 18,8 5,9 100 ÖSSZESEN ,9 40,2 10,7 14,9 2,2 100 Gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között 1990-ben és 2001-ben is lényeges különbségeket tapasztalhattunk. Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetére is hatással volt. Az 1990-es évtized alapvető munkaerőpiaci változásai a fogyatékos

12 12 Aktív Műhely a gyakorlatban személyek körében a foglalkoztatottak addig is alacsonynak mondható arányát a évben 9%-ra csökkentették (a Kézenfogva Alapítvány országos kutatása 2007-ben ugyancsak 9%-os foglalkoztatási rátát talált a fogyatékos személyek esetében). A munkanélküliek aránya ugyanakkor a fogyatékos személyek körében kevésbé nőtt, mint a nem fogyatékos emberek között, sőt 2001-hez képest (álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartásba vett megváltozott munkaképességű személyek száma fő) ban kevesebb volt ez a szám, fő megváltozott munkaképességűt vettek nyilvántartásba. (Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy az aktív korú fogyatékos emberek kevésbé tartják lehetségesnek, hogy munkát találjanak, és már az aktív munkakeresésről is lemondanak). A évi népszámlálást megelőző évtized gazdasági és társadalompolitikai gyakorlatának másik lényeges következménye, hogy megnőtt az inaktív keresők száma: a fogyatékosok körében ez a növekedés igen nagymértékű. (Ez a jelenség egyrészt a rokkantsági nyugdíjban részesülők csoportjának erőteljes bővülésével, másrészt a fogyatékos emberek körében az időskorúak arányának növekedésével magyarázható.) Fogyatékos személyek a fogyatékosság összevont típusa és a gazdasági aktivitás szerint (%) Gazdasági aktivitás Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Testi fogyatékos Látássérült Egyéb Értelmi fogyatékos Hallássérült ÖSSZE- SEN ,3 9 1,5 2,9 1,2 2 2,9 2 85,7 72,3 47,2 77, ,7 Eltartott 5,8 11,7 44,6 9,8 11,8 12,2 ÖSSZESEN Gazdasági aktivitás tekintetében az ország területileg igen megosztott: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek esetében egyaránt a nyugati régiókban magasabb, a keleti régiókban pedig alacsonyabb a foglal-

13 Aktív Műhely a gyakorlatban 13 koztatottság. A fogyatékos emberek körében a foglalkoztatottak aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb (11,1%), és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (6,3%). Településtípus szerint vizsgálva az adatokat, míg a Budapesten lakó fogyatékosok 12,5%-a, a megyei jogú városokban 11,5%- a, a többi városban pedig 8,9%-a dolgozott, addig ez a mutató a községek esetében csak 6,7% volt. 2. A fogyatékos emberek foglalkoztatásának jelenlegi rendszere A fogyatékos emberek foglalkoztatásának alaptípusait és azok főbb jellemzőit a következő táblázat szemlélteti: Alaptípus Szociális foglalkoztatás Védett foglalkoztatás Integrált foglalkoztatás Főbb jellemzők A munkáltató szociális intézmény, a foglalkoztatottak szociális gondozásra szoruló személyek és a foglalkoztatás elsődleges célja maga a rehabilitáció és nem a piacon gazdaságosan értékesíthető termékek, szolgáltatások előállítása, nyújtása. A munkáltató a piacon értékesíthető tevékenységet végez, és ehhez a tevékenységhez jelentős részben (min. 50%-ban) fogyatékos embereket alkalmaz, a munkakörülményeket és munkafeltételeket pedig speciális igényeikhez igazodva alakítja ki ezzel összefüggésben jelentős állami támogatásban részesül. A fogyatékos munkavállaló olyan munkahelyen dolgozik, ahol munkatársai döntő többsége nem fogyatékos. A fogyatékos munkavállaló azonos munkáért a nem fogyatékos munkavállalókkal elvileg azonos bérre és juttatásokra jogosult Szociális foglalkoztatás A szociális intézményben ellátott fogyatékos személyek intézményen belüli foglalkoztatását (a továbbiakban: szociális foglalkoztatás) a szociális törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A foglalkoztatásra az intézmény szak-

14 14 Aktív Műhely a gyakorlatban mai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint kerülhet sor. A szociális foglalkoztatásnak két formája létezik: a munka-rehabilitáció és a fejlesztő felkészítő foglalkoztatás. Elsősorban a fogyatékos személy meglévő képességei, kora, fizikai és mentális állapota dönti el, hogy számára melyik foglalkoztatási forma az alkalmas. A szociális foglalkoztatás két formájának főbb jellemzőit a következő táblázat mutatja be: Jellemző A foglalkoztatottak köre A foglalkoztatás célja Jellemző tevékenységek Külső foglalkoztató bevonása A foglalkoztatás jellege A foglalkoztatás időtartama Munka-rehabilitáció Elsősorban értelmileg súlyosan sérültek, halmozottan fogyatékosok, krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegek Általános testi és szellemi fejlesztés, munkakészség fejlesztése, felkészítés a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra Elsősorban az intézmény külső-belső környezetének karbantartása, kisegítő jellegű munkák Nem lehetséges Az intézmény és az ellátott közötti megállapodás alapján Napi 4 és 6 óra között, vagy heti 20 és 30 óra között Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás Középsúlyosan (esetleg enyhébb fokban) értelmi sérültek, más megváltozott munkaképességűek Önálló munkavégző képesség kialakítása, fejlesztése, felkészítés az akkreditált, illetve a nyílt munkaerőpiacra Nagyon sokszínű lehet, a piaci igényektől és a résztvevők képességétől függően Lehetséges Munkaviszony, a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciális szabályokkal Legfeljebb napi 8 és heti 40 óra A szabályozás áttekintéséből az a következtetés vonható le, hogy a fejlesztő felkészítő foglalkozás elvileg az integrált foglalkoztatásra való felkészítést is szolgálja. A szabályozásban azonban semmi más olyan elem sincs, amely a szociális intézeteket fogyatékos ellátottjaik integrált foglalkoztatásra való felkészítésében tenné érdekeltté ban fő vett részt intézményi foglalkoztatásban.

15 Aktív Műhely a gyakorlatban Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően a megváltozott munkaképességű dolgozókat (zömében szociális intézményben élő, súlyos vagy halmozottan fogyatékos személyeket) nagy létszámban foglalkoztató célszervezetek az ilyen munkavállalók foglalkoztatása után a bérek 360%-ának megfelelő dotációt kaptak. EU-taggá válásunkat követően azonban Magyarországnak is alkalmaznia kellett az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott, állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendeletet, amely lényegesen kisebb támogatási intenzitást tett lehetővé. Ezért született az a döntés, hogy be kell vezetni egy olyan támogatási formát, amely a túlnyomóan szociális elemekkel jellemezhető foglalkoztatáshoz kapcsolódik, és így nem tartozik a közösségi norma hatálya alá. A fentiekre tekintettel került be a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatást szabályozó magyar kormányrendeletbe a rehabilitációs költségtámogatás szabályozása. Erre a támogatásra azok a közhasznú szervezetek szerezhettek jogosultságot, amelyek pályázati eljárás alapján védett szervezeti szerződést kötöttek az egészségi állapotuk, illetve fogyatékosságuk jellege miatt a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyek foglalkoztatására ban fő vett részt védett foglalkoztatásban. A védett szervezeti szerződés keretében történő foglalkoztatás a magyar jogi szabályozás egyik speciális foglalkoztatási formája, amely egyfajta átmenet a szociális foglalkoztatás és a védett foglalkoztatás között. Ezt mutatja, hogy e szervezetek igen jelentős arányban szociális intézetben ellátott fogyatékos embereket foglalkoztatnak, ugyanakkor a rehabilitációs munkavégzés során előállított termékeiket piaci körülmények között értékesítik. Nyilvánvalónak látszik, hogy ezt a foglalkoztatási formát felül kell vizsgálni: egyes részeit a szociális foglalkoztatáshoz, más (piacképesebb) részeit pedig a védett foglalkoztatáshoz kell közelíteni. Nem tartható fenn az a helyzet sem, hogy ezek a szervezetek nem kötelesek kiemelt akkreditációs tanúsítványt szerezni Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás Magyarországon 2005 novemberétől került bevezetésre a munkáltatók akkreditálásának rendszere. Ennek lényege az, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek,

16 16 Aktív Műhely a gyakorlatban egyéni vállalkozók csak akkor kaphatnak e foglalkoztatáshoz költségvetési támogatást, ha akkreditáltatják magukat. A munkáltatók akkreditációjának célja annak tanúsítása, hogy a munkáltató rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják a fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását. Az akkreditációs eljárás arra is alkalmas, hogy megkülönböztesse a fogyatékos emberek védett (félig védett) foglalkoztatására alkalmas munkáltatókat, azoktól, akik a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatásának a feltételeit teremtették meg. E megkülönböztetés a különböző típusú akkreditációs tanúsítványok révén történik. Tanúsítvány típusa Munkáltató besorolása Az akkreditált munkaadók száma 2008 alaptanúsítvány akkreditált foglalkoztató 1957 rehabilitációs tanúsítvány rehabilitációs foglalkoztató 724 kiemelt tanúsítvány védett foglalkoztató 1396 feltételes tanúsítvány (a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elő) ÖSSZESEN: A hazai jogszabályok már az alaptanúsítvány megszerzéséhez is komoly követelményeket állítanak, a rehabilitációs és a kiemelt tanúsítvány megszerzése pedig jelentős befektetéseket, illetve folyamatos többletkiadásokat tesz szükségessé. Az akkreditált munkáltatók közül csak az alaptanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóknál történő munkavégzés minősíthető integrált foglalkoztatásnak. A rehabilitációs foglalkoztatók ún. félig védett foglalkoztatóknak tekinthetők, ilyeneket azonban az európai közösségi szabályozás nem ismer. (Itt egy olyan hungarikummal állunk szemben, ami nem valósít meg integrált foglalkoztatást, nem részesíthető kiemelt támogatásban, a jogszabályi előírások miatt azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatása

17 Aktív Műhely a gyakorlatban 17 drágább, mintha erre integrált foglalkoztatás keretében került volna sor. A rehabilitációs foglalkoztatók ugyanakkor viszonylag nagy létszámban, jelentős bértámogatással foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozókat, ezért a jogalkotó szükségesnek látta többletkövetelmények megfogalmazását. Emellett a rehabilitációs foglalkoztatói tanúsítvány egyfajta felkészülést jelent a majdani védett foglalkoztatói minősítés eléréséhez.) A rehabilitációs tanúsítvánnyal és kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztatók száma viszonylag magas: összességében 2120 szervezet valósít meg védett, illetve félig védett foglalkoztatást. A védett foglalkoztatásnak vannak olyan elemei, amelyek az integrált foglalkoztatásra való felkészítését is szolgálják. Ennek ellenére a rehabilitációs és kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatókat semmi sem ösztönzi arra, hogy munkavállalóikat az integrált foglalkoztatásra készítsék fel, sőt a létszám-feltételek teljesítése abban teszi őket érdekeltté, hogy minél tovább maguk foglalkoztassák azokat a dolgozókat, akik után támogatásban részesülnek. Az alaptanúsítvánnyal rendelkező (integrált foglalkoztatást végző) munkáltatók száma viszonylag magas, majdnem eléri a félig védett és védett munkahelyek számát, ugyanakkor a bértámogatás forrása, a Munkaerőpiaci Alap 2009 júliusában történt befagyasztása nagyban visszavetetette ezt a típusú foglalkoztatást. Jelenleg a tanúsítvány megszerzésére van lehetőség, de bértámogatást nem igényelhetnek azok a foglalkoztatók, akik 2009 júliusa előtt még nem tették meg ezt vagy nem rendelkeztek a tanúsítvánnyal ban főt foglalkoztattak rehabilitációs bértámogatással. Az akkreditáció jelenlegi rendszere összességében csak kevéssé alkalmas az integrált foglalkoztatás elősegítésére. Az akkreditációs tanúsítvány megszerzésének és megőrzésének feltételei szigorúak és bürokratikusak, valamint jelenleg bértámogatás igénylésére nincs lehetőség, ezért a nyílt munkaerőpiaci munkáltatók nem érdekeltek az akkreditációs tanúsítvány megszerzésében, az ellátó intézmények pedig nem kapnak ösztönzést a nyílt munkaerőpiaci elhelyezésre.

18 18 Aktív Műhely a gyakorlatban 2.4. Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás A magyar munkáltatók döntő többsége nincs akkreditálva fogyatékos emberek foglalkoztatására. Ezért ők fogyatékos emberek foglalkoztatása után nem részesülhetnek költségvetési támogatásban. A munkáltatók egy része, például a költségvetési szervek eleve ki vannak zárva az akkreditáció és a költségvetési támogatás lehetőségéből. A nem akkreditált munkáltatók a Munkaerő-piaci Alapból részesülhetnek bértámogatásban, ha megváltozott munkaképességű álláskereső vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállalják. Befogadó munkahelyek létesítéséhez, munkahelyek rehabilitációs célú adaptálásához pályázati úton minden a Munka Törvénykönyve alá tartozó munkáltató kaphat a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs alaprészéből támogatást. Az integrált foglalkoztatás bővítését szolgálja az az előírás is, miszerint a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatók létszámuk 5%-áig kötelesek megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni, ellenkező esetben rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a Munkaerő-piaci Alapba. A befizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege eddig nem volt olyan magas (2009-ben Ft/fő/év), hogy az e munkáltatói kört komoly rehabilitációs erőfeszítésekre ösztönözné, 2010 januárjától azonban a rehabilitációs hozzájárulás összege jelentős mértékben ( Ft/fő/év) megemelkedett. A következő ábra a fogyatékos emberek foglalkoztatásának Magyarországon jelenleg alkalmazott formáit a fogyatékos emberek foglalkoztatásának alaptípusaihoz tartozás alapján szemlélteti.

19 Aktív Műhely a gyakorlatban 19 Alaptípusok és a Magyarországon alkalmazott foglalkoztatási formák Szociális foglalkoztatás Szociális foglalkoztatás Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás Védett foglalkoztatás Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: védett foglalkoztató Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: rehabilitációs foglalkoztató Integrált foglalkoztatás Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: akkreditált foglalkoztató Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás A fogyatékos emberek támogatás nélküli foglalkoztatásáról, valamint a 20 fő feletti munkáltatóknál előírt 5%-os foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének mértékéről adattal jelenleg nem rendelkezünk, csak a támogatott foglalkoztatás adatai állnak rendelkezésre ban összesen mintegy 66 ezer fő volt a támogatással foglalkoztatott fogyatékos emberek száma, közülük: akkreditált munkáltatónál (rehabilitációs bértámogatással) foglalkoztatott fő; védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatásban résztvevő fő; szociális foglalkoztatásban résztvevő fő.

20 20 Aktív Műhely a gyakorlatban 3. A fogyatékos emberek integrált foglalkoztatása felé Mint láthattuk, Magyarországon a fogyatékos emberek foglalkoztatása több formában is megvalósulhat, ezeknek döntő többsége azonban nem tekinthető integrált foglalkoztatásnak. A jelenlegi szegregált foglalkoztatási rendszerek tartalmaznak ugyan olyan elemeket, amelyek célja a fogyatékos emberek felkészítése az integrált foglalkoztatásra, a finanszírozásban azonban nincs olyan elem, ami ezt elősegítené. A fogyatékos emberek foglalkoztatása támogatásának elsősorban arra kellene irányulnia, hogy a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatás keretében minél nagyobb arányban a teljes rehabilitáció szintjét érjék el. Amennyiben azonban ez objektív okok miatt nem lehetséges, akkor méltányos a foglalkoztatás folyamatos támogatását, illetve a védett munkakörülményeket biztosítani. A magyar támogatási rendszer legsúlyosabb hiányossága az, hogy a sikeres foglalkoztatási rehabilitációnak a különböző alapeseteit (teljes rehabilitáció, részleges rehabilitáció, védett foglalkoztatást igénylő rehabilitáció) nem különbözteti meg. Az integrált körülmények között megvalósuló teljes rehabilitációhoz nem nyújt megfelelő támogatást, ugyanakkor bőkezűen támogatja a részleges rehabilitációt, illetve a védett foglalkoztatást, ezáltal ellenérdekeltséget is teremt a teljes rehabilitációval szemben. A sokelemű és esetenként túlságosan nagyvonalú támogatási rendszer napjainkra pénzügyileg fenntarthatatlanná vált. Akár az Európai Uniós, akár a hazai foglalkoztatási stratégiai irányokat vizsgáljuk, mindegyik esetben kiemelt célként szerepel a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatásának, a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésének támogatása. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a különböző szektorok és ágazatok szereplői közötti intenzív együttműködésre, valamint komplex rehabilitációs rendszer kialakítására és hatékony működtetésére van szükség.