Oszmán nők otthon és nyilvános színtereken Tartalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Oszmán nők otthon és nyilvános színtereken Tartalomjegyzék"

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...2 II. Az oszmán nőtörténet forrásai és historiográfiája:...2 III. Az oszmán nők otthoni környezetben:...4 Gyermekkor...4 Anyaság...5 A házasságon túli élet elvált és özvegyasszonyok...7 IV. Az oszmán nők nyilvános színtereken:...8 Fürdő (hamam)...9 Utakon...9 Mecset...10 Bíróság...10 Nyilvános házak...11 V. Befejezés:...12 Felhasznált irodalom

3 I. Bevezetés A törökbarátnak alig tekinthető Hans Dernschwam között tartózkodott az Oszmán Birodalom fővárosában, Isztambulban, ám az ez idő alatt született naplóbejegyzéseit elég erős forráskritikával kell kezelnünk. Ezen leírások egyedi és igazán egzotikus részét alkotja a korabeli muszlim nőkről és azok mindennapjairól megfestett, ám sokak által azóta megkérdőjelezett kép. Valljanak tehát erről a női világról az utazó saját sorai: A török nőknek nincs a helyi keresztyén nőkhöz hasonló szabadságuk; az otthonukhoz vannak kötve, idegenek pillantásától elzártan A ritka alkalmak, amikor ezen nők nyilvánosságba léphetnek, a mecset látogatására vagy a heti nyilvános fürdőbeli kirándulásokra korlátozódnak. Még amikor az utcára lépnek, a muszlim nők akkor is elkülönülnek a társadalom többi részétől a szökőkútszerűen leomló fekete tüllök zuhatagában, amely mögül ők tökéletesen látnak ugyan, ám ők láthatatlanok. [ford. Gy. A.]1 Dernschwam ezen megállapításai alapján egyszerű lenne arra a következtetésre jutni, hogy a muszlim társadalom női neme nemcsak gyengébb volt a férfiakhoz képest, hanem a nyilvánosság számára valójában láthatatlan. A folyamatosan napvilágra kerülő források tükrében azonban ez az axióma kezdi elveszteni létjogosultságát, és a muszlim nők mindennapjainak és nyilvánosságra lépésének fürdők, mecsetek, utazások, bírósági eljárások egyre árnyaltabb aspektusaival találjuk szembe magunkat. Dolgozatomban a historiográfiai összefoglalás után én is ezeket a témákat kívánom körbejárni, illetve segítségükkel bemutatni, hogy a muszlim nő nemhogy látható volt, hanem bizonyos esetekben még meg is szólalhatott. II. Az oszmán nőtörténet forrásai és historiográfiája: Napjainkban a gender-irányú kutatások és elemzések virágkorát éljük, így egyáltalán nem meglepő, hogy ez a tendencia az oszmán történetírás berkeibe is kezd begyűrűzni. A kutatók egyre nagyobb számú és különböző típusú források birtokába jutnak, így a szakirodalom és a feldolgozások sora folyamatosan bővül. Érdemes először tehát magukról a forrásokról néhány szót ejteni, hogy lássuk, milyen formában, milyen anyaggal folytathatnak a történészek párbeszédet, majd ezután végigskálázni az ezekből megszülető interpretációkat. Kéri Katalin a Holdarcú, karcsú ciprusok2 című tanulmányában nagyon részletesen mutatja be a felhasználható kútfők sorát, elkülönítve a jogi és egyéb anyagokat. A legfontosabb jogi forrásnak a Korán tekinthető, de természetesen a különféle hadíszok is ebbe a csoportba tartoznak. Kéri szerint ezen művekből a nő kettős megítélése olvasható ki: az asszonyok egyrészt mint a férfiak társai, az iszlám hit letéteményesei, kiváló anyák, leányok és feleségek, erényes és a férfiak életét örömmel eltöltő teremtmények jelennek meg a szövegekben, másrészt viszont a férfi elsőrendűsége, a nő engedelmességre 1 SENG, Yvonne J.: Invisible Women: Residents of Early Sixteenth-Century Istanbul. In: Women in the Medieval Islamic World, Power, Patronage and Piety. Edited by G.R.G. HAMBLY. St. Martin s Press, New York, 1998, KÉRI Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok. (Nők a középkori iszlámban.) Terebess Kiadó, Budapest,

4 szorítása (ennek híján megfenyítése), közéleti színterekről való kizárása is több helyen felvillan. 3 Ilyen lenne tehát elméletben a muszlim nő társadalmi és vallási megítélése, illetve a hozzájuk kapcsolódó korabeli elvárások. A nagy kérdés viszont az, hogy ez mennyire működött a gyakorlatban. A Leslie Pierce által archival turn 4-nek nevezett esemény, vagyis a török levéltárak II. világháború utáni megnyitásának köszönhetően ugyanis rengeteg olyan bírósági anyag birtokába jutottunk, melyek a nők nyilvánosságra lépésének egy új, érdekes színfoltjára mutatnak rá. A jogi források minden bizonnyal döntő szerepet játszanak az oszmán nőtörténelem kutatásában, ezenkívül a biográfiai, irodalmi, medicinai művek és földrajzi útleírások is továbbárnyalhatják az általunk is vizsgálni kívánt képet. A különböző képzőművészeti alkotásokból sok adalékot nyerhetünk a női szépség, egészség, szépségápolás, illetve a női életmód témakörökben. 5 Kéri Katalin például tanulmányát az Ezeregyéjszaka meséiből leszűrhető tényekkel színesíti, míg Godfrey G. Goodwin a színházi darabok és a különböző hagyományok elemzését végzi el gender-szempontból.6 Ha a forrásokból megszülető szakirodalmi feldolgozásokat tekintjük, akkor a magyar nyelvű kiadványok tekintetében elég nagy hiányról beszélhetünk. Az oszmán nők mindennapjainak feltérképezésében leginkább relevánsnak számító művek az általam már korábban is idézett Kéri Katalintanulmány, illetve Ágoston Gábornak a Rubicon folyóirat hasábjain megjelenő cikke. A külföldi helyzetet nézve már egy pozitívabb mutatóval találkozunk, továbbá érdekes megfigyelni, hogy a bírósági periratokból keletkező elemzések az elmúlt években reneszánszukat élik. Az angolul (is) publikáló oszmanológusok közül talán Suraiya Faroqhi,7 Leslie Pierce,8 Godfrey G. Goodwin és Ronald C. Jennings9 munkássága a leginkább említésre méltó, és dolgozatomban is az általuk kitaposott ösvényen kívánok haladni. Természetesen rengeteg feldolgozás született az olvasóközönség fantáziáját oly igen izgató háremek világáról, ám én ezeket a kivételes helyzetben lévő nőket félretéve, a kevésbé ismert, hétköznapibb oszmán asszonyok megértésére törekednék. Először bemutatom őket a természetes, otthoni környezetükben, majd a monotonitást megszakító színtereken, vagyis a fürdőkben, mecsetekben, utazás közben, illetve a bíróság előtt. 3 Uo. 9. PIERCE, Leslie: Changing Perceptions of the Ottoman Empire: The Early Centuries. In: Mediterranean Historical Review. Vol. 19, No. 1. (June, 2004). 10. Pierce ebben a tanulmányában részletesen és következetesen végigveszi a korai oszmán történet historiográfiáját. 5 KÉRI: i. m., GOODWIN, Godfrey: The Private World of Ottoman Women. Saqi Books, 2006, FAROQHI, Suraiya: Ottoman Women s Lives. In: GETTLEMAN, Marvin E. SCHAAR, Stuart: The Middle East and Islamic World. New York, 2003, PIERCE, Leslie L: Morality Tales: Law and Gender in the Ottoman Court of Aintab. University of California Press, 2003; Uő: The Imperial Harem: Women and Soveregnity in the Ottoman Empire. Oxford University Press, New York Oxford, /Studies in Middle East History/ 9 JENNINGS, Ronald C.: Studies on Ottoman Social History in the Sixteenth and Seventeenth Centuries: Women, Zimmis and Sharia Courts in Kayseri, Cyprus and Trabzon. The ISIS Press, Istanbul, 1999; Uő: Women in Early 17th Century Ottoman Judicial Records: The Sharia Court of Anatolian Kayseri. In: Journal of the Economic and Social History of Orient. Vol. 18, No. 1. (January, 1975)

5 III. Az oszmán nők otthoni környezetben: Egy nő akkor halhat meg, ha már teljesítette a kötelességét. [ford. Gy.A.]10 tartja egy oszmán közmondás. A társadalmi tudat ilyen formájában lecsapódó gondolat nagyon finoman érzékelteti az oszmán nőktől a társadalom által igazán elvárt feladatot: bármit is csináljon a férj, a feleség volt felelős a családért, és ebből következően nap mint nap hosszú órákon át dolgozott. 11 Érdekes, hogy egy nő életét a saját, illetve később a férje családjában betöltött státusza alapján már a korban három életciklusra osztották. A bírósági jegyzőkönyvekben megjelenő különböző elnevezések nagyon szépen bemutatják ezt a folyamatot: a kiz a gyermek vagy még hajadon lány elnevezésére szolgált; a gelin a frissen férjhez ment, a férj családjának szinte még cselédként alárendelt menyecskét jelöli; míg az avret vagy hatun a felnőtt nő, a házas, elvált vagy özvegyasszonyra utalhat. A nagybetűs értelemben vett muszlim Nő identitása ugyanis a gyermekszülés által, a saját háztartás kialakításakor vált teljessé. Ezt fizikai megerősítéssel is konstatálták: a fiatal pár ekkor hagyta el a férfi szülői házát, és költözött saját otthonába. 12 Goodwinnél is a gyermekkor, az anyaság és az özvegység kategóriák elkülönítése figyelhető meg, és szerinte ez a struktúra azt mutatja, hogy az oszmán nő a társadalmi elvárások által egy viszonylag egyszerű társadalomba illeszkedik.13 Érdemes azonban megtekinteni közelebbről is ezeket a bizonyos szerepeket és élethelyzeteket. Gyermekkor A születés az esküvő és körülmetélés mellett azon ritka ünnepek közé tartozott, ami az egész családot összehozta. Az iszlámban ugyan a nemek spirituális értelemben vett egyenlősége fogalmazódott meg, mégis a muszlim családokban a lányok világra jötte a fiúkéhoz viszonyítva nem váltotta ki ugyanazt az örömöt.14 Korabeli szokás volt, hogy az édesapa maga szólította a szülésnél jelenlévőket imára, illetve a gyermek nevét is ő hirdette ki. Az anya feladata volt viszont, hogy negyven nap elteltével elvigye a gyermeket a fürdőbe, vagyis a hamamba megtisztítani. Az első lefátyolozástól kezdve 12 éves pedig a megfelelő férj kiválasztása nehezedett a vállaira.15 A tökéletes kérő megtalálása, majd a házasság révbe érése játszott tehát központi szerepet a lányok életében, ám erre a nagy feladatra természetesen kellőképpen fel kellett készülniük. Több forrás is beszél a lánynevelés jelentőségéről, ami általában otthon zajlott az apa, fiútestvér vagy maga a férj felügyelete alatt, ám bizonyos helyeken találkozunk mecsetekben, esetleg más nők házában megtartott oktatással is GOODWIN: i. m., 62. Uo PIERCE: Morality tales. I. m., GOODWIN: i. m., KÉRI: i. m., GOODWIN: i. m., Természetesen a köznép esetében nem beszélhetünk a lefátyolozás szokásáról, ugyanis ellehetetlenítette volna a lányok fizikai munkavégzését. 16 PIERCE: The Imperial Harem. I.m., 269. Pierce a lány-tanulókörök jelenlétét éri tetten Morality Tales című könyvében is. A bíróságon megjelenő Hadzsije Sabahot ugyanis eretnekség, illetve az általa vezetett női tanulókör nemi összemosásával vádolta a közösség. Hadzsije Sabah bűne ugyanis az volt, hogy egy férfit, Ibrahimot alkalmazott oktatóként, megsértve ezzel a nemi szegregáció szabályait. In: PIERCE: Morality Tales. I. m.,

6 Mit is érthetünk azonban ezen esetekben a tananyag címszó alatt? Tulajdonképpen a vallás alapjainak tanulmányozása, illetve a Koránnal való megismerkedés tette ki a szellemi képzés nagy részét, míg az írás-olvasás elsajátítása egészen a 18. század végéig nem tekinthető elvárásnak. Ezzel szemben nagy hangsúlyt fektettek a helyes viselkedés, az öltözködés és szépségápolás, illetve a házi munkák és a gyermeknevelés fortélyainak elsajátítására.17 Ez például a vidékiek esetében öt éves koruk előtt kézimunkázást, gyerekre vigyázást, vízhordást, hét évestől szőlő vagy juh őrzését, főzést, tizenkét évesen sütést, zokni és alsónadrág foltozását, végül a földeken folyó munkákba való bekapcsolódást jelentette.18 Ha korábban nem volt jele az érettségnek, akkor a lány a saría szerint tizenöt éves korában lépte át a házasodási életkort, továbbá a törvény elméletben biztosította számára, hogy akarata ellenére ne lehessen férjhez kényszeríteni. A menyasszony kiválasztása sok esetben külön kerítőnő vagy a férj édesanyja,19 illetve a család nőtagjainak feladatai közé tartozott, és erre a legalkalmasabb helyszínnek a hamam bizonyult. Az esküvő maga helyszínenként, időszakonként és származástól, vagyoni helyzettől függően is változott, Gofrey G. Goodwin a már korábban említett könyvében nagyon hosszú és kimerítő leírással szolgál a vidéken tartott esküvői szokásokról és a szertartásról. 20 Az egész ceremóniának a jelentősége viszont abban keresendő, hogy ezáltal a lány életének egy új korszakába lépett: fiatalasszony lett belőle. Anyaság Az oszmán társadalomban a házasság valójában a családokat kötötte össze, nem az egyes személyeket. A nő a saját szülei és rokonai számára elveszett, és ezentúl a férj hozzátartozóinak felügyelete alatt kellett élnie. Ez egyfajta alávetettséget jelentett, hiszen akár négy-öt évig is nem vezethette saját háztartását, nem rendelkezett igazi szuverenitással. Ahogyan már korábban is említettem, a házasság utáni státuszában a gyermek lehetőleg fiú világrahozatala jelentette a cezúrát. A következő közmondás is jól fejezi ki a gyermekáldás jelentőségét: Egy ház gyermekkel bazár, anélkül temető. [ford. Gy.A.]21 A nő tehát ekkor nyerte el igazi helyét a társadalomban. Mi történt viszont akkor, ha az asszony meddőségéből adódóan nem tudta beteljesíteni anyai kötelességét? A bírósági jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy ezen feleségeket nem zárták ki az önálló háztartással rendelkezők státuszából, sőt igazából több stratégia és megoldás is adódott a számukra. Egyrészt örökbe fogadhattak egy gyermeket a rokonságból, vagy a poligámia intézményrendszere, vagyis egy második, gyermek kihordására képes feleségtárs (akár ágyas) is a 17 KÉRI: i. m., 20. GOODWIN: i. m., Az anyósok szerepe nagyon fontos volt, a fiúknak egész életükben tiszteletet és szeretetet kellett tanúsítaniuk irántuk. Leslie Pierce könyvének egyik fejezetében Fatma és a jövendőbeli anyósa kapcsolatára, illetve konfliktusára világít rá. Nagyon fontos volt ugyanis a tökéletes meny kiválasztása, hiszen egy ideig közös háztartásban élt a feleség és az anya. In: PIERCE: Morality Tales. I. m., KÉRI: i. m., ; GOODWIN: i. m., GOODWIN : i. m.,

7 segítségükre siethetett.22 A közhiedelemmel ellentétben azt viszont le kell szögeznünk, hogy a többnejűség (taadüd-i zevdzsat) nem volt annyira általános a korban, ugyanis a Korán és az iszlám törvények nagyon szigorúan szabályozták a férj kötelességeit. Természetesen anyagilag sem könnyített meg a családfenntartó helyzetét, csak nagyon kevesen tudták megfizetni a jegyajándékot (mehr) és eltartani a feleségeket, nagyszámú gyereksereget. Ráadásul minden asszonynak ugyanaz járt, így külön háztartást, szolgákat, stb. kellett biztosítani a számukra.23 A feleségek a mindennapok során kulcsszerepet játszottak mind a család, mind a férj életében. A nagy lefátyolozások leginkább a városok területére korlátozódtak, hiszen a falusi miliőben az asszony aktívan részt vett az állattartásban és kertgazdálkodásban. A házi munka elvégzésén, főzésen, kert- és szőlőművelésen, állatok takarmányának begyűjtésén túl rájuk hárult a búza elvitele a malomba, illetve a vízhordás feladata is. A munkába állás természetesen nem számított népszerű törekvésnek, így csak a legelszántabb örökösnők folytattak leginkább a városokban magánkereskedelmet, illetve jelentek meg a pénzkölcsönzés világában.24 Volt persze néhány olyan foglalkozás, amely kifejezetten női szakmának számított, például a bábaasszony, a fürdők női személyzete, a kerítőnők, a zsibárus asszonyok, a mennyasszony-fésülő nők és a siratóasszonyok. Ezeken kívül természetesen a legősibb mesterség, vagyis a prostitúció is szép számmal képviseltette magát.25 Részben a nők otthoni életéhez köthető még a szépségápolás, az illatszerek, az ékszerek és az öltözködés sokszor misztikusnak tűnő világa is. Kéri Katalin tanulmányában hosszas leírást ad a többnyire gazdagabb rétegnél megjelenő különböző típusú török parfümök és kiegészítők tarkaságáról,26 ám témánk szempontjából talán csak a ruházkodás kérdését érdemes kiemelni. Ahogyan a különböző bírósági jegyzőkönyvekből, útleírásokból és irodalmi alkotásokból is kiderül, a viseletek nagyon fontos szerepet játszottak a nők társadalmi helyzetének, akár foglalkozásának, vagyoni állapotának, etnikumának és életkorának meghatározásában. Az iszlám szemlélete alapján a nőknek fátyolt kellett viselniük,27 illetve nem hangsúlyozhatták öltözékükkel testük vonalát. 28 Yvonne J. Seng szerint a bírósági feljegyzések alapján például arra következtethetünk, hogy a muszlim nők egyszerre többfajta és nagyon változatos színű narancs, skarlát, karmazsinvörös, sárga és zöld arc- és fejfedők tulajdonosai voltak. Ezek készülhettek nyomtatott (basma) vagy kézzel készített (musanna) anyagból, illetve a legtehetősebbeknél a selyem is megjelenhetett.29 Az öltözködés és szépségápolás tárgyköre viszont átvezet minket a gyengébbik nem nyilvánosságra lépésének problematikájához is, hiszen a megfelelő ruha kiválasztása 22 PIERCE: Morality Tales. I. m., 150. ÁGOSTON Gábor: A régi Konstantinápoly. In: Rubicon 9 (1998) 6. sz GOODWIN: i. m., 61.; KÉRI: i. m., Uo Láttuk, hogy ez a vidéki nők esetében a gyakorlatban nem működött ilyen szigorúan. 28 KÉRI: i. m., SENG: i. m.,

8 összekapcsolódik az utcán való megjelenéssel, a szépségápolás pedig a gőzbe vesző fürdők világába kalauzolja az olvasót. A házasságon túli élet elvált és özvegyasszonyok Goodwin hármas felosztásában ugyan nem beszél külön az elvált nők helyzetéről és lehetőségeiről, én mégis ide sorolnám őket abból adódóan, hogy a bírósági források is egy kategóriában taglalják az elvált és özvegysorsot. Najwa Al-Qattan egy 1999-ben megjelent tanulmányában nagyon érdekes jelenségre lett figyelmes: az oszmán damaszkuszi bíróság századból fennmaradt anyagai elég szép számmal vallanak nem muszlim keresztyén, zsidó nők feltűnéséről. Vajon mivel magyarázható ez a szokványosnak nem igazán mondható tendencia? A kérdést annyira nem bonyolult megválaszolni, ha azt nézzük, hogy egy bizonyos testület esetünkben egy muszlim előtt megjelent kérelmező automatikusan elfogadja az adott bíróság által alkalmazott jogrendszert. Míg tehát egy keresztyén asszony számára az egyházi törvények nem biztosították a válás lehetőségét, addig a saría oltalma alatt nyugodtan fordulhatott ilyen kéréssel a kádihoz.30 Az iszlám vallásjog szerint ugyanis a férfi és a nő egyaránt kezdeményezhette a házasság felbontását, ha valamelyikük az együttélés sikertelenségétől vagy boldogtalanságától szenvedett.31 Valójában a hanafita iskola csak egyetlen esetben engedélyezte a feleség által kezdeményezett, kádi előtti válást (tefrik): ha a férjet nemi betegség akadályozta kötelességei teljesítésében.32 A gyakorlatban valószínűleg a lehetőségek skálája színesebb lehetett, hiszen például a férj poligámiája ha az a házassági szerződésnek ellentmondott szintén szakításhoz vezethetett. 33 Ágoston Gábor utal még egy érdekes mozzanatra Mikes Kelemen egyik leveléből, amely arról számol be, hogy ha a férj három héten át nem töltötte a csütörtökről péntekre virradó éjszakát az első feleséggel, annak jogában volt bepanaszolni őt a kádinál. Ha a férfi továbbra sem változtatott magatartásán, akkor az asszony elválhatott tőle.34 A házasság felbomlása esetén viszont nem lehetett csak úgy egyszerűen kitenni a volt feleséget, a Korán szerint ugyanis az elvált asszonynak megfelelő ellátás járt. Természetesen a nőkkel szemben is alkalmaztak korlátozásokat, hiszen kötelesek voltak legalább három hónapot várni az újabb férjhezmenetellel. Ez idő alatt kiderült, nem estek-e teherbe elhagyott férjüktől. 35 A lényeg viszont az, hogy ugyan várniuk kellett valamennyit, de mégiscsak létezett az újraházasodás intézménye. Az özvegyek esetében is megfigyelhető ez a lehetőség, sőt az örökösödési jognak köszönhetően ők részesülhettek elhunyt házastársuk javaiból: ház tulajdonjogához, illetve egyéb javadalmainak jelentős 30 AL-QUATTAN, Najwa: Dhimmis in the Muslim Court: Legal Autonomy and Religious Discrimination. In: International Journal of Middle East Studies. Vol. 31, No. 3. (August 1999.) KÉRI: i. m., ÁGOSTON: i. m KÉRI: i. m., ÁGOSTON: i. m KÉRI: i. m., 28. 7

9 részéhez juthattak. Bizonyos esetekben az is kitűnik, hogy tulajdonképpen az özvegy kezelte a családi bevételeket legidősebb fia nagykorúvá válásáig, akinek azután kötelessége volt gondoskodnia édesanyjáról.36 IV. Az oszmán nők nyilvános színtereken: {A nőknek} abszolút megengedhetetlen, hogy a piacokon férfiak közt szabadon járhassanak [ford. Gy.A]37 vallotta Szunullah mufti a 16. században, és mindezt megtoldotta egy hasonló elmés gondolattal: Egy ember [vagyis szabad muszlim felnőtt férfi megj. Gy.A], aki asszonyra bízza a dolgait, ne számítson jómódra. [ford. Gy.A.]38 Valójában nem azon kell meglepődnünk, hogy ilyen mondatok elhangozhattak abban az időben. Minden bizonnyal sokan osztották Szunullah véleményét, mégis a gyakorlatban ezek az elvek kevésbé sterilen csapódtak le. A nők ugyanis nemhogy elhagyták otthonukat és az utcára merészkedtek, de az üzleti életben is sokszor igen aktív szerepet játszottak. A szebbik nem nyilvános színterekre39 lépését Yvonne J. Seng A láthatatlan nők címet viselő tanulmányában hihetetlenül pezsgő, mozgalmas és sok esetben romlott világként mutatja be. Érdemes egy kicsit hosszabban is idézni tőle, ugyanis gondolatai röviden, ám annál élvezetesebben összefoglalják az egész problémakört: Ha Dernschwam besétált volna a helyi kádi hivatalába, minden bizonnyal az oszmán, muszlim és nem muszlim nők egy másik oldalával találkozott volna. Meglátta volna például, hogy a látását elvakító falak és fátyolok mögött a nők helyi és távolsági kereskedelemben vettek részt, pénzt kölcsönöztek és szereztek néhány akcsétól egészen méretes erszényig, illetve valódi ingatlanokat vettek és adtak el, mindezek során felrúgva az osztály, nem és vallás határait. Egy részük közvetítő révén intézte el ügyleteit, míg a többiek személyesen cselekedtek. Dernschwam továbbá arra is ráébredt volna, hogy az általa is említett nyilvános kimozdulások során a nők a fürdőházakban loptak egymástól, és egy percig sem hezitáltak a tolvaj bíróság elé citálásakor, és a többiek a mecsetekben pedig megszegték a megállapodásokat annak érdekében, hogy megszerezzék az imám támogatását. Mialatt a legkegyesebb gyakran a szultáni családból származó nővérek példamutatásként alapítványokat hoztak létre a mecsetekben könyvtár és leveses konyhák megépítse érdekében, addig a többiek a hatalmas nyereség reményében vakuf birtokokat állítottak föl. Ezek a láthatatlan nők nyilvánosan verekedtek, állatokat vásároltak, a bíróságon házasságtörés vádjával szemben védték magukat, és standot béreltek a helyi bedestanban. És amikor egy szolga elrontotta a mosást, az asszonya bíróság elé cipelte kompenzációért. Szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy a bírósági jegyzőkönyvekben is megjelenő tevékenységek sokasága mellett ezen nőknek lett volna idejük joghurtot készíteni, állni hagyni és megenni azt. [ford. Gy.A.]40 36 GOODWIN: i. m., 95. PIERCE: The Imperial Harem. I. m., Uo A nyilvános színterek kifejezés a jelen esetben egy általam alkotott meghatározás. Ezen fogalom alatt az élet és társadalom mindazon helyeit értem, ahol a muszlim nők az otthonukon kívül megjelenthettek, például: fürdő, utak, bíróság, mecsetek, nyilvános házak. 40 SENG: i. m.,

10 Az előbbi sorok alapján tehát megállapítható, hogy a bennünk élő sztereotípiákkal ellentétben az oszmán nők mozgástere nem volt igazán korlátozott A fürdőkben, mecsetekben, utakon és persze a bíróságokon is igen aktív szerepben tűntek fel, így a továbbiakban az ezen színtereken betöltött státuszukat kívánom megvizsgálni, néhány szót ejtve a nyilvános házak világáról is. Fürdő (hamam) Azaz röviden, ez egy női kávézó, ahol minden, ami a világon történik, szóba kerül, s ahol mindenféle botrányt találnak ki. 41 írta Lady Mary Wortley Montagu, az ban, Isztambulban tartózkodó angol követ felesége. Megállapítása minden bizonnyal helytálló, mivel más források is a fürdőknek a társadalmi életben játszott központi szerepéről vallanak. Emeli továbbá Lady Montagu gondolatának a szépségét maga a kávézó-hasonlat is, hiszen a kávénak az oszmán társadalom hétköznapjaiban betöltött vezető helye is sokunk által ismert. Az oszmánok életében a tisztálkodás szabályozott rítusokból állt. Külön hamamok léteztek a férfiak és nők számára, vagy pedig felváltva használták őket tisztálkodásra, masszázsra és szőrtelenítésre. Ezek után vonultak vissza a fürdő nyugalmasabb részébe, ahol teázással, kávézással, pipázással, beszélgetéssel és pletykálkodással múlatták el az időt. Már korábban is említettem, hogy a negyvenedik napon a csecsemő rituális megtisztítására itt került sor, továbbá az intézmény a megfelelő ara kiválasztására is tökéletes helyszínnek bizonyult. Az asszonyok számára ezek az ellopott órácskák pedig még egy dolog miatt különös jelentőséggel bírtak: ilyenkor végre elbújhattak férjeik vigyázó tekintete elől.42 Kéri szerint a fürdő a szebbik nem számára akár a szabadság tereként is felfogható, fontosságukat erősíti a tény, hogy a nők mindig a legszebb ruháikat és legdrágább ékszereiket magukra öltve indultak el fürdőzni.43 Utakon Dernschwam naplójában feljegyezte, hogy a muszlim nők nem élveztek európai kortársaikhoz hasonló mozgási szabadságot. Hosszabb utazásokat ugyanis csak a férj vagy egy férfi családtag kíséretében tehettek, illetve a karavánok helyett speciális vendégházakban töltötték az éjszakákat. A bírósági jegyzőkönyvek részben megerősítik ennek a leírásnak a hitelességét, erre jó példa az Üszküdáron keresztül utazó és az út során elhunyt Szelime bin Kemál esete, aki a tragikus eseményt megelőzően fia, anyja és női szolgájának társaságát egyszerre élvezhette.44 A vándorbot megragadására egyébként az asszonyokat legtöbb esetben a mekkai zarándoklat (hadzs) késztette, illetve a tehetősebb városlakók esetében a vidéki birtokra történő kiruccanás is fontos szerepet játszott. A nők lovagolhattak ugyan, ám általában kordén közlekedtek, a felmerülő költségeket 41 ÁGOSTON: i. m., 80. Uo. 43 KÉRI: i. m., SENG: i. m.,

11 pedig saját pénzükből kellett fizetniük. Ezek a kirándulások viszont a rablótámadás és beduin-veszély miatt sokszor elég tragikus fordulatot is vehettek, az oszmán királyi családból mindössze négy nő köztük II. Ahmed és II. Mahmud felesége teljesítette a hadzsot. Érdekes módon a szultánok közül egy sem zarándokolt el Mekkába.45 Mecset A különböző bírósági jegyzőkönyvek segítségével megállapíthatjuk, hogy a muszlim nők a mecsetekbe nemcsak a pénteki ima és ájtatosság végett jártak, hanem akár jogi értelemben vett kapcsolatot is kialakíthattak vele. Ahogyan korábban már említettem, a magántulajdonhoz való jog jelentős szerepet töltött be az életükbe, így a vakuf birtokok alapításából, alapítványok felállításából sem voltak kirekesztve.46 A legtöbb szultáni feleség ajánlott fel ilyen formában adományt, Hasszeki Hürrem például állami pénzből ugyan, de egy 182 fő öreg, nélkülöző, nők és gyermekek fogadására képes menedékés leveses konyha létrejöttében segédkezett.47 Ám természetesen rengeteg más céllal Korán tanulmányozása, mecset építése, stb. is érkeztek nők részéről felajánlások.48 Bíróság Egyre több olyan szakirodalmi feldolgozás lát napvilágot, amely a muszlim nő bírósági megjelenéséről értekezik. Ezek elkalauzolhatnak bennünket az aintabi bíróság 1541-es évébe,49 a 17. századi anatóliai Kajszeri,50 vagy akár a századi Damaszkusz 51 miliőjébe. Fel kell tennünk viszont a nagy kérdést, mégis milyen jog alapján és milyen esetben történhetett meg az, hogy egy asszony ügyei rendezése érdekében a hivatalos szervekhez fordulva keressen megoldást? A korabeli oszmán társadalomban a szabad muszlim felnőtt férfi számított teljes identitásúnak, a bírósági feljegyzések a keresztyéneket, zsidókat, felszabadítottakat, szolgákat, kisebbségeket és a nőket az egyéb kategóriába sorolták. Fontos megérteni, hogy ezen csoportok ugyan alacsonyabb státuszt képviseltek, ám ez nem társult teljes jogfosztással. A nők esetében például a jogbirtoklás elég széles skálájával találkozhatunk. A férj felügyelete alá tartoztak ugyan a feleségek, de ennek a kontrollnak volt egy elég éles határa. A ház ura elméletileg rendelkezett házastársa teste felett, és a házon kívüli cselekedeteiért is számon kérhette őt, ám tiszteletben kellett tartania a feleségnek a bíróság által biztosított jogait. Ezek a következők voltak: a tulajdonjog, az örökösödési és örökítési jog, a házassági szerződésben meghatározott hozományhoz való jog, a házasélethez szükséges anyagi támogatás, váláshoz való jog, illetve az egyéb jogok közé tartozott még Ebu Szuud fetvái alapján a feleségnek szülei meghatározott időnkénti meglátogatása, beleegyezése nélkül nem költöztethető el születési helyétől távol eső vidékre, 45 GOODWIN: i. m., 98; 118. PIERCE: Morality Tales. I. m., GOODWIN: i. m., SENG: i. m., PIERCE: Morality Tales. I. m. 50 JENNINGS: i. m. 51 AL-QUATTAN: i. m

12 sőt a vallási tudás megszerzéséhez való joggal, illetve a mekkai zarándoklás lehetőségével is rendelkeztek. A férj egyszerűen jogilag nem akadályozhatta meg feleségének a bíróságon történő megjelenését.52 A bírósági jegyzőkönyvek sokaságából kiderül, hogy a muszlim asszonyok személyesen vagy képviselő útján a különböző problémák, illetve néha lényegtelennek tűnő dolgaik rendezése érdekében elég gyakran fordultak a helyi hatóságokhoz. Seng tanulmányában bemutatja, hogy a legtöbb ügy a válás, az örökösödés kérdéséhez, veszekedések elrendezéséhez, üzleti tranzakciókhoz, illetve befektetésekhez kapcsolódott,53 míg Pierce kiemeli, hogy Aintab esetében a magántulajdonnal 54 kapcsolatos üzletelések, illetve sok esetben az elvesztett jó hírnév visszaszerzésének lehetősége játszottak döntő szerepet. A muszlim bíróságokat vizsgálva tehát nem beszélhetünk a nemi diszkrimináció durva alkalmazásáról, azonban a teljes egyenlőség álomképébe sem ringathatjuk magunkat. A nők társadalmi helyének és az ehhez kapcsolódó jogoknak a meghatározása, illetve intellektuális képességeinek mértéke már az adott korban nagyon sok vitára adtak okot. Például a korabeli közvélemény igencsak kételkedett a gyengébbik nem memóriájának megbízhatóságában, így tanúként csak ritka esetekben léphettek fel, és ilyenkor is két nő szava ért fel egy férfiéval. 55 Érdemes lenne tehát azt végiggondolni, hogy valójában mit is nyertek a nők ügyeik bíróság elé vitelével. Tényleg csak az számított volna, hogy az adott kérdésben nyertesként vagy vesztesként hagyják el az intézmény kapuját, vagy esetleg a bíróság többletjelentéssel bírt a számukra? Leslie Pierce szerint ez volt az a fórum, ahol a nők végre hallathatták hangjukat.56 Nyilvános házak A nyilvános házak bemutatásához ismét csak Dernschwam szellemét idézném meg, aki ezen szavakkal illette az intézményt: Konstantinápolyban is sok ezer nyilvános, szabad kéjnő járkál beburkolózva, mintegy álcázva, hogy még a férjük sem ismeri fel őket az utcán. 57 Ágoston Gábor szerint általában elég óvatosan kell kezelnünk az utazó megállapításait, ám jelen esetben mégis hitelt adhatunk szavainak. Az iszlám ugyan tiltotta a prostitúciót, de a 10. századtól kezdve Perzsiában és Egyiptomban már komoly jövedelemforrásnak számított a táncosnők és prostituáltak által fizetett adó. Konstantinápolyban az Ejjüb nevezetű városnegyedben működtek először bordélyházak, majd megjelent a harábát bazár, vagyis a nyilvánosház. Itt a férfiak bort, sört és pálinkát fogyasztottak, utána pedig a kerítőnő elvezette őket a lányok szobáihoz. A prostitúció minden bizonnyal hatalmas virágzásnak indulhatott az oszmán 52 PIERCE: Morality Tales. I. m., 153. SENG: i. m. 54 A nők elhunyt hozzátartozóktól, illetve hozományukból juthattak tulajdonhoz. Ezek a következők lehettek: házak, boltok, malmok, kertek, szőlősök, zöldségesek, állatok (szamár, ló, kecske, juh), családi/háztartási berendezések (párna, takaró, kerámia, korsó), személyes tárgyak (ékszerek, ruhák, kézzel készített textíliák, stb.). In: PIERCE: Morality Tales. I. m., Uo Uo ÁGOSTON: i. m

13 fővárosban, ugyanis a szultánok sorra bocsátották ki az intézmény visszaszorítására törekvő rendeleteiket.58 A korabeli közvélemény szemében a prostitúció valószínűleg a tolerált jelenségek kategóriájába tartozott. Sok esetben nem is a török származású lányok űzték ezt az ipart, hanem leginkább a görögök, az örmények és a zsidók. Tudomásunk van például olyan görög rabszolgákról, akiket gazdáik prostituáltként kezeltek, és akár még a hamamba is besétáltak anélkül, hogy bárki megállította volna őket. A lányok egy része tehát nem a hivatalos nyilvánosházak védelme alatt dolgozott. Goodwin szerint ez a kategória, vagyis a szabad vállalkozó prostituált, három további alcsoportra bontható: az első magába foglalja azokat, akiknek van saját szobájuk; a második a kliens szobájába kiszállókat; míg a harmadikba mindkét fél szűkös anyagi helyzetéből adódóan a szabadban dolgozók tartoztak.59 V. Befejezés: Alláh dicsőségre teremtett,// Büszkén járok saját utamon. 60 öntötte dalba életfilozófiáját a 11. századi andalúziai költőnő, al-walladá. Az önálló akarattal és egyfajta szabadsággal rendelkező muszlim nő képe a bennünk élő sztereotípiákkal ellentétben bizonyos szinten valóban megállja a helyét. Az oszmán társadalomban természetesen nem beszélhetünk a nemek egyenjogúságáról, ám a nők teljes jogfosztottságát állítani is felelőtlen dolog lenne. Dolgozatomban az oszmán nők pont eme kettős otthoni és nyilvános megjelenésének bemutatására törekedtem. Míg a feleségek és lányok az otthoni környezetben elzártan és lefátyolozottan, a férjek féltő pillantása alatt éltek, addig a nyilvános színtereken igen csak bátran és önállóan viselkedtek. Ez pedig biztosította a számukra, hogy a láthatatlanság vagy éppen a láthatóság szerepét magukra öltsék, szükség szerint cserélgessék, vagy éppen egyszerre viseljék őket. 58 A különböző szultáni rendeletekről és megszorításokról lásd: ÁGOSTON: i. m. GOODWIN: i. m., 77.; KÉRI: i. m.,

14 Felhasznált irodalom ÁGOSTON Gábor: A régi Konstantinápoly. In: Rubicon 9 (1998) 6. sz AL-QUATTAN, Nawja: Dhimmis in the Muslim Court: Legal Autonomy and Religious Discrimination. In: International Journal of Middle East Studies. Vol. 31, No. 3. (August 1999.) GOODWIN, Godfrey: The Private World of Ottoman Women. Saqi Books, JENNINGS, Ronald C.: Women in Early 17th Century Ottoman Judicial Records: The Sharia Court of Anatolian Kayseri. In: Journal of the Economic and Social History of Orient. Vol. 18, No. 1. (January, 1975) KÉRI Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok. (Nők a középkori iszlámban.) Terebess Kiadó, Budapest, PIERCE, Leslie L.: Morality Tales: Law and Gender in the Ottoman Court of Aintab. University of California Press, PIERCE, Leslie L.: The Imperial Harem: Women and Soveregnity in the Ottoman Empire. Oxford University Press, New York Oxford, /Studies in Middle East History/ SENG, Yvonne J.: Invisible Women: Residents of Early Sixteenth-Century Istanbul. In: Women in the Medieval Islamic World, Power, Patronage and Piety. Edited by G.R.G. HAMBLY. St. Martin s Press, New York, 1998,

Oszmán nők otthon és nyilvános színtereken Tartalomjegyzék

Oszmán nők otthon és nyilvános színtereken Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. Bevezetés...2 II. Az oszmán nőtörténet forrásai és historiográfiája...2 III. Az oszmán nők otthoni környezetben...4 III. 1. A gyermekkor...4 III. 2. Az anyaság...5 III. 3. A házasságon

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Kivonat. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167.

Kivonat. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167. Kivonat A kora középkorra jellemző ordo -rendszert, ami a társadalmat három kategóriába (oratores, bellatores, laboratores)

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

AZONOSÍTÓ: 1 1. A CSALÁDI ÁLLAPOT KÖVETÉSE: 2001 év végén Ön házas volt, de külön élt

AZONOSÍTÓ: 1 1. A CSALÁDI ÁLLAPOT KÖVETÉSE: 2001 év végén Ön házas volt, de külön élt AZONOSÍTÓ: 1 1 2001 év végén Ön házas volt, de külön élt házastársától és élettársa volt Házas X 2001 év végén Ön 0 saját gyerekével élt egy háztartásban, 1 gyermekével nem élt együtt. Neme Születési dátuma

Részletesebben

Az oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell

Az oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell Az oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell nyomtatni! m lehet egyszerre kijelölni KÖZPONTI STATISZTIKAI

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított

Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított 10./2000 (X. 19.) számú rendelete A LAKÁSÉPÍTÉS ÉS VÁSÁRLÁS HELYI TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

A tökéletes profilkép elkészítése, gyakorlati jó tanácsok

A tökéletes profilkép elkészítése, gyakorlati jó tanácsok A tökéletes profilkép elkészítése, gyakorlati jó tanácsok Nem csupán a társkereső oldalakon, de már a közösségi oldalakon is a profilkép alapján szokták megítélni az ember lányát. Ami lássuk be sokszor

Részletesebben

Míg a halál el nem választ

Míg a halál el nem választ FÖLDESI ENIKŐ HAUSER PÉTER GARAMI MIKLÓS 1 Míg a halál el nem választ Esetbemutatás Összefoglalás Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Minden idegen nyelvű igazoláshoz fordítást is kérünk mellékelni!

Minden idegen nyelvű igazoláshoz fordítást is kérünk mellékelni! A rendszeres szociális támogatás kérelméhez csatolandó igazolások és a pontrendszer (amennyiben az adott eset fennáll). Minden idegen nyelvű igazoláshoz fordítást is kérünk mellékelni! Kötelező igazolások

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Délnyugat - Magyarország legnagyobb kínálatával várjuk mindazon nõket és már a férfiakat

Délnyugat - Magyarország legnagyobb kínálatával várjuk mindazon nõket és már a férfiakat A z Elizabeth N. Divatházban elkészítettük a 2006-os év újmodelljeit. A jövõ év slágere lesz a gyûrt orgonából és gyûrt szaténból készült ruhák és ugyan ebbõl az anyagból készült férfiöltönyök. A Divatház

Részletesebben

Generációk közötti együttműködés. Tehetséggondozó foglalkozások

Generációk közötti együttműködés. Tehetséggondozó foglalkozások Generációk közötti együttműködés Tehetséggondozó foglalkozások (Drámajátékos improvizációk) Belinszky Bernadett Judit drámapedagógus 1. A család és a nagycsalád II. A csoportok improvizációs feladatainak

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

PÁLYÁZAT KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉSRE

PÁLYÁZAT KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉSRE Kerpely Antal Kollégium Dunaújváros, Pf. 417, Dózsa György út 33., Hungary, H-2401 Tel.: +36 (25) 551-237 Fax: +36 (25) 410-434 E-mail: kerpely@makacs.duf.hu Internet: www.kac.duf.hu/kollegium PÁLYÁZAT

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS KÖNYV, MONOGRÁFIA 2000 Jany János: A Szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a 1 Közel-Keleten. Bibliotheca Facultatis Iuris Universitas Catholicae De Petro Pázmány

Részletesebben

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom Varga Patrícia Félig megvalósult álom Marina két gyermekes boldog, vagy boldognak hitt családanya volt. Férjével sokat dolgoztak, hogy középszinten tudjanak élni. Ezért meg is volt szinte mindenük. Ahogy

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon

Részletesebben