Szabad Gondolat június 7/2 AZ ANTROPOZÓFIA, Antropozófia. Pedagógia - Gyógyászat. Környezet Élõ építmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabad Gondolat. 2004. június 7/2 AZ ANTROPOZÓFIA, Antropozófia. Pedagógia - Gyógyászat. Környezet Élõ építmények"

Átírás

1 Szabad Gondolat AZ ANTROPOZÓFIA, NEVELÉSMÛVÉSZET ÉS SZOCIÁLIS ÉLET FOLYÓIRATA Antropozófia Ramon Brüll: Az elszalasztott lehetõség Az Antropozófiai Társaság (újra)konstituálásához Pedagógia - Gyógyászat Kádas Ágnes: Hidroterápiai képzés Bad Bollban, a Margarethe Hauschka Ritmikus Masszázs és Mûvészeti Terápiai Iskolában Környezet Élõ építmények Szociális élet Udo Herrmannstorfer: Egyén és állam I. rész június 7/2

2 TARTALOMJEGYZÉK ANTROPOZÓFIA Ramon Brüll: Az elszalasztott lehetõség - Az Antropozófiai Társaság (újra)konstituálásához 1 Andreas Wilke: A Dorneck-Thierstein Járásbíróság február 2/3-i ítéletéhez 5 Varga Márta: Elisabeth Vreede, az ismeretlen 7 Irene Diet: Az antropozófusok körében kialakult válság magának az antropozófiának a lényegéhez tartozik? 12 Ertsey Attila: Thomas Meyer a Szabad Gondolatok Házában 21 Ludwig Polzer-Hoditz: Das Mysterium der europäischen Mitte 32 PEDAGÓGIA - GYÓGYÁSZAT Kádas Ágnes: Hidroterápiai képzés Bad Bollban, a Margarethe Hauschka Ritmikus Masszázs és Mûvészeti Terápiai Iskolában 36 Tasnády Krisztina: Beszámoló M. Roggatz a Szabad Gondolatok Házában tartott elõadásáról 38 KÖRNYEZET Bú Ella: Mert azt álmodják, többé sose fák 41 Élõ építmények 44 SZOCIÁLIS ÉLET Udo Herrmannstorfer: Egyén és állam I. rész 46 HÍREK, PROGRAMOK 54 SZABAD GONDOLAT Az antropozófia, nevelésmûvészet és szociális élet folyóirata Szerkesztõbizottság: Buella Mónika, Ertsey Attila, Frisch Mihály, Galántai Ágnes, Kádas Ágnes, Kálmán István, Tóth Márk Kiadja: Natura-Budapest Kft. Felelõs kiadó: Tóth Márk Felelõs szerkesztõ: Buella Mónika Borító és tördelés: HÉT-fõ Bt. MLA Készült: Acorn Nyomda ISSN Olvasói levelek, hirdetések, információ: a szerkesztõség címére lehet beküldeni 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41., Tel: Honlap: Beküldött írásokat nem küldünk vissza, és nem õrzünk meg. Elõfizethetõ a szerkesztõségben. Éves elõfizetési díj: 2200 Ft (postaköltséggel együtt)

3 ANTROPOZÓFIA Ramon Brüll AZ ELSZALASZTOTT LEHETÕSÉG Az Antropozófiai Társaság (újra)konstituálásához Az Általános Antropozófiai Társaság a közelmúltban megkísérelte, hogy egy erõteljes döntéssel lezárja a társaság jogilag vitatott alapjaira vonatkozó, évek óta tartó vitát. Lehet, hogy nem használták ki azokat a lehetõségeket, melyek Steiner szociálfilozófiájának szempontjai megkívánnak? Dornach, 1923 karácsonya. A levegõ fullasztóvá sûrûsödött. A gyülekezõhely egy ideiglenesen berendezett épületbarakk, ami itt Asztalosmûhely néven ismert. Sokan jöttek meszszirõl utazva, a résztvevõk egy fontos eseményre készülõdnek: az Antropozófiai Társaság (újra-) alapítására várnak. Emellett az éppen egy évvel ezelõtt leégett, fából épült (elsõ) Goetheanum alapját is le kell rakni. Alapítógyûlés és várakozásteljes hangulat. A gyûlést vezetõ Rudolf Steiner alapszabály-tervezetét, ahogy illik, pontról pontra megbeszélik, végül kevés változtatás után egyetlen akarat kinyilvánításával megszavazzák, és megválasztják a vezetõséget. Egy társaság (egy egyesület) megalapításáról volt szó, a svájci polgári jog értelmében, amely éppen az alapítóaktus által válik jogképessé. Mert nem úgy miként Németországban Svájcban akkoriban, mint ahogyan ma is, nem a hatósági pecsét volt a mérvadó, hanem egyedül a legalább három nagykorú állampolgár által történõ alapítóaktushoz, vagyis az alapszabályzat elfogadásához és a vezetõség megválasztásához volt kötve a svájci polgári jog szerint a jogi személy születése. Hogy egyúttal az december 23-a és január 1-e között Dornachban lezajlott Karácsonyi Gyûlés során az ott jelenlevõ emberek szívébe is elhelyeztetett egy szellemi alapkõ, azt sem hagyhatjuk említés nélkül, ez azonban jelen fejtegetésünk tárgyán kívül esik. Ami az ezután következõ hetekben történt, sokáig figyelmen kívül maradt, de az utóbbi mintegy húsz évben ez olyannyira szívósan foglalkoztatta az embereket, hogy egyedül az annotált bibliográfia 1 egy több, mint négyszáz oldalas (!) könyvet tesz ki. Mégis a sok ülésrõl, jogi szakvéleményekrõl, bíróság elõtti peres eljárásokról teljesen hallgatnak. Ez az áldatlan alapszabályzat-vita, mint ahogyan az Antropozófiai Társaság jogi felépítése körüli nézeteltérések is, azonban idõközben kitudódtak, ami 2003 novemberében egy ideiglenes és nézetem szerint balszerencsés tetõponthoz érkezett el két rendkívüli tagsági gyûlés határozatai következtében. Mi történt, és miért semmisítették meg a tagolt társasági struktúra steineri szándékát a legutóbbi határozatokkal? február 8. A Karácsonyi Gyûlés Társaság megalapításával Steiner egyúttal a Szellemtudományi Szabad Fõiskolát is életre hívta. A Fõiskola az addigi Ezoterikus Iskolától abban különbözött, hogy az abban való részvétel követelményei ugyan megszigorodtak, de nyilvánosan megfogalmazódtak. A Fõiskola célja az volt (és ma is az), hogy szellemi területeket kutasson, az Antropozófiai Társaság feladata pedig ennek a kutatásnak az elõsegítése. A Fõiskolával ellentétben az Antropozófiai Társaságba történõ belépés, felvétel minden különösebb akadály nélkül megtör- 1

4 ténhetett. A tagok helyi vagy bizonyos szakirányú csoportokba tömörülhettek, és azután minden további nélkül jogosultak voltak arra, hogy új tagokat vegyenek fel. Az egyetlen feltétel a pénzbeli hozzájárulás (tagdíj) fizetése mellett az volt, hogy egy olyan jellegû intézmény, mint amilyen a Goetheanum mint Szellemtudományi Szabad Fõiskola létjogosultságát elismerjék. A felvételi követelményt ennél szabadabban nem is lehetett volna megfogalmazni! Rudolf Steiner a leghatározottabban arra törekedett, hogy ebben a Társaságban minden bürokratikus elemet elkerüljenek. A Társaság keretei között egy olyan platformról, lehetõségrõl volt szó, hogy az emberek egymással találkozhassanak és spirituális kérdéseket megbeszélhessenek. Nincs felülrõl való megkötés, nincs hierarchia, a vezetõségnek nincs arra jogosultsága, hogy utasítgasson. Az 1923/24-es Karácsonyi Gyûlés több ülésén Steiner részletesen beszél a Fõiskola és az Antropozófiai Társaság viszonyáról. Érdekes módon viszont az úgynevezett Bauvereint [Építési Egyesület], amelyhez a dornachi földtelkek és egyéb vagyonok tartoztak egyebek között a leégett Goetheanum után járó biztosítási milliók, csak egyetlen mellékmondatban említi meg! Az új Társaság székhelyének a Goetheanumot nevezte meg, amelynek tulajdonosa a Bauverein az anyagi bázist biztosítja. Vajon Steiner feltételezte a Bauverein önálló meglétét, vagy pedig abból indult ki, hogy annak az új Antropozófiai Társaságban fel kell oldódnia? Sokan beszélnek az elsõ variációról, jóllehet ezt bizonytalanná teszi az a körülmény, hogy ennek konkrét kijelentések általi megerõsítése sehol sem található meg, noha minden szót gyorsírással lejegyeztek. Alig hihetõ azonban, hogy Steiner, aki pár évvel azelõtt a szociális kérdés megoldását egy tagolt társadalmi struktúra kidolgozásában kereste, a saját szociális szervezetét egy központosított társaság formájában akarta volna megvalósítani. Sokkal inkább egy belsõleg tagolt organizmusra törekedhetett, amely az építési és adminisztratív Egyesületbõl, a spirituális Fõiskolából és egy olyan Társaságból áll, amely az antropozófiát képviseli a világban. Vajon nem kellett az új Antropozófiai Társaságnak minden bürokratizmus fölött állnia? De általában lehetséges-e a szükséges ügyintézést egyéb módon megoldani? Hogyan akarhatták a Goetheanumot mindenféle ügyintézést mellõzve újra felépíteni? Alighogy befejezõdött a gyûlés, Guenther Wachsmut, vezetõségi tag sietett az éppen megalakuló Antropozófiai Társaságot bejegyeztetni. Mint német jogász a svájci polgári törvénykönyv elõnyeit úgy látszik nem ismerte. Mivel azonban Dornach köztudomásúan Svájcban található, ott csakis a svájci polgári törvénykönyv a használatos. Ebben a hivatalos bejegyzés csak akkor van elõirányozva, ha egy társaság ipari tevékenységet akar ûzni, ezért az üzletpartnerek számára átvilágíthatónak kell lennie. Egyébként valamely társaság már jogképesnek számít az alapítási aktus következtében. Ezen okból egy esetleges bejegyzés nem is az egyesületi jegyzékben, hanem a cégjegyzékben történik. Csakhogy: feltehetõen éppen ezt nem akarták. A bejegyzés bonyodalmakba ütközött volna a hivatalokban, hiszen egy kereskedelmi célokra nem alkalmas alapszabályzatról volt szó. Ezenkívül adózási szempontok is szerepet játszhattak: ha az új Társaság a Goetheanumot felépítené, az egy nem jelentéktelen adóra [Handänderungssteuer] is kötelezné. A hatóságok, amelyek elismerték volna a Karácsonyi Gyûlés Társaság létét az alapításakor megszavazott alapszabályzat alapján is, a felesleges bejegyzést még megakadályozhatták volna, ha egyes urak hevességükben nem ragaszkodnak saját elképzeléseikhez, mivel másban, mint a központosított struktúraformában képtelenek voltak gondolkodni, ami utóbb a társasági forma zûrzavarához vezetett. Egy február 8-án hirtelenjében megtartott ülésen ugyanis a már bejegyzett Bauvereint rövid úton átnevezték Általános Antropozófiai Társasággá Ennek alapszabályzatát megváltoztatták, és ez azontúl átvette a még egy éve sem megalapított Karácsonyi Gyûlés Társaság szerepkörét. Eltekintve néhány vezetõségi tagtól, szinte senkinek sem tûnt fel, hogy az antropozófusok egy Steiner által 1924 karácsonyán elmondott meditatív Alapkõ -spruch alapján egy spirituálisan is megalapított Társaság tagjainak tekintik magukat, miközben de jure az (átnevezett) Bauvereinhoz tartoznak, amely eredetileg abból a célból létesült, hogy az ingatlantulajdonokat kezelje. Emellett még a hovatartozás kérdése is tisztázatlan maradt, lévén a tagsági kártyán õsidõk óta az áll, hogy annak tulajdonosa az Antropozófiai Társaság (és nem az Általános Antropozófiai Társaság) tagjának tekintendõ. Ez már önmagában is egy különös formulázás! A jogi káosz így elõállt. Maga Steiner ekkor már nem tudott részt venni e helyzet rendezésében február 8-án halálos betegsége már ágyhoz kötötte. Egyes szerzõk feltevése, többek 2

5 között J. W. Ernsté, Steiner aláírásának odahamisításáról az átstrukturálás érdekében, a spekulációk világába csábított. Efféle kalandos nézetek biztosan nem kaptak volna lábra, ha a Bauverein átnevezését megfelelõ elõkészületekkel javasolják, és amint egy világtársasághoz illik, demokratikusan döntenek az ügyben, mindent dokumentálnak és érthetõ németséggel közzé is tesznek. Csakhogy semmi ilyesmi nem történt! Az esemény a tagsági kártyán az érthetetlenségig elrejtve jelent meg, az esetet tehát a tagok elõl ténylegesen elhallgatták, majd késõbb az évtizedek során a feledés homálya borult rá. Csak egyetlen árulkodó jele volt a több, mint különös eseménynek, mégpedig az, hogy a tagoknak egy rózsaszínû füzetkét adtak ki, amelyben mind a cégjegyzékileg érvényes szabályzatot, mind annak alapelvekké deklasszált formáját az eredeti alapítási alapszabályzatnak állították be. Hogy ezek a lényeges pontokon ellentmondanak egymásnak, például egy ilyen kitétel, hogy valaki tagságát indoklás nélkül felmondhatja a vezetõség, az számunkra nem is igényel további kommentárt. Vagy azt legalábbis: a világ legmodernebb társasága (Steiner) az ben történt átnevezés óta egy hazugságban élt. Egy jogi személy lélekvándorlása Ez mindaddig észrevétlen is maradt, amíg Rudolf Saacke a 80-as évek elején bizonyos ellentmondásokba nem ütközött, amelyek arra ösztönözték, hogy a hivatalos iratokat, amenynyire azok hozzáférhetõek voltak, alaposan áttanulmányozza. Saacke, Steiner lelkes olvasója és a reálisan létezõ (Általános) Antropozófiai Társaság között ez után feszült viszony jött létre. Amit ugyanis Saacke napvilágra hozott, az annyira távol állt az elterjedt felfogástól, hogy azt õ maga is a számtalan valószínûtlen részlet miatt elõször mint zavaros, szinte kalandos krimit olvasta. De az õ érdeme, hogy a helyzetet a nyilvánosság elé tárta. Az elõször magánkiadásban publikált elemzései érthetõ módon kevésbé találtak kedvezõ fogadtatásra a Társaság vezetõsége részérõl, amelynek történetét õk a maguk módján értelmezték. Az átnevezést egyszerûen tagadták, és csak sokkal késõbb ismerték el, miután a archívumból elõkerült a hivatali írnok (a közjegyzõ) számlája a kérdéses ülés jegyzõkönyvbe foglalásáról. Azt követõen, hogy Saacke kutatási eredményeit az info ban közzétette, a Goetheanum akkori vezetõsége megbízott egy számára ismerõs jogászt Stuttgartból, bizonyos Dr. Manfred Leist nevezetût, hogy nézze át az 1925-ben történt események iratait. Ugyan a jogász minden lényeges pontban helybenhagyta a Saacke által kiderített tényeket, mégis teljesen más következtetést vont le azokból. Alapjában véve, így Leist, minden a legnagyobb rendben van, az átnevezés legitim eljárás volt. A jogi értékelés, amely teljesen a megbízó szellemében fogant, mégis ellentmondásosan illeszkedett Saacke interpretációjához. De nem ez volt az utolsó kétes jogi szakvélemény ebben az ügyben. A tények nem ismerete és jelentõségük elmosása egy csaknem húsz évig tartó vitához vezetett, amelyben gyakran nemcsak konstruktív erõk vettek részt. Egy ilyen tematika kétségkívül mint valami mágnes hat a kaotikusan gondolkodókra. Ez sokak elõtt a témát népszerûtlenné tette, és az emberek alig tudtak különbséget tenni a jelentõs ügy és a notórius zugügyvédek motívumai között. Nem meglepõ módon, bár igencsak jogtalanul, a viták gyakran úgy végzõdtek, hogy az embereket arra intették: fontosabb témáknak is szentelhetnék magukat. Érdekes, hogy az erre felszólító személyek olyan sok értéket tulajdonítanak a valóságot kutató egyéb kérdésfeltevéseknek, itt azonban nyomban készek egy hazugsággal együtt élni. A szociális érintkezésekben még közel sem állunk olyan jól, mint mondjuk az ismeretelmélet területén. Mivel február 8-át többé már nem lehetett tagadni, a 90-es évektõl a fõ vitapontok közé került az a kérdés, hogy vajon a Karácsonyi Gyûlés Társaság [Weihnachtstagungsgesellschaft] egyáltalán létezik-e még, vagy pedig annak impulzusai a ráutaló viselkedés következtében átszálltak az Általános Antropozófiai Társaságra. Ezzel a kifejezéssel a német jogászzsargonban a jogi személy egyfajta lélekvándorlását illetik, amely fogalom a jogi szakvélemények egyikében merült fel, és ismételten kihangsúlyozta, hogy minden a legnagyobb rendben van. Mintha a jogi személyeknek (antropozófiailag mondva: a szociális organizmusoknak ) nem lenne saját életük, és büntetlenül lehetne õket elkergetni és máshol újra implantálni! Németországban Justus Wittich az Antropozófiai Társaságon belül éveken át azon fáradozott, hogy az alapszabályzat kérdésének sûrû õserdejébe valami világosságot hozzon. 3

6 Különösképpen szét kellett választania a történelmi tényeket a vágyálmoktól, és a probléma azon megfogalmazását kereste, amelynek napjainkban értelme lehet. Egy bizonyos áttörés csak akkor történt, amikor az antropozófiában jártas jogászok, mint Dr. Benediktus Hardorp és Dr. Jürgen Erdmenger, kezükbe vették az ügyet, és miután Dornachban egy új vezetõség vette át az irányítást. Hardorp azt javasolta, hogy két lépésben járjanak el. Elõször is, az 1923 karácsonyán megalapított Társaságot egy ünnepélyes határozattal újra életre kellene kelteni. Ezzel tisztázódna az a kérdés, hogy vajon még létezik-e az a Társaság. Taktikailag okosan egyúttal azt is felvetette, hogy az Általános Antropozófiai Társaság tisztségben levõ vezetõségét perszonáluniós formában azonnal az új/régi Karácsonyi Gyûlés Társaság vezetõségévé tegyék meg. Második lépésben azután a két testület határozat útján egyesülhetne. Most ez máról holnapra megtörtént. A Goetheanum még friss vezetõsége váratlanul elfogadta az elsõ javaslatot, és ugyancsak lélegzet elállító sebességgel keresztülvitte a másodikat is, még csak meg sem kísérelve azt, hogy a kérdést megvitassa azokkal, akik a témával hosszú évek óta foglalkoznak. Rendkívüli tagsági gyûlést hirdettek húsvétra az újjáélesztés, és 2003 novemberére az egyesítés céljából. Egy óriási erõbedobás eredményeként a roskadásig megtelt nézõtéren húsvétkor a Karácsonyi Gyûlés Társaság elsöprõ többséggel, minden formában jogszerûen, újra életre kelt. Eközben ugyan az ellenzéki tagok bírósági pereket kezdeményeztek (ezek legfelsõ fokon jelen pillanatban még nem zárultak le), amelyekben ismételten kétségbe vonták az eljárás helyességét. Ennek ellenére novemberben (számszerûen csekély, és érthetõen kevéssé lelkesülõ publikum elõtt) a vezetõség nyomására végbement a második lépés: az egyesítés aktusa, miközben a bírósági keresetrõl ment a vita. Ismét egy központosított szervezet jött létre Amennyire okos volt az elsõ lépés, olyan sajnálatos a második. Az elsõvel a történelmi tényeket végre figyelembe vették, a másodikkal viszont az antropozófia jövõje szempontjából fontos tagolt társasági struktúra esélyét semmisítették meg. Mert miután a Karácsonyi Gyûlés Társaság csaknem nyolcvan év után az Általános Antropozófiai Társaság ügyintézõi szervezete mellett a maga legitim helyét megkapta, az emberek azon kérdés felé fordulhattak volna, hogy e kettõ között vajon milyen viszonyt kell kialakítani. A fúzióval ez a lehetõség végérvényesen lekerült a napirendrõl, és vele az az esély is, hogy az Antropozófiai Társaságot az antropozófia szociális nézõpontjai szerint formálják meg. Ehelyett most egy hierarchikusan felépülõ központosított Társaságunk van, amely minden lényeges pontban egy bejegyzett egyesület szabályainak és formájának felel meg, amilyenbe egyébként a nyúltenyésztõk vagy az autóklubok tömörülnek. A központosított társaság szószólói azt hangoztatják, hogy az emberek egy ilyen társaságon belül is tagozódhatnak, azaz a különbözõ feladatkörök számára különbözõ orgánumokat szervezhetnek. Ez így is van. Csakhogy elõször is a vita korántsem ekörül forog, másodszor, a legügyesebben megfogalmazott alapszabályzat esetében is mindig lesz egy vezetõség, amely a legfelsõ fokú felelõsséget hordozza. Ez annyit jelent, hogy azok az emberek, akiknek a Karácsonyi Gyûlés Társaság vezetõiként megvan az a feladatuk, hogy érzékeljék, ami a tagságon belül történik, egyúttal ugyanazok lesznek, akik a pénzügyekben döntenek (miféle iniciatívát hordoz az anyagi költségvetés?), és arról a kérdésrõl, hogy mit és hogyan kell kutatni. Õk egyúttal 200 vagy 300 goetheanumbeli munkatárs munkaadói is, és reprezentálják a Társaságot és vele együtt az antropozófiát a világ felé. Mindez szükségképpen feltételez egy központi döntéshozó szervet, amelynek akkor is, ha az odatartozó személyek mindenféle hatalmi törekvésekkel szemben fel vannak vértezve, hierarchikus struktúrához kell vezetnie. Már csak azért is, mert a még mindig erõsen tekintélytisztelõ tagság a tapasztalat szerint Vezetõségen egy különleges tulajdonságokkal rendelkezõ és minden kérdésben illetékes irányítói testületet ért. A francia forradalom óta tudjuk, hogy a hatalom koncentrációja az erõk megosztása révén hatékonyan kivédhetõ. Hogyan lehet egy olyan egyesületnek (társaságnak), amely önmagával szemben ama magas igényeket támasztja, hogy az antropozófiát képviselje a Földön, a legkülönbözõbb feladatokkal megbirkóznia, ha végsõ soron mindig ugyanaz a kis embercsoport lép fel benne hangadóként? Az 1925-ös szerencsétlen átnevezést bizonyos emberek naivitására lehet visszavezetni, akik (vélhetõen) jóakaratúak voltak, de sem Steiner hármas tagozódásának elvét nem értet- 4

7 ték meg igazán, sem a svájci polgári jogot nem ismerték kielégítõen. A jogi aktus elhamarkodva történt, nem tisztázták körültekintõen a helyzetet, mint ahogy mindent a tagsági nyilvánosság teljes mellõzésével tettek ban létrejött az egyesítési határozat, nagyszabású beharangozások után, már demokratikusan legitimálva, és egyúttal a széles nyilvánosság elé tárva a professzionális nyomdaipar minden támogatásával. A fúzió most nagyszerûen dokumentálva lett. Ennek megvan a maga elõnye. További nyolcvan év elteltével, ha e Társaság iránt egyáltalán még érdeklõdni fog a világ, már senkinek sem kell majd kriminális kutatásokba bocsátkoznia, hogy a fennálló jogi helyzetet rekonstruálja. Jobb híján csak azt kérdezhetik meg, hogy miért adott önmagának az Antropozófiai Társaság egy olyan struktúrát, amely eredeti alapítójának szociális impulzusával nyilvánvaló ellentmondásban áll. Arra az esetre, ha egy akkori történésznek jelen kommentárunk a kezébe akadna, foglaljuk össze itt röviden a választ: Azért, mert a társasági antropozófusok 2003/2004-ben sem voltak abban a helyzetben, hogy már másban is tudjanak gondolkodni, mint a megszokott struktúrákban. Ennyiben a fúziós határozattal egyúttal dokumentálódott mind e világtársaság jelenlegi vezetõ funkcionáriusainak, mind tagsága többségének tudati beállítottsága is. Elgondolkodtató ez a helyzet de hát a tények magukért beszélnek. Jegyzet: 1. Dokumente und Stimmen zur Konstitutionsfrage der Anthroposophischen Gesellschaft. Eine annotierte Bibliographie. Gesammelt und zusammengefasst von Magdalena Zoeppritz. Dossenheim, 2002 Fordította: Szabó Attila A cikk az Info3 2004/2. számában jelent meg. Andreas Wilke A DORNECK-THIERSTEIN JÁRÁSBÍRÓSÁG FEBRUÁR 2/3-I ÍTÉLETÉHEZ* Az elismert svájci egyesületi jogász, Prof. Dr. H. M. Riemer az Általános Antropozófiai Társaság Egyesület elnökségének megbízásából már március 9-ére elkészített egy, az évi >>Weinachtstagungsgesellschaft<< (Karácsonyi Gyûlés Társaság) / Általános Antropozófiai Társaság viszonyaira vonatkozó jogi szakvéleményt. Azt a kérdést, hogy az 1923 karácsonyán újraalapított Antropozófiai Társaság (akkor Karácsonyi Gyûlés Társaságnak nevezve) jelenleg egyesületi jogi szempontból létezik-e még, a professzor ebben a szakvéleményben úgy válaszolta meg, hogy egy egyesületet, amelyet az elmúlt 75 év (3/4 évszázad!) során sem a benne résztvevõk nem kezeltek önálló, saját egyesületként, sem kifelé ilyenként nem lépett fel, jogilag nem lehet és nem szabad önálló, saját egyesületnek tekinteni. Két jogi magyarázatot adott a Karácsonyi Gyûlés Társaság eltûnésére: 1.) konkludensen megszüntették, és az Általános Antropozófiai Társaság tulajdonképpen helyettesítette, és 2.) a viszonyok fejlõdése alapján kézenfekvõbb és tárgyszerûbb, ha az AAG (Általános Antropozófiai Társaság)-gal történt konkludens fúzióból indulunk ki. A konkludens fúzió alatt olyan fúziós folyamatot kell értenünk, melyet a résztvevõk explicit módon nem határoztak el, hanem utólag, jogilag ilyen módon kell értelmeznünk. Ez a szakvélemény volt az elsõ olyan hivatalos * február 3-án megszületett a Dorneck/Thiersteini Járásbíróság ítélete az Antropozófiai Társaság perében. Az ítélet szerint a Karácsonyi Gyûlés Társaság/ Általános Antropozófiai Társaság a svájci egyesületi jog értelmében nem létezik. Az Általános Antropozófiai Társaság Egyesület évi közgyûlésén határozatot hozott, hogy az ítéletet megfellebbezi. (Goetheanum Nr.17, április 25.) 5

8 dokumentum, melyben jogi szempontból megállapíttatott, hogy az 1923 karácsonyán újjáalapított Antropozófiai Társaság és az Általános Antropozófiai Társaság Egyesület nem azonos testületek, hanem a kettõt meg kell különböztetnünk egymástól. Az Általános Antropozófiai Társaság Egyesület elnökségei mindezideig ezt a megkülönböztetést tagadták. A szakvélemény ugyanakkor világossá tette, hogy az 1923 karácsonyán újraalapított Antropozófiai Társaság az egyesületi jog szempontjából már nem létezik. A jogi szakvélemény pusztán a jogi összefüggéseket tudta világossá tenni, úgy, ahogy azok a svájci egyesületi jog egységes talaján érvényesek. Ez a talaj pedig az Antropozófiai Társaság számára is ugyanaz, mint bármilyen tetszõleges nyúltenyésztõ egyesület számára. A szakvélemény azt tette mégpedig olyan tárgyszerûen, ahogy csak lehetséges -, hogy bemutatta a jogi tényeket egészen kívülrõl. Egy belülrõl fölvett nézõpont (mondjuk az antropozófiai üggyel való szoros kapcsolatból kiindulva) azonban nem felelne meg a jogegyenlõség elvének. A szakvélemény szerint jogi lépésre tehát nem volt szükség. Ez a külsõ megítélés azonban fájdalmas volt a szakértõ vígasztaló szavai ellenére, aki a fentiekhez hozzáfûzte, hogy az AAG a Karácsonyi Gyûlés Társaságot, különös tekintettel annak immateriális, szellemi javaira, fölvette magába és azóta, egy továbbfolytatás értelmében, annak jogi hordozója. Vagyis a lapot úgy lehetett forgatni, ahogy csak akarta valaki, egy dolog maradt: az Antropozófiai Társaság abban a formában, ahogy Rudolf Steiner és a jelenlévõk 1923 karácsonyán megalapították, megszûnt. A társaságon belüli fokozódó ellentétek, melyek alapja az egymásnak ellentmondó elméletek megsokszorozódása arra vonatkozóan, hogy Rudolf Steiner intenciói valójában mit is tartalmaztak, mégis egy cselekvési deficitet mutatott, ami az antropozófiai társaság 60-as évek óta firtatott történetét illeti. Egyrészt sürgetõen szükségessé vált az Antropozófiai Társaság viszonyainak külsõ jog szerinti tisztázása, másrészt a fölmerült megismerési kérdéseket bármiféle megoldási vagy kívánságokat szolgáló elõfeltételezett válaszok nélkül újra föl kellett volna tenni. Így a jogi szakvélemény tulajdonképpen egy felhívás/kihívás volt, elsõsorban arra történt felszólítás, hogy egy egészen kívülrõl származó megítélést komolyan vegyenek, és a külsõ jogot a maga egységes kodifikációjában valóban elismerjenek. A második szempontnál követelmény lett volna egy olyan megismerõ magatartást fölvenni, amely képes lett volna az Antropozófiai Társaság(ok) történetében rejlõ rejtélyt észlelni. Egy olyan rejtélyt, ami magában foglalja az öszszefüggést egyrészt az Antropozófiai Társaság 1923 karácsonyán történt alapításának formája és eltûnése, másrészt aközött, hogy mit akar tõlünk azoktól, akik egy antropozófiai társaság tagjainak tekintjük magunkat az antropozófia. Csakhogy pont az ellenkezõje történt. Egy újabb jogi szakvéleményt Fuerrer- Erdmenger munkája rendeltek. Ennek az volt a feladata, hogy az antropozófiai nézõpontból tehát inkább a belsõ történés nézõpontjából a jogi kodifikációt úgy alkalmazza (hozzáidomítsa), hogy az megfeleljen a tagok azon kivánságának, hogy õk valóban a Karácsonyi Gyûlés Társasághoz tartozzanak. Nem azt kellett szemügyre venni, ahogy a jogi tények a múltban lezajlottak, hanem a jog kodifikációját kellett segédeszközzé tenni, hogy utólag látszólag megvalósuljanak a tagok és az elnökség kívánságai. Ahelyett, hogy külsõ -ként komolyan vették volna a jogot és annak egyenlõség-princípiumát, megkísérelték, hogy ezt egyoldalúan a belsõ antropozófus kívánságoknak megfelelõen manipulálják. (Eközben ezt a belsõt egy illúzió hordozza, míg az antropozófiai társaság számára egy igazi belsõ csak a külsõ komolyan vételének segítségével lenne kialakítható.) A jelenlegi konstitúciós folyamat magyarázatá -val és mindenek elõtt a december i összejövetellel az Általános Antropozófiai Társaság Egyesület elnöksége megvalósította a jogi tények manipulációját. Ez azáltal történt meg, hogy elhitette a tagokkal, hogy egy jogi problémáról van szó, amit csak egy jogi konstrukcióval összekapcsolva a tagok kollektív akarati elhatározásával lehet megoldani. Kategorikusan elutasították a megismerési szándék (tartós) szükséges megváltoztatását nevezetesen egy magát tudó -nak gondoló helyett a kérdezõ álláspontjára helyezkedni azzal, hogy azt az õrült kísérletet tették, hogy egy megismerési problémát egy kollektív döntés segítségével oldjanak meg: túlnyomó többséggel állapították meg az ülésen, hogy jelenleg az antropozófiai társaság valami más, mint amivé a története révén vált. Ez az õrült tett azonban a svájci jog egységes talaján a tagsági státuszra vonatkozóan jogbizonytalansághoz vezetett. A jogi talajra ráncigált megismerési kérdés ténylegesen jogi problémát hozott létre. 6

9 Ez volt az egyedüli alapja annak, hogy az 1923 karácsonyán újraalapított Antropozófiai Társaság jelenlegi létezésére vonatkozóan megállapítási keresetet kértünk. A felpereseknek legalábbis egy részüknek nem az volt a fontos, hogy a saját céljaikat keresztülvigyék vagy kívánságaikat megvalósítsák. Sokkal inkább az, hogy a külsõ jogot a maga egyenlõségi alapelvével komolyan kellene venni, és a fenti folyamatokkal létrehozott jogbizonytalanságokat tisztázni lehessen. Nos, a dorneck-thiersteini bíróság megállapítása, miszerint az 1923 karácsonyán újraalapított Antropozófiai Társaság mint saját, önálló testület megszûnt, azt jelenti, hogy visszajutottunk a 2000 évi Riemer szakvélemény álláspontjára. Ismét elõttünk áll az a követelmény, hogy az átélt történéseket ne az antropozófia lényegére vonatkozó kérdéstõl függetlenül szemléljük, éspedig sürgetõbben, mint eddig bármikor. Létrejött-e végre annak a lehetõsége, hogy komolyan vegyük a jogi tények külsõ mivoltát, a kényelmes vélekedés álláspontját elhagyjuk, és változtassunk megismerési tartásunkon, vagyis az antropozófiai társaság(ok) történetéhez valóban mint rejtélyhez tudunk-e közelíteni, amiben maga Rudolf Steiner antropozófiája mondja ki magát? (A szerzõ tagja az egyik csoportnak, amelyik a decemberi közgyûlési határozat ellen jogi úton fellépett.) Forrás: Varga Márta ELISABETH VREEDE, AZ ISMERETLEN A csillagok valaha beszéltek az emberekhez, Hallgatásuk a világ sorsa. A hallgatás tudatosulása A Földi ember fájdalmává válhat. De a néma csendben érik mindaz, Amit majd az ember a csillagoknak mond. Beszédének tudatosulása A Szellem-ember erejévé válhat. Rudolf Steiner, 1922 Vreede kisasszony az egyik azon kevesek közül, akik legjobban megértik elõadásaimat mondta róla többször Rudolf Steiner 1. Ki volt az, akit Rudolf Steiner ennyire nagyra becsült és mégis oly keveset tudunk róla? ban a Vorstand (Elnökség) tagjává választották, és rábízták a Szabad Szellemtudományi Fõiskola Matematika-csillagászati Szekciójának vezetését is. Ma ugyanúgy, mint életében, még mindig szinte ismeretlen. Mi lehet a sorsában, amely így mutatja õt, amely miatt alig fedte fel magát, és még ma is rejtõzködik? 2 Pedig feladata az antropozófiai mozgalom kezdetekor a középpontba állította, így sok mindent tudhatunk róla július 16-án született Hágában, a család második gyermekeként. Édesapja jogász volt, édesanyja jótékonykodásnak szentelte életét. Elisabeth nagyon gyenge gyermek volt, életének elsõ éveiben nem lehetett tudni, hogy sikerül-e életben tartani. A gyermekkori testi gyengeség erõs szellemiséggel kapcsolódott. Ez már korán megmutatkozott, mivel szokatlanul fejlett emlékezõképességgel rendelkezett. Mielõtt olvasni tudott volna, már képes volt arra, hogy egyszeri elmondás után egy hosszabb verset azonnal, hibátlanul elismételjen. 16 éves korában elkezdte kívülrõl megtanulni Goethe Faustjának elsõ két részét. Ez a képessége idõs korára is megmaradt, és nagy segítségére volt az idegen nyelvek tanulásában. Igen fiatal korában egy figyelemreméltó dolog történt vele, amely azután az egész további életét meghatározott irányba terelte. A bátyja ajándékba kapta a francia csillagász, Flammarion franciául írt 4 kötetes mûvét. Abban a reményben, hogy itt eligazítást kap majd arról a 7

10 világról, amelybõl minden emberi individuum a Földre érkezik és amely világhoz ezt a testileg gyenge gyermeket különleges, titokzatos kapcsolat fûzte, saját erejébõl elkezdett franciául tanulni, hogy elolvashassa a könyveket. A magánúton végzett középiskola után a Leiden-i egyetemre iratkozott be, matematikát, fizikát, csillagászatot, szanszkrit nyelvet és filozófiát tanult. 4 Ez utóbbi területen különösen Hegel filozófiája ragadta meg. Fizikából a híres Lorentz professzor volt a tanára. Aktívan részt vett a diákéletben, egy nõi evezõsklubot alapított és a diákönkormányzat vezetõségi tagja volt. Tanulmányai befejezése után négy évig egy felsõfokú leányiskolában tanított matematikát, utána több évig magántanítóként dolgozott. Szülei teozófusok voltak, így már fiatal korában megérintette õt a teozófia, és korán a Teozófiai Társaság tagja lett ban, a Londonban tartott kongresszuson találkozott elõször Rudolf Steinerrel, aki igen nagy hatást tett rá. Egy évvel késõbb, a Teozófiai Társaság Európai Szekciójának kongresszusán Amszterdamban hallotta R. Steiner elõadását a matematikáról. Valószínûleg ez az elõadás adott okot és alkalmat arra, hogy R. Steinerrel beszélgessen. Egy kissé szégyellte, hogy ilyen banális területtel foglalkozik, mint a matematika, amire R. Steiner válasza az volt, hogy a matematikai gondolkodás a legjobb elõkészület a szellemtudományhoz. Elisabeth Vreede sorsa úgy alakult, hogy részt vehetett Rudolf Steiner elõadásainak nagy részén. Édesanyja gyógyítása miatt sokszor kellett Németországba utaznia, és így az közötti nagy elõadásciklusokat így végighallgathatta. Az es években doktori disszertációján dolgozott Berlinben, többek között abban a házban is élt, ahol R. Steiner lakott. Az élet a Motzstrassen kötöttségek nélkül zajlott. Ha valamilyen kérdése volt, gyorsan felszaladt a lépcsõn, és megbeszélte azt R. Steinerrel. E. Vreede között matematikai és csillagászati tanfolyamokat tartott Berlinben R. Steiner kifejezett kérésére. Õ igen fontosnak tartotta a matematikai gondolkodást, mint a szellemi fejlõdés elsõ lépcsõfokát 11. Legnagyobb meglepetésére a hallgatóságnak semmilyen ismerete nem volt a Nap, a bolygók és a csillagok közötti összefüggésekrõl. R. Steiner ezekben az években tartotta az északi országokban híres elõadássorozatait, melynek csúcspontja az oslói Ötödik Evangélium volt. Ahogy ez a mûvelt holland körökben akkor szokásos volt, E. Vreede a fiatalságát vallásoktatás nélkül élte meg. Így mindenféle felekezeti kapcsolódástól és elõítélettõl mentesen tudta fogadni Steinernek Krisztusról és az Evangéliumokról szóló tanítását. A vallási élet megnyilvánulásai iránt mélységes megértést tanúsított áprilisában Dornachba ment, hogy segítsen a Goetheanum építkezésénél. Barátnõjével, Edith Marion szobrászmûvésszel lakott együtt. Éveken keresztül dolgoztak az oszlopfõk faragásánál és a kupolák építésénél. A háborús években, 1916/17-ben Vreede félbeszakította Dornach-i tevékenységét, és Berlinbe utazott, segíteni a sebesültek ápolásában. Itt is teremtett lehetõséget arra, hogy R. Steiner elõadásait meghallgassa. Amint R. Steiner ismertette a hármas tagozódás eszméjét, élénk érdeklõdéssel fordult a szociális kérdések felé ban megalapította Dornachban a Goetheanum archívumát. Minden eszközzel és erejével ezért a célért dolgozott, tehetõsebb barátai támogatásával építette fel ezt a fontos intézményt. A mai világban kevesen tudják, hogy ha E. Vreede nem végez ilyen áldozatos munkát, akkor R. Steiner elõadásainak anyaga ilyen nagy számban nem maradt volna fenn. Sok pénzt költött arra, hogy minden fellelhetõ elõadás-jegyzetet megvásároljon, és a gyorsírással lejegyzett elõadási anyagokat az archívumnak legépeltesse. Erõs szellemi beállítottsága mellett két lábbal állt a földön, kiváló szervezõ volt, jó gyakorlati érzékkel rendelkezett. Az elsõ Goetheanum megnyitó rendezvénysorozatának fõ szervezõje volt, és e szervezõ munka mellett a fiataloknak elõadásokat is tartott a relativitáselméletrõl. Ezek az elõadások nagy hatással voltak a hallgatóságra. Azonnal megtalálta a megfelelõ hangot, s rengeteg barátja volt. Ha tehette, háttérbe húzódott, de mindenkinek segített, akinek erre szüksége volt. Segítõkészsége szinte legendás volt. Ezzel csak a szociális igazságérzete volt öszszemérhetõ. Nem érzelmekkel, hanem tiszta gondolatokkal harcolt céljaiért. Stílusa kristálytiszta volt. Olyan minõségû gondolkodást hozott, mint R. Steiner környezetében senki más. Filozófiailag és matematikailag is iskolázott gondolkodása, rendkívül gyors felfogóképessége, alapossága és egzaktsága nagy segítség volt az Antropozófiai Társaság munkájában. Mivel R. Steiner legszûkebb munkatársi köréhez tartozott, s anyagi lehetõségei megengedték, E. Vreede a háború után Arlesheim közelében épített házat, melyben szüleivel együtt élt. 8

11 Ezt megelõzõen barátnõje, Edith Marion elkészítette a ház modelljét. Mikor R. Steiner errõl tudomást szerzett, kifejezte azt a szándékát, hogy a terveket õ készíthesse el. Ezek alapján épült fel a ház, melynek 1921-es avatására Steiner egy verset írt. Ezt a házat a vendégbarátság házának nevezték. Mindenki, aki napokat-heteket töltött benne, életének legszebb emlékeként beszélt róla. A Goetheanum leégése, és az ezt követõ Karácsonyi Ülés változást hozott E. Vreede életébe. Ezen az Ülésen R. Steiner javaslatára a Vorstand tagjává választották. Ezen kívül a Matematikai-csillagászati szekció vezetésével is megbízták, így Lili Vreede újra azon a területen dolgozhatott, amelyre élete eddig eltelt idõszakában készült. Munkája jellegébõl adódóan mint akkor a csillagászok többsége éjszaka dolgozott. A szekció keretében a tagok számára matematikai és csillagászati kurzusokat tartott. Ahhoz, hogy valaki R. Steiner elõadásait mélyebben megérthesse, egy bizonyos ismereti szintet el kellett érni a kozmosz tudományának területén is. 3 Ezek az ismeretek néha nagy hiányosságot mutattak, és így az õ szakterületérõl igen sok segítségre volt szükség. A kurzusok jegyzetanyagait körlevél formájában tette közzé, s ebbõl halála után könyv született Asztronómia és antropozófia címen, s ez máig is vezérfonala azoknak, akik ezen az úton elindulnak 8. Elõadásokat is tartott, fõleg a nagyobb üléseken, ahol az asztronómiától az asztroszófiáig vezetõ utat alapozta meg. Csak az elmúlt években ismerték fel munkájának jelentõségét annyira, hogy összegyûjtött elõadásait könyvekben kiadják 14. Ezt az összefoglaló munkát 4 kötetre tervezik, amely felöleli a csillagászat jelenségeit és történetét; az új csillagbölcsesség és az asztrológia összefüggéseit; az antropozófiai munkáit és a matematikafizika tárgykörét óta évente megjelentette a Sternenkalendert. Megalapította a csillagvizsgálót akkori nevén az Állatöv háza mely 1958-ban új épületet, és elnevezést kapott. Az új épületet Albert Steffen avatta fel, s Johannes Kepler Warte néven mûködik, jelenleg is. Itt találhatók azok az eszközök, amelyeket Vreede használt megfigyelései során. 15 A szekcióbeli munkáin túl általános antropozófiai témákban is tartott elõadásokat, pl ban A Boddhiszattva-kérdés az Antropozófiai Társaság történetében. Ez egy olyan téma volt, amely akkoriban nagy hullámokat vetett, és intellektuális területen nem adott kielégítõ magyarázatot. Ezért megkísérelte inkább az alapok szubtilis formában való megteremtését annak érdekében, hogy a hallgatóság saját ítéletet tudjon alkotni a kérdésrõl. Másik témája Az Antropozófia lénye volt. Elõadása után 1934-ben egy levélben így ír errõl: Az Antropozófia lényére én mindig úgy tekintettem, mint egy Rudolf Steiner által újonnan teremtett szellemi lényt, aki ugyanakkor az elsõ, ember által teremtett hierarchikus lény. Egészen fiatal, és még tökéletlenül fejlett, amilyen egy gyermek egy lény, akinek a mi megismerõ közösségünk együttes munkájával és teremtõjének a szellemi világból való közremûködésével kell majd továbbfejlõdnie. Éppen ezért találom olyan fájdalmasnak, amikor a tevékeny tagok egy része ellen folyamatos támadások történnek, olyan támadások, melyek az Antropozófia lényének közös teremtését célzó munkából kizárják õket. 3 A Karácsonyi Ülés impulzusát E. Vreede a szíve legmélyéig befogadta, és minden áldozatot meghozott érte. Miután R. Steiner eltávozott, és kimagasló személyisége többé már nem egyenlítette ki az emberek közötti feszültséget, és az addig folyamatosan jelenlévõ szellemiség többé már nem áramlott, szomorú események következtek be. Óriási méretû szellemi harc alakult ki, ahol E. Vreede legjobb erõit áldozta fel, s gyakran teljesen egyedül maradt véleményével és szállt síkra azért, amit helyesnek hitt. Rettenthetetlen harcos volt, de amikor harcolt, mindig objektív dolgokért tette, sohasem személyes okokból. Bár gyakran volt más emberekhez éles, érdes, felháborodását mindig igazságérzete vezette. Miután 1935-ben kizárták a Társaságból és a Vorstandból is, a Matematikai-csillagászati Szekció vezetését is másra bízták. Elvágták eddigi munkájától a csillagvizsgálótól és az archívumától. Szakadás következett be élõ emlékezete és az általa összegyûjtött legértékesebb adatok között. Az ezt követõ években tartott elõadásairól az volt a hallgatóság benyomása, hogy az emlékezete egyre inkább valamiféle látássá alakul. Az elõadás tartalma, mint egy hatalmas imagináció állt szellemi szemei elõtt, amelyet onnan olvasott. Mint ahogy azt maga is ironikusan kifejezte, a korából adódó hanyatló emlékezõképességére kellett hagyatkoznia. Európa több országában, négy nyelven adott elõ. Ebben az idõben több utazást is tett, melyek kutatásaihoz kapcsolódtak: Palesztína, Egyiptom, Olaszország, Görögország ban Törökországba utazott, hogy megnézhesse a teljes napfogyatkozást. Utolsó éveiben egyre inkább egyedül maradt. A háború elvágta õt külföldi barátaitól. 9

12 Ita Wegman március 4-i halála nagy csapás volt számára. A Klinika belsõ emlékünnepségén szellemmel áthatott szavakkal beszélt. Ezután a hamvasztásnál már csak nagy belsõ küzdelem árán tudott erõt venni magán, hogy beszélni tudjon. Ez volt az elsõ alkalom, hogy a korábbi Vorstand-tagokkal ismét együtt voltak. Ezután R. Steiner halálának évfordulóján még egyszer beszélt barátai és a Klinika dolgozói körében. Ezt mondta: Mozgalmunk súlypontja most áthelyezõdött a szellemi világba. Nemcsak Rudolf Steinerre kell emlékeznünk, hanem arra a sok barátra is, akik most köré gyülekeznek a szellemvilágban. Utolsó elõadását Kopernikuszról tartotta, halálának 400. évfordulóján. Az elõadást és a témáját is õ kezdeményezte szellemi kötelességének érezte errõl a lényrõl beszélni. Ezen az elõadáson látni lehetett, hogy csak nagy erõfeszítések árán tudja magát egyenesen tartani. Néhány nappal késõbb megbetegedett, és feküdnie kellett. Õ, aki sohasem volt beteg, és sohasem függött senkitõl. Így ez a betegség egy újabb tanulási lehetõség volt számára. Áldozatos barátainak köszönhetõen otthon tölthette beteg napjait. Valamilyen fertõzés következtében magas láza volt, hidegrázással, vérnyomás- és szívproblémákkal komplikálva. A betegségét óriási türelemmel és objektivitással viselte. Lelke telve volt hálával és életerõvel. Augusztus elején jobban lett, és Asconába utazott klímaváltozásra, a gyógyulás reményében. Néhány nap múlva hirtelen romlott az állapota és többé már nem is épült fel augusztus 31-én délután átlépett a szellemvilágba. A halotti szertartást Luganoban tartották. A háború miatt csak néhány barát tudott eljönni de a terem tele volt azokkal a barátokkal, akik a szellemvilágban már várták. Sorsában két különös elemet találunk. Az egyik az, hogy sohasem volt balesete, és még csak tanúja sem volt ilyesminek. Pedig nagyon sokat utazott autóval és vonattal egyaránt. Így saját magát talizmánnak nevezte el: aki vele utazott, teljes biztonságban érezhette magát. Amikor errõl a különös körülményrõl megkérdezte Rudolf Steinert, õ azt válaszolta, hogy ez mélyen a sorsában gyökerezik, s egy korábbi inkarnációja halálkörülményével függ össze. Egy természeti katasztrófában vesztette életét, s még az embercsoportot is megnevezte, akikkel együtt halt meg. Másik különlegessége az volt, hogy szinte láthatatlanná tudott válni. Több beszámolóban is találkozhatunk ilyen esetek leírásával. Egy példa: Dr. Vreede, W. Zeylmans és még 3-4 holland antropozófus barátjuk Hollandiából Dornachba utazott. A vonaton többszöri útlevél és menetjegy-ellenõrzés volt. A társaság éppen arról beszélgetett, hogy hogyan lehetne láthatatlanná válni, mire Vreede azt mondta, hogy ez nem is olyan nehéz. Ezután az útlevélvizsgálatoknál minden alkalommal átnéztek rajta, s a barátoknak az volt a benyomásuk, hogy a határõrök és kalauzok nem is látták Vreedét. Csak õ maga tartotta ezt teljesen normálisnak. 16 Sorsának említett jellemzõit Rudolf Steiner két figyelemre méltó megjegyzése világíthatja meg. Az egyik: Ez az individualitás nem kívánja, hogy észrevegyék. A másik pedig, hogy õmiatta vagyis azért, hogy R. Steinerrel együtt dolgozhasson túl korán inkarnálódott. 11 Mindketten jól emlékeztek az elsõ találkozásukra. Vreede leírta, hogy milyen nagy hatással volt rá, amikor elõször meglátta R. Steinert ez a benyomás egyáltalán nem volt pozitív. Csak egy év múlva, amikor a matematikáról hallotta beszélni, akkor változott meg a róla alkotott képe. R. Steiner 20 évvel az elsõ találkozásuk után, pontosan le tudta írni az akkori E. Vreedet, még azt is elmondta, milyen ruhát viselt. Kettõjük szoros szellemi kötése kozmikus jeleken keresztül is megmutatkozik. Születési idõpontjuk (1861, 1879) között egy holdcsomó periódus (~18.6 év) van. S ami még érdekesebb, haláluk idõpontja (1925, 1943) között is megvan ez a különbség; ez azt jelenti, hogy ugyanannyi idõt éltek földi testben. A holdcsomó csillagászati jelentése a Nap-Föld-Hold egy adott konstellációja. A holdcsomó periódusa helyzetének az ismétlõdése egy ember életében azt jelenti, hogy a születés idõpontjához hasonló szellemi erõhatások érik a kozmoszból. Vreede 1879-ben született, abban az évben, amikor Michael a szellemi világban harcolt a sárkánnyal. Aki ismeri R. Steiner életének szellemi körvonalait, az tudja, hogy nála ez az idõpont az elsõ holdcsomó idõpontja mennyire jelentõs volt. Érdekes képet látunk ekkor: a Földön R. Steiner találkozik beavatójával, a szellemi világban Michael harcol, és innen érkezik a Földre egy elõrehozott inkarnációban E. Vreede, hogy a kozmosz megismertetésében majd segítsen tanítójának. A Nap és a Hold Földre küldött erõi ugyanazok, mint Steiner születésekor májusában is megjelenik egy holdcsomó, ezt R. Steiner itt a Földön már nem élte meg. E. Vreede számára ez az idõpont nagy 10

13 fordulatot hozott, eltávolították a barátaitól, a munkájától, minden addigi tevékenységének színhelyétõl. A sok fájdalom és bánat mellett ez az eltávolítás mégis komoly fejlõdési lehetõséget nyújtott számára. Mivel nem támaszkodhatott összegyûjtött anyagaira, kialakult benne az a fajta imaginatív gondolkodás, amely elõremutat a jövõbe. Vállalt feladatát, hogy segítsen az embereket újra összekötni a kozmosszal, ebben a nehéz légkörben is tovább tudta végezni. Látszólag nem sok gyümölcse volt munkájának, de amit itt hagyott, az tovább él. Sok munkatársa közül Willi Sucher ( ) volt az egyik, aki ihletett módon egész életét ennek a kutatásnak szentelte. Az igazi asztroszófia megközelítéséhez az õ munkájuk alapvetõ. Csak ezek alapos megismerése után folytatódhat a csillagok és az ember kapcsolatának további vizsgálata, vagy inkább átélése. Igazi michaeli erõ dolgozott benne. Legismertebb elõadásában Csillagvilág és emberi sors összefoglalja a michaeli kor emberének feladatát: az ember saját magán keresztül kösse újra össze a csillagvilágot és a szellemi világot. Amit az ember szellemi szabadságból teremt, abból új csillagos ég lesz. A szellemi impulzusból, az ember szellemi erejébõl épül a Jupiter-korszak csillagvilága 12. Ezt az elõadást Steiner gyönyörû versével fejezte be: 17 Es leuchten gleich Sternen Csillagként ragyognak Am Himmel des ewigen Sein Az öröklét egén Die gottgesandten Geister. Az istenküldötte szellemek. Gelingen mög es allen Menschenseelen Bárcsak sikerülne minden emberléleknek Im Reich des Erdenwerdens A földi lét birodalmában Zu schauen ihrer Flammen Licht. Lángjuk fényét meglátni. Felhasznált irodalom: 1. M. P. van Deventer: Elisabeth Vreede. Zur 33 Wiederkehr Ihres Todestag am 31. August. Das Goetheanum Nachrichtenblatt 1976 August. 2. Georg Unger: Elisabeth Vreede: Ein Lebensbild. Das Goetheanum Nachrichtenblatt 31. Oktober, M. P. van Deventer: Biographische Skizze: Ein Lebensbild. Natura Verlag, Ernst Bindel: Über Leben und Werk von Elisabeth Vreede. Ein Lebensbild. Natura Verlag, Elisabeth Vreede: Erste Begegnung mit Rudolf Steiner. Ein Lebensbild. Natura Verlag, M. J. Krück von Poturzyn: Elisabeth Vreede. Ein Lebensbild. Natura Verlag, Georg Adams: Dr. Elisabeth Vreede. Anthroposophical Movement, Oct Elisabeth Vreede: Astronomie und Anthroposophie. Dornach W. Lothar Gartner: Erinnerungen antropozófia der Elisabeth Vreede. Das Goetheanum Nachrichtenblatt 1976/VIII. 10. Dr. Charlotte Fischer: Zu Elisabeth Vreedes 100. Geburtstag. Das Goetheanum Nachrichtenblatt 15. July E. Knottenbelt: Elisabeth Vreede, PhD. Ein Lebensbild. Natura Verlag, Elisabeth Vreede: Sternenwelt und Menschenschicksal. Das Goetheanum Nachrichtenblatt 3. Jahrg. Okt-Nov Willi Sucher: In Gedanken an Dr. Vreede. Ein Lebensbild. Natura Verlag, Elisabeth Vreede: Geschichte und Phänomene der Astronomie. Verlag am Goetheanum kwhistory.html 16. Emanuel Zeylmans magánlevelezés 17. Rudolf Steiner: Licht und Stern. In Wahrspruchworte, Verlag der Rudolf Steiner Nachlassverwaltung, Dornach, Életútja és személyisége hasonló: rejtett. Láthatatlan. Most is rejtély, akirõl alig tudunk, alig maradt utána valami földi írással. Máshová és máshogyan írt. A tetteivel, a jövõért. Várja, hogy megismerjük és olvassuk. Hogy az ember egyszer majd beszélhessen a csillagokhoz. Nem a saját korában élt, másképp gondolkodott. A jövõt hordozta. Készítette azt az utat és készíti most is, amelyen az ember elindul a csillagok felé. 11

14 Irene Diet AZ ANTROPOZÓFUSOK KÖRÉBEN KIALAKULT VÁLSÁG MAGÁNAK AZ ANTROPOZÓFIÁNAK A LÉNYEGÉHEZ TARTOZIK? Gondolatok a hanyatlás és az újrakezdés egy lehetséges összefüggésérõl Ekkor azonban hamarosan megjelenik annak átérzése is, hogy a halál gondolata nem önmagában jelentõs, hanem azért, mert fényt vethet az életre. Ahhoz a meggyõzõdéshez kell eljutnunk, hogy az élet rejtélyét a halál lényege által lehet megismernünk. Rudolf Steiner: Egy út az ember önmegismeréséhez. Elsõ meditáció. Az utóbbi években egyre növekvõ megosztottság figyelhetõ meg az antropozófusok körében. Szakadás egyfelõl azok között, akik Rudolf Steinertõl és életmûvétõl való eltávolodásra szólítanak fel, annak érdekében, hogy jobban a jelenkorban élõk reális szükségletei felé fordulhassunk, másfelõl azok között, akik nehezményezik ezt a kezdeményezést, és pontosan az ellenkezõjét állítják: azt ugyanis, hogy az emberek igényeinek csak akkor lehetne eleget tennünk, ha a steineri életmûvet végre komolyan vennénk. 1 A két nézet különbsége abból fakad, hogy az egyikük Rudolf Steiner antropozófiájának korszerûségében kételkedik, a másikuk pedig azokban, akik ezt az antropozófiát ma képviselik. Kiindulópontjában mindkét felfogás megegyezik: egyaránt úgy vélik, hogy az antropozófiai mozgalom idõközben válságba került, ami úgy tûnik, magát az antropozófiát is kérdésessé teszi. Azt a kérdést azonban, hogy ez a krízis hogy függ össze az antropozófiával, összefügg-e egyáltalán, vagy az antropozófiától teljesen független ezt a kérdést sem az egyik, sem a másik csoport még nem tette fel. Márpedig pontosan ez az egyszerû megfontolásból származó kérdés rendelkezhet azzal az erõvel, amellyel képesek lehetünk meghatározni az antropozófia helyét a világban és ezzel a saját helyünket is benne. Az alábbiakban megkísérelünk egy olyan gondolati útra lépni, amelyet ez a kérdés hordoz magában. A válság külsõ oldala A mindenki által érzékelt válság sokféleképpen megmutatkozik. Egyre kevesebben vásárolják, és fõként egyre kevésbé olvassák Rudolf Steiner könyveit; csökkenõben van azoknak a száma, akik pedagógiai, euritmiai stb. képzésekre beiratkoznak; egyre kevesebben vesznek részt a tanfolyamokon és látogatják az elõadásokat. Beszélhetünk a Waldorf-iskolák, az antropozófiai orvosi intézetek, a mezõgazdaság, a mûvészi színjátszás, sõt általában az antropozófiai intézmények válságáról, amelynek csúcsán magának az Antropozófiai Társaságnak a válságát találjuk, melynek vezetõ személyiségei tudvalevõleg átszervezésekkel is próbálkoznak, hogy e válságot kivédjék. Aki a kor eseményeit figyelemmel kíséri, az nemigen tagadhatja, hogy abban a formában, amelyben az antropozófia mindeddig megjelent, a közeljövõben már nem fogunk antropozófiát találni. Hogyan juthatott mindez idáig, teszi fel a kérdést az ember. Nagyon erõsek a külsõ ellenségek, mondhatnánk. A mai világ az antropozófiát csak elutasíthatja és kitaszíthatja. Vagy pedig: Azt a feladatot, amit Rudolf Steiner ránk hagyott, nem teljesítettük; azt a munkát, amit elvárt tõlünk, nem végeztük el. Mi magunk tehetünk tehát arról, ami miatt most panaszkodunk. Nyilván e két oldalt a külsõ ellenséget (esetleg az okkult páholyok mûködését) és a belsõ bajokat (az akaratgyengeséget, a hiányzó szorgalmat, bátorságot, õszinteséget stb.) össze is köthetjük, így szólva: Külsõ ellenfeleink kihasználták a minden emberben ott búvó tehetetlenséget, aminek eredményeképpen elõállt az, ahol most állunk. 12

15 Ha ezektõl a kétségtelenül helyes megállapításoktól egy lépésnyit vissza is húzódunk, ott mégsem állhatunk meg. Mert felmerül a következõ kérdés: Hogyhogy semmit sem tudott minderrõl Rudolf Steiner? Õ mégiscsak ismert bennünket, ismerte a világot, az ellenfeleket, az ellenerõket. Miképpen nem tudott arról, hogy antropozófiájára milyen sors várhat? És tovább kérdezve: Ki számomra Rudolf Steiner, ha elvitatom tõle e tudás képességét, ha tehát úgy vélem, hogy az a válság, amibe jutott születése után száz évvel az antropozófiai mozgalom, olyan valami, amivel alapítója nem számolt? Hiszen nem éppen azt kellett volna Rudolf Steinernek elõre látnia, ami most be is következett tekintettel arra a világszituációra, amibe az emberiség már Steiner életidejében is került? Hogy közelítsünk ehhez a kérdéshez, elõször is pontosabban kell látnunk azt, hogy milyen úton alakult ki ez a válság. A nézetek sokfélesége Rudolf Steiner már életében újra és újra beszélt az antropozófiai impulzus kudarcáról, és több kijelentése olyannak tûnhet, mintha nekünk mondaná azokat most, a mi idõnkben. Jóllehet, a kudarcok ellenére a siker sem hiányzott, de inkább csak ott, ahol õ maga személyesen jelen volt. Ez lényének különös varázsából fakadt, egy találkozáskor a saját lénye beragyogta a másik embert. Többen számolnak be errõl, így egy sokat utazott újságíró is, aki egy napon találkozott Rudolf Steinerrel: Ott ültem izgatottan, én a nyugtalan világfi, ezzel a férfivel szemben, aki komolyan-jóságos szemeivel nézett rám, amelynek fénye olyan volt, mintha a kozmosz forrásából áradna. A beszélgetés elõtt mindenfélén töprengtem, hogy mirõl beszéljek vele, mint mondjak neki; lelkem szakadékai számára fényt kerestem. Hirtelen, mint valami nagy lélegzetvétel, megjelent valami a hangulatomban. Többé már egyáltalán nem látszott fontosnak, sõt, teljesen lényegtelennek tûnt mindaz, amit elõre elterveztem magamban. Csak azt éreztem, hogy mennyire mélyre süllyedtem le a porba és mennyire tiszta és fénylõ az a szellemi magaslat, amit abban a pillanatban megsejtettem. 2 Rudolf Steiner különös hatása nemcsak saját kortársaira terjedt ki ami érzékelhetõ a visszaemlékezésekbõl, hanem azokra is, akik e kortársakkal késõbb találkoztak, és tõlük tanulhattak. Mindkét generációt egyfajta tradíciós áramlás hordozta, amelyekben azokat az értékeket adták tovább és gondozták, melyek érvényessége magától Rudolf Steinertõl származott. Ezek az emberek azonban napjainkban már halottak. És itt vagyunk most mi, akik Rudolf Steinert már csak a könyveibõl ismerik, akik tapasztalják, hogy a tradíció áramlata elapad, és akiknek olyan kérdéseket kell feltenniük, amelyek elõdeik számára fel sem merültek. Rudolf Steiner testi halálának végsõ pontjaként ha akarjuk, ha nem ránk zuhant minden eddiginek a kérdésessé válása. Többé nincsenek készen kapott vívmányok, hanem minden csak valami ezután kivívandóvá változott. Az egykor még szilárdan összetartozó dolgok széjjelestek különbözõ jövõbeli lehetõségekre, amelyek most elõttünk megjelentek. És valóban, egyre inkább úgy tûnik, hogy éppolyan sok az antropozófiából kiindulva adható válaszok száma, mint azoknak a személyeknek (jobban mondva: embercsoportoknak) a száma, akik az antropozófiával foglalkoznak. Egy roppant megsokszorozódás, sõt burjánzás figyelhetõ meg, amely egyeseket arra késztet, hogy Rudolf Steiner életmûvérõl több száz oldalas könyveket írjanak, amelyekben az antropozófia állítólagos tartalmát összefoglalják, kibõvítik, újrarendezik. 3 (E munkákat tanulmányozva az az érzésünk támadhat, hogy bárki más egészen másképp végezne el egy ilyen jellegû feladatot. Ily módon a jövõben ott állunk majd a roskadozó könyvespolcok elõtt, amelyeken egymás hegyén-hátán fognak zsúfolódni az úgynevezett másodlagos, sõt már a harmadlagos irodalom kötetei! Így Rudolf Steiner antropozófiájának közvetlen tanulmányozására már alig marad valami idõnk.) Az ilyenféle megsokszorozódás éppúgy megnyilatkozik az olyan nézetek hangoztatásában, hogy A szellemtudomány körvonalait érthetetlen nyelvezete miatt át kell írni 4 (és persze ezt is mindenki máshogyan csinálná), mint ahogyan abban is, hogy egy olyan antropozófiát kellene megalkotni, amelyben Rudolf Steinert nemcsak újrafogalmaznák és átírnák, hanem már egyenesen mellõznék is. Itt a lehetséges elmondandók parttalanná válnak, mindenfelé szétfutnak. Ezeket az így keletkezett antropozófiákat azonban csak azok értékelnék igazán, akik kigondolták õket. Mindez feleslegessé tenné a mások megértésének szándékát, amely csakis vitákhoz vezethetne, mint Wibke Reinstein mondja: Amit te magad átélsz és kikutatsz és szellemileg igaznak tartasz, az egy másik ember számára soha, 13

16 valóban sohasem kell, hogy követhetõ (általa is véghezvihetõ) legyen, vagyis nem kell, hogy õ is átélje és elismerje, válaszolja a szerzõnõ arra a kérdésre, hogy benne hogyan él az antropozófia. 5 Ne igényeljük, hogy mindenáron megértsenek bennünket, hanem hagyatkozzunk a saját individualitásunkra, és fogadjuk el embertársaink individualitását olyannak, amilyen, akiknek éppúgy megvan a saját megismerési útjuk, mint nekünk a szellemi kutatásban és cselekvésben egyaránt. Ez sokkal fontosabb, mint a szellemi kutatás és tanulás, amit amúgy is minden egyes ember másképpen végez, hiszen mindenkinek más és más érdeklõdési területe van, mindenki különbözõ terminológiát használ, és eltérõ morális intenzitással merül el a dolgokban. Mindez sokkal fontosabb, mint az a görcsös igyekezet, hogy ugyanazt megismerjük, amit mások megismertek és kikutattak (beleértve Rudolf Steinert is). Mindezeknél sokkal nagyobb jelentõsége van annak, hogy egyszerûen minden átélésbõl és kutatásból megtaláljuk az erõt individuális kezdeményezéseinkhez, éppenséggel a szellemi mûködésünkhöz. Az egyes személyekhez kötött ilyen antropozófiák, amirõl itt Wibke Reinstein beszél, úgy viszonyulnak egymáshoz, mint egy síkként megjelenõ felület lényegüket tekintve teljesen azonos elemei. Mindegyik elemnek ugyanazon nagysága van, semmi sem emelkedik ki, és maga Rudolf Steiner is eltûnik e síkfelület egyformaságában, mint egy abban elhanyagolandó részelem. Az összefüggéstelenül egymás mellett álló egyedi elemek e bõségében és legyenek ezek az egyedi elemek mégoly különbözõek is nincs se kezdet, se vég, se kiindulópont, se végpont, mindennek és mindenkinek ugyanolyan értéke vagy értéktelensége van, minden és mindenki eltûnik egy látszólagos egyformaságban, ami csakis közömbösséghez vezethet. Itt megállni, amiként Wibke Reinstein teszi, felér a megismerésrõl való teljes lemondással, a megvakulással, a szellemi halállal. És mégis találó a Reinstein által tett megfigyelés; mintegy elõrelátóan megfogalmazta a jelenkori fejlõdésben rejlõ tendenciát. Vagy még inkább: ha szembenézünk ezzel a kijelentéssel, kiviláglik, hogy magában hordozza a megismerés problémáját, úgyszólván in statu nascendi. A fent leírt egyforma és élettelen sokféleség megfelel a tökéletesen sík felület képének, amelynek mindaddig látszik számunkra a világ, amíg bele nem csapódik ebbe a felületbe a gondolat szikrája. 6 Hagyjuk hát, hogy a Reinstein által leírt sík felületbe belecsapódjon a gondolat szikrája, hogy abban így egy árok, egy barázda és ezzel együtt az elsõ magaslatok és mélységek, formák és mozgások megjelenjenek. Ez a becsapódás tekintettel a megfigyelt sokféle irányultságra a következõ kérdéssel történhetne meg: A mindenféle mérték és egybetartozás széthullása ellenére nem létezik mégis valami, ami mindazokat, akik magukat antropozófusoknak tekintik, egymással összekapcsolja? De igen, kellene válaszolnunk. Egyfelõl van Rudolf Steiner mert egyre megy, hogy elismerik-e õt vagy kétségbe vonják személyét: éppúgy megmarad vonatkozási pontnak az egyik, mint a másik ember számára; másfelõl van a válság, amelyben az antropozófusok ma találják magukat. Rudolf Steiner és a válság: ez az a két elem, amelyekben minden antropozófus összetalálkozhat. Ezzel azonban elõáll az a kérdés, amellyel fejtegetéseinket indítottuk: tudniillik, hogy ez a kettõ hogyan függ össze egymással? Pontosabban kifejezve: az a válság, amit ma átélünk, Rudolf Steiner antropozófiájától valami idegen jelenség és számára külsõleges, vagy pedig ez a válság magához az antropozófia lényegéhez tartozik? Csak e kérdés feltevésekor, amely megfelel annak, hogy a nézetek egysíkú sokféleségébe belecsapódjon a gondolat, válik szabaddá a pillantás egy olyan gondolati út számára, amelyre most rá akarunk lépni. Meg kell kísérelnünk ezt a gondolati utat úgy megformálni, hogy az antropozófiáért való fáradozás magában az útban fejezõdjön ki, jusson érvényre. De egy ilyen út csak azok számára lesz megpillantható, akik tudják, hogy ez az út sohasem Rudolf Steiner nélkül, hanem csakis vele együtt válik járhatóvá. 14

17 A kérdezés mint út A válság, amely azok között keletkezett, akik ma az antropozófiát képviselik, többnyire egy spontán reagálást vált ki az emberekbõl. Vagy egy bizonyos tehetetlenség érzése dominál bennük, ami lebénuláshoz vezet, vagy pedig abból az érzületbõl kiindulva, hogy ezzel a bénasággal valamit szembehelyezzenek, egy tettvágy ébred a saját akaratukban. Ha most visszalépek e két lehetõség közvetlen élményétõl (amelyek éppúgy elhatárolódhatnak egymástól, mint ahogy egyetlen emberben össze is találkozhatnak), úgy láthatóvá válik: mindkét reagálás ugyanazon (mindenesetre tudattalan) elõfeltevésbõl indul ki, abból ugyanis, hogy a válság, amely az antropozófusok körében megfigyelhetõ, és e válság szemlélõje (tehát én magam) nem tartoznak össze. A lebénulás kapcsolatos azzal a tudattal, hogy a válság rajtam kívül játszódik le: Semmit sem tehetek ellene, mivel a válság tõlem függetlenül létezik (pesszimizmus). De ez elmondható a megélt tettvágyról is: Valamit tehetek a válság ellen, mert én magam nem vagyok érintve benne (optimizmus). Mégis érezhetõ egy elégedetlenség is, hisz innen nem látható a kivezetõ út. Amíg ugyanis a szemlélõ az eseményekbe nem helyezi bele éppenhogy saját magát is, addig lehetetlen számára, hogy a fenti kérdéshez közelítsen: tudniillik ahhoz, hogy milyen viszonya van az antropozófusok körében fellépõ válságnak magához az antropozófiához? A válság spontán-egyéni átélésébõl indultunk ki, ami azonban a tulajdonképpeni kérdéstõl még eltéríti az embert. Forduljunk el tehát ettõl a szubjektív átéléstõl és pillantsunk kifelé, mégpedig ezzel a kérdéssel: Hogyan jelenik meg a válság a világban? És itt visszanyúlhatunk a korábban mondottakhoz. Az antropozófus tagságon belüli válság, amely oda vezet, hogy csökken a Rudolf Steiner munkássága iránti figyelem, megmutatkozik a különféle és gyakran szembenálló vélemények sokasodásában, amelyek mindegyike azt állítja, hogy megfelel az antropozófiának. E sokféle nézet mögött kérdések húzódnak meg, amelyeket különbözõ módon válaszolnak meg: vajon Rudolf Steiner X-nek vagy Y-nak a reinkarnációja-e? Kik azok, akik magukat a holocaust újraszületett áldozatainak tekintik? Mit hoz magával a mai gyermekgeneráció? Vannak-e csillaggyerekek, vagy csak lelki ápolásra szorulók vannak? Fennáll-e még az 1923-ban alapított Antropozófiai Társaság, vagy szertefoszlott? Miért írt Rudolf Steiner egy ennyire nehéz, sõt érthetetlen nyelven? Ezek és efféle újabb és újabb kérdések keletkeznek szinte természetes módon olyankor, amikor egy modern tudat Rudolf Steiner életmûvével szembesül. Amíg e kérdéseket csupán az antropozófiai mozgalom területén figyelem meg, addig megmaradok a külvilág megfigyelõjének. Mármost azonban a kívül átéltet saját magamnak is szegezhetem. Mit váltanak ki ezek a kérdések bennem? Egy ilyen megfordítás egy szokatlan folyamat. Elõször az egyes témák voltak azok, amelyek megragadták érdeklõdésemet és lekötötték figyelmemet. Az objektumok amelyekre ezek a témák vonatkoznak szemlélésében maradtam elfogódva. Külsõ tárgyak voltak, amelyek egész érdeklõdésemet kitöltötték. Ameddig a megfigyelõ csupán a külsõ objektumok szemlélésére korlátozódik, addig a látókörében az objektumok viszonya a gondolkodáshoz még nem emelkedik ezen objektumok fölé. Mert a megfigyelõ maga e külsõ tárgyakról való elmélkedése közben még elfelejti [nem érzékeli] önmagát, az elmélkedõ eltûnik [önmagára még nem irányul] az elmélkedésben. Ha azonban leállítom ezt a történést, és most magamat mint saját tevékenységem megfigyelõjét állítom szembe saját magammal, vagyis megkezdem azt, hogy most már a kívülrõl felém közelítõ kérdésekhez való saját viszonyulásomat is szemügyre vegyem, akkor rájövök a következõkre. Kidolgozhatok ugyan bizonyos válaszokat, mégis minden új válasz ismét csak olyan újabb kérdéseket fog szülni bennem, amelyekre nem tudok választ adni. Teljesen mindegy, hogy mennyi választ fogok 15

18 találni: a kérdések, vagyis egy adott válasz nem-tudása erõsebb marad bennem, mint a válaszok. Fõképpen pedig egyre világosabbá válik, hogy Rudolf Steiner kijelentéseinek mintegy változó karakterük van, és hogy Rudolf Steiner életmûve minden kérdésemre a legkülönbözõbb gyakran ellentétes válaszokat látszik adni. 7 Így a válaszok keresése folyamán a nem-tudás egyre nyilvánvalóbb, mind erõteljesebb lesz számomra. És egyre világosabban fogom átélni, ahogyan ez a nem-tudás egzisztenciális jelleget ölt. Mert most egy kérdés kezd kirajzolódni elõttem, amely az alapja annak, hogy mindig újabb és újabb kérdések tornyosulnak elém. Ez a kérdés a következõ: Tudom én egyáltalán, hogy mi Rudolf Steiner antropozófiája? Kész, végleges, lehívható válaszok gyûjteménye, bármikor szabadon rendelkezésre álló gondolattartalmak köre, egy magában lezárt világszemlélet mindez nem mondható el Rudolf Steiner antropozófiájáról. Mert különben a vele való foglalkozásom eredményeképpen válaszokat is adna a kérdéseimre. Ha viszont nem tudom, hogy mi Rudolf Steiner antropozófiája, akkor vajon azt tudom-e, hogy miért foglalkozom vele? Ki vagyok én magam, ki az, aki újra és újra és nem lanyhuló energiával Rudolf Steiner antropozófiájának szenteli magát, és aki végül csak ennyit tud megállapítani: elsõsorban nem a válaszok, hanem inkább a kérdések sokasodtak meg, és lettek számomra mind sürgetõbbek. Kérdések, amelyek növekvõ mértékben engem magamat is magukba foglalnak. A nem-tudásról való tudomás Ama válság megfigyelése, ami ma az antropozófiában jelentkezik, kérdéseket ébresztett fel bennem, amelyek mintegy kívülrõl érkeztek. Kérdések, amelyek azt a tudást, amelyrõl úgy hittem, hogy birtokolom, most inkább nemtudásnak mutatják. Ezzel azonban azt élem át, hogy a saját nem-tudásom része a válságnak! És ez az elsõ átalakulás, ami tapasztalható bennem: a rajtam kívül átélt válság átfordul az antropozófiára irányuló saját megértésem válságába. Az antropozófia válsága a világban átalakul azzá, hogy az antropozófia válsága bennem. A külsõ, a nem hozzám tartozó belülre húzódik, benyomul belém. Nem mindenki akarja ezt a gondolatot magáévá tenni. Néhányan, arra hivatkozva, hogy itt terméketlen szójátékról van szó csupán, el fogják utasítani ezt a gondolatot, és megmaradnak a külsõ objektum szemlélésénél, amely független magától a szemlélõtõl. Mégis, egy további megfigyelés felébreszthetné az elõbbi gondolatmenet iránti érdeklõdést. Az ugyanis, hogy az új, a most felfedezett szempont egy új látásmódot is ad. Mert megkérdezhetem: vajon van-e különbség az ezelõtt és a most között? A válaszolom erre lehet igen és nem. Nem, nincs különbség : ezelõtt sem tudtam választ adni a kérdésekre, amelyek felmerültek bennem. Igen, van különbség : ezelõtt úgy hittem, hogy az, amit mindig mondtam, maga a válasz volt a felmerülõ kérdésekre; ezt ma már nem hiszem. Korábban a nem-tudásomat tudásnak tartottam; most viszont a nem-tudásomat annak látom, ami: nem-tudásnak. Mit jelent ez a felismerés? Nézzük meg közelebbrõl a történteket! Korábban úgy hittem, hogy vannak válaszaim a felmerülõ kérdésekre, most azt élem át, hogy a válaszok, amelyek adva vannak, vagy amit én magam adhatnék, egyáltalán nem válaszok. Ez a tudomás a nem-tudásról immár meglepõ bizonyossággal jelentkezik. Már valamely gondolat fogantatásának pillanatában, számbavéve azt a módot, ahogyan a gondolat keletkezik, fellép bennem egyfajta belsõ bizonyosság, mely elõtt a szokásosan kialakított gondolatok egyike sem állhat meg. Ilyenkor átélhetünk egy olyan állapotot, amely az ember minden belsõ aktivitása ellenére semmi másnak, csak valami ürességnek látszik. Ezzel kapcsolatban azonban mindjárt megjelenik bizonyos ellenkezés is bennünk, amely ezt a folyamatot igyekszik elnyomni. Mert vajon nem azt tapasztaljuk-e, hogy ebben a történésben szinte kirántják a lábunk alól a talajt? Hogy eltûnik a támasz, amely az egykori válaszokban látszólag benne volt? Hogy elvész a legfontosabb, amirõl az ember úgy vélte, hogy birtokolja: ti. azok a képzetei, amelyekbõl világképét felépítheti. És e képzetekkel együtt az is, amit eddig Rudolf Steiner antropozófiájaként tartottunk számon magunkban. Mert meg kell állapítanom: ahogyan az antropozófia válsága a világban a megfigyelés során úgy leplezõdött le, mint az antropozófia válsága bennem, úgy most a Rudolf Steinerhez való viszonyom is megváltozik. A válaszok amelyeket eddig az õ életmûvébõl meríthettem már nem hordoznak; az életmûvébõl nyert tudásom maga válik kérdésessé. 8 A tõle való (látszólag) legnagyobb eltávolodás e pontján mégis 16

19 egy megrendítõ tapasztalás vár rám: a gondolattartalmak elszenvedett elvesztését ugyanis maga Rudolf Steiner ábrázolja, mint annak az útnak az elemét, amit az õ antropozófiája jelent! A lelki tennivalók egyike, amit el kell végeznünk, az, hogy a gondolkodás folyamatának erõteljesen átadjuk magunkat, olvashatjuk például egy 1916-os feljegyzésében. 9 A gondolkodás folyamatának való ilyen önátadását az ember odáig fokozza, hogy megszerzi annak képességét, hogy a figyelmét többé nem a gondolkodásban található gondolatokra irányítja, hanem egyedül a gondolkodás tevékenységére. Ekkor a tudat számára eltûnik minden gondolattartalom, és a lélek tudatosan átéli saját magát a gondolkodás mûvelésében. És tovább: Mindez elõször olyan belsõ lelki élményekhez vezet, amelyek az embert nyomasztó lelki levertségbe juttatják. Amit átélünk, az úgy jelenik meg, mintha a hétköznapi létezés területérõl kivezetne, de egy új valóságba ténylegesen még nem vezetne bele. Az ember tudja ugyan, hogy benne él egy valóságban, de ezt a valóságot pusztán mint a saját szellemi lényét éli meg. Az ember kijutott az érzékelhetõ valóságból; de egy tisztán szellemi létformában csupán önmagát ragadta meg. Ekkor egy félelemhez hasonló magányérzés fogja el a lelket. Ezért megjelenik benne egy vágy, hogy ne csak önmagában legyen, hanem önmagát egy világban élje meg. De ilyenkor még egy másik érzés is fellép. Érezzük, hogy az elért ön-átélést ismét el kell veszítenünk, ha nem vagyunk képesek magunkat egy szellemi külvilággal szembehelyezni. Az a szellemi állapot, amelybe most kerülünk, mintegy azzal hasonlítható össze, mintha azt kellene éreznünk, hogy a kezünkkel minden irányban meg akarnánk fogni valamit, de semmit sem tudnánk megragadni. A saját szellemi lényem tehát már megragadja ugyan önmagát, azonban egy szellemi külvilággal még nem képes önmagát szembeállítani. Abban a pillanatban, amikor a rajtam kívül megfigyelt válság többé már nem csak külsõ történésként jelenik meg, hanem magában a megfigyelõben bukkan fel, ebben a pillanatban a megfigyelõ saját maga megfigyelésének területére lép a saját szellemi lény megragadja önmagát. Miközben az eddig észlelt gondolattartalmakat (az érzékelhetõ valóságot ) önmaga lényétõl idegennek éli meg, és a régi valóság többé már nem érvényes számára, ez az élmény egy új valóságba még nem vezet bele. Saját lényének ereje még nem terjed odáig, hogy magát egy szellemi külvilággal szembeállítsa; a válaszok, amelyek csak e szellemi külvilággal való szembenállás pozíciójából születhetnének, elmaradnak. Az embert csak egy üresség veszi körül, ami az önelvesztésig is fajulhat. És mégis úgy tûnik, ebben a nem-tudásban már él valami, ami lényszerû. Mert mi az, ami a gondolkodásban a gondolattartalmakat felperzseli és a nem-tudást hagyja maga után? Ha a történésnek erre az oldalára irányítjuk figyelmünket, akkor megsejthetjük, hogy ez a valami lényszerû; ez az, ami éppen mert a nemtudás ban nyilatkozik meg tudás nak tûnik. A nem-tudás és a nem-tudásról való tudás között az a különbség, hogy ez utóbbi a nemtudásunk tudatos tapasztalásának pillanatában születik meg bennünk. De ez a tudás egyelõre még homályos és elmosódó. A felébredés szükségességérõl Egyetlen éjszaka történt, hogy a tíz éven át készülõ Goetheanum épülete december 31-én leégett. Ez az esemény, amelynek az építkezésben résztvevõ számtalan személyt egészen személyesen kellett érintenie, mint a sors egyfajta jelzése állt mindazok belsõ szeme elõtt, akikhez Rudolf Steiner a következõ hetekben és hónapokban beszélt elején Az antropozófiai közösségalkotás -ról tartott elõadásában Rudolf Steiner, miután részletesen beszélt a tûzvész eseményérõl, azt kezdte fejtegetni, hogy másféle olvasást igényel A szabadság filozófiája címû mûve, mint ahogyan addig olvasták. Milyen jellegû olvasást elõfeltételezett A szabadság filozófiája? kérdezte február 6-án. 10 A szabadság filozófiája az olvasás egy különleges válfajával számolt. Elõfeltételezte, hogy az olvasóban, amikor a könyvet olvassa, a belsõ élmények egy fajtája játszódik le, amit külsõleg ténylegesen hasonlíthatunk ahhoz a felébredéshez, amit az ember kora reggel él át, amikor az alvásállapotból átmegy az ébrenléti állapotba. Bizonyos fokig az embernek úgy kell éreznie: a világ egy magasabb fokával szemben még pusztán alszom a passzív gondolkodás mûvelésekor, de most egyszer csak felébredek hasonlóképpen, mint amikor az ember reggel felébred, és tudja: passzívan feküdtem az ágyban, átadtam magam a testemben lejátszódó természeti folyamatoknak. ( ) Az átmenésnek ez a pillanata, amikor átmegyek abból az állapotból, hogy valamit pusztán elszenvedek, abba az állapotba, hogy most már én magam vagyok 17

20 tevékeny, ez az, aminek egy magasabb fokon hasonló módon meg kell történnie az emberben A szabadság filozófiája olvasásakor. És mit élünk át elsõként, amikor ez a felébredés végbemegy a gondolkodásban? Amikor engedjük, hogy a belsõ ember aktivitása beleáramoljon ebbe a passzív gondolkodásba, folytatja Rudolf Steiner, akkor mindazt, amivel korábban rendelkeztünk, már összehasonlíthatjuk valami mással. Csak ilyen módon lehetünk képesek arra, hogy e passzív gondolkodás mivoltát most észrevegyük. És ekkor megértjük, hogy ez a passzív gondolkodás a lelki élet területén tulajdonképpen éppen olyan, mint a fizikai világban egy ember holtteste. ( ) Így megismeri az ember abban a pillanatban, amikor lelki életének aktív eleme behatol a gondolkodásába, hogy korábbi gondolkodása csak valaminek a puszta maradványa. A szokásos gondolkodás halott, egy lelki holttest, és az embernek azáltal kell erre a lelki holttestetre felfigyelnie, hogy engedi, hogy a lélek saját élete mintegy belelövelljen, és e holttestet, az absztrakt gondolkodást most a maga elevenségében ismeri meg. Az elsõ, amit e felébredésben a gondolkodás belsõ lélek-aktivitásaként élünk át, tehát nem valami forma- és színgazdag imagináció-világ, ahogyan ezt manapság különbözõképpen feltételezik. Nem; az elsõ, amit tapasztalunk: egy megváltozott pillantás arra az állapotra, amelyben a lélek mindeddig élt. Ahogyan a felébredésben megállapítjuk, hogy eddig aludtunk, úgy errõl a halott, a külsõ benyomásoknak magát passzívan átadó hétköznapi tudatról csak akkor ismerhetõ fel ez a természete, amikor éppenhogy elhagyjuk ezt a tudatot. A saját gondolkodásunk tartalmi ürességének megtapasztalásában, amikor a gondolkodás a saját passzivitását elkezdi legyõzni, ekkor tudjuk a korábbi állapotunkat, a már elhagyott gondolkodási formát egyfajta holttestként észlelni. És ez az alapja a fent leírt helyzetnek: annak, amikor képtelenek vagyunk rátalálni a válaszokra! Ez az élmény ugyanakkor nemcsak egy út végét jelzi; mert egyúttal megtörténik az elsõ lépés is a hétköznapi létezés elhagyására egy magasabb létezés irányában. Ha tudatosodik ez az összefüggés, akkor a korábban elszenvedett nem-tudás is egészen új fényben tûnik fel számunkra. Egy eseménysor részének bizonyul, amely magával Rudolf Steiner antropozófiájával függ össze. Sõt még inkább: egy olyan képességnek mutatkozik, amely egyáltalán csak a Rudolf Steiner szövegeivel való munka során ébred fel az emberben. E szövegek olvasásakor ugyanis az történik, hogy a hétköznapi tudat alapja lerombolódik bennünk, úgy értve ezt, hogy a steineri szövegekkel végzett munkában feloldódik az a dualitás, ti. az öntudat és a világtudat kettõssége, amelyen ez a hétköznapi tudat alapul. 11 És ezzel végérvényesen létrejön egy új rápillantás arra, amit magunkban mindeddig Rudolf Steiner antropozófiájának tartottunk; ez most úgy jelenik meg, mint a külsõ létnek magát passzívan átadó hétköznapi tudat puszta illusztrálása bizonyos, Rudolf Steiner mûveibõl vett szavakkal. Ez az eddigi antropozófia egy olyan formaként leplezõdik le, amelynek kiszáradt burka csak utal egy hajdani életre, de valójában csak egy holttest. A másik lelki magatartás A képzet-képek hátrahagyott romjain, a még fel nem fogott új nézõpont lelki homályosságában most egy válasz kezd megformálódni, amely úgyszólván a másik oldalról közeledik felénk. Ez a válasz így hangzik: A szokásos gondolkodás azért lép mint valami halott a világba, mert valamit leképez anélkül, hogy ebben a leképzettben maga a leképzett dolog benne lenne. Ezelõtti gondolkodásommal ugyan az antropozófiá ról beszéltem, de nem belõle magából. Így azonban egykori szavaimból, amelyeket ugyan Rudolf Steiner szövegeibõl kölcsönöztem, vajon nem hiányzott-e maga a lényeg, amely ezekben a szövegekben benne rejlik? Mert most megsejtem: az antropozófia olyan valami, ami a szellemet nem leképezi, hanem amiben a szellem maga megjelenik. Rudolf Steiner nem a 18

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak:

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2010. augusztus 26.- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Valentin Tomberg AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK

Valentin Tomberg AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK Valentin Tomberg AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK VALENTIN TOMBERG AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK Robert Powell és George Adams bevezetőjével Regulus Art 2015 Német nyelvű

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Iktatószám: P-2702-21/2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Aba Nagyközség Képviselő-testülete 2010. október 14. napján tartott alakuló ülésén. Jelen vannak: Kossa Lajos polgármester Bor József Dezső, Kasó

Részletesebben

a Képviselő-testülethez az önkormányzat jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi megbízás jóváhagyására

a Képviselő-testülethez az önkormányzat jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi megbízás jóváhagyására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 506/2014. 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez az önkormányzat

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK -

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - 2. számú Melléklet JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - I. ROMÁNIAI JOGI SZEMÉLYEK A. Részvénytársaságok és egyes állami vállalatok

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós.

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám> Mottó A harcsahorgász egy olyan különleges élőlény, amely viselkedésének megértésére a normális embereknek még kísérletet sem érdemes tenniük. Az olyan lehetetlen lenne, mint a televízió működési elvét

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS 2011. május 13. napja ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

1. LUCIFER és AHRIMAN

1. LUCIFER és AHRIMAN Rudolf Steiner előadásai 1. LUCIFER és AHRIMAN ( "Die geistigen Hintergründe der sozialen Fragen" c. előadás Dornach 1919. november 1-2. és a "Luziferische Vergangenheit und Arimaniche Zukunft im Lichte

Részletesebben

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981 M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Ki ölte meg Semmelweist?

Ki ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE KARÁCSONYI TANFOLYAM. ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2.

TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE KARÁCSONYI TANFOLYAM. ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2. TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE 13 KARÁCSONYI TANFOLYAM ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2. A körvonalazottan elképzelt emberkép illúziója. A fizikailag körvonalazott ember. A folyadékember, amelybe

Részletesebben

Az első lépés a csúcshódításhoz

Az első lépés a csúcshódításhoz Az első lépés a csúcshódításhoz Akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy annak dolgozzon, akinek van. kattints az alábbi lehetőségekre a navigáláshoz: [Szupernő Program honlap] [Tartalomjegyzék]

Részletesebben

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál, 66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Enying Város Jegyzője

Enying Város Jegyzője Enying Város Jegyzője 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-661 pmhiv@enying.eu Előterjesztés Enying Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának 2010. június 22-i Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt

Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt A folyamatminőség-menedzsment - angol elnevezésben Process Quality Management, PQM - folyamat-orientált minőségmenedzsment forma. A PQM a munkafolyamatokat

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560. DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László A J K A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A HUMÁN ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-111 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/50-13/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.

Részletesebben

ÉLETRE ÍTÉLVE Életet Ígérve

ÉLETRE ÍTÉLVE Életet Ígérve Ozsváth Beáta ÉLETRE ÍTÉLVE Életet Ígérve Előszó Talán sokan meglepődnek a könyv címén. Rengetegen nem tudják, ezért mondom el a legelső kéziratom arról szólt, hogyan harcoltunk és küzdöttünk ketten a

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselő-testület 2007. november 27. napján 14.00 órakor megtartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselő-testület 2007. november 27. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselő-testület 2007. november 27. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester,

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Olyan életformát kell néhány sorban bemutatnom,

Olyan életformát kell néhány sorban bemutatnom, A TASSI ÉS A GYULAI SZERETETOTTHON 2004 2009 Olyan életformát kell néhány sorban bemutatnom, amelyet általában nem ismernek az emberek mivel nem találkoznak vele naponként, vagy téves elképzelésük van

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR Informatikai Vezetők Társasága Elnökségi Ülés Jegyzőkönyv Az elnökségi ülés időpontja: 2015. február 27, 11:00 óra A helye: 7621, Pécs, Király utca 46. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Meghirdetett

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása Robert A. Powell Regulus Art 2013 A mű eredeti címe: The Most Holy Trinosophia and the New Revelation of the Divine Feminine Az eredeti

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben