ESÉLYEGYENLŐSÉG A KÖZSZFÉRÁBAN EGY ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY PÉLDÁJÁN KERESZTÜL 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESÉLYEGYENLŐSÉG A KÖZSZFÉRÁBAN EGY ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY PÉLDÁJÁN KERESZTÜL 3"

Átírás

1 Molnár Edina 1 Lukács Ágnes 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 ESÉLYEGYENLŐSÉG A KÖZSZFÉRÁBAN EGY ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY PÉLDÁJÁN KERESZTÜL 3 Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása a mindennapi életben és a munkahelyen is elvárt és törvényileg szabályozott. Azonban a közalkalmazottakat foglalkoztató, illetve az oktatási tevékenységet folytató intézmények speciális helyzetben vannak, amikor a munkáltató a jogszabályban előírt módon alkalmazza az egyenlő bánásmód és az előnyben részesítés elvét. Egy konkrét intézményi példán keresztül a tanulmány megvizsgálja, hogy egy, a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok személyes adatszolgáltatásán és önértékelésén alapuló elemzés eredményei mennyiben támasztják alá az esélyegyenlőség jogi és pszichológiai vonatkozásait a fent említett speciális körülmények között. EQUAL OPPORTUNITIES IN THE PUBLIC SPHERE THROUGH THE EXAMPLE OF A STATE FUNDED INSTITUTION OF HIGHER EDUCATION The implementation of the principle of equal treatment in everyday life and in the workplace is accepted and regulated by the law. Nevertheless, the institutions employing public servants and dealing with education are in a special situation when the employer endeavours to implement the principles of equal and preferential treatment in the right way. Through presenting a specific example the study investigates the results of an analysis based on the supply of personal data and self-evaluation of disadvantaged employee groups in order to establish the connection between the results and the psychological and legal references of the principle of equality under the special circumstances mentioned above. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JOGI ÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI A jelenleg hatályos, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban esélyegyenlőségi törvény) alapján az esélyegyenlőség fogalmához a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és a megtorlás, illetve a másik oldalról az előnyben részesítés fogalmai kapcsolódnak. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés során egy egyén vagy egy csoport valamely tulajdonsága(i) alapján kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint egy vele összehasonlítható helyzetben lévő egyén vagy csoport. A törvényben szerepel az is, hogy az egyénre vagy a csoportra jellemző tulajdonság nem csak valós lehet, hanem vélt is, azaz az egyén vagy a csoport saját magára vonatkoztatott, vagy akár más egyének vagy csoportok által az adott egyénre vagy csoportra irányuló, pszichológiailag megmagyarázható tulajdonítási folyamat során keletkezett jellemző is ide tartozik. A közvetlen mellett a közvetett hátrányos megkülönböztetés is helyet kapott a törvényben, amely olyan intézkedésekre utal, amelyek látszólag követik az egyenlő bánásmód elvét, azonban valójában a következményük 1 Dr. Molnár Edina PhD főiskolai docens, Szolnoki Főiskola, molnaredina@szolf.hu 2 Dr. Lukács Ágnes főtitkár, főiskolai adjunktus, Szolnoki Főiskola, lukacs@szolf.hu 3 Lektorálta: Dr. Fülöp Tamás, tanszékvezető főiskolai tanár, Szolnoki Főiskola, fulopt@szolf.hu 496

2 mégis előidézi az egyén vagy a csoport hátrányosabb helyzetbe kerülését. A zaklatás az emberi méltóságot sértő olyan magatartás, amelynek célja vagy következménye az adott egyénnel szembeni megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A jogellenes elkülönítés során az adott egyént vagy csoportot a tulajdonságai alapján elkülönítik. A megtorlás során az egyenlő bánásmód megsértése ellen felszólaló egyénnek vagy csoportnak jogsérelmet okoznak vagy azzal fenyegetnek. Végül az előnyben részesítés olyan rendelkezés, amely egy konkrét társadalmi csoport objektív értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, azonban ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt azaz csak a törvény által meghatározott feltételek teljesülése esetén alkalmazható és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Pszichológiai szempontból érdekes az ún. vakcsoport-jelenség [1], amely egy semleges tulajdonság (pl. szemszín) alapján kettéosztott csoportban feléleszti a csoporttagok egymás elleni előítéletét, amelynek következtében a csoporttagok viselkedése a másik csoport irányában a törvény által leírt közvetlen vagy akár a közvetett hátrányos megkülönböztetés felé tolódik. Természetesen ez a jelenség és viselkedéses következményei a valós előítéletet előidéző tulajdonságok (pl. fogyatékosság) esetében is jelentkezik, azonban itt a pszichológiai érdekesség az, hogy az egyének belső sajátossága miatt alakul ki az előítélet, illetve a saját csoport és a másik csoport megkülönböztetése és nem az egyéneket két csoportba soroló tulajdonságok miatt. [2] Ha az előítélet kialakulásáról elfogadjuk azt a nézetet, hogy az egy egyszerű, érték- és ítéletmentes csoportba-soroláson alapuló jelenség további következménye, vagyis a saját és a másik csoport megkülönböztetésén alapul, akkor ebből következően azt is elfogadjuk, hogy az egyén bármely csoport tagjaként ugyanígy gondolkodik és érez, legyen az a csoport társadalmilag többségi vagy kisebbségi, a törvény által meghatározott tulajdonságokkal vagy éppen annak ellenkezőivel rendelkező. Mivel azonban a többségi csoportok társadalmi helyzete általában a domináns pozíciók birtoklását is magában foglalja, a jogszabályi tiltás szükséges. Emellett azonban azt is látnunk kell, hogy a kisebbségi csoporttagság hasonló érzéseket kelt az egyénekben, ugyanolyan előítéletes gondolkodást és viselkedést eredményez, amely azonban a társadalmi elhelyezkedés miatt nem juthat kifejezésre. ESÉLYEGYENLŐSÉG A KÖZSZFÉRÁBAN A június 30-ig hatályban lévő, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban Munka Törvénykönyve) 70/A -a előírta a munkaadó oldaláról az esélyegyenlőségi terv készítését a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok egyenlő bánásmódban való részesítésének céljából, amelyet a szakszervezetekkel együttesen kellett elfogadni. A Munka Törvénykönyve hat hátrányos helyzetű munkavállalói csoportot sorolt fel: a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók és a tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók csoportját. A csoportok meghatározása mellett a törvény megadta az elemzés szempontjait is, amely a foglalkoztatási helyzetre irányul és magában foglalja a bérek, a munkakörülmények, a szakmai előmenetelek és képzések, a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzését. Az esélyegyenlőségi tervnek tartalmaznia kell a 497

3 munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, egy adott évre szóló céljait és eszközeit, amely konkrétan kitér a képzési, a munkavédelmi és a rendszeres, a foglalkoztatás feltételeit érintő programokra, valamint az akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését célzó intézkedésekre és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárásrendre. A terv elkészítése kizárólag a munkavállalók személyes és önkéntes adatszolgáltatásán alapulhatott. A közalkalmazottakra, és konkrétan a felsőoktatásban dolgozó közalkalmazottakra vonatkozóan a Munka Törvénykönyvének előírásai azonban csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, valamint a évben hatályos, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) előírásait figyelembe véve voltak alkalmazhatók. A közalkalmazottak esetében a bérre vonatkozó elemzési szempont például nem releváns, hiszen az évente megállapított bértábla konkrétan meghatározza a munkáltató által adható béreket. Ugyanakkor a jogszabályban meghatározott juttatások biztosítása nem jelent előnyben részesítést, hiszen azok elmaradása jogellenes. Ilyen módon az előnyben részesítés nem a juttatási rendszert, hanem a foglalkoztatással kapcsolatos egyéb kérdéseket érinti. [3] A felsőoktatás hasonlóan a közoktatáshoz speciális helyzetben van az oktatók munkaidejének szabályozása miatt. Az Ftv. előírja az adott beosztáshoz tartozó kötelező óraszámot, ugyanakkor a munkáltató többletfeladatot rendelhet el az oktatói munka ellátása mellett, azaz a kötelező óraszám felett, így bizonyos személyek vagy csoportok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A díjazás ellenében végzett többletfeladat viszont javítja a munkavállaló jövedelmi helyzetét, legalábbis ha az nem megy az alapfeladat-végzés rovására. Az oktatói munkakörben foglalkoztatottak esetén az esélyegyenlőségi terv hozzájárulhat a gyermeknevelésből adódó hátrányok leküzdéséhez, a tanórák, az egyéni órarend kialakításának lehetőségével, figyelembe véve a gyermekek bölcsődei, óvodai, iskolai időbeosztását. Szintén megfogalmazható a tervben a közösségi feladatok és a gyermeknevelés fordított együttjárása. A kutatás körülményei A SZOLNOKI FŐISKOLÁN VÉGZETT KUTATÁS 2011 végén a Szolnoki Főiskola Szenátusának Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottsága elkészítette a főiskola évre vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervét (a továbbiakban ET), a következő jogszabályok vonatkozó részeinek figyelembe vételével: a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény; az Európai Unió Tanácsa november 27-i 2000/78/EK Irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról; az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény; a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény; a Szolnoki Főiskola Szervezeti és Működési Rendje. Az ET két részből tevődik össze, az első rész az egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó, a főiskola közalkalmazottjainak véleményét tükröző általános megállapításokból áll, a második rész az adott 498

4 évre vonatkozó, a Munka Törvénykönyve által meghatározott szempontok szerinti helyzetelemzésre épül. A helyzetelemzéshez a főiskola HR irodájának összesített (névtelen) adatait, valamint a munkavállalók által szintén anonim módon a rendelkezésünkre bocsátott személyes adatait használtuk fel, figyelembe véve az elemzés elvégzésekor hatályos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény előírásait. A vizsgálati eljárás A vizsgálati személyek A vizsgálati személyek a Szolnoki Főiskola munkavállalói. Az intézményben dolgozó közalkalmazottak létszáma a december 6-i állapot szerint 241 fő. Az összlétszámhoz viszonyítva a hat vizsgált csoport létszámaránya a következő volt: Kerekített százalékos Hátrányos helyzetű csoport megoszlás (%) nők 64 negyven évnél idősebbek 66 romák 0 fogyatékossággal élők 2 két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők 8 tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók 3 1. táblázat A Szolnoki Főiskola hátrányos helyzetű munkavállalói csoportjainak létszámarányai án A évhez képest a nők, a negyven évnél idősebbek és a tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók aránya 1-1%-kal növekedett. A romák és a fogyatékossággal élők aránya változatlan. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők aránya 3%-kal nőtt. Mindezek mellett az összdolgozói létszám 268 főről 241 főre csökkent. A vizsgálat a teljes populációt érintette, a válaszadási arány a következő volt: a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokba tartozó válaszadók aránya (%) 70 válaszadók száma (%) nő 40 év feletti roma fogyatékos két tíz éven aluli gyermeket nevelő hátrányos helyzetű csoportok 4 tíz éven aluli gyerneket neveő egyedülálló 1. ábra A vizsgálati személyek válaszadási aránya csoportonként 499

5 A válaszadók aránya két csoport esetében eltér az adott csoport teljes populációra vetített arányától: a negyven évnél idősebbek csoportja alul-, a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők csoportja felülreprezentált. Ez az adat mivel a válaszadás önkéntes volt önmagában is hordozza azt a lehetséges interpretációt, hogy a negyven év felettiek csoportja nem tekinti magát hátrányos helyzetűnek. A vizsgálati módszer A vizsgálati módszer kérdőíves felmérés, a kérdőívet anonim módon, önkéntesen lehetett kitölteni. A kérdőív teljes szövege a Mellékletben olvasható. Az elemzés szempontjai a jogszabályi előírásoknak megfelelően a következőképpen alakultak: a többletmunkáért járó anyagi és erkölcsi elismerés; munkakörülmények; szakmai előmenetel; képzés; gyermekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos szempontok. A szempontok alapján kidolgozott kérdőív eredményein alapulva készült el a Szolnoki Főiskola évi ET-jének helyzetelemzése. A KUTATÁS EREDMÉNYEI Összességében a válaszadók 12%-a értékeli úgy, hogy volt már hátrányos megkülönböztetésben része, 64% úgy véli, hogy nem volt. A továbbképzési lehetőségek és a munkavédelem területein közepesre értékelték az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását. A munkaerőkiválasztás, a juttatások, a kedvezmények, a romák és a fogyatékossággal élők alkalmazása alacsony értéket kapott az egyenlőség megítélésekor. Az egyes hátrányos helyzetű csoportok elemzése A hátrányos helyzetű csoportok válaszainak elemzésekor a csoportokat minden esetben a hátrányt okozó jellegzetességet nem birtokló, azaz az adott jellemzőt tekintve negatív előjelű csoporttal hasonlítottuk össze. A nők csoportja A többletmunkáért járó anyagi és erkölcsi elismerés A többletmunkáért kereset-kiegészítésként kapott juttatások 20%-os válaszadási hiány mellett összességében a férfiak csoportjában nagyobb mértékűek. A válaszadók több mint fele úgy értékeli, hogy az elmúlt öt évben nem kapott semmiféle elismerést a munkájáért. A válaszok másik felét vizsgálva megállapítható, hogy a nők szignifikánsan kevesebbre értékelik az elmúlt öt évben kapott erkölcsi elismerést és tendenciaszerűen kevesebbre az anyagit. Ugyanakkor sokkal magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik kereset-kiegészítés nélkül, társadalmi munkában végeznek valamely, a főiskola számára hasznos tevékenységet. 500

6 Munkakörülmények Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. A munkához rendelkezésre álló eszközökkel és a társas légkörrel való megelégedettség a nők és a férfiak csoportjában megegyező. A fizikai munkakörnyezet, a közvetlen vezetővel való viszony, a higiéniai szempontok, az étkezési és a pihenési lehetőségek a nők csoportjában szignifikánsan alacsonyabb mértékű megelégedéssel bírnak. Szakmai előmenetel Nincs különbség férfiak és nők esetében a tekintetben, hogy hogyan értékelik saját szakmai előmenetelüket. A legtöbben megfelelő üteműnek, illetve ugyanennyien stagnálónak találják, kicsivel kevesebben lassú ütemben haladónak. Összességében a munkavállalók úgy gondolják, hogy a munkáltatói intézkedések nem mozdítják elő a szakmai előmenetelt. Kicsivel több nő mint férfi gondolja, hogy az intézkedések hátráltatják, szignifikánsan több férfi véli úgy, hogy az intézkedések nem mozdítják előre a szakmai előmenetelt. Konkrét intézkedési javaslatként fogalmazódott meg a továbbképzésekben, konferenciákon való részvétel lehetőségének biztosítása, a betöltött munkakörnek megfelelő kinevezés megadása, az elvégzett munkával arányos juttatás nyújtása, illetve a közvetlen vezető segítőkész attitűdje a beosztottak irányában. Képzés Mindkét csoport egyenlő arányban szeretne illetve nem szeretne részt venni a közeljövőben rendszeres elfoglaltsággal járó képzésben. Mindkét csoportban szignifikánsan nagyobb azoknak az aránya, akik szerint a közvetlen vezetője támogatná ezt a törekvését. Egy kicsivel kevesebb nő véli úgy, hogy a közvetlen vezetője támogatná őt. Az eseti jellegű elfoglaltsággal járó képzésben való részvételt egy kicsivel kevesebb nő választaná. A vezetői támogatás megítélése a rendszeres képzéshez képest rosszabb arányú: többen mondják, hogy nem kapnának támogatást, segítséget a közvetlen vezetőjüktől. Gyermeknevelés, szülői szerep Szignifikánsan több nő mint férfi munkatárs véli úgy, hogy a gyermeknevelés gondot okoz vagy okozott a munkavégzésben, azonban kevesebben érzik, hogy a közvetlen vezetőjüktől segítséget kaptak volna a gondok kezelésében. Több nő érzi, hogy intézményi szinten kap kedvezményeket ezen a területen, ugyanakkor szintén több nő véli úgy, hogy hátrányos megkülönböztetésben is volt már része a gyermeknevelés nehézségei miatt. A negyven évnél idősebbek csoportja A többletmunkáért járó anyagi és erkölcsi elismerés A többletmunkáért kereset-kiegészítésként kapott juttatások a negyven év felettiek csoportjában nagyobb mértékűek. A negyven év alattiak csoportjából jóval többen gondolják úgy, hogy anyagilag és erkölcsileg is elismerték őket, mint a negyven év felettiek. Ugyanakkor megközelítőleg ugyanannyian 501

7 vélik úgy a két csoportban, hogy kereset-kiegészítés nélkül, társadalmi munkában végeznek valamely, a főiskola számára hasznos tevékenységet. Munkakörülmények A közvetlen vezetőjükkel való viszonnyal a negyven év alattiak sokkal kevésbé vannak megelégedve, mint a negyven év felettiek.. A higiéniai szempontok megítélésében nincs különbség a csoportok között. A fizikai munkakörnyezet, az eszközök, a társas légkör, az étkezési lehetőségek a negyven év felettiek csoportjában szignifikánsan magasabb mértékű megelégedéssel bírnak, egyedül a pihenés szempontját értékelik alacsonyabb pontszámmal. Szakmai előmenetel A negyven év alattiak leginkább stagnálónak élik meg a szakmai előmenetelüket, mindkét csoportban nagyon kevesen ítélik gyors üteműnek a lehetséges előrehaladást. Egyforma különbség van a két csoport között annak a megítélésében, hogy az intézkedések mennyire hátráltatják, illetve nem befolyásolják az előrehaladást: a negyven év alattiak nagyobb arányban képviselik mindkét véleményt. Képzés A két csoport között a legszembetűnőbb különbség, hogy a negyven év alattiak inkább az eseti jellegű képzéseket preferálnák, a negyven év felettiek inkább a rendszeres elfoglaltsággal járókat. Mindkét csoport biztos a közvetlen vezetője támogatásában. Gyermeknevelés, szülői szerep A gyermeknevelés tekintetében a negyven év alattiak csoportja tekinthető inkább hátrányos helyzetűnek. Közülük többen ítélik meg úgy, hogy a gyermeknevelés és a munkavégzés nem mindig egyeztethető össze, illetve számolnak be hátrányos megkülönböztetésről. A fogyatékossággal élők csoportja A többletmunkáért járó anyagi és erkölcsi elismerés A többletmunkáért kereset-kiegészítésként kapott juttatások a nem fogyatékossággal élők csoportjában kifejezetten nagyobb mértékűek. A nem fogyatékossággal élők csoportjának fele úgy ítéli meg, hogy egyáltalán nem részesült elismerésben az elmúlt öt évben. A csoport másik fele szignifikánsan kevesebbre értékeli az elmúlt öt évben kapott erkölcsi elismerést mint az anyagit. A fogyatékossággal élők úgy vélik, egyáltalán nem kaptak elismerést. Munkakörülmények A két csoport között a legkisebb különbség a fizikai környezet és az eszközök rendelkezésre állásának megítélésében fedezhető fel. A pihenési lehetőségeket a fogyatékossággal élők jóval kevesebb megelégedéssel értékelik. A társas légkört, a vezetővel való viszonyt, a higiéniát és az étkezést a fogyatékossággal élők jobbra értékelik, mint a másik csoport. 502

8 Szakmai előmenetel Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. A fogyatékossággal élők szerint a szakmai előmenetel lassan haladó, amit a vezetői intézkedések sem befolyásolnak. Ezzel szemben a másik csoport szerint az előmenetel stagnáló, és ezt szintén nem mozdítják előre vagy hátra a vezetői döntések. Képzés A fogyatékossággal élők csoportja úgy véli, hogy közvetlen vezetője segítené, támogatná a képzésben való részvételt, akár rendszeres, akár esetei jellegű elfoglaltsággal jár. A másik csoportban az eseti jellegű képzések vezetői támogatása alacsonyabb értékelést kapott. Gyermeknevelés, szülői szerep A fogyatékossággal élők nem tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést a gyermeknevelésre vonatkozóan, illetve nem okozott gondot a szülői szerep. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők csoportja A többletmunkáért járó anyagi és erkölcsi elismerés A többletmunkáért kereset-kiegészítésként kapott juttatások a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelők csoportjában kifejezetten nagyobb mértékűek. A válaszadók több mint fele úgy értékeli, hogy az elmúlt öt évben nem kapott semmiféle elismerést a munkájáért. A válaszok másik felét vizsgálva megállapítható, hogy a több gyermeket nevelők csoportja kevesebbre értékeli az elmúlt öt évben kapott anyagi elismerést, mint a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelők csoportja, azonban jóval többre az erkölcsit. Ugyanakkor sokkal magasabb azoknak a több gyermekeseknek az aránya, akik kereset-kiegészítés nélkül, társadalmi munkában végeznek valamely, a főiskola számára hasznos tevékenységet. Munkakörülmények Az étkezési lehetőségek és a közvetlen vezetővel való viszony megítélése között mutatható ki a legkisebb különbség a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelők, illetve a kettő vagy több gyermeket nevelők között, az előbbit jobbra értékeli a hátrányos helyzetű csoport, az utóbbit rosszabbra. A fizikai munkakörnyezetet, az eszközök rendelkezésre állását, a társas légkört, a higiéniát és a pihenési lehetőségeket a több gyermeket nevelők szignifikánsan magasabb mértékű megelégedéssel értékelik. Szakmai előmenetel A több gyermeket nevelők többsége szerint saját szakmai előmenetelük megfelelő ütemű, míg a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelők inkább stagnálónak értékelik ugyanezt a szempontot. Mindkét csoportban igen kevesen értékelik gyors ütemben haladónak. A több gyermeket nevelők másik része inkább lassú üteműnek, a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelőké inkább stagnálónak értékeli a saját szakmai előrehaladását. Mindkét csoport szerint inkább elősegítik az intézkedések az előmenetelt, azonban a gyermektelen vagy egy gyermeket vállalók közel fele szerint nem befolyásolják az intézményi döntések a személyes előrehaladást. 503

9 Képzés Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Mindkét csoport esetében kiegyenlítettek az értékelések, a válaszadók fele szeretne részt venni képzéseken, másik fele nem, szintén kb. 50% szerint támogatná ebben a tevékenységben a vezetője, a másik 50% szerint nem. A két csoport között a legnagyobb különbség a vezetői támogatás hiányának a feltételezése a többgyermekes szülők részéről. Gyermeknevelés, szülői szerep A többgyermekes szülők ezen szempont alapján többszörösen is hátrányos helyzetűnek ítélik meg saját helyzetüket, összehasonlítva a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelők csoportjával. Többen vélik úgy, hogy a szülői kötelezettség betartása gondot okoz a munkavégzésben, hogy nem kapnak kedvezményt a gyermeknevelésre való tekintettel, illetve hogy már volt részük hátrányos megkülönböztetésben a gyermeknevelés miatt. Ugyanakkor többen kapnak segítséget a közvetlen vezetőjüktől a felmerülő nehézségek leküzdésében. A tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók csoportja A többletmunkáért járó anyagi és erkölcsi elismerés A többletmunkáért kereset-kiegészítésként kapott juttatások a párkapcsolatban gyermeket nevelők csoportjában kicsivel nagyobb mértékűek. Az egyedülállók csoportja úgy véli, hogy semmiféle elismerést nem kapott az elvégzett többletmunkáért. A nem egyedülálló szülők csoportjának fele gondolja ugyanígy. Ugyanakkor sokkal magasabb azoknak a nem egyedülálló szülőknek az aránya, akik kereset-kiegészítés nélkül, társadalmi munkában végeznek valamely, a főiskola számára hasznos tevékenységet. Munkakörülmények Az egyedülálló szülők és a párkapcsolatban gyermeket nevelők egyetértenek abban, hogy a munkahelyi társas légkör megfelelő. A munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állása, a közvetlen vezetővel való viszony és az étkezési lehetőség megítélése kis különbséget mutat, az utóbbit értékelik az egyedülállók jobbra, a többit kevésbé jóra. A fizikai környezetet és a pihenési lehetőségeket az egyedülállók sokkal nagyobb megelégedéssel értékelik, mint a párkapcsolatban élő szülők. Szakmai előmenetel Az egyedülálló szülők a saját szakmai előmenetelüket egyértelműen stagnálónak értékelik. A párkapcsolatban élő szülők ugyanolyan arányban érzik stagnálónak és megfelelő ütemben haladónak. Mindkét csoport az intézkedéseket úgy értékeli, hogy azok nem mozdítják előre vagy hátra a szakmai előmenetelt. Képzés Mindkét csoport egyenlő arányban szeretne illetve nem szeretne részt venni a közeljövőben rendszeres elfoglaltsággal járó képzésben. Mindkét csoportban szignifikánsan nagyobb azoknak az aránya, akik szerint a közvetlen vezetője támogatná ezt a törekvését. A két csoport 504

10 összehasonlításában kevesebb párkapcsolatban élő szülő véli úgy, hogy a közvetlen vezetője támogatná őt. Az eseti jellegű elfoglaltsággal járó képzésben való részvételt az egyedülállók csoportja szerint nem támogatná a közvetlen vezető. Ennek a megítélése a párkapcsolatban élők esetén sokkal kedvezőbb. Gyermeknevelés, szülői szerep Egyik csoport sem értékeli úgy, hogy kedvezményekben részesülne a gyermeknevelésre való tekintettel, azonban egyik sem részesült eddig hátrányos megkülönböztetésben erre való hivatkozással. Szignifikánsan több egyedülálló szülő véli úgy, hogy a gyermeknevelés gondot okoz a munkavégzésben. A hátrányos helyzetű csoportok összehasonlítása az egyes szempontok alapján A főiskolán a Munka Törvénykönyve által hátrányosként aposztrofált munkavállalói csoportok önértékelésük alapján nem egyeztek meg a jogszabályban leírtakkal. Ez nyilvánvalóan a felsőoktatás jellegzetességéből adódik, mely szerint a vizsgált szempontok mentén a negyven évnél idősebb munkavállalók számára nem hátrányosabb, hanem előnyösebb feltételek állnak rendelkezésre munkavégzés közben. nők negyven évnél idősebbek fogyatékossággal élők két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók elismerés H 4 E 5 H H H munkakörülmények H E H E E szakmai előmenetel H E H E E képzés H E E E H gyermeknevelés H E E H H 2. táblázat A hátrányos helyzetű csoportok önértékelése a vizsgálati szempontok mentén A hátrányos helyzetű csoportok önértékeléséből adódóan a évben az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedések sorában a legnagyobb súllyal az erkölcsi és az anyagi elismerés szempontját kellett érvényesíteni, szintén kiemelt figyelmet kellett fordítani a gyermeknevelés okozta nehézségek intézményi szintű kezelésére, amely egyben az egyedülálló szülők képzéssel kapcsolatos problémájának megoldását is magával vonta. A munkakörülmények javítása és a szakmai előmenetel megfelelő ütemű, szabályozott formában történő biztosítása pedig főként a nők és a fogyatékossággal élők esetében kívánt külön intézkedéseket. 4 H = saját értékelése szerint hátrányos helyzetű 5 E = saját értékelése alapján egyenlő helyzetben van 505

11 KONKLÚZIÓ ÉS ELŐRETEKINTÉS A Szolnoki Főiskolán végzett kutatás során vizsgált csoportok önértékelésen alapuló eredményei az esélyegyenlőség jogi szabályozásban is említett pszichológiai jellegzetességét támasztják alá, nevezetesen az egyén által elvégzett önmaga csoportba sorolásából adódó önazonosításból [4], illetve a másik csoport vélt tulajdonságokon alapuló értékelése nyomán bekövetkező ítéletalkotásból adódó hátrányos helyzet-átélését. Másrészről a kutatás eredményei szintén alátámasztják a felsőoktatás jellegzetességeiből adódó specifikus, esélyegyenlőséget befolyásoló tényezőket, amelyek nem egyértelműen hátrányosak vagy előnyösek, hanem egy-egy csoportot tekintve más-más lehet az értékelésük a csoporttagok szempontjából tól a megváltozott jogszabályi környezet ellenére amely magában foglalja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény helyett hatályban lévő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényt, a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényt, valamint a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvényt az esélyegyenlőségi terv elkészítése az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek esetében továbbra is kötelező. Mivel az esélyegyenlőségi törvény 25. -a rendelkezik az oktatási intézményekkel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló diákokkal történő foglalkozások során alkalmazott egyenlő bánásmód elvéről, a főiskola esetében egy bővítési lehetősége az ET-nek egy, a hallgatókra vonatkozó, esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységekről szóló fejezet. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] PRATKANIS, Anthony ARONSON, Elliot: A rábeszélőgép. Ab Ovo Kiadó, Budapest, [2] CSEPELI György: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, [3] SZÜDI János: Az esélyegyenlőségi terv. Iskolaszolga, Budapest, XV/ o. [4] FÜLÖP Márta: A versengés szerepe. ( ) Jogszabály-hivatkozások: évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról az Európai Unió Tanácsa november 27-i 2000/78/EK Irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 506

12 MELLÉKLET 1. Ön mely a Munka Törvénykönyve által meghatározott hátrányos helyzetű csoportba sorolja saját magát? (több válasz is lehetséges) a. nő b. negyven évnél idősebb munkavállaló c. roma d. fogyatékossággal élő e. két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő f. tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló g. nem kívánok válaszolni 2. Ön szerint a fenti csoportok mellett milyen hátrányos helyzetű csoportok jellemzőek még a Szolnoki Főiskolán? a. b. c. d. nincs más hátrányos helyzetű csoport e. nem kívánok válaszolni 3. Ön a 2. pontban megjelölt csoportok közül melyiknek tagja? a. b. c. d. nem jelöltem meg más csoportot e. egyiknek sem vagyok tagja f. nem kívánok válaszolni 4. Ön mely a évre érvényes Esélyegyenlőségi Tervben felsorolt alapelvekkel ért egyet? (több válasz is lehetséges) a. a megkülönböztetés tilalma b. a hátrányos helyzetű csoportok előnyben részesítése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében c. az emberi méltóság tiszteletben tartása d. a partnerség elve a foglalkoztatási viszonyban e. társadalmi szolidaritás f. méltányos és rugalmas elbánás g. nem kívánok válaszolni 5. Ön szerint még milyen alapelveket kellene tartalmaznia az ET-nek? a. b. c. d. ne tartalmazzon más elveket e. nem kívánok válaszolni 507

13 6. Ön az intézmény ET-jének megalkotásakor milyen elemzési szempontokat venne figyelembe az alábbi a Munka Törvénykönyve által javasolt szempontok mellett? a. bérek, juttatások b. munkakörülmények c. szakmai előmenetel d. képzés e. gyermekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények f. g. h. i. nem szükséges más szempontot vizsgálni j. nem kívánok válaszolni 7. Ön az alábbi bérkategóriák közül melyikbe tartozónak sorolja saját magát? (a bérek bruttó összegét tüntettük fel, a kérdés a kereset-kiegészítések és pótlékok nélküli alapbérre vonatkozik) a Ft alatti b Ft Ft közötti c Ft Ft közötti d Ft Ft közötti e Ft Ft közötti f Ft feletti g. nem kívánok válaszolni 8. Ön milyen összegű rendszeres havi kereset-kiegészítésben és/vagy pótlékban részesül? a Ft alatti b Ft Ft közötti c Ft Ft közötti d Ft Ft közötti e Ft Ft közötti f Ft feletti g. nem kívánok válaszolni 9. Ön milyen jogviszonyban áll a főiskolával? a. határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban b. határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban c. Prémiumévek programban résztvevő 10. Ön milyen foglalkoztatási formában dolgozik? a. teljes munkaidőben b. részmunkaidőben c. Prémiumévek programban 11. Ön az alábbiak közül mely tevékenységi területen dolgozik? (több válasz is lehetséges) a. oktatási tevékenység b. adminisztratív, igazgatási, ügyviteli tevékenység c. fizikai tevékenység 508

14 12. A 11. pontban felsorolt tevékenységek közül melyik teszi ki munkaidejének legnagyobb részét? a. oktatási tevékenység b. adminisztratív, igazgatási, ügyviteli tevékenység c. fizikai tevékenység 13. Ön milyen beosztásban dolgozik? a. beosztott munkatárs (pl. ügyintéző) b. kiemelt munkatárs (pl. főelőadó) c. vezető 14. Részesült Ön az elmúlt 5 évben elismerésben?, anyagi elismerésben b. igen, erkölcsi elismerésben c. nem 15. Végez Ön társadalmi munkában olyan tevékenységet, amely fontos a főiskolának, de Ön nem kap érte juttatást? 16. Ön milyen munkakörülmények között dolgozik? Kérem, értékelje a következő szempontokat bekarikázással egy ötfokú skálán a kielégítő=5, nem kielégítő=1 értékek alapján. a. a fizikai környezet (iroda, tanterem berendezése, mérete, világítása) b. a munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állása c. a munkahelyi társas légkör d. a közvetlen vezetővel való viszony e. higiéniai szempontok (pl. mellékhelyiségek tisztasága) f. étkezési lehetőségek g. pihenési lehetőségek (pl. dohányzásra kijelölt hely közelsége) Ön mióta dolgozik a Szolnoki Főiskolán? a. pár hónapja b. 1-2 éve c. 3-5 éve d éve e éve f. 21 év felett 18. Hogyan értékeli a saját szakmai előmenetelét? a. megfelelő ütemű b. lassan haladó c. gyorsan haladó d. stagnáló e. ez a kérdés nem foglalkoztat 509

15 19. Hogyan értékeli általában az intézményi intézkedéseket a szakmai előmenetelre vonatkozóan? Az intézményi intézkedések a szakmai előmenetelt a. elősegítik b. hátráltatják c. nem mozdítják előre vagy hátra d. nem tekintik fontosnak 20. Mi lenne az az intézkedés, amely az Ön szakmai előmenetelét segítené? a. b. ez a kérdés nem foglalkoztat 21. Ön részt vesz valamilyen képzésben az alábbiak közül? (több válasz is lehetséges) a. PhD b. MA/MSc c. BA/BSc d. egyéb rendszeres elfoglaltsággal járó tanfolyam, képzés 22. Az elkövetkező 3 évben szeretne részt venni rendszeres elfoglaltsággal járó képzésben? 23. A közvetlen vezetője támogatta/ja Ön szerint fogja támogatni a képzésben való részvételét? 24. Gyakran szokott eseti jelleggel továbbképzésen részt venni (pl. konferencia, külföldi hivatalos út, stb.)? 25. A közvetlen vezetője segíti Önt ebben a tevékenységben (pl. lehetőségek bemutatása, utazás engedélyezése, stb.)? 26. Általában a képzések során tanultakat fel tudja használni a munkájában? 27. Hány gyermeket nevel? a. 0 b. 1 c. 2 d. 3 e. 4 f. 5 vagy több 28. Gyermekeit egyedül neveli? c. nem kívánok válaszolni 510

16 29. Gyermekeivel egy háztartásban él?, mindegyikkel b. igen, részben c. nem, már elköltöztek d. nem, személyes problémák miatt nem élek együtt a családommal e. nem kívánok válaszolni 30. A gyermeknevelés okoz(ott valaha) gondot a munkavégzésben? 31. Gyakran fordul(t) elő, hogy nem tud(ott) bemenni a munkahelyére pl. a gyermek hirtelen bekövetkezett betegsége miatt? 32. A közvetlen vezetője figyelembe veszi az Önre nehezedő, a gyermekneveléssel járó plusz terheket? 33. Részesül kedvezményben a gyermeknevelésre való tekintettel? 34. Érte Önt az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés a gyermeknevelésre való hivatkozással? 35. Érte Önt az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés? 36. Ha a 35. kérdésre igennel válaszolt: mire hivatkozott a munkáltató? a. 37. Ha a 35. kérdésre igennel válaszolt: Ön szerint mi volt az igazi ok? a. 38. Élt már Ön az esélyegyenlőséget sértő intézkedésre vonatkozó panasztételi lehetőséggel? 39. Milyen mértékben ért egyet a következő állítással? (5=teljes mértékben egyetértek, 1=egyáltalán nem értek egyet) Az Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottság megfelelően képviseli a panasztételi eljárás során az esélyegyenlőséget sértő intézkedés sértettjének érdekeit a munkáltatóval szemben

17 40. Milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal? (5=teljes mértékben egyetértek, 1=egyáltalán nem értek egyet) A munkáltató és/vagy a közvetlen vezető megfelelően alkalmazza az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód alapelvét a. a munkaerő-felvétel során b. a külső és a belső továbbképzésekre vonatkozóan c. a szociális juttatásokra vonatkozóan (pl. kamatmentes fizetési előleg) d. a munkáltatói kedvezményekre vonatkozóan (pl. óvodai-iskolai szünetek figyelembe vétele a szabadság kiadásakor) e. a roma származásúak foglalkoztatása során f. a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása során g. a munkavédelmi előírások betartatása során Ön milyen konkrét intézkedéseket vezetne be az esélyegyenlőség biztosítása érdekében? a. b. c. 512

Esélyegyenlőségi szabályzat

Esélyegyenlőségi szabályzat MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve

A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve 2013-2016 I. RÉSZ... 3 BEVEZETÉS... 3 AZ ET JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 AZ ET ELKÉSZÍTÉSE, ELFOGADÁSA, BEVEZETÉSE ÉS TARTALMA... 3 II. RÉSZ... 3 ÁLTALÁNOS ELVEK

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Aldebrő-Tófalu Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A. -ának, és az Egyenlő bánásmódról

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv 2018. 02. 01. Esélyegyenlőségi terv Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 28. számú melléklet SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden köztisztviselőnek azt a

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A DEBRECENI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A DEBRECENI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2007. október 5. - 2010. december 31. 2007. október 4 2/14 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Az Esélyegyenlőségi Terv tárgya, hatálya, jogi alapjai 3 3. Esélyegyenlőség

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV SOPRON 2014 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2014. január 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Időbeli hatálya: 2014. január 1 2014. december 31. Esélyegyenlőségi terv Jelen esélyegyenlőségi terv a munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV SOPRON 2016 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2016. január 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. január 1. 2016. december 31. közötti időszakra Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Geoview Systems Kft.

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Geoview Systems Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Geoview Systems Kft. Hatálybalépés: 2012. június 1., frissítése: 2012. szeptember 15. A szabályzat karbantartásáért felelős: Farkas Ferenc Zoltán Esélyegyenlőségi terv Bevezetés A

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Szekszárdi SZC Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 18. Tel: +36-74/451-424; +36-74/451-918; OM: 203054 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV (Életbe lép: 2017.03.01-től a következő

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának esélyegyenlőségi terve

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának esélyegyenlőségi terve A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának A szabályzat a szervezeti és működési szabályzat 2015. szeptember 1-től 3. sz. melléklete Általános célok, etikai

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai 1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:

Részletesebben

A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve évekre

A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve évekre A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve 2013-2017. évekre Megépszer Kft. Esélyegyenlőségi terve I. Tartalmi megközelítés 1. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése Az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A.

Részletesebben

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Ikt. szám: MKE/221-7/2017. Esélyegyenlőségi terv Elfogadta a Szenátus 21/2017. (V. 3.) számú határozatával... Prof. Csanádi Judit rektor 2017. május 3. 1 A Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. június 15-től 2017. június 14-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben,

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 30.-i ülésére 2. napirend. Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 30.-i ülésére 2. napirend. Göndörné Frajka Gabriella jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 30.-i ülésére 2. napirend TÁRGY: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013

Részletesebben

Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola Zalaszentgrót. Esélyegyenlőségi terve

Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola Zalaszentgrót. Esélyegyenlőségi terve Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola Zalaszentgrót Esélyegyenlőségi terve 2010.11.03.-2015.09.31. Tartalomjegyzék Oldal Preambulum 3. I. Az esélyegyenlőségi terv hatálya 3.

Részletesebben

A Pallasz Athéné Egyetem Esélyegyenlőségi Terve

A Pallasz Athéné Egyetem Esélyegyenlőségi Terve A Pallasz Athéné Egyetem Esélyegyenlőségi Terve 2017-2020 Tartalom A PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2017-2020... 3 I. RÉSZ... 3 BEVEZETÉS... 3 Az ET jogszabályi háttere... 3 Az ET elkészítése,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Önkormányzata

Hajdúhadház Város Önkormányzata /2018. (III.29.) HÖ. sz. határozat 1. számú melléklete Hajdúhadház Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Terve 2018-2023. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Az Esélyegyenlőségi Terv hatálya. III. Általános

Részletesebben

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND 1. Törvényi háttér Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 Az MTA ATK Esélyegyenlőségi terve 2012. január 1.-től 2013. december 31.-ig

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2019-2024 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés. 3. oldal II. Általános elvek, etikai célok.3. oldal III. Alapelvek...4. oldal IV. Kiemelt célcsoportok,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők:

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat mivel költségvetési szervként 50 főnél több közalkalmazottat foglalkoztat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE (2012. június 30-tól június 30-ig terjedő időszakra)

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE (2012. június 30-tól június 30-ig terjedő időszakra) AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE (2012. június 30-tól 2013. június 30-ig terjedő időszakra) Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló

Részletesebben

EBH/202/1/2018. Egyenlő Bánásmód Hatóság. Esélyegyenlőségi terv

EBH/202/1/2018. Egyenlő Bánásmód Hatóság. Esélyegyenlőségi terv EBH/202/1/2018 Egyenlő Bánásmód Hatóság Esélyegyenlőségi terv Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi

Részletesebben

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet Jog és kötelezettség Hercegh Mária Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet hogy ez

Részletesebben

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. lkgesely2.doc december 1

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. lkgesely2.doc december 1 LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM lkgesely2.doc 2004. december 1 Jelen esélyegyenlőségi tervet Budapesten, 2004. december 17-én a Leövey Klára Gimnázium mint munkáltató (képviseletében: Bánhegyesi Zoltán igazgató),

Részletesebben

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI u. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az alapítvány a Munka Törvénykönyve 70/A. (1) és (2.) bekezdései alapján 2007. évre az alábbi ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A 2016. december 15. 2018. december 14. közötti időszakra Esélyegyenlőségi Tervben érintett intézmények: Zákányszék Község Önkormányzata Zákányszéki

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola esélyegyenlőségi terve július 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola esélyegyenlőségi terve július 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola esélyegyenlőségi terve 2012. július 1-jétől 2014. december 31-éig terjedő időszakra 1 Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére Tárgy: A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal 2019-2024. évre vonatkozó Esélyegyenlőségi terve Az előterjesztést

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. április 25-ei ülésére

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. április 25-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. április 25-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi

Részletesebben

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2011.01.01-2012.12.31. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2011. január 1-jétől 2012.december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV -MML Kft. A PAKSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BŐVÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE KEOP-1.2.0109-11-2011-0013 2013. szeptember 4. Készítette Szücs András Ellenőrizte! Jóváhagyta Goszt kzolt n Jóváhagyva ii sorszámú levéllel.

Részletesebben

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve Preambulum A Testnevelési Egyetem az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján, valamint

Részletesebben

Budapest Főváros Kormányhivatala Esélyegyenlőségi Terve évre

Budapest Főváros Kormányhivatala Esélyegyenlőségi Terve évre Budapest Főváros Kormányhivatala Esélyegyenlőségi Terve 2019-2020. évre 2 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Budapest Főváros Kormányhivatalában a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben foglaltak

Részletesebben

HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2015. március 31. TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Bevezető... 3 II. fejezet: Az Esélyegyenlőségi Terv célja és hatálya... 3 III. fejezet: Az Esélyegyenlőségi Terv és az egyenlő

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE 2011 1 2 Tartalomjegyzék 1. Általános elvek, célok...4 1.1 A megkülönböztetés tilalma, egyéni bánásmód...4 1.2 Az emberi méltóság tiszteletben tartása...4

Részletesebben

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

4. Konkrét programok, intézkedések az egyenlő bánásmód biztosítására és az esélyegyenlőség előmozdítására

4. Konkrét programok, intézkedések az egyenlő bánásmód biztosítására és az esélyegyenlőség előmozdítására REGIONÁLIS SZOCIÁLIS FORRÁSKÖZPONT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2015. január 1. 2015. december 31. közötti időszakra 1. Általános elvek, célok ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Tartalomjegyzék 1.1.

Részletesebben

1/2014. (IX.30.) főjegyzői utasítás a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal esélyegyenlőségi tervéről

1/2014. (IX.30.) főjegyzői utasítás a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal esélyegyenlőségi tervéről 1/2014. (IX.30.) főjegyzői utasítás a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal esélyegyenlőségi tervéről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés j) pontja, valamint az egyenlő bánásmódról

Részletesebben

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Budapest, 2014. június 17. 1 Bevezetés Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen,

Részletesebben

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 ROMA ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE PÁSZTÓ VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A közötti időszakra - 2 - Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Értelmező rendelkezések..4 Az egyenlő bánásmód elvének megsértése. 4 Általános célok,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Fogorvostudományi Kar () Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága. Skála

Fogorvostudományi Kar () Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága. Skála Fogorvostudományi Kar () Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Bal pólus Skála Átl. elt. Átlag Medián Hisztogram Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN BHAKTIVEDANTA HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-09/2-2010-0055

TÁMOP-3.2.3-09/2-2010-0055 9/1 Az országgyűlés az Európai Unió, valamint a társadalom elvárásaira válaszul elfogadta az Egyelő bánásmódról és az esélyegyelőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, amely az 1992. évi XXII.

Részletesebben

OM azonosító:031033 2009. szeptember

OM azonosító:031033 2009. szeptember Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola 4200 Hajdúszoboszló, Hőforrás u. 143. Tel:52/361-436 Tel./Fax:52/557-724 e-mail: iskolatitkar@pavaiv-hsz.sulinet.hu OM azonosító:031033. szeptember TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Népegészségügyi Kar, Válaszadók száma = 30. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25%

Népegészségügyi Kar, Válaszadók száma = 30. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% Munkatársi elégedettségi felmérés, Népegészségügyi Kar, 00. Népegészségügyi Kar, 00. Válaszadók száma = 0 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása. a Kúria esélyegyenlőségi tervéről szóló 17/2013. számú elnöki utasítás módosításáról

A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása. a Kúria esélyegyenlőségi tervéről szóló 17/2013. számú elnöki utasítás módosításáról A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása a Kúria esélyegyenlőségi tervéről szóló 17/2013. számú elnöki utasítás módosításáról A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása a Kúria esélyegyenlőségi tervéről

Részletesebben

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu } jövedelemforrás: a munkanélküliség anyagi ellehetetlenüléshez, társadalmi kirekesztettséghez vezet } szocializációs közeg: nap jelentős

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2013

Esélyegyenlőségi terv 2013 2013 Szervezet neve: Egyenlő Esélyért Egyesület 2007 Címe: 2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 39. Adószáma: 18616909-1-11 Képviseletre jogosult személyneve: Kiss Csilla Klára Alkalmazandó: 2013. november

Részletesebben

A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai Bizottság Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Szám: 21-21/1182/2016. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2017 2019. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

KISTÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

KISTÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV KISTÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV KÉSZÍTETTE: KÖRÖS-SZÖGI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KRUZSLECZ MIHÁLYNÉ SZEMÉLYÜGYI ÜGYINTÉZŐ 2009. SZEPTEMBER 1 Tartalomjegyzék 1. A terv hatálya... 3 2. Általános célok,

Részletesebben

A Csepel- Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Esélyegyenlőségi terve. a 2005-01-01-től 2006-12-31-ig terjedő időszakra

A Csepel- Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Esélyegyenlőségi terve. a 2005-01-01-től 2006-12-31-ig terjedő időszakra A Csepel- Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Esélyegyenlőségi terve a 2005-01-01-től 2006-12-31-ig terjedő időszakra A megállapodást az aláíró felek a 2005-01-01-től 2006-12-31-ig

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK. I/1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód.

I. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK. I/1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2014. szeptember 1-től 2016. augusztus 31-ig terjedő időszakra I. Jogszabályi alapok - A Munka Törvénykönyve 70/A (1), (2), (3) - A 2003. évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jászladány Nagyközségi Önkormányzat ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Preambulum Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony

Részletesebben

Elégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Elégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Elégedettség, DEM 08 BGK Elégedettség DEM 08 BGK (dem_08_bgk) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2009. január 1-től 2011. január 1-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2009. január 1-től 2011. január 1-ig terjedő időszakra Ózd Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság 3600 Ózd, Vasvár út 84. 48/570-060 E-mail: ozdtuo@axelero.hu ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2009. január 1-től 2011. január 1-ig terjedő időszakra 2 Az országgyűlés

Részletesebben

Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása

Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása Előadó: dr. Berdár Valéria gyermekjogi képviselő 2014.05.16..

Részletesebben