Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi és XVIII. Tudományos Diákköri Konferencia november 27. Egészségügyi szervező szakos hallgatók pályamunkáinak összefoglalói

2 A CSABAI KOLBÁSZFESZTIVÁL, MINT TURISZTIKAI TERMÉK Csaba Sausage Festival as a tourism product Rózsáné Szakálos Ildikó, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Lányi Katalin, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi és Dolgozatom egy vidéki kultúrából kialakult, egyre népszerűbb gasztro-kulturális fesztivál-sorozat évi eseményéről, a 16. Csabai Kolbászfesztiválról szól. Kutatási célom volt feltárni, hogy mitől vonzó, miért tud egyre nagyobb közönséget vonzani a Csabai kolbászfesztivál és kutatási eredményeimmel segítséget szeretnék nyújtani a rendezvény továbbfejlesztéséhez, és más vidéki települések hasonló rendezvényeinek kifejlesztéséhez. Kutatásomhoz papír alapú és elektronikus kérdőívezést használtam. A papíralapú 280 db kérdőívet rendezvény helyszínén véletlenszerűen kiválasztott személyekkel töltettem ki. A 150 db elektronikus kérdőívet a békéscsabai lakosokkal, közösségi oldalakon töltettem ki a rendezvény után. Hat hipotézist állítottam fel, melyből 4 igaznak bizonyult, kettő hamisnak. Igazak, hogy a fesztiválra 200 km-nél messzebbről is eljönnek a vendégek, több napra érkeznek és szállodákban, panziókban szállnak meg. Megnézik a környék nevezetességeit is. Beigazolódott, hogy a békéscsabai lakosok büszkék a városukban rendezett kolbászfesztiválra. Nem igazolódott be, hogy a vagyoni helyzet befolyásolná a látogatók rendezvényen való költekezését, és az sem, hogy a békéscsabai lakosok ismerik a rendezvény új helyszínének építését, módosítását. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a rendezvény ennyi idő után is megőrzi eredeti gasztronómiai funkcióját, amelyben a fő termék a csabai kolbász és erre épül a többi szolgáltatás. Korosztályok széles skáláját megszólítja. A válaszolók családi kikapcsolódásként élik meg a rendezvényt. Kulturális örökségünk része ez az étel, melyet valamiért mindenki szeret. Fontos kiugrás lehet a vidéki településeknek a hagyományok, kulturális örökség megtartása, bemutatása. Erősíteni kell a lakosság tudatformálását, hogy ne csak élményként éljék meg a területükön lévő turisztikai attrakciókat, hanem lehetőségként is. Az érintett szereplők, gazdasági egységek, TDM szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek részéről nagyobb léptékű összefogás, koordinált együttműködés, a megfelelő szakember-gárda felsorakoztatása szükséges a sikerhez.

3 A HUMÁNERŐFORRÁS SZEREPE A WELLNESS- ÉS FITNESS- SZOLGÁLTATÁSOKBAN The importance of human resources in wellness and fitness services Lucz Lejla, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, III. évfolyam Dr. Lányi Katalin, főiskolai docens, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Tudományos diákköri dolgozatomban a humán erőforrás szerepét vizsgáltam a wellness-és fitness szolgáltatásokban. A kutatásom célja volt, hogy feltérképezzem, az ügyfelek szemében mennyire fontosak a szállodák wellness részlegein dolgozók kvalitásai, mely területeken támasztanak komoly elvárásokat, és mely területeken elnézőbbek. Továbbá, hogy mennyire generál plusz fizetőképes keresletet a magasan kvalifikált munkaerő, illetve, mennyire vezethet a már meglevő ügyfélkör szűküléséhez a nem megfelelő minőségű humánerőforrás. A kutatásom egyik stratégiájaként kérdőíves módszert alkalmaztam, amelyet magyar, illetve angol nyelven is egyaránt kitöltettem. A személyesen kitöltött magyar nyelvű kérdőívek alanyai főként a Ramada Resort-Aquaworld Budapest szálló-, illetve élményfürdővendégei voltak. Az elektronikusan kitöltött kérdőívek a hazai, illetve külföldi ismerőseim által valósult meg. Kvalitatív kutatásom során célom volt a további lehetséges összefüggések feltárása a humánerőforrás szerepében és specifikumok keresése a dolgozók szemszögéből. Az interjúkat a Ramada Resort-Aquaworld Budapest turizmusban érdekelt munkatársai körében készítettem el, akik különböző munkaterületen, különböző végzettséggel dolgoznak. Feltételezhető, hogy a külföldiek eleve több szolgáltatást várnak el már a turisztikai döntés meghozatalához is; azaz, nem plusznak vesznek bizonyos szolgáltatásokat, ami emeli a fizetési hajlandóságukat, hanem ezek hiánya az alap fizetési hajlandóságukat is erősen csökkenti. A magyaroknál viszont érdemes figyelmet fordítani a plusz szolgáltatásokra és a végzettségre is egyaránt, ugyanis a magyarok esetében a szűk réteg fizetési hajlandóságát ez emeli. A kutatásom eredményei alapján javasolható a humánerőforrás fejlesztésére a dolgozók kommunikációjuknak az erősítése, a szakmai továbbképzéseken, tréningeken való lehetőség. Továbbá fontos a nyelvtudás, a hozzáállás, vendégszeretet, segítőkészség, a nemzeti trendekkel való fejlődés és a folyamatos felkészülés az új irányelvekre. A képzőintézetek felé javaslom a szakmaiság összehangolását a viselkedési kultúrával, hiszen egy vállalatnak szüksége van határozott, kitartó, megfelelően képzett, motivált és elégedett emberekre. Mint kutatásomból kiderült, hogy a humán erőforrás jelentős szerepet játszik abban, hogy a wellness-, és fitness szolgáltatások igénybevétele során szerzett elégedettség, tapasztalat, vélemény pozitív legyen, ami sikeressé teszi a szállodát.

4 MENEDZSERBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS KEZELÉSE A WELLNESSBEN Prevention and treatment of chronic stress by wellness Varadi Ildikó, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Párduczné Szöllősi Andrea, adjunktus, SZIE GAEK Egészségtudományi és Dolgozatomban szerettem volna teljes képet mutatni a menedzser-betegségről, mint bárki által megélhető problémáról. Kutatási célom volt felmérni a menedzserbetegségek előfordulási gyakoriságát, mely réteget, személyeket érinti, milyen tünetekkel jelentkezik. Szakdolgozatom elkészítéséhez szekunder forrásokat használtam fel és primer kutatásokat végeztem. Primer kutatási módszernek kérdőíves technikát alkalmaztam, melyet elektronikus úton juttattam el a megkérdezettekhez. Kérdőívem egyik célcsoportja az egyszerű dolgozó, hétköznapi nem menedzser típusú emberek, a másik pedig a vállalkozók, közép és felső vezetők menedzserek voltak. A kérdőívemre a két célcsoporttól 196 db kitöltés érkezett vissza elemzésre. Első hipotézisem, mely szerint hogy a stressz hatása nemcsak negatívan tudja befolyásolni a dolgozó embert, beigazolódott. A stressz, mint hajtóerő épül be a dolgozó munkavégzésébe. Ez a hajtóerő adja meg a túlingerlés pozitívabb oldalát. Második hipotézisemben feltételeztem, hogy a menedzserbetegségek nemcsak a vezetői réteget érinthetik, szintén valósnak bizonyult, mivel mindkét csoport kitöltői között szinte azonos arányban mutatkoztak a stressz fizikai, lelki tünetei. Harmadik hipotézisemben feltételeztem, hogy a menedzserbetegség preventíve elkerülhető, illetve kezelhető. Ezen állításom is igazolódni látszott, mivel a kérdőívre adott válaszok bizonyítják, hogy az emberek egyre többet foglalkoznak egészségükkel, annak megőrzésével, illetve anyagi kereteikhez mérten az aktív, vagy passzív rekreációval. Igazolást kerestem arra, hogy a wellness jótékonyan segíti a prevenciót, illetve a már kialakult problémák kezelését. Szintén igazolást nyert a hipotézisem a kitöltött kérdőívek alapján, mivel egyre többen látják a stressz kezelésének megoldására a wellness igénybevételét. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. Egészségfejlesztő programok bevezetésére lenne szükség minden munkahelyen. Felmérnék a dolgozók fittségi szintjét, és segítséget nyújtanának a tudatos életmód változtatáshoz. A munkahelyi egészségfejlesztés az élet más színterein is hat. Kiteljesedik az egyén egészségtudata, amely előbb- utóbb hat a családi, baráti, lakókörnyezetére is.

5 FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK A TURIZMUSBAN BÉKÉS MEGYE PÉLDÁJÁN People living with disabilities in tourism in case of Békés county Andó Tamásné, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Lányi Katalin, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi és Ma már a turizmus alapvető emberi jog, és mivel nagy szerepet játszik az egészségi állapot javításában, a fogyatékossággal élők számára is biztosítani kell a turizmusban való teljes körű részvételt. Munkám struktúráját tekintve két nagy részből áll. Az elsőben az irodalmi leírások alapján szólok a fogyatékosság meghatározásáról stratégiai, társadalmi, szociális vonatkozásban és részletezem a csoportosítását, leginkább gyógypedagógiai megközelítésben. Kitérek a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, környezetük akadálymentesítésére a mindennapi életben és a turizmusban való részvételük során. Munkám másik részében Békés megye példáján keresztül elemzem azt, hogy a fogyatékossággal élő emberek turisztikai döntéseiben mennyire számít az egészségi állapotuk. Ennek megerősítésére összehasonlítom a turisztikai szokásokat a fogyatékos és nem fogyatékos emberek körében, ennek az elemzéséhez a fogyatékos emberek esetében száz darab, a nem fogyatékos emberek esetében ötven darab kérdőív állt rendelkezésemre. Továbbá a Békés megyei szálláshelyek részvételével kiértékelem az akadálymentesítésük megvalósulását és érzékeltetem azt, hogy a fogyatékos embereknek ez milyen fontos szempont az utazási döntéseik meghozatalában. A szolgáltatók esetében tíz hotel részéről állt rendelkezésemre kitöltött kérdőív. Célom volt rávilágítani arra, hogy amennyiben az akadálymentesítés, a pozitív társadalmi szemléletváltozás, a megfelelő életszínvonal biztosítása megvalósulna, akkor bebizonyosodna, hogy a fogyatékossággal élő embereknek nem a másságuk a fő visszatartó erő a turizmusban. Fontos lenne, hogy a turisztikai szakemberek belássák, hogy egyszerű, költséghatékony megoldásokkal áldoznának az akadálymentesítésre, akkor a fogyatékossággal élő emberek még nagyobb számban és nem is egyedül utazva vennének részt a turizmusban. Ez segítené minden ember számára a másság elfogadását, az akadálymentesítés minél szélesebb körű megvalósulása pedig minden embert kedvezőbben érintene.