A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben *"

Átírás

1 MAJSAI TAMÁS A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben * In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V (Szerk.: Benda Kálmán, Beliczay Angéla, Erdős György, Nagy Edit, Szabó Julianna.) Budapest, [A közleménynek az 1941-es deportálás 70. évfordulójára elkészített itteni elektronikus változata az első nyers feldolgozás eredménye. A végső szövegrevízió, a befejező szerkesztési és szöveggondozási teendők elvégzése, valamint a publikáció revideált változatban való megjelentetése folyamatban van.] Aztán jött a barbár szellem. Németországban uralomra jutott a nemzetiszocializmus. A pesszimista zsidók ebben az időben kivándoroltak. Mi optimisták voltunk és hittünk a régi magyar szellemben, Kossuth, Eötvös szellemében. Magyarország szelleme azonban megtört akkor, amikor az első zsidótörvényt hozták. De mi még mindig bírtuk az életet, azt hittük, hogy mi itt kivételek leszünk. Jöttek az [...]-es évek. Nem tudom, hányan emlékeznek még a deportálásokra? Az volt a törekvés, hogy zsidóval kevesebb legyen Magyarországon. Még ma is magam előtt látom szegény, szerencsétlen testvéreinket, akik már akkor könyörögtek, hogy ne hagyjuk őket elvinni, mentsük meg őket a biztos haláltól. És mi még ekkor is optimisták voltunk, s nem hittünk nekik. Még most is magam előtt látom a vagonokból kinyújtott karjukat, amint segítségért könyörögnek. Csak később tudtuk meg, hogy [...] megszűntek emberek lenni, csak számok voltak, hogy aztán nyomorultul elpusztuljanak. 1 Nehezen képzelhető el, hogy e néhány sor olvastán bárki is ne 1944 apokaliptikus nyarának barbarizmusára gondolna, és az idézetet ne a zsidó nép kiirtására tett sátáni kísérlet magyarországi felvonásáról készített, háború utáni jelentés részletének tartaná. Az emlékezetbe idézett események általunk kihagyott időpontjának felfedése azonban megingatja általános történelemismeretünk megbízhatóságát s fantáziánk határait is ostrom alá veszi, mert a hiányzó évszám egy hihetetlen dátum: Ezeket az éveket, közelebbről július-augusztus hónapját idézik a magyarországi zsidóság 1944-es tragédiájának tartalmi-formai jegyeit magukon viselő sorok. A leírtak az 1941-ben lezajlott ún. KEOKH 2 vagy kőrösmezei 3 deportálás eseményeit idézik föl, melynek során, mértéktartó becslések szerint, mintegy zsidót toloncoltak ki hihetetlenül embertelen körülmények közepette az országból a galíciai hadműveleti területekre, kiszolgáltatva őket a többségüket hamarosan utolérő mészárlás angyalának. A Magyarországon élő, itt született, vagy a világpolitikai események következtében a 30-as évek végén itt menedéket kereső zsidók helyzetét ebben az időben már nagyfokú ambivalencia jellemezte. Társadalmi-politikai helyzetüket, azt a légkört, amelyben egyre keserűbb mindennapjaikat élték, olyan tényezők határozták meg, mint az előző emberöltő kormányainak mutatis mutandis megszakítás nélküli antijudaista politikája (eredményei 1

2 között a később többször is hangoztatott első európai zsidótörvény 4 megalkotása), Németország külpolitikai súlyának fokozódó erősödése és ebből fakadóan az országnak a német politika melletti növekvő elkötelezése, a felzárkózás érdemes voltát igazolni látszó és a politikai ördögi kört egyre áttörhetetlenebbé cementező revíziós eredmények, továbbá mindezek halmazati következményeként a meghozott két, illetve három zsidótörvény, s a mind gátlástalanabbul előretörő szélsőségesen németbarát és antijudaista erők. Ugyanakkor a határon kívülről és a zsidóság oldaláról szemlélve az 1938-at követő időszakot, az összkép ennél kevésbé elkeserítő. A környező országok zsidóságának helyzete ekkorra ugyanis már életveszélyesen bizonytalanná vált, sorsuk szinte kivétel nélkül a fizikai megsemmisítésnek nézett elébe. Ebben a relációban Magyarország maga volt az oltár szarva, ahol csak néhány zsidótörvénnyel, 5 illetve ezek szociális következményeivel, parlamentáris antijudaizmussal, a munkaszolgálattal 6 és kisebb atrocitásokkal 7 kellett megbékélniük a biológiai értelemben vett létbiztonságért, ami garantáltnak is tűnt. A konzervatív, arisztokrata vezetés ugyanis minden ellenkező jellegű engedménye ellenére érezhetően irtózott attól, hogy kezéhez vér tapadjon, s gondosan ügyelni látszott a brutalitásra törő indulatok és a maga ízlése közti még szalonképes egyensúly taktikus megőrzésére. Zsidó menekültek érkezhettek így az országba, akik úgy gondolták: ha az oltár szarvá -nál tartózkodni nem is idillikus, de legalább életet ad. A nagyra értékelt viszonylagos biztonság időszaka ez. Csak kevesen sejtették, hogy a magyarországi helyzet igen bizonytalan egyensúlyon nyugszik, ami bármikor felbillenhet. A felszín, a látszat, az illúziók biztonságának világa volt ez, nem pedig a reálisan meglévő indulatok és feszültségek adekvát kivetülése. Tanúsítja ezt, hogy elég volt egy kis zavar, jelen esetben a hadvezetés és a külpolitika nyitotta arasznyi rés, s máris kitűnt, mennyire nem az összehasonlítás adja meg e viszonylagos biztonság valódi tartalmát, hanem a megelőző viszonyok, az említett paraméterek determinációja. Hisz még egy hónap sem telt el a Szovjetunió elleni német támadás kezdete óta, amikor a kőrösmezei határállomáson már zsidókkal telezsúfolt vagonok futnak be, napok múltán pedig ugyanezekkel megrakott gépkocsik kelnek át a megszállt területekre s viszik a szállítók részéről hála- és bűnáldozati ajándékként értelmezett rakományukat a faj oltárára. A kőrösmezei deportálás jelentősége feltétlenül indokolttá tenné, hogy a magyarországi zsidóüldözések feldolgozása során kiemelt figyelmet szenteljünk bemutatására és értékelésére. A valóságban mégsincs így. A kőrösmezei kitelepítés történetírásunknak, illetve a holocaust hazai történetét feltáró kutatásnak mindeddig alig tárgyalt fejezete 8, a köztudat előtt pedig szinte teljességgel ismeretlen. A korabeli írások, mindenekelőtt a sajtóirodalom, néhány periferikus elsősorban a szélső jobboldal által közreadott propagandisztikus célokat szolgáló híradás kivételével 9, hallgatnak róla. Geyer Artúrnak az eseményeket viszonylagos részletességgel bemutató, önállóan ezzel foglalkozó írásától, 10 illetve Randolph L. Brahamnek Geyer munkáját követő tanulmányától, 11 valamint a háborús bűnösök perével kapcsolatos zsurnalisztikai értékű tudósításoktól 12 eltekintve, ismereteink szerint egyetlen, a II. világháború vonatkozó szakaszával foglalkozó mű, vagy tanulmány sem szán rá néhány lapidáris mondatnál, jó esetben egy-két oldalnál 13 többet. Különösen szembetűnő e historiográfiai prüdéria, ha az 1942-es újvidéki mészárlás lényegesen nagyobb visszhangjával szembesítjük. 14 Pedig Kőrösmező sem történelmi jelentőségét, sem a kegyetlenkedés barbarizmusának mértékét, de a legyilkoltak ezreinek nagyságrendjét tekintve sem maradt el Újvidék szörnyűségeitől. A történelmi köztudatból való kiszorulásának nyilván több oka is van. Ezek egyike a korabeli viszonyokban keresendő, éspedig abban, hogy a zsidók ismert helyzete miatt és nyilvánvaló külpolitikai ér- 2

3 dekek folytán, kétségtelenül sokkal hálátlanabb feladat lett volna ennek az ügynek hasonló kivizsgálását kérni, mint Újvidék esetében. Ugyanakkor a kivégzések híre is lényegesen kevesebbeket ért el, és hamar beleolvadt az egyébkénti tragédiák áradatába. Eredményezhette ezt továbbá az is, hogy a magyar katonaságnak az öldöklésben vitt szerepe eltörpült az SS-Sonderkommandóké mellett, és nem utolsósorban az, hogy a pogromok, az ínség s a kitelepítés és az érintettek (végső) sorsa közötti szoros kapcsolatot érezhetően csak néhányan tudatosították. Ehhez járult az anyaországbeli zsidóságnak a kitelepítéssel szembeni a következőkben még részletezendő kényszerűen ambivalens-belenyugvó állásfoglalása. 15 Mintha csak valami titkos megállapodás szavatolta volna, hogy az egész akció és áldozatai elmerüljenek az érdektelenség homályában. Később, a végkifejlet után pedig, a milliókat követelő oltár füstje magától értetődően halványította el a kőrösmezei tragédiáját. Az alábbiakban e deportálás hiteles bemutatását segítő, eddig javarészt ismeretlen dokumentumok feljegyzések, jelentések, levelek közreadásával ezt az űrt szeretnénk kitölteni. Egyúttal kísérletet teszünk arra is, hogy az akció megszervezésének és kivitelezésének egyes mozzanatait, az események tágabb kontextusának néhány összefüggését fölvázoljuk. Mivel a szükséges tényanyag kutathatóságának korlátozottsága folytán sajnos még ma is csak töredékes bepillantást nyerhetünk a történtekbe, azok előzményének s lefolyásának minden tekintetben elégséges és megbízható rekonstruálását mégsem tudtuk elvégezni. Több vonatkozásban kénytelenek voltunk kizárólag a meglehetősen ellentmondásos szakirodalmi és szekunder jelentőségű forrásokra hagyatkozni s így megállapításainkban a hipotézisek szintjén maradni. A bánathivatal A sok homályba vesző részlet ellenére kétségtelen, hogy a kőrösmezei deportálás adminisztratív és gyakorlati lebonyolításának fő letéteményese a belügyminisztérium VII., közbiztonsági osztályához tartozó Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (a KEOKH) volt. Bár Geyernek az az állítása, hogy a KEOKH létrehozásáról intézkedő törvénycikk (1930:XXVIIL) bizalmas végrehajtási utasításában a zsidókat már a 30-as években közbiztonságilag nem kívánatos elem -nek minősítették, 16 nem erősíthető meg, vitathatatlan, hogy ez a felfogás mindvégig jellemző volt a Hatóságra. Ausztria bekebelezésével kezdődően a német terjeszkedés és ennek politikai vonzatai folytán megnövekvő szélsőjobboldali tendenciák hatására a környező országokban egyre tarthatatlanabbá vált a zsidók helyzete. Tömegével kényszerültek menekülésre. Német, osztrák, cseh és szlovák, lengyel, román, szerb és horvát zsidók előtt hovatovább egyedüli élettérként már csak Magyarország kínálkozott, illetve a palesztinai kivándorlás, ami részint szintén Magyarországon keresztül folyt. Az országban egyre jobban eluralkodó zsidóellenes hangulat, valamint az ebbe az irányba mutató politikai érdekek következtében a zsidó menekültekkel szembeni kezdeti viszonylagos tolerancia azonban mindinkább az ellenkezőjébe csapott át. A változás kiváltképpen is érezhető volt a KEOKH részéről, amit jól illusztrál Pásztóy Ámonnak, 17 a Hatóság ekkori vezetőjének a belügyminisztérium elnökségéhez intézett egyik 1939-es helyzetjelentése: Németországban, Olaszországban, legutóbb pedig Szlovákiában is az az irányzat van erősödőben, amely fajvédelmi okokból a zsidóság terjeszkedésének útját kívánja állni, illetve az ott letelepedett zsidóságot egzisztenciális alapjaiban megrendítve az ország területéről ki akarja szorítani. Ez a körülmény 18 a külföldi zsidóságot arra 3

4 kényszerítette, hogy letelepedésének és elhelyezkedésének lehetőségeit újból Magyarországon keresse, s ezért az említett országokból kiszorított zsidóságnak beszivárgási törekvése a részünkről tett antiszemita jellegű törvényhozási és egyéb intézkedések ellenére is jelentősen megnövekedett és előreláthatólag a jövőben sem fog csökkenni. 19 A KEOKH részéről foganatosított egyéb intézkedések közé sorolható, hogy a Hatóság 1938-ban 240 / res. sz. rendelettel utasította az összes rendőr- és különösen a határszéli hatóságokat a zsidóság beszivárgásának fokozottabb megakadályozására. 20 Pásztóy ugyanitt tett jelentése szerint, mintegy belülről világítva meg a KEOKH zsidókkal szembeni általános magatartását, a Hivatal munkáját már az 1938 előtti időszakban is az jellemezte, hogy míg az összes külföldiek itt-tartózkodási ügyét a szervezet működését irányító jogszabályok értelmében bírálta el, származásra tekintet nélkül, addig a zsidófajú külhonosoknál ezen szempontokon felül a származás is figyelembe vétetett. A társadalmi egyensúlyt biztosítani kívánó ún. zsidótörvény megalkotása óta pedig a Hatóság a törvény intenciójából kiindulva, az ország társadalmi életének minden ágazatára még erőteljesebben kiterjesztette működését. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy nem utolsó sorban a jelzett irányú ellenőrzés hatékonyságának céljából került sor pl ben a beutazási kérelmek elbírálásának a KEOKH kezében való összpontosítására 21 : Az egyre súlyosbodó külpolitikai helyzetre tekintettel január 1-től a beutazási engedélyek kiadásához a KEOKH hozzájárulásának elrendelése... iránt történt intézkedés. 22 Nem csodálható hát, hogy a II. zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatban 23 és a visszatért Felvidék és Kárpátalja vegyesfajú és kétes honosságú lakossága körében rendszeresen végzendő szelekciós munka révén a Hatóságra háruló feladatok tetemesen megsokasodtak. 24 Keserű iróniaként hat ma már Siménfalvy Sándor október 10-én kelt jelentése, melyben a Hatóság említett tetemes mértékű munkája során adódó nehézségekre is kitérve, első helyen említi, hogy az illetékes zsidó hitközségek... nem támogatták, sőt akadályozták a KEOKH-t a kiutasított zsidóság eltávolításának eredményességére törekvő munkájában. Persze így is sikerült azért kb zsidót részben eltávolítani, részben kivándoroltatni. 25 Ez az eredmény azonban igen csekély volt az itt élő és ide emigrált zsidók nagy számához viszonyítva folytatódnak az idézett sorok, ami miatt az állampolgárságukat igazolni nem tudó és őrizetbe vett menekültek, illetve beszivárgók részére mivel a kitiltás gyakorlatilag nemigen volt foganatosítható internáló táborokat hoztak létre, először Garanyban, Dömösön, majd Ricsén, Gyulán, Nagykanizsán, Csörgőn, Diósjenőn, utóbb pedig Bácstopolyán és Kistarcsán is. Felállítottak továbbá Budapesten 5 kisegítő toloncházat, a Szabolcs, Magdolna, Rumbach, Páva és Columbus utcában, majd később még néhányat vélhetően csak időszakos jelleggel, így az Ó-utcában és a Damjanich utcában. Felhasználták továbbá e célból hamarosan a Pesti Izraelita Nőegylet Leányárvaházát és a zsidó Fiúárvaházat is. 26 Az említett internálótelepek berendezését és fenntartását javarészt a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) és a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája (MIPI) 27 vállalta magára, elsősorban azért, hogy így az internáltak számára emberségesebb körülményeket biztosítson. Egy 1941-es adat szerint a külföldi állampolgárságú menekültek legnagyobb része zárt internáló telepeinken él. 28 Állampolgársági igazolás A zsidó menekültproblémával nem csak időbeli, de tartalmi összefüggésben is állt az ország területén élő zsidóktól kezdetben még szórványosan, és inkább csak a külföldről itt 4

5 menedéket keresőket, illetve a visszacsatolás révén (ismét) Magyarországhoz térőket érintő, de hamarosan egyre kiterjedtebbé váló, végül pedig, főként 1942-re már általánosan megkövetelt állampolgársági igazolás kényszere. A régi állampolgársági törvénynek az a szabálya, amely szerint mindenki, aki Magyarországon született, magyar állampolgárnak tekintendő,... megdőlt, és ma minden zsidó külhonosnak számít mindaddig, amíg magyar állampolgársága igazolást nem nyer. Hatóságaink tehát minden zsidótól állampolgársági igazolást kérnek. 29 Aki ennek nem tudott eleget tenni, akár állampolgársági bizonyítvány beszerzésével, vagy legalább állampolgárságát valószínűsítő okiratok bemutatásával, és sem lakhatási, sem érvényes munkavállalási igazolással nem rendelkezett, az ki volt téve a hontalan -ná nyilvánítás veszélyének, ami kiutasítási eljárást, munkavállalástól való eltiltást és internálást, illetve nem egy esetben az országból való kitelepítést vont maga után. 30 Súlyosabbra 1938 második felében fordulhatott a helyzet, amit egyebek mellett a MIPI-n belül megszervezett, menekült, kiutasított és egyéb rászorult személyek jogsegély ügyeit intéző albizottság felállítása is jelez. Létrehívásának szükségességét a következőkkel indokolta: az utóbbi időben hittestvéreink hatósági felhívások folytán különböző iratokat kénytelenek beszerezni és számos vonatkozásban kell bizonyos körülményeket az egyes hatóságok előtt igazolniok. 31 Az új szervezet ennek megfelelően úgy jelöli meg feladatait, mint a kiutasítottak és hontalanok tartózkodási engedélyének meghosszabbítása érdekében való közbenjárás, tanácsadás állampolgársági és illetőségi ügyekben, iratok beszerzése stb. A zsidók ellen irányuló hatósági fellépések erélyét tovább növelték a nagy világpolitikai események következményei, köztük a menekültek áradatának emelkedése, valamint a revízió folytán Magyarországhoz került területek több százezres zsidó népessége által kiváltott indulatok. Különösen heves reakciót hozott az 1939-ben visszatért Kárpátalja mintegy fős zsidósága, amely ráadásul, az anyaországbeli zsidósághoz viszonyítva, kulturálisan és gazdaságilag egyaránt igen elmaradott, főként ortodox beállítottságú néptömeget jelentett. A kirobbanó ellenszenv és hangos propaganda ideológiáját a Kárpátalján és a környező északi részeken élő ún. galiciánerek szolgáltatták, akikkel szemben azt a vádat hozták föl, hogy évtizedek során úgy szivárogtak be Galícia területéről, asszimilálatlanok, s az erre való hajlandóság sincs meg bennük, és az ország gazdasági életére vagy egyéb szempontból káros tevékenységet fejtenek ki. 32 Ezekkel a toposzértékű támadásokkal szemben hiábavalónak bizonyult minden racionális, gazdasági, népességstatisztikai stb. érvelés. 33 Sőt, minden pozitív érv a zsidóság egésze elleni további heves vádaskodásokat hívott életre, mert azokat a nemzet létérdekével szembenálló, idegen elemek melletti rokonszenvnyilvánításként bélyegezték meg, és használták ki általánosan a zsidó asszimiláció és értékek megkérdőjelezésére irányuló, már amúgy is fokozódó ellenérzések erősítésére. 34 Nem volt jelentőségük ezeknek az érveknek persze már azért sem, mivel a vádak igazi indítékai nem a tényekben, hanem az egyre erősödő zsidóellenességben gyökereztek. Ennek taglalása alól a vonatkozó szakirodalmi munkák fölmentenek bennünket. Tanulságos viszont az említett ok manifesztálódásának néhány jellegzetes megnyilatkozása. Egyik az ún. blankettáris internálási gyakorlat. Egyes elsőfokú közigazgatási hatóságok sokszorosítva előre elkészített, s a leglehetetlenebb határozati megokolást tartalmazó formulák kikézbesítésével vettek őrizetbe a harmincas évek legvégétől zsidókat. Ennek során az indoklások nem tényeket állapítottak meg, hanem csak olyan általános vádakat hoztak föl, mint külföldi rádióhallgatás, politikai megbízhatatlanság feltételezése, káros közgazdasági tevékenység gyanúja, rémhírterjesztés valószínűsége stb. 35 5

6 Még kivételnek számított, retrospektíve azonban inkább a további fejlemények tonációját láthatjuk a kassai zsidók esetében. A Felvidék visszacsatolása utáni időben Kassán a zsidók között razziákat tartottak, majd kiutasítottak közülük 340 embert, s őket teherautókon kivitték a határra, ahol étlen-szomjan és fedél nélkül töltötték az időt, míg a túlsó szlovák oldalról nem jelentkezett segítség. 36 A szélsőséges zsidóellenesség akut veszélyének egy későbbi, igen drasztikus példáját nyújtja a csíkszeredai zsidók egy részének kálváriája. Csíkszeredáról a katonai hatóság, minden előzetes kivizsgálás nélkül, kiutasított 24 zsidó családot, több mint 80 embert, akik egy héten át a román határ mentén (az ún. senkiföldjén) sínylődtek az éhségtől és a hidegtől gyötörve. Azt a mintegy 40 embert pedig, aki időközben nem bujdosott el, két hét múlva Kőrösmezőre szállították, ott először internálták, majd 36-ot feketén áttettek a határon, orosz területre. Közülük többen soha nem kerültek elő. A honvédelmi minisztérium vontatottan elrendelte ugyan az elhurcoltak visszaengedését, nem utolsósorban Slachta Margit 37 fellépésére, de ezt a helyi hatóságok csak részben vették figyelembe. A kitiltás teljesen alaptalan és önkényes volt, hisz az állampolgársági szempontokra történő burkolt hivatkozással meghozott kiutasító határozatok olyan személyeket érintettek, akik generációk, de legalábbis évtizedek óta laktak már Csíkszeredán. 38 A második bécsi döntés értelmében visszacsatolt területekre ráadásul az a rendelkezés volt érvényben, hogy mindenki, aki a visszacsatoláskor román állampolgár, illetve a terület állandó lakosa volt (vagyis aki legalább öt éve ott élt), automatikusan magyar állampolgárrá lett. Az ilyen eljárások melyek közül konkrétan csak néhányról van tudomásunk jelentették joggal feltételezhetően a fent Siménfalvy által említett részbeni eltávolítások kiváltképpeni módszerét. Általánosnak persze nem minősíthetjük ezeket, és úgy tűnik, hogy jobbára csak határhelyzetben fordultak elő, elsősorban a katonai vezetés kezdeményezésére vagy annak hallgatólagos jóváhagyása mellett. Nem tudunk ugyanakkor arról, hogy más államigazgatási tényezők erélyes ellenlépéseket foganatosítottak volna. A történtek mindenesetre lakmuszpapírként mutatták a veszély komolyságát és sajnos szinte tökéletes paradigmáját képezték a későbbi eseményeknek. Kifejezetten az 1941-es szörnyűségek előszelét hozta viszont már Batizfalvy Nándor rendőrtanácsos decemberi, Munkácson tett látogatása. Batizfalvy, aki a következő évben a deportálást irányította Kőrösmezőn, behívatta magához mindazokat, akiknek állampolgársága vagy illetősége nem volt rendben. A jelenvoltak szerint rendkívül méltányosan intézte a dolgokat. Aki igazolta, hogy 65 évnél hosszabb idő óta ott lakik, vagy aki idősebb, továbbá aki igazolta, hogy bizonyos mértékig biztosítva van megélhetése, azt biztatásokkal bocsátotta el. 39 A nagy jóindulat azonban hamarosan csalókának bizonyult. Váteszi megsejtéssel zárul az idézett sorokat tartalmazó jelentés: félő, hogy bizonyos toloncolások mégis lesznek. A növekvő veszélyt jelzik a belsőleg egyébként nagyon megosztott zsidóság egyetlen, viszonylagos hatékonysággal működő és a különféle felekezeti irányok összefogásával létesített központi segélyintézményének, a MIPI-nek újabb belső szervezeti alakulása és a tevékenységét tükröző számadatok. A feladatok nagyarányú megszaporodása folytán a MIPI 1940-től Polgár György 40 vezetése alatt önálló kivándorlási, menekültügyi és jogsegély osztály létesítésével volt kénytelen gondoskodni a hozzáfordulók nagy számáról 41 Az iroda működésének mottójaként is idézhetjük a Magyar Zsidók Társadalmi Munkabizottsága által is hangsúlyozott feladatot: A menekülteknek emberi gondozása egy pillanatig nem hagyható abba A MIPI pedig valóban igyekezett ezért mindent elkövetni. Szervezett, felvilágosító munkát végzett, jogügyi támogatást nyújtott, pénzért könyörgött, és minden lehetséges módon megpróbált a hozzáfordulókról gondoskodni. 6

7 Munkáját, a számadatok felől nézve, olyan paraméterek fémjelzik, mint: 1939 decembere és 1940 júniusa között pengőt (költségvetésének mintegy 50 %-át) fordított a menekültek patronálására, ben: 1081 kétségbevonhatatlanul magyar állampolgárságú menekült család, összesen 3258 személy segélyezése, közel félmillió pengő ráfordítással, 1376 hontalan és kiutasított embernek kivándorlásához való hozzásegítése, a Joint által juttatott szubvencióból dollár azok támogatására, akik Isten akarata folytán kénytelenek voltak egyik országból a másikba menekülni. 44 Az igazoltatásokat nagyfokú önkényességgel és helyenként változó érdeklődéssel gyakorolták. Más az eljárás felvidéki, más délvidéki, más az erdélyi, más az anyaországbéli, avagy a külföldi, avagy a menekült zsidókkal szemben. 45 A revízió már kezdettől fogva meglévő furcsa, de mégis sokatmondó visszássága volt, hogy azonos elbírálásban részesítették a trianoni rendezés folytán nem-anyaországi magyarrá vált, csak formálisan külhonos és a valóban külföldi állampolgár zsidókat. Így aztán hiába is érvelt a MIPI, hogy ezek nemcsak kizárólag külföldi állampolgárságúak [t. i. a hontalanná nyilvánítottak], hanem igen sok magát magyarnak valló és 99 %-ban Magyarországon született hittestvérünk is, kik okmányok hiányában, vagy csak mert rituális házasságot kötöttek, magyar honosságukat bizonyítani nem tudták. 46 Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az igazolásokat egyre szigorúbb alakiságokhoz kötötték. Míg eleinte elegendő volt annak bemutatása, hogy a kérvényező között adófizető volt, sőt annak dokumentálásával is megelégedtek, hogy adóköteles foglalkozást űzött, addig később olyan követelményeket állítottak, mint annak tanúsítása, hogy 1. az illető maga vagy ősei 1851-ben vagy azelőtt Magyarországon születtek, között adót fizettek (ennek tételes, adófőkönyvi kimutatása), közötti években valamely magyarországi községben laktak, és a közterhekhez hozzájárultak. 47 Az igazolásnál foganatosított szigort különösen Kárpátalján érvényesítették, rendkívüli nehézségek elé állítva ezzel az ott élő zsidókat, akiknek túlnyomó többsége (mintegy 60%) nyomorúságosan szegény, sőt nincstelen volt. Olyanok, akik még a hivatalos okmányok beszerzéséhez szükséges pénzt is képtelenek voltak, vagy csak nagy nehézségek árán tudták volna előteremteni. 48 Kárpátalján körülbelül olyan család lakott ebben az időben, akiknek iratait a legsürgősebben be kellett volna szerezni a toloncolások és az internáló táborba utalás veszélyének elkerülésére. 49 Fokozta az igazolás körüli gondokat a munkaszolgálatra behívottak távolléte, valamint az, hogy az itt élők nagy része csak rituális házasságot kötött, a zsidó anyakönyveket pedig rosszul és hiányosan vezették, vagy egyáltalán meg sem voltak. A régieket ráadásul egyre kevésbé fogadták el levéltári másodpéldánnyal vagy a főszolgabírói hivatal által történő igazolás nélkül. Gyakran a szükséges adóhivatali iratok sem voltak már elérhetőek. Az igazolások így sok esetben majdhogynem lehetetlennek bizonyultak, vagy igen sok időt igényeltek. Sok... egyszerű ember pedig még... azt sem tudta, hogy felmenői, nagyszülei stb. hol laktak, vagy hol születtek, úgyhogy a legtöbb esetben még ennek a kinyomozása is és ennek alapján azután az iratok beszerzése is a mi feladatunk volt olvasható egy MIPI-pro memoriából. 50 Nehezítette az állampolgársági bizonyítvány beszerzését az a körülmény is, hogy a már kifogástalanul felszerelt kérvények igen gyakran elakadtak a hatósági adminisztráció útvesztőiben, valamint a KEOKH ügyintézésének zűrzavara és inkorrektsége miatt. A kartotékok iktatásában mintegy 8 10 napi beérkezésnek megfelelő, db beiktatlan, semmiféle kezelésben nem részesült ügydarab fekszik vezérbetűk szerint csoportokba rakva. Önmagában ez a tény is elegendő arra, hogy a KEOKH iratkezelésének megbízhatósága kétségessé váljék jelenti önkritikusan a Hatóság vezetője 1941-ben. 51 7

8 Mintha élőállat-szállítás volna A közelebbi részletek bár csak töredékes ismerete, a zsidó menekültekkel, a zsidó kisebbséggel való bánásmód fejleményeinek vázolt mozzanatai és az ún. zsidókérdésben való fokozatos radikalizálódás kétségtelenné teszik, hogy az 1941-ben bekövetkezett deportálás nem néhány gonosz hajlamú antiszemita sikeres akciója volt. Azt sokkalta inkább az elmúlt két évtized erős zsidóellenessége, illetve ennek a tárgyalt időszakra már rendkívüli mértékben való felforrósodása és az alaposan megváltozott kül- és belpolitikai helyzet folytán kitörésre kész indulatok, valamint egyes kormányzati körök felfogásában állami-politikai érdekként jelentkező zsidóellenes rendszabályok foganatosítására hirtelen kínálkozó lehetőség felől értelmezhetjük. Külön is hangsúlyozandó itt, hogy a II. bécsi döntés után felerősödtek a német szisztéma felé hajló hangok, új erőt és teret nyertek a németek melletti határozottabb elkötelezés hívei, s a német befolyást biztosító tényezők előtt út nyílt a szabadabb tevékenységhez (ld. pl. Szálasi szabadlábra helyezését, a Volksbund szerepének megerősödését), ami mind erőteljesen közrejátszott a zsidókkal szembeni magatartás rohamos elmérgesedésében (1d. pl. a harmadik zsidótörvényre való előkészületet). Így válhatott a kor antiszemita törekvéseinek egyik tényezőjévé, zsidóknak adandó alkalommal az országból való részleges vagy teljes kitelepítése, 1941-ben pedig ismeretlen realitás- és szándékértékkel ugyan, de több oldalról is fölmerült százezer izraelita vallású eltávolításának terve. A vázolt kép valószínűségét mi sem mutatja meggyőzőbben, mint Kozma Miklósnak, 52 a Magyar Élet Pártjában, nem egészen két hónappal a kőrösmezei akció előtt tartott előadása, melyben kitérve a kárpátaljai zsidókérdésre is, a következőképpen összegezte nyilván nem egyéninek tartható álláspontját: Miként a miniszterelnök úr őexcellenciája mondotta, a zsidókérdés európai kérdés, amelyet mi itt most Kárpátalján megoldani se én, se más nem tudunk. Mert mit csináljunk? (Derültség.) Rezervációba utalás, brutális rendszabályok, mint vízben hajigálás, stb. nem lehetségesek. Addig, ameddig itt vannak, velük szemben természetesen nagyon kemény és komoly ellenőrzési politikát csinálhatunk, de hiába, itt vannak és itt is maradnak. Ameddig pedig itt maradnak, addig ez a kérdés meg nem oldható. Ezzel tisztában kell lennünk. A zsidókérdés jelen pillanatban végeredményben és komolyan meg nem oldható, de medrében tartható addig, amíg a háború vége e kérdést meg nem oldja. 53 Jellemző a helyzetre nézve a honvédelmi miniszternek a horvátországi és szerbiai magyarok hazaszivárgása tárgyában 1941-ben kelt rendelkezése is. Eszerint az említettek szorongatott helyzetük folytán arra kényszerülhetnek, hogy hozzánk menekülnek, amely esetben előttük a határt meg kell nyitnunk és őket kivételes helyzetükre tekintettel be kell bocsátanunk ám zsidók és görög-keleti vallásúak a bebocsátásnál tekintetbe nem jöhetnek. 54 Pedig Bartha Károly miniszternek aligha lehettek illúziói Pavelics politikájának a zsidókat érintő következményei felől. Magatartása annál kevésbé meglepő, mivel tudjuk, hogy hamarosan ő lesz a kőrösmezei kitelepítés egyik fő alakítója. A világpolitikai események alakulása hamarosan kedvezően játszott közre a zsidókérdés legalábbis részleges megoldásának Kozma által imént még prolongált tervéhez június 22-én megkezdődött a Szovjetunió elleni német háború, amihez azután Magyarország is csatlakozott; cserébe ezért engedélyezték, hogy a Kárpátokon túli terület egy részén a magyar hadsereg tartsa kezében a katonai közigazgatást, hatalmas kiterjedésű semleges területet felügyelve így. Az ebben rejlő lehetőséget használta ki a KEOKH, természetesen egyetértően az itt kizárólagos joghatósággal bíró katonai vezetéssel arra, hogy az állampolgársági okokra való hivatkozással hozott, de eddig realizál- 8

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

TÓTH GÁBOR AZ ELTÁVOLÍTÁS HALADÉKTALANUL VÉGREHAJTANDÓ DEPORTÁLÁSOK KÁRPÁTALJÁN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

TÓTH GÁBOR AZ ELTÁVOLÍTÁS HALADÉKTALANUL VÉGREHAJTANDÓ DEPORTÁLÁSOK KÁRPÁTALJÁN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN TÓTH GÁBOR AZ ELTÁVOLÍTÁS HALADÉKTALANUL VÉGREHAJTANDÓ DEPORTÁLÁSOK KÁRPÁTALJÁN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN KMMI-FÜZETEK 2009 KÁRPÁTALJAI MAGYAR MŰVELŐDÉSI INTÉZET KMMI-FÜZETEK V. TÓTH GÁBOR AZ ELTÁVOLÍTÁS

Részletesebben

Emlékezz! Válogatott levéltári források a magyarországi zsidóság üldöztetésének történetéhez, 1938-1945. A kötet összeállításában részt vettek:

Emlékezz! Válogatott levéltári források a magyarországi zsidóság üldöztetésének történetéhez, 1938-1945. A kötet összeállításában részt vettek: Emlékezz! Válogatott levéltári források a magyarországi zsidóság üldöztetésének történetéhez, 1938-1945 A kötet összeállításában részt vettek: KATONA CSABA, ÓLMOSI ZOLTÁN, OROSS ANDRÁS, SOÓS LÁSZLÓ, P.

Részletesebben

Az 1941. évi kőrösmezői deportálások A kitoloncolásokat jóváhagyó minisztertanácsi döntés háttere

Az 1941. évi kőrösmezői deportálások A kitoloncolásokat jóváhagyó minisztertanácsi döntés háttere Gellért Ádám Gellért János Betekintő 2012/2. Az 1941. évi kőrösmezői deportálások A kitoloncolásokat jóváhagyó minisztertanácsi döntés háttere Hetvenegy évvel ezelőtt a magyar állam szervei körülbelül

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar

Részletesebben

Szociális Munka Központ. Kérvényező/jogosult: családi ás utóneve I. A JOGOSULT ADATAI:

Szociális Munka Központ. Kérvényező/jogosult: családi ás utóneve I. A JOGOSULT ADATAI: MUNKA-, CSALÁDÜGYI ÉS SZOCIÁLIS MINISZTÉRIUM Az adatokat nyomtatott betűkkel írja be. Kitöltés előtt feltétlenül olvassa el a mellékelt útmutatót Szociális Munka Központ Érkezett: A SZOCIÁLIS MUNKA KÖZPONT

Részletesebben

T Á J É K O Z T AT Ó

T Á J É K O Z T AT Ó T Á J É K O Z T AT Ó az ideiglenes tartózkodási engedély kérelmezéséhez 1. Jogosultak köre 2. Fogalom magyarázat 3. A kérelem benyújtása és az eljárással kapcsolatos információk 4. Formanyomtatvány 5.

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

IRATOK A KŐRÖSMEZEI ZSIDÓDEPORTÁLÁS TÖRTÉNETÉHEZ

IRATOK A KŐRÖSMEZEI ZSIDÓDEPORTÁLÁS TÖRTÉNETÉHEZ IRATOK A KŐRÖSMEZEI ZSIDÓDEPORTÁLÁS TÖRTÉNETÉHEZ 1941 Közli: Majsai Tamás In: Ráday Gűjtemény Évkönyve IV-V. 1984-1985. (Szerk.: Benda Kálmán, Beliczay Angéla, Erdős György, Nagy Edit, Szabó Julianna.)

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Kérelemnyomtatvány súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének igényléséhez Hatályos 2012. 03. 31-től

Kérelemnyomtatvány súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének igényléséhez Hatályos 2012. 03. 31-től Kérelemnyomtatvány súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének igényléséhez Hatályos 2012. 03. 31-től 1.1. személyes adatok Név: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: 1. Súlyos

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához

Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához KÉRELEM Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához 1. A kérelmező személyes adatai Neve: Születési neve:. Anyja neve:.. Születési hely, év, hó, nap:... Állampolgárság:...

Részletesebben

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK ESETÉN

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK ESETÉN 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól 5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI HÁZASSÁGKÖTÉSE

NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI HÁZASSÁGKÖTÉSE Ügymenet modell NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI HÁZASSÁGKÖTÉSE 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje:

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa.

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929 Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944 Mundszer??-? Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Apa Brandl Ferenc 1895

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről TÁJÉKOZTATÓ a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről A tartózkodási engedély első alkalommal történő kérelmezése 1.) A tartózkodási engedély

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. május 19-i rendkívüli ülésére

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. május 19-i rendkívüli ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Utazás Radnóti Miklós életében

Utazás Radnóti Miklós életében Utazás Radnóti Miklós életében Radnóti Miklós élete 1909-ben született Zsidó származású Eredeti neve Glatter Születésekor édesanyja meghalt, 12 éves korától nagybátyja nevelte Középiskolás korától írt

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920.

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grünberg?? 1920-as évek Grünberg?-né (szül. Grünberg Berta)? 1930 Neu Adolf 1830-as évek? Neu Adolfné (szül. Kraut Borbála) 1832 1922 Apa

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 )

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) A bal oldali oszlopban a teljes interjúból kiválasztott részletek és az egyes részletek megértését segítő, vágások közé illesztett feliratok (dőlt betűvel)

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1998./IV.27./ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2003./VI.25./Ö.r.,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39 Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Kohn Jakab? 1930-as évek Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina)? 1930-as évek Anyai nagyapa Ornstein Mór? 1938/39 Anyai nagyanya

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről

A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A Felügyelő Bizottság áttekintette a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület 2013.

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez

Részletesebben

2010/2011-es tanév II. félévére

2010/2011-es tanév II. félévére Pályázati felhívás Bőcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet középiskolában nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkezők tanulmányainak támogatására. 2010/2011-es tanév II.

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 16.12.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Anthony Webb brit állampolgár által benyújtott 0895/2011. számú petíció a szociális biztonsági rendszerek

Részletesebben

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk

Részletesebben

Békéscsaba >> Auschwitz

Békéscsaba >> Auschwitz Békéscsaba >> Auschwitz Hirsch Gábor Gábor Hirsch 1 Békéscsabáról >> Auschwitzba Családi háttér Gyerekkorom Békéscsabán, Magyarország, zsidó törvények Zsidóházak, gettó, deportálás Auschwitzról, megérkezés

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról pénzügyekben hitelesen Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról INFORMÁCIÓS ANYAGOK Tanácsadásra bejelentkezés: email: info@hitelszovetseg.hu telefon: +36(30) 7091269 S Z É C H E N Y

Részletesebben

Enying Város Jegyzője

Enying Város Jegyzője Enying Város Jegyzője 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-661 pmhiv@enying.eu Előterjesztés Enying Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának 2010. június 22-i Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tisztelt Bihar megyei és nagyváradi magyarok!

Tisztelt Bihar megyei és nagyváradi magyarok! Tisztelt Bihar megyei és nagyváradi magyarok! Eltelt 20 év közösségünk és nyilván szervezetünk életében is. Saját szülőföldünkön való megmaradásunkért küzdöttünk és küzdünk ma is. Ezen küzdelmeinkhez számítottunk,

Részletesebben

CBHF: az összefogás Alapja

CBHF: az összefogás Alapja Gyene István Hunor CBHF: az összefogás Alapja 2010. január 12-én hatalmas erejű földrengés pusztított az amerikai kontinens legszegényebb államában, Haitin. Az elmúlt században az egymást követő katonai

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. ELNÖKSÉG 545. ülés 2008. március 11. TÁJÉKOZTATÁSUL

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. ELNÖKSÉG 545. ülés 2008. március 11. TÁJÉKOZTATÁSUL Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 7. a) pont ELNÖKSÉG 545. ülés 2008. március 11. Tárgy: A napirend 7. a) pontja A tagokra vonatkozó biztosítási rendszer TÁJÉKOZTATÁSUL 2007. októberi ülésén az

Részletesebben