A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben *"

Átírás

1 MAJSAI TAMÁS A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben * In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V (Szerk.: Benda Kálmán, Beliczay Angéla, Erdős György, Nagy Edit, Szabó Julianna.) Budapest, [A közleménynek az 1941-es deportálás 70. évfordulójára elkészített itteni elektronikus változata az első nyers feldolgozás eredménye. A végső szövegrevízió, a befejező szerkesztési és szöveggondozási teendők elvégzése, valamint a publikáció revideált változatban való megjelentetése folyamatban van.] Aztán jött a barbár szellem. Németországban uralomra jutott a nemzetiszocializmus. A pesszimista zsidók ebben az időben kivándoroltak. Mi optimisták voltunk és hittünk a régi magyar szellemben, Kossuth, Eötvös szellemében. Magyarország szelleme azonban megtört akkor, amikor az első zsidótörvényt hozták. De mi még mindig bírtuk az életet, azt hittük, hogy mi itt kivételek leszünk. Jöttek az [...]-es évek. Nem tudom, hányan emlékeznek még a deportálásokra? Az volt a törekvés, hogy zsidóval kevesebb legyen Magyarországon. Még ma is magam előtt látom szegény, szerencsétlen testvéreinket, akik már akkor könyörögtek, hogy ne hagyjuk őket elvinni, mentsük meg őket a biztos haláltól. És mi még ekkor is optimisták voltunk, s nem hittünk nekik. Még most is magam előtt látom a vagonokból kinyújtott karjukat, amint segítségért könyörögnek. Csak később tudtuk meg, hogy [...] megszűntek emberek lenni, csak számok voltak, hogy aztán nyomorultul elpusztuljanak. 1 Nehezen képzelhető el, hogy e néhány sor olvastán bárki is ne 1944 apokaliptikus nyarának barbarizmusára gondolna, és az idézetet ne a zsidó nép kiirtására tett sátáni kísérlet magyarországi felvonásáról készített, háború utáni jelentés részletének tartaná. Az emlékezetbe idézett események általunk kihagyott időpontjának felfedése azonban megingatja általános történelemismeretünk megbízhatóságát s fantáziánk határait is ostrom alá veszi, mert a hiányzó évszám egy hihetetlen dátum: Ezeket az éveket, közelebbről július-augusztus hónapját idézik a magyarországi zsidóság 1944-es tragédiájának tartalmi-formai jegyeit magukon viselő sorok. A leírtak az 1941-ben lezajlott ún. KEOKH 2 vagy kőrösmezei 3 deportálás eseményeit idézik föl, melynek során, mértéktartó becslések szerint, mintegy zsidót toloncoltak ki hihetetlenül embertelen körülmények közepette az országból a galíciai hadműveleti területekre, kiszolgáltatva őket a többségüket hamarosan utolérő mészárlás angyalának. A Magyarországon élő, itt született, vagy a világpolitikai események következtében a 30-as évek végén itt menedéket kereső zsidók helyzetét ebben az időben már nagyfokú ambivalencia jellemezte. Társadalmi-politikai helyzetüket, azt a légkört, amelyben egyre keserűbb mindennapjaikat élték, olyan tényezők határozták meg, mint az előző emberöltő kormányainak mutatis mutandis megszakítás nélküli antijudaista politikája (eredményei 1

2 között a később többször is hangoztatott első európai zsidótörvény 4 megalkotása), Németország külpolitikai súlyának fokozódó erősödése és ebből fakadóan az országnak a német politika melletti növekvő elkötelezése, a felzárkózás érdemes voltát igazolni látszó és a politikai ördögi kört egyre áttörhetetlenebbé cementező revíziós eredmények, továbbá mindezek halmazati következményeként a meghozott két, illetve három zsidótörvény, s a mind gátlástalanabbul előretörő szélsőségesen németbarát és antijudaista erők. Ugyanakkor a határon kívülről és a zsidóság oldaláról szemlélve az 1938-at követő időszakot, az összkép ennél kevésbé elkeserítő. A környező országok zsidóságának helyzete ekkorra ugyanis már életveszélyesen bizonytalanná vált, sorsuk szinte kivétel nélkül a fizikai megsemmisítésnek nézett elébe. Ebben a relációban Magyarország maga volt az oltár szarva, ahol csak néhány zsidótörvénnyel, 5 illetve ezek szociális következményeivel, parlamentáris antijudaizmussal, a munkaszolgálattal 6 és kisebb atrocitásokkal 7 kellett megbékélniük a biológiai értelemben vett létbiztonságért, ami garantáltnak is tűnt. A konzervatív, arisztokrata vezetés ugyanis minden ellenkező jellegű engedménye ellenére érezhetően irtózott attól, hogy kezéhez vér tapadjon, s gondosan ügyelni látszott a brutalitásra törő indulatok és a maga ízlése közti még szalonképes egyensúly taktikus megőrzésére. Zsidó menekültek érkezhettek így az országba, akik úgy gondolták: ha az oltár szarvá -nál tartózkodni nem is idillikus, de legalább életet ad. A nagyra értékelt viszonylagos biztonság időszaka ez. Csak kevesen sejtették, hogy a magyarországi helyzet igen bizonytalan egyensúlyon nyugszik, ami bármikor felbillenhet. A felszín, a látszat, az illúziók biztonságának világa volt ez, nem pedig a reálisan meglévő indulatok és feszültségek adekvát kivetülése. Tanúsítja ezt, hogy elég volt egy kis zavar, jelen esetben a hadvezetés és a külpolitika nyitotta arasznyi rés, s máris kitűnt, mennyire nem az összehasonlítás adja meg e viszonylagos biztonság valódi tartalmát, hanem a megelőző viszonyok, az említett paraméterek determinációja. Hisz még egy hónap sem telt el a Szovjetunió elleni német támadás kezdete óta, amikor a kőrösmezei határállomáson már zsidókkal telezsúfolt vagonok futnak be, napok múltán pedig ugyanezekkel megrakott gépkocsik kelnek át a megszállt területekre s viszik a szállítók részéről hála- és bűnáldozati ajándékként értelmezett rakományukat a faj oltárára. A kőrösmezei deportálás jelentősége feltétlenül indokolttá tenné, hogy a magyarországi zsidóüldözések feldolgozása során kiemelt figyelmet szenteljünk bemutatására és értékelésére. A valóságban mégsincs így. A kőrösmezei kitelepítés történetírásunknak, illetve a holocaust hazai történetét feltáró kutatásnak mindeddig alig tárgyalt fejezete 8, a köztudat előtt pedig szinte teljességgel ismeretlen. A korabeli írások, mindenekelőtt a sajtóirodalom, néhány periferikus elsősorban a szélső jobboldal által közreadott propagandisztikus célokat szolgáló híradás kivételével 9, hallgatnak róla. Geyer Artúrnak az eseményeket viszonylagos részletességgel bemutató, önállóan ezzel foglalkozó írásától, 10 illetve Randolph L. Brahamnek Geyer munkáját követő tanulmányától, 11 valamint a háborús bűnösök perével kapcsolatos zsurnalisztikai értékű tudósításoktól 12 eltekintve, ismereteink szerint egyetlen, a II. világháború vonatkozó szakaszával foglalkozó mű, vagy tanulmány sem szán rá néhány lapidáris mondatnál, jó esetben egy-két oldalnál 13 többet. Különösen szembetűnő e historiográfiai prüdéria, ha az 1942-es újvidéki mészárlás lényegesen nagyobb visszhangjával szembesítjük. 14 Pedig Kőrösmező sem történelmi jelentőségét, sem a kegyetlenkedés barbarizmusának mértékét, de a legyilkoltak ezreinek nagyságrendjét tekintve sem maradt el Újvidék szörnyűségeitől. A történelmi köztudatból való kiszorulásának nyilván több oka is van. Ezek egyike a korabeli viszonyokban keresendő, éspedig abban, hogy a zsidók ismert helyzete miatt és nyilvánvaló külpolitikai ér- 2

3 dekek folytán, kétségtelenül sokkal hálátlanabb feladat lett volna ennek az ügynek hasonló kivizsgálását kérni, mint Újvidék esetében. Ugyanakkor a kivégzések híre is lényegesen kevesebbeket ért el, és hamar beleolvadt az egyébkénti tragédiák áradatába. Eredményezhette ezt továbbá az is, hogy a magyar katonaságnak az öldöklésben vitt szerepe eltörpült az SS-Sonderkommandóké mellett, és nem utolsósorban az, hogy a pogromok, az ínség s a kitelepítés és az érintettek (végső) sorsa közötti szoros kapcsolatot érezhetően csak néhányan tudatosították. Ehhez járult az anyaországbeli zsidóságnak a kitelepítéssel szembeni a következőkben még részletezendő kényszerűen ambivalens-belenyugvó állásfoglalása. 15 Mintha csak valami titkos megállapodás szavatolta volna, hogy az egész akció és áldozatai elmerüljenek az érdektelenség homályában. Később, a végkifejlet után pedig, a milliókat követelő oltár füstje magától értetődően halványította el a kőrösmezei tragédiáját. Az alábbiakban e deportálás hiteles bemutatását segítő, eddig javarészt ismeretlen dokumentumok feljegyzések, jelentések, levelek közreadásával ezt az űrt szeretnénk kitölteni. Egyúttal kísérletet teszünk arra is, hogy az akció megszervezésének és kivitelezésének egyes mozzanatait, az események tágabb kontextusának néhány összefüggését fölvázoljuk. Mivel a szükséges tényanyag kutathatóságának korlátozottsága folytán sajnos még ma is csak töredékes bepillantást nyerhetünk a történtekbe, azok előzményének s lefolyásának minden tekintetben elégséges és megbízható rekonstruálását mégsem tudtuk elvégezni. Több vonatkozásban kénytelenek voltunk kizárólag a meglehetősen ellentmondásos szakirodalmi és szekunder jelentőségű forrásokra hagyatkozni s így megállapításainkban a hipotézisek szintjén maradni. A bánathivatal A sok homályba vesző részlet ellenére kétségtelen, hogy a kőrösmezei deportálás adminisztratív és gyakorlati lebonyolításának fő letéteményese a belügyminisztérium VII., közbiztonsági osztályához tartozó Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (a KEOKH) volt. Bár Geyernek az az állítása, hogy a KEOKH létrehozásáról intézkedő törvénycikk (1930:XXVIIL) bizalmas végrehajtási utasításában a zsidókat már a 30-as években közbiztonságilag nem kívánatos elem -nek minősítették, 16 nem erősíthető meg, vitathatatlan, hogy ez a felfogás mindvégig jellemző volt a Hatóságra. Ausztria bekebelezésével kezdődően a német terjeszkedés és ennek politikai vonzatai folytán megnövekvő szélsőjobboldali tendenciák hatására a környező országokban egyre tarthatatlanabbá vált a zsidók helyzete. Tömegével kényszerültek menekülésre. Német, osztrák, cseh és szlovák, lengyel, román, szerb és horvát zsidók előtt hovatovább egyedüli élettérként már csak Magyarország kínálkozott, illetve a palesztinai kivándorlás, ami részint szintén Magyarországon keresztül folyt. Az országban egyre jobban eluralkodó zsidóellenes hangulat, valamint az ebbe az irányba mutató politikai érdekek következtében a zsidó menekültekkel szembeni kezdeti viszonylagos tolerancia azonban mindinkább az ellenkezőjébe csapott át. A változás kiváltképpen is érezhető volt a KEOKH részéről, amit jól illusztrál Pásztóy Ámonnak, 17 a Hatóság ekkori vezetőjének a belügyminisztérium elnökségéhez intézett egyik 1939-es helyzetjelentése: Németországban, Olaszországban, legutóbb pedig Szlovákiában is az az irányzat van erősödőben, amely fajvédelmi okokból a zsidóság terjeszkedésének útját kívánja állni, illetve az ott letelepedett zsidóságot egzisztenciális alapjaiban megrendítve az ország területéről ki akarja szorítani. Ez a körülmény 18 a külföldi zsidóságot arra 3

4 kényszerítette, hogy letelepedésének és elhelyezkedésének lehetőségeit újból Magyarországon keresse, s ezért az említett országokból kiszorított zsidóságnak beszivárgási törekvése a részünkről tett antiszemita jellegű törvényhozási és egyéb intézkedések ellenére is jelentősen megnövekedett és előreláthatólag a jövőben sem fog csökkenni. 19 A KEOKH részéről foganatosított egyéb intézkedések közé sorolható, hogy a Hatóság 1938-ban 240 / res. sz. rendelettel utasította az összes rendőr- és különösen a határszéli hatóságokat a zsidóság beszivárgásának fokozottabb megakadályozására. 20 Pásztóy ugyanitt tett jelentése szerint, mintegy belülről világítva meg a KEOKH zsidókkal szembeni általános magatartását, a Hivatal munkáját már az 1938 előtti időszakban is az jellemezte, hogy míg az összes külföldiek itt-tartózkodási ügyét a szervezet működését irányító jogszabályok értelmében bírálta el, származásra tekintet nélkül, addig a zsidófajú külhonosoknál ezen szempontokon felül a származás is figyelembe vétetett. A társadalmi egyensúlyt biztosítani kívánó ún. zsidótörvény megalkotása óta pedig a Hatóság a törvény intenciójából kiindulva, az ország társadalmi életének minden ágazatára még erőteljesebben kiterjesztette működését. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy nem utolsó sorban a jelzett irányú ellenőrzés hatékonyságának céljából került sor pl ben a beutazási kérelmek elbírálásának a KEOKH kezében való összpontosítására 21 : Az egyre súlyosbodó külpolitikai helyzetre tekintettel január 1-től a beutazási engedélyek kiadásához a KEOKH hozzájárulásának elrendelése... iránt történt intézkedés. 22 Nem csodálható hát, hogy a II. zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatban 23 és a visszatért Felvidék és Kárpátalja vegyesfajú és kétes honosságú lakossága körében rendszeresen végzendő szelekciós munka révén a Hatóságra háruló feladatok tetemesen megsokasodtak. 24 Keserű iróniaként hat ma már Siménfalvy Sándor október 10-én kelt jelentése, melyben a Hatóság említett tetemes mértékű munkája során adódó nehézségekre is kitérve, első helyen említi, hogy az illetékes zsidó hitközségek... nem támogatták, sőt akadályozták a KEOKH-t a kiutasított zsidóság eltávolításának eredményességére törekvő munkájában. Persze így is sikerült azért kb zsidót részben eltávolítani, részben kivándoroltatni. 25 Ez az eredmény azonban igen csekély volt az itt élő és ide emigrált zsidók nagy számához viszonyítva folytatódnak az idézett sorok, ami miatt az állampolgárságukat igazolni nem tudó és őrizetbe vett menekültek, illetve beszivárgók részére mivel a kitiltás gyakorlatilag nemigen volt foganatosítható internáló táborokat hoztak létre, először Garanyban, Dömösön, majd Ricsén, Gyulán, Nagykanizsán, Csörgőn, Diósjenőn, utóbb pedig Bácstopolyán és Kistarcsán is. Felállítottak továbbá Budapesten 5 kisegítő toloncházat, a Szabolcs, Magdolna, Rumbach, Páva és Columbus utcában, majd később még néhányat vélhetően csak időszakos jelleggel, így az Ó-utcában és a Damjanich utcában. Felhasználták továbbá e célból hamarosan a Pesti Izraelita Nőegylet Leányárvaházát és a zsidó Fiúárvaházat is. 26 Az említett internálótelepek berendezését és fenntartását javarészt a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) és a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája (MIPI) 27 vállalta magára, elsősorban azért, hogy így az internáltak számára emberségesebb körülményeket biztosítson. Egy 1941-es adat szerint a külföldi állampolgárságú menekültek legnagyobb része zárt internáló telepeinken él. 28 Állampolgársági igazolás A zsidó menekültproblémával nem csak időbeli, de tartalmi összefüggésben is állt az ország területén élő zsidóktól kezdetben még szórványosan, és inkább csak a külföldről itt 4

5 menedéket keresőket, illetve a visszacsatolás révén (ismét) Magyarországhoz térőket érintő, de hamarosan egyre kiterjedtebbé váló, végül pedig, főként 1942-re már általánosan megkövetelt állampolgársági igazolás kényszere. A régi állampolgársági törvénynek az a szabálya, amely szerint mindenki, aki Magyarországon született, magyar állampolgárnak tekintendő,... megdőlt, és ma minden zsidó külhonosnak számít mindaddig, amíg magyar állampolgársága igazolást nem nyer. Hatóságaink tehát minden zsidótól állampolgársági igazolást kérnek. 29 Aki ennek nem tudott eleget tenni, akár állampolgársági bizonyítvány beszerzésével, vagy legalább állampolgárságát valószínűsítő okiratok bemutatásával, és sem lakhatási, sem érvényes munkavállalási igazolással nem rendelkezett, az ki volt téve a hontalan -ná nyilvánítás veszélyének, ami kiutasítási eljárást, munkavállalástól való eltiltást és internálást, illetve nem egy esetben az országból való kitelepítést vont maga után. 30 Súlyosabbra 1938 második felében fordulhatott a helyzet, amit egyebek mellett a MIPI-n belül megszervezett, menekült, kiutasított és egyéb rászorult személyek jogsegély ügyeit intéző albizottság felállítása is jelez. Létrehívásának szükségességét a következőkkel indokolta: az utóbbi időben hittestvéreink hatósági felhívások folytán különböző iratokat kénytelenek beszerezni és számos vonatkozásban kell bizonyos körülményeket az egyes hatóságok előtt igazolniok. 31 Az új szervezet ennek megfelelően úgy jelöli meg feladatait, mint a kiutasítottak és hontalanok tartózkodási engedélyének meghosszabbítása érdekében való közbenjárás, tanácsadás állampolgársági és illetőségi ügyekben, iratok beszerzése stb. A zsidók ellen irányuló hatósági fellépések erélyét tovább növelték a nagy világpolitikai események következményei, köztük a menekültek áradatának emelkedése, valamint a revízió folytán Magyarországhoz került területek több százezres zsidó népessége által kiváltott indulatok. Különösen heves reakciót hozott az 1939-ben visszatért Kárpátalja mintegy fős zsidósága, amely ráadásul, az anyaországbeli zsidósághoz viszonyítva, kulturálisan és gazdaságilag egyaránt igen elmaradott, főként ortodox beállítottságú néptömeget jelentett. A kirobbanó ellenszenv és hangos propaganda ideológiáját a Kárpátalján és a környező északi részeken élő ún. galiciánerek szolgáltatták, akikkel szemben azt a vádat hozták föl, hogy évtizedek során úgy szivárogtak be Galícia területéről, asszimilálatlanok, s az erre való hajlandóság sincs meg bennük, és az ország gazdasági életére vagy egyéb szempontból káros tevékenységet fejtenek ki. 32 Ezekkel a toposzértékű támadásokkal szemben hiábavalónak bizonyult minden racionális, gazdasági, népességstatisztikai stb. érvelés. 33 Sőt, minden pozitív érv a zsidóság egésze elleni további heves vádaskodásokat hívott életre, mert azokat a nemzet létérdekével szembenálló, idegen elemek melletti rokonszenvnyilvánításként bélyegezték meg, és használták ki általánosan a zsidó asszimiláció és értékek megkérdőjelezésére irányuló, már amúgy is fokozódó ellenérzések erősítésére. 34 Nem volt jelentőségük ezeknek az érveknek persze már azért sem, mivel a vádak igazi indítékai nem a tényekben, hanem az egyre erősödő zsidóellenességben gyökereztek. Ennek taglalása alól a vonatkozó szakirodalmi munkák fölmentenek bennünket. Tanulságos viszont az említett ok manifesztálódásának néhány jellegzetes megnyilatkozása. Egyik az ún. blankettáris internálási gyakorlat. Egyes elsőfokú közigazgatási hatóságok sokszorosítva előre elkészített, s a leglehetetlenebb határozati megokolást tartalmazó formulák kikézbesítésével vettek őrizetbe a harmincas évek legvégétől zsidókat. Ennek során az indoklások nem tényeket állapítottak meg, hanem csak olyan általános vádakat hoztak föl, mint külföldi rádióhallgatás, politikai megbízhatatlanság feltételezése, káros közgazdasági tevékenység gyanúja, rémhírterjesztés valószínűsége stb. 35 5

6 Még kivételnek számított, retrospektíve azonban inkább a további fejlemények tonációját láthatjuk a kassai zsidók esetében. A Felvidék visszacsatolása utáni időben Kassán a zsidók között razziákat tartottak, majd kiutasítottak közülük 340 embert, s őket teherautókon kivitték a határra, ahol étlen-szomjan és fedél nélkül töltötték az időt, míg a túlsó szlovák oldalról nem jelentkezett segítség. 36 A szélsőséges zsidóellenesség akut veszélyének egy későbbi, igen drasztikus példáját nyújtja a csíkszeredai zsidók egy részének kálváriája. Csíkszeredáról a katonai hatóság, minden előzetes kivizsgálás nélkül, kiutasított 24 zsidó családot, több mint 80 embert, akik egy héten át a román határ mentén (az ún. senkiföldjén) sínylődtek az éhségtől és a hidegtől gyötörve. Azt a mintegy 40 embert pedig, aki időközben nem bujdosott el, két hét múlva Kőrösmezőre szállították, ott először internálták, majd 36-ot feketén áttettek a határon, orosz területre. Közülük többen soha nem kerültek elő. A honvédelmi minisztérium vontatottan elrendelte ugyan az elhurcoltak visszaengedését, nem utolsósorban Slachta Margit 37 fellépésére, de ezt a helyi hatóságok csak részben vették figyelembe. A kitiltás teljesen alaptalan és önkényes volt, hisz az állampolgársági szempontokra történő burkolt hivatkozással meghozott kiutasító határozatok olyan személyeket érintettek, akik generációk, de legalábbis évtizedek óta laktak már Csíkszeredán. 38 A második bécsi döntés értelmében visszacsatolt területekre ráadásul az a rendelkezés volt érvényben, hogy mindenki, aki a visszacsatoláskor román állampolgár, illetve a terület állandó lakosa volt (vagyis aki legalább öt éve ott élt), automatikusan magyar állampolgárrá lett. Az ilyen eljárások melyek közül konkrétan csak néhányról van tudomásunk jelentették joggal feltételezhetően a fent Siménfalvy által említett részbeni eltávolítások kiváltképpeni módszerét. Általánosnak persze nem minősíthetjük ezeket, és úgy tűnik, hogy jobbára csak határhelyzetben fordultak elő, elsősorban a katonai vezetés kezdeményezésére vagy annak hallgatólagos jóváhagyása mellett. Nem tudunk ugyanakkor arról, hogy más államigazgatási tényezők erélyes ellenlépéseket foganatosítottak volna. A történtek mindenesetre lakmuszpapírként mutatták a veszély komolyságát és sajnos szinte tökéletes paradigmáját képezték a későbbi eseményeknek. Kifejezetten az 1941-es szörnyűségek előszelét hozta viszont már Batizfalvy Nándor rendőrtanácsos decemberi, Munkácson tett látogatása. Batizfalvy, aki a következő évben a deportálást irányította Kőrösmezőn, behívatta magához mindazokat, akiknek állampolgársága vagy illetősége nem volt rendben. A jelenvoltak szerint rendkívül méltányosan intézte a dolgokat. Aki igazolta, hogy 65 évnél hosszabb idő óta ott lakik, vagy aki idősebb, továbbá aki igazolta, hogy bizonyos mértékig biztosítva van megélhetése, azt biztatásokkal bocsátotta el. 39 A nagy jóindulat azonban hamarosan csalókának bizonyult. Váteszi megsejtéssel zárul az idézett sorokat tartalmazó jelentés: félő, hogy bizonyos toloncolások mégis lesznek. A növekvő veszélyt jelzik a belsőleg egyébként nagyon megosztott zsidóság egyetlen, viszonylagos hatékonysággal működő és a különféle felekezeti irányok összefogásával létesített központi segélyintézményének, a MIPI-nek újabb belső szervezeti alakulása és a tevékenységét tükröző számadatok. A feladatok nagyarányú megszaporodása folytán a MIPI 1940-től Polgár György 40 vezetése alatt önálló kivándorlási, menekültügyi és jogsegély osztály létesítésével volt kénytelen gondoskodni a hozzáfordulók nagy számáról 41 Az iroda működésének mottójaként is idézhetjük a Magyar Zsidók Társadalmi Munkabizottsága által is hangsúlyozott feladatot: A menekülteknek emberi gondozása egy pillanatig nem hagyható abba A MIPI pedig valóban igyekezett ezért mindent elkövetni. Szervezett, felvilágosító munkát végzett, jogügyi támogatást nyújtott, pénzért könyörgött, és minden lehetséges módon megpróbált a hozzáfordulókról gondoskodni. 6

7 Munkáját, a számadatok felől nézve, olyan paraméterek fémjelzik, mint: 1939 decembere és 1940 júniusa között pengőt (költségvetésének mintegy 50 %-át) fordított a menekültek patronálására, ben: 1081 kétségbevonhatatlanul magyar állampolgárságú menekült család, összesen 3258 személy segélyezése, közel félmillió pengő ráfordítással, 1376 hontalan és kiutasított embernek kivándorlásához való hozzásegítése, a Joint által juttatott szubvencióból dollár azok támogatására, akik Isten akarata folytán kénytelenek voltak egyik országból a másikba menekülni. 44 Az igazoltatásokat nagyfokú önkényességgel és helyenként változó érdeklődéssel gyakorolták. Más az eljárás felvidéki, más délvidéki, más az erdélyi, más az anyaországbéli, avagy a külföldi, avagy a menekült zsidókkal szemben. 45 A revízió már kezdettől fogva meglévő furcsa, de mégis sokatmondó visszássága volt, hogy azonos elbírálásban részesítették a trianoni rendezés folytán nem-anyaországi magyarrá vált, csak formálisan külhonos és a valóban külföldi állampolgár zsidókat. Így aztán hiába is érvelt a MIPI, hogy ezek nemcsak kizárólag külföldi állampolgárságúak [t. i. a hontalanná nyilvánítottak], hanem igen sok magát magyarnak valló és 99 %-ban Magyarországon született hittestvérünk is, kik okmányok hiányában, vagy csak mert rituális házasságot kötöttek, magyar honosságukat bizonyítani nem tudták. 46 Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az igazolásokat egyre szigorúbb alakiságokhoz kötötték. Míg eleinte elegendő volt annak bemutatása, hogy a kérvényező között adófizető volt, sőt annak dokumentálásával is megelégedtek, hogy adóköteles foglalkozást űzött, addig később olyan követelményeket állítottak, mint annak tanúsítása, hogy 1. az illető maga vagy ősei 1851-ben vagy azelőtt Magyarországon születtek, között adót fizettek (ennek tételes, adófőkönyvi kimutatása), közötti években valamely magyarországi községben laktak, és a közterhekhez hozzájárultak. 47 Az igazolásnál foganatosított szigort különösen Kárpátalján érvényesítették, rendkívüli nehézségek elé állítva ezzel az ott élő zsidókat, akiknek túlnyomó többsége (mintegy 60%) nyomorúságosan szegény, sőt nincstelen volt. Olyanok, akik még a hivatalos okmányok beszerzéséhez szükséges pénzt is képtelenek voltak, vagy csak nagy nehézségek árán tudták volna előteremteni. 48 Kárpátalján körülbelül olyan család lakott ebben az időben, akiknek iratait a legsürgősebben be kellett volna szerezni a toloncolások és az internáló táborba utalás veszélyének elkerülésére. 49 Fokozta az igazolás körüli gondokat a munkaszolgálatra behívottak távolléte, valamint az, hogy az itt élők nagy része csak rituális házasságot kötött, a zsidó anyakönyveket pedig rosszul és hiányosan vezették, vagy egyáltalán meg sem voltak. A régieket ráadásul egyre kevésbé fogadták el levéltári másodpéldánnyal vagy a főszolgabírói hivatal által történő igazolás nélkül. Gyakran a szükséges adóhivatali iratok sem voltak már elérhetőek. Az igazolások így sok esetben majdhogynem lehetetlennek bizonyultak, vagy igen sok időt igényeltek. Sok... egyszerű ember pedig még... azt sem tudta, hogy felmenői, nagyszülei stb. hol laktak, vagy hol születtek, úgyhogy a legtöbb esetben még ennek a kinyomozása is és ennek alapján azután az iratok beszerzése is a mi feladatunk volt olvasható egy MIPI-pro memoriából. 50 Nehezítette az állampolgársági bizonyítvány beszerzését az a körülmény is, hogy a már kifogástalanul felszerelt kérvények igen gyakran elakadtak a hatósági adminisztráció útvesztőiben, valamint a KEOKH ügyintézésének zűrzavara és inkorrektsége miatt. A kartotékok iktatásában mintegy 8 10 napi beérkezésnek megfelelő, db beiktatlan, semmiféle kezelésben nem részesült ügydarab fekszik vezérbetűk szerint csoportokba rakva. Önmagában ez a tény is elegendő arra, hogy a KEOKH iratkezelésének megbízhatósága kétségessé váljék jelenti önkritikusan a Hatóság vezetője 1941-ben. 51 7

8 Mintha élőállat-szállítás volna A közelebbi részletek bár csak töredékes ismerete, a zsidó menekültekkel, a zsidó kisebbséggel való bánásmód fejleményeinek vázolt mozzanatai és az ún. zsidókérdésben való fokozatos radikalizálódás kétségtelenné teszik, hogy az 1941-ben bekövetkezett deportálás nem néhány gonosz hajlamú antiszemita sikeres akciója volt. Azt sokkalta inkább az elmúlt két évtized erős zsidóellenessége, illetve ennek a tárgyalt időszakra már rendkívüli mértékben való felforrósodása és az alaposan megváltozott kül- és belpolitikai helyzet folytán kitörésre kész indulatok, valamint egyes kormányzati körök felfogásában állami-politikai érdekként jelentkező zsidóellenes rendszabályok foganatosítására hirtelen kínálkozó lehetőség felől értelmezhetjük. Külön is hangsúlyozandó itt, hogy a II. bécsi döntés után felerősödtek a német szisztéma felé hajló hangok, új erőt és teret nyertek a németek melletti határozottabb elkötelezés hívei, s a német befolyást biztosító tényezők előtt út nyílt a szabadabb tevékenységhez (ld. pl. Szálasi szabadlábra helyezését, a Volksbund szerepének megerősödését), ami mind erőteljesen közrejátszott a zsidókkal szembeni magatartás rohamos elmérgesedésében (1d. pl. a harmadik zsidótörvényre való előkészületet). Így válhatott a kor antiszemita törekvéseinek egyik tényezőjévé, zsidóknak adandó alkalommal az országból való részleges vagy teljes kitelepítése, 1941-ben pedig ismeretlen realitás- és szándékértékkel ugyan, de több oldalról is fölmerült százezer izraelita vallású eltávolításának terve. A vázolt kép valószínűségét mi sem mutatja meggyőzőbben, mint Kozma Miklósnak, 52 a Magyar Élet Pártjában, nem egészen két hónappal a kőrösmezei akció előtt tartott előadása, melyben kitérve a kárpátaljai zsidókérdésre is, a következőképpen összegezte nyilván nem egyéninek tartható álláspontját: Miként a miniszterelnök úr őexcellenciája mondotta, a zsidókérdés európai kérdés, amelyet mi itt most Kárpátalján megoldani se én, se más nem tudunk. Mert mit csináljunk? (Derültség.) Rezervációba utalás, brutális rendszabályok, mint vízben hajigálás, stb. nem lehetségesek. Addig, ameddig itt vannak, velük szemben természetesen nagyon kemény és komoly ellenőrzési politikát csinálhatunk, de hiába, itt vannak és itt is maradnak. Ameddig pedig itt maradnak, addig ez a kérdés meg nem oldható. Ezzel tisztában kell lennünk. A zsidókérdés jelen pillanatban végeredményben és komolyan meg nem oldható, de medrében tartható addig, amíg a háború vége e kérdést meg nem oldja. 53 Jellemző a helyzetre nézve a honvédelmi miniszternek a horvátországi és szerbiai magyarok hazaszivárgása tárgyában 1941-ben kelt rendelkezése is. Eszerint az említettek szorongatott helyzetük folytán arra kényszerülhetnek, hogy hozzánk menekülnek, amely esetben előttük a határt meg kell nyitnunk és őket kivételes helyzetükre tekintettel be kell bocsátanunk ám zsidók és görög-keleti vallásúak a bebocsátásnál tekintetbe nem jöhetnek. 54 Pedig Bartha Károly miniszternek aligha lehettek illúziói Pavelics politikájának a zsidókat érintő következményei felől. Magatartása annál kevésbé meglepő, mivel tudjuk, hogy hamarosan ő lesz a kőrösmezei kitelepítés egyik fő alakítója. A világpolitikai események alakulása hamarosan kedvezően játszott közre a zsidókérdés legalábbis részleges megoldásának Kozma által imént még prolongált tervéhez június 22-én megkezdődött a Szovjetunió elleni német háború, amihez azután Magyarország is csatlakozott; cserébe ezért engedélyezték, hogy a Kárpátokon túli terület egy részén a magyar hadsereg tartsa kezében a katonai közigazgatást, hatalmas kiterjedésű semleges területet felügyelve így. Az ebben rejlő lehetőséget használta ki a KEOKH, természetesen egyetértően az itt kizárólagos joghatósággal bíró katonai vezetéssel arra, hogy az állampolgársági okokra való hivatkozással hozott, de eddig realizál- 8

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében Visszatérésünk a román állam szolgálatába lehetetlenné vált A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében A dél-erdélyi magyarok helyzetének összefoglalója L. Balogh Béni publikációiban: Az 1940. augusztus

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM 1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

DEPORTÁLÁS GALÍCIÁBA A KAMENYEC-PODOLSZKIJI VÉRENGZÉS UTÁN (1941-1942)

DEPORTÁLÁS GALÍCIÁBA A KAMENYEC-PODOLSZKIJI VÉRENGZÉS UTÁN (1941-1942) DEPORTÁLÁS GALÍCIÁBA A KAMENYEC-PODOLSZKIJI VÉRENGZÉS UTÁN (1941-1942) Frojimovics Kinga 1941-től kezdődően a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) a zsidóellenes akciókat a vonatkozó

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

AZ 1941-ES DEPORTÁLÁSOK ÉS CSATÁRY LÁSZLÓ

AZ 1941-ES DEPORTÁLÁSOK ÉS CSATÁRY LÁSZLÓ 1 GELLÉRT ÁDÁM GELLÉRT JÁNOS 1 AZ 1941-ES DEPORTÁLÁSOK ÉS CSATÁRY LÁSZLÓ A cikk az Élet és Irodalom, 2012. ában jelent meg (LVI. évfolyam, 35. szám). A cikket az Élet és Irodalom engedélyével közöljük.

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):...

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):... A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott....... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy...... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű foglalkoztatás szervezésének feladatai Nyilvántartás vezetése: foglalkoztatókról, bejelentett munkalehetőségek adatairól

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Menekülés a népirtás elől Az 1941-es deportáltak hazatérési kísérletei és a magyar állam ellenintézkedései

Menekülés a népirtás elől Az 1941-es deportáltak hazatérési kísérletei és a magyar állam ellenintézkedései Gellért Ádám Gellért János Betekintő 2013/3. Menekülés a népirtás elől Az 1941-es deportáltak hazatérési kísérletei és a magyar állam ellenintézkedései Bevezetés 1 A Horthy-korszak antiszemitizmusában

Részletesebben

Táblázatok jegyzéke. Első kötet

Táblázatok jegyzéke. Első kötet Táblázatok jegyzéke Első kötet 1.1. Magyarország területi és népességveszteségei az első világháború után 25 1.2. A trianoni Magyarország népességének etnikai megoszlása 25 1.3. A trianoni Magyarország

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról 1. Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

I. Hatósági tevékenység

I. Hatósági tevékenység Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Kárpótlási statisztikák I.

Kárpótlási statisztikák I. Törvények Kárpótlási statisztikák I. Vagyoni kárpótlás (1991-2015) Az elvett ingatlanok és ingóságok utáni kárpótlás Kérelmek száma Meghozott határozatok száma Megállapított kárpótlás összege kárpótlási

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert

Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

A kiirtott magyar szellemfalura emlékeztek

A kiirtott magyar szellemfalura emlékeztek 2014 március 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A kiirtott értékelve magyar szellemfalura Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Megemlékezést tartottak vasárnap délelőtt a Gánt község közelében található

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Érvényes: 2014. május 30-tól TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...3

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses **

Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses ** SZENT PÁL AKADÉMIA FELVÉTELI KÉRELEM MESTERKÉPZÉSRE A SZENT PÁL AKADÉMIÁN SZERZETT TEOLÓGUSI FŐISKOLAI OKLEVÉL BIRTOKÁBAN * Jelentkezési határidő: 2011. május 15. Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

T Á J É K O Z T AT Ó

T Á J É K O Z T AT Ó T Á J É K O Z T AT Ó az ideiglenes tartózkodási engedély kérelmezéséhez 1. Jogosultak köre 2. Fogalom magyarázat 3. A kérelem benyújtása és az eljárással kapcsolatos információk 4. Formanyomtatvány 5.

Részletesebben

r. ezredes BM. Titkárság Vezetője

r. ezredes BM. Titkárság Vezetője 12-6212/1/1962 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA Budapest, 1962. XII. 3. Száma: 1 0-1332/962. Hiv. s zá m : 2 R ó z s a Andor r. alezredes Elvtársnak! BM. Személyügyi Főosztály Vezetője. Rozsnyaie. Elovasás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006.

Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18951987-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Apk.60.007/1994. 8900 Zalaegerszeg, Apáczai. Cs. J. tér 5/A. 2006. Fordulónap: 2006. december 31. Beszámolási időszak: 2006.

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Személyazonosító okmány csere (rongált)

Személyazonosító okmány csere (rongált) Személyazonosító okmány csere (rongált) országos Amennyiben a fénykép azonosítható: a rongálódott személyazonosító igazolvány lakcímigazolvány (amennyiben rendelkezik vele) születési anyakönyvi kivonat

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Segítő munka a menekültek/migránsok körében. Jogi szabályozás

Segítő munka a menekültek/migránsok körében. Jogi szabályozás Szinergia projekt EIA/2013/3.7.1. Segítő munka a menekültek/migránsok körében Jogi szabályozás Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület dr. Pucsok Albert ügyvéd, európai uniós szakjogász Budapest, 2014.

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

NEMZETGYALÁZÓK, VALUTACSEMPÉSZEK, FAJGYALÁZÓK

NEMZETGYALÁZÓK, VALUTACSEMPÉSZEK, FAJGYALÁZÓK NEMZETGYALÁZÓK, VALUTACSEMPÉSZEK, FAJGYALÁZÓK ZSIDÓK A FŐVÁROSI M. KIR. BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉK ELŐTT, 1942-1943. Karsai László Ma már sokkal többet tudunk az 1941-es magyarországi zsidóüldözésekről, mint az

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

PG AdZ Kérdések és válaszok Az egykori német kényszermunkások részére adott elismerési juttatással kapcsolatban

PG AdZ Kérdések és válaszok Az egykori német kényszermunkások részére adott elismerési juttatással kapcsolatban PG AdZ 2017.01.05. Kérdések és válaszok Az egykori német kényszermunkások részére adott elismerési juttatással kapcsolatban sorsz ám Kérdés Válasz 1. Kérelem benyújtása/ Az elismerési juttatás kifizetése

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

Családfa. Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Grósz??? Apa. Anya

Családfa. Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Grósz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grósz??? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? 1956 Apa Gáti (Grósz) Dániel 1906 1967 Anya Gáti

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Amelyet egyrészről a NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium 9400 Sopron, Szent György u.9 képviselő: Dr.

Részletesebben