A magányos ember természetrajza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magányos ember természetrajza"

Átírás

1 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió Danka István A magányos ember természetrajza Demeter Tamás (ed.): Essays on Wittgenstein and Austrian Philosophy in Honour of J. C. Nyíri. Amsterdam New York: Rodopi, A filozófiának magányos szerep jutott a magyar kulturális életben. Miközben számos területen ünneplünk hazánk hírnevének öregbítéséért tudósokat és művészeket, magyar származású filozófus alig-alig akad, akit nemzetközi sikerei okán általánosan elismernénk. E tényt nemigen magyarázhatjuk avval, hogy valóban nincs a magyar filozófiának nemzetközi visszhangja; sok honi filozófus bizonyosan ismertebb külföldön, mint idehaza. Talán inkább lehetne ezt arra fogni, hogy a (nemzetközi) filozófia hagyta magára a honi intellektuális hagyományt: nincs valódi magyar filozófia, és mi, magyarok mindig csak kullogunk a vezető különösen az angolszász, francia és német filozófiai tradíciók után. Aki élvonalbeli filozófiát művel, az nem valamiféle magyar szellemiséget képvisel; s aki a magyar gondolkodásmódot testesíti meg, nemzetközi mércével mérve legfeljebb ha kuriózum marad. Ám ha van is ebben némi igazság, a helyzet persze bonyolultabb. Mindenesetre ha sajátosan magyar filozófiáról beszélünk, leszögezhetjük Nyíri Kristóffal, hogy a magyar gondolkodásmódot mindig is a szociologizáló szemléletmód jellemezte Palágyi Menyhérttől Lukács Györgyig, Hauser Arnoldig, 2 s ez részben válasz is lehet arra, miért nem tett szert a magyar filozófia nemzetközi jelentőségre: mert ez a szociologizáló filozófiatörténet a filozófiai főáramok felől nézve outsider pozíció (NYÍRI 2002a). 3 Anélkül, hogy Nyíri Kristófot felmenteni próbálnám önként felvállalt-beismert outsider- 1 A kötetben szereplő tanulmányokra csak az oldalszám megadásával hivatkozom; a címeket az első utalásnál jelzem. Az EWAP rövidítés ahol szükséges a kötetre referál. A gyűjtemény megjelenésének apropója Nyíri Kristóf hatvanadik születésnapja; a válogatás vezérelve így a Nyíri Kristóf munkásságához való kapcsolódás. A fejezetek is az osztrák magyar filozófiatörténet, Wittgenstein filozófiája tágabb kontextusban, majd egy-egy angol, illetve német nyelvű fejezet szövegközeli Wittgenstein-értelmezésekkel, számos kommunikációfilozófiai vonatkozással eszerint tagolódnak. Magam azonban a tanulmánykötetet éppen azért, mert néhány, kissé kilógó tanulmányt leszámítva megvalósította azt a célját, hogy Nyíri metodológiáját alkalmazva körüljárja a Nyíri által kutatott területeket egyetlen, egységes monográfiaként kezelem, s így nem az egyes tanulmányokat elemzem, hanem a kötetben szereplő Schulte-tanulmány ( Readings of Natural History. In EWAP, ) terminusaiban fogalmazva azon strukturális relációk tisztázása (187) a célom, melyek révén ismertetőm az osztrák magyar filozófiatörténetnek azt a szeletét, amelyet Nyíri Kristóf filozófiája takar, úgy próbálja bemutatni, hogy felfedezi vagy feltalálja azon közbülső eseteket, amelyeknek a más esetekkel való belső egybevágósága és megegyezősége nem, vagy legalábbis nem teljesen teszteltetik történeti kutatással, hanem valamiféle esztétikus értékelés által (194). Az általam hangsúlyosabban tárgyalt tanulmányokra is annak függvényében térek ki, hogy mennyiben kötődnek Nyíri munkásságához így, ha fájó szívvel is, de háttérbe szorítom több kitűnő munka inherens tanulságait. 2 A nem szociologizáló szemléletű magyar filozófiákra vonatkozólag itt még utalásszerű megjegyzésekre sem vállalkozom. 3 S az outsider pozíció persze rögvest szembetalálja magát ha korlátozott értelemben is a gyökeresen idegen viselkedés megértésének problémájával, melyet kötetünkben Joachim Schulte elemez behatóan. 59

2 Danka István A magányos ember természetrajza sége alól melyet Lendvai L. Ferenc mint magányosságot hangsúlyoz a kötethez írt előszavának címében, ki kell emelnem, hogy Nyíri magányos szociologikus megközelítése aminek sajátosságait Demeter Tamás a kötetbéli bevezetőjében részletesen taglalja ezen hagyomány szerves folytatásának tekinthető; 4 Nyíri magányának oka tehát nem mindennemű hagyomány puszta felrúgása, hanem valamely meglévő, magányos hagyomány kreatív újraértelmezése. 5 A szociologizáló filozófiatörténet annyiban is feltétlenül outsider -nek fog minősülni az akadémikus filozófia képviselőinek szemében, hogy a szociotörténeti beágyazottság a filozófia állítólagos örök problémáit holmi múló divathóbortokká, vagy jobb esetben egykor fontos, ám mára idejétmúlt kérdésekké degradálja. S teszi ezt azért is a hagyományos filozófia legitimációjára nézve igen veszélyes módon, mert nem hajlik irracionalizmusra, s így nem söpörhető üres fecsegésként félre; épp ellenkezőleg: tudományos színben tűnik fel; nagy ívű de nem nagy elbeszéléseit többnyire érvekkel is alátámasztja, és szemben a hagyományos filozófia legtöbb ágával bátran mer empirikus bizonyítékokra is támaszkodni. 6 A szociohistorikusságra vetemedő filozófus így mintegy önkéntes száműzetést vállal; nem magára hagyják, csupán nem követik őt ki a diszciplínából. Ami Lendvai empatikus olvasatában magány, az egy hithű iskolafilozófus számára legalábbis különcség, ha nem galád árulás vagy vérlázító arrogancia. Egyrészt tehát a magány oka a kívülállóságban, valamiféle különcségben keresendő. Másrészt a szociologizáló filozófiatörténet megnevezésben a hangsúly nem pusztán a szociologizálón, de a filozófiatörténeten is van. A szociologizáló beállítottság feltételez ugyanis egy sajátos viszonyt a filozófiai problémákhoz: többnyire történeti tudattal párosul. Sőt, e tradíció a felületes vizsgálódó számára számos hasonlóságot mutathat valamely marxizmussal éppen társadalmi-történeti érzékenysége okán. Annál is inkább érdemes a különbségek kapcsán elolvasnunk Lee Congdon kötetbéli tanulmányát, 7 mely Hauser szociologizáló művészetfilozófiájának a fiatal, premarxista Lukács és persze Mannheim gondolkodásában leli fel gyökereit (51, 53). Marxista és honi szociohistorikus hagyomány ennek nyomán vélhetően inkább egymásra talált Lukács Györgyben, semmint hogy közös gyökerű lenne. Congdon szerint Hauser a marxizmust redukcionizmusa és teleologizmusa miatt bírálja (57), s persze azért sem vallja magát marxistának, mert ő nem politikai feladatokat vél látni maga előtt, hanem tudós szeretne lenni (51). De osztrák magyar és marxista szociohistorikusság különbségében a döntő szó legyen magáé Nyíri Kristófé: A tudás szociológiai elméletén valami mást értek, mint»tudásszociológia«vagy»wissenssoziologie«, amint rendesen értik. Az utóbbi, főként Marx, Simmel, Lukács, Mannheim és Scheler neveivel asszociálva, elsősorban»a tudás és más, a társadalomban vagy kultúrában lévő egzisztenciális tényezők közötti viszonyokra«vonatkozik. [ ] A megközelítés, amelyet én a tudás szociológiai elméletének hívok, ezzel szemben nem foglalkozik az eszmék motívuma Mindkét említett tanulmány olvasható a Világosság ezen számában (a szerk.). 5 Vö. Barry Smith és Wolfgang Grassl Musil nyomán tett utalásával, miszerint originalitás és individualitás között különbség van: a kreativitást nem a tradíció felrúgásának, hanem újraértelmezésének kell tekintenünk (lásd On Creativity and the Philosophy of the Supranational State ; 33. In EWAP, 25 39). 6 Erre a legaktuálisabb példa a Nyíri Kristóf vezette tudományfilozófiai kutatási program az MTA Filozófiai Kutatóintézetében. Erről ír Nyíri Kristóf A XXI. század tudományrendszere címmel a Világosság 2003/3 4 számában; az elképzelés elméleti hátterét főként a Szavak, képek, tudásegész (Világosság 2001/7 9) című tanulmány adja, de az alapvetés már legkésőbb a kilencvenes évek első felében körvonalazódik. 7 Arnold Hauser and the Retreat from Marxism. In EWAP,

3 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió ival vagy a mögöttük lévő érdekekkel; az [eszmék] társadalmi konstitúciójával foglalkozik, és elkötelezett azon alapvető hipotézis irányában, miszerint az egyén eszméinek nincs léte, vagy legalábbis koherenciája, ilyesfajta társadalmi konstitúció nélkül. (NYÍRI 1992a, ) 8 Mindenesetre, ha a filozófia kérdései társadalmilag konstituáltak, érthetők az egyes korok társadalmi problémáira való reflexióként. Így kézenfekvőnek tűnhet, hogy a filozófusok dolgát eszmetörténeti rekonstrukciókra redukáljuk. És ha valami miatt szenved a szociohistorikus filozófia, ha valami miatt nemigen lehet eredeti még akkor sem, ha a szociologizáló megközelítés minden más filozofálási attitűddel szemben egyedivé teszi, akkor éppen a történeti irányultsága miatt. Az eszmék szociotörténeti kontextusban való magyarázata ugyanis már feltételezi az eszmék meglétét; az eszmetörténész nyilván csakis kulloghat rendszeralkotó, provokatív vagy problémaorientált társai után ha tehát a magyar filozófia a nyugatit követő filozófia, az nem azért van, mert nincs sajátos magyar filozófiai hagyomány, hanem éppen azért, mert van és mert ilyen a természete. A szociotörténeti megközelítést azonban nem csupán az eszmélődéstől, de a puszta eszmetörténeti rekonstrukciótól is feltétlenül meg kell különböztetnünk. A történet ugyanis itt éppúgy kettős értelemben szerepel, amint Joachim Schulte elemzése alapján Wittgenstein Naturgeschichtéjének története 9 is: egyrészt jelenti a dolgok valós, megalapozott fejlődését, másrészt egy sztorit egy valós, valószínű vagy képzeletbeli fejlődésről ( ). A magyar filozófiai hagyomány történeti aspektusát ebben a kettős értelemben kell hangsúlyoznom: nem pusztán a valós tényekre alapoz, hanem bizonyos valószínű vagy képzeletbeli tényekre is; ahol nem állnak rendelkezésünkre valós tények, ott a hiányzó láncszemek pótlását is vállalja (187). 10 A wittgensteini Naturgeschichte mutat rá Schulte nem csupán a természet stúdiuma, azaz elemi biológia (184): tartalmazza a von Savigny által hangsúlyozott társas viselkedési formák[at], amelyekbe az olyan aktivitások, mint sétálás, evés, ivás és játszás, beágyazottak (185), sőt, von Savigny álláspontját radikalizálnunk kell. Wittgenstein és persze Schulte valami meglepőt akar mondani: hogy a parancsolás, kérdezés, elbeszélés és csevegés egyformán (ugyanolyan mértékben, ugyanolyan módon) a természetrajzunk része, mint a sétálás, evés, ivás és játszás (185). 11 Garver Wittgensteinje szerint a Naturgeschichte azon moore-i dolgok közé tartozik, amelyeket bizonyítás nélkül is elfogadunk. A természetrajz [ ] abban különbözik a természettudománytól, hogy sem elméletet, sem hipotézist nem foglal magában, és 8 Nyíri a tudásszociológia meghatározásakor Robert K. Mertont idézi. 9 A Naturgeschichte vagy az angol natural history tükörfordításban természettörténet lenne, azonban mint Demeter Tamás felhívta rá a figyelmemet magyarra gyakran a természetrajz fordulattal ültetik át. Magam e hagyományos megoldást választom, ám hangsúlyozva, hogy az eredeti kifejezés a történet és történelem szavakat konnotálja, és semmiképpen sem a rajzot ; nem szeretnék tehát abba a hibába esni, hogy a természetrajzot vizuális metaforaként értve Nyíri filozófiájának jelenlegi, képfilozófiai vonatkozásait túlhangsúlyozzam. 10 Schulte kiemeli, hogy amit Wittgenstein»kielégítőnek«talál Darwinban, azok nem az evolúciós hipotézisei, hanem azon kísérletei, hogy bizonyos tények szisztematikus, szinoptikus elrendezését adja (183), avagy noha Schulte nem vonatkoztatja közvetlenül Darwinra, de további erénye a strukturális relációk tisztázása [ ] jól megalapozott és jól ismert tények között (187), s különösen hogy áttekinthető rendet teremt a hiányzó»közbülső esetek«felfedezése és feltalálása által (192). 11 S ebből egyúttal kiviláglik, hogy nemcsak a történet, de a természet is kettős értelemben szerepel a Naturgeschichte kifejezésben: a biológiai-természetinél egy jóval tágabb emberi természet is körvonalazódik benne, mely a történeti-társadalmi-kulturális beágyazottságot is magában foglalja. 61

4 Danka István A magányos ember természetrajza anélkül fogadjuk el, hogy bizonyítanánk s így a maga módján túl van az igazoltságon vagy igazolatlanságon. (141.) A természetrajz ugyanis aktivitásaink legalapvetőbb részét képezi. Maga a természet rajza éppúgy aktivitás, mint természetünk megrajzolása-leírása; s éppen aktivitás jellege miatt lesz a (hipo)tézis-bizonyítás struktúrájú elméleti tudás által örökre megközelíthetetlen. 12 Wittgensteint persze gyakran éri az a vád, hogy szemben mondjuk Nietzschével vagy Heideggerrel kevéssé volt érzékeny a történetiség problematikájára. Ez vélhetően szorosan összefügg avval, hogy Wittgenstein visszautasítja a haladás eszméjét, 13 ám a progresszív történelemkép elvetéséért semminemű konstruktív elképzelést nem ad cserébe. 14 Wittgenstein Tractatusa valóban a nyelv és valóság kapcsolatának statikus struktúráját adja, 15 noha a hagyományos (kép-)szó-dolog reláció helyett (mozgókép-)kijelentés-tény viszonyrendszerben fogalmazza meg azt. Később Wittgenstein érdeklődésének még inkább a gyakorlat és aktivitás áll a középpontjában; ez a gyakorlat és aktivitás azonban paradox módon kimerevített, itt és most adott, kvázi mozdulatlan. 16 S ez éppen avval magyarázható, hogy Wittgensteint nem annyira a játékok genezise érdekli, hanem a már működő gyakorlata. Nyíri Kristóf története tehát beginning at the beginning a szociohistorikus hagyománnyal kezdődik, 17 s innen egyenes út vezet a hagyomány fogalmához. Ahhoz a Az elméleti tudásnak javarészt az írásbeliségnek köszönhető túlhangsúlyozásából fakad egyébiránt az a téves nézet, miszerint tudásunk alany-tárgy relációban értett leképezés; a tudás elsősorban és alapvetően passzív-kontemplatív, statikus (vagy diszpozicionális), individuális és absztrakt. A rivális, gyakorlatra alapozó tudásfogalom szerint tudásunk praxisba ágyazott: aktív-applikatív, processzuális, közösségi-kommunikatív és konkrét. Nyíri Kristóf akárcsak Wittgenstein vélhetően valamennyi ponton a gyakorlati tudás alapvető(bb)sége mellett foglal állást. 13 Newton Garver ( Beginning at the Beginning. In EWAP, ) éppen a progresszió eszméjének elvetését emeli ki, mint egy mélyebb konzervativizmus fő ismérvét Wittgenstein (és T. S. Eliot) gondolkodásában (152). 14 Wittgenstein számára a temporalitás kérdése javarészt az időészlelésnek (illetve az időterminusok elsajátításának és használatának) kérdéseire redukálódik. A történeti idő kategóriája amennyire látom nem jelenik meg nála; sokkal inkább az ágostoni kanti szubjektív időfelfogások tradícióját viszi tovább igaz, főként kritikai vonatkozásban. A kötetben Wilhelm Lütterfelds Erinnerung Kein Sehen in die Vergangenheit? címmel igen behatóan elemzi emlékezet és időészlelés/időszemlélet viszonyát a Philosophische Bemerkungenben ( ), noha persze Wittgensteinnek az emlékezetre vonatkozó nézetei kapcsán tanulságos lehetne a kérdést Nyíri munkáihoz kapcsolandó a Taschennotizbuch egy megjegyzésének vizsgálata, miszerint Az emlékezet kép és szavak. (Lásd Wittgenstein s Nachlass.) 15 Leszámítva persze a legfontosabb részt, a lezárást. Nem véletlenül hangsúlyozza Rudolf Lüthe a művészetre háruló, korábban az ismeretfilozófiára bízott feladatokat The Function of Art in an Age of Philosophical Silence című munkájában (EWAP, ). Ez az értelmezés csupán egyike azoknak, amelyek a Tractatust a vége felől olvasva esztétikai, etikai, vallási vagy misztikus műként kezelik azt. 16 Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne e gyakorlatnak valamiféle belső dinamikája. Klaus Puhl ( Rule-Following: Difference and Repetition. In EWAP, ) freudiánus alapokon értelmezi a szabálykövetést, aminek nyomán a szabálykövetés gyakorlatát retroaktíve szabálykonstituálónak kell tekintenünk, melynek során a szabályok is folytonosan reprodukálódnak ( ). Puhl tanulmányát ok-okozat időbeli prioritásának kérdésében nyilván hasznos lehet Lütterfelds fenti munkájával együtt olvasnunk, s amúgy is fontos adalékokkal szolgálhat a grammatikai szabályok egyfajta rugalmas, dinamikus-generatív felfogásához, amely a jelentésrealizmus körüli Wittgenstein-problémák terén is számos újdonságot hozhat, noha minden kérdést persze nem válaszol meg. Bizonyosan nehéz lesz például tisztázni, miért lenne igaz, hogy [a] szabály elveszíti érvényességét, ha általában az emberek [az előírttól] különbözően kezdenek válaszolni (164), s ettől miért változtatja meg a szabály a tartalmát (165). Ha egy sakkversenyen a versenyzők sorra sakkban hagyják a királyukat, és a ellenfelük rendre leüti azt, ezzel még nem változnak meg a sakk szabályai, és érvényüket sem veszítik, csupán arról van szó, hogy a versenyzők egy másik játékot történetesen francia sakkot játszanak. 17 Nem itt kezdődik persze Nyíri Kristóf pályafutása: matematikus-filozófus képzésben részesült annak idején; első publikációi nyelvfilozófiai és logikai témájúak voltak; de mint Garver nyomán fentebb hangsúlyozom a Naturgeschichte nem a bizonyításokkal és teóriákkal kezdődik, s Nyíri Kristófé bizonyosan nem ezt bizonyítja magánya.

5 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió fogalomhoz tehát, amelynek alapján a történelmet itt és most adottként kell kezelnünk; a dolgoknak nem a genezise, hanem a működő gyakorlata fontos olyannyira, hogy a genezis rekonstrukciójára, azaz a hagyomány racionalizálására való törekvések demisztifikálják, sőt, funkciótlanná teszik magát a hagyományt. A hagyomány így a progresszió eszméjével szembeszegezendő a konzerválás eszméjére: a bensőleg dinamikus, folyton mozgásban lévő praxist mintegy körülölelő, stabilizáló elvre szorul. Nem véletlen, hogy a konzervatív ideológia tekinthető úgy, mint a [francia] Forradalom ideológiájának pontról pontra való visszautasítása (112) 18, nem csupán a forradalom eszmeiségére, de a forradalom eszmeiségére is válaszol: az elvont eszmék helyett a mindennapi realitásra igyekszik fókuszálni. A konzervatív értékek már ha ragaszkodunk Bloor ezen elvont formulázásához az alábbi dualizmusok alapján körvonalazhatók: a Konkrét elsőbbséget élvez az Absztrakthoz, a Történelem az Észhez, a Gyakorlat az Elmélethez, a Normák vagy Szokások a Szabályokhoz és az Élet a Gondolathoz képest (113). A konzervativizmus ellensége az elméleti tudásra alapozott racionalitás- és haladásfogalomnak, s így ellensége az elméleti tudás -fogalomra épülő újkori ismeretfilozófiai projektnek is. 19 Wittgenstein konzervativizmusa amely tézis Nyíri Kristóf fiatalkori munkásságának egyik középponti tétele 20 persze jócskán magyarázatra szorul. 21 Garver rámutat, hogy Wittgenstein a tudás és bizonyosság között közvetítést kereső episztemológiát Garver ryle-i fordulatával kategóriahibán alapulónak véli; a tudás-terminusok nem vonatkozhatnak olyasmire, amellyel szemben a bizonyosság kérdése felmerülhet egyáltalán. Wittgenstein nem állítja szembe a meggyőződést (hitet) a tudással. A szembenállás ehelyett tudás és bizonyosság között van, amelyek különböző kategóriákhoz tartoznak. ( ) 22 A bizonyosság forrása egy konzervatív számára nem az igazolás, hanem a működő gyakorlat, a hagyomány. A wittgensteini episztemológiának és nyelvfilozófiának érdekes tükörképét adja Bloor tanulmánya Edmund Burke konzervatív társadalomfilozófiájában. A megvont párhuzamok tanulsága az, hogy az analízisnek és reflexiónak az absztrakt helyett a konkrét felé kell fordulnia (116). A puszta hasonlóságokon túl azonban Bloor arra is rámutat, mennyiben befolyásolhatja Burke hozzáolvasása Wittgenstein kései filozófiája minden bizonnyal legvitatottabb passzusainak, a privátnyelvre és szabálykövetésre vonatkozóknak az értelmezését. Miután a privátnyelv-argumentum célpontjaként a tudatosság belső színházában levő puszta introspektív kontempláció nyelvét azonosítja be 18 David Bloor: Ludwig Wittgenstein and Edmund Burke. In EWAP, Bloor Mannheimre hivatkozva állítja ezt. 19 Thomas Uebel tanulmánya ( Naturalism and Scepticism. In EWAP, 63 86) nagyszerű ellenpéldája e megközelítésnek. Uebel Neurath és Quine szemére veti, hogy nem megválaszolni akarják a szkeptikus kihívást, hanem elkerülni, s ennyiben az olyan puha naturalistákhoz hasonlatosak, mint Hume vagy Wittgenstein: Wittgenstein Tractatusbeli megjegyzéseihez hasonlóan a szkepticizmus tárgyalása Neurathnál rejtélyesen rövid (67), s e rejtélyt az a hipotézis oldhatja, hogy Neurath nem keresett választ a szkeptikus kihívásra, inkább mint terméketlent és tudománytalant mellőzte azt (68). Számomra már csak az a rejtély marad megoldatlan, milyen relevanciája van Neurath és az egyébként is az írott kultúra generálta, elméleti tudásfogalmon élősködő szkepticizmus viszonyának Nyíri filozófiája szempontjából. 20 Már 1975-ben utalásokat tesz Wittgenstein konzervatív beállítottságára, noha ekkor még a tradicionalista terminust preferálja ami alatt azonban éppúgy a progresszió eszméjéből való kiábrándulást érti (NYÍRI 1975); néhány évvel később már terminológiailag is a konzervativizmus kerül a középpontba (NYÍRI 1978). 21 Vö. Bloor megjegyzésével, miszerint a filozófusokból a fogalmat valamelyest ismerőkből is ellenérzéseket vált ki, ha Wittgensteinnel együtt hallják emlegetni (129). 22 Garver elemzése egyébiránt A bizonyosságról írott wittgensteini megjegyzésekre vonatkozik. 63

6 Danka István A magányos ember természetrajza (117), a helyes-nem helyes alkalmazás kritériumai után kutatva arra jut, hogy a helyes és helytelen Burke fordulatával»csak társadalmi eszközök által kovácsolt«, ahol»az elmének elmével kell konspirálnia«(118) 23 azaz mind Wittgenstein, mind Burke a helyes-helytelen megítélésében antiindividualista nézőpontra jut. Ez az antiindividualizmus vagy interszubjektivizmus amely tehát az általános érvényűség mércéjét a társadalomba ágyazva véli megtalálni a normativitást a helyesség standardjainak megfeleltetve a konvencióban oldja (118): helyes és helytelen, igazságos és igazságtalan különbségének megvonásához a civilizáció és a konvenciók lesznek a szükségszerű előfeltételek (119). Az értékeket, szokásokat, hagyományokat írja immáron Nyíri Kristóf nem lehet és nem is kell magyarázni. Minden magyarázat mint olyan az ész ítélete de az ész maga, a végső elemzésben, a hagyományon alapul [ ] Amit el kell fogadni, ami adott azok nem magyarázatok, hanem életformák. (NYÍRI 1975.) 24 Bloor párhuzamai Burke és Wittgenstein között többnyire helytállónak tűnnek, ám mint minden párhuzam ez sem feszíthető a végtelenségig. A hasonlóságok néha túl általánosak vagy nem kellően megalapozottak így az általános érvényre adott interszubjektív kritérium esetében, amely Wittgensteinnél jól kifejtett, de Burke-nél csupán egy-két félmondatos szófordulatra alapozódik ( ). Wittgenstein konzervativizmusa úgy vélem egyszerre szűkebben és tágabban értendő, mint Burke-é. Wittgenstein nem csupán az egyén cselekedetének morális maximáit köti interszubjektív kritériumokhoz; az emberi létet mint olyant csakis társadalmiként tartja elképzelhetőnek: társadalmi háttér nélkül nem csupán morális, de episztemikus ítéletekre sem lennénk képesek. 25 Nem pusztán helyeset és helytelent lennénk képtelenek megkülönböztetni egymástól; a világról alkotott ismereteink is alapvetően konvenciókra hagyatkoznak, és ezen konvenciók hiánya a szó legköznapibb értelmében az életünkbe kerülne. Más szempontból viszont Wittgenstein specifikusabban konzervatív Burke-nél. Bloor kissé talán túlhangsúlyozza az antiindividualista tendenciákat, mint a két szerző közötti rokon vonások alapját, holott ez Burke esetében lévén szó nála társadalomfilozófiáról, és nem személyiségetikáról nem tekinthető specifikusnak: egy társadalomfilozófiai kontextus nyilván jobban ösztönzi kreálóját arra, hogy a társadalomból, és ne az egyénből induljon ki. 26 Wittgenstein esetében az antiindividualizmus mivel ismeret- és nyelvfilozófiai kérdésekre vonatkoztatja azokat persze már sokkal érdekesebb szempont, és Burke tárgyalása sok helyen valóban támogatja az olvasatot: azok Az idézet Burke Reflections on the French Revolution című művéből való. Noha Kontler László Burke-öt is outsidernek tekinti (lásd bevezető tanulmányának A whig arisztokrácia outsider apologétája című szakaszát, BURKE 1991), Burke kívülállósága nyilván ellentétes előjelű, mint Nyírié vagy Wittgensteiné: az előbbi egy számára idegen társadalmi réteg érdekeit képviseli, azaz szakít a számára otthonos tradícióval, míg az utóbbiak egy számukra nem otthonos (absztrakt filozófiai) tradíció feladásával visszatérnek Naturgeschichtéjük gyökereihez, egy eredendően tradícióorientált tradícióhoz. 24 Barry Smith és Wolfgang Grassl hivatkozott tanulmánya szerint egyébként azért nem lehet senki sem próféta a saját hazájában, mert mindaz, amit mondani tudunk köszönhetően eszméink mély társadalmi beágyazottságának a környezetünkben puszta közhelyként hat (EWAP, 36). 25 Persze Bloor is utal rá, hogy Wittgenstein az episztemológiára alkalmazza azon elveket, amelyeket Burke a társadalomfilozófiára; azonban a wittgensteini kontextus mintha egyszerre érintené az episztemológiát és társadalomfilozófiát, míg Burke-é az ismeret filozófiájáig nem merészkedne el. 26 Bár kétségtelen, hogy számos olyan társadalomfilozófiai elképzelés született, amely individuumcentrikus, s ezek jellemzően nem konzervatív társadalomfilozófiák, ám az antiindividualizmus sem konzervatív specifikum gondoljunk a (mind nacionalista, mind internacionalista) szocialista ideológiákra. Ellenben a liberalizmus és szocializmus progresszivizmusával és univerzalizmusával szemben hangsúlyozhatnánk a konzervatívok tradicionalizmusát és partikularizmusát; előbbit a fentebb citált Garver, míg az utóbbit éppen Bloor nyomán.

7 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió számára legalábbis, akik kételkednek abban, hogy Wittgenstein olvasható konzervatív gondolkodóként, számos érvvel szolgálhat. Maga Bloor is kiemel azonban egy szempontot, amelynek alapján Wittgenstein radikálisabb konzervatív álláspontot képvisel, mint Burke ez pedig a matematika státuszának kérdése. Amíg Burke ténylegesen átengedi az aritmetika és geometria területét a racionalistáknak, Wittgenstein visszakövetelni próbálja azt a konzervativizmusnak (121). Az absztrakt matematikai szabályok paradigmatikus eseteknek látszanak a racionalista számára (121), hiszen ezek alkalmazása során nagyon úgy tűnik, hogy mindvégig eszünk vezet bennünket. Wittgenstein azonban a Burke által más vonatkozásban használt előítélet kategóriájához hasonlatosan azt állítja, hogy a szabálykövetés nem interpretatív; a szabályokat mindig vakon követjük ( ). A matematikai szabály követésének wittgensteini leírására Hintikka a szociotörténeti megközelítést már-már ad hominem érvként alkalmazza, amikor kapcsolatot láttat Wittgenstein diszlexiája és matematikafilozófiája között. 27 Wittgenstein gondolkodásában az egyik legproblematikusabbnak tartott szegmens a matematikafilozófia; még azok a szerzők is, akik wittgensteiniánusnak tekinthetők például nyelvfilozófiai vonatkozásban, csak ritkán hajlanak arra, hogy matematikafilozófiáját elfogadják. Itt nem áll módomban, hogy kielégítően érveljek mellette, de úgy vélem, függetlenül attól, hogy Wittgenstein matematikáról alkotott képe helytálló-e avagy sem, túl szoros a kapcsolat matematika- és nyelvfilozófiája között ahhoz, hogy az egyik elfogadása vagy elutasítása ne vonná maga után a másik hasonló kezelését s éppen a szabálykövetés terén vonható párhuzamok miatt. Egyrészt emiatt lehet tehát különösen fontos Hintikka elemzése; másfelől Wittgenstein diszlexiája amely fogyatékosság nem más, mint elsősorban nehézség az olvasásban, általánosabban, a szavak mentális feldolgozásában (90) Nyíri Kristóf Wittgenstein-képe szempontjából is kulcsfontosságú; Nyíri ugyanis Wittgensteint a szóbeliség és írásbeliség között lévő kommunikációtechnológiai feszültség egyik többé-kevésbé öntudatlan prófétájának tartja; 28 s ha Wittgensteinnek valóban problémái voltak az olvasással, ez nyilván közrejátszhatott abban, hogy a szóbeliség (és a képiség) felé forduljon. Nyíri a nyolcvanas évek végére, mire a hagyomány filozófiájáról vallott nézetei igazán beértek, kezdett egyre inkább szembesülni annak korlátaival. A tudást bármennyire is társadalmi konstrukcióként kezeljük, saját magányának teoretikus feldolgozása mintegy retroaktívan okozta az individuum szerepének fokozódó vizsgálatát. Mindez összekapcsolódott az írásbeliségnek a tudásszerzésre gyakorolt hatásával; amíg a szóbeli kultúrákban a tudásátadás közösségi aktus, s így középponti mozzanata a hagyomány(ozódás), a szabályok vak követése, addig az írásbeliség s főleg a nyomtatás korában a tudás átadása (vagy inkább: átvétele) a kolostor/könyvtár falai közötti magányos olvasás révén történik. Nyíri szoros kapcsolatot lát az írásbeliség elterjedése és egyfelől az absztrakt gondolkodás, másfelől az individualitás létrejötte vagy legalábbis kiteljesedése között. Az írás teszi lehetővé a szöveggel és a hordozott információval való szembesülést, s így a dekontextualizált fogalmak absztrakt jelentésén való elmélkedést; egyúttal a szembeszegülést, azaz a kritikai attitűdöt, kulcsot az individuum saját gondolatvilágának kialakulásához. Az olvasó ember azonban szem- 27 Jaakko Hintikka: Wittgenstein s Demon and His Theory of Mathematics. In EWAP, Hozzáfűzöm, magam nem vélem úgy, hogy az ad hominem érvelés mindenkoron illegitim lenne. 28 Ehhez lásd különösen NYÍRI 1992b; 1995;

8 Danka István A magányos ember természetrajza ben a fonóban együtt dalolókkal magányos; s minél többet olvas, annál kritikusabb: annál kevésbé lesz képes valamely élő tradícióba betagozódni. Wittgenstein bizonyosan nem érezte jól magát a lineáris-írott szöveg közegében nem véletlen, hogy nem-lineáris, fastruktúrájú ifjúkori művét leszámítva számos megkezdett könyve egyikét sem fejezte be, s Hintikka itt és másutt meggyőzően érvel amellett, hogy ez diszlexiájának köszönhető. Akárhogy is: Wittgenstein fogyatékossága sok szempontból igen jövedelmezővé vált; mintegy érzékenyebbé tette őt az írottnyomtatott gondolatok idegenszerű-tárgyiasult, kimerevített-élettelen mivoltának felismerésére. 29 S még ha maga mindezt nem is fogalmazta meg ilyen nyilvánvalóan, a holt szövegekkel való küzdelem jegyzeteinek folytonos átrendezése, átírása bizonyára ösztönözte arra, hogy a tudást annak gyakorlati-konstruktív, és ne elméleti-szemlélődő vetülete felől közelítse meg. Hintikka azonban továbbmegy, és nem pusztán annyit mond: a diszlexia tette lehetetlenné Wittgenstein számára a könyvíráshoz elengedhetetlen rendszerszerű gondolkodást, vagy hogy az abból származó fogyatékosságai terelgették az elméletitől a gyakorlati tudás felé; azt állítja, a diszlexia az absztrakt gondolkodás majd valamenynyi területén: a logikus gondolkodásban (95), a verbális érvelésben (100), a memorizálásban (98), a matematika konceptuális, bizonyításformát öltő részeinek megértése tekintetében (101), sőt, az események sorozatát kísérő szabályszerűségek felismerésében is (97) komoly hiányokat okozott az osztrák filozófusnak. Ha tehát Hintikkának igaza van, Wittgenstein matematikafilozófiájának keserű utóíze annak folyománya, hogy Wittgenstein egyszerűen képtelen volt megérteni, miről szólnak a matematikai bizonyítások. Sőt, a szabálykövetéssel kapcsolatos meglátások is annak köszönhetők, hogy Wittgenstein fogyatékosságánál fogva az átlagosnál kevésbé volt képes felismerni az események közötti szabályszerűségeket. Hintikka szerint ugyanis nem valamennyi ember, hanem a diszlexiás követi vakon a szabályt (97). A diszlexiás a szövegkövetés helyett gyakran találgat (97), 30 az algebrai egyenletek megoldásakor geometriai analógiát hív segítségül ( ), és a matematikai bizonyítások szerkezetét nem megértés, hanem mechanikus sulykolás útján sajátítja el (102). Ez volt állítja Hintikka annak az oka, hogy kései filozófiájában Wittgenstein számára a matematika pusztán egy csomó kalkulus volt (102). Noha Hintikka elemzései igen meggyőzően hatnak, kénytelen vagyok hangot adni bizonyos kételyeimnek. Nem áll módomban, hogy itt részletesen taglaljam s másutt majd amúgy is megteszem, de Wittgenstein kései matematikafilozófiájáról az utóbb citált kijelentés nemigen mondható el; Hintikka s ez sajnos a szociohistorikus értelme Egyébiránt Wittgenstein filozófiai gondolatainak kifejtésére előszeretettel alkalmazta az élőszót mímelő dialógusformát; nem csupán mint Peter Keicher hangsúlyozza (305) tervezett műveihez írott előszavaiban, de mint Nyírinek az előző jegyzetben utalt írásaiból tudjuk úgy a saját használatra, mint az esetleges későbbi kiadásra szánt feljegyzéseiben is. Keicher egyébként filologikus tanulmányában ( Ich wollte, alle diese Bemerkungen wären besser als sie sind Vorworte und Vortwortentwürfe in Wittgensteins Nachlass. In EWAP, ) hangsúlyozza (276) és szemlélteti, hogy az elektronikus kiadással nem csupán elérhetőbbé, de könnyebben és alaposabban feldolgozhatóvá is váltak Wittgenstein írásai. Ennek jelentőségét úgy a Wittgenstein-filológia, mint a kommunikációtechnológiai változások tekintetében Nyíri nem győzi hangsúlyozni: Wittgenstein kéziratos hagyatékának immár teljességében hozzáférhető volta a kutatás számára új helyzetet teremt. Ebben a helyzetben igazolódni látszik az évtizedek óta élő gyanú, miszerint a wittgensteini filozófia rekonstruálása pusztán a nyomtatott kiadások alapján csak hozzávetőleg lehetséges. (NYÍRI 2002b, 5.) 30 Megjegyzem, e találgatás szintén jövedelmező Wittgenstein esetében; ha az olvasás nem fejleszthette ki kellőképp kritikai attitűdjét, annál inkább megtette azt a gondolatmenetek folytonos újragondolása.

9 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió zés egyik csapdája elégséges módon alátámasztja bizonyítékokkal azt, miért mondhatott Wittgenstein szamárságokat a matematikáról csakhogy Wittgenstein nem azt mondta, amit Hintikka állít. Wittgenstein diszlexiája nyilván kielégítően magyarázná, miért tekintette puszta szimbólummanipulációnak a matematikát azonban Wittgenstein maga is csak egy átmeneti periódusban vetemedett ilyesféle értelmezésre, ha valaha vetemedett egyáltalán. Radikális különbségek fedezhetők fel ugyanis Wittgensteinnek a harmincas évek elejéről-derekáról származó, és az 1938 után írt matematikafilozófiai megjegyzései között; e különbségeket a matematika kalkulusként való felfogása és nyelvi játékként való kezelése közötti differenciaként aposztrofálhatjuk. A két felfogás persze sokban fedi egymást, és az áttérés sem törésszerű, hanem hosszabb elmélkedések folyamának eredménye. 31 A harmincas évek végére a matematikát Wittgenstein már elsősorban az alkalmazás felől közelíti meg; a kalkulusok gyakorlati-valós értelmet nyernek, csupán nem szemantikai, hanem pragmatikai-applikatív tulajdonságaik alapján. Ez az átmenet egyúttal parallel avval, ahogyan Wittgenstein a kalkulus terminusokat fokozatosan a nyelvjátékra cseréli le; s vélhetően komoly szerepet játszott abban, hogy 1939-ben a nyomdából rendeli vissza készülő könyvét, és elölről kezdi írni azt. 32 Wittgenstein matematika iránti érdeklődése véleményem szerint azért apadt el a negyvenes évek derekára, mert úgy látta: a matematika a szükségszerűség tekintetében nem különbözik más aktivitási formáktól; nem az inherens bizonyítások, hanem a közösséggel/közösségben való alkalmazhatóság szüli a szabályait. Még a matematika sem absztrakt bizonyítások révén bizonyos, mint Burke és a harmincas évek elejének Wittgensteinje megengedte, hanem azáltal, hogy éppen így tanultuk (s persze, hogy amit tanultunk, a gyakorlatban mindeddig bevált). 33 Úgy vélem, a diszlexia inkább abban játszhatott közre, hogy Wittgenstein eleinte túlmisztifikálta a matematikát, s nem abban, hogy végül arra jutott: a matematika is mint minden más aktivitási forma a társadalmi intézményesültsége révén nyeri el létjogosultságát. Nyíri Kristóf filozófiai életútja a szóbeliség-írásbeliség paradigmának a hagyomány kontextusába való bevonásával már láthatóan a képfilozófia felé ível. Az írásbeli, kritikai-rációközpontú kultúrára való tradicionalista reakciónak nem csupán a másodlagos szóbeliség rádió, telefon, rádiótelefon megjelenését, de a televízió, majd a komputertechnika, s újabban a kézben hordozható, mobiltelefonnak nevezett hálózott, multimediális számítógépek közvetítette új képiséget és nem utolsósorban: mozgóképiséget is tematizálnia kell. Nyíri a képek filozófiájának kidolgozása során megint csak saját Naturgeschichtéjét írja újra: ismét ahhoz a Wittgensteinhez nyúl vissza, akinél körvonalazódni látta a konzervativizmus, majd a másodlagos szóbeliség filozófiájának legfontosabb mozzanatait is. Nyíri azt állítja, hogy a többnyire a nyelv leképezés-elméletének visszautasítójaként számon tartott kései Wittgensteinnél a szónyelv és a képnyelv együtt, egymást áthatva funkcionálnak; a képek, ugyanúgy mint a szavak, életformánkba ágyazott esz- 31 Jómagam először paradox módon éppen Hintikka egy korábbi tanulmánya nyomán jutottam a kései Wittgenstein kettős matematikafilozófiai olvasatához: HINTIKKA A készülő könyvből idővel az első 188 paragrafus nagyjából változatlanul a majdani Filozófiai vizsgálódásokba ollóztatik, míg az ezt követő s éppen a matematikai szabálykövetés és bizonyítás természetét firtató paragrafusok az újabb verziókban lecserélésre kerülnek; a posztumusz kiadásban is e helyütt a szabálykövetés új, szociologizáló megközelítése szerepel. 33 Arra sem térhetek itt ki, e felfogás miért nem induktív-empirista, s Wittgenstein matematikafilozófiáját miért tartom kantiánusnak. 67

10 Danka István A magányos ember természetrajza közök. Sőt, továbbmenve, a szó-kép egyensúly éppen a képek javára borul fel: [ ] míg szavaink túlnyomórészt konvencionálisak, a képek lényeges vonatkozásokban természetadta-konkrét jelentéshordozók. Wittgenstein késői filozófiája nem a gondolkodás képiességét vonja kétségbe, hanem a képjelentés dekontextualizált fölfogását bírálja. (NYÍRI 2002b, 5.) Persze éppen amiatt, hogy a képek filozófiája Nyíri Kristóf legújabb kutatásainak tárgyát képezi, és talán a legeredetibb gondolatait is ennek kapcsán fejti ki amenynyiben a hagyományosan nyelvfilozófusként jegyzett Wittgensteint a leginkább outsider módon értelmezi, egyúttal a legtámadhatóbb szegmense is gondolkodásának. A wittgensteini képfilozófia-értelmezést szemben a kötetben szereplő más tárgyú írásokkal, ahol a Nyírihez való kapcsolódás túlnyomórészt egyetértésben nyilvánul meg két, részben szimpatizáló, ám kritikus hangú tanulmányon keresztül ismerhetjük meg. 34 A két tanulmány kritikai felhangja nem annyira az értelmezést: annak hatókörét látszik vitatni, s meglepő módon két ellentétes irányból. Herbert Hrachovec szerint Nyíri túllő a célon: Wittgenstein számára annyira mégsem idegen a szavak közege, anynyira mégsem fordul a képek felé, mint Nyíri véli; Wittgenstein képekkel kapcsolatos nézeteit kezelhetjük tágan értett nyelvfilozófiájának (avagy netán kommunikációfilozófiájának) egy speciális aleseteként. Neumer Katalin pedig azt állítja, hogy Wittgensteinnek a képekhez való viszonyában semmi különös nincs; Wittgenstein éppúgy fontosnak tartja a zene vagy a színház, mint a képek festmények és fotók, valamint a film szerepét. Ennek értelmében viszont Nyíri következtetései túl szűk körre vonatkoznak; nem csupán a képek, de a hangok szerepét is jobban kell hangsúlyoznunk Wittgensteinnél, mint más filozófusok esetében; a képek centrális szerepének víziója azért nem tartható, mert Wittgenstein nem kizárólag a képek szerepét hangsúlyozza jobban kollégáinál. Mindazonáltal Neumer fő támadása mégis az ellen irányul, hogy Wittgenstein ez irányú megjegyzéseit a másodlagos szóbeliségre való áttérés megsejtéseként érthetnénk: a film és fotó nem mint»új médiumok«érdeklik Wittgensteint (271); azokat filozófiájának sajátos problémáit szemléltetendő használja s egyébiránt éppúgy, ahogyan olyan hagyományos médiumokat is használ, mint a festészet vagy a zene (272). A két ellentétes irányból érkező kritika közös konklúziója az, hogy Wittgenstein filozófiáját nem a képiség-problematikával a középpontban kell értelmeznünk: mindketten hangsúlyozzák, hogy noha a nyelv képekkel szembeni prioritását nem vallhatjuk, a relációt megfordítanunk sem lehetséges. Neumer általánosabban amellett is síkra száll, hogy Wittgenstein képekről alkotott felfogásának nincs olyan jegye, amely megkülönböztetné azt a más médiumokhoz való viszonyától, s így a képekre vonatkozó megjegyzéseinek nem specifikusan a vizualitás vonatkozásában kell ismeret- vagy kommunikációfilozófiai jelentőséget tulajdonítanunk. Ez a konklúzió szintén parallelnek tekinthető Hrachovec lezárásával, aki a nyelvi és képi jelentést egyaránt a nyelvjátékok szabályfogalmában oldandónak látja. Nyíri Wittgensteinje tekinthető úgy írja Hrachovec, mint az írásbeli kultúra alternatívájaként a képi reprezentáció felé fordulás (197). Hrachovec alapvetően rokonszenvezik ezzel az olvasattal, de mint írja egyensúlyba akarja állítani azt (198) nyilván az elfogadott, nyelvfilozófus Wittgenstein-kép bizonyos elemeivel. Mindenekelőtt Herbert Hrachovec: Picture This! Words versus Images in Wittgenstein s Nachlass. In EWAP, ; Neumer Katalin: Bilder sehen, Musik hören zu Wittgensteins Aufzeichnungen zwischen 1946 und In EWAP,

11 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió elismeri, hogy Wittgenstein azt sejteti, hogy a mondatok artikulálása nem a legközvetlenebb viszony a környezethez ( ). Szemben azonban a Tractatusban foglaltakkal, a harmincas évek elejének Wittgensteinje szerint a képek nem hordozzák magukban a projekciós módot, amely által a valóságra vonatkoznak; az eltérő projekciós módok eltérő módon reprezentálják a valóságot (avagy megfordítva: eltérő ontológiákat implikálnak). Mivel a képmás által lefestett valóságot nem tudjuk egyszerűen kiolvasni annak belső szerkezetéből (201), a képek kontextusukból kiragadva nem segíthetnek abban, hogy azon általános tartalom segítségével, amelyet egy kép hordoz, valamely konkrét szituációt megragadjunk (203). Szemben tehát Nyíri radikális tézisével, miszerint a képek képezik a (verbálisnál) közvetlenebb nyelvet, Hrachovec szerint a Nachlass-ban számos megjegyzés más irányba mutat, a képek deszignációja úgy látszik függ a szavaktól (202). Persze Nyíri erre előre megfelel, amikor azt állítja, Wittgenstein azt sugallja, hogy a képjelentés nemcsak úgy tehető egyértelművé, hogy a képet aláírással látjuk el; a problémát az is megoldhatja, ha a sztatikus képet mozgó képpel váltjuk föl (NYÍRI 2002b, 18) 35. Nyíri szerint tehát a logikai konnektívumok képiség terén való hiányának pótszerét a mozgókép szerkezetében kell megtalálnunk. 36 Az általános tartalmat hordozó képek azáltal képesek a konkrétra irányulni, hogy más, általános tartalmat hordozó képekkel kapcsoljuk össze őket; így a sok általános tartalmú kép közös eredőjeként létrejön egy konkrét, partikuláris történet. Neumer nyomán azonban az érvet kiterjeszthetjük a mozgóképekre is, és azt állíthatjuk: a filmek esetén éppúgy, mint a képeknél a valamiként látás egyfajta bensőséges viszonyt feltételez, részt veszünk a képben, a filmben (259). S miután az önmegfigyelés külső perspektívája éppen a film által válik lehetővé (263), a film mint új médium megjelenése azt támasztja alá, hogy a mozgóképek sorának észlelése szintén nem lehet teljesen közvetlen; a mozgókép is előfeltételezi a valamely perspektíván kívül/belül való elhelyezkedést. Neumer aki főként az 1946 utáni Wittgenstein aspektuslátásra és -vakságra vonatkozó nézeteit taglalja más vonatkozásban hangsúlyozza a nyelviségnek a képekhez hasonló kezelését (konkrétan a költeményekét, 272). Igen alapos és széles körű elemzések során azonban azt is kimutatja, hogy az aspektuslátás kérdése valamit valamiként látni nem csupán a film és fotó (valamint a szintén vizuális festészet, illetve részben vizuális színház) tekintetében bukkan fel Wittgensteinnél, de a zene esetében is jóllehet Wittgenstein az aspektushallás terminust nem használja (268). Amint a fekete-fehér képen szereplő világos hajú fiút szőkének látjuk, úgy Wittgenstein arra is reflektál mutat rá Neumer, hogy a zene is hangozhat például panaszosnak. A hangok és képek maguk nyilván nem bírnak ezen tulajdonságokkal; azok mentális tartalma nem közvetlenül adott a számunkra, mint Nyíri véli. Az aspektuslátás problémája éppen abban rejlik, hogy a közismert példával a kacsanyulat egyszer kacsának, máskor nyúlnak látjuk, s így a közvetlen viszony mind a kacsához, mind a nyúlhoz eleve kizárt. Úgy tűnik, a következtetésen alapuló gondolkodásnál valami közvetlenebbel van dolgunk, ám ahhoz mégsem elég közvetlennel, hogy automatizált folyamatról beszélhessünk: az aspektuslátás félig látás, félig gondolkodás (262). 35 Igaz, Nyíri beismeri, hogy Wittgenstein soha többé nem tért vissza ehhez a gondolathoz. 36 Értelemszerűen a mozgóképnek is sajátos logikája van; egy kép után igen szigorú szabályok szerint következhet csak egy másik, hogy ne filmszalagra rögzített fotóalbumnak, hanem mozgóképnek nevezhessük. 69

12 Danka István A magányos ember természetrajza Hrachovec leszögezi: az izolált mondatok éppúgy nem képesek meghatározni az általuk korrelált helyzetállapotokat, amint az izolált képek (203). Ha Hrachovec Wittgensteinje nyomán nem is tartható az, hogy a képek közvetlenebbül kapcsolódnak korrelátumaikhoz, mint a mondatok, azt mindenképpen elismeri, hogy az a felfogás is hibás, hogy a mondatok közvetlenebb közvetítők lennének a képeknél; s hogy tehát a képek bizonyos konceptuális hiányosságai magyaráznák azok nem-közvetlenségét (204). Ugyanis a szavak önmagukban nem adják meg azt, amit a képek nélkülöznek (205): a képek deficitje egyben a szavaké is; a Tractatus kudarca tehát azt mutatja, hogy nyelvi és képi jelentés egyformán nem-reprezentációs modellben képzelendő el. Azonban a (képies forma értelmében vett) nyelv-világ-korrespondencia nyelvjátékokra cserélésével maga a különbség [képiség és nyelv között], amelyen Nyíri feltárásai alapulnak, úgy tűnik, ingatag alapokon nyugszik (208): a képek használata redukálhatatlanul kontextusérzékeny, és ez az érzékenység lényeges annak meghatározásában, miről is gondolkodunk és beszélünk (205). A Hrachovec vázolta kontextusfüggőség elképzelése a harmincas évek eleji Wittgensteinnél, valamint a Neumer által hangsúlyozott külső és belső perspektíva közötti, a negyvenes évek második feléből ismeretes különbségtevés ugyanabba az irányba látszik mutatni: miszerint a képek éppúgy, mint a nyelvi jelenségek valamiféle holisztikus egészbe ágyazottan érthetők (vagy inkább láthatók) csupán; másfelől úgy látszik, hogy a Nyíri korai munkáiban hangsúlyozott konvenció szerepe a képek kommunikatív funkciójában éppúgy tetten érhető, mint a szavakéban. Nyírinek azon kísérletét folytatandó, hogy valami, a nyelvnél alapvetőbb forrásra vezesse vissza a mindennapi aktivitásaink során használt háttértudásunkat (jelesül a képekre) saját korábbi tradicionalista értelmezésén kell léket ütnie: a képek hordozta jelentés csakis akkor lehet alapvetőbb a nyelv hordozta jelentéstartalmaknál, ha a képek tradíciótól függetlenül egyféleképpen érthetők-láthatók. Ha azonban Nyíri ezt állítja, el kell számolnia a nyelvjátékok kontextusfüggőségének és az aspektuslátásnak a problémájával. Mindamellett persze nem árt leszögeznünk, hogy Nyíri a képiség hangsúlyozását a kommunikáció multimediális közegbe való visszatérésének szempontjából tartja fontosnak: amint eredendően az elsődleges szóbeliség fázisában hangokkal, gesztikulációkkal, mimikával, netán mutogatással és a (mozgó)képi környezetre történő más utalásokkal kommunikáltunk, úgy a posztliterális kor sem pusztán a képek vagy mozgóképek, hanem az ezzel együtt járó hangok világa is lesz; melyet persze immáron a szövegek világa is gazdagít. A képiség hangsúlyozása az írásbeliség-szóbeliség paradigma kontextusában értve inkább egyetlen, noha igen fontos metodológiai lépésnek, semmint teoretikus végcélnak tekintendő Nyíri Wittgenstein-értelmezését illetően. Innen közelítve a kérdéshez, a (mozgó)képiség prioritása inkább a kimerevített, írott szöveggel, a teóriával szemben értendő; azonképpen tehát, hogy bárminemű episztemikus struktúrát úgy időben, mint logikailag megelőz a közvetlen-közvetítetlen képiség, amint a szóbeliség is. Az a nyelvi praxisba való beágyazottság ugyanis, amiről Hrachovec beszél, éppen a nyelvhasználat előtti kommunikációnk során jön létre úgy az egyes egyének, mint az emberiség egészének (történeti-evolúciós) vonatkozásában. És persze Wittgenstein az aspektuslátás kapcsán is megválaszolatlanul hagyja a kérdést, miképpen vagyunk képesek valamit egyszer így, másszor úgy látni; miképpen vagyunk képesek felvenni egy perspektívát, miképpen tudunk megtanulni egy nyelvi játékot. 37 S ebben a tanulási Hiszen mint utaltam rá fentebb őt a genetikus magyarázatok kevéssé érdeklik.

13 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió folyamatban a képek és hangok kavalkádja bizonnyal jelentős szerepet játszik noha tény, hogy Nyíri e kettő közül újabban összehasonlíthatatlanul jobban hangsúlyozza a képek szerepét, s ez a fenti kritikai meglátások tükrében nem tűnik indokoltnak. Úgy vélem, Neumer és Hrachovec meggyőzően érvelnek amellett, hogy a képek (és mozgóképek) szerepe nem specifikus Wittgenstein gondolkodásában; ez azonban önmagában nem mond ellent Nyíri azon hipotézisének, miszerint a képek és mozgóképek kommunikatív szerepén való töprengés hatással lehetett Wittgenstein gondolkodásának egészére, s hogy tehát az új médiumok megjelenése ösztönzőleg hathatott filozófiájára, és éppenséggel az ezen új jelenségeken való elmélkedés is vezethette úgy a nyelv praxisba való beágyazottságának elképzeléséhez, mint annak felismeréséhez, hogy mindaz, ami elmondható a filmmel vagy fotóval kapcsolatban, áll a zenére, festészetre és színházra is. Ennek megítéléséhez hiányzik az a belső perspektíva, amelyből a dolgokat akként láthatnánk, mint Wittgenstein maga látta. Az, hogy Nyíri szorosabb kapcsolatot láttat Wittgenstein gondolkodása és a kommunikációs technológiákban végbemenő korabeli változások között, mint Neumer szerint indokolt, nyilván saját Naturgeschichtéjének folyománya. A szociohistorikus megközelítésnek valóban ez a legkritikusabb pontja: hogy olyasfajta módon jár el, mint amikor természetrajzot írunk, és a meglévők közül hiányzó, közbülső láncszemeket mi magunk próbáljuk pótolni. Nyíri Kristóf máskülönben különösen óvatos a láncszemek pótlásában; a hiányzó darabkákat úgy próbálja összerakni, hogy több természetrajzot olvas egymásra: filozófia mellett számos szaktudomány eredményeit felhasználja a szociológiától a kognitív pszichológiáig, hogy interdiszciplináris mátrixára, a tudásegész linkek által összekötött-gubancolt víziójára vetítve azokat, valamiféle egységként lássa-láttassa őket. 38 A szociohistorikus kedvenc műfaja talán azért is a Naturgeschichte, mert a történetmondás meglehetősen konzervatív dolog: a természetrajz sohasem általános, hanem mindig egyedi, nem tisztán elméleti, hiszen a gyakorlatot elméleti terminusokban nem lehet megragadni, de valamiképpen mégis egységes képet próbál adni, és így persze sohasem teljes. Az egyoldalú megközelítés gyakori vád vele szemben amint ez történt a képfilozófia esetében is, ezt azonban ő vállalja; nem éri be a lekerekített kis történetekkel, de nem is áltatja magát, hogy története befejezhető: a szociohistorikus egyetért Lyotard-ral abban, hogy a nagy elbeszélések kora lejárt; 39 nagy elbeszélést tehát szociohistorikuson hiába is kérünk számon. A kérdés csupán az, mit kezdjünk nagy ívű kis elbeszéléseinkkel. Rudolf Lüthe idézett tanulmányának végén arra utal, hogy a Tractatus tanulsága szerint a filozófia kérdései egy magasabb szinten újra felteendők, mivel a tractatusi nyelvkritika nem tudta megválaszolni őket ( ). Magam azonban úgy vélem, a Tractatus már ha egyáltalán elfogadhatjuk teoretikus kiindulópontnak, ami a kései írások függvényében amúgy is kétséges nem csupán azt mutatta meg, hogy a nyelvkritika nem képes megválaszolni a filozófiai kérdéseket, de azt is, hogy a nyelv maga az, amely alkalmatlan arra, hogy e kérdéseket értelmesen megfogalmazzuk. 40 Úgy vélem, Nyíri Kristóf egyértel- 38 Egyébként nemcsak Nyíri, de Wittgenstein sem veti el egyértelműen a tudományt a filozófia mintaképéül vevő hagyományos megközelítést, amint azt Garver (148) és Lüthe (169) véli. 39 Lásd ehhez NYÍRI S az értelmezés szerintem ott kezdődhet, hogy ez azt jelenti, hogy nincsenek is filozófiai kérdések, csak nyelvi félreértések, vagy vannak filozófiai kérdések, csak úgy logikailag, mint nyelvileg formalizálhatatlanok s éppen ez az entellektüel-sors (vagy legalábbis a pusztán író-olvasó entellektüel) tragédiája. 71

14 Danka István A magányos ember természetrajza műen amellett foglal állást, hogy a filozófia nagy kérdéseit nem különösebben érdemes feszegetnünk; azok nem csupán a nyelv, de az írásbeliség és nyomtatás terhét is magukon viselik. Nyíri így fogalmaz egy helyütt: [A] görög filozófia kialakulása, Platónnal a középpontban, válasz volt a társadalmi kommunikációnak az alfabetikus írásbeliség elterjedése által keltett válságára. Ez a válság pedig minden írástudóvá nevelt nemzedék életében, azóta is, újra meg újra ismétlődik; nem véletlen, hogy a filozófia, több mint kétezer éven át, nem tudott szabadulni Platón igézetétől. Majd hozzáfűzi: [ ] aligha kétséges, hogy a 21. század filozófiája Platónt egyre inkább muzealizálni fogja. [ ] A 21. század filozófiája nem önálló entitásokra, fogalmakra vagy jelentésekre fog összpontosítani, hanem hálózatokkal, interakciókkal és áramokkaláramlásokkal lesz elfoglalva. (NYÍRI 2002c.) Nem kell tehát az idejétmúlt kérdések idejétmúltsága miatt aggódnunk: korunk éppúgy szolgál kommunikációtechnológiai feszültségekkel, mint Platóné; ha valamikor, mára biztosan időszerűvé vált a klasszikus filozófia meghaladása. S Nyíri Kristóf nyilván maga is effélére törekszik. A szociotörténeti megközelítés egy speciális fajtájából kiindulva, azaz egy interpretatív-követő filozofálási tradíció talaján állva fogalmaz meg újszerű és eredeti filozófiai problémákat az iskolafilozófián túl filozofál. A tradíció és individualitás közötti küzdelemben, amelyet Nyíri eddigi életútja mutat, egyfelől úgy tűnik, a tradíció nyer: Nyíri egy korábbi hagyományt folytat, amelynek ugyan éppen nincs azaz nem volt hagyománya, de ő újrateremti. Ám éppen amiatt, hogy ő teremti és értelmezi újra, individuuma győz egy (másik) tradícióval szemben. Ezért vélhetjük mégis úgy, hogy magánya önkéntes, nem közösségi kirekesztettség vagy természeti meghatározottság. S noha azt, hogy meglátásai mennyiben képezik majd a jövő magányosainak természetrajzát, ma még nem ítélhetjük meg, Nyíri Kristóf munkái engem személy szerint meggyőztek ha arról nem is, hogy az általa taposott utat járjam, de legalábbis arról mindenképpen, hogy saját természetrajzomat ne úgy írjam, ahogyan az iskolában tanultam. Egy természetrajz megírása ugyanis nem csupán arra szolgál, hogy saját történetünket megalkotva jobban megértsünk másokat hogy megértsük a gyökeresen más viselkedésűeket, a magányosokat, hanem hogy továbbírjuk a magunk természetrajzát. Mások megértéséhez írja Schulte kiindulhatunk a saját belső természetünkből, és feltalálhatunk történeteket, amelyek ezt a természetet összekapcsolják az idegen praxisokkal, és felismerik benne azt (194). És biztos vagyok benne, hogy ez a hagyománytisztelően válogatáskötet formáját öltő, rendhagyó természetrajz éppen azáltal, hogy Nyíri filozófiáját értelmezi, továbbgondolja, s mindazonáltal bírálja is nagyban elősegíti majd azt, hogy az egykor magányos filozófus további megértőkre leljen: hogy gondolatai ne szoruljanak kívül az iskolák falain, de ne is merevedjenek iskolafilozófiává. IRODALOM BURKE, James Töprengések a francia forradalomról. Budapest: Atlantisz. HINTIKKA, Jaakko The Original Sinn of Wittgenstein s Philosophy of Mathematics. In Puhl, Klaus (ed.): Proceedings of the 15 th International Wittgenstein-Symposium. Vol. II. Wien: Hölder-Pichler-Tempsky. NYÍRI Kristóf Wittgenstein új tradicionalizmusa. Világosság, 10. NYÍRI Kristóf Wittgenstein késői munkássága a konzervativizmus tükrében. Valóság, 12. NYÍRI Kristóf Ausztria avagy a posztmodern keletkezése. Világosság, 5. 72

15 VILÁGOSSÁG 2004/7. Recenzió NYÍRI Kristóf 1992a. Collective Reason: Roots of a Sociological Theory of Knowledge. In Tradition and Individuality. Dordrecht Boston London: Kluwer. NYÍRI Kristóf 1992b. Schriftlichkeit und das Privatsprachenargument. Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 40/3. NYÍRI Kristóf Wittgenstein as a Philosopher of Post-Literacy. In Johannessen, K. S. Nordenstam, T. (eds.): Culture and Value: Philosophy and the Cultural Sciences. Kirchberg am Wechsel. NYÍRI Kristóf Wittgenstein as a Philosopher of Secondary Orality. Grazer Philosophische Studien, 52. NYÍRI Kristóf 2002a. A védáktól az internetig. Sipos Júlia beszélgetése Nyíri Kristóf filozófussal. Magyar Tudomány, 12. NYÍRI Kristóf 2002b. Képek mint eszközök Wittgenstein filozófiájában. Világosság, 1. NYÍRI Kristóf 2002c. Túl az iskolafilozófiákon. Magyar Tudomány, 3. Wittgenstein s Nachlass. The Bergen Electronic Edition. Oxford Bergen: Oxford University Press,

16

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat. Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Tűzmegelőzés a médiában. Kiüresedett tűzmegelőzési kommunikáció. Fülöp Tibor

Tűzmegelőzés a médiában. Kiüresedett tűzmegelőzési kommunikáció. Fülöp Tibor Fülöp Tibor Tűzmegelőzés a médiában Az aktív tűzmegelőzési szakemberek számára vitán felül áll, hogy a tűzmegelőzés hihetetlenül sokrétű, szerteágazó, sokszínű ezért értelemszerűen érdekes is. Miért üresedett

Részletesebben

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember -

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - dr.terenyi Zoltán A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kaposvár, 2011 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról*

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* K ö z i g a z g a t á s i j o g 2012/3 JeMa Török Bernát A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* Az emberi méltóság hatósági védelmének kérdései

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

POLITIKAI NARRATÍVÁK ÉS MEGÉRTŐ SZOCIOLÓGIA

POLITIKAI NARRATÍVÁK ÉS MEGÉRTŐ SZOCIOLÓGIA (Pászka Imre: Narratív történetformák. Belvedere Kiadó, 2007.) Löffler Tibor (SZTE ÁJK Politológiai tanszék) Pászka Imre szociológus terjedelemre és tartalomra egyaránt tekintélyes kötetben foglalta össze

Részletesebben

Hogyan lehetségesek szintetikus a priori ítéletek? 1

Hogyan lehetségesek szintetikus a priori ítéletek? 1 42Danka(3).qxd 2005.06.09. 10:43 Page 412 Hogyan lehetségesek szintetikus a priori ítéletek? 1 Matematika és filozófia kapcsolata Kantnál és a kései Wittgensteinnál Danka István Az alábbi tanulmány matematika

Részletesebben

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Társadalomontológia ideológia és utópia között

Társadalomontológia ideológia és utópia között Demeter Attila Társadalomontológia ideológia és utópia között...nincs igazuk azoknak, kik azt mondják, hogy a matematikai tudományok semmit se állítanak a szépről vagy a jóról. ert beszélnek róla és különös

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

ETIKA Kodolányi János Fôiskola Székesfehérvár, 2005

ETIKA Kodolányi János Fôiskola Székesfehérvár, 2005 ETIKA ETIKA Kodolányi János Fôiskola Székesfehérvár, 2005 ETIKA ÍRTA: KROKOVAY ZSOLT A kiadvány szerzôi jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése a kiadó elôzetes írásbeli engedélye nélkül

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK HATÁSELEMZÉSE Hajnal György, Kádár Krisztián, Pásztor Miklós BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS . UTÓSZÓ Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS,.. Az 1957-ben Mexikóban, a Nemzeti Egytemen (Autonomous National

Részletesebben

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve kifelé a nyitottságra, befelé pedig a kritikai szellem elsajátítására irányuló törekvés jellemezte. Hogy

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

replika 30 (1998. június): 41 50

replika 30 (1998. június): 41 50 Társadalomsakk A mai értelemben vett társadalomtudományok kialakulása óta folyamatosan visszatérõ téma volt a természettudományokkal való összehasonlításuk. Újra meg újra fölbukkant az a kérdés, hogy vajon

Részletesebben

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Ennek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam

Ennek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam Iskolakultúra 2000/1 Krajnik József Az arisztotelészi szépség, jóság, igazság a művészeti nevelésben A JPTE Művészeti Karán meghirdetett,,a művészetfilozófiai eszmék története témakörű kurzusban az anyag

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

Az utóbbi években az irodalmi kultuszkutatás olyan változásokon

Az utóbbi években az irodalmi kultuszkutatás olyan változásokon TESLÁR ÁKOS Ady-kultuszok és nacionalizmus A kultuszkutatás megújulása vagy válsága Az utóbbi években az irodalmi kultuszkutatás olyan változásokon megy keresztül, amelyeket egyaránt lehetséges válságtüneteknek,

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben