KOCKÁZATI JELENTÉS június

Átírás

1 KOCKÁZATI JELENTÉS 211. június

2 A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 21. évi CLVIII. törvény 2. -a (3) bekezdése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2

3 Az alábbi elemzés a Felügyelet törvényi kötelezettség alapján, félévente elkészítendő Kockázati jelentésének 211. évi első kiadása. E jelentés a pénzügyi intézmények 21. évi adatszolgáltatására, a felügyeleti tevékenység legújabb tapasztalataira, valamint különböző egyéb forrásokból származó környezeti információkra alapozódik. A jelentés pénzügyi szektor aktuális kockázatainak azonosítására és azok intenzitásának bemutatására törekszik, valamint a legutóbbi hasonló jelentésben felvázolt kockázati profilhoz képest felmerült lényeges változásokra összpontosít. A jelentésben vizsgált kockázatok jellemzően a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi intézményfelügyelet témakörébe tartoznak. Nem foglalkozik a jelentés a fogyasztóvédelmi kockázatokkal, amelyeket a Felügyelet 211-től kezdődően egy külön kiadványban, a Fogyasztóvédelmi kockázati jelentésben részletesen tárgyal. A jelentést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Elemzési főosztálya készítette Rácz István főosztályvezető irányításával. A jelentés készítésében részt vettek: Baracsi Lóránt, Borkó Tamás, Gyovai Krisztina, Horváth László, Molnár Tamás, Szendrei Árpád és Szomorjai Péter. A jelentés megjelenítési és szerkesztési munkálatait Borkó Tamás végezte. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Cím: 113 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1535 Budapest, 114., Pf.:777 Telefon: (36-1) Fax: (36-1) Weboldal: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 3

4 Tartalom 1 Kockázati összefoglaló A gazdasági-pénzügyi környezet alakulása Nemzetközi környezet Belföldi környezet A pénzügyi közvetítőrendszer helyzete és kockázatai A hitelállomány fizetési késedelmessége Bankok Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Biztosítók Befektetési szolgáltatók Alapkezelők Pénztárak Melléklet ábrák és táblázatok A A gazdasági-pénzügyi környezet alakulása B A hitelállomány fizetési késedelmessége C Bankok D Szövetkezeti hitelintézetek... 9 E Pénzügyi vállalkozások F Biztosítók G Befektetési szolgáltatók...11 H Alapkezelők...16 I Pénztárak...19 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 4

5 1 Kockázati összefoglaló A válság akut szakaszát követően számos maradékkockázat fenyeget Lassul a globális növekedés, és a forrásköltségek emelkedése fenyeget Hazai környezet: erősödő, de kiegyensúlyozatlan növekedés, számottevő gyengeségek Az eszközminőségi probléma továbbra is kiemelkedő jelentőségű A magyar pénzügyi szektor nehéz makrogazdasági és piaci körülmények között helytállva továbbra is stabilan és eredményesen működik, de eredményességét és stabilitását számos kockázat fenyegeti. A mai kockázatok nagyobb részben a közelmúlt világgazdasági válságának akut szakaszából megmaradt hagyatékként jellemezhetők. A gazdasági-pénzügyi környezetet illetően kiemelkednek a szuverén adósságprobléma lehetséges következményei, Magyarország esetében pedig a legnagyobb kihívás növekvő mértékben a számottevő és fenntartható gazdasági növekedés feltámasztása. A pénzügyi szektor közvetlen kockázatai közül kiemelkedik az üzletméret legutóbbi csökkenése, az eszközminőség romlása, és a gyenge jövedelmezőség. 211-ben erős, de lanyhuló globális konjunktúra várható, több jelentős, negatív természeti és politikai esemény kockázataival terhelten. A nemzetközi pénzügyi szektor fő fenyegetései a forrásköltségeknek a fiskális problémákkal összefüggő emelkedése, a válság utóhatásaként visszamaradt hitelminőségi probléma és a tőkepiac bizonytalan kilátásai. Szokatlanul erős a befektetők kockázattudatossága, magasak a lejárati felárak, és a piac növekvő mértékben különbséget tesz a kedvező helyzetű és az eladósodottságuk miatt sérülékeny adósok között. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladat a tőkepiaci bizalom megszilárdítása, elsősorban a kormányok finanszírozási igényének mérséklése és a bankrendszer stabilitásának megerősítése révén. A magyar gazdaságban a tavalyi élénkülés ellenére szembeötlő a növekedésnek az erős feldolgozóipari export és a lanyha belföldi kereslet közötti kiegyensúlyozatlansága, a munkaerőpiac, az ingatlanpiac és a hiteltevékenység elhúzódó gyengesége, valamint az emelkedő csődráta. A 211. évi főváltozatban a gazdasági növekedés üteme tovább fokozódhat, de az élénkülési folyamat fenntartásához érdemben erősödő banki hitelezésre lesz szükség. A hazai konjunktúra fő kockázata egy olyan forgatókönyv, amelyben az export növekedése hamarabb lelassul, mint ahogyan a feldolgozóipari szektor lendülete a gazdaság egyéb, a hazai bankszektor támogatására nagyobb mértékben támaszkodó területeire továbbterjedhetne. A nemzetközi gazdasági és piaci tényezők bizonytalanságára, ezen belül a világgazdasági konjunktúra lanyhulására és a szuverén adósságprobléma lehetséges következményeire tekintettel az is lényeges, hogy a bankrendszernek a növekedést támogató képessége minél hamarabb megerősödjék. Megfordítva, a pénzügyi szektor javuló stabilitásának a reálgazdasági szektor jelentős erősödése is feltétele. A nem-teljesítő hitelek állományi aránya (az NPL-ráta) lassuló ütemben, de tovább emelkedik. Egyelőre nincs jele annak, hogy már a közeli hónapokban számítani lehetne az NPL-ráta tetőzésére. 21. szeptember óta a ráta emelkedése teljes egészében a lakossági hitelek, s ezen belül a jelzáloghitelek köréből eredt. Ennek oka a háztartások egy részének súlyos eladósodottsága, illetve a svájcifrank-hitelek esetében az adósságszolgálati teher számottevő növekedése. Az adósok kisebb része esetében szerepet játsz- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5

6 A hitelminőség javítására és a hitelezési tevékenység élénkítésére további intézkedések szükségesek A bankrendszer üzletmérete csökken, jövedelmezősége alacsony, eszközoldali likviditása és tőkehelyzete viszont megfelelő A szövetkezetek helyzete viszonylag kedvező, főként magas likviditásuk és a devizahitelek hiánya miatt hatott a fizetési készségnek az árverezési és a kilakoltatási moratóriumok miatti csökkenése is. A nem-lakossági portfólión belül a súlyos késedelmesség aránya az említett időszakban már nem nőtt tovább. Mind a vállalati, mind a lakossági hiteleknél fokozódik a hitelek átstrukturálása, ami hosszabb távon a hitelminőségi probléma megoldásának fő módszere lehet, annak ellenére, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az átstrukturált állomány egy része később ismét késedelmessé válik. A fentiek miatt az elkövetkező időszakban különösen fontosak lesznek a hiteltevékenység élénkítését és a hitelminőségi probléma enyhítését szolgáló intézkedések, főként a hitelezés biztonsága, a hitelbiztosítékok érvényesíthetősége, az adósok helyzetének javítása és hitelköltségek mérséklése terén. E tekintetben döntő jelentőségű az árverezési és kilakoltatási moratórium megszüntetése az ingatlanpiac ésszerű mértékű támogatása mellett, a devizahiteladósoknak az árfolyamhatások elleni védelme, illetve a szigorú prudenciális szabályok szerinti hitel-átstrukturálás ösztönzése. Lényeges előrelépés a kormányzat és a banki közösség között létrejött, 211. májusban bejelentett megállapodás, amely az említett területekhez kapcsolódó intézkedések mellett a lakótulajdonukat elvesztő nem-fizető adósok lakhatásának megoldását és az ingatlanpiaci árak védelmét célzó intézkedéseket is tartalmaz. A bankok átlagos jövedelmezősége 21-ben rendkívül alacsony szintre esett vissza, a változatlanul magas hitelkockázati költségek és a bevezetett különadó együttes hatása miatt. A bankok közel fele veszteségesen működik. A jövedelmezőség az említett tényezők tartóssága miatt várhatóan 211-ben is nyomott marad. A hitelaktivitás lanyha, a bankhitelek állománya tranzakciós alapon 29. második negyede óta folyamatosan csökken. E tendencia oka részben a változatlanul gyenge hitelkereslet, részben pedig a növekvő mértékben szelektív hitelezésből adódó kínálati korlát, következménye pedig a mérethatékonyság romlása lehet. A bankrendszer eszközoldali likviditása és tőkehelyzete viszont megfelelő. Különösen kedvező az elsődleges alapvető tőkeelemeknek a tőkebázison belüli magas aránya, ami a Bázel 3-as szabályozás szempontjából a magyar bankoknak előnyt biztosít. A biztonságos működéshez szükséges tőkeszintet a tulajdonosok folyamatosan biztosítják, és várható, hogy ez a továbbiakban is így marad. A tulajdonosok tőkepótlási készsége viszont egyelőre főként a veszteségek pótlásával kapcsolatban érvényesül, esetleges kockázati expanzió céljára viszont jóval kevésbé áll fenn. Ez utóbbi jelenség jelentős részben a bankrendszer jelenlegi alacsony jövedelmezőségével magyarázható. A szövetkezetek korábban lendületesen expanzív vállalati hitelezése 21. közepén megtorpant, és a magasabb hitelbiztosítéki fedezet megkövetelése miatt a hitelezési kockázat nem nőtt tovább. A teljes késedelmes hitelállomány aránya csökkent, de a lakosság súlyos fizetési késedelmei tovább emelkedtek, és az értékvesztési kiadások magas szinten stabilizálódtak. A pénzügyi szektorra kivetett különadó a szövetkezeteket viszonylag kevéssé érintette, átlagos jövedelmezőségük mégis tovább romlott. A kamat- és jutalékbevételek csökkentek, a költséghatékonyság viszont javult. A visz- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 6

7 A pénzügyi vállalkozások üzletmérete drasztikusan csökkent, az alszektor egésze jelentősen veszteséges A biztosítók üzletmérete reálértékben csökken, jövedelmezőségük erőteljesen visszaesett A befektetési szolgáltatók üzletmérete érdemben nőtt, de a kereskedési eredmények mérséklődtek. A szolgáltatói verseny intenzitása fokozódik szafogott ütemű hitelezés és a változatlanul érdemi pozitív jövedelmezőség a tőkemegfelelés javulását eredményezte. A pénzügyi vállalkozások követelés-állományában nagyarányú visszaesés következett be. Egyes bankcsoportok kivonulása mellett a többi refinanszírozó is szigorította feltételeit, így a hitelkínálat visszaesett. A keresleti oldal is drasztikus mértékben csökkent, az ingatlan- és gépjárművásárlás zsugorodása miatt. Egyedül a workout faktoring üzletág növelte jelentősen követelésállományát. A késedelmes állományok számottevően nőttek. A késedelmek súlyosbodása nyomán a várható veszteség emelkedik, amit a megképzett értékvesztés csak lemaradással követ. Az átlagos pénzügyi vállalkozás jelenleg erősen veszteséges. A független intézmények átlagosan kedvezőbb jövedelmi helyzetben vannak és feltőkésítettségük is jelentősebb. Tulajdonosi támogatás hiányában viszont számítani kell számos gyengébb teljesítményű független vállalkozás megszűnésére. A díjbevételek 21-ben mérsékelten, az inflációtól elmaradó ütemben gyarapodtak, úgy, hogy a dinamika az év folyamán fokozatosan mérséklődött. A biztosítások iránti kereslet a válság éveiben jelentősen csökkent, a biztosítók termékfejlesztése nem a hagyományos termékekre, hanem elsősorban a befektetési termékekre összpontosít. A historikusan magas jövedelmezőség 21- ben gyakorlatilag nullára csökkent, részben az év során bekövetkezett árvíz- és viharkárok kiváltotta nem-életági kárkifizetések jelentős növekedése, részben pedig a különadó bevezetése miatt. 211-ben sem az üzletméret, sem a jövedelmezőség terén nem várható jelentős javulás. A negatív tényezők közé tartozik változatlanul a keresleti és termékhelyzet, a különadó, a nem-élet ágat jellemző intenzív árverseny, illetve a magán-nyugdíjpénztári rendszer méreteinek nagyarányú csökkenése, amely a magánpénztárakat, illetve azok vagyonát kezelő alapkezelőket működtető biztosítói csoportok esetében további bevételcsökkenést fog eredményezni. A tőkefeltöltöttség továbbra is megfelelő, azonban az esetleg tartósan gyenge jövedelmezőség középtávon a tőkehelyzetet is kedvezőtlenül érintheti. A várhatóan 213-ban bevezetendő Szolvencia II szabályozási rendszer a tőkemutató nagyobb volatilitását eredményezi, és érdemi mértékű tőketartalékok tartását teszi indokolttá. A bankok növekvő intenzitású versenyt támasztanak a befektetési vállalkozásoknak, ami a piac fokozódó szervezeti koncentrációjához vezethet. A tevékenységi specializáció, illetve innováció azonban továbbra is komoly lehetőségeket rejt az egyes intézmények számára. A kezelt ügyfélvagyon és a kereskedési forgalom 21- ben érdemben bővült, de a kereskedési eredmények a tőkepiaci körülmények alakulásával összhangban mérséklődtek. A befektetési vállalkozások jövedelmezősége csökkent, de még mindig figyelemre méltóan magas. Hosszabb távon tovább csökkenő jövedelmezőség várható. A szerves üzleti tevékenység eredménye változatlanul számottevő, a jövedelmek szerkezete viszont átalakult, döntően a kereskedelmi tevékenység rovására. A befektetési vállalkozások átlagos tőkehelyzete megnyugtató, egyelőre egyetlen számottevő szereplő helyzete sem tekinthető kockázatosnak. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 7

8 Az alapkezelők helyzete jó, de a magánpénztári vagyon kiesése 211-ben komoly visszaeséssel jár majd Jelentős kockázat fűződik a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképességéhez Az önkéntes nyugdíjpénztárak megerősítésére, szabályozásuk áttekintésére van szükség A kezelt alapok állománya 21-ban tovább nőtt, de a gyarapodás üteme fokozatosan lassult. Az év második felében a háztartásokat korábban jellemző tőkebeáramlás üteme jelentősen visszaesett, számottevő növekedés csupán az intézményi befektetők számára kezelt portfoliók esetében volt megfigyelhető. A magánnyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését követően azonban az utóbbi körön belül a pénztári állományok bővülése is számottevően lassult. Az alapkezelők jövedelmezősége 21-ben tovább javult, a pénzügyi különadó eredménycsökkentő hatása pedig e körben mérsékeltnek tekinthető. A magánpénztári változások miatt azonban mind az alap-, mind a portfoliókezelés esetében jelentős visszaesésre van kilátás. A magánpénztári vagyonkezelés meghatározó súlya miatt néhány szolgáltató esetében maga a jövedelmező működés is kérdésessé válhat. Kockázati szempontból a legnagyobb kérdés a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképessége az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat is. A bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése a fennmaradó pénztárak gazdálkodását megnehezítette. Több pénztár megszűnése és a maradó szereplők piaci részarányának átrendeződése várható. E kockázatot növeli a magánpénztárak veszteséges működése, mert a fennmaradó pénztárak működési tartalékainak szintje alacsony, így a működőképesség megőrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklésére van szükség. A magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportok esetében a magánpénztári rendszer költségfedezettségi problémái miatt a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet. Lényeges feladat az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási forma presztízsének és közkedveltségének erősítése. E körben 27. vége óta a tagok száma, a tagdíjbevétel és a portfólió reálértéke is csökkent. E szempontból kedvező a magánpénztári reálhozamok önkéntes pénztári elhelyezéséhez kapcsolódó adókedvezmény, illetve hogy a javuló 29. és 21. évi hozamteljesítmény miatt mérséklődött a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme. Ezzel együtt célszerű lehet a szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az eddiginél alacsonyabb költségekkel hatékonyabb szolgáltatással szolgálják a kifejezetten nyugdíjcélú önkéntes vagyonfelhalmozás céljait. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 8

9 2 A gazdasági-pénzügyi környezet alakulása 211-ben erős, de lanyhuló globális konjunktúra várható, több erősen negatív természeti és politikai esemény kockázataival terhelten. A nemzetközi pénzügyi szektor fő fenyegetései a forrásköltségeknek a fiskális problémákkal összefüggő emelkedése, a válság utóhatásaként visszamaradt hitelminőségi probléma és a tőkepiac bizonytalan kilátásai. Szokatlanul erős a befektetők kockázattudatossága, magasak a lejárati felárak, és a piac növekvő mértékben különbséget tesz a kedvező helyzetű és az eladósodottságuk miatt sérülékeny adósok között. A magyar gazdaságban a tavalyi élénkülés ellenére szembeötlő a növekedésnek az erős feldolgozóipari export és a lanyha belföldi kereslet közötti kiegyensúlyozatlansága, a munkaerőpiac, az ingatlanpiac és a hiteltevékenység elhúzódó gyengesége, valamint az emelkedő csődráta. A 211. évi főváltozatban a gazdasági növekedés üteme tovább fokozódhat, de az élénkülési folyamat fenntartásához érdemben erősödő banki hitelezésre lesz szükség. A hazai konjunktúra fő kockázata egy olyan forgatókönyv, amelyben az export növekedése hamarabb lelassul, mint ahogyan a feldolgozóipari szektor lendülete a gazdaság egyéb, a hazai bankszektor támogatására nagyobb mértékben támaszkodó területeire továbbterjedhetne. A fentiek miatt az elkövetkező időszakban különösen fontosak lesznek a hiteltevékenység élénkítését és a hitelminőségi probléma enyhítését szolgáló intézkedések, főként a hitelezés biztonsága, a hitelbiztosítékok érvényesíthetősége, az adósok helyzetének javítása és hitelköltségek mérséklése terén. E tekintetben döntő jelentőségű az árverezési és kilakoltatási moratórium megszüntetése az ingatlanpiac ésszerű mértékű támogatása mellett, a devizahiteladósoknak az árfolyamhatások elleni védelme, illetve a szigorú prudenciális szabályok szerinti hitel-átstrukturálás ösztönzése. Lényeges előrelépés a kormányzat és a banki közösség között létrejött, 211. májusban bejelentett megállapodás, amely az említett területekhez kapcsolódó intézkedések mellett a lakótulajdonukat elvesztő nem-fizető adósok lakhatásának megoldását és az ingatlanpiaci árak védelmét célzó intézkedéseket is tartalmaz. 2.1 Nemzetközi környezet A globális és azon belül az európai gazdasági növekedés a tavalyi nekirugaszkodást követően 211-ben lassulhat. Ennek oka egyrészt az, hogy a nagy ázsiai fejlődő országok a gazdaság túlhevülésének elkerülése érdekében a növekedést mérséklő intézkedéseket érvényesítenek, másrészt pedig az, hogy a fejlett gazdaságokban, beleértve Európát is, a fiskális kiigazítási erőfeszítések fokozódása várható. Jelentős bizonytalanság kapcsolódik 211. elejének két, nagy hatású rendkívüli eseménye, az észak-afrikai politikai instabilitás és a Japánt sújtó földrengés egyelőre nehezen kalkulálható következményeihez, elsősorban a várható termeléskiesés és az energiaárak alakulása tekintetében. 1. ábra A GDP reálnövekedése (év/év, %) 2. ábra Fogyasztói infláció (év/év, %) Magyarország Egyesült Államok 4Q1 5Q1 6Q1 7Q1 8Q1 9Q1 1Q1 11Q1 Forrás: Eurostat, KSH Eurótérség Új EU-tagországok Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: BLS, ECB Eurótérség Egyesült Államok Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 9

10 A világgazdaság és a globális pénzügyi szektor a fenti veszélyek ellenére is lábadozó szakaszban van, a világgazdaság egészében pedig rövid távon is erős konjunktúra várható. A távolabbi jövő eseményeit nagyrészt az fogja meghatározni, hogy milyen mértékben sikerül az elmúlt évek gazdasági-pénzügyi válságának utóhatásait, a fennmaradt vagy újonnan kiéleződő egyensúlytalanságokat megfelelően kezelni és csökkenteni. Az elkövetkező egyéves időszak fő fenyegetése a forrásköltségeknek a kockázati felárak miatti emelkedése, a legfontosabb feladat pedig a tőkepiaci bizalom megszilárdítása, elsősorban a kormányok finanszírozási igényének mérséklése és a bankrendszer stabilitásának megerősítése révén. Az európai bankrendszer üzleti teljesítménye és tőkehelyzete érdemben javul, de állapota a válságot követően egyelőre viszonylag gyenge és számottevő kockázatokkal terhes. Vegyes képet mutatnak a különféle hitelkockázatok, ahol egyes területeken a helyzet javul, de stabilan fennálló, vagy növekvő fenyegetettség érzékelhető a kisvállalati portfóliók, az ingatlanpiaci kitettségek és az eladósodott szuverén kibocsátók kötvényei tekintetében. Jelentősek a forráskockázatok is, mert a bankok tekintélyes nagykereskedelmi forrásigénye csak gyenge állapotban lévő kötvény- és értékpapírosítási piacokról elégíthető ki, a szuverén kibocsátók által támasztott éles verseny mellett. Emiatt a banki jövedelmezőség kihívásokkal küzd, ami rövidülő finanszírozási szerkezetre ösztönöz, a lejárati összhangot megbontva és növelve a megújítási és a kamatkockázatot. Külön probléma a gyenge és az erős helyzetben lévő bankok piaci megítélése közötti polarizálódás. Az európai biztosítási szektor helyzete a bankrendszerhez hasonlóan javuló, a díjbevételek, az eredmény és tőkehelyzet szempontjából egyaránt. A javulás üteme mérsékelt, a jövedelmezőség pedig egyelőre viszonylag szerény mértékű. A díjbevételek erősödése elsősorban a nem-életágon figyelhető meg, a biztosítási hajlandóságnak a válságot követő fellendülése nyomán. Ezzel szemben a kártérítési igények 21-ben a közepesnek számító előző évet kevéssel meghaladóan alakultak. A biztosítási szektor fő kockázata a befektetésekhez kapcsolódik, amennyiben emelkedő forrásköltségek a részvény- és kötvényárak esését eredményezhetik. Hosszabb időtávon kockázatot jelent a Szolvencia II rendszer szerinti tőkeszámítás 213. évi tervezett bevezetése is; ennek esetleges átmeneti hatásai miatt is fontos, hogy a biztosítók helyzete addigra tovább erősödjék. 3. ábra Fontosabb tőzsdeindexek (2. jan. = 1) 4. ábra Ötéves szuverén CDS-felárak (bázispont) S&P5 FTSE1 13 NIKKEI225 DAX Ápr 3-Ápr 5-Ápr 7-Ápr 9-Ápr 11-Ápr Forrás: Bloomberg PIIGS EU Megjegyzés: PIIGS: Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország; EU-1: új EU tagállamok, kivéve Ciprust és Máltát Forrás: Bloomberg Magyarország A globális tőkepiac alakulása vegyes képet mutat. A részvénypiacon a tavaly áprilisi korrekciót követően több hónapos, kitartó emelkedés következett be, amelyet november és 211. április között, az egyes regionális vagy nemzeti piacokon eltérő időben időszakosan visszatérő újabb korrekciók követtek. A piacok korrekciós hajlama az előző évinél erősebbnek tűnik, a befektetői optimizmus az árak mai szintje mellett kevésbé általános. A részvény- és kötvényárak további kilátásaira árnyékot vet az emelkedő hozamkövetelmények perspektívája, amely rövid távon jóval inkább a kockázati felárak, semmint a jegybanki alapkamat várható alakulására alapozódik. Az adósságpiacokat a kötvények jelentős túlkínálata és meredek hozamgörbe jellemzi, miközben a kibocsátók lehetőségeit számos elsősorban értékpapírosított eszközfajta nem, vagy csak alig működő piaca szűkíti. A mai globális adósságpiac két meghatározó jelensége a kormányzati kibocsátók nagyarányú finanszírozási igényének kiszorító hatása és a befektetők magas szintű kockázattudatossága. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1

11 2.2 Belföldi környezet A magyar gazdaság 21. során egyértelmű, bár mérsékelt növekedésbe fordult, a második félévben éves összevetésben érdemi erősödést mutatva. A gazdaság expanziója jelenleg az Európai Unió átlagához közel eső lendületet mutat. Az élénkülés kiemelkedően fontos tényezője a feldolgozóipari export erősödése, amelynek hajtóereje a fejlődő világ masszívan növekvő kereslete és a Nyugat-Európában, főként a német gazdaságban tapasztalható hasonló fellendülés. A belföldi kereslet viszont változatlanul gyenge, e területen egyelőre a korábbi visszaesést követő részleges stabilizáció következett be a fogyasztói keresletben, a beruházási tevékenység pedig érdemi mértékben tovább zsugorodott. Változatlanul csökken az építőipar, és a kedvezőtlen tavalyi időjárás nyomán a mezőgazdaság teljesítménye is. A fentiekkel szoros összefüggésben változatlanul kedvezőtlenek a hitelpiaci eszközminőséget meghatározó konjunktúramutatók is. 21. második felére némileg nőtt a foglalkoztatottság, illetve csökkent a munkanélküliségi ráta, de az év átlagát tekintve javulás még nem következett be. Tovább romlott az ingatlanpiaci helyzet, mind az árak folyamatos lemorzsolódása, mind a piaci ügyletszámok érdemi visszaesése tekintetében. Csökkenő ütemben, de tovább emelkedett a vállalati csődráta, és az év átlagát tekintve jelentősen mérséklődött a hitelező intézmények számára fontos gépjárműeladás is. Igaz, ez utóbbi területen az év második felére a visszaesés megállt, sőt, az újonnan értékesített járművek száma némileg növekedett is. Az eszközminőség szempontjából a konjunktúra mellett további kedvezőtlen fejlemény volt a svájci frank 21-ben bekövetkezett erőteljes felértékelődése elsősorban az euróhoz, és közvetve a forinthoz képest is ami a korábbi években nyújtott lakossági devizahitelek állományát és amúgy is magas törlesztési terheit erőteljesen megnövelte. Ezért a háztartások átlagos eladósodottsága az év során nem csökkent, hanem egységnyi jövedelemre vetítve némileg emelkedett is. Mindennek következtében a hitelek késedelmessége változatlanul a magyar pénzügyi szektor legnagyobb kezelendő tehertétele. 5. ábra GDP, beruházások és lakossági fogyasztás (év/év, %) 6. ábra A GDP termelése ágazatonként (év/év, %) Beruházás GDP Fogyasztás Q4 4Q4 5Q4 6Q4 7Q4 8Q4 9Q4 1Q4 Forrás: KSH Forrás: KSH Szolgáltatás Építőipar Ipar Mg. (jobb skála) 3Q4 4Q4 5Q4 6Q4 7Q4 8Q4 9Q4 1Q A külső tényezők, illetve autonóm folyamatok mellett fontos körülmény, hogy 21. második fele a szigorodó monetáris és fiskális politika időszaka volt, ami a gazdasági fellendülés lendületét korlátozó hatást fejtett ki. Az év átlagában érdemben alacsonyabb alapkamat érvényesült, mint 29-ben, a válságot követő kamatcsökkentési sorozat hatásaként. 21. közepére viszont a jegybanki lazítási ciklus a végéhez ért, és az év második felétől kezdődően ismét mérsékelt szigorításra került sor, az időközben megemelkedett szuverén kockázati felárakra való tekintettel. A fiskális politika az év egészében nagyjából semlegesnek, vagyis a konjunktúrára nézve mérsékelt hatásúnak értékelhető; az első félévben lazítás következett be, az év hátralévő részében pedig e téren is szigorításra került sor, magasabb vállalati közvetlen adóztatás, illetve kiadási takarékosság révén. A felvázolt makrogazdasági helyzet hatására a magyar pénzügyi szektorban tovább folytatódott az elmúlt évek válsága által kiváltott alkalmazkodási folyamat, amely elsősorban a hitelpiaci viselkedésben figyelhető meg. Ennek keretében 21. során érdemben csökkent a vállalati és nagy arányban visszaesett a lakossági ügyfeleknek nyújtott új hitelek volumene, a hitelállomány pedig a valutaárfolyamok átértékelési hatása nélkül folyamatosan még 211. elején is és ütemesen mérséklődött. A hitelezés visszaesésének részben keresleti, részben kínálati okai vannak, hiszen a válság következtében számos hitellel finanszírozott tevékenység szintje csökkent, a szolgáltatók pedig számottevően szigorították hitelezési feltételeiket. A gazdaságnak a válságot követő erősödésével párhuzamosan azonban növekszik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 11

12 kínálati oldal jelentősége, mert az elkövetkező időszakban a hitelkereslet fokozatos élénkülése várható, amelyre a kínálatnak reagálnia kell. A hitelezésben azonban egyelőre erősödés nem látható, aminek egyik oka az, hogy a szolgáltatók még mindig szigorítják hitelfeltételeiket, részben a kockázatos ügyfelektől tartva, részben pedig a tőkehelyzettel összefüggő okokból. Annak, hogy a bankszektorban a szolgáltatók működéséből ma alig képződik pozitív eredmény, illetve hogy a veszteséges bankoknak a kieső tőkét pótolniuk kell, a hitelkínálatot számottevően visszafogó hatása lehet. A 211. évi kilátásokat tekintve a legvalószínűbb forgatókönyv a gazdasági növekedés további, mérsékelt ütemű élénkülését tartalmazza. Ebben a változatban az exportvezérelt feldolgozóipari expanzió a külső kereslet várható dinamikájából adódóan szükségszerűen lassul, a belföldi fogyasztás, a beruházás és a készletezés pedig az előző hatást meghaladó mértékben erősödik. Az erősödő belföldi gazdaságot várhatóan támogatni fogja a mérsékelten expanzív költségvetési politika, mert a tervbe vett hiányszűkítés teljes egészében a magánpénztári vagyon központosításából származik, a februártól kezdődően bejelentett kiigazító intézkedések hatása pedig nagyobb arányban 212-től jelentkezik majd. Emellett a belföldi kereslet élénküléséhez szükséges lesz a belföldi hitelezés erősödésére is, vagyis a bankrendszerben fordulatnak kell bekövetkeznie a 211. elejéig tapasztalt csökkenő aktivitáshoz képest. Különösen a beruházások finanszírozásának hiteloldali támogatása fontos, ahogy a gazdaság élénkülése nyomán a kapacitások kihasználtsága nő, és a további expanzióhoz jelentős fejlesztési forrásokra lesz szükség. A hazai konjunktúra fő kockázata egy olyan forgatókönyv, amelyben az export növekedése hamarabb lelassul, mint ahogyan a feldolgozóipari szektor lendülete a gazdaság egyéb területeire továbbterjedhetne. 7. ábra Munkanélküliségi ráta (%) és foglalkoztatottság (ezer fő) 8. ábra Csőd, felszámolás és végelszámolás a regisztrált vállalkozások %-ában Q1 5-Q1 6-Q1 7-Q1 8-Q1 9-Q1 1-Q1 11-Q1 Forrás: KSH Foglalkoztatottság (bal skála) Munkanélküliségi ráta (jobb skála) ,5% 3,% 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% Forrás: Opten, KSH 4-negyedéves görgetett Negyedévente 6Q4 7Q4 8Q4 9Q4 1Q4 A gazdaságnak a fenti főváltozat szerinti további élénkülése érdemben javíthatná a munkaerőpiaci helyzetet és a csődrátát, és a nem-teljesítő hitelek alakulásában is enyhüléshez vezethetne. Utóbbi tekintetben kritikus lehet az eladósodott és alacsony jövedelmű háztartások, a kereskedelmi és lakóingatlan-piac, valamint a pénzügyi problémákkal küzdő önkormányzatok helyzetének alakulása. Kérdés, hogy az ingatlanpiacot illetően 211. során milyen mértékű javulás következhet be, hiszen ott bármilyen fellendülést megelőzően először hitelt érdemlő stabilizációnak kell bekövetkeznie. Különösen fontos azonban, hogy 211-ben sor kerüljön az említett területek érdemi javulására, mert a következő évtől kezdve a költségvetési politika várhatóan kevésbé lesz képes a gazdaság élénkülésének támogatására. Ugyancsak kérdéses a jegybanki politika további iránya is, tekintettel a pénzpiaci kamatszint nemzetközi alakulására, valamint az élelmiszer- és energiaárak globálisan gyorsuló emelkedésére. Az előzőekből látható, hogy az elkövetkező időszakban a magyar gazdasági konjunktúra alakításában a pénzügyi szektornak, azon belül pedig elsősorban a bankrendszernek rendkívül fontos szerep juthat. Ahhoz azonban, hogy a kihívásnak megfelelhessen, szükség lesz a bankrendszer üzleti kilátásainak, eredményességének érdemi javulására, amelyre kockázatvállalási aktivitásának növelését alapozhatná. Erre a pénzügyi szektorra kivetett különadó mérséklése hiányában 211-ben gyakorlatilag egy forrásból lesz lehetőség, amennyiben a nem-teljesítő hitelekkel kapcsolatos új értékvesztés-szükséglet várakozásainknak megfelelően jelentősen mérséklődik. Utóbbihoz azonban a késedelmes hitelek ésszerű átstrukturálásának folytatásán kívül kormányzati beavatkozásra is szükség van, az adósok és az ingatlanpiac helyzetét javító intézkedések formájában. A bankszektor és a hitelezési tevékenység kilátásait rontó fontos kockázat a kockázati felárak nemzetközi emelkedése és az eszközminőség további kedvezőtlen Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 12

13 alakulása lehet, amelyhez csatlakozhat a jegybanki kamatszintek emelkedése vagy a gazdasági konjunktúra más okból bekövetkező lanyhulása is. 9. ábra Lakásárak és lakáspiaci tranzakciók 1. ábra Gépjárműállomány és újonnan regisztrált gépjárművek (ezer db) Lakáspiaci tranzakciók száma (éves adat, ezer db, bal skála) Inflációval korrigált lakásárindex (2=1, jobb skála) Q4 Q4 2Q4 4Q4 6Q4 8Q4 1Q Személygépkocsi állomány (bal skála) Forgalomba helyezett személygépkocsik (jobb skála) Forrás: KSH, FHB Forrás: KSH Az előzőekhez kapcsolódóan alapvetően fontos környezeti kérdés az árverezési és kilakoltatási moratórium felszámolása. A moratórium az általa teljesített lényeges szociálpolitikai cél ellenére a hitelpiac működőképességére nézve erősen negatív hatású volt, mert a hitelbiztosítékok érvényesíthetőségének korlátozása miatt alapjaiban kérdőjelezi meg a jelzáloghitelezés intézményét és egyben a jelzáloglevelek értékesíthetőségét is. Az intézkedésnek továbbá jelentős erkölcsi kockázata is volt, amennyiben az adósok egy részének fizetési készségét aláásta. Ebből a szempontból kedvező hír a Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás május végi bejelentése, amely a devizahitel-adósokat támogató átstrukturálási lehetőség, a nemzeti eszközkezelő mechanizmus és az ingatlanpiac élénkítését szolgáló lákásváltó kamattámogatás mellett a moratórium 211. közepi megszüntetését is előirányozza, a várhatóan növekvő számú banki fedezetértékesítés ingatlanpiaci hatásait korlátozó, fokozatosan bővülő értékesítési kvóta bevezetése mellett. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 13

14 3 A pénzügyi közvetítőrendszer helyzete és kockázatai 3.1 A hitelállomány fizetési késedelmessége A nem-teljesítő hitelek állományi aránya (az NPL-ráta) továbbra is emelkedik, rövidebb távon jelentősen ingadozó, hosszabb időszak átlagát tekintve lassan mérséklődő ütemben. Egyelőre nincs jele annak, hogy már a közeli hónapokban számítani lehetne az NPL-ráta tetőzésére, mert a kis (9 napon belüli) késedelmű állomány aránya is tovább emelkedik, mégpedig 29. óta nagyjából változatlan sebességgel. Az NPL-ráta emelkedése 21. szeptember óta teljes egészében lakossági hitelek, s ezen belül a jelzáloghitelek köréből származik. Ennek oka nagyrészt a háztartások egy részének súlyos eladósodottsága, illetve a svájci frankban fennálló hitelek esetében az adósságszolgálati teher számottevő növekedése. Az adósok kisebb része esetében szerepet játszhatott a fizetési készségnek az árverezési és a kilakoltatási moratóriumok miatti csökkenése is. A nemlakossági portfólión belül a súlyos késedelmesség aránya 21. szeptember óta nem nőtt tovább. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelek tekintetében jelentősen fokozódik a hitelezők átstrukturálási tevékenysége. Ez hosszabb távon a hitelminőségi probléma megoldásának fő módszere lehet, annak ellenére, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az átstrukturált állomány egy része később ismét késedelmessé válik. A megképzett értékvesztés állománya a hitelállomány késedelmességi státusza alapján becsült várható veszteség növekvő hányadát fedezi. E jelenség intézmény-felügyeleti szempontból főként azért fontos, mert az ingatlan- és gépjárműpiac mai gyenge állapota csökkenti a hitelbiztosítékok realizálható értékét. Kétségtelen viszont, hogy a fedezeti ráta emelkedése részben abból származik, hogy az állomány növekvő részének késedelmességi státusza az átstrukturálások miatt automatikusan javul, az erre megképzett értékvesztés azonban csak hosszabb időszak alatt érvényesíthető. A hitelezők növekvő mértékben élnek a követelés-értékesítés eszközével, a hitelbiztosítékok érvényesítését azonban a 211. közepéig meghosszabbított árverezési és kilakoltatási moratórium mindeddig akadályozta. A 211. májusban a banki közösség és a Kormány között létrejött megállapodás szerint a moratórium további hosszabbítására nem kerül sor, de az ismét megnyíló fedezetértékesítési lehetőség egyszeri ingatlanpiaci hatását fokozatosan bővülő értékesítési kvótarendszer fogja korlátozni. A nem-teljesítő, vagyis 9 napon túl késedelmes hitelek aránya lassuló, de még mindig tekintélyes ütemben emelkedik. Az említett késedelmességi körbe tartozó hitelek bruttó értéke 211. március végén az összes hitelpiaci közvetítő vagyis a részvénytársasági bankok, a külföldi bankok fióktelepei, a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások által nyújtott teljes hitelállomány 11,3%-át érte el. Ez 29. végéhez képest, vagyis 15 hónap alatt 3,4 százalékpontos emelkedést képvisel, ami az előző évi 4 százalékpontnyi emelkedéshez képest kétségkívül a súlyosan késedelmes állomány lassuló ütemű halmozódását jelzi. Ugyanebbe az irányba mutat az a tény is, hogy a teljes állományra számított NPL-ráta a legutóbbi hat jelentett hónapban, vagyis 21. szeptember vége óta mindössze,8 százalékponttal nőtt. A súlyosan késedelmes állományok a kis késedelmű körből jelentős utánpótlással rendelkeznek. A minőségromlási tendencia javulásának további bizonyítéka lehetne a 9 napon belüli késedelmek kedvező alakulása, mert a súlyos késedelmek az e körbe bekerülő hitelek további romlása nyomán alakulnak ki. Ilyen irányú változásnak azonban egyelőre nincs nyoma, mert a kis késedelmű állományok aránya az elmúlt bő két év során, némi szezonalitást mutatva nagyjából egyenletes ütemben emelkedett. Sőt, 211. első negyedében e téren is némi romlás következett be. Mindez arra utal, hogy a minőségromlási folyamat e fázisában nem történt kedvező változás, és a problematikus állomány csúcsszintjének elérése csak egy lényegesen későbbi időszakban várható. A súlyosan késedelmes lakossági hitelek aránya az átlagosnál gyorsabban gyarapodik, különösen a jelzáloghitelek esetében. A háztartásoknak nyújtott hitelek körében az NPL-ráta a 29. vége óta eltelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 14

15 15 hónapban 4,6 százalékponttal emelkedett, és 211. március végén az összes lakossági hitel 13,9%-a, illetve ezen belül a jelzáloghitelek 11,%-a volt súlyosan késedelmes. Különösen szembetűnő, hogy a súlyos késedelmesség aránya 211. első negyedében az előző kétéves időszak bármelyik félévénél gyorsabb havi ütemben emelkedett, és hasonló volt a helyzet a 9 napon belüli késedelmek alakulásával kapcsolatban is. Az összes problematikus, vagyis nem az eredeti szerződés szerint teljesítő lakossági hitel esetében azonban ilyen ütemkülönbség nem figyelhető meg, vagyis a lakossági hitelek romlása összességében a teljes hitelállományhoz hasonló ütemben zajlik. 11. ábra Az NPL-ráta alakulása (a teljes hitelállomány %-ában) 12. ábra Hitelpiaci szolgáltatók hitelminőségi rátái (a teljes hitelállomány %-ában) 15% 14% 13% 12% 11% 1% 9% 8% 7% 6% hitelek összesen lakossági hitelek % 12% 9% 6% 3% % 9 napon túl késedelmes becsült várható veszteség megképzett értékvesztés A nem-lakossági portfólió körében a súlyos késedelmesség 21. szeptember óta nem nőtt tovább. A nem-lakossági, vagyis a belföldi nem-pénzügyi vállalatok, pénzügyi szolgáltatók, kormányzati szervek és külföldi ügyfelek számára nyújtott hitelek körében a nem-teljesítő hitelek arányának növekedése az utóbbi bő két év során először többé-kevésbé folyamatosan lassult, 21. szeptemberében 9,5%-on tetőzve. Ezt követően átmenetileg csökkent, majd 211. márciusában lényegében ugyanerre a szintre emelkedett vissza. 1. táblázat Újratárgyalt hitelek állománya és állományi aránya Időszak végi adatok M Ft Arány M Ft Arány M Ft Arány M Ft Arány Hitelek összesen ,7% ,8% ,8% ,6% - Lakossági hitelek ,4% ,6% ,1% ,1% + jelzáloghitelek 2 747,3% ,% ,5% ,7% + egyéb hitelek ,6% ,5% ,2% ,3% - Egyéb hitelek ,9% ,3% ,% ,6% Mind a lakossági, mind a vállalati körben jelentősen fokozódott a hitelezők átstrukturálási tevékenysége. Az újratárgyalt hitelek aránya 211. márciusig a lakossági portfólió 5,1%-ára, az egyéb hitelek esetében pedig 2,6%-ra nőtt. A lakossági körben az újratárgyalt állomány annak ellenére növekedett gyorsabban, hogy ott az újratárgyaltak jóval nagyobb hányada vált időközben újra késedelmessé: az átstrukturált teljes állomány 53%-a, a nem-lakossági körben regisztrált 36%-kal szemben. Ez egyrészt arról tanúskodik, hogy a lakossági körben jóval gyakoribb a hitelek újratárgyalása, másrészt pedig arról, hogy a problematikus, vagyis a nem az eredeti szerződés szerint teljesítő állományok lakossági és nem-lakossági dinamikája között nagyobb a különbség annál, mint amit a késedelmes állomány alakulása tükröz. A fennmaradó probléma a lakossági körben jóval nagyobbnak tűnik, mint a nem-lakossági hitelek esetében. Ezt nem csak a késedelmességi adatok, hanem az azokat magyarázó jelenségek is bizonyítják. Egyrészt kétségtelen, hogy a vállalati körben amely a nem-lakossági ügyfelek közül a legnagyobb hitelállomány adósa a felszámolások, csődök, végelszámolások száma 21-ben 13,3%-kal (29-ben még 2,8%-kal) nőtt, a csődgyakorisági ráta pedig egy év alatt 3%-os szintről 3,3%-ra emelkedett. Másrészt szembetűnő, hogy a háztartások eladósodottsága viszonylag magas szintű és főként rosszabb tendenciájú, mint a vállalatoké. A teljes vállalati szektor tartozásai 21. szeptember végén a saját tőke 16%-át tették ki, ami nemzetközi összehasonlításban mérsékelt szint, s e ráta egy év alatt mindössze 1 százalékponttal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 15

16 az összes tartozás pedig 3,8%-kal emelkedett. A háztartások összes pénzügyi kötelezettsége viszont 21- ben 7,5%-kal nőtt, a szektor saját vagyonához képest pedig 2 százalékponttal, annak 66%-ára emelkedett. Ebben főként a svájci frankban fennálló devizaadósságnak az árfolyammozgásból származó felértékelődése játszott szerepet, ami az összes lakossági tartozás közel kétharmadát érintette. A háztartásoknál azonban nem is az adósságráta, hanem az adósságszolgálati ráta magas: a tőke- és kamatfizetések becsült összértéke 21-ben az adóssággal rendelkező háztartások rendelkezésre álló jövedelmének nagyjából egyharmadát tette ki. Ez azért alakulhatott így, mert a magyar hitelpiacon magas az egységnyi adósságra jutó kamatteher, és viszonylag rövid a hitelek átlagos lejárata is, részben a viszonylag rövidebb futamidejű fogyasztási hitelek jelentős aránya miatt. A viszonylag magas és növekvő adósságterhen kívül kedvezőtlen szerepet játszik a magas munkanélküliség, az adós háztartások tartalékainak a válság alatti felélése, és az adósok kisebb hányada esetében a fizetési készségnek az árverezési és a kilakoltatási moratórium nyomán bekövetkezett csökkenése is. A hitelkockázat értékvesztési-fedezeti rátája (értékvesztés állománya / becsült várható veszteség a hitelbiztosítéki fedezet figyelembe vétele nélkül) 29 vége óta jelentős mértékben emelkedett, mégpedig leginkább a bankoknál tapasztalt tartalékolási gyakorlatnak köszönhetően. A ráta értéke 15 hónap alatt az összes hitelpiaci szolgáltató esetében 3 százalékponttal, 46,9%-ra, a részvénytársasági bankok esetében pedig 4,1 százalékponttal, 49%-ra emelkedett. Az értékvesztési fedezettség tehát nőtt, a hitelbiztosítékokra pedig kevesebb várható veszteség terhe esik, mint korábban. Ez arra utal, hogy a hitelezők lefelé korrigálták hitelbiztosítéki értékeiket, követve az ingatlan- és a gépjárműárak kedvezőtlen alakulását. Figyelemre méltó természetesen, hogy az értékvesztési fedezettséget az átstrukturálás is növeli, mert a hitelek újratárgyalása a várható veszteség mértékét csökkenti, a megképzett értékvesztés viszont kezdetben csak korlátozott mértékben írható vissza. 2. táblázat Eljárás alá vont, illetve értékesített lakóingatlanok száma (db) Q1 Végrehajtási eljárásra átadott Egyéb eljárás alá vont Eljárás alá vont lakóingatlanok száma Végrehajtás során értékesített Egyéb eljárás során értékesített Eladott követelésben érintett Értékesítésben érintett lakóingatlanok száma során a szolgáltatók nem csak a hitelek átstrukturálásával, hanem végrehajtási és értékesítési eljárások kezdeményezésével is törekedtek a késedelmességi probléma kezelésére. 29-hez képest közel kétszeresére nőtt a végrehajtási eljárás alá vont hitelbiztosítéki lakóingatlanok száma, főként az összes eljárás mintegy felét kezdeményező szövetkezeti hitelintézetek tevékenysége nyomán. Az értékesítésben érintett lakóingatlanok döntő része a bankok tevékenységéhez kapcsolódik, és ezen belül is az eladott követelésben érintettek aránya kimagasló. A 21 túlnyomó részében hatályos árverezési és kilakoltatási moratórium ellenére több hitelbiztosítéki ingatlan került értékesítésre, mint egy évvel korábban. Azonban 28. kezdete óta több mint tízszer több ingatlant értékesítettek a követeléssel együtt, mint végrehajtási vagy egyéb eljárás során. Ebből az a következik, hogy az adósságrendezési célú értékesítésben érintett lakóingatlanok ma nagyrészt a faktoring-szolgáltatók állományait gyarapítják. Az árverezési és kilakoltatási moratórium megszüntetése a fedezetértékesítést élénkíteni fogja, de egyszeri ingatlanpiaci roham emiatt nem várható. A moratórium hatálya alá eső, 9 napon túl késedelmes lakossági jelzáloghitelek száma 211. március végén volt, vagyis annak szociális hatása társadalmi méretekben jelentős. Az április 15-i határidőtől július 1-ig meghosszabbított moratórium további két és fél hónapon keresztül ennél mintegy 25-3%-kal szűkebb körű védettséget biztosít, mert nem terjed ki a szabad felhasználású lakossági jelzáloghitelekre, de az intézkedés jelentősége ezzel kevéssé változott júliusban azonban a Kormány és a banki közösség megállapodása szerint sor kerül a moratórium megszüntetésére. Az említett lépés minden bizonnyal fokozni fogja a hitelezők fedezetértékesítési törekvéseit, de nagyarányú változás e tekintetben nem várható, mégpedig három okból nem. Egyrészt a hitelezők, jelentős részben a gyenge ingatlanpiacra tekintettel eddig is főként a rossz hitelek átstrukturálására törekedtek, és visszafogottan kínálták a kezükön lévő, értékesítési korlátozás alá nem eső lakóingat- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 16

17 lanokat döntően újonnan épített, üres lakásokat is. Másrészt az említett megállapodás szigorú értékesítési kvótákat határoz meg a potenciális ingatlanpiaci roham elkerülésére. Harmadrészt a megállapodás értelmében felállításra kerül egy nemzeti eszközkezelő mechanizmus is, amelynek keretében sor kerülhet a nem-teljesítő hitelek biztosítékai egy részének állami pénzeszközökből való, tehát lényegében a piacon kívüli megvásárlására, a korábbi tulajdonos hiteladós visszabérlési jogosítványa mellett. A nemzeti eszközkezelő mechanizmus szabályai ösztönzik a hitelezők és az adósok megállapodását a hitelek átstrukturálásáról. A bankok és a kormányzat közötti megállapodás értelmében a nemzeti eszközkezelő társaság különféle hozzáférési feltételek mellett a legalább 18 napja késedelmes hitelekhez kapcsolódó hitelbiztosítéki lakóingatlanok megvásárlására vállalkozik, az ingatlan földrajzi elhelyezkedésétől függően a szerződésben szereplő hitelbiztosítéki érték 3-55%-ának megfelelő áron. Az említett árszint arra ösztönöz, hogy a hitelezők és adósaik csak akkor forduljanak a nemzeti eszközkezelőhöz, ha a hitelek átstrukturálására vagy a hitelfedezet kedvező feltételek melletti értékesítésére nem nyílik mód, előbbi esetben például azért nem, mert az adós nem képes legalább a hitelkamat és némi tőketörlesztés rendszeres fizetésére. Ez abból adódik, hogy az eszközkezelő itt említett vásárlási árszintje a 18 napon túl késedelmes lakossági jelzáloghitelekre jellemző 89%-os átlagos LTV-ráta (a követelés bruttó értéke / a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értéke) mellett a követelés bruttó értékének 34-62%-os megtérülését biztosítja. Ez lényegesen elmarad a követeléseknek attól a (211. március végén) 72%-os hányadától, amelyre a 18 napon túli késedelmű hitelek átlagában értékvesztési fedezet nem áll rendelkezésre, tehát az eszközkezelőnek történő értékesítéskor a követelés mai könyv szerinti értékéhez képest szükségszerűen további jelentős veszteség merül fel. A fenti számítás azonban csak közelítő becslésnek felel meg, mert az idézett adatok az összes lakossági jelzáloghitelre vonatkoznak, illetve az aktuális, nem pedig a szerződésben szereplő hitelbiztosítéki értékeken alapulnak. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 17

18 3.2 Bankok A bankszektor átlagos jövedelmezősége 21-ben rendkívül alacsony szintre esett vissza, a változatlanul magas hitelkockázati költségek és a különadó együttes hatása miatt. A bankok közel fele veszteségesen működik. A kamatmarzs viszont az európai bankrendszerben megszokottnál lényegesen magasabb, és a forrásköltségek csökkenése nyomán 21-ben bővült is. A portfolióminőség romlási üteme 21-ben lassult, a nem-teljesítő hitelek aránya (NPLráta) csökkenő sebességgel, de továbbra is nő. 211-ben további lassulás várható, de a hitelminőségi ciklus mélypontjának elérése a közeljövőben még nem valószínű. A jövedelmezőség emiatt egyelőre nyomott marad, mert a különadó a 21. évihez hasonló összegben - idén is terheli a bankokat, a hitelkockázati költségek valószínű csökkenését pedig a növekvő volumenű nem-teljesítő eszközök kieső kamatbevételei ellensúlyozzák. Hosszabb távon viszont a jövedelmezőség érdemben javulhat, ha a hitelkockázati költségek tartósan csökkennek, a különadó mértéke mérséklődik, a ma is egészséges szintű kamatmarzs pedig fennmarad, vagy csak korlátozott mértékben süllyed tovább. A hitelaktivitás továbbra is lanyha, tranzakciós alapon a bankok által nyújtott hitelek állománya 29. második negyedéve óta folyamatosan csökken. E tendencia oka részben a változatlanul gyenge hitelkereslet, részben pedig a növekvő mértékben szelektív hitelezésből adódó kínálati korlát. Az állomány fogyása a bankok szempontjából egyrészt csökkenő mérethatékonysághoz vezet, másrészt mérsékelheti az elkövetkező évek hitelkockázati költségeit. Az utóbbi hatás viszont nem teljesen egyértelmű, mert az óvatos hitelezés fokozza az ügyfelek likviditási/jövedelmi problémáit és fékezheti a hitelminőségi válságból való kibontakozást. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, a biztonságos működéshez szükséges tőkeszintet a tulajdonosok folyamatosan biztosítják. Várható, hogy ez a jövőben is így marad, de megfigyelhető, hogy a tulajdonosok tőkepótlási készsége egyelőre főként a veszteségek pótlásával kapcsolatban érvényesül, esetleges kockázati expanzió fedezetének kialakítására viszont jóval kevésbé áll fenn. Ez utóbbi jelenség jelentős részben a bankrendszer jelenlegi alacsony jövedelmezőségével magyarázható. Kedvező viszont az alapvető tőkeelemek tőkebázison belüli magas aránya, amely a Bázel 3-as szabályozás szempontjából a magyar bankoknak előnyt biztosít. 13. ábra A veszteséges bankok és fióktelepek mérlegfőösszegének aránya az összes bank és fióktelep mérlegfőösszegén belül 14. ábra A részvénytársasági bankok 12 havi adózott eredményének alakulása (Mrd Ft) 4% 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % veszteséges bankok veszteséges fióktelepek együtt Nagybankok Többi bank 6 Q4 7 Q4 8 Q4 9 Q4 1 Q4 Jövedelmezőség A bankrendszer jövedelmezősége 21-ben jelentősen romlott. A részvénytársasági bankoknak az adózott eredménnyel számított átlagos tőkejövedelmezősége (ROE) az előző évi 8,9%-os szintről mindössze 1,4%-ra, eszközjövedelmezősége pedig az előző évi,72%-ról,13%-ra esett vissza, miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 18

19 fióktelepek jövedelmezősége ugyancsak jelentősen,,39%-ra zsugorodott. A veszteséges részvénytársasági bankok száma kilencről 15-re nőtt, mérlegfőösszegük részesedése pedig egy év alatt 4,3%-ról 36,1%- ra növekedett. A veszteséges fióktelepek száma nem nőtt ugyan változatlanul hat darab de a szektoron belüli súlyuk emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos magyarországi bank csak egészen kis mértékben volt jövedelmező, szemben a válság előtti évek vagyis a közötti időszak 2%-körüli átlagos ROE értékeivel, amelyhez képest már ben is számottevő gyengülés következett be. 3. táblázat A bankszektor jövedelmezőségének összetevői az átlagos mérlegfőösszeg százalékában Kamatbevétel 8,43% 8,63% 8,44% 8,11% 8,47% 8,12% 7,8% 7,34% 7,7% Kamatkiadás 5,69% 5,93% 5,82% 5,61% 5,87% 5,42% 4,97% 4,43% 4,6% Kamatmarzs 2,74% 2,69% 2,62% 2,5% 2,6% 2,7% 2,83% 2,91% 3,1% Nem-kamateredmény 1,3% 1,62% 1,57% 1,26% 1,86% 1,74% 1,63% 1,12%,6% - Jutalékeredmény,93%,91%,88%,87%,89%,9%,91%,91%,89% - Osztalék,63%,71%,65%,21%,23%,25%,25%,28%,24% - Pénzügyi műveletek er.,54%,8%,86%,92% 1,4%,89%,9%,71%,65% Értékv. és kock. célt. vált. -,55% -,83% -1,8% -1,25% -1,52% -1,41% -1,6% -1,55% -1,21% Ált. igazgatási ktg-ek -2,47% -2,39% -2,21% -2,7% -2,2% -2,1% -2,2% -2,2% -2,7% Rendkívüli eredmény,6%,6%,6% -,3% -,7% -,8% -,8% -,15% -,12% Adózás előtti eredmény 1,8% 1,11%,95%,41%,85%,95%,75%,31%,2% Adózott eredmény (ROA),91%,8%,81%,26%,72%,84%,67%,24%,13% Adózott eredmény (ROE) 1,91% 9,97% 1,3% 3,26% 8,91% 1,5% 7,69% 2,78% 1,44% Megjegyzés: a táblázat 12 havi gördülő adatokat tartalmaz A válság előtti időszakhoz képest létrejött eredményromlás fő tényezője a hitelek értékvesztése. A részvénytársasági bankok összes értékvesztési és céltartalékolási kiadása 21-ben az átlagos eszközállomány 1,2%-át tette ki, ami 13,9 százalékpontnyi ROE-vel volt egyenértékű, szemben a válság előtti utolsó teljes évben, vagyis 27-ben hasonló jogcímen regisztrált 5,6 százalékpontnyi értékkel. Az értékvesztési kiadások nagyarányú növekedése a vállalati és a lakossági hitelezésben egyaránt megjelent, de a legutóbbi egy év során különösen jelentős koncentráció alakult ki a projekthitelezés terén, ahol az elkészült ingatlanok értékesítési, hasznosítási nehézségei a megtérülési kilátásokat számottevően rontották. Erre tekintettel a projekthitelek értékvesztési hányada (megképzett értékvesztés/bruttó követelésállomány) 21 folyamán 87%-kal nőtt, szemben a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hasonló mutató 37%-os emelkedésével. Ez a projekthitelezésben jelentős piaci részesedésű néhány nagybanknál számottevő veszteségeket okozott. A nettó értékvesztés-képzés mellett jelentős ROE-egyenértékben 3,6 százalékpontnyi volt a követelések leírásán és értékesítésén keresztül realizált veszteségek eredményrontó hatása is. 15. ábra A részvénytársasági bankok eszközarányos jövedelmezőségének (ROA) alakulása 16. ábra A részvénytársasági bankok tőkearányos jövedelmezőségének (ROE) alakulása 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% -,5% Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Nagybankok Többi bank ,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% -,5% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % -5% -1% Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Nagybankok Többi bank % 25% 2% 15% 1% 5% % -5% -1% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 19

20 A jövedelmezőséget azonban 21-ben már kedvezően érintette a portfólióminőség romlásának csökkenő üteme. Az előzőekkel szemben viszonylagosan kedvező fejlemény, hogy 21-ben a nemteljesítő hiteleknek a teljes hitelállományon belüli aránya az előző évihez képest lassuló ütemben nőtt tovább. Ennek következtében az értékvesztési és céltartalékolási nettó kiadások összege 21-ben az átlagos eszközállomány 1,2%-ára mérséklődött, ami a 29. évi szintnek nagyjából négyötöde. A teljes értékvesztésen és céltartalékoláson belül a hitelállománnyal összefüggő veszteségek mértéke ennél kisebb arányban csökkent, de tény, hogy az éves hitelkockázati költségek alakulása 29-hez képest már mérsékelt hatású eredményjavító tényezőként jelentkezett. A hosszabb távú eredményromlás további fontos eleme volt a 21-ben első ízben kivetett pénzügyi különadó és a hitelezésben felszámítható díjak gyakorlatának szigorítása. Az eszközarányosan meghatározott különadó-kötelezettség mintegy nettó 1 1 milliárd forinttal csökkentette a bankok adózott eredményét, amelynek ROE egyenértéke az adott évet tekintve 4 százalékpontra tehető, vagyis a tőkejövedelmezőség egyéves gyengülésének több mint felét ez a tétel magyarázza meg. Hasonló irányú, bár nagyságrenddel kisebb hatást gyakoroltak egyes 21-ben hozott fogyasztóvédelmi intézkedések, például a devizahitel-törlesztés középárfolyamon való átszámításának követelménye, amelyek a fennálló hitelállománnyal kapcsolatban felszámítható díjak és költségek mértékét, illetve a hitelfeltételek egyoldalú, a bankok számára kedvező módosítását korlátozták. Utóbbihoz hozzáteendő, hogy a magyar bankrendszerben a korábbi évek során tapasztalt, nemzetközi összevetésben magas jövedelmezőség egyik fontos oka éppen a nyújtott hitelek feltételei egyoldalú módosításának az európai gyakorlathoz képest szokatlanul liberális hatósági kezelése volt. Ennek, a fogyasztók számára méltánytalan gyakorlatnak az érdemi szigorítására került sor a legutóbbi időszakban. 17. ábra A bankok eszközarányos jövedelmezősége (ROA) fő összetevőinek alakulása 18. ábra A bankok tőkearányos jövedelmezősége (ROE) fő összetevőinek alakulása Kamatmarzs Nem-kamateredmény Értékv. és kock. célt. vált. Ált. igazgatási ktg-ek Átlagos ROA 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Kamatmarzs Nem-kamateredmény Értékv. és kock. célt. vált. Ált. igazgatási ktg-ek Átlagos ROE 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Három év alatt mérsékelten, 21-ben viszont nagy arányban rontotta a banki eredményt a pénzügyi és befektetési szolgáltatások csökkenő nettó bevétele. Az e soron mutatkozó eredmény különösen 29-ben volt igen jelentős mértékű, mégpedig főként a forint államkötvényeknek a 29. márciust követő nagyarányú felértékelődése miatt, amely az elsődleges forgalmazó szerepet betöltő bankokat igen kedvezően érintette. A tőkepiac azonban a 29. évi masszív fellendülést követően 21-ben már kevésbé dinamikusan alakult, a bankok pénzügyi és befektetési egyenlege pedig nagyjából egyharmaddal, ROEegyenértékben mérve 5,3 százalékponttal csökkent. Az innen származó eredményromlás a bankrendszer tőkejövedelmezőségét 21-ben egymaga 6% körüli mértékben csökkentette. A kamatmarzs 21. december vége előtt több mint egy évig az európai trenddel ellentétesen - folyamatosan növekedett, ami jelentős eredményjavító tétel volt. Erre lényegében az euróövezeti folyamatokkal ellentétes irányú jegybanki kamatciklus, illetve a kockázati felárak jelentős mozgása adott lehetőséget. Az eszközarányos banki kamatmarzs három év alatt kismértékben a 27. évi 3,27%-ról 3,1%-ra szűkült, ezen belül azonban az első két évben számottevően szűkült, majd 21-ben ismét érdemben (41 bázisponttal) tágult. A hosszabb távon szűkülő marzs egybevág a hitelezési feltételek időközbeni szigorítása, valamint a hitelfeltételek egyoldalú módosítását korlátozó szabályozás trendjével, az időszakon belüli ingadozásra azonban egyértelműen a jegybanki kamatszint és a felárak változása adhat 1 A banki különadó összegével csökkenteni lehetett a társasági adó alapját. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2

21 magyarázatot ben a kamatmarzs jelentős szűkülését a nagykereskedelmi finanszírozás rekordmagasságú kockázati felárai, valamint az ennek nyomán erősen megemelkedett jegybanki kamatszint mellett kibontakozott betéti verseny határozta meg. 21-ben azonban csökkenő jegybanki kamat és az év átlagát tekintve mérséklődő kockázati felárak érvényesültek, és így a forrásokért folytatott verseny szorítása is enyhült. Ilyen körülmények között a bankok például jelentős megtakarításokat eszközöltek a megtakarítási és folyószámlák kamatozásának drasztikus csökkentésével, illetve az előző évben tapasztaltnál jóval kevésbé vonzó lekötött betéti ajánlatokat bocsátottak ki. A válság alatt folyamatosan és érdemben csökkent a bankok tőkearányos jutalék- és díjeredménye is. Az átlagos ROE ennek következtében 27 óta 2,7 százalékponttal, 21-ben,8 százalékponttal mérséklődött. A nettó jutalékbevételeket egyrészt a hitelüzletág aktivitásának visszaesése, másrészt a befektetési szolgáltatási üzletág ingadozó forgalmi volumene magyarázza. A kialakult trenden egyrészt elsősorban a hitelkereslet élénkülése és a kockázati expanzió újraindulása, másodsorban pedig a befektetési szolgáltatási üzletág forgalmának, eredményének stabilizálódása, megszilárdulása változtathatna. A működési költségeket tekintve 29-ben az ésszerűen elvégezhető körben számottevő megtakarításra került sor, 21-ben viszont a folyamat elakadt. A működési költségek eszközarányos mértéke 29-ben 2,42%-ról 2,2%-ra csökkent, azt követően, hogy a bankok korábbi hálózatfejlesztési projektjeiket és foglalkoztatotti létszámukat érdemben visszafogták, illetve általánosságban is erőteljes takarékosságot érvényesítettek. 21-ben azonban az eszközarányos működési költség mérsékelten emelkedett, 2,7%-ra. Utóbbi arra utal, hogy az ésszerű költségmegtakarítás lehetőségei időközben jórészt kimerültek. 211-ben az alacsony banki jövedelmezőség fennmaradása várható. A fentebb felsorolt tényezők közül a hitelkockázati költségek az egyetlen, amelynél az NPL-ráta emelkedésének az idei főváltozatunkban valószínűsített további lassulása miatt érdemi javulásra van kilátás. Ezzel szemben a kamatmarzs további tágulása az átlagos kamatszint folytatódó csökkenése hiányában kevésbé valószínű, és a kamateredmény szempontjából negatív irányba mutat a tavalyi évközi fogyasztóvédelmi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a nem-teljesítő eszközállomány növekedése is januártól kezdve ugyan jelentősen mérséklődött a magyar szuverén kockázati felár, viszont továbbra is komoly fenyegetés, hogy az év további részében a nemzetközi kockázati felárak a szuverén adósságproblémával összefüggő kiszorítási hatás miatt emelkedhetnek. A befektetési szolgáltatások eredményében sem a tőkepiaci árak, sem a forgalom idei kilátásai alapján nem várható érdemi bővülés, a magánpénztári rendszer méreteinek drasztikus csökkenése viszont mind a pénztár-szolgáltatási, mind a vagyonkezelési bevételeket érdemben csökkenteni fogja. Az átlagos magyar bankot jellemző hosszú nyitott devizapozíció miatt a forint 211 eleji erősödése is negatív hatású. Mindehhez képest érdemi pozitív hatást a hitelezési, illetve a tőkepiaci szolgáltatási volumen bővülése fejthetne ki. A forgalmakat tekintve a tőkepiaci területen már 21-ben is volt némi élénkülés elsősorban a privátbanki területen, a befektetési vállalkozások rovására a hitelezésben azonban egyelőre kedvező változás nem látható. Igaz, a bankok a vállalati hitelezés területen már 211 egészére nézve is mérsékelt élénkülésre számítanak. Hitelezési kockázatok A hitelezési kockázatok magas szintje változatlanul a magyar bankrendszer legsúlyosabb tehertétele. Mint jelentésünk előző fejezetében már kifejtettük, a banki hitelek minősége továbbra is lendületesen romlik, bár a folyamat sebessége 21-ben kétségtelenül csökkent az előző évhez képest. A hitelek széles köre erősen veszélyeztetettnek számít, beleértve a fedezett és fedezetlen lakossági és vállalati hiteleket, valamint különösen nagy súllyal a projekthiteleket, és növekvő mértékben a pénzügyi nehézségekkel küzdő önkormányzatok hiteleit is. Kedvező jelenség, hogy az emelkedő NPL-ráta ellenére a hitelkockázatok értékvesztési fedezettségének (megképzett értékvesztés / becsült várható veszteség a hitelbiztosítékok figyelembe vétele nélkül) mértéke is nőtt. A hitelállománynál szélesebb egyebek között a kötvényeket is tartalmazó összes követelés aggregátumára kiszámolt NPL-ráta 21-ben 4,4%-ról 6,3%-ra nőtt, a követelések késedelmességi státuszára, vagyis a bankonként és ügyfelenként kialakult legnagyobb fizetési késedelem hoszszára alapozva becsült várható veszteség pedig a teljes állomány 5,7%-áról 7,9%-ra emelkedett. Ezzel szemben a teljes értékvesztés-állomány mintegy 5%-kal, a követelések 2,6%-áról 3,9%-ra nőtt, az értékvesztés és a várható veszteség hányadosaként képzett fedezeti ráta pedig több mint 4 százalékponttal, 49,6%-ra ugrott. Hozzáteendő, hogy a fedezeti ráta két év alatt összesen 13 százalékponttal emelkedett, vagyis a várható veszteséget ellentételező tényezők szerkezetében nagyarányú eltolódás következett be a hitelbiztosítékok felől az értékvesztési állományok irányában. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 21

22 19. ábra Rossz és kétes minősítésű tételek aránya a bankok bruttó állományain belül 2. ábra A lejárt és újratárgyalt ügylettel rendelkező ügyfelek kötelezettségeinek aránya 1% 8% 6% 4% 2% % Minősítendő mérlegtételek összesen NPV+EV hitelek Lakossági hitelek Külföldiek hitelei Minősítendő mérlegen kívüli tételek összesen 4% 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % Minősítendő mérlegtételek NPV+EV hitelek Lakossági hitelek Külföld Megjegyzés: NPV + EV = nem-pénzügyi vállalatok és egyéni vállalkozók Megjegyzés: NPV + EV = nem-pénzügyi vállalatok és egyéni vállalkozók Az emelkedő értékvesztési fedezettség értékelésekor természetesen figyelembe kell venni, hogy arra nagyrészt a hitelfedezetek leértékelése miatt került sor. Erre utal, hogy a jelzálogfedezetek teljes értéke a korábbinál lényegesen kisebb mértékben haladja meg a követelés erejéig beszámított értéket. A leértékelésben elsősorban a fedezetek (pl. ingatlanok, gépjárművek) piacainak gyengesége (alacsony forgalom, csökkenő árak) tükröződik, de emellett a lakossági jelzáloghitelek esetében szerepet játszhatott az árverezési, illetve kilakoltatási moratórium miatti korlátozott érvényesíthetőség is. Kétségkívül kedvező azonban az a tény, hogy a hitelfedezetekre eső fedezeti teher, vagyis az összes várható veszteségnek az értékvesztési állomány által nem fedezett része két év alatt közel 22%-kal csökkent, ami meghaladja a lakóingatlanoknak az említett időszakban bekövetkezett leértékelődését. 4. táblázat Értékvesztés-szükséglet és ellátottság Követelések összesen (Mrd Ft) Késedelmes tételek az összes követelés arányában Nem lejárt, eredeti szerződés szerint 87,99% 86,58% 86,78% 85,83% 86,2% 84,79 83,64% 82,6% 82,28% Újra tárgyalt / prolongált 2,35% 1,97% 1,48% 2,14% 3,12% 1,87% 1,9% 2,37% 2,81% -3 nap 6,3% 6,8% 6,47% 6,12% 4,74% 6,4% 7,3% 7,77% 6,57% 31-9 nap 1,2% 2,7% 1,7% 1,81% 1,7% 1,91% 1,64% 1,71% 2,% nap 1,28% 1,57% 2,41% 2,61% 2,65% 2,57% 2,9% 3,1% 2,94% 1 év felett,88% 1,% 1,16% 1,48% 1,77% 2,46% 2,61% 3,7% 3,41% Késedelmes tételek (Mrd Ft) Nem lejárt, eredeti szerződés szerint Újra tárgyalt / prolongált nap nap nap év felett ) Számított veszteség az összes követelés arányában 2) Megképzett értékvesztés az összes követelés arányában 3,9% 4,5% 4,9% 5,5% 5,7% 6,5% 7,% 7,7% 7,9% 1,4% 1,6% 1,9% 2,3% 2,6% 2,8% 3,2% 3,5% 3,9% Értékvesztési fedezettség 2) / 1) 35,8% 35,5% 38,8% 41,1% 45,4% 42,7% 45,3% 45,1% 49,6% Az értékvesztési fedezettség emelkedése kisebb részben az újratárgyalt hitelek állománynövekedéséből fakad. A részvénytársasági bankok körében az újratárgyalt hitelek állománya 21-ben a teljes hitelállomány 2,1%-áról 3,7%-ra nőtt. A hitelek átstrukturálása elvileg nem jár a fedezeti ráta emelkedésével, amennyiben a késedelmességi státusz javulását az értékvesztési állomány visszaírása követi. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 22

23 magyar gyakorlatban azonban a késedelmességi státusz javulásával arányos visszaírás csak hosszabb idő elteltével következhet be, mert a követelés csak akkor sorolható át kedvezőbb minősítési kategóriába, ha már legalább hat hónapig az új feltételek szerint folyamatosan teljesített. A növekvő átstrukturált állományon belül pedig viszonylag sok a frissen újratárgyalt hitel, nem utolsó sorban azért, mert az átstrukturált hitelek 4-5%-a ismét késedelmessé válik, s azt további, újonnan újratárgyalt állományok pótolják. A felépülő újratárgyalt állomány tehát ténylegesen az értékvesztési fedezettség javulásával jár: az ide tartozó banki állományok átlagos értékvesztési fedezettsége 21-ben 6,3%-ról 7,8%-ra emelkedett. A kialakult hitelminőségi probléma megoldása részben az általános gazdasági feltételek javulása, részben a bankok, az állam és az adósok között megosztott teherviselés mellett alkalmazott kockázat- és veszteségcsökkentő eljárások révén következhet be. 211-ben a makrogazdasági feltételek mérsékelt ütemű javulása várható, amely mellett a másodikként említett eljárások alkalmazására is szükség lesz az adósok helyzetének megszilárdítása és egzisztenciális ellehetetlenülésének megakadályozása, a bankok veszteségeinek korlátozása, illetve a hitelezés élénkítése érdekében. Az egyes szektorokat tekintve a vállalati portfólió viszonylag gyors tisztulását a hitelek rövidebb futamideje, a hitelbírálatnál rendelkezésre álló pénzügyi információk, illetve a hitelbiztosítékok szabadabb érvényesíthetősége biztosítja. E körben állami támogatás indokoltsága a KKV-hitelezés élénkítésével, illetve általában a vállalati gazdálkodás adó- és adminisztratív terheinek enyhítésével kapcsolatban vetődik fel, az önkormányzatok, illetve költségvetési intézmények tekintetében pedig szükségessé válhat az eladósodási folyamat állami kontrolljának erősítése is. A lakossági körben a megoldás nagyrészt a Kormány és a banki közösség feljebb már említett megállapodásának keretein belül képzelhető el, az árverezési és kilakoltatási moratórium megszüntetése, a devizahitelek adósságszolgálati terheit stabilizáló átstrukturálás, nemzeti eszközkezelő mechanizmus felállítása, és az ingatlanpiacot élénkítő célzatú állami kamattámogatás révén. 21. ábra A hitelezés növekedési ütemének árfolyamszűrt alakulása (év/év) 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% Hitelek NPV + EV hitelek ProjekthitelekEgyéb vállalati hitelek Lakossági hitelek Lakossági lakáscélú Lakossági Személyi hitel Gépjármű Szabadfelh. Áruvásárlási fogyasztási célú vásárlási hitel jelzáloghitel és egyéb Külföld Megjegyzés: az ábrán látható hitelezési dinamikák számítása 26 év végi változatlan devizaárfolyamok mellett történt. Továbbá a nem euró devizahiteleket minden esetben 1%-ban CHF alapúnak tekintettük, kivéve a külföldnek nyújtott hitelállományokat ahol az említett részt 7%-ban USD-ben, 3%-ban pedig CHF-ben denomináltnak tételeztük fel. Hitelaktivitás A hitelaktivitás a 29. évi összeroppanást követően 21-ben tovább csökkent, ami a bankok üzleti teljesítménye mellett a gazdasági növekedés további élénkülését is veszélyezteti. A részvénytársasági bankok hitelállománya a tranzakciók alapján, vagyis a valutaárfolyamok hatását kiszűrve 21- ben 7,1%-kal csökkent, úgy, hogy a változás sebessége 29. második negyede óta nagyjából változatlanul alakult. E visszaesés az új hitelfolyósítás nagyarányú mérséklődésével függ össze. Hitelintézeti összesen adatok szerint az új folyósítások volumene a lakossági hitelek körében az egészen rövid lejáratú, rulírozó jellegű facilitások (folyószámlahitel, hitelkártya) igénybevételeit leszámítva 21 során 26%-kal, az utóbbi két évben pedig összesen 71%-kal esett vissza. A nem-pénzügyi vállalatoknál a csökkenés ennél lényegesen kisebb mértékű, 21-ben 3,5%-os, az utóbbi két évben összesen pedig 7,6%-os volt. Az adatok értékelésénél célszerű figyelembe venni, hogy a vállalati körben az átlagos hitel sokkal rövidebb lejáratú, mint a lakossági hiteleké, illetve hogy a rulírozó facilitások igénybevétele a lakossági körben időközben jelentősen bővült, a vállalati körben viszont csökkent. Ez a két szektor folyósítási adatai közötti szembetűnően nagy különbséget részben magyarázza, részben pedig jelentősen enyhíti. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 23

24 A hitelállomány stabilizálódása egyelőre nem látható, a lakossági hiteleknél pedig a visszaesés fokozódó ütemű. A projekthiteleket leszámítva, amelyek állománya az ingatlanpiac folytatódó gyengülése miatt növekvő ütemű lemorzsolódást mutatott, a vállalati hitelállomány éves csökkenésének sebessége 21-ben érdemben lassult, és negyedévről-negyedévre is stabilizálódó trendet követett. Erre alapozva a bankok 211-re már a vállalati hitelkereslet mérsékelt növekedésével számolnak, miközben a lakossági körrel szemben további állománycsökkenést vetítenek előre. Figyelemre méltó azonban, hogy 211 első hónapjaiban előzetes adatok alapján az élénkülés jelei még nem mutatkoztak, sőt, a nagybanki szektorban enyhén gyorsuló ütemű lemorzsolódás valósult meg, mind a lakossági, mind pedig a vállalati körben. A csökkenő hitelaktivitás oka a gyenge kereslet mellett jelentős részben kínálati korlátokban keresendő. A bankok 28. második negyedéve óta időről-időre változó intenzitással, de folyamatosan szigorították hitelfeltételeiket. Ez a trend még a legutóbbi hónapokban is érvényesült, részben az eltérő kockázatú ügyfelek közötti fokozódó különbségtétel vagyis a nagyobb kockázatú ügyfelekkel szembeni további szigorítás részben pedig az árjellegű feltételek általános szigorítása, vagyis a hitelköltségek emelése tekintetében. Az utóbbi jelenséghez, a lakossági körben hozzájárult a devizaalapú jelzáloghitelek - valójában az ilyen hitelt fedező ingatlanra a jelzálogjog bejegyzésének augusztustól hatályos tiltása is, amely a jelzáloghitelek közvetlen költségeit jelentős mértékben megnövelte. Tekintettel a lakossági devizahitelekkel járó fedezetlen valutakockázatra, a szigorú tiltás is erősen indokolt, különösen a forinttal szemben elméleti alapon és történetileg is nagy volatilitású svájci frank- és japán jenhitelek tekintetében. Lényeges előrelépés a kormányzat és a banki közösség között létrejött, 211. májusban bejelentett megállapodás, amely az említett területekhez kapcsolódó intézkedések mellett a lakótulajdonukat elvesztő nemfizető adósok lakhatásának megoldását és az ingatlanpiaci árak védelmét célzó intézkedéseket is tartalmaz. A hitelezési feltételek szigorítása részben az alacsony jövedelmezőség miatti banki kiigazítás egyik formájaként is értelmezhető. A hitelezés kockázat szerinti szelektivitásának fokozása romló hitelminőség körülményei között teljesen indokolt. Ennek ellenére felmerül a kérdés, hogy a hitelkereslet csökkenése és a hitelezési feltételek indokolt mértékű szigorítása elegendő magyarázat-e a nem-pénzügyi vállalatoknak, a háztartásoknak és a pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek két év a 211. márciust megelőző 24 hónap alatt, a nyolc nagybank körében bekövetkezett csaknem 17%-os, árfolyamszűrt csökkenésére. Erre a kérdésre egzakt válasz nem adható, de az utóbbi hónapok felügyeleti tapasztalatai azt mutatják, hogy az anyabanki forrás-, és még inkább tőkeallokáció kapcsán gyakorta felmerülnek részint az alacsony jövedelmezőségre, részint a magas nagykereskedelmi forrásigényre hivatkozó tőke- és a forrástakarékossági követelmények. Ebből arra lehet következtetni, hogy a banki jövedelmezőség újbóli emelkedése a hitelezési aktivitás élénkülésének egyik fontos feltétele. A bankok forrásszerkezete A bankrendszer átlagos hitel/betét-aránya 21-ben enyhén emelkedett, és a válság előtti szinten áll. Az utóbbi két évben tranzakciós alapon erősen csökkenő banki hitelállomány, valamint a mérsékelten csökkenő betétek kombinációjából elvileg a hitel/betét arány 16 százalékpontnyi, 163%-ról 146%-ra történő csökkenésének kellett volna következnie. Az említett arányszám azonban ténylegesen csak 29- ben csökkent, 21-ben viszont ismét 152%-ról 156%-ra nőtt, ami pontosan megegyezik a válságot megelőző, 28. június végi szinttel. A jelenség magyarázata a forintnak a svájci frankkal szembeni 22%-os leértékelődésében, valamint a hitel- és betéti állományok eltérő devizaszerkezetében rejlik, amennyiben a nagy tömegű lakossági svájcifrank-hitelek forintban számított értékének emelkedése ellentételezte a mutatónak a tranzakciós egyenlegből származó csökkenését. A két hatás eredője az, hogy a részvénytársasági bankoknak a nagykereskedelmi forrásokra való ráutaltsága - a hiteloldalon bekövetkezett jelentős kiigazítás ellenére - továbbra is egészségtelenül magas. Indokolt cél tehát a banki betétállomány erősödése, különösen a hosszabb lejáratú tartós betéteket illetően. A fentiek ellenére mérsékelten csökkenő volt a bankok nagykereskedelmi finanszírozásának aránya. A bankok tőkén kívüli forrásai között 21-ben a kiskereskedelmi források részesedése 52%-ról 53%-ra nőtt. Ez úgy volt lehetséges, hogy a hitelállomány eszközökön belüli aránya nőtt, mert a bankok nem-hiteljellegű eszközeiket, elsősorban pedig értékpapír-portfólióikat az év során közel 7%-kal csökkentették, és nagykereskedelmi forrásokat törlesztettek. Emellett az enyhén visszaeső súlyú nagykereskedelmi forrásokon belül is csökkent valamelyest a külföldi finanszírozás súlya, amelynek mintegy kétharmadát továbbra is az anyabanki finanszírozás teszi ki. Vagyis az év egészében végső soron mérsékelt ütemű anyabanki forráskivonás ment végbe, de nem a hitelállomány, hanem a kincstári típusú befektetések, azon Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 24

25 belül pedig főként a forintkötvények terhére. Az összes anyabanki forrás összege 21-ben 3%-kal (euróértékben közel 6%-kal) csökkent, aránya azonban a teljes mérlegen belül nagyjából változatlanul 19%. A csökkenés mértékéből stratégiai jellegű forráskivonásra egyáltalán nem lehet következtetni, ezzel szemben elegendő magyarázat lehet a forintkötvény-piac rövid távú alakulása is. 22. ábra Kiskereskedelmi és nagykereskedelmi finanszírozás tételei 23. ábra Külföldi finanszírozás mérlegen belüli aránya 1% 8% 6% 4% 2% % Ügyfélbetétek Pénzpiaci alapok betétei Mon. pü-i int. betétei Felvett hitelek Saját kib., hitvisz. megtest. ép.-k anyabanki rövid (jobb sk.) anyabanki hosszú (jobb sk.) egyéb külföldi forrás (jobb sk.) összes forrás (mrd Ft; bal sk.) % 3% 2% 1% % Likviditás A bankrendszer különféle mutatók alapján számított likviditási helyzete 21-ben kismértékben romlott, de rövidtávon változatlanul megfelelő szintű. Ez az összkép az eszközoldali likviditás viszonylag kényelmesen bő szintjéből, a nettó pénz- és tőkepiaci kitettség mértékének mérsékelt romlásából, a hitel/betét arány fent említett enyhe növekedéséből, illetve a nagykereskedelmi források rövidülésével összhangban a lejárati transzformáció mértékének emelkedéséből tevődik össze. A bankrendszer eszközoldali likviditása a válság előtti szintekhez képest jelentősen emelkedett, 21-ben pedig alig változott. A készpénz és folyószámlák, a jegybanki betét, az állampapírok és egyéb forgatási célú értékpapírok, valamint a bankközi követelésállomány elemeit felölelő, vagyis a széles értelemben vett likvid eszközök mérlegen belüli súlya 21 folyamán 1 százalékponton belüli mértékben süllyedt, de továbbra is 29%-os, vagyis viszonylag magas. A bankok a likvid eszközök arányát a válság időszakában, annak kockázataira reagálva, a korábbi 22-26%-os szintről érdemi mértékben megemelték. A ráta legutóbbi hajszálnyi csökkenése a válság akut fázisának elmúltával természetesnek tekinthető. 24. ábra A bankok fontosabb likviditási mutatóinak alakulása I. 25. ábra A bankok fontosabb likviditási mutatóinak alakulása II. 35% 3% 25% 2% Likvid eszköz /MF (bal skála) Nettó pénz és tőkepiaci pozíció/mf (jobb skála) % -5% -1% -15% 135% 12% 15% 9% Likvid eszköz / Likvid betét (bal skála) Likvid eszköz / Összes betét (bal skála) Hitel/betét arány (jobb skála) 18% 165% 15% 135% 15% -2% 75% 12% 1% -25% 6% 15% 5% % Megjegyzés: likvid eszközök alatt a pénztár és elszámolási számlák állományait, a bankközi betéteket, a forgatási célú értékpapírokat, és a befektetési céllal tartott jegybankképes értékpapírok állományait értjük 45% % Megjegyzés: likvid eszközök alatt a pénztár és elszámolási számlák állományait, a bankközi betéteket, a forgatási célú értékpapírokat, és a befektetési céllal tartott jegybankképes értékpapírok állományait értjük Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 25

26 A bankok nettó pénz- és tőkepiaci pozíciójának 21. évi romlása elsősorban a hitelállományt érő árfolyamhatás következménye, a hitel/betét arány mérsékelt emelkedésével kapcsolatban feljebb írtakkal összhangban. A pénz- és tőkepiaccal szembeni követelések és az onnan származó források különbözeteként számított forrástöbblet 21-ben eszközarányosan 15%-ról 17%-ra nőtt. Mint feljebb említettük, az enyhén csökkenő nagykereskedelmi forrásállománnyal szemben a tranzakciós alapon jelentősen zsugorodó hitelállománynak a mérlegen belüli aránya a devizahitelek felértékelődése következtében emelkedett, a nem-hiteljellegű eszközökből pedig érdemi mértékű visszavonásra került sor. A hitelek felértékelődése és az egyéb eszközök csökkenése természetesen szorosan összefügg, mert a devizahitelekből származó hosszú nyitott devizapozíciók túlnyomó része mérlegen kívül fedezésre került, amin a hitelek felértékelődéséből származó mérlegnyereséget ellentételező finanszírozandó - veszteség keletkezett. 26. ábra Lejárati transzformáció a mérlegfőösszeg százalékában 25% 2% 15% 1% 5% % -5% -1% -15% -2% nap 31-9 nap nap 1-2 év közt 2-5 év közt 5 év felett lejárat nélkül A lejárati összhang 21-ben ugyancsak romlott, a hosszú lejáratú lakossági hitelek felértékelődése és a nagykereskedelmi források rövidülő lejáratai következtében. Megjegyzendő, hogy mindez a 29. évi ellenkező irányú változás részleges kompenzációjaként jött létre. A hitelállományt érő felértékelődés hatása főként abban érhető tetten, hogy a bankok összesített 5 évnél hosszabb lejáratú nettó eszközeinek mérlegaránya egy év alatt 22,5%-ról 23,7%-ra emelkedett. Ezzel szemben a 9 napnál rövidebb lejárati szegmens forrástöbblete 21,4%-ról 23,9%-ra, az egy éves lejáraton belüli forrástöbblet pedig még nagyobb mértékben, 23,1%-ról 26,8%-ra nőtt. Az év végén tehát a bankok már a teljes mérleg több mint negyedrészére kiterjedően finanszíroztak rövid lejáratú forrásokkal közép- és hosszúlejáratú kihelyezéseket. Az egyéves nettó pozíció változásának mintegy kétharmada az eszközoldalon, fennmaradó része pedig a források körében következett be. A forrásoldali lejáratok rövidülése annak ellenére következett be, hogy az ügyfélbetéteken belül elsősorban a kamatadó elleni védelmet nyújtó tartós befektetési számla állományainak felfutása miatt az egy éven túli lejáratúak hányada 5,2%-ról 6,6%-ra nőtt. A rövidülés tehát a nagykereskedelmi forrásoknál alakult ki, mégpedig főként a nemzetközi pénz- és tőkepiacot jellemző magas lejárati felárak, vagyis a meredek hozamgörbe miatt. Ebben az anyabankok is szerepet játszottak, amennyiben e körben a hosszú lejáratú források aránya 74,8%-ról 71,4%-ra csökkent. Az anyabanki források összetétel-változása azonban csak az összes forrásoldali változás felét tette ki, a fennmaradó rész pedig a piaci eredetű forrásokkal függ össze. E változással a nagykereskedelmi források megújítási kockázata mérsékelten emelkedett. A Bázel 3-as szabályozás keretében előírandó új likviditási mutatók bevezetése hosszabb távon érdemi felkészülési és kiigazítási szükséglettel járhat. Bár a Bázel III. szabályai még nem kerültek véglegesítésre, és a tervezett bevezetés időpontja is viszonylag távoli 215. és 218. között - a ma rendelkezésre álló munkaanyagok alapján úgy tűnik, hogy a tervezett új szabályozás által előírandó két új likviditási mutató (LCR: Liquidity Coverage Ratio, és a hosszú távú likviditást megjelenítő NSFR: Net Stable Funding Ratio) a magyarországi bankok számára komoly felkészülési, illetve alkalmazkodási folyamatot tehet szükségessé a majdani zökkenőmentes bevezetés érdekében. Az eddigi próbaszámítások során különösen az LCR mutató esetében jelentős szóródás mutatkozott az egyes bankok eredményei között. Ezzel kapcsolatban célszerű figyelembe venni, hogy az említett próbaszámítások egyelőre kísérleti jellegűek voltak, a két mutató számításának definíciói és paraméterezése pedig a tényleges bevezetésig hátralévő időszakban még jelentősen változhat. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 26

27 211. június Kockázati jelentés A devizaszerkezethez kötődő kockázatok A bankok devizapozícióihoz kapcsolódó kockázatok a forinthoz és euróhoz képest egyaránt jelentősen erősödő svájci frank miatt érdemben nőttek. A bankszektornak a forinttal szembeni, mérlegen belüli nettó2 devizapozíciója 21-ben ezen belül is az év második felében - számottevően emelkedett: a devizaeszközöknek a devizaforrások fölötti többlete eszközarányosan az év eleji 1,4%-os mértékről 14,3%-ra nőtt. E változás az eszközök és a források eltérő devizaszerkezetével, valamint a forintnak főként a svájci frankkal, kisebb részben pedig az euróval szembeni gyengülésével magyarázható. Ugyanakkor a mérlegen belüli nyitott pozíció a nettó pozíciónál lényegesen kedvezőbben alakult forintban kifejezve 2%-kal csökkent, eszközarányosan pedig hajszálnyival nőtt ami azt jelzi, hogy a bankok a mérlegen belül is igyekeztek csökkenteni a hitelállományból fakadó devizakockázataikat. A bankoknak a forint/devizaárfolyamokkal szembeni kitettsége tehát jelentősen nőtt, a deviza-keresztárfolyamokkal kapcsolatos kitettsége viszont csaknem ugyanekkora mértékben csökkent. A mérlegen kívüli fedezeti szükségletek mértékét azonban elsősorban a nettó devizapozíció alakulása határozza meg, ezért az említett - elsősorban devizaswap szükségletekkel járó megújítási kockázat az év során számottevően növekedett. 27. ábra A bankok mérlegen belüli nettó- és nyitott devizapozíciója (hó végi állomány, Mrd Ft) Mérlegen belüli nettó pozíció Mérlegen belüli nyitott pozíció 28. ábra Bankszektor teljes nettó-, hosszú,- és nyitott devizapozíciója (hó végi állomány, Mrd Ft) Teljes nyitott devizapozíció Teljes nettó devizapozíció Tejes hosszú devizapozíció A teljes, tehát a mérlegen kívüli tételeket is magában foglaló nyitott devizapozíció jelentősen gyarapodott. Bár a mérlegen belüli nyitott pozíció döntő hányadát a bankok mérlegen kívül az utóbbi egy évben is folyamatosan fedezték, a teljes nyitott pozíció az év során forintegyenértékben 16,5%-kal, a szavatoló tőke arányában pedig 2,3%-ról 23,5%-ra bővült. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a bankok közvetlen devizaárfolyam-kockázata érdemi mértékben nőtt, másrészt azt is, hogy a 211. év eddig eltelt időszakára jellemző erősödő forintárfolyam a bankok számára veszteséget eredményez. Az utóbbi megállapítással kapcsolatban megemlítendő viszont, hogy a belföldi ügyfeleknek nyújtott devizahiteleknek a hitelminőséggel kapcsolatban már tárgyalt közvetett devizakockázata szempontjából az összefüggés fordított, mert a forint erősödésének elvileg a hitelkockázati költségek csökkenését kell eredményeznie. Tőkehelyzet A szabályozói minimum tőkekövetelmény alapján a tőkeellátottság átlagos szintje 21 végén megfelelő volt, sőt, az év során kissé javult. Az így számított tőkemegfelelési mutató (TMM) az előző év végi 13,1%-ról 13,3%-ra emelkedett. Ez a bankrendszer alacsony jövedelmezőségéből származó erősen korlátozott belső tőkeképződés mellett úgy volt lehetséges, hogy egyrészt a veszteséges bankok egy részénél jelentős mértékű tulajdonosi tőkepótlásra került sor, másrészt a bankok kockázati kitettsége az év során enyhén csökkent. A figyelembe vehető szavatoló tőke összes mennyisége így 1%-kal emelkedett, a minimális tőkekövetelmény összértéke pedig,6%-kal csökkent. Az utóbbi változás tekintetében döntő jelentőségű volt a hitelkockázat fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény 2,4%-os csökkenése, a piaci és működési kockázatok tőkekövetelményének 1,5%-os bővülése mellett. Ennek alapján elmondható, hogy a változatlanul biztonságos szintű tőkehelyzet a tőkepótlások mellett a hitelaktivitás alacsony szintjének 2 A nettó devizapozíción az összes devizában a forinttal szemben fennálló nettó pozíció összegét, a nyitott devizapozíción pedig az egyes devizákban fennálló nettó pozíciók abszolút értékének összegét értjük. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 27

28 köszönhető. Az átlagos tőkehelyzet mellett a TMM szóródása is kedvezően alakult, mert az év végén mindössze négy bank esetében adódott 1% alatti - a különféle sokkok lehetősége miatt szabályszerűnek, de kockázatosnak tekinthető - érték. 29. ábra A tőkemegfelelési mutató (TMM) alakulása 3. ábra A pillér I. tőkekövetelmény megoszlása az egyes kockázatok között 16% 15% 14% 13% 12% 11% 1% 9% 8% Nagybankok Többi bank 16% 15% 14% 13% 12% 11% 1% 9% 8% Hitelkockázat (%) Piaci kockázat (%) Működési kockázat (%) Elszámolási kockázat (%) Egyéb tőkekövetelmény (%) Tőkeköv. (jobb skála, mrd Ft) 1% % % % % % A bankok 2. pillér szerinti tőkemutatója is megfelelő szintű tőkeellátottságot tükröz. A bankoknak a hatályos európai tőkeszabályozás (CRD) ún. 2. pillére alapján olyan eljárást (ICAAP) is alkalmazniuk kell, amely a vállalt kockázatok mértéke és közgazdasági tartalma alapján meghatározza a szabályozói minimum-előírás felett indokolt többlettőke-szükségletet, valamint az ehhez rendelkezésre álló tőkét. A Felügyelet a bankok számítási eljárását, illetve eredményeit rendszeresen felülvizsgálja (SREP-eljárás), majd az intézménnyel való párbeszédet követően megállapítja a 2. pillér szerinti tőkeszükségletet és a rendelkezésre álló tőke nagyságát. 21. végi állapot szerint a Felügyelet a szabályozói minimum fölött átlagosan 16%-os többlet-tőkekövetelményt írt elő. A szektor átlagos SREP szerinti tőkemegfelelése így 11,5%-os, volt, és egy év alatt 1,3 százalékponttal csökkent. A 21. végi bankrendszeri átlagérték továbbra is megfelelő, ugyanakkor figyelemre méltó az egyedi banki értékek viszonylag nagy szóródása. 21 végén 12 bank (29 végén: 8 bank) SREP szerinti TMM-je volt 1% alatti, s ezek közül 4 banké (29 végén egy bank) a 8,5%-os szintet sem érte el. Ennek értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a SREP-szerinti TMM már figyelembe veszi olyan kockázatok tőkeszükségletét is, amelyek miatt a szabályozói tőkemutató esetében a minimum-követelményen felüli többlettőke fenntartása lehet indokolt. Változatlanul magas az alapvető tőkeelemek alapján számított Tier 1 tőkemutató. Az alapvető tőkeelemek az összes szavatoló tőke mintegy hét-nyolcadát teszik ki, minek következtében 21 végén a Tier 1 mutató átlagos értéke 11,3% volt, ugyancsak enyhén növekvő az előző évhez képest. A magas Tier 1 mutatónak a nemzetközi tőkeszabályozás folyamatban lévő módosulását figyelembe véve különös jelentősége van, mert a készülő Bázel 3-as szabályozás erősebb hangsúlyt fektet az elsődleges alapvető tőkeelemekre, a hibrid és a kiegészítő tőkeelemek használatát pedig korlátozni fogja. Ezért az elsődleges alapvető tőkeelemeknek a fejlett gazdaságok bankrendszereihez képest magas aránya a hibrid tőke hazai előfordulása jelenleg csekély a Bázel 3-ra való felkészülés szempontjából kifejezetten előnynek minősül. A banki tőkehelyzet kockázatai közül kiemelkedik a belső tőkeképződés alacsony szintje és a hitelbiztosítékok valós piaci értékével kapcsolatos bizonytalanság. Az alacsony belső tőkeképződés főként a hitelminőség romlásával összefüggő további veszteségek lehetősége miatt problematikus. Ezek szempontjából előnyös körülmény, hogy a magyar bankrendszer nagy része stratégiai tulajdonosok kezében van, amelyek az elmúlt időszakban folyamatosan biztosították a kieső tőke pótlását. A fő kockázat nem annyira a szükséges tőkeallokációk elmaradása a prudens működéshez szükséges tőkét az anyabankok várhatóan a jövőben is biztosítják majd - hanem az, hogy a tulajdonosok az elvesztett tőke pótlásával párhuzamosan a kockázati kitettség korlátozását követelhetik meg leánybankjaiktól. Ilyen gyakorlat a hitelezési feltételek további szigorítását, vagyis a hitelkínálat csökkenését eredményezné. A másik fő kockázat a jelenleg gyenge állapotban lévő ingatlan- és gépjárműpiacok miatt a hitelbiztosítékok piaci értékének bizonytalansága, amelyet a jelenleg még hatályban lévő, de 21. júliustól megszűnő árverezési és kilakoltatási moratórium súlyosbít. Mint feljebb említettük, a bankok a hitelbiztosítékaik nyilvántartott értékét a tényleges piaci árak függvényében rendszeresen kiigazítják, a kapcsolódó kockázat azonban így is messze meghaladja a szokásos mértéket. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 28

29 A konszolidált bankcsoportok sajátosságai A magyarországi bankcsoportok működésében a tagok túlnyomó többségét tulajdonló anyabankoknak továbbra is meghatározó szerepe van. 21 végén az év során változatlan számú, 11 magyarországi bankcsoport anyabanki mérleg-főösszege a konszolidált mérleg 85%-át tette ki. Azok a csoportok, melyek maguk is egy nemzetközi pénzügyi csoport részei, tevékenységüket jellemzően belföldre korlátozzák, forrásaik zömét bankjukon keresztül vonják be, konszolidált eszközeik mértéke alig haladja meg a csoport banki tagjáét. Az anyabankon kívüli érdemi forrásgyűjtés csak a két külföldön is aktív hazai bankcsoport esetében figyelhető meg. 5. táblázat Ügyfelekkel szembeni követelés 6. táblázat Ügyfelekkel szembeni kötelezettség Mrd Ft Anyabanki (a) Konszolidált (b) Arány (b/a) % % Változás -,7%,2% Mrd Ft Anyabanki (a) Konszolidált (b) Arány (b/a) % % Változás -3,7% -1,7% A csoportok betét- és hitelállománya 21-ben valamelyest erősebb dinamikát mutatott, mint az anyabanki, mégpedig főként a külföldi leányvállalatoknak a hazaiakat meghaladó dinamizmusából származóan. Az eltérés nagy része azonban a valutaárfolyamok mozgásából adódó nagyobb átértékelési hatásból származott. Árfolyamhatás nélkül jelentős csökkenés következett volna be mind a hitelek, mind a betétek állományában. Ez különösen szembetűnő a hitelek esetében, ahol árfolyamszűrt alapon az év egészére anyabanki és csoportszinten egyaránt 9-1%-os visszaesés becsülhető. Vagyis az anyabankoknál tapasztalható, erősen szűkülő hitelaktivitás általános képén a leányvállalatok főként bankok és pénzügyi vállalkozások gyakorlatilag semmit sem változtattak. 7. táblázat A likvid eszközök arányának alakulása 8. táblázat A hitel / betét arány alakulása (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b-a) 29 31,7 25,3-6,4 21 3,5 24,2-6,3 Változás -1,2-1,1,1 Likvid eszköz: Pénzeszközök, állampapírok, hitelintézetekkel szembeni követelések (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b-a) ,7 123,5-6, ,9 125,8-8,1 Változás 4,3 2,4-1,9 Az anyabankokéhoz hasonló módon mérsékelten romlott a csoportok likviditási helyzete. A leányvállalatok likvid eszközeik nagy részét az anyabankoknál vezetett számla egyenlege jelenti. Így a konszolidáció miatt a csoportszintű likviditás kisebb, mint az anyabanki, de 21-ben csoportszinten is az anyabankihoz hasonló csökkenő tendencia érvényesült, jelentős részben a svájcifrank-hitelek mérlegen kívüli fedezeti ügyletein keletkezett veszteség eszközigénye miatt. A hosszabb távú likviditást jellemző hitel/betét-mutató a bankcsoportok körében az anyabanki átlagnál mérsékelten alacsonyabb, de 21-ben 124%-ról 126%-ra emelkedett, vagyis a nagykereskedelmi forrásigény mérsékelten nőtt. A mutató az eszközöket nagyobb mértékben érintő átértékelési hatás miatt romlott, hiszen tranzakciós alapon a hitelek nagyobb mértékben csökkentek (kb. 9,5%-kal), mint a betétek (5,5%-kal). Az ügyféltranzakciók így pozitív pénzáramot eredményeztek a csoportok számára, ami viszont nem likvid eszközként jelentkezett, hanem a forrásokat csökkentette. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 29

30 9. táblázat A 9 napot meghaladó késedelmes tételek arányának alakulása (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b-a) 29 2,7 4,6 1,9 21 4,5 6,6 2,1 Változás 1,8 1,9,1 1. táblázat Értékvesztési kiadások a mérlegfőösszeg százalékában (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b-a) 29 1,6 1,9,3 21 1,2 2,,8 Változás -,4,1,5 A leányvállalatok portfóliója rosszabb minőségű. A csoporttagok között jelentős szereplők a pénzügyi vállalkozások (PV-k), melyek szinte kizárólagosan anyabanki finanszírozás mellett nyújtanak pénzügyi lízingszolgáltatást, illetve hiteleznek. E vállalkozásokon keresztül rendszerint viszonylag magas kockázatú ügyletek finanszírozása történik. A magas kockázatot nagyrészt a finanszírozott ágazatok okozzák, mert a PV-k tevékenysége erősen összpontosul a gépjármű- és ingatlanfinanszírozásra. Ez az üzleti profil a válság kezdete óta mind üzletméreti, mind eszközminőségi szempontból komoly hátrányt jelent, tekintettel a gépjármű- és az ingatlanpiac szokatlanul gyenge teljesítményére. Az anyabanki mérlegben szereplő, leányvállalatoknak nyújtott hitel helyett a konszolidált jelentésben a PV-k rosszabb portfóliója szerepel, jelentősen rontva a követelések minőségét. 11. táblázat Eredménykimutatás főbb tételei a mérlegfőösszeg százalékában Konszolidált bankcsoportok összesen Anyabank Konszolidált Konsz - Egyedi változás változás Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 8,32% 6,85% -1,48% 9,58% 8,28% -1,31% 1,26% 1,43% Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások -5,89% -3,9% 1,99% -5,72% -4,5% 1,67%,17% -,16% Kamatkülönbözet 2,44% 2,95%,52% 3,86% 4,22%,36% 1,43% 1,27% Kapott osztalék,25%,27%,2%,1%,2%,% -,24% -,25% Jutalék- és díjeredmény 1,1% 1,8% -,2%,89%,95%,5% -,2% -,13% Pénzügyi műveletek eredménye 1,1%,68% -,42% 1,6%,69% -,36% -,5%,1% Egyéb üzleti tevékenység eredménye -,27% -1,33% -1,5% -,47% -,95% -,48% -,19%,38% Működési költségek -2,1% -2,16% -,5% -2,72% -2,72%,% -,62% -,57% Értékvesztés és kock. céltartalék változása -1,6% -1,17%,43% -1,94% -2,1% -,7% -,33% -,84% Rendkívüli eredmény -,8% -,14% -,6% -,2% -11% -,9%,6%,3% Adózás előtti eredmény,83%,19% -,64%,68%,9% -,59% -,15% -,1% ADÓZOTT EREDMÉNY (ROA),72%,12% -,6%,5% -,3% -,53% -,22% -,15% ADÓZOTT EREDMÉNY (ROE) 8,89% 7,61% -1,28% 6,57% -,4% 6,97% -2,32% -8,1% A külföldi leányvállalatok (bankok és nem-banki hitelezők) tekintetében pedig egyes fogadó országoknak a magyarországinál rosszabb makrogazdasági környezete eredményezett nagyobb késedelmes állományt. E tényezők hatására csoportszinten a 9 napnál hosszabb elmaradásban lévő tételek aránya 3 az anyabanki szint közel másfélszerese (21 végén a teljes állomány 6,6%-a). A súlyosan késedelmes állomány arányának 21. évi növekedése azonban csoport- és anyabanki szinten nagyjából hasonló ütemben zajlott, sőt, az év második felében a két szintre számított átlagos ráták közötti elnyílás némileg szűkült, a IV. negyedévben pedig a csoportok 9 napon túli késedelmű állománya minimálisan csökkent, mégpedig a devizahiteleket felértékelő árfolyamhatás ellenére. Az értékvesztési kiadások továbbra is magasak, és az anyabanki trenddel szemben 21-ben tovább emelkedtek. A késedelmes állomány tendenciáit követve csoportszinten az értékvesztési kiadások is magasabbak. 21-ben az emelkedés folytatódott, bár csak kis mértékben (az összes eszköz 1,9%-áról 2%-ra) ami viszont így is jelentősen kedvezőtlenebb, mint az anyabankok mérlegében mutatkozott számottevő javulás. Bár a konszolidált késedelmi statisztikák némileg kedvezőtlenebb trendet mutatnak, mint az anyabankiak, az értékvesztési kiadásban jelentkező eltérést nem magyarázzák, hiszen a 9 napon 3 A konszolidált késedelmi statisztikák nem a késedelemmel érintett állományt mutatják, mint az egyedi bankok esetében, hanem a tényleges elmaradást, ami csak késleltetve mutatja a hitelek minőségének alakulását. A táblázatokban az azonos tartalom érdekében a ténylegesen lejárt állományokat tüntettük fel, ezért az itt megjelenített szintek nem összehasonlíthatóak az egyedi bankok késedelemmel érintett állományaira közölt egyéb adatokkal. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 3

31 túl késedelmes tételek arányának növekedése csak,1 százalékponttal volt magasabb csoportszinten. Ennek következtében az értékvesztés-fedezeti ráta konszolidált szinten javult (6 százalékponttal 89,6%- ra), és az év végén már meg is haladta az anyabanki mutatót (amely 85,3% volt). 31. ábra A bankcsoportok jövedelmezőségének eloszlása (min, max, interkvartilis, átlag) 32. ábra Bankcsoportok tőkemegfelelése Tier1-3 alapján (min, max, interkvartilis, átlag) 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% -5% 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% -5% 2% 18% 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% 18% 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% Megjegyzés: 12 havi eredmény alapján A jövedelmezőség anyabanki és csoportszinten is nagy arányban csökkent. Az értékvesztési kiadások 21-ben számottevően rontották a konszolidált eredményt az anyabankihoz képest, több mint,8 százalékpontos eltérést okozva az eszközarányos jövedelmezőségben (ROA). A pozitív kamatkülönbözet tágulása továbbá csoportszinten is megfigyelhető volt, csak kisebb mértékben (,5 helyett csak,35 százalékpont erejéig) következett be, amelynek ellenére csoportszinten még mindig nagyobb volt a kamatkülönbözet (4,2% az anyabanki 3,% helyett), részben a PV-k, részben a külföldi leánybankok eredményei miatt. Ezzel szemben a kisebb leányvállalatoknál kevésbé érvényesülnek a méretgazdaságossági előnyök, ezért a csoportszintű eszközarányos működési költségek közel,6 százalékponttal magasabbak, az anyabanknál jelentkező leánybanki osztalékok pedig kiesnek a konszolidáció folyamán. A kamatadó hatása konszolidált szinten is jelentős eredményrontó tényező volt, de külföldi csoporttagok miatt kisebb mértékben, mint az anyabankok esetében. Az egész szektort érintő negatív hatások miatt a legtöbb csoport jövedelmezősége csökkent. A szektorszintű jövedelmezőség így 21-ben minimális mértékben negatív lett (ROA: -,3%, ROE: -,4%), és az összesen 11 csoport közül négy lett veszteséges. További fontos tendencia a jövedelmek növekvő szóródása. A táguló jövedelmezőségi szélső értékek mellett az átlaghoz közeli teljesítményű bankok vonatkozásában is felerősödtek a különbségek (kiszélesedett az interkvartilis). A veszteséges csoportoknál tőkepótlás vált szükségessé. A bankcsoportok kockázati expanziója 21- ben az anyabankokhoz hasonló módon erősen visszafogottan alakult, az összes tőkekövetelmény az év során mindössze egy százalékkal emelkedett. Mivel a tőkekövetelmény 85%-a a hitelezési kockázatból származik, a hitelállomány tranzakciós alapon bekövetkezett 1%-os csökkenése a tőkekövetelmény jelentős csökkenését is eredményezhette volna, de az a forint leértékelődése miatt meghiúsult. A kialakult veszteségek így számottevő tőkebevonást tettek szükségessé. A szükséges tőkét a tulajdonosok rendelkezésre bocsátották, így a bankcsoportok összesített szabályozói tőkemegfelelése 13,3%-ról 14%-ra emelkedett. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 31

32 3.3 Szövetkezeti hitelintézetek 21 közepén a hitelkockázati kitettség trendjében jelentős fordulat következett be. A korábbi lendületes vállalati hitelezés megtorpant, és a hitelbiztosítéki fedezet aktívabb megkövetelésével összefüggésben a hitelezési kockázat nem nőtt tovább. A fizetési késedelmek terén pozitív fejlemények is megfigyelhetők, amennyiben a teljes késedelmes hitelállomány aránya csökkent, de a lakossági súlyos késedelmek tovább emelkedtek. Az értékvesztési kiadások magas szinten stabilizálódtak. A pénzügyi szektorra kivetett különadó a szövetkezeti alszektort kevésbé érinti a bankrendszernél, ennek ellenére a szövetkezetek jövedelmezősége tovább romlott. A kamat és jutalékbevételek csökkentek, a költséghatékonyság viszont javult. A visszafogott ütemű hitelezés és a változatlanul pozitív jövedelmezőség együttesen a tőkemegfelelés javulását okozta, ami az intézmények zöménél megfigyelhető. A krónikusan veszteséges intézmények viszont folyamatos tőkepótlást igényelnek. Intézményi szerkezet Az összeolvadási folyamat lassú ütemben folyik tovább. A több intézményt érintő tárgyalások mindössze egy esetben vezettek egyesüléshez 21-ben. Ez részben annak köszönhető, hogy számos szövetkezet alapszabályában szigorodtak a tagok ki- és beléptetésének szabályai, ezért a korábbiaknál nehezebbé vált a jelentősebb átalakulásokhoz a tagok egyetértésének megszerzése. Korábban sok egyesülés történt annak következtében, hogy tőkehiányos szövetkezetek függetlenségük feladására kényszerültek, de 21- ben ilyen esetre nem akadt példa. Az intézményszám csökkenésének további módja a szövetkezeti hitelintézetek bankká való átalakulása. E téren új fejlemény, hogy 211. elején egy nagy szövetkezet bankká alakult. Végül, 29. vége óta két szövetkezeti szolgáltató működési engedélyének visszavonása következett be, amelyek közül a második intézkedésre már 211. elején került sor. 12. táblázat A szövetkezeti szektor létszámának és méretének alakulása Intézményszám (db) Mérlegfőösszeg (Mrd Ft) Mérleg növekedési üteme (év/év) -,8% -4,2% 1,6% 2,2% 6,7% 9,5% 8,2% Az újonnan megszűnt szolgáltatók példája felhívja a figyelmet az intézményvédelmi alapok tevékenységének fontosságára. A szövetkezeti szektorban több intézményvédelmi alap is működik, melyek egyrészt ellenőrzik a tagjaik működését, másrészt a tagok által befizetett összegekből tőkejuttatást nyújtanak a rászoruló intézményeknek. Problémát jelent, hogy az alszektornak az intézményvédelmi alapok általi lefedettsége nem teljes, illetve hogy az egyes alapokban felhalmozott tőke nem mindenhol kielégítő szintű. A 21-ben visszavont engedélyű szövetkezet esetében a szolgáltató intézményvédelmi alapjának tőkehelyzete nem tette lehetővé az intézmény megmentését. A 211. elején bekövetkezett másik engedély-visszavonási esetben független szövetkezetről lévén szó, a tőkepótlás szóba sem került. Az intézményvédelmi alapok könyvvizsgálói feladatokat is ellátnak, amelyre a jelek szerint szintén szükség van, mert a csődbe ment független intézménynél a kötelező audit nem fedte fel a hiányosságokat, csak a soron következő felügyeleti felülvizsgálat. E szempontból fontos körülmény, hogy az egyes szövetkezetek számviteli politikája is eltérő. A közelmúltban előfordult például, hogy egy szövetkezet tőkemegfelelése 6%-ra csökkent, miután az egyesülés előkészítéseként átvette a befogadó szigorúbb előírásait. Hitelkockázat A hitelkockázati kitettség emelkedése megállt, de továbbra is ez a tétel az alszektor legnagyobb kockázata. A korábban dinamikusan bővülő vállalati hitelezés 21. második felében kifulladt, és csak néhány szövetkezet növelte tovább kihelyezéseit. Ennek ellenére az év/év alapú mutatók az év egészére még jelentős növekedést mutatnak: teljes bruttó hitelállomány esetében 4,6%-os, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek esetében 1,9%-os mértékben. A lakossági szektor szövetkezeti hitelállománya Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 32

33 tovább csökkent (-2,4%), az egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek jelentősen (a második félév során 9,1%-kal) visszaestek. Nagyobb arányú új kihelyezés csak az önkormányzatok irányába történt (+47,6%). A kockázati expanzió mértéke azonban ténylegesen elmaradt az állománygyarapodás ütemétől, mert a portfólió eltolódott a biztonságosabb, ingatlannal fedezett hitelek irányába. A devizahitelek aránya 21 végén 13% alatt volt, így az árfolyamváltozás mind a kitettségre, mind az adósok fizetőképességére korlátozott hatással van. A szövetkezetek hitelkockázata mindemellett változatlanul magas, tekintettel a tartósan magas munkanélküliségre és a továbbra is emelkedő csődgyakoriságra, amely a szövetkezetek hagyományos ügyfélkörét adó KKV-szektort kiemelten érinti. A kockázatnak a szövetkezetek üzletméretéhez viszonyított szintjét mérsékli viszont, hogy a szövetkezeti alszektorban a hitelállomány a mérlegfőösszeg 42%-át teszi ki, míg a bankszektorban a hasonló mutató értéke jóval magasabb, 64%-os. A hitelállomány 21. második felében bekövetkezett zsugorodása a tőkemegfelelés szempontjából kedvező, de a biztonságosabb, viszont alacsonyabb kamatozású állampapírok és bankközi betétek arányának növekedése mérsékelheti a szövetkezetek nettó kamatbevételeit. 33. ábra Növekedési dinamika a szövetkezeti szektorban (év/év) 34. ábra Jelzáloghitel-állományok és fedezetek alakulása a szövetkezeti szektorban Hitelek (bruttó, teljes) Devizahitelek (tranzakciós) Mérlegfőösszeg Betétek 3% 2% 1% % -1% -2% Jelzálogok a követelés értékéig / Jelzálogok teljes értéke (bal skála) Jelzálogok a követelés értékéig / Összes hitelállomány (bal skála) Lakossági jelzáloghitelek / Lakossági hitelállomány (jobb skála) 8% 7% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % % 6% 55% 5% A hitelek biztosítéki fedezettsége mérsékelten emelkedik. A teljes szövetkezeti hitelállomány jelzálog-biztosítéki fedezettsége, vagyis a követelések erejéig figyelembe vett jelzálogfedezetnek az összes hitelköveteléshez viszonyított aránya 21-ben 65,1%-ról 66,4%-ra emelkedett. E változás magyarázó tényezői azonban ellentétes módon alakultak. Egyrészt számottevően nőtt a jelzálogfedezettel rendelkező hitelek aránya a lakossági hitelek körében 56%-ról 6% körüli értékre másrészt érdemben nőtt az átlagos LTV-ráta (41%-ról 46%-ra). A jelzáloghitelek aránynövekedésében szerepet játszott az alacsony lakossági hitelaktivitás, melynek következtében a rövid lejáratú, arányaiban kevésbé fedezett állomány gyorsabban csökken, mint a hosszú lejáratú, ingatlannal fedezett portfólió. A fedezettség emelkedéséhez tartozó megjegyzés viszont, hogy az ingatlanpiac mai állapotában a fedezetértékelés csak jelentős bizonytalanság mellett végezhető el. Ez különösen igaz a kereskedelmi ingatlanokra, amelyeknek a jelzálogfedezeteken belüli aránya a 21 közepéig tapasztalt aktív vállalati hitelezés folyományaként hitelbiztosítéki értéken 7,1%-ról 12,5%-ra emelkedett. További bizonytalanság származik az ingatlanpiaci árak átlagos csökkenése mögötti regionális különbségekből, amelyek miatt az egyes szövetkezetek működési területén bekövetkezett áresés az átlagostól erősen eltérő is lehetett. Kockázati tényező az is, hogy az árverési és kilakoltatási moratórium miatt a hitelbiztosítékok értékesíthetősége jogi értelemben kérdéses. Ráadásul, ha a moratórium közelgő megszüntetése után az eladni kívánt ingatlanok többletkínálatként megjelennek, az egyes régiókban, főleg kisebb településeken az árak számottevő csökkenését idézheti elő. Megállt a fizetési késedelmes hitelkövetelések halmozódása. A késedelmes állomány, illetve annak az összes követelésen belüli aránya 21. közepe óta kismértékben csökkent. Az említett arányszám mérséklődése az év egészében is megvalósult, amennyiben a 29. decemberi 16,8%-os mértékről 15,9%-ra esett vissza. A javulás a rövid késedelmű állomány esetében következett be, miközben a 9 napon túli elmaradások aránya tovább nőtt (6,4%-ról 7,1%-ra), bár az év második felében itt is mérsékelt javulás következett be. A fizetési elmaradások mértékének csökkenése a vállalati ügyfelek esetében volt megfigyelhető, a lakossági állomány lényegesen kedvezőtlenebb alakulása mellett. A szövetkezetek növekvő mértékben tárgyalnak újra késedelmes hiteleket, de az újratárgyalt hitelek állománya az év egészében csak mérsékelten nőtt, és az év végén a teljes hitelállománynak összesen 1,4%-át tette ki. Ennek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a késedelmességi helyzet javulása alapvetően nem a rossz hitelek átstrukturálásának köszönhető, hanem más tényezők miatt következett be. A szóba jöhető magyarázatok közül a legvalószínűbb az, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 33

34 hogy a szövetkezetek hitelállománya döntően forintban áll fenn, így annak minőségét a forintnak különösen a svájci frankkal szembeni leértékelődése kevéssé sújtotta. A bankrendszerben is megfigyelhető, hogy 21-ben a devizahitelek késedelmessége jóval kedvezőtlenebbül alakult, mint a forinthiteleké. A súlyos késedelemmel érintett hitelek állománya tovább növekszik. Az általános javulás mellett azonban egy erősen problematikus ügyfélkör is kezd kirajzolódni. Elsősorban a lakossági szektorban nőtt jelentősen 21 folyamán összesen 4%-kal, a teljes állomány 3,9%-ára az egy évet meghaladó fizetési késedelemmel rendelkező ügyfelek aránya. Az említett kört illetően a fizetési problémák újratárgyalással történő megoldhatósága egyre inkább kérdéses. Erre tekintettel a szövetkezetek 21-ben a többi hitelpiaci szolgáltatóhoz viszonyítva gyakrabban indítottak végrehajtási eljárásokat, ami a szövetkezeti követelések megtérülése szempontjából nem tökéletes megoldás. Az ingatlanpiac pillanatnyi állapota miatt a szövetkezetek akár huzamosabb ideig is kénytelenek lehetnek rossz hiteleiket nem kamatozó eszközként megtartani. A megképzett értékvesztés összege 21-ben nagyjából a becsült várható veszteséggel párhuzamosan nőtt, de az értékvesztési fedezeti ráta az év során mérsékelten 1 százalékponttal, 47%-ra csökkent. A hitelbiztosítékokra jutó fedezeti teher tehát hajszálnyival növekedett, ami viszont megfelel annak a korábban említett ténynek, hogy a teljes hitelállomány jelzálogfedezete nagyjából ugyanilyen mértékben bővült. 13. táblázat Értékvesztés-szükséglet és ellátottság a szövetkezeti szektorban Követelések összesen (Mrd Ft) Fizetési késedelmek az összes követelés arányában Nem lejárt, eredeti szerződés szerint 81,99% 8,72% 8,84% 81,8% 82,1% 81,41% 82,28% 82,7% Újra tárgyalt / prolongált,98% 1,2% 1,28% 1,44% 1,28% 1,12% 1,34% 1,43% -3 nap 8,52% 8,82% 9,6% 8,46% 7,1% 8,17% 6,96% 7,1% 31-9 nap 2,85% 2,56% 2,1% 1,9% 3,4% 1,95% 1,83% 1,7% nap 2,77% 3,78% 3,91% 3,39% 2,88% 3,92% 3,89% 3,3% 1 év felett 2,89% 3,1% 2,9% 3,1% 3,24% 3,43% 3,7% 3,77% Fizetési késedelmek* (Mrd Ft) Nem lejárt, eredeti szerződés szerint Újra tárgyalt / prolongált nap nap nap év felett ) Számított veszteség az összes követelés arányában 7,6% 8,5% 8,3% 7,9% 8,% 8,6% 8,6% 8,3% 2) Megképzett értékvesztés állománya az összes követelés arányában 3,4% 3,7% 3,8% 3,8% 3,7% 3,7% 3,8% 3,9% Értékvesztés fedezettség 2) / 1) 44,7% 43,1% 45,5% 47,6% 46,1% 43,5% 44,6% 46,7% *A teljes bruttó követelés az ügyfél legrégebbi elmaradásának kategóriájában. Piaci kockázat A kamatkockázat emelkedett. A vállalati hitelállomány gyarapodása 21. közepén megállt, a lakossági hitelek állománya pedig már hosszabb ideje csökken. A forrásoldal 84%-t kitevő betétállomány viszont a második félévben 7,5%-kal növekedett. Az így kialakuló több mint 1 milliárd forintos likviditástöbblet elsősorban a szövetkezetek értékpapír-állományának 7 milliárd forintos bővüléséhez járult hozzá, részben pedig a bankközi betétek kínálatát növelte. Ezzel érdemben emelkedett a szövetkezeti szektor kamatkockázata, mert a betétállomány átlagos lejárata rövidebb, mint az értékpapír-portfólióé. Egy esetleges kamatemelkedés a betétek után fizetendő kamatterhet jelentősen megemelheti, amit a fix kamatozású állampapírok hozamszintje nem követne. Ilyen esetben a kamatmarzs tovább szűkülhet: a betéti kamatszint 1 százalékpontos emelkedése az átlagos tőkejövedelmezőséget akár 1,5 százalékponttal is csökkenthetné. Devizakockázat inkább csak közvetetten jelentkezik. A szövetkezetek devizapozíciója jellemzően mérlegen belül zárt, mely okból a forint árfolyamának elmozdulása közvetlenül csekély hatású. A devizahi- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 34

35 teleken jelentkező közvetett hatás azonban jelentős lehet, annak ellenére, hogy az ilyen irányú kitettség lényegesen kisebb mértékű (a teljes hitelállomány 13%-a), mint a bankok esetében. A devizahitelezés megszűnése nyomán ez a probléma enyhül, de a hitelek jellemzően hosszú lejárata miatt a kockázat csak lassan mérséklődik. Jövedelmezőség A szövetkezeti alszektor jövedelmezősége a válság kitörése óta ellenállóbbnak bizonyult a bankinál, bár 21-ben némileg csökkent. A 29-ben elért 6,5%-os átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) 21-ben 5,7%-ra mérséklődött. Az éves eredmény alakulásában több egyedi tényező is szerepet játszott, ezért bizonytalan a jövedelmezőség további alakulása. 211-ben minden bizonnyal sarkalatos kérdés lesz a késedelmek alakulása, a menthetetlen hitelek esetében a fedezetek értéke és a megképzett értékvesztés aránya. A szövetkezeti jövedelmezőség lényegesen magasabb, mint a banki, amelynek oka elsősorban a szövetkezetek kedvezőbb likviditási helyzetében, a devizahitelek csaknem teljes hiányában, és az eszközökön belül viszonylag alacsony ügyfélhitel-arányban keresendő. A szövetkezetek a jelek szerint túljutottak az értékvesztési ciklus mélypontján. A nettó értékvesztési kiadások összege 21-ben 1,2%-kal csökkent, és a kiadások fajlagos mértéke is mérséklődött, mind a mérlegfőösszeghez, mind a hitelállományhoz viszonyítva. Az eszközarányos hitelkockázati költségek mértéke (21-ben,78%) a bankrendszerben tapasztalthoz (1,21%) képest alacsonynak tűnik, de figyelembe kell venni, hogy a hitelállomány a szövetkezetek eszközeinek kevesebb, mint a felét teszi ki. A hitelállomány méretéhez viszonyított értékvesztési kiadás az azonos időszaki banki eredményeknél lényegesen magasabb (21-ben 1,82%) volt. Figyelemre méltó, hogy a különféle értékvesztési mutatók 21-ben egyelőre csak csekély mértékű javulást tükröztek. E tekintetben 211. során további mérsékelt javulásra van kilátás, a főváltozat körüli jelentős bizonytalansággal. 14. táblázat A szövetkezeti szektor jövedelmezőségének összetevői az átlagos mérlegfőösszeg százalékában Kamatbevétel 9,61% 9,86% 9,98% 1,13% 9,64% 9,11% 8,62% 8,22% Kamatkiadás -5,41% -5,68% -5,84% -5,94% -5,52% -5,% -4,49% -4,8% 1. Nettó kamatbevétel (kamatmarzs) 4,2% 4,18% 4,14% 4,19% 4,12% 4,1% 4,13% 4,14% 2. Nettó nem-kamatbevétel 1,13% 1,13% 1,16% 1,24% 1,2% 1,18% 1,14%,99% Ebből: Jutalékeredmény 1,34% 1,33% 1,33% 1,36% 1,34% 1,32% 1,31% 1,29% Osztalék,1%,%,%,%,%,4%,4%,4% Pénzügyi műveletek eredménye,14%,18%,21%,24%,26%,23%,24%,22% 3. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása -,54% -,58% -,66% -,83% -,8% -,79% -,77% -,78% 4. Általános igazgatási költségek -4,3% -3,99% -3,96% -4,% -3,97% -3,93% -3,91% -3,83% 5. Rendkívüli eredmény,% -,1% -,1% -,1% -,1%,%,%,% 6. Adózás előtti eredmény,76%,73%,67%,58%,55%,56%,58%,51% 7. Adózott eredmény (ROA),64%,61%,56%,47%,44%,46%,49%,42% 8. Adózott eredmény (ROE) 9,2% 8,7% 7,8% 6,5% 6,% 6,2% 6,7% 5,7% 12-havi teljesítmény alapján Az eredményt enyhén rontotta a kamatkülönbözet szűkülése. A szövetkezeti alszektorban a mérlegfőösszeg-arányos kamatkülönbözet lassú szűkülése régóta tartó folyamat. 211-ben a bankok a csökkenő pénzpiaci kamatszint által nyújtott lehetőségeket kihasználva jelentősen szélesítették kamatmarzsukat, amit viszont a szövetkezetek nem voltak képesek érvényesíteni. Ennek egyik oka volt a kamatozó eszközök szerkezetének eltolódása a hitelek felől a biztosabb, de alacsonyabb kamatozású állampapírok irányába. További magyarázat lehet, hogy a szövetkezetek a bankoknál jóval kevésbé törekedtek betéti kamataik agresszív csökkentésére, ami az ügyfélbetéti állomány 21. évi 9%-os bővülésében is tükröződik. Tekintettel a szövetkezetek rendelkezésére álló jelentős többletlikviditásra, valamint arra, hogy a betétállomány különösen az év második felében gyorsabban gyarapodott a hiteleknél, úgy tűnik, hogy e tételben a továbbiakra vonatkozóan maradtak bizonyos tartalékok. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 35

36 Javuló költséghatékonyság. A működési költségek növekedése 21-ben mindössze 1,2%-ot ért el, ami egyrészt komoly mértékű költségtakarékosságot tükröz, másrészt az átlagos mérleg-főösszeg 5,7%-os emelkedése mellett az eszközjövedelmezőséget is érdemben javította. Lényegében változatlan fiókhálózat mellett a növekvő ügyfélállományt sikerült enyhén csökkenő (-2%) létszámmal kiszolgálni. Emelkedtek viszont a marketing célú kiadások (+18%), bár fajlagosan még mindig a jellemző banki szint alatt maradnak. A marketingkiadások növekedése részben magyarázza a szövetkezetek tavalyi sikereit az ügyfélbetétek gyűjtésében, illetve az első félévi expanziót tekintve a hitelállomány bővítésében is. A különadó arányaiban kevesebb terhet jelentett. A nem-kamatbevétel soron jelentkező különadó is jelentősen csökkentette a szektor 21. évi eredményességét. Azonban progresszivitása miatt az új adó a szövetkezeteket kevésbé érintette hátrányosan, mint a bankokat. Továbbá 21. második felében a társasági adó is a kisebb, de nyereséges cégeket, így a szövetkezetek többségét is kedvezményező módon változott. Mindez szerepet játszott abban, hogy a szövetkezetek jövedelmezősége jóval kisebb mértékben csökkent, mint a bankrendszeré. 35. ábra A jövedelmezőség alakulása a szövetkezeti szektorban 36. ábra A ROE intézményszám szerinti eloszlása a szövetkezeti szektorban 12% 9% 6% 3% ROE (bal skála) ROA (jobb skála) 2,% 1,5% 1,%,5% % ,% A szövetkezetek túlnyomó része pozitív eredményt tudott felmutatni, de számottevően nőtt az alacsony jövedelmezőségű szolgáltatók száma. 21-ben mindössze négy szövetkezet volt veszteséges, az 5% alatti ROE-t elérő szolgáltatók száma pedig 3-ról 42-re emelkedett. Az utóbbi intézmények veszteségessé válása viszonylag könnyen bekövetkezhet, ha az alszektort vagy az egyes intézményeket a jövőben komolyabb negatív hatások érik. A veszteséges négy szövetkezet negatív jövedelmezősége viszont jelentős szintű. Az egyiknél a veszteséget átmeneti, egyedi hatások okozták, így várható a jövedelmezőség helyreállása. Egy másik intézmény esetében a tevékenységi engedély visszavonására került sor. A maradék két szövetkezet esetében a veszteség már hosszabb ideje fennáll, és ezek az intézmények állandó tőkepótlásra szorulnak. Az utóbbi intézmények működésére fokozott felügyeleti figyelem irányul. Tőkehelyzet Javul a tőkemegfelelés, de csökkent a szövetkezetek belső tőketöbblete. A tőkekövetelmény 21- ben a hitelaktivitás fokozódásával párhuzamosan lendületesen nőtt, de a második félévben a növekedési ütemben érdemi korrekció következett be. A tőkekövetelmény emelkedését korlátozta a hitelbiztosítéki fedezet gyarapodása. Mivel a jövedelmezőség csak lassan csökkent és jelentősen pozitív maradt, a hagyományosan alacsony osztalékfizetési ráta mellett a visszatartott nyereség növelte a tőkemegfelelést (éves szinten 14,8%-ról 15,3%-ra). Az átlag javulása mellett kedvező fejlemény, hogy az alacsony 8-12%-os sávban lévő intézmények száma is jelentősen csökkent (16-ról 11-re). A felügyeleti felülvizsgálat utáni kialakult tőkemutatók is kedvező tőkehelyzetről tanúskodnak. A szövetkezeti szektorra az egyszerű kockázatmérési eljárások jellemzőek, amelyekhez a Felügyelet rendszerint jelentős méretű többlet-tőkekövetelményt ír elő. 21. végére a megkövetelt többlettőke mértéke valamennyi szövetkezetnél legalább a szabályozói minimum-követelmény 17%-ára, átlagosan pedig 23%- ára emelkedett. Az említett előírás 21. végén a szabályozói tőkemegfelelésnél közel 3%-ponttal alacsonyabb, 12,4%-os átlagos tőkemutatót eredményezett. A felülvizsgálattal kialakuló szigorúbb mutató szerint 2 helyett 3 intézmény mutatója nem éri el a 8 %-ot, illetve nem 11, hanem 38 szövetkezet tartózkodik a 8-12%-os tőkefeltöltöttségű sávban. A szabályozói tőkemegfeleléshez viszonyítva az eltérés a mutatók Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 36

37 szintjében mutatkozott. Az átlagos tőkemutató mindkét számítás szerint javult, és hasonló volt az egyedi mutatóknak a két számítási módszertan szerinti szóródása is. 15. táblázat Szabályozói tőkemegfelelés a szövetkezeti szektorban (a szabályozói minimum-követelmény alapján) Tőkemegfelelési mutató (TMM) 16,9% 15,43% 15,27% 14,8% 15,41% 15,22% 15,41% 15,34% Tier1 mutató 14,28% 13,64% 13,52 13,4% 13,68% 13,58% 13,79% 13,68% Szavatolótőke növekedése (év/év) 7,1% 6,58% 1,92% 2,88%,% 5,37% 8,5% 9,41% 1) ROE 9,2% 8,67% 7,75% 6,49% 6,3% 6,4% 6,82% 5,69% 2) Tőkeszükséglet növekedése 6,22% 6,8% 3,34% 3,33% 4,41% 6,77% 7,58% 4,45% Belső tőketöbblet 1) - 2) 2,98% 1,87% 4,41% 3,16% 1,62% -,36% -,76% 1,24% A szövetkezeti forma nehezíti a szolgáltatók tőkésítését. A szövetkezetben egy tag egy szavazattal rendelkezik. Ez megnehezíti a tőkebevonást, hiszen az új tag nem jut a vagyoni hozzájárulásával arányos irányítási jogokhoz. Ezt a problémát kerüli meg a több szövetkezeti vezető úgy, hogy magánszemélyként hitelt vesz fel, amit tőkeemelésre fordít. Ez a megoldás pillanatnyilag emeli ugyan a tőkemegfelelést, viszont az ügyvezetéssel egyező tulajdonost a magánhitel olyan osztalékfizetésre is késztetheti, amely az intézmény csökkenő jövedelmezősége esetén akár káros szintű is lehet. Figyelemre méltó, hogy a 211. januárjában bekövetkezett banki átalakulás mögött is a vezetők által hitelből befizetett tőke állt. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 37

38 3.4 Pénzügyi vállalkozások A válság hatására a pénzügyi vállalkozások követelésállományában nagyarányú visszaesés következett be. Egyes bankcsoportok kivonulása mellett a többi refinanszírozó is szigorította feltételeit, így a hitelkínálat visszaesett. A keresleti oldal is drasztikus mértékben csökkent, az ingatlan- és gépjárművásárlás zsugorodásával összefüggésben. Csak a work-out faktoring üzletág növelte jelentősen követelésállományát. Korábban elsősorban forint, illetve forintosított követeléseket vettek át, 21-ben azonban már jelentős devizakövetelés-állományok megvásárlására is sor került. A késedelmes állományok nagysága számottevően nőtt. A késedelmek súlyosbodásával a várható veszteség emelkedik, ezt viszont a megképzett értékvesztés csak lemaradással követi. A pénzügyi vállalkozások 21-ben jelentős veszteséget szenvedtek el. A veszteség nagy része a magyar és külföldi bankcsoportokhoz tartozó szolgáltatóknál jelentkezett, melyeknél számítani lehet a tulajdonosi tőkepótlásra. A független intézmények átlagosan kedvezőbb jövedelmi helyzetben vannak, és feltőkésítettségük is jelentősebb. Viszont közülük a gyengébb teljesítményűek tulajdonosi támogatás hiányában megszűnnek. A lízingszolgáltatóknál alakult ki a legjelentősebb veszteség, így ezek nagymértékű és állandó tőkepótlásra szorulnak. A kölcsönnel foglalkozó intézmények is számottevő veszteségeket szenvedtek el, és hasonlóan alakult a korábban nyereséges work-out szolgáltatók eredménye is. Intézményi változások A piaci és szabályozói környezet hatására a pénzügyi vállalkozások száma csökken. Az illetékkedvezmény 21. elején bekövetkezett széles körű kiterjesztésének köszönhetően a lízingtevékenységet nem szükséges a továbbiakban elkülönült társaságokban folytatni. Emiatt eddig öt esetben vontak össze azonos tulajdonosi körbe tartozó pénzügyi vállalkozásokat. A veszteségek miatti bezárások csak kismértékben emelkedtek, viszont a kedvezőtlen piaci környezet hatására az alapítások száma visszaesett. E hatások eredőjeként a vállalkozások számának korábbi növekedési trendje másfél évvel ezelőtt megtört, az utóbbi fél évben pedig már csökkenésbe váltott. A pénzügyi vállalkozások száma 21-ben összesen öttel, 263-ra csökkent. Ezen belül visszaesett a hitel és pénzkölcsönt nyújtó, valamint pénzügyi lízinget folytató intézmények száma, egyedül a work-out faktoring tevékenységet végzik többen, mint a korábbi években. Ezen túlmenően számos vállalkozás esetében a tevékenység méretének drasztikus csökkenése tapasztalható. A szolgáltatók 8%-ának követelésállománya 21. utolsó három hónapjában több mint 25%-kal csökkent, 4%-ánál (1db) pedig több mint 5%-os volt a visszaesés. Az utóbbi tíz intézménnyel kapcsolatban várható, hogy a közeljövőben megszűnnek. 16. táblázat Pénzügyi vállalkozások követelés-állományai finanszírozott szektorok szerint Ügyfelekkel szembeni követelés (bruttó érték, Mrd Ft) ,2 2554,1 393,9 2917,4 284,5 2931,3 2838,9 Nem pénzügyi vállalatok részesedése 46,% 46,4% 46,3% 45,6% 44,9% 43,% 42,4% Háztartások részesedése 5,5% 5,9% 51,1% 51,8% 53,1% 53,8% 54,3% Devizahatással korrigált növekedési ütem (év/év) Összes ügyfélkövetelés 21,5% 21,% 14,4% -2,7% -28,9% -4,8% -16,8% Nem pénzügyi vállalatok 3,2% 29,3% 16,2% -4,1% -31,3% -1,5% -22,6% Háztartások 14,9% 16,% 14,5% -1,6% -26,2% -1,1% -14,7% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 38

39 Hitelkockázat Az eszközállomány 21-ben az erőteljes árfolyamhatás ellenére is tovább zsugorodott. A pénzügyi vállalkozások összesített mérleg-főösszege 3,7%-kal csökkent, az ügyfélkövetelés-állomány nettó értéke pedig 2,7%-kal. A jelentős értékvesztés-képzés miatt a bruttó és nettó állomány alakulása számottevően eltért egymástól, a bruttó állomány 1,2%-kal bővült. A devizaárfolyam változását kiszűrve azonban a bruttó értéken elszámolt állományban is nagyarányú, 16,8%-os visszaesés következett be. A pénzügyi vállalkozások hitelezésének visszaesését több tényező együttesen okozta. A legfontosabb tényezőnek a kínálati oldal szűkössége tekinthető. Az erősen veszteséges tevékenység miatt ugyanis mind a finanszírozó tulajdonosok, mind az egyéb hitelezők jelentősen szűkítették hitelkereteiket, illetve szigorították hitelfeltételeiket. Ez a fejlemény részben a hitelminőség általános romlásának, részben az elsődlegesen finanszírozott ingatlan- és gépjárműpiac gyengélkedésének, részben a pénzügyi vállalkozások hitelbírálati és kockázatkezelési tevékenységével szembeni bizalmatlanságnak, részben pedig a csoportoktól független vállalkozások stabilitásával kapcsolatos növekvő bizonytalanságnak tudható be. Az említett tényezők egyrészt korlátozzák a hitelfedezetek érvényesíthetőségét, másrészt az eszközalapú hitelezés folytatását rendkívül kockázatos színben tüntetik fel. Emellett természetesen a hitelkereslet is számottevően esett, mert az ügyfeleket a válság során, valamint a forint gyengülése miatt erőteljes jövedelmi és vagyoni sokk érte, kockázattudatosságuk pedig növekedett. A work-out üzletág egyetlen területként kivétel a fentiek alól, mert ott a sok nem-teljesítő hitel miatt nagy a szolgáltatás iránti kereslet. Másrészt alacsony a megvásárolt portfóliók ára, ami egyrészt kisebb refinanszírozási igényt jelent, másrészt hosszabb távon hozzájárulhat a tevékenység nyereségességének visszaállításához. 17. táblázat Pénzügyi vállalkozásokon belüli megoszlások, 21. december Külföldi csoport tagja Magyar bankcsoport tagja Egyéb magyar csoport tagja Független Intézményszám Részesedés Növekedés (év/év) Mérlegfőösszeg 25,9% 6,2% 9,4% 4,5% Nettó ügyfélkövetelés 25,8% 62,% 8,1% 4,1% Saját tőke 9,6% 36,% 24,5% 19,9% Lízing 25,% 7,5% 3,% 1,5% Hitel és pénzkölcsön 28,% 57,3% 11,% 3,8% Faktoring 21,6% 49,4% 8,% 21,% Work-out 4,1% 75,1% 9,% 11,8% Egyéb 8,% 1,4% 1,% 7,6% Mérlegfőösszeg -9,1% 2,7% 4,5%,4% Nettó ügyfélkövetelés -6,6% 2,7% 1,9% -,7% 12-havi ROE -84,3% -29,5% -3,4% 23,9% A work-out faktoring állományának jelentős bővülése mögött növekvő koncentráció és megváltozott devizaszerkezet áll. A finanszírozás formája szerinti bontásban a követelés nettó értéken figyelembe vett állománya 21-ben kizárólag a faktoring-tevékenységnél emelkedett. Ezen belül is a work-out faktoringnál volt jelentős, 59%-os a deviza-átértékelési hatással korrigált növekedés mértéke. Ez azonban viszonylag csekély súlyú üzletág, tekintve hogy az ügyfélkövetelések mindössze 8%-a kapcsolódik faktoring-tevékenységhez, és annak is csupán a fele work-out állomány. Utóbbin belül a piaci koncentráció jelentősen emelkedett: a legnagyobb öt szolgáltató részesedése 21. második felében 5 százalékponttal nőtt. További változás, hogy a work-out állományokban 21-ben 2,1%-ról 24,5%-ra nőtt a devizatételek aránya, szemben a lízing, a hitel és a folyó faktoring állományok devizatartalmának csökkenő trendjével. Ez egyrészt arra utal, hogy a nem-teljesítő követelések között növekszik a devizatartalmúak súlya, másrészt pedig arra, hogy egyre ritkábban kerül sor a faktorált követelések korábban megszokott forintosítására. A követelés-vásárlási gyakorlat ilyen változása olyan helyzetben lehet indokolt, amikor a kötelezettek fizetési képessége/készsége nagyon alacsony, a tevékenység pedig nem jövedelmező. Ilyen esetben célszerűnek tűnhet a (magas diszkonttal) megvásárolt állományt alacsonyabb kamatozású devizahitellel finanszírozni, vállalva a leértékelődő forint mellett a megtérülési ráta romlásának kockázatát. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 39

40 18. táblázat Pénzügyi vállalkozások ügylettípusai, 21. december Lízing Hitel Folyó faktorig Work-out faktoring Egyéb Összesen Tőkekövetelés állománya (nettó, Mrd Ft) 834,1 1446,3 16, 17, 7,7 251,1 Devizaarány 87,1% 85,3% 18,6% 24,5%,% 8,2% Növekedés (év/év) 7,5% -3,7% 9,3% 59,5% 37,7% -3,1% Korrigált növekedés (év/év)* -27,5% -23,4% 5,7% 59,3% 37,7% -21,7% Legnagyobb 5 vállalat részesedése 35,6% 52,% 62,5% 8,9% 93,4% 35,3% Legnagyobb 1 vállalat részesedése 52,7% 71,4% 83,% 87,% 98,2% 5,2% *Devizaátértékelési hatással korrigált növekedés A portfolió minősége 21. első három negyedében továbbra is folyamatosan és jelentősen romlott, az utolsó negyedév azonban kedvezőbb képet mutat. 21. egészében a 9 napon túl késedelmes ügyfélköveteléseknek a work-out faktoring nélkül számított aránya 5,2 százalékponttal, a teljes állomány 19,3%-ára nőtt. Az utolsó negyedévben azonban a késedelmes állomány aránya hajszálnyival (,2 százalékponttal) csökkent, és mérséklődött a várható veszteség növekedésének mértéke. Ez utóbbi fejlemény azért különösen szembetűnő, mert a portfólió némi javulása két év óta tartó, szakadatlan és lendületes minőségromlás után következett be. A romló általános tendenciához képest egyedül a legkisebb állományi súlyú folyó faktoring állománya volt kivétel, melynek esetében a súlyos fizetési késedelemben lévő követelések aránya 21. márciusban tetőzött, azt követően pedig számottevő mértékben javult. A portfólióminőség dinamikáján túlmenően természetesen alapvető tény, hogy az ügyfélköveteléseken belül a súlyos késedelmesség aránya nagyon magas, a banki hitelállományon mért átlag 2-2,5-szerese, illetve a lakossággal és a nem-pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelpiaci átlag közel kétszerese. Az eszközminőségben fennálló különbség oka elsősorban a pénzügyi vállalkozások által döntően finanszírozott ingatlan- és gépjárműpiac különleges kockázatosságában, illetve a pénzügyi vállalkozások hitelbírálatának és kockázatkezelésének hiányosságaiban keresendő. 37. ábra Pénzügyi vállalkozások 9 napon túl késedelmes követeléseinek aránya (bruttó értéken, az összes ügyfélkövetelés %-ában) 25% Pénzügyi lízing Kölcsön Folyó faktoring 2% 15% 1% 5% % A késedelmek súlyosbodásával a várható veszteség emelkedik, a megképzett értékvesztési állomány azonban ezt csak lemaradással követi. Az ügyfélkövetelések hátralékossága alapján becsült várható veszteség 21-ben 45%-kal, a teljes állomány bruttó értékének 21,5%-ára nőtt. Ezt az értékvesztési állomány 39%-os emelkedése követte. A becsült várható veszteség értékvesztési fedezete tehát az év során tovább csökkent, mintegy 2 százalékponttal, 53,4%-os szintre. Ez viszonylag mérsékelt változásnak tűnik, de figyelemre méltó, hogy 28. júniusban, vagyis a válságot közvetlenül megelőzően az értékvesztés-fedezeti ráta még 67%-os szinten állt. A províziós fedezet szintje azóta sokat romlott, a hitelbiztosítékokra háruló fedezeti teher pedig ugyanilyen arányban nőtt, olyan időszakban, amikor az ingatlanok és a gépjárművek, vagyis a jellemző hitelbiztosítékok leértékelődtek, illetve értékesíthetőségük számos esetben megkérdőjeleződött. Figyelemre méltó, hogy 21-ben az értékvesztési állomány egyedül a magyar bankcsoportokhoz sorolható pénzügyi vállalkozások esetében tartott lépést a becsült várható veszteséggel, az egyéb Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 4

41 csoportokhoz tartozók, illetve a csoportoktól független szolgáltatók esetében viszont elmaradt attól. A meg nem képzett értékvesztés rövid távon az eredményt javítja, azonban a továbbiakat illetően jelentős kockázatot hordoz magában. A független szolgáltatók értékvesztés-fedezettségi rátája továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint a csoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozásoké. 19. táblázat Pénzügyi vállalkozások portfólió-minősége (work-out állományok nélkül) Mrd Ft Követelés 28H H H1 21Q3 21 Követelések összesen, bruttó 2 528,3 3 53,5 2 86, , , , ,4 Nem lejárt eredeti szerződés szerint 2 284, , ,4 2 78, ,3 1 82, ,4 Lejárt összesen 243,4 338,1 412,6 666,4 778,1 856,1 847,5 1-3 nap 71,1 122,2 86,6 175,5 181,6 28,4 213, nap 47,7 59,9 89,7 14,1 118,1 114,3 17, nap 24,9 36, 74,7 79, 85, 78,8 75, nap 24,7 4,5 61,9 134,4 119,3 146,1 114,9 1 év feletti 75,1 79,6 99,8 173,4 274,2 38,5 336,7 Újratárgyalt n.a. n.a. n.a. n.a. 147, 79,4 16,4 Késedelmek megoszlása 28H H H1 21Q3 21 Követelések összesen, bruttó 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% Nem lejárt eredeti szerződés szerint 9% 89% 86% 76% 67% 66% 65% Lejárt összesen 1% 11% 14% 24% 27% 31% 31% 1-3 nap 3% 4% 3% 6% 6% 8% 8% 31-9 nap 2% 2% 3% 4% 4% 4% 4% nap 1% 1% 3% 3% 3% 3% 3% nap 1% 1% 2% 5% 4% 5% 4% 1 év feletti 3% 3% 3% 6% 1% 11% 12% Újratárgyalt n.a. n.a. n.a. n.a. 5% 3% 4% 28H H H1 21Q3 21 Késedelmes követelések % 9,6% 11,1% 14,4% 24,3% 27,4% 31,3% 31,% Várható veszteség % (1) 6,1% 6,4% 9,3% 14,8% 19,% 21,1% 21,5% Értékvesztés % (2) 4,% 3,7% 5,2% 8,2% 1,% 1,8% 11,5% Fedezettségi ráta % (2) / (1) 66,6% 57,9% 56,% 55,5% 52,5% 51,3% 53,4% Eszközpiaci kitettség A pénzügyi vállalkozások követeléseinek fele gépjárművekhez, további 2 %-a pedig ingatlanokhoz kapcsolódik. Az érintett piacok alakulása tehát nagy hatással van a szektor eredményességére, egyrészt hitelkereslet és az üzleti kilátások, másrészt az eszközminőség, harmadrészt pedig a hitelfedezetek értéke és értékesíthetősége szempontjából. A másodlagos ingatlan- és gépjárműforgalom alacsony szintje és árai esetében a finanszírozók a fedezetként szolgáló tárgyakat nem tudják értékesíteni, vagy az így befolyó összeg kisebb lenne, mint maga a követelés. Emiatt a nem-teljesítő követelések nagy része a mérlegben marad, és gyakorlatilag nem-kamatozó eszközként működik, bizonytalan megtérülési kilátásokkal rendelkező hitelfedezettel támogatva. Ilyen esetben a késedelmes követelések állománya és állományi aránya természetszerűleg jelentősen emelkedik, mert a portfólió-tisztítás hagyományos eszközei nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A gépjárműpiac forgalma a válság előtti szint töredékére esett vissza. 21-ben az új személygépjármű-eladások száma 43 ezer darab volt, mely 3%-al kevesebb az előző évi forgalomnál, és az egyötöde az öt évvel ezelőtti darabszámnak. A lakossági vásárlók gyakorlatilag kivonultak az újautó-piacról, vásárlásaik száma három év alatt 12 ezerről 15 ezerre csökkent. Így az értékesítések többségét továbbra is a céges flottabeszerzések adják. A használt járművek piacán ennél kedvezőbb a helyzet, de a forgalom e szegmensben is szokatlanul gyenge. Figyelemre méltó viszont, hogy 21. második felében az újautóértékesítés már nem csökkent tovább, sőt, egyes hónapokban már némi élénkülés is mutatkozott. E trendváltozás alapján 211-ben a gépjárműpiac akár élénkülhet is. Az erősödés ütemét viszont egyfajta vissza- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 41

42 csatolási hatásként éppen a pénzügyi vállalkozások szűkülő hitelkínálata fékezheti, tekintettel arra, hogy a vásárolt járművek túlnyomó része rendszerint hitellel finanszírozott, a pénzügyi vállalkozásoknak pedig ebben az üzletágban kiemelkedően fontos szerepük van. 38. ábra Magyarországon ténylegesen forgalomba helyezett járművek* száma (ezer db) *új személyautók, kis-haszonjárművek és nehéz-teherautók együttes száma Forrás: MGE A lakásárak 21-ben tovább csökkentek, az éves átlagár (az FHB-lakásárindex szerint) országosan 5,7%-kal volt alacsonyabb, mint 29-ben. Az árak a 28. márciusi csúcsszinthez képest összesen 15,4%-kal estek, nagyjából egyenletes ütemű lemorzsolódás formájában. A háztartások esetében a lakáspiaci keresletet leginkább befolyásoló tényezők, úgy mint munkaerőpiac, jövedelem vagy forint árfolyam alakulása, továbbra is kedvezőtlenül alakultak, az év elején bevezetett illetékcsökkenés sem lendített a keresleten. A lakóingatlan-piac kilátásait illetően további kockázat fűződik az árverezési és kilakoltatási moratórium év közepi megszüntetéséhez. Ezt a hatást azonban túlnyomórészt ellensúlyozhatja az érvényesítendő hitelbiztosítékokkal rendelkező hitelező intézmények ésszerű magatartása, értékesítési kvótarendszer bevezetése és a nemzeti eszközkezelő mechanizmus felállítása, illetve az ingatlanok értékesítését segítő állami kamattámogatás. 39. ábra Pénzügyi vállalkozások ügyfélkövetelései* (Mrd Ft) 4. ábra Pénzügyi vállalkozások ügyfélköveteléseinek megoszlása 3 Értékvesztés* (jobb skála) Bruttó Nettó, forint Nettó Nettó, deviza 3 1% devizatételek deviza alapú forint tételek forintügyletek Összesen, bruttó. Mrd Ft % *Árfolyamszűrt: 27. decemberi árfolyamon 6% 3 4% 2 2% 1 % Devizakockázat A pénzügyi vállalkozások közvetlen, vagyis a saját pozíciókban tükröződő devizakockázata korlátozott mértékű, de nem elhanyagolható. A követelések refinanszírozása általában egyedi szinten, a kihelyezéssel azonos valutanemben történik. A mérleg két oldalán a bruttó devizaállományok ezért nagymértékben együtt mozognak, nyitott devizapozíció a nettó eszközállomány 6,2%-át kitevő devizaeszközhiányként jelentkezik. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a közvetlen devizakockázat tényle- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 42

43 ges mértéke ennél nagyobb is lehet, amennyiben az intézmények jelentős arányban rendelkeznek a hitelbiztosítéki fedezetet leszámítva csekély, vagy éppenséggel nulla megtérülési valószínűségű devizakövetelésekkel. Ezek esetében a nettó értékként döntően vagy teljes egészében a hitelbiztosíték értéke jelenik meg, és az természeténél fogva jellemzően forintkövetelést képvisel, annak ellenére, hogy a követelés formailag devizában áll fenn. A közvetett, vagyis az adósok oldalán fedezetlen devizahitelek megtérülését fenyegető devizakockázat szintje változatlanul magas, és további lassú csökkenést mutat. 29. második felétől kezdve, a bekövetkezett forintgyengülés ellenére is folyamatosan csökkent az ügyfélköveteléseken belüli devizaarány, de a hitelpiaci intézmények átlagát továbbra is meghaladja (21 végén 74,4%). E folyamatot segíti, hogy 21-ben jelentős mértékű forint kihelyezés történt. A teljes bruttó követelésállományon belül a forintállomány folyamatosan, az év egészében 7 százalékponttal növelte részarányát, a devizaalapú forintállomány rovására. Likviditási kockázat, refinanszírozás Az eszközoldali likviditás szintje változatlan, a lejárati összhang pedig viszonylag szoros, bár mérsékelten romlott. A likvid eszközök aránya 21-ben nem változott, továbbra is a mérlegfőösszeg 4,7%- át teszik ki. A nettó eszközöket lejárati kategóriánként, kumuláltan bemutató görbe az egy éven belüli lejáratok esetében együtt mozog a 29. év végivel, az egy éven túli lejárati összhang viszont jelentősen romlott az akkori állapothoz képest, amennyiben 1-5 év között nettó eszközhiány, az 5 éven túli lejáratoknál pedig csökkenő eszköztöbblet mutatkozik. A forrásoldalnak a kihelyezésekhez történő viszonylag szoros hozzáigazítása miatt viszont a kumulált eszközhiány a legnagyobb értékénél, az 5 éves lejáratnál sem haladja meg a mérlegfőösszeg 6%-át. Forrásellátottság szempontjából a pénzügyi vállalkozások különösen nehéz helyzetben vannak. 21-ben árfolyamszűrt alapon számolva nagyjából egynegyeddel csökkent az összes kötelezettség állománya. A bankcsoporthoz tartozó intézményeknél továbbra is jelentős ütemben csökkent az anyabanki forrás, mégpedig úgy, hogy a forráskivonás bizonyos csoportoknál erősen koncentrálódott. Bár a forráskivonás üteme az év második felére jelentősen fékeződött, a forráskockázat a vállalkozások kényes gazdálkodási helyzete miatt változatlanul igen magas. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a pénzügyi vállalkozások, melyek csak egy-két bankkal álltak kapcsolatban, és ezek beszüntették a további hitelezést. A refinanszírozással rendelkező pénzügyi vállalkozások kénytelenek megpróbálkozni a velük szemben alkalmazott ár-, és nem-árjellegű szigorításnak az ügyfeleikre való áthárításával, ami természetesen a saját üzleti kilátásaikat korlátozza. 41. ábra A pénzügyi vállalkozások jövedelmezősége (megelőző 12 hónap alapján) 2. táblázat Veszteséges pénzügyi vállalkozások 21-ben 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% -,5% -1,% -1,5% -2,% ROA (bal skála) ROE (jobb skála) % 2% 15% 1% 5% % -5% -1% -15% -2% Veszteséges intézmények Súlyosan veszteséges intézmények* száma aránya száma aránya Összee 13 39% 94 36% Külföldi csoportba tartozó Hazai banki csoportba tartozó Hazai egyéb csoportba tartozó 2 51% 19 49% 29 57% 24 47% 17 31% 15 28% Független 37 31% 36 3% * -1%-os ROA alattiak Jövedelmezőség Az alszektor 12-havi görgetett eredménye 28. júniusa óta folyamatosan csökken, az átlagos jövedelmezőség pedig erősen negatív. Az átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) 21-ben -19%-ot tett ki, vagyis már a második egymást követő évben volt jelentősen és súlyosbodóan negatív (29: -8,1%). Fontos azonban, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 43

44 -15% alatt -14%, -13% -12%, -11% -1%, -9% -8%, -7% -6%, -5% -4%, -3% -2%, -1%, 1% 2%, 3% 4%, 5% 6%, 7% 8%, 9% 211. június Kockázati jelentés hogy 21. második felében a helyzet már nem súlyosbodott tovább. Ebben az időszakban a veszteséges vállalatok eredménye javulásnak indult, a nyereségesek profitjának tovább folytatódó apadása mellett. Érdemes megjegyezni, hogy 29. és 21. második felében az összesített eredmény közel azonosan alakult, annak ellenére, hogy 21-ben az újonnan megjelent különadó befizetésére is ebben az időszakban került sor. A pénzügyi vállalkozások 4%-a veszteséges, és e körhöz kötődik az eszközállomány 55%-a. A súlyosan veszteséges, vagyis -1%-os szint alatti eszközarányos eredményt (ROA) realizáló szolgáltatók darabszám szerinti aránya 21-ben 35%-os volt, vagyis a veszteségek túlnyomó része kifejezetten számottevő mértékű. E szabály alól leginkább a hazai banki csoportokba tartozó vállalkozások számítanak kivételnek, ahol a kismértékű veszteségek aránya viszonylag magas volt. Mérlegfőösszeg alapján a ROA eloszlási görbéje a -2 és -1% közötti, valamint a 1-2%-os ROA-tartományban kiugróan magas értékeket mutat, azonban míg az utóbbinál a darabszám is kimagasló, addig az előbbinél ez nem mondható el, vagyis jellemzően nagyobb méretű intézmények sorolhatóak ebbe a (jelentősen veszteséges) kategóriába. 21. táblázat A pénzügyi vállalkozások eszköz- és tőkearányos jövedelmezősége 42. ábra Pénzügyi vállalkozások ROA mutatójának eloszlása ROA ROE Lízing -2,2% -1,29% -132,7% -45,4% Kölcsön -1,19% -,3% -12,1% -4,6% Intézmények száma (bal skála) Mérlegfőösszeg (jobb skála) 75 5 Lízing és kölcsön -,79% -,66% -89,2% -34,8% 2 25 Faktoring 1,18% 1,34% 13,6% 8,3% Work-out -,7% 1,55% -12,1% 6,9% 1 Vegyes /egyéb 4,53% 3,7% 14,% 8,3% A jövedelmezőség 21. évi romlása a nettó kamatbevételek csökkenéséből és a pénzügyi műveletek egyenlegének romlásából származik. A nettó kamatbevételek eszközarányosan nagyjából 1 százalékponttal romlottak. Ebben egyrészt a forrásoldali feszültségek, másrészt a növekvő nem-teljesítő állomány kamathatása érhető tetten. Ehhez közeli mértékben, mintegy 8 bázisponttal romlott a pénzügyi műveletek eszközarányos nettó eredménye. E változásban a forint leértékelődése játszott jelentős szerepet, tekintettel a pénzügyi vállalkozások mérlegében mutatkozó fedezetlen rövid nettó devizapozícióra. Ezzel szemben az értékvesztési kiadások eszközarányos mértéke egy év alatt 54 bázisponttal csökkent. Itt azonban az értékelésben célszerű figyelembe venni, hogy az ilyen mértékben csökkenő hitelkockázati költség jelentősen csökkenő értékvesztési fedezetet eredményezett. Ahhoz, hogy az értékvesztési fedezet szintje 21-ben változatlan maradjon, a 29. évi szintet megközelítő értékvesztési kiadásra lett volna szükség, a tényleges mértéket jóval meghaladó összes veszteség mellett. 22. táblázat Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatásának sorai a mérlegfőösszeg százalékában Kamatkülönbözet 7,19% 6,55% 6,64% 5,68% 6,52% 6,97% 6,38% 5,95% Díjegyenleg -1,17% -,91% -,86% -,72% -,61% -,63% -,59% -,33% Pénzügyi műveletek eredménye 2,14% 2,1% 1,93% 1,23%,89% 1,46% 1,26%,66% Működési költségek -3,78% -3,97% -4,2% -3,33% -3,46% -3,42% -3,23% -3,19% Értékvesztés -1,41% -1,13% -1,27% -1,29% -2,38% -4,29% -4,59% -3,75% Egyéb + rendkívüli -,53% -,23% -,23% -,29% -,37% -,41% -,35% -,48% Adózás előtti eredmény 2,45% 2,32% 2,19% 1,27%,59% -,32% -1,11% -1,14% Adózott eredmény (ROA) 1,67% 1,76% 1,66%,87%,16% -,51% -1,16% -1,26% Saját tőke arányos nyereség (ROE) 22,8% 24,1% 22,8% 13,6% 2,16% -8,7% -17,4% -18,99% Megjegyzés: A megelőző 12hónap eredménye az eszközállomány %-ban Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 44

45 Csak a független intézmények nyereségesek, de a pénzügyi vállalkozások egyes csoportjai közötti eltérés nagy részét a meg nem képzett értékvesztés magyarázza. Az intézményi besorolást tekintve a 21. év súlyos veszteséget eredményezett mind a magyar bankok leányvállalatai, mind a függetlenek vagy más csoporthoz tartozók körében: utóbbiak veszteségei méretarányosan kevesebb, mint a felét tették ki az előbbiekének. A két csoport értékvesztés-fedezeti rátái az év végén csaknem azonos szinten álltak, viszont a magyar bankcsoportokon kívüliek átlagos fedezeti rátája az év során 4 százalékpontnyit romlott. E körülmény a 21. évi jövedelmezőségben önmagában jelentős eltérést indokol. Amennyiben a nem-banki tulajdonú szolgáltatók a fedezeti ráta szinten tartásához szükséges értékvesztést megképzik, akkor veszteségük is a banki leányvállalatokéhoz hasonló lett volna (-23%-os ROE). A lízinggel és/vagy kölcsönökkel foglalkozó pénzügyi vállalkozások tulajdonosi támogatás nélkül elveszíthetik működőképességüket. Jövedelmezőség tekintetében továbbra is jelentős eltérés tapasztalható az egyes ügylettípusok között is. Nyereséget kizárólag a folyó faktoringra specializálódó, valamint a vegyes tevékenységi palettával rendelkező intézmények csoportja tudott felmutatni. 21. második felében a lízingtevékenységgel és kölcsönökkel vegyesen foglalkozó pénzügyi vállalkozások tizenkét havi ROE-mutatója romlott a leginkább, -6,3%-ról -89%-ra. Azonban a lízingcégek ROE-mutatója még ennél is alacsonyabb, -132%-os szintre került. A lízingcégek esetében a nagy veszteség felemésztette a saját tőkét. A lízingszektor így állandó és nagymértékű tulajdonosi támogatásra szorul. Tőkehelyzet A pénzügyi vállalkozások veszteségeinek kompenzálására jelentős mértékű tőkebevonás történt. A nettó tőkebevonás (tőkeemelés osztalékfizetés) gyakorlatilag megegyezett az összes veszteség mértékével. A szektorszintű veszteség ellenére számos vállalkozás nyereségesen működött, és jelentős mértékű osztalékot is fizetett. A tulajdonosoknak utalt összeg majdnem elérte a nyereséges vállalatok eredményének 9%-át, illetve a pénzügyi vállalkozások összes saját tőkéjének 2%-át. Továbbra is növekszik azon pénzügyi vállalkozások száma, amelyeknek saját tőkéje nem éri el a szabályozói tőkeminimumot. 21. év végére a tőkebevonásoknak köszönhetően számos vállalkozás saját tőkéje éppen túllépi az 5 millió forintos minimumkövetelményt, azonban nagyrészt a különadó hatására 32-re nőtt azon intézmények darabszáma, ahol ez nem teljesül. Ezen belül 22 pénzügyi vállalkozás működött negatív saját tőkével. Az 5 millió forintos tőkekövetelmény természetesen csak a kis intézményeknél jelent tényleges biztonsági sávot. A független szolgáltatók ellehetetlenülésének kockázata igen magas. 21-ben összesen 39 független vállalkozás volt veszteséges, amelyek átlagosan a saját tőkéjük közel 6%-át vesztették el. Az érintetteknél bekövetkezett tőkebevonás e veszteségnek csak a felét fedezte. A független pénzügyi vállalkozások átlagosan jobban tőkésítettek a szektor többi részénél, ezért általában képesek néhány évig viszonylag nagyobb veszteséget is elviselni. Ahol a hitelező és a legfőbb tulajdonos megegyeznek, ott valószínűbb, hogy feltőkésítés történik, hiszen anélkül a finanszírozó a hitelein szenvedné el ugyanazt a veszteséget. A független intézmények erre nem számíthatnak, ezért tulajdonosi támogatás hiányában a hitelező megvásárolhatja a követeléseket, az érintett pénzügyi vállalkozás pedig megszűnhet. 23. táblázat A pénzügyi vállalkozások megoszlása a szabályozói tőkeminimum teljesítése szerint 43. ábra Pénzügyi vállalkozások saját tőke (M Ft) szerinti eloszlása külföldi csoport magyar bankcsoport egyéb csoport független 5 millió Ft alatti negatív millió Ft közötti millió Ft feletti Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 45

46 3.5 Biztosítók A díjbevételek 21-ben mérsékelten, az inflációtól elmaradó ütemben gyarapodtak, úgy, hogy a díjbevételek dinamikája az év folyamán fokozatosan mérséklődött. A hagyományos biztosítási termékek iránti kereslet mind az élet-, mind a nem-életág esetében továbbra is csökkenő tendenciájú, növekvő volumen csupán a befektetéssel kombinált biztosítási termékek értékesítésében figyelhető meg. A biztosítói termékfejlesztés az értékesítési tendenciát követően elsősorban a befektetési, vagy olyan elemeket is tartalmazó termékekre összpontosít. A keresletet érintő kedvezőtlen folyamatok változatlan fennállása miatt a díjbevételek számottevő bővülése 211-ben sem valószínűsíthető. A hazai biztosítási szektor historikusan magas jövedelmezősége 21-ben gyakorlatilag nullára csökkent. E visszaesés több, önmagában is jelentős hatású tényező egyidejű jelentkezésének következménye. A legjelentősebb hatással a különadó bevezetése járt, melynek nyomán az átlagos tőkejövedelmezőség csaknem a felére esett vissza. A nem-életági kárkifizetések volumene az év során bekövetkezett árvíz- és viharkárok miatt jelentősen nőtt, illetve egyes piaci szereplők leányvállalataikon keresztül is jelentékeny veszteséget szenvedtek el. 211-ben a szektor profitabilitását továbbra is jelentős negatív tényezők és kockázatok terhelik. Ezek közül továbbra is a különadó a legjelentősebb. Ugyancsak a profittömeg folytatódó csökkenését eredményezheti a nem-élet ágat jellemző intenzív árverseny, amely különösen a KGFB-üzletág esetében tűnik jelentősnek. Végül, a magán-nyugdíjpénztári rendszer méreteinek nagyarányú csökkenése a magánpénztárakat, illetve az azok vagyonát kezelő alapkezelőket működtető biztosítók esetében érdemi bevételcsökkenést fog eredményezni. A biztosítók tőkefeltöltöttsége továbbra is megfelelő, azonban az esetlegesen tartósan gyenge jövedelmezőség középtávon a tőkehelyzetet is kedvezőtlenül érintheti. A 213-ban bevezetendő Szolvencia II rendszer várhatóan a tőkemutató nagyobb volatilitását eredményezi, mely okból érdemi mértékű tőketartalékok tartását teszi indokolttá. Intézményi szerkezet A piaci szerkezet gyakorlatilag változatlan. 21 végén 32 biztosító részvénytársaság, 27 biztosító egyesület és 13 fióktelep működött a hazai biztosítási piacon. A piaci szereplők számának korábban tapasztalt bővülése jelentős részben a hazai biztosítási piac mérsékelt dinamikájának következtében érdemben mérséklődött, bár nem szűnt meg teljesen. 4 A piac intézményi szerkezete ennek megfelelően nem mutat jelentős változást. A különadó bevezetésére és várhatóan középtávú fennmaradására a hazai biztosítók tulajdonosai eltérően reagáltak, az azonban kijelenthető, hogy a stratégia alakulását és a piaci jelenlétet illetően e tényező érdemi kockázatot jelent. A fióktelepként működő szolgáltatók piaci súlyának lassú növekedése várható. A működésüket fióktelepi formában megkezdő piaci szereplők mellett egy újabb, jelenleg leányvállalati formában működő biztosító esetében is folyamatban van a tevékenység fióktelepi formába történő átszervezése. A fiókteleppé történő átalakítás gondolata az utóbbi időben több biztosítónál is felmerült, és a jövőben számolni kell további átalakítások lehetőségével is. Amennyiben ilyen trend alakul ki, az a Felügyelet számára az említett fióktelepekkel, illetve az intézmények felügyeletét ellátó európai felügyeletekkel való szorosabb együttműködést tesz szükségessé, mind a prudenciális, mind pedig a fogyasztóvédelmi kockázatok kezelése érdekében. A hazai biztosítási piac stagnálás közeli állapota a biztosítókat újításokra ösztönzi, de a termékfejlesztés a biztosítási termékek helyett inkább a befektetésiekre összpontosít. A biztosítók részint új termékek bevezetésével, részint a művelt ágazatok körének bővítésével igyekeznek a piaci részesedésüket növelni. A termékfejlesztés egyrészt viszonylag magas likviditású befektetési konstrukciókra, másrészt a különféle unit-linked szerződésekre, harmadrészt pedig a befektetési elemeket is tartalmazó, részben nyugdíjcélú biztosításokra összpontosul. Egyes szolgáltatók esetében megfigyelhető a tevékenység országhatáron túli kiterjesztése is, bár a külföldi tevékenység volumene a növekvő aktivitás ellenére október 28-án a KGFB-átkötési kampány kezdetéhez igazítva a román ASTRA Asigurări megnyitotta magyarországi fiókját, amely ASTRA BIZTOSÍTÓ néven kezdte meg működését. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 46

47 211. június Kockázati jelentés továbbra is mérsékelt jelentőségű.5 Fontos körülmény, hogy a magyarországi központtal indított regionális terjeszkedést jelentősen fékezheti a különadó középtávon kilátásba helyezett fennmaradása. Díjbevételek A szektor díjbevétele kismértékben bővült, de a növekedés továbbra is a befektetéssel kombinált biztosítási termékek értékesítéséből származik. A biztosítási szektor 21-ben 845 milliárd forint bruttó díjbevételt ért el, amely szerény mértékű, 2,3%-os növekedés az előző évhez képest. A díjbevétel növekedését változatlanul a befektetési jellegű unit-linked termékek értékesítése generálja, a hagyományos biztosítási termékek díjbevételeiben mind az élet (-5,9%), mind a nem-élet ág esetében (-3,8%) folytatólagos csökkenés volt megfigyelhető. Az életág esetében az egyszeri díjas termékek szerepe volt meghatározó. Az életági díjbevételek 21-ben 7,9%-kal bővültek, az egyszeri díjak és eseti befizetések dinamikus növekedésének köszönhetően. A folyamatos díjas szerződések díjbevétele gyakorlatilag stagnált. Utóbbiakon belül a hagyományos életbiztosítási termékek díjbevételeit az állomány lassú zsugorodásával összhangban folytatólagos csökkenés jellemezte. E trendtől némileg eltérni látszik a negyedik negyedévi növekedés, ez azonban csupán az egyik piaci szereplő utólagos adatkorrekciójának technikai hatását tükrözi.6 A hagyományos termékek esetében tapasztalt csökkenést a folyamatos díjfizetésű, befektetési egységhez kötött biztosítások díjbevételeinek mérsékelt növekedése ellensúlyozta. Az egyszeri díjas biztosítások piaci dinamikára gyakorolt hatását jelentősen növeli, hogy a szolgáltatók esetenként e termékkörre támaszkodva igyekeznek piaci részesedésüket növelni, a bankbetétekkel versengő, likvid termékeket értékesítve. Az utóbbiak állományai azonban a nagyfokú likviditásból fakadóan a pénzpiaci és befektetési termékek feltételeivel erősen korrelálnak, és az utóbbiak javulásakor a biztosítók szolgáltatási hányadának emelkedését eredményezik. A befektetési jellegű biztosítási termékeknek egyre erősödő konkurenciát teremt a tartós befektetési számla (TBSZ) növekvő népszerűsége, részint amiatt, hogy a biztosítási termékek adókedvezmények útján történő támogatottsága és ezáltal versenyképessége is az utóbbi időben érdemben gyengült.7 Egyszeri és eseti díjak - Hagy. életbizt. Folyamatos díjas - Hagy. életbizt. UL UL Hagy. UL Hagy. UL 2 Hagy. 4 UL 6 Állományvesztés Hagy. 8 UL 1 Új szerzés Hagy. 12 UL 14 Indexálás Hagy. Egyszeri és eseti díjak - UL Folyamatos díjas - UL 45. ábra A folyamatos díjas állomány változása (Mrd Ft) Hagy. 44. ábra A biztosítók élet ági díjbevételeinek megoszlása (Mrd Ft) 29Q2 29Q3 29Q4 21Q1 21Q2 21Q3 21Q4 Folytatódik a nem-élet ági díjbevételek csökkenése. A biztosítók nem-élet ági díjbevételei 21-ben 4%-kal estek vissza. A kereslet e körben változatlanul mérsékelt, a továbbra is lanyha hitelezési aktivitás, illetve az új gépjárművek értékesítésének alacsony volumene miatt, amelynek nyomán a szerződésállomány stagnálása, illetve bizonyos ágazatok esetében fokozatos zsugorodása figyelhető meg. Az említett negatív tényezőkre különösen a gépjármű-biztosítási üzletág, ezen belül a casco-ágazat bizonyult érzékenynek, ahol a hitelre vett gépjárművek számának drasztikus csökkenése, illetve a korábbi szerződések 5 Az Allianz (Szlovénia), az ING (Bulgária), a Genertel (Szlovákia) és a CIG Pannónia Életbiztosító (Románia) egy-egy fióktelepet működtet külföldön, az AEGON pedig hasonló formában Csehországban, Szlovákiában és 211-től már Lengyelországban is tevékenykedik. 6 Az egyik biztosító a Felügyelet határozata alapján, korábban tévesen a unit-linked biztosítások között kimutatott szerződéseit 21. IV. negyedév végén helyesen a hagyományos életbiztosítások közé sorolta át, rendezve ezzel az átsorolás díjbevétel, állománydíj és egyéb vonatkozásait is január 1-jétől megszűnt az életbiztosítások kapcsán befizetett díjak után igénybe vehető (szja) adókedvezmény, továbbá 211-től kezdődően adóköteles a 26. szeptember 1. előtt kötött szerződések újonnan befizetett eseti díjaira eső jövedelem is. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 47

48 növekvő számú felmondása az állomány folytatólagos leépülését eredményezi. Ehhez a trendhez képest azonban 211-ben akár érdemi javulás is várható, a gépjármű értékesítéseknek az év elején tapasztalt újbóli növekedésére támaszkodva. A nem-élet ági átlagdíjak stagnálnak, illetve csökkennek. A kereslet csökkenésével párhuzamosan, illetve részint annak következtében a piac egyes szegmenseiben intenzív árverseny alakult ki, amelynek díjcsökkentő hatása ugyancsak a gépjármű-biztosítási üzletágban érhető leginkább tetten. Utóbbi ágazatok esetében az átlagdíjak folyamatos csökkenése figyelhető meg. A lakásbiztosítási ágazatban az átlagdíjak stagnálnak, ami arra enged következtetni, hogy itt is a lanyha kereslet a meghatározó, a tavalyi nagyarányú árvíz- és viharkárok hatása pedig egyelőre nem érvényesült a díjakban. A Gender-direktívával kapcsolatos változások a hazai biztosítókat is kedvezőtlenül érinthetik. Az európai és ezen belül a hazai biztosítási piac működését is lényegesen befolyásolhatja, hogy az Európai Bíróság 211. március 1-jei döntésében megtiltotta, hogy 212. december 21-ét követően a biztosítók a díjak és szolgáltatások meghatározásakor különbséget tegyenek nők és férfiak között. E paraméter alkalmazása az életbiztosítási kalkuláció és tartalékképzés esetében széles körben elterjedt, illetve egyes neméletági termékek esetén is előforduló különbségtétel. A rendelkezés a már létező állományokra nagy valószínűséggel nem vonatkozik, azonban a biztosítóknak az előírt határidőig új, újrakalkulált termékeket kell kialakítaniuk. Mivel az új termékek a fenti döntés nyomán várhatóan a veszélyközösség heterogenitásának növekedéséből fakadó többletkockázatokat is beárazzák, összességében az átlagdíjak növekedése valószínű. A termékfejlesztés, a vállalati folyamatok és informatikai rendszerek átállása kapcsán további költségek felmerülése várható. Mindehhez hozzáteendő azonban, hogy az Európai Unió részére e témakörben nyitva áll új jogszabály megalkotásának lehetősége is, amely esetben a fenti következmények nem, vagy módosult formában jönnének létre. 46. ábra Nem-élet ági átlagdíjak alakulása (ezer Ft) 47. ábra A fedezeti portfoliók hozamai (év/év, %) 5 Tűz- és elemi károk KGFB Egyéb vagyoni károk Casco (jobb skála) 13 15% Matematikai tartalék Egyéb tartalékok Unit-linked tartalék % 5% % % jún 27. dec 28. jún 28. dec 29. jún 29. dec 21. jún 21. dec 1-1% 28 Q1 28 Q2 28 Q3 28 Q4 29 Q1 29 Q2 29 Q3 29 Q4 21 Q1 21 Q2 21 Q3 21 Q4 Megjegyzés: a 211. évre vonatkozó kgfb-átlagdíj a biztosítók előzetes adatszolgáltatása alapján Megjegyzés: az eszközök piaci értékelése mellett Befektetések A biztosítók mérlegfőösszege az év második felében zsugorodott. A biztosítók által képzett biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, illetve a saját eszközök együttes állománya 21. második felében kis mértékben, 1,4%-kal csökkent, az eszközök értéke december végén 2439 milliárd forint volt. A visszaesés a csökkenő hagyományos életági tartalékok, valamint a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékai mérsékelt növekedésének együttes hatásaként következett be. A saját kockázatú befektetések piaci kockázatai változatlanul mérsékeltek. A biztosítók saját kockázatú befektetésein belül változatlanul a forintkötvények, ezen belül a hazai állampapírok állománya meghatározó. Ezért a szektor piaci kockázati kitettsége a hazai állampapírok kamatkockázatát illetően a legjelentősebb. Utóbbi eszközök piacán az elmúlt másfél évben érdemi konszolidáció következett be, azonban az említett folyamat fennmaradása a költségvetést érintő további konszolidációs intézkedések sikerétől erősen függ. A piaci kockázatoknak való kitettségre mérséklőleg hat, hogy a biztosítók lejáratig tartott eszközeiket bekerülési értéken tarthatják nyilván. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások kapcsán érdemi kockázatként jelentkeznek a tőkepiacokat jellemző vegyes kilátások. E portfoliók esetében a piaci kockázatokkal szembeni kitettség Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 48

49 211. június Kockázati jelentés az eszközalapokat jellemző magas részvényhányad következtében jelentős. Mivel azonban e körben jellemzően az ügyfél viseli a befektetések kockázatát, a biztosító szempontjából a piaci kockázatok az állomány és ezzel összefüggésben az alapkezelési díjak változásán keresztül jellemzően jövedelmezőségi kockázatként jelentkeznek. A biztosítók likviditási kockázatai változatlanul alacsonyak. Mérsékelt kockázatok egyes befektetési egységekhez kapcsolt életbiztosítások esetében azonosíthatóak, amennyiben e szerződések esetén a szerződés feltételei nem minden esetben tartalmazzák a biztosítási szolgáltatások korlátozásának lehetőségét, pl. a rendkívüli események esetén a szolgáltatás kifizetés határidejének meghosszabbítását, így az eszközalapok fedezetéül szolgáló eszközök nem teljesítése esetén (pl. ha a befektetési alapot felfüggesztik), a biztosítónak kell helytállnia. Jövedelmezőség A biztosítási szektor jövedelmezősége 21-ben drasztikus mértékben csökkent. A korábban jellemző magas jövedelmezőséggel szemben a biztosítók összesített eredménye gyakorlatilag nullára esett vissza: az adózás utáni eredmény 21-ben összesen,4 milliárd forint veszteség volt.8 A 29. évi adózott eredményhez (68 Mrd Ft) képest nagyarányú csökkenést több kedvezőtlen tényező egyidejű jelentkezése eredményezte. A visszaeső eredmény a szektor tőkejövedelmezőségét is visszavetette: a biztosítók összesített ROE-mutatója -,7% körül alakult, közel 2 százalékponttal elmaradva a 29. évi értéktől. 48. ábra A biztosítók biztosítástechnikai eredményének megoszlása (Mrd Ft) Nem-élet ág Élet ág 49. ábra Az átlagos tőkejövedelmezőség (ROE, %) Nem biztosítástech. elszámolások 6 3% 5 25% 4 2% 3 Élet ág Nem-élet ág Összesen 15% 2 25,7% 1 1% 5% -1 % -2 21,% 23,9% 22,6% 22,8% 21,7% 17,2% 2,3% 12,1% 21,1% 16,4% 21,9%,8% -,2% -,7% -5% A biztosítási tevékenység közvetlen eredményeként előálló biztosítástechnikai eredmény mind az élet, mind a nem-élet ág esetében továbbra is jelentősen pozitív, igaz, mértéke mindkét biztosítási ág esetében csökkenő tendenciát mutat. Az életbiztosítási tevékenység közvetlen eredménye 11%-kal csökkent az előző évhez képest. E visszaesés jelentős részben a szolgáltatási hányad emelkedésével magyarázható, amely a költséghányad kismértékű csökkenésével párhuzamosan következett be. A nem-életág esetében a biztosítástechnikai eredmény jelentősen mérséklődött. A visszaesés részint a 21-ben bekövetkezett árvíz- és viharkárok következtében megugró kárkifizetések következménye, amelyek a tűz- és elemi, valamint az egyéb vagyoni károk ágazatok esetében a kárhányadok emelkedését eredményezték. A biztosítástechnikai eredmény 29-hez képest összesen 18 milliárd forinttal esett vissza, a kárhányad pedig a megszolgált díjak erőteljes csökkenése és a kárráfordítások emelkedése nyomán 53,7%-ról 6,9%-ra ugrott. Az utóbbi említett két tétel összesített hatása -31 milliárd forint összegű volt, amit részben a működési költségek csökkenése, részben a tartalékoknak az eredményre nézve kedvező alakulása enyhített. Ez utóbbi jelenségtől függetlenül a gépjármű-biztosítási ágazatok átlagdíjainak csökkenésével összefüggésben a biztosítástechnikai eredmény lassú visszaesése figyelhető meg. A szektor összesített eredményét jelentősen torzítja, hogy egyes piaci szereplők 21-ben is jelentős összegű tartalékot szabadítottak fel, amely következtében jelentős lebonyolítási eredmény keletkezett. Utóbbi hatásának kiszűrésével a KGFB-üzletág esetében mind 29-ben, mind 21-ben negatív biztosítástechnikai eredmény, a nem-élet ági eredmény esetében pedig további jelentős visszaesés következett be. 8 Az eredményadatok a 21. IV. negyedéves (előzetes) adatszolgáltatáson alapulnak, így nem a végleges auditált számokat tükrözik, ezért a fenti eredmény a piaci szereplők leányvállalatoktól származó osztalékjövedelmének is csak egy részét tartalmazza. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 49

50 5. ábra A szolgáltatási hányad alakulása az élet ágban 51. ábra A biztosítók költséghányadának alakulása Hagyományos életbiztosítások Unit linked életbiztosítások 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % % 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % Élet ág Nem-élet ág Megjegyzés: A szolgáltatási hányad a bruttó díjbevétel és a bruttó kárkifizetés hányadosa Megjegyzés: A nettó működési költségek és a nettó megszolgált díjak hányadosa A biztosítók költséggazdálkodása a 29. évet jellemző érdemi megtakarítást követően 21-ben mérsékelten tovább javult. A nettó működési költségek összege a biztosítási szektor egészében,6%-kal csökkent, a megszolgált díjakkal szemben számított költséghányad pedig 29%-ról 28,2%-ra mérséklődött. Megtakarítás ebben az időszakban a szerzési költségeknél mutatkozott, a visszafogott termékértékesítéssel összefüggésben. A biztosítók jövedelmezőségét jelentősen befolyásoló tényezőnek bizonyult a 21-ben első ízben kivetett különadó, amely a szektor adózás előtti eredményét összességében 38 milliárd forinttal csökkentette. Ez az adófizetési kötelezettség közel 1 százalékponttal mérsékelte a biztosítók tőkejövedelmezőségét. Emellett a szektor nem-biztosítástechnikai eredményét ugyancsak jelentősen csökkentette, hogy néhány piaci szereplő esetében a leányvállalatokkal kapcsolatosan elszenvedett veszteségek következtében jelentős összegű értékvesztés elszámolására került sor. Ez utóbbi tételek részben egyfajta fertőzési hatásként - jellemzően hitelintézeti, illetve magán-nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó érdekeltségek kapcsán jelentkeztek. 52. ábra A nem-élet ági bruttó kárhányad alakulása ágazatonként 53. ábra A jelentősebb nem-élet ágazatok lebonyolítási eredményei 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Nem élet üzletág Casco Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Kgfb Általános felelősség 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % Casco Kgfb Tűz és elemi Egyéb vagyoni Megjegyzés: (a tárgyidőszakra vonatkozó bruttó kárkifizetés + a tárgyidőszaki károkra megképzett függőtartalékok + a tárgyidőszakra vonatkozó kárrendezési költségek)/tárgyidőszaki bruttó díjak A veszteséges biztosítók száma 21-ben 17-re emelkedett. Az utóbbiak közül hat szolgáltató esetében az eredmény a különadó-fizetési kötelezettség következtében csúszott a negatív tartományba. Ahogy azt az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató változása is sugallja, az egyedi intézményi eredmények szinte az összes piaci szereplő esetében jelentősen csökkentek. Ezzel egyidejűleg az eredmények szóródása kis mértékben csökkent. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5

51 A jövedelmezőséggel kapcsolatos kilátások továbbra is kedvezőtlenek. A biztosítási szektor jövedelmezőségi kilátásait illetően jelentős kockázatok azonosíthatók. A szektor eredményét az intézmények jövedelmezőségétől függetlenül 211-ben is az előző évihez hasonló különadó terheli. Ennek mértéke a vonatkozó szabályok változása nyomán némileg csökkent, így előzetes kalkulációk szerint összesen 33 milliárd forintot tesz majd ki. A különadó intézmények közötti megoszlása az újonnan bevezetett sávos rendszer következtében ugyancsak változik, a fizetendő összeg pedig a tőke és jövedelmezőségi kockázatokat némileg csökkentve a kisebb piaci szereplőket előnyben részesítő módon oszlik majd meg az egyes intézmények között. 9 A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása várhatóan ugyancsak kedvezőtlen hatást gyakorol a biztosítási szektorra. A nyugdíjpénztári megtakarítások kezeléséből a pénztárat üzemeltető biztosítói csoportoknak számottevő (osztalék) jövedelme származott. A magán-nyugdíjpénztári portfolió zsugorodásával, illetve a vagyonkezelési díjakra vonatkozó rendelkezések szigorodásával az e körrel kapcsolatos portfoliókezelésből származó bevételek gyakorlatilag megszűnnek, a fennmaradó magánpénztárak esetében pedig a pénztári bevételek költségfedezeti részének jelentős csökkentése miatt inkább a szponzorintézményekkel szemben merülhetnek fel finanszírozási igények. Másfelől a társadalombiztosítási és magánpénztári rendszert érintő változások következtében az öngondoskodás erősödése, illetve az egészségés nyugdíjbiztosítási termékek iránti kereslet élénkülése várható, e termékek versenyképessége azonban egyelőre mérsékeltnek tűnik az adókedvezményekkel is támogatott önkéntes nyugdíjpénztárakkal, illetve egyéb nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel szemben. Az önkéntes pénztári termékek iránti kereslet esetleges élénkülése a magánpénztárak miatti bevételkiesést természetesen részben kompenzálhatja. 54. ábra A biztosítók jövedelmezőségének szóródása a piaci szereplők száma szerint 55. ábra A biztosítók jövedelmezőségének szóródása az intézmények piaci súlya szerint % % 3% 2% 2 1% - 1 > < ROE (%) % Megjegyzés: Az intézmények mérlegfőösszege a teljes szektor arányában - 1 > < ROE (%) További kockázatot jelent a nem-életági piacot jellemző egyre intenzívebb verseny, illetve az átlagdíjak fokozatos csökkenése, amelynek következtében a biztosítók egyre jelentősebb profittömegről kényszerülnek lemondani. Utóbbi folyamat a kötelező gépjármű felelősség-biztosítási (KGFB) üzletág esetében a legszembetűnőbb, ahol az év végi intenzív kampány következtében az ágazat állománydíja közel 2 milliárd forinttal csökkent a 21. évihez képest. A díjak csökkenésével párhuzamosan a kárfelhasználás alakulásában is csökkenő tendencia figyelhető meg, ez utóbbi üteme azonban elmarad a díjcsökkenés mértékétől, így összességében ez utóbbi ágazat jövedelmezőségének további romlását eredményezheti. Tőkemegfelelés A csökkenő jövedelmezőség ellenére mérsékelten nőtt a szavatoló tőke állománya. A biztosítók szavatoló tőkéje 21 végén 265 milliárd forint volt, amely a gyakorlatilag nullaösszegű összes eredmény ellenére 1,8%-kal haladta meg az 29. év végi tőkeállományt. 1 Az év folyamán tíz szolgáltató esetében ben sávos rendszer szerint kerül meghatározásra a biztosítók által fizetendő különadó összege: az adóalap (a 29. évi korrigált díjbevétel) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 8 milliárd forint vagy az alatt 3 százalék, 8 milliárd felett pedig 6,4 százalék lesz a különadó mértéke. 1 A 21. decemberi adatok nem auditált előzetesek, így nem minden esetben veszik figyelembe a tulajdonosnak fizetendő osztalékot. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 51

52 Tőkefeltöltöttség (%) 211. június Kockázati jelentés került sor tőkebevonásra, összesen 2 milliárd forintot meghaladó mértékben. A korábbi időszakokban az év végi osztalékfizetés a szektor szavatoló tőke állományában jelentős csökkenést idézett elő, a mérséklődő jövedelmezőség következtében a biztosítók által jelentett előzetes adatszolgáltatás is erre enged következtetni a piaci szereplők által kifizetett osztalék volumene várhatóan számottevően csökken, vagy az eredménytartalék terhére kerül kifizetésre. A biztosítási szektor kockázati expanziója több év gyakorlatát folytatva továbbra is minimális mértékű. A szektor összesített szavatoló tőkeszükséglete 21-ben gyakorlatilag stagnált, a 29. év végi értékhez képest 1%-kal nőtt. A kisebb biztosítók számára kedvező fejlemény a minimális biztonsági tőke év eleji indexálása, utóbbi értéke 211. január elsejével kb. 2,5%-kal csökken. Csökken a szektor tőkefeltöltöttsége. A szektor tőkehelyzete továbbra is megfelelő, azonban 21-ben a tőkemegfelelést a korábbi években jellemző pozitív emelkedő trend megtört. A szavatoló tőke és a tőkefeltöltöttség alakulását illetően az elmúlt években egyfajta éven belüli ciklikusság volt megfigyelhető. Az egyes évek folyamán a szektor pozitív eredménye és a mérsékelten változó tőkekövetelmény következtében folyamatosan emelkedő tőkefeltöltöttség jellemezte a biztosítókat, amely szintjében az év végén döntően jelentős mértékű osztalékok kifizetése következtében kisebb-nagyobb mértékű visszaesés következett be. 21-ben azonban ez az éven belüli minta nem érvényesült: a biztosítók tőkeellátottsága a szektor jövedelmezőségét kedvezőtlenül érintő tényezők következtében már a harmadik negyedévben jelentősen csökkent, az év végére pedig a tőkemegfelelés 217%-ra, gyakorlatilag a 29. év végi szintre (216%) esett vissza. 56. ábra A biztosítási szektor tőkehelyzete (Mrd Ft) 57. ábra Az egyes piaci szereplők pénzügyi helyzete (21. december) Tőkeszükséglet Tőkefeltöltöttség (jobb skála) 27. dec 28. jún 28. dec 29. jún 29. dec Szavatoló tőke 21. jún 21. dec 27% 25% 23% 21% 19% 17% 15% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % -125,% -75,% -25,% 25,% Utolsó 12 havi eredmény / Szavatoló tőke (%) A biztosítók közel 2/3-ának csökkent a tőkefeltöltöttsége 21 folyamán. A különadó bevezetése jelentős hatást gyakorolt, mert önmagában ennek következtében közel 3 százalékponttal csökkent a biztosítók átlagos tőkefeltöltöttsége. Az átlagon belül a nagy és jellemzően jól tőkésített biztosítók feltöltöttségi szintje is számottevően csökkent. A leginkább veszélyeztetett körbe azonban változatlanul a közelmúltban piacra lépett biztosítók tartoznak, amelyek szempontjából a különadó különösen jelentős kockázatot hordoz. Utóbbiak esetében a különadó új, sávos rendszerű kivetése várhatóan az adófizetési kötelezettség csökkenését eredményezi, a csökkenő jövedelmezőség, illetve a jelentkező tőkepótlási igény viszont a tulajdonosi stratégiát érdemi mértékben is módosíthatja. A jövedelmezőség és a tőkemegfelelés fenti folyamatait tekintve különös figyelmet érdemel a Szolvencia II rendszer közelgő bevezetése. A várhatóan 213-tól bevezetésre kerülő rendszer szemben a jelenlegi hazai gyakorlattal mind az eszközök, mind a források esetében piaci értékelést ír elő. Ennek következtében a biztosítók tőkehelyzetének alakulása a jövőben várhatóan jóval ingadozóbbá válik, vagyis a tőkemutató volatilitása nőni fog. A Szolvencia II bevezetésének a tőkemegfelelésre gyakorolt hatását vizsgálta az európai szinten lefuttatott QIS5 11 vizsgálat, amely az új rendszer bevezetését követően a hazai biztosítók tőkefeltöltöttségének mérsékelt csökkenését vetíti előre. Mindkét változás, de különösen a nagyobb volatitilitású tőkemutató még inkább kiemeli a megfelelő mértékű tőketartalékok tartásának jelentőségét. 11 Az ötödik mennyiségi hatástanulmány (Quantitative Impact Study 5) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 52

53 A Szolvencia II szabályozás bevezetése további megfelelési nehézségek elé állítja a kis és közepes méretű biztosítókat. A rendszer komplexitásából és az előírások betartásából adódó plusz humán és tárgyi erőforrásigények és azok költsége további terheket ró az említett intézményekre. Ezen cégek esetén a Szolvencia II hatályba lépése esetlegesen működési kockázatokat is hordozhat. A Szolvencia II bevezetésével kapcsolatban még jelentős bizonytalanságok vannak. Az előző bekezdésekben írtakkal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a Szolvencia II rendelkezéseinek bevezetésére várhatóan jelentős hosszúságú átmeneti időszakok érvényesítésével, elhúzódó módon kerül majd sor, illetve hogy jelenleg még a rendszer számos végrehajtási eleme ismeretlen. A fokozatos bevezetés a rendszer kockázatainak intenzitását csökkenti, a végrehajtási elemek egy részének kialakulatlansága viszont a bizonytalanságot fokozza. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 53

54 3.6 Befektetési szolgáltatók A piac intézményi szerkezete az erősödő verseny miatt érdemi változásoknak néz elébe, a tevékenységi specializáció, illetve innováció azonban továbbra is komoly lehetőségeket rejt az egyes intézmények számára. A befektetési szolgáltatók megbízásból kezelt ügyfélvagyona döntően a befektetési vállalkozások teljesítményének köszönhetően növekedett. A befektetési szolgáltatóknál mindemellett általánosan csökkenő számlaaktivitás tapasztalható. A hitelintézeti szolgáltatók a bizományosi tevékenységben növelték aktivitásukat, s ezzel összefüggésben kereskedési összforgalmukat is jelentősen bővítették. A csökkenő kereskedési eredmények a saját számlás kereskedelmi tevékenység forgalmának bővülése mellett valósultak meg. A befektetési vállalkozások jövedelmezősége mérséklődött, de még mindig figyelemre méltóan magas szintű. Több negatív és néhány pozitív tényező ismeretében hosszabb távon csökkenő jövedelmezőség várható. A szerves üzleti tevékenység eredménye változatlanul számottevő, a jövedelmek szerkezete viszont átalakult, döntően a kereskedelmi tevékenység rovására. A befektetési vállalkozások átlagos tőkehelyzete továbbra is megnyugtató, egyelőre egy számottevő szereplő helyzete sem tekinthető kockázatosnak. Tőkepiaci folyamatok Kedvező, de egyre volatilisebb tőkepiaci folyamatok voltak tapasztalhatóak. Miközben a tőkepiacok inkább pozitív trendje a globális reálgazdasági folyamatok fényében tovább folytatódott 21-ben, döntően a szuverén adósság okozta bizonytalan nemzetközi hangulat a részvény és állampapír árfolyamok sokkal nagyobb volatilitását hozta. 58. ábra Magyar részvény és államkötvényárak alakulása 59. ábra Állampapírpiaci referencia (benchmark) hozamok alakulása (%) 46 MAX (kötvény, bal skála) BUX (részvény, jobb hónap 6 hónap 5 év 1 év Forrás: ÁKK, BÉT 4 4-Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: MNB Az egyes tőkepiaci szegmensek forgalma érezhető módon bővült. A BÉT forgalma 29-hez képest mintegy 6,8%-kal bővült, a részvénypiaci és a származékos szekciók közel azonos hozzájárulásának eredményeképpen. Az állampapírok másodlagos forgalma mintegy 18%-kal nőtt az előző évhez képest. Az állampapírok elsődleges kibocsátása is támogatta ezt növekedést, mivel 21-ben mintegy 15%-kal több, állampapír került kibocsátásra az előző évhez képest. Az állampapírok nettó elsődleges kibocsátása 21- ben mintegy 6 milliárd Ft volt. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 54

55 6. ábra Magyar állampapírok forgalma (Mrd Ft) és változása (év/év) 61. ábra Budapesti Értéktőzsde forgalma (Mrd Ft) és változása (év/év) szekciónként ,9% Állampapír elsődleges kibocsátás 18,2% Állampapír másodlagos ,8% -21,1% 8,1% -24,3% 6,8% Részvény Hitelpapír Származékos Árupiaci ÖSSZES Forrás: ÁKK Forrás: BÉT Piacfelügyeleti kockázatok A Felügyelet egyes befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban kiemelt kockázatként azonosította az internetes devizakereskedelem lehetőségét. Egyes szolgáltatók jelentős tőkeáttétel mellett úgy vezetik ismeretlen piacokra a tájékozatlan befektetőket, hogy ígéreteikben eredményes stratégiák révén szinte automatikusan elérhető haszon lehetőségét villantják fel. Ezek közös jellemzője, hogy agresszív online marketing tevékenységet folytatnak, majd külföldi irányadó jog kikötése mellett szerződnek az ügyfelekkel. A külföldi szolgáltatók esetében az ügyféleszközök kezelése és a kereskedés technikája a Felügyelet által közvetlenül nem ellenőrizhető. A befektetési szolgáltatók tőzsdei internetes kereskedési rendszereinek monitoringja fejlesztést igényel. Általánosságban elmondható, hogy a tiltott piacbefolyásolás kiszűrésére hivatott kontrollmechanizmus hiányos, a befektetési szolgáltatóknak monitoring tevékenységük során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) kereskedési rendszerének sajátosságaira. A BÉT-re bevezetett részvények jelentős hányada alacsony likviditású, és e papírok forgalma esetenként napi egy-két kötésre korlátozódik. Így a kereskedés záró szakaszában azok záróárfolyamát korlátozott volumenű részvény vételével is jelentős mértékben el lehet téríteni a korábbi, piacinak tekinthető kötések árfolyamától. Az záróárfolyam különös jelentőséggel bír a befektetők vagyonértékelése és a befektetési döntések során, ezért különösen fontos a záróárfolyamot befolyásoló ügyletek kiszűrése. Intézményi szerkezet A szolgáltatók száma mérsékelten gyarapszik. A hazai tőkepiac fejlettségéhez és méretéhez képest jelentős számú, 59 szolgáltató rendelkezik befektetési szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel, ami öttel több 29 végéhez képest. Kereskedési forgalmat 4 intézmény bonyolít, a befektetési tanácsadásra létrejött szolgáltatók ilyen tevékenységet nem végeznek. Jelentősebb mozgás főleg a befektetési vállalkozási formában működő intézmények számában tapasztalható. 12 A jelentős intézményszám erősen és fokozódóan koncentrált piacot takar, jelentős specializációval. A különféle koncentrációs mutatók magasak és inkább növekvőek. A különböző szempontok alapján kalkulált koncentrációs mutatók szerint azonban a domináns szolgáltatók esetenként különbözőek. A jelentősen specializált befektetési vállalkozások számára a verseny erősödése komoly fenyegetést jelent. A hazai piacot nagyfokú specializáció, az intézménytípusok és ügyfelek eltérő igényeihez alkalmazkodó tevékenységi változatosság jellemzi. A verseny intenzitása növekvő, ami veszélyeztetheti egyes kisebb, specializált szereplők piaci pozícióit, illetve jövedelmezőségét. A legutóbbi tapasztalatok alapján ilyen fenyegetettség nem csupán a szerves üzleti tevékenységet érintően jelentkezhet, hanem a 12 A továbbiakban külön kiemelés hiányában a befektetési vállalkozások alatt a befektetési vállalkozásokat és a külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepeit értjük. Ugyanígy külön kiemelés hiányában hitelintézeti szolgáltatók alatt a részvénytársasági és fióktelepi formában működő hitelintézeteket értjük. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 55

56 specializáció alapját jelentő körülmények, személyek és tudás tekintetében is, ha azok elvándorlására sor kerül. Az elmúlt időszakban ilyen esemény több, összpiaci részesedését tekintve jelentősebb, vagy részpiacok tekintetében vezetőnek mondható vállalkozást is érintett, amelyek a befektetési vállalkozásokon belüli koncentráció növekedéséhez járulnak hozzá elején az alszektor saját tőkéjének 4,2%-át birtokló, e tekintetben 7. legnagyobb szereplő ügyfélállománya kerül át egy a saját tőke 9,2%-át birtokló, pozíciójára nézve 3. szereplőhöz. Másrészt 211. első felében a saját tőke alapján mért 6. és 8. legnagyobb szereplő összeolvadása is várható. 62. ábra Befektetési szolgáltatók koncentrációja (hét legnagyobb szereplő piaci részesedése) 63. ábra Befektetési vállalkozások koncentrációja (hét legnagyobb szereplő részesedése) 9% % % 8% 95% 9% 85% 75% 8% 7% 65% 75% 7% 65% 6% ÉSZ ÜM ÜV PF SZF 6% ÉSZ ÜM ÜV PF SZF Megjegyzések: hitelintézeti és befektetési vállalkozási formában működő szolgáltatók, fióktelepekkel. ÉSZ értékpapírszámlák száma, ÜM ügyfélmegbízások száma, ÜV ügyfélvagyon aktuális piaci értéken, PF prompt forgalom, SZF származtatott forg. Megjegyzések: befektetési vállalkozások, beleértve a fióktelepeket is. Rövidítések: ÉSZ értékpapírszámlák száma, ÜM ügyfélmegbízások száma, ÜV ügyfélvagyon aktuális piaci értéken, PF prompt forgalom, SZF származtatott forg. Fokozódik a bankok és befektetési vállalkozások közötti verseny is. A korábban elsősorban a befektetési vállalkozások felségterületének számító bizományosi üzletág a hitelintézetek számára is egyre vonzóbb lehetőségként jelenik meg, az utóbbiak romló jövedelmezősége, ezen belül pedig a jutalékbázis gyengélkedése miatt. Ezt számos banki üzletpolitikai döntés és forgalmi fejlemények is bizonyítják. A verseny mind a költségek, mind a rendelkezésre álló infrastruktúra tekintetében egyenlőtlen, a bankok ugyanis jelentős előnyökkel rendelkeznek. Ez arra készteti a vállalkozásokat, hogy tevékenységük hangsúlyát többek között a külföldi és specifikus eszközöket kínáló on-line kereskedési platformok működtetésének irányába mozdítsák el. 24. táblázat Befektetési vállalkozások fontosabb pénzügyi mutatói* Mutató* Likviditási mutató 1 1,16 1,1 1,11 1,15 1,18 1,18 1,16 1,16 Rövid távú likviditás I 2 1,17 1,1 1,12 1,17 1,2 1,19 1,17 1,17 Rövid távú likviditás II 3,63,52,53,55,58,61,67,73 Likviditási gyorsráta 4,35,28,29,34,41,46,47,52 Eszközfedezettség 5 6,64 8,25 7,62 5,73 5,16 5,48 5,96 5,68 Eladósodottság 6 5,41 7,17 6,53 4,65 4,9 4,39 4,87 4,59 Nettó eladósodottság 7 2,48 3, 2,72 1,81 1,61 1,88 2,48 2,6 Tőkearányos jövedelmezőség 8 21,1% 3,9% 17,1% 32,8% 18,2% 26,2% 17,9% 21,9% Eszközarányos jövedelmezőség 9 3,2% 3,7% 2,2% 5,7% 3,5% 4,8% 3,% 3,9% Megjegyzés: befektetési vállalkozások és külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei. *12-havi átlagos mutatók, 1 Forgóeszközök / Kötelezettségek, 2 Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek, 3 ( Pénzeszközök + Értékpapírok ) / Rövid lejáratú kötelezettségek, 4 Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek, 5 Összes eszköz / Saját tőke, 6 Kötelezettségek / Saját tőke, 7 ( Kötelezettségek - Követelések ) / Saját tőke, 8 Adózott eredmény / Saját tőke, 9 Adózott eredmény / Eszközök Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 56

57 Likviditás és tőkeáttétel A befektetési vállalkozások átlagos likviditási helyzete megfelelő, illetve inkább javulónak mondható. A pénzeszközök és értékpapírok 12-havi átlagos állományának a rövidlejáratú kötelezettségekre vetített aránya 21-ben nőtt, és az év végére 74%-ot ért el. A pénzeszközök állománya 21-ben 14%- kal nőtt. A forgóeszközök a 21. év végi mérleg szerint öt szolgáltató esetében nem nyújtottak teljes fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek összegére, 13 amelyek közül viszont csak egy intézmény rendelkezik érdemi (3%-os) részesedéssel a szektor összes forgóeszközein belül. A befektetési vállalkozások eladósodottsága és tőkeáttétele lassan csökken. 21-ben az összes döntően rövid lejáratú kötelezettség mértéke 9%-kal mérséklődött. A saját tőke állománya ezzel szemben 12%-kal gyarapodott, ami már tartalmazza a legnagyobb vállalkozás osztalékfizetéséből eredő negatív hatást is. Mindennek következtében az egységnyi saját tőkére jutó kötelezettség egy év alatt 5,25-ről 4,33- ra csökkent. Kezelt vagyon, számlák és megbízások A befektetési vállalkozásoknál folytatódott a megbízásos ügyfélvagyon állományi expanziója. Az ügyfél javára megbízásból kezelt vagyon 21. egészében 51%-kal, a második félévben lassuló módon nőtt. Az összes befektetési szolgáltatót tekintve, kiszűrve a vonatkozó táblázatban (lásd a Melléklet M46. táblázatát) jelzett, adatszolgáltatási változásból eredő hatást, mintegy 22%-os növekedés látható, 14 vagyis a hitelintézeti körben 12% alatti gyarapodás következett be. Ezek az adatok a kezelt eszközök piaci értékeit tükrözik, mely okból a kezelt volumenek és növekedési rátáik jelentős részben az eszközösszetétel és az eszközárak alakulásának függvényei. Tény azonban, hogy a kezelt vagyon alakulása az állományarányos díjak 21. évi alakulására erősen kedvező hatással volt, különösen az összes ügyfélvagyon (21 végén) 22%-át kezelő befektetési vállalkozások esetében. 64. ábra Befektetési vállalkozások vezetett értékpapírszámlái és ügyfélmegbízásai 65. ábra Befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon (Mrd Ft) Megjegyzés: befektetési vállalkozások és külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei Kapott megbízások száma (bal, ezer db) Ügyfélszámlák száma (jobb, ezer db) 26Q4 27Q4 28Q4 29Q4 21Q B Megjegyzés: A hitelintézeti befektetési szolgáltatók közül három 21 előtt letétkezelés soron mutatta ki a teljes idegen tulajdonú értékpapír állományát, így ezek amúgy jelentős adatát az időbeli összehasonlíthatóság érdekében kiszűrtük. Bankok Hitelintézeti fióktelepek Befektetési vállalkozások A kereskedési megbízások számát tekintve csökkenő számlaaktivitás tapasztalható. A befektetési szolgáltatók által vezetett értékpapírszámlák száma 21. második felében folytatta dinamikus növekedését, bár a növekedés üteme némileg lassult. E téren a befektetési vállalkozások és a hitelintézeti szolgáltatók között nem volt különbség. Az ügyfélmegbízások száma azonban közel 12%-kal csökkent, amelyen belül a befektetési vállalkozások sokkal nagyobb, mintegy 2%-os visszaesést szenvedtek el a hitelintézeti szolgáltatók 6%-os csökkenéséhez képest. Így az egy számlára jutó megbízások száma egy félév alatt 2,2-13 Mindhárom fióktelepi formában működő befektetési vállalkozás, valamint egy azóta felszámolás alatt álló befektetési tanácsadó, illetve egy specifikus tevékenységet végző befektetési vállalkozás első félévéhez képest a megbízásból az ügyfél javára kezelt és a portfoliókezelt ügyfélvagyon 7%-kal csökkent. Ez szinte kizárólag a portfoliókezelt vagyon csökkenésében bekövetkező, lényegében egy hitelintézeti szolgáltató pénztári portfoliójának bankcsoporton belüli mozgatásának eredménye. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 57

58 ről 1,7-re csökkent. A számlaaktivitás csökkenése jelentős mértékben a piaci körülményekkel magyarázható. 21. második felében ugyanis a tőkepiaci árak volatilitása jelentősen mérséklődött, és különösen a részvényárak viszonylag egyenletes emelkedést mutattak. E trend egyrészt jót tett az ügyfélállományoknak, másrészt kevésbé gyakori kereskedést indokolt, mint a megelőző időszak piaci folyamatai. Kereskedési forgalom A kereskedési forgalom lendületesen bővült, a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közel azonos ütemben növekvő aktivitása mellett. 21-ben a befektetési szolgáltatóknál regisztrált összes kereskedési forgalom 72%-kal gyarapodott, a bizományosi és a saját számlás forgalom nagyjából hasonló ütemű bővülése folytán. Ez az adat azonban félrevezető, mert e növekedés jelentős részben a banki fióktelepek jelentéseiből származik, amelyek 29-ben még nem szolgáltattak kereskedési forgalmi adatokat. Az említett fióktelepek nélkül az egyéves növekedés 24%-os volt, ami részben a rendkívül gyenge 29. évi első negyedévvel összefüggő bázishatásból származott, részben az értékpapírok időközbeni felértékelődésével függött össze, részben pedig a viszonylag magas 21. első félévi piaci volatilitás eredménye volt. A növekedés az év második felére jelentősen, éves összevetésben 17%-osra esett vissza, amit az előzőekben említett módon az első félévinél jóval kevésbé ingadozó piaci körülmények magyaráznak. Mindehhez hozzá kell fűzni azonban, hogy a 21. évi forgalom még mindig nem érte el a válság előtti utolsó években tapasztalt mértékeket: a 27. évi összes kereskedett volumen 85%-át, illetve a 28. évi összes forgalom 73%-át tette ki. 25. táblázat Befektetési szolgáltatók által bonyolított kereskedési forgalom (halmozott összeg, Mrd Ft) 27H H H H1 21 Bank Banki fióktelep Befektetési vállalkozás Bizományosi összesen Bank Banki fióktelep Befektetési vállalkozás Saját számlás összesen Bank Banki fióktelep Befektetési vállalkozás Összesen A kereskedett eszközök összetételét tekintve a forgalom nagyarányú növekedése a terméktípusok széles körében, kiegyensúlyozott mértékben jelentkezett. 21-ben az értékpapírok kereskedési forgalma 29%-kal, a származtatott ügyleteké pedig 2%-kal bővült, természetesen mindkét adat a két év között össze nem hasonlítható hitelintézeti fióktelepek nélkül számítva. Az értékpapír-forgalom terén éven belül jelentős lassulás valósult meg, mégpedig a második félévben a jelentősen és kiegyensúlyozottan emelkedő piacú részvények forgalmának érdemi visszaesése miatt, melynek nyomán az értékpapírok összforgalma ebben az időszakban, éves összevetésben mindössze 7%-kal nőtt. Az év egészében az állampapírok összforgalma nagyjából a 28. évi szintre kapaszkodott vissza, a részvényforgalom viszont továbbra is a válság előtti szint mintegy két-harmadán realizálódott. Ezzel szemben az egyéb (jelzálog-, banki, stb.) kötvények forgalma a 27. évi szint kilencszeresére bővült, és ugyanezen az időtávon az egyéb értékpapírok (pl. befektetési jegyek) forgalma is közel kétszeresen gyarapodott. A származtatott műveletek esetében a kereskedés éven belül viszonylag kiegyenlítetten alakult: itt a határidős műveletek iránti keresletet jelentősen támogatta a gyorsan növekvő külkereskedelmi forgalom, a csereügyletek kereslete pedig jelentős részben a bankok növekvő devizafedezeti szükségleteinek növekedése miatt bővült. A bankok az értékpapír-forgalomban, a befektetési vállalkozások pedig a derivatívakereskedésben növelték részarányukat. 21-ben a banki értékpapír-forgalom 33%-kal nőtt, főként a bizományosi kötvényvolumen lendületes gyarapodásával összefüggésben. A befektetési vállalkozások ezzel szemben a származtatott termékek kereskedésében értek el 43%-os forgalombővülést, érdemben bővítve hagyományosan alacsony piaci részarányukat. A vállalkozások forgalma főként az opciós és a csereügyletek körében volt kifejezetten nagyarányú. A kereskedési dinamika ilyen megoszlása arra enged Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 58

59 következtetni, hogy a bankok a hitelezésben csökkenő jutalékbevétel problémájára az értékpapírüzletágban kezdett expanzióval keresnek megoldást, a vállalkozások pedig ezzel szemben a saját prémium-ügyfeleiket igyekeznek derivatív termékekkel növekvő mértékben kiszolgálni. Jövedelmezőség A befektetési vállalkozások átlagos jövedelmezősége csökkent ugyan, de továbbra is magas. A befektetési vállalkozások változatlanul a magyar pénzügyi szektor kimagasló jövedelmezőségű szegmense: 21-ben az átlagos ROE az előző évi 26,2%-ról 21,9%-ra csökkent. A jövedelmezőség visszaesését több tényező együttes hatása magyarázza, amelyek között a globális eszközpiaci fejlemények, a feljebb már említett módon erősödő verseny, és a pénzügyi különadó a leginkább említésre méltó körülmények. A befektetési szolgáltatási eredmény továbbra is meggyőző, szerkezete viszont átalakult. A befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye 21-ben 1%-kal csökkent. Ezen belül a saját számlás kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó eredményekben, az eszközpiacok csökkenően lendületes emelkedése miatt jelentős, éves összevetésben mintegy 33%-os visszaesés következett be, ami leginkább második félév kedvezőtlen fejleményeivel magyarázható. Ebben az időszakban különösen a kötvénypiac bizonyult 29-hez képest kevésbé jövedelmezőnek. A kereskedelmi, a letétkezelési, -őrzési, portfoliókezelési és az egyéb tevékenységek csökkenő eredményét azonban majdnem teljes mértékben ellensúlyozták a bizományosi, és az értékpapír-forgalombahozatali, illetve szervezési tevékenység nettó jövedelmei. 66. ábra Befektetési vállalkozások intézményszám (db) szerinti ROE*-eloszlása 67. ábra Befektetési vállalkozásoknak a saját tőkében elfoglalt részesedés (%) szerinti ROE*- eloszlása Q4 21Q2 21Q4 4% 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % 29Q4 21Q2 21Q4 Megjegyzés: befektetési vállalkozások és külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei *12-havi gördülő ROE alapján Megjegyzés: befektetési vállalkozások és külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei *12-havi gördülő ROE alapján Az üzletméret alapvető hatással van a jövedelmezőségre. Az adózás előtti eredmény, nagyjából összhangban a szokásos vállalkozási eredmény csökkenésével, mintegy 16%-kal zsugorodott. Ez szinte kizárólag az egyéb bevételek és ráfordítások veszteségének jelentős részben a pénzügyi különadó hatására bekövetkezett növekedésével függ össze. A veszteséges szolgáltatók jellemzően a kisebb vállalkozások közül kerülnek ki. Utóbbiak száma nem, súlya pedig alig változott, miközben a darabszám alapján számított, mind a saját tőkével súlyozott eloszlásban negatív irányú eltolódás volt megfigyelhető. Tartósan alacsonyabb jövedelmezőség várható, néhány biztató fejlemény ellenére. A várhatóan több éven keresztül fennmaradó pénzügyi különadó, az elmúlt két év masszív fellendüléséhez képest kevésbé kedvező piaci feltételek, a magán-nyugdíjpénztárak összméretét töredékre csökkentő intézkedések, illetve az erősödő verseny nyomán a befektetési vállalkozásoknak a korábbi évek szintjeihez viszonyítva alacsonyabb jövedelmezőségre célszerű berendezkedniük. 15 Ugyanakkor a magyar gazdaság erősödése, a lakosság jövedelmi és megtakarítási helyzetének, például az egykulcsos adó bevezetéséből eredő javulása tartogat lehetőségeket a szerves üzleti tevékenység, és azon belül a bizományosi ügyletek terén. 15 A BÉT szervezetével, az új XETRA kereskedési rendszerrel, az esetleges várható MTF rendszer beindításával kapcsolatos bizonytalanságok elsősorban a hazai értéktőzsdén aktív vállalkozások számára jelentenek kockázatot. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 59

60 Tőkehelyzet A befektetési vállalkozások átlagos tőkehelyzete továbbra is megnyugtató. Az átlagos tőkemegfelelési mutató (TMM) 21-ben számottevően csökkent, a 21. év végi 26,9%-os érték azonban így is igen magasnak mondható. 21 végén mindössze egy szolgáltató tőkehelyzete volt kritikus. Az év végén egy negatív tőkehelyzetű intézmény mutatkozott, amely azonban egy marginális súlyú, rendszerkockázati jelentőséggel nem rendelkező befektetési tanácsadó volt. 16 1% és 2% tőkemegfelelési index közé egy év alatt hárommal több, a teljes tőkekövetelmény 8%-át meghaladó részéért felelős öt intézmény került, igaz, ezek inkább az említett sáv felső határához közel foglaltak helyet. A minimális tőkekövetelmény összetételében tükröződő kockázati szerkezet azonban időközben jelentősen változott, amennyiben a pozíció-, devizaárfolyamés árukockázat felől a hitelezési, partner-, felhígulási és nyitvaszállítási kockázat, valamint a működési kockázatok felé történt elmozdulás. 68. ábra Befektetési vállalkozások intézményszám szerinti TMI eloszlása 69. ábra Befektetési vállalkozások tőkekövetelmény szerinti TMI eloszlása % % 6 3% 4 2% 2 1% % Megjegyzés: befektetési vállalkozások, külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei nélkül Megjegyzés: befektetési vállalkozások, külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei nélkül Tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok A befektetési vállalkozások stratégiáját egyre jobban meghatározzák az üzleti környezet bizonytalanságai, a 21. évben bevezetett különadó, a BÉT jövőbeni helyzetével kapcsolatos bizonytalanságok (szervezet, XETRA rendszer bevezetése, a BÉT forgalom csökkenése). Ezek a körülmények a befektetési vállalkozások stratégia alkotását, az elérni kívánt célok teljesítését nagyban megnehezítik, így a társaságok jelentős része hosszú távú stratégiával nem rendelkezik. Hangsúlyosabbá vált a felügyeleti ellenőrzések, illetve a fogyasztóvédelem szerepe. A szolgáltatók a korábbi jövedelmezőségük biztosítása mellett erősen érdekeltek a szükséges tranzakciós és állományi volumenek fenntartásában és bővítésében. Ez pedig erősíti az alternatív értékesítési csatornák (ügynökhálózat, on-line kereskedési platformok) bővítésének igényét, a termék-, jutalék- és díjversenyt. A tőkepiaci szereplők tevékenységi köreinek, valamint a közvetítői hálózatainak a bővítése következtében így hangsúlyosabbá vált a felügyeleti ellenőrzések, illetve a fogyasztóvédelem szerepe. (felmerülhet a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok megsértésének, valamint a jogosulatlan tevékenység végzésének gyanúja). Előfordul az ügyfél valós felkészültségének és alkalmasságának nem megfelelő ügyfélminősítési gyakorlat. A fogyasztóvédelmi vizsgálatok során néhány esetben bebizonyosodott, hogy a tőkepiaci szolgáltatók a MIFID által kötelezővé tett tesztek kitöltése során a befektetési célok függvényében és azoknak megfelelően igyekeztek befolyásolni a teszttel értékelendő ügyfeleket. Ennek kapcsán szükségesnek látszik a befektetői kockázatok kezelésének áttekintése, szabályozásának esetleges módosítása. 16 Az említett befektetési tanácsadó azóta visszaadta a befektetési szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 6

61 3.7 Alapkezelők A kezelt alapok állományi dinamikája 21 folyamán fokozatosan lassult. Az év második felében a háztartásokat korábban jellemző tőkebeáramlás üteme jelentősen visszaesett, számottevő növekedés csupán az intézményi befektetők számára kezelt portfoliók esetében volt megfigyelhető. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését követően azonban az utóbbi körön belül a pénztári állományok bővülése is számottevően lassult. Az alapkezelők jövedelmezősége 21-ben tovább javult, a pénzügyi különadó eredménycsökkentő hatása pedig e körben mérsékeltnek tekinthető. A magánpénztárakat érintő változások következtében mind az alap-, mind a portfoliókezelési piac esetében jelentős mértékű visszaesésre van kilátás. Így 211-ben az alapkezelők jövedelmezőségének csökkenése várható. A magánpénztári vagyonkezelés meghatározó súlya miatt néhány piaci szereplő esetében maga a jövedelmező működés is kérdésessé válik. A kezelt állományok alakulása A kezelt állományok bővülése 21 végére számottevően lassult. 21 végén a hazai alapkezelők által kezelt állományok piaci értéke 9496 milliárd forint volt, amely 22,1%-kal haladta meg a 29. év végi állomány értékét. Az év első felében az alapkezelt termékek iránt élénk kereslet mutatkozott, részint a banki kamatok másfél éve tartó fokozatos csökkenése, részint a változékony, de összességében kedvező tőkepiaci kilátások, részint pedig az adókedvezménnyel támogatott tartós befektetési számla terjedése következtében. Az állománynövekedést az intézményi befektetők eszközeinek zártkörű alapokba történő részleges átrendezése is támogatta. Az év második felében a korábbi kedvező trend megfordult, a háztartásokat erősen csökkenő tőkebeáramlás jellemezte, érdemi növekedés csupán az intézményi befektetők számára kezelt portfoliók esetében volt megfigyelhető. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak felfüggesztését követően azonban a pénztári állományok bővülése is számottevően lassult. A piac méretét illetően 211-ben kedvezőtlen folyamatokra van kilátás. 211-re az alap- és portfoliókezelési piac alakulását alapvetően meghatározó kedvezőtlen fejlemény a magánpénztári rendszer átalakítása, amely nagyarányú állománycsökkenést vetít előre mind a kezelt pénztári állományok, mind a befektetési alapok esetében. Ennek az alapkezelői piacra gyakorolt keresleti hatását némileg mérsékelheti az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése nyomán a befektetési piacon megjelenhető többletkereslet, illetve a hosszú távú megtakarítási termékek a kötelező magánpénztári rendszer kiesése miatt erősödő öngondoskodási törekvések nyomán várhatóan növekvő értékesítési volumene. 7. ábra Az alapkezelők által kezelt állományok alakulása (Mrd Ft) 71. ábra Az alapkezelők által kezelt intézményi vagyon alakulása (Mrd Ft) Egyéb Biztosítók Pénztárak Bef. alapok 25.dec 26.dec 27.dec 28.dec 29.dec 21.dec Magánnyugdíjp. Biztosítók A teljes vagyon %-ban(önyp) dec jún dec jún dec.. Önk.nyugdíjp. A teljes vagyon %-ban(mnyp) A teljes vagyon %-ban(bizt.) 1% 29. jún dec jún.. dec.. 9% 8% 7% 6% 5% 4% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 61

62 211. június Kockázati jelentés Befektetési alapkezelés Az alapkezelők által kezelt befektetési alapok nettó eszközértéke 21. második felében 4,8%-kal nőtt, így az év egészét tekintve 16,8%-kal bővült és 21. december végén 3894 milliárd forintot tett ki. Az év második felében 36 új alapot indítottak az alapkezelők, ezzel párhuzamosan pedig 25 alap szűnt meg, így 21. december végén a piaci szereplők összesen 488 befektetési alapot kezeltek. 72. ábra A befektetési alapok számának alakulása (db) 5 Zártkörű befektetési alapok Nyilvános befektetési alapok ábra A befektetési alapok vagyonának alakulása (Mrd Ft) Zártkörű befektetési alapok Nyilvános befektetési alapok második felében az év első felét jellemző intenzív tőkebeáramlás megszűnt. Számottevő beáramlás ebben az időszakban már csak a zártkörű, intézményi befektetőknek fenntartott alapok esetében volt megfigyelhető, a nyilvános alapokba érkező friss tőke pedig fokozatosan csökkent. Ez utóbbi jelenség a lakossági tőkebeáramlás lassulása mellett döntően azzal magyarázható, hogy egyes alapkezelők esetében folytatódott a kezelt intézményi vagyonnak a nyilvános alapokból zártkörű alapok felé történő átrendezése. A negyedik negyedév során az újonnan indított, illetve a megszűnő befektetési alapok egyenlegét is figyelembe véve a nyilvános befektetési alapok már 92 milliárd forint értékű tőkekivonással zártak, az év második felében pedig az alapok nettó eszközértéke 37 milliárd forinttal csökkent. E tőkekivonás leginkább a részvényalapokat sújtotta, de az alacsonyabb piaci kockázatú likviditási és pénzpiaci alapok esetében is számottevő kiáramlás volt megfigyelhető, míg a legtöbb friss tőke az utóbbiak alternatívájaként értékesített ingatlanalapokba áramlott. Utóbbi kapcsán megállapítható, hogy az elmúlt három negyedévet jellemző folytatólagos tőkebeáramlás az ingatlanalapok befektetői megítélésében bekövetkezett pozitív irányú változást jelez. A befektetői pénzáram általános alakulása amúgy megfelelt a tőkepiac mindenkori kilátásainak, amennyiben a gyengülő beáramlás, illetve az év végén regisztrált lakossági tőkekivonás egy hosszabb piaci fellendülés kifáradására vonatkozó piaci várakozásokat tükrözött. Az említett tőkeáramlási folyamatokkal párhuzamosan a nyilvános befektetési alapok befektetési teljesítménye a kezelt vagyont összesen 14 milliárd forinttal növelte 21. második felében, így ebben az időszakban a befektetési alapok átlagos hozama összességében 3,2% körül alakult. A magánnyugdíjpénztári vagyonnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadása, illetve annak likvidálása rövid-, illetve középtávon nagytömegű visszaváltási megbízás jelentkezését eredményezheti. Az átadásra kerülő pénztári vagyon méretéből, illetve a befektetési jegyek magas hányadából fakadóan e folyamat mind a befektetési alapok, mind pedig az eszközpiacok működését érdemben befolyásolhatja, és jelentős kockázatokkal jár. A szóban forgó visszaváltási hullám egyrészt az érintett alapok likviditását csökkentheti, másrészt az alapok által tartott eszközök piacain okozhat áresést. Bár a nyugdíjpénztári megtakarítások nagyobbik hányadát az intézményi befektetőknek dedikált, jellemzően zártkörű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek teszik ki, a pénztárak rendelkeznek nyilvános befektetési alapok befektetési jegyeivel is. Ezek esetében különösen fontos annak biztosítása, hogy a befektetési jegyek likvidálása ne sértse az alap egyéb befektetőinek érdekeit. A fentiek fényében különösen kényes azon nyíltvégű ingatlanalapok helyzete, amelyek esetében jelentős a magánnyugdíjpénztárak részesedése, mivel egyes alapok likviditási helyzete esetenként igen kedvezőtlen, míg az ingatlanok értékesítésére a hazai ingatlanpiacot jellemző visszafogott kereslet következtében egyáltalán nem, vagy csak könyv szerinti érték alatt nyílik lehetőség. Az ingatlanvagyon túlnyomó részét iroda- és kereskedelmi ingatlanok teszik ki, amelyek értékesítése a jelenleginél kedvezőbb piaci körülmények között is időigényes folyamat és tőkeerős befektetőt kíván. Az ingatlanvagyon Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 62

63 értékesítését tovább nehezíti, hogy a időszakban több, az ingatlanalapok 28. évi felfüggesztését követően zártvégűvé alakult befektetési alap is futamidejének végéhez ér. 74. ábra Az alapkezelők jövedelmezőség szerinti eloszlása (a szolgáltatók száma szerint) 75. ábra Az alapkezelők jövedelmezőség szerinti eloszlása (a kezelt vagyon arányában) % 4% 3% % 2 > ROE (%) < 1% % > ROE (%) < Megjegyzés: Előzetes (nem auditált) számok alapján Megjegyzés: Előzetes (nem auditált) számok alapján Jövedelmezőség Az alapkezelői szektor jövedelmezősége kiemelkedő és tovább nőtt, mégpedig elsősorban a kezelt vagyon bővülésének köszönhetően. 21-ben az alapkezelők adózott eredménye 24,8 milliárd forint volt, amely 7%-os növekedést jelentett. Az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató 5 százalékponttal, 68,1%- ra emelkedett. Az alapkezelők különadó fizetési kötelezettsége a jövedelmezőséget nem csökkentette jelentős mértékben, mert teljes összege mindössze 2,2 milliárd forint volt, amely az adózott eredmény 9%- át tette ki. A veszteséges piaci szereplők száma háromra csökkent, a veszteséges működés hátterében pedig jellemzően az üzletmenetből fakadó egyedi okok húzódtak meg. 76. ábra Az egyes alapkezelők magánnyugdíjpénztári portfoliókezelésből származó bevételeinek aránya 77. ábra A magánnyugdíjpénztárak részesedése a hazai alapkezelők által kezelt alapok befektetési jegyeiből 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % A szektor összesen 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % A szektor összesen Megjegyzés: Részben becsült adatok alapján. Az ábra csak a pénztári vagyonkezelésből származó közvetlen bevételeket tartalmazza. Megjegyzés: 21. decemberi adatok alapján A jövedelmezőséggel kapcsolatos kilátások az eddigi trendnél kedvezőtlenebb irányba mutatnak. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakulása várhatóan jelentős hatással lesz a szektor jövedelmezőségére is. A magánnyugdíjpénztári vagyonkezelés a rendszer kötelező jellegéből fakadóan a hazai vagyonkezelési piac jelentős súlyú és legdinamikusabban növekvő szegmense volt, így e tevékenység részleges megszűnése várhatóan a teljes alap- és portfoliókezelési piac jelentős méretcsökkenését eredményezi, amely minden valószínűség szerint a jövedelmezőség csökkenéséhez vezet majd. Itt figyelembe kell venni, hogy 21-ben az alapkezelők díjbevételeinek közel negyedét tették ki a magán-nyugdíjpénztári vagyon- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 63

64 kezelésből származó közvetlen bevételek. A legnagyobb bevételcsökkenés a magánpénztárat is működtető pénzügyi csoportoknál várható, a magánpénztári vagyonkezelésben mérsékelt pozíciókkal bíró független alapkezelők esetében viszont a pénztári rendszer változása kisebb visszaesést indokol. A magán-nyugdíjpénztári rendszer méretcsökkenése a pénztári portfoliók kezelésével közvetlenül nem foglalkozó alapkezelőket is kedvezőtlenül érinti, mivel a magánpénztárak portfolióin belül számos hazai alapkezelő befektetési jegyei megtalálhatóak, és egyes befektetési alapok esetében az alap nettó eszközértékének a magánpénztárakhoz köthető hányada igen jelentős. Ez néhány piaci szereplő esetében a nyereséges működést is kérdésessé teheti. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 64

65 211. június Kockázati jelentés 3.8 Pénztárak Kockázati szempontból a legnagyobb kérdés a megmaradó magán-nyugdíjpénztárak működőképessége az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat is. A bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése a pénztárak gazdálkodását megnehezítette. Több pénztár megszűnése, és a piaci részarányok átrendeződése várható. A magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportoknál a magánpénztári rendszer fedezettségi problémái miatt a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet. A fenti kockázatot tovább növeli a magánpénztárak veszteséges működése, mert a pénztárak működési tartalékainak szintje alacsony, így a költekezés legutóbbi ismert szintjén csak rövid ideig elegendő. A 21. évi működési veszteség nagyrészt a tagszervezési költségekből fakadt, de e téren, valamint az adminisztráció és a bérköltségek tekintetében jelentős megtakarítás várható. Kérdés viszont, hogy a költségmegtakarítás mértéke lépést tud-e tartani a rendelkezésre álló költségfedezet időközbeni csökkenésével. A hozamokat tekintve mindkét nyugdíjpénztári ágra elmondható, hogy a válság előtti vagyonérték reálértékben mindeddig még nem állt helyre, ami viszont megfelel a tőkepiaci árak általános alakulásában tükröződő realitásoknak. Lényeges feladat az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási forma presztízsének és közkedveltségének erősítése. E körben 27. vége óta a tagok száma, a tagdíjbevétel és a portfólió reálértéke is csökkent. Kedvező a magánpénztári reálhozamok önkéntes pénztári elhelyezéséhez kapcsolódó adókedvezmény, amely a vagyonérték és a taglétszám növekedéséhez érdemben hozzájárulhat. Ugyancsak pozitív, hogy a kedvező 29. és 21. évi hozamteljesítmény miatt mérséklődött a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme. Végül célszerű lehet a szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az eddiginél hatékonyabban szolgálják a nyugdíjcélú öngondoskodás céljait. Piaci szerkezet, állomány, taglétszám Alapvető változás történik a magán-nyugdíjpénztári rendszer méretében és piaci szerkezetében. A Platinum Magán-nyugdíjpénztár a jogszabályváltozásokat követően visszavonta engedélykérelmét és végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A megszűnés mellett döntött a Quaestor Magánnyugdíjpénztár is. A magánpénztári rendszer méreteinek nagyarányú csökkenése miatt várható, hogy a közeljövőben 6-8 további pénztár is megszűnik végelszámol, illetve beolvad majd. 78. ábra Magán-nyugdíjpénztári tagok számának alakulása 8 Negyedéves változás (bal, ezer fő) Negyedéves változás (jobb, %) ,% 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% -,5% -1,% -1,5% 79. ábra Önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám 1 Időszak alatti változás (bal, ezer fő) Negyedéves változás (jobb, %) 1,5%,5% -1 -,5% -2-1,5% -3-2,5% -4-3,5% A várható megszűnések oka a méretgazdaságosság romlása, miután jogszabályi változások hatására az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közleménye szerint 211. január 31-ig fő, vagyis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 65

66 tagság összesen 3,3%-a tett nyilatkozatot magánpénztári jogviszonya fenntartásáról. Hasonló okból várható a maradó tagság koncentrálódása, amelynek folyamán további magánpénztárak megszűnésére lehet számítani. Az önkéntes pénztáraknál tovább zsugorodott a taglétszám és nőtt a koncentráció. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma 21. során öttel (6-ra), és az önsegélyező pénztáraké is öttel (12-re) csökkent. Jellemző, hogy a kiadásaikat a csökkenő működési bevételekből finanszírozni nem tudó pénztárak nagyobb pénztárakba olvadnak be. E folyamatot erősíti, hogy a nyugdíjpénztárak taglétszáma továbbra is folyamatos, lassú csökkenést (21. negyedik negyedében -,5%) mutat. Nőtt az egészségpénztárak eszközállománya és taglétszáma is. A kafetériarendszer és a pénzfelvétel lehetősége a megtakarításokat az egészségpénztárak felé tereli. E tényező az egészségpénztári taglétszám 21. évi 6,3%-os növekedését jelentős részben megmagyarázza. Csökkent a magán-nyugdíjpénztári tagvándorlás. 21. évben az első negyedévi csúcsot követően ismét csökkent a pénztárat váltó tagok száma. Az átlépések iránya továbbra is kevéssé korrelál a hosszú távú hozamteljesítményekkel. E jelenséggel összefüggésben az ügynökök útján történő, nem a hosszú távú hozamteljesítményre fókuszáló, gyakran más biztosítási termékekkel kapcsoltan megjelenő ajánlatokat fogyasztóvédelmi szempontból továbbra is problematikusnak tartjuk. A társadalombiztosítási rendszerbe való tömeges visszalépés miatt a tagszervezéssel kapcsolatos kockázatokat csökkenőnek véljük. 26. táblázat Taglétszám (ezer fő) Magán Önkéntes Egészség Megjegyzés: Magánnyugdíjpénztárak, Önkéntes nyugdíjpénztárak és Egészségpénztárak Tagdíjbevételek és szolgáltatási kiadások Csökkenő magán-nyugdíjpénztári bevételek. 21. során a tagdíjbevételek összesen 23%-kal maradtak el a 29-es értéktől. Ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy 21. novembertől a tagdíj mértéke % volt, kisebb részben pedig annak, hogy 21. elejétől a bevételeket eredményszemléletben számolják el, az egyéni számlákon késedelmesen jóváírt tagdíjak egy része tehát a folyó évi bevételben nem jelentkezik. Ez utóbbi probléma azonban a pénzforgalmi felmerülés alapján elszámolt működési bevételek alakulását nem érintette. Ezek éves összevetésben 11%-kal, tehát a tagdíjbevételhez képest lényegesen kevésbé estek vissza. 27. táblázat Tagdíjbevétel (negyedéves, M Ft) 29Q3 29Q4 21Q1 21Q2 21Q3 21Q4 Magán Önkéntes Egészség Megjegyzés: Magánnyugdíjpénztárak, önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak Nőtt a megfelelő szintű magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások kockázata. A fennmaradó magánpénztárak esetében a maradó tagoknak jellemzően nagyobb a pénztári vagyona, mint a 21 végén regisztrált teljes tagság átlagáé, de a szolgáltatásra való jogosultság időbeli szerkezete is változik. Ezért a maradó pénztárak esetében sürgős feladattá vált a megváltozott tagságnak, vagyonértéknek és szolgáltatási kötelezettségnek megfelelő új pénzügyi terv készítése, amelynek a pénztárak túlnyomó többsége már eleget is tett. A kapcsolódó kockázatok fontos eleme a méretgazdaságosság nagyarányú csökkenése: a korábbiaknál jóval kisebb fajlagos költségfedezet vagy a működés és a vagyonkezelés későbbi színvonalát, vagy a jövőben teljesíthető járadékszolgáltatás mértékét veszélyezteti. A költségfedezet alakulását nagymértékben meghatározza az is, hogy 211-től a működésre levonható tagdíjrész jogszabályi maximuma a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 66

67 211. június Kockázati jelentés szint egyötödére,,9%-ra, a vagyonkezelési díjak éves maximuma pedig a vagyonérték,7%-áról,2%-ra csökkent. Csökkenő magán-nyugdíjpénztári függőállomány. A függő, vagyis az adóhatóság által átutalt, de a tag egyéni számláján jóvá nem írt állomány az új szabályozás mellett azért különösen érdekes, mert a kifizetendő reálhozam egyéni szintű megállapítását 211. július 2-ig el kell végezni. Ennek alapvető feltétele a függő tételek teljes körű azonosítása. Ebben a tekintetben kedvező fejlemény viszont, hogy 21 végén a függő állomány teljes összege 38 milliárd forint volt, amely nem kevesebb, mint 53%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. 8. ábra Az APEH által átutalt függő tagdíjak a magánnyugdíjpénztáraknál (Mrd Ft) 9 napon belüli nap közötti Bevételek függő hányada (jobb) 81. ábra Várakozási időn belüli kifizetések megoszlása az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nap közötti 361 napon túli 25 7% 2 5% 15 3% 1 1% 5-1% -3% Hozamkifizetés Tőkekifizetés Mérséklődtek az önkéntes nyugdíjpénztári bevételek és szolgáltatások. A tagdíjak összege a taglétszámhoz hasonlóan mintegy két év óta csökkenő trendet követ, ami főként a válság jövedelmi következményeinek, és a rendkívül kedvezőtlen 28. évi hozamteljesítmény negatív keresleti hatásának tudható be. Az említett irányzatra a 21. eleji, szigorító jellegű adóváltozások hatása ráerősített: az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések az utóbbi évben 13%-kal estek vissza. Ezzel szemben mérséklődött a pénztári megtakarítások visszavonásának mértéke, amennyiben a szolgáltatási kifizetések összege 2%-kal, a felhalmozási időn belüli kifizetéseké pedig 11%-kal csökkent. Rövidül az önkéntes nyugdíjpénztári források futamideje, de alacsony a tényleges kifizetés. A tízéves várakozás után részben vagy teljesen adómentesen kivehető összeg 29. év végén meghaladta az összvagyon 7%-át, 21. év végén pedig a 72%-át. A magánpénztárakat érintő legutóbbi jogszabályváltozások miatt felerősödött a tagok érdeklődése a megtakarítások kivételének lehetősége iránt, a kifizetési igények érdemi növekedése azonban nem tapasztalható. A tényleges felhalmozási időszakon belüli kifizetés 21. negyedik negyedévben a teljes vagyon 1%-a volt, ami éves összevetésben mérsékelt csökkenést mutat. 28. táblázat Önkéntes nyugdíjpénztárak által teljesített szolgáltatások (negyedévente, Mrd Ft) 29Q3 29Q4 21Q1 21Q2 21Q3 21Q4 Egyösszegű kifizetés 9,22 1,3 12,7 8,32 6,92 1,92 Járadékszolgáltatás,8,12,12,11,9,11 Szolgáltatási kiadások összesen 9,31 1,15 12,81 8,43 7,2 11,4 1,33 11,4 11,34 9,98 7,68 1,73 A várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés A pénztárak működése A magán-nyugdíjpénztárak működése változatlanul jelentősen veszteséges. 21-ben a szokásos működési tevékenységen 2,4 milliárd forintos veszteség képződött, vagyis hajszálnyival nőtt az előző évi 2,3 milliárd forinthoz képest. Ez az eredmény a bevételek 1,2%-os és a kiadások 8,3%-os csökkenése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 67

68 mellett jött létre, amelyből a bevételek visszaesése egyértelműen az utolsó két hónapra eső tagdíjbevételnek az állami költségvetésbe való átcsoportosításával függött össze. A kiadási oldalon egyrészt markánsan nőttek a tagszervezésre fordított ügynöki költségek, másrészt viszont ezt meghaladó mértékben csökkent az adminisztrációs és nyilvántartási szolgáltatásért kifizetett díjösszeg. A működés teljes vesztesége ugyanakkor 24%-kal, 2, milliárd forintra nőtt, mert a befektetési tevékenységből származó működési célú bevételek többlete az előző évhez képest jelentősen csökkent. 82. ábra A magánnyugdíjpénztárak működési eredményének alakulása (Mrd Ft) 83. ábra A magánnyugdíjpénztárak 21. évi működési költségei összehasonlítva az előző év azonos periódusával Működési célú bevételek Működéssel kapcsolatos ráfordítások Befektetési tevékenység eredménye Működés mérleg szerinti eredménye,81-1,59-1,97 28Q4 29Q4 21Q Személyi ktg. Adminisztrációs díjak Tagszervezési és marketing ktg. Egyéb ktg. Várhatóan csökkennek a magán-nyugdíjpénztárak működési tartalékai. A működéssel kapcsolatban az egyik legjelentősebb kockázat a 21. novembertől 211 végéig esedékes tagdíjak visszatartásából adódik. A működési és likviditási portfólióban felhalmozott tartalék állománya ugyanis 21. év végén mintegy 1 milliárd forint volt, amely a 21. évihez hasonló kiadások alapján valamelyest több, mint fél évre volna elegendő. Ezért a pénztárak jogszabályi felhatalmazás alapján a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájáról 265 Ft-ot levonhatnak a pozitív hozam terhére. Ezen felül 211. május 31-én a pénztárak a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok egyéni számláit is tagonként 795 forinttal megterhelhetik. Tekintettel azonban a működőképesség fenntartásához szükséges nagyarányú költségcsökkentéshez kapcsolódó kockázatra, a magánpénztárak 211. évi gazdálkodását megkülönböztetett felügyeleti figyelem kíséri. 84. ábra Magánnyugdíjpénztárak tartalék tőkéjének valamint működési és egyéb likviditási céltartalékának elégségessége (év) 85. ábra Magánnyugdíjpénztári működési ráfordítások alakulása és a tartalék tőke (Mrd Ft) 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, Működéssel kapcsolatos ráfordítások összesen (kumulált) Működési célú befektetési tevékenység eredménye (kumulált) Működési és likviditási céltartalék Megjegyzés: Tartalék tőke valamint működési és egyéb likviditási céltartalék és MSZE aránya a működési ráfordításokhoz Kérdéses a fennmaradó magánpénztári rendszer költségfedezetének megfelelősége. Kockázati szempontból a legnagyobb kérdés, hogy a megmaradó pénztárak az új körülmények között rendelkezneke a hatékony hosszú távú működéshez elegendő költségfedezettel. Erre vonatkozóan azonban egyelőre csak durva becslések készíthetők, mert a tagi jogviszony fenntartása mellett döntött tagok tényleges jövedelmi profilja egyelőre ismeretlen. A probléma legjobban úgy szemléltethető, hogy az egy főre jutó műkö- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 68

69 dési bevételek 21. évi átlagos szintje (49 Ft) amely egyébként 14%-kal elmaradt az egy főre jutó működési költségek mértékétől a megváltozott taglétszám, tagdíjkulcs, illetve maximálisan levonható tagdíjhányad mellett akkor volna biztosítható, ha a maradó tagok bruttó keresete legalább négyszeresen meghaladja a korábbi tagság átlagos keresetét. További probléma, hogy az egy főre eső ráfordítások akár jelentősen nőhetnek is, hiszen a pénztárak számos fix költséggel dolgoznak, bár egyes költségnemeknél érdemi megtakarítások is elképzelhetők. 29. táblázat Magánnyugdíjpénztári működési ráfordítások és tartalék tőke (évente, M Ft) Anyagköltség 75 9 Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei Tagszervezéssel kapcsolatos költségek Adminisztrációs és nyilvántartási díjak Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség Felügyeleti díj Garancia díj Egyéb működési költségek, ráfordítások Tartalék tőke és működési céltartalék Nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak vesztesége. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 21-ben 53 millió forint működési veszteséget mutattak ki, ami az előző évhez képest 66%-os növekedést jelent. Ezen belül a szokásos működési tevékenység eredménye 6,3%-kal, 797 millió forintra csökkent, a teljes működési veszteség növekedése pedig a működési célú befektetési eredmény visszaesésének következménye. A működési ráfordítások tekintetében jelentős takarékosság érvényesült, ezek ugyanis összesen 14,6%-al maradtak el az egy évvel korábbi szinttől, miközben a tagdíjakból levont működési bevételek ennél is nagyobb mértékű, 15,9%-os visszaesést mutattak. A ráfordítás/bevétel ráta csökkent, a 29. évi 6,6%-ról 6,4%-os szintre, mert az összes tagdíjbevétel a ráfordításoknál kisebb mértékben esett vissza. A működési bevételek szintje 21. első felében stagnált, majd 21. év végére meredeken esett, vagyis nem követte a tagdíjbevételek említett, lassuló mértékben eső tendenciáját. Ez azért következett be, mert a működési költségekre történő levonásnak a tagdíjakon belüli aránya a 29. évi 5,8%-ról 5,5%-ra csökkent. Ezt azonban jelentősen enyhítette a működést támogató adományok, támogatások erőteljes növekedése. 3. táblázat Nyugdíjpénztári hozamok (időszakonként, %) 29Q3 29Q4 21Q1 21Q2 21Q3 21Q4 Magán 13,3 2,9 6,7-1,8 4,5,9 1,3 Önkéntes 6,9 1,4 4,4-1,1 1,9 -,1 5,8 Befektetési tevékenység 21-ben folytatódott a válság alatt elszenvedett befektetési veszteségek ellensúlyozása. A fedezeti alapra vetítve a magánpénztárak átlagosan 1,3%-os, az önkéntes nyugdíjpénztárak 5,8%-os pozitív hozammal zárták az évet. A két nyugdíjpénztári terület hozamteljesítménye közti különbséget jelentős részben a magánpénztári ág magasabb részvényhányada határozta meg. Az év legnagyobb részében fellendülést mutató részvénypiac mellett ugyanis a választható portfóliós rendszer növekedési portfóliói erősebben teljesítettek. Portfóliónkénti bontásban a magánpénztári klasszikus portfóliók 5,5%-os, a kiegyensúlyozottak 8,6%-os, a növekedésiek pedig 11%-os éves hozamrátát értek el. Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerényebb eredménye a magánpénztárak konzervatív portfólióihoz hasonló átlagos eszközösszetételt tükröz. A fogyasztói árak időközben emelkedését tekintve a magánpénztári reálhozam 21-ben 5,1%-os, az önkéntes nyugdíjpénztári pedig,9%-os szinten alakult. A fenti hozamokat a magánpénztárak átlagosan,51%-os, az önkéntes pénztárak pedig,56%-os vagyonkezelési díjak mellett teljesítették. Figyelemre méltó, hogy a magánpénztárak tényleges vagyonkezelési költsége lényegesen magasabb volt, mint a 21 Év Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 69

70 Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Összesen Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Összesen Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Összesen Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Összesen Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Összesen Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Összesen 29 Q4 21 Q1 21 Q2 21 Q3 21 Q4 29 Q4 21 Q1 21 Q2 21 Q3 21 Q4 29 Q4 21 Q1 21 Q2 21 Q3 21 Q június Kockázati jelentés 211-től kezdődően e célra levonható,2%-os vagyonarányos hányad jogszabályi maximuma. Ebből kiindulva az új maximumértékhez való igazodás a vagyonkezelés minőségére is érdemi hatással lehet majd. 86. ábra Negyedéves átlagos hozamráták alakulása a magánnyugdíjpénztári portfoliókban % 87. ábra Magánnyugdíjpénztári választható portfoliók eszközösszetétele ,8,6,4,2 Bankszámla, készpénz Egyéb kötvény Magyar állampapír Részvények Befektetési jegyek Egyéb(+,-) * 29 Q3 29 Q4 21 Q1 21 Q2 21 Q3 21 Q4 Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési A pénztárak válság előtti vagyonértéke 21 végéig az utóbbi két évben bekövetkezett kétségtelen javulás ellenére sem állt helyre, ami viszont tükrözi a tőkepiacok általános alakulásának. A válsághoz kapcsolható nagyarányú tőkepiaci áresés lényegében 28-ban következett be, a hazai nyugdíjpénztárak szempontjából jelentős befektetési veszteségeket okozva. A évi piaci fellendülés azóta érdemi javulást eredményezett, oly módon, hogy a két pénztártípus, és a magánpénztárakon belül a három választható portfólió átlagos, hároméves (28-21) nominális hozamrátái mind érdemben pozitív értékeket tükröznek. A magánpénztárak ebben az időszakban évi 3,6%-os, az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig 2,9%-os átlagos nominális hozamszintet értek el. Az említett időszakon belül regisztrált 4,6%-os évi átlagos fogyasztói áremelkedést is figyelembe véve azonban a hároméves reálhozamráták továbbra is mindkét esetben jelentősen negatívak. Egyedül a magánpénztáraknak a válság alatti visszaesés által kevéssé érintett klasszikus portfólióin jött létre a fogyasztó inflációt kevéssel meghaladó, 5,3%-os nominális hozam, amely a reálhozam-rátát tekintve marginálisan pozitív értéket eredményezett. 31. táblázat Átlagos nyugdíjpénztári hozamráták a válság időszakában (nominális, évesített, %) Önkéntes Magán Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Éves hozamráta (21) 5,8 1,3 5,47 8,59 1,97 Kétéves hozamráta (29-21) 8,41 16,82 8,56 12,92 18,12 Hároméves hozamráta (28-21) 2,87 3,62 5,25 4,23 2,6 A magán-nyugdíjpénztárak működésük teljes időtartama alatt nem értek el kielégítően magas hozamrátát. A rendszer évi bevezetése óta eltelt 13 év során a magánpénztárak a fedezeti alapra jutó módon számolva éves átlagban pontosan 1%-os pozitív reálhozamot értek el. Ez a számítás azonban nem veszi figyelembe a működési költségekre levont tagdíjhányad hozamhatását. Az említett célra történő levonást is költségnek tekintve az átlagos magánpénztári éves reálhozam enyhén negatív, -,21%-os értéket mutat. Bár a feltőkésített nyugdíjrendszerek hozamteljesítményére szakmailag egyértelműen indokolt konkrét követelmény nem állítható fel, nagy biztonsággal állítható, hogy a magánpénztári rendszer e tekintetben regisztrált tényleges teljesítménye elmarad mind az alapítók, mind pedig a tagok várakozásaitól. Figyelemre méltó, hogy a magánpénztári rendszer működtetése a működési költségek és a vagyonkezelési díjak tekintetében, a rendszer fennállásának 13 éve alatt összesen 238 milliárd forintba került, a záró vagyonérték pedig mintegy 2 milliárd forinttal magasabb lett volna, ha a befolyó tagdíjakat mindvégig átlagos feltételekkel kibocsátott magyar állampapírokba fektetik. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 7

71 4 Melléklet ábrák és táblázatok Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 71

72 A A gazdasági-pénzügyi környezet alakulása M1. ábra Kőolaj és földgáz futures árak M2. ábra Az euró árfolyamának alakulása (hó végén) Már 3-Már 5-Már 7-Már 9-Már 11-Már Forrás: EIA Kőolaj (USD/hordó, bal skála) Földgáz (USD/millió BTU, jobb skála) EUR/USD EUR/CHF EUR/JPY 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1, 4-Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: Eurostat M3. ábra Reprezentatív jegybanki kamatlábak alakulása(hó végén, %) M4. ábra A 6-havi LIBOR és a jegybanki alapkamat különbözete (hó végén, bázispont) FED bankközi O/N ráta EKB refinanszírozási ráta MNB alapkamat SNB 3-hónapos LIBOR Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: FED, ECB, SNB, MNB Forrás: Bloomberg EUR USD CHF GBP JPY 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr M5. ábra Banki hitelállomány változása (év/év, %) M6. ábra Állampapír-hozamgörbék ( , %) 16 Eurótérség Egyesült Államok 6 Eurótérség Egyesült Államok Ápr 3-Ápr 5-Ápr 7-Ápr 9-Ápr 11-Ápr 1m 3m 6m 1y 2y 3y 5y 7y 1y 2y 3y Megjegyzés: szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatokkal számolva Forrás: FED, ECB Forrás: Eurostat, US Treasury Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 72

73 M7. ábra A nagy és komplex EU bankcsoportok jövedelmezősége* (%) M8. ábra A nagy és komplex EU bankcsoportok tőkemegfelelése* (%) 15 ROE (bal skála) RORWA (jobb skála) 1,5 14 Tier 1 TMM 12 1, ,9, , Q3, Q3 * tőkearányos (ROE) és kockázatos eszközökre vetített (RORWA) átlagos jövedelmezőség Forrás: ECB * átlagos tőkemutatók Forrás: ECB M9. ábra Európai biztosítói csoportok bruttó díjbevétele (Mrd euró) M1. ábra Európai biztosítói csoportok jövedelmezősége és tőkehelyzete (%) ,7 6, ,84 2,6,5,6 Élet Nem-élet Összes Szolvencia ráta* ROE ROA Forrás: EIOPA Forrás: EIOPA M11. ábra A GDP növekedése regionális összehasonlításban (211 Q1, év/év, %) M12. ábra Munkanélküliségi ráta regionális összehasonlításban (211. március; %) Észtország Litvánia Lengyelország Málta Szlovákia Lettország Csehország Bulgária Eurótérség EU-27 Magyarország Szlovénia Cipris Románia Megjegyzés: előzetes gyorsbecslés alapján Forrás: nemzeti statisztikai hivatalok Litvánia Lettország Szlovákia Észtország Magyarország Bulgária Eurótérség Lengyelország EU-27 Szlovénia Ciprus Románia Csehország Málta Megjegyzés: Románia, Lettország és Litvánia esetében az utolsó elérhető adat 21. december Forrás: Eurostat Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 73

74 M13. ábra Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege (12-havi görgetett adatok a GDP %-ában) M14. ábra Szektorok nettó pénzügyi megtakarításai (12-havi görgetett adatok a GDP %-ában) Államháztartás egyenlege, önkormányzatok nélkül (PM) Államháztartás egyenlege (MNB) 12% Nem-pénzügyi vállalatok Háztartások Államháztartás Külföld -2 8% -4 4% -6 % -8-4% -1-8% -12 Q4 2Q4 4Q4 6Q4 8Q4 1Q4 Forrás: PM, MNB -12% -Q4 2-Q4 4-Q4 6-Q4 8-Q4 1-Q4 Forrás: MNB M15. ábra Fogyasztói infláció és maginfláció alakulása (év/év, %) M16. ábra Mezőgazdasági és élelmiszerárak alakulása (év/év, %) Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: KSH Összesen Élelmiszer és energia nélkül Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: KSH Élelmiszerek fogyasztói ára (bal skála) Mezőgazdasági termelői árak (jobb skála) M17. ábra Ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom (reálértékben, év/év, %) M18. ábra Az ipari értékesítés alakulása (reálértékben, év/év, %) Forrás: KSH Kiskereskedelem (bal skála) Ipar (jobb skála) Mar-5 Mar-6 Mar-7 Mar-8 Mar-9 Mar-1 Mar Már 5-Már 6-Már 7-Már 8-Már 9-Már 1-Már 11-Már Forrás: KSH Belföld Export Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 74

75 M19. ábra Az ipari rendelésállomány alakulása (reálértékben, év/év, %) M2. ábra A nettó reálkereset és kiskereskedelmi forgalom alakulása (év/év, %) Már 5-Már 6-Már 7-Már 8-Már 9-Már 1-Már 11-Már Forrás: KSH Belföld Export Már 5-Már 6-Már 7-Már 8-Már 9-Már 1-Már 11-Már Forrás: KSH Reálkereset Kiskereskedelem M21. ábra Az építőipari termelés növekedése (reálértékben, év/év, %) M22. ábra Lakásépítési és használatbavételi engedélyek (12-havi görgetett, ezer db) Már 6-Már 7-Már 8-Már 9-Már 1-Már 11-Már Forrás: KSH Összesen Egyéb építmények Épületek Q1 6Q1 7Q1 8Q1 9Q1 1Q1 11Q1 Forrás: KSH Építési Használatba vételi M23. ábra A nemzetgazdaság jövedelmi egyenlege (12-havi görgetett adatok a GDP %-ában) M24. ábra A nettó tőkebeáramlás szerkezete (12-havi görgetett adatok a GDP %-ában) 4% 2% % -2% -4% -6% -8% -1% -12% Forrás: MNB Folyó fizetési egyenleg Külső finanszírozási többlet 3Q4 4Q4 5Q4 6Q4 7Q4 8Q4 9Q4 1Q4 Közvetlen tőke Portfóliótőke Egyéb tőke 25% 2% 15% 1% 5% % -5% -1% 3Q4 4Q4 5Q4 6Q4 7Q4 8Q4 9Q4 1Q4 Forrás: MNB Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 75

76 M25. ábra Hó végi valutaárfolyamok alakulása M26. ábra Magyar részvény és államkötvényárak alakulása 32 HUF/EUR HUF/1JPY HUF/CHF 46 MAX (kötvény, bal skála) BUX (részvény, jobb Ápr 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: MNB Forrás: ÁKK, BÉT M27. ábra Banki forinthitelek és -betétek átlagos kamatai (%)* M28. ábra Tipikus banki forint-kamatrések (%)* Rövid lejáratú vállalati hitel Lakáscélú hitel Lakossági betét, 3-12 hó Fogyasztási hitel Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Rövid vállalati hitelek a vállalati lekötött betétek fölött Lakáscélú hitelek (THM) a lakossági lekötött betétek fölött Fogyasztási hitelek (THM) a lakossági lekötött betétek fölött 5-Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr */ Jelzálog- és fogyasztási hitelekre THM */ Jelzálog- és fogyasztási hitelek esetében THM alapján Forrás: MNB Forrás: MNB M29. ábra Banki devizahitelek és -betétek átlagos kamatai (%) M3. ábra Forint, euró és svájci frank hitelek kamatkülönbözete (%) EUR lakáshitel EUR fogyasztási hitel EUR rövid fix betét CHF lakáshitel CHF szabad jelzáloghitel Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: MNB HUF/CHF lakáshitel HUF/EUR lakáshitel HUF/EUR fogyasztási hitel Ápr 6-Ápr 7-Ápr 8-Ápr 9-Ápr 1-Ápr 11-Ápr Forrás: MNB Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 76

77 B A hitelállomány fizetési késedelmessége M1. táblázat Újratárgyalt hitelek állománya és állományi aránya Bankok Szövetkezeek Pénzügyi váll. Összesen M Ft Arány M Ft Arány M Ft Arány M Ft Arány 28. december Hitelek összesen 86 79,4% ,4% ,2% ,7% - Lakossági hitelek 17 19,2% 2 334,7% ,3% ,4% + jelzáloghitelek ,3% 1 831,9% ,7% 2 747,3% + egyéb lakossági hitelek 1 226,1% 53,4% ,2% ,6% - Egyéb hitelek 69 6,5% ,1% ,1% ,9% + KKV-hitelek ,4% ,2% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek ,5% 44 1,1% n.a. n.a. n.a. n.a. 29. december Hitelek összesen ,2% ,2% ,7% ,8% - Lakossági hitelek ,3% ,3% ,5% ,6% + jelzáloghitelek ,4% ,8% ,1% ,% + egyéb lakossági hitelek ,% 646,5% ,% ,5% - Egyéb hitelek ,6% ,9% ,% ,3% + KKV-hitelek ,3% ,1% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 85 16,9% 456 1,2% n.a. n.a. n.a. n.a. 21. június Hitelek összesen ,5% ,3% ,1% ,8% - Lakossági hitelek ,3% 5 3 1,4% ,5% ,1% + jelzáloghitelek ,6% ,9% ,7% ,5% + egyéb lakossági hitelek ,2% 854,7% ,4% ,2% - Egyéb hitelek ,5% ,% ,8% ,% + KKV-hitelek ,8% ,3% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 9 577,9%,% n.a. n.a. n.a. n.a. 21. december Hitelek összesen ,% ,7% ,% ,9% - Lakossági hitelek ,9% ,7% ,3% ,4% + jelzáloghitelek ,4% ,1% ,6% ,1% + egyéb lakossági hitelek ,9% 1 46,8% ,5% ,6% - Egyéb hitelek ,7% ,5% ,% ,9% + KKV-hitelek ,4% ,7% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek ,4% ,6% n.a. n.a. n.a. n.a március Hitelek összesen ,7% ,8% ,3% ,6% - Lakossági hitelek ,5% ,8% ,1% ,1% + jelzáloghitelek ,% ,3% ,4% ,7% + egyéb lakossági hitelek ,4% 969,9% ,4% ,3% - Egyéb hitelek ,5% ,4% ,5% ,6% + KKV-hitelek ,3% ,4% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek ,6% ,7% n.a. n.a. n.a. n.a. Megoszlás, 21. Hitelek összesen - 87,5% - 2,4% - 1,1% - 1,% - Lakossági hitelek - 9,9% - 1,1% - 8,% - 1,% + jelzáloghitelek - 97,1% - 1,1% - 1,8% - 1,% + egyéb lakossági hitelek - 6,8% - 1,1% - 38,1% - 1,% - Egyéb hitelek - 83,3% - 4,% - 12,7% - 1,% Növekedés, 21. Hitelek összesen - 84,2% - 33,5% - -51,1% - 42,9% - Lakossági hitelek - 99,8% - 28,1% - -4,% - 67,5% + jelzáloghitelek - 112,5% - 22,4% - -84,1% - 72,3% + egyéb lakossági hitelek - 36,6% - 61,8% - 68,1% - 47,4% - Egyéb hitelek - 66,6% - 35,5% - -57,3% - 2,9% + KKV-hitelek - 3,% - 32,1% - n.a. - n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek - 162,5% - 125,3% - n.a. - n.a. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 77

78 M2. táblázat Fizetési késedelmes hitelek állománya és állományi aránya Bankok Szövetkezetek Pénzügyi váll. Összesen Mrd Ft Arány Mrd Ft Arány Mrd Ft Arány Mrd Ft Arány 28. december Hitelek összesen 2 81,2 9,5% 217,2 29,7% 795, 3,% 3 93,5 12,3% - Lakossági hitelek 982,7 13,6% 11,5 28,9% 391,4 3,1% 1 475,6 16,7% + jelzáloghitelek 641,3 11,2% 51,4 24,2% 72,6 39,5% 765,3 12,5% + egyéb lakossági hitelek 341,4 23,% 5,2 36,3% 318,7 28,5% 71,3 25,9% - Egyéb hitelek 1 98,5 7,5% 115,7 3,5% 43,7 29,9% 1 617,9 9,9% + KKV-hitelek 579, 14,9% 18,8 31,8% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 519,4 4,9% 6,9 18,3% n.a. n.a. n.a. n.a. 29. december Hitelek összesen 2 959,3 14,3% 269,2 34,5% 943,9 38,4% 4 172,4 17,5% - Lakossági hitelek 1 572,7 21,6% 121,8 34,9% 458, 37,% 2 152,5 24,3% + jelzáloghitelek 1 124,8 19,% 65,5 3,3% 97,2 42,7% 1 287,5 2,2% + egyéb lakossági hitelek 447,9 32,9% 56,3 42,5% 36,8 35,8% 865, 34,6% - Egyéb hitelek 1 386,5 1,4% 147,4 34,1% 485,9 39,8% 2 19,9 13,5% + KKV-hitelek 719,7 18,7% 134,1 34,% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 666,8 7,% 13,3 35,3% n.a. n.a. n.a. n.a. 21. június Hitelek összesen 3 86,2 17,6% 37,3 37,1% 986,6 39,9% 5 154,1 2,4% - Lakossági hitelek 2 174,2 26,6% 114,9 32,6% 511,6 41,% 2 8,7 28,7% + jelzáloghitelek 1 635,1 24,5% 66,8 29,7% 128,7 44,6% 1 83,6 25,4% + egyéb lakossági hitelek 539,2 36,5% 48, 37,7% 383, 4,% 97,1 37,8% - Egyéb hitelek 1 685,9 12,3% 192,5 4,3% 474,9 38,7% 2 353,3 15,2% + KKV-hitelek 947,3 23,5% 176,5 4,3% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 738,6 7,6% 16, 4,4% n.a. n.a. n.a. n.a. 21. december Hitelek összesen 3 714,1 17,5% 38,3 36,9% 1 66,8 44,5% 5 89,2 2,9% - Lakossági hitelek 2 56,3 25,2% 13,7 38,1% 59,6 45,% 2 777,7 28,3% + jelzáloghitelek 1 551,1 23,1% 74,1 33,7% 151,4 48,8% 1 776,6 24,5% + egyéb lakossági hitelek 55,2 35,5% 56,7 45,8% 439,2 43,8% 1 1,1 39,3% - Egyéb hitelek 1 657,8 12,7% 177,6 36,1% 476,2 43,9% 2 311,5 15,8% + KKV-hitelek 864,9 22,3% 163,4 38,2% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 792,8 8,7% 14,1 22,4% n.a. n.a. n.a. n.a március Hitelek összesen 3 855,3 19,7% 31,2 39,1% 1 63,5 48,6% 5 229, 23,2% - Lakossági hitelek 2 45,9 26,9% 112,1 34,8% 596, 49,7% 2 753,9 3,2% + jelzáloghitelek 1 56,1 24,1% 65,4 31,3% 164,9 54,8% 1 736,4 25,7% + egyéb lakossági hitelek 539,8 39,7% 46,7 41,4% 431,1 47,9% 1 17,5 42,9% - Egyéb hitelek 1 89,5 15,1% 198,1 42,% 467,5 47,3% 2 475,1 18,4% + KKV-hitelek 95,6 24,8% 182,8 42,7% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 858,8 1,6% 15,3 35,2% n.a. n.a. n.a. n.a. Megoszlás, 21. március Hitelek összesen - 73,73% - 5,93% - 2,34% - 1,% - Lakossági hitelek - 74,29% - 4,7% - 21,64% - 1,% + jelzáloghitelek - 86,74% - 3,76% - 9,5% - 1,% + egyéb lakossági hitelek - 53,4% - 4,59% - 42,36% - 1,% - Egyéb hitelek - 73,11% - 8,% - 18,89% - 1,% Növekedés, 28. december 211. március Hitelek összesen - 85,25% - 42,78% - 33,76% - 69,3% - Lakossági hitelek - 18,18% - 1,41% - 52,27% - 86,63% + jelzáloghitelek - 134,84% - 27,26% - 126,99% - 126,88% + egyéb lakossági hitelek - 58,11% - -6,85% - 35,24% - 43,26% - Egyéb hitelek - 64,72% - 71,18% - 15,82% - 52,98% + KKV-hitelek - 64,17% - 68,8% - n.a. - n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek - 65,34% - 119,7% - n.a. - n.a. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 78

79 M3. táblázat 9 napon túli fizetési késedelmes hitelek állománya és állományi aránya Bankok Szövetkezetek Pénzügyi váll. Összesen Mrd Ft Arány Mrd Ft Arány Mrd Ft Arány Mrd Ft Arány 28. december Hitelek összesen 631, 2,9% 81,7 11,2% 254,9 9,6% 967,6 3,8% - Lakossági hitelek 236,4 3,3% 33,4 9,5% 15,7 11,6% 42,4 4,7% + jelzáloghitelek 131,2 2,3% 16,5 7,8% 32,9 17,9% 18,6 3,% + egyéb lakossági hitelek 15,2 7,1% 16,8 12,2% 117,8 1,5% 239,8 8,8% - Egyéb hitelek 394,7 2,7% 48,3 12,7% 14,2 7,7% 547,2 3,4% + KKV-hitelek 218,6 5,6% 43,2 12,6% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 176, 1,6% 5,1 13,4% n.a. n.a. n.a. n.a. 29. december Hitelek összesen 1 279,8 6,2% 116,2 14,9% 483,1 19,7% 1 879, 7,9% - Lakossági hitelek 523,5 7,2% 5,5 14,5% 255,9 2,7% 829,9 9,4% + jelzáloghitelek 326,5 5,5% 26,2 12,1% 67,1 29,5% 419,8 6,6% + egyéb lakossági hitelek 197, 14,5% 24,3 18,3% 188,8 18,7% 41,1 16,4% - Egyéb hitelek 756,3 5,7% 65,7 15,2% 227,1 18,6% 1 49,1 7,% + KKV-hitelek 397,3 1,3% 6,3 15,3% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 359, 3,8% 5,4 14,3% n.a. n.a. n.a. n.a. 21. június Hitelek összesen 1 642,3 7,5% 149,9 18,1% 541,9 21,9% 2 334, 9,3% - Lakossági hitelek 71,9 8,6% 59,1 16,8% 285,2 22,9% 1 46,2 1,7% + jelzáloghitelek 458,6 6,9% 31,2 13,9% 87,9 3,5% 577,6 8,% + egyéb lakossági hitelek 243,4 16,5% 27,9 21,9% 197,3 2,6% 468,6 18,3% - Egyéb hitelek 94,3 6,8% 9,7 19,% 256,7 2,9% 1 287,8 8,3% + KKV-hitelek 511,5 12,7% 83,6 19,1% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 428,9 4,4% 7,2 18,2% n.a. n.a. n.a. n.a. 21. december Hitelek összesen 1 779,7 8,4% 16,7 19,2% 61,3 25,4% 2 55,6 1,5% - Lakossági hitelek 81,6 9,8% 64,3 18,7% 338,2 25,8% 1 24,2 12,3% + jelzáloghitelek 55,1 8,2% 34,1 15,5% 11, 35,5% 694,3 9,6% + egyéb lakossági hitelek 251,5 17,7% 3,2 24,5% 228,2 22,8% 59,9 2,% - Egyéb hitelek 978, 7,5% 96,3 19,6% 272,1 25,1% 1 346,4 9,2% + KKV-hitelek 548, 14,2% 88,9 2,8% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 43,1 4,7% 7,4 11,8% n.a. n.a. n.a. n.a március Hitelek összesen 1 768,5 9,% 163,8 2,6% 65,7 27,7% 2 537,9 11,3% - Lakossági hitelek 847,7 11,1% 62,7 19,5% 355,4 29,6% 1 265,8 13,9% + jelzáloghitelek 587,3 9,4% 33,8 16,2% 121,8 4,5% 742,8 11,% + egyéb lakossági hitelek 26,5 19,2% 29, 25,7% 233,6 26,% 523, 22,1% - Egyéb hitelek 92,8 7,7% 11, 21,4% 25,3 25,3% 1 272,1 9,5% + KKV-hitelek 554,6 14,5% 93,3 21,8% n.a. n.a. n.a. n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek 366,2 4,5% 7,7 17,8% n.a. n.a. n.a. n.a. Megoszlás, 21. március Hitelek összesen - 69,7% - 6,5% - 23,9% - 1,% - Lakossági hitelek - 67,% - 5,% - 28,1% - 1,% + jelzáloghitelek - 79,1% - 4,5% - 16,4% - 1,% + egyéb lakossági hitelek - 49,8% - 5,5% - 44,7% - 1,% - Egyéb hitelek - 72,4% - 7,9% - 19,7% - 1,% Növekedés, 28. december 211. március Hitelek összesen - 18,3% - 1,5% - 137,6% - 162,3% - Lakossági hitelek - 258,6% - 88,1% - 135,8% - 21,1% + jelzáloghitelek - 347,8% - 14,1% - 27,1% - 311,3% + egyéb lakossági hitelek - 147,5% - 72,4% - 98,3% - 118,1% - Egyéb hitelek - 133,3% - 19,% - 14,3% - 132,5% + KKV-hitelek - 153,7% - 115,9% - n.a. - n.a. + egyéb nem-lakossági hitelek - 18,% - 5,7% - n.a. - n.a. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 79

80 M4. táblázat Eljárás alá vont, illetve értékesített lakóingatlanok száma, db Bankok Szövetkezetek Pénzügyi váll. Összesen 28. év Végrehajtási eljárásra átadott Egyéb eljárás alá vont Eljárás alá vont lakóingatlanok száma Végrehajtás során értékesített Egyéb eljárás során értékesített Eladott követelésben érintett Értékesítésben érintett lakóingatlanok száma év Végrehajtási eljárásra átadott Egyéb eljárás alá vont Eljárás alá vont lakóingatlanok száma Végrehajtás során értékesített Egyéb eljárás során értékesített Eladott követelésben érintett Értékesítésben érintett lakóingatlanok száma év Végrehajtási eljárásra átadott Egyéb eljárás alá vont Eljárás alá vont lakóingatlanok száma Végrehajtás során értékesített Egyéb eljárás során értékesített Eladott követelésben érintett Értékesítésben érintett lakóingatlanok száma első negyedév Végrehajtási eljárásra átadott Egyéb eljárás alá vont Eljárás alá vont lakóingatlanok száma Végrehajtás során értékesített Egyéb eljárás során értékesített Eladott követelésben érintett Értékesítésben érintett lakóingatlanok száma Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 8

81 C Bankok M31. ábra Növekedési dinamika (év/év, %) M32. ábra A bankok hiteleinek és betéteinek alakulása 3% Mérlegfőösszeg Betétek Hitelek (bruttó) Hitelek (árf. korrigált) 22 Hitelek (bal skála, mrd Ft) Hitelek / betétek (jobb skála,%) Betétek (bal skála, mrd Ft) 18% 2% % 1% 17 16% % -1% -2% Megjegyzés: a hitelállomány árfolyamszűrt növekedési dinamikájának kiszámítása 26 év végi változatlan devizaárfolyamok mellett történt, azzal a feltételezéssel, hogy a nem euró devizahitelek teljes egészében svájci frankban denomináltak % 12 14% % 7 12% M33. ábra Ügyfélbetét-állomány növekedési ütemek (év/év) M34. ábra Jelzálog-állományok és fedezetek alakulása 3% 25% 2% 15% 1% 5% % -5% -1% -15% Ügyfélbetét állomány NPV+EV betétek Lakossági betétek Egyéb betét Jelzálogok a követelés értékéig / Összes hitelállomány (bal skála) Jelzálogok a követelés értékéig / Jelzálogok teljes értéke (bal skála) Lakossági jelzáloghitelek / Lakossági hitelállomány (jobb skála) 6% 85% 55% 5% 45% 4% 35% 3% % 75% 7% Megjegyzés: NPV+EV = nem-pénzügyi vállalatok és egyéni vállalkozók M35. ábra Deviza arány az eszköz tételeken belül 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Pénztár és elszámolási számlák Forgatási célú ép. Befektetési célú ép. Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Vagyoni érdekeltségek Eszközök összesen Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 81

82 M36. ábra Deviza arány a forrás tételeken belül 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Betétek Monetáris pü-i int.- ektől származó betétek Felvett hitelek Saját kib., hitvisz. megtest. ép.-k Hátrasorolt és vagyoni köt. Források összesen M37. ábra Eszköz-forrás lejárati összhang (Mrd Ft) E F E F E F E F E F E F E F -3 nap 31-9 nap nap 1-2 év közt 2-5 év közt 5 év felett lejárat nélkül M38. ábra A késedelmes tételek dinamikája az összes mérlegtételen belül (év/év) M39. ábra A késedelmes tételek dinamikája a vállalati (EV+NPV) hitelállományon belül (év/év) 15% 13% 11% 9% 7% 5% 3% 1% -1% -3% 9 napon túli összes késedelmes 1 év feletti % 13% 11% 9% 7% 5% 3% 1% -1% -3% 9 napon túli összes késedelmes 1 év feletti Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 82

83 M4. ábra A késedelmes tételek dinamikája a lakossági hitelállományon belül (év/év) M41. ábra A késedelmes tételek dinamikája a külföldnek nyújtott hitelállományon belül (év/év) 19% 17% 15% 13% 11% 9% 7% 5% 3% 1% -1% -3% napon túli összes késedelmes 1 év feletti 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % -2% 9 napon túli összes késedelmes 1 év feletti M42. ábra A nem-problémamentes tételek dinamikája az összes minősítendő mérlegtételen belül (év/év) M43. ábra A nem-problémamentes tételek dinamikája a vállalati (EV+NPV) hitelállományon belül (év/év) 17% 15% 13% 11% 9% 7% 5% 3% 1% -1% -3% átlag alatti, kétes, rossz rossz nem-problémamentes 18% 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % -2% átlag alatti, kétes, rossz rossz nem-problémamentes M44. ábra A nem-problémamentes tételek dinamikája a lakossági hitelállományon belül (év/év) M45. ábra A nem-problémamentes tételek dinamikája a külföldnek nyújtott hitelállományon belül (év/év) átlag alatti, kétes, rossz nem-problémamentes rossz 2% 15% 1% 5% % -5% átlag alatti, kétes, rossz nem-problémamentes rossz 25% 2% 15% 1% 5% % -5% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 83

84 211. június M46. ábra A bankrendszer negyedéves adózott eredményének alakulása (Mrd Ft) Kockázati jelentés M47. ábra A 12 havi gördülő ROA intézményenkénti eloszlása Nagybankok Többi bank 225 1%-os kvantilis 9%-os kvantilis Szórás 25%-os kvantilis Medián 75%-os kvantilis Szektor ROA 6% 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% -5% -6% Q4 7 Q4 8 Q4 9 Q4 1 Q4 6% 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% -5% -6% M48. ábra A 12 havi gördülő ROE intézményenkénti eloszlása M49. ábra Bankok részesedése a mérlegfőösszegből a ROA mutató függvényében 1%-os kvantilis 9%-os kvantilis Szórás 25%-os kvantilis Medián 75%-os kvantilis Szektor ROE 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% % 2% 1% % -1% -2% -3% -4% % 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % 1.12 Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz M5. ábra Bankok részesedése a mérlegfőösszegből a ROE mutató függvényében M51. ábra Bankok részesedése a mérlegfőösszegből a TMM függvényében 5% % 3% % 2% 3% 15% 2% 1% 1% 5% % % Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 84

85 M52. ábra A nem auditált mérleg szerinti eredménnyel és eredménytartalékkal korrigált TMM M53. ábra A belső tőketöbblet alakulása Korrigált TMM Nem auditált TMM 15% Auditált TMM 14% 13% 12% 11% 1% 9% 8% % 2% 1% % -1% -2% Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Többi bank Nagybankok % 2% 1% % -1% -2% M54. ábra Bankok részesedése a mérlegfőösszegből a belső tőketöbblet függvényében M55. ábra Bankcsoportok tőkemegfelelése 5% 4% 3% 2% 1% % 16% 8% % % Tier1 tőke Járulékos tőke SREP Megjegyzés: az ábra 12 havi gördülő adatokat tartalmaz Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 85

86 M5. táblázat A piac intézményi szerkezete Bankok Intézmények száma Mérlegfőösszeg (Mrd Ft) Mérlegfőösszeg változása (év/év) 19,7% 18,1% 12,2% 3,6% -,6% -7,7% 3,7% 1,4% -2,9% Bankok piaci részesedése 95,7% 91,7% 91,8% 92,6% 93,3% 92,4% 91,8% 91,4% 92,3% Fióktelepek Intézmények száma Mérlegfőösszeg (Mrd Ft) Mérlegfőösszeg változása (év/év) 198,1% 329,5% 237,7% 262,5% 6,% -16,8% 2,5% 2,5% 13,% Fióktelepek piaci részesedése 4,3% 8,3% 8,2% 7,4% 6,7% 7,6% 8,2% 8,6% 7,7% Összesen Intézmények száma Mérlegfőösszeg (Mrd Ft) Mérlegfőösszeg vált. (év/év) 22,9% 25,7% 18,7% 9,3% 2,% -8,4% 3,6% 2,8% -1,8% Megjegyzés: a fióktelepek között számba vettük a Fio druzstevní zálozna, Magyarországi Fióktelepet is, amely tevékenységi engedéllyel rendelkezik ugyan, de működését még nem kezdte meg. Ugyancsak tartalmazza a Bank Sal. Oppenheim jr. & Cie. (Österreich) AG Magyarországi Fióktelepét, amely ugyan 21 nyarán befejezte operatív működését, ám tulajdonosai csak az év végére kérték törlését a cégjegyzékből. M6. táblázat A banki eszközállomány megoszlása Pénztár és elszámolási számlák 2,1% 1,7% 2,% 2,% 1,8% 2,% 2,2% 2,1% 2,% Forgatási célú értékpapírok 6,5% 7,% 1,% 12,4% 12,2% 11,2% 1,3% 1,4% 8,8% Befektetési célú értékpapírok 9,5% 8,7% 9,5% 9,2% 1,5% 12,7% 12,1% 12,6% 12,6% Jegybanki és bankközi betétek 4,9% 4,4% 4,6% 4,% 5,7% 3,9% 4,5% 4,7% 5,4% Hitelek 68,1% 69,3% 65,6% 65,1% 62,7% 63,% 63,8% 63,% 64,2% Vagyoni érdekeltségek 2,2% 2,2% 2,3% 2,3% 2,2% 2,3% 2,4% 2,4% 2,5% Egyéb eszközök 6,7% 6,6% 6,% 5,1% 4,8% 4,7% 4,7% 4,8% 4,4% M7. táblázat A hitelállomány és összetevőinek alakulása HITELEK (bruttó, Mrd Ft) Nem pü-i vállalatok és egyéni vállalkozók 35,9% 35,6% 36,3% 36,2% 35,6% 35,3% 33,8% 34,4% 34,% Projekthitelek 11,8% 12,8% 12,8% 12,7% 12,8% 13,% 12,6% 12,4% 12,2% Egyéb vállalati hitelek 24,1% 22,8% 23,5% 23,5% 22,8% 22,3% 21,1% 22,1% 21,8% Lakossági hitelek 35,4% 34,7% 35,3% 36,1% 36,4% 37,1% 38,1% 38,4% 39,3% Lakáscélú 18,6% 18,6% 19,1% 19,5% 19,7% 2,% 2,3% 2,6% 21,2% Fogyasztási célú 14,4% 14,% 13,8% 14,% 14,1% 14,4% 15,% 15,% 15,4% Személyi hitel 2,6% 2,4% 2,4% 2,4% 2,3% 2,3% 2,3% 2,2% 2,2% Gépjármű vásárlási hitel 1,6% 1,6% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% Szabadfelhasználású jelzáloghitel 9,9% 9,7% 9,5% 9,7% 9,9% 1,1% 1,9% 1,9% 11,4% Áruvásárlási és egyéb,3%,3%,3%,4%,4%,4%,4%,3%,3% Külföldnek nyújtott hitelek 12,1% 12,7% 11,8% 11,7% 12,2% 12,% 12,4% 11,5% 1,7% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 86

87 M8. táblázat Az ügyfélbetét-állomány megoszlása Betétállomány (Mrd Ft) NPV+EV 28,8% 27,7% 29,1% 28,3% 27,7% 27,8% 3,1% 3,5% 3,8% Lakossági 48,7% 48,9% 49,8% 51,1% 51,8% 5,7% 5,3% 49,5% 5,3% Egyéb 22,5% 23,4% 21,2% 2,6% 2,5% 21,5% 19,6% 2,% 18,9% M9. táblázat A forrásállomány megoszlása a fő tételek között és változása (év/év) FORRÁSOK (Mrd Ft) ,6% 3,7% -2,9% Ügyfélbetétek 41,9% 39,5% 41,7% 42,1% 41,2% 41,3% 39,2% 4,2% 41,2% -2,3% -2,7% -2,8% NPV+EV 12,1% 1,9% 12,1% 11,9% 11,4% 11,5% 11,8% 12,2% 12,7% -5,9%,9% 7,9% Lakossági 2,4% 19,3% 2,8% 21,5% 21,3% 2,9% 19,7% 19,9% 2,7% 3,9% -1,7% -5,5% Egyéb 9,4% 9,3% 8,8% 8,7% 8,4% 8,9% 7,7% 8,% 7,8% -1,9% -1,2% -1,3% Monetáris pü-i int.-ektől szárm. betétek Pénzpiaci alapok betétei Belföldi hitelintézetek betétei 16,5% 18,4% 16,4% 15,7% 17,9% 18,3% 19,2% 19,2% 18,6% 7,7% 21,5%,5% 1,7% 1,8% 2,3% 2,7% 2,8% 3,2% 3,2% 3,4% 3,% 63,2% 44,3% 1,5% 2,1% 1,8% 1,7% 1,9% 3,% 2,1% 1,8% 2,% 2,5% 45,6% 11,3% -21,% Külföldi MPI betétek 12,7% 14,7% 12,3% 11,1% 12,% 12,9% 14,1% 13,9% 13,1% -6,% 18,6% 5,8% Felvett hitelek 14,5% 15,3% 15,2% 15,4% 14,6% 13,6% 13,6% 13,4% 13,1%,5% -7,2% -7,3% Külföldiektől felvett hitelek Belföldiektől felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelvisz. megtest. ép.-k 8,8% 9,5% 8,9% 9,6% 9,1% 9,3% 9,3% 8,9% 8,2% 2,4% 7,7% -4,3% 5,6% 5,7% 6,3% 5,8% 5,5% 4,3% 4,3% 4,6% 4,9% -2,5% -28,5% -12,4% 1,4% 1,% 1,4% 1,4% 1,8% 1,3% 1,2% 1,2% 1,2% 3,1% 1,2% 5,5% Külföldön kibocsátott 4,7% 4,4% 4,1% 4,1% 4,4% 3,6% 3,6% 3,1% 2,8% -7,4% -8,4% -5,9% Belföldön kibocsátott 5,7% 5,6% 6,3% 6,3% 6,4% 6,6% 6,6% 7,1% 7,4% 11,9% 7,5% 13,2% Egyéb források 7,1% 7,2% 5,8% 5,3% 5,% 5,3% 7,% 5,9% 5,8% -29,8% 24,7% 13,% Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek 2,2% 2,5% 2,3% 2,3% 2,3% 2,3% 2,3% 2,4% 2,3% 2,5% 4,6% -,1% Saját tőke 7,5% 7,3% 8,1% 8,7% 8,3% 9,% 8,5% 8,7% 8,8% 9,7% 8,8% 3,% M1. táblázat Az ügyfélbetét állomány lejárati szerkezete -3 nap 31-9 nap nap éven túli ,5% 18,6% 14,5% 7,3% ,9% 19,7% 15,8% 6,6% ,6% 2,3% 16,5% 5,6% ,9% 21,5% 18,7% 5,% ,5% 2,9% 16,4% 5,2% ,9% 21,8% 15,2% 5,2% ,7% 21,2% 14,7% 5,4% ,2% 21,1% 13,7% 6,1% ,2% 19,8% 16,3% 6,6% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 87

88 M11. táblázat A bankszektor eredményének összetevői (Mrd Ft) és változása (év/év) Kamatbevétel ,2% -5,5% -17,1% Kamatkiadás ,2% -12,6% -31,3% 1. Nettó kamatbevétel ,9% 1,2% 15,% 2. Nettó nemkamatbevétel ,9% 6,4% -68,2% Jutalékeredmény ,4% 6,3% -,1% Osztalék ,2% -6,5% 2,6% Pénzügyi műveletek eredménye 3. Értékvesztés és kockázati céltart. vált. 4. Általános igazgatási költségek ,6% 6,6% -37,3% ,1% 51,1% -2,8% ,4% -6,6% 1,8% 5. Rendkívüli eredmény ,4% -251,8% 62,3% 6. Adózás előtti eredmény ,5% -19,% -76,3% 7. Adózott eredmény ,6% -15,9% -82,7% Megjegyzés: a táblázat 12 havi gördülő adatokat tartalmaz M12. táblázat Minősítésből származó nettó értékvesztés-változás a bankszektorban (Mrd Ft) Mérlegtételek minősítéséből -197,2-272,7-35,4-412,4-435,3-426, -493, -386,3-251,9 Hitelek -24,8-266,9-332,9-393,7-45,2-397,7-47,6-367,1-242,4 - EV+NPV hitelek -97,5-118, -144,4-156,9-188, -186,1-24,8-167,8-93,7 - Lakossági hitelek -1, -13,7-169,4-193,5-17,7-165,8-176,1-134,4-94,2 - Külföldnek nyújtott hitelek -5,3-9,6-15,1-37,1-39, -41,7-76, -53,7-46,3 Egyéb eszközök (pl. vagyoni érdekeltségek) 12,6-4,2-9,4-13,2-21,7-14,6-13,9-1,5-5,9 Egyéb mérlegtételek -5, -1,6-8, -5,4-8,4-13,7-8,5-8,7-3,6 Mérlegen kívüli tételek minősítéséből Az átlagos bruttó hitelállományok %-ában -21,2-2,4-28,5-2,9-39, -42,7-36,6-43,3-7,2 Hitelek 1,13% 1,4% 1,69% 1,96% 2,3% 2,5% 2,47% 1,92% 1,27% - EV+NPV hitelek 1,41% 1,66% 1,99% 2,16% 2,62% 2,68% 3,1% 2,51% 1,42% - Lakossági hitelek 1,65% 2,1% 2,48% 2,75% 2,42% 2,39% 2,56% 1,89% 1,3% - Külföldnek nyújtott hitelek,27%,44%,64% 1,53% 1,61% 1,79% 3,35% 2,33% 2,5% Megjegyzés: a táblázat 12 havi gördülő adatokat tartalmaz M13. táblázat A működési költségek és a hálózatfejlesztés alakulása Össz állományi létszám (fő) Létszám növekedési üteme (év/év) 3,9% -3,9% -5,3% -8,5% -1,4% -5,3% -3,9% -1,5%,% Bankfiókok száma (db) Fiókhálózat növekedési üteme (év/év) 9,1% 1,9% 7,7% 6,% 2,5% -,5% -1,2% -,7% -3,7% Költség/bevétel hányados 51,% 46,9% 44,1% 46,% 42,5% 42,4% 41,3% 42,% 43,2% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 88

89 M14. táblázat A tőkeellátottság alakulása Tőkemegfelelési mutató (TMM) ,24% 1,27% 12,29% 13,8% 13,12% 13,% 12,54% 13,17% 13,34% Tier1 mutató 9,28% 8,13% 1,28% 1,89% 11,2% 1,9% 1,58% 11,4% 11,3% Szavatoló tőke növekedése (év/év) 12,34% 8,63% 16,36% 21,26% 8,76% 8,62% 3,51% 1,83% 1,4% 1) ROE (12 havi gördülő) 1,91% 11,17% 9,92% 3,26% 8,91% 1,5% 7,69% 2,78% 1,44% 2) Tőkeszükséglet növekedése (év/év) 1,1% 11,95% 2,9% -4,92% -6,85% -14,21% 1,46% 1,13% -,61% Belső tőketöbblet 1) - 2),81% -,78% 7,3% 8,18% 15,76% 24,26% 6,23% 1,65% 2,4% M15. táblázat Mérlegfőösszeg M16. táblázat Saját tőke (Mrd Ft) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b / a) % % Változás -2,6% -1,2% Mrd Ft Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b - a) Változás M17. táblázat Kétes és rossz minősítésű tételek aránya a mérlegen belül (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b - a) 29 3,9 5,7 1,9 21 5,8 9,4 3,6 Változás 2, 3,7 1,8 M18. táblázat Értékvesztés fedezeti ráta (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b - a) 29 98,2 83,8-14, ,3 89,6 4,3 Változás -12,9 5,8 18,7 M19. táblázat Jövedelmezőség (ROE) M2. táblázat Tőkemegfelelés (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b - a) 29 8,9 6,6-2,3 21 1,4 -,4-1,8 Változás -7,5-7,,5 (%) Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b - a) 29 12,4 13,3, ,4 14,,6 Változás 1,,7 -,3 M21. táblázat Tőkekövetelmény M22. táblázat Hitelintézetektől származó forrás Mrd Ft Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b / a) % % Változás -2,5%,9% Mrd Ft Anyabanki (a) Konszolidált (b) Különbség (b / a) ,6% ,2% Változás -,4%,4% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 89

90 D Szövetkezeti hitelintézetek M56. ábra Devizahitelezés a szövetkezeti hitelintézeteknél M57. ábra A ROA intézményszám szerinti eloszlása a szövetkezeti szektorban Állománnyal rend. (db) Deviza eszközök/mf (jobb) Deviza hitelek (mrd HUF) Deviza /összes hitel (jobb) % 18% 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % M58. ábra 12-havi nettó értékvesztési kiadások a hitelállományok %-ában 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% nem-pénzügyi vállalatok hitelei lakosság hitelei M59. ábra Rossz és kétes minőségű tételek arány a bruttó állományokon belül 12% 1% 8% 6% 4% 2% % Minősítendő mérlegtételek NPV + EV hitelek Lakossági hitelek Minősítendő mérlegen kívüli tételek M6. ábra Kamatozó mérlegtételek 21 végén (Mrd Ft) Eszközök Források M61. ábra A felügyeleti felülvizsgálat utáni TMM intézményszám szerinti eloszlása 21 végén Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 9

91 M62. ábra A tőketöbblet-mutató eloszlása 21 végén M63. ábra Az intézmények TMM szerinti eloszlása 21 végén Intézményszám szerint (db) Szavatoló tőke szerint (Mrd Ft) TMM szabályozói TMM SREP 71-8% 9%-1% 11%-12% 13%-14% 15%-16% 17%+ M23. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek forrásállományának megoszlása és változása Források összesen (Mrd Ft) 162,6 1612,2 1639,9 1662,6 1733,6 6,7% 9,5% 8,2% Ügyfélbetétek 1328,9 1335,7 1347,7 1375,9 145,4 6,8% 1,4% 9,1% Monetáris pü-i int.-ektől szárm. betétek 18,4 18, 17,5 15,5 16,4 87,3% 24,9% -1,6% Felvett hitelek 97,5 16,3 116,6 11,3 112,6 13,7% 14,4% 15,6% Egyéb források 43,8 34, 37, 36,8 31,1-24,7% -25,9% -29,% Saját tőke 114,1 118,3 121,1 124,2 123, 5,6% 8,8% 7,9% M24. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek eszközállományának megoszlása és változása Eszközök összesen (Mrd Ft) 162,6 1612,2 1639,9 1662,6 1733,6 6,7% 9,5% 8,2% Pénztár és elszámolási számlák 47,5 44,2 46,1 47,3 54, 6,% 5,% 13,6% Forgatási célú ép. 32,6 295,3 289,9 38,1 362,2-1,5% 1,7% 13,% Befektetési célú ép. 94, 122,3 132, 128,4 13,3 18,1% 36,% 38,7% Jegybanki és bankközi betétek 329,7 331, 322,8 324,5 349,5 26,7% 18,9% 6,% Hitelek 75,5 714,5 745,8 747,6 731,3 6,9% 6,7% 3,7% Vagyoni érdekeltségek 1, 1, 1,2 1,7 11,4 2,7% 7,5% 13,8% Egyéb eszközök 95,3 95, 93,1 96, 94,8-3,1% 3,2% -,5% M25. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek hitelállományai és változása Hitelek (bruttó, Mrd Ft), 762, 771,4 85,6 81,2 796,8 7,5% 7,4% 4,6% - Nem pü-i vállalatok és egyéni vállalkozók 398,1 48,9 437,2 447,4 435, 15,2% 14,3% 9,2% - Lakossági hitelek 343,3 34,4 344,7 338,6 334,9-1,6% -1,8% -2,4% - Ebből lakáscélú 139,9 138, 139,6 138, 136,7 -,1%,2% -2,3% - Egyéb jelzálog 8,1 61,2 62,2 63,2 64,2-23,% -2,9% -19,9% - Egyéb 123,2 141,2 142,9 137,4 134, 1,3% 8,1% 8,7% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 91

92 E Pénzügyi vállalkozások M64. ábra Lejárati összetétel M65. ábra Pénzügyi vállalkozások forrásai (24 végi árfolyamon, Mrd Ft) 1% 8% 6% 4% 2% % -1 év 1-3 év 3-5 év 5 év + Forint alapú követelések Deviza alapú követelések Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség Egyéb Saját tőke M66. ábra Devizapozíció (mérlegfőösszegarányosan) M67. ábra Eszközállomány lejárati kategóriánként (nettó, kumulált, Mrd Ft) % Mérlegen kívüli Mérlegen belüli % 3-2% -3% -4% -5% % -7% M68. ábra Pénzügyi vállalkozások eredménye (előző 12 hónap alapján, Mrd Ft) *Az adott időszakban nyereséges Nyereséges vállalatok* eredménye Veszteséges vállalatok eredménye Szektor eredménye Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 92

93 M26. táblázat Pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni bruttó követelései 27 28H H H1 21 Időszak végi állomány (Mrd Ft) Éves növekedés ,4% 14,2% -9,3%,4% 1,2% Hitelpiaci részesedés 13,4% 14,% 14,4% 13,7% 13,5% 13,2% 13,2% M27. táblázat Adott tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozások száma 26H H H H H1 21 Összes pénzügyi vállalkozás Hitel és pénzkölcsön nyújtása Pénzügyi lízing Folyó faktoring Work out faktoring Egyéb Ha egy cég több tevékenységgel is foglalkozik, több helyen szerepel. M28. táblázat Pénzügyi vállalkozások likviditási pozíciója Mrd Ft Mérlegfőösszeg Növ. ütem (év/év) Likvid eszközök aránya Ügyfelekkel szembeni követelések aránya Egyéb eszközök aránya ,3% 89,3% 7,4% ,8% 88,2% 8,% ,6% 4,1% 87,4% 8,5% ,6% 4,% 87,9% 8,1% ,4% 3,9% 88,2% 7,9% ,8% 3,7% 88,2% 8,1% ,% 3,5% 87,4% 9,1% ,% 4,6% 85,3% 1,1% ,2% 4,6% 87,1% 8,2% ,7% 4,7% 86,9% 8,5% M29. táblázat Pénzügyi vállalkozások követelésállományának változása 27H H H H1 21 Összes követelés (bruttó, Mrd Ft) Deviza arány 78,7% 8,7% 8,9% 83,4% 83,7% 81,3% 8,1% 74,4% Forint növekedési ütem (év/év) 9,1% 1,5% 8,1% 1,% -2,3% 2,2% 22,1% 38,7% Korrigált deviza növekedés 17,8% 29,8% 25,2% 13,4% -4,3% -14,7% -22,5% -27,8% Korrigált teljes növekedés 16,% 23,3% 21,6% 12,7% -3,9% -11,9% -15,2% -15,3% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 93

94 M3. táblázat Pénzügyi vállalkozások ügyfélköveteléseinek megoszlása, 21. december Bruttó ügyfélkövetelések megoszlása Részesedés változása* (százalékpont) Nem pénzügyi vállalatok 42,4% -2,5% Személygépjármű 7,4%,% Haszongépjármű 11,5% -1,6% Ingatlan 1,1%,5% Termelőeszköz 6,8% -1,4% Egyéb 6,6%,% Lakosság 5,6% 1,9% Gépjármű 31,% -1,6% Személyi hitel 3,%,% Szabad felhasználású 2,% -1,2% Áruhitel,2% -,1% Egyéb fogyasztási 3,6% 1,4% Ingatlan 9,2% 3,1% Egyéb 1,7%,3% Egyéni vállalkozó 3,7% -,7% Egyéb 3,3% 1,3% *előző év azonos időszakához képest M31. táblázat Pénzügyi vállalkozások gépjármű-finanszírozása Gépjármű-finanszírozásból eredő követelés (nettó, Mrd Ft) Nem pénzügyi vállalatok részesedése , ,98 162, , ,2 1577,7 1578, ,19 37,4% 39,8% 39,6% 39,4% 39,3% 37,1% 36,2% 36,3% Háztartások részesedése 61,7% 59,5% 59,7% 6,2% 6,% 62,2% 62,9% 63,4% Devizafinanszírozás aránya Összes ügyfélkövetelés 87,5% 89,4% 89,3% 9,8% 9,9% 89,7% 88,2% 83,2% Nem pénzügyi vállalatok 77,9% 8,% 81,2% 84,4% 86,2% 84,9% 84,% 78,3% Háztartások 94,1% 96,4% 95,5% 95,5% 94,7% 92,6% 91,4% 86,% Devizahatással korrigált növekedési ütem (év/év) Összes ügyfélkövetelés 8,4% 17,9% 1,6% 3,8% -12,7% -23,3% -3,6% -3,% Nem pénzügyi vállalatok 19,% 39,5% 17,7% 3,6% -12,7% -27,8% -36,9% -32,4% Háztartások 2,7% 7,1% 6,4% 4,2% -12,8% -2,5% -26,7% -28,1% Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 94

95 M32. táblázat Pénzügyi vállalkozások ingatlan-finanszírozása Ingatlan finanszírozásból eredő követelés (nettó, Mrd Ft) ,2 34,9 476,1 491,2 488,6 549,6 568,9 Nem pénzügyi vállalatok részesedése 53,6% 57,3% 58,5% 57,6% 55,3% 52,5% 5,6% Háztartások részesedése 36,2% 37,3% 37,7% 38,6% 4,9% 44,3% 46,1% Egyéb szektor 1,2% 5,4% 3,8% 3,8% 3,9% 3,2% 3,3% Devizafinanszírozás aránya Összes ügyfélkövetelés 84,4% 87,7% 9,1% 9,4% 89,8% 9,% 83,3% Nem pénzügyi vállalatok 9,% 95,5% 96,% 97,3% 97,6% 97,5% 85,% Háztartások 88,4% 87,3% 89,% 87,7% 86,5% 86,9% 86,1% Egyéb szektor 4,8% 8,1% 11,2% 12,9% 14,6% 9,7% 15,1% Devizahatással korrigált növekedési ütem (év/év) Összes ügyfélkövetelés 51,9% 36,4% 27,% 23,% -3,% -12,2% -8,8% Nem pénzügyi vállalatok 81,5% 67,% 37,4% 21,3% -9,3% -25,9% -23,5% Háztartások 43,9% 3,4% 32,5% 29,2% 6,2% 7,8% 1,3% Egyéb szektor -8,% -48,1% -45,6% -1,3% 2,9% 8,3% 1,4% M33. táblázat Pénzügyi vállalkozások tőkemegfelelése Saját tőke / Mérlegfőösszeg 6,7% 8,2% 5,9% 6,7% 6,1% 6,2% 6,3% Mérlegfőösszeg növekedési üteme* 19,7% 19,4% 27,7% 14,% -11,% -4,2% -3,7% ROE* 24,2% 22,8% 13,5% 2,2% -7,5% -17,4% -19,% Nettó tőkebevonás* / Saját tőke -17,8% -4,4% -3,7% -9,7% 1,1% 5,5% 19,% Saját tőke növekedési üteme* 8,8% 18,6% 12,5% -7,% -6,7% -11,7% -,9% *Megelőző 12 hónapban Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 95

96 F Biztosítók M34. táblázat A piaci szereplők számának alakulása M69. ábra A biztosítási piac koncentrációja (%) Biztosítótársaságok Biztosító egyesületek Fióktelepek % 8% 6% 4% 2% % a 3 legnagyobb díjbevételű az 5 legnagyobb díjbevételű a 1 legnagyobb díjbevételű a 3 legnagyobb díjbevételű az 5 legnagyobb díjbevételű a 1 legnagyobb díjbevételű Élet Nem-élet Megjegyzés: a bruttó díjbevétel alapján M7. ábra Állományvesztés az állománydíj arányában (hagyományos életbiztosítások) M71. ábra Állományvesztés az állománydíj arányában (unit-linked életbiztosítások) 2,% Díjmentesítés Lejárat Visszavásárlás Törlés 2,5% Díjmentesítés Lejárat Visszavásárlás Törlés 1,5% 2,% 1,%,5% 1,5% 1,%,5%,%,% Megjegyzés: folyamatos díjas szerződések Megjegyzés: folyamatos díjas szerződések M72. ábra Passzív viszontbiztosítás (élet ág; Mrd Ft) M73. ábra Passzív viszontbiztosítás (nem-élet ág; Mrd Ft) Passzív viszontbiztosítás egyenlege (jobb skála) Viszontbiztosítónak átadott díj Bevételek viszontbiztosítótól Passzív viszontbiztosítás egyenlege (jobb skála) Viszontbiztosítónak átadott díj Bevételek viszontbiztosítótól Megjegyzés: folyamatos díjas szerződések Megjegyzés: folyamatos díjas szerződések Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 96