F ó k u s z b a n. A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből 215. május A hazai megyék rendkívül vegyes képet mutatnak gazdasági adottságaik, fejlődési lehetőségeik és korlátaik terén, különösen, ha a fővárost is vizsgáljuk az egyes térségek összevetése során. Támogatva a Kormányzat felzárkóztatási célkitűzéseit a Magyar Fejlesztési Bank feladatai közé a magyarországi területi, regionális egyenlőtlenségek csökkentése is beletartozik, ebből adódóan elengedhetetlen a területi sajátosságok vizsgálata, valamint a változások nyomon követése a Bank számára. A regionális összehasonlításra alkalmas adatok azt jelzik, hogy több tekintetben (megtermelt jövedelem, az egyes szektorok aránya, foglalkoztatás, kutatás-fejlesztésre fordított források, stb.) is markánsan elüt az ország többi részétől. A fejlettebb megyékben relatíve magas az ipar, s alacsony az agrárium gazdasági súlya, a szolgáltató szektor pedig kifejezetten jelentős szerepet csak a fővárosban tölt be. A külföldi működőtőke kedvező irányba mozdította a megyék egy részét, a viszonylag nagyobb volumenű tőkét felszívó régiók gazdasági- és foglalkoztatási mutatói is jobbak az átlagnál. A fejlettség egy másik összetevőjét jelentik a vállalati beruházások, továbbá a közlekedési, ill. internet csatlakozási infrastruktúra, utóbbi terén viszonylag gyorsan sikerül az országon belüli különbségeket mérsékelni. Ezekben a dimenziókban (FDI, beruházások, foglalkoztatás, infrastruktúra) alapvetően Északnyugat-Magyarország és a főváros teljesít jobban, ill. rendelkezik kedvezőbb adottságokkal, s ezek a tényezők sok esetben egymást is kölcsönönösen tudják támogatni. A nagyobb vidéki egyetemi központok humán tőkével való ellátottsága és kutatás-fejlesztési potenciálja egyelőre kevésbé mutatkozik meg a fejlettségi számokban, mivel az alapkutatási tevékenység áttételesen hasznosul a régiók fejlődése során. A magyar gazdaság növekedésének és uniós felzárkózásának közép- és hosszútávú korlátját jelentheti, hogy a megyék zömében csökken a munkaképes korú lakosság aránya, valamint alacsony, s ugyancsak csökken a jövőbeli munkavégzők gerincét adó fiatalabb korosztály hányada. Az MFB feladatai közé tartozik a kormányzati gazdaságpolitikához igazodva a területi különbségek kiegyenlítését, illetve vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkózást szolgáló beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozás biztosítása. Ennek egyik módja a gazdasági tevékenység bővítését hatékonyan szolgáló (röviden gazdaságfejlesztési) eszközök kialakítása és működtetése (amit röviden gazdaságfejlesztési eszközrendszernek nevezhetünk), másik iránya a versenyképesség javítását szolgáló mechanizmusok biztosítása, harmadik aspektusa pedig az előzőektől valamelyest eltérően, ám azokkal mégis összefüggően a fenntarthatóság irányába való törekvések támogatása. Írásunkban ezek közül a területi fejlődés ösztönzésére és a versenyképesség javítására helyezve hangsúlyt azokat a jövedelmi, beruházási, foglalkoztatási, illetve versenyképességi dimenziókat, valamint demográfiai kereteket tekintjük át az összehasonlítást lehetővé tevő és rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján, amelyek elengedhetetlenek a helyes irányok és célok fejlesztéspolitikai kijelölése szempontjából. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben... (8. oldal) A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban... (9. oldal) A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz... (1. oldal) Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás... (11. oldal) Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban... (12. oldal) Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban... (13. oldal) Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában... (14. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 TERÜLETI FEJLŐDÉS Jövedelmi viszonyok Az egyes megyék és fejlettségét tekintve a főváros magasan kiemelkedett 212-ben ezer forintos, az országos átlagot (2 878 ezer Ft/fő) több mint kétszeresen meghaladó egy főre eső GDP-jével (1. ábra). A megyék rangsorában az első öt helyen dunántúli megyék szerepelnek (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ), azonban közülük is csupán kettő fejlettsége (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) haladja meg az országos átlagot, míg a lista végén észak-magyarországi és észak-alföldi megyék vannak. A legalacsonyabb egy főre eső jövedelmet felmutató ban az országos átlag felét sem érte el (43,), a budapestinek pedig csupán az ötödére (2,1%) rúgott az egy főre eső bruttó hazai termék értéke 212-ben, s további hét megyében a magyarországi átlag kétharmada alatti volt a fejlettséget aggregáltan mérő mutató (1. ábra). Összességében egyrészt rendkívüli módon eltér az ország többi részétől, másrészt mivel az utolsó három év átlagában, között a főváros termelte a hazai GDP 38,-át, így jelentősen fel is húzza az országos átlagot. Amennyiben az egyes szektorok jövedelemtermelésben betöltött részarányát vizsgáljuk régiós összevetésben, melynek során a hazai viszonylatban kiugróan magas fejlettségi szintje miatt et kihagyjuk a vizsgálatból, akkor a fejlettebb (azaz magasabb egy főre eső GDP-jű) megyékben markánsabb az ipar és egyúttal kevésbé jelentős mind az agrárium, mind a szolgáltató szektor gazdasági súlya, mint a kevésbé fejlett megyékben. Ugyanakkor a többi megyét jóval meghaladó egy főre eső GDP adatával és kiemelkedően jelentős súlyú tercier szektorával, relatíve alacsony ipari hátterével arra mutat rá, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatások is képesek támogatni a magas jövedelmi szint elérését (2. ábra). A jövedelemtermelésben a vállalatok, mint alapvető termelési egységek központi szerepet játszanak minden gazdaságban. Relatíve magas (ezer lakosra vetítve 2 körüli, ill. azt meghaladó) a vállalatok száma az ország alföldi részén és en, míg és Borsod-Abaúj-Zemplén jelenti a másik végletet, mivel az országos átlagnak (171 vállalat/ ezer fő) csupán mintegy kétharmada a vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított létszáma (3. ábra). en a fővárosi funkcióból adódóan jelentős a tercier szektorba tartozó cégek aránya (87, 212-ben), míg az alföldi megyékben a földrajzi adottságokat kihasználva az országos átlaghoz (3,) képest magas, 5- közötti az agrárvállalkozások hányada. Összességében tehát a vállalatok számának növekedését különböző térségbeli sajátosságok (természeti adottságok, funkcionális feladatok) képesek ösztönözni, azonban nincs olyan általánosan érvényes szektorális jellegű tényező a magyar gazdaságban, amely meg tudná magyarázni, hogy hol magas és hol alacsony a megyékben tevékenykedő vállalatok száma. A jövedelemtermelésben a megyék egy földrajzilag viszonylag jól lehatárolható csoportjában (elsősorban a fejlettebb, dunántúli térségekben és a főváros környékén) jelentős a külföldi működő tőke (FDI) szerepe: en, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom,, és megyékben 212-ben 1 millió forint felett volt az egy főre eső FDI állomány értéke, ugyanakkor,,, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és megyékben ez a 3 ezer forintot sem érte el. Ahol a külföldi működő tőke kisebb súllyal bír (különösen Észak-Magyarországon), ott a magasabb munkanélküliségi rátával is összefüggésben ugyanakkor az állami szerepvállalás révén nagyobb arányban (1 lakosból legalább 3 fő) és közvetlenül jutnak jövedelmi transzferhez a háztartások (4. ábra). Az állami redisztribúció (és ahogy később szó lesz róla az uniós források célba juttatása) tehát bizonyos szempontból FDI helyettesítő szerepet tölt be a lakosság jövedelemhez jutása szempontjából. ezer Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. ábra: Magyarországi megyék gazdasági fejlettsége (GDP/fő, 212) Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Bács-K. Hajdú-Bihar * * nélkül 2. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és az agrárium, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltató szektor GDP-arányos súlya (212) Szektor GDP-arányos súlya Ezer lakosra jutó vállalkozások száma (213) R 2 =,18 R 2 =,31 R 2 =, * nélkül GDP/fő, ezer Ft 3. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és a vállalkozások lakosságarányos száma Országos átlag GDP/fő, ezer Ft (212) Komárom-Esztergom Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Győr-Moson-Sopron Mezőgazdaság (lineáris trendvonal*) Ipar, építőipar (lineáris trendvonal*) Szolgáltatások (lineáris trendvonal*) május

3 Beruházások A beruházások GDP-arányos szintje 212-ben Győr- Moson-Sopron és megyében volt a legmagasabb (27,6, ill. 26,7%), míg en,,, és megyében 1 alatt maradt a beruházási ráta (5. ábra). Utóbbi megye és esetében a relatíve alacsony beruházási arány magyarázata az, hogy míg között az országos GDP 48,-át állította elő a közép-magyarországi régió, addig ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági beruházásokból csupán 35,-os részesedést ért el a térség. A beruházások értékének 21 és 213 közti változása bizonyos regionális sajátosságokat mutat, elsősorban a visszaesést mutató megyék esetében. A beruházások dinamizálódása Győr-Moson-Sopron megyében volt a legintenzívebb, a fejlesztések összege három év alatt a 21-es érték 197,9%-ára emelkedett (ezen belül a gépekbe, berendezésekbe történő beruházások összege két és félszeresére nőtt)., Szabolcs-Szatmár-Bereg és megyében szintén jelentős növekedés tapasztalható, s ezekben a térségekben legalább másfélszeresére emelkedett a beruházások teljesítményértéke (172,, 155,6 és 15,). Az említett nyugat-magyarországi megyékben (, Győr-Moson-Sopron) a gépekbe, berendezésekbe és járművekbe történő beruházások jelentették a húzóerőt, Kelet-Magyarországon pedig a beruházásokon belül az épületek és egyéb építmények aránya növekedett nagyobb mértékben. Hat megyében ezzel szemben csökkent a beruházások teljesítményértéke 21-hez képest, a visszaesés elsősorban a közép- és dél-dunántúli megyéket (,,, ), valamint a fővárost jellemezte. A legjelentősebb csökkenés és megyében ment végbe, ahol 213-ban a beruházások összértéke a 21-es szint mindössze 72,5, illetve 78,-ának felelt meg. Ezekben a térségekben elsősorban az épületek és egyéb építmények fejlesztése terén bekövetkező csökkenés járult hozzá a beruházási ráta süllyedéséhez. A beruházások és az egy főre jutó GDP alakulása között viszonylag erős, pozitív irányú, és összességében összetett kapcsolat figyelhető meg (6. ábra). Egyrészt azokban a régiókban, melyekben jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, statisztikai okokból is magasabb lesz az egy főre jutó GDP értéke, továbbá a beruházások révén bővülnek a termelőkapacitások, ezáltal javulnak a jövőbeli termelésnövekedés, szolgáltatás feltételei is. Másrészt egy ellentétes irányú összefüggés is érvényesülhet: a fejlettebb térségek kedvezőbb befektetési célpontot jelenthetnek azoknak a beruházóknak, akik az adott régió előrehaladottabb fejlettségét (pl. magasabb színvonalú infrastruktúra, nagyobb vásárlóerő) kívánják kihasználni, illetve a már meglévő termelési erőforrások és infrastruktúra amortizációja is pótlólagos és rendszeres beruházási keresletet generál. Utóbbiak közé tartozik tipikusan a közlekedési infrastruktúra korszerűsítési igénye. Az egységnyi területre vetített közutak hossza Nyugat- és Észak-Dunántúlon a legmagasabb (7. ábra), csaknem négyzetkilométerenként,5 km (,, Győr-Moson-Sopron megye), amiben a térség aprófalvas jellege is szerepet játszik, míg az Alföld egyes térségeiben (Jász-Nagykun-Szolnok, megye) ennek nagyjából a fele az 1 km 2 -re jutó utak hossza, mivel jóval kevesebb a település Munkanélküliségi ráta (214) Egy főre jutó GDP, 212 (ezer forint) km 5. ábra: GDP-arányos beruházások 212-ben és a beruházások változása 21 és 213 között ábra: Megyék fejlettsége, munkanélküliségi rátája és szociális ellátásban részesülők relatív száma 15, 1 13, 9 12, 8 1, 7 9, 6 7, 5 6, 4 4, 3 3, 2 1, 1, Gépek, berendezések, járművek/gdp Épületek és egyéb építmények/gdp Beruházások változása 21 és 213 között (21=1) Bács-K. GDP/fő, ezer Ft (212) Hajdú-Bihar 6. ábra: Beruházások és egy főre jutó GDP 212-ben lineáris trendvonal nélkül Beruházások értéke 212-ben (millliárd forint) R² =,38 Ezer lakosra jutó szociális ellátásban részesülő személyek száma (212) 7. ábra: A km 2 -re vetített közutak és működtetett vasútvonalak hossza 213-ban,5,4,3,2,1, Az 1 km2-re vetített közutak hossza (km) Az 1 km2-re vetített működtetett vasútvonalak hossza (km) Hajdú-Bihar május

4 ezekben a régiókban, ami szükségessé tenné a sűrű úthálózatot. A vasútvonalak tekintetében hasonló eredmény látható, a fejlettebb nyugati régió (, Győr-Moson-Sopron és megye) jár az élen négyzetkilométerenként,9 km feletti értékeivel, a legalacsonyabb vasútsűrűség (,6 km alatti) pedig, és megyében figyelhető meg. Az ezredforduló óta a felértékelődött az infosztráda, azaz az internet jelentősége a jövedelemtermelésben. Az internet előfizetéssel rendelkezők aránya 213-ban en volt a legmagasabb (35,9%), amely az országos átlagot (22,) több mint 5-kal haladta meg. Az átlagnál ugyancsak magasabb arányban élt internet előfizető a dunántúli megyék többségében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ), valamint és megyében. Az előfizetők hányada az észak-magyarországi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, ), illetve Jász-Nagykun-Szolnok és megyében volt a legalacsonyabb, egyik megyében sem érte el a 2-ot. Az előrelépést jelenti ugyanakkor, hogy az internet előfizetéssel rendelkezők aránya az ország minden megyéjében emelkedett 21 és 213 között. A leggyorsabb növekedés, és megyében következett be, miközben megyében csak minimális emelkedés történt (8. ábra) ábra: Az internetelőfizetéssel rendelkezők arányának változása 21 (bal tengely) 213 (bal tengely) Változás (21-213, százalékpont, jobb tengely) Hajdú-Bihar Foglalkoztatás A tőkejavak mellett közgazdasági szempontból a másik alapvető termelési tényező a munkaerő. A foglalkoztatottak száma 214-ben fő volt, amelyből csaknem 782 ezer fő (19,1%) en dolgozik, ugyanakkor ez annak is a következménye, hogy a magyar lakosság körülbelül egyötödének a fővárosban van a lakóhelye. A foglalkoztatottak relatíve nagy hányada, összesen csaknem a negyede él megyében és két észak-magyarországi megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg), míg és megyében a 1 ezer főt sem éri el a foglalkoztatottak létszáma (9. ábra). Az egyes régiók foglalkoztatási adatait vizsgálva megállapítható, hogy 21 és 214 között minden térségben emelkedett a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb létszámú bővülés a fővárosban, valamint megyében tapasztalható, amely a teljes foglalkoztatottság-növekedés 32,-át adja. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg (17,), Hajdú-Bihar (13,), (13,) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,) növekedett a foglalkoztatottak száma. Ennek legfőbb oka a kelet-magyarországi megyék esetében a közfoglalkoztatás egyre jelentősebb térnyerése. Ugyan valamennyi megyében a szolgáltató szektorbeli alkalmazottak vannak relatíve többségben, az alkalmazottak szektor szerinti megoszlásában térségenként eltérő szerkezet érvényesül. Az iparban foglalkoztatottak szempontjából az első harmadban találhatók a jelentős autóipari kapacitással rendelkező megyék (Komárom-Esztergom - Suzuki: 43,, - Opel: 39,, Győr-Moson-Sopron - Audi: 36,9%, Mercedes: 32,7%), ezenkívül más nyugat- és észak- dunántúli megyékben is viszonylag magas az iparban dolgozók aránya (: 4,, : 34,1%). Eközben az alkalmazottak legnagyobb arányban en,, Hajdú-Bihar és megyében dolgoznak a szolgáltató szektorban. A mezőgazdasági alkalmazottak hányada egyik régióban sem igazán jelentős, az Alföld egyes területein (, Hajdú-Bihar,, Jász-Nagykun-Szolnok), valamint és megyében éri el az -ot (1. ábra). ezer fő ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása Hajdú-Bihar Országos átlag 21 (bal t.) 214 (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása között (%) (jobb t.) Hajdú-Bihar 2, 17, 15, 12, 1, 7, 5, 2,, 1. ábra: Alkalmazottak aránya az egyes szektorokban 213-ban Ipar Mezőgazdaság Szolgáltató szektor május

5 A foglalkoztatási ráta 214-es értékei alapján a nyugati országrész és a közép-magyarországi régió sokkal jobb helyzetben van, mint az ország többi része. Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (59,3%), s a következő öt helyen ugyancsak dunántúli megyék (, Komárom-Esztergom,,, ), valamint megye és a főváros következik, 5 feletti foglalkoztatási aránnyal. Ezzel szemben Észak-Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben van, a legalacsonyabb foglalkoztatási rátát Borsod-Abaúj-Zemplén és megye érte el. A regionális különbségek magyarázata, hogy a megyei szintű foglalkoztatási ráta és az egy főre eső FDI adatok szorosan korrelálnak, azaz a relatíve nagyobb volumenű tőkét felszívni képes megyék a munkaerőpiaci helyzetükön és javítani tudtak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében szintén kiemelkedik a főváros: a legnépesebb hazai városban a foglalkoztatottak 44,-a felsőfokú végzettségű volt 212-ben, míg az országos átlag csupán (21,9%). A 19 megye vizsgálata során (et speciális helyzete és torzító hatása miatt kihagyva az összehasonlításból) a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya és a foglalkoztatási ráta alakulása egymástól függetlennek tekinthető. Míg a diplomával rendelkezők hányada megyében és a főbb egyetemi központok (Szeged, Debrecen, Pécs) környezetében (, Hajdú-Bihar, ) a legmagasabb, addig a foglalkoztatottak aránya szerint ezek a megyék csak a középmezőnyben helyezkednek el ( ábra). A fizetések tekintetében és megye, valamint az észak- és nyugat-dunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron,, Komárom-Esztergom), azaz a legfejlettebbnek tekinthető térségek emelkednek ki, itt van leginkább kereslet szakképzett munkaerőre, emiatt a nettó átlagbér legalább 146 ezer forint volt 213-ban, míg a hazai átlag 15 1 forint volt. A relatíve magas átlagbér abból adódik, hogy az a budapesti értéket is tartalmazza ( forint), amely sokkal magasabb a többi magyar régióban tapasztalt kereseteknél (a második helyen Győr-Moson-Sopron megye áll forintos nettó átlagbérrel). A nettó átlagkeresetek ugyanebben az időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg,, és megyében voltak a legalacsonyabbak, egyik megyében sem érték el a 118 ezer forintot. A nettó átlagbérek és a foglalkoztatási ráta között pozitív irányú összefüggés figyelhető meg, azokban a térségekben, ahol magasabb nettó bért tudnak hazavinni a munkavállalók, magasabb a foglalkoztatási ráta (13. ábra). Ennek hátterében különböző munkakeresleti és -kínálati tényezők állnak. A magasabb FDI-t felszívó és előnyösebb termelői struktúrákkal rendelkező régiók nagyobb munkakeresletet támasztanak, s magasabb béreket tudnak kínálni. A nagyobb fizetések az adott térségekbe vonzzák a munkavállalókat, így a növekvő munkakereslet megemeli a kínálatot is, ami végeredményben a magasabb foglalkoztatási rátában jelenik meg. A nettó átlagkeresetek és az iparban foglalkoztatottak aránya 1 között szintén pozitív irányú a kapcsolat, minél nagyobb egy megyében az iparban dolgozók hányada, annál magasabbak Nettó átlagbér (forint) az alkalmazottak körében az átlagos nettó keresetek, köszönhetően a nettó ipari bérek nemzetgazdasági átlagot meghaladó nagyságának (előbbi forint, utóbbi forint volt 214-ben) (14. ábra) ábra: Foglalkoztatottak aránya végzettség szerint (212) Hajdú-Bihar Országos átlag* Legfeljebb alapfokú Középfokú érettségi nélkül Középfokú érettségivel Felsőfokú *19 megye+ Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (212) Foglalkoztatási ráta (214) Ipari alkalmazottak aránya ábra: Foglalkoztatási ráta és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 4. ábra: Összefüggés a foglalkoztatási ráta 27-es értéke és annak ábra: Nettó A nettó átlagbérek és az és ipari az alkalmazottak ipari aránya aránya (213) változása között (27-214) Forrás: KSH, NIH, MFB Komárom- Esztergom 4. ábra: 6. ábra: Összefüggés A ábra: nettó Nettó Foglalkoztatási átlagbérek a foglalkoztatási és és az ráta a ipari ráta foglalkoztatási és alkalmazottak nettó 27-es átlagbér értéke rátaránya és annak változása között (27-214) Bács-K. Győr- Moson- Sopron lineáris trendvonal ( nélkül) R² =, Nettó átlagbér (forint, 213) Foglalkoztatási ráta (214) lineáris trendvonal R² =, május

6 VERSENYKÉPESSÉG A versenyképességet meghatározó (input oldali) tényezők között a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva a felzárkóztatást segítő uniós forrásokat, a foglalkoztatottak végzettségét és a K+F kapacitások alakulását tekintjük át. A kohéziós források egyik kedvezményezettje az előző években a kelet-magyarországi térség volt, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kis- és középvállalatok legalább harmada jutott kohéziós finanszírozáshoz között. A források kihelyezését segítette, hogy a munkaerőpiacon foglalkoztatottak között viszonylag magas a felsőfokú végzettségűek aránya, különösen a nagyobb egyetemi háttérrel (Debrecen, Miskolc) rendelkező utóbbi két megyében. A megyei KKV-k ugyancsak nagy arányban, ám a munkaerő összetételéhez képest relatíve kevés kohéziós forrást tudtak lehívni között, ugyanakkor a szegedi szuperlézer (ELI) projekt felgyorsíthatja a fejlesztési források térségbeli vállalatokhoz való kihelyezését a következő években, s a már meglévő, ill. várhatóan odatelepülő humántőke is ösztönözheti ezt a folyamatot. megye jelenti a másik végletet, mivel a források lehívása és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is jelentősen elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor ebben a főváros közelsége jelentette szívóerő is szerepet játszik. Az EU-s támogatásokhoz korlátozottan hozzáférő megyét és et (azaz a Központi Régiót) figyelmen kívül hagyva összességében szoros pozitív irányú kapcsolat mutatható ki a munkaerő végzettségének alakulása és az EU-s források felhasználása között a magyarországi megyék körében (15. ábra). A K+F kiadások alapján az egyetemekhez kapcsolódó kutatói kapacitásokból is adódóan a megyék közül Hajdú-Bihar, és Győr-Moson-Sopron az első között van mind összegszerűen, mind az egy munkavállalóra vetített összeget tekintve, ugyanakkor a regionális aránytalanságokat jól mutatja, hogy között a teljes kutatás-fejlesztésre szánt költségek 62,3%-a hez kapcsolódott (16. ábra). A kutatói létszámra vetített K+F költségeket tekintve ezzel szemben egyenletes képet mutat a 19 hazai megye és, kutatóként 8-12 millió forint között mozog évente a kutatás-fejlesztésre fordított éves összeg, azaz nincs lényeges regionális különbség Magyarországon. A versenyképesség kimeneti (output) oldalán egyfajta közelítő indikátornak számít a megtermelt javak exportra kerülő hányadának nagysága, mivel a magasabb exportarány azt jelzi, hogy nemzetközi versenyben is helytállnak a megtermelt áruk, a nyújtott szolgáltatások. Az adatok alapján a dunántúli megyék egy részében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ) az ipari termékek különösen magas hányada, legalább 8-a exportra kerül, emellett, Jász-Nagykun-Szolnok és megye esetében is az iparcikkek négyötöde külpiacokon talál vevőre (17. ábra). Ennek a magyar felvevőpiac viszonylag kis mérete mellett a transznacionális termelési láncokba való erőteljes beágyazódás is a magyarázata, aminek egyik kiváló példája a hazai autógyárak termelése. Az ipar nyitottságát tekintve elmondható, hogy a közlekedési (út, vasút) infrastruktúra sűrűségének növekedése összefüggésben áll az ipari exportorientáció emelkedésével, ugyanis a sikeres külföldi értékesítés egyik feltétele a szállítással kapcsolatos akadályok csökkentése. Ez a kapcsolat abban az esetben is fennáll a hazai megyék között (sőt erősebbé válik), amennyiben a tipikusan aprófalvas, ezért ebből adódóan relatíve sűrűbb úthálózattal rendelkező, és megyéket kihagyjuk az összevetésből. Azokban a magyarországi megyékben, ahol magasabb az ipar GDP-n belüli súlya, ott egyúttal általában magasabb a szekunder szektor exportaránya is, ami arra mutat rá, hogy jelentősebb ipari kapacitások egy-egy régióba való betelepülését a külpiacokra történő termelés nagymértékben ösztönzi. Felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya (212) Az ipar exportarányos hányada (213) Egy foglalkoztatottra jutó K+F költségek nagysága ( átlaga, ezer Ft/fő) 15. ábra: Kis- és középvállalatok kohéziós támogatása és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya megyénként* Forrás: KSH, Miniszerelnökség, MFB *, megye nélkül 2 Bács-K. 2 lineáris trendvonal R 2 =, A 1 fő feletti KKV-k kohéziós forrásokkal való támogatási részaránya (létszámarányos hányad, ) ábra: K+F költségek alakulása megyénként* * nélkül lineáris trendvonal R² =,84 4 Bács-K K+F költségek alakulása ( átlaga, milliárd Ft) 17. x. ábra: Megyei közúthálózat sűrűsége és az ipar exportarányos hányada Bács-K. 3 2,1,2,3,4,5,6 Közutak hossza / km² (213) lineáris trendvonal május

7 A megyék egy része (Pécs, Szeged, Debrecen, ill. miatt,, Hajdú-Bihar megyék és a főváros) jelentős, alapvetően alapkutatásokra koncentráló egyetemi kutatókapacitással rendelkezik, ezért kiugróan magasak a K+F kiadások GDP-arányos hányada. A három megyét és a fővárost speciális kutatás-fejlesztési tevékenységéből adódóan figyelmen kívül hagyva a magasabb ipari exportarány és jelentősebb K+F kapacitások között pozitív irányú és látványos összefüggés van, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenység az adatok szerint javítja a magyar áruk és szolgáltatások versenyképességét és külföldi piacokon történő eladhatóságát (18. ábra). DEMOGRÁFIA GDP-arányos K+F kiadások 2, 1, 1, 1, 18. ábra: Az ipar exportarányos hányada és a GDP-arányos K+F költségek 1, 1,, Bács-K.,,, Hajdú-Bihar és, nélkül számolt exponenciális trend,, Az ipar exportarányos hányada (213) Mind területfejlesztési, mind versenyképességi szempontból fontos tényező a megyék demográfiai összetétele. A magyar megyék közül népesség és népsűrűség tekintetében egyaránt kiemelkedik megye, melynek lakossága meghaladja az 1,2 millió főt, népsűrűsége pedig 191 fő/km 2 ( nélkül, ahol a népesség több mint 1,7 millió fő, a népsűrűség pedig 3322 fő/km 2 ). Népességszám alapján az észak-magyarországi térség követi megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a népsűrűség azonban a kisebb területű megyékben mint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron relatíve magasabb (133, illetve 17 fő/km 2 ), mint a ritkán lakott nagyobb megyékben. Az egy főre jutó GDP és a megyék népsűrűsége között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg, a magasabb népsűrűségű megyékben magasabb az egy főre jutó GDP (19. ábra). Ennek oka lehet, hogy a fejlettebb, magasabb jövedelmű, elsősorban nyugat-magyarországi megyék kisebb területűek, de népességük a méretükhöz viszonyítva relatíve nagy, míg a nagy területű, kisebb népsűrűségű észak-magyarországi megyék egy főre jutó jövedelme elmarad az előbbiektől. Emellett a városiasodás is erősíti a fenti kapcsolatot. A városlakók számának növekedésével emelkedik az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya, akik nagyobb mértékben járulnak hozzá a GDP termeléséhez, miközben az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságban relatíve csökken a foglalkoztatottak aránya. A munkaképes korú (15-64 éves) lakosság aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (69,3%), majd az észak- és nyugat-dunántúli megyék következnek (Győr-Moson-Sopron,, ). A munkaerőpiaci feltételeket valószínűleg rontani fogja a következő években, hogy folyamatosan öregszenek a megyék, s csökken munkaképes lakosság aránya között csupán, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében emelkedett a lakosságon belül a évesek hányada (2. ábra), ugyanakkor valamennyi megyében nőtt a 64 év felettiek aránya, s csökkent a 14 év alattiak részaránya. A 14 éves kor alatti népesség aránya megyében, illetve az észak-magyarországi térségben (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye) a legjelentősebb, 1 feletti, mellyel meghaladja az országos értéket (14,). Ezzel szemben az idősek (64 év felettiek) hányada ezekben a megyékben relatíve alacsony, az országos szint (17,) alatti (17,), míg megyében, en és megyében 19% feletti. GDP/fő (ezer forint) % 6 67% 6 6 Bács-K. 19. ábra: Egy főre jutó GDP és a népsűrűség 2. ábra: A munkaképes korú* korosztály aránya és az arány változása * éves korosztály Országos átlag Népsűrűség (fő/km²) lineáris trendvonal R² =,26 1,,5, -,5-1, -1, éves korosztály aránya (214, bal t.) Változás (21-214, jobb t.) százalékpont május

8 Külkereskedelem, ipar és építőipar Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben Az előzetes becslés alapján a magyar gazdaság 215. első negyedévében éves szinten (igazított adatok szerint) 3,1%-kal nőtt, ami az EU-ban az egyik leggyorsabb ütem lehetett, míg negyedéves bázison,-os volt a bővülés mértéke (1. ábra). A magyar áruexport és -import volumene 8,8, ill. 8,9%-kal bővült februárban (év/év), az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 11,-os éves szintű növekedése húzta. 215 első két hónapjában a külkereskedelmi többlet rekordszintet, 485,2 milliárd forintot (1557,2 millió eurót) ért el a január-februári időszak statisztikáit tekintve (2-3. ábra). Az előzetes adatok szerint az export értéke márciusban 13,-kal, az import 9,-kal nőtt. Az ipar is lendületben maradt, szezonálisan és munkanaphatással igazítva havi bázison 2,-kal, éves összevetésben 9,- kal emelkedett a kibocsátás szintje márciusban. A feldolgozóipar motorja a járműipar volt, s 1 fölötti ütemben bővült a gumi- és műanyaggyártás, az élelmiszeripar, valamint a számítógép- és elektromos termékek gyártása is (4-5. ábra). Az építőipar márciusban dinamikus tempóban, éves bázison 12,7%-kal bővült, februárhoz képest 6,3%-kal emelkedett a kibocsátás. Az év további részében fékezheti azonban az ágazat teljesítményét, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 34,6, ill. 31,1%-kal kisebb volt egy évvel korábbinál (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 3% 1% -1% - -3% - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III Negyedév/negyedév (bal t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - február) 214.I 214.III Év/év (jobb t.) 215.I milliárd Ft Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon Export volumen (év/év, jobb t.) milliárd Ft ,9 21,4 218,5 371, 45, 275,1 296,4 485, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ,5-99,1-64,9-17, -16, *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. március) Gumi, műanyag termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Számítógép, elektr. termék gyártása Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Járműgyártás Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Gyógyszer-gyártás FELDOLGOZÓIPAR 98,3% 95, 16, 14,9% 13,7% 18, 11, 114,3% 111,7% 111,1% 118,9% 111, * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) május

9 Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban Áprilisban kismértékben javult a hazai fogyasztói bizalom, ugyanakkor egy éve lassú ütemű visszaesés tapasztalható (1. ábra). Az év harmadik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással igazítva 5,1%-kal emelkedett, ami az első negyedév leglassabb emelkedése volt, s a lassulásban szerepet játszhatott a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása, valamint a nettó reálbérek emelkedésének lassulása is (2-3. ábra). Az előzetes adatok alapján a lakosság kihasználta az alacsony benzinárakat, s az üzemanyag eladások 8,-kal nőttek éves szinten márciusban, az élelmiszer és a nem élelmiszer termékek esetében pedig kisebb, 3,7, ill. 6, volt a forgalom bővülése (4. ábra). A bankok elszámolása és a devizahitelek átváltása nyomán márciusban egy hónap alatt a szabad felhasználású hitelek és lakáscélú kölcsönök állománya 311,3, ill. 331,8 milliárd forinttal zsugorodott, amelynek egy része a következő hónapokban pótlólagos fogyasztói keresletet jelenthet. A lakosság árfolyamkitettségét jelentősen mérsékli, hogy a szabad felhasználású hitelek állományán belül egy hónap alatt 76,1%-ról 3,-ra, a lakáskölcsönök esetében pedig 53,-ról 1,-ra olvadt a devizakölcsönök aránya (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül 6. ábra: Lakossági lakáshitelek és szabad felhasználású jelzálóghitelek Nettó reálbérek* Forrás: MNB, MFB Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek milliárd Ft Forrás: MNB, MFB Devizahitel Forinhitel 49, ,2 68,3 3 61, 1 662, ,4 1 84,6 521, Lakáscélú hitel Szabad felhasználású hitel május

10 Munkaerőpiac A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz A munkanélküliségi ráta 215. január és március között 7,-ot ért el, ami,5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54, volt, ami hasonló összevetésben 1,2, ill. 1,3%-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 16,5 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 79,3 ezer fővel emelkedett (1. ábra). Az éves összevetésű adatok azt jelzik, hogy a munkaerő kereslet élénkülése ellenére közeledik a kapacitásainak a korlátaihoz a magyar munkaerőpiac (2. ábra), ugyanis hónapról hónapra lassul a foglalkoztatottak számának éves szintű emelkedése, s bár a tavaszi időszak elindulásával a márciusban bejelentett új álláshelyek száma 179 ezer volt, azonban ezen belül csupán 16,7 ezer álláshelyhez nem kértek a munkaadók támogatást (3. ábra) februárban éves szinten a versenyszférában a szolgáltató szektor növekvő munkaerő kereslete nyomán 3,-kal nőtt, a költségvetési szférában 1,-kal csökkent az alkalmazottak száma, a közfoglalkoztatottak létszáma pedig 15,-kal sülylyedt. A piaci szegmensben (+3,1%, év/év) a munkaerőhiány miatt a bérek is jobban emelkedtek 214. február és 215. február között, mint az állami szférában (+2,3%) (4-6. ábra). 13% 1 11% 1 9% 7% 3% 1% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) 3. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 6 59% 5 57% % 5 51% 5 49% 4 47% ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. február, előző év azonos időszaka = 1) ezer fő ezer darab Forrás: NFSZ, MFB Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Építőipar Ipar Szállítás, raktározás Egészségügy Oktatás Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99,9% 99,7% 97,7% 17,9% 16,7% 14, 14,3% 14, 12, 11,9% 11, 11, 1, 9,7% 13, 98, 11,9% ezer fő ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. február, előző év azonos időszaka = 1) Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Építőipar Infokommunikáció Szociális ellátás Ipar Oktatás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99,7% 99, 16,3% 16, 14,9% 14, 14, 13, 13, 12,9% 12,7% 11,9% 11,3% 11, 13,1% 12,3% 13,1% * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér május

11 Infláció Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás A tavalyi áresést követően a kereslet-kínálat alkalmazkodása nyomán a Brent-típusú olaj áprilisban négyhavi szintre drágult, s az élelmiszerek, nyersanyagok világpiaci ára is nőtt. Április végén egy hordó olaj ára 64,9 dollár volt, a március véginél 2,2 %-kal magasabb (1. ábra) Magyarországon márciusban az ipari termelői árak 2,-kal süllyedtek (év/év), ezen belül a belföldi értékesítési árak 3,- kal olvadtak, míg az exportértékesítés esetében továbbra is kisebb, 1, volt az áresés mértéke (2. ábra). Áprilisban éves szinten,3%-kal csökkentek a fogyasztói árak, havi szinten pedig harmadik egymást követő alkalommal, ezúttal,-kal drágult az átlagos fogyasztói kosár. A 12 havi maginflációs ráta kismértékben nőtt és 1,-ot ért el. Az MNB inflációs mutatói közül a ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe 2,-ra emelkedett, a keresletérzékeny termékek pedig 1,9%-kal drágultak éves szinten (3-4. ábra). Az üzemanyagok árának csökkenése 1, százalékponttal járult hozzá áprilisban a továbbra is negatív tartományban mozgó fogyasztói árindexhez, míg havi szinten a szezonalitásnak megfelelően a ruházkodási cikkek ára emelkedett legnagyobb mértékben (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, 3% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 3%, , -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1% Forrás: MNB, MFB *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. április, hó/hó) 1% 7% 3% 1% -1% - -3% Forrás: MNB, MFB 7% 3% 1% -1% - -3% Ruházkodási cikkek Élelmiszerek Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Háztartási energia, fűtés,,,3%,3%, 2, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Egyéb cikkek, üzemanyagok ÖSSZESEN -,, -,,, 1, 1, 2, 2, május

12 Vállalati forráshelyzet Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban 215. márciusban 275,5 milliárd forintos havi csökkenést követően közel kilenc éves szintre, 6389 milliárd forintra zuhant a magyarországi vállalati hitelek állománya. Lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya zsugorodott legnagyobb volumenben (-182,8 milliárd Ft), devizanem szerint pedig főleg a devizahitel portfolió (-153,7 milliárd Ft) szűkült. Márciusban a forinthitelek törlesztése 79,3 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezéseket, míg devizában 18,8 milliárd forinttal múlta felül a visszafizetések összege az új folyósításokét (1-3. ábra). Az idei őszig tervezett vállalati beruházások során az önerő mértéke alapján elsősorban ingatlanvásárláshoz és -építéshez, gép- és eszközvásárláshoz, valamint energetikahatékonysági fejlesztésekhez van szüksége külső forrásra a cégeknek (4. ábra). Az 1-5 éves hitelek állományának márciusi csökkenése összefüggésben állt azzal, hogy ebben a szegmensben több mint három év után ismét jelentősen nőttek a kamatok: a forintkölcsönök átlagkamata 37 bázisponttal 4,51%-ra, az euróhiteleké pedig 48 bázisponttal 2,5-ra emelkedett. A térségben az 5 évnél hosszabb lejáratú nemzeti valutában nyújtott kölcsönök átlagos kamatszintje tovább olvadt márciusban, Magyarországon egy hónap alatt 4,19%-ról 3,97%-ra süllyedt a kamatszint (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban milliárd Ft Forrás: MNB, MFB 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú milliárd Ft Forrás: MNB, MFB Forinthitel Devizahitel Összesen ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. A 214. ősz és 215. ősz között tervezett vállalati beruházások értéke* és a tervezett önerő** mértéke milliárd Ft ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves milliárd Ft millió Ft , 59, 1 Ingatlanvásárlás, -építés 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB 5 85, Licensz vásárlás 55, Gép-, eszközvásárlás Energiahatékonysági fejlesztés 73, * válaszok mediánja ** válaszok átlaga * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 Informatikai fejlesztés Tervezett beruházások értéke (bal t.) Tervezett önerő aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. ősz május

13 Árfolyamok Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban Áprilisban részben korrekció, részben a Fed jelzései és vegyes makroszámok által későbbre tolódó amerikai kamatemelési várakozások nyomán kéthavi szintre erősödött a közös európai deviza a dollárral szemben (a felértékelődés havi szinten 4,3% volt, a hónap végén 1,12 dollár ért egy eurót) (1. ábra). A reálgazdasági szereplők várakozásai és a globális befektetői környezet továbbra is fékezte a forint gyengülését, a hónap utolsó napjaiban azonban az általános piaci elbizonytalanodás a hazai fizetőeszközre is kihatott, amely áprilisban 1,1%-kal értékelődött le az euróval szemben. A közös európai deviza magára találása révén a dollárral szemben 3,-os felértékelődés nyomán héthónapos szintre erősödött a magyar deviza, míg a frank ellenében,9% volt a gyengülés mértéke (hónap végi árfolyamok: 32,8 HUF/EUR, 27, HUF/USD, 288,8 HUF/CHF). Áprilisban a forint gyengén teljesített a régióban: a lengyel zloty és a cseh korona 1,5, ill.,-ot erősödött az euróval szemben, s a román lej csupán,-ot veszített értékéből (2-5. ábra). A csökkenő fogyasztói árak jelentette mozgásteret kihasználva a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa áprilisban újabb 15 bázispontot faragott a rekord alacsony alapkamatból, amely 1,8-ra módosult. A piaci várakozások szerint továbbra is 1,6 körül érhet véget a monetáris lazítás (6. ábra). 1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 USD/EUR euró gyengülés CHF/EUR 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1, Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) fordított skála 1,5 1,, svájci árfolyamküszöb feladása ,5 1,, kilátások javuló megítélése ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése pont HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) % 1 99% 9 97% ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* * = 1 Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty % 1 99% 9 97% ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján május

14 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában 215. január április között a központi költségvetés hiánya 643,6 milliárd forintot, az idei évi cél 77,9%-át érte el, míg az előző év azonos időszakában keletkezett deficit (-131,5 milliárd Ft) nagysága meghaladta az egész éves hiányt (annak 123,- ára rúgott). A részletes adatok szerint a 215. januári-márciusi időszakban elért és tavalyinál kedvezőbb szaldót a bevételek emelkedése (+128, milliárd Ft) és a kiadások csökkenése (-126,3 milliárd Ft) hasonló mértékben támogatta, előbbi a gyorsabb gazdasági növekedés révén megemelkedett befolyó adóknak volt köszönhető, utóbbiban pedig a csökkenő adósságszolgálati terhek játszottak nagyobb szerepet. Az Európai Uniónak április végén benyújtott konvergencia program és az Európai Bizottság májusi prognózisa is azzal számol, hogy 216-ig folytatódhat a GDP-arányos államháztartási hiány csökkenése Magyarországon (1-2. ábra, 1. táblázat). Áprilisban a 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama a jegybanki kamatcsökkentéshez igazodva 2, ill. 13 bázisponttal süllyedt, míg a 1 éves állampapírok másodpiaci hozama a regionális trendbe illeszkedve 3,2-ról 16 bázisponttal 3,4-ra emelkedett (Csehországban 1, Romániában 17, Lengyelországban 32 bázispontos volt az emelkedés havi mértéke), a hozamok általános növekedését a hónap végén közzétett gyenge amerikai növekedési adat révén elbizonytalanodó befektetői környezet okozta (3-4. ábra) ,9-555,5-68, -687,6-554,8-588,7-796,1-558,3 298,4 218,8 279, , 213,9 226,7 195,2 194,5 834,6 896,9 973, ,4 643,4 572,4 667,3 722, ,5 498,7 386, 392,3 418,8 43,2 458,9 546, ,9 421,8 594, 559,7 619,3 593,2 498,8 27,7-215,6-216,3-228,7-23,2-265,7-296,7-319,8-371,7-333,3-324,3-362,9-413,9-452, ,4-383,8-38, % - -3% ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint) -661,1-642,6-69,5-53,7-461,9-449,8-512,6-347,6-893,4-964,3-1 21, , , ,9-1 72, ,7-177,3-161,4-159, -159,3-27,4-197,7-172,2-211, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása Forrás: Konvergencia program, Európai Bizottság, MFB -2, -2, -1,7% -1, -2, -2, -1% - -3% táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása milliárd Ft teljesítés (előzetes) I-III. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-III. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8, , 19, 1 89, ,5 21,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 35,1 279,9 21, 1 36, 298,4 22,9% Társasági adó 394,8 86,6 21,9% 341,4 78,9 23,1% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 17,8 11,7% 156,5 19,4 12, 25,9 58, 28,1% 24,8 62,8 3,7% 4 335,9 896,9 2,7% 4 396,7 973, 22,1% 3 35,6 616,6 2,3% 3 172,4 684,1 21, Jövedéki adó 918,9 179,6 19, 913,5 22,2 22,1% Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 74, 26, 26,2 59,6 28,9% Lakosság befizetései 1 753,8 43,2 24, 1 86,6 458,9 25, Személyi jövedelemadó 1 589,1 396,8 25, 1 639,7 421,7 25,7% GDP-arányos államháztartási egyenleg Kormányzati várakozás (konvergencia program, 215. április) Európai Bizottság prognózisa (215. május) - Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 3 124,5 767,6 24, 3 24,6 748,3 24,7% 1 97,1 485,5 25, 1 91,8 482,6 25,3% 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár bázispont 14 3% 1% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont 215. május