F ó k u s z b a n. A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "F ó k u s z b a n. A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből"

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből 215. május A hazai megyék rendkívül vegyes képet mutatnak gazdasági adottságaik, fejlődési lehetőségeik és korlátaik terén, különösen, ha a fővárost is vizsgáljuk az egyes térségek összevetése során. Támogatva a Kormányzat felzárkóztatási célkitűzéseit a Magyar Fejlesztési Bank feladatai közé a magyarországi területi, regionális egyenlőtlenségek csökkentése is beletartozik, ebből adódóan elengedhetetlen a területi sajátosságok vizsgálata, valamint a változások nyomon követése a Bank számára. A regionális összehasonlításra alkalmas adatok azt jelzik, hogy több tekintetben (megtermelt jövedelem, az egyes szektorok aránya, foglalkoztatás, kutatás-fejlesztésre fordított források, stb.) is markánsan elüt az ország többi részétől. A fejlettebb megyékben relatíve magas az ipar, s alacsony az agrárium gazdasági súlya, a szolgáltató szektor pedig kifejezetten jelentős szerepet csak a fővárosban tölt be. A külföldi működőtőke kedvező irányba mozdította a megyék egy részét, a viszonylag nagyobb volumenű tőkét felszívó régiók gazdasági- és foglalkoztatási mutatói is jobbak az átlagnál. A fejlettség egy másik összetevőjét jelentik a vállalati beruházások, továbbá a közlekedési, ill. internet csatlakozási infrastruktúra, utóbbi terén viszonylag gyorsan sikerül az országon belüli különbségeket mérsékelni. Ezekben a dimenziókban (FDI, beruházások, foglalkoztatás, infrastruktúra) alapvetően Északnyugat-Magyarország és a főváros teljesít jobban, ill. rendelkezik kedvezőbb adottságokkal, s ezek a tényezők sok esetben egymást is kölcsönönösen tudják támogatni. A nagyobb vidéki egyetemi központok humán tőkével való ellátottsága és kutatás-fejlesztési potenciálja egyelőre kevésbé mutatkozik meg a fejlettségi számokban, mivel az alapkutatási tevékenység áttételesen hasznosul a régiók fejlődése során. A magyar gazdaság növekedésének és uniós felzárkózásának közép- és hosszútávú korlátját jelentheti, hogy a megyék zömében csökken a munkaképes korú lakosság aránya, valamint alacsony, s ugyancsak csökken a jövőbeli munkavégzők gerincét adó fiatalabb korosztály hányada. Az MFB feladatai közé tartozik a kormányzati gazdaságpolitikához igazodva a területi különbségek kiegyenlítését, illetve vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkózást szolgáló beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozás biztosítása. Ennek egyik módja a gazdasági tevékenység bővítését hatékonyan szolgáló (röviden gazdaságfejlesztési) eszközök kialakítása és működtetése (amit röviden gazdaságfejlesztési eszközrendszernek nevezhetünk), másik iránya a versenyképesség javítását szolgáló mechanizmusok biztosítása, harmadik aspektusa pedig az előzőektől valamelyest eltérően, ám azokkal mégis összefüggően a fenntarthatóság irányába való törekvések támogatása. Írásunkban ezek közül a területi fejlődés ösztönzésére és a versenyképesség javítására helyezve hangsúlyt azokat a jövedelmi, beruházási, foglalkoztatási, illetve versenyképességi dimenziókat, valamint demográfiai kereteket tekintjük át az összehasonlítást lehetővé tevő és rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján, amelyek elengedhetetlenek a helyes irányok és célok fejlesztéspolitikai kijelölése szempontjából. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben... (8. oldal) A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban... (9. oldal) A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz... (1. oldal) Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás... (11. oldal) Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban... (12. oldal) Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban... (13. oldal) Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában... (14. oldal) Készítette: Szabó Zsolt Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 TERÜLETI FEJLŐDÉS Jövedelmi viszonyok Az egyes megyék és fejlettségét tekintve a főváros magasan kiemelkedett 212-ben ezer forintos, az országos átlagot (2 878 ezer Ft/fő) több mint kétszeresen meghaladó egy főre eső GDP-jével (1. ábra). A megyék rangsorában az első öt helyen dunántúli megyék szerepelnek (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ), azonban közülük is csupán kettő fejlettsége (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) haladja meg az országos átlagot, míg a lista végén észak-magyarországi és észak-alföldi megyék vannak. A legalacsonyabb egy főre eső jövedelmet felmutató ban az országos átlag felét sem érte el (43,), a budapestinek pedig csupán az ötödére (2,1%) rúgott az egy főre eső bruttó hazai termék értéke 212-ben, s további hét megyében a magyarországi átlag kétharmada alatti volt a fejlettséget aggregáltan mérő mutató (1. ábra). Összességében egyrészt rendkívüli módon eltér az ország többi részétől, másrészt mivel az utolsó három év átlagában, között a főváros termelte a hazai GDP 38,-át, így jelentősen fel is húzza az országos átlagot. Amennyiben az egyes szektorok jövedelemtermelésben betöltött részarányát vizsgáljuk régiós összevetésben, melynek során a hazai viszonylatban kiugróan magas fejlettségi szintje miatt et kihagyjuk a vizsgálatból, akkor a fejlettebb (azaz magasabb egy főre eső GDP-jű) megyékben markánsabb az ipar és egyúttal kevésbé jelentős mind az agrárium, mind a szolgáltató szektor gazdasági súlya, mint a kevésbé fejlett megyékben. Ugyanakkor a többi megyét jóval meghaladó egy főre eső GDP adatával és kiemelkedően jelentős súlyú tercier szektorával, relatíve alacsony ipari hátterével arra mutat rá, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatások is képesek támogatni a magas jövedelmi szint elérését (2. ábra). A jövedelemtermelésben a vállalatok, mint alapvető termelési egységek központi szerepet játszanak minden gazdaságban. Relatíve magas (ezer lakosra vetítve 2 körüli, ill. azt meghaladó) a vállalatok száma az ország alföldi részén és en, míg és Borsod-Abaúj-Zemplén jelenti a másik végletet, mivel az országos átlagnak (171 vállalat/ ezer fő) csupán mintegy kétharmada a vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított létszáma (3. ábra). en a fővárosi funkcióból adódóan jelentős a tercier szektorba tartozó cégek aránya (87, 212-ben), míg az alföldi megyékben a földrajzi adottságokat kihasználva az országos átlaghoz (3,) képest magas, 5- közötti az agrárvállalkozások hányada. Összességében tehát a vállalatok számának növekedését különböző térségbeli sajátosságok (természeti adottságok, funkcionális feladatok) képesek ösztönözni, azonban nincs olyan általánosan érvényes szektorális jellegű tényező a magyar gazdaságban, amely meg tudná magyarázni, hogy hol magas és hol alacsony a megyékben tevékenykedő vállalatok száma. A jövedelemtermelésben a megyék egy földrajzilag viszonylag jól lehatárolható csoportjában (elsősorban a fejlettebb, dunántúli térségekben és a főváros környékén) jelentős a külföldi működő tőke (FDI) szerepe: en, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom,, és megyékben 212-ben 1 millió forint felett volt az egy főre eső FDI állomány értéke, ugyanakkor,,, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és megyékben ez a 3 ezer forintot sem érte el. Ahol a külföldi működő tőke kisebb súllyal bír (különösen Észak-Magyarországon), ott a magasabb munkanélküliségi rátával is összefüggésben ugyanakkor az állami szerepvállalás révén nagyobb arányban (1 lakosból legalább 3 fő) és közvetlenül jutnak jövedelmi transzferhez a háztartások (4. ábra). Az állami redisztribúció (és ahogy később szó lesz róla az uniós források célba juttatása) tehát bizonyos szempontból FDI helyettesítő szerepet tölt be a lakosság jövedelemhez jutása szempontjából. ezer Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. ábra: Magyarországi megyék gazdasági fejlettsége (GDP/fő, 212) Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Bács-K. Hajdú-Bihar * * nélkül 2. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és az agrárium, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltató szektor GDP-arányos súlya (212) Szektor GDP-arányos súlya Ezer lakosra jutó vállalkozások száma (213) R 2 =,18 R 2 =,31 R 2 =, * nélkül GDP/fő, ezer Ft 3. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és a vállalkozások lakosságarányos száma Országos átlag GDP/fő, ezer Ft (212) Komárom-Esztergom Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Győr-Moson-Sopron Mezőgazdaság (lineáris trendvonal*) Ipar, építőipar (lineáris trendvonal*) Szolgáltatások (lineáris trendvonal*) május

3 Beruházások A beruházások GDP-arányos szintje 212-ben Győr- Moson-Sopron és megyében volt a legmagasabb (27,6, ill. 26,7%), míg en,,, és megyében 1 alatt maradt a beruházási ráta (5. ábra). Utóbbi megye és esetében a relatíve alacsony beruházási arány magyarázata az, hogy míg között az országos GDP 48,-át állította elő a közép-magyarországi régió, addig ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági beruházásokból csupán 35,-os részesedést ért el a térség. A beruházások értékének 21 és 213 közti változása bizonyos regionális sajátosságokat mutat, elsősorban a visszaesést mutató megyék esetében. A beruházások dinamizálódása Győr-Moson-Sopron megyében volt a legintenzívebb, a fejlesztések összege három év alatt a 21-es érték 197,9%-ára emelkedett (ezen belül a gépekbe, berendezésekbe történő beruházások összege két és félszeresére nőtt)., Szabolcs-Szatmár-Bereg és megyében szintén jelentős növekedés tapasztalható, s ezekben a térségekben legalább másfélszeresére emelkedett a beruházások teljesítményértéke (172,, 155,6 és 15,). Az említett nyugat-magyarországi megyékben (, Győr-Moson-Sopron) a gépekbe, berendezésekbe és járművekbe történő beruházások jelentették a húzóerőt, Kelet-Magyarországon pedig a beruházásokon belül az épületek és egyéb építmények aránya növekedett nagyobb mértékben. Hat megyében ezzel szemben csökkent a beruházások teljesítményértéke 21-hez képest, a visszaesés elsősorban a közép- és dél-dunántúli megyéket (,,, ), valamint a fővárost jellemezte. A legjelentősebb csökkenés és megyében ment végbe, ahol 213-ban a beruházások összértéke a 21-es szint mindössze 72,5, illetve 78,-ának felelt meg. Ezekben a térségekben elsősorban az épületek és egyéb építmények fejlesztése terén bekövetkező csökkenés járult hozzá a beruházási ráta süllyedéséhez. A beruházások és az egy főre jutó GDP alakulása között viszonylag erős, pozitív irányú, és összességében összetett kapcsolat figyelhető meg (6. ábra). Egyrészt azokban a régiókban, melyekben jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, statisztikai okokból is magasabb lesz az egy főre jutó GDP értéke, továbbá a beruházások révén bővülnek a termelőkapacitások, ezáltal javulnak a jövőbeli termelésnövekedés, szolgáltatás feltételei is. Másrészt egy ellentétes irányú összefüggés is érvényesülhet: a fejlettebb térségek kedvezőbb befektetési célpontot jelenthetnek azoknak a beruházóknak, akik az adott régió előrehaladottabb fejlettségét (pl. magasabb színvonalú infrastruktúra, nagyobb vásárlóerő) kívánják kihasználni, illetve a már meglévő termelési erőforrások és infrastruktúra amortizációja is pótlólagos és rendszeres beruházási keresletet generál. Utóbbiak közé tartozik tipikusan a közlekedési infrastruktúra korszerűsítési igénye. Az egységnyi területre vetített közutak hossza Nyugat- és Észak-Dunántúlon a legmagasabb (7. ábra), csaknem négyzetkilométerenként,5 km (,, Győr-Moson-Sopron megye), amiben a térség aprófalvas jellege is szerepet játszik, míg az Alföld egyes térségeiben (Jász-Nagykun-Szolnok, megye) ennek nagyjából a fele az 1 km 2 -re jutó utak hossza, mivel jóval kevesebb a település Munkanélküliségi ráta (214) Egy főre jutó GDP, 212 (ezer forint) km 5. ábra: GDP-arányos beruházások 212-ben és a beruházások változása 21 és 213 között ábra: Megyék fejlettsége, munkanélküliségi rátája és szociális ellátásban részesülők relatív száma 15, 1 13, 9 12, 8 1, 7 9, 6 7, 5 6, 4 4, 3 3, 2 1, 1, Gépek, berendezések, járművek/gdp Épületek és egyéb építmények/gdp Beruházások változása 21 és 213 között (21=1) Bács-K. GDP/fő, ezer Ft (212) Hajdú-Bihar 6. ábra: Beruházások és egy főre jutó GDP 212-ben lineáris trendvonal nélkül Beruházások értéke 212-ben (millliárd forint) R² =,38 Ezer lakosra jutó szociális ellátásban részesülő személyek száma (212) 7. ábra: A km 2 -re vetített közutak és működtetett vasútvonalak hossza 213-ban,5,4,3,2,1, Az 1 km2-re vetített közutak hossza (km) Az 1 km2-re vetített működtetett vasútvonalak hossza (km) Hajdú-Bihar május

4 ezekben a régiókban, ami szükségessé tenné a sűrű úthálózatot. A vasútvonalak tekintetében hasonló eredmény látható, a fejlettebb nyugati régió (, Győr-Moson-Sopron és megye) jár az élen négyzetkilométerenként,9 km feletti értékeivel, a legalacsonyabb vasútsűrűség (,6 km alatti) pedig, és megyében figyelhető meg. Az ezredforduló óta a felértékelődött az infosztráda, azaz az internet jelentősége a jövedelemtermelésben. Az internet előfizetéssel rendelkezők aránya 213-ban en volt a legmagasabb (35,9%), amely az országos átlagot (22,) több mint 5-kal haladta meg. Az átlagnál ugyancsak magasabb arányban élt internet előfizető a dunántúli megyék többségében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ), valamint és megyében. Az előfizetők hányada az észak-magyarországi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, ), illetve Jász-Nagykun-Szolnok és megyében volt a legalacsonyabb, egyik megyében sem érte el a 2-ot. Az előrelépést jelenti ugyanakkor, hogy az internet előfizetéssel rendelkezők aránya az ország minden megyéjében emelkedett 21 és 213 között. A leggyorsabb növekedés, és megyében következett be, miközben megyében csak minimális emelkedés történt (8. ábra) ábra: Az internetelőfizetéssel rendelkezők arányának változása 21 (bal tengely) 213 (bal tengely) Változás (21-213, százalékpont, jobb tengely) Hajdú-Bihar Foglalkoztatás A tőkejavak mellett közgazdasági szempontból a másik alapvető termelési tényező a munkaerő. A foglalkoztatottak száma 214-ben fő volt, amelyből csaknem 782 ezer fő (19,1%) en dolgozik, ugyanakkor ez annak is a következménye, hogy a magyar lakosság körülbelül egyötödének a fővárosban van a lakóhelye. A foglalkoztatottak relatíve nagy hányada, összesen csaknem a negyede él megyében és két észak-magyarországi megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg), míg és megyében a 1 ezer főt sem éri el a foglalkoztatottak létszáma (9. ábra). Az egyes régiók foglalkoztatási adatait vizsgálva megállapítható, hogy 21 és 214 között minden térségben emelkedett a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb létszámú bővülés a fővárosban, valamint megyében tapasztalható, amely a teljes foglalkoztatottság-növekedés 32,-át adja. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg (17,), Hajdú-Bihar (13,), (13,) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,) növekedett a foglalkoztatottak száma. Ennek legfőbb oka a kelet-magyarországi megyék esetében a közfoglalkoztatás egyre jelentősebb térnyerése. Ugyan valamennyi megyében a szolgáltató szektorbeli alkalmazottak vannak relatíve többségben, az alkalmazottak szektor szerinti megoszlásában térségenként eltérő szerkezet érvényesül. Az iparban foglalkoztatottak szempontjából az első harmadban találhatók a jelentős autóipari kapacitással rendelkező megyék (Komárom-Esztergom - Suzuki: 43,, - Opel: 39,, Győr-Moson-Sopron - Audi: 36,9%, Mercedes: 32,7%), ezenkívül más nyugat- és észak- dunántúli megyékben is viszonylag magas az iparban dolgozók aránya (: 4,, : 34,1%). Eközben az alkalmazottak legnagyobb arányban en,, Hajdú-Bihar és megyében dolgoznak a szolgáltató szektorban. A mezőgazdasági alkalmazottak hányada egyik régióban sem igazán jelentős, az Alföld egyes területein (, Hajdú-Bihar,, Jász-Nagykun-Szolnok), valamint és megyében éri el az -ot (1. ábra). ezer fő ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása Hajdú-Bihar Országos átlag 21 (bal t.) 214 (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása között (%) (jobb t.) Hajdú-Bihar 2, 17, 15, 12, 1, 7, 5, 2,, 1. ábra: Alkalmazottak aránya az egyes szektorokban 213-ban Ipar Mezőgazdaság Szolgáltató szektor május

5 A foglalkoztatási ráta 214-es értékei alapján a nyugati országrész és a közép-magyarországi régió sokkal jobb helyzetben van, mint az ország többi része. Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (59,3%), s a következő öt helyen ugyancsak dunántúli megyék (, Komárom-Esztergom,,, ), valamint megye és a főváros következik, 5 feletti foglalkoztatási aránnyal. Ezzel szemben Észak-Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben van, a legalacsonyabb foglalkoztatási rátát Borsod-Abaúj-Zemplén és megye érte el. A regionális különbségek magyarázata, hogy a megyei szintű foglalkoztatási ráta és az egy főre eső FDI adatok szorosan korrelálnak, azaz a relatíve nagyobb volumenű tőkét felszívni képes megyék a munkaerőpiaci helyzetükön és javítani tudtak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében szintén kiemelkedik a főváros: a legnépesebb hazai városban a foglalkoztatottak 44,-a felsőfokú végzettségű volt 212-ben, míg az országos átlag csupán (21,9%). A 19 megye vizsgálata során (et speciális helyzete és torzító hatása miatt kihagyva az összehasonlításból) a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya és a foglalkoztatási ráta alakulása egymástól függetlennek tekinthető. Míg a diplomával rendelkezők hányada megyében és a főbb egyetemi központok (Szeged, Debrecen, Pécs) környezetében (, Hajdú-Bihar, ) a legmagasabb, addig a foglalkoztatottak aránya szerint ezek a megyék csak a középmezőnyben helyezkednek el ( ábra). A fizetések tekintetében és megye, valamint az észak- és nyugat-dunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron,, Komárom-Esztergom), azaz a legfejlettebbnek tekinthető térségek emelkednek ki, itt van leginkább kereslet szakképzett munkaerőre, emiatt a nettó átlagbér legalább 146 ezer forint volt 213-ban, míg a hazai átlag 15 1 forint volt. A relatíve magas átlagbér abból adódik, hogy az a budapesti értéket is tartalmazza ( forint), amely sokkal magasabb a többi magyar régióban tapasztalt kereseteknél (a második helyen Győr-Moson-Sopron megye áll forintos nettó átlagbérrel). A nettó átlagkeresetek ugyanebben az időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg,, és megyében voltak a legalacsonyabbak, egyik megyében sem érték el a 118 ezer forintot. A nettó átlagbérek és a foglalkoztatási ráta között pozitív irányú összefüggés figyelhető meg, azokban a térségekben, ahol magasabb nettó bért tudnak hazavinni a munkavállalók, magasabb a foglalkoztatási ráta (13. ábra). Ennek hátterében különböző munkakeresleti és -kínálati tényezők állnak. A magasabb FDI-t felszívó és előnyösebb termelői struktúrákkal rendelkező régiók nagyobb munkakeresletet támasztanak, s magasabb béreket tudnak kínálni. A nagyobb fizetések az adott térségekbe vonzzák a munkavállalókat, így a növekvő munkakereslet megemeli a kínálatot is, ami végeredményben a magasabb foglalkoztatási rátában jelenik meg. A nettó átlagkeresetek és az iparban foglalkoztatottak aránya 1 között szintén pozitív irányú a kapcsolat, minél nagyobb egy megyében az iparban dolgozók hányada, annál magasabbak Nettó átlagbér (forint) az alkalmazottak körében az átlagos nettó keresetek, köszönhetően a nettó ipari bérek nemzetgazdasági átlagot meghaladó nagyságának (előbbi forint, utóbbi forint volt 214-ben) (14. ábra) ábra: Foglalkoztatottak aránya végzettség szerint (212) Hajdú-Bihar Országos átlag* Legfeljebb alapfokú Középfokú érettségi nélkül Középfokú érettségivel Felsőfokú *19 megye+ Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (212) Foglalkoztatási ráta (214) Ipari alkalmazottak aránya ábra: Foglalkoztatási ráta és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 4. ábra: Összefüggés a foglalkoztatási ráta 27-es értéke és annak ábra: Nettó A nettó átlagbérek és az és ipari az alkalmazottak ipari aránya aránya (213) változása között (27-214) Forrás: KSH, NIH, MFB Komárom- Esztergom 4. ábra: 6. ábra: Összefüggés A ábra: nettó Nettó Foglalkoztatási átlagbérek a foglalkoztatási és és az ráta a ipari ráta foglalkoztatási és alkalmazottak nettó 27-es átlagbér értéke rátaránya és annak változása között (27-214) Bács-K. Győr- Moson- Sopron lineáris trendvonal ( nélkül) R² =, Nettó átlagbér (forint, 213) Foglalkoztatási ráta (214) lineáris trendvonal R² =, május

6 VERSENYKÉPESSÉG A versenyképességet meghatározó (input oldali) tényezők között a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva a felzárkóztatást segítő uniós forrásokat, a foglalkoztatottak végzettségét és a K+F kapacitások alakulását tekintjük át. A kohéziós források egyik kedvezményezettje az előző években a kelet-magyarországi térség volt, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kis- és középvállalatok legalább harmada jutott kohéziós finanszírozáshoz között. A források kihelyezését segítette, hogy a munkaerőpiacon foglalkoztatottak között viszonylag magas a felsőfokú végzettségűek aránya, különösen a nagyobb egyetemi háttérrel (Debrecen, Miskolc) rendelkező utóbbi két megyében. A megyei KKV-k ugyancsak nagy arányban, ám a munkaerő összetételéhez képest relatíve kevés kohéziós forrást tudtak lehívni között, ugyanakkor a szegedi szuperlézer (ELI) projekt felgyorsíthatja a fejlesztési források térségbeli vállalatokhoz való kihelyezését a következő években, s a már meglévő, ill. várhatóan odatelepülő humántőke is ösztönözheti ezt a folyamatot. megye jelenti a másik végletet, mivel a források lehívása és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is jelentősen elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor ebben a főváros közelsége jelentette szívóerő is szerepet játszik. Az EU-s támogatásokhoz korlátozottan hozzáférő megyét és et (azaz a Központi Régiót) figyelmen kívül hagyva összességében szoros pozitív irányú kapcsolat mutatható ki a munkaerő végzettségének alakulása és az EU-s források felhasználása között a magyarországi megyék körében (15. ábra). A K+F kiadások alapján az egyetemekhez kapcsolódó kutatói kapacitásokból is adódóan a megyék közül Hajdú-Bihar, és Győr-Moson-Sopron az első között van mind összegszerűen, mind az egy munkavállalóra vetített összeget tekintve, ugyanakkor a regionális aránytalanságokat jól mutatja, hogy között a teljes kutatás-fejlesztésre szánt költségek 62,3%-a hez kapcsolódott (16. ábra). A kutatói létszámra vetített K+F költségeket tekintve ezzel szemben egyenletes képet mutat a 19 hazai megye és, kutatóként 8-12 millió forint között mozog évente a kutatás-fejlesztésre fordított éves összeg, azaz nincs lényeges regionális különbség Magyarországon. A versenyképesség kimeneti (output) oldalán egyfajta közelítő indikátornak számít a megtermelt javak exportra kerülő hányadának nagysága, mivel a magasabb exportarány azt jelzi, hogy nemzetközi versenyben is helytállnak a megtermelt áruk, a nyújtott szolgáltatások. Az adatok alapján a dunántúli megyék egy részében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ) az ipari termékek különösen magas hányada, legalább 8-a exportra kerül, emellett, Jász-Nagykun-Szolnok és megye esetében is az iparcikkek négyötöde külpiacokon talál vevőre (17. ábra). Ennek a magyar felvevőpiac viszonylag kis mérete mellett a transznacionális termelési láncokba való erőteljes beágyazódás is a magyarázata, aminek egyik kiváló példája a hazai autógyárak termelése. Az ipar nyitottságát tekintve elmondható, hogy a közlekedési (út, vasút) infrastruktúra sűrűségének növekedése összefüggésben áll az ipari exportorientáció emelkedésével, ugyanis a sikeres külföldi értékesítés egyik feltétele a szállítással kapcsolatos akadályok csökkentése. Ez a kapcsolat abban az esetben is fennáll a hazai megyék között (sőt erősebbé válik), amennyiben a tipikusan aprófalvas, ezért ebből adódóan relatíve sűrűbb úthálózattal rendelkező, és megyéket kihagyjuk az összevetésből. Azokban a magyarországi megyékben, ahol magasabb az ipar GDP-n belüli súlya, ott egyúttal általában magasabb a szekunder szektor exportaránya is, ami arra mutat rá, hogy jelentősebb ipari kapacitások egy-egy régióba való betelepülését a külpiacokra történő termelés nagymértékben ösztönzi. Felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya (212) Az ipar exportarányos hányada (213) Egy foglalkoztatottra jutó K+F költségek nagysága ( átlaga, ezer Ft/fő) 15. ábra: Kis- és középvállalatok kohéziós támogatása és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya megyénként* Forrás: KSH, Miniszerelnökség, MFB *, megye nélkül 2 Bács-K. 2 lineáris trendvonal R 2 =, A 1 fő feletti KKV-k kohéziós forrásokkal való támogatási részaránya (létszámarányos hányad, ) ábra: K+F költségek alakulása megyénként* * nélkül lineáris trendvonal R² =,84 4 Bács-K K+F költségek alakulása ( átlaga, milliárd Ft) 17. x. ábra: Megyei közúthálózat sűrűsége és az ipar exportarányos hányada Bács-K. 3 2,1,2,3,4,5,6 Közutak hossza / km² (213) lineáris trendvonal május

7 A megyék egy része (Pécs, Szeged, Debrecen, ill. miatt,, Hajdú-Bihar megyék és a főváros) jelentős, alapvetően alapkutatásokra koncentráló egyetemi kutatókapacitással rendelkezik, ezért kiugróan magasak a K+F kiadások GDP-arányos hányada. A három megyét és a fővárost speciális kutatás-fejlesztési tevékenységéből adódóan figyelmen kívül hagyva a magasabb ipari exportarány és jelentősebb K+F kapacitások között pozitív irányú és látványos összefüggés van, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenység az adatok szerint javítja a magyar áruk és szolgáltatások versenyképességét és külföldi piacokon történő eladhatóságát (18. ábra). DEMOGRÁFIA GDP-arányos K+F kiadások 2, 1, 1, 1, 18. ábra: Az ipar exportarányos hányada és a GDP-arányos K+F költségek 1, 1,, Bács-K.,,, Hajdú-Bihar és, nélkül számolt exponenciális trend,, Az ipar exportarányos hányada (213) Mind területfejlesztési, mind versenyképességi szempontból fontos tényező a megyék demográfiai összetétele. A magyar megyék közül népesség és népsűrűség tekintetében egyaránt kiemelkedik megye, melynek lakossága meghaladja az 1,2 millió főt, népsűrűsége pedig 191 fő/km 2 ( nélkül, ahol a népesség több mint 1,7 millió fő, a népsűrűség pedig 3322 fő/km 2 ). Népességszám alapján az észak-magyarországi térség követi megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a népsűrűség azonban a kisebb területű megyékben mint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron relatíve magasabb (133, illetve 17 fő/km 2 ), mint a ritkán lakott nagyobb megyékben. Az egy főre jutó GDP és a megyék népsűrűsége között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg, a magasabb népsűrűségű megyékben magasabb az egy főre jutó GDP (19. ábra). Ennek oka lehet, hogy a fejlettebb, magasabb jövedelmű, elsősorban nyugat-magyarországi megyék kisebb területűek, de népességük a méretükhöz viszonyítva relatíve nagy, míg a nagy területű, kisebb népsűrűségű észak-magyarországi megyék egy főre jutó jövedelme elmarad az előbbiektől. Emellett a városiasodás is erősíti a fenti kapcsolatot. A városlakók számának növekedésével emelkedik az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya, akik nagyobb mértékben járulnak hozzá a GDP termeléséhez, miközben az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságban relatíve csökken a foglalkoztatottak aránya. A munkaképes korú (15-64 éves) lakosság aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (69,3%), majd az észak- és nyugat-dunántúli megyék következnek (Győr-Moson-Sopron,, ). A munkaerőpiaci feltételeket valószínűleg rontani fogja a következő években, hogy folyamatosan öregszenek a megyék, s csökken munkaképes lakosság aránya között csupán, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében emelkedett a lakosságon belül a évesek hányada (2. ábra), ugyanakkor valamennyi megyében nőtt a 64 év felettiek aránya, s csökkent a 14 év alattiak részaránya. A 14 éves kor alatti népesség aránya megyében, illetve az észak-magyarországi térségben (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye) a legjelentősebb, 1 feletti, mellyel meghaladja az országos értéket (14,). Ezzel szemben az idősek (64 év felettiek) hányada ezekben a megyékben relatíve alacsony, az országos szint (17,) alatti (17,), míg megyében, en és megyében 19% feletti. GDP/fő (ezer forint) % 6 67% 6 6 Bács-K. 19. ábra: Egy főre jutó GDP és a népsűrűség 2. ábra: A munkaképes korú* korosztály aránya és az arány változása * éves korosztály Országos átlag Népsűrűség (fő/km²) lineáris trendvonal R² =,26 1,,5, -,5-1, -1, éves korosztály aránya (214, bal t.) Változás (21-214, jobb t.) százalékpont május

8 Külkereskedelem, ipar és építőipar Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben Az előzetes becslés alapján a magyar gazdaság 215. első negyedévében éves szinten (igazított adatok szerint) 3,1%-kal nőtt, ami az EU-ban az egyik leggyorsabb ütem lehetett, míg negyedéves bázison,-os volt a bővülés mértéke (1. ábra). A magyar áruexport és -import volumene 8,8, ill. 8,9%-kal bővült februárban (év/év), az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 11,-os éves szintű növekedése húzta. 215 első két hónapjában a külkereskedelmi többlet rekordszintet, 485,2 milliárd forintot (1557,2 millió eurót) ért el a január-februári időszak statisztikáit tekintve (2-3. ábra). Az előzetes adatok szerint az export értéke márciusban 13,-kal, az import 9,-kal nőtt. Az ipar is lendületben maradt, szezonálisan és munkanaphatással igazítva havi bázison 2,-kal, éves összevetésben 9,- kal emelkedett a kibocsátás szintje márciusban. A feldolgozóipar motorja a járműipar volt, s 1 fölötti ütemben bővült a gumi- és műanyaggyártás, az élelmiszeripar, valamint a számítógép- és elektromos termékek gyártása is (4-5. ábra). Az építőipar márciusban dinamikus tempóban, éves bázison 12,7%-kal bővült, februárhoz képest 6,3%-kal emelkedett a kibocsátás. Az év további részében fékezheti azonban az ágazat teljesítményét, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 34,6, ill. 31,1%-kal kisebb volt egy évvel korábbinál (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 3% 1% -1% - -3% - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III Negyedév/negyedév (bal t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - február) 214.I 214.III Év/év (jobb t.) 215.I milliárd Ft Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon Export volumen (év/év, jobb t.) milliárd Ft ,9 21,4 218,5 371, 45, 275,1 296,4 485, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ,5-99,1-64,9-17, -16, *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. március) Gumi, műanyag termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Számítógép, elektr. termék gyártása Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Járműgyártás Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Gyógyszer-gyártás FELDOLGOZÓIPAR 98,3% 95, 16, 14,9% 13,7% 18, 11, 114,3% 111,7% 111,1% 118,9% 111, * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) május

9 Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban Áprilisban kismértékben javult a hazai fogyasztói bizalom, ugyanakkor egy éve lassú ütemű visszaesés tapasztalható (1. ábra). Az év harmadik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással igazítva 5,1%-kal emelkedett, ami az első negyedév leglassabb emelkedése volt, s a lassulásban szerepet játszhatott a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása, valamint a nettó reálbérek emelkedésének lassulása is (2-3. ábra). Az előzetes adatok alapján a lakosság kihasználta az alacsony benzinárakat, s az üzemanyag eladások 8,-kal nőttek éves szinten márciusban, az élelmiszer és a nem élelmiszer termékek esetében pedig kisebb, 3,7, ill. 6, volt a forgalom bővülése (4. ábra). A bankok elszámolása és a devizahitelek átváltása nyomán márciusban egy hónap alatt a szabad felhasználású hitelek és lakáscélú kölcsönök állománya 311,3, ill. 331,8 milliárd forinttal zsugorodott, amelynek egy része a következő hónapokban pótlólagos fogyasztói keresletet jelenthet. A lakosság árfolyamkitettségét jelentősen mérsékli, hogy a szabad felhasználású hitelek állományán belül egy hónap alatt 76,1%-ról 3,-ra, a lakáskölcsönök esetében pedig 53,-ról 1,-ra olvadt a devizakölcsönök aránya (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül 6. ábra: Lakossági lakáshitelek és szabad felhasználású jelzálóghitelek Nettó reálbérek* Forrás: MNB, MFB Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek milliárd Ft Forrás: MNB, MFB Devizahitel Forinhitel 49, ,2 68,3 3 61, 1 662, ,4 1 84,6 521, Lakáscélú hitel Szabad felhasználású hitel május

10 Munkaerőpiac A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz A munkanélküliségi ráta 215. január és március között 7,-ot ért el, ami,5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54, volt, ami hasonló összevetésben 1,2, ill. 1,3%-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 16,5 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 79,3 ezer fővel emelkedett (1. ábra). Az éves összevetésű adatok azt jelzik, hogy a munkaerő kereslet élénkülése ellenére közeledik a kapacitásainak a korlátaihoz a magyar munkaerőpiac (2. ábra), ugyanis hónapról hónapra lassul a foglalkoztatottak számának éves szintű emelkedése, s bár a tavaszi időszak elindulásával a márciusban bejelentett új álláshelyek száma 179 ezer volt, azonban ezen belül csupán 16,7 ezer álláshelyhez nem kértek a munkaadók támogatást (3. ábra) februárban éves szinten a versenyszférában a szolgáltató szektor növekvő munkaerő kereslete nyomán 3,-kal nőtt, a költségvetési szférában 1,-kal csökkent az alkalmazottak száma, a közfoglalkoztatottak létszáma pedig 15,-kal sülylyedt. A piaci szegmensben (+3,1%, év/év) a munkaerőhiány miatt a bérek is jobban emelkedtek 214. február és 215. február között, mint az állami szférában (+2,3%) (4-6. ábra). 13% 1 11% 1 9% 7% 3% 1% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) 3. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 6 59% 5 57% % 5 51% 5 49% 4 47% ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. február, előző év azonos időszaka = 1) ezer fő ezer darab Forrás: NFSZ, MFB Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Építőipar Ipar Szállítás, raktározás Egészségügy Oktatás Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99,9% 99,7% 97,7% 17,9% 16,7% 14, 14,3% 14, 12, 11,9% 11, 11, 1, 9,7% 13, 98, 11,9% ezer fő ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. február, előző év azonos időszaka = 1) Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Építőipar Infokommunikáció Szociális ellátás Ipar Oktatás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99,7% 99, 16,3% 16, 14,9% 14, 14, 13, 13, 12,9% 12,7% 11,9% 11,3% 11, 13,1% 12,3% 13,1% * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér május

11 Infláció Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás A tavalyi áresést követően a kereslet-kínálat alkalmazkodása nyomán a Brent-típusú olaj áprilisban négyhavi szintre drágult, s az élelmiszerek, nyersanyagok világpiaci ára is nőtt. Április végén egy hordó olaj ára 64,9 dollár volt, a március véginél 2,2 %-kal magasabb (1. ábra) Magyarországon márciusban az ipari termelői árak 2,-kal süllyedtek (év/év), ezen belül a belföldi értékesítési árak 3,- kal olvadtak, míg az exportértékesítés esetében továbbra is kisebb, 1, volt az áresés mértéke (2. ábra). Áprilisban éves szinten,3%-kal csökkentek a fogyasztói árak, havi szinten pedig harmadik egymást követő alkalommal, ezúttal,-kal drágult az átlagos fogyasztói kosár. A 12 havi maginflációs ráta kismértékben nőtt és 1,-ot ért el. Az MNB inflációs mutatói közül a ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe 2,-ra emelkedett, a keresletérzékeny termékek pedig 1,9%-kal drágultak éves szinten (3-4. ábra). Az üzemanyagok árának csökkenése 1, százalékponttal járult hozzá áprilisban a továbbra is negatív tartományban mozgó fogyasztói árindexhez, míg havi szinten a szezonalitásnak megfelelően a ruházkodási cikkek ára emelkedett legnagyobb mértékben (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, 3% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 3%, , -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1% Forrás: MNB, MFB *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. április, hó/hó) 1% 7% 3% 1% -1% - -3% Forrás: MNB, MFB 7% 3% 1% -1% - -3% Ruházkodási cikkek Élelmiszerek Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Háztartási energia, fűtés,,,3%,3%, 2, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Egyéb cikkek, üzemanyagok ÖSSZESEN -,, -,,, 1, 1, 2, 2, május

12 Vállalati forráshelyzet Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban 215. márciusban 275,5 milliárd forintos havi csökkenést követően közel kilenc éves szintre, 6389 milliárd forintra zuhant a magyarországi vállalati hitelek állománya. Lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya zsugorodott legnagyobb volumenben (-182,8 milliárd Ft), devizanem szerint pedig főleg a devizahitel portfolió (-153,7 milliárd Ft) szűkült. Márciusban a forinthitelek törlesztése 79,3 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezéseket, míg devizában 18,8 milliárd forinttal múlta felül a visszafizetések összege az új folyósításokét (1-3. ábra). Az idei őszig tervezett vállalati beruházások során az önerő mértéke alapján elsősorban ingatlanvásárláshoz és -építéshez, gép- és eszközvásárláshoz, valamint energetikahatékonysági fejlesztésekhez van szüksége külső forrásra a cégeknek (4. ábra). Az 1-5 éves hitelek állományának márciusi csökkenése összefüggésben állt azzal, hogy ebben a szegmensben több mint három év után ismét jelentősen nőttek a kamatok: a forintkölcsönök átlagkamata 37 bázisponttal 4,51%-ra, az euróhiteleké pedig 48 bázisponttal 2,5-ra emelkedett. A térségben az 5 évnél hosszabb lejáratú nemzeti valutában nyújtott kölcsönök átlagos kamatszintje tovább olvadt márciusban, Magyarországon egy hónap alatt 4,19%-ról 3,97%-ra süllyedt a kamatszint (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban milliárd Ft Forrás: MNB, MFB 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú milliárd Ft Forrás: MNB, MFB Forinthitel Devizahitel Összesen ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. A 214. ősz és 215. ősz között tervezett vállalati beruházások értéke* és a tervezett önerő** mértéke milliárd Ft ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves milliárd Ft millió Ft , 59, 1 Ingatlanvásárlás, -építés 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB 5 85, Licensz vásárlás 55, Gép-, eszközvásárlás Energiahatékonysági fejlesztés 73, * válaszok mediánja ** válaszok átlaga * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 Informatikai fejlesztés Tervezett beruházások értéke (bal t.) Tervezett önerő aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. ősz május

13 Árfolyamok Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban Áprilisban részben korrekció, részben a Fed jelzései és vegyes makroszámok által későbbre tolódó amerikai kamatemelési várakozások nyomán kéthavi szintre erősödött a közös európai deviza a dollárral szemben (a felértékelődés havi szinten 4,3% volt, a hónap végén 1,12 dollár ért egy eurót) (1. ábra). A reálgazdasági szereplők várakozásai és a globális befektetői környezet továbbra is fékezte a forint gyengülését, a hónap utolsó napjaiban azonban az általános piaci elbizonytalanodás a hazai fizetőeszközre is kihatott, amely áprilisban 1,1%-kal értékelődött le az euróval szemben. A közös európai deviza magára találása révén a dollárral szemben 3,-os felértékelődés nyomán héthónapos szintre erősödött a magyar deviza, míg a frank ellenében,9% volt a gyengülés mértéke (hónap végi árfolyamok: 32,8 HUF/EUR, 27, HUF/USD, 288,8 HUF/CHF). Áprilisban a forint gyengén teljesített a régióban: a lengyel zloty és a cseh korona 1,5, ill.,-ot erősödött az euróval szemben, s a román lej csupán,-ot veszített értékéből (2-5. ábra). A csökkenő fogyasztói árak jelentette mozgásteret kihasználva a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa áprilisban újabb 15 bázispontot faragott a rekord alacsony alapkamatból, amely 1,8-ra módosult. A piaci várakozások szerint továbbra is 1,6 körül érhet véget a monetáris lazítás (6. ábra). 1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 USD/EUR euró gyengülés CHF/EUR 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1, Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) fordított skála 1,5 1,, svájci árfolyamküszöb feladása ,5 1,, kilátások javuló megítélése ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése pont HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) % 1 99% 9 97% ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* * = 1 Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty % 1 99% 9 97% ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján május

14 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában 215. január április között a központi költségvetés hiánya 643,6 milliárd forintot, az idei évi cél 77,9%-át érte el, míg az előző év azonos időszakában keletkezett deficit (-131,5 milliárd Ft) nagysága meghaladta az egész éves hiányt (annak 123,- ára rúgott). A részletes adatok szerint a 215. januári-márciusi időszakban elért és tavalyinál kedvezőbb szaldót a bevételek emelkedése (+128, milliárd Ft) és a kiadások csökkenése (-126,3 milliárd Ft) hasonló mértékben támogatta, előbbi a gyorsabb gazdasági növekedés révén megemelkedett befolyó adóknak volt köszönhető, utóbbiban pedig a csökkenő adósságszolgálati terhek játszottak nagyobb szerepet. Az Európai Uniónak április végén benyújtott konvergencia program és az Európai Bizottság májusi prognózisa is azzal számol, hogy 216-ig folytatódhat a GDP-arányos államháztartási hiány csökkenése Magyarországon (1-2. ábra, 1. táblázat). Áprilisban a 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama a jegybanki kamatcsökkentéshez igazodva 2, ill. 13 bázisponttal süllyedt, míg a 1 éves állampapírok másodpiaci hozama a regionális trendbe illeszkedve 3,2-ról 16 bázisponttal 3,4-ra emelkedett (Csehországban 1, Romániában 17, Lengyelországban 32 bázispontos volt az emelkedés havi mértéke), a hozamok általános növekedését a hónap végén közzétett gyenge amerikai növekedési adat révén elbizonytalanodó befektetői környezet okozta (3-4. ábra) ,9-555,5-68, -687,6-554,8-588,7-796,1-558,3 298,4 218,8 279, , 213,9 226,7 195,2 194,5 834,6 896,9 973, ,4 643,4 572,4 667,3 722, ,5 498,7 386, 392,3 418,8 43,2 458,9 546, ,9 421,8 594, 559,7 619,3 593,2 498,8 27,7-215,6-216,3-228,7-23,2-265,7-296,7-319,8-371,7-333,3-324,3-362,9-413,9-452, ,4-383,8-38, % - -3% ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint) -661,1-642,6-69,5-53,7-461,9-449,8-512,6-347,6-893,4-964,3-1 21, , , ,9-1 72, ,7-177,3-161,4-159, -159,3-27,4-197,7-172,2-211, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása Forrás: Konvergencia program, Európai Bizottság, MFB -2, -2, -1,7% -1, -2, -2, -1% - -3% táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása milliárd Ft teljesítés (előzetes) I-III. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-III. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8, , 19, 1 89, ,5 21,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 35,1 279,9 21, 1 36, 298,4 22,9% Társasági adó 394,8 86,6 21,9% 341,4 78,9 23,1% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 17,8 11,7% 156,5 19,4 12, 25,9 58, 28,1% 24,8 62,8 3,7% 4 335,9 896,9 2,7% 4 396,7 973, 22,1% 3 35,6 616,6 2,3% 3 172,4 684,1 21, Jövedéki adó 918,9 179,6 19, 913,5 22,2 22,1% Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 74, 26, 26,2 59,6 28,9% Lakosság befizetései 1 753,8 43,2 24, 1 86,6 458,9 25, Személyi jövedelemadó 1 589,1 396,8 25, 1 639,7 421,7 25,7% GDP-arányos államháztartási egyenleg Kormányzati várakozás (konvergencia program, 215. április) Európai Bizottság prognózisa (215. május) - Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 3 124,5 767,6 24, 3 24,6 748,3 24,7% 1 97,1 485,5 25, 1 91,8 482,6 25,3% 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár bázispont 14 3% 1% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont 215. május

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról 214. június A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB

Részletesebben

Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 2007 és 2014 között

Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 2007 és 2014 között A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 27 és 214 között 21. április A Magyar Fejlesztési Bank fejlesztéspolitikai céljaiból adódóan

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Továbbra is csúcs közelben a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR

F ó k u s z b a n. Továbbra is csúcs közelben a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 2. január F ó k u s z b a n Továbbra is csúcs közelben a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR Az MFB-INDIKÁTOR konjunktúra mutató félév alatt

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A magyar gazdaság növekedése 2015 első negyedévében

F ó k u s z b a n. A magyar gazdaság növekedése 2015 első negyedévében A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 215 első negyedévében Az év első három hónapjában tovább folytatódott a fejlett és fejlődő országok növekedési

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Periszkóp. 2011. december. A tartalomból. A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése

Periszkóp. 2011. december. A tartalomból. A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése A tartalomból A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben világszerte lassult, a konjunktúra indexek pedig egyre inkább megközelítik a 28. végi alacsony

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

F ó k u s z b a n 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 2009.III 2009.II. A tartalomból

F ó k u s z b a n 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 2009.III 2009.II. A tartalomból A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Tovább fokozódó beruházási kedv, javuló finanszírozási klíma és erősödő vállalati forrásigény látszik az MFB 214. i vállalati felmérésének

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A tartalomból

F ó k u s z b a n. A tartalomból A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A 27-213-as és a 214-22-as időszak uniós forrásainak felhasználása Magyarországon és a közép-kelet-európai uniós tagállamokban 215.

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló Jelentős esés következett be a vezető tengerentúli részvényindexekben, Nyugat- Európában kisebb volt a csökkenés. Tartani tudta a forint az euróval szembeni

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló Hétfőn a vezető nyugat-európai részvényindexek kismértékben emelkedtek, az amerikai tőzsdék zárva tartottak. Ma reggelre a vezető devizák többségével szemben

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Az infláció alakulása az Európai Unióban. Forrás: Reuters, MFB. A tartalomból

F ó k u s z b a n. Az infláció alakulása az Európai Unióban. Forrás: Reuters, MFB. A tartalomból A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az infláció alakulása az Európai Unióban 213. október Az alacsony gazdasági aktivitás és a csökkenő nyersanyagárak az inflációs nyomás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló Kedden mind a tengerentúli, mind az európai tőzsdék pirosba fordultak, zárásra valamennyi mutató esetében esést regisztráltak. Amerikában a cégek harmadik

Részletesebben

F ó k u s z b a n. milliárd $ 2007.I 120% 100% 80% 60% 40% 20% A tartalomból

F ó k u s z b a n. milliárd $ 2007.I 120% 100% 80% 60% 40% 20% A tartalomból A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Európát továbbra is hátrányosan érinti a globális banki tőkeallokáció, a befektetőkre egyre jellemzőbb az országok régión belüli differenciálása

Részletesebben

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, bár az elmozdulás nem érdemi egyik index esetében sem. A forint

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló A vezető tengerentúli és nyugat-európai részvényindexek kivétel nélkül mínuszban zárták a keddi kereskedést. Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben,

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, a Fed kamatemeléssel kapcsolatos nyilatkozatai hatására. Az euróval

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból

F ó k u s z b a n. A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból A vállalatok versenyképességét

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

szerda, 2015. október 7.

szerda, 2015. október 7. szerda, 2015. október 7. Kedden az Egyesült Államokban vegyes, Európában pozitív volt a hangulat a részvénypiacokon. Európában 1 százalékot megközelítő pluszban zártak a vezető indexek. Szerda reggel az

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló Csütörtökön Amerikában és Európában is mínuszban zártak a tőzsdeindexek, az európai börzéken különösen nagy volt a visszaesés. Gyengült a forint az euróhoz

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A korábban vártnál lassabb növekedés és kedvezőtlenebb adósságpálya várható az eurózónában a következő években

F ó k u s z b a n. A korábban vártnál lassabb növekedés és kedvezőtlenebb adósságpálya várható az eurózónában a következő években A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A korábban vártnál lassabb növekedés és kedvezőtlenebb adósságpálya várható az eurózónában a következő években Az Európai Bizottság

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Az olajárcsökkenés mozgatói és várható hatásai

F ó k u s z b a n. Az olajárcsökkenés mozgatói és várható hatásai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az olajárcsökkenés mozgatói és várható hatásai 214. november 214-ben meredek esésnek indult a kőolaj világpiaci ára, aminek legfőbb

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló Veszteséggel zártak csütörtökön a vezető nemzetközi részvényindexek. Péntek reggel gyengült a forint a vezető devizákkal szemben. A BUX 1,6 százalékkal került

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló

kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló Jelentős mozgás volt tegnap a nemzetközi részvényindexekben, az összes vezető index pozitív tartományban zárt a kedvező makroadatoknak köszönhetően. Hétfőn

Részletesebben

Raiffeisen grafikonkészlet

Raiffeisen grafikonkészlet Magyarország I. 21. IV. negyedév GDP növekedés (%, negyedév/negyedév) mezőgazdaság Beruházás/GDP (%) Beruházás/GDP 1, 1,,, -, -1, -1, -2, -2, -3, -3, -4, -4, 28Q1 29Q1 21Q1 211Q1 212Q1 213Q1 214Q1 21Q1

Részletesebben

hétfő, 2015. október 26. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 26. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 26. Vezetői összefoglaló Csütörtökön és pénteken mind az amerikai, mind az európai részvényindexek növekedéssel zártak. Ma reggelre mindhárom vezető devizával szemben gyengült a hazai

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

csütörtök, 2015. december 10. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. december 10. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. december 10. Vezetői összefoglaló Európában és Amerikában is estek a tőzsdék, a jövő hétre várt amerikai alapkamat-emelés határozta meg a befektetői hangulatot. Tovább csökkent az olaj

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A magyar - kínai külkereskedelem alakulása

F ó k u s z b a n. A magyar - kínai külkereskedelem alakulása A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 213. április Készítette: F ó k u s z b a n A magyar - kínai külkereskedelem alakulása A magyar kivitel stagnált 212-ben, ugyanakkor a Kínába irányuló

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben