R É T K Ö Z T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T K I S V Á R D A 4600 Kisvárda, Szent László út 68. Cg.: ÉVES BESZÁMOLÓ 2013.

Átírás

1 R É T K Ö Z T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T K I S V Á R D A 4600 Kisvárda, Szent László út 68. Cg.: ÉVES BESZÁMOLÓ Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés 1

2 TARTALOMJEGYZÉK M É R L E G... 4 E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (FÜGGŐLEGES TAGOLÁS) K Ö L T S É G N E M E K K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Rétköz Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATOK Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. EREDMÉNY KIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény kimutatáshoz IV. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ Tételes tájékoztató adatok V. SAJÁTOS HITELINTÉZETI KIEGÉSZÍTÉSEK A Takarékszövetkezet az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon kívül - volumenében jelentős - tevékenységeket nem végez Tárgyévi céltartalék képzés és felhasználás Értékvesztés alakulása A mérleg fordulónapján fennálló, a Hpt ának (1) bekezdése szerint nagy kockázatvállalásnak minősülő eszköztételek Betétbiztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel: A hátrasorolt eszközök bemutatása A hátrasorolt kötelezettségek bemutatása Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint (Korm. R bek.) Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok Valódi penziós ügyletek bemutatása A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok Külföldi pénznemre szóló eszközök, források bemutatása Még le nem zárt határidős, opciós, swap ügyletek A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés Cash-flow kimutatás Függővé tett kamat és más tételek bemutatása Megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység: A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Biztosítópénztárak részére a takarékszövetkezet vagyonkezelést nem végez Befektetési szolgáltatás bevételei, ráfordításai részletezése: Pénzfeldolgozási tevékenységet a takarékszövetkezet nem végez A Hpt. 75. (3) bek. szerint az általános tartalék képzése: Azonnali deviza adás-vételi ügyleteket a takarékszövetkezet nem kötött Az immateriális javak részletezése (fajtánként) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Készletek leltára Kamatkövetelések után képzett céltartalék fordulónapi állománya A Takarékszövetkezet a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza Az eredmény kimutatás kiemelt sorai kizárólag belföldi bevételekből származnak Határon átnyúló szolgáltatást a Takarékszövetkezet nem végez A Szt ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati 2

3 szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állománya Sajátos értékelés alá vont tételek bemutatása Javadalmazási Politika Környzetvédelem bemutatása A K+F tevékenység sz. melléklet: CASH FLOW KIMUTATÁS

4 KSH: Cg.: Rétköz Takarékszövetkezet M É R L E G adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő 11 vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési 23 különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú

5 30 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al 31 szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. 38 bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a 41 rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által 42 kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. 52 által kib /A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési 53 különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési 61 különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra

6 64 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési 67 különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek 0 0 b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú 82 tárgyi e ba) ingatlanok 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés 93 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 102 (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A,

7 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő 06 vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 7

8 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 36 sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből 38 adódó k. cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel 39 szembeni kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni 40 kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési 42 különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok 59 ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 68 sz. 8

9 - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél 69 tagok más vagyoni hozzájárulása b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 72 sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba ca)+4.a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

10 [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Kisvárda, Március Smajda János Elnök- Ügyvezető Hajduné Tóthfalusi Edit Hitelágazat vezető 10

11 KSH: Cg.: Rétköz Takarékszövetkezet Kisvárda, Március 20. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek 203. Mérlegen kívüli követelések 201. Függő kötelezettségek Opciós ügyletek 02. Garanciavállalás Kezességvállalás Visszavonható készenléti (standby) hitellevél 05.Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkredetivek 06. A hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg A harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak 08. Nem valódi penziós ügyletek Hiteligérvények 10. Kötelezettsségvállalásra vonatkozó igérvények 11. A forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezességvállalás 12. A továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó 13. A hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott megtérítési igény 14. Egyéb (váltón kívüli) piacképes forgatható pénzokmányokon alapuló pénzkövetelések, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető 15. A le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek 16. A hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek 17. A befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia 18. Egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek [(Tv. 3. (8) 14.] Jövőbeni kötelezettségek Határidős adásvételi ügyletek 02. A swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek 03. Egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek [Tv. 3. (8) 15.p.)g 203. Mérlegen kívüli követelések Smajda János Elnök- Ügyvezető Hajduné Tóthfalusi Edit Hitelágazat vezető 11

12 KSH: Cg.: Rétköz Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2012.év 2013.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 11. KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 20. b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 27. b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 12

13 29. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet 39. c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet 44. d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 63. ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)

14 Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási 70. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-)

15 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Kisvárda, Március Smajda János Elnök- Ügyvezető Hajduné Tóthfalusi Edit Hitelágazat vezető 15

16 K Ö L T S É G N E M E K adatok: ezer Ft-ban S.sz. Megnevezés 2012.év 2013.év 01. Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok II. Személyi jellegű ráfordítások III. Értékcsökkenési leírás * I.-II.-III. Összesen

17 KSH: Cg.: Rétköz Takarékszövetkezet KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Rétköz Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.-ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Tóth Anita, Számviteli csoportvezető, vállalkozási szakon MK számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Rétköz Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: Rétköz Takarékszövetkezet Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa: Magyarország A vállalakozás székhelye: Honlap címe 4600 Kisvárda, Szent László út A vállalakozás jogi formája: Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy vállalkozások csoportjára vonatkozik: Egy vállalkozásra Alkalmazottak létszáma évi átlag (fő): 50 fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának nagyságrendje: Ezer forint, ha ettől eltérő, jelezve A mérleg fordulónapja: Beszámolási időszak: december A Szövetkezeti Hitelintézet pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló Hpt. szabályai és más, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezései alapján annak keretei között, a Magyar Nemzeti Bank (korábban: PSZÁF) engedélye alapján végzi. A Szövetkezeti Hitelintézet hatósági engedély alapján végzett főtevékenysége és további tevékenységei a TEÁOR 2008 szerint: 1 A Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 A Sztv (1), 89..(5) szerint 17

18 Főtevékenység: Egyéb monetáris közvetítés ( ) Egyéb tevékenységek: Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység ( ), Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység ( ) A Szövetkezeti Hitelintézet részére engedélyezett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek: Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása. Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Hitel- és pénzkölcsön nyújtása Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Követelések megvásárlása (faktoring ügylet) Engedélyszám: E-I-440/2005. számú határozat Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása Engedélyszám: I-928/2001. számú határozat Váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Széfszolgáltatás Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Europay nemzetközi használatú bankkártya forgalmazása a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. közvetítőjeként Engedélyszám:I-1280/2001. számú határozat Készpénz helyettesítő fizető eszköz kibocsátása, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízása alapján Engedélyszám: I-878/2002. számú határozat Pénzváltási tevékenység Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Pénzügyi szolgáltatás közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. részére Engedélyszám: 1779/1999. számú határozat Pénzügyi szolgáltatás közvetítése Engedélyszám: 288/1998. számú határozat Bszt. szerinti függő ügynöki tevékenység Engedélyszám: nem engedélyköteles tevékenység, nyilvántartásba vétel /2008. iktatószámú felügyeleti levél alapján Értékpapír letéti őrzés Engedélyszám: 812/1997/F. számú határozat Függő biztosítás közvetítői tevékenység Engedélyszám: Nem engedélyköteles nyilvántartásba vétel A Takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi személyiségű, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozói ügyfelek száma nem mutat jelentős változást az előző időszakhoz képest. A Takarékszövetkezet székhelye: 4600 Kisvárda, Szent László út 68. A Takarékszövetkezet telephelye(i): 4600 Kisvárda, Szent László út 68. A Takarékszövetkezet fióktelepe(i): 4644 Mándok, Petőfi tér Tornyospálca, Árpád tér Fényeslitke, Kossuth utca Tuzsér, Kossuth út

19 4625 Záhony, Alkotmány út Tiszabezdéd, Kossuth út Pap, Kossuth út Nagyvarsány, Kossuth út Dombrád, Kossuth út 23/A Ajak, Kiss Ernő út Pátroha, Kossuth út 1/a Nyírmada, Kálvin tér Gyulaháza, Petőfi út 1. A május 31-én bezárt Döge-i kirendeltség cégjegyzékből történő kivezetése án megtörtént. A fiók állománya a Fényeslitke-i kirendeltség kezelésébe került áthelyezésre. Betétgyűjtő pénztár a Rétköz Takarékszövetkezetnél nem működik. A Takarékszövetkezetet 7 fős Igazgatóság és 5 fős Felügyelő Bizottság irányítja. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés XII XII.31. Fő Részjegy eft Fő Részjegy eft Jogi személy tagok Természetes személy tagok Összesen A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg. A szövetkezetnél a részjegy névértéke: Ft, azaz: Kettőezer forint. A tag a belépéskor legalább egy részjegyet köteles jegyezni. Befolyásoló részesedéssel a Takarékszövetkezetnél egyetlen tag sem rendelkezik. A részjegy tőke növekedése eft, mely részben az új belépő tagok által váltott részjegy befizetésekből, részben a régi tagok által jegyzett részjegy kiegészítésekből származik. A Rétköz Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 A Takarékszövetkezetnek nincs kapcsolt vállalkozása. A kötelező számviteli szabályzatok a Rétköz Takarékszövetkezetnél: 4 3 Sztv. 89. (1)a) alapján 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 19

20 Megnevezés Igazgatósági határozat Utolsó módosítás A számviteli szabályozás keretébe tartozó szabályzatok: Számviteli Rend 80/2013/IX. (XII.17) Számviteli Politika 81/2013/IX. (XII.17) Eszközök, Források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata 82/2013/IX. (XII.17) Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatának keretében, sajátos értékelési előírások címen: Fedezetértékelési szabályzat 84/2013/IX. (XII.17) Monitoring-,Eszközértékelési-,Értékvesztés elszámolási-, és Céltartalékképzési szabályzat 85/2013/IX. (XII.17) Számlarend 30/2006/V.(X.11.) Eszközök és források leltározási és leltárkészítési Szabályzata PSZB/004/2013/ Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat 19/2010.II.(IV.26.) Pénz-és értékkezelési szabályzat PSZB/001/2013/ Nem közvetlenül számviteli-, de a számviteli értékelésekhez szorosan kapcsolódó szabályzatok : Ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzat 52/2013/IV (VI.25) Bizonylati szabályzat 60/2013/VI.(VII.15) Befektetési szabályzat 18/2013/I.(02.19.) Betétkezelési szabályzat PSZB/002/2013/ Kockázatvállalási szabályzat 42/2009/V Számlavezetésre vonatkozó szabályzat 45/b/2012/V.(VIII.28.) 31/g/2012/IV.(VI.26.) Számviteli politika A Takarékszövetkezet Számviteli politikája a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a továbbiakban: Szt.-), a Hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, 250/2000. Kormányrendelet (Szkr.), évi CCXXXVII. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.), a Tőkepiacról szóló törvény (2001.évi CXX. számú törvény továbbiakban Tpt.), a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló (2007.évi CXXXVIII. számú törvény továbbiakban Bszt.) rendelkezései alapján a Takarékbank által került összeállításra, továbbá figyelembe veszi a hitelintézetek tevékenységét szabályozó egyéb kormányrendeletek és miniszteri rendeletek előírásait is. Tekintettel arra, hogy a többször módosított Szkr. részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságait a Takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. 20

21 A Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: - Mérleg, az Szkr. 1.sz. melléklete szerinti szerkezetben - Eredmény-kimutatás, az Szkr. 2.sz. melléklete szerinti szerkezetben, függőleges tagolásban - Kiegészítő melléklet,, amely magában foglalja a cash flow kimutatást, az Szkr. 3. sz. mellékletének A változata szerint. A fentieken túl a Takarékszövetkezet az Szt a szerint üzleti jelentést köteles készíteni. Az üzleti év január 1. napjától december 31.-ig tart. A mérlegkészítés időpontja: Január 31. A zárlati munkák gyakorisága, mélysége a következő: A hitelintézetekre vonatkozó előírásoknak megfelelően a Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napjára vonatkozóan elsődlegesen az MNB részére készített jelentések alátámasztása céljából havonta lezárja az eszköz- és forrás-, valamint eredmény számláit, megállapítja azok egyenlegét, Az aktív- és passzív időbeli elhatárolásokat elvégzi (havonta), Analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése Analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére a szükséges esetekben Elszámolja az értékcsökkenési leírásokat (havonta), Értékvesztés, értékvesztés visszaírása és céltartalék állományváltozását elszámolja havonta Az eszközök minősítése, leltár készítése és az alapján az értékvesztések képzésének és azok visszaírásának elszámolása (negyedévente), A mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az alapján a kockázati céltartalék képzését (negyedévente), Mérlegen kívüli ügyletek értékelése Deviza eszközök, források átértékelése, árfolyam különbözetek elszámolása (konverziós nyereség, veszteség megállapítása) (havonta) Főkönyvi kivonat elkészítése (havonta), A főkönyvi számlák technikai zárása (havonta, az egyenleg meghatározása céljából), A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák, hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak szerint alakul: Mérlegfőösszeg Módosító érték Mérlegfőössz. > 25 Mrd forint Jelentős összegű hiba > 500 M HUF 25Mrd forint > Mérlegfőössz. > 50 Mó forint Jelentős összegű hiba > mérlegfőössz. 2%-a 50 Mó forint > Mérlegfőössz. Jelentős összegű hiba > 1 Mó HUF 21

22 A költségek elszámolására kizárólag az 5-ös, költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a Takarékszövetkezet. Az Eszközök és források értékelési szabályzatában a Takarékbank által meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami az adótörvény által is elismert - állandó értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza időarányos, lineáris leírással, bruttó érték alapján. Valamint a maradványértéket nulla összegben állapítja meg. A szabályzat kibocsátása előtt a takarékszövetkezetnél üzembe helyezett eszközök a fent említett szabályozástól egyes esetekben eltérnek. Az értékcsökkenési leírás elszámolása havonta történik, a tárgyhavi nyitóállomány alapján. Nem számolható el értékcsökkenés a már teljesen leírt eszköznél Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszközöknél alkalmazni, ha a piaci értéke tartósan lecsökkent, mert feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiányzik, vagy a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke. Jelentősnek kell tekinteni a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét, ha 10 millió forint alatti bekerülési érték esetén az 1 millió forintot, 10 millió forintnál nagyobb bekerülési értékű eszköz esetén a bekerülési érték 10 %-át meghaladja. Tartósnak minősül, ahol a jelentős különbözet a mérlegkészítést megelőző 1 évben, mértékben és tendenciájában is folyamatosan fennáll. Az eszközt a mérlegben a mérlegkészítéskor ismert piaci értéken kell szerepeltetni. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a Takarékszövetkezet a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben, költségként számolja el. A Takarékszövetkezet a vásárolt készleteket (szigorú-, és nem szigorú számadású nyomtatványok) a mérlegben a tényleges, a Szt szerint meghatározott bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken veszi számításba, a mérleg készítésekor a készletekről tételes leltár felvételére kerül sor. Jelentősnek minősül a könyvszerinti érték és a piaci érték eltérése az alábbi esetekben: Könyvszerinti érték Jelentős különbözet 50 e Ft és 5M Ft között Nagyobb, mint 1 M Ft 5M Ft felett Nagyobb, mint a könyvszerinti érték Tartósnak tekinthető a különbözet, ha az értékelést megelőző 6 hónapig folyamatosan fennáll. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően határozza meg a szabályzat, az alábbiak szerint: A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra azok a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy, 22

23 államkötvény, MNB kötvény), amelyeket a Takarékszövetkezet rövid távú árfolyamnyereség-, vagy kamatbevétel elérése céljából vásárolt, hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében. A forgóeszközök között kerülnek kimutatásra azok a nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankközi betétek, illetve tulajdonosi részt jelentő befektetések, amelyeket a Takarékszövetkezet forgatási célból szerez be kamatbevétel vagy árfolyamnyereség szerzése céljából, továbbá azok a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. Az állampapírok értékelésének szempontjából jelentősnek minősül az egyes értékpapírfajtákra vonatkozóan egyedileg megállapított, legalább 1 millió forint összegű veszteségjellegű különbözet, amely ha az értékelési időpontot megelőző legalább 3 hónapig folyamatos fennáll, tartósnak minősül. Az ISz. Tv értelmében a Takarékbank elkészítette az Integrációs szervezet tagjaira kötelezően érvényes Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzatot, mely meghatározza: az ügyletminősítéssel és értékeléssel kapcsolatban alkalmazandó eljárásokat (ügyletminősítés), a pénzügyi szolgáltatási tevékenység vonatkozásában a kintlévőségek (követelések és kötelezettség-vállalások/kockázatvállalások) áttekinthetősége, a felmerülő ügyfélkockázatok kézbentartása és ellenőrizhetősége érdekében a hitel- /kockázatvállalási szerződésekbe foglalt feltételek teljesítésének rendszeres nyomon követéséhez, valamint a folyamatos hitelfigyeléshez alkalmazandó eljárásrendet (monitoring), valamint a kintlévőségek, befektetések, követelések fejében kapott készletek, és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek minősítése alapján az eszközkockázatok minél pontosabb meghatározásához, és a kockázatokból keletkezhető veszteségek ellensúlyozásához szükséges intézkedéseket megalapozó eljárásrendet (értékvesztés elszámolás, valamint a kockázati céltartalék-képzés) meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének szabályait. A Takarékszövetkezet a minősítési kötelezettség alá tartozó tételeit negyedévente minősíti, illetve minden évben a mérlegkészítés napján felülvizsgálja az ügyletminősítési kategóriákat és a hozzájuk rendelt értékvesztést. A Takarékszövetkezet a mindenkori auditált szavatoló tőkéje 1%-át meg nem haladó követeléseket csoportos egyszerűsített minősítési eljárással, az azt meghaladó értékű tételeket, valamint az átstrukturált hiteleket és a 365 napon túli követeléseket összeghatártól függetlenül egyedi minősítési eljárással minősíti. A bankgarancia, mint függő kötelezettség minősítése értékhatártól függetlenül kizárólag egyedi vizsgálat alapján történik. A lejárati/késedelmi határidőkhöz kötött csoportos egyszerűsített értékelés keretében a Takarékszövetkezet a minősítendő tételeket a tőke-, illetve kamattörlesztés vagy egyéb 23

24 törlesztési kötelezettség fizetési késedelme alapján sorolja minősítési kategóriákba, melyek a következők: Lejárt napok száma ÉV Minősítési kategória kulcs Lakosság Egyéb % Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Az összeghatárt (az auditált szavatoló tőke 1%-át) meghaladó kintlévőségek, befektetések, követelések fejében kapott készletek, vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek esetében a kockázatok egyedi vizsgálatával történik a minősítési kategóriába sorolás, melynek során együttesen kell vizsgálni és mérlegelni az ügyfél-, és partnerminősítési adatokat; a törlesztési rend betartását (késedelmi idő); az ügyfélhez kapcsolódó országkockázatot, a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetőségét és az ezekben bekövetkezett változásokat; a tételek továbbértékesíthetőségét; a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettséget. Egyedi egyszerűsített (nem a teljes szempontrendszeren alapuló) minősítés alá tartoznak az összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések, valamint a lakossági átstrukturált és a 365 napon túli követelések. A követelések egyszerűsített eljárással, az ügyfél minősítése, a késedelmes napok száma és fedezettség szerinti kerülnek besorolásra az egyes minősítési kategóriákba. Az egyedi minősítés során alkalmazott minősítési kategóriák és a hozzájuk rendelt értékvesztés súlysávok: Minősítési kategória ÉV kulcs % Problémamentes 0 Külön figyelendő 1-10 Átlag alatti Kétes Rossz A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez. Mérlegen kívüli kockázatnak minősül, a minősített hitelhez kapcsolódó hitelkeret ki nem használt része. A céltartalék mértékének meghatározása minden esetben a minősítéshez kapcsolódik. A Hpt. szerinti nagykockázat vállalásnak tekintendő ügyletek, mint kintlévőségek minősítése kizárólag egyedi, tételes számbavétel és ellenőrzés alapján történhet. Év végén a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig esedékes, be nem folyt 24

25 kamatokat, és kamatjellegű jutalékokat a Takarékszövetkezet függővé teszi. A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. [Sztv.57. (3)] A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A., 59.F) A Takarékszövetkezet Általános kockázati céltartalékot nem képez. 3. Számviteli változások A Takarékszövetkezet számviteli politikája jogszabályi módosítások miatt változott. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény (ISz.TV) 11 (1) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében az Integrációs Szervezet közvetlen-, és közvetett hatályú számviteli szabályzat rendjébe tartozó kötelező érvényű szabályzatokat helyezett hatályba, melyeket a 2013-as üzleti évről szóló éves beszámoló összeállítása során alkalmazni kell. Úgymint: Számviteli Rend, Számviteli Politika, Eszközök, források, és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzat, Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció Szabályozás rendje, Fedezetértékelési Szabályzat, Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalék képzési Szabályzat, mely szabályzatok közvetlen hatással vannak a beszámolóra. A takarékszövetkezet számbavételi eljárásait, értékelési módszereit ezek szerint változtatta meg. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) A számviteli becslésekben változás nem történt. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Hivatk. Mérleg/eredménykim év 2011.év 2012.év sora előjellel

26 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A Takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december 31.-ei e Ft-ról e Ft-tal csökkent. A december 31.-ei mérlegfőösszeg e Ft. a saját tőke növekedése eft a kötelezettségek változása eft ebből: - Hitelintézettel szembeni kötelezettség eft - Betét- és értékpapír eft - Egyéb kötelezettség eft Passzív időbeli elhatárolások eft Céltartalékok eft a követelések változása eft ebből: - Az értékpapírok, bankközi betétek állomány változása eft - Bruttó hitelállomány eft - Értékvesztés csökkenése eft - Egyéb követelések eft Saját eszközök eft Vagyoni érdekeltségek (részvények) eft Aktív időbeli elhatárolások eft Pénzeszközök eft A bázis időszakhoz ( ) viszonyítva a mérleg-főösszeg csökkenése 7,2 %-os mértékű, amely csökkenés eszköz oldalon elsősorban a hitelállomány és az aktív időbeli elhatárolások csökkenésének, míg forrás oldalon elsősorban a betétállomány csökkenésének következménye. A saját eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek) részesedése 3,1 % a bázis évhez képest nem változott. Az egyéb követelések, aktívák aránya 0,6 %, 1,3 %-al csökkentek, míg a vagyoni érdekeltségek 0,9 %-os aránya 0,1 %-al növekedtek a bázis időszakhoz képest március 1.-től a Takarékszövetkezet eszköz-forrás gazdálkodását bizottság koordinálja.az eszköz-forrás bizottság fő feladata a piaci folyamatok, a versenytársak folyamatos nyomon követése, és ahhoz rugalmasan alkalmazkodó döntések meghozatala. Dönt a termékek árazásáról, valamint a befektetésekről. A Takarékszövetkezet korábbi évekbeli egyenletes fejlődése bár lelassult piaci pozícióját a térségben megőrizve működik. 26

27 a. Az eszközállományok alakulásának bemutatása A főbb eszközcsoportok állománya, a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1. Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya MEGNEVEZÉS 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,5% ,1% -0,4% 2. Állampapírok ,7% ,8% 5,1% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,7% ,0% 0,3% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,1% ,3% -3,8% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,8% ,0% 0,2% 6. Immateriális javak ,2% ,1% -0,1% 7. Tárgyi eszközök ,0% ,9% -0,1% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,2% ,2% 0,1% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,8% ,5% -1,3% E S Z K Ö Z Ö K % % A táblázat adatait az 1.sz. diagram ábrázolja. 1.sz.diagram 2012.XII XII

28 A Takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából kedvezőtlen az ügyfelekkel szembeni követelések, a bruttó hitelállomány több mint 18,8 %-os csökkenése, (összegében eft csökkenés). Az ügyfelekkel szembeni bruttó követelés év végén eft, melyet a mérlegben elszámolt értékvesztés állománya csökkentett eft összegben. A bruttó hitelállomány tervhez viszonyított teljesítése 89,9%-os. A hiteligény csökkenése következtében keletkezett forrásokból elsősorban az Állampapírok vásárlása volt a jellemző. A hatályba lépett szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény értelmében a szeptember 01.-jétől valamennyi befektetéssel kapcsolatos ügyletet csak és kizárólag az MTB Zrt.-én keresztül bonyolítunk. Az állampapírok bázishoz viszonyított növekedése 5,1%-os mértékű, összegében eft-ot tesz ki. A bázis időszakhoz képest a Rétköz Takarékszövetkezet részvényállománya nőtt, mely az OTSZ-től ajándékozási szerződés keretében kapott eft értékű MTB részvénynek tudható be. Az aktív időbeli elhatárolások között a bázis évben az államkötvények felhalmozott kamata igen jelentős volt, mely a repó ügyletek megszűnését követően feloldásra került. A 2. sz. táblázat a követelések két fő csoportját mutatja be. 2. Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása MEGNEVEZÉS 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,9% ,9% 3,0% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,2% ,8% -3,3% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,9% ,3% 0,4% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4. SORA ÖSSZ % % A táblázat adatait a 2. sz. diagram szemlélteti 28

29 2. sz. diagram XII XII.31. A lejárati idő alapján csoportosítva a követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében elhanyagolható mértékben, 56,1 %-ról 55,7 %-ra csökkent. Az ügyfelekkel szembeni éven belüli lejáratú követelések - az előző évhez hasonlóan tartalmazzák az éven túli lejáratú kölcsöntartozások tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét is. (Szkr bek.) b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján a nem problémamentes minősített eszközállomány a Takarékszövetkezetnél XII. 31.-én eft volt, mely teljes egészben hiteltartozás, eft-tal kevesebb az előző évinél, a bruttó hitelállomány 16,2 %-át teszi ki az előző beszámolási időszak 33,1 %-val szemben. 3/A. Tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Adatok: ezer Ft-ban Megnevezés 2012.XII.31 Mo XII.31 Mo. Elt.+,- Problémamentes ,6% ,2% 16,6% Külön figyelendő ,0% ,2% -15,8% Átlag alatti ,2% ,0% -0,2% Kétes ,9% ,9% -0,1% Rossz ,2% ,7% -0,5% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) % % 29

30 Portfolió elemzés minősítés (nettó) Adatok: ezer Ft-ban Megnevezés 2012.XII.31 Mo.% 2013.XII.31 Mo.% Elt.+.- Problémamentes ,5% ,2% 16,7% Külön figyelendő ,9% ,1% -16,8% Átlag alatti ,0% ,8% -0,1% Kétes ,7% ,8% 0,2% Rossz 0 0,0% 8 0,0% 0,0% Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) % % Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,41 4,59 A minősített eszközökön belül a legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel szembeni követelések állománya. A hitelállományból mindössze eft a minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, (MTB A típusú) részvénnyé alakítható kötvény, minősítési kategóriája Problémamentes, a problémamentes kategóriába tartoznak továbbá a stratégiai tulajdonosi részesedést megtestesítő befektetéseink, amelyek értékben csökkenő sorrendben a következőek: MTB Zrt. részvények eft, a Banküzlet Zrt. részvények 300 eft, a Garatiqa Hitelgarancia részvények 225 eft értékben. A nem problémamentes kategóriába tartozó ügyfelekkel szembeni nettókövetelés állomány én eft volt, én pedig eft. A csökkenés 73,3 %. A problémamentes állomány aránya e körben 75,5 %-ról 92,2 %-ra növekedett, ennek oka elsősorban az ügyletminősítési módszer változása, minek nyomán egyrészt a korábban külön figyelendő minősítésű értékelési csoportok megszűntek, a csoportos értékelés (automatikus minősítés) során az összeghatár alatti hitelek a késedelmes napok száma alapján kerültek besorolásra, másrészt azok az automatikusan minősített lakossági hitelek, amelyek korábban is a késedelmes napok száma alapján kerültek besorolásra, egy része átkerült külön figyelendőből problémamentes kategóriába, mivel 0-15 napról 0-30 napra változott a késedelmes napok száma, ameddig még problémamentesnek minősül az adott ügylet. A portfolió minőségét elemezve megállapítható, hogy a bázis időszakhoz képest összességében javult. Ezt az objektív megítélést támasztja alá, hogy egyrészt az összes minősített állomány csökkent, másrészt az adatokat befolyásolja a minősítési eljárás változása, a Takarékszövetkezet által - a vállalkozói, a devizaalapú, valamint a nyugdíjas hitelek tekintetében - eddig alkalmazott csoportos minősítések megszüntetése (amelynek következtében jelentős mértékben csökkent a Külön figyelendő kategóriába sorolt állomány), valamint az értékvesztési kulcsok változása. Sajnos a Kétes minősítésű állomány csökkenése nem pozitívum abból a szempontból, hogy ezek a hátralékos állományok nem folytak be, hanem a késedelem növekedése következtében rosszabb kategóriába kerültek, hiszen a Rossz minősítési kategóriájú állomány jelentős csökkenése az eladott követeléseknek köszönhető csupán (azt figyelmen kívül hagyva tulajdonképpen eft-al növekedett az állományuk), ezen hitelek megtérülési esélyei igen csekélyek. A minősítés alapján megképzett értékvesztés összege a beszámolási időszakban 32,3 %-kal, összegben kifejezve eft-tal csökkent. A jelentős mértékű csökkenéshez hozzájárult, a 2013.év II. negyedévben eft értékben nyilvántartott, a Banküzlet Zrt. részére eladásra került rossz minősítésű, 100 %-ban lefedett követelések értékesítése, valamint az 30

31 ügyletminősítési eljárás, az értékvesztési kulcsok változása. A kategóriánkénti átlagkulcs változással eft, az állomány változásából eredően eft, valamint az összetétel hatás miatt eft értékvesztés szabadult fel. A minősített hitelállomány és a hozzá kapcsolódó értékvesztés állományi változását az alábbi táblázat szemlélteti: Hiteltípus Hitelállomány Értékvesztés változás változás Lakossági fogyasztási hitel* Lakossági folyószámla hitelkeret Hitelkártya Lakáscélú hitel Vállalkozói hitel Összesen: * A lakossági fogyasztási hitelek állományi csökkenése, illetve értékvesztés felszabadítása tartalmazza az eft értékű eladott követelések összegét is. A Lakáscélú hitelek portfoliója romlott, az eft állományi csökkenés ellenére az értékvesztés eft-tal növekedett az éves nyitó állományhoz képest, ennek oka hogy az ide tarozó építési hiteleknél romlott a fizetési morál, valamint a lakáscélú devizahitelek minősítési kategóriába sorolása a korábbi gyakorlathoz képest változott. A tervezett e Ft összegű értékvesztés állomány 68,0 %-on realizálódott. A bruttó hitelállomány értékvesztéssel való lefedettsége 8,9 %, az előző időszak 10,7 %-os mértékével szemben. A 90 napon túl lejárt követelések eft - aránya az összes bruttó hitelállományhoz viszonyítva 8,5 %, a évi CXXXV. törvényben előírt 12 % alatt van. Valamennyi problémás ügylet egyedileg, a Takarékszövetkezet I.sz. Cenzúra Bizottsága által kerül elbírálásra, az ügyfelek élet- és vagyoni helyzetét figyelembe véve (eladósodottság, családi-, egészségügyi körülmények, stb.) próbálja a lehető legjobb megoldást keresve határozni, átstrukturálni ezen ügyleteket. A döntések jellemzően új hitellel történő kiváltás, illetve futamidő hosszabbítás. A vállalkozói mezőgazdasági hitelek tekintetében jogszabályi előírás tette lehetővé a futamidő hosszabbítást, valamint átstrukturált hitelként kerülnek minősítésre a gyűjtőszámla hitelek és az azokhoz kapcsolódó devizaalapú hitelek. Az átstrukturált hitelek tekintetében az ügyfelek fizetési fegyelme jónak mondható, a vállalt törlesztési kötelezettségeiknek többségében eleget tesznek. 31

32 A Takarékszövetkezet átstrukturált hitelállománya én a következők szerint alakult: Hiteltípus 3/B Tábla Átstrukturált hitelek Tőke Szerz. érték száma (db) (e Ft) Nyilv.tart. sz. érték (e Ft) Értékvesztés (e Ft) Nettó érték (e Ft) Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret Lakossági személyi hitel éven belüli lejáratú Lakossági személyi hitel éven túli lejáratú Vállalkozói mg-i beruházási, tőkepótló hitel Lakossági devizahitel Gyűjtőszámla hitel Ö S S Z E S E N c. A forrás állomány alakulása 4./A Tábla Az idegen és saját források megoszlása MEGNEVEZÉS 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,7% ,5% 0,8% Idegen források ,3% ,5% -0,8% FORRÁSOK % % A Takarékszövetkezet saját forrásaiból a Saját tőke növekedése az előző évi és a tárgyévi pozitív eredményből, illetve a Közgyűlési határozatnak megfelelően a évi tagi befizetések Cégbíróságon történő bejegyzésével a Jegyzett tőke növekedéséből származik. A saját tőke volumene a Takarékszövetkezet nyereséges gazdálkodásának köszönhetően folyamatosan nőtt, másrészt a tervezettet meghaladó növekedés abból ered, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően a eft összegű Általános kockázati céltartalék átvezetésre került az Eredmény tartalékba, amely így a évi eft Mérleg szerinti eredménnyel együtt eft-ra növekedett. Lekötött tartalék, Értékelési tartalék képzésére sem került sor. A Jegyzett tőkéből a részjegy tőke állománya 865 eft, az egyéb részjegy tőke állománya eft, az új belépő tagok által jegyzett részjegyek összegéből, illetve az egy tag által jegyezhető részjegyváltásokból tevődik össze, ezen összeg a mérlegben az egyéb kötelezettségek tételsoron szerepel (Szkr. 8.. (6)). 32

33 4./B Tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása Megnevezés Változás Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Növekedés Csökkenés Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék + Általános tartalék képzés + Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése + Lekötött tartalék képzés Értékelési tartalék + Vagyon értékelés 0 0 Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény SAJÁT TŐKE Tábla Az idegen források összetételének alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv ,7% ,2% -0,5% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,7% ,8% 1,0% 3.) Egyéb rövid ,5% ,8% -1,6% Rövid lejáratú kötelezettségek ,9% ,8% -1,1% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú 0 0,0% ,3% 1,3% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,5% ,4% 0,0% 6.) Egyéb hosszú ,6% ,5% -0,1% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,1% ,2% 1,1% K Ö T E L E Z E T T S É G EK % % A Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségekből eft a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel megkötött hitel szerződések alapján, a saját jogon végzett devizahitelezéshez szükséges forrás. Az MTB Zrt.-vel szembeni kötelezettségünk devizában kifejezve CHF ( én érvényes MNB hivatalos árfolyam 242,14 Ft/CHF). A kötelezettség állományi csökkenése ( eft) visszatörlesztés eredménye, a bázis időszakban a hitel állománya CHF ( eft) volt, értékelése 241,06 Ft/CHF árfolyamon történt. A devizaalapon történő hitelezés megszüntetésével nem került sor lehívásra. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között szerepel továbbá az MNB növekedési 33

34 hitelprogram keretében kapott eft hosszú lejáratú refinanszírozási forrás, melynek egyenlege én eft. Az idegen források nagy részét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek teszik ki, melyből a takarékbetétek állománya a meghatározó. Jelentős mértékben eft-tal csökkent a betétállományunk, több mint 8,1 %-kal. A betétkiáramlás oka a betéti kamatokat terhelő EHO bevezetése, valamint a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenésének köszönhető csökkenő betéti kamatok. A Takarékszövetkezet betétállományának 85,4 %-a lakossági megtakarítás, 14,6 %-a a vállalkozói, önkormányzati és non-profit szervezet betétei, míg a bázis időszakban részesedésük 16,8 %-os volt, összességében eft-kal csökkent az állományuk a bázishoz képest. Az értékpapír-szerű betétek állománya mindössze 45 eft-ot tesz ki, tekintve, hogy az OTIVA revízió javaslatára (a visszaélések elkerülése érdekében elsősorban) e termékekből a Takarékszelvények, okmányos kamatjegyek forgalmazása az év során megszüntetésre került. Ugyanezen termékek szerződéses változatát ajánljuk ügyfeleinknek, a betétállomány megtartása érdekében a piaci kamatlábhoz képest vonzóbb hozammal. Lejárat szerint a betétek tekintetében a legnagyobb volument a lakossági fizetési, illetve vállalkozói fizetési és pénzforgalmi számlákhoz kapcsolódó 1,2,3,6 hónapos, illetve 1 éves futamidejű - összegében eft - lekötött betétek teszik ki, a betétállományon belüli részesedésük 48,0 %-os. A lakossági és a vállalkozói illetve önkormányzati pénzforgalmi számlák ( eft) részesedése 23,5 %, állományi növekedésük eft-ot tesz ki. A hosszabb futamidejű, alacsonyabb kamatozású könyves betétek ( eft), a lakáscélú betétek ( eft), a takaréklevél betét ( eft) a betétállomány csupán 8,8 %-át adja, állományuk összegében eft-tal csökkent az előző évhez képest. Az összes betétállományon belül csökkenő részarányt képviselnek. A pénzügyi követelés és kötelezettség instrumentumok változását a következő táblázat foglalja össze. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0% d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % 34

35 II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % % 0% d. Tőkemegfelelés-ICAAP 5 A Takarékszövetkezet évben új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyeleti, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. 6. Tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF Index/eltér Megnevezés Előző év Tárgyév kód és CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 20,3% 24,4% 4,1% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 28,3% 24,5% -3,7% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb % Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel % A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli - kockázati kitettség eredeti értéke a bázishoz képest 34 %-kal csökkent. A csökkenés a mérlegen kívüli kötelezettségek csökkenéséből adódik, mivel a repóba vásárolt államkötvények függő kötelezettségként nyilvántartott állománya, a repó ügyletek megszűnésével kivezetésre 5 Inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 35

36 kerültek. A Kitettség jelentős csökkenése azonban a tőkeszükségletet nem befolyásolja, mivel az állampapírok kockázati súlya nulla százalék. A kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 20 %-kal, valamint a mérlegtételek átlagos kockázati súlyának 3,7 %-os mértékű csökkenését a magasabb kockázati súlyba tartozó eszközök, bankközi betétek, hitelek állományának csökkenése okozta. Ez mind a kitettségek tőkeszükségletében, mind a fizetőképességi mutatóban megjelenik, a tőkeszükséglet 14 %-kal csökkent, míg a fizető képességi mutató 9 %-kal emelkedett. A hitelezési kockázat tőkekövetelményének összetételét az alábbi táblázat mutatja be. Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény szerkezete 6/a. Tábla Tőkekövetelmény Előző év Tárgy év Index % 1CS_1 Kp.i kormánynal sz. kitettség 0 0% 2CS_1 Reg.korm.-Önkorm % 6CS_1 Hitelint.-bef.i vállalkozás % 7CS_1 Vállalkozással sz % 8CS_1 Lakossággal sz % 9CS_1 Ingatlannal fedezett % 10CS_1 Késedelmes tételek % 15CS_1 Egyéb % Összesen: % 6/b. Tábla A hitelezési kitettség alakulásának elemzése Tőkekövetelmény eltérés (+,-) Ebből: a kulcshatás (a fajtánkénti átlagkulcs) a volumenhatás (kitettség telj.é alakulása) a szerkezetváltozás hatása A szabályozási minimum tőkeszükséglet eft, ami eft hitelezési, partner kockázatból, eft működési kockázatból és eft a devizapozíció tőke követelményéből adódik, ez alapján a tőke megfelelési mutató 25,27 %. A évi SREP felülvizsgálat alapján a Felügyelet által megállapított tőkekövetelmény a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 120 %-a, az előírt tőkeszükséglet eft, ennek megfelelően a Takarékszövetkezet tőke megfelelési mutatója a 2. pillér alatt 21,16 %, amely lényegesen meghaladja a törvényben előírt 8 %-os mértéket. A hitelezési kockázat szinten a mutató 40,89 %. Elmondható, hogy a Takarékszövetkezet Saját tőke ellátottsága igen kedvező. 36

37 A járulékos tőke a december 21.-én létrejött konszolidációs szerződés alapján nyújtott alárendelt kölcsöntőke.az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) (jogutódja Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, továbbiakban SZHISZ) Igazgatóságának IX/98/ számú határozata alapján a konszolidációs szerződést 5 éves felmondási idő megtartásával felmondta. Az alárendelt kölcsöntőkét és annak járulékait december 31.-ig kell visszafizetni az OTIVA részére, a felmondási idő lejárata előtti visszafizetés csak MNB (korábban PSZÁF) engedély birtokában bonyolítható le. A Takarékszövetkezet vállalta, hogy az alárendelt kölcsöntőkét az 5 év alatt szavatoló tőkéjéből fokozatosan kivonja és a felmondási idő lejártakor a hitelt egy összegben visszafizeti az OTIVA részére, ennek megfelelően a figyelembe vehető járulékos tőke a tárgyidőszakra eső összeggel csökkentésre került. A Szavatoló tőke számítását és a fizetőképességi mutatókat a 7. sz. táblázat foglalja össze. 7. Tábla Szavatoló tőke számítása és a fizetőképességi mutató S.sz. Megnevezés 2012.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) % 02 Tőketartalék (3A112) % 03 Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%- ig % 07 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsg. ált hitelesítve % 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immat. javak,a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kock. céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke % 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A JÁRULÉKOS TŐKE % 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 0% 19 Egyéb korrekciók +, SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Fizetőképességi mutató-tmm 31,89% 40,89% 9,00% 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 21,26% 25,27% 4,01% 23 TMM-SREP 17,72% 21,16% 3,44% 37

38 e. Jövedelmezőség A Rétköz Takarékszövetkezet bruttó, adózás előtti eredménye eft nyereség, amely 38,8 %-a a évi eft-nak. Az adózás előtti eredmény tartalmazza a Pénzügyi szervezetek különadójának átvezetését is (4.516 eft), ezt figyelmen kívül hagyva a tervezett eft üzleti tevékenység eredménye ténylegesen eft-ban realizálódott. A bruttó eredmény teljesítése a tervhez képest 88,1%-on realizálódott. Az eredményt befolyásoló főbb tényezők: A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek értéke 19,9%-kal, összegében eft-tal csökkent a bázis időszakhoz képest, annak ellenére, hogy a befektetett pénzügyi eszközök állománya eft-tal nött. Oka a folyamatosan csökkenő hozamokban keresendő. A befektetett pénzügyi eszközök (Értékpapírok és bankközi betétek, beleértve a pénzforgalmi számla kamatbevételét is) utáni kamat és kamatjellegű bevételekből származó eft a teljes árbevételen belüli részaránya 28,7 %. Átlaghozamuk a bázis időszakban 7,8 %, míg a tárgyidőszaki átlagos hozam 5,8 %-os volt. Az elérhető hozamokat a 2012.IV. negyedévétől folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamat befolyásolta elsősorban. A tervezethez képest a teljesítés 85,4 %-on realizálódott, összegében eft-al kevesebb bevételt értünk el a tervezettnél. A hitelekből származó bevétel (a bázishoz képest közel 90 Mó Ft-tal kevesebb) és a hitelek jövedelemtermelő képessége az előző évekhez viszonyítva folyamatosan csökken. Az átlaghozam a tárgyidőszak átlagos állományára vetítve 11,57 % a bázisidőszak 12,87 %-os átlaghozamával szemben, mely az alacsonyabb hozamot biztosító kihelyezések következménye. A Takarékszövetkezet könyveiben a hitelekkel kapcsolatos függővé tett kamat- és kamatjellegű követelések összege több mint 74 Mó forint, a bázishoz képest 39 Mó Ft-al (az eladott követelések miatt) csökkent. A kamat- és kamat jellegű ráfordítások összegének csökkenése részben kompenzálta a kamatbevételek elmaradását. A bázis évhez viszonyítva eft-tal volt alacsonyabb a kamatteher, összegében eft-tot tett ki, mely a tervhez viszonyítva 78,4 %-ban realizálódott. A kamatráfordítások elmaradását egyrészt az év során folyamatosan, és jelentős mértékben csökkenő betéti állomány csökkenése, másrészt a betéti kamatlábak csökkenése okozta. A jutalék bevétel a tárgyidőszakban eft, a tervezetthez képest 101,8 %-on realizálódott, árbevételen belüli részaránya 20,6 %, a bázisidőszakhoz ( e Ft) képest eft-tal növekedett. A jutalékbevételeket növelte, hogy valamennyi pénzforgalmi számlához kapcsolódó forgalmi jutalékot és költséget emelni kényszerült a Takarékszövetkezet, jogszabályi változások és az adóterhek (pl Január 1.-jétől bevezetésre kerülő tranzakciós illeték, illetve annak augusztusi emelése) növekedése miatt. Jutalék ráfordítások a tervezett szintjén teljesültek, 98,9 %-on realizálódott. A tételen belül a legnagyobb volumenű a bankkártyákkal kapcsolatos jutalék terhek eft összeggel. Az üzletág azonban nyereséges, a bankkártyajutalék bevételek eft-ot 38

39 tettek ki. Egyéb ráfordítások között kerültek kimutatásra a ráfordításként elszámolt adók, Az összes egyéb ráfordításként elszámolt összeg eft-ot tesz ki, mely eft-al haladja meg a bázis összeget. A jelentős többlet ráfordítás főleg a nem tervezett eft összegű követelés eladásból, a tranzakciós illeték emeléséből, az első 4 hónap 208 %-ának megfelelő, eft összegű pót tranzakciós illeték fizetési kötelezettségből, valamint az ugyancsak nem tervezett eft összegű, az Általános kockázati céltartalék átvezetéséhez kapcsolódó Hitelintézesti hozzájárulás 19,0 %-os mértékű adófizetési kötelezettségéből adódik. Az egyéb ráfordítások összegét növelte továbbá a bezárt kirendeltségi épületeinkre elszámolt terven felüli értékcsökkenés eft értékben. Az eredmény eléréséhez hozzájárult a pénzügyi műveletek eft-os nyeresége, mely eft értékben Magyar Államkötvény eladásából származó árfolyamnyereségnek tudható be.továbbá a rendkívüli bevételként elszámolt eft, az OTSZ-től ajándékozási szerződés keretében kapott MTB Zrt. részvény összege is hozzájárult az elért eredményhez. A tervezett 762 Mó Ft összes bevétel 97,8%-on teljesült, míg a tervezett összes költség- és ráfordítás (746 Mó Ft) 98,2%-on realizálódott. Az eredményt befolyásoló tényezők számszaki adatait az alábbi táblázatok foglalják össze. 8. Tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők S.sz. Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedzete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete 0 13 Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

40 9. Tábla Kamatjövedelem változás elemzés Megnevezés Kamatbevétel változása az előző évhez képest ebből: kamatozó eszközök növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatkiadás változása az előző évhez képest ebből: kamatköteles források növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatjövedelem változása Tábla A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Előző év Mo.% Tárgy év Mo.:% Hitel % % Állampapírok % % Bankközi betétek % % Egyéb % % Jutalékos bevételek % % Ebből: -folyószámla vezetés % % -megbízásos betét 35 0% 19 0% -bankkártya % % -valutaváltás - 0% 0% -biztosítás % % -bankgarancia 1 0% - 0% -hitelekkel kapcs % % -home banking 0% 0% -egyéb 471 0% 430 0% Összesen: % % év év Változás Kamatozó eszközök átlagos állománya Átlagos kamatbevétel 10,24% 7,93% Kamatköteles források átlagos állomány Átlagos kamatráfordítás 3,49% 2,64% *Az egyéb bevételek csak a pénzügyi műveletek pozitív eredményét tartalmazzák. 40

41 11. Tábla Jövedelmezőségi mutatószámok S.sz. Megnevezés Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség 3,2% 0,8% -2,3% 2 Eszközarányos bevétel 12,2% 10,9% -1,3% 3 Eszközarányos nyereség (ROA) 0,4% 0,1% -0,3% 4 Saját tőke arányos nyereség (ROE) 4,1% 0,8% -3,2% Az adózott eredmény előző évhez képest jelentős csökkenése (5.322 eft, míg az előző évben eft volt) a jövedelmezőségi mutatókban is meglátszik, valamennyi mutatóra negatívan hatott. f. Likviditás A Takarékszövetkezet likviditási helyzete jó, fizetési kötelezettségének minden időben eleget tud tenni évben a Takarékszövetkezet tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette. A tartalékköteles források 100 %-át forint pénzforgalmi számlán kell elhelyezni. Időszak 12.Tábla Kötelező jegybanki tartalék teljesítése Kötelező tartalék (e Ft) Teljesítés (e Ft) Eltérés (e Ft) Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Éves átlag A táblázat adatait a 3. sz. diagram szemlélteti. 41

42 3.sz. diagram Teljesítés Kötelező tartalék Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December A Takarékszövetkezet likviditás kezelése az alapvető működési feltételek közé tartozik. A likviditási stabilitás figyelemmel kísérése mindennapos gyakorlat mind az MNB felé teljesítendő tartalékolási kötelezettség, mind az azonos lejáratú időszakban a tartozások és a követelések állományának tekintetében, a likviditási terv heti rendszerességgel, 8 naptári napra, illetve 30 napra előre készül. Az eszköz-forrás gazdálkodás összhangja szempontjából eft éven belüli lejáratú forgóeszköz, áll szemben eft rövid lejáratú kötelezettséggel, mivel a betétállomány lejárat szerinti összetételét a látraszóló, és rövid lejáratra elhelyezett források túlsúlya jellemzi. A lejárati összhang biztosítása érdekében a Takarékszövetkezet él a betétek átcsoportosításának lehetőségével, mivel a fizetési számlák mellett lekötött, takarékszelvényekben elhelyezett betétekre általánosan elmondható, hogy folyamatos lekötéssel, hosszabb időszakra (több évre) tartják megtakarításaikat az ügyfelek. A legnagyobb volumenű számla mellett lekötött betéttípus állománya stabil, átlagos állománya több éve 2,4-2,6 Mrd Ft, én eft (közel 200 Mó Ft átcsoportosult a szerződéses Takarékszelvény állományába). Az MNB tartalékolási kötelezettségének a Takarékszövetkezet mindig eleget tett, az éves átlagot tekintve a túltartalékolás mértéke 0,7 %, alultartalékolás egyetlen hónapban sem fordult elő, áthidaló hitel igénybe vételére a beszámolási időszakban sem kényszerült a Takarékszövetkezet. A 13/2010. (IX.6.) MNB rendelet lehetőséget biztosított a kötelező tartalékráta mértékének választására, mellyel Takarékszövetkezetünk élt, így a teljes beszámolási időszakban a választott tartalékráta mértéke 2,0 %. 42