TARTALOMJEGYZÉK. Oldal Szerző előszava.3 A fordító előszava.5. ELSŐ RÉSZ A természeti testek objektív vizsgálata

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Szerző előszava.3 A fordító előszava.5 ELSŐ RÉSZ A természeti testek objektív vizsgálata Első fejezet. Egység és különféleség 9 Második fejezet. A folytonosság elve.13 Harmadik fejezet. A természeti tünemények különböző nagyságméretekben lefolyó párhuzamos sorozatokban csoportosulnak Negyedik fejezet. Az élet helye a természetben..24 Ötödik fejezet. A megfordíthatóság 27 MÁSODIK RÉSZ A természeti tünemények analízise Hatodik fejezet. Az elsietett analizis veszélyei...29 Hetedik fejezet. Mesterséges és természetes módszerek 33 HARMADIK RÉSZ Az életjelenségek analizisének első módja. Az asszimiláció közelítő törvénye Nyolcadik fejezet. A fizikai tudományok mintájára készült mesterséges analizis. 40 Kilencedik fejezet. Ennek az analizisnek a termékeny eredménye abban áll, hogy besorozza az életet a többi természeti jelenség közé...48 Tizedik fejezet. Az elemi élet definiciója a kémia nyelvén 50 Tizenegyedik fejezet. Az élő test különböző életfeltételei kémiai szempontból. 52

2 202 NEGYEDIK RÉSZ Az analizis második módszere. Funkciókra való szétbontás A funkcionális asszimiláció szigorú törvénye Tizenkettedik fejezet. Önkényes funkciók és logikailag meghatározott funkciók...56 Tizenharmadik fejezet. Az élet két tényező küzdelmének az eredménye...63 Tizennegyedik fejezet. Az analizis természetes módszerének általános alkalmazása..64 Tizenötödik fejezet. Oly reagensek segélyével végzett analizis, melyek nagyságmérete megegyezik az életével...67 Tizenhatodik fejezet. A protoplazmatikus funkciók vagy a kolloidális mechanismus funkciói. 69 Tizenhetedik fejezet. A funkcionális analizis eredményei a testen kívül objektiválhatók. Szérumterápia...79 Tizennyolcadik fejezet. A kollodiális állapotok és az élettani munkamegosztás Tizenkilencedik fejezet. Az összmechanizmus funkciói 91 Huszadik fejezet. A funkcionális asszimiláció, vagy az általános biolólogiai törvény...97 ÖTÖDIK RÉSZ A két módszer által nyert eredmények egybehangzása. Darwin rendszerének megegyezése Lamarck rendszerével Huszonegyedik fejezet. A természetes kiválasztás.99 Huszonkettedik fejezet. Egyensúly és megszokás 109 HATODIK RÉSZ Harmadik szempont. Az energetikus szempont Huszonharmadik fejezet. Az életnek az energia megmaradása szempontjából végzett tanulmánya semmi új dologra nem tanít bennünket, de eggyel többször mutatja meg, hogy az élet a mechanika törvényeinek alávetett tünemény 116 HETEDIK RÉSZ Az élettünemények összehasonlítása. Az élettelen természet tüneményei Huszonnegyedik fejezet. A sejt morfologiája és mozgásai Huszonötödik fejezet. A többsejtű lények általános szkémája.126 Huszonhatodik fejezet. A spontán mozgás és a szabadság illuziója Huszonhetedik fejezet. Az alak fejlődése az életben és az élettelen természetben

3 203 Huszonnyolcadik fejezet. A morfobiológia theorémája Huszonkilencedik fejezet. A vezetés jelenségei az élő és a holt testekben. 141 Harmincadik fejezet. A szubjektivitás az élő és az élettelen testekben NYOLCADIK RÉSZ Az élő és a holt anyag fejlődése Harmincegyedik fejezet. A tág értelemben vett átöröklés és az egyéni fejlődés Harminckettedik fejezet. A szerzett jellemvonások átöröklése KILENCEDIK RÉSZ A kétsarkuság az élő és az élettelen anyagban Harmincharmadik fejezet. A szexualitás Harmincnegyedik fejezet. Az ivadékcsere Harmincötödik fejezet. A karyokinézis vagy a közvetett sejtosztás Harminchatodik fejezet. A szülői örökségi részek és a megtermékenyítés TIZEDIK RÉSZ A fajok keletkezése és az élet megjelenése Harminchetedik fejezet. A folytonos és a nem-folytonos fejlődés Harmincnyolcadik fejezet. A faj Harminckilencedik fejezet. A ma élő lények családfája Negyvenedik fejezet. Az élet keletkezése...198

4 A SZERZŐ ELŐSZAVA A dolgok logikai egymásba kapcsolódásától ragadtatva, tíz év óta oly sok és sokféle kérdéssel foglalkoztam, hogy hasznosnak tartom egy pillanatra megállapodni, még pedig úgy saját magam, mint ama közönség érdekében, mely fejtegetéseimet követni szíves volt. Igy kissé megállapodva, újra lélegzethez jutok, mialatt tekintetemet a megtett útra vethetem. Örömmel ragadtam meg tehát az alkalmat, amelyet Duncan kanzaszi egyetemi tanár nyújtott, aki azzal tisztelt meg, hogy a The New Knowledge című gyűjteményes kiadása számára a biológia szintetikus bemutatását kérte tőlem. Jelen könyvemben a francia közönségnek jóformán ugyanazt a munkát mutatom be, mely Londonban 1 és New- Yorkban 2 a The Nature and origin of Life cím alatt jelent meg. Nem lépek fel azzal a szándékkal, hogy háromszáz oldalon újjáalakítsam az egész biológiát ; csak annak módszereit akarnám leszögezni és ezen kötet első felét teljesen ezen kisérletnek szentelem. A kötet második könyvében foglalt tények csakis az elsőben kifejtett módszerek megvilágítására szolgálnak. Egyébként mindenkor csak a harc után jövünk rá valamely új tudomány módszereire. Minekutána tapogatódzva keresgéltünk és valamely eredményhez eljutottunk, akkor megkeressük azt az útat, amely legkönnyebben vezet el ahhoz az eredményhez. Kézenfekvő dolog, hogy ezt az útat nem ismerhettük fel, mielőtt még nem tudtuk, hogy merre is megyünk tulajdonképpen. Visszatekintés közben vettem észre, hogy két egymást kiegészítő eredményre jutottam és hogy az ember 1 Hodder és Stoughton-nál. 2 A. S. Barnes and Co-nál.

5 4 ezen két különböző eredményre két, egymástól különböző módszer segélyével jut rá. Az ember valóban mesterségesnek nevezhető módszer segélyével mely ép oly jól használható a fizikai tudományokban, mint a biológiában felfedi az asszimiláció és átöröklés közelítő törvényét, melyet a variáció és a szerzett tulajdonságok törvényeivel helyesbít. Ezen eljárás nagy előnye abban áll, hogy a biológiát a többi tudományok környezetébe helyezi és az életet a többi természeti tünemény közepette mutatja be. A Traité de Biologie című munkámban ezt a módszert használtam. Viszont egy másik módszer amely minden tekintetben megérdemli a természetes módszer elnevezést csakis a biológiára alkalmazható ; e módszer közvetlenül rávezet a funkcionális asszimiláció, a szokás, vagy a szerzett jellegek öröklődésének pontos törvényére, amely szigorú törvényszerűséget az előbbi mesterséges módszer csak sejtetni engedte. Eme második vizsgálati módszer alkalmazása a biológiát önmagában zárt tudománnyá teszi, amint ez bekövetkezik minden olyan tudományban, melynek sajátos módszerét felfedezték. A biológia eme saját módszere a patologikus. Eme módszert használtam Introduction à la Pathologie générale című munkámban. A most bemutatott kötet legfontosabb része a negyedik. E részt ugyanis a patologikus módszernek szenteltem, egy új, még csak kevéssé ismert módszernek, mely mindössze csak néhány évre visszanyúló laboratóriumi munkának eredménye. Nézetem szerint nincs fontosabb annál, mint kimutatni két ennyire ellentétes módszer eredményeinek egybevágását. Ezen figyelemreméltó egybevágás, melyet az első könyvben az ötödik részben mutatok be, csakugyan meg fogja akadályozni azt, hogy kevéssé tudományos következtetéseket vonjunk le ama tény konstatálásából, hogy a biológiának van saját módszere. Ugyanez áll minden egyéb jól meghatározott tudományra is és ez nem vesz el semmit az univerzális mechanika nagyszerű álmának jogos voltából. Ty plad en Pleumeur-Boudou, 1906 junius havában.