Youngsters Against HIV YOUNGSTERS AGAINST HIV I TER ATIO AL SURVEY OF TEE S O HIV/AIDS VÁC (H) ŠAHY (SK) VALAŠSKÉ MEZIŘIČÍ (CS)

Átírás

1 2012. YOUNGSTERS AGAINST HIV I TER ATIO AL SURVEY OF TEE S O HIV/AIDS VÁC (H) ŠAHY (SK) VALAŠSKÉ MEZIŘIČÍ (CS)

2 Youth Against HIV Report Egészséges Ifjúságért Alapítvány Pečat mesta Šahy Gymnázium Františka Palackého Valašské Meziříčí Vác & Šahy & Valašské Meziříčí

3 Készítette Ritter Ildikó, Révész Angelika, Pozsonyiné Szőke Katalin, Horváth Szabolcsné dr. Kutatásvezető Ritter Ildikó A kutatást az Egészséges Ifjúságért Alapítvány, a Pečať mesta Šahy és a Gymnázium Františka Palackého Valašské Meziříčí végezte. Elérhetőségek: Ritter Ildikó: ritter@okri.hu Révész Angelika: skolsky.urad@sahy.sk Horváth Szabolcsné dr.: ifjusagert@vnet.hu 3

4 Rezümé A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy megismerjük a fiatalok HIV vírussal és egyéb szexuális úton terjedő, fertőző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait, a jelenséggel és a fertőzöttekkel szembeni attitűdjüket, továbbá a jelenség megelőzésével kapcsolatos véleményüket. A célpopuláció körében a tavalyi évben végzett vizsgálat eredményeit megerősítik a jelen állapotfelmérés adatai, miszerint a HIV-fertőzöttekkel szembeni előítéletesség fő oka a jelenséggel kapcsolatos félelem és egyben tájékozatlanság. Egyáltalán nem a negatív tapasztalat. A megkérdezett fiatalok nagyon komoly társadalmi problémaként értelmezik a jelenséget. Élénken foglalkoztatja őket a vírus terjedése és a megelőzés lehetséges módszerei, továbbá a HIV-szűrés jellemzői. Ugyanakkor beismerik, hogy ismereteik rendkívül szűk körűek a jelenségről és emiatt az információátadás terén elsősorban a szakemberek (orvosok) bevonását preferálják. Aggasztó, hogy a megkérdezettek 13,5%-a tudja csak, hogy amennyiben szeretne HIV szűrésen részt venni, hová kell elmenni elvégeztetni a tesztet. Továbbá az, hogy a szexuális kapcsolatot már legalább egyszer létesített fiatalok 2/3-ára jellemző csak a gumi óvszer rendszeres ( mindig vagy legtöbbször ) használata. Figyelmet érdemel, hogy a megkérdezetteknek mindössze alig több mint 1/3-a (35,2%) tartaná jó dolognak, ha az iskolában lenne óvszer automata. A fiatalok azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a 3 legfontosabb dolog, amit az iskolai egészségfejlesztés érdekében tenni kellene a következő: higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet (!) Mert amíg ez nem biztosított hiteltelen lehet bármilyen iskolai egészségfejlesztési program. 4

5 1. Bevezetés 2011-ben a Visegrad Fund támogatásával Kirekesztés és iskola címmel vizsgálatot végeztünk Šahy (SK) és Vác (H) 9. és 10. osztályos, állami fenntartású középiskolába járó diákok körében. Célunk az volt, hogy megértsük az iskolai kirekesztés okait és következményeit annak érdekében, hogy a helyi közösség minél célzottabban tudjon reagálni a jelenségre. A vizsgálatot önkitöltős kérdőívek alkalmazásával (survey) végeztük, melynek során igyekezünk mérni a mintába kerültek körében az iskolai kirekesztéssel kapcsolatos attitűdöt és egyes társadalmi csoportokkal szembeni előítéletességet. Ehhez jellemzően Bogardus- és Likert skálákat használtunk. Megdöbbentő és egyben figyelemfelkeltő volt, hogy a Ha tehetnéd, kiket nem választanál padszomszédnak? c. kérdésre a válaszadók körében legnagyobb gyakorisággal megjelölt társadalmi csoportok (12 felsorolt közül ) mindkét város diák és tanár 1 megkérdezettjei között azonosak voltak, nevezetesen a romák, a stréberek és a HIV-fertőzöttek. A HIV-fertőzöttekkel szembeni erős, mindkét megkérdezetti csoportban detektált előítéletesség meglepett bennünket, ezért a fókuszcsoportok során célzottan foglalkoztunk a jelenséggel. Az derült ki, hogy a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatos félelem és egyben tájékozatlanság egyáltalán nem a negatív tapasztalat - a legfőbb oka a mintába kerültek körében a HIVfertőzöttekkel szembeni előítéletességnek. Ezek az adatok azonban azt jelezték, hogy szükséges foglalkozni a problémával A vizsgálat időszerűsége Ehhez járult még hozzá, hogy habár világviszonylatban az új HIV-fertőzöttek számának növekedési üteme lelassult, azaz az incidencia csökkent, hazánkban a HIV-szűrésen résztvevők számának Európai viszonylatban is relatív alacsony elemszáma mellett 2, az elmúlt években az incidencia növekedett, habár a regisztrált HIV fertőzött esetek száma még mindig alatta marad az Európai átlagnak 3. Magyarország az utolsók között kullog az elvégzett HIV-vizsgálatok számát tekintve Európában: mindössze 6,6 vizsgálat jut ezer főre. Az európai uniós tagállamok közül csak Lengyelország 4,6 1 A tanárok a Ha tehetné, osztályfőnökként kiket nem választana az osztályába? c. kérdést kapták ugyanazokkal a válaszalternatívákkal, mint a diákok Global Report. Unaids Report on the Global Aids Epidemic p. 5

6 vizsgálat és Görögország 1,1 vizsgálat teljesítenek rosszabbul, mint mi, és az unión kívüli országok között is sereghajtók vagyunk, a volt jugoszláv tagállamokkal átlag: 5,7 vizsgálat együtt lemaradva. Miközben világviszonylatban mintegy millió HIV fertőzöttet tartanak nyilván, Magyarországon mindösszesen 2115 fertőzöttet regisztráltunk 1985-től december 31-ig ben 162 új esetről szereztek tudomást a hatóságok, 20-szal kevesebbről, mint egy évvel korábban. Igaz, azonban, hogy 2009-hez képest 2010-ben 42 fertőzöttel nőtt a regiszterben nyilvántartottak száma 4. Csehországban és Szlovákiában ennél kedvezőbb a helyzet. Szlovákiában az ENSZ adatai szerint mintegy 500 főre becsülik a fertőzöttek számát, míg a Cseh Köztársaságban főre 5. A három ország közül Magyarországon a legmagasabb (327 fő) az AIDS okozta halálesetek száma a nyilvántartás kezdete óta 6. A nyilvántartott új HIV-fertőzöttek száma a világ legtöbb országában csökken (33 államban köztük számos erősen fertőzött afrikai országban az incidencia, azaz az új esetek száma több, mint 25%-kal csökkent 2001 és 2009 között), addig Kelet-Európai és Közé-Ázsiai országokban ezzel a trenddel ellentétes irányú elmozdulás figyelhető meg, azaz mintegy 25%-os incidencia növekedés (Unaids, 2010) 7. A 2007-ben jelentett HIV esetek egyharmadát a évesek között diagnosztizálták. A bejelentett új HIV-fertőzöttek egyharmada nő volt. A fertőzöttek közel fele heteroszexuális, egyötöde homoszexuális kontaktus révén fertőződött. Az esetek egyharmadában intravénás kábítószer-használat volt a feltételezett fertőződési mód. Jelenleg a HIV terjedését Nyugat- és Közép-Európában a szexuális, Kelet-Európában döntően az intravénás kábítószer-használattal összefüggő kockázati magatartás befolyásolja 8. 4 Tavaly a norvég kormány támogatásával zajlott egy megelőző kampány, aminek részeként a Plussz Egyesület HIV-fertőzött tagjai ellátogattak a budapesti melegbárokba, és többek között a szűrésen való részvételre buzdították a legnagyobb rizikócsoportba tartozókat. Ez a kampány - és az ezek után elvégzett szűrések - is indokolhatják azt, hogy tavaly több HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, mint az előző években - mondta Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház HIV-fertőzötteket és AIDS-betegeket gondozó immunológiai osztályának főorvosa. Óvatlan férfiak miatt ugrott meg a HIV-fertőzöttek száma Forrás: United Nations Knowledge Centre Global Report on AIDS es Országos Epidemiológiai Központ (OEP) adatok szerint. ENSZ és OEP adatok alapján. 7 Global Report. Unaids Report on the Global Aids Epidemic p

7 Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC) által november 25-én közzétett adatok szerint, újonnan diagnosztizált HIV fertőzöttet jelentettek a WHO Európai Régiójából 2007-ben (49 ország jelentett az 53-ból). A régióban átlagosan 76 újonnan felderített HIV fertőzöttet diagnosztizáltak 1 millió lakosra számítva. A HIV incidenciája Kelet-Európában volt a legmagasabb (165 eset/1 millió lakos), Nyugat Európában 77, Közép-Európában 10 újonnan diagnosztizált eset jutott 1 millió lakosra. (Magyarország: 11.8 eset/1 millió lakos/2007-ben.) 9 A becslések szerint az Európai Unióban (EU) a HIV-fertőzöttek mintegy 30%-a nincs tisztában a fertőzésével, azaz nem járt szűrővizsgálaton 10. Mivel a nem diagnosztizált betegek nem élvezhetik a korai kezelést, és tudtukon kívül a vírust továbbadják másoknak, ez a helyzet nagy kihívást jelent a HIV / AIDS járvány elleni küzdelemben. A Nemzeti AIDS Bizottság (NAB) és a szakemberek szerint aggasztó, hogy a 25 év alatti nők és férfiak jelentős százaléka bizonyítottan már több éve fertőződött, amikor szűrésre megy, továbbá egyre több az olyan HIV-pozitív gyerek, akinek az édesanyja fertőződött meg évekkel ezelőtt, de nem tudott róla. Nem ritkán a 3 4 éves gyerekek fertőzöttsége miatt került sor az anyák vizsgálatára is 11. Hazánkban a fertőzöttek többsége homo és/vagy biszexuális és jellemzően a éves korosztályba tartozik. A nyilvántartott HIV fertőzöttek közel egyharmada (31%) AIDS beteg. Soha annyian nem váltak AIDS beteggé és nem haltak bele a betegségbe hazánkban, mint 2011-ben (32 fő betegedett meg és 12 fő hunyt el) februárjában az európai és közép-ázsiai országok vezetői Dublinban találkoztak és nyilatkozatot adtak ki (Dublini Nyilatkozat), amely az ENSZ Közgyűlésének a HIV/AIDS témájával foglalkozó évi különleges ülésszakán (UNGASS) az országok által tett kötelezettségvállalási nyilatkozat végrehajtásának felgyorsítására összpontosított 13. Az Európai Betegségmegelőzési és 9 Négy országban 1 millió lakosra vonatkoztatva, több mint 200 esetet diagnosztizáltak ebben az évben (Észtország: 472 eset/1 millió lakos, Ukrajna: 285 eset/1 millió lakos, Portugália: 217 eset/1 millió lakos, Moldova: 204 eset / 1 millió lakos). Az átlagnál magasabb a felderített HIV pozitív személyek gyakorisága Litvániában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Nagy-Britanniában, Belorussziában és Svájcban. In: valamint Eurosurveillance, 13. kötet, 4. szám, január 24, Dr. Újhelyi Eszter. a Nemzeti AIDS Bizottság titkárának nyilatkozata alapján Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. A fontosabb kiadványok összefoglalója, Stockholm: ECDC;

8 Járványvédelmi Központ évi jelentése szerint a HIV-vel kapcsolatos globális válaszadáshoz rendelkezésre álló pénzeszközök drámai növekedést mutattak a Dublini Nyilatkozat óta. A nyilatkozat előtt, 2002-ben a HIV-vel kapcsolatos globális intézkedésekhez rendelkezésre álló források 1,2 milliárd dollárt tettek ki ez 2008-ra több mint hatszorosára, 7,7 milliárd dollárra növekedett. Azonban hazai viszonylatban sem a megelőzésre, sem a kezelésre fordítható pénzügyi keret nem mutatott drámai növekedést. A jelenség és a vírus terjedésének társadalmi-gazdasági-közegészségügyi, továbbá a közrendet, a köznyugalmat veszélyeztető létező és eshetőleges következményei miatt a megelőzés területén folyamatos, célzott tevékenységre van szükség. Az AIDS/HIV-jelenség a 80-as évek végén és a 90-es években relatíve felkapott téma volt hazánkban is 14. Egyre nagyobb figyelem irányult a jelenségre, a szűrési és a HIV-fertőzöttek, AIDS betegek szükséges kezelési feltételeinek megteremtésére és a megelőzésre. Az 1980-as évek második felében és a 90-es években a társadalom- és a jogtudomány egyes szakemberei is érdeklődést mutattak a téma iránt, azonban ez az érdeklődés viszonylag hamar alábbhagyott. Hazánk az alacsony fertőzöttségű országok közé sorolható; a HIV/AIDS-jelenség ilyen alacsony fokú hazai elterjedtsége társadalmilag megszokottá és elfogadottá vált; sőt a társadalom tagjainak jelentős többsége megnyugodott, amióta kiderült, hogy nagy eséllyel elkerülhető a fertőzés, valamint a veszélyeztetettség, A társadalomtudósok számára már nem volt sem új, sem érdekes, sem jól (sem anyagi sem szakmai elismeréssel bíró) kutatható jelenség. A jogesetek sem hívták fel a jelenségre a társadalom figyelmét. Mindössze 4 büntető eljárás folyt eddig hazánkban HIV-vírussal történő szándékos megfertőzés miatt. Minden esetben az utolsó esetben még csak első fokon született ítélet bizonyítékok hiányában szűnt meg az eljárás. A kezdeti figyelem és társadalmi érdeklődés mára lecsendesedett. És sajnos ezzel összefüggésben a megelőzésre, illetve a tájékoztatásra fordított pénzügyi támogatás is. 14 ugyanis 1981-ben több New York-i homoszexuális férfit az általában idősebbeket érintő bőrrák típussal, a Kaposi-szarkómával diagnosztizálnak, miközben további Los Angeles-i homoszexuális férfiakat egy ritka tüdőgyulladás támad meg. Az esetek felhívták az USA hatóságainak figyelmét egy új betegségre, mely az immunrendszer gyengítésével hajlamossá teszi a betegeket az opportunista betegségekre 14. A betegséget AIDS-nek - szerzett immunhiányos tünet-együttesnek - nevezték el. A francia Pasteur Intézetben Luc Montagnier vezetésével (aki 2008-ban megosztva fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kap ezért a felfedezésrt) 1983-ban izoláltak egy vírust, mely a fehérvérsejteket támadja meg, és AIDS-et okoz. Lymphadenopátia-asszociált vírusnak (LAV-nak) nevezték el (1986-tól humán immundeficiencia vírusként (HIV) vált hivatalosan ismertté) és széles körben váltott ki aggodalmat világszerte. Az 1980-as évek végére világossá vált, hogy a HIV vírus, a gyógyíthatatlan, akkor még halálos betegség okozója, már széles körben elterjedt szerte a világban. 8

9 Ez pedig mára oda vezetett és ezt a jelen kutatás eredményei is egyértelműen alátámasztják -, hogy a fiatalok szexuális úton terjedő betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretei, kiváltképp a HIV/AIDS vonatkozásában - enyhén szólva - elégtelenek. A jelenséggel kapcsolatos félelem és ismerethiány pedig táptalaja a diszkriminációnak, a társadalmi kirekesztésnek. A tavalyi évben ugyanezen a mintán, az iskolai kirekesztéssel kapcsolatban végzett célzott vizsgálatunk eredményei azt jelezték, hogy a megkérdezett diákok körben határozottan erős a társadalom HIV fertőzöttjeivel szembeni ellenérzés, a negatív attitűd, előítéletesség (Ritter, 2011). Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) es kutatása, valamint a 2007-ben az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) által kiadott HBSC kutatás eredményei szerint a fiatalok szexuális úton terjedő betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretei nem megfelelőek. Ugyanakkor az OEFI kutatás szerint a fiúk átlagéletkora 13,5, a lányoké 14 év volt az első szexuális kapcsolatuk idején. A vizsgálat eredményei szerint jelentős részük senkivel nem tudja megbeszélni a szexualitással kapcsolat problémáit, kérdéseit. Az OEFI kutatásban résztvevők 87%-a azt jelezte, hogy soha nem beszélné meg tanárával az ilyen jellegű problémáit, míg 78%-uk úgy gondolta még a védőnőkhöz sem fordulna soha. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2009 év végén felmérést készített az iskolai HIV/AIDS prevenció helyzetéről 16. A válaszadó HIV/AIDS prevenciót folytató 29 intézmény 14%-a építi be az egészségfejlesztési programjukba a HIV/AIDS-ről szóló információt, 86%-uk pedig külön óraszámot biztosít erre a célra, biológia, osztályfőnöki óra keretében vagy külsős szakemberek meghívásával iskolán kívüli foglalkozás keretében olvasható a jelentésben 17. A TASZ szerint a Nemzeti HIV/AIDS Stratégia és megelőzés csak akkor lehet sikeres, ha a fiatalokhoz is eljutó, friss és vállalható tudást próbál meg átadni a megfelelő fórumokon. 15 Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 3000 általános és középiskolás diák bevonásával végzett vizsgálatot a kamaszok párkapcsolati attitűdjeiről. Az Fiatalok szexuális magatartása elnevezésű kutatás vezetője, dr. Simich Rita volt. 16 A megkeresésre, sajnos, minimális válasz érkezett (19 intézmény) ezért úgy döntöttünk, hogy a kérdéssort újra feltesszük, immár rétegzett mintavétellel kiválasztott 50 középiskolának A megkeresett 50 iskola közül 29 válaszolt, 21 intézményből ismétlő levelünkre sem érkezett semmilyen válasz írta a TASZ Habár a vizsgálat metodikája miatt a vizsgálat eredményeit csak a válaszadó 29 intézményre vonatkoztathatjuk és széleskörű megállapítások nem vonhatók le, azonban az eredmények jelzésértékűek a létező iskolai HIV/AIDS prevenció jellemzőit illetően(!)

10 Ezzel maximálisan egyetértve igyekszünk az olvasó elé tárni vizsgálati eredményeinket és ily módon hozzájárulni a hatékonyabb HIV/AIDS prevencióhoz, valamint a fertőzöttek stigmatizációjának csökkentéséhez. 10

11 2. A vizsgálat módszere A vizsgálat egy program részét képezte, így a vizsgálat metodikáját is úgy kellett kiválasztani és alakítani, hogy az illeszkedjen a programhoz és elősegítse a program hatékony megvalósulását A vizsgálat célja A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk a vizsgálati mintánkba került fiatalok körében a HIV vírussal és egyéb szexuális úton terjedő, fertőző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos - ismereteit, tapasztalatait, - a jelenséggel és a fertőzöttekkel szembeni attitűdjüket, továbbá - a jelenség megelőzésével kapcsolatos véleményüket A vizsgálat módszere Az adatgyűjtés során survey módszert alkalmaztunk Survey A mintavételi keretet a 10. osztályos állami és önkormányzati fenntartású középiskolába járó diákok alkották (azaz egyházi fenntartású intézmények diákjai nem kerültek a mintába.) A vizsgálati mintát pedig Vác, Ipolyság és Valašské Meziříčí állami és önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézményeinek 10. osztályaiba járó diákok. Az adatfelvételhez önkitöltős kérdőíveket alkalmaztunk. Mind Vácon, mind Ipolyságban, mind pedig Valašské Meziříčí-ben lévén kis városok - teljes mintán végeztük a megkérdezést. A z adatfelvétel február március 15. között zajlott. Mindösszesen 697 kérdőív került kitöltésre. Ebből 4 volt értékelhetetlen. A kutatási asszisztensek a kitöltés visszautasítását nem detektálták. 11

12 A kérdőív A kutatási céloknak megfelelő operacionalizáláson, valamint a kérdések illetve kérdésstruktúra összeállításán túl a különböző társadalmi megítélés, elítélés alá eső jelenségekkel, magatartásokkal kapcsolatos survey jellegű vizsgálatok során a - más, kevésbé szenzitív értékek vizsgálatához képest fokozottan kell számolni bizonyos mintavételen kívüli típushibák bekövetkezésére. Különösen igaz ez azokra a survey-ekre, amelyekkel un. szenzitív adatokat igyekeznek gyűjteni vagy éppen kényes társadalmi jelenséggel kapcsolatos attitűdöt vizsgálnak. Úgyhogy esetünkben duplán kellett vigyáznunk arra, hogy az adatfelvétel megfelelően sikerüljön. Mivel itt a hangsúly az önbevalláson van, ezeknek a vizsgálatoknak a legfőbb problémája is az, hogy mennyire tekinthetők valósnak az önbevalláson alapuló válaszok. A hibák egy része kontrollálható, a reliabilitás jó részt biztosítható a kérdőívben különböző kontroll kérdések alkalmazásával, másrészt a megfelelő adatfelvételi mód és egyéb adatfelvételi technikák (kvalitatív módszerek) kiegészítésével. A kérdőív elkészítéséhez felhasználtuk a The Kaiser Family Foundation (USA) által készített National Survey of Teens on HIV/AIDS vizsgálat során használt kérdőívet. Ezt a vizsgálatot egyébként 2000-ben végezték évesek körében, országos reprezentatív mintán (N=1512). Továbbá az Egészséges Ifjúságért Alapítvány középiskolások körében történő vizsgálatai során rendszeresen alkalmazott standard kérdéseket. Ezeket kiegészítettük a közép-európai helyzet vizsgálatára alkalmas célzott kérdésekkel. Az attitűdméréshez Bogardus-skálát használtunk. Az elkészült kérdőívet próbakérdezésnek vetettük alá, majd egészen kis módosítással véglegesítettük. A próbakérdezést követően mint mindig - kikértük a diákok véleményét is a kérdőívet illetően, és az ő javaslataik segítségével készítettük el a véglegesítésre szánt verziót. Az adatfelvételt követően a kapott válaszokat kódoltuk, rögzítettük, majd SPSS program segítségével elemeztük. 12

13 3. Vizsgálati eredmények 3.1. A minta szocio-demográfiai jellemzői 15 középiskola vett részt a felmérésben. A minta elemszáma 693 volt. Ebből 313 fő váci (45,1%), 218 fő volt ipolysági (31,4% %) és 162 (23,5%) volt valašské meziříčí i középiskolás fiatal. A mintában a fiúk (47,1%) valamivel kevesebben voltak, mint a lányok (52,9%). A mintába került diákok iskolatípus szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: 1. ábra A vizsgálati mintába kerültek iskolatípus szerinti megoszlása (%) 11% 51% 38% szakiskola szakközépiskola gimnázium Mivel három város középiskolás népessége adta a mintavételi keretet, így a mintába kerültek iskolatípus szerinti megoszlását meghatározta, hogy a három kisvárosban milyen iskolatípusok vannak és azok milyen létszámkerettel működnek. Az ábrán jól látható, hogy a gimnáziumba járó diákok alkották a megkérdezettek mintegy felét. Mivel azonban teljes mintán történt a kérdezés, így a vizsgálati eredmények a három város 10. osztályos diákságára vonatkoztathatók 13

14 3.2. Ismeretek a HIV/AIDS jelenségről A HIV/AIDS jelenség részét képezi a mai tinédzserek életének. A legtöbb megkérdezett szerint a HIV/AIDS jelenség komoly társadalmi probléma és élénken foglalkoztatja a tinédzsereket, habár ismereteik rendkívül szűk körűek. A megkérdezettek 42,7%-a arra kérdésre, hogy Szerinted az AIDS probléma kezelése megfelelő hazánkban?, azt válaszolta, hogy nem tudja vagy nincs információja róla. A következő ábra azt mutatja, hogy a kérdésre nem tudom vagy nincs információm róla választ adók megoszlása hogyan alakult városonként. 2. ábra Szerinted az AIDS probléma kezelése megfelelő hazánkban? c. kérdésre nem tudom vagy nincs információm róla választ adók megoszlása városonként Valašské Meziříčí 43,10% Vác; 0,466 Šahy ; 0,275 Az ábra remekül szemlélteti, hogy míg a megkérdezett szlovák diákoknak alig több mint egynegyede, addig a magyar és cseh diákoknak közel fele információhiány miatt egyáltalán nem tudott véleményt formálni a kérdésről. Ez a különbség a szlovák, illetve a magyar és cseh megkérdezettek között egyébként a jelenséggel kapcsolatos ismereteket firtató, a kérdések vonatkozásában érdekes módon megfordul. 14

15 Míg a szlovák megkérdezettek 19,7%-a, addig a cseheknek 5,4%-a, a magyaroknak pedig 6,1%-a jelezte csak, hogy megfelelő az AIDS probléma kezelése hazánkban. Azaz úgy tűnik, hogy mintánkban a szlovák diákok több információval rendelkeznek a hazai HIV/AIDS jelenség kezelését illetően, mint a magyarok és a csehek. Iskolatípus szerinti megoszlás tekintetében a szakiskolába, szakképző intézménybe járók között voltak a legtöbben, akik nem tudom vagy nincs információm róla választ adtak (52%), míg a gimnazisták körében voltak a legkevesebben(37,5%). A kérdésre adott nem tudom vagy nincs információm - válaszok aránya mindenesetre elgondolkodtató, ugyanis azt jelzi, hogy gyakorlatilag minden második a váci és a valašské meziříčí i 10. osztályos diáknak fogalma sincs arról, hogy hazájában hogyan kezelik az AIDSjelenséget (!) A megkérdezetteknek ¼-e (26,1%) tudta csak helyesen, hogy hazája, európai viszonylatban átlagos, átlag alatti vagy átlag feletti HIV-fertőzöttségű ország-e. A szlovák diákok között voltak a legnagyobb arányban, akik helyesen válaszoltak (33,5%), a cseh és magyar diákoknál a helyes válaszadók aránya alig mutatott eltérést (23,1%, illetve 22,8%). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezettek többségének nincs információja a jelenség egészéről. Egyrészt nagyon kevesen tudják, hogy az európai országokhoz képest hazájukban mennyire elterjedt a HIV-fertőzés, másrészt részleges ismeretekkel rendelkeznek a fertőzés átadásának, illetve a megfertőződésnek a lehetséges útjairól is (!) (Lásd a fejezetet!) A megkérdezett fiatalok 85,7%-a azt jelezte, hogy a kortársaik jellemzően nem tudnak túl sokat a jelenségről vagy nagyon kevés információval rendelkeznek. Míg a magyar diákok 91,7%-a, a cseheknek 88,4%-a vélte így (!), addig a szlovákoknak 77,1%-a. 15

16 3. ábra A Mit gondolsz, mennyit tudnak a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatairól és az AIDS betegségről a korodbeli fiatalok kérdésre nem túl sokat, illetve nagyon kevés információval rendelkeznek válaszok aránya, városonként (%) Šahy; 0,771 Vác; 0,917 Valašské Meziříčí ; 0,884 A diákok teljesen tisztában vannak azzal, hogy ismereteik elégtelenek a jelenséggel kapcsolatban és ez a tudat meghatározza, illetve erősen befolyásolja a fertőzéssel és a fertőzöttekkel kapcsolatos attitűdjüket és az általuk vázolt megelőzési módszereket is. (Lásd a 3.5. fejezetet!) A megkérdezettek közel fele (48,2%) úgy vélte, hogy a szülei többet tudnak a jelenségről, mint ő maga. További 33,7% úgy gondolta, körülbelül hasonló ismeretekkel rendelkeznek, míg 10,8% szerint ő tájékozottabb náluk. (A maradék 7,3% nem tudta megítélni.) A HIV vírus veszélyességét egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk a mintába került diákoknak, ahol az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem veszélyes, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon veszélyes. Nagyon magas volt az átlagérték (4,4) és meglehetősen alacsony az átlagtól való eltérés (0,542). Ez pedig azt jelzi, hogy a megkérdezettek úgy gondolják, hogy a HIV vírus meglehetősen veszélyes kórokozó. Szerettük volna megtudni, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a fiatalok a HIV-terjedéséről és a szűrésről. Ezért különböző állításokat soroltunk fel ezzel kapcsolatban, a megkérdezetteknek pedig el kellett dönteniük, hogy az állítás, igaz vagy hamis. 16

17 A legtöbb fiatal (93,5%) tisztában van azzal, hogy a gumióvszer nélküli együttlét növeli a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatát. E kérdés vonatkozásában a cseh fiatalok voltak a legtájékozottabbak. Azonban mindössze a mintába került diákok 2/3-ának (66,8%) van tudomása arról, hogy van olyan gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét meghosszabbítsa, és életminőségét jelentősen javítsa. Míg a cseh fiatalok több mint 4/5-e (83,8%), addig a szlovákoknak mintegy fele (57,4%) rendelkezett ezzel az információval A jogi háttér Megdöbbentő, de mindössze minden 4. diák (23,3%) tudta csak, hogy 18 éves kor alatt szülői engedély nélkül is el lehet menni AIDS tesztre. E kérdés tekintetében a magyarok voltak a legtájékozottabbak, Ez a kérdés azért is kiemelt jelentőségű, mert a korábban már említett 2010-es OEFI kutatás eredményei szerint a magyar fiúk átlagéletkora 13,5, a lányoké 14 évesek volt az első szexuális kapcsolatuk idején. Azaz az első szexuális kapcsoltra egyre fiatalabb életkorban kerül sor. A megkérdezettek 50,8%-ának már volt szexuális kapcsolata legalább egyszer életében; 3,2%-uk azt jelezte, hogy hasonló neművel is volt szexuális kapcsolata. Érdekes, hogy ez az arány nagyon hasonló az egyes országok diákjainak körében. Sőt az is figyelmet érdemel, hogy az azonos neművel valaha életében szexuális kapcsolatba kerültek 75,7%-a lány volt. Azaz, ha az első szexuális érintkezés egyre korábbi életkorban következik be, akkor a megfertőződés esélye is egyre korábbi életkorra tolódik. Ez pedig azt jelzi, hogy a megelőzést, felvilágosítást is előbb kell elkezdeni és várhatóan akár ennek eredményeként a szűrővizsgálatra jelentkezők körében is növekszik a fiatalkorúak aránya, amire érdemes felkészülni. Ma Magyarországon a HIV-szűrővizsgálat jogi hátterét az egészségügyről szóló 2002-ben módosított évi CLIV. törvény 56. és aiban található a fertőző betegségek terjedésének megelőzésével, valamint a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokkal kapcsolatos jogszabályok alkotják. A 63/ évi NM rendelet a HIV-fertőzést valamint az AIDS megbetegedést a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közé sorolja. A 18/1998. évi NM rendelet meghatározza a HIV-személlyel kapcsolatos teendőket, a 18/2002-es ESZCSM rendelet 17

18 tartalmazza a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjét. E rendelet módosítása, a 46/2009 (XII. 22.) EüM. rendelet felsorolja a HIV-vel való fertőzöttség megállapítása céljából térítésmentes szűrővizsgálat végzésére jogosult laboratóriumokat. Az évi CLIV. törvény 59. -a, valamint a 18/2002. ESZCSM rendelet meghatározza azon személyek körét, akiknél járványügyi érdekből kötelező a HIV vizsgálat elvégzése. Ezeken az eseteken kívül azonban HIV-szűrés csak a vizsgált személy beleegyezésével történhet Magyarországon. Önkéntes szűrővizsgálat során a vizsgált személy anonimitást kérhet. Az évi CLIV. törvény (5) 136 bekezdés szerint HIV ellenanyag vizsgálat kizárólag a vizsgált személy vagy a nevében e törvény szerint nyilatkozattételre jogosult személy beleegyezése alapján végezhető. Ebben az esetben a vizsgálatra jelentkező személyazonosító adatainak átadását a vizsgálat bármely szakaszában a (9) bekezdés figyelembevételével megtagadhatja (anonim szűrővizsgálat). Az adatok átadásának megtagadása a vizsgálat elvégzését a (7) bekezdésben foglaltak kivételével nem akadályozhatja. A (6) 137 bekezdés úgy rendelkezik, hogy Anonim szűrővizsgálat végzése esetén a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat teljes hosszára biztosítja a vizsgálati anyag egyértelmű azonosíthatóságát, a vizsgált személy és a vizsgálati anyag kapcsolatának kétséget kizáró módon történő megállapíthatóságát. Az évi CLIV. törvény értelmében (6) - 16 éves kor felett a kiskorú beteget is megilleti az önrendelkezési jog azon gyakorlása, amely alapján szabadon döntheti el, hogy kíváne egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. 18 Mindez azt jelenti, hogy 16 éves kor felett Magyarországon minden szempontból a fiatalkorú döntése, hogy részt kíván-e venni HIV szűrővizsgálaton. Az önkéntes szűrővizsgálaton gyakorlatilag bárki részt vehet és személyazonosító okmányok, vagy személyazonosításra alkalmas adatok nélkül kérheti a vizsgálat elvégzését. Ezen rendelkezések értelmében a (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. -ban előírt korlátozásokat. (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. 16. (1) A cselekvőképes beteg ha e törvény eltérően nem rendelkezik közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. alapján tájékoztatni kell, b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. szerinti tájékoztatásból. 18

19 szűrőállomások nem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik - vizsgálatot végzők életkorát. A vizsgálati eredményt annak kötelesek kiadni, akik rendelkeznek a szűrőállomás/szűrőpont által, a vérvételről kiadott igazolással. Az igazolás tartalmazza azt az azonosítási jelet és azonosítási számot, amit a vizsgálati minta is tartalmazott. Alapvetően az európai országok szűrési gyakorlatát európai útmutatók és irányelvek határozzák meg Kockázati magatartások - közös tűhasználat, anya-magzat kapcsolat, más STD-k Visszatérve a vizsgálati eredményekhez, figyelmet érdemel, hogy habár az intravénás kábítószerhasználat során a közös tűhasználat, mint kockázati magatartás szintén jól ismert a megkérdezettek körében (89,6%), azonban arról, hogy az anya megfertőzi magzatát, ha maga HIV fertőzött már jóval kevesebben rendelkeztek ismerettel (48,9%), az pedig még kevésbé volt ismert, hogy akinek más szexuális úton terjedő (STD) betegsége is van és úgy létesít szexuális kapcsolatot, azzal növeli a HIV fertőzés kockázatát. Erre a kérdésre adott helyes válaszok átlagértéke a vizsgálati mintában 28,2% volt, azaz minden negyedik megkérdezett adott csak helyes választ (!) A következő ábra a HIV-fertőzéssel, AIDS-betegséggel kapcsolatos egyes állításokra adott helyes válaszok arányát mutatja városonként. 19 Az Európai Parlament július 8-i állásfoglalása a HIV/AIDS-re adott uniós válasz jogokon alapuló megközelítéséről (2011/C 351 E/15). valamint Poljak M., Smith E ) European guideline on HIV testing. 19

20 4. ábra A HIV-vírussal és az ADIS betegséggel kapcsolatban felsorolt állításokra adott helyes válaszok aránya városonként (%) A HIV vírust nem kapja el az anyától a magzata Az iv. kábítószer-használók körében a közös tűhasználat A gumi óvszer nélküli szexuális együttlét növeli a HIV vírussal Akiknek más szexuális úton terjedő fertőzése van, annak 18 év alattiak csak szülői engedéllyel mehetnek HIV- Van gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét Vác Valašské meziříčí Šahy 1. táblázat A HIV-vírussal és az ADIS betegséggel kapcsolatban felsorolt állításokra adott helyes válaszok aránya városonként (%) Állítások Vác Van gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét meghosszabbítsa, életminőségét javítsa 65,2% 18 év alattiak csak szülői engedéllyel mehetnek HIV-szűrésre 20,7% Akiknek más szexuális úton terjedő fertőzése van, annak nagyobb az esélye arra, hogy HIV vírussal is megfertőződik 33,3% A gumi óvszer nélküli szexuális együttlét növeli a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatát 92,2% Az iv. kábítószer-használók körében a közös tűhasználat növeli a HIV fertőzés kockázatát 88,0% A HIV vírust nem kapja el az anyától a magzata 44,3% Valašské Meziříčí Šahy 83,8% 57,4% 24,1% 25,2% 19,0% 32,2% 98,6% 92,0% 93,8% 87,1% 56,8% 45,5% A jelen vizsgálathoz használt kérdőív elkészítése során, mint arról a bevezetőben már volt szó, felhasználtuk a The Kaiser Family Foundation (USA) által készített National Survey of Teens on 20